Eljárás : 2018/2107(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0090/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0090/2019

Viták :

PV 14/03/2019 - 7
CRE 14/03/2019 - 7

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0207

JELENTÉS     
PDF 248kWORD 83k
26.2.2019
PE 630.395v02-00 A8-0090/2019

a 978/2012/EU GSP-rendelet végrehajtásáról

(2018/2107(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Christofer Fjellner

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK

2018. február 19-én az előadó megbízást kapott, hogy készítsen jelentést az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 978/2012/EU rendelet (a GSP-rendelet) végrehajtásáról.

I.   Információforrások

Kinevezése óta az előadó információkat gyűjtött és többek között a következő forrásokra támaszkodott:

•  az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.),

•  az Európai Parlament és a Tanács 607/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a Mianmar/Burmától az általános tarifális preferenciák ideiglenes megvonásáról szóló 552/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és az Európai Parlament 2013. május 23-i állásfoglalása az általános tarifális preferenciák Mianmar/Burma számára történő visszaállításáról (2012/2929(RSP)),

•  a jelenlegi GSP-rendelet (a 978/2012/EU rendelet) félidős értékelése és az Európai Bizottságnak a 2018. október 4-i bizottsági szolgálati munkadokumentum által kísért jelentése,

•  az Európai Bizottság jelentései az általános vámkedvezmény-rendszerről a 2014–2015-ös és a 2016–2017-es időszakra vonatkozóan, amelyekben értékelte a GSP hatásait, különös tekintettel a GSP+-kedvezményezettek teljesítményére,

•  a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) által 2016. február 16-án megrendezett, „A fenntartható fejlődést elősegítő kereskedelmi kedvezményekről: Az új GSP+-mechanizmus ellenőrzése két év elteltével” című nyilvános meghallgatás,

•  a GSP végrehajtásáról az INTA-bizottság 2018. február 19-i ülésén folytatott eszmecsere, valamint a GSP+ Srí Lanka részére történő megadásáról folytatott, 2017. március 21-i eszmecsere,

•  a Labour rights in Export Processing Zones with a focus on GSP+ beneficiary countries (Munkavállalói jogok az exportfeldolgozó zónákban, különös tekintettel a GSP+-kedvezményezett országokra) című, az Európai Parlament Uniós Külső Politikák Főigazgatóságának tematikus főosztálya által készített, 2017. júniusi tanulmány,

•  a Generalised Scheme of Preferences Regulation (No 978/2012): European Implementation Assessment (Az általános tarifális preferenciák rendszeréről szóló (978/2012/EU) rendelet: Európai végrehajtási értékelés) című, az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) által készített tanulmány.

II.  Főbb megállapítások

A fenti összehasonlító információforrások alapján egyértelműen kijelenthető, hogy:

•  a GSP-kedvezményekre jogosult országok a 2011 és 2016 közötti időszakban, három évvel az új rendelet hatályba lépése előtt és után jelentősen növelték az Unióba irányuló exportjukat. Különösen jellemző ez az EBA-rendszerbe tartozó országokra (EBA: „fegyver kivételével mindent”), amelyek importjának összértéke 62,1%-kal nőtt, szemben a kedvezményezett GSP+-országok importja értékének 53,8%-os növekedésével. A standard GSP-be tartozó országokból származó import stabil maradt, csupán 0,3%-kal csökkent,

•  a GSP-országokból származó importnak a teljes uniós importhoz viszonyított aránya a 2013-as 6,1%-ról 2016-ra 4,9%-ra csökkent, ami elsősorban a kedvezményezettek alacsonyabb számával magyarázható. A GSP-ben való részvételi kritériumoknak az új rendelet általi szigorítása miatt a GSP-kedvezményezettek száma 92-re csökkent, mivel a rendelet alkalmazásának megkezdését követően több ország is – közöttük Kína – elvesztette a GSP-ben való részvételi jogosultságát,

•  2014 óta mind az EBA-, mind a GSP+-kedvezményezettek jelentősen – átlagosan több mint 10 százalékponttal – növelték a kedvezmények kihasználtsági arányát, azonban 49 EBA-országból 10 esetében több mint 10 százalékponttal csökkent a kedvezmények kihasználtsági aránya, a standard GSP hatálya alá tartozó kedvezményezett országok esetében pedig a 2011 és 2016 közötti időszak során átlagosan 3 százalékponttal csökkent ez az arány,

•  a GSP-nek az export diverzifikációjára gyakorolt hatása nem egyértelmű, mivel az adatok szerint a diverzifikáció szintje az EBA-országok esetében a kezdeti alacsony szinthez képest növekedett, míg a standard-GSP-kedvezményezetteknél minden ágazat esetében csökkent, a GSP+-kedvezményezettek heterogén csoportján belül pedig az egyes országok exportdiverzifikációs teljesítménye jelentős eltéréseket mutat,

•  a GSP-országokból származó behozatal legnagyobb részét a textilipar adja, amely 2016-ban a teljes GSP-behozatal 50%-át tette ki, több mint kétszeresére növelve ezzel a részesedését a reform előtti helyzethez képest,

•  úgy tűnik, hogy a diverzifikációt akadályozza az a tény, hogy a GSP-rendelet nem teszi lehetővé a kumulációt, vagyis azt, hogy a GSP-rendszerbe tartozó országok és a GSP hatálya alól kikerült országok felhasználják egymás nem származó anyagait – ennek gyakorlati példája a kambodzsai kerékpárágazat,

•  azon országok esetében, amelyek a 2012-es reformot követően már nem feleltek meg a GSP-kedvezményekre vonatkozó kritériumoknak, a rendelet csak korlátozott mértékben járt negatív hatásokkal, mivel ezen országokat a jelek szerint hosszú távon nem érintette negatívan a GSP-rendszerből való kikerülés, kivéve néhány konkrét ágazatot, például a kubai dohánytermesztést,

•  a GSP egyértelműen ösztönzi a fejlődő országokat a nemzetközi egyezmények ratifikálására, mivel a GSP+ keretében jobb feltételekkel juthatnak az EU piacára. Bár a ratifikálás önmagában nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az egyezményekben rögzített jogokat tiszteletben is tartják, fontos lendületet és keretet ad a haladáshoz,

•  a GSP+ kedvezményezett országainak fokozott nyomon követése, amely – az Európai Parlamentnek a reformmal kapcsolatos egyik legfontosabb kérésével összhangban – elsősorban az emberi és a munkához kapcsolódó jogokkal, a környezetvédelemmel és a jó kormányzással kapcsolatos 27 alapvető nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtására fókuszál, konstruktív párbeszédet tett lehetővé, amelynek köszönhetően az EU minden olyan területen együtt tud működni a kedvezményezett országokkal, amelyeken nem kielégítő a végrehajtás,

•  a GSP-rendszer környezeti hatásait nehéz megítélni amiatt, hogy a környezeti mutatókra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, illetve túl későn válnak elérhetővé, de a tények azt mutatják, hogy a GSP+ egyrészt arra ösztönözte a kedvezményezett országokat, hogy kötelezzék el magukat a környezetvédelem mellett, másrészt viszont a textil- és ruházati termékek kivitelét is növelte, amelyek pedig jellemzően környezetkárosító hatásúak,

•  a GSP reformja pozitív és negatív nem szándékolt hatásokkal is járt: egyfelől például foglalkoztatási lehetőségeket teremtett a nők számára, és lehetővé tette a nők megnövekedett munkaerőpiaci részvételét az EU-val kereskedelmi kapcsolatban álló exportágazatokban, ugyanakkor a kedvezményezett országokban felgyorsította az exportágazatokhoz kapcsolható környezetkárosodást is.

III.  Fő ajánlások

•  Meg kell vizsgálni, hogy milyen intézkedésekkel lehetne növelni a diverzifikációt a kedvezményezetteknél.

•  Ennek érdekében a következő GSP-rendeletben vissza kell állítani a GSP-rendszer hatálya alól kikerült országokkal való kumuláció lehetőségét, ahogyan azt Kanada is tette a saját GSP-rendszere megreformálásakor.

•  Meg kell vizsgálni azt is, hogy a következő GSP-rendeletbe hogyan lehetne belefoglalni a szolgáltatásokat is, egyrészt a diverzifikáció elősegítése érdekében, másrészt a szolgáltatások kereskedelmének növekvő fontosságára tekintettel, a legkevésbé fejlett országok WTO szolgáltatási mentességével kapcsolatban szerzett tapasztalatokra építve.

•  Bár a Bizottság egyértelműen fokozta az előírt egyezmények tényleges végrehajtásának nyomon követését, különösen a GSP+-kedvezményezettek, de néhány EBA-ország tekintetében is, ezt a folyamatot még átláthatóbbá lehetne tenni azáltal, ha a civil társadalmi szereplők általi információszolgáltatás folyamata pontosabban lenne meghatározva.

•  A GSP-kedvezményezetteknek, és különösen a GSP+-országoknak fokozott kapacitásépítésre is szükségük van ahhoz, hogy az egyezményeket képesek legyenek eredményesebben végrehajtani.

•  A kedvezmények visszavonása tekintetében célzottabb megközelítésre van szükség: meghatározott ágazatokra kell azt korlátozni, vagy egyes konkrét jogsértések esetén inkább az adott gazdasági szereplők exportbizonyítványának visszavonását és a regisztrált exportőrök rendszerén belüli „feketelista” létrehozását kell mérlegelni.

•  Több intézkedésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a GSP elősegítse a pozitív környezeti fejlődést.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 978/2012/EU GSP-rendelet végrehajtásáról

(2018/2107(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a Mianmar/Burmától az általános tarifális preferenciák ideiglenes megvonásáról szóló 552/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 12-i 607/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2), valamint az általános tarifális preferenciák Mianmar/Burma számára történő visszaállításáról szóló 2013. május 23-i európai parlamenti állásfoglalásra(3),

–  tekintettel a jelenlegi GSP-rendelet 2018. júliusi félidős értékelésére(4), és a 978/2012/EU rendelet alkalmazásáról szóló, a 2018. október 4-i bizottsági szolgálati munkadokumentum(5) által kísért bizottsági jelentésre(6),

–  tekintettel az általános vámkedvezmény-rendszerről szóló, a 2014–2015-ös(7) és a 2016–2017-es

(8) időszakra vonatkozó 2016. január 28-i és 2018. január 19-i bizottsági jelentésekre, amelyekben a Bizottság értékelte a GSP hatásait, különös tekintettel a GSP+-kedvezményezettek teljesítményére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) által 2016. február 16-án megrendezett, a GSP-ről szóló nyilvános meghallgatásra, a GSP+ Srí Lanka részére történő megadásáról folytatott, 2017. március 21-i eszmecserére és a GSP-rendelet végrehajtásáról folytatott, 2018. február 19-i eszmecserére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkére,

  tekintettel az EUSZ 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkére,

–  tekintettel az Európai Bizottság által az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás előzetes emberi jogi hatásvizsgálatának elmulasztásáról szóló 1409/2014/MHZ sz. ügyben az európai ombudsman által hozott határozatra(9),

–  tekintettel a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2010. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2017. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2012. december 13-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „A fenntarthatósági paktum végrehajtásának aktuális állásáról Bangladesben” című, 2017. június 14-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az országspecifikus partnerségekre, például a bangladesi fenntarthatósági paktumra és a munkavállalói jogokra vonatkozó mianmari kezdeményezésre,

–  tekintettel az EU és tagállamai által 2007-ben elfogadott, „A kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó uniós stratégia: a fejlődő országok kereskedelemmel kapcsolatos szükségleteire irányuló uniós támogatás növelése” című közös stratégiára,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlesztési céljaira,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gyermekmunkáról, kényszermunkáról, hátrányos megkülönböztetésről, egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásokról szóló alapvető egyezményeire,

–  tekintettel a Tanács EU-ról és felelős globális értékláncokról szóló, 2016. május 12-i következtetéseire,

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelem és az uniós kereskedelmi politikák globális értékláncokra gyakorolt hatásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére(15),

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0090/2019),

A.  mivel 1971-ben az EU elsőként vezetett be GSP-rendszert az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) ajánlását követve, amely szerint az ipari országok általános, nem kölcsönös és nem diszkriminatív kedvezményeket nyújtanának a fejlődő országoknak, ezzel segítve őket abban, hogy a nemzetközi kereskedelemben való részvétellel nagyobb jövedelemre tegyenek szert, és ezáltal csökkenteni tudják a szegénységet, valamint elő tudják mozdítani a jó kormányzást és a fenntartható fejlődést;

B.  mivel az EUMSZ 207. cikke előírja, hogy az Unió kereskedelempolitikájának az Unió külpolitikájának elveire és célkitűzéseire kell épülnie, valamint hozzá kell járulnia az Unió által képviselt és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében meghatározott értékek előmozdításához, valamint a 21. cikkben foglalt célok, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és jogok, az egyenlőség, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint a környezet és a szociális jogok védelme megvalósításához;

C.  mivel az európai ombudsman következtetéseiben a következőket állapította meg: a jó közigazgatás az alapvető jogok betartását és tiszteletben tartását jelenti; ahol nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat, ott nem lehet megfelelő a közigazgatás; az uniós intézményeknek és szerveknek mindig figyelembe kell venniük fellépéseik alapvető jogokkal való összhangját, és arra is törekedniük kell, hogy a partnerországokban előmozdítsák az emberi jogok ügyét;

D.  mivel a jelenlegi GSP-rendszert a 2012. október 25-i 978/2012/EU rendelet hozta létre, amelyet az EUMSZ 207. cikke alapján, rendes jogalkotási eljárás keretében fogadtak el, amelynek során az Európai Parlament első ízben szerepelt társjogalkotóként GSP-rendelet elfogadásában;

E.  mivel a GSP-rendelet 40. cikke alapján a Bizottságnak a rendelet elfogadása után öt évvel jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a GSP-rendelet alkalmazásáról, amely kihat a 2022-ben elfogadandó, új GSP-rendelet kidolgozására; mivel ez a rendelet 2014. január 1-je óta van ténylegesen hatályban; mivel a jelenlegi rendelet működésének alapos, független értékelésére került sor a Bizottság által végzett felülvizsgálat tájékoztatása érdekében, és amely értékelés konkrét ajánlások listájával állt elő;

F.  mivel a rendszer három előírást tartalmaz: az általános GSP-rendszert, a GSP+ ösztönző rendszert és a „fegyvereken kívül mindent” elven (EBA) alapuló rendszert; mivel a standard-GSP-kedvezményezettek – jelenleg 18 ország – termékeire csökkentett vámtételek alkalmazandóak az összes uniós termékkategória 66 %-ában; mivel a nyolc GSP+-kedvezményezett az összes termékkategória körülbelül 66 %-ában vámmentesen exportálhat cserébe azért, hogy kötelezettséget vállal az emberi és a munkához kapcsolódó jogokra, a jó kormányzásra és a környezetvédelemre vonatkozó 27 alapvető nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtására; mivel a GSP-rendszer EBA-előírásának hatálya alá tartozó 49 legkevésbé fejlett ország vámmentesen exportálhat az EU-ba minden termékkategóriában, a fegyverek és a lőszerek kivételével; mivel valamennyi kedvezményezett ország köteles betartani a GSP-rendelet szerinti, az emberi jogok és a munkavállalói jogok területén született nemzetközi egyezményeket, míg a GSP+-országok a nemzetközi környezetvédelmi és jó kormányzásra vonatkozó egyezményeket is kötelesek betartani; mivel csak a GSP+-rendszer írja elő a strukturált párbeszédet, amely az egyezmények kedvezményezett országok általi hatékony végrehajtását vizsgálja; mivel továbbá a GSP-kedvezményezett országoknak képesnek kell lenniük arra is, hogy végrehajtsák a nemzetközi szabványokat és normákat, ideértve a vonatkozó jogszabályok kidolgozását, végrehajtását és érvényre juttatását, különösen a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén;

G.  mivel a GSP 2012. évi reformjának fő célkitűzései azok voltak, hogy a GSP jobban koncentráljon a szükséget szenvedő országokra, a legkevésbé fejlett országokra, valamint az egyéb alacsony és alacsonyabb jövedelemmel rendelkező országokra, még inkább előmozdítsa a fenntartható fejlődést és a jó kormányzást mint alapelveket, és növelje a stabilitást és a kiszámíthatóságot, valamint biztonságot a vállalatok számára;

H.  mivel számos nemzetközi megállapodás, iránymutatás és szabály célozza az emberi jogi visszaélések megakadályozását; mivel különösen a GSP-kedvezményezett országoknak kötelességük teljesíteni ezen iránymutatásokat, és megfelelő jogi és gazdasági feltételeket kell teremteniük a vállalkozások számára ahhoz, hogy működhessenek és megtalálják a helyüket a globális ellátási láncban;

I.  mivel az EU-nak hatékonyabban kell reagálnia a szociális és környezeti dömpingre és a tisztességtelen versenyre és kereskedelmi gyakorlatokra, azon túl, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosít;

J.  mivel számos országban az exportfeldolgozó övezetek mentesülnek a nemzeti munkaügyi jogszabályok alól, ezáltal akadályozzák a szakszervezeti tevékenységhez vagy a jogorvoslathoz való jog teljes körű gyakorlását; mivel a fenti gyakorlat az ILO alapvető normáinak megsértését jelenti, és az emberi jogokra gyakorolt további negatív hatásokhoz vezethet;

K.  mivel az EUMSZ 8. cikke egyértelműen kimondja, hogy az összes uniós politikában érvényesülnie kell a nemek közötti egyenlőségnek; mivel a kereskedelmi és beruházási megállapodások a nemek közötti egyenlőtlenség strukturális problémája miatt másféle hatást gyakorolnak a nőkre és a férfiakra; mivel az ILO szerint 2012-ben világszerte 21 millió ember (akik 55 %-a nő és lány) lett kényszermunka áldozata, akik 90 %-át a magángazdaságban zsákmányolták ki;

L.  mivel a GSP-rendelet 19. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak „minden releváns információt” figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy a GSP-kedvezményezett országok megfelelően eleget tettek-e az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeiknek, beleértve a civil társadalom által rendelkezésre bocsátott információt; mivel a civil társadalom és a szociális partnereknek a GSP-rendszer végrehajtásába való bevonása erősítheti a közös uniós kereskedelempolitika legitimitását és eredményességét;

M.  mivel a GSP kereskedelmi kedvezményei lehetővé teszik az EU számára, hogy az emberi jogok megsértésének legsúlyosabb eseteiben felfüggessze a GSP szerinti kedvezményeket a GSP-rendelet V. fejezete 19. cikkének (1) bekezdésének a) pontja alapján, amely szerint a preferenciális elbánás bizonyos okok alapján ideiglenesen visszavonható – többek között a VIII. melléklet A. részében felsorolt egyezményekben megállapított alapelvek súlyos és rendszeres megsértése esetén;

N.  mivel a Bizottság Kambodzsa esetében elindította az eljárást, továbbá jelenleg indít vizsgálatot Mianmar esetében az emberi jogok megsértésével kapcsolatban, a „fegyver kivételével mindent” megállapodásoktól való potenciális visszalépés keretében;

Főbb következtetések és ajánlások

1.  üdvözli a jelenlegi GSP-rendelet alkalmazásáról szóló félidős értékelést, amely azt vizsgálja, hogy a jelentésben meghatározott célkitűzések valószínűleg teljesülnek-e; üdvözli, hogy az új rendelet a „fegyver kivételével mindent (Everything But Arms – EBA)” és a GSP+ megállapodások kedvezményezettjeitől származó kivitel növekedésével járt, ami fontos hozzájárulás a szegénység felszámolásához;

2.  megelégedéssel nyugtázza, hogy 2016-ban 62,6 milliárd EUR értékű import lépett be az az EU-ba GSP-kedvezményekkel (növekvő tendenciát mutatva), a következő bontásban: 31,6 milliárd EUR a standard GSP-kedvezményezett országokból, körülbelül 7,5 milliárd EUR a GSP+ kedvezményezettjeitől és 23,5 milliárd EUR az EBA-kedvezményezettektől (az Eurostat 2017. szeptemberi adatai);

3.  emlékeztet arra, hogy a GSP segítséget nyújt a fejlődő országok számára a kezdeti költségekkel összefüggésben az exportpiacokon tapasztalt nehézségek leküzdésében; emlékeztet arra, hogy az UNCTAD célkitűzéseinek megfelelően a GSP arra irányul, hogy növelje az exportbevételeket, elősegítse a fejlődő országok és így a legkevésbé fejlett országok iparosodását, valamint felgyorsítsa növekedésüket, a szegénység felszámolása érdekében;

4.  kiemeli, hogy a GSP+ kulcsfontosságú uniós kereskedelempolitikai eszköz, amely jobb piaci hozzáférést biztosít az emberi és munkavállalói jogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás kiszolgáltatott fejlődő országokban való előmozdítását célzó, szigorú nyomon követési mechanizmusok révén;

5.  megjegyzi, hogy a jelenlegi GSP-rendelet három éve volt hatályban a félidős értékelési folyamat kezdetekor, amely folyamat már azonosította a következő GSP-rendeletben megreformálandó elemeket; üdvözli a végleges félidős értékelő jelentésben foglalt ajánlásokat;

6.  hangsúlyozza, hogy a GSP-nek az EU kereskedelempolitikája részeként az uniós külpolitika alapelveire (hatékonyság, átláthatóság és értékek) kell építeni, az EUSZ 21. cikkének megfelelően; mivel az EUMSZ 208. cikke rögzíti a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét, és a szegénység felszámolását tűzi ki fő céljául; hangsúlyozza, hogy a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló bizottsági közlemény megerősíti ezeket az alapelveket;

7.  elismeri, hogy a GSP+ fontos szerepet játszik a munkához kapcsolódó jogokra, az emberi jogokra, a jó kormányzásra és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi normák előmozdításában a kedvezményezett országokban, nemcsak azáltal, hogy ösztönzőket nyújt az e normáknak való megfeleléshez, hanem azáltal is, hogy fórumot teremt az egyezmények keretébe tartozó területekkel kapcsolatos rendszeres párbeszédre, és előmozdítja az érdemi reformok iránti elkötelezettséget;

8.  elismeri, hogy a GSP-rendszer gazdasági előnyökkel jár a kedvezményezett országok és az EU számára is, mivel az EBA- és GSP+-kedvezményezettek esetében nőtt az EU-ba irányuló export és a kedvezmények kihasználtsági aránya; sürgeti az EU-t, hogy a rendszer még jobb kihasználása érdekében a kedvezményezett országokban tegye még ismertebbé a GSP-szabályokat; kéri a Bizottságot, hogy értékelje a nyereségek elosztását a GSP-rendszer tekintetében, amennyiben lehetséges, az adatok rendelkezésre állása alapján; megjegyzi, hogy egyes esetekben a megnövekedett export és a gazdasági lehetőségek az alapvető jogokra és a társadalmi fejlődésre gyakorolt, nem szándékolt negatív közvetett hatással is jártak, például a nagyarányú földszerzések vagy a munkavállalói jogok megszegése miatt; hangsúlyozza, hogy amennyiben a kereskedelmi preferenciákat reformoknak és a nemzetközi egyezmények végrehajtásának kell követnie annak megelőzése érdekében, hogy a GSP-programok esetleg magasabb szintű környezetvédelmi és társadalmi dömpinghez vezessenek;

9.  üdvözli az egyszerűsített GSP+ belépési mechanizmust, amely vonzóbbá teszi a GSP+-t a standard GSP-kedvezményezett országok számára; hangsúlyozza, hogy a GSP+ tagjelölt országai közül sokan ratifikáltak több olyan nemzetközi egyezményt, amely a GSP+-ba történő belépéshez szükséges; hangsúlyozza, hogy kiemelkedő fontosságú a végrehajtási folyamat jobb, állandó és módszeres nyomon követése, amely a szereplők közötti együttműködés fokozásával érhető el, mivel ezáltal javul az információgyűjtés és a részletes elemzés, a rendelkezésre álló valamennyi információ és forrás – például a nemzetközi ellenőrző szervek (köztük az ENSZ, az ILO, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)) jelentései – felhasználásának köszönhetően, valamint a civil társadalom és a szociális partnerek folyamatba való közvetlen bevonásával; emlékeztet arra, hogy a GSP+ rendszer a munkavállalói jogok helyzetének javítására, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a gyermekmunka és a kényszermunka eltörlésére irányuló teljes potenciáljának biztosítása érdekében hatékony módon végre kell hajtani a 27 egyezményt;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy foglalkozzon a civil társadalom szűkülő mozgásterével és az emberi jogok veszélynek kitett védői védelmével a GSP+ kedvezményezett országokkal folytatott párbeszédek során, valamint a „fegyvereken kívül mindent” elv szerinti fokozottabb szerepvállalás során, mivel ezek a kérdések közvetlenül kapcsolódnak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti kötelezettségekhez és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeinek vonatkozó rendelkezéseihez, a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló bizottsági közleménnyel összhangban; kéri továbbá a Bizottságot, hogy tárjon fel további lehetőségeket a civil társadalom, a szakszervezetek képviselői és a magánszektor strukturált, formális és független részvételére, amelyek a nyomon követési folyamat megerősítésének lehetséges irányai lehetnek;

11.  kiemeli, hogy általában véve úgy tűnik, hogy a GSP+-rendszer ösztönöz a nemzetközi egyezmények megerősítésére, és ezért jobb keretet biztosít az előrelépéshez; hangsúlyozza az olyan alapos intézkedések bevezetésének fontosságát, amelyekkel biztosítható, hogy a GSP előmozdítsa a pozitív környezeti fejlődést; javasolja, hogy a GSP+-kedvezményezett országok által betartandó 27 nemzetközi alapegyezményt tartalmazó listát egészítsék ki a párizsi megállapodással; hangsúlyozza, hogy sokat kell tenni a kedvezményezett országokban a fenntartható fejlődési modell eléréséhez;

12.  elismeri a hatékony végrehajtás terén elért eredményeket, amelyek az EU és a kedvezményezett országok közötti intenzívebb ellenőrzésnek és párbeszédnek köszönhetők, különösen a 27 alapegyezmény végrehajtásának ellenőrzése során; hangsúlyozza a szorosabb koordináció szükségességét az EKSZ, az uniós küldöttségek, a tagállamok külképviseletei, a kedvezményezett országok kormányai, a nemzetközi szervezetek, a vállalkozások, a szociális partnerek és a civil társadalom között annak érdekében, hogy javuljon az információgyűjtés, és a nyomon követésről mélyrehatóbb elemzések szülessenek; amennyiben lehetséges, nagyobb átláthatóságot és a társjogalkotókkal és az érdekelt felekkel folytatott fokozott kommunikációt javasol a GSP visszavonási eljárásának keretében, nevezetesen a Bizottság vizsgálati eljárása során;

13.  elismeri, hogy a vonatkozó egyezmények ratifikálása és a hatékony végrehajtásuk terén elért eredmények fontos referenciamutatók a GPS-rendszerben szükséges előrehaladás eléréséhez; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzetközi egyezményeknek a kedvezményezett országok általi hatékony végrehajtásának ellenőrzésére tett lépések teljes mértékben összhangban legyenek az országstratégiai dokumentumokkal, a szakpolitikai koherencia és következetesség, valamint az emberi jogok kereskedelmi politikába való beépítésének biztosítása érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy folyamatos elkötelezettségre és az átláthatóság további javítására van szükség a GSP+-rendszer nyomon követése terén, miközben biztosítani kell, hogy az EU megőrizhesse befolyását a kedvezményezett országokkal folytatott párbeszéd során, különösen az eseménytáblák vonatkozásában; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg további lépések megtételét ezen a területen és a kedvezményezett országokkal folytatott párbeszéd terén a rendszer átláthatóságának, felügyeletének és hatékonyságának növelése érdekében;

15.  úgy véli, hogy a preferenciák felfüggesztésére vonatkozó bármely döntésnek teljes mértékben összhangban kell állnia a szegénység csökkentésére irányuló átfogó célkitűzéssel, és hangsúlyozza, hogy a másodlagos uniós jogi aktusokat az elsődleges uniós joggal és az uniós jog e tekintetben megfogalmazott általános elveivel összhangban kell kialakítani és értelmezni; ezért hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a preferenciák visszavonása terén a jelenlegi célzott megközelítést, és biztosítani kell, hogy a visszavonás meghatározott ágazatokra korlátozódjon, és úgy legyen megtervezve, hogy a lehető legkisebb legyen a helyi lakosságra gyakorolt negatív hatás; felszólítja a Bizottságot, hogy a megfelelő esetekben alkalmazza a kereskedelmi preferenciák fokozatos visszavonását vagy az egyéb, időhöz kötött visszavonási intézkedéseket; végül hangsúlyozza, hogy utolsó lehetőségként a kedvezményeket akkor kell visszavonni, ha az EBA-kedvezményezett nem tanúsít konkrét hajlandóságot és kellő elkötelezettséget a GSP-egyezmények tényleges végrehajtása terén tapasztalt súlyos hiányosságok kezelésére; hangsúlyozza ugyanakkor a rendszerek feltételekhez kötött jellegét, valamint azt, hogy a feltételességet az egyes rendszerek hitelességének megőrzésére kell felhasználni, és biztosítani kell a válaszlépéseket az egyezmények súlyos és rendszeres megsértése esetén;

16.  üdvözli a Bizottság közelmúltbeli határozatát, hogy elindítja a Kambodzsának nyújtott, a „fegyvereken kívül mindent” elv szerinti kedvezmények visszavonásának folyamatát, és sürgősségi, magas szintű uniós küldöttséget küld Mianmarba, válaszul a két országban tapasztalható emberi jogi helyzetre; elvárja, hogy a Bizottság folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet, és bevonja a következő, többek között a kedvezmények felfüggesztésével kapcsolatos lépésekbe;

17.  megállapítja, hogy a részvételre való jogosultság kritériumainak megreformálása óta a kedvezményezett országok száma jelentősen csökkent, ami a termékek átsorolásával együtt ahhoz vezetett, hogy a GSP-országokból származó uniós import mennyisége alapvetően csökkent; elismeri, hogy e reformoknak köszönhetően a kedvezmények a leginkább rászoruló országokat célozzák; felkéri a Bizottságot, hogy a következő rendelet hatásvizsgálatában biztosítsa a GSP- és az FTA-rendszerek közötti koherenciát és konzisztenciát annak érdekében, hogy teljes mértékben meg lehessen őrizni a GSP fejlődő országok esetén játszott központi szerepét az EU kereskedelempolitikájában; e tekintetben megjegyzi, hogy az EBA-kedvezményezett országok a verseny egyre nagyobb nyomásával néznek szembe azon országok részéről, amelyek szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek az EU-val; megjegyzi továbbá, hogy néhány korábban a GSP + rendszer felügyelete alá tartozó ország jelenleg szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozik, amelyek kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket foglalnak magukban, amelyeknek hatékonynak és végrehajthatónak kell lenniük;

18.  sajnálja, hogy a GSP-rendszer – különösen a 29 EBA-ország esetében – nem vezetett semmilyen változáshoz, és egyes esetekben az exportdiverzifikációs profiljuk romlását eredményezte a termékek szintjén; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a GSP-rendszer nem járult hozzá elegendő mértékben a gazdasági diverzifikációhoz; további intézkedések meghozatalára szólít fel a GSP-országokból származó kivitel diverzifikációjának fokozása céljából; sajnálatosnak tartja, hogy a kedvezményezettek közötti diverzifikációt a jelek szerint gátolja az, hogy a GSP-rendszerben való részvételre már nem jogosult országokkal nem lehetséges a kumuláció, mivel ez utóbbiakra már nem alkalmazhatóak a GSP-kedvezményezettek esetében alkalmazott származási szabályok; határozottan kéri, hogy ezt a kumulációs lehetőséget ismét vezessék be, különösen a leginkább sebezhető országok esetében; megállapítja, hogy a standard-GSP-kedvezményezettek körében az export diverzifikációja valamennyi ágazati szinten jelentősen csökkent; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a rendelet által lefedendő termékek listájának további reformját és bővítését, tekintettel a félkész- és késztermékekre, valamint szükség esetén a leginkább veszélyeztetett országok esetében a származási szabályok enyhítését; ösztönzi továbbá a GSP-kedvezményezett országokat, hogy vezessenek be a termékek diverzifikációjára irányuló hatékony intézkedéseket; e tekintetben hangsúlyozza a tudáshoz és technológiához való hozzáférés szükségességét a termékek diverzifikációja érdekében, hogy az export képes legyen fennmaradni a globális versenyben, különösen Európában;

19.  felszólítja a GSP-kedvezményezett országokat, hogy vezessék be és hatékonyan hajtsák végre a szellemi tulajdon védelmére irányuló jogi intézkedéseket;

20.  üdvözli, hogy az EBA-kedvezményezettek esetében magas a kedvezmény kihasználtsági aránya; hangsúlyozza a kapacitásépítés fontosságát a kedvezményezett országokban, mert ezáltal támogathatók abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek a rendszerből; felszólít arra, hogy a kereskedelemösztönző támogatás keretében alkalmazott intézkedéseket hatékonyabban használják fel erre a célra; úgy véli, hogy a diverzifikáció erőteljesebb előmozdítása érdekében mérlegelni kell a következő GSP-rendeletnek a szolgáltatásokra való kiterjesztését; Hangsúlyozza továbbá e tekintetben a vállalatközi megközelítés jelentőségét; felszólít az ágazati, több érintett felet magában foglaló platformok és online rendszerek létrehozására, amelyek összehozzák a GSP-kedvezményezett országok exportáló vállalatait, az EU-n belüli importáló vállalatokat és a két oldalon az újonnan belépésre alkalmas vállalatokat, amelyek jelenleg nem exportálnak vagy importálnak, annak érdekében, hogy megosszák egymással a helyes gyakorlatokat, és felhívják a figyelmet a GSP szabályaira, feltételeire és az általa kínált gazdasági lehetőségekre;

21.  támogatja a rendelet alapján indított első védintézkedési vizsgálat lezárását, és úgy véli, hogy e rendelkezés valószínűleg biztosítja azt, hogy az EU meg tudja védeni pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi érdekeit; hangsúlyozza, hogy az érzékeny termékek preferenciáinak felkínálása esetén lehetővé kell tenni, hogy azok különleges bánásmódban részesülhessenek annak érdekében, hogy bizonyos ágazatok ne kerüljenek veszélybe;

22.  hangsúlyozza, hogy a kedvezményezett országok területének minden részére, beleértve az exportfeldolgozó övezeteket is, kiterjed a rendszer hatálya és a vonatkozó egyezmények ratifikálásából eredő kötelezettségek; felhívja a kedvezményezett országokat, hogy hatékonyan hajtsák végre a munkaügyi normákat, és sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen fel az ILO-normák megsértésének eseteivel szemben, többek között a kollektív szerződésnek és az egyesülési szabadságnak a jelenlegi és a potenciális kedvezményezett országokban lévő exportfeldolgozó övezetekben előforduló megsértésével szemben, és gondoskodjon a kivételek megszüntetéséről; felszólítja a Bizottságot, hogy zárja ki az exportfeldolgozó övezeteket a GSP-rendszer kedvezményei alól, amennyiben felmentést kaptak a nemzeti jogszabályok alól, és megszegik a vonatkozó nemzetközi egyezményeket;

23.  kiemeli, hogy a GSP dinamikusabbá tette a vállalati szektort, bizonyos mértékben hozzájárult a nők gazdasági helyzetének megerősítéséhez, és elősegítette a munkaerőpiaci részvételüket, különösen az EU-val kereskedő országok exportágazataiban; hangsúlyozza e tekintetben, hogy fontos megfelelő üzleti környezetet teremteni a nők számára ahhoz, hogy megfelelően kiaknázzák ezeket az új készségeket és tapasztalatokat annak érdekében, hogy képesek legyenek feljebb lépni a vállalatok hierarchiájában, vagy létrehozni saját vállalkozásaikat; megjegyzi azonban, hogy a nőket továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri, és aggódik a nők munkakörülményei miatt, különösen a textil- és ruházati ágazatban; emlékeztet a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről szóló, 2017. április 27-i parlamenti állásfoglalásra(16), és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a kérdést;

24.  üdvözli a GSP-nek a tisztább és biztonságosabb technológiák bevezetésére és az önkéntes vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kezdeményezésekre gyakorolt hatását, amelyek közvetlen pozitív hatást gyakoroltak a munkavállalókra és a környezetre; úgy véli, hogy ki kell dolgozni olyan intézkedéseket, amelyekkel ez a fejlődés tovább ösztönözhető és megbízhatóan elemezhető; elismeri, hogy e tekintetben meg kell találni a vállalati kellő gondosságra vonatkozó megfelelő egyensúlyt a szabályozási és önkéntes fellépése között, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek megállapításának módjait;

25.  úgy véli, hogy az EU-nak az uniós a politikák koherenciájának jegyében arra kell ösztönöznie az egyéb nemzetközi szereplőket, így például a multinacionális vállalatokat, hogy teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogi, szociális jogi és környezetvédelmi normák világszerte történő javításában, többek között a gazdasági szereplők arra történő kötelezése által, hogy az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekkel összhangban vezessenek be átvilágítási gyakorlatokat; felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet annak érdekében, hogy elérje az emberi jogok és a munkához kapcsolódó jogok teljes körű tiszteletben tartását a globális értékláncokban, és hogy készítsen jelentést a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2016. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról, ideértve azt a felhívását is, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalást építse be a GSP-rendeletbe, és dolgozza át a WTO-szabályok reformját az ellátási lánc átvilágítására és az átláthatóságra vonatkozó – az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelveken nyugvó – követelmények tekintetében;

26.  emlékeztet arra, hogy a szakpolitikai koherencia nevében az EU-nak arra kell ösztönöznie más nemzetközi szereplőket, például a multinacionális vállalkozásokat, hogy a világon mindenhol teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogok, a gyermekek jogai, a szociális jogok, a környezetvédelmi jogok tiszteletben tartása és a közegészségügyi kívánalmak javításában; felszólítja az EU-t, hogy a globális értékláncokban – azaz a teljes ellátási láncban – biztosítsa a munkajoggal kapcsolatos emberi jogok tiszteletben tartását;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő GSP-rendeletet illetően vizsgálja meg további vámtarifa-kedvezmények bevezetésének lehetőségét azon termékekre vonatkozóan, amelyek előállítása bizonyíthatóan fenntartható módon történik; úgy véli, hogy az árukat önkéntes alapon kellene a termelés fenntartható módjának igazolása érdekében előterjeszteni, és hogy erre vonatkozóan az EU-ba történő behozataluk során bizonyítékot is kellene szolgáltatni;

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 303., 2012.10.31. o. 1.

(2)

HL L 181., 2013.6.29. o.

(3)

HL C 55., 2016.2.12., 112. o.

(4)

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2018/october/tradoc_157434.pdf

(5)

SWD(2018)0430.

(6)

COM(2018)0665.

(7)

COM(2016)0029.

(8)

COM(2018)0036.

(9)

https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/en/64308

(10)

HL C 101., 2018.3.16., 19. o.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0515.

(12)

HL C 298., 2018.8.23., 100. o.

(13)

HL C 331., 2018.9.18., 100. o.

(14)

HL C 337., 2018.9.20., 33. o.

(15)

http://www.europarl.europa.eu/RegData/organes/conf_pres_groupes/proces_verbal/2002/12-12/CPG_PV(2002)12-12(ANN01)_EN.doc

(16)

HL C 298., 2018.8.23., 100. o.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (22.1.2019)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a 978/2012/EU GSP-rendelet végrehajtásáról

(2018/2107(INI))

A vélemény előadója: Pier Antonio Panzeri

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel az EUSZ 21. cikke meghatározza az EU azon kötelezettségét, hogy biztosítsa a külső tevékenységének különböző területei, többek között a kereskedelmi és emberi jogi politikái közötti összhangot, és ezáltal kölcsönösen javítsa e politikák potenciális hatékonyságát; mivel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdése szerint az Uniónak hozzá kell járulnia egyebek mellett a fenntartható fejlődéshez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok védelméhez;

B.  mivel az Unió kereskedelempolitikájának hozzá kell járulnia az Unió által képviselt és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében meghatározott értékek előmozdításához, valamint a 21. cikkben foglalt célok, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és jogok, az egyenlőség, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint a környezet és a szociális jogok védelme megvalósításához; mivel a GSP, a GSP+ és az EBA rendszerek olyan eszközök lehetnek, melyek lehetővé teszik ezen értékek fenntartását, és kitart amellett, hogy fontos ezek hatékony végrehajtása és nyomon követése;

C.  mivel a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2010. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalásában(1) a Parlament javasolta: a vállalati társadalmi felelősségvállalás beépítését a GSP-rendeletbe (a következőkben: a rendelet); annak biztosítását, hogy a transznacionális vállalatok az emberi és a munkához kapcsolódó jogok területén eleget tegyenek kötelezettségeiknek; továbbá a WTO-szabályok megreformálását az ellátási lánc átvilágítására és az átláthatóságra vonatkozó követelmények bevezetése érdekében, az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekre építve;

D.  mivel a GSP az Európai Unió és tagállamai részéről történő politikai nyomásgyakorlás eszközévé vált, hogy elnyerje a harmadik országok támogatását a nemzetközi menetrendjeik különböző aspektusaihoz; mivel az Európai Uniónak a kereskedelmi kapcsolatoknak a felek közötti egyenlőségen alapuló, másfajta modelljeit kell előmozdítania;

1.  megállapítja, hogy a GSP az alapvető emberi jogok és a fenntartható fejlődés elveinek előmozdítását és védelmét szolgáló fontos eszköznek bizonyult; üdvözli, hogy a civil társadalom – és más szereplők, mint a szociális partnerek, a Parlament és a Tanács – a nemzetközi egyezményekben foglalt emberi jogi kötelezettségvállalások hatékony végrehajtásának nyomon követésébe történő bevonásával elismerték az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozásának szükségességét; szorgalmazza a vonatkozó GSP-egyezményeknek való megfelelést biztosító, az általános GSP-előírásra és az EBA-ra is alkalmazandó strukturált nyomonkövetési mechanizmus kialakítását; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra közös felügyeleti bizottságok vagy belföldi tanácsadó csoportokhoz hasonló állandóbb civil társadalmi struktúrák létrehozását a helyi civil társadalom, emberijog-védők és szakszervezeti képviselők részvételével;

2.  emlékeztet arra, hogy fontos fenntartani a releváns egyezmények – az ILO, az OECD és az ENSZ egyezményei – keretében létrehozott megfelelő ellenőrző szervekkel való együttműködést és biztosítani azt, hogy a marginalizált közösségek – ideértve a fogyatékossággal élő személyek közösségét – érdekeinek védelmében szerepet vállaló helyi civil szervezetek támogatásban részesüljenek;

3.  hangsúlyozza, hogy a GSP+ nyomon követésekor és értékelésekor figyelembe kell venni a nemzetközi ellenőrző szervek – ENSZ, ILO, nemzetközi nem kormányzati szervezetek – jelentéseit és az egyes egyezmények szerinti, az egyes országokra vonatkozó ajánlásokat, valamint nyomon kell követni a rendelet hatékony végrehajtást;

4.  sajnálja, hogy a GSP+-kedvezményezett országok figyelemmel kíséréséhez használt eredménytáblák továbbra is titkosak; felkéri a Bizottságot, hogy a GSP+ rendszerben való részvételi jogosultságra vonatkozó értékeléseket és az eredménytáblákat a rendszer átláthatóságának és felügyeletének fokozása érdekében hozza nyilvánosságra;

5.  elismeri, hogy a GSP+ fontos szerepet játszik a munkához kapcsolódó jogokra, az emberi jogokra, a jó kormányzásra és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi normák előmozdításában a kedvezményezett országokban, nemcsak azáltal, hogy ösztönzőket nyújt az e normáknak való megfeleléshez, hanem azáltal is, hogy fórumot teremt az egyezmények keretébe tartozó területekkel kapcsolatos rendszeres párbeszédre, és előmozdítja az érdemi reformok iránti elkötelezettséget;

6.  emlékeztet arra, hogy a GSP+ rendszer az emberi jogok, a fenntartható fejlődés, a jó kormányzás, ezen belül a munkavállalói jogok, helyzetének javítására, a gyermekmunka és a kényszermunka eltörlésére, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, a halálbüntetés a nemzetközi megállapodások szerinti összes kötelezettségnek eleget tévő korlátozott alkalmazására, a polgári és politikai jogokra, a vallás és a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a környezetvédelemre irányulóan jelentős potenciállal rendelkezik; emlékeztet arra, hogy a rendszer teljes potenciálját csak akkor lehet kihasználni, ha javulnak a 27. egyezmény szerinti kötelezettségek eredményes végrehajtását szolgáló jelentéstételi követelmények és nyomonkövetési mechanizmusok, és a kereskedelmi preferenciákat ösztönző intézkedéseket más, a kötelező érvényű kötelezettségvállalások betartásának értékeléséhez szükséges információkon alapuló intézkedések is kísérik; hangsúlyozza, hogy a civil társadalommal konzultálva hatásvizsgálatot kell végezni az emberi és munkajogokról;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a kedvezményezett országokkal, az EKSZ-szel, az uniós küldöttségekkel, a tagállamok külképviseleteivel, a nemzetközi szervezetekkel, a vállalkozásokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal együttesen végzett munkáját annak érdekében, hogy javítsa az információgyűjtést, és a nyomon követés során készítsen mélyrehatóbb elemzéseket, hogy világosan értékelhető legyen a rendszer minden vonatkozásának végrehajtása;

8.  kéri, hogy az őshonos népekről szóló, 169. számú ILO-egyezményt vegyék fel azon kötelezően teljesítendő alapvető egyezmények közé, amelyek betartása a kereskedelmi kedvezmények nyújtásának feltételét képezi;

9.  kiemeli, hogy számos kedvezményezett országban a jogalkotás szintjén történt előrehaladás nem párosul a végrehajtás területén történő előrehaladással;

10.  hangsúlyozza, hogy a civil szervezetek helyi kötődése elengedhetetlen a hatékony érdekérvényesítéshez és felhívja a Bizottságot, hogy a civil társadalom szűkülő mozgásterét objektív szempontok alapján és összehasonlítható módon vizsgálja, foglalkozzon a független szakszervezeteket, valamint az emberi jogi jogvédőket fenyegető veszélyekkel és az eredménytáblákban és a GSP+ párbeszédekben részt vevő nem kormányzati szervezetek uniós finanszírozásának akadályaival, mivel ezek a kérdések közvetlenül kapcsolódnak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti jogi kötelezettségekhez és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeinek vonatkozó rendelkezéseihez; ismét nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy a továbbiakban is finanszírozzon olyan civil társadalmi kezdeményezéseket, amelyek nyomon követik a rendszer végrehajtását;

11.  hangsúlyozza, hogy az emberijog-védők számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon és akadálytalanul végezzék feladataikat, és hogy a GSP+-nak való megfelelésre vonatkozó értékelésben mérni kell azokat a körülményeket, amelyek között dolgozniuk kell;

12.  javasolja, hogy a rendelet felülvizsgálatának keretében a GSP+ keretében felsorolt egyezményeket terjesszék ki az EBA- és GSP-kedvezményezett országokra; kéri a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának felvételét a GSP+ státuszhoz előírt egyezmények listájára;

13.  rámutat annak fontosságára, hogy a referenciamutatókat az egyes országok konkrét problémáira és hiányosságaira kell szabni annak felmérése érdekében, hogy teljesítik-e ezt a 27 nemzetközi egyezményt, és adott esetben ezeket az emberi jogi országstratégiai dokumentumokba módszeresen be kell illeszteni a politikai koherencia biztosítása érdekében;

14.  szorgalmazza egy független panasztételi mechanizmus és szerv létrehozását a GSP rendszeren belül, amely valamennyi érdekelt fél számára lehetővé tenné, hogy az e rendelet szerint kereskedelmi kedvezményekben részesülő államok vagy vállalatok által elkövetett feltételezett munka- és emberijog-sértésekkel kapcsolatos panaszokat nyújtsanak be;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a munkához kapcsolódó jogoknak, többek között a kollektív szerződésnek és az egyesülési szabadságnak a jelenlegi és a potenciális kedvezményezett országokban lévő exportfeldolgozó övezetekben előforduló megsértésével szemben; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kivételeket vonják ki a munkajogi védelemből az exportfeldolgozó övezetekben azáltal, hogy hosszú távú ütemtervet állítanak fel az érintett partnerországokkal;

16.  aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint a GSP+ rendszer esetleg hozzájárult nagyarányú földszerzésekhez és egyéb emberijog-sértésekhez; felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan kezelje ezeket a negatív hatásokat, és biztosítsa megfelelő enyhítő és kártérítési intézkedések bevezetését;

17.  támogatja a legkevésbé fejlett országok részvételét a „fegyver kivételével mindent” rendszerben, az emberi jogok súlyos és rendszeres megsértésének megelőzése és kezelése érdekében; szorgalmazza ezzel összefüggésben az eredménytábla-rendszer kiterjesztését az EBA-rendszerre; megjegyzi, hogy a kereskedelmi kedvezmények visszavonásával való fenyegetést megfelelő politikai kezdeményezésekkel és segítségnyújtással kell kísérni a kedvezményezett országok által vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalások tényleges teljesítésének biztosítása érdekében;

18.  úgy véli, hogy a kedvezmények bármilyen felfüggesztésének teljes mértékben összhangban kell lennie a szegénység mérséklésére vonatkozó átfogó célkitűzéssel, és hogy ha a részleges felfüggesztés módszerére esik a választás, azt úgy kell megtervezni, hogy minimálisak legyenek a helyi lakosságot sújtó negatív hatások; hangsúlyozza, hogy utolsó lehetőségként a kedvezményeket akkor kell visszavonni, ha az EBA-kedvezményezett nem tanúsít konkrét hajlandóságot és kellő elkötelezettséget a GSP-egyezmények tényleges végrehajtása terén tapasztalt súlyos hiányosságok kezelésére;

19.  üdvözli a Bizottság közelmúltbeli határozatát, hogy elindítja a Kambodzsának nyújtott, a „fegyvereken kívül mindent” elv szerinti kedvezmények visszavonásának folyamatát, és sürgősségi, magas szintű uniós küldöttséget küld Mianmarba, válaszul a két országban tapasztalható emberi jogi helyzetre; elvárja, hogy a Bizottság folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet, és bevonja a következő, többek között a kedvezmények felfüggesztésével kapcsolatos lépésekbe;

20.  úgy véli, hogy az EU-nak az uniós a politikák koherenciájának jegyében arra kell ösztönöznie az egyéb nemzetközi szereplőket, így például a multinacionális vállalatokat, hogy teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogi, szociális jogi és környezetvédelmi normák világszerte történő javításában, többek között a gazdasági szereplők arra történő kötelezése által, hogy az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekkel összhangban vezessenek be átvilágítási gyakorlatokat; felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet annak érdekében, hogy elérje az emberi jogok és a munkához kapcsolódó jogok teljes körű tiszteletben tartását a globális értékláncokban, és hogy készítsen jelentést a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2016. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról, ideértve azt a felhívását is, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalást építse be a GSP-rendeletbe, és dolgozza át a WTO-szabályok reformját az ellátási lánc átvilágítására és az átláthatóságra vonatkozó – az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelveken nyugvó – követelmények tekintetében;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre az üzleti és emberi jogokkal foglalkozó intézményközi munkacsoportot, és minden további késlekedés nélkül kezdeményezzen a kötelező átvilágításra vonatkozó jogalkotást;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő, 2023 utáni GSP-rendeletben módosítsa az általános GSP- és EBA-rendszert annak érdekében, hogy lehetséges legyen a súlyos emberijog-sértésekért felelős, az Unióba exportálni szándékozó vállalatok feketelistára helyezése.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.1.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

2

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Klaus Buchner, James Carver, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Alyn Smith, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Asim Ademov, Doru-Claudian Frunzulică, Elisabetta Gardini, Rebecca Harms, Patricia Lalonde, Juan Fernando López Aguilar, Antonio López-Istúriz White, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Norbert Erdős, Axel Voss, Martina Werner

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

50

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

ECR

Amjad Bashir, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock, Anders Primdahl Vistisen

EFDD

Aymeric Chauprade

PPE

Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Arnaud Danjean, Norbert Erdős, Michael Gahler, Elisabetta Gardini, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Ramona Nicole Mănescu, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Dubravka Šuica, László Tőkés, Axel Voss, Željana Zovko

S&D

Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Doru-Claudian Frunzulică, Wajid Khan, Juan Fernando López Aguilar, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Martina Werner, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Rebecca Harms, Barbara Lochbihler, Alyn Smith, Jordi Solé, Bodil Valero

2

-

EFDD

James Carver

NI

Georgios Epitideios

6

0

ECR

Geoffrey Van Orden

ENF

Mario Borghezio

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Marie-Christine Vergiat

NI

Dobromir Sośnierz

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

HL C 101., 2018.3.16., 19. o.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (24.1.2019)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a 978/2012/EU GSP-rendelet végrehajtásáról

(2018/2107(INI))

A vélemény előadója: Frank Engel

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

resolution:

1.  üdvözli az EU általános vámkedvezmény-rendszerének (GSP) félidős értékelését; üdvözli, hogy az új rendelet a „fegyver kivételével mindent (Everything But Arms – EBA)” és a GSP+ megállapodások kedvezményezettjeitől származó kivitel növekedésével járt, ami fontos hozzájárulás a szegénység felszámolásához;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU kereskedelempolitikáját az uniós külpolitika alapelveire (hatékonyság, átláthatóság és értékek) kell építeni; mivel az EUMSZ 208. cikke rögzíti a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét, és a szegénység felszámolását tűzi ki fő céljául;

3.   megelégedéssel nyugtázza, hogy 2016-ban 62,6 milliárd EUR értékű import lépett be az az EU-ba GSP-kedvezményekkel (növekvő tendenciát mutatva), a következő bontásban: 31,6 milliárd EUR a standard GSP-kedvezményezettek országokból, körülbelül 7.5 milliárd EUR a GSP+ kedvezményezettjeitől és 23.5 milliárd EUR az EBA-kedvezményezettektől (az Eurostat 2017. szeptemberi adatai);

4.  emlékeztet arra, hogy a GSP segítséget nyújt a fejlődő országok számára a kezdeti költségekkel összefüggésben az exportpiacokon tapasztalt nehézségek leküzdésében; emlékeztet arra, hogy az UNCTAD szerint a GSP arra irányul, hogy növelje az exportbevételeket, elősegítse a fejlődő országok és így a legkevésbé fejlett országok iparosodását, valamint a szegénység felszámolása érdekében felgyorsítsa növekedésüket;

5.  kiemeli, hogy a GSP+ kulcsfontosságú uniós kereskedelempolitikai eszköz, amely jobb piaci hozzáférést biztosít az emberi és munkavállalói jogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás kiszolgáltatott fejlődő országokban való előmozdítását célzó, szigorú nyomon követési mechanizmusok révén;

6.  üdvözli, hogy az EBA-kedvezményezettek esetében magas a kedvezmény kihasználtsági aránya; emlékeztet arra, hogy a piacra jutás önmagában nem elegendő a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez a legkevésbé fejlett országokban; ezért hangsúlyozza, hogy az EBA-t fejlesztési támogatással, illetve kereskedelmi vonatkozású segítségnyújtással és kapacitásépítéssel kell kiegészíteni, ha azt szeretnénk, hogy még hatékonyabb legyen; különösen megjegyzi, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az EBA keretében az olyan kérdések megoldása érdekében, mint a nagyarányú földszerzés és a környezetkárosodás;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a félidős értékelés szerint a GSP csak korlátozott hatást gyakorolt a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre; különösen pedig aggodalommal veszi tudomásul, hogy a GSP keretében a legfontosabb importtermékeknek tekinthető textil- és ruházati termékek előállítása és kereskedelme – a megfelelő környezeti és hulladékgazdálkodási mechanizmusok hiányában – felgyorsította a környezet pusztulását a kedvezményezett országokban(1); elvárja a GSP félidős értékelésétől, hogy szigorúbb szociális és környezetvédelmi normák elfogadására ösztönözze az Unió kereskedelmi partnereit, olyan kezdeményezésekkel, mint például további tarifális preferenciák biztosítása a fenntartható módon előállított termékek számára;

8.  tudomásul veszi azokat az elemzéseket, amelyek szerint a GSP összességében hozzájárult a társadalmi fejlődéshez és az emberi jogokhoz, különösen a nők foglalkoztatásához, az alapvető jogokhoz és a munkavállalói jogokhoz, a környezeti normák tiszteletben tartásához, a jó kormányzás gyakorlatainak végrehajtásához, nevezetesen a kábítószerek, a korrupció, a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemhez és a kulcsfontosságú ILO-egyezmények ratifikálásához; sürgeti a Bizottságot, hogy a folyamatos fejlődés érdekében fokozza az e kérdésben a partnerországokkal folytatott párbeszédek intenzitását;

9.  emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a GSP ösztönzőkön alapuló rendszer, amelyet a hatékonysága érdekében következetesen kell alkalmazni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy következetlenül vagy csak későn indultak meg az előírások állítólagos be nem tartásának eseteire vonatkozó vizsgálatok; úgy véli, hogy következetesen és hatékonyan kell alkalmazni a vámkedvezmények ideiglenes visszavonását az alapvető jogok súlyos és szisztematikus megsértése esetén; hangsúlyozza a folyamatos szerepvállalás és ellenőrzés, valamint a civil társadalom e folyamatokban való fokozottabb részvétele fontosságát;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy a GSP követelményeinek megfelelően gyorsabban és határozottabban lépjen fel az emberi jogok vagy a munkajog állítólagos megsértése esetén; felszólít egy olyan mechanizmus létrehozására, amelyet a GSP végrehajtása révén hátrányosan érintett személyek vagy csoportok használhatnak;

11.  kéri, hogy nagyobb mértékben támogassák a GSP+ kedvezményezett országait a termékdiverzifikáció csökkenő tendenciájának visszafordításában; véleménye szerint a GSP+ ellenőrzési rendszerének intenzívebbé tétele – az ENSZ és az ILO ellenőrző szerveinek megállapításai és a harmadik felektől érkező információk mellett – hozzájárult ahhoz, hogy valamennyi GSP+ kedvezményezett előrelépést tesz a 27 egyezmény végrehajtása terén; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a GSP+ uniós nyomon követése átláthatóságának javítása érdekében, amelynek mechanizmusa a GSP- és az EBA-kedvezményezett országokra is ugyanúgy vonatkozik;

12.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy semmilyen feltételt nem támasztottak a GSP és az EBA megállapodások kedvezményezett országai felé, amely a környezetvédelmi előírások betartására , illetve az éghajlatváltozásról és a környezetvédelemről szóló nemzetközi egyezmények betartására ösztönözné őket; úgy véli, hogy a GSP-rendelet következő reformjában frissíteni kell az alapvető emberi jogi és munkajogi, valamint a környezetvédelemről és a kormányzás elveiről szóló egyezmények jegyzékét, nevezetesen új feltételként bele kell foglalni az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás ratifikálását és hatékony végrehajtását, átfogóbb értelemben felszólítja a Bizottságot, hogy a három GSP-megállapodás végrehajtása során nyújtson technikai támogatást a környezetvédelem javításához;

13.  emlékeztet arra, hogy a szakpolitikai koherencia nevében az EU-nak arra kell ösztönöznie más nemzetközi szereplőket, például a multinacionális vállalkozásokat, hogy a világon mindenhol teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogok, a gyermekek jogai, a szociális jogok, a környezetvédelmi jogok tiszteletben tartása és a közegészségügyi kívánalmak javításában; felszólítja az EU-t, hogy a globális értékláncokban – azaz a teljes ellátási láncban – biztosítsa a munkajoggal kapcsolatos emberi jogok tiszteletben tartását;

14.  emlékeztet arra, hogy a GSP által leginkább érintett ágazat a textil- és ruhagyártás, hogy az alacsony beruházási költségek és az alacsonyan képzett munkavállalók alkalmazása a fejlődő országok iparosodásának fontos ágazatává teszi a textil- és ruházati iparágat, és hogy a textil- és ruházati ágazat létfontosságú szerepet tölt be a nők szerepének megerősödésében; felszólítja az EU-t, hogy alakítson ki egy kötelező érvényű jogi keretet a vállalatok átvilágítására, illetve a textilekre is terjessze ki a konfliktusövezetből származó ásványokra kifejlesztett modelleket, beleértve az átláthatóságot és a nyomon követhetőséget;

15.  szorgalmazza a civil társadalom és fejlesztési ügynökségek fokozottabb részvételét az ellenőrzési folyamatban;

16.  hangsúlyozza a kapacitásépítés fontosságát a kedvezményezett országokban, mert ezáltal csökkenthetőek a diverzifikáció és a kedvezménykihasználás kínálati korlátai; felszólít arra, hogy hatékonyabban használják fel erre a célra a kereskedelemösztönző támogatás keretében alkalmazott intézkedéseket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.1.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mireille D’Ornano, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Bogusław Sonik, Eleni Theocharous, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marina Albiol Guzmán, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Stefan Gehrold, Maria Noichl, Judith Sargentini

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

20

+

ECR

Eleni Theocharous

GUE/NGL

Marina Albiol Guzmán, Lola Sánchez Caldentey

PPE

Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Stefan Gehrold, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Bogusław Sonik, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maria Noichl, Vincent Peillon, Elly Schlein

VERTS/ALE

Maria Heubuch, Judith Sargentini

0

-

 

 

1

0

EFDD

Mireille D’Ornano

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

lásd a GSP fent idézett félidős értékelését.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, Daniel Caspary, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Nadja Hirsch, France Jamet, Jude Kirton-Darling, Patricia Lalonde, Bernd Lange, David Martin, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Kārlis Šadurskis, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Klaus Buchner, Ramona Nicole Mănescu, Georg Mayer, Ralph Packet, Bolesław G. Piecha, Fernando Ruas, Lola Sánchez Caldentey, Wim van de Camp, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georges Bach, Malin Björk, Ramón Jáuregui Atondo, Bernd Kölmel, Julia Pitera, Mirja Vehkaperä, Marco Zanni


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36

+

ALDE

Nadja Hirsch, Patricia Lalonde, Marietje Schaake, Mirja Vehkaperä

ECR

Bernd Kölmel, Emma McClarkin, Ralph Packet, Bolesław G. Piecha

EFDD

Tiziana Beghin

GUE/NGL

Malin Björk, Anne-Marie Mineur, Lola Sánchez Caldentey, Helmut Scholz

PPE

Laima Liucija Andrikienė, Georges Bach, Wim van de Camp, Daniel Caspary, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Ramona Nicole Mănescu, Sorin Moisă, Julia Pitera, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Fernando Ruas, Kārlis Šadurskis, Jarosław Wałęsa

S&D

Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz, Ramón Jáuregui Atondo, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Heidi Hautala

2

-

ENF

France Jamet, Marco Zanni

1

0

ENF

Georg Mayer

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. március 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat