Eljárás : 2018/0169(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0044/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0044/2019

Viták :

PV 12/02/2019 - 7
CRE 12/02/2019 - 7

Szavazatok :

PV 12/02/2019 - 9.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0071

JELENTÉS     ***I
PDF 442kWORD 177k
29.1.2019
PE 628.362v02-00 A8-0044/2019

a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0337 – C8-0220/2018 – 2018/0169(COD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Simona Bonafè

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0337 – C8-0220/2018 – 2018/0169(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0337),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0220/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 6-i véleményére, (2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0044/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Unió vízkészleteire egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlatváltozás és az aszályok jelentősen hozzájárulnak az édesvíz elérhetőségével kapcsolatos, a városfejlesztés és a mezőgazdaság okozta problémákhoz.

(1)  Az Unió vízkészleteire egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlatváltozás, a nem előrejelezhető időjárási viszonyok és az aszályok jelentősen hozzájárulnak az édesvíz elérhetőségével kapcsolatos, a városfejlesztés és a mezőgazdaság okozta problémákhoz.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió jobban tudna reagálni a vízforrásokra nehezedő erősödő nyomásra a kezelt szennyvíz szélesebb körű újrafelhasználásával. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve15 megemlíti a víz újrafelhasználását mint olyan kiegészítő intézkedést, amelyet a tagállamok használhatnak ahhoz, hogy elérjék az irányelvben meghatározott, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotára vonatkozó célkitűzéseket. A 91/271/EGK tanácsi irányelv16 előírja, hogy a kezelt szennyvizet, ha csak lehet, ismét fel kell használni.

(2)  Az Unió jobban tudna reagálni a vízforrásokra nehezedő erősödő nyomásokra a kezelt szennyvíz szélesebb körű újrafelhasználásával, a víztestből és a felszín alatti vizekről való kitermelés korlátozásával, a kezelt szennyvíz víztestekbe történő kibocsátása hatásának csökkentésével, és a vízmegtakarítás a települési szennyvíz többszörös felhasználása révén való előmozdításával, biztosítva ugyanakkor a környezet magas szintű védelmét. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve15 olyan kiegészítő intézkedések egyikeként említi meg a víz újrafelhasználását, kombinálva a víztakarékos ipari technológiák és a víztakarékos öntözési technikák használatának előmozdításával, amelyet a tagállamok használhatnak ahhoz, hogy elérjék az irányelvben meghatározott, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotára vonatkozó célkitűzéseket. A 91/271/EGK tanácsi irányelv16 előírja, hogy a kezelt szennyvizet, ha csak lehet, ismét fel kell használni.

––––––––––––––––––––

––––––––––––––––––––

15 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

15 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

16 A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

16 A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Számos területen sajátos probléma, hogy a kezelt szennyvíz elosztására szolgáló infrastruktúra régi, és rossz állapotban van, ami a kezelt szennyvíz jelentős mennyiségének elvesztéséhez, és ezáltal a kezelésre fordított pénzügyi források pazarlásához vezet. Ezért kiemelt feladatként kell kezelni az összes ilyen csővezeték-infrastruktúra korszerűsítését.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló tervről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címtett bizottsági közlemény17 szerint a víz öntözési vagy ipari célú újrafelhasználása olyan alternatív vízellátási lehetőség, amelyre az Uniónak figyelmet kell fordítania.

(3)  Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló tervről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény17 szerint egy, a víz újrafelhasználására vonatkozó előírások uniós szintű szabályozására szolgáló eszközt kell létrehozni ezen alternatív, konkrétan a vízhiány mérséklésében és a vízellátó rendszerek sérülékenységének csökkentésében segíteni képes vízellátási lehetőség széles körű használata előtt álló akadályok felszámolása érdekében.

___________________

___________________

17 COM(2012) 673.

17 COM(2012) 673.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény18 meghatározza a tagállamok által a vízhiány és az aszályok kezelése során figyelembe veendő intézkedések hierarchiáját. Kimondja, hogy azokban a régiókban, ahol minden megelőző intézkedés végrehajtására sor került a vízzel kapcsolatos intézkedések hierarchiája szerint, és ahol a vízigény még mindig meghaladja a hozzáférhető vízkészletet, a súlyos aszály hatásainak enyhítésére szolgáló egyéb lehetséges módként bizonyos körülmények között, a költség-haszon dimenzió kellő figyelembevételével, szóba jöhet kiegészítő vízellátási infrastruktúra felállítása.

(4)  Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény18 meghatározza a tagállamok által a vízhiány és az aszályok kezelése során figyelembe veendő intézkedések hierarchiáját. Ugyanebből a célból tanácsos lenne a 2000/60/ECa irányelvben rögzíteni a vízzel való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó intézkedések kötelező hierarchiáját. Kimondja, hogy azokban a régiókban, ahol minden megelőző intézkedés végrehajtására sor került a vízzel kapcsolatos intézkedések hierarchiája szerint, és ahol a vízigény még mindig meghaladja a hozzáférhető vízkészletet, a súlyos aszály hatásainak enyhítésére szolgáló egyéb lehetséges módként bizonyos körülmények között, a költség-haszon dimenzió kellő figyelembevételével, szóba jöhet kiegészítő vízellátási infrastruktúra felállítása.

___________________

___________________

18 COM(2007) 414.

18 COM(2007) 414.

 

 

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről szóló, 2008. október 9-i európai parlamenti állásfoglalás1a emlékeztet arra, hogy a vízkészlet-gazdálkodás során a keresletoldali megközelítésre lenne szükség, és úgy véli, hogy az Uniónak átfogó megközelítést kell alkalmaznia a vízkészlet-gazdálkodás során, kombinálva a keresletgazdálkodási intézkedéseket, a meglévő készletek vízcikluson belüli optimalizálását szolgáló intézkedéseket és az új készletek létrehozását szolgáló intézkedéseket, továbbá a megközelítésnek integrálnia kell a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat.

 

___________________

 

1a HL C 9. E, 2010.1.15., 33. o.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervben19 a Bizottság kötelezettséget vállal számos fellépésre a kezelt szennyvíz újrafelhasználásának előmozdítása érdekében, beleértve a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló jogalkotási javaslat kidolgozását.

(5)  A körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervben19 a Bizottság kötelezettséget vállal számos fellépésre a kezelt szennyvíz újrafelhasználásának előmozdítása érdekében, beleértve a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló jogalkotási javaslat kidolgozását. A Bizottságnak aktualizálnia kell cselekvési tervét, és a vízkészletet továbbra is prioritást élvező beavatkozási területként kell kezelnie.

___________________

___________________

19 COM(2015) 614.

19 COM(2015) 614.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A megfelelően kezelt, például települési szennyvíztisztító telepekről vagy ipari létesítményekből származó szennyvíz újrafelhasználása a megítélés szerint kisebb környezeti hatást fejt ki, mint egyéb olyan alternatív vízellátási módszerek, mint például a vízátvezetés vagy a sótalanítás, de ilyen újrafelhasználásra csak korlátozottan kerül sor az Unióban. Ez részben a víz újrafelhasználásával kapcsolatos közös uniós környezetvédelmi vagy egészségügyi előírások hiányára, illetve különösen a mezőgazdasági termékek vonatkozásában a visszanyert vízzel öntözött termékek szabad mozgásának lehetséges akadályaira vezethető vissza.

(6)  A megfelelően kezelt, például települési szennyvíztisztító telepekről származó szennyvíz újrafelhasználása a megítélés szerint kisebb környezeti hatást fejt ki, mint egyéb olyan alternatív vízellátási módszerek, mint például a vízátvezetés vagy a sótalanítás. De ilyen újrafelhasználásra, amely révén csökkenthető lenne a víz pazarlása és megvalósítható lenne a víztakarékosság, csak korlátozottan kerül sor az Unióban. Ez részben a szennyvíz-újrafelhasználási rendszer jelentős költségeire, a víz újrafelhasználásával kapcsolatos közös uniós környezetvédelmi és egészségügyi előírások hiányára, illetve különösen a mezőgazdasági termékek vonatkozásában a visszanyert vízzel öntözött termékek lehetséges egészségügyi és környezeti kockázataira és szabad mozgásának lehetséges akadályaira vezethető vissza. Egyszersmind figyelembe kell venni, hogy az öntözési infrastruktúra egyes tagállamokban elégtelen vagy egyáltalán nem létezik.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A víz újrahasznosítása hozzájárulhat a kezelt szennyvízben lévő tápanyagok visszanyeréséhez, a visszanyert víz mezőgazdasági vagy erdészeti téren való, öntözési célú felhasználása pedig a tápanyagok, például a nitrogén, a foszfor és a kálium természetes biogeokémiai ciklusokban történő helyreállításának módja lehet.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  A megfelelően kezelt, visszanyert víz e rendelet értelmében öntözési célra történő újrafelhasználásának környezetbarát módon kell történnie. Ezért nem szabad, hogy a felszabaduló nitrogén és foszfor mennyiségének növekedéséhez vezessen, mivel az ilyen tápanyagok túlzott mennyiségben történő felszabadulása a talaj, valamint a felszíni és felszín alatti víztestek eutrofizációját eredményezi, károsítva az ökoszisztémákat és hozzájárulva a biológiai sokféleség csökkenéséhez.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6c)  Amennyiben garantálni kívánjuk a települési szennyvízkészletek hatékony újrafelhasználását, el kell ismerni, hogy az újrahasznosított víz nem minden típusa alkalmazható minden terményre. Ezért képzést kell nyújtani a mezőgazdasági termelők számára, hogy az újrahasznosított víz különböző típusait optimális módon alkalmazzák az olyan növények esetében, amelyek tekintetében a felhasznált víz minősége nem jár közegészségügyi következményekkel.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A visszanyert vízzel öntözött mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos élelmiszer-higiéniára vonatkozó egészségügyi előírások csak akkor teljesíthetők, ha az egyes tagállamokban nincsenek jelentős különbségek a mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert vízre vonatkozó minőségi követelmények között. A követelmények harmonizálása emellett hozzá fog járulni a belső piac hatékony működéséhez az ilyen termékek vonatkozásában. Ezért célszerű minimális harmonizáció megteremtése a víz minőségére és ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása révén. Az ilyen minimumkövetelmények közé tartoznak a visszanyert vízre vonatkozó minimumparaméterek és egyéb, szükség esetén az illetékes hatóságok által meghatározott szigorúbb vagy további minőségi követelmények, valamint a megfelelő megelőző intézkedések. A vízminőségre vonatkozó szigorúbb vagy további követelmények azonosítása érdekében a vízvisszanyerő telepek üzemeltetőinek kockázatkezelési feladatokat kell végrehajtaniuk. A paraméterek a Bizottság Közös Kutatóközpontjának szakmai jelentésén alapulnak, és a víz újrafelhasználásával kapcsolatos nemzetközi előírásokat tükrözik.

(7)  A visszanyert vízzel öntözött mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos élelmiszer-higiéniára vonatkozó egyenértékű egészségügyi előírások csak akkor teljesíthetők, ha az egyes tagállamokban nincsenek jelentős különbségek a mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert vízre vonatkozó minőségi követelmények között. A követelmények harmonizálása emellett hozzá fog járulni a belső piac hatékony működéséhez az ilyen termékek vonatkozásában. Ezért célszerű minimális harmonizáció megteremtése a víz minőségére, az ellenőrzés és az alapvető kockázatkezelési feladatok gyakoriságára vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása révén. Az ilyen minimumkövetelmények közé tartoznak a visszanyert vízre vonatkozó minimumparaméterek és egyéb, szükség esetén az illetékes hatóságok által meghatározott szigorúbb vagy további minőségi követelmények, valamint a megfelelő megelőző intézkedések. A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének az érintett szereplőkkel együttműködve ki kell dolgoznia a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervet, valamint lehetővé kell tenni számára a visszanyert víz minőségére vonatkozó szigorúbb vagy további követelmények meghatározását. A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének kulcsfontosságú kockázatkezelési feladatokat kell ellátnia, legalább a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetőjével és a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetőjével együttműködésben. A víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervet folyamatosan frissíteni kell, és azt a nemzetközileg elismert szabványosított eljárások szerint kell megfogalmazni. A paraméterek a Bizottság Közös Kutatóközpontjának szakmai jelentésén alapulnak, és a víz újrafelhasználásával kapcsolatos nemzetközi előírásokat tükrözik. A Bizottság Közös Kutatóközpontjának a visszanyert vízben jelen lévő mikroműanyagok és gyógyszermaradványok azonosítására szolgáló paramétereket és mérési módszereket kell kidolgoznia.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A mikroműanyagok jelenléte veszélyt jelenthet az emberi egészségre és a környezetre nézve. Ezért a mikroműanyagok forrásait, eloszlását, sorsát és hatásait illetően a szennyvízkezelés kapcsán végzett részletes felülvizsgálat részeként a Bizottságnak a 91/271/EGK irányelvvel összhangban kezelt és az e rendelet szerint visszanyert települési szennyvízben jelen lévő mikroműanyagok mérésére szolgáló módszertant kell kidolgoznia.

Indokolás

Ezen a ponton érdemes megemlíteni a Parlament által az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelv átdolgozásának keretében a Bizottság felé intézett kérést is, szem előtt tartva a Parlament a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalásában kifejezett álláspontját (lásd különösen a 46. pontot).

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  A nem megfelelően tiszta szennyvíz közszolgáltatásokhoz (például utcák takarításához, illetve parkok és golfpályák öntözéséhez) történő használata káros lehet az egészségre. Ezért az emberek és az állatok egészségének, valamint a felszín alatti víz és a felszíni víz minőségének védelme érdekében a Bizottságnak a víz közszolgáltatások céljára történő újrafelhasználására vonatkozó minőségi célértékeket kell meghatároznia.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

7 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7c)  Az öntözéshez használt vízre vonatkozó minőségi követelményeknek figyelembe kell venniük a tudományos eredményeket, különösen a mikroszennyezőkön és az újonnan megjelenő anyagokon végzett teszteket, a biztonságos vízhasználat biztosítása, valamint a környezet és a közegészségügy védelme érdekében.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

7 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7d)  A vízminőségi követelményeknek figyelembe kell venniük az elvégzett kísérleteket, különös tekintettel a szennyvíziszap és a metanizációból származó kibocsátások mezőgazdasági felhasználására irányuló kísérletekre.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelmények betartása segít megvalósítani az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének fenntartható fejlesztési céljait, különösen a 6. célkitűzést a víz és a csatornázás mindenkire kiterjedő elérhetőségének és fenntartható kezelésének biztosítása, illetve a víz újrahasznosításának és biztonságos újrafelhasználásának jelentős globális növekedése érdekében. Ez a rendelet biztosítani kívánja továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája környezetvédelemről szóló 37. cikkének alkalmazását.

(8)  A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelmények betartásának összhangban kell lennie az Unió vízpolitikájával és segítenie kell megvalósítani az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének fenntartható fejlesztési céljait, különösen a 6. célkitűzést a víz és a csatornázás mindenkire kiterjedő elérhetőségének és fenntartható kezelésének biztosítása, illetve a víz újrahasznosításának és biztonságos újrafelhasználásának jelentős globális növekedése érdekében az ENSZ fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó 12. fenntartható fejlesztési céljának eléréséhez való hozzájárulás céljából. Ez a rendelet biztosítani kívánja továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája környezetvédelemről szóló 37. cikkének alkalmazását.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó előírásokat az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi irányelv1a rögzíti. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az ivóvízként használt vízkészletek ne szennyeződjenek visszanyert vízzel, ezáltal megakadályozva az ivóvíz minőségének romlását.

 

_______________________

 

1a  A (EU) .../... irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (OJ L ..., ..., p. ...).

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8b)  Egyes esetekben a vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetői a vízvisszanyerő létesítmény távozási pontján túl is szállítják és tárolják a visszanyert vizet, mielőtt azt továbbítják a láncban soron következő szereplőhöz, így vagy a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetőjéhez, a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetőjéhez, vagy a végfelhasználóhoz. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy hol ér véget a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének felelőssége, és hol kezdődik a láncban soron következő szereplőé, meg kell határozni a megfelelőségi pontot.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A kockázatkezelés magában foglalja a kockázatok proaktív azonosítását és kezelését, és az egyes felhasználási módok esetében előírt minőségű visszanyert víz előállítására koncentrál. A kockázatkezelés az alapvető kockázatkezelési feladatokon alapul, és azonosítja a környezet, illetve az emberi és állati egészség megfelelő védelméhez esetleg szükséges további vízminőségi követelményeket.

(9)  A kockázatkezelés magában foglalja a kockázatok proaktív azonosítását és kezelését, és az egyes felhasználási módok esetében előírt minőségű visszanyert víz előállítására, elosztására, tárolására és felhasználására koncentrál. A kockázatkezelés az alapvető kockázatkezelési feladatokon és többek közt az elővigyázatossági elv részletes alkalmazásán alapul, és azonosítja a környezet, illetve az emberi és állati egészség megfelelő védelméhez esetleg szükséges további vízminőségi követelményeket. A kockázatkezelésnek a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési terv kivitelezésében részt vevő valamennyi releváns szereplő megosztott felelősségi körébe kell tartoznia. A részt vevő felek szerepét és felelősségét egyértelműen meg kell határozni a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben. Az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy az engedély megadásakor további kockázatkezelési intézkedések végrehajtását írja elő a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben részt vevő érintett szereplők számára.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  A vízvisszanyerésben részt vevő különböző felek közötti együttműködés és interakció előfeltétele kell hogy legyen a visszanyerési kezelési eljárás az egyedi felhasználásokra vonatkozó előírások szerinti létrehozásának, valamint a visszanyert vízzel való ellátás a végfelhasználói igényeket kiszolgáló tervezhetőségének.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  A környezet és az emberi egészség hatékony védelme érdekében elsősorban a vízvisszanyerő telepek üzemeltetőit kell felelőssé tenni a visszanyert víz minőségéért. A minimumkövetelményeknek és az illetékes hatóság által meghatározott további feltételeknek való megfelelés érdekében a vízvisszanyerő telepek üzemeltetőinek ellenőrizniük kell a visszanyert víz minőségét. Ezért célszerű megállapítani az ellenőrzésre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyek előírják a rendszeres ellenőrzések gyakoriságát, valamint a hitelesítő ellenőrzések időzítését és teljesítménycéljait. A rendszeres ellenőrzésre vonatkozó egyes előírások meghatározására a 91/271/EGK irányelvnek megfelelően kerül sor.

(10)  A környezet, így a talajminőség, és az emberi egészség hatékony védelme érdekében a vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetőit kell felelőssé tenni a visszanyert víz minőségéért a megfelelőségi ponton. A minimumkövetelményeknek és az illetékes hatóság által meghatározott további feltételeknek való megfelelés érdekében a vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetőinek ellenőrizniük kell a visszanyert víz minőségét a minimumkövetelményekkel, és az illetékes hatóságok által meghatározott további feltételekkel összhangban. Ezért célszerű megállapítani az ellenőrzésre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyek előírják a rendszeres ellenőrzések gyakoriságát, valamint a hitelesítő ellenőrzések időzítését és teljesítménycéljait. A rendszeres ellenőrzésre vonatkozó egyes előírások meghatározására a 91/271/EGK irányelvnek megfelelően kerül sor.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Biztosítani kell a visszanyert víz biztonságos felhasználását, elősegítve ezzel a víz uniós szintű újrafelhasználását és erősítve a nyilvánosság bizalmát. Az egyes felhasználási módokra szánt visszanyert víz vonatkozásában a vízellátás ezért csak a tagállamok illetékes hatóságai által kiadott engedély alapján működhet. Az uniós szintű harmonizált megközelítés, a nyomonkövethetőség és az átláthatóság biztosítása érdekében az ilyen engedélyekre vonatkozó anyagi jogi szabályokat uniós szinten kell megállapítani. Ugyanakkor az engedélyezési eljárás részleteit a tagállamok határozzák meg. A tagállamok vélhetően alkalmazhatják a meglévő engedélyezési eljárásokat, amelyek az e rendelet által bevezetett követelmények figyelembevételével módosítandók.

(11)  Biztosítani kell a visszanyert vízzel való biztonságos ellátást, a visszanyert víz tárolását, és felhasználását, elősegítve ezzel a víz uniós szintű újrafelhasználásának fejlesztését, ösztönözve különösen az uniós mezőgazdasági termelőket e gyakorlat átvételére, és erősítve a nyilvánosság bizalmát. A felhasznált kezelt szennyvíz mennyiségének, jellegének, a kezelési módszernek és jellemzőinek, a felhasználás módjától függetlenül, lehetővé kell tennie, hogy a szennyvíz kezelése, használata és tárolása (ideértve a permetezést, a csepegtetéses, tárolt vagy nem tárolt vízzel való öntözést) se közvetett, se közvetlen módon ne legyen rövid, közép-, vagy hosszú távú hatással az emberi vagy állati egészségre, vagy a talaj és a vízi környezet minőségére. Az egyes felhasználási módokra szánt visszanyert víz vonatkozásában a vízellátás és -tárolás ezért csak a tagállamok illetékes hatóságai által kiadott engedély alapján működhet. Az uniós szintű harmonizált megközelítés, a nyomonkövethetőség és az átláthatóság biztosítása érdekében az ilyen engedélyekre vonatkozó anyagi jogi szabályokat uniós szinten kell megállapítani. Ugyanakkor az engedélyezési eljárás részleteit a tagállamok határozzák meg, melyeknek illetékes hatóságai felelősek a víz újrafelhasználásával összefüggő kockázatok értékeléséért. A tagállamok vélhetően alkalmazhatják a meglévő engedélyezési eljárásokat, amelyek az e rendelet által bevezetett követelmények figyelembevételével módosítandók.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  A visszanyert vízzel való ellátás és annak tárolása, valamint a végfelhasználók általi használata szerves részét képezi a vízújrafelhasználási rendszernek. A vízellátási és -tárolási folyamat során a visszanyert víz olyan változásokon mehet át, amelyek negatívan befolyásolhatják kémiai és biológiai minőségét. A visszanyert vizet megfelelően kell felhasználni, tekintettel a visszanyert víz minőségi osztályaira, a termények jellemzőire és az öntözési módokra. Az alapvető kockázatkezelési feladatok meghatározása során figyelembe kell venni a visszanyert víz szolgáltatásával, tárolásával és rendeltetésével összefüggő, az egészségre és a környezeti elemekre gyakorolt esetleges káros hatásokat. E tekintetben a Bizottságnak útmutató dokumentumokat kell kidolgoznia annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az illetékes hatóságok számára a visszanyert víz szolgáltatásának, tárolásának és felhasználásának ellenőrzésében és nyomon követésében.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b)  Ha visszanyert víz elosztására vagy tárolására szolgáló infrastruktúraüzemeltetőre van szükség, az ilyen üzemeltetői tevékenységet engedélyhez kell kötni. Ha az engedélyhez szükséges valamennyi előírás teljesül, a tagállam illetékes hatóságának olyan engedélyt kell kiadnia, amely tartalmazza a kockázatértékelés során a visszanyert víz végfelhasználók részére történő biztonságos elosztására és tárolására vonatkozóan megállapított valamennyi szükséges feltételt és intézkedést.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  E rendelet rendelkezései kiegészítik az egyéb uniós jogszabályok követelményeit, különösen a lehetséges egészségügyi és környezeti kockázatok tekintetében. Az emberek és az állatok egészségét, illetve a környezetet fenyegető lehetséges kockázatok kezelésére szolgáló holisztikus megközelítés biztosítása érdekében a vízvisszanyerő telepek üzemeltetőinek és az illetékes hatóságoknak ezért figyelembe kell venniük az egyéb idevágó uniós jogszabályokban – különösen a 86/278/EGK, a 91/676/EGK20 és a 98/83/EK21 tanácsi irányelvben, a 91/271/EGK és a 2000/60/EK irányelvben, a 178/2002/EK22, a 852/2004/EK23, a 183/2005/EK24, a 396/2005/EK25 és az 1069/2009/EK26 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2006/7/EK27, a 2006/118/EK28, a 2008/105/EK29 és a 2011/92/EU30 európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a 2073/2005/EK31, az 1881/2006/EK32 és a 142/2011/EK33 bizottsági rendeletben – meghatározott követelményeket.

(12)  E rendelet rendelkezései kiegészítik az egyéb uniós jogszabályok követelményeit, különösen a lehetséges egészségügyi és környezeti kockázatok tekintetében. Az emberek, az állatok és a növények egészségét fenyegető, adott esetben a környezetvédelemmel összefüggő kockázatokon felüli lehetséges kockázatok kezelésére szolgáló holisztikus megközelítés biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak ezért meg kell felelniük az egyéb idevágó uniós jogszabályokban – különösen a 86/278/EGK, a 91/676/EGK20 és a 98/83/EK21 tanácsi irányelvben, a 91/271/EGK és a 2000/60/EK irányelvben, a 178/2002/EK22, a 852/2004/EK23, a 183/2005/EK24, a 396/2005/EK25 és az 1069/2009/EK26 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2006/7/EK27, a 2006/118/EK28, a 2008/105/EK29 és a 2011/92/EU30 európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a 2073/2005/EK31, az 1881/2006/EK32 és a 142/2011/EK33 bizottsági rendeletben – meghatározott követelményeknek.

__________________

__________________

20 A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1–8. o.).

20 A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1–8. o.).

21 A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

21 A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

22 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveinek és követelményeinek meghatározásáról, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

22 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveinek és követelményeinek meghatározásáról, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

23 Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

23 Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

24 Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról (HL L 35., 2005.2.8., 1. o.).

24 Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról (HL L 35., 2005.2.8., 1. o.).

25 Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

25 Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

26 Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

26 Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

27 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4., 37. o.).

27 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4., 37. o.).

28 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).

28 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).

29 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

29 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

30 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

30 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

31 A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.).

31 A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.).

32 A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

32 A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

33 A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

33 A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  E rendelet alkalmazásában lehetővé kell tenni, hogy a szennyvíztisztítási műveletekre és a települési szennyvíz visszanyerésére irányuló műveletekre ugyanazon a fizikai helyszínen kerüljön sor, ugyanazon létesítmény, vagy különböző, egymástól különálló létesítmények igénybevételével. Emellett lehetővé kell tenni, hogy ugyanaz a szereplő lássa el a szennyvíztisztító és a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének feladatát.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A víz újrafelhasználására irányuló műveletek jobb előmozdítása céljából az e rendeletben meghatározott egyedi felhasználási módok feltüntetése nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy engedélyezzék a visszanyert víz további célokra történő felhasználását, beleértve az ipari, rekreációs és környezetvédelmi célú újrafelhasználását, feltéve, hogy a tagállamok biztosítják az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmének biztosítására vonatkozó kötelezettség betartását.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A víz újrafelhasználásába vetett bizalom megerősítése érdekében tájékoztatni kell a nyilvánosságot. A víz újrafelhasználásával kapcsolatos tájékoztatás lehetővé teszi a fokozott átláthatóságot és nyomonkövethetőséget, és emellett különösen érdekes lehet más olyan hatóságoknak, amelyek számára következményekkel jár a víz konkrét újrafelhasználása.

(14)  A víz újrafelhasználásába vetett bizalom megerősítése érdekében tájékoztatni kell a nyilvánosságot. A víz újrafelhasználásával kapcsolatos egyértelmű, átfogó és aktuális tájékoztatás lehetővé teszi a fokozott átláthatóságot és nyomonkövethetőséget, és emellett különösen érdekes lehet más olyan hatóságoknak, amelyek számára következményekkel jár a víz konkrét újrafelhasználása. A víz újrafelhasználásának ösztönzése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egyedi, a különböző érintett szereplőkhöz igazított tájékoztató kampányokat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy felhívják e szereplők figyelmét a települési vízciklusra, a víz újrafelhasználásának szükségességére, valamint a víz újrafelhasználásából származó előnyökre, elősegítve ezáltal az érdekelt felek körében a víz újrafelhasználását célzó gyakorlatok elfogadását, illetve az azokban való részvételt.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  A mezőgazdasági öntözésben részt vevő végfelhasználók oktatása és képzése alapvető fontosságú, mivel ezek a megelőző intézkedések végrehajtásának és fenntartásának elemeit képezik. A végfelhasználóknak teljes körű tájékoztatásban kell részesülniük a visszanyert víz megfelelő felhasználásáról, mivel ők különösen ki vannak téve a hatásainak. Számos, az emberi kitettség megelőzésére irányuló intézkedést kell végrehajtani (személyi védőfelszerelés használata, kézmosás és személyes higiénia). Az ilyen intézkedések megfelelő végrehajtásának ellenőrzése az alapvető kockázatkezelési feladatok részét képezi.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A meglévő minimumkövetelményeknek és az alapvető kockázatkezelési feladatoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottságnak aktusok elfogadására a minimumkövetelmények és az alapvető kockázatkezelési feladatok módosítása céljából. Továbbá a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek a műszaki előírások megállapításával kiegészítik az alapvető kockázatkezelési feladatokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten, megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a szabályozás javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban37 szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(16)  A meglévő minimumkövetelményeknek és az alapvető kockázatkezelési feladatoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottságnak aktusok elfogadására a minimumkövetelmények és az alapvető kockázatkezelési feladatok módosítása céljából, a megfelelően kezelt szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó hatókör veszélyeztetése nélkül. Továbbá a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek a műszaki előírások megállapításával kiegészítik az alapvető kockázatkezelési feladatokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten, megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a szabályozás javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban37 szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

__________________

__________________

37 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

37 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Az illetékes hatóságok kötelesek ellenőrizni a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. Meg nem felelés esetén kötelezniük kell a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjét a megfelelés biztosításához szükséges intézkedések megtételére. A vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását, ha a meg nem felelés jelentős kockázatokkal jár a környezet vagy az emberi egészség szempontjából.

(18)  Az illetékes hatóságok kötelesek ellenőrizni a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. Meg nem felelés esetén kötelezniük kell a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjét a megfelelés biztosításához szükséges intézkedések megtételére. A vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását, ha a meg nem felelés meghaladja a meghatározott maximális értékeket, és ez jelentős kockázatokkal jár a környezet vagy az emberi egészség szempontjából. A megfelelően kezelt szennyvíz újrafelhasználásának elősegítése érdekében az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a végfelhasználókkal. Az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell és nyomon kell követniük a visszanyert víz szolgáltatását, tárolását és felhasználását, a vonatkozó egészségügyi és környezeti kockázatok figyelembevételével.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a)  A megfelelően kezelt szennyvíz újrafelhasználásának a lehető legnagyobb mértékű fejlesztése és előmozdítása érdekében az Európai Uniónak a Horizont Európa program keretében támogatnia kell a kutatás-fejlesztést ezen a területen a megfelelően kezelt szennyvíz megbízhatóságának és a járható felhasználási módszerek jelentős mértékű javítása érdekében.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

25 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25b)  A környezet és az emberi egészség hatékony védelme érdekében a tagállamoknak az érdekelt felekkel együttműködésben rövid, közép- és hosszú távon talajminőség-ellenőrzéseket kell bevezetniük.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

25 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25c)  E rendelet célja a víz fenntartható használatának előmozdítása. Ezt a célt szem előtt tartva a Bizottságnak kötelezettséget kell vállalnia az uniós programok, köztük a LIFE program felhasználására a megfelelően kezelt szennyvíz újrafelhasználását magában foglaló helyi kezdeményezések támogatása céljából.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez a rendelet a víz minőségére és ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelményeket határoz meg, és előírja a kezelt települési szennyvíz integrált vízgazdálkodás keretében megvalósuló biztonságos újrafelhasználása céljából egyes alapvető kockázatkezelési feladatok végrehajtását.

(1)  Ez a rendelet a visszanyert szennyvíz minőségére és ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelményeket határoz meg, és előírja a kezelt települési szennyvíz integrált vízgazdálkodás keretében megvalósuló biztonságos újrafelhasználása céljából egyes alapvető kockázatkezelési feladatok végrehajtását, valamint hozzájárul a 2000/60/EK irányelvben rögzített célkitűzésekhez.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ez a rendelet biztosítani kívánja, hogy a visszanyert víz biztonságosan használható legyen rendeltetési céljára, ezáltal garantálva az emberi és az állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét, és Unió-szerte koordinált módon kezelve a vízhiányt és a vízhiányból fakadóan a vízforrásokra nehezedő terhet, hozzájárulva továbbá a belső piac hatékony működéséhez is.

(2)  Ez a rendelet biztosítani kívánja, hogy a visszanyert víz biztonságosan használható legyen rendeltetési céljára, ezáltal garantálva az emberi és az állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét, ugyanakkor csökkentve a vízkészletek használatának kedvezőtlen hatásait, Unió-szerte koordinált módon kezelve a vízhiányt, foglalkozva az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel és az Unió környezetvédelmi céljaival, és az ebből fakadóan a vízforrásokra nehezedő nyomással, ezáltal hozzájárulva a fenntartható vízhasználati megoldások alkalmazásához, támogatva a körforgásos gazdaságra való átállást, biztosítva az Unió hosszú távú versenyképességét és a belső piac hatékony működését.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy az ivóvíz céljára használt vízkészletek ne szennyeződjenek visszanyert vízzel.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. cikk

2. cikk

Hatály

Hatály

Ez a rendelet az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert vízre vonatkozik.

Ez a rendelet az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert vízre vonatkozik.

 

Ez a rendelet nem alkalmazandó a vízvisszanyerő létesítményeken végrehajtott, víz-újrafelhasználásra összpontosító kísérleti projektekre.

Indokolás

Annak elkerülése érdekében, hogy az innovatív ötletek az e rendeletben meghatározott kötelezettségek miatt megakadjanak, a tagállamok számára megfelelő rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a kutatási projektek elősegítése céljából mentességeket adhassanak.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  „végfelhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely visszanyert vizet használ;

3.  „végfelhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, köz- vagy magánjogi jogalany, aki vagy amely visszanyert vizet használ annak rendeltetési céljára;

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a.  „kezelt szennyvíz”: a 91/271/EGK irányelvben rögzített követelményeknek megfelelően kezelt települési szennyvíz.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  „visszanyert víz”: a 91/271/EGK irányelv követelményeinek megfelelően kezelt, majd egy vízvisszanyerő telepen további kezelésen átesett települési szennyvíz;

5.  „visszanyert víz”: kezelt, majd egy vízvisszanyerő létesítményben további, olyan kezelésen átesett szennyvíz, amely minőségét alkalmassá teszi a rendeltetési célnak megfelelő felhasználásra;

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a.  „a víz újrafelhasználása”: az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott célra alkalmas, egyedi minőségű visszanyert víz egy elosztórendszeren keresztül történő olyan felhasználása, amely részben vagy egészben helyettesíti a felszíni vagy felszín alatti vizek használatát;

Indokolás

Meg kell határozni, hogy mit értünk a víz újrafelhasználása alatt.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.  „vízvisszanyerő telep”: olyan települési szennyvíztisztító telep vagy egyéb létesítmény, amely a 91/271/EGK irányelv követelményeinek megfelelően a települési szennyvíz további kezelésével foglalkozik olyan víz előállítása céljából, amely megfelel az e rendelet I. mellékletének 1. szakaszában meghatározott felhasználási módnak;

6.  „vízvisszanyerő létesítmény”: olyan települési szennyvíztisztító telep vagy egyéb létesítmény része, amely a 91/271/EGK irányelv követelményeinek megfelelően korábban kezelésen átesett települési szennyvíz további kezelésével foglalkozik olyan visszanyert víz előállítása céljából, amely megfelel az e rendelet I. mellékletének 1. szakaszában meghatározott felhasználási módnak, és amely magában foglal bármilyen tárolási infrastruktúrát vagy olyan infrastruktúrát, amelyet arra terveztek, hogy a visszanyert vizet eljuttassa a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúrába, vagy a végfelhasználóhoz;

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.  „a vízvisszanyerő telep üzemeltetője”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely vízvisszanyerő telepet üzemeltet vagy ellenőriz;

7.  „a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely vízvisszanyerő létesítményt üzemeltet vagy ellenőriz;

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a.  „visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra”: e célra szolgáló csővezetékeket és szivattyúkat, vagy egyéb szállítóberendezéseket magában foglaló rendszer, amelyet arra terveztek, hogy a visszanyert vizet a végfelhasználóhoz szállítsa, beleértve a vízvisszanyerő létesítményen kívül található, kiegyenlítésre, további kezelésre és tárolásra szolgáló létesítményeket;

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 7 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7b.  „a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely működteti vagy ellenőrzi a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúrát;

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 7 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7c.  „a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra”: a visszanyert víz tárolására kialakított tároló létesítmények rendszere;

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 7 d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7d.  „a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely működteti vagy ellenőrzi a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúrát;

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11.  „megelőző intézkedés”: olyan cselekvés vagy tevékenység, amellyel megelőzhetők, megszüntethetők vagy elfogadható szintre csökkenthetők az egészségügyi és környezeti kockázatok.

11.  „megelőző intézkedés”: olyan megfelelő cselekvés vagy tevékenység, amellyel megelőzhetők, megszüntethetők vagy elfogadható szintre csökkenthetők az egészségügyi és környezeti kockázatok;

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11a.  „megfelelőségi pont”: az a pont, ahol a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője a visszanyert vizet továbbítja a láncban soron következő szereplőnek;

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 11 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11b.  „mikroszennyező”: a környezetben nagyon alacsony koncentrációban kimutatható, nem kívánatos anyag, a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletében meghatározottak szerint.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A vízvisszanyerő telep üzemeltetőjének kötelezettségei a vízminőség vonatkozásában

A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének kötelezettségei a vízminőség vonatkozásában

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A vízvisszanyerő telep üzemeltetője biztosítja, hogy az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz a vízvisszanyerő telepet elhagyva (megfelelési pont) megfelel az alábbiaknak:

(1)  A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője biztosítja, hogy az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz a megfelelési ponton megfelel az alábbiaknak:

a)  a víz minőségére vonatkozóan az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott minimumkövetelmények;

a)  a víz minőségére vonatkozóan az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott minimumkövetelmények;

b)  a vízminőség kapcsán a 7. cikk (3) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által az engedélyben meghatározott további feltételek.

b)  a vízminőség kapcsán a 7. cikk (3) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által az engedélyben meghatározott további feltételek.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetői azt is biztosítják, hogy a vízvisszanyerő létesítményben teljes mértékben végrehajtsák az 5. cikk (-1) bekezdésében említett, a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben meghatározott kockázatkezelési intézkedéseket.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  A megfelelési pont után a vízminőségért való felelősség már nem a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjét, hanem a láncban soron következő szereplőt terheli.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el e rendelet módosításáról az I. melléklet 2. szakaszában szereplő minimumkövetelményeknek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében.

törölve

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. cikk

 

A visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúrák üzemeltetői, a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúrák üzemeltetői és a végfelhasználók kötelezettségei

 

(1)  A visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője a visszanyert víz minőségének szintjét a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúrán belül legalább ugyanolyan szinten tartja, mint amelyet az I. melléklet 2. szakasza meghatároz. A visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője azt is biztosítja, hogy a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúrában teljes mértékben végrehajtsák legalább az 5. cikk (-1) bekezdésében említett, a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben meghatározott kockázatkezelési intézkedéseket.

 

Az engedély 7. cikk szerinti megadásakor az illetékes hatóság további kockázatkezelési intézkedéseket írhat elő a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője által elvégzendő feladatok tekintetében, és további szükséges követelményeket és megelőző intézkedéseket írhat elő a II. melléklet b) és c) pontjának megfelelően.

 

(2)  A visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője a visszanyert víz minőségének szintjét a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúrán belül legalább ugyanolyan szinten tartja, mint amelyet az I. melléklet 2. szakasza meghatároz. A visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője azt is biztosítja, hogy a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúrában teljes mértékben végrehajtsák legalább az 5. cikk (-1) bekezdésében említett, a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben meghatározott kockázatkezelési intézkedéseket.

 

Az engedély 7. cikk szerinti megadásakor az illetékes hatóság további kockázatkezelési intézkedéseket írhat elő a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője által elvégzendő feladatok tekintetében, és további szükséges követelményeket és megelőző intézkedéseket írhat elő a II. melléklet b) és c) pontjának megfelelően.

 

(3)  A végfelhasználók által használt visszanyert víz minőségének el kell érnie legalább az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott szintet. Az illetékes hatóság az I. melléklet 2. szakaszában meghatározottakon túl további követelményeket is előírhat a végfelhasználók kötelezettségeire vonatkozóan.

 

(4)  A Bizottság iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt dolgoz ki annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az illetékes hatóságok számára a visszanyert víz előállításának, elosztásának, tárolásának és felhasználásának ellenőrzésével és nyomon követésével kapcsolatos követelmények végrehajtásában.

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  A víz visszanyerésére szolgáló létesítmény üzemeltetője az e cikk (1) bekezdésében említett érintett szereplőkkel együttműködve elkészíti a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervet. A víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési terv a II. melléklet a) pontjában meghatározott kulcsfontosságú kockázatkezelési feladatokon alapul, a II. melléklet b) pontjának megfelelően meghatározza valamennyi, az I. mellékletben nem szereplő követelményt, valamint a II. melléklet c) pontjával összhangban veszélyeket, kockázatokat és megfelelő megelőző intézkedéseket azonosít.

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A visszanyert víz előállítása és szolgáltatása keretében a vízvisszanyerő telep üzemeltetője kockázatkezelést alkalmaz az alábbi szereplőkkel konzultálva:

(1)  A visszanyert víz biztonságos előállításának, elosztásának, tárolásának és felhasználásának biztosítása keretében az illetékes hatóság az alábbi szereplőkkel konzultálva felügyeli a kockázatkezelést:

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a vízvisszanyerő telepet vízzel ellátó települési szennyvíztisztító telep(ek) üzemeltetője, ha nem egyezik meg a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjével;

a)  a vízvisszanyerő létesítményt a 91/271/EGK irányelv minőségi követelményeinek megfelelően kezelt szennyvízzel ellátó települési szennyvíztisztító telep(ek) üzemeltetője, ha nem egyezik meg a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjével;

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője;

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ab)  a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője;

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ac)  a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője;

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a vízvisszanyerő telep üzemeltetője által fontosnak tartott bármely más fél.

c)  az illetékes hatóság által fontosnak tartott bármely más fél.

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A vízvisszanyerő telep üzemeltetője a II. mellékletben meghatározott alapvető kockázatkezelési feladatok alapján a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervet készít. A víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv az I. mellékletben meghatározott követelményeken túl olyan kiegészítő követelményeket javasol, amelyek szükségesek a kockázatok további csökkentéséhez, valamint többek között azonosítja a veszélyeket, a kockázatokat és a megfelelő megelőző intézkedéseket.

(2)  A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője, a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője és a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője elvégzi legalább a (-1) bekezdésben említett, a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben meghatározott kockázatkezelési feladatokat. A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője, a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője és a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője által alkalmazott kockázatkezelési módszerek nemzetközileg elismert módszertanon alapulnak.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A 7. cikkel összhangban megadott vonatkozó engedélyben az illetékes hatóság különböző feladatokat és felelősségi köröket határozhat meg a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben részt vevő különböző szereplők tekintetében.

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Amennyiben egy öntözendő terménytípus több különböző formában kerül értékesítésre, és többféle visszanyertvíz-minőségi osztályba tartozik, a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője számára elő kell írni, hogy a legmagasabb vízminőségi osztálynak megfelelő vízzel lássa el a mezőgazdasági termelőt.

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendelet módosításáról a II. mellékletben meghatározott alapvető kockázatkezelési feladatoknak a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében.

törölve

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendelet kiegészítéséről a II. mellékletben meghatározott alapvető kockázatkezelési feladatokra vonatkozó műszaki előírások meghatározása érdekében.

(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Amennyiben a végfelhasználó arra gyanakszik, hogy a 4a. cikk (2) bekezdésében említett esetekben tárolt víz nem felel meg az e rendeletben meghatározott minimumkövetelményeknek, köteles:

 

a) haladéktalanul tájékoztatni az érintett egészségügyi hatóságot, adott esetben közölve a rendelkezésre álló összes információt;

 

b) teljes körűen együttműködni az érintett illetékes hatósággal a gyanú okainak és az I. melléklet 2. szakaszának 2. és 4. táblázatában említett, nem engedélyezett anyagok vagy értékek esetleges előfordulásának ellenőrzése és meghatározása érdekében.

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A visszanyert víz szolgáltatására vonatkozó engedélykérelem

Visszanyert víz előállítására, elosztására és tárolására vonatkozó engedélykérelem.

Módosítás    73

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz szolgáltatása engedélyhez kötött.

(1)  Az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz előállítása, elosztása vagy tárolása engedélyhez kötött.

Módosítás    74

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Egy üzemeltető az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a vízvisszanyerő telep üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog.

(2)  A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a vízvisszanyerő létesítmény üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog.

Módosítás    75

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően kidolgozott, a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv;

a)  az 5. cikk (-1) bekezdésének megfelelően kidolgozott, a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv;

Módosítás    76

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a rendelkezésre álló legfrissebb adatok annak igazolására, hogy a visszanyerésre szánt víz szennyvíztisztító telepén az 1991/271/EGK irányelv szerint kezelt szennyvíz a szabályoknak megfelel;

Indokolás

A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének (amely eltérhet a szennyvíztisztító telep üzemeltetőjétől) bizonyítania kell, hogy az engedély tárgyát képező visszanyerendő víz kezelése azon szennyvíztisztító telep által kiszolgált városi területre vonatkozó követelményekkel összhangban történt, ahonnan származik. A vizet minden esetben másodlagos/egyenértékű vagy szigorúbb kezelésnek kell alávetni, ha az a szennyvíztisztító, ahonnan a víz származik, általában érzékeny területekre bocsátja ki a kezelt szennyvizet.

Módosítás    77

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz minősége és ellenőrzése tekintetében az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott minimumkövetelményeknek;

b)  annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője hogyan fog megfelelni a megfelelőségi ponton a víz minősége és ellenőrzése tekintetében az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott minimumkövetelményeknek;

Módosítás    78

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményeknek.

c)  annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője hogyan fog megfelelni a megfelelőségi ponton a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményeknek.

Módosítás    79

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog. A kérelemnek tartalmaznia kell annak leírását, hogy a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetőjének hogyan kell eleget tennie a 4a. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek.

Módosítás    80

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  A visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog. A kérelemnek tartalmaznia kell annak leírását, hogy a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetőjének hogyan kell eleget tennie a 4a. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek.

Módosítás    81

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  ugyanazon tagállam egyéb érdekelt hatóságai, különösen a vízügyi hatóság, amennyiben nem az az illetékes hatóság;

a)  ugyanazon tagállam egyéb érdekelt hatóságai, különösen a vízügyi és az egészségügyi hatóság, amennyiben nem az az illetékes hatóság;

Módosítás    82

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az illetékes hatóság a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 3 hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megadható-e az engedély. Ha az illetékes hatóságnak több időre van szüksége a kérelem összetett jellege miatt, tájékoztatja erről a kérelmezőt, feltünteti az engedély megadásának várható dátumát, és megindokolja a határidő meghosszabbítását.

(2)  Az illetékes hatóság értékeli a kérelmet, felhasználva a megfelelő tudományos támogatást, és a 6. cikk (2), (3), (3a) és (3b) bekezdésében említett hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 3 hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megadható-e az engedély vagy el kell azt utasítani. Ha az illetékes hatóságnak több időre van szüksége a kérelem összetett jellege miatt, haladéktalanul tájékoztatja erről a kérelmezőt, feltünteti az engedély megadásának vagy elutasításának várható dátumát, és megindokolja a határidő meghosszabbítását. Ezt a határozatot a 6. cikk (2), (3), (3a) és (3b) bekezdése szerinti hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb hat hónapon belül meg kell hozni.

Módosítás    83

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az emberi és az állati egészséget vagy a környezetet fenyegető elfogadhatatlan kockázatok további csökkentéséhez szükséges egyéb feltételek.

c)  az emberi és az állati egészséget vagy a környezetet fenyegető elfogadhatatlan kockázatok további kiküszöböléséhez szükséges egyéb feltételek.

Módosítás    84

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Ha a (3) bekezdés a) és c) pontjában említettekkel azonos feléttelek még nem szerepelnek az 5. cikkben említett, a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben, akkor az illetékes hatóság haladéktalanul naprakésszé teszi a tervet.

Indokolás

Ha a kiegészítő követelményeket nem határozzák meg a hatóság által elkészített kezelési tervben, csak az engedély megadásakor, a hatóságnak azonnal szerepeltetnie kell ezeket a kockázatkezelési tervben.

Módosítás    85

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az illetékes hatóság a megfelelési ponton ellenőrzi a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. A megfelelőség ellenőrzésére az alábbi módszerekkel kerül sor:

(1)  Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a visszanyert víz megfelel-e a 7.cikkel összhangban megadott engedélyekben szereplő feltételeknek. A megfelelőség ellenőrzésére az alábbi módszerekkel kerül sor:

Módosítás    86

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Meg nem felelés esetén az illetékes hatóság kötelezi a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjét a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedések haladéktalan meghozatalára.

(2)  Meg nem felelés esetén az illetékes hatóság kötelezi a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjét, a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetőjét vagy a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés gyors helyreállítása érdekében, és haladéktalanul tájékoztassa az érintett végfelhasználókat.

Módosítás    87

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben a meg nem felelés jelentős kockázatot jelent a környezetre vagy az emberi egészségre nézve, a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását addig, amíg az illetékes hatóság meg nem állapítja, hogy a megfelelés helyreállt.

(3)  Amennyiben bármely paraméter pontos értéke magasabb, mint az I. melléklet 2. szakasza a) pontjában a víz minőségére vonatkozóan meghatározott minimumkövetelmények, a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását. Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy csak azután állapítja meg, hogy a megfelelés helyreállt, hogy a vízminőségre vonatkozó adott minimumkövetelményeket meghaladó paraméter vagy paraméterek pontos értéke legalább három folyamatosan egymást követő ellenőrzés során visszatért a megengedett határérték alá.

Módosítás    88

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az engedélyezési feltételeknek való megfelelést befolyásoló esemény bekövetkezte esetén a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és az esetlegesen érintett végfelhasználó(ka)t, és megadja az illetékes hatóságnak az ilyen esemény hatásainak értékeléséhez szükséges információkat.

(4)  Az engedélyezési feltételeknek való megfelelést befolyásoló esemény bekövetkezte esetén a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője, a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője vagy a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és az esetlegesen érintett végfelhasználó(ka)t, és megadja az illetékes hatóságnak az ilyen esemény hatásainak értékeléséhez szükséges információkat.

Módosítás    89

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A 7. cikk szerinti engedély kiadását követően az illetékes hatóság a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervben meghatározott intézkedések révén rendszeresen ellenőrzi a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője, a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője és a visszanyert víz tárolására szolgáló infrastruktúra üzemeltetője általi megfelelést.

Módosítás    90

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  A talaj vagy mezőgazdasági termékek visszanyert víz általi szennyeződése, valamint az ebből következő egészségügyi és környezeti veszélyek esetén a felelős vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője tartozik felelősséggel és nyújt kártérítést.

Indokolás

A vízszolgáltató szakszerűtlen vízvisszanyerés esetén fennálló felelőssége és kártérítési kötelezettsége döntő fontosságú a visszanyert víz fokozott használatához.

Módosítás    91

Rendeletre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. cikk

 

Tájékoztató kampányok

 

A tagállamok a lehetséges végfelhasználókat, köztük a polgárokat célzó, a víz újrafelhasználásának biztonságára és a víz újrafelhasználásából eredő víztakarékosságra vonatkozó tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokat indítanak.

 

A tagállamok a mezőgazdasági termelőket célzó tájékoztató kampányokat is indítanak annak biztosítása érdekében, hogy optimális módon lehessen felhasználni a visszanyert vizet, és ezáltal meg lehessen előzni a felhasználásból eredő káros egészségügyi, illetve környezeti hatásokat.

Módosítás    92

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság számára elérhetők legyenek a víz újrafelhasználásával kapcsolatos megfelelő és naprakész információk. Ezen információk között szerepelnek az alábbiak:

(1)  A 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelv, valamint a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság számára – az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett – online vagy egyéb könnyen hozzáférhető formában elérhetők legyenek a víz újrafelhasználásával kapcsolatos megfelelő és naprakész információk. Ezen információk között szerepelnek az alábbiak:

Indokolás

A nyilvánosság számára hozzáférhető információknak megfelelőnek, naprakésznek és hozzáférhetőnek kell lenniük annak érdekében, hogy a polgárok teljes körű tájékoztatást kapjanak.

Módosítás    93

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a visszanyert víz felhasználásának százalékos aránya az e rendelet hatálya alá tartozó felhasználások tekintetében felhasznált friss víz teljes mennyiségéhez viszonyítva

Indokolás

Az állampolgárok számára hozzáférhető információk között szerepelnie kell a visszanyert vízmennyiségnek az e rendelet alkalmazásában használt friss víz teljes mennyiségéhez viszonyítva.

Módosítás    94

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a tagállamban e rendelet alapján szolgáltatott visszanyert víz százalékos aránya a kezelhető települési szennyvíz teljes mennyiségéhez képest;

Módosítás    95

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az élelmiszeriparban tevékenykedő üzemeltetők számára általános élelmiszer-higiéniai szabályokat megállapító és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására, feldolgozására, forgalmazására és forgalomba hozatalára vonatkozó 852/2004/EK rendelettel összhangban az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat a szolgáltatott és megfelelően tisztított szennyvíz maximális tápanyagtartalmáról annak érdekében, hogy a felhasználók, így a mezőgazdasági termelők is, megbizonyodhassanak róla, hogy az megfelel a vonatkozó uniós szabályok által rögzített tápanyagszintnek.

Módosítás    96

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktussal meghatározhatja az (1) bekezdés értelmében nyújtandó információk formátumára és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerül sor.

törölve

Módosítás    97

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  létrehoz és közzétesz …-ig [e rendelet hatálybalépése után három évvel], majd ezt követően hatévente frissít egy olyan adatkészletet, amely a 8. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségi ellenőrzés eredményeire vonatkozó, valamint egyéb, a 10. cikknek megfelelően online közzéteendő információkat tartalmaz;

a)  létrehoz és közzétesz …-ig [e rendelet hatálybalépése után négy évvel], majd ezt követően hatévente frissít egy olyan adatkészletet, amely a 8. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségi ellenőrzés eredményeire vonatkozó, valamint egyéb, a 10. cikknek megfelelően online közzéteendő információkat tartalmaz;

Módosítás    98

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság …-ig [a rendelet hatálybalépése után 6 évvel] értékeli ezt a rendeletet. Az értékelés legalább az alábbiak alapján készül:

(1)  A Bizottság …-ig [a rendelet hatálybalépése után öt évvel] értékeli ezt a rendeletet. Az értékelés legalább az alábbiak alapján készül:

Módosítás    99

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  az elvégzett kísérletek, különösen a szennyvíziszap és a metanizációból származó kibocsátások mezőgazdasági felhasználása tekintetében.

Módosítás    100

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a mikroszennyezők és az újonnan megjelenő anyagok újrafelhasznált vízben való növekvő jelenléte.

Módosítás    101

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az (1) bekezdésben említett értékeléssel összefüggésben a Bizottság megvizsgálja az alábbiak megvalósíthatóságát:

 

a)  e rendelet alkalmazási körének kiterjesztése a további konkrét felhasználásokra szánt visszanyert vízre, ideértve az ipari célokra történő újrafelhasználást is;

 

b)  e rendelet követelményeinek kiterjesztése a kezelt szennyvíz közvetett felhasználására;

 

c)  a kezelt szennyvíz minőségére vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása a felszín alatti vizek visszatáplálása céljából.

Módosítás    102

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Adott esetben a Bizottság az (1) bekezdésben említett értékeléshez jogalkotási javaslatot csatol.

Módosítás    103

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

16. cikk

16. cikk

Szankciók

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok …-ig [e rendelet hatálybalépése után három évvel] értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, és tájékoztatást küldenek az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokról.

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok …-ig [e rendelet hatálybalépése után négy évvel] értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, és tájékoztatást küldenek az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokról.

Módosítás    104

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17. cikk

17. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet …-tól/től [hatálybalépése után egy évvel] alkalmazandó.

Ez a rendelet …-tól/től [hatálybalépése után két évvel] alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Módosítás    105

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 szakasz

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. szakasz  A 2. cikk szerinti visszanyert víz felhasználási módjai

1. szakasz  A 2. cikk szerinti visszanyert víz felhasználási módjai

a)  Mezőgazdasági öntözés

a)  Mezőgazdasági öntözés

A mezőgazdasági öntözés az alábbi terményfajták öntözését jelenti:

A mezőgazdasági öntözés az alábbi terményfajták öntözését jelenti:

—  nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, vagyis nyersen vagy feldolgozatlanul emberi fogyasztásra szánt termények;

—  nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, vagyis nyersen vagy feldolgozatlanul emberi fogyasztásra szánt termények;

—  feldolgozandó élelmezési célú termények, vagyis nem nyersen, hanem kezelést (például főzést, ipari feldolgozást) követően emberi fogyasztásra szánt termények;

—  feldolgozandó élelmezési célú termények, vagyis nem nyersen, hanem kezelést (például főzést, ipari feldolgozást) követően emberi fogyasztásra szánt termények;

—  nem élelmezési célú termények, vagyis nem emberi fogyasztásra szánt termények (például legelők, takarmánynövények, rostnövények, dísznövények, vetőmagkultúrák, energianövények és gyepnövények).

—  nem élelmezési célú termények, vagyis nem emberi fogyasztásra szánt termények (például legelők, takarmánynövények, rostnövények, dísznövények, vetőmagkultúrák, energianövények és gyepnövények).

 

A környezet és az egészség területére vonatkozó uniós jogszabályok sérelme nélkül, a tagállamok egyéb célokra is felhasználhatják a visszanyert vizet, például ipari víz újrafelhasználása céljából, valamint rekreációs és környezetvédelmi célokra.

Módosítás    106

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.1.  A mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert vízre vonatkozó minimumkövetelmények

(A magyar változatot nem érinti.)  

Módosítás    107

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – 1 táblázat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

A visszanyert víz minimális minőségi osztálya

Terménykategória

Öntözési módszer

A

Valamennyi élelmezési célú termény, beleértve a nyersen fogyasztandó gyökérnövényeket, továbbá azokat az élelmezési célú növényeket, amelyek ehető része közvetlen kapcsolatba kerül a visszanyert vízzel

Valamennyi öntözési módszer

B

Nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, amelyek ehető része a föld felett terem, és nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt növényeket

Valamennyi öntözési módszer

C

Csak csepegtető öntözés*

D

Ipari növények, energianövények, vetőmagkultúrák

Valamennyi öntözési módszer

________________

(*) A csepegtető öntözés olyan mikroöntözési módszer, amelyben egy csepegtetőkkel ellátott, kis átmérőjű műanyag csövekből álló rendszer vízcseppeket vagy apró vízfolyásokat juttat a növényekhez nagyon lassan (2–20 liter/óra) a talajra vagy közvetlenül a talajfelszín alá.

Módosítás

A visszanyert víz minimális minőségi osztálya

Terménykategória

Öntözési módszer

A

Valamennyi élelmezési célú termény, beleértve a nyersen fogyasztandó gyökérnövényeket, továbbá azokat az élelmezési célú növényeket, amelyek ehető része közvetlen kapcsolatba kerül a visszanyert vízzel

Valamennyi öntözési módszer

B

Nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, amelyek ehető része a föld felett terem, és nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt növényeket

Valamennyi öntözési módszer

C

Csak olyan öntözési módszerek, amelyek révén a termény nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel. Ide értendő például a csepegtető öntözés*.

D

Ipari növények, energianövények, vetőmagkultúrák

Valamennyi öntözési módszer

________________

(*) A csepegtető öntözés olyan mikroöntözési módszer, amelyben egy csepegtetőkkel ellátott, kis átmérőjű műanyag csövekből álló rendszer vízcseppeket vagy apró vízfolyásokat juttat a növényekhez nagyon lassan (2–20 liter/óra) a talajra vagy közvetlenül a talajfelszín alá.

Indokolás

A módosításra a hatékonyabb öntözési módszerekre irányuló innováció fokozásának lehetővé tétele érdekében van szükség.

Módosítás    108

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – a pont – 2 táblázat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

A visszanyert víz minőségi osztálya

Tájékoztató jellegű technológiai célkitűzés

Minőségi követelmények

 

 

 

E. coli (cfu/100 ml)

BOI5 (mg/l)

Összes lebegő szilárd részecske (mg/l)

Zavarosság (NTU)

Egyéb

A

Másodlagos kezelés, szűrés és fertőtlenítés

≤10 vagy a kimutatási határ alatt

≤10

≤10

≤5

Legionella spp.: <1 000 cfu/l, amennyiben fennáll az aeroszolizáció veszélye az üvegházakban Bélrendszeri fonalférgek (bélféregpeték): ≤1 pete/l legelők vagy takarmánynövények öntözésénél

B

Másodlagos kezelés és fertőtlenítés

≤100

A 91/271/EGK tanácsi irányelv1 szerint.(I. melléklet, 1. táblázat)

A 91/271/EGK tanácsi irányelv szerint. (I. melléklet, 1. táblázat)

-

C

Másodlagos kezelés és fertőtlenítés

≤1 000

-

D

Másodlagos kezelés és fertőtlenítés

≤10 000

-

______________________

1 A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

 

Módosítás

A visszanyert víz minőségi osztálya

Tájékoztató jellegű megfelelő kezelés

Határérték

 

 

 

E. coli (cfu/100 ml)

BOI5 (mg/l)

Összes lebegő szilárd részecske (mg/l)

Zavarosság (NTU)

Egyéb

A

Másodlagos kezelés, szűrés és fertőtlenítés

≤10 vagy a kimutatási határ alatt

≤10

≤10

≤5

Legionella spp.: <1 000 cfu/l, amennyiben fennáll az aeroszolizáció veszélye az üvegházakban Bélrendszeri fonalférgek (bélféregpeték): ≤1 pete/l legelők vagy takarmánynövények öntözésénél Szalmonella: nincs

B

Másodlagos kezelés és fertőtlenítés

≤100

A 91/271/EGK tanácsi irányelv1 szerint. (I. melléklet, 1. táblázat)

A 91/271/EGK tanácsi irányelv szerint. (I. melléklet, 1. táblázat)

-

C

Másodlagos kezelés és fertőtlenítés

≤1 000

-

D

Másodlagos kezelés és fertőtlenítés

≤10 000

-

______________________

1 A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

Módosítás    109

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – a pont – 1 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-  az E. coli, a Legionella spp és a bélrendszeri fonalférgek esetében a mért értékek a minták legalább 90 %-ában megfelelnek a feltüntetett értékeknek. A mintákban mért egyetlen érték sem haladhatja meg a feltüntetett értékeket több mint 1 log egységgel (maximális eltérési határérték) az E. coli és a Legionella esetében, illetve 100 %-kal a bélrendszeri fonalférgek esetében;

-  az E. coli, a Legionella spp és a bélrendszeri fonalférgek esetében a mért értékek a minták legalább 90%-ában megfelelnek a feltüntetett értékeknek. A mintákban mért egyetlen maximális érték sem haladhatja meg a feltüntetett értékeket több mint 1 log egységgel (maximális eltérési határérték) az E. coli és a Legionella esetében, illetve 100%-kal a bélrendszeri fonalférgek esetében; A szalmonellától való mentesség biztosítására vonatkozó követelmény a minták 100%-ára vonatkozik.

Indokolás

Meg kell határozni a referenciaparaméterekre vonatkozó maximális értékeket, amelyeken túl a vízvisszanyerő telep vezetőjének fel kell függesztenie a visszanyert vízzel való ellátást.

Módosítás    110

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – a pont – 1 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-  a mért értékek a minták legalább 90 %-ában megfelelnek a BOI5, az összes lebegő szilárd részecske és a zavarosság esetében az „A” osztály vonatkozásában feltüntetett értékeknek. A mintákban mért egyetlen érték sem haladhatja meg a feltüntetett értékek 100 %-át (maximális eltérési határ).

-  a mért értékek a minták legalább 90%-ában megfelelnek a BOI5, az összes lebegő szilárd részecske és a zavarosság esetében az „A” osztály vonatkozásában feltüntetett értékeknek. A mintákban mért egyetlen maximális érték sem haladhatja meg a feltüntetett értékek 100%-át (maximális eltérési határ).

Indokolás

Meg kell határozni a referenciaparaméterekre vonatkozó maximális értékeket, amelyeken túl a vízvisszanyerő telep vezetőjének fel kell függesztenie a visszanyert vízzel való ellátást.

Módosítás    111

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A vízvisszanyerő telepek üzemeltetői rendszeresen ellenőrzik, hogy a visszanyert víz megfelel-e a víz minőségére vonatkozóan az a) pontban meghatározott minimumkövetelményeknek. A rendszeres ellenőrzés a víz újrafelhasználási rendszerére vonatkozó ellenőrzési eljárás része.

A vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetői rendszeresen ellenőrzik, hogy a visszanyert víz megfelel-e a víz minőségére vonatkozóan az a) pontban meghatározott minimumkövetelményeknek. A rendszeres ellenőrzés a víz-újrafelhasználási projektre vonatkozó ellenőrzési eljárás része.

Módosítás    112

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A megfelelőségi ponton a mikrobiológiai paramétereknek való megfelelés ellenőrzésére használt mintákat az EN ISO 19458 szabvány szerint kell levenni.

Indokolás

A módosítás ugyanazokat az ISO szabványokra hivatkozik, amely már szerepel az ivóvízről szóló irányelvben a mikrobiológiai paramétereknek való megfelelés ellenőrzésére használt mintavételre vonatkozóan.

Módosítás    113

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Hitelesítő ellenőrzést kell végezni a vízvisszanyerő telep üzembe helyezése előtt, továbbá a berendezések korszerűsítése, illetve új berendezések és eljárások bevezetése esetén.

Hitelesítő ellenőrzést kell végezni a vízvisszanyerő létesítmény üzembe helyezése előtt, továbbá a berendezések korszerűsítése, illetve új berendezések és eljárások bevezetése esetén, valamint minden alkalommal, amikor új engedélyt adnak ki vagy meglévőt módosítanak.

Indokolás

A vízvisszanyerő telep hitelesítő ellenőrzését minden esetben el kell végezni új engedély kiadásakor vagy meglévő engedély módosítása esetén.

Módosítás    114

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hitelesítő ellenőrzést a visszanyert víz minőségére vonatkozó legszigorúbb osztály (A osztály) tekintetében kell elvégezni annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e a teljesítménycélok (tíz nagyságrendű (log10) csökkenés). A hitelesítő ellenőrzés része az egyes patogéncsoportokhoz (baktériumok, vírusok és protozoonok) kapcsolódó indikátor mikroorganizmusok ellenőrzése. A patogén baktériumok, az F-specifikus coliform baktériumok, a szomatikus coliform baktériumok és a patogén vírusok coliform jelzői esetében az E. coli, a protozoonok esetében a Clostridium perfringens spórák vagy spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok a kiválasztott indikátor mikroorganizmusok. A kiválasztott indikátor mikroorganizmusok hitelesítő ellenőrzésére vonatkozó teljesítménycélokat (tíz nagyságrendű (log10 ) csökkenés) a 4. táblázat tartalmazza, és ezeknek a vízvisszanyerő telepről való távozási ponton (megfelelőségi pont) kell teljesülniük, figyelemmel a települési szennyvíztisztító telepre érkező kezeletlen szennyvíz koncentrációjára.

A hitelesítő ellenőrzést a visszanyert víz minőségére vonatkozó legszigorúbb osztály (A osztály) tekintetében kell elvégezni annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e a teljesítménycélok (tíz nagyságrendű (log10) csökkenés). A hitelesítő ellenőrzés része az egyes patogéncsoportokhoz (baktériumok, vírusok és protozoonok) kapcsolódó indikátor mikroorganizmusok ellenőrzése. A patogén baktériumok, az F-specifikus coliform baktériumok, a szomatikus coliform baktériumok és a patogén vírusok coliform jelzői esetében az E. coli, a protozoonok esetében a Clostridium perfringens spórák vagy spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok a kiválasztott indikátor mikroorganizmusok. A kiválasztott indikátor mikroorganizmusok hitelesítő ellenőrzésére vonatkozó teljesítménycélokat (tíz nagyságrendű (log10) csökkenés) a 4. táblázat tartalmazza, és ezeknek a vízvisszanyerő létesítményről való távozási ponton kell teljesülniük, figyelemmel a települési szennyvíztisztító telepre érkező kezeletlen szennyvíz koncentrációjára. A hitelesítésre szolgáló minták legalább 90%-ának el kell érnie vagy meg kell haladnia a teljesítménycélt.

Módosítás    115

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben egy biológiai indikátor nincs jelen elegendő mennyiségben a kezeletlen szennyvízben a log10-csökkentés teljesítéséhez, e biológiai indikátor szennyvízben való előfordulásának hiánya azt jelenti, hogy meg kell felelni a hitelesítési követelményeknek. A teljesítménycélnak való megfelelés megállapítható analitikai ellenőrzéssel, az egyes víztisztítási lépéseknek megítélt teljesítmény összeadásával a bevett standard folyamatokra vonatkozó tudományos bizonyítékok alapján (például tesztelési jelentések közzétett adatai, esettanulmányok stb.), vagy – az innovatív víztisztítás esetében – ellenőrzött körülmények között laboratóriumban tesztelve.

Módosítás    116

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 4 táblázat – 1 lábjegyzet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(*)  A javasolt indikátor mikroorganizmusok helyett a hitelesítési ellenőrzés keretében használható referenciapatogénként a Campylobacter, a Rotavírus és a Cryptosporidium is. Ez esetben az alábbi tíz nagyságrendű csökkentési teljesítménycélok alkalmazandók: Campylobacter (≥ 5,0), Rotavírus (≥ 6,0) és Cryptosporidium (≥ 5,0).

(*)  A javasolt indikátor mikroorganizmusok helyett a hitelesítési ellenőrzés keretében használható referenciapatogénként a Campylobacter, a Rotavírus és a Cryptosporidium is. Ez esetben az alábbi tíz nagyságrendű csökkentési teljesítménycélok alkalmazandók: Campylobacter (≥ 5,0), Rotavírus (≥ 6,0) és Cryptosporidium (≥ 5,0). A nemzeti egészségügyi hatóság további mutatókat állapíthat meg az adott esettől függően, amennyiben ezt az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmének szükségessége indokolja.

Módosítás    117

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 4 táblázat – 2 lábjegyzet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(**) Legmegfelelőbb virológiai indikátorként az összes coliform baktérium került kiválasztásra. Ugyanakkor ha az összes coliform baktérium elemzése nem végezhető el, legalább az egyik coliform baktériumot (F-specifikus vagy szomatikus coliform baktériumot) elemezni kell.

(**) Legmegfelelőbb virológiai indikátorként az összes coliform baktérium került kiválasztásra. Ugyanakkor ha az összes coliform baktérium elemzése nem végezhető el, legalább az egyik coliform baktériumot (F-specifikus vagy szomatikus coliform baktériumot) elemezni kell. Amennyiben a coliform baktériumok összessége nincs jelen elegendő mennyiségben a kezeletlen szennyvízben, a teljesítménycélnak való megfelelés megállapítható az egyes víztisztítási lépéseknek megítélt teljesítmény összeadásával, a bevett standard folyamatokra vonatkozó tudományos bizonyítékok alapján (például tesztelési jelentések közzétett adatai, esettanulmányok stb.), vagy – az innovatív víztisztítás esetében – ellenőrzött körülmények között laboratóriumban tesztelve.

Módosítás    118

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 4 táblázat – 3 lábjegyzet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(***) Legmegfelelőbb protozoon indikátorként a Clostridium perfringens spórák kerültek kiválasztásra. Ugyanakkor ha a Clostridium perfringens spórák koncentrációja nem teszi lehetővé a kért tíz nagyságrendű csökkenés hitelesítését, használhatók alternatív indikátorként a spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok.

(***) Legmegfelelőbb protozoon indikátorként a Clostridium perfringens spórák kerültek kiválasztásra. Ugyanakkor ha a Clostridium perfringens spórák koncentrációja nem teszi lehetővé a kért tíz nagyságrendű csökkenés hitelesítését, használhatók alternatív indikátorként a spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok. Amennyiben a Clostridium perfringens nincs jelen elegendő mennyiségben a kezeletlen szennyvízben, a teljesítménycélnak való megfelelés megállapítható az egyes víztisztítási lépéseknek megítélt teljesítmény összeadásával, a bevett standard folyamatokra vonatkozó tudományos bizonyítékok alapján (tesztelési jelentések közzétett adatai, esettanulmányok stb.), vagy – az innovatív víztisztítás esetében – ellenőrzött körülmények között laboratóriumban tesztelve.

Módosítás    119

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 szakasz – 2.1 pont – b pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elemzés módszereit az üzemeltető hitelesíti és dokumentálja az EN ISO/IEC-17025 szabványnak vagy más, egyenértékű minőséget biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabványnak megfelelően.

Az elemzés módszereit az üzemeltető hitelesíti és dokumentálja az EN ISO/IEC-17025 szabványnak vagy más, egyenértékű minőséget biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabványnak megfelelően. A vízvisszanyerő telep üzemeltetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a hitelesítő ellenőrzésre kiválasztott laboratóriumok olyan minőségirányítási gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek megfelelnek az ISO/IEC 17025 szabványban foglaltaknak.

Indokolás

A hitelesítő ellenőrzés céljából kiválasztott laboratóriumok tekintetében ugyanazon ISO szabványra hivatkozunk, amely már szerepel az ivóvízről szóló irányelvben.

Módosítás    120

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Alapvető kockázatkezelési feladatok

a)  Alapvető kockázatkezelési feladatok

Módosítás    121

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – -1 pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1.  A tervezett vízvisszanyerő létesítmény megvalósíthatóságának elemzése, amely figyelembe veszi legalább a létesítmény fejlesztésének költségeit a visszanyert vizek területi igényéhez viszonyítva, a potenciális végfelhasználókat, a létesítmény kezelt szennyvíz iránti igényeit és értékeli a bejövő víz minőségét.

Módosítás    122

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  Az azonosított lehetséges veszélyeknek közvetlenül vagy közvetetten kitett környezet, populáció és egyének azonosítása, figyelembe véve olyan konkrét környezeti tényezőket, mint a helyi hidrogeológia, topológia, talajtípus és ökológia, valamint a terménytípusokkal és a gazdálkodási gyakorlattal kapcsolatos tényezők. Továbbá figyelembe kell venni a víz visszanyerésének lehetséges visszafordíthatatlan vagy hosszú távú negatív hatásait.

3.  Az azonosított lehetséges veszélyeknek közvetlenül vagy közvetetten kitett környezet, populáció és egyének azonosítása, figyelembe véve olyan konkrét környezeti tényezőket, mint a helyi hidrogeológia, topológia, talajtípus és ökológia, valamint a terménytípusokkal és a gazdálkodási gyakorlattal kapcsolatos tényezők. Az egészségügyi kockázatok értékelését – beleértve a veszélyek azonosítását, a dózis-reakció viszonyt, a kitettség értékelését és a kockázatok jellemzését – a szennyvíz-újrafelhasználási rendszer összes szakaszában figyelembe kell venni. Továbbá figyelembe kell venni a víz visszanyerésének, így például elosztásának, tárolásának és felhasználásának lehetséges visszafordíthatatlan vagy hosszú távú negatív környezeti vagy egészségügyi hatásait, köztük az ökológiai folyamatokra gyakorolt lehetséges negatív hatásokat is.

Módosítás    123

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  A környezetet, illetve az emberek és az állatok egészségét fenyegető kockázatok értékelése, figyelembe véve az azonosított lehetséges veszélyek jellegét, az ilyen veszélyek kockázatának kitett azonosított környezetet, populációkat és egyéneket, a veszélyek lehetséges hatásainak súlyosságát, valamint valamennyi idevágó uniós és nemzeti jogszabályt, útmutatót és minimumkövetelményt az élelmiszer- és takarmánybiztonság, illetve a munkavállalók biztonsága tekintetében. A kockázatjellemzés tudományos bizonytalanságát az elővigyázatosság elve alapján kell kezelni.

4.  A környezetet, illetve az emberek és az állatok egészségét fenyegető kockázatok értékelése, figyelembe véve az azonosított lehetséges veszélyek jellegét, az ilyen veszélyek kockázatának kitett azonosított környezetet, populációkat és egyéneket, a veszélyek lehetséges hatásainak súlyosságát, valamint valamennyi idevágó uniós és nemzeti jogszabályt, útmutatót és minimumkövetelményt az élelmiszer- és takarmánybiztonság, illetve a munkavállalók biztonsága és a környezetvédelmi célok tekintetében. A kockázatértékelés céljából lehet kvalitatív tanulmányokat használni. A kockázatjellemzés tudományos bizonytalanságát az elővigyázatosság elve alapján kell kezelni.

Módosítás    124

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 pont – b pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  a veszély jellegének megerősítése, beleértve adott esetben a dózis-reakció viszonyt;

i.  a veszély jellegének megerősítése, beleértve adott esetben a dózis-reakció viszonyt, együttműködve az egészségügyi hatóságokkal;

Módosítás    125

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 pont – 3 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kockázatértékelés során figyelembe kell venni legalább az alábbi követelményeket és kötelezettségeket:

A kockázatértékelés során tiszteletben kell tartani legalább az alábbi követelményeket és kötelezettségeket:

Módosítás    126

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(b)  A kiegészítő követelményekkel kapcsolatos feltételek

(Az 5. pont elé kell beilleszteni.)

Módosítás    127

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  Amennyiben szükséges és célszerű a környezet és az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításához, olyan vízminőségi és ellenőrzési követelmények meghatározása, amelyek kiegészítik az I. mellékletben meghatározott követelményeket és/vagy szigorúbbak azoknál.

5.  Amennyiben szükséges és célszerű a környezet és az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításához, olyan vízminőségi és ellenőrzési követelmények meghatározása, amelyek kiegészítik az I. mellékletben meghatározott követelményeket és/vagy szigorúbbak azoknál.

A 4. pontban említett kockázatértékelés eredményétől függően az ilyen további követelmények különösen az alábbiakra vonatkozhatnak:

Az ilyen további követelmények különösen az alábbiakra vonatkozhatnak:

a)  nehézfémek;

a)  nehézfémek;

b)  növényvédő szerek;

b)  növényvédő szerek;

c)  fertőtlenítési melléktermékek;

c)  fertőtlenítési melléktermékek;

d)  gyógyszerek;

d)  gyógyszerek;

 

da)  mikroműanyagok jelenléte;

e)  egyéb aggodalomra okot adó anyagok;

e)  egyéb, a helyi szinten végzett környezetvédelmi és közegészségügyi elemzések szempontjából jelentős szennyezők megjelenése;

f)  antimikrobiális rezisztencia.

f)  antimikrobiális rezisztencia.

Módosítás    128

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

c)  Megelőző intézkedések

(A 6. pont elé kell beilleszteni.)

Módosítás    129

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 8 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a.  Annak biztosítása, hogy a vízvisszanyerő létesítmény rendelkezzen alternatív eszközökkel az újra fel nem használt kezelt szennyvíz kibocsátása tekintetében.

Módosítás    130

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 9 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a.  Annak biztosítása, hogy visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúrát különválasszák és olyan módon alakítsák ki, hogy elkerüljék az emberi fogyasztásra szánt vízellátó és -elosztó hálózat szennyeződésének kockázatát.

Módosítás    131

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 9 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9b.  Annak biztosítása, hogy a visszanyert víz elosztására szolgáló infrastruktúra megfelelő jelzéssel legyen ellátva, és amennyiben nyílt csatornákkal alakítják ki, jól látható jelzéssel legyen ellátva, abban az esetben is, ha a szennyvíz egyéb forrásokból származó vízzel keveredik.

Módosítás    132

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 9 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9c.  A különböző szereplők közötti koordinációs mechanizmusok létrehozásának biztosítása, a visszanyert víz biztonságos előállításának és felhasználásának garantálása érdekében.

(1)

  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)

  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

Bevezetés

A vízkészletek felhasználására irányuló növekvő globális verseny fokozódó kockázatot jelent a gazdaság, a közösségek és az ökoszisztémák számára, amelyeken ezektől függnek. Elég csak arra gondolni, hogy 2017-ben a globális felhasználás körülbelül 6 000 köbkilométert tett ki, és becslések szerint ez 2050-ben 8 700 köbméterre emelkedhet, 2100-ra pedig elérheti 12 700 köbkilométert.

Ez a folyamatos keresletnövekedés, az éghajlatváltozás hatásaival és az átlaghőmérséklet ebből adódó emelkedésével együtt azzal fenyeget, hogy egyre több terület küzd majd vízhiánnyal.

A vízkészlet helyes és hatékony kezelésének kérdése egyre inkább sürgetővé válik, hiszen a vízkészlet, jó okkal, egyre értékesebb és ritka árucikknek tekinthető.

Európa nem száraz kontinens, de a vízellátás aggodalomra ad okot az EU lakosságának legalább fele tekintetében.

Az európai domborzat és éghajlat miatt az EU-ban különbségek vannak a víz elosztásában, és ezt a helyzetet az emberi tevékenység csak tovább súlyosbítja. Dél-Európában például a turizmus fejlődése a vízigény növekedéséhez vezetett, ami sivatagosodási jelenségeket eredményezett, és emiatt a sós víz a különböző édesvizű part menti területek víztartó rétegeibe került. Az EEA által elvégzett tanulmányok szerint a vízfelhasználás indexe például Cipruson, Bulgáriában, Belgiumban, Spanyolországban, Olaszországban és Máltán jelenleg 20% ​​vagy ennél magasabb. Ez súlyos nyomást jelent a vízkészletekre nézve. Bár igaz, hogy a déli vízhiány kritikusabb, a probléma nem csak ezekre a területekre korlátozódik: 1976 óta, ahogyan az Európai Bizottság is kiemelte, szinte minden tagállamban sor került már szárazságokra, és jelenleg sokan számolnak be vízhiánnyal kapcsolatos gyakori problémákat, valamint a víztartó rétegek túlzott kiaknázásáról.

A vízhiány jelensége az európai lakosság legalább 11% -át és az EU területének 17% -át érinti. 1980 óta az aszályok száma Európában növekedett, és alkalmanként súlyosbodott, ami az elmúlt harminc évben 100 milliárd euróra becsült költséget eredményezett.

2017 nyarának szárazsága ismét jó példa a gazdasági veszteségek mértékére; egyedül az olasz mezőgazdasági ágazatban az előrejelzett veszteségek összege 2 milliárd euró volt. Ez a tendencia várhatóan folytatódik: a vízhiány többé nem korlátozódik Európa néhány szegletére, hanem már most aggodalomra ad okot Európa-szerte.

Ezért alapvető fontosságú, hogy uniós szintű megfelelő megoldásokat találjunk a vízvédelemre, a polgárok magas szintű jólétének fenntartása és a környezet megóvása érdekében.

A javaslat háttere

Az Európai Bizottság már az európai vízkészletek megőrzésére irányuló tervről szóló 2012-es közleményében felsorolta a települési szennyvíz újrahasznosítását azon alternatív, alacsony környezeti hatású vízellátási intézkedések között, amelyek képesek kezelni a vízkészletek hiányának problémáját.

Az uniós jogszabályok, különösen a vízügyi keretirányelv (2000/60/EK) már említi a települési szennyvíz újbóli felhasználását a vízkészletek hatékony kezelésének kiegészítő intézkedéseként.

Az ebből a tevékenységből származó előnyöket azonban még nem használták ki teljes mértékben az egyértelmű jogszabályok és egyedi szabályok hiánya miatt.

Az Európai Bizottság adatai szerint a víz újrahasznosításának teljes potenciálja 2025-re körülbelül 6,6 milliárd m3 a jelenlegi 1,1 milliárd m3-rel szemben. Ez 700 millió eurónál kisebb összegű beruházást igényelne, és lehetővé tenné az EU-n belüli szennyvíztisztító telepekből származó, öntözésre elméletileg rendelkezésre álló összes vízmennyiség több mint 50% -ának újbóli felhasználását, és elkerülhető lenne a víztestek és felszín alatti vizek közvetlen kitermelésének több mint 5%-a.

A Bizottság javaslatának célja a fenti célkitűzések harmonizált szabványok uniós szintű meghatározásával történő elérése annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok eltérő követelményei kedvezőtlenül befolyásolják az egyenlő versenyfeltételeket, és akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

A Bizottság javaslata a mezőgazdasági öntözésre használt visszanyert vizekre korlátozódik, mivel a mezőgazdaság az egyik legfontosabb vízhasználati ágazat. A javaslat célja továbbá, hogy biztosítsa a helyreállított szennyvíz biztonságos védelmét, ezáltal védve a polgárokat és a környezetet.

Az előadó egyetért azzal, hogy szükség van egy rendeletre a települési szennyvíz újrafelhasználására irányuló tevékenységek uniós szinten összehangolt kritériumainak meghatározásához. Ezért a javaslatot hasznos eszközként kezeli a biztonság garantálása és a visszanyerési tevékenység szélesebb körű terjesztése érdekében.

Ugyanakkor úgy véli, hogy bizonyos módosításokra van szükség annak érdekében, hogy a jogszabály egyértelműbb legyen, különösen a különböző érintett szereplők fogalommeghatározását, szerepét és felelősségvállalását, valamint a fő kockázatkezelési tevékenységeiket illetően. Az előadó úgy véli továbbá, hogy fontos a rendelet hatályának kiterjesztése polgári és környezetvédelmi célú felhasználásokra is annak érdekében, hogy növeljék a vízfelhasználásból származó előnyöket.

A „kezelt” vizek, azaz a 91/271 irányelv szerint megfelelő kezelésnek alávetett vizek és az e rendelet hatálya alá tartozó visszanyert víz közötti különbséget pontosabban meg kell határozni.

Meg kell határozni a települési szennyvíz visszanyerésében részt vevő legfontosabb szereplőket. Ezért a szennyvíztisztító telep kezelője, a vízvisszanyerő telep kezelője és a végfelhasználó mellett meg kell határozni és szabályozni kell az elosztóhálózat üzemeltetőjének szerepét is.

Az előadó támogatja a visszanyert vizek visszanyerését célzó kockázatkezelési tervre vonatkozó kötelezettséget, azonban úgy véli, hogy ezt a feladatot az illetékes hatóságnak kell összehangolnia, amely garantálja a teljes vízellátási lánc pontosabb és független értékelését. A különböző szereplőkre bízott minimális feladatokat a II. melléklet tartalmazza.

A visszanyert víz minőségére vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében az előadó a JRC tanulmánya alapján osztja meg a Bizottság által javasolt paramétereket, de szükségesnek tartja a további „szalmonella” paraméter beépítését a polgárok még nagyobb élelmiszer-biztonságának biztosítására.

Fontos, hogy ne csak a mezőgazdasági öntözési célokra korlátozzák a lehetséges felhasználásokat, hanem kiterjesszék ezeket – amint az már több tagállamban is történt – polgári célokra (zöldterületek vagy golfpályák öntözése) és környezeti célokra (sóoldat bejutásának ellensúlyozása vagy a víztestek minimális ökológiai áramlásának fenntartása) is. E célból az előadó úgy véli, hogy ezeket a felhasználási módokat a legszigorúbb osztályra, azaz az A osztályra vonatkozó paraméterekkel kell összekapcsolni. Az előadó úgy döntött, hogy nem határozza meg az ipari célú újrafelhasználás harmonizált paramétereit, de úgy véli, hogy ezt az újrafelhasználást ösztönözni és szabályozni kell nemzeti szinten egyedi esetek alapján.

Az előadó úgy véli továbbá, hogy mindenképpen összpontosítani kell a figyelemfelkeltő intézkedésekre a települési szennyvíz újrahasznosításából származó vízkészletek megtakarításának és a visszanyert vizek egészségességének garantálására alkalmas ellenőrzési rendszer kiemelésének az érdekében.

Végezetül az előadó sajnálja, hogy a bizottsági javaslat hatálya nem terjed ki a felszín alatti vizek visszatáplálására vonatkozó harmonizált szabványokra. Emiatt a felülvizsgálat során ötéves időtartamra elő kell írni jogalkotási javaslat benyújtásának lehetőségét ezen a területen. A Bizottságot felkérik, hogy vizsgálja meg a közvetett újrafelhasználásra vonatkozó külön szabályozás szükségességét.


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (5.12.2018)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0337 – C8-0220/2018 – 2018/0169(COD))

A vélemény előadója: Marijana Petir

RÖVID INDOKOLÁS

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által 1983 és 2012 között közzétett öt értékelő jelentés(1) (IPCC-jelentések) szerint az elmúlt három évtized mindegyike világszinten folyamatosan egyre melegebb volt, mint az 1850-es éveket követően bármelyik évtized. Az 1983–2012 közötti időszak valószínűleg az elmúlt 1400 év legmelegebb 30 éve. Az éghajlat legutóbbi változásai jelentős hatással vannak a mezőgazdaságra és a gazdaságra. A becslések szerint az éghajlatváltozás hatása jelentősen növelte az aszályok gyakoriságát és intenzitását, valamint az aszályok okozta környezeti és gazdasági károkat. 1976 és 2006 között az aszály által sújtott területek és emberek száma csaknem 20%-kal emelkedett, az aszály okozta károk összköltsége pedig elérte a 100 milliárd EUR-t (Európai Bizottság, 2012). Figyelembe véve, hogy az európai mezőgazdaság az öntözésre visszanyert édesvíz teljes mennyiségének hozzávetőlegesen egynegyedét használja, Európa déli és délkeleti része pedig mintegy 60%-át, néhány vízterületen 80%-át, a vízmegőrzés és a mezőgazdasági öntözésre szánt vízszolgáltatás alternatív eszközeinek megtalálása prioritás lett.

Az elfogadott jogszabályokkal és uniós szakpolitikákkal, mint például a víz-keretirányelvvel(2) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervvel(3) összhangban egyre több lehetőség nyílik a települési szennyvíztisztító rendszerekből kinyert víz öntözési célú újrafelhasználására a mezőgazdaságban, így még időben lehet kompenzálni ezen létfontosságú forrás lehetséges és tényleges deficitjét.

Az elővigyázatosság elve által vezérelve, valamint a bevált gyakorlatokat és az Egészségügyi Világszervezet korlátozásait és ajánlásait(4) alkalmazva, a Bizottság a települési szennyvíztisztító rendszerekből kinyert víz uniós szintű újrafelhasználását szabályozó normákról, eljárásokról és intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslatot tett.

Mivel a Bizottság nem készített konkrét tanulmányokat a mezőgazdasági célú víz-újrafelhasználás folyamatában rejlő kockázatokról, a jogalkotási javaslat harmadik országok (USA, Új-Zéland, Ausztrália) vagy a mezőgazdaságban már visszanyert vizet használó tagállamok bevált gyakorlatait alkalmazza. Mivel a rendelet csak azon vállalkozókra lesz alkalmazandó, amelyek a települési szennyvíztisztító telepekből visszanyert víz kezelésével és forgalomba hozatalával szándékoznak foglalkozni, az előadó úgy véli, hogy mind a javasolt öt alapvető mutató tekintetében javasolt minimumszintek, mind a visszanyertvíz-ellátás engedélyezésére irányuló metodológia és eljárás megfelelő az egészségvédelem mezőgazdasági termelők és fogyasztók számára megkívánt szintjének biztosításához. A javaslat a visszanyertvíz-ellátás engedélyezésének jóváhagyására irányuló adminisztratív eljárás során lehetővé fogja tenni az illetékes hatóságok számára, hogy az e rendeletben meghatározott szabályoknál szigorúbbakat alkalmazzanak, illetve hogy adott esetben megváltoztassák az engedélyek jóváhagyási feltételeit.

Ugyanakkor a jogalkotási keret és a rendelet végrehajtásának költségei nem gátolhatják meg az üzemeltetőket abban, hogy a szennyvíztisztító telepeket átalakítsák a szennyvíz mezőgazdasági célú újrafelhasználása érdekében. Ezért az üzemeltetőkre nehezedő minden indokolatlan terhet vagy költséget el kell kerülni. Biztosítani kell, hogy a kockázatkezelési tervek készítésére vonatkozó jogalkotási keret egyenlő mértékben érvényesüljön az egész EU-ban, és hogy valamennyi tagállam megértse és egységesen alkalmazza a javasolt kockázatértékelési követelményeket.

Tekintettel a javasolt új jogszabály jelentőségére és az e terület jelenlegi helyzetére gyakorolt esetleges hatására, a rendelet hatálybalépésének határidejét, valamint annak határidejét, hogy a szennyvíztisztító telepeket összhangba hozzák a rendelet rendelkezéseivel, az eredetileg javasolt egy évről az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő két évre kell hosszabbítani.

Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagjaiként biztosítani szeretnénk az egészségvédelmet, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági termékek egészséges voltába és kiváló minőségébe vetett bizalmat, továbbá az európai mezőgazdasági ágazat – különösen az Unió déli és keleti része – számára megfelelő minőségű öntözési célú édesvizet nyújtani.

MÓDOSÍTÁS:

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  A víz nem szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit annak megfelelően kell óvni, védeni és kezelni.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Unió vízkészleteire egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlatváltozás és az aszályok jelentősen hozzájárulnak az édesvíz elérhetőségével kapcsolatos, a városfejlesztés és a mezőgazdaság okozta problémákhoz.

(1)  Az Unió vízkészleteire egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlatváltozás, az előre nem jelezhető időjárási minták és az aszályok jelentősen hozzájárulnak az édesvíz elérhetőségével és az édesvízkészlettel kapcsolatos, a városfejlesztés és a mezőgazdasági gyakorlatok okozta problémákhoz.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A víz újrafelhasználására irányuló megoldások jelenleg lassan terjednek a bennük rejlő potenciálhoz képest, amely továbbra is jórészt kihasználatlan.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Ösztönözni kell az erőforrások hatékony felhasználását és csökkenteni kell a vízi környezetre nehezedő nyomást, különösen a vízhiányt, a kezelt szennyvíz biztonságos újrafelhasználása fejlesztésének elősegítésével.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

1 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  Európa egyre több vízkészletére egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlatváltozás, az aszályok és a városfejlesztés jelentős nyomást gyakorolnak az édesvízkészletekre. Ebben az összefüggésben Európának jobban kell tudnia reagálni a vízforrásokat fenyegető egyre nagyobb kockázatokra a kezelt szennyvíz szélesebb körű újrafelhasználásával.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió jobban tudna reagálni a vízforrásokra nehezedő erősödő nyomásra a kezelt szennyvíz szélesebb körű újrafelhasználásával. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve15 megemlíti a víz újrafelhasználását mint olyan kiegészítő intézkedést, amelyet a tagállamok használhatnak ahhoz, hogy elérjék az irányelvben meghatározott, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotára vonatkozó célkitűzéseket. A 91/271/EGK tanácsi irányelv16 előírja, hogy a kezelt szennyvizet, ha csak lehet, ismét fel kell használni.

(2)  Az Unió jobban tudna reagálni a vízforrásokra nehezedő erősödő nyomásra a kezelt szennyvíz szélesebb körű újrafelhasználásával. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve15 megemlíti a víz újrafelhasználását mint olyan kiegészítő intézkedést, amelyet a tagállamok használhatnak ahhoz, hogy elérjék az irányelvben meghatározott, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotára vonatkozó célkitűzéseket, mivel ez nagy jelentőséggel bír az emberek és az ökoszisztéma számára. A 91/271/EGK tanácsi irányelv16 előírja, hogy a kezelt szennyvizet, ha csak lehet, ismét fel kell használni.

_________________

 

15 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.);

15 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.);

16 A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

16 A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A környezeti hatás és az édesvíz kinyeréséhez és szállításához szükséges energia jelentős;

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló tervről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény17 szerint a víz öntözési vagy ipari célú újrafelhasználása olyan alternatív vízellátási lehetőség, amelyre az Uniónak figyelmet kell fordítania.

(3)  Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló tervről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény17 szerint a víz öntözési vagy ipari célú újrafelhasználása olyan alternatív vízellátási lehetőség, amelyre az Uniónak figyelmet kell fordítania a fenntartható fejlődés, a lakosság védelme és az eljövendő generációk szükségleteinek kielégítése érdekében.

_________________

_________________

17 COM (2012) 673.

17 COM (2012)0673.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről szóló, 2008. október 9-i európai parlamenti állásfoglalás1a emlékeztet arra, hogy a vízforrások kezelése során a keresletoldali megközelítés volna a megfelelő, és álláspontja szerint az EU-nak átfogó megközelítést kell alkalmaznia a vízkészlet-gazdálkodás tekintetében, kombinálva a keresletgazdálkodási intézkedéseket, a meglévő készletek vízcikluson belüli optimalizálását szolgáló intézkedéseket és az új készletek létrehozását szolgáló intézkedéseket, továbbá a megközelítésnek integrálnia kell a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat.

 

__________________

 

1a 2008/2074(INI).

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A megfelelően kezelt, például települési szennyvíztisztító telepekről vagy ipari létesítményekből származó szennyvíz újrafelhasználása a megítélés szerint kisebb környezeti hatást fejt ki, mint egyéb olyan alternatív vízellátási módszerek, mint például a vízátvezetés vagy a sótalanítás, de ilyen újrafelhasználásra csak korlátozottan kerül sor az Unióban. Ez részben a víz újrafelhasználásával kapcsolatos közös uniós környezetvédelmi vagy egészségügyi előírások hiányára, illetve különösen a mezőgazdasági termékek vonatkozásában a visszanyert vízzel öntözött termékek szabad mozgásának lehetséges akadályaira vezethető vissza.

(6)  A megfelelően kezelt, például települési szennyvíztisztító telepekről vagy ipari létesítményekből származó szennyvíz újrafelhasználása a megítélés szerint kisebb környezeti hatást fejt ki, mint egyéb olyan alternatív vízellátási módszerek, mint például a vízátvezetés vagy a sótalanítás. Ilyen újrafelhasználásra azonban csak korlátozottan kerül sor az Unióban. Ez részben a szennyvíz-újrafelhasználási rendszer jelentős költségeire, a víz újrafelhasználásával kapcsolatos közös uniós környezetvédelmi vagy egészségügyi előírások hiányára, illetve különösen a mezőgazdasági termékek vonatkozásában a visszanyert vízzel öntözött termékek lehetséges egészségügyi és környezeti kockázataira és szabad mozgásának lehetséges akadályaira vezethető vissza. Egyszersmind figyelembe kell venni, hogy az öntözési infrastruktúra egyes tagállamokban elégtelen vagy egyáltalán nem létezik.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Amennyiben garantálni kívánjuk a települési szennyvízkészletek hatékony újrafelhasználását, el kell ismerni, hogy az újrafelhasznált szennyvíz nem minden típusa alkalmazható minden terményre. Képzést kell nyújtani ezért a mezőgazdasági termelők számára, hogy az újrafelhasznált víz különböző típusait optimális módon alkalmazzák az olyan növények esetében, amelyek tekintetében a felhasznált víz minősége nem jár közegészségügyi következményekkel.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A visszanyert vízzel öntözött mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos élelmiszer-higiéniára vonatkozó egészségügyi előírások csak akkor teljesíthetők, ha az egyes tagállamokban nincsenek jelentős különbségek a mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert vízre vonatkozó minőségi követelmények között. A követelmények harmonizálása emellett hozzá fog járulni a belső piac hatékony működéséhez az ilyen termékek vonatkozásában. Ezért célszerű minimális harmonizáció megteremtése a víz minőségére és ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása révén. Az ilyen minimumkövetelmények közé tartoznak a visszanyert vízre vonatkozó minimumparaméterek és egyéb, szükség esetén az illetékes hatóságok által meghatározott szigorúbb vagy további minőségi követelmények, valamint a megfelelő megelőző intézkedések. A vízminőségre vonatkozó szigorúbb vagy további követelmények azonosítása érdekében a vízvisszanyerő telepek üzemeltetőinek kockázatkezelési feladatokat kell végrehajtaniuk. A paraméterek a Bizottság Közös Kutatóközpontjának szakmai jelentésén alapulnak, és a víz újrafelhasználásával kapcsolatos nemzetközi előírásokat tükrözik.

(7)  A visszanyert vízzel öntözött mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos élelmiszer-higiéniára vonatkozó azonos egészségügyi előírások csak akkor teljesíthetők az egész EU-ban, ha az egyes tagállamokban nincsenek jelentős különbségek a mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert vízre vonatkozó minőségi követelmények között. A követelmények harmonizálása emellett hozzá fog járulni a belső piac hatékony működéséhez az ilyen termékek vonatkozásában. Ezért célszerű minimális harmonizáció megteremtése a víz minőségére és ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása révén, ugyanakkor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ezeket meghaladják és magasabb szintű normákat vezessenek be, valamint hogy értékelhessék a kockázatokat figyelembe véve a helyszínspecifikus feltételeket, különösen a környezeti kockázatok vonatkozásában. Az ilyen minimumkövetelmények közé tartoznak a visszanyert vízre vonatkozó minimumparaméterek és egyéb, szükség esetén az illetékes hatóságok által meghatározott szigorúbb vagy további minőségi követelmények, valamint a megfelelő megelőző intézkedések. A vízminőségre vonatkozó szigorúbb vagy további követelmények azonosítása érdekében a vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetőinek kockázatkezelési feladatokat kell végrehajtaniuk. A paraméterek a Bizottság Közös Kutatóközpontjának szakmai jelentésén alapulnak, és a víz újrafelhasználásával kapcsolatos nemzetközi előírásokat tükrözik.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A mezőgazdasági öntözés vonatkozásában minőségi minimumkövetelményeket kell bevezetni, beleértve fizikai-kémiai paramétereket, kapcsolódó határértékeket és az ellenőrzés rendszerességét is.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  Az öntözéshez használt vízre vonatkozó minőségi követelményeknek figyelembe kell venniük a tudományos eredményeket, különösen a mikroszennyező anyagokon és az újonnan megjelenő anyagokon végzett teszteket, a biztonságos vízhasználat biztosítása, valamint a környezet és a közegészségügy védelme érdekében.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A kockázatkezelés magában foglalja a kockázatok proaktív azonosítását és kezelését, és az egyes felhasználási módok esetében előírt minőségű visszanyert víz előállítására koncentrál. A kockázatkezelés az alapvető kockázatkezelési feladatokon alapul, és azonosítja a környezet, illetve az emberi és állati egészség megfelelő védelméhez esetleg szükséges további vízminőségi követelményeket.

(9)  A kockázatkezelés magában foglalja a kockázatok proaktív azonosítását és kezelését, és az egyes felhasználási módok esetében előírt minőségű visszanyert víz előállítására koncentrál. A kockázatkezelés az alapvető kockázatkezelési feladatokon alapul, és azonosítja a környezet, illetve az emberi és állati egészség megfelelő védelméhez esetleg szükséges további vízminőségi követelményeket, különösen ami a kezelt víz élelmiszer-termelésre használt mezőgazdasági földeken történő alkalmazását illeti.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  A környezet és az emberi egészség hatékony védelme érdekében elsősorban a vízvisszanyerő telepek üzemeltetőit kell felelőssé tenni a visszanyert víz minőségéért. A minimumkövetelményeknek és az illetékes hatóság által meghatározott további feltételeknek való megfelelés érdekében a vízvisszanyerő telepek üzemeltetőinek ellenőrizniük kell a visszanyert víz minőségét. Ezért célszerű megállapítani az ellenőrzésre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyek előírják a rendszeres ellenőrzések gyakoriságát, valamint a hitelesítő ellenőrzések időzítését és teljesítménycéljait. A rendszeres ellenőrzésre vonatkozó egyes előírások meghatározására a 91/271/EGK irányelvnek megfelelően kerül sor.

(10)  A környezet, az emberi egészség és a talajminőség hatékony védelme érdekében elsősorban a vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetőinek és az illetékes hatóságoknak kell felelniük a visszanyert víz minőségéért. Annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók és különösen a mezőgazdasági termelők a meghatározott paramétereknek megfelelő minőségű vizet használjanak, a vízvisszanyerő létesítmények üzemeltetőinek ellenőrizniük kell a visszanyert víz minőségét a minimumkövetelményekkel és az illetékes hatóságok által lefektetett további feltételekkel összhangban. Ezért célszerű megállapítani az ellenőrzésre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyek előírják a rendszeres ellenőrzések gyakoriságát, valamint a hitelesítő ellenőrzések időzítését és teljesítménycéljait. A rendszeres ellenőrzésre vonatkozó egyes előírások meghatározására a 91/271/EGK irányelvnek megfelelően kerül sor.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Biztosítani kell a visszanyert víz biztonságos felhasználását, elősegítve ezzel a víz uniós szintű újrafelhasználását és erősítve a nyilvánosság bizalmát. Az egyes felhasználási módokra szánt visszanyert víz vonatkozásában a vízellátás ezért csak a tagállamok illetékes hatóságai által kiadott engedély alapján működhet. Az uniós szintű harmonizált megközelítés, a nyomonkövethetőség és az átláthatóság biztosítása érdekében az ilyen engedélyekre vonatkozó anyagi jogi szabályokat uniós szinten kell megállapítani. Ugyanakkor az engedélyezési eljárás részleteit a tagállamok határozzák meg. A tagállamok vélhetően alkalmazhatják a meglévő engedélyezési eljárásokat, amelyek az e rendelet által bevezetett követelmények figyelembevételével módosítandók.

(11)  Szükséges és fontos biztosítani a gazdasági megbízhatóságot és biztonságot a visszanyert víz biztonságos és védett felhasználása révén, elősegítve ezzel a víz uniós szintű újrafelhasználásának fejlesztését, e gyakorlat elfogadására buzdítva az uniós mezőgazdasági termelőket és erősítve a nyilvánosság bizalmát. Az egyes felhasználási módokra szánt visszanyert víz vonatkozásában a vízellátás ezért csak a tagállamok illetékes hatóságai által kiadott engedély alapján működhet. Az uniós szintű harmonizált megközelítés, a nyomonkövethetőség és az átláthatóság biztosítása érdekében az ilyen engedélyekre vonatkozó anyagi jogi szabályokat uniós szinten kell megállapítani. Ugyanakkor az engedélyezési eljárás részleteit a tagállamok határozzák meg, amelyek illetékes hatóságai maguk felelnek a víz újrafelhasználásával kapcsolatos kockázatok értékeléséért. A tagállamok vélhetően alkalmazhatják a meglévő engedélyezési eljárásokat, amelyek az e rendelet által bevezetett követelmények figyelembevételével módosítandók.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  Ha szükség van a visszanyert víz forgalmazására, az ilyen forgalmazást engedélyhez kell kötni. Ha valamennyi követelmény teljesül, a tagállam illetékes hatóságának olyan engedélyt kell kiadnia, amely tartalmazza a kockázatértékelés során a visszanyert víz végfelhasználók részére történő biztonságos forgalmazására vonatkozóan megállapított valamennyi feltételt és intézkedést.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A 852/2004/EK rendelet általános élelmiszer-higiéniai szabályokat állapít meg az élelmiszer-vállalkozók számára, és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására, feldolgozására, forgalmazására és forgalomba hozatalára vonatkozik. A rendelet az élelmiszerek egészségügyi minőségével foglalkozik, és egyik alapelve, hogy az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszer-vállalkozó viseli. A rendelet részletes iránymutatásokra támaszkodik, különösen a mikrobiológiai kockázatoknak a friss gyümölcsök és zöldségek elsődleges termelésében alkalmazott megfelelő higiéniai gyakorlatok útján történő kezeléséhez készült útmutatóra (a 2017/C 163/01 számú bizottsági közlemény). Az ebben a rendeletben a visszanyert víz kapcsán meghatározott teljesítménycélok nem sértik az élelmiszer-vállalkozók azon jogát, hogy a 852/2004/EK rendeletnek megfelelő vízminőséget egy későbbi szakaszban több vízkezelési eljárás önmagában vagy egyéb, vízkezelést nem tartalmazó módszerekkel együtt való alkalmazásával érjék el.

(13)  A 852/2004/EK rendelet általános élelmiszer-higiéniai szabályokat állapít meg az élelmiszer-vállalkozók számára, és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására, feldolgozására, forgalmazására és forgalomba hozatalára vonatkozik. A rendelet az élelmiszerek egészségügyi minőségével foglalkozik, és egyik alapelve, hogy az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszer-vállalkozó viseli. A rendelet részletes iránymutatásokra támaszkodik, különösen a mikrobiológiai kockázatoknak a friss gyümölcsök és zöldségek elsődleges termelésében alkalmazott megfelelő higiéniai gyakorlatok útján történő kezeléséhez készült útmutatóra (a 2017/C 163/01 számú bizottsági közlemény). Az ebben a rendeletben a visszanyert víz kapcsán meghatározott teljesítménycélok nem sértik az élelmiszer-vállalkozók azon jogát, hogy a 852/2004/EK rendeletnek megfelelő vízminőséget érjék el. A mezőgazdasági termelők termékeik minőségéért vállalt felelősségének sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak kell felelniük azért, hogy értékeljék a visszanyert vízzel kapcsolatos kockázatokat és veszélyeket.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A víz újrafelhasználásába vetett bizalom megerősítése érdekében tájékoztatni kell a nyilvánosságot. A víz újrafelhasználásával kapcsolatos tájékoztatás lehetővé teszi a fokozott átláthatóságot és nyomonkövethetőséget, és emellett különösen érdekes lehet más olyan hatóságoknak, amelyek számára következményekkel jár a víz konkrét újrafelhasználása.

(14)  Amennyiben teljesíteni kívánjuk az erőforrások takarékos felhasználására vonatkozó uniós célkitűzéseket, fontos, hogy a fogyasztók is tudatában legyenek felelősségeiknek. Először is, felül kell vizsgálni a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatos gyakorlatokat a megtakarítások elérése érdekében. A víz újrafelhasználásába vetett bizalom megerősítése, valamint e fenntartható gyakorlat fogyasztók általi elfogadásának biztosítása érdekében tájékoztatni kell a nyilvánosságot, valamint létre kell hozni egy jutalom- és ösztönzőrendszert a fogyasztók számára. A víz újrafelhasználásával kapcsolatos tájékoztatás lehetővé teszi a fokozott átláthatóságot és nyomonkövethetőséget, és emellett különösen érdekes lehet más olyan hatóságoknak, amelyek számára következményekkel jár a víz konkrét újrafelhasználása.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  Finanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy fedezni lehessen a visszanyert víz előállítására, forgalmazására és biztonságos felhasználására szolgáló rendszer „összköltségét”.

Indokolás

Az „összköltség” az alábbiakat foglalja magában: termelőlétesítmény és/vagy az elosztó hálózat létrehozása, üzemeltetése és karbantartása, valamint minőség-ellenőrzés kockázatkezelés és az engedélyek beszerzése céljából.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

14 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14b)  Javítani kell az ellenőrzés, az értékelés és a tájékoztatás minőségét és mennyiségét, különösen az olyan területeken, ahol a környezet igen szennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységek hatásainak van kitéve, és amelyek késnek a csatornarendszerek és szennyvízgyűjtő és -visszanyerő létesítmények kiépítésével, megsértve ezzel az európai jogszabályokat.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A meglévő minimumkövetelményeknek és az alapvető kockázatkezelési feladatoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottságnak aktusok elfogadására a minimumkövetelmények és az alapvető kockázatkezelési feladatok módosítása céljából. Továbbá a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek a műszaki előírások megállapításával kiegészítik az alapvető kockázatkezelési feladatokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak37 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(16)  A meglévő minimumkövetelményeknek és az alapvető kockázatkezelési feladatoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottságnak aktusok elfogadására a minimumkövetelmények és az alapvető kockázatkezelési feladatok – a megfelelően kezelt szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó hatály veszélyeztetése nélkül történő – módosítása céljából. Továbbá a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek a műszaki előírások megállapításával kiegészítik az alapvető kockázatkezelési feladatokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak37 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

_________________

_________________

37 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

37 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Az illetékes hatóságok kötelesek ellenőrizni a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. Meg nem felelés esetén kötelezniük kell a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjét a megfelelés biztosításához szükséges intézkedések megtételére. A vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását, ha a meg nem felelés jelentős kockázatokkal jár a környezet vagy az emberi egészség szempontjából.

(18)  E kockázatok csökkentése érdekében a kezelt víz élelmiszer-termelésre használt mezőgazdasági földeken történő alkalmazásának szigorú szabványoknak kell megfelelnie. Az illetékes hatóságok kötelesek ellenőrizni a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. Meg nem felelés esetén kötelezniük kell a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjét a megfelelés biztosításához szükséges intézkedések megtételére. A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását, ha a meg nem felelés jelentős kockázatokkal jár a környezet vagy az emberi egészség szempontjából. Az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a mezőgazdasági termelőkkel a visszanyert víz újrafelhasználásának elősegítése érdekében.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a)  Azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben fejlesszék és ösztönözzék a megfelelően kezelt szennyvíz újrafelhasználását, az Európai Uniónak a Horizont Európa program keretében támogatnia kell a kutatás-fejlesztést ezen a területen a megfelelően kezelt szennyvíz megbízhatóságának és a járható felhasználási módszereknek a javítása érdekében.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

25 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25b)  E rendelet célja, hogy ösztönözze a víz fenntartható hasznosítását. E célt szem előtt tartva a Bizottságnak vállalnia kell, hogy az uniós programokat, beleértve a LIFE programot is, a megfelelően kezelt szennyvíz újrafelhasználásával kapcsolatos helyi kezdeményezések támogatására használja.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ez a rendelet biztosítani kívánja, hogy a visszanyert víz biztonságosan használható legyen rendeltetési céljára, ezáltal garantálva az emberi és az állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét, és Unió-szerte koordinált módon kezelve a vízhiányt és a vízhiányból fakadóan a vízforrásokra nehezedő terhet, hozzájárulva továbbá a belső piac hatékony működéséhez is.

(2)  Ez a rendelet biztosítani kívánja, hogy a visszanyert víz biztonságosan használható legyen rendeltetési céljára, ezáltal garantálva az emberi és az állati egészség, valamint a környezet lehető legmagasabb szintű védelmét, és Unió-szerte koordinált módon kezelve a vízhiányt és a vízhiányból fakadóan a vízforrásokra nehezedő terhet, hozzájárulva továbbá a belső piac hatékony működéséhez is.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  E rendelet ösztönzi a nagy vízmennyiségek felhasználóit, beleértve a mezőgazdasági termelőket is, hogy olyan fenntartható vízfelhasználási gyakorlatokat fejlesszenek ki, amelyekkel vízmegtakarítás érhető el.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  E rendelet lehetővé teszi az olyan vízfelhasználási megoldások bevezetését, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések megoldásához.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  „visszanyert víz”: a 91/271/EGK irányelv követelményeinek megfelelően kezelt, majd egy vízvisszanyerő telepen további kezelésen átesett települési szennyvíz;

5.  „visszanyert víz”: a 91/271/EGK irányelv követelményeinek megfelelően kezelt, majd egy vízvisszanyerő létesítményben további kezelésen átesett települési szennyvíz;

 

(A „vízvisszanyerő telep” kifejezés „vízvisszanyerő létesítmény” kifejezésre való módosítása a teljes szövegben érvényes. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Indokolás

Harmonizálni kell a „telep” és „létesítmény” kifejezéseket az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal. A vízvisszanyerésre szolgáló létesítmény képezheti a szennyvíztisztító telep egy részét, és lehet, hogy azt más üzemeltető üzemelteti.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.  „vízvisszanyerő telep”: olyan települési szennyvíztisztító telep vagy egyéb létesítmény, amely a 91/271/EGK irányelv követelményeinek megfelelően a települési szennyvíz további kezelésével foglalkozik olyan víz előállítása céljából, amely megfelel az e rendelet I. mellékletének 1. szakaszában meghatározott felhasználási módnak;

6.  „vízvisszanyerő létesítmény”: olyan települési szennyvíztisztító telep vagy egyéb telep, amely a 91/271/EGK irányelv követelményeinek megfelelően a települési szennyvíz további kezelésével foglalkozik olyan visszanyert víz előállítása céljából, amely megfelel az e rendelet I. mellékletének 1. szakaszában meghatározott felhasználási módnak;

 

(A „vízvisszanyerő telep” kifejezés „vízvisszanyerő létesítmény” kifejezésre való módosítása a teljes szövegben érvényes. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Indokolás

Harmonizálni kell a „telep” és „létesítmény” kifejezéseket az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal. A vízvisszanyerésre szolgáló létesítmény képezheti a szennyvíztisztító telep egy részét, és lehet, hogy azt más üzemeltető üzemelteti.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.  „a vízvisszanyerő telep üzemeltetője”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely vízvisszanyerő telepet üzemeltet vagy ellenőriz;

7.  „a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely vízvisszanyerő létesítményt üzemeltet vagy ellenőriz;

 

(A „vízvisszanyerő telep” kifejezés „vízvisszanyerő létesítmény” kifejezésre való módosítása a teljes szövegben érvényes. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Indokolás

Harmonizálni kell a „telep” és „létesítmény” kifejezéseket az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal. A vízvisszanyerésre szolgáló létesítmény képezheti a szennyvíztisztító telep egy részét, és lehet, hogy azt más üzemeltető üzemelteti.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11a.  „megfelelési pont” az a pont, ahol a víz a vízvisszanyerő létesítményt elhagyja;

Indokolás

A „megfelelési pont”kifejezést a „Meghatározások” címszó alatt kell meghatározni, ahogy arra már sor került a 4. cikkben.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 11 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11b.  „mikroszennyező anyag”: a környezetben nagyon kis koncentrációban fellelhető, a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletében említett nemkívánatos anyag;

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 11 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11c.  „a visszanyert víz forgalmazója”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a visszanyert víz forgalmazásáért vagy a hálózat kezeléséért felelős;

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A vízvisszanyerő telep üzemeltetőjének kötelezettségei a vízminőség vonatkozásában

A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének kötelezettségei a vízminőség vonatkozásában

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A vízvisszanyerő telep üzemeltetője biztosítja, hogy az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz a vízvisszanyerő telepet elhagyva (megfelelési pont) megfelel az alábbiaknak:

(1)  A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője a megfelelési pontnál biztosítja, hogy az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz megfeleljen az alábbiaknak:

Indokolás

A javasolt meghatározásokkal való következetesség érdekében.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a vízminőség kapcsán a 7. cikk (3) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által az engedélyben meghatározott további feltételek.

b)  a vízminőség kapcsán a 7. cikk (3) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által az engedélyben meghatározott, kellően megalapozott további feltételek.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben említett követelményeknek és feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében a vízvisszanyerő telep üzemeltetője az alábbiaknak megfelelően ellenőrzi a víz minőségét:

(2)  Az (1) bekezdésben említett követelményeknek és feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében az érintett vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője az alábbiaknak megfelelően ellenőrzi a víz minőségét:

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a.  A megfelelési pont után a vízminőség felelőssége nem a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjét, hanem a szennyvíz-újrafelhasználási lánc következő felét terheli.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A visszanyert víz előállítása és szolgáltatása keretében a vízvisszanyerő telep üzemeltetője kockázatkezelést alkalmaz az alábbi szereplőkkel konzultálva:

(1)  A visszanyert víz előállítása és szolgáltatása keretében a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője kockázatkezelést alkalmaz az alábbi szereplőkkel konzultálva:

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a vízvisszanyerő telepet vízzel ellátó települési szennyvíztisztító telep(ek) üzemeltetője, ha nem egyezik meg a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjével;

a)  a vízvisszanyerő létesítményt vízzel ellátó települési szennyvíztisztító telep(ek) üzemeltetője, ha nem egyezik meg a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjével;

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a visszanyert víz forgalmazója/forgalmazói;

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a vízvisszanyerő telep üzemeltetője által fontosnak tartott bármely más fél.

c)  a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője által fontosnak tartott bármely más fél.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A vízvisszanyerő telep üzemeltetője a II. mellékletben meghatározott alapvető kockázatkezelési feladatok alapján a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervet készít. A víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv az I. mellékletben meghatározott követelményeken túl olyan kiegészítő követelményeket javasol, amelyek szükségesek a kockázatok további csökkentéséhez, valamint többek között azonosítja a veszélyeket, a kockázatokat és a megfelelő megelőző intézkedéseket.

(2)  Az érintett vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője a II. mellékletben meghatározott alapvető kockázatkezelési feladatok alapján a víz újrafelhasználására vonatkozó kockázatkezelési tervet készít, amelyért ő felel.

 

A víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv az I. mellékletben meghatározott követelményeken túl olyan kiegészítő követelményeket javasol, amelyek szükségesek a kockázatok további csökkentéséhez, valamint többek között azonosítja a veszélyeket, a kockázatokat és a megfelelő megelőző intézkedéseket.

 

A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője tájékoztatja a végfelhasználót, amint elegendő információt gyűjtöttek.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Amennyiben az öntözendő terménytípust több különböző formában kívánják forgalomba hozni, és az a tisztítottvíz-minőség több különböző kategóriába tartozik, a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének a mezőgazdasági termelőt a minőségkategóriák legmagasabbikához tartozó vízzel kell ellátnia.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A nemzeti vízügyi hatóságok a Bizottsággal együtt szakmai képzéseket és tájékoztató üléseket szerveznek a nemzeti ügynökségek személyzetének, amely az üzemeltetők engedélykérelmeinek elbírálásáért felel; másik lehetőségként a Bizottság vállalja, hogy tájékoztató füzeteket és esetleg online tartalmakat dolgoz ki és oszt meg a nemzeti hatóságokkal a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumszabványokra irányadó szabályokról és követelményekről.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

Visszanyert víz forgalmazása

 

(1) Az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz forgalmazása engedélyhez kötött.

 

(2) Az illetékes hatóság a kérelem kézhezvételét követő 3 hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megadható-e az engedély.

 

(3) Az engedély tartalmazza a 6. cikkel összhangban végzett kockázatértékelés során a visszanyert víz végfelhasználók részére történő biztonságos forgalmazására vonatkozóan megállapított valamennyi feltételt és intézkedést.

 

(4) Az engedély rendszeres, legalább ötévente elvégzendő felülvizsgálat tárgyát képezi, és szükség esetén módosítandó.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az illetékes hatóság a megfelelési ponton ellenőrzi a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. A megfelelőség ellenőrzésére az alábbi módszerekkel kerül sor:

(1)  Az engedély kiadása előtt az illetékes hatóság a megfelelési ponton ellenőrzi a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. A megfelelőség ellenőrzésére az alábbi módszerekkel kerül sor:

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Meg nem felelés esetén az illetékes hatóság kötelezi a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjét a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedések haladéktalan meghozatalára.

(2)  Az engedélyezést követően észlelt meg nem felelés esetén az illetékes hatóság kötelezi a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjét, hogy szüneteltesse a visszanyert víz szolgáltatását a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedések meghozataláig, és tájékoztatja a helyzet által esetlegesen érintett visszanyertvíz-forgalmazókat és végfelhasználókat.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben a meg nem felelés jelentős kockázatot jelent a környezetre vagy az emberi egészségre nézve, a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását addig, amíg az illetékes hatóság meg nem állapítja, hogy a megfelelés helyreállt.

(3)  Amennyiben a meg nem felelés jelentős kockázatot jelent a környezetre vagy az emberi egészségre nézve, a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását addig, amíg az illetékes hatóság meg nem állapítja, hogy a megfelelés helyreállt.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az engedélyezési feltételeknek való megfelelést befolyásoló esemény bekövetkezte esetén a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és az esetlegesen érintett végfelhasználó(ka)t, és megadja az illetékes hatóságnak az ilyen esemény hatásainak értékeléséhez szükséges információkat.

(4)  Az engedélyezési feltételeknek való megfelelést befolyásoló esemény bekövetkezte esetén a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és valamennyi visszanyertvíz-forgalmazót és végfelhasználót, és megadja az illetékes hatóságnak az ilyen esemény hatásainak értékeléséhez szükséges információkat.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az élelmiszeriparban tevékenykedő üzemeltetők számára általános élelmiszer-higiéniai szabályokat megállapító és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására, feldolgozására, forgalmazására és forgalomba hozatalára vonatkozó 852/2004/EK rendelettel összhangban az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a felhasználót a szolgáltatott és megfelelően tisztított szennyvíz maximális tápanyagtartalmáról annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelő megbizonyodhasson róla, hogy az megfelel a vonatkozó uniós szabályok által rögzített tápanyagszintnek.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Bizottság vállalja, hogy tízévente egyszer vagy amikor a helyzet megköveteli, felülvizsgálja a visszanyert víz minőségére vonatkozó minimumszabványokat az Unióban, nem pedig harmadik országokban végzett kutatások alapján.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  az elvégzett kísérletek, különösen a szennyvíziszap és a metanizációs effluensek mezőgazdasági felhasználása tekintetében.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a mikroszennyező anyagok és az újonnan megjelenő anyagok újrafelhasznált vízben való növekvő jelenléte.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet …-tól/től [hatálybalépése után egy évvel] alkalmazandó.

Ez a rendelet …-tól/től [hatálybalépése után két évvel] alkalmazandó.

Indokolás

Figyelembe véve, hogy a meglévő létesítményeknek számos változtatást – a meglévő berendezések felújítása, a működési és ellenőrzési folyamatok megváltoztatása, és mindenekelőtt a kockázatértékelés elvégzése, a kockázatkezelési terv elkészítése és a felelősségi körök kijelölése – kell eszközölniük ahhoz, hogy megfelelhessenek a rendelet követelményeinek, a javasolt egy évet legalább két évre meg kell hosszabbítani.

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  A víz újrafelhasználási rendszerének ismertetése a szennyvíznek a települési szennyvíztisztító telepre érkezésétől a felhasználás helyére történő eljutásáig, beleértve a szennyvíz forrásait, a kezelés lépéseit és a kezelési technológiákat a vízvisszanyerő telepen, az ellátási és tárolási infrastruktúrát, a tervezett felhasználást, a felhasználás helyét, valamint a szolgáltatandó visszanyert víz mennyiségét. E feladat célja a teljes víz-újrafelhasználási rendszer részletes ismertetése.

1.  A víz újrafelhasználási rendszerének ismertetése a szennyvíznek a települési szennyvíztisztító telepre érkezésétől a felhasználás helyére történő eljutásáig, beleértve a szennyvíz forrásait, a kezelés lépéseit és a kezelési technológiákat a vízvisszanyerő létesítményben, az ellátási, a forgalmazási és a tárolási infrastruktúrát, a tervezett felhasználást, a felhasználás helyét, valamint a szolgáltatandó visszanyert víz mennyiségét. E feladat célja a teljes víz-újrafelhasználási rendszer részletes ismertetése.

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 pont – 2 bekezdés – b pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  a veszély jellegének megerősítése, beleértve adott esetben a dózis-reakció viszonyt;

i.  a veszély jellegének megerősítése, beleértve adott esetben a dózis-reakció viszonyt, az egészségügyi hatóságokkal együttműködve;

Indokolás

A dózis-reakció viszonnyal és kockázatértékeléssel kapcsolatos tanulmányok megkövetelnek bizonyos készségeket, ismereteket és adatokat, amelyeket a tagállamok egészségügyi hatóságai nyújthatnak.

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 pont – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  az állatok egészségét fenyegető kockázatok értékelése

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 pont – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az ivóvíz-előállítás céljából védett területeknek a 98/83/EK tanácsi irányelvben40 szereplő követelményeknek való megfelelésére vonatkozó kötelezettség;

b)  az ivóvíz-előállítás céljából védett területeknek a 98/83/EK tanácsi irányelvben40 szereplő követelményeknek való megfelelésére vonatkozó kötelezettség, többek között a hormonok, mikroműanyagok és gyógyszerek tekintetében;

__________________

__________________

40 Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

40 Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 pont – 3 bekezdés – m a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ma)  az endokrin károsító anyagok által okozott szennyezés vagy egészségügyi hatások megelőzésére vonatkozó követelmények, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1a említetteknek megfelelően;

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalombahozataláról (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 5 pont – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  növényvédő szerek;

b)  növényvédő szerek, többek között endokrin károsító anyagok;

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 5 pont – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  gyógyszerek;

d)  gyógyszerek és hormonok;

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 5 pont – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  egyéb aggodalomra okot adó anyagok;

e)  egyéb aggodalomra okot adó anyagok, mint a mikroműanyagok;

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 6 pont – 1 táblázat – 2 sor – 2 oszlop

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Sertések nem kerülhetnek kapcsolatba visszanyert vízzel öntözött takarmánnyal, kivéve, ha elegendő adat tanúskodik arról, hogy a konkrét esetben kezelhetők a kockázatok.

Élelmiszertermelő állatok nem kerülhetnek kapcsolatba visszanyert vízzel öntözött takarmánnyal, kivéve, ha elegendő adat tanúskodik arról, hogy a konkrét esetben kezelhetők a kockázatok.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 6 pont – 1 táblázat – 3 sor – 2 oszlop – franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

– A tejelő tejmarhák kizárása a legelőről a legelő felszáradásáig.

– A tejelő tejmarhák kizárása a legelőről az utolsó öntözést követő öt napon keresztül.

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 8 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A vízvisszanyerő telep üzemeltetőjének ajánlott az ISO 9001 vagy azzal egyenértékű szabvány szerint hitelesített minőségbiztosítási rendszert bevezetnie és fenntartania.

A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének ajánlott az ISO 9001 vagy azzal egyenértékű szabvány szerint hitelesített minőségbiztosítási rendszert bevezetnie és fenntartania.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelmények

Hivatkozások

COM(2018)0337 – C8-0220/2018 – 2018/0169(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

2.7.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

2.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Marijana Petir

4.7.2018

Az elfogadás dátuma

3.12.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Daniel Buda, Jacques Colombier, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Jan Huitema, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Nuno Melo, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Maria Gabriela Zoană, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Heubuch, Karin Kadenbach, Sofia Ribeiro, Annie Schreijer-Pierik

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Birgit Collin-Langen, Renate Sommer

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

28

+

ALDE

Jan Huitema, Ulrike Müller

ECR

Zbigniew Kuźmiuk, James Nicholson

ENF

Jacques Colombier, Philippe Loiseau

PPE

Daniel Buda, Birgit Collin‑Langen, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Jarosław Kalinowski, Mairead McGuinness, Nuno Melo, Marijana Petir, Sofia Ribeiro, Annie Schreijer‑Pierik, Renate Sommer

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Paolo De Castro, Karin Kadenbach, Maria Noichl, Maria Gabriela Zoană

Verts/ALE

Maria Heubuch, Martin Häusling, Bronis Ropė

3

-

ECR

Jørn Dohrmann

EFDD

Marco Zullo

GUE/NGL

Maria Lidia Senra Rodríguez

2

0

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Anja Hazekamp

Key to symbols:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  abstention

(1)

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, 2014: Éghajlatváltozás 2014: az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ötödik értékelő jelentése [Szűk szerzőcsoport, R.K. Pachauri és L.A. Meyer (szerk.)]. IPCC, Genf, Svájc

https://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar5/syr/SYR_AR5_FINAL_full_wcover.pdf

(2)

COM(2015)0614

(3)

2000/60/EK irányelv, HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(4)

WHO-iránymutatások: Safe Use of Wastewater, Excreta and Greywater in Agriculture (WHO, 2006a)


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A víz újrahasznosítására vonatkozó minimumkövetelmények

Hivatkozások

COM(2018)0337 – C8-0220/2018 – 2018/0169(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

28.5.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

2.7.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

2.7.2018

ITRE

2.7.2018

REGI

2.7.2018

AGRI

2.7.2018

 

PECH

2.7.2018

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

BUDG

28.6.2018

ITRE

19.6.2018

REGI

20.6.2018

PECH

20.6.2018

Előadók

       A kijelölés dátuma

Simona Bonafè

29.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

25.10.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

22.1.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

1

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Pilar Ayuso, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Peter Liese, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, John Procter, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Ivica Tolić, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Nikos Androulakis, Cristian-Silviu Buşoi, Christophe Hansen, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Jan Huitema, Tilly Metz, Bart Staes, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Olle Ludvigsson

Benyújtás dátuma

29.1.2019


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

53

+

ALDE :

Catherine Bearder, Jan Huitema, Anneli Jäätteenmäki, Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries, Nils Torvalds

ECR:

Mark Demesmaeker

EFDD :

Sylvie Goddyn

ENF :

Jean‑François Jalkh

GUE/NGL :

Stefan Eck, Anja Hazekamp, Kateřina Konečná

PPE:

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Cristian Silviu Buşoi, Birgit Collin Langen, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Karl Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Christophe Hansen, Peter Liese, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer Pierik, Ivica Tolić, Adina Ioana Vălean

S&D:

Nikos Androulakis, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Olle Ludvigsson, Susanne Melior, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Daciana Octavia Sârbu, Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE:

Margrete Auken, Bas Eickhout, Martin Häusling, Benedek Jávor, Tilly Metz, Bart Staes

1

-

ECR:

Arne Gericke

4

0

ECR:

Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter, Jadwiga Wiśniewska

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. február 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat