Eljárás : 2018/0813(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0065/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0065/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.5

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0119

JELENTÉS     *
PDF 176kWORD 55k
6.2.2019
PE 632.944v03-00 A8-0065/2019

az Eurojust és Grúzia közötti együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről

(13483/2018 – C8-0484/2018 – 2018/0813(CNS))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Sylvia-Yvonne Kaufmann

(Simplified procedure – Rule 50(1) of the Rules of Procedure)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Eurojust és Grúzia közötti együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről

(13483/2018 – C8-0484/2018 – 2018/0813(CNS))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (13483/2018),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0484/2018),

–  tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 26a. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0065/2019),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 63., 2002.3.6, 1. o.


INDOKOLÁS

Az Eurojust és Grúzia közötti együttműködési megállapodás az Eurojust által korábban megkötött hasonló megállapodások (például az Eurojust–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, az Eurojust–USA, az Eurojust–Norvégia, az Eurojust–Svájc és legutóbb az Eurojust–Albánia) mintájára született. Ezen megállapodások célja, hogy előmozdítsák az együttműködést a súlyos bűnözés, különösen a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén. Gondoskodnak többek között összekötő tisztviselőkről, kapcsolattartó pontokról és az információcseréről. Az ilyen együttműködési megállapodások a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat 26a. cikkének (2) bekezdésén alapulnak.

A Grúziából származó bűnszervezetek az EU tagállamaiban működnek (például egy közelmúltbeli grúz–görög–francia közös fellépés 2018-ban), továbbá Grúzia konfliktusból kilábaló, nagy fegyverkészlettel rendelkező állam, ahol fennáll a fegyverkereskedelem lehetősége (lásd például az USA külügyminisztériumának 2018-as jelentését: Bűnözés és biztonság Grúziában). Az Európai Bizottság a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében tett jelentésében (COM (2017)0815) megállapította, hogy „a Grúziából származó bűnszervezeteket továbbra is azon csoportok között jelentik, amelyek az EU-n belül leggyakrabban érintettek súlyos és szervezett bűnözésben. A grúz bűnszervezetek rendkívül mobilisak, főként Franciaországban, Görögországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban vesznek részt a vagyon elleni szervezett bűncselekményekben (különösen a szervezett betörésekben és lopásokban). Ezek a bűnszervezetek különös fenyegetést jelentenek az EU számára, mivel tevékenységeiket túl gyakran tekintik kisebb súlyú bűncselekményeknek, ám az illegális piacok feletti ellenőrzésük fokozatosan növekszik, és együttműködnek a többi Unión kívüli bűnszervezettel. Grúzia továbbra is tranzitországnak számít az EU-ba szállított különböző illegális áruk, különösen a kábítószerek tekintetében. Grúziát egyre gyakrabban használják az EU-n belüli és kívüli bűnszervezetek által termelt illegális jövedelmek tisztára mosására, és egyre inkább a bűncselekményből származó, tisztára mosott jövedelmek tranzitországává válik.” Egy ilyen megállapodás ezért fokozottabb együttműködést mozdíthat elő a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, és Grúzia, valamint az uniós országok érdekét egyaránt szolgálja, mivel a szervezett bűnözés kérdése transznacionális probléma. Egy ilyen megállapodás az igazságügyi együttműködés terén is üdvözlendő, tekintettel a rendőrségi együttműködésre vonatkozó, már meglévő 2017. évi Europol–Grúzia közötti megállapodásra.

Egy ilyen együttműködés segíti továbbá a grúz hatóságokat a szervezett bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem iránti kötelezettségeik és komoly elkötelezettségük folyamatos teljesítésében (például a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló 2017–2020-as új nemzeti stratégia, a 2015-től kezdődő rendőrségi reformok, az igazságszolgáltatás megerősítésére irányuló erőfeszítések az Európa Tanács jelentései alapján, az Europollal kötött 2017. évi megállapodás stb.). A Bizottság még azt is kijelentette, hogy a vízumliberalizációs követelmények tekintetében Grúziának az alábbiakat kell elvégeznie: „legsürgősebb feladatként az Europollal kötött együttműködési megállapodás működőképessé tétele és az együttműködési megállapodás Eurojusttal való megkötése”.

A jelenlegi Eurojust-határozat értelmében személyes adatok cseréjére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó együttműködési megállapodások az Eurojust és nem uniós országok között csak abban az esetben köthetők, ha az érintett szervezetre kiterjed az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezménye, vagy miután egy értékelés keretében meggyőződtek arról, hogy a szervezet megfelelő szintű adatvédelemről gondoskodik. Ebben a vonatkozásban ki kell emelni, hogy Grúzia 2005-ben megerősítette a szóban forgó egyezményt és annak 2014-es kiegészítő jegyzőkönyvét is. 2018. április 19-én az Eurojust közös ellenőrző hatósága kedvező véleményt adott a megállapodás adatvédelmi rendelkezéseiről. Ugyanakkor kijelentette, hogy a megállapodástervezet 17. cikke (Adatbiztonság) nem irányozza elő az adatvédelmi incidensek felek közötti közlését. Ezért a közös ellenőrző hatóság azt javasolja az Eurojustnak, hogy a megállapodástervezet 20. cikkében előírtaknak megfelelően a grúz partnerekkel folytatott rendszeres konzultációs találkozók keretében vegye fontolóra ezt az elemet, különös tekintettel a rendőrségi irányelv vonatkozó rendelkezéseire. A közös ellenőrző hatóság továbbá felkéri az Eurojustot, hogy a harmadik felekkel és államokkal kötendő jövőbeli együttműködési megállapodásokba foglaljon bele egy ilyen rendelkezés. Az előadó támogatja ezt a nyilatkozatot. Az Eurojustról és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/1727 új rendelet rendelkezik annak lehetővé tételéről, hogy harmadik országokkal olyan megállapodásokat kössenek, amelyek a személyes adatok továbbításának lehetséges alapjait képezik, amennyiben a műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országoknak történő továbbítására vonatkozó általános elveket tiszteletben tartják (lásd a rendelet 56. cikkét).

Következésképpen az előadó a fenti megfontolások alapján jóváhagyja a tanácsi végrehajtási határozat tervezetét az Eurojust és Grúzia közötti együttműködési megállapodás tervezetére vonatkozóan.


A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Claude Moraes

Elnök

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:  Levélben megfogalmazott vélemény az Eurojust és Grúzia közötti együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (2018/0813(CNS))

Tisztelt Elnök Úr!

A Jogi Bizottság, amelynek elnöke vagyok, felkérést kapott, hogy nyújtson be véleményt az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak az Eurojust és Grúzia közötti együttműködési megállapodás tervezetével kapcsolatos határozatra vonatkozóan (2018/0813(CNS)). Joëlle Bergeront nevezték ki a vélemény előadójának. A jelentésnek az Ön bizottságában való elfogadására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos okokból a Jogi Bizottság úgy határozott, hogy a véleményt levél formájában küldi meg.

E határozat jóváhagyja az Eurojust és Grúzia közötti együttműködési megállapodást, amelynek célja az igazságügyi együttműködés erősítése a súlyos szervezett bűncselekmények és a korrupció elleni küzdelemben. A megállapodás a személyes adatok cseréjére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A határozatot 2018. szeptember 20-án hagyta jóvá az Eurojust testülete.

A legutóbb a 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozattal módosított, az Eurojust létrehozásáról szóló 2002. február 28-i tanácsi határozat 26a. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Eurojust harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásait a Tanácsnak kell jóváhagynia. A 26a. cikkben meghatározott feltételeknek teljesülniük kell. A Parlamenttel konzultálni kell a jóváhagyásról.

A Jogi Bizottság úgy véli, hogy az Eurojust és Grúzia közötti operatív együttműködés elengedhetetlen a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemhez és az igazságügyi együttműködés megerősítéséhez Európában. A Jogi Bizottság támogatja a megállapodást, és a koordinátorok közötti írásbeli eljárás nyomán és a véleménynek a 2019. január 23-i ülésen(1) történt elfogadását követően javasolja a tanácsi végrehajtási határozat módosítás nélküli elfogadását. A Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint felelős bizottságot, hogy javasolja az Eurojust és Grúzia közötti együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetének jóváhagyását.

Bízom abban, hogy ez hasznos hozzájárulást jelent majd az Ön bizottsága által készített jelentéshez.

Kérem, Elnök Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Pavel Svoboda

(1)

A zárószavazáson jelen vannak: Pavel Svoboda (elnök), Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (alelnök), Jean-Marie Cavada (alelnök), Mady Delvaux (alelnök), Max Andersson, Marie-Christine Boutonnet, Pascal Durand, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Angelika Niebler, Julia Reda, Evelyn Regner, Virginie Rozière, Szájer József, Axel Voss, Tiemo Wölken, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka, Kosma Złotowski, Luis de Grandes Pascual, Lola Sánchez Caldentey (Kostas Chrysogonos helyett az eljárási szabályzat 200. cikkének (2) bekezdése értelmében)


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Megállapodástervezet az Eurojust és Grúzia közötti együttműködésről

Hivatkozások

13483/2018 – C8-0484/2018 – 2018/0813(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

15.11.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

28.11.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

28.11.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Sylvia-Yvonne Kaufmann

7.1.2019

 

 

 

Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma

10.12.2018

Vizsgálat a bizottságban

24.1.2019

4.2.2019

 

 

Az elfogadás dátuma

4.2.2019

 

 

 

Benyújtás dátuma

6.2.2019

Utolsó frissítés: 2019. február 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat