JELENTÉS az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

28.2.2019 - (2018/2166(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Inés Ayala Sender

Eljárás : 2018/2166(DEC)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A8-0110/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0110/2019

Viták :

PV 26/03/2019 - 12
CRE 26/03/2019 - 12

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 13.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0242

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
2. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
3. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
4. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
5. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
6. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
7. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
8. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
9. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz - Bizottság

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0318/2018)[2],

– tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)0545),

– tekintettel a Bizottságnak az uniós költségvetésről szóló 2017. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésére (COM(2018)0457),

– tekintettel a Bizottságnak a 2017-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2018)0661) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2018)0429),

– tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[3], valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

– tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára[4],

– tekintettel a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i tanácsi ajánlásra (05824/2019 – C8-0053/2019),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5] és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

A. mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1. mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évére szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában[7];

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint a tagállamok nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

[1] HL L 51., 2017.2.28, 1. o.
[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.
[3] HL C 357., 2018.10.4., 1. o.
[4] HL C 357., 2018.10.4., 9. o.
[5] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[6] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
[7] E napon elfogadott szövegek, P8_TA...

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0318/2018)[2],

– tekintettel az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára[3],

– tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)0545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

– tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[4],

– tekintettel a Tanács által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2019. február 12-i ajánlásra (05826/2019 – C8-0054/2018),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre[8] és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre[9] és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

– tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 18-i 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozatra[10],

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

1. mentesítést ad az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. Évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában[11];

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

[1] HL L 51., 2017.2.28, 1. o.
[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.
[3] HL C 413., 2018.11.14, 2. o.
[4] HL C 434., 2018.11.30, 16. o.
[5] HL C 434., 2018.11.30, 209. o.
[6] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[7] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
[8] HL L 11., 2003.1.16, 1. o.
[9] HL L 297., 2004.9.22, 6. o.
[10] HL L 343., 2013.12.19., 46. o.
[11] E napon elfogadott szövegek, P8_TA...

3. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0318/2018)[2],

– tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára[3],

– tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2016. évi pénzügyi évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2018)0545) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentum(ok)ra,

– tekintettel a Számvevőszéknek a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[4],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

– tekintettel a „Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség” létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozatra[10],

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

1. mentesítést ad a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

[1] HL L 51., 2017.2.28, 1. o.
[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.
[3] HL C 413., 2018.11.14, 11. o.
[4] HL C 434., 2018.11.30, 16. o.
[5] HL C 434., 2018.11.30, 213. o.
[6] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[7] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
[8] HL L 11., 2003.1.16, 1. o.
[9] HL L 297., 2004.9.22, 6. o.
[10] HL L 341., 2013.12.18., 73. o.
[11] E napon elfogadott szövegek, P8_TA...

4. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0318/2018)[2],

– tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára[3],

– tekintettel a Számvevőszéknek a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[4],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

– tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2004/858/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/770/EU bizottsági végrehajtási határozatra[10],

– tekintettel a 2013/770/EU végrehajtási határozatnak a „Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség” „Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggé” történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. december 17-i 2014/927/EU bizottsági végrehajtási határozatra[11],

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

1. mentesítést ad a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

[1] HL L 51., 2017.2.28, 1. o.
[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.
[3] HL C 431., 2018.11.14, 11. o.
[4] HL C 434., 2018.11.30, 16. o.
[5] HL C 434., 2018.11.30, 229. o.
[6] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[7] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
[8] HL L 11., 2003.1.16, 1. o.
[9] HL L 297., 2004.9.22, 6. o.
[10] HL L 341., 2013.12.18, 69. o.
[11] HL L 363., 2014.12.18, 183. o.
[12] E napon elfogadott szövegek, P8_TA...

5. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0318/2018)[2],

– tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára[3],

– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[4],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

– tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozatra[10],

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

1. mentesítést ad az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2017-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában[11];

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

[1] HL L 51., 2017.2.28, 1. o.
[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.
[3] HL C 413., 2018.11.14, 9. o.
[4] HL C 434., 2018.11.30, 16. o.
[5] HL C 434., 2018.11.30, 217. o.
[6] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[7] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
[8] HL L 11., 2003.1.16, 1. o.
[9] HL L 297., 2004.9.22, 6. o.
[10] HL L 346., 2013.12.20, 58. o.
[11] E napon elfogadott szövegek, P8_TA...

6. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0318/2018)[2],

– tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára[3],

– tekintettel a Számvevőszéknek a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[4],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

– tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/46/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozatra[10],

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

1. mentesítést ad a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában[11] ismerteti;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

[1] HL L 51., 2017.2.28, 1. o.
[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.
[3] HL C 413., 2018.11.14, 12. o.
[4] HL C 434., 2018.11.30, 16. o.
[5] HL C 434., 2018.11.30, 225. o.
[6] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[7] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
[8] HL L 11., 2003.1.16, 1. o.
[9] HL L 297., 2004.9.22, 6. o.
[10] HL L 346., 2013.12.20, 54. o.
[11] E napon elfogadott szövegek, P8_TA...

7. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0318/2018)[2],

– tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára[3],

– tekintettel a Számvevőszéknek az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[4],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére,

– tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 23-i 2013/801/EU bizottsági végrehajtási határozatra[10],

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

1. mentesítést ad az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételről.

[1] HL L 51., 2017.2.28, 1. o.
[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.
[3] HL C 413., 2018.11.14, 11. o.
[4] HL C 434., 2018.11.30, 16. o.
[5] HL C 434., 2018.11.30, 221. o.
[6] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[7] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
[8] HL L 11., 2003.1.16, 1. o.
[9] HL L 297., 2004.9.22, 6. o.
[10] HL L 352., 2013.12.24, 65. o.
[11] E napon elfogadott szövegek, P8_TA...

8. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárásáról, III. szakasz - Bizottság

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0318/2018)[2],

– tekintettel a Bizottságnak az uniós költségvetésről szóló 2017. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésére (COM(2018)0457),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

1. jóváhagyja az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;

2. ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló ...-i állásfoglalásában[8];

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételről.

[1] HL L 51., 2017.2.28, 1. o.
[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.
[3] HL C 357., 2018.10.4., 1. o.
[4] HL C 357., 2018.10.4., 9. o.
[5] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[6] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.
[7] HL L 11., 2003.1.16, 1. o.
[8] E napon elfogadott szövegek, P8_TA...

9. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz - Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz - Bizottság,

– tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetéseinek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira,

– tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0110/2019),

A. mivel az uniós költségvetés jelentős szerepet játszik az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításában, bár az Unió bruttó nemzeti jövedelmének csupán 1% -át teszi ki;

B mivel amikor a Parlament mentesítést ad a Bizottságnak, ellenőrzi, hogy a forrásokat helyesen használták-e fel, és a szakpolitikai célok megvalósultak-e;

A 2017. évi költségvetés végrehajtása és az elért eredmények

1. megállapítja, hogy 2017 volt a jelenlegi többéves pénzügyi keret végrehajtásának negyedik éve, amelynek költségvetése 159,8 milliárd eurót tett ki, beleértve hat költségvetés-módosítást, és hogy a különböző területeken az allokációk a következők voltak:

a) 75,4 milliárd euró az intelligens és inkluzív növekedésre;

b) 58,6 milliárd euró az európai mezőgazdasági ágazat támogatására;

c) 4,3 milliárd euró az Unió külső határainak megerősítésére, valamint a menekültügyi válság és az irreguláris migráció kezelésére;

d) 10,7 milliárd euró az Unión kívüli tevékenységekre;

e) 9,4 milliárd euró az Unió intézményeinek igazgatására;

2. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés támogatja az uniós politikák végrehajtását és azok prioritásainak és célkitűzéseinek megvalósítását azáltal, hogy kiegészíti az ugyanezen célokra szánt tagállami forrásokat; tudomásul veszi e tekintetben a következő eredmények elérését:

a) 2017-ben a „Horizont 2020” keretprogram 8,5 milliárd euró összegű finanszírozást nyújtott, amely további, közvetlen beruházásokat mozgósított összesen 10,6 milliárd euró értékben és 5000 projektet finanszírozott;

b) 2017 végéig a COSME több mint 275 000 kis- és középvállalkozásnak nyújtott finanszírozást (amelyek 50% -a induló vállalkozás volt) 25 országban, amelyeknek – magas kockázati profiljuk miatt – nagy nehézséget okozott volna a magánfinanszírozás biztosítása;

c) a programok tagállamok által 2016 végéig bejelentett eredményeit illetően a Kohéziós Alapból (KA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) megvalósított projektek már teljesítették a következőket:

– 84 579 vállalkozás támogatása, amelyek közül több mint 36 ezret pénzügyi eszközökkel támogatnak;

– 10 300 létrehozott munkahely, 636 új kutató foglalkoztatása;

– 41 800 háztartás jobb energiafogyasztási besorolással és a középületek esetében az éves primerenergia-felhasználás 14,9 millió kWh/év mértékű csökkenése;

– 2,7 millió személy, aki részesül az egészségügyi szolgáltatások javításának előnyeiből; 156 000 további személy, akik jobb vízellátásban részesülnek és 73 000 fő, akiknek környezetében javult a szennyvíztisztítás;

– 1 millió további háztartás fér hozzá a széles sávhoz;

d) 2016 végéig a vidékfejlesztési programok közel 45 000 mezőgazdasági üzem szerkezetátalakításához és korszerűsítéséhez járultak hozzá;

e) 2017-ben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap több mint 7000 további hely létrehozását támogatta a befogadóállomásokon; a kísérő nélküli kiskorúak, egy különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő migráns csoport igényeihez igazított helyek száma a 2014-es mindössze 183 férőhelyről 2017-re 17 070 férőhelyre nőtt; 2017 végéig 1 432 612 harmadik országbeli állampolgár részesült integrációs támogatásban;

f) az EU több mint 2,2 milliárd euró összegű humanitárius segélyt nyújtott 80 különböző országban; az EU a humanitárius finanszírozás keretében több mint 50 országban több mint 4,7 millió sürgősségi ellátásra szoruló gyermek oktatását támogatta;

A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata

3. üdvözli, hogy a Számvevőszék korlátozás nélküli véleményt adott ki az Európai Unió 2016-os beszámolója megbízhatóságáról, ahogy ez 2007 óta mindig így volt, és hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy az e beszámolók alapjául szolgáló 2017. évi bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

4. nyugtázza, hogy 2017-ben a Számvevőszék a második egymást követő évben adott ki korlátozott véleményt a beszámolók alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, ami a Számvevőszék szerint jelzi, hogy az általa ellenőrzött 2017. évi kiadások jelentős részét nem jellemezte lényeges hibaszint, és hogy az uniós kiadások terén jelentkező szabálytalanságok továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak;

5. üdvözli a Számvevőszék által megállapított legvalószínűbb hibaarány az elmúlt évekhez képesti pozitív alakulását, mivel a 2017. évi kifizetések legvalószínűbb hibaaránya minden eddiginél alacsonyabb, 2,4% volt, ami, sajnálatosan, még mindig a 2%-os küszöb felett van, ugyanakkor a Számvevőszék által a 2007-es pénzügyi évre vonatkozóan becsült legvalószínűbb hibaarányhoz képest csaknem kétharmados csökkenést mutat, ami a kifizetések tekintetében 6,9%-os volt; ugyanakkor megjegyzi, hogy a kifizetésekben továbbra is előfordulnak hibák, mivel az ellenőrzési és felülvizsgálati rendszer csak részben eredményes;

6. megjegyzi, hogy amennyiben a kifizetések költségtérítés alapján történnek (ahol az Unió a támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, támogatásra jogosult költségeket téríti meg), a Számvevőszék által becsült hibaszint 3,7% (2016-ban 4,8%), míg a jogosultságalapú (bizonyos feltételek teljesítésén alapuló) kifizetések hibaaránya a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt;

7. megjegyzi, hogy a Számvevőszék összesen 100,2 milliárd euró értékben vizsgált meg ügyleteket, amely a 2017. évi költségvetés teljes összegének kevesebb mint kétharmadát teszi ki, valamint hogy a „Természeti erőforrások” területe teszi ki a teljes ellenőrzési sokaság legnagyobb részét (57%), míg a korábbi évekkel ellentétben a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” szakterület súlya viszonylag alacsony (kb. 8%);

8. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék nem vizsgálta meg a 3. (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. (Globális Európa) fejezet alatti kiadások hibaszintjét; úgy véli, hogy bár e fejezetek számai viszonylag alacsonyak, mégis kiemelt politikai jelentőségűek; hangsúlyozza, hogy e két fejezetből vett, reprezentatív méretű minta ellenőrzése alapvető fontosságú a pénzügyi tranzakciók szigorú és független értékelése, valamint az uniós források Európai Parlament általi felhasználásának jobb felügyelete érdekében, és felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentéseiben szolgáltasson adatokat az e fejezetek szerinti kifizetések hibaarányára vonatkozóan;

9. rámutat arra, hogy maga a Bizottság állapította meg, hogy a hibaarányra vonatkozó, 2017. évi jobb teljesítmény nagyrészt a „Természeti erőforrások” elnevezésű terület eredményeinek tudható be[1];

10. felhívja a Számvevőszéket, hogy a jövőben jelentéseiben a halászatra vonatkozó hibaarányt a környezetvédelemtől, vidékfejlesztéstől és egészségügytől elkülönítve mutassa be, ne pedig összevontan; megjegyzi, hogy a területek efféle összekapcsolása nem teszi lehetővé a halászati politikához tartozó hibaarány megismerését; megállapítja, hogy a Számvevőszék éves jelentése nem foglalkozik kellő részletességgel a tengerügyi és halászati kérdésekkel, ami megnehezíti a pénzügyi irányítás pontos értékelését; úgy véli, hogy az átláthatóság fokozása érdekében a jövőben a Számvevőszék éves jelentésében külön lebontásban kell szerepeltetni a MARE főigazgatósággal kapcsolatos számadatokat;

11. sajnálja, hogy a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” terén – amelybe a közlekedés is tartozik – a Számvevőszék nem biztosít átfogó tájékoztatást a közlekedési ágazat vonatkozásában végrehajtott ellenőrzésekről, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tekintetében;

Bevételek

12. megjegyzi, hogy az Unió 2017-ben 115,4 milliárd euró saját forrással és 17,2 milliárd euró egyéb bevétellel rendelkezett, és hogy a 2016-ról áthozott többlet 6,4 milliárd eurót tett ki;

13. megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék azon következtetését, hogy 2017-ben a bevételek lényeges hibától mentesek voltak, és hogy a Számvevőszék által vizsgált, bevétellel kapcsolatos rendszerek összességében véve eredményesek voltak, de a tradicionális saját forrásokra (TOR) vonatkozó egyes ellenőrzések csak részben voltak eredményesek;

14. aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon véleményét, hogy javítani kell a Bizottság uniós bevételeket védő intézkedéseit annak érdekében, hogy kezelni lehessen az alulértékelt áruimporttal kapcsolatos, a tradicionális saját forrásokra ható kockázatok kezelésének és a héa-alapú saját források ellenőrzésének hiányosságait;

15. hangot ad azzal kapcsolatos aggodalmának, hogy e hiányosságok hatással lehetnek az uniós költségvetésbe befizetett tagállami hozzájárulásokra; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy:

a) javítsa az importforgalom figyelemmel kísérését, és ennek keretében használja ki jobban az észszerű és jogszerű adatbányászati technikákat a szokatlan történésmintáknak és az ilyen történések okainak elemzésére, valamint haladéktalanul biztosítsa, hogy rendelkezésre bocsássák a hagyományos saját források esedékes összegeit;

b) vizsgálja felül a meglévő ellenőrzési keretet és dokumentálja jobban annak alkalmazását a harmonizált héa-alapok megállapításához alkalmazott, a héamérték súlyozott átlagára (WAR) vonatkozó tagállami számítások ellenőrzése során;

16. aggodalommal jegyzi meg, hogy a Költségvetési Főigazgatóság már az egymást követő második évben alkalmazott fenntartást az Egyesült Királyság által be nem szedett hagyományos saját források értékére nézve, mivel az ország nem volt hajlandó az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a textiltermékekkel és lábbelikkel kapcsolatos vámkiesés összegét;

17. üdvözli a Bizottság által 2018. március 8-án elindított kötelezettségszegési eljárást az egyesült királyságbeli vámcsalási ügy nyomon követéseként, de – különösen a brexit és az annak hatására az adatgyűjtő folyamatokra nehezedő fokozott nehézségek fényében – sajnálja, hogy a Bizottság csak több mint hét évvel azt követően indította el ezt az eljárást, hogy 2011-ben felkérte az Egyesült Királyságot, hogy határozzon meg kockázati profilokat a Kínából behozott, alulértékelt textiltermékekre és lábbelikre vonatkozóan; rámutat, hogy a más tagállamokban működő, hasonló, csalásokat elkövető hálózatok 2015 óta legalább 2,5 milliárd euró értékű vámot nem fizettek ki; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőben habozás és felesleges késedelem nélkül foglalkozzon az ilyen ügyekkel; ismételten hangsúlyozza, hogy egyértelműen szükség van a tagállamok vámhivatalai közötti nagyobb együttműködésre az uniós és nemzeti költségvetések és az uniós termékszabványok sérülésének elkerülése érdekében; információt kér a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy mely termékek kerülnek a belső piacra az uniós termékszabványoknak való megfelelés nélkül;

18. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy különböző tagállamok vámellenőrzési szintjei között diszkrepanciák vannak; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vámellenőrzés a vámunió valamennyi belépési pontján összehangolt módon folyjon, és arra kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a határigazgatási rendszer koordinált, egységes és hatékony megvalósítását, akadályozva a tagállamok közötti eltérő gyakorlatok alkalmazását, a vámellenőrzési rendszerben fellelhető hiányosságok csökkentése érdekében; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Unióban alkalmazott különböző vámellenőrzési gyakorlatokat és azok hatását a kereskedelem eltérítésére, különös tekintettel az EU külső határainál alkalmazott vámügyi gyakorlatokra, valamint végezzen referenciavizsgálatot és gyűjtsön információkat a tagállamok vámügyi műveleteinek és eljárásainak vonatkozásában;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

19. rámutat arra, hogy 2017-ben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok 99,3 %-át hajtották végre (158,7 milliárd euró), ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a teljesített kifizetések a költségvetésben szereplőnél, valamint a 2007–2013-as többéves programozási időszak megfelelő évében teljesített összegnél is jóval alacsonyabb összeget, csupán 124,7 milliárd eurót tettek ki, főként abból adódóan, hogy a tagállamok a vártnál kevesebb pályázatot nyújtottak be a 2014–2020-as időszak európai strukturális és beruházási alapjainak (esb-alapok) többéves programjaira, valamint a többéves pénzügyi keret és az ágazati jogszabályok megkésett elfogadása miatt; megjegyzi, hogy ez jövőbeli kockázatokat jelenthet a költségvetés végrehajtása tekintetében, ha a programozási időszak végén nagyszámú esedékes kifizetésre kerül sor; felszólítja a Bizottságot, hogy maximálisan támogassa a tagállamokat felhasználási arányuk javításában;

20. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2017-ben a kötelezettségvállalásoknak a kifizetésekhez viszonyított magas aránya miatt 267,3 milliárd euró összeggel rekordméretűre nőttek a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (2016-ban: 238,8 milliárd euró), és a Számvevőszék előrejelzései szerint a jelenlegi többéves pénzügyi keret végére ez még ennél is magasabbra emelkedhet, ami jelentősen megnövelheti a kifizetési előirányzatok nem megfelelő szintjének kockázatát, valamint a hibakockázatot is, ami abból ered, hogy az uniós finanszírozás esetleges megvonása a források gyors felhasználására ösztönöz; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés nem lehet deficites, és hogy a növekvő kifizetési hátralék tulajdonképpen pénzügyi adósságot jelent;

21. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes elemzést arról, hogy miért van az, hogy egyes régiók továbbra is csak kis mértékben használják fel a pénzeszközöket, valamint mérlegeljen konkrét intézkedéseket az e hiányosságok alapját képező strukturális problémák megoldására; felhívja a Bizottságot, hogy növelje a helyszíni technikai segítségnyújtást az e tekintetben nehézségekkel küzdő tagállamok felvevőképességének javítása érdekében;

22. emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék arról számolt be, hogy még nincs döntés arról, hogy a speciális eszközök beszámítanak-e a kifizetési előirányzatok felső határértékeibe; úgy véli, hogy ez további kockázatot jelenthet a kifizetési hátralékok felhalmozására;

23. felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kifizetési előrejelzések pontosságát, és használja fel az előző programozási időszak tanulságait a kifizetések terén felhalmozódott hátralék kezelése és a következő többéves pénzügyi keretre gyakorolt negatív hatásának elkerülése érdekében, valamint hogy mutassa be a kifizetési hátralékok 2021–2027-es többéves pénzügyi keret ideje alatt történő csökkentésére vonatkozó cselekvési tervét;

24. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelentős mértékű hosszú lejáratú kötelezettséggel, garanciákkal és jogi kötelezettséggel átfogóan nőtt az uniós költségvetés pénzügyi kitettsége, ami a jövőben körültekintő gazdálkodást tesz szükségessé; felszólítja ezért a Bizottságot arra, hogy amikor jelentős függő kötelezettségek létrehozásával vagy a meglévő függő kötelezettségek jelentős mértékű növelésével járó jogalkotási javaslatokat tesz, csatoljon azokhoz áttekintést a költségvetést terhelő függő kötelezettségek teljes összegéről, valamint mellékelje a stresszteszt-forgatókönyvek és az azok által a költségvetésre gyakorolt lehetséges hatás elemzését;

25. ismételten kéri, hogy az Unió jövőbeli költségvetéseibe vegyenek fel egy turizmusra vonatkozó költségvetési sort a turisztikai intézkedések támogatására felhasznált uniós források átláthatóságának biztosítása érdekében;

MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

26. rámutat arra, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti megosztott irányítás alá tartozó „Természeti erőforrások” (2,4%) és a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” kiadási területeken (3%) a Számvevőszék szerint előrelépés történt a hibaarány csökkentésében;

27. megjegyzi, hogy 2017-ben a Számvevőszék az előző évhez képest kevesebb kiadást ellenőrzött a 8 milliárd euró összegű kifizetést tartalmazó „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén;

28. rámutat, hogy 2016-hoz hasonlóan a 2017. évi becsült hibaszintben is a támogathatósági hibák (nem támogatható kiadások szerepeltetése a költségnyilatkozatokban, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások be nem tartása, illetve támogatásra nem jogosult projektek, tevékenységek vagy kezdeményezettek) játsszák a legnagyobb szerepet;

29. felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági ágazatban a kedvezményezettek által kapott összegek más uniós projektekhez képest viszonylag csekélyek, ezért a források helyes felhasználásának bizonyítása tekintetében az adminisztratív teher arányosan magasabb;

30. rámutat a Bizottság friss tanulmányára, amely kimutatta, hogy 2014 és 2017 között az esb-alapok igazgatási szerveinek nagy többsége (az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési programjainak 64%-a, az ERFA/Kohéziós Alap operatív programjainak 73%-a és az Európai Szociális Alap (ESZA) operatív programjainak 95%-a) alkalmazott egyszerűsített költségelszámolási módszereket; a projekteket tekintve az egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmazó projektek aránya 19% az EMVA, 65% az ESZA, 50% az ERFA és 25% a Kohéziós Alap esetében; úgy véli, hogy az egyszerűsített költségelszámolási módszerek hozzájárulhatnak a támogathatósági hibák csökkentéséhez;

31. hangsúlyozza, hogy a jövőben is folytatni kell az uniós jogszabályok egyszerűsítését és a gazdákra és más kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentését;

32. megállapítja, hogy különösen környezetvédelmi szempontból alapvető fontosságú az adatokhoz való hozzáférés és a megfelelő nyomon követés, hiszen bizonyos természeti erőforrások – többek között a talajminőség és a biológiai sokféleség – a hosszú távú mezőgazdasági termelékenységhez alapját képezik;

33. megállapítja, hogy a Számvevőszék nagyon kevés – 1%-nál is kevesebb – közbeszerzési hibát talált 2017-ben (ez 2016-ban 18% volt), ugyanakkor megjegyzi, hogy ez azzal indokolható, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap keretében viszonylag kevés kiadást fogadtak el, amelyek esetében jellemzően nagyobb a közbeszerzési hibák előfordulásának valószínűsége; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozott, nem lanyhuló éberséggel kövessék a közbeszerzési szabályok helyes végrehajtását;

34. szükségesnek látja a közbeszerzési eljárások és az ajánlattevőkkel való kapcsolatok további tisztázását a tagállamokban, mivel az ajánlattételi eljárások féllegális eljárásokká váltak, amelyek akadályozzák a tisztességes versenyt, és a csalásokat is elősegíthetik; üdvözli a Bizottság az „egyetlen ajánlattevő” jelenségét tárgyaló tanulmányát, és várja annak eredményeit; aggodalommal veszi tudomásul a magyarországi és szlovákiai közbeszerzési eljárás hiányosságait;

35. mindazonáltal felhívja a figyelmet a Bizottság szolgálatai által a rendes éves mentesítési eljárás keretében tett fenntartásokra, valamint arra, hogy minden tagállam másképpen teljesít a sokféle uniós alap felhasználása tekintetében, és hogy mindig vannak olyan területek, ahol javulásra van szükség; megállapítja, hogy e tekintetben, hogy 2017-ben fenntartásokat fogalmazott meg:

- a DG AGRI az alábbiak tekintetében: AT, BE, BG, HR, CZ, DK, FI, FR, DE, HU, IT, PT, RO, SK, SI, ES, SE, UK ;

- a DG MARE az alábbiak tekintetében: BG, CZ, IT, NL, RO;

- a DG REGIO az alábbiak tekintetében: BG, HR, CZ, ET, FI, FR, DE, HU, IT, LV, PL, RO, SK, SI, SE, UK;

- a DG EMPL az alábbiak tekintetében: AT, CZ, FR, DE, HU, IT, PL, RO, SK, UK

- a DG HOME az alábbiak tekintetében: FI, DE, GR, UK;

36. e tekintetben megjegyzi, hogy bár a Bizottság szervezeti egységei nem fogalmaztak meg fenntartást 2017-ben IE, LUX, M, CY, LT tekintetében, 2016-ban a DG AGRI számára fenntartást fogalmaztak meg az alábbiak tekintetében: IE, LT, M, CY, a DG EMPL számára az alábbi tekintetében: CY, és a DG REGIO számára az alábbi tekintetében: IE;

37. üdvözli a 181 kiemelt görögországi projekt végrehajtása terén elért előrehaladást:

a) 119 projektet, melyek összköltsége 7,1 milliárd euró, lezártnak nyilvánítottak;

b) 17 projektet, melyek összköltsége 0,5 milliárd euró, 2019. március végére kell lezárni, nemzeti alapok felhasználásával (a becslések szerint további 0,53 milliárd euróra van szükség);

c) 24 projektet (0,8 milliárd euró) tesznek át a 2014-2020 közötti időszakra, amikor további mintegy 1,1 milliárd euró összegű finanszírozásra lesz szükség;

d) 21, körülbelül 1,1 milliárd euró összköltségű tételt töröltek;

sikertörténetnek tekinti azt, ahogyan a Bizottság támogatta Görögországot az uniós projektek végrehajtásában és lezárásában;

38. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament többszöri figyelmeztetése ellenére a Bizottság csak azután reagált a Cseh Köztársaság miniszterelnökének (a cseh miniszterelnök) összeférhetetlenségére, miután a Transparency International Czech Republic 2018 júniusában panaszt nyújtott be a miniszterelnök ellen; mélységesen aggódik amiatt, hogy egy 2018. november 19-i uniós jogi dokumentum rámutatott arra, hogy a Cseh Köztársaság miniszterelnöke olyan helyzetben van, amely összeférhetetlenségnek minősül, mivel befolyásolni tudja olyan uniós források felhasználását, amelyekből hozzá köthető vállalatok[2] részesültek;

39. E tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy teljes körűen vizsgálja ki a cseh miniszterelnök összeférhetetlenségét, ahogyan azt az Európai Parlament 2018 decemberi állásfoglalásában kérte, valamint hogy vizsgálja meg médiatulajdonosi szerepét is, és vonja le a következtetéseket az ügyben;

40. emlékeztet arra, hogy a Bizottság szervezeti egységei felkérték az uniós alapok koordinálásáért felelős nemzeti hatóságot (a Regionális Fejlesztési Minisztériumot), hogy biztosítsa az alábbi, szükséges információkat[3] a miniszterelnök holdingtársaságának tulajdonában lévő vállalatoknak juttatott finanszírozás vonatkozásában:

41. üdvözli, hogy a cseh regionális fejlesztési miniszter a különböző, érintett irányító hatóságoktól összegyűjtötte a kért információkat, és ezeket továbbította a Bizottságnak; azt kérdezi a Bizottságtól, hogy milyen intézkedést kíván tenni a helyzet legutóbbi jogi megítélésének fényében;

42. emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament az előző évben kérte a Bizottságtól, hogy gyorsítsa fel a 2016 január 8-án annak érdekében indított szabályszerűségi záróelszámolási eljárást, hogy részletes és pontos információkat szerezzen a Cseh Köztársaság állami mezőgazdasági intervenciós alapját érintő összeférhetetlenségi kockázatról;

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

Sikertörténetek

43. tudomásul veszi a projektek kiválasztása terén elért eredményeket, és azt, hogy 2018 januárjáig 673 800 projektet választottak ki az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés általi támogatásra, ami 260 milliárd eurót tesz ki, ami a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló teljes finanszírozás 54%-ának felel meg; megállapítja, hogy a projektkiválasztás aránya 2018 végére elérte a teljes elérhető finanszírozás 70%-át, ami hasonló az előző időszak megfelelő szakaszában elért kiválasztási arányhoz;

44. üdvözli, hogy a 2016 végéig a kkv-k támogatására kiválasztott 450 000 projekt közül 84 500 már befejeződött, ami hozzájárult a vállalkozások termelékenységéhez és versenyképességéhez;

45. üdvözli továbbá, hogy 2017 végéig mintegy 5 500 projekt helyszíni kiválasztására került sor az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósításának támogatására, ami összesen 9,1 milliárd euró összberuházásnak felel meg;

46. elégedetten jegyzi meg, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén több mint 2 000 MW további megújulóenergia-termelési kapacitás jött létre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását pedig 2016 végéig közel 3 millió tonna CO2-egyenértékkel csökkentették; hangsúlyozza azonban, hogy ennél többet kell tenni a 2015. évi Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez;

47. megjegyzi, hogy 2017 végére az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ERFA-ra alkalmazandó előzetes feltételrendszer cselekvési terveinek 99%-a lezárult;

48. a strukturális alapok tekintetében különösen üdvözli a Számvevőszék megelőzési intézkedésekkel és pénzügyi korrekciókkal, az előzetes feltételrendszerrel, a teljesítéshez kötött tartalékokkal és felhasználással kapcsolatos ellenőrzési munkáját;

49. megjegyzi, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra (FEAD) meghatározott outputok és eredmények jó úton haladnak a megvalósulás felé, és az eszköz kiegészíti a szegénység felszámolására és a társadalmi befogadás előmozdítására irányuló nemzeti erőfeszítéseket;

50. megjegyzi, hogy a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” kiadási területen a Számvevőszék által ellenőrzött 113 befejezett projekt 65%-a rendelkezett olyan teljesítménymérési rendszerrel, amely az operatív program célkitűzéseihez kapcsolódó teljesítmény- és eredménymutatókra épült, ami javulást jelent az előző évekhez képest; aggodalommal állapítja meg, hogy a projektek 30%-a nem rendelkezett eredménymutatókkal vagy célkitűzésekkel, ami lehetetlenné tette annak megítélését, hogy az adott projekt mennyiben járult hozzá a program általános célkitűzéseihez;

Javítandó kritikus ügyek

51. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 217 ügyletből álló 2017. évi minta számvevőszéki tesztelése során 36 olyan hibát állapítottak meg és számszerűsítettek, amelyeket a tagállamok ellenőrző hatóságai nem tártak fel, és hogy e hibák száma és hatása hosszabb ideje fennálló hiányosságokra utal az irányító hatóságok által bejelentett kiadások szabályszerűségét illetően; sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel egyes ellenőrző hatóságok mintavételi módszerei terén; felszólítja a Bizottságot, hogy még szorosabban működjön együtt az egyes tagállamok irányító és ellenőrző hatóságaival az ilyen hibák feltárása terén, kifejezetten a leggyakoribb hibák tekintetében;

52. sajnálja, hogy 2017-ben, ahogyan a Számvevőszék megjegyezte, a Bizottság legalább 13 különböző hibaarányt mutatott be a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területén a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszakban, ami homályossá és zavarossá teszi a jelentéstételt, és megnehezíti az adatok értékelését;

53. megjegyzi, hogy a tagállamok ellenőrzési hatóságai a strukturális alapok esetében csak a korrekciókat levonva szolgáltatnak hibaarányokat a DG REGIO-nak, ami nem ad azonnal valós képet az uniós projektek helyzetéről és a 2017. évi hibaarányról a tényleges kifizetések tekintetében;

54. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy a Bizottság által teljesített kifizetések átlagos felhasználási aránya a 2016. évi 3,7%-ról 2017-ben 16,4%-ra nőtt, a felhasználás még alacsonyabb, mint az előző többéves pénzügyi keret megfelelő évében, amely 2010-ben 22,1% volt;

55. aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018. szeptemberben még mindig nem fejeztek be 7, előzetes feltételrendszerhez kapcsolódó cselekvési tervet, és hogy az egyik esetében az időközi kifizetések felfüggesztése mellett döntöttek, további kettő esetében pedig a döntéshozatal céljából jelenleg folyik a szolgálatok közötti konzultáció; sajnálja, hogy az előzetes feltételrendszer teljesítése adminisztratív szempontból megterhelőnek bizonyult az irányító hatóságok számára, és ez a megkésett felhasználás egyik oka; különösen értékeli a programhatóságoknak nyújtott célzott támogatást, és a végrehajtás szintjének növekedését, amely a Bizottság régiók felzárkóztatására és a végrehajtás javításával foglalkozó munkacsoportra irányuló kezdeményezéseinek köszönhető; kéri a Bizottságot, hogy a következő programozási időszakban biztosítsa, hogy megfelelően kezeljék az – előzetes feltételrendszer helyébe lépő – előfeltételek teljesítésével kapcsolatos hiányosságokat és problémákat;

56. aggódik a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiadások átláthatatlansága miatt, mivel a jelenlegi többéves pénzügyi keret alatt négyszer nagyobb összeg áll rendelkezésre pénzügyi eszközökre; megjegyzi, hogy 2017 végéig 24 tagállam használta a pénzügyi eszközöket és a pénzügyi eszközök számára lekötött program-hozzájárulások teljes összege közel 18,8 milliárd euró volt (2016 végén 13,3 milliárd euró), amelyből 14,2 milliárd euró származott az európai strukturális és beruházási alapokból; megjegyzi továbbá, hogy e lekötött összegekből összesen 5,5 milliárd eurót (mintegy 29%-ot) fizettek ki a pénzügyi eszközöknek (2016 végén 3,6 milliárd eurót), ebből 4,4 milliárd eurót az európai strukturális és beruházási alapokból; aggasztónak találja ugyanakkor, hogy három évvel a többéves pénzügyi keret kezdetét követően 1,9 milliárd eurót (csupán 10,1%-ot) fizettek ki a végső kedvezményezetteknek (2016 végén 1,2 milliárd eurót), amelyből 1,5 milliárd euró (10,5%) az európai strukturális és beruházási alapokból érkezett;

57. egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy részletesebb jelentéstételre van szükség a pénzügyi eszközökről, és felhívja a Bizottságot, hogy jelentősen javítsa az ezen eszközök eredményeiről szóló jelentéstételt a 2007–2013 és 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában;

58. felszólítja a Bizottságot, hogy a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret időszakának lezárását követően nyújtson pontos és teljes körű tájékoztatást a megosztott irányítású pénzügyi eszközökről, feltüntetve az uniós költségvetésbe visszatérített, valamint a tagállamoknál maradó összegeket;

59. mélységesen sajnálja, hogy a pénzügyi eszközökkel összefüggésben az ellenőrök nem tudták ellenőrizni a pénzügyi közvetítőkkel megvalósuló beruházások kiválasztását és végrehajtását, ahol számos – a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén becsült hibaszint 1%-át kitevő – szabálytalanság történt;

60. hangsúlyozza, hogy a becsült hibaszint a kohézió vonatkozásában tartalmazza a 2017-ben pénzügyi eszközökbe befizetett összegek számszerűsítését, ellentétben azzal, ami 2016-ban történt; emlékeztet arra, hogy mivel a 2007-2013-as időszakra vonatkozó strukturális alapok kiadásainak támogathatóságát 2017 március végére halasztották, a pénzügyi eszközökbe való, 2017 első három hónapjára vonatkozó befizetéseket figyelembe kell venni a hibaarány kiszámításakor; sajnálja azonban, hogy a Számvevőszék a kifizetésekre vonatkozó egyértelmű hibaarányt csak egy keretes szövegként említette meg az éves jelentésében; felhívja a Számvevőszéket, hogy a legvalószínűbb hibaarány meghatározása során vegye figyelembe a pénzügyi hatással járó valamennyi szabálytalanságot, és egyértelműen tüntesse föl az érintett alapok százalékos arányát; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtsa be a szükséges jogalkotási javaslatot annak érdekében, hogy véget vessenek a strukturális alapok kiadásai támogathatóságának végrehajtási jogi aktusok révén történő meghosszabbítására vonatkozó egyoldalú döntéseknek;

61. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson pontos és teljes körű tájékoztatást a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret megosztott irányítású pénzügyi eszközeinek lezárásáról, beleértve az uniós költségvetésbe visszatérített végleges összegeket és a tagállamokat illető összegeket is;

62. felszólítja a Bizottságot, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektek esetében vegye figyelembe a környezeti hatással kapcsolatos összes releváns kockázatot, és csak azokat a projekteket finanszírozza, amelyek bizonyítottan valós hozzáadott értéket teremtenek a helyi lakosság számára, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben fontos a korrupció és a csalás esetleges kockázatainak szigorú nyomon követése, valamint a finanszírozandó projektekre vonatkozó alapos és független előzetes és utólagos értékelések elvégzése;

63. megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen (YEI) túlmenően a tagállamok csak kevés értékelést végeztek az Európai Szociális Alappal kapcsolatban; felhívja a tagállamokat, hogy rendszeresen értékeljék az Európai Szociális Alapot annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt, a Bizottságot pedig arra, hogy ösztönözze ezt;

64. emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 5/2017. számú, az ifjúsági munkanélküliségről szóló különjelentésében megállapította, hogy történt ugyan valamelyes előrehaladás az ifjúsági garancia végrehajtása terén, és születtek bizonyos eredmények, ám ezek elmaradnak az ifjúsági garancia bevezetése által keltett várakozásoktól; hangsúlyozza azonban, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ifjúsági garancia jelenti továbbra is az egyik leginnovatívabb és legambiciózusabb politikai választ a gazdasági válság következtében kialakult ifjúsági munkanélküliségre, ezért az uniós, nemzeti és regionális intézményeknek biztosítani kell azok folyamatos pénzügyi és politikai támogatását;

65. hangsúlyozza, hogy csak abban az esetben állapítható meg, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés költségvetését megfelelően használják-e fel, és hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végső célja – azaz a fiatal munkanélküliek fenntartható foglalkoztatásba való bevonása – teljesült-e, ha a műveleteket megbízható és összehasonlítható adatok alapján szorosan és átlátható módon figyelemmel kísérik, és ha az előrelépést nem mutató tagállamokkal ambiciózusabb módon foglalkoznak; ezért kitart amellett, hogy a tagállamoknak sürgősen javítaniuk kell a nyomon követést, a jelentéstételt és az adatok minőségét, és garantálniuk kell, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés jelenlegi végrehajtásával kapcsolatos megbízható és összehasonlítható adatokat időben és gyakrabban gyűjtsék össze és bocsássák rendelkezésre, mint ahogy azt az ESZA-rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti éves jelentéstételi kötelezettségük előírja; felhívja a Bizottságot, hogy a Számvevőszék ajánlásával összhangban vizsgálja felül az adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatásait, hogy minimálisra csökkentse az eredmények túlbecsülésének kockázatát;

66. ragaszkodik ahhoz, hogy minden szakmai gyakorlati vagy tanulószerződéses gyakorlati képzési program fizetett helyeket biztosítson, soha nem vezessen munkakörök helyettesítéséhez, és a program helye szerinti országban alkalmazandó szabályozási kerettel vagy az alkalmazandó kollektív megállapodásokkal, vagy mindkettővel összhangban lévő írásbeli, szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodáson alapuljon, valamint ahhoz, hogy e programok kövessék a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban[4] foglalt elveket;

Természeti erőforrások

Sikertörténetek

67. üdvözli a „Természeti erőforrások” területén a hibaarány pozitív alakulását 2017-ben (2,4%, szemben a 2016. évi 2,5%-kal, a 2015. évi 2,9%-kal és a 2014. évi 3,6%-kal), valamint hogy az „Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) – közvetlen kifizetések”-hez rendelt mezőgazdasági költségvetés háromnegyede esetében a Számvevőszék becslései szerint a hibaarány a 2%-os lényegességi küszöb alatt marad;

68. üdvözli, hogy a Számvevőszék által megállapított általános hibaarány szintje nagyon szorosan kapcsolódik a KAP tekintetében a DG AGRI éves tevékenységi jelentésében szereplő általános hibaarányhoz, bizonyítva a tagállamok által az előző években végrehajtott korrekciós cselekvési tervek hatékonyságát;

69. hangsúlyozza, hogy az EMGA közvetlen kifizetései terén elért pozitív eredmények főként az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) és a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR) minőségének, valamint a földrajzi térinformatikai támogatási kérelem fokozatos bevezetésének és a mezőgazdasági termelők által benyújtott kérelmek új előzetes keresztellenőrzéseinek tudhatók be, ami a kedvezményezettek által benyújtott támogatási kérelmek elkészítéséhez szükséges idő csökkenéséhez vezetett, és várhatóan némi hibát fog megelőzni, és időt takarít meg a kérelmek feldolgozása terén;

70. megjegyzi, hogy a kiadások háromnegyedét kitevő, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból történő közvetlen kifizetések lényeges hibától mentesek; rámutat, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jogosultságalapú közvetlen támogatások esetében az egyszerűsített földterület-támogathatósági szabályok és az eredményes előzetes kontrollrendszer (IIER) automatikus keresztellenőrzéseket tesznek lehetővé a különböző adatbázisok között; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, az éghajlat-politikai fellépéssel és a halászattal kapcsolatos más kiadási területeken a hibaszint makacsul magas; megjegyzi továbbá, hogy a vidékfejlesztési projektek szélesebb körű célkitűzéseikből fakadóan eredendően összetettebbek, hogy a másik három terület kiadásai társfinanszírozásban vagy a költségek visszatérítésében részesülnek, és hogy becslések szerint a többéves pénzügyi keret e fejezetében bekövetkező hibák mintegy kétharmadát a támogatásra nem jogosult kedvezményezettek, tevékenységek, projektek vagy kiadások teszik ki;

71. üdvözli, hogy a Számvevőszék 29 vidékfejlesztési beruházási projekt vizsgálatát követően megállapította, hogy 26 összhangban van a vidékfejlesztési programokban meghatározott prioritásokkal és kiemelt területekkel, valamint hogy a tagállamok megfelelő kiválasztási eljárásokat alkalmaztak; üdvözli, hogy a legtöbb esetben a kedvezményezettek a tervek szerint hajtották végre a projekteket és a tagállamok elvégezték a költségek észszerűségének ellenőrzését; úgy véli ezért, hogy az előrelépés érdekében a KAP-stratégiai tervekben a vidékfejlesztési megközelítést továbbra is teljes mértékben támogatott, jelentős alapelemként kell szerepeltetni;

72. üdvözli, hogy a DG AGRI főigazgatója a 2017. évi éves tevékenységi jelentésében a mezőgazdasági termelők jövedelmének enyhe növekedéséről számolt be, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt 4 évben enyhe csökkenés volt tapasztalható;

73. rámutat, hogy a pénzügyi korrekciókból és a visszafizettetésekből származó korrekciós képesség 2,10%-ra erősödött a 2016-os 2,04%-ról, ami 2017-ben tovább csökkentette a KAP-ot érintő kockázatot;

Javítandó kritikus kérdések

74. megállapítja, hogy a hektáronkénti közvetlen kifizetések a mezőgazdasági üzemek méretének növekedésével csökkentek, míg az egy munkavállalóra jutó jövedelem nőtt, és hogy a Bizottság szerint az 5 hektárnál kisebb, nagyon kis mezőgazdasági üzemek a kedvezményezettek több mint felét teszik ki; aggodalommal állapítja meg, hogy a DG AGRI éves tevékenységi jelentése szerint „A 250 hektárnál nagyobb területet kezelő nagy gazdaságok a gazdaságok 1,1%-át képviselik és a teljes mezőgazdasági földterületek 27,8%-át kezelik, ugyanakkor az összes közvetlen támogatás 22,1%-át kapják. A „nagy gazdaságok” többsége 250 és 500 hektár közötti”; sürgeti a Bizottságot, hogy változtasson ezen az indokolatlan és egyenlőtlen bánásmódon;

75. megjegyzi, hogy egyes tagállamokban rohamosan nőtt az egyenlőtlenség a közvetlen kifizetések terén, főként Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban, ahol a kedvezményezettek 7%-a részesül a közvetlen kifizetések több mint 70%-ában, valamint Észtország, Lettország, Magyarország, Románia, Bulgária és Dánia esetében, ahol az elmúlt tíz évben a kedvezményezettek egy növekvő csoportja több mint 100 000 eurót kapott; kéri a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy tegyenek megfelelő lépéseket az említett egyenlőtlenségek orvoslására, és ezekről készítsenek jelentést;

76. komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék folyamatosan magas hibaszintet állapít meg azokon a területeken, amelyek a „Természeti erőforrások” költségvetésének negyedét teszik ki, például az EMGA keretében a piaci intézkedésekre, a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára és a halászatra vonatkozó kiadások, a vidékfejlesztésre, a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára és a halászatra fordított kiadások terén; megjegyzi továbbá, hogy hibák fő okai a támogathatósági szabályok be nem tartása, a földterületekkel kapcsolatos pontatlan információszolgáltatás, valamint az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások be nem tartása voltak; hangsúlyozza, hogy az ilyen hibákat az egyes tagállamok irányítóhatóságainak eredményesebben kellene feltárniuk, illetve abban az esetben, ha az utólagos ellenőrzések rámutatnak ezekre a hibákra, a jövőbeni ellenőrzésekre és a helyszíni ellenőrzésekre szolgáló mintákat frissíteni kell a jobb irányítás biztosítása érdekében;

77. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa e hibák mögöttes okainak kezelése érdekében tett tagállami intézkedések hatékonyságának értékelését, és szükség esetén adjon további iránymutatást vagy nyújtson közvetlen segítséget;

78. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az eljárás tényleges egyszerűsítését, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés érdekében kért dokumentáció tekintetében, nem hagyva ugyanakkor figyelmen kívül az ellenőrzés és a nyomon követés elvét; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a kistermelők igazgatási támogatására;

79. komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a DG AGRI által végzett helyszíni ellenőrzések kölcsönös megfeleltetésének eredményei aggasztóak, különösen pedig az, hogy az összes helyszíni ellenőrzés 47%-a szankciókat eredményezett; sürgeti a Bizottságot, hogy ellenőrizze a tagállami hatóságok kiigazító intézkedéseinek végrehajtását azokban az esetekben, amikor a Bizottság nem tud vagy csak részben tud egy tanúsító szerv munkájára támaszkodni;

80. Javasolja, hogy

a) a Számvevőszék külön tegyen közzé hibaarányokat a közvetlen kifizetések, piaci műveletek és a KAP vidékfejlesztési kiadásai tekintetében, ahogyan ezt a DG AGRI főigazgatója teszi éves tevékenységjelentésében;

b) a Bizottság értékelje a hibák mögöttes okainak kezelése érdekében tett tagállami intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén adjon további iránymutatást;

c) a tagállamok a vidékfejlesztés terén teljes mértékben aknázzák ki az egyszerűsített költségelszámolási módszerben rejlő lehetőségeket;

d) a Bizottság a jövőbeli KAP-ra vonatkozó javaslatában fogadja el, hogy jövedelemingadozási válságok esetén a mezőgazdasági üzem bevételének stabilizálása érdekében nem feltétlenül kell ugyanolyan mértékű támogatást nyújtani a nagyobb mezőgazdasági üzemek számára, mint a kisüzemeknek, mivel a nagyobb üzemek előnyükre fordíthatják a lehetséges méretgazdaságosságot, amely ellenállóbbá teszi őket;

e) a DG AGRI határozzon meg egy új fő teljesítménycélt – mutatókkal együtt – amelynek célja a mezőgazdasági termelők közötti jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése;

f) a Bizottság alaposabban vizsgálja meg a tanúsító szervek által végzett tranzakciótesztelés minőségét;

g) a KAP finanszírozás legalább a jelenlegi szinteken maradjon, teljesítse azokat a feladatokat, amelyek céljából létre lett hozva, támogassa a termelőket a fenntartható életmód kialakításában, illetve biztosítsa a megfizethető, magas minőségű élelmiszer-ellátást az uniós polgárok számára;

h) a Bizottságnak lépéseket kell tennie, hogy biztosítsa, hogy a KAP-támogatásokat mérlegelés után osszák szét, úgy, hogy a hektáronkénti kifizetések csökkenő tendenciát mutassanak a birtokok/gazdaságok méreteihez viszonyítva;

81. véleménye szerint a Bizottságnak elő kellene írnia a tagállamok számára, hogy a hibák leggyakoribb okainak kezelését célzó korrekciós intézkedéseket foglalják bele nemzeti cselekvési terveikbe;

82. mivel az „ökologizálás” környezetvédelmi célkitűzései nem feleltek meg egyik megfogalmazott elvárásnak sem, és az adminisztratív terhek jelentős növekedésével jártak mind a mezőgazdasági termelők, mind a közigazgatás tekintetében, kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az új KAP-javaslat környezetbarát felépítése az úgynevezett ökorendszerrel jobb környezetvédelmi eredményeket érjen el azon erőfeszítéseknek köszönhetően, amelyek felülkerekednek az új javaslat megerősített feltételrendszerén;

83. különösen emlékeztet arra, hogy a DG AGRI főigazgatója egy külső szerződő fél által végzett elemzésre hivatkozik, amely az alábbiakat állapította meg: „néhány speciális terület kivételével, összességében az ökologizálással kapcsolatos intézkedések csak kis változásokat hoztak a mezőgazdasági termelők gazdálkodási gyakorlatában. Mind a tagállamok, mind pedig a mezőgazdasági termelők esetében a környezetvédelmi prioritások helyett a fő kérdés a végrehajtások adminisztratív terheinek minimalizálása, és a hibák elkerülése volt, mivel az ellenőrzések és a végrehajtás a KAP-kifizetések csökkenéséhez vezethetnek”;

84. kéri a Bizottságot, hogy szolgáltasson strukturális adatokat a tagállamokban nyújtott közvetlen kifizetések 20 legnagyobb kedvezményezettjéről;

85. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék fiatal mezőgazdasági termelőkről és az ökologizálásról szóló 10/2017. és 21/2017. sz., erősen kritikus különjelentései – amelyek azt mutatják, hogy szinte egy kívánt eredményt sem értek el – nem jártak pénzügyi következményekkel; aggályosnak találja, hogy ezeket a szakpolitikai területeket továbbra is úgy finanszírozzák, mintha mi sem történt volna;

86. hangsúlyozza, hogy az ETHA 2014–2020 közötti költségvetésének végrehajtása négy évvel 2014. május 15-i elfogadása után nem kielégítő, mivel 2018. októberre a megosztott irányítás keretében rendelkezésre álló 5,7 milliárd eurós alapnak csak 6,8%-a került felhasználásra;

Biztonság és uniós polgárság

Sikertörténetek

87. megjegyzi, hogy az AMIF (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) számára a 2014–2020 közötti időszakra előirányzott források 2 752 millió euróról 2017 végére 5 391.5 millió euróra nőttek, és hogy 2014 és 2017 között azoknak a valamely célcsoportba tartozó személyeknek a száma, akik (befogadási és menekültügyi rendszerekben) segítséget kaptak, 148 045-ről 297 083-ra nőtt, és közülük azok aránya, akik jogi segítséget kaptak, 18 395-ről (12,4%) 56 933-ra (19,1%) emelkedett;

88. hangsúlyozza, hogy Uniós szinten a legfontosabb előnyt az olyan intézkedések nemzetközi jellege jelenti, mint az Európai Migrációs Hálózat, de megemlíthető az uniós szintű tehermegosztás is, amelyet különösen a sürgősségi segély és az áttelepítési mechanizmus tett lehetővé;

89. megjegyzi, hogy az AMIF társfinanszírozásával visszatelepülők száma 2017-ben 48 250 volt, míg 2014-ben 5 904, és a nem önszántukból visszatelepülők 2014-ben az összes visszatelepülő negyedét (25%), 2017-ben pedig a felét tették ki (50%), míg a visszatoloncoltak száma a nem önkéntes visszatérések aránya a 2014. évi negyedről (25%) felére (50%) nőtt 2017-ben, továbbá jelentések szerint 2017-ben 17 736 személy települt vissza önszántából; megjegyzi továbbá, hogy nem létezik olyan fő teljesítménymutató, amely azt méri, hogy mit tesznek a leginkább védelemre szoruló – rendezett és rendezetlen jogállású – migránsok, a nők és gyermekek védelme érdekében;

Javítandó kritikus kérdések

90. rámutat, hogy a Számvevőszék sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az AMIF és az ISF (Belső Biztonsági Alap) nemzeti programjainak a Bizottság által 2017-ben jóváhagyott beszámolói nem tettek különbséget a tagállamok által a végső kedvezményezetteknek nyújtott előfinanszírozási kifizetések (előlegek) és a ténylegesen felmerült kiadások megtérítése céljából folyósított kifizetések között, és emiatt a Bizottság nem tud információt szerezni a ténylegesen elköltött összegekről;

91. e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy írja elő a tagállamok számára, hogy a nemzeti AMIF- és ISF-programok éves beszámolóiban szerepeltetett összegeket azok jellege (visszafizettetések, előfinanszírozás és ténylegesen felmerült kiadások) szerinti bontásban közöljék, valamint 2018-tól kezdve éves tevékenységi jelentésében alaponkénti bontásban számoljon be a tényleges kiadásokról;

92. rámutat arra, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap esetében a DG HOME csak olyan hibaarányt adott meg, amelyeknél már hajtottak végre pénzügyi korrekciókat, ami nem teszi egyértelművé, hogy milyen korrekciókat hajtottak végre, és hogy mi a 2017. évi tényleges kifizetési hibaarány;

93. tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a túl bonyolult bürokrácia lehet az egyik oka a kötelezettségvállalási előirányzatok terén fennálló egyre nagyobb lemaradásnak, és azt javasolja a Bizottságnak, hogy egyszerűsítse az AMIF és az ISF irányításában részt vevő nemzeti hatóságokra vonatkozó szabályozási követelményeket a rendelkezésre álló források gyorsabb felhasználásának megkönnyítése, valamint az AMIF- és az ISF-kiadások átláthatóságának és jobb elszámoltathatóságának javítása érdekében;

94. rámutat arra, hogy a Számvevőszék következetlenségeket tárt fel arra vonatkozóan, ahogy a tagállamok a közintézmények által a támogatási kérelmekben szerepeltetett hozzáadottérték-adó támogathatóságát kezelték, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást a tagállamoknak az AMIF/ISF végrehajtása tekintetében, különösen arra kitérve, hogy amikor közintézmények hajtanak végre uniós intézkedéseket, az uniós társfinanszírozás nem haladhatja meg a héa nélküli összes támogatható kiadás mértékét;

95. Javasolja, hogy

a) a Bizottság ahelyett, hogy a migrációs politikára válságkezelési ügyként tekint, határozzon meg és vezessen be egy kiegyensúlyozott és átfogó migrációs politikát, amely a szolidaritás elvén és partnerségen alapszik;

b) a DG HOME vezessen be egy fő teljesítménymutatót a legkiszolgáltatottabb migránsok, és különösen a gyermek migránsok és menekült nők és lányok helyzetére vonatkozóan a visszaélések és a csempészet megakadályozása és elkerülése érdekében;

c) a DG HOME rendszeresen határozza meg a kifizetéskori hibaarányokat és a fennmaradó hibaarányt;

d) a Bizottság írja elő a tagállamok számára, hogy a nemzeti Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap programok és ISF-programok éves beszámolóiban szerepeltetett összegeket azok jellege (visszafizettetések, előfinanszírozás és ténylegesen felmerült kiadások) szerinti bontásban közöljék; valamint 2018-tól kezdve éves tevékenységi jelentésében alaponkénti bontásban számoljon be a tényleges kiadásokról;

96. komoly aggodalmának ad hangot az EASO irányításában és ellenőrzésében fellelt hiányosságok miatt; elfogadhatatlannak tartja, hogy a helyzet megoldása érdekében a Bizottság nem végezte el hatékony módon a nyomon követést és nem avatkozott be idejében; felszólítja a Bizottságot a harmadik fejezet alatt működő ügynökségek folyamatos nyomon követésére;

97. aggodalommal tölti el, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a fejlesztésre előirányzott uniós pénzeket más célokra használják fel, mint az illegális migráció elleni küzdelemre vagy katonai akciókra;

KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

98. rámutat arra, hogy a Számvevőszék 2017-re 4,2%-ban állapította meg a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” alatti kiadások legmagasabb becsült hibaszintjét; megjegyzi, hogy ezeket a kiadásokat közvetlenül a Bizottság kezeli, és ezekért közvetlenül és kizárólag a Bizottság tartozik elszámolással; reméli, hogy a Bizottság elfogad egy sürgős cselekvési tervet a helyzet javítására, és minden lehetséges intézkedést végrehajt a kiadások hibaszintjének csökkentése érdekében;

99. sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék által vizsgált 130 ügyletből 66 esetben (51%) merült fel hiba, és kedvezményezettek által elkövetett számszerűsíthető hibáknál 17 esetben elegendő volt a Bizottság vagy a független ellenőr számára a költségtérítési kérelmekben szereplő információ (pl. hogy helytelen átváltási árfolyamot alkalmaztak vagy hogy a beszámolási időszakon kívül merültek fel költségek) ahhoz, hogy a kiadások elfogadása előtt megelőzze, illetve feltárja és kijavítsa a hibákat; hangsúlyozza, hogy ha a Bizottság a rendelkezésére álló összes információt megfelelően felhasználta volna, a becsült hibaszint 1,5 százalékponttal alacsonyabb lett volna e fejezet tekintetében;

100. sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a rendelkezésére álló információk felhasználásának javításáért, hogy a hibákat még a kiadások elfogadása előtt megelőzzék és korrigálják, annak érdekében, hogy visszaálljon az előző években tapasztalható hibaarány-csökkenési tendencia (2014-ben 5,6%, 2015-ben 4,4%, 2016-ban pedig 4,1%);

101. megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem adott meg külön hibaarányt a biztonság és az állampolgárság tekintetében, mivel a 2017. évi költségvetési kifizetések csupán kis része (2%) kapcsolódik e területhez, de a DG HOME éves tevékenységi jelentésében a következő hibaarányokat ismertette, amelyeket ugyanakkor a Számvevőszék nem ellenőrzött:

a) Szolidaritás és a migrációs áramlások kezelése (SOLID): 2,26%-os feltárt hibaarány és 0,75%-os fennmaradó hibaarány;

b) Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF): 0%-os feltárt hibaarány és 1,54%-os fennmaradó hibaarány;

c) Közvetlen irányítású decentralizált ügynökségek: kevesebb mint 2%-os fennmaradó hibaarány;

102. megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2017. évre nem számította ki a többéves pénzügyi keret 4. fejezete (Globális Európa) alatt elköltött uniós források hibaarányát, és az erről szóló határozatot a Számvevőszék tételes vizsgálatának csökkentésére irányuló általános stratégiája alapján hozták meg, illetve részben „mások munkájára” támaszkodik;

103. tudomásul veszi a fennmaradó hibaarány pozitív alakulását, amelyet a DG DEVCO és a DG NEAR által megrendelt, a fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányok jeleznek, és megjegyzi, hogy a DG DEVCO ügyleteire vonatkozó reprezentatív fennmaradó hibaarány legvalószínűbb becslése a 2016. évi 1,67%-hoz és a 2015. évi 2,2%-hoz képest 1,18%, míg a DG NEAR tranzakciói esetében a fennmaradó hibaarány 0,67% volt;

104. megjegyzi ugyanakkor, hogy a DG DEVCO és a DG NEAR fennmaradó hibaarányai a futó projekteknél nem vonatkoznak minden kifizetésre, hanem csak olyan lezárt szerződésekből eredő tranzakciók esetében számolták ki, ahol már minden ellenőrzést elvégeztek, minek következtében csak a 2017. évet megelőző, és nem a 2017. évi tényleges kifizetések hibaarányait elemezték;

105. megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányok nagyjából alkalmasak voltak a célra, habár a Számvevőszékben erős aggályok merültek fel e tanulmányok minőségével kapcsolatban;

106. aggodalommal állapítja meg, hogy a hibaarány tekintetében elért jó eredmények ellenére a 2% feletti indikatív hibaaránnyal rendelkező egyetlen kiadási terület a „Közvetlen irányítás – vissza nem térítendő támogatások”, ahol a hibaarány 2,80% a DG NEAR esetében, illetve 2,12% a DG DEVCO esetében;

107. felszólítja a DG RTD-t, hogy éves tevékenységi jelentésében tegye közzé ország-specifikus ajánlásait;

108. kiemeli a Számvevőszéknek a köz- és magánszféra közötti partnerségekről[5] (PPP-k) szóló igen negatív megállapításait, valamint a Számvevőszék azon ajánlását, hogy „ne ösztönözzék a köz-magán társulások intenzívebb és minél szélesebb körű alkalmazását” az Unión belül; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe ezt az ajánlást a köz- és magánszféra közötti partnerségek olyan fejlődő országokban való kezelése során, ahol a PPP-k sikeres végrehajtása még nehezebb, mint az EU-n belül;

109. üdvözli a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programjának (EaSI) három tengelye alatt 2017 folyamán elért eredményeket; felhívja a figyelmet arra, hogy az EaSI-támogatások, és különösen a Progress és az európai foglalkoztatási szolgálatok hálózata (EURES) nagyon fontosak a szociális jogok európai pillérének végrehajtása szempontjából; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy az EaSI mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási tengelye keretében működő szociális vállalkozási szakterület továbbra is alulteljesít; nagyra értékeli, hogy a Bizottság szorosan együttműködik az Európai Beruházási Alappal (EBA) azon kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben kihasználja a „szociális vállalkozás” tematikus szakasz alatti forrásokat.

Kutatás és innováció

Sikertörténetek

110. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Horizont 2020 keretében nyújtott uniós társfinanszírozással – más kutatókkal együtt – Gérard Mourou nyerte a fizikai Nobel-díjat a lézeres szemműtétet elősegítő ultrarövid, ultragyors lézersugarakkal kapcsolatos kutatásaiért, valamint hogy a Ritka Betegségek Kutatásával Foglalkozó Nemzetközi Konzorcium (IRDiRC) három évvel hamarabb érte el azt a célját, hogy 200 új terápia álljon rendelkezésre a ritka betegségek kezelésére;

111. megjegyzi továbbá, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében a „Horizont 2020” keretprogram – életkortól vagy állampolgárságtól függetlenül – 36 00 kutatót támogatott pályafutásuk minden szakaszában, és hogy az elektronmikroszkópok optimalizálásáért a 2017. évi kémiai Nobel-díjban részesülő három kutatóból ketten részt vettek a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekben és más uniós finanszírozású kutatási projektekben;

112. üdvözli az Európai Innovációs Tanács kísérleti projektje első szakaszának 2017. októberi megindítását a „Horizont 2020” keretprogram 2018–2020 közötti időszakra szóló, 2,7 milliárd eurós finanszírozással rendelkező munkaprogramjának részeként, amelynek célja az olyan kimagasló innovátorok, induló vállalkozások, kisvállalatok és kutatók támogatása, amelyek/akik a már létező termékektől, szolgáltatásoktól vagy üzleti modellektől radikálisan eltérő, nagyszerű ötletekkel jelentkeznek és nemzetközi szinten is jelentős potenciállal rendelkeznek;

113. megjegyzi, hogy a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az egyszerűsített költségelszámolási opció használatát még inkább kiterjesszék, különösen az átalányfinanszírozás használatával;

Javítandó kritikus kérdések

114. megjegyzi, hogy az európai innovációs eredménytábla szerint az EU innovációs teljesítménye 2010 óta 5,8%-kal nőtt; megjegyzi azonban, hogy nem került sor az uniós országok közötti konvergenciára; megjegyzi, hogy a következő országok a Horizont 2020 alapjainak legnagyobb kedvezményezettjei (résztvevő nettó igényelt uniós támogatása euróban): Németország 5 710 188 927,80 / Egyesült Királyság 5 152 013 650,95 / Franciaország 3 787 670 675,13; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet a kutatási alapok földrajzi eloszlására azzal a céllal, hogy ez a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében hozzájáruljon az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez az európai kutatási térségben;

115. megjegyzi, hogy a Bizottság elismeri, hogy vannak hiányosságok a Horizont 2020 teljesítménymérési keretében, ami megnehezíti annak értékelését, hogy a program egy adott pillanatban milyen eredményeket ért el a program valamennyi célkitűzése tekintetében; reméli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben a Horizont Európa programra vonatkozó javaslatok orvosolni fogják ezeket a hiányosságokat, és sajnálja, hogy a jelenlegi időszakban nem veszik figyelembe a teljesítménymérési keret javítását célzó intézkedéseket;

116. megjegyzi, hogy az DG RTD éves tevékenységi jelentése 6 különböző hibaszázalékot említett, hármat az FP7, hármat pedig a Horizont 2020 tekintetében; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés nem segíti elő az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és azt haladéktalanul korrigálni kell; elfogadja azonban, hogy két különböző pénzügyi időszak alatt futó két különböző programról van szó;

Biztonság és uniós polgárság

Sikertörténetek

117. emlékeztet arra, hogy a DG HOME 1,831 millió eurós költségvetést kezelt a migráció és 313,75 millió eurót a biztonság területén, és hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves finanszírozási keret eredeti 6,9 milliárd eurós összköltségvetését 2015 és 2017 között jelentős mértékben, 3,9 milliárd euróval növelték;

118. megjegyzi, hogy növelték a DG HOME által kezelt költségvetést és személyi állományát annak érdekében, hogy meg tudjanak birkózni a migrációs válsággal és a belső biztonságot fenyegető veszélyekkel kapcsolatban végzett megnövekedett feladatokkal; ami az emberi erőforrásokat illeti, 2017 végén a DG HOME-nak 556 alkalmazottja volt, szemben a 2016. évi 480 fővel;

Javítandó kritikus kérdések

119. aggodalommal állapítja meg, hogy a DG HOME által kezelt források végrehajtási üteme 2017 végén a teljes fennálló kötelezettségvállalások 24%-os növekedését idézte elő, és hogy a 2017. évi jó végrehajtási arány azt tükrözi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok egy részét átvitték 2018-ra;

120. aggodalmát fejezi ki az EASO irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt jelentős hiányosságok miatt, amelyek indokolták a jó hírnév érdekében megfogalmazott fenntartás elfogadását; hangsúlyozza azonban, hogy a DG HOME azonnal reagált az igazgatótanács együttdöntési eljárásának bevezetésével, és az EASO esetében új irányítást vezetett be a helyzet kezelése érdekében;

121. megismétli azon kérését, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020 program (REC) alatti költségvetési tételek határozzák meg a program egyes – a nemek közötti egyenlőséghez kötődő – céljaihoz rendelt forrásokat, az erre a célra szánt pénzeszközökkel kapcsolatos megfelelő elszámoltathatóság biztosítása érdekében;

122. megismétli azon felhívását, hogy legyen külön költségvetési sora a Daphné egyedi célkitűzésnek annak kimutatása érdekében, hogy az Unió elkötelezett a nők és lányok elleni erőszak leküzdése iránt; felszólít e költségvetési sor forrásainak növelésére és a 2014–2020 közötti időszakban a Daphné programra szánt források csökkentésének visszafordítására; felhív a Daphné egyedi célkitűzésben foglalt támogatások tudatosítására irányuló folyamatos erőfeszítésekre, valamint olyan intézkedésekre, amelyek a célkitűzéshez kapcsolódó adminisztratív eljárásokat felhasználóbarátabbá teszik;

Globális Európa

Sikertörténetek

123. rámutat arra, hogy az ügyletek szabályszerűségét illetően végzett számvevőszéki munka feltárta, hogy a Bizottság megerősítette ellenőrzési rendszereit, ami a korábbi megbízhatósági nyilatkozathoz képest arányaiban kevesebb hibát eredményezett;

124. megjegyzi, hogy a Számvevőszék 7 projekt teljesítményét is ellenőrizte; üdvözli, hogy mind a 7 projekt releváns teljesítménymutatókat tartalmazott, és hogy a keret jól strukturált volt és teljesíthető eredményeket tartalmazott;

125. tudomásul veszi a Számvevőszék Mianmarnak/Burmának nyújtott uniós támogatásról szóló különjelentését és a Bizottság válaszát; üdvözli e tekintetben, hogy az EU vezető szerepet játszott a fejlesztési prioritások nehéz körülmények között és korlátozott személyzeti erőforrások mellett történő támogatásában; megjegyzi ugyanakkor, hogy az uniós támogatás csak részben bizonyult hatékonynak; támogatja a Számvevőszéket annak hangsúlyozásában, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a hazai bevételek mozgósítására, különösen a feltörekvő gazdaságokban; tekintettel a mianmari hadsereg által elkövetett dokumentált atrocitásokra, komoly aggodalmának ad hangot az uniós költségvetésből Mianmarnak nyújtott folyamatos ágazati költségvetési támogatás miatt;

126. az európai szomszédságpolitika példáját követve és a „többért többet” elvet bevezetve a fejlesztés ösztönzőkre épülő megközelítésére szólít fel; úgy véli, hogy minél eredményesebb és gyorsabb belső reformokat hajt végre egy adott ország a demokratikus intézmények felépítése és megszilárdítása, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén, annál több támogatást kell kapnia az Uniótól;

127. hangsúlyozza a fejlődő országokban a jó kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság támogatását célzó finanszírozás növelésének fontosságát az elszámoltatható és átlátható intézmények előmozdítása, a kapacitásépítés támogatása, valamint a részvételen alapuló döntéshozatal és az információkhoz való nyilvános hozzáférés elősegítése érdekében;

128. felhívja a figyelmet az energiaszegénység fejlődő országokban tapasztalt mértékére és következményeire, valamint az Unió e típusú szegénység csökkentésére irányuló erőteljes szerepvállalására; hangsúlyozza, hogy erős és összehangolt erőfeszítésekre van szükség a kormányok és az érintett országok érdekelt felei részéről az energiaszegénység csökkentése érdekében;

Javítandó kritikus kérdések

129. aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék visszatérő hibákat tárt fel az időközi kifizetések kapcsán felmerülő kiadások túlszámlázása során;

130. ismételten sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az uniós küldöttségvezetők által kiállított, a külső támogatások kezeléséről szóló jelentéseket (EAMR) nem csatolták a DG DEVCO és a DG NEAR éves tevékenységi jelentéseihez, amint azt a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése előirányozza; sajnálatosnak tartja, hogy ezeket rendszeresen bizalmasnak minősítik, miközben a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése értelmében azokat „az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket”;

131. aggodalommal állapítja meg, hogy a szerződések a rendkívül korlátozott számú nemzeti fejlesztési ügynökségek kezében összpontosulnak, ami azzal a kockázattal jár, hogy az Unió fejlesztési politikája újból nemzeti hatáskörbe kerül, és ez ellentétes lenne az uniós külpolitika nagyobb fokú integrációját illető érdekekkel; sürgeti a Bizottságot, hogy könnyítse meg a nemzeti ügynökségek pillér-alapú értékelését illető dokumentáció kibocsátásáért felelős hatóság szóban forgó dokumentációhoz való hozzáférését, majd a nyilvánosság számára is tegye hozzáférhetővé azt; ezzel kapcsolatban aggodalommal tekint arra a torz kereskedelmi gyakorlatra, miszerint az Európai Bizottság ezeket a nemzeti szervezeteket az említett információhoz való hozzáférés korlátozására ösztönzi; felszólítja a Bizottságot, hogy mihamarabb erősítse meg a szerződés odaítélésére és a közbeszerzésre irányuló eljárások ellenőrzési rendszerét annak érdekében, hogy elkerülhető legyen bárminemű versenytorzulás e magas támogatásban részesülő, korlátozott számú nemzeti ügynökségek és egyéb, egyértelműen Európa-párti magán- és közjogi intézmények között;

132. aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a fennmaradó hibaarányra vonatkozó tanulmányoknak vannak bizonyos korlátai, tekintettel arra, hogy tanulmányokról és nem ellenőrzésekről van szó, így nem követik a nemzetközi ellenőrzési standardokat, valamint igen korlátozott ellenőrzéseket tartalmaznak a közbeszerzéseket illetően;

133. felhívja a DG NEAR-t és a DG DEVCO-t, hogy a fennmaradó hibaarányról szóló 2019. évi tanulmánnyal kezdődően nyújtsanak pontosabb iránymutatást a tanulmányt készítő vállalkozónak a második szintű közbeszerzések ellenőrzését illetően, valamint a tanulmányban vizsgált fennmaradó hibaarányok összességét a projektek eredendő kockázata szerint rétegezzék, és helyezzenek nagyobb súlyt a közvetlen irányítású támogatásokra, illetve kisebbet a költségvetés-támogatási ügyletekre;

134. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Belső Ellenőrzési Szolgálata által megállapított hiányosságok orvoslása érdekében, valamint megbízható és teljesen nyilvános dokumentummá alakítsa át a külső támogatások kezeléséről szóló jelentést, amely megfelelően alátámasztja a küldöttségek vezetői és a DG DEVCO főigazgatója által kiadott megbízhatósági nyilatkozatot;

135. úgy véli, hogy a külső segítségnyújtások esetében a Bizottságnak nagyobb figyelmet kellene fordítania az ENSZ Alapokmányában meghatározott emberi jogok és a jogállamiság kedvezményezett országokban történő tiszteletben tartására;

136. aggodalmának ad hangot az összevont uniós finanszírozási lehetőségek ismertségének hiánya miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye ismertebbé, és erősítse meg a különböző eszközök egymást kiegészítő jellegét;

137. nagyon aggasztja a bizottsági javaslatokra jellemző azon tendencia, hogy a támogatható kiadások és a hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) jogosult országok fejlesztési kiadásai, valamint a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) keretében támogatásra jogosult országok meghatározása tekintetében figyelmen kívül hagyják a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[6] jogilag kötelező erejű rendelkezéseit; emlékeztet arra, hogy az uniós kiadások jogszerűsége a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás egyik kulcsfontosságú alapelve, és hogy a politikai megfontolások nem írhatják felül az egyértelmű jogi rendelkezéseket; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz elsősorban a szegénység elleni küzdelemre szolgáló eszköz;

138. sajnálja, hogy a Bizottság Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságának minden éves tevékenységi jelentésben fenntartást kellett kiadnia az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek szabályszerűségéről, ami komoly belső igazgatási hiányosságokra mutat rá;

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

139. megjegyzi, hogy a LIFE program 2017-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját; kiemeli, hogy a program 222 millió eurót biztosított 139 új projekt társfinanszírozására; hangsúlyozza, hogy a LIFE program keretében további erőfeszítéseket kell tenni a kifizetések késedelmének csökkentésére, mivel 2017-ben a kifizetések 5,8%-a túllépte az előírt határidőket (3,9% 2016-ban, 12% 2015-ben);

140. rámutat arra, hogy a LIFE program 2014–2015 közötti időszakra vonatkozó félidős értékelését 2017-ben tették közzé; megjegyzi, hogy mivel a legtöbb projekt még nem kezdődött meg, és kevés projekt zárult le, ez az értékelés elsősorban a LIFE program célkitűzéseinek elérése érdekében bevezetett folyamatokra összpontosított, és arra a következtetésre jutott, hogy a LIFE program uniós hozzáadott értéket biztosít, ugyanakkor rámutatott az esetleges javítási lehetőségekre; hangsúlyozza, hogy a támogatáskezelési eljárásokat, különösen a kérelmezési és jelentéstételi eljárásokat nemcsak egyszerűsíteni kell, hanem jelentősen fel is kell gyorsítani;

141. megjegyzi, hogy a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EASME) való együttműködést célzó, kiszervezésről szóló határozat személyzetre vonatkozó feltételei azzal járnak, hogy a személyzeti erőforrások nagyon szűkösek a Környezetvédelmi Főigazgatóságon a LIFE programhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében, ami a főigazgatóságon belüli munkamódszerek és intézkedések további felülvizsgálatát teheti szükségessé;

142. kiemeli, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóság és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság ellenőrzött belsőkontroll-rendszerei csak részben eredményesek, mivel néhány nagyon fontos ajánlást még kezelni kell az elfogadott cselekvési terveknek megfelelően;

143. hangsúlyozza, hogy a DG CLIMA és a DG BUDG követi nyomon a többéves pénzügyi keretben az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó 20%-os célkitűzést, és a DG CLIMA támogatja a többi főigazgatóságot abban, hogy az éghajlati szempontokat integrálják tevékenységeikbe; sajnálatosnak tartja, hogy 2017-ben az uniós költségvetésnek csupán 19,3%-át fordították az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekre, és a becslések szerint a 2014–2020 közötti időszak átlaga csak 18,8% lesz;

144. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a DG CLIMA 2017. évi éves tevékenységi jelentésében megismétlődik a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) uniós nyilvántartásában a többi jelentős biztonsági hiányosság tekintetében a reputációval kapcsolatos okokból megfogalmazott fenntartás;

145. sajnálatosnak tartja, hogy a DG SANTE átlagos fennmaradó hibaaránya az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén 2017-ben elérte a 2,5%-ot, meghaladva a 2%-os lényegességi küszöböt; megjegyzi, hogy ennek oka a tagállamok túlzott költségtérítési igényei, az egyik tagállam követeléseinek kezelése és ellenőrzése tekintetében végrehajtott strukturális változásokkal összefüggésben; kéri a DG SANTE-t, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ez a jövőben többet ne fordulhasson elő, például oly módon, hogy növelik a költségvetési rendelet által kínált egyszerűsítési intézkedések alkalmazását;

146. kiemeli, hogy a DG SANTE 2017-ben közzétette az élelmiszerláncra vonatkozó közös pénzügyi keret (2014–2020) félidős értékelését, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi keret jól működik, és hozzájárult az uniós hozzáadott érték eléréséhez; megjegyzi, hogy a Bizottság – a Számvevőszék ajánlásának megfelelően – azon dolgozik, hogy költséghatékonysági elemzési módszertant dolgozzon ki az élelmiszerlánc területére annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású beavatkozások jövőbeli gazdasági értékelését alaposabbá tegye;

Közlekedés és idegenforgalom

147. megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság 152 projektet választott ki az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott összesen 2,7 milliárd euró összegű közlekedési finanszírozásra, a teljes beruházás pedig 4,7 milliárd eurót tett ki, beleértve az egyéb állami és magánfinanszírozást is; ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozási eszköze fontos szerepet játszik a TEN-T hálózat elkészítése, az egységes európai közlekedési térség megvalósítása, a határokon átnyúló összeköttetések fejlesztése és a hiányzó összeköttetések pótlása szempontjából;

148. felkéri a TEN-T európai koordinátorait, hogy alaposan mérjék fel az aktuális programozási időszakban a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) folyosóinak környezetében befejezett projekteket és megvalósított fejlesztéseket, és tárják a Bizottság és a Parlament elé a felmérés eredményeit;

149. felhívja a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazat számára kellő időben, a következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat előtt egyértelműen mutassa be az ESBA által az egyéb pénzügyi eszközökre, különös tekintettel a CEF-re, valamint a CEF hitelfinanszírozási eszköze és egyéb uniós kezdeményezések közötti koherenciára kifejtett hatások értékelését; kéri, hogy ez az értékelés nyújtson egyértelmű áttekintést a közlekedési ágazaton belüli beruházások földrajzi egyensúlyáról; emlékeztet azonban arra, hogy egy adott pénzügyi eszköz keretében elköltött pénz mennyisége nem tekinthető a teljesítményértékelés során használandó egyetlen lényeges kritériumnak; felkéri ezért a Bizottságot, hogy végezze el az uniós finanszírozású közlekedési projektek keretében elért eredmények mélyrehatóbb vizsgálatát, és mérje meg hozzáadott értéküket;

150. üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében közzétett 2017. évi vegyesfinanszírozási felhívás eredményét és az erre rendelkezésre álló költségvetés 1,35 milliárd euróra való növeléséről szóló határozatot, amely megerősíti az uniós támogatások olyan egyéb finanszírozásokkal való ötvözésének relevanciáját és hozzáadott értékét, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak; úgy véli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek ezért továbbra is támogatnia kell az uniós támogatások és más finanszírozási források kombinálását lehetővé tevő fellépéseket, miközben továbbra is a vissza nem térítendő támogatások maradnak a finanszírozási fő eszközei;

151. megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközei végrehajtásának bizottsági felügyeletével kapcsolatos ellenőrzése részeként megállapította, hogy a CEF keretében igen alacsony volt a pénzügyi eszközök végrehajtásának aránya, és az eredetileg a CEF pénzügyi eszközeire elkülönített költségvetés (2,43 milliárd euró) többségét áthelyezték a CEF vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó költségvetési soraiba, így csak 296 millió eurót hagyva a CEF pénzügyi eszközei számára 2020-ig; megjegyzi továbbá, hogy a megadott indokok egyike az volt, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközeinek és az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) a támogathatósági kritériumai nagyrészt átfedik egymást, és a potenciálisan a CEF keretében támogatható projekteket valójában az Európai Stratégiai Beruházási Alapból finanszírozták, mivel az nagyobb politikai prioritással és nagyobb hatáskörrel rendelkezik; a CEF tekintetében felhívja a Bizottságot, hogy különösen – mivel ez adott okot a legtöbb félreértésre – a kivitelezési szerződések és alvállalkozói szerződések közötti egyértelműbb különbségtétel révén gondoskodjon arról, hogy a kedvezményezettek jobban ismerjék a támogathatósági szabályokat; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközök ne helyettesítsék, hanem egészítsék ki egymást;

152. megjegyzi, hogy 2017 volt a CEF program ellenőrzési kampányának első éve, és hogy a CEF ellenőrzése tekintetében 2–3 további évre lesz szükség ahhoz, hogy a CEF valamennyi ágazata esetében értelmezhető hibaarány-számítást tudjanak végezni; mindazonáltal üdvözli, hogy a CEF és a TEN-T 2017-ben lezárt ellenőrzései során nagyon kevés hibát tártak fel;

153. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata jelentős hiányosságokat tárt fel a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) által a légiközlekedés-védelmi és a tengeri védelmi szakpolitika együttes nyomon követésére jelenleg használt rendszerben, és három nagyon fontos ajánlást fogalmazott meg; felhívja a DG MOVE-t, hogy teljes körűen hajtsa végre az azonosított kockázatok kezelésére kidolgozott cselekvési tervét;

Kultúra és oktatás

154. üdvözli az Erasmus program 30 év alatt elért eredményeit, amely 1987 óta 9 millió személyt, köztük fiatalokat, hallgatókat és a legutóbbi időben egyetemi dolgozókat vont be mobilitási tevékenységekbe; kiemeli a program erőteljes európai hozzáadott értékét, és az európai fiatalokra irányuló stratégiai beruházásként betöltött szerepét;

155. megjegyzi, hogy az Erasmus programnak többet kell tennie annak érdekében, hogy hozzáférhető legyen a marginalizált csoportok, különösen a fogyatékossággal élő és a sajátos nevelési igényű személyek, a földrajzilag hátrányos helyzetű személyek, a korai iskolaelhagyók, a kisebbséghez tartozó személyek, a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek stb. számára;

156. aggodalmának ad hangot az Erasmus+ Diákhitelgarancia-eszköz alacsony felhasználási aránya, valamint elégtelen földrajzi kiterjedése miatt, amely három országban bankokra, másik kettőben pedig egyetemekre korlátozódik; sürgeti a Bizottságot és az Európai Beruházási Alapot, hogy vezessenek be végrehajtási stratégiát annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az eszköz hatékonyságát 2020-ig, vagy könnyítsék meg a fel nem használt források újrafelosztását magában a programban, és tegyék lehetővé a fellépések jobb finanszírozását a különböző ágakon belül;

157. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európa a polgárokért program és a Kreatív Európa program kultúra alprogramjának sikerességi aránya még mindig alacsony (2017-ben 21%, illetve 22% volt); hangsúlyozza, hogy a megfelelőbb finanszírozási szint döntő fontosságú e nem kielégítő eredmények kezelése szempontjából, amelyek kontraproduktívak maga a program célkitűzései szempontjából, mivel eltántorítják a polgárokat a részvételtől;

158. kiemeli az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) szerepét a három kulturális és oktatási program végrehajtásában: ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az EACEA belső ellenőrzési hiányosságaival kapcsolatban, amelyekre az Erasmus+ program és a Kreatív Európa program támogatásainak kezelése terén végzett ellenőrzés derített fényt; megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata hiányosságokat talált az EACEA Erasmus+-támogatásokat kezelő folyamatában; ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak és az EACEA-nak nem lehetnek nehézségei a szükséges korrekciós intézkedések annak érdekében való bevezetésével, hogy biztosítsák a teljes körű átláthatóságot, és garantálják, hogy a kulturális és oktatási programokat a legmagasabb színvonalon hajtják végre;

KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS ÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

159. megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság szerződéseket kötött az ENSZ ügynökségeivel közel 253,5 millió euró értékű hozzájárulásra az uniós költségvetésből – melyek közül az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (119,21 millió euró), az UNICEF (29,34 millió euró) és az ENSZ Projektszolgáltatási Irodája (20,05 millió euró) voltak a legnagyobb kedvezményezettek –, a Világbankkal kötött szerződések értéke pedig 174,11 millió euró volt;

160. tekintettel a segélyezési módokat illetően a közvetlen támogatásokról a vagyonkezelői alapokra és a vegyes finanszírozásra – beleértve az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot is – való átállásra, felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy az Európai Parlamenttel fogadjanak el intézményközi megállapodást a fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzusban meghatározott politikai elvek alapján az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a parlamenti vizsgálatra vonatkozóan;

161. üdvözli a Számvevőszék 2018/35. sz. különjelentésében közzétett ajánlásait az uniós források nem kormányzati szervezetek általi felhasználása átláthatóságának javítására vonatkozóan, amelyben többek között azt ajánlja, hogy a Bizottság javítsa számviteli rendszerében a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó információk megbízhatóságát, és hogy a Bizottság javítsa a nem kormányzati szervezetek által felhasznált forrásokra vonatkozóan gyűjtött információkat; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi mandátum lejárta előtt hajtsa végre ezeket a javaslatokat;

162. teljes mértékben elismeri számos kihívás összetettségét és a sokrétű és egymást kiegészítő válaszintézkedések iránti igényt, azonban kitart amellett, hogy a finanszírozási rendelkezéseknek egyértelműeknek kell lenniük, és hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásokat tiszteletben kell tartani;

163. megállapítja, hogy a pénzügyi eszközök száma jelentősen megugrott, ami a közlekedési ágazatban új támogatásötvözési lehetőségeket teremt, ugyanakkor azonban megállapodások összetett hálóját fonta az uniós költségvetés köré; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek az uniós költségvetés melletti eszközök az elszámoltathatóság és átláthatóság aláásását kockáztathatják, mivel a jelentéstétel, az ellenőrzés és a nyilvános ellenőrzés nincs összehangolva; felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel, hogyan lehetne megreformálni az uniós költségvetési rendszert, és különösen azt, hogyan lehetne a legjobban biztosítani, hogy az átfogó finanszírozási rendszerek ne legyenek összetettebbek annál, mint ami az uniós szakpolitikai célok eléréséhez feltétlenül szükséges, valamint hogy biztosítsák az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget;

164. rámutat, hogy a költségvetési hatóság 16 milliárd euróról 26 milliárd euróra növelte az ESBA-garanciát, és 315 milliárd euróról 500 milliárd euróra emelte a megcélzott beruházási volument, továbbá 2017 végéig az EBB-csoport összesen 36,7 milliárd euró értékben kötött szerződést (2016: 21,3 milliárd euró);

165. megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint az EBB-csoport által 2017 végéig aláírt ESBA-szerződések összértékének 64%-a az alábbi hat tagállamra összpontosult: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Egyesült Királyság, Lengyelország;

166. sajnálatosnak tartja, hogy csak az ESBA finanszírozásának csak 20%-a támogatott olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, mivel az EBB standard portfóliója elérte a 25%-os küszöbértéket; felszólítja a Bizottságot, hogy alakítson ki fenntartható pénzügyi, illetve finanszírozási konstrukciókat és olyan támogató beruházási környezetet, amely tükrözi az Unió kötelezettségvállalásait és általános céljait, ezzel elősegítve az Unión belüli innovációt és gazdasági, társadalmi, illetve területi kohéziót, továbbá erősítve a beruházások szociális dimenzióját a beruházási hiány áthidalása révén a szociális ágazatban, valamint az infrastrukturális biztonság tekintetében;

167. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ESBA irányító szervei a szerződések aláírásakor vegyék figyelembe a megfelelő földrajzi egyensúly szükségességét, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az elért eredményekről;

Kutatási térség

168. megjegyzi, hogy a kifizetések tekintetében a Bizottság 2017-ben 11,2 milliárd eurót fektetett a kutatás és az innováció területére (K+I), ennek 58%-át közvetlen irányítás alatt, 42%-át pedig megbízott szerveken keresztül, ez utóbbi 18,2%-át (583 millió euró) közös vállalkozásokon keresztül hajtották végre, 16,8%-ot (540 millió euró) pedig az Európai Beruházási Bankon (EBB) és az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül;

169. felhívja a Bizottságot, hogy 2019 második felében tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a kutatás területén alkalmazott pénzügyi eszközök végrehajtásáról és eredményeiről;

Vagyonkezelői alapok

170. rámutat arra, hogy a nem uniós országoknak nyújtott támogatás során egyre inkább alternatív finanszírozási modelleket alkalmaznak – például vagyonkezelői alapokat és a törökországi menekülteket támogató eszközt –, ami növeli a meglévő pénzügyi struktúrák összetettségét; azonban elismeri, hogy ezek az eszközök tették lehetővé a kihívásokkal teli körülményekre való gyors reagálást és a rugalmasságot;

171. rámutat arra, hogy az EFA-ból, az uniós költségvetésből és más adományozóktól érkező források vagyonkezelői alapokba való összevonása nem eredményezheti azt, hogy a fejlesztési és együttműködési politika részére elkülönített pénzösszeg ne érje el a szokásos kedvezményezettjeit, vagy hogy ne az eredeti célkitűzéseket, például a szegénység felszámolását és az alapvető jogok előmozdítását szolgálja;

172. rámutat arra, hogy a vagyonkezelői alapok megnövekedett alkalmazása az uniós költségvetés jelenlegi rugalmatlanságából ered;

173. kiemeli, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásában az Unió költségvetése mellett egyre gyakoribb más pénzügyi mechanizmusok alkalmazása is, azzal a kockázattal jár, hogy csökken az elszámoltathatóság és az átláthatóság említett mértéke, mivel a beszámolási, nyilvános ellenőrzési és közpénzellenőrzési mechanizmusok nincsenek összhangban egymással; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a vagyonkezelői alapok felszámolását, különösen, amelyek szükséghelyzeti mivolta nem jól igazolható, amelyek nem képesek jelentős mértékben hozzájárulást szerezni más donoroktól, és amelyeknél az alapvető jogok megsértésének kockázata fennáll, vagy olyan harmadik országbeli hatóságok is részesei, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat;

A törökországi menekülteket támogató eszköz

174. megjegyzi, hogy a törökországi menekülteket támogató eszközről szóló 27/2018 sz. különjelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy a kihívást jelentő környezetben a törökországi menekülteket támogató eszköz – próbára tevő körülmények közepette – gyorsan mozgósított 3 milliárd eurót az uniós költségvetésből és az uniós tagállamoktól a menekültválságra való gyors reagálás érdekében, de nem teljesítette teljes mértékben ennek hatékony koordinálására vonatkozó célját, illetve a megfelelő ár-érték arányt; kéri a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Számvevőszék által a törökországi menekülteket támogató eszközre vonatkozóan tett valamennyi ajánlást, nevezetesen a készpénztámogatási projektek nyomon követése és az ezekhez kapcsolódó jelentéstétel javítását, valamint a nem kormányzati szervezetek működési környezetének javítását a török hatóságokkal együttműködésben, és hogy biztosítsa, hogy a forrásokat valóban a menekülteket támogató projektekre fordítsák, és ne használják fel más célokra; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be rendszeresen a Parlamentnek a finanszírozott intézkedések jogalappal való összeegyeztethetőségéről;

175. megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék szerint az ellenőrzött projektek hasznos segítséget nyújtottak a menekültek számára, többségük teljesítette a kitűzött outputokat, a várt végeredményeket azonban a projektek fele még nem érte el;

176. megjegyzi, hogy az Európai Ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak többet kellene tennie azért, hogy biztosítsa, hogy az EU–Törökország nyilatkozat tiszteletben tartsa az uniós alapjogokat, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen vegye figyelembe az alapjogi szempontokat az ehhez kapcsolódó döntésekkor, többek között alapjogi hatásvizsgálatokon keresztül; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést erről az Európai Parlamentnek;

177. sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Oknyomozó Együttműködések (EIC) egy vizsgálata kétségeket támasztott az eszköz alapjainak felhasználását illetően; felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a kérdést, és az eredményekről tájékoztassa a Parlamentet;

178. felszólítja a DG DEVCO-t, hogy 2020-ig vizsgálja felül a közvetett irányítással végrehajtott projektek kedvezményezettjeinek nyújtott iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy – a legjobb értékarány elérése érdekében – a tervezett tevékenységeket időben végrehajtsák, és azok hozzájáruljanak a projekteredmények gyakorlati felhasználásához;

179. megjegyzi, hogy a Számvevőszék rámutat arra, hogy az „Igazgatás” fejezet kiadásait nem jellemzi lényeges hibaszint; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy a hibaszint az előző évhez viszonyítva növekedett (0,55% volt 2017-ben és 0,2% volt 2016-ban);

180. megjegyzi, hogy míg a Számvevőszék nem állapított meg jelentős gyengeségeket, talált olyan visszatérő területeket, amelyek javításra szorulnak;

Igazgatás

A Bizottság főtitkárának kijelölésére szolgáló kinevezési eljárás

181. elégedetlen a Bizottság főtitkárának kijelölésére szolgáló kinevezést követően a média és a nyilvánosság részéről megnyilvánuló, az eljárásra vonatkozó jogos aggodalmakra adott válaszaival, valamint a Bizottság magyarázataival, amelyeket az Európai Parlament plenáris ülésén folytatott vita közben, illetve írásban nyújtott be a Parlament 2018. április 18-i állásfoglalását illetően, amelyek kitérő, védekező és formális jogi jellegűek voltak, ami a Bizottság érzéketlenségét mutatja az iránt, hogy az európai polgárok fontosnak tartják az átlátható, tisztességes és nyílt felvételi eljárásokat;

182. ezzel összefüggésben emlékeztet arra , hogy az ombudsman a 488/2018/KR és 514/2018/KR sz. egyesített ügyekben négy alkalommal állapított meg a hivatali visszásságot; megjegyzi, hogy az ombudsman következtetései „nagyrészt hasonlóak az Európai Parlament következtetéseihez” és amely szerint egyetért (az Európai Parlament) értékelésével, amely szerint a kettős kinevezés feszegette, és talán túl is lépte a jogszabályi kereteket”; kiemeli az ombudsman Bizottságnak benyújtott ajánlását, mely szerint a főtitkárra vonatkozóan külön, független eljárást kellene kidolgoznia, amely elkülönül más vezető személyek kinevezésétől; sajnálatosnak tartja ezért, hogy a Bizottság 2018. december 3-án arcpirító választ adott az európai ombudsmannak, és szinte semmilyen belátást nem tanúsított a 11 000 oldalnyi dokumentáció vizsgálatát követően az ombudsman által felvetett kérdésekkel kapcsolatban;

183. figyelembe veszi, hogy Oettinger biztos 2018. szeptember 25-én intézményközi kerekasztalt szervezett a felső vezetők kiválasztásáról és kinevezéséről, bár a jelek szerint az ülés eredménytelenül zárult; ezért felhívja a Bizottságot, hogy ültesse át a gyakorlatba a Bizottság integritási politikájáról szóló állásfoglalásának (29) bekezdését;

184. felhívja a Bizottságot és az összes európai intézményt, hogy szükség esetén vizsgálják felül a kinevezési eljárásokat, különösen a vezető tisztviselők és adott esetben a kabinet tagjai esetében, valamint tegyenek további intézkedéseket az átláthatóság, a méltányosság és az esélyegyenlőség javítása érdekében a kinevezési eljárások során, az európai ombudsman megállapításai és az Európai Parlament következő, az Európai Unió intézményeinek kinevezési eljárásáról szóló tanulmánya alapján; felszólítja a Bizottságot, hogy 2019. augusztus 31-ig számoljon be az Európai Parlamentnek az elért eredményekről;

Európai Iskolák

185. megjegyzi, hogy az Európai Iskolák 2017-ben 189,9 millió eurós hozzájárulást kaptak az uniós költségvetésből;

186. elismeri, hogy a számvevőszéki vizsgálat nem tárt fel lényeges hibákat az Európai Iskolák 2017-re vonatkozó végleges konszolidált pénzügyi kimutatásaiban, és hogy az Európai Iskolák és a főtitkári hivatal éves beszámolójukat a hivatalosan megállapított határidőn belül készítették el; megjegyzi azonban, hogy az Európai Iskolák belső ellenőrzési rendszerét tovább kell javítani ahhoz, hogy megfeleljen a Számvevőszék és az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ajánlásainak;

187. elkeserítőnek tartja, hogy több mint 15 éve nem rendelkeznek az Európai Iskolák megfelelő pénzgazdálkodási rendszerrel;

188. továbbra is aggódik a főtitkári hivatal és a kiválasztott iskolák belső ellenőrzési rendszerei, különösen a kifizetési rendszerek, az ellenőrzési környezet és a felvételi folyamat terén tapasztalható jelentős hiányosságok miatt;

189. megállapítja, hogy a Számvevőszék nem tudta megerősíteni, hogy az iskolák 2016. évi pénzgazdálkodása megfelelt a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban előírtaknak; ezért további erőfeszítéseket szorgalmaz a költségvetésen kívüli számlák kezelésével, a számviteli és belső ellenőrzési rendszerek javításával, valamint a felvételi és kifizetési eljárásokkal és a költségvetési gazdálkodás javítását célzó iránymutatások kidolgozásával kapcsolatos fennmaradó ajánlások lezárására;

190. megismétli a Parlament azon véleményét, miszerint sürgősen szükség van az Európai Iskolák rendszerének „átfogó felülvizsgálatára” egy „irányítási, pénzügyi, szervezeti és pedagógiai kérdésekre kiterjedő reform” megfontolása érdekében, továbbá emlékeztet azon kérésére, hogy „a Bizottság évente terjesszen az e területeken elért eredményeket értékelő jelentést a Parlament elé”;

191. elfogadhatatlannak találja, hogy a Bizottság szerint a 2014–2017 közötti időszakban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által kibocsátott nyolc kritikus vagy nagyon fontos ajánlás még mindig függőben van; kéri, hogy 2019. június 30-ig szerezze be az ajánlások végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést;

A Bizottság 2016-ra vonatkozó mentesítésének nyomon követése

192. megjegyzi, hogy a Bizottság a 2016-ra vonatkozó mentesítés nyomon követéséről szóló közleményében (COM(2018)0545) a Bizottság 394 ügyet gyűjtött össze, amelyeket a Parlament vetett fel a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan, és 108 bekezdéshez nem szólt hozzá; kéri, hogy a Bizottság az Európai Parlament által felvetett minden kérdésre részletesen válaszoljon állásfoglalásaiban, amelyen a mentesítésről való döntései szerves részét képezik;

193. üdvözli, hogy a Bizottság reagált a Parlament által a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések és a fő teljesítménymutatók vonatkozásában tett észrevételekre, amelyeket a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalása[7] tartalmaz, és változtatásokat hajtott végre azok javítása érdekében; megjegyzi, hogy a Bizottság titoktartási korlátozások nélkül továbbította a külső támogatások kezeléséről szóló 2017. évi jelentéseket a Parlamentnek, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az e jelentésekhez való hozzáférés valójában még nehézkesebbé vált; várakozással tekint az elé, hogy a jövőben a Parlament könnyebben hozzáférjen ezekhez a jelentésekhez;

Egyéb kérdések

194. aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság még mindig nem talált megoldást a Luxemburgban dolgozó európai tisztviselők korrekciós koefficiensét illető egyre nagyobb egyenlőtlenségek problémájára, tekintve, hogy ez a különbség az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában meghatározott 5%-os küszöbértékhez képest 2018-ra több mint háromszorosára (16,8%) nőtt, amelynek következtében Luxemburg vonzereje csökkent, továbbá több mint 11 000 európai uniós tisztviselővel szembeni igazságtalan megkülönböztetéssel jár, arra kényszerítve több mint egyharmadukat, hogy a környező országok egyikében telepedjenek le, tovább nehezítve ezzel a határátkelőkön kialakult forgalom helyzetét; megjegyzi, hogy más, luxemburgi székhelyű intézmények már pozitív megoldásokat dolgoztak ki erre a problémára; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jelenlegi korrekciós együttható problémáját, és tegye meg a szükséges intézkedéseket;

195. sürgeti a Bizottságot, hogy – az Európai Unió Bíróságának 2000-es ítélete (Ferlini-ítélet) értelmében, az európai betegek egyenlő bánásmódjáról szóló 2011/24/EU irányelv megszegése miatt – továbbá ahogyan azt 2018-ban az orvosok és fogorvosok közötti megállapodás kapcsán is tette – minél előbb tegyen panaszt a luxemburgi kórházak közötti megállapodás ellen, amelynek értelmében a Luxemburgban tartózkodó európai tisztviselők és egyéb alkalmazottak egészségügyi ellátása évi több mint kétmillió euró értékű felár felszámítása mellett történik;

196. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen alapos és naprakész hatásvizsgálatot az egylégterű irodák (mint amilyen az új JMO II épület is) termelékenységre, illetve az érintett személyzet tisztességes munkahelyre és munkakörülményekre vonatkozó kilátásai tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a vizsgálat eredményeiről;

2014 - 2017: Hogyan járult hozzá, illetve járul hozzá a jövőben az Európai Parlament a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kialakításához a Bizottságban és a tagállamokban

Teljesítményalapú költségvetés-tervezés és ellenőrzés

197. kitart amellett, hogy az Európai Unió költségvetése megtervezésének, végrehajtásának és az elért eredmények jelentésének szakpolitikai célokat kell szolgálnia;

198. hangsúlyozta, hogy az Európai Unió költségvetésének végrehajtása során az eredményekre, és a szélesebb körű, kedvező eredmények elérésére kell összpontosítani, és hogy az uniós költségvetés szerkezetét módosítani kell annak érdekében, hogy biztosítható legyen az előrehaladás és a teljesítmény mérése;

199. ezzel összefüggésben ösztönözte a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az elért eredményekre, és tágabb következményekre, a teljesítményellenőrzésekre és a szakpolitikák végső hatására;

200. hangsúlyozza, hogy minden ellenőrzésnek azokra a területekre kell összpontosítania, ahol a legvalószínűbbek a hibák, különösen a legtámogatottabb területek esetében;

201. felhívja a figyelmet a Bizottsággal folytatott szoros együttműködésre annak érdekében, hogy a 318. cikk szerinti értékelő jelentést átfogó összefoglaló jelentéssé alakítsa, amelyben rögzítik a különböző szakpolitikai területeken elért eredményeket, és amelyek később az éves gazdálkodási és teljesítményjelentés első részét képezték;

Az egységes belső ellenőrzési keretrendszer

202. támogatta az „egységes ellenőrzési rendszert” a megosztott irányításba bevezető 63. cikk beillesztését a felülvizsgált költségvetési rendeletbe, hangsúlyozva, hogy a jól működő nemzeti és európai irányítási és kontrollrendszerek az egységes ellenőrzési lánc alapvető elemeit képezik; egyetért azzal, hogy az egységes ellenőrzési megközelítés lehetővé teszi a források jobb felhasználását, és hogy el kell kerülni a kettős ellenőrzéseket a kedvezményezettek szintjén; megjegyzi, hogy a Bizottság egységes ellenőrzési stratégiája arra irányul, hogy meggyőződjön az ellenőrzések eredményeinek és az ellenőrző hatóságok által évente jelentett hibaarányoknak megbízhatóságáról, és hogy munkáját szilárd és koordinált ellenőrzési és könyvviteli keret révén nyomon kövesse; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az ellenőrző hatóságok munkájának nyomon követését és áttekintését a közös ellenőrzési rendszer és a megbízható eredmények biztosítása érdekében;

Kutatás

203. világosabb szabályokat és az egyszerűsített költségelszámolási opció nagyobb mértékű alkalmazását – azaz a Horizont 2020 program keretében az átalányösszegű kifizetéseket – szorgalmazta;

Strukturális alapok

204. hangsúlyozta, hogy a költségvetés végrehajtása tekintetében meg kell erősíteni a nemzeti irányítási és ellenőrző hatóságok feladatait;

205. támogatta, hogy a „visszatérítésről” (a felmerült költségek visszatérítése) térjenek át a „jogosultsági” rendszerekhez, amelyek jelentősen csökkentik a hibakockázatot;

Mezőgazdaság

206. szorgalmazta a környezetvédelmi követelmények megerősítését, a jövedelemtámogatás igazságosabb elosztását a kis gazdaságok és a fenntartható és környezetbarát gazdálkodás számára kedvező folyamatos progresszív fizetési rendszeren keresztül, valamint a KAP sürgős és határozott vonzóbbá tételét a fiatal mezőgazdasági termelők számára;

207. szorgalmazta a KAP környezettudatosságának növelését, „termelőbarát” jellegének megőrzése mellett;

Migráció

208. a 2015–2018-as időszakban megnövekedett migrációs kihívásoknak való megfelelés érdekében a finanszírozás 22 milliárd euróra való megkétszerezésével hozzájárult az uniós finanszírozáshoz;

209. felszólította a tagállamokat, hogy a fejlesztési politikával és a külpolitikával összhangban kezeljék a migráció kiváltó okait;

Uniós külügyek

210. szorgalmazta az uniós külügyek következetességét és összehangoltságát, illetve azt, hogy az EFA-t, a vagyonkezelői alapokat és a pénzügyi eszközöket a belső politikákkal összhangban kezeljék;

Igazgatás

211. kitartott amellett, hogy felül kell vizsgálni a biztosok magatartási kódexét, amely végül 2018. január 31-én lépett hatályba;

212. kitartott amellett, hogy felül kell vizsgálni az európai intézmények és szervek vezető tisztviselőire vonatkozó felvételi eljárásokat, és az átláthatóság, az integritás és az esélyegyenlőség érdekében minden üres álláshelyet meg kell hirdetni;

213. folytatta a csalás elleni zéró tolerancia politikájának támogatását;

A jövőre vonatkozó ajánlások

Jelentéstétel

214. emlékeztet arra, hogy a következő évek tekintetében a költségvetési rendelet 247. cikke (1) bekezdésének c) pontja arra vonatkozó kötelezettséget határoz meg a Bizottság számára, hogy évente integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot küldjön az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza többek között a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, a következő 5 évre vonatkozó előrejelzését;

215. nyomatékosítja, hogy e jelentésben elemezni kell a kötelezettségvállalások kifizetési hátralékok méretére való hatását az adott többéves pénzügyi keret tekintetében;

216. felhívja a Bizottságot, hogy irányítási és beszámolási céllal alakítsa ki az uniós költségvetési kiadások olyan nyilvántartását, amely lehetővé teszi majd a menekültügyi és migrációs válsággal kapcsolatos minden finanszírozásra vonatkozó beszámolást, valamint a migrációs áramlatok és az integráció kezelésére irányuló jövőbeli uniós politikát;

217. felteszi a kérdést, hogy a Bizottság miért két külön célkitűzés- és mutatókészletet használ a pénzgazdálkodási teljesítmény mérésére: egyrészt a Bizottság főigazgatói éves tevékenységi jelentéseikben értékelik a gazdálkodási terveikben meghatározott célkitűzések megvalósítását, másrészt a Bizottság az operatív kiadások a költségvetési tervezethez csatolt programindokolásain keresztül méri a kiadási programok teljesítményét; felszólítja a Bizottságot, hogy egy célkitűzés- és mutatókészlet alapján készítse el jelentéseit;

218. rámutat, hogy a teljesítményinformációkat elsősorban főigazgatósági szinten használják fel a programok és szakpolitikák irányítására; aggasztónak találja, hogy mivel a napi irányítási igényeket kielégítő teljesítményinformációk nem igazodnak a Bizottság külső beszámolási kötelezettségeihez, ezért a főigazgatóságok általában nem használják fel a Bizottság fő teljesítményjelentéseit az uniós költségvetésre irányuló teljesítménymenedzsmentjük céljaira;

219. rámutat, hogy nincs olyan előírás, hogy a főigazgatóságoknak vagy a Bizottságnak a teljesítményjelentéseikben ki kellene térniük a teljesítményinformációknak a döntéshozatalban történő felhasználására; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeli teljesítményjelentések ezeket az információkat is tartalmazzák;

220. ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az éves tevékenységi jelentések nem tartalmaznak nyilatkozatot a bejelentett teljesítményadatok minőségéről, ezért az éves irányítási és teljesítményjelentés elfogadásakor a biztosok testülete általános politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés pénzügyi irányításáért, de nem a teljesítményre és az eredményekre vonatkozó információkért;

221. rámutat, hogy a Bizottság 2018. november 21-én elfogadott közleménye az Európai Bizottságon belüli irányításról nem módosítja a biztosok politikai felelőssége és a főigazgatók operatív felelőssége közötti különbségtételt, amelyet a 2000. évi igazgatási reform vezetett be; megállapítja, hogy olykor nem volt egyértelmű, hogy a „politikai felelősség” magában foglalja-e a főigazgatók felelősségét, vagy elkülönül tőle;

222. megismétli a Számvevőszék 2017. évi ellenőrzésének megállapításait, amely szerint „a Bizottságnak jobban fel kellene használnia saját teljesítményinformációit, és a teljesítményre jobban összpontosító belső kultúrát kellene kialakítania”; következésképpen, felszólítja a Bizottságot, hogy teljes politikai ciklusába építse bele a teljesítményalapú költségvetést;

223. helyteleníti, hogy a külső fellépések finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtásáról szóló bizottsági éves jelentést egyre többször késve teszik közzé, ami gyakorlatilag akadályozza a Parlament felügyeletét és a nyilvános elszámoltathatóságot, mivel a 2016. évi jelentést csak 2018 márciusában, a 2017. évi jelentést pedig még mindig nem tették közzé; felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2019. szeptember végéig tegye közzé a 2018. évi jelentést, és tartsa fenn ezt a menetrendet a következő években is;

224. megjegyzi, hogy a tagállami hatóságok teljesítménymérési rendszereiben számos hiányosságot tártak fel, amelyek nagyrészt a 2007–2013-as időszakban befejezett projektekkel kapcsolatosak; felkéri a Bizottságot, hogy javítsa az általános teljesítménymérési rendszert, beleértve az eredménymutatók projektszintű jelenlétét is annak érdekében, hogy lehetővé váljon egy adott projekt konkrét operatív programokra vonatkozó célkitűzésekhez való hozzájárulásának értékelése; megjegyzi, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabályok megerősítették a beavatkozási logikát és az eredményekre helyezték a hangsúlyt;

225. ismételten kéri a Bizottságot, hogy a számos finanszírozási forrásra tekintettel biztosítsa a projektekhez való könnyű hozzáférést egyablakos ügyintézés formájában, hogy a polgárok egyértelműen követhessék az uniós forrásokból és az ESBA-ból társfinanszírozott infrastruktúrák fejlesztéseit és finanszírozását; ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve évente tegyen közzé áttekintést azokról a közlekedési és idegenforgalmi projektekről, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében az ERFA és a kohéziós alapok révén társfinanszíroznak;

226. felszólítja a Bizottságot, hogy

a) optimalizálja a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolást, a következők révén:

– az általa a különféle teljesítményjelentéseiben használt célkitűzések és mutatók számának további csökkentése, és az azokra való összpontosítás, amelyek a legjobban mérik az Unió költségvetése által elért teljesítményt;

– a magas szintű általános célkitűzések, illetve a konkrét program- és szakpolitikai célkitűzések közötti összhang javítása;

b) a teljesítménnyel kapcsolatos jelentés kiegyensúlyozottabbá tétele az EU előtt álló, még leküzdésre váró kihívásokról szóló információk egyértelmű bemutatásával;

c) nyilatkozat benyújtása a bejelentett teljesítményadatok minőségéről;

d) általános politikai felelősségvállalás az éves irányítási és teljesítményjelentésben a „teljesítménnyel és eredményekkel” kapcsolatos információkért;

e) a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolásában – az éves irányítási és teljesítményjelentésben is – naprakész teljesítményinformációk feltüntetése a célkitűzések elérése terén elért előrehaladásról, és a célok nem teljesülése esetén minden esetben intézkedések megtétele, illetve intézkedésekre irányuló javaslatok előterjesztése;

f) annak jelzése, hogy a döntéshozatal során hogyan használták fel az uniós költségvetésre vonatkozó teljesítménymutatókat;

g) intézkedések és kezdeményezések bevezetése vagy tökéletesítése a Bizottság belső kultúrájában a teljesítményre való nagyobb összpontosítás fokozása érdekében, különösen figyelembe véve a felülvizsgált költségvetési rendelet, az eredményközpontú költségvetésről szóló kezdeményezés, a folyó projektek teljesítményének jelentése és a más források által kínált lehetőségeket;

h) adatfeldolgozási módszerek kidolgozása a teljesítményjelentések által keletkezett hatalmas mennyiségű adat feldolgozására azzal a céllal, hogy kellő időben tisztességes és valós képet adjon az elért eredményekről; kitart amellett, hogy a teljesítményjelentéseket arra kellene használni, hogy korrekciós intézkedéseket tegyenek, ha a program célkitűzéseit nem érik el;

227. javasolja a Számvevőszéknek, hogy éves jelentésében továbbra is szerepeljen egy, a biztonságról és a polgárságról szóló, külön fejezet, és e tekintetben mélyítse el elemzését, mivel az uniós költségvetés biztonsági és migrációs része iránti nyilvánosság és politikai érdeklődés a pénzügyi terheihez képest sokkal nagyobb;

228. sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson áttekintést az Unió által finanszírozott kohéziós és vidékfejlesztési projektek esetében az ÁFA túlkompenzálásról, amely sértheti az EU és az európai adófizetők pénzügyi érdekeit;

229. üdvözli a Számvevőszék az uniós fellépések teljesítményéről történő ismétlődő jelentésről szóló konzultációs iratában lévő javaslatát, miszerint évente, a következő év novemberében, közzé kell tenni egy értékelést az uniós fellépések teljesítményéről, amely részletes áttekintést ad a Bizottság által, az EUMSZ 318. cikkében említett értékelő jelentésben közzétett teljesítményinformációkról; ismételten hangsúlyozza, hogy a jelentés második részének tartalmaznia kell egy részletes áttekintést a Bizottság pénzgazdálkodásának összefoglalásáról, ahogyan ezt az éves irányítási és teljesítményjelentés második része rögzíti;

230. emlékeztet arra, hogy a jobban a teljesítményre összpontosító vizsgálatelemzések végső célkitűzése egy globális és következetes költség/haszon modell bevezetése kell, hogy legyen, amely az uniós költségvetés végrehajtását értékeli;

231. kitart amellett, hogy a Számvevőszéknek javítania kell a koordinációt a projekt szintű teljesítményértékelések között, a megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos munka és a teljesítménnyel kapcsolatos fennmaradt munka tekintetében a jelentéstételen keresztül, különösen éves jelentése ágazati fejezeteiben levő különjelentések fő következtetései tekintetében;

232. kéri a Számvevőszéket, hogy a mentesítésért felelős hatóságok számára a Számvevőszék éves jelentésében biztosítson értékelést mind a megfelelés, mind a teljesítmény tekintetében az egyes európai politikákról, fejezetenként követve a költségvetési tételeket;

233. kitart amellett, hogy a Számvevőszék vezesse be a teljesítményellenőrzésekhez kapcsolódó ajánlásainak kibővített nyomon követését;

234. hangsúlyozza, hogy a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget valamennyi szakpolitikai területbe integrálni kell és valamennyi területen biztosítani kell; megismétli ezért felhívását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megvalósítására a költségvetési folyamat minden szakaszában, beleértve annak végrehajtását, és a végrehajtás értékelését;

235. megismétli azon kérését, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának közös eredménymutatói közé vegyék fel a nemek szerint bontott mutatókat is, kellő figyelemmel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvére;

A hibaarány kiszámítása és a jelentéstétel

236. véleménye szerint az évek során javult a Bizottság kockázatnak kitett összegek arányának felbecsülésére használt módszertana, ám az egyes főigazgatóságok a szabálytalan kiadások szintjét nem következetes módszertan alapján határozzák meg, illetve a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései és az éves irányítási és teljesítményjelentés bonyolult terminológiát használ, amely megtévesztő lehet;

237. megjegyzi, hogy a Bizottság szolgálatai legalább az alábbi fogalmakat használják: fennmaradó hibaarány, jelentett hibaarány, kifizetéskori hibaarány, az év során észlelt hibaarány, nettó fennmaradó hibaarány, súlyozott átlagos hibaarány, záráskori hibaszázalék vagy közös reprezentatív hibaarány;

238. rámutat emellett arra, hogy a 2017. évi kiadások több mint háromnegyede esetében a Bizottság főigazgatóságai a kockázatnak kitett összegekkel kapcsolatos becslésüket a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatokra alapozzák, miközben az érintett főigazgatóságok (a DG AGRI és a DG REGIO) éves tevékenységi jelentéseiből úgy tűnik, hogy problémát jelent a tagállami ellenőrzési jelentések megbízhatósága;

239. megjegyzi, hogy a Bizottság által a 2017. évi éves és teljesítményjelentésben (AMPR) becsült, a kifizetéskor kockázatosnak minősülő teljes összeg a kiadási programokért felelős egyes szolgálatok adatain alapul, amelyek különböző számítási módszereket alkalmaznak a hibaszint kiszámítására a különböző jogi és szervezeti keretek figyelembevételével; hangsúlyozza, hogy a számítási módszerek további harmonizálása növelné a kockázatosnak minősülő bejelentett globális összeg hitelességét, elszámoltathatóságát és átláthatóságát, illetve lehetővé tenné, hogy világos képet kapjunk a 2017-es helyzetről a fennmaradó hibaarány és a kifizetéssel kapcsolatos kockázat mértéke tekintetében;

240. aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy az éves irányítási és teljesítményjelentés igen eltérő számadatokat hasonlít össze, ezért félrevezető, mivel a Számvevőszék becsült hibaszintje kifizetéskori hibaarány, a korrekciók levonása nélkül, míg a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben bejelentett, kockázatosnak minősülő globális összeg a korrekciók levonása után kerül kiszámításra; ezért lehetetlennek tartja a megfelelő összehasonlítást vagy megbízható következtetések levonását; támogatja a Számvevőszéket abban, hogy a korrekciók figyelembe vétele nélkül számolja ki a hibaarányokat; felhívja a Bizottságot, hogy az éves tevékenységi jelentésekben, valamint az éves irányítási és teljesítményjelentésben a korrekciók figyelembe vételével, illetve a korrekciók nélkül számított hibaarányokat is tüntesse fel; nagyra értékelné, ha az összehasonlíthatósággal kapcsolatos megoldás megtalálása érdekében a Számvevőszék a korrekció után véleményt nyilváníthatna a Bizottság hibaarányáról;

241. e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy a Számvevőszékkel jobban hangolja össze a hibaarányok kiszámítására alkalmazott módszereit, figyelembe véve a különböző igazgatási módszereket és jogalapokat, úgy, hogy összehasonlíthatóvá teszi a hibaarányokat, és egyértelműen megkülönbözteti a kockázatnak kitett összeget, az integrált pénzügyi korrekciókkal és azok nélkül is; kéri továbbá, hogy a Bizottság nyújtson tájékoztatást az uniós költségvetésből jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését célzó korrekciós kapacitásról;

242. ismételten aggodalmának ad hangot a Bizottság és a Számvevőszék hibák kiszámítására vonatkozó módszerei közötti különbség miatt, ami megakadályozza az általuk jelentett hibaarányok megfelelő összehasonlítását; hangsúlyozza, hogy a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben bejelentett hibaarányok és a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseinek megbízható összehasonlítása érdekében a Bizottságnak a hibaarányok vizsgálatakor ugyanolyan módszertant kell alkalmaznia, mint amit a Számvevőszék alkalmaz, és e tekintetben a két intézménynek sürgősen megállapodást kell kötnie; kéri a Bizottságot, hogy az adatokat a Számvevőszék által alkalmazott módszerrel összhangban, a várt korrekciós becslésekkel együtt nyújtsa be;

243. ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be megbízható eljárásokat a korrekciós intézkedések időzítésének, eredetének és összegének jóváhagyására, valamint bocsássanak rendelkezésre olyan információt, amelynek révén lehetőség szerint összevethető lenne a kifizetés folyósításának éve, a vonatkozó hiba kiszűrésének éve, valamint az az év, amikor a beszámolók kiegészítő mellékletben nyilvánosságra hozzák a visszafizettetéseket vagy pénzügyi korrekciókat; kéri a Számvevőszéket, hogy éves jelentésében jelölje meg a hibaarány kiszámításakor alkalmazott korrekciós szintet, valamint a korrekció előtti eredeti hibaarányt;

244. sajnálja, hogy a Számvevőszék nem ellenőrizte az éves irányítási és teljesítményjelentést , míg egyes éves tevékenységi jelentéseket , és különösen a DG EMPL és a DG REGIO éves tevékenységi jelentéseit a Számvevőszék megvizsgálta; felhívja a Számvevőszéket, hogy éves jelentésében gondosan vizsgálja meg és vizsgálja felül az éves irányítási és teljesítményjelentést ;

Időben történő felhasználás és teljesítmény

245. megjegyzi, hogy az alacsony felhasználási arány hátterében elsősorban az előző többéves pénzügyi keret késedelmes lezárása, egyes jogi aktusok késedelmes elfogadása, a jelenlegi többéves pénzügyi keretre vonatkozó új követelmények végrehajtásának nehézségei, a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályokban az n+2. év helyett az n+3. év alkalmazása, valamint a többéves pénzügyi keret időszakjai közötti átfedések okozta adminisztratív terhek állnak;

246. sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság ezidáig még nem készített olyan átfogó, hosszú távú előrejelzést a következő többéves pénzügyi keretre irányuló döntéshozatal támogatására, amely maradéktalanul megfelelne az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek;

247. megjegyzi, hogy egyes országokban továbbra is problémát jelent a források alacsony felhasználási aránya; ezért helyénvalónak tartja a „Végrehajtásjavítási munkacsoport” megtartását; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság létrehozta a „felzárkózó régiók” kezdeményezést; ezzel összefüggésben rámutat annak a veszélyére, hogy a pénzügyi időszak végére hatalmas összegű kötelezettségvállalási előirányzatok halmozódhatnak fel;

Összeférhetetlenség, jogállamiság, valamint a csalás és korrupció elleni küzdelem

248. elítéli az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek, valamint a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdése megsértésének kockázatát, amely veszélyeztetheti az uniós költségvetés végrehajtását és alááshatja az uniós polgárok abba vetett bizalmát, hogy az uniós adófizetők pénze jó kezekben van; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós jog bármiféle megszegésére, illetve az összeférhetetlenségre vonatkozóan kettős mérce nélküli, zéró tolerancián alapuló politikát alkalmazzanak;

249. felkéri a Bizottságot, hogy érvényesítse az Európai Parlament magyarországi helyzetről szóló 2017. május 17-i állásfoglalását, a Bizottság (EU) 2016/1374, (EU) 2017/146 és (EU) 2017/1520 ajánlásait kiegészítő, lengyelországi jogállamiságra vonatkozó ajánlását, és Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján a lengyelországi jogállamisággal kapcsolatban 2017. december 20-án elfogadott indokolással ellátott javaslatát;

250. emlékeztet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Elios-üggyel és a Budapest Szíve projektekkel kapcsolatban folytatott vizsgálataira, amelyek súlyos szabálytalanságokat tártak fel; az első esetben a támogatás kis részét visszafizették, míg a második esetben a magyar hatóságok pénzügyi korrekciót fogadtak el, de ez utóbbit még mindig nem hajtották végre; megjegyzi, hogy a 4-es metróval kapcsolatos tények továbbra is elbírálás alatt állnak; megjegyzi továbbá, hogy Szlovákiában az OLAF jelenleg vizsgálatot folytat feltételezett csalásokkal kapcsolatban, valamint hogy jelenleg hat, a Bizottság által folytatott, a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos megfelelőségi vizsgálat zajlik;

251. aggodalommal emlékeztet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága Szlovákiával kapcsolatos megbízásának eredményeire, amelyek számos, az uniós alapok kezelésével kapcsolatos hiányosságra és kockázatra mutattak rá, valamint arra, hogy fennáll a szervezett bűnözés beszivárgásának veszélye is, különösen tekintettel Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolására; felszólítja a Bizottságot és az OLAF-ot, hogy vegyék komolyan a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésében megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat, és felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan kövesse nyomon a helyzetet, tegye meg a szükséges intézkedéseket, és folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a nyomon követésről;

252. felszólítja a Bizottságot, hogy egyik prioritásaként hozzon létre az összeférhetetlenség aktív elkerülésére egy egységes európai stratégiát, az előzetes és az utólagos ellenőrzés kiigazított stratégiája mellett; felhívja a Bizottságot, az OLAF-ot és a jövőbeli Európai Ügyészséget, hogy e stratégiába foglalják bele a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók védelmét egyaránt;

253. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy összeférhetetlenségre vonatkozó cselekvési terveket készítsenek és hajtsanak végre minden tagállamban, és az elért eredményekről tegyenek jelentést a Parlamentnek;

254. üdvözli, hogy a Bizottság közzéteszi a biztosok érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásait; sajnálja azonban, hogy a tárgyalásokon megvitatott témákat e nyilvántartás nem tartalmazza; felszólítja a Bizottságot, hogy egészítse ki a nyilvántartást a tárgyalások témájával;

255. megjegyzi, hogy a 2018. évi korrupcióérzékelési index szerint számos tagállam esetében nem javult a helyzet vagy akár romlott is; felszólítja a Bizottságot, hogy végre nyújtson be a Parlamentnek a 2015. évi korrupcióellenes jelentéséhez egy nyomon követési jelentést, amely lehetőleg évenkénti bontásban leírja a korrupcióellenes politikák helyzetét a tagállamokban, valamint az európai intézményekben;

256. hangsúlyozza, hogy a korábbi biztosok mandátumuk megszűnését követően két évig nem lobbizhatnak a biztosoknál és alkalmazottaiknál saját vagy munkaadó ügyfeleik üzleti érdekében olyan ügyekben, amelyekért munkakörükben feleltek; felszólítja a Bizottságot, hogy ezt a várakozási időszakot hangolja össze az elnök esetében érvényes időszakkal, amely három év;

257. hangsúlyozza, hogy az etikai bizottság által kiadott összeférhetetlenségről szóló szakvéleményeket a bizottságnak proaktív módon kell elkészítenie, különösen a szolgálatot elhagyó biztosok esetében; hangsúlyozza továbbá, hogy az etikai bizottság összetételét meg kell erősíteni nemzetközi szervezetek, például az OECD, valamint NGO-k olyan képviselői által, akik az integrációs politikák területén szakértelemmel rendelkeznek;

258. emlékeztet arra, hogy 2018. április 18-i, a Bizottság integritási politikájáról szóló állásfoglalásában a Parlament aggodalmának adott hangot a vezető tisztségviselők kinevezési eljárásaival kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalást a Parlamenttel a Parlament állásfoglalásában megfogalmazott különböző ajánlások végrehajtásáról;

23.1.2019

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Neena Gill

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék 2017-re nem készített becslést a 4. fejezet alatti kiadások hibaarányáról; hangsúlyozza, hogy a „Globális Európa” auditjához reprezentatív mintára van szükség annak érdekében, hogy a pénzügyi tranzakciókat szigorúan és pártatlanul ellenőrizni lehessen, és kéri, hogy mielőbb foglalkozzanak ezzel a kérdéssel annak érdekében, hogy az Európai Parlament jobban felügyelhesse az uniós források felhasználását;

2. üdvözli, hogy a Számvevőszék 2017. évi jelentésében a tranzakciók szabályszerűségének ellenőrzése mellett értékelte a teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is; teljes mértékben támogatja a Számvevőszék által az 56 megvizsgált tranzakció alapján megfogalmazott valamennyi ajánlást; üdvözli, hogy a Bizottság készen áll ezen ajánlások megfontolására, és felszólít ezek gyors végrehajtására;

3. üdvözli a Számvevőszék 22/2017. számú, az EU választási megfigyelő misszióiról szóló különjelentését, valamint az abban foglalt ajánlások gyors és teljes körű végrehajtása érdekében a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által tett erőfeszítéseket; hangsúlyozza az észszerűsítés, az átláthatóság és az eredményes pénzgazdálkodás további javításának fontosságát, valamint az egyes választási megfigyelő missziók kiadásaira vonatkozó költségvetés-tervezés javításának fontosságát, különös tekintettel a szolgáltatók általi ismétlődő beszerzésekre; ösztönzi a Bizottságot, hogy a költségek csökkentése érdekében fokozza a szolgáltatók közötti versenyt; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy vegyenek részt annak megvitatásában, hogy miként lehetne tovább növelni az alkalmazott megközelítés hatékonyságát és eredményességét; a különjelentés megállapításaival összhangban rámutat annak fontosságára, hogy központi áttekintést nyerjünk az EU választási megfigyelő misszióinak ajánlásairól, és szisztematikusan értékeljék azok végrehajtási státuszát;

4. aggodalmának ad hangot az összevont uniós finanszírozási lehetőségek ismertségének hiánya miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy növelje ezek láthatóságát, és erősítse meg a különböző eszközök egymást kiegészítő jellegét;

5. úgy véli, hogy a csatlakozásra váró országok igazgatási kapacitását növelni kell; folyamatos erőfeszítésekre szólít fel az audithatóságok által a második Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) egyes kedvezményezett országaiban a közvetett irányítás terén feltárt hiányosságok kezelése érdekében, illetve az uniós partnerországok költségvetési támogatásának szigorúbb ellenőrzését kéri; aggodalommal állapítja meg, hogy az IPA keretében Törökországban elköltött pénzeszközök csekély mértékű javulást idéztek elő a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás pártatlansága területén, és hogy a Bizottság alig alkalmazta a feltételhez kötöttséget azokban a prioritást élvező ágazatokban Törökországban, ahol a demokrácia és a jogállamiság nem volt kielégítő; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy forrásokat kell átirányítani a civil társadalom felé, és jobban ki kell használni a közvetlen irányítási módot; kéri a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Számvevőszék által a törökországi menekülteket támogató eszközre vonatkozóan tett valamennyi ajánlást, nevezetesen a készpénztámogatási projektek nyomon követése és az ezekhez kapcsolódó jelentéstétel javítását, valamint a nem kormányzati szervezetek működési környezetének javítását a török hatóságokkal együttműködésben, és hogy biztosítsa, hogy a forrásokat valóban a menekülteket támogató projektekre fordítsák, és ne használják fel más célokra; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be rendszeresen a költségvetési hatóságnak a finanszírozott intézkedések jogalappal való összeegyeztethetőségéről;

6. üdvözli a Számvevőszék 3/2017. számú, „A Tunéziának nyújtott uniós támogatás” című különjelentését és azon megállapítását, hogy az uniós támogatás jelentősen hozzájárult az ország demokratikus átalakulásához és gazdasági stabilitásához; felhívja a Bizottságot, hogy az e jelentésben foglalt ajánlásokkal összhangban továbbra is törekedjen az uniós támogatás célzottabbá tételére;

7. tudomásul veszi az Európai Számvevőszék 20/2018. számú, „ Az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezetnek nyújtott uniós támogatásról: újra kell gondolni a hangsúlyokat" című különjelentésének kiadását; gyors fellépésre szólít fel az abban azonosított hiányosságok kezelése érdekében, beleértve annak szükségességét, hogy az uniós támogatást a működési költségek támogatása helyett kapacitásépítési intézkedésekre kell fordítani, a fellépések következetesen eredményalapúvá tétele, a szerződéskötések terén előforduló késedelmek és a visszamenőleges finanszírozás csökkentése, valamint a finanszírozási eszközök nyomon követésének és következetes alkalmazásának javítása érdekében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	22.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 3 8
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Klaus Buchner, James Carver, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, David McAllister, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Alyn Smith, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Asim Ademov, Doru-Claudian Frunzulică, Elisabetta Gardini, Rebecca Harms, Juan Fernando López Aguilar, Antonio López-Istúriz White, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Norbert Erdős, Martina Werner

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

41	+
ALDE	Petras Auštrevičius, Ilhan Kyuchyuk, Jozo Radoš, Ivo Vajgl
EFDD	Aymeric Chauprade
PPE	Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Arnaud Danjean, Norbert Erdős, Michael Gahler, Elisabetta Gardini, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Cristian Dan Preda, Dubravka Šuica, László Tőkés, Željana Zovko
S&D	Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Doru-Claudian Frunzulică, Wajid Khan, Juan Fernando López Aguilar, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Martina Werner, Janusz Zemke
VERTS/ALE	Klaus Buchner, Rebecca Harms, Barbara Lochbihler, Alyn Smith, Jordi Solé, Bodil Valero

3	-
EFDD	James Carver
NI	Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

8	0
ECR	Amjad Bashir, Bas Belder, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden
GUE/NGL	Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Marie-Christine Vergiat

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

7.2.2019

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Nirj Deva

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. tudomásul veszi az Európai Számvevőszék (a Számvevőszék) Mianmarnak/Burmának nyújtott uniós támogatásról szóló különjelentését és a Bizottság válaszát; üdvözli e tekintetben, hogy az EU vezető szerepet játszott a fejlesztési prioritások nehéz körülmények között és korlátozott személyzeti erőforrások mellett történő támogatásában, megjegyzi ugyanakkor, hogy az uniós támogatás csak részben bizonyult hatékonynak; támogatja a Számvevőszéket annak hangsúlyozásában, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a hazai bevételek mozgósítására, különösen a feltörekvő gazdaságokban; tekintettel a mianmari hadsereg által elkövetett dokumentált atrocitásokra, komoly aggodalmának ad hangot az uniós költségvetésből Mianmarnak nyújtott folyamatos ágazati költségvetési támogatás miatt;

2. nagyon aggasztja a bizottsági javaslatokra jellemző azon tendencia, hogy a támogatható kiadások és a hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) jogosult országok fejlesztési kiadásai, valamint a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) keretében támogatásra jogosult országok meghatározása tekintetében figyelmen kívül hagyják a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[8] jogilag kötelező erejű rendelkezéseit; emlékeztet arra, hogy az uniós kiadások jogszerűsége a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás egyik kulcsfontosságú alapelve, és hogy a politikai megfontolások nem írhatják felül az egyértelmű jogi rendelkezéseket; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz elsősorban a szegénység elleni küzdelemre szolgáló eszköz;

3. üdvözli, hogy a Bizottság reagált a Parlament által a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések és a fő teljesítménymutatók vonatkozásában tett észrevételekre, amelyeket a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalása[9] tartalmaz, és változtatásokat hajtott végre azok javítása érdekében; megjegyzi, hogy a Bizottság titoktartási korlátozások nélkül továbbította a külső támogatások kezeléséről szóló 2017. évi jelentéseket a Parlamentnek, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az e jelentésekhez való hozzáférés valójában még nehézkesebbé vált; várakozással tekint az elé, hogy a jövőben a Parlament könnyebben hozzáférjen ezekhez a jelentésekhez;

4. helyteleníti, hogy a külső fellépések finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtásáról szóló bizottsági éves jelentést egyre többször késve teszik közzé, ami gyakorlatilag akadályozza a Parlament felügyeletét és a nyilvános elszámoltathatóságot, mivel a 2016. évi jelentést csak 2018 márciusában, a 2017. évi jelentést pedig még mindig nem tették közzé; felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2019. szeptember végéig tegye közzé a 2018. évi jelentést, és tartsa fenn ezt a menetrendet a következő években is;

5. sajnálja, hogy a Bizottság Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságának minden éves tevékenységi jelentésben fenntartást kellett kiadnia az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek szabályszerűségéről, ami komoly belső igazgatási hiányosságokra mutat rá;

6. kiemeli a Számvevőszék igen negatív megállapításait a köz- és magánszféra közötti partnerségekről[10] (PPP-k), valamint a Számvevőszék azon ajánlását, hogy „ne ösztönözzék a köz-magán társulások intenzívebb és minél szélesebb körű alkalmazását” az Unión belül; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe ezt az ajánlást a köz- és magánszféra közötti partnerségek olyan fejlődő országokban való kezelése során, ahol a PPP-k sikeres végrehajtása még nehezebb, mint az EU-n belül;

7. megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság szerződéseket kötött az ENSZ ügynökségeivel közel 253,5 millió EUR értékű hozzájárulásra az uniós költségvetésből – melyek közül az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (119,21 millió EUR), az UNICEF (29,34 millió EUR) és az ENSZ Projektszolgáltatási Irodája (20,05 millió EUR) voltak a legnagyobb kedvezményezettek –, a Világbankkal kötött szerződések értéke pedig 174,11 millió EUR volt;

8. hiszi, hogy a fejlődő országokban a béke, a biztonság és az igazságszolgáltatás előmozdítása alapvető fontosságú az Unió számára a migráció kiváltó okainak kezelésében; elismeri, hogy a biztonsággal kapcsolatos kiadások különösen fontosak a jelenlegi erőfeszítések során, hogy átfogó módon foglalkozzanak a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolattal, valamint hogy előrelépéseket tegyenek a 2030. évi fejlesztési menetrend 16. számú célja érdekében;

9. emlékeztet, hogy az EU kollektív kötelezettséget vállalt arra, hogy a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-át ODA-ra fordítja; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és terjesszenek elő reális ütemtervet a támogatásnak az említett szintre való fokozatos emelése érdekében; sajnálja, hogy az EU és tagállamai 2017-ben nem tettek előrelépést e cél elérése felé, mivel az általános uniós ODA 0,51%-ról 0,50%-ra csökkent, és számos ország csökkentette hivatalos fejlesztési támogatását, megerősíti, hogy az uniós fejlesztési támogatást hatékonyabban kell felhasználni, és a hivatalos fejlesztési támogatást azokra az ágazatokra kell összpontosítani, ahol arra a leginkább szükség van, nevezetesen a kapacitásépítésre, a jó kormányzásra, az egészségügyre, az oktatásra, a mezőgazdaságra, a vízellátásra és a megfelelő higiénés körülményekre, valamint az energiára; hangsúlyozza, hogy a karbantartási támogatást helyben képzett technikai szakértővel kell biztosítani; emlékeztet azon kötelezettségvállalásra, hogy rövid távon 0,15–0,20%-os ODA/GNI arányt biztosítanak a legkevésbé fejlett országoknak, 2030-ig pedig 0,20%-ot érnek el;

10. tekintettel a segélyezési módokat illetően a közvetlen támogatásokról a vagyonkezelői alapokra és a vegyes finanszírozásra – beleértve az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot is – való átállásra, felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy az Európai Parlamenttel fogadjanak el intézményközi megállapodást a fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzusban meghatározott politikai elvek alapján az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a parlamenti vizsgálatra vonatkozóan;

11. szorgalmazza az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program Európán kívüli országokra, különösen a fejlődő országokra való kiterjesztését, a szükséges pénzügyi források biztosítása mellett;

12. üdvözli a Számvevőszék 2018/35. sz. különjelentésében közzétett ajánlásait az uniós források nem kormányzati szervezetek általi felhasználása átláthatóságának javítására vonatkozóan, amelyben többek között azt ajánlja, hogy a Bizottság javítsa számviteli rendszerében a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó információk megbízhatóságát, és hogy a Bizottság javítsa a nem kormányzati szervezetek által felhasznált forrásokra vonatkozóan gyűjtött információkat; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi mandátum lejárta előtt hajtsa végre ezeket a javaslatokat;

13. teljes mértékben elismeri számos kihívás összetettségét és a sokrétű és egymást kiegészítő válaszintézkedések iránti igényt, azonban kitart amellett, hogy a finanszírozási rendelkezéseknek egyértelműeknek kell lenniük, és hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásokat tiszteletben kell tartani;

14. az európai szomszédságpolitika példáját követve és a „többért többet” elvet bevezetve a fejlesztés ösztönzőkre épülő megközelítésére szólít fel; úgy véli, hogy minél eredményesebb és gyorsabb belső reformokat hajt végre egy adott ország a demokratikus intézmények felépítése és megszilárdítása, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén, annál több támogatást kell kapnia az Uniótól;

15. elismeri, hogy nincs olyan ország, amely anélkül fejlődött, hogy bővítette volna kereskedelmi kapcsolatait szomszédjaival és a világ többi részével; továbbra is ösztönzi a kereskedelmi tevékenységek támogatására szolgáló finanszírozást annak érdekében, hogy a fejlődő országok jelentősebb mértékben vehessenek részt a globális értékláncokban a jövőben; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a digitális összeköttetés növekvő fontosságát annak érdekében, hogy a fejlődő országok kiegyensúlyozottabban részesülhessenek a globalizáció előnyeiből;

16. kiemeli a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásának rendkívüli fontosságát, és szorgalmazza különösen olyan helyi megoldások kialakítását, amelyek segítik a finanszírozás hozzáférhetőbbé tételét, valamint a mikrohitelezés és a garanciarendszerek további erősítését;

17. hangsúlyozza a fejlődő országokban a jó kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság támogatását célzó finanszírozás növelésének fontosságát az elszámoltatható és átlátható intézmények előmozdítása, a kapacitásépítés támogatása, valamint a részvételen alapuló döntéshozatal és az információkhoz való nyilvános hozzáférés elősegítése érdekében;

18. hangsúlyozza a tiszta víz biztosításának és további szennyvízkezelő létesítmények építésének fontosságát;

19. felhívja a figyelmet az energiaszegénység fejlődő országokban tapasztalt mértékére és következményeire, valamint az Unió e típusú szegénység csökkentésére irányuló erőteljes szerepvállalására; hangsúlyozza, hogy erős és összehangolt erőfeszítésekre van szükség a kormányok és az érintett országok érdekelt felei részéről az energiaszegénység csökkentése érdekében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	22.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	16 1 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Mireille D’Ornano, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Bogusław Sonik, Eleni Theocharous, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Marina Albiol Guzmán, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Stefan Gehrold, Maria Noichl, Judith Sargentini

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

16	+
ECR	Eleni Theocharous
PPE	Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Stefan Gehrold, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Bogusław Sonik, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko
S&D	Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maria Noichl, Vincent Peillon, Elly Schlein

1	-
EFDD	Mireille D'Ornano

4	0
GUE/NGL	Marina Albiol Guzmán, Lola Sánchez Caldentey
VERTS/ALE	Maria Heubuch, Judith Sargentini

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

25.1.2019

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Marian Harkin

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. emlékeztet arra, hogy 2017 volt a jelenlegi többéves pénzügyi keret végrehajtásának negyedik éve, és hogy mostanra valamennyi pénzügyi program teljes mértékben működőképessé vált;

2. megállapítja, hogy az elmúlt években folyamatosan javult az uniós költségvetésből teljesített kifizetések általános becsült hibaaránya (2014-ben ez 4,4%, 2015-ben 3,8%, 2016-ban 3,1%, 2017-ben pedig 2,4% volt), üdvözli, hogy a Számvevőszék korlátozott véleményt adott ki a 2017. évi beszámoló alapjául szolgáló ügyletek szabályszerűségét illetően;

3 megjegyzi, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra (FEAD) meghatározott outputok és eredmények jó úton haladnak a megvalósulás felé, és az eszköz kiegészíti a szegénység felszámolására és a társadalmi befogadás előmozdítására irányuló nemzeti erőfeszítéseket;

4. aggodalommal veszi tudomásul a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” szakpolitikai terület magas, 3%-os becsült hibaszintjét, amely meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt és az uniós költségvetés egészére vonatkozó hibaszintet (2,4%), és hogy a feltárt hibák száma és hatása továbbra is hiányosságokat mutat az irányító hatóságok által bejelentett kiadások szabályszerűségét illetően; megjegyzi azonban, hogy ez (4,8%-os) csökkenést jelent az előző évhez képest; tudomásul veszi, hogy e szakterület magas hibaaránya elsősorban a kedvezményezettek elszámolásaiban szereplő nem támogatható költségeknek, a nem támogatható fellépéseknek, projekteknek vagy kedvezményezetteknek, illetve a közbeszerzési jogszabályok megsértésének tudható be; hangsúlyozza, hogy hatékony intézkedéseket kell hozni e hibaforrások csökkentése érdekében, ugyanakkor biztosítani kell a kimagasló teljesítményszintet;

5. aggodalommal állapítja meg, hogy a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” területen a becsült hibaarány 4,2%, ami enyhe növekedést jelent 2016-hoz képest (4,1%), és hogy a legtöbb hiba a kutatási projektek kedvezményezettjei által bejelentett nem támogatható személyzeti és egyéb közvetlen költségek visszatérítéséhez, valamint nem támogatható projektekhez/kedvezményezettekhez kapcsolódott; hangsúlyozza, hogy hatékony intézkedéseket kell hozni e hibaforrások csökkentése érdekében, ugyanakkor biztosítani kell a kimagasló teljesítményszintet; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy – az előző évekhez hasonlóan – a tagállamok a birtokukban lévő információk alapján meg tudták volna előzni, fel tudták volna tárni és korrigálni tudták volna a hibák jelentős részét; ha a Bizottság és a tagállamok a rendelkezésükre álló összes információt megfelelően felhasználták volna, a becsült hibaszint 1,5%-kal alacsonyabb lett volna e fejezet tekintetében;

6 megjegyzi, hogy a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” kiadási területen a Számvevőszék által ellenőrzött 113 befejezett projekt 65%-a rendelkezett olyan teljesítménymérési rendszerrel, amely az operatív program célkitűzéseihez kapcsolódó teljesítmény- és eredménymutatókra épült, ami javulást jelent az előző évekhez képest; aggodalommal állapítja meg, hogy a projektek 30%-a nem rendelkezett eredménymutatókkal vagy célkitűzésekkel, ami lehetetlenné tette annak megítélését, hogy az adott projekt mennyiben járult hozzá a program általános célkitűzéseihez;

7. megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen (YEI) túlmenően a tagállamok csak kevés értékelést végeztek az Európai Szociális Alappal kapcsolatban; felhívja a tagállamokat, hogy rendszeresen értékeljék az Európai Szociális Alapot annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt, a Bizottságot pedig arra, hogy ösztönözze ezt;

8. emlékeztet, hogy a Számvevőszék 5/2017. számú, az ifjúsági munkanélküliségről szóló különjelentésében megállapította, hogy történt ugyan valamelyes előrehaladás az ifjúsági garancia végrehajtása terén, és születtek bizonyos eredmények, ám ezek elmaradnak az ifjúsági garancia bevezetésekor remélt várakozásoktól; hangsúlyozza azonban, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ifjúsági garancia jelenti továbbra is az egyik leginnovatívabb és legambiciózusabb politikai választ a gazdasági válság következtében kialakult ifjúsági munkanélküliségre, ezért az uniós, nemzeti és regionális intézményeknek biztosítani kell azok folyamatos pénzügyi és politikai támogatását;

9. hangsúlyozza, hogy csak abban az esetben állapítható meg, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés költségvetését megfelelően használják-e fel, és hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végső célja a fiatal munkanélküliek fenntartható foglalkoztatásba való bevonása-e, ha a műveleteket megbízható és összehasonlítható adatok alapján szorosan és átlátható módon figyelemmel kísérik, és ha az előrelépést nem hozó tagállamokkal ambiciózusabb módon foglalkoznak; ezért kitart amellett, hogy a tagállamoknak sürgősen javítaniuk kell a nyomon követést, a jelentéstételt és az adatok minőségét, és garantálniuk kell, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés jelenlegi végrehajtásának megbízható és összehasonlítható adatait időben és gyakrabban gyűjtsék össze és bocsássák rendelkezésre, mint ahogy azt az ESZA-rendelet 19. cikkének (2) bekezdése előírja; felhívja a Bizottságot, hogy a Számvevőszék ajánlásával összhangban dolgozza át az adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatásait, hogy minimálisra csökkentse az eredmények túlbecsülésének kockázatát;

10. emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 22/2018. számú, „Mobilitás az Erasmus+ keretében” című különjelentésében megállapította, hogy míg a szakképzés (VET) Erasmus+ programba való bevonása a polgárok szélesebb köréhez hozza közelebb a programot, a program szakképzési ága tovább javítható például az éves munkaprogramjainak jobb folyamatossága, az adminisztratív eljárások csökkentése, valamint a Bizottság által a szakképzési intézményeknek a partnerkeresésben nyújtott nagyobb támogatás révén;

11. emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 06/2018. számú, „A munkavállalók szabad mozgása” című különjelentésében megállapította, hogy a munkavállalói mobilitásra szánt uniós források jobb azonosítása és nyomon követése segítene az alapok koordinációjának és egymást kiegészítő jellegének biztosításában;

12. üdvözli a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programjának (EaSI) három tengelye alatt 2017 folyamán elért eredményeket; felhívja a figyelmet arra, hogy az EaSI-támogatások, és különösen a Progress és az európai foglalkoztatási szolgálatok hálózata (EURES) nagyon fontosak a szociális jogok európai pillérének végrehajtása szempontjából; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy az EaSI mikrofinanszírozási és szociális vállalkozási tengelye keretében működő szociális vállalkozási szakterület továbbra is alulteljesít; nagyra értékeli, hogy a Bizottság szorosan együttműködik az Európai Beruházási Alappal (EBA) azon kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben kihasználja a „szociális vállalkozás” tematikus szakasz alatti forrásokat.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	23.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laura Agea, Guillaume Balas, David Casa, Ole Christensen, Michael Detjen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Marian Harkin, Czesław Hoc, Agnes Jongerius, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Miroslavs Mitrofanovs, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Dennis Radtke, Terry Reintke, Robert Rochefort, Romana Tomc, Yana Toom, Marita Ulvskog, Jana Žitňanská
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Georges Bach, Amjad Bashir, Heinz K. Becker, Lynn Boylan, Mircea Diaconu, Eduard Kukan, Christelle Lechevalier, Paloma López Bermejo, António Marinho e Pinto, Alex Mayer, Csaba Sógor, Flavio Zanonato
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Angélique Delahaye, Monika Smolková

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

40	+
ALDE	Mircea Diaconu, Martina Dlabajová, Marian Harkin, António Marinho e Pinto, Robert Rochefort, Yana Toom
ECR	Amjad Bashir, Czesław Hoc, Jana Žitňanská
GUE/NGL	Lynn Boylan, Paloma López Bermejo, João Pimenta Lopes
PPE	Georges Bach, Heinz K. Becker, David Casa, Angélique Delahaye, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Eduard Kukan, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Dennis Radtke, Csaba Sógor, Romana Tomc
S&D	Guillaume Balas, Ole Christensen, Michael Detjen, Agnes Jongerius, Javi López, Alex Mayer, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Monika Smolková, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato
VERTS/ALE	Jean Lambert, Miroslavs Mitrofanovs, Terry Reintke

2	-
ENF	Christelle Lechevalier
NI	Lampros Fountoulis

1	0
EFDD	Laura Agea

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

23.1.2019

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. elégedett a környezetvédelemre, éghajlat-politikára, közegészségügyre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó költségvetési tételek Bizottság általi általános végrehajtásával 2017-ben;

2. elégedett az illetékességi körébe tartozó öt decentralizált ügynökség munkájával, amelyek olyan technikai, tudományos vagy irányítási feladatokat látnak el, amelyek segítik az uniós intézményeket politikáik kidolgozásában és végrehajtásában a környezetvédelem, az éghajlat-politika, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén, valamint az ügynökségek költségvetéseinek végrehajtásával;

3. megjegyzi, hogy ebben az évben a Számvevőszék a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) úgy döntött, hogy a „Vidékfejlesztés, piaci intézkedések, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat” területére vonatkozóan nem ad értékelést, illetve becsült hibaszintet, de betekintést nyújtott az e területen előforduló hibák típusára (főként támogatásra nem jogosult kedvezményezettek, tevékenységek, projektek vagy kiadások) vonatkozóan; megjegyzi, hogy a „Természeti erőforrások” területen a hibák szintjének becslésére használt mintában szereplő 230 ügyletből csak 6 (2,4%) kapcsolódik a környezethez, az éghajlat-politikához és a halászathoz; megjegyzi, hogy nem számították ki a hibaarányt a 3. fejezet esetében, amely magában foglalja az egészségügyre, illetve az élelmiszer- és takarmánybiztonságra fordított kiadásokat;

Környezetvédelem és éghajlat-politika

4. megjegyzi, hogy a LIFE program 2017-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját; kiemeli, hogy a program 222 millió EUR-t biztosított 139 új projekt társfinanszírozására;

5. hangsúlyozza, hogy a LIFE program keretében további erőfeszítéseket kell tenni a kifizetések késedelmének csökkentésére, mivel 2017-ben a kifizetések 5,8%-a túllépte az előírt határidőket (3,9% 2016-ban, 12% 2015-ben);

6. rámutat arra, hogy a LIFE program 2014–2015 közötti időszakra vonatkozó félidős értékelését 2017-ben tették közzé; megjegyzi, hogy mivel a legtöbb projekt még nem kezdődött meg, és kevés projekt zárult le, ez az értékelés elsősorban a LIFE program célkitűzéseinek elérése érdekében bevezetett folyamatokra összpontosított, és arra a következtetésre jutott, hogy a LIFE program uniós hozzáadott értéket biztosít, ugyanakkor rámutatott az esetleges javítási lehetőségekre; hangsúlyozza, hogy a támogatáskezelési eljárásokat, különösen a kérelmezési és jelentéstételi eljárásokat nemcsak egyszerűsíteni kell, hanem jelentősen fel is kell gyorsítani;

7. megjegyzi, hogy a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EASME) való együttműködést célzó, kiszervezésről szóló határozat személyzetre vonatkozó feltételei azzal járnak, hogy a személyzeti erőforrások nagyon szűkösek a Környezetvédelmi Főigazgatóságon a LIFE programhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében, ami a főigazgatóságon belüli munkamódszerek és intézkedések további felülvizsgálatát teheti szükségessé;

8. kiemeli, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóság és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság ellenőrzött belsőkontroll-rendszerei csak részben eredményesek, mivel néhány nagyon fontos ajánlást még kezelni kell az elfogadott cselekvési terveknek megfelelően;

9. megjegyzi, hogy az Éghajlatpolitikai Főigazgatóságot 2017. október 1-jével átszervezték, hogy megszüntessék a Közös Erőforrások Igazgatóságát (ENV/CLIMA), beleértve annak költségvetési és pénzügyi osztályát, valamint hogy a főigazgatóság immár teljes mértékben integrálja a Közös Erőforrások Igazgatóságának pénzügyi tevékenységeit, adminisztratív támogatását, belső kommunikációs és informatikai tevékenységeit;

10. hangsúlyozza, hogy a DG CLIMA és a DG BUDG követi nyomon a többéves pénzügyi keretben az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó 20%-os célkitűzést, és a DG CLIMA támogatja a többi főigazgatóságot abban, hogy az éghajlati szempontokat integrálják tevékenységeikbe; sajnálja, hogy 2017-ben az uniós költségvetésnek csupán 19,3%-át fordították az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekre, és a becslések szerint a 2014–2020 közötti időszak átlaga csak 18,8% lesz;

11. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a DG CLIMA 2017. évi éves tevékenységi jelentésében megismétlődik a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) uniós nyilvántartásában a többi jelentős biztonsági hiányosság tekintetében a reputációval kapcsolatos okokból megfogalmazott fenntartás;

Közegészségügy

12.üdvözli, hogy a harmadik egészségügyi program kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait egyaránt teljes mértékben végrehajtották; megjegyzi, hogy az egészségügyi program intézkedéseinek nagy többségét a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) hajtja végre;

13. hangsúlyozza, hogy az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság 2017-ben befejezte a 2014 és 2016 közötti időszakra vonatkozó egészségügyi program félidős értékelését, amely arra a következtetésre jutott, hogy az egészségügyi program kézzelfogható eredményeket hozott és nagy jelentőséggel bír a tagállamok igényei szempontjából, és amely az uniós hozzáadott érték elérésére irányuló erőfeszítések fokozását, a szinergiák növelését és az eredmények egyéb uniós pénzügyi eszközökkel való együttműködés révén történő javítását ajánlotta;

14 üdvözli a ritka és összetett betegségben szenvedő betegeket kiszolgáló 24 európai referenciahálózat elindítását, amely 26 országban (25 tagállamban és Norvégiában) több mint 300 kórházában 900 igen speciális egészségügyi ellátást érint;

Élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy

15. üdvözli, hogy az élelmiszer-biztonsági, állat-egészségügyi, állatjóléti és növény-egészségügyi programok kötelezettségvállalásait és kifizetési előirányzatait egyaránt teljes mértékben végrehajtották;

16. sajnálja, hogy a DG SANTE átlagos fennmaradó hibaaránya az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén 2017-ben elérte a 2,5%-ot, meghaladva a 2%-os lényegességi küszöböt; megjegyzi, hogy ennek oka a tagállamok túlzott költségtérítési igényei, az egyik tagállam követeléseinek kezelése és ellenőrzése tekintetében végrehajtott strukturális változásokkal összefüggésben; kéri a DG SANTE-t, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ez a jövőben többet ne fordulhasson elő, például oly módon, hogy növelik a költségvetési rendelet által kínált egyszerűsítési intézkedések alkalmazását;

17. kiemeli, hogy a DG SANTE 2017-ben közzétette az élelmiszerláncra vonatkozó közös pénzügyi keret (2014–2020) félidős értékelését, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi keret jól működik, és hozzájárult az uniós hozzáadott érték eléréséhez; megjegyzi, hogy a Bizottság – a Számvevőszék ajánlásának megfelelően – azon dolgozik, hogy költséghatékonysági elemzési módszertant dolgozzon ki az élelmiszerlánc területére annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású beavatkozások jövőbeli gazdasági értékelését alaposabbá tegye;

18. a rendelkezésre álló adatok és a végrehajtási jelentés alapján azon a véleményen van, hogy a 2017. évi pénzügyi év vonatkozásában megadható a mentesítés a Bizottság számára a környezetvédelem és az éghajlat-politika, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén felmerült kiadások tekintetében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	22.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	50 7 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Margrete Auken, Pilar Ayuso, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, John Procter, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Ivica Tolić, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Nikos Androulakis, Cristian-Silviu Buşoi, Christophe Hansen, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Jan Huitema, Tilly Metz, Bart Staes, Tiemo Wölken
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Olle Ludvigsson

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

50	+
ALDE	Catherine Bearder, Jan Huitema, Anneli Jäätteenmäki, Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries, Nils Torvalds
ENF	Jean-François Jalkh
GUE/NGL	Stefan Eck, Anja Hazekamp, Kateřina Konečná
PPE	Pilar Ayuso, Ivo Belet, Cristian Silviu Buşoi, Birgit Collin Langen, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Karl Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Christophe Hansen, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer Pierik, Ivica Tolić, Adina Ioana Vălean
S&D	Nikos Androulakis, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Olle Ludvigsson, Susanne Melior, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Daciana Octavia Sârbu, Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli
VERTS/ALE	Margrete Auken, Bas Eickhout, Martin Häusling, Benedek Jávor, Tilly Metz, Bart Staes

7	-
ECR	Mark Demesmaeker, Arne Gericke, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter, Jadwiga Wiśniewska
EFDD	Sylvie Goddyn

0	0

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

22.1.2019

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Franck Proust

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. üdvözli a Számvevőszék arra vonatkozó észrevételeit, hogy az Európai Unió 2017. évi összevont pénzügyi beszámolója megbízható, és a Bizottság 2017. pénzügyi évre vonatkozó beszámolójának alapjául szolgáló ügyletek általánosságban minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek, kivéve a költségtérítési kifizetések, amelyek terén követtek el hibákat; megjegyzi, hogy az átfogó becsült hibaarány 2,4%, ami még mindig meghaladja a Számvevőszék által meghatározott lényegességi küszöböt (2%), de alacsonyabb mint 2016-ban (3,1%) és 2015-ben (3,8%);

2. üdvözli azt a tényt, hogy immár második egymást követő évben adott ki a Számvevőszék az uniós költségvetésből végrehajtott kifizetésekre vonatkozó korlátozott véleményt, és elvárja, hogy folytatódjon az uniós pénzügyek kezelésének javulása;

3. sajnálja, hogy a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” terén – amelybe a közlekedés is tartozik – a Számvevőszék nem biztosít átfogó tájékoztatást a közlekedés terén végrehajtott ellenőrzésekről, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tekintetében;

4. megállapítja, hogy 2017-ben

– 3964 millió EUR költségvetési előirányzat és 2176 millió EUR kifizetési előirányzat állt rendelkezésre a közlekedéspolitikák, többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a közlekedésbiztonság, az utasok jogai, a közlekedési ügynökségek, valamint a közlekedéssel kapcsolatos kutatás és innováció (Horizont 2020) számára,

– 3452,9 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 1643,7 millió EUR kifizetési előirányzatot engedélyeztek a CEF közlekedés (06 02. fejezet) és a Horizont 2020 (a közlekedéssel kapcsolatos kutatás és innováció – 06 03. fejezet) számára, amelyet az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) kezelt,

– 72,5 millió EUR kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat állt rendelkezésre a „Mobilitás és közlekedés” szakpolitikai terület igazgatási kiadásainak fedezésére;

5. megjegyzi, hogy 2017-ben a Bizottság 152 projektet választott ki az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott összesen 2,7 milliárd EUR összegű közlekedési finanszírozásra, a teljes beruházás pedig 4,7 milliárd EUR-t tett ki, beleértve az egyéb állami és magánfinanszírozást is; ismételten hangsúlyozza a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozási eszközének fontosságát a TEN-T hálózat elkészítése, az egységes európai közlekedési térség megvalósítása, a határokon átnyúló összeköttetések fejlesztése és a hiányzó összeköttetések pótlása szempontjából; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a CEF által kínált lehetőséget nem minden nemzeti érdekelt fél használta ki teljes mértékben; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi eszközök keretében elköltött források mennyisége nem az egyetlen teljesítménykritérium, és felkéri a Bizottságot, hogy mélyítse el az uniós finanszírozású közlekedési projektek keretében elért eredmények értékelését, és értékelje azok hozzáadott értékét és kiadásait az eredmények szempontjából;

6. felkéri a TEN-T európai koordinátorait, hogy alaposan mérjék fel az aktuális programozási időszakban a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) folyosóinak környezetében befejezett projekteket és megvalósított fejlesztéseket, és tárják a Bizottság és a Parlament elé a felmérés eredményeit; kéri ezenkívül a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az európai támogatások hozzáadott értékének a TEN-T folyosók megvalósításában való növelésére és a lehető legtöbb eredmény elérésére irányuló, technikai segítségnyújtást is magában foglaló mechanizmusra;

7. felhívja a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazat számára kellő időben, a következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat előtt egyértelműen mutassa be az ESBA által az egyéb pénzügyi eszközökre, különös tekintettel a CEF-re, valamint a CEF hitelfinanszírozási eszköze és egyéb uniós kezdeményezések közötti koherenciára kifejtett hatások értékelését; kéri, hogy ez az értékelés nyújtson egyértelmű áttekintést a közlekedési ágazaton belüli beruházások földrajzi egyensúlyáról; emlékeztet azonban arra, hogy egy adott pénzügyi eszköz keretében elköltött pénz mennyisége nem tekinthető a teljesítményértékelés során használandó egyetlen lényeges kritériumnak; felkéri ezért a Bizottságot, hogy végezze el az uniós finanszírozású közlekedési projektek keretében elért eredmények mélyrehatóbb vizsgálatát, és mérje meg hozzáadott értéküket;

8. üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében közzétett 2017. évi vegyesfinanszírozási felhívás eredményét és az erre rendelkezésre álló költségvetés 1,35 milliárd EUR-ra való növeléséről szóló határozatot, amely megerősíti az uniós támogatások olyan egyéb finanszírozásokkal való ötvözésének relevanciáját és hozzáadott értékét, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak; úgy véli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek ezért továbbra is támogatnia kell az uniós támogatások és más finanszírozási források kombinálását lehetővé tevő fellépéseket, miközben továbbra is a vissza nem térítendő támogatások maradnak a finanszírozási fő eszközei;

9. üdvözli a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programja félidős felülvizsgálatának következtetéseit és a Horizont 2020 időközi értékelését, és felhívja a Bizottságot, hogy hozzon megfelelő nyomon követési intézkedéseket mindkét program sikeres teljesítésének biztosítása érdekében;

10. megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközei végrehajtásának bizottsági felügyeletével kapcsolatos ellenőrzése részeként megállapította, hogy a CEF keretében igen alacsony volt a pénzügyi eszközök végrehajtásának aránya, és az eredetileg a CEF pénzügyi eszközeire elkülönített költségvetés (2,43 milliárd EUR) többségét áthelyezték a CEF vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó költségvetési soraiba, így csak 296 millió EUR-t hagyva a CEF pénzügyi eszközei számára 2020-ig; megjegyzi továbbá, hogy a megadott indokok egyike az volt, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközeinek és az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) a támogathatósági kritériumai nagyrészt átfedik egymást, és a potenciálisan a CEF keretében támogatható projekteket valójában az Európai Stratégiai Beruházási Alapból finanszírozták, mivel az nagyobb politikai prioritással és nagyobb hatáskörrel rendelkezik; a CEF tekintetében felhívja a Bizottságot, hogy különösen – mivel ez adott okot a legtöbb félreértésre – a kivitelezési szerződések és alvállalkozói szerződések közötti egyértelműbb különbségtétel révén gondoskodjon arról, hogy a kedvezményezettek jobban ismerjék a támogathatósági szabályokat; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközök ne helyettesítsék, hanem kiegészítsék egymást;

11. ismételten kéri a Bizottságot, hogy a számos finanszírozási forrásra tekintettel biztosítsa a projektekhez való könnyű hozzáférést egyablakos ügyintézés formájában, hogy a polgárok egyértelműen követhessék az uniós forrásokból és az ESBA-ból társfinanszírozott infrastruktúrák fejlesztéseit és finanszírozását; ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve évente készítsen áttekintést azokról a közlekedési és idegenforgalmi projektekről, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében az ERFA és a kohéziós alapok révén társfinanszíroznak;

12. megállapítja, hogy a pénzügyi eszközök száma jelentősen megugrott, ami a közlekedési ágazatban új támogatásötvözési lehetőségeket teremt, ugyanakkor azonban megállapodások összetett hálóját fonta az uniós költségvetés köré; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek az uniós költségvetés melletti eszközök az elszámoltathatóság és átláthatóság aláásását kockáztathatják, mivel a jelentéstétel, az ellenőrzés és a nyilvános ellenőrzés nincs összehangolva; felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel, hogyan lehetne megreformálni az uniós költségvetési rendszert, és különösen azt, hogyan lehetne a legjobban biztosítani, hogy az átfogó finanszírozási rendszerek ne legyenek összetettebbek annál, mint ami az uniós szakpolitikai célok eléréséhez feltétlenül szükséges, valamint hogy biztosítsák az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget;

13. megjegyzi, hogy 2017 volt a CEF program ellenőrzési kampányának első éve, és hogy a CEF ellenőrzése tekintetében 2–3 további évre lesz szükség ahhoz, hogy a CEF valamennyi ágazata esetében értelmezhető hibaarány-számítást tudjanak végezni; mindazonáltal üdvözli, hogy a CEF és a TEN-T 2017-ben lezárt ellenőrzései során nagyon kevés hibát tártak fel;

14. megjegyzi, hogy 2017 átmeneti év volt az új belsőkontroll-keretrendszer végrehajtása tekintetében, mivel a Bizottság 2018-tól a megfelelésen alapuló rendszerről egy elveken alapuló rendszerre tér át, amelynek keretében a Bizottság szolgálatainak egyharmada már a 2017-es jelentéstételi évre vonatkozóan is az új keretnek megfelelően tesz jelentést;

15. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata jelentős hiányosságokat tárt fel a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) által a légiközlekedés-védelmi és a tengeri védelmi szakpolitika együttes nyomon követésére jelenleg használt rendszerben, és három nagyon fontos ajánlást fogalmazott meg; felhívja a DG MOVE-t, hogy teljes körűen hajtsa végre az azonosított kockázatok kezelésére kidolgozott cselekvési tervét;

16. aggodalommal jegyzi meg, hogy a DG MOVE, mint a Bizottság közlekedéspolitikával foglalkozó kulcsfontosságú szolgálata, nehézségekkel szembesül a különleges szakértelemmel rendelkező munkaerőt igénylő álláshelyek betöltése terén, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák a műszaki szakértelmet és a kiemelt területeken, valamint a különböző ágazatokban és piacokon, például a dekarbonizáció, a finanszírozási infrastruktúra vagy a digitális közlekedés terén megvalósítsák a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokat; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a DG MOVE átszervezését követően ez a kulcsfontosságú szolgálat fel tudja venni a jelentős munkát igénylő feladatának teljesítéséhez szükséges speciális munkaerőt; ezzel összefüggésben hangsúlyozza továbbá, hogy az INEA ugyancsak folyamatos kihívással küzd létszámterve teljesítése tekintetében: 2017 végén személyzete a tervezett 272 fő helyett mindössze 249 főből állt, így 23 betöltendő álláshelyet kellett átvinnie a következő évre;

17. ismételten kéri, hogy az Unió jövőbeli költségvetéseibe vegyenek fel egy turizmusra vonatkozó költségvetési sort a turisztikai intézkedések támogatására felhasznált uniós források átláthatóságának biztosítása érdekében;

18. javasolja, hogy azokkal az ágazatokkal kapcsolatban, amelyekért a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság a felelős, a Parlament adja meg a mentesítést a Bizottság számára az Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alól.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	22.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 6 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Innocenzo Leontini, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Gabriele Preuß, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, Marita Ulvskog, Wim van de Camp, Marie-Pierre Vieu, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Francisco Assis, Jakop Dalunde, Markus Ferber, Karoline Graswander-Hainz, Peter Kouroumbashev, João Pimenta Lopes
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Jude Kirton-Darling, Christelle Lechevalier, Francisco José Millán Mon, Julie Ward

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

35	+
ALDE	Izaskun Bilbao Barandica, Gesine Meissner, Dominique Riquet, Pavel Telička
ECR	Innocenzo Leontini, Roberts Zīle, Kosma Złotowski
GUE/NGL	Marie-Pierre Vieu
PPE	Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Markus Ferber, Dieter-Lebrecht Koch, Marian-Jean Marinescu, Francisco José Millán Mon, Massimiliano Salini, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
S&D	Lucy Anderson, Francisco Assis, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Karoline Graswander-Hainz, Jude Kirton-Darling, Peter Kouroumbashev, Bogusław Liberadzki, Gabriele Preuß, Marita Ulvskog, Julie Ward, Janusz Zemke, Claudia Țapardel
VERTS/ALE	Michael Cramer, Jakop Dalunde, Keith Taylor

6	-
ECR	Jacqueline Foster, Peter Lundgren
EFDD	Daniela Aiuto
ENF	Christelle Lechevalier, Georg Mayer
GUE/NGL	João Pimenta Lopes

0	0
0	0

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

23.1.2019

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Iskra Mihaylova

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. tudomásul veszi, hogy amint a Számvevőszék éves jelentésében megállapította, a „gazdasági, társadalmi és területi kohézióval” kapcsolatos kiadások területén a becsült hibaarány a 2016. évi 4,8%-ról 2017-ben 3%-ra csökkent; elégedettséggel nyugtázza az elmúlt négy évben elért folyamatos javulást;

2. megjegyzi, hogy a 2014–2020-as időszakban ez a megváltozott kontroll- és bizonyossági keret első éve, és hogy csak kevés bizonyossági csomagot nyújtottak be; kiemeli, hogy a 2017. évi éves jelentés mind a 2014–2020-as időszakra elszámolt kiadásokat, mind a 2007–2013-as időszak lezárását magában foglalja;

3. megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök hibái, a nem támogatható költségek és a nem támogatható héaigénylések járultak hozzá leginkább a becsült hibaarányhoz a kohéziós politikában; megjegyzi, hogy a Számvevőszék által feltárt hibák egy része olyan konkrét ügyekhez kapcsolódik, amelyek esetében már sor került enyhítő intézkedések meghozatalára; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén tegyen további megelőző és korrekciós intézkedéseket;

4. hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék néhány ellenőrző hatóság munkájában számos, különböző jelentőségű hiányosságot tárt fel a kiadások szabályszerűségét illetően, ami korlátozhatja a jelentett fennmaradó hibaarányok megbízhatóságát; sürgeti a Bizottságot és az ellenőrző hatóságokat, hogy továbbra is szorosan működjenek együtt e hiányosságok orvoslása érdekében;

5. úgy véli, hogy az igen lassú kezdet után a 2014–2020-as programok végrehajtása mára teljes lendülettel zajlik, és a 2017-ben teljesített kifizetések elérték a 41 milliárd eurót, ami a 2016-os összeg másfélszerese, megjegyzi ugyanakkor, hogy a kifizetések szintje 124,7 milliárd eurót tesz ki, és ez a költségvetésben tervezettnél jóval alacsonyabb összeg;

6. felhívja a tagállamokat, hogy javítsák kifizetési előrejelzéseik pontosságát, amelyek alapvető fontosságúak a rendellenes elmaradások elkerülése érdekében; megállapítja, hogy a kifizetési előrejelzések átlagos végrehajtási aránya a 2016-os 52%-ról 2017-re 80%-ra javult; megállapítja továbbá, hogy ezzel párhuzamosan jelentős előrelépés történt a projektek helyszínen történő kiválasztása terén is (2017 végén 55%-os ez az arány, a 2016. évi 20%-hoz képest);

7. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret átfogó átlagos felhasználási aránya még az előző többéves pénzügyi keret megfelelő évében tapasztaható aránynál is alacsonyabb volt (16% és 22%), ami főként az előző többéves pénzügyi keret kései lezárásának, a jogi aktusok késedelmes elfogadásának, a jelenlegi többéves pénzügyi keret új követelményeinek végrehajtása során felmerülő nehézségeknek, a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabály n+2-ről n+3-ra való megváltozásának, valamint a többéves pénzügyi keret időszakai közötti átfedésekhez kapcsolódó adminisztratív tehernek volt betudható;

8. ismételten felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseket a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új operatív programok időben történő, gyors elfogadása és végrehajtása érdekében, hogy a források felhasználásával kapcsolatos problémák a jövőben elkerülhetők legyenek;

9. üdvözli a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával bevezetett fokozott költségvetési rugalmasságot, megjegyzi azonban, hogy további rugalmasságra és egyszerűsítési intézkedésekre lehet szükség a jövőbeli igények megfelelő kielégítése érdekében;

10. megjegyzi, hogy a tagállami hatóságok teljesítménymérési rendszereiben számos hiányosságot tártak fel, amelyek nagyrészt a 2007–2013-as időszakban befejezett projektekkel kapcsolatosak; felkéri a Bizottságot, hogy javítsa az általános teljesítménymérési rendszert, beleértve az eredménymutatók projektszintű jelenlétét is annak érdekében, hogy lehetővé váljon egy adott projekt konkrét operatív programokra vonatkozó célkitűzésekhez való hozzájárulásának értékelése; megjegyzi, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabályok megerősítették a beavatkozási logikát és az eredményekre helyezték a hangsúlyt.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	22.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Franc Bogovič, Mercedes Bresso, Rosa D’Amato, John Flack, Aleksander Gabelic, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Sławomir Kłosowski, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Martina Anderson, Daniel Buda, John Howarth, Elsi Katainen, Jan Olbrycht, Bronis Ropė
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Marian-Jean Marinescu, Dario Tamburrano, Vladimir Urutchev

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36	+
ALDE	Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg
ECR	John Flack, Sławomir Kłosowski, Ruža Tomašić
EFDD	Rosa D'Amato, Dario Tamburrano
GUE/NGL	Martina Anderson, Martina Michels, Younous Omarjee
PPE	Franc Bogovič, Daniel Buda, Marc Joulaud, Marian-Jean Marinescu, Lambert van Nistelrooij, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Vladimir Urutchev, Ramón Luis Valcárcel Siso
S&D	Mercedes Bresso, Aleksander Gabelic, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, John Howarth, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Liliana Rodrigues, Monika Smolková, Derek Vaughan, Kerstin Westphal
VERTS/ALE	Bronis Ropė, Monika Vana

0	-

0	0

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

24.1.2019

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Marijana Petir

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. üdvözli a Számvevőszék arra vonatkozó megállapításait, hogy a hibaarány tovább csökkent, mivel a hibaarány a 2016. évi 2,5%-ról 2017-ben 2,4%-ra esett vissza a „Természeti erőforrások” területén, pénzügyi hatása pedig tovább csökken a pénzügyi korrekciók és visszafizettetések révén, mivel a jogtalanul kifizetett összegek visszakerülnek a költségvetésbe; megjegyzi, hogy ezen a területen a kiadások 98%-át a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák teszik ki, és hogy jelentésében a Számvevőszék 21 tagállamban összesen 230 tranzakciót tartalmazó mintát használt; arra számít, hogy a hibaarány tovább csökken, mihelyt a kedvezményezettek maradéktalanul alkalmazkodnak a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi időszakára vonatkozó új szabályokhoz;

2. tudomásul veszi a Számvevőszék mezőgazdasági termelői közösségek életkorának csökkentésére törekvő intézkedésekkel kapcsolatos ajánlásait és az erre irányuló célzottabb programok iránti igényt;

3. emlékezteti a Bizottságot, hogy az összetett szabályozás miatt elkövetett nem szándékos hibák kockázatát végső soron a kedvezményezett viseli; emlékeztet arra, hogy jelentős különbség van az egyes hibatípusok és a hibák súlyossága – például a nem szándékos, adminisztratív jellegű kihagyás és a csalás – között, és hogy a kihagyások általában nem okoznak semmilyen pénzügyi kárt az adófizetőknek, amit ugyancsak figyelembe kellene venni az aktuális hibaarány becslésekor; hangsúlyozza, hogy további észszerűsítésre van szükség a hibaszámítás terén; kéri továbbá, hogy világosabban tegyenek különbséget a különböző típusú hibák között, mivel néhány feltárt hibának semmilyen negatív pénzügyi hatása sincsen; javasolja, hogy ezeket a hibákat négy kategóriába sorolják: 1. negatív pénzügyi következménnyel nem járó hibák, 2. gondatlanság, 3. súlyos gondatlanság, 4. csalás;

4. ösztönzi a Bizottságot, hogy haladjon tovább az egységes ellenőrzési rendszer megvalósítása felé, amely valamennyi szinten lehetővé tenné az ellenőrzések okozta adminisztratív terhek enyhítését, miközben fenntartaná a kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének hatékony ellenőrzését;

5. véleménye szerint a Bizottságnak elő kellene írnia a tagállamok számára, hogy a hibák leggyakoribb okainak kezelését célzó korrekciós intézkedéseket belefoglalják nemzeti cselekvési terveikbe;

6. rámutat, hogy a pénzügyi korrekciókból és a visszafizettetésekből származó korrekciós képesség 2,10%-ra erősödött a 2016-os 2,04%-ról, ami 2017-ben tovább csökkentette a KAP-ot érintő kockázatot;

7. üdvözli, hogy a Számvevőszék által megállapított általános hibaarány nagyon szorosan kapcsolódik a KAP tekintetében a DG AGRI éves tevékenységi jelentésében szereplő általános hibaarányhoz, bizonyítva a tagállamok által az előző években végrehajtott korrekciós cselekvési tervek hatékonyságát;

8. megjegyzi, hogy a kiadások háromnegyedét kitevő, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból történő közvetlen kifizetések lényeges hibától mentesek; rámutat, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jogosultságalapú közvetlen támogatások esetében az egyszerűsített földterület-támogathatósági szabályok és az eredményes előzetes kontrollrendszer (IIER) automatikus keresztellenőrzéseket tesznek lehetővé a különböző adatbázisok között; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, az éghajlat-politikai fellépéssel és a halászattal kapcsolatos más kiadási területeken a hibaszint makacsul magas; megjegyzi továbbá, hogy a vidékfejlesztési projektek szélesebb körű célkitűzéseikből fakadóan eredendően összetettebbek, hogy a másik három terület kiadásai társfinanszírozásban vagy a költségek visszatérítésében részesülnek, és hogy becslések szerint a többéves pénzügyi keret e fejezetében bekövetkező hibák mintegy kétharmadát a támogatásra nem jogosult kedvezményezettek, tevékenységek, projektek vagy kiadások teszik ki;

9. üdvözli, hogy a Számvevőszék 29 vidékfejlesztési beruházási projekt vizsgálatát követően megállapította, hogy 26 összhangban van a vidékfejlesztési programokban meghatározott prioritásokkal és kiemelt területekkel, valamint hogy a tagállamok megfelelő kiválasztási eljárásokat alkalmaztak; üdvözli, hogy a legtöbb esetben a kedvezményezettek a tervek szerint hajtották végre a projekteket és a tagállamok elvégezték a költségek észszerűségének ellenőrzését; úgy véli ezért, hogy az előrelépés érdekében a KAP-stratégiai tervekben a vidékfejlesztési megközelítést továbbra is teljes mértékben támogatott, jelentős alapelemként kell szerepeltetni;

10. felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági ágazatban a kedvezményezettek által kapott összegek más uniós projektekhez képest viszonylag csekélyek, ezért a források helyes felhasználásának bizonyítása tekintetében az adminisztratív teher arányosan magasabb;

11. felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve folytassa a GSAA sikeres végrehajtását, és kövesse nyomon a kifizető ügynökségek által a GSAA-t még nem alkalmazó mezőgazdasági termelőknek való segítségnyújtás tekintetében elért eredményeket.

12. üdvözli, hogy a teljesítményadatok – többek között az informatikai alkalmazásokból származó, például a földparcellákra vonatkozó MePAR adatok – felhasználására szolgáló új eszközök és eljárások bevezetése megkönnyítette a bejelentett mezőgazdasági területek ellenőrzését és az információk aktualizálását mind a tagállamok kifizető ügynökségei, mind a mezőgazdasági termelők számára; ez elősegíti majd a közvetlen támogatási kérelmek keresztellenőrzését, valamint a hibaszintek csökkentését;

13. hangsúlyozza, hogy a jövőben is folytatni kell az uniós jogszabályok egyszerűsítését és a gazdákra és más kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentését;

14. megállapítja, hogy különösen környezetvédelmi szempontból alapvető fontosságú az adatokhoz való hozzáférés és a megfelelő nyomon követés, hiszen bizonyos természeti erőforrások – többek között a talajminőség és a biológiai sokféleség – a hosszú távú mezőgazdasági termelékenységhez alapját képezik;

15. felkéri a tagállamokat és a régiókat, hogy biztosítsák, hogy a támogatási kérelmeket elektronikusan lehessen kitölteni és benyújtani, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat e cél elérésében;

16. üdvözli a DG AGRI 2016-ra vonatkozó éves tevékenységi jelentését, amely egyértelműen mutatja a KAP hozzájárulását a foglalkoztatási ráták növekedéséhez a vidéki térségekben; aggodalmát fejezi ki ezzel összefüggésben amiatt, hogy a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó javaslatok és a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalások a KAP költségvetésének csökkentését irányozzák elő, különösen a II. pillér alá tartozó, a tagállamok által társfinanszírozott EMVA esetében, amely vidékfejlesztési intézkedésekre is kiterjed, és szorosan kapcsolódik a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalásokhoz, a mezőgazdasági beruházásokhoz és bizonyos egyéb vidéki projektekhez;

17. úgy véli, hogy a gazdák helyszíni ellenőrzését a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni, s a műholdas és adminisztratív ellenőrzéseket kell erőltetni;

18. felkéri a tagállamokat és a régiókat, hogy biztosítsák, hogy ami adatot és iratot csak lehet, a hatóságnak az állami és uniós nyilvántartási rendszerekből kelljen megszereznie, s csak végső esetben kötelezhesse a címzett gazdákat adatszolgáltatásra; továbbá felkéri a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat e cél elérésében;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	23.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 3 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Jacques Colombier, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Karine Gloanec Maurin, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Norbert Lins, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Jens Rohde, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Paul Brannen, Elsi Katainen, Momchil Nekov, Annie Schreijer-Pierik, Thomas Waitz
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Stanisław Ożóg, Michaela Šojdrová

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

34	+
ALDE	Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Jens Rohde
ECR	Jørn Dohrmann, Zbigniew Kuźmiuk, James Nicholson, Stanisław Ożóg
EFDD	Marco Zullo
NI	Diane Dodds
PPE	Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Jarosław Kalinowski, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Annie Schreijer-Pierik, Czesław Adam Siekierski, Michaela Šojdrová
S&D	Clara Eugenia Aguilera García, Paul Brannen, Nicola Caputo, Karine Gloanec Maurin, Momchil Nekov, Maria Noichl, Tibor Szanyi, Marc Tarabella
Verts/ALE	Martin Häusling, Bronis Ropė, Thomas Waitz

3	-
ENF	John Stuart Agnew, Jacques Colombier, Philippe Loiseau

5	0
EFDD	Giulia Moi
GUE/NGL	Matt Carthy, Luke Ming Flanagan, Anja Hazekamp, Maria Lidia Senra Rodríguez

Jelmagyarázat

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

10.1.2019

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Alain Cadec

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. tudomásul veszi az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek címzett bizottsági közleményt; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentését;

2. elégedetten veszi tudomásul, hogy a költségvetés 11. címének végrehajtása megfelelő volt, mivel a kötelezettségvállalási előirányzatokat 99,7%-os, a kifizetési előirányzatokat pedig 99,9%-os végrehajtási arány jellemezte; megállapítja, hogy a végrehajtási arány javult a MARE főigazgatóság 2016. évi éves tevékenységi jelentéséhez képest;

3. felhívja a Számvevőszéket, hogy a jövőben jelentéseiben a halászatra vonatkozó hibaarányt a környezetvédelemtől, vidékfejlesztéstől és egészségügytől elkülönítve mutassa be, ne pedig összevontan; a területek efféle sűrítése nem teszi lehetővé a halászati politikához tartozó hibaarány megismerését; megállapítja, hogy a Számvevőszék éves jelentése nem foglalkozik kellő részletességgel a tengerügyi és halászati kérdésekkel, ami megnehezíti a pénzügyi irányítás pontos értékelését; úgy véli, hogy az átláthatóság fokozása érdekében a jövőben a számvevőszéki éves jelentésekben külön lebontásban kell szerepeltetni a MARE főigazgatósággal kapcsolatos összegeket;

4. megállapítja, hogy a Számvevőszék kontrollrendszerről szóló, 8/2017. sz. különjelentése hiányosságokat tárt fel a projektek tervezése és végrehajtása, valamint az irányítási és kontrollrendszerek végrehajtása terén;

5. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék észrevétele szerint az ellenőrzési rendelet keretében a halászati tevékenységekről gyűjtött adatok nem voltak kellőképpen teljes körűek és megbízhatóak, különösen a 12 méternél rövidebb hajók esetében. a fogási adatok hiányosak voltak, és gyakran tévesen rögzítették azokat a tagállami adatbázisokban; jelentős eltéréseket találtat a kirakodási nyilatkozatokban szereplő adatok és a későbbi első értékesítési nyilvántartások között;

6. megállapítja, hogy a MARE főigazgatóság felügyeleti szerepét a megosztott irányítás keretében gyakorolja. Hangsúlyozza, hogy a Bizottság feladata e rendelet közös halászati politikára gyakorolt hatásának értékelése, valamint a szabályok tagállamok általi végrehajtásának ellenőrzése. Az ellenőrzési politika sikere a tagállamok együttműködésétől és a tagállami irányítástól függ.

7. hangsúlyozza, hogy az ETHA 2014–2020 közötti költségvetésének végrehajtása négy évvel 2014. május 15-i elfogadása után nem kielégítő, mivel 2018. októberre a megosztott irányítás keretében rendelkezésre álló 5,7 milliárd eurós alapnak csak 6,8%-a került felhasználásra;

8. javasolja a mentesítés megadását a Bizottság számára a 2017. évi pénzügyi évre a tengerügyek és a halászat területét érintő kiadásokra vonatkozóan.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	10.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, David Coburn, Diane Dodds, Sylvie Goddyn, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Norica Nicolai, Annie Schreijer-Pierik, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	José Blanco López, Ole Christensen, Norbert Erdős, Jens Gieseke, Czesław Hoc, Nosheena Mobarik
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Tilly Metz

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

ALDE

ECR

PPE

S&D

VERTS/ALE

António Marinho e Pinto, Norica Nicolai

Peter van Dalen, Czesław Hoc

Diane Dodds

Norbert Erdős, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, Gabriel Mato, Annie Schreijer-Pierik, Jarosław Wałęsa

Clara Eugenia Aguilera García, José Blanco López, Renata Briano, Ole Christensen, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas

Marco Affronte, Tilly Metz

EFDD

PPE

David Coburn, Sylvie Goddyn

Jens Gieseke

0	0

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

23.1.2019

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Bogdan Andrzej Zdrojewski

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. üdvözli az Erasmus program 30 év alatt elért eredményeit, amely 1987 óta 9 millió személyt, köztük fiatalokat, hallgatókat és a legutóbbi időben egyetemi dolgozókat vont be mobilitási tevékenységekbe; hangsúlyozza a program erőteljes európai hozzáadott értékét, és az európai fiatalokba való stratégiai beruházásként betöltött szerepét;

2. megjegyzi, hogy az Erasmus programnak többet kell tennie annak érdekében, hogy hozzáférhető legyen a marginalizált csoportok, különösen a fogyatékossággal élő és a sajátos nevelési igényű személyek, a földrajzilag hátrányos helyzetű személyek, a korai iskolaelhagyók, a kisebbséghez tartozó személyek, a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek stb. számára;

3. tudomásul veszi az Európai Szolidaritási Testület végrehajtási szakaszának kezdetét, bár jogalap nélkül; sajnálja, hogy az Erasmus+ Európai önkéntes szolgálat számára juttatott költségvetéséből az Európai Szolidaritási Testület számára történő elkülönítésről szóló eredeti határozatot végrehajtási jogi aktussal fogadták el;

4. ragaszkodik ahhoz, hogy minden szakmai gyakorlati vagy tanulószerződéses gyakorlati képzési program olyan fizetett helyeket biztosítson, amelyek soha nem vezetnek munkakörök helyettesítéséhez, és a program helye szerinti országban alkalmazandó szabályozási kerettel vagy az alkalmazandó kollektív megállapodásokkal, vagy mindkettővel összhangban lévő írásbeli, szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodáson alapulnak, valamint ahhoz, hogy e programok kövessék a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban[11] foglalt elveket;

5. aggódik az Erasmus+ Diákhitelgarancia-eszköz alacsony felhasználási aránya, valamint elégtelen földrajzi kiterjedése miatt, amely három országban bankokra, másik kettőben pedig egyetemekre korlátozódik; sürgeti a Bizottságot és az Európai Beruházási Alapot, hogy vezessenek be végrehajtási stratégiát annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az eszköz hatékonyságát 2020-ig, vagy könnyítsék meg a fel nem használt források újrafelosztását magában a programban, és tegyék lehetővé a fellépések jobb finanszírozását a különböző ágakon belül;

6. csalódottan veszi tudomásul, hogy előfordulhat, hogy a hallgatóknak banki kölcsönhöz kell folyamodniuk ahhoz, hogy részt vehessenek az Erasmus+-programokban;

7. kiemeli, hogy az eladósodottság negatív hatással van a személyes fejlődésre és a munkaerőpiaci integrációra, és hogy inkluzív és széleskörűen hozzáférhető ösztöndíjakat kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy egyetlen hallgató se maradjon ki egy programból azért, mert nem rendelkezik elegendő jövedelemmel;

8. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európa a polgárokért program és a Kreatív Európa program kultúra alprogramjának sikerességi aránya még mindig alacsony (2017-ben 21%, illetve 22% volt); hangsúlyozza, hogy a megfelelőbb finanszírozási szint döntő fontosságú e nem kielégítő eredmények kezelése szempontjából, amelyek kontraproduktívak maga a program célkitűzései szempontjából, mivel eltántorítják a polgárokat a részvételtől;

9. kiemeli az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) szerepét a három kulturális és oktatási program végrehajtásában: ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az EACEA belső ellenőrzési hiányosságaival kapcsolatban, amelyekre az Erasmus+ program és a Kreatív Európa program támogatásainak kezelése terén végzett ellenőrzés derített fényt; megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata hiányosságokat talált az EACEA Erasmus+-támogatásokat kezelő folyamatában; ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak és az EACEA-nak nem lehetnek nehézségei a szükséges korrekciós intézkedések annak érdekében való bevezetésével, hogy biztosítsák a teljes körű átláthatóságot, és garantálják, hogy a kulturális és oktatási programokat a legmagasabb színvonalon hajtják végre;

10. tudomásul veszi a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze végrehajtási szakaszának első eredményeit, a pénzügyi közvetítőkkel a kezdeti szakaszban aláírt 280 szerződést; várja az eszköz működési szakaszának folyamatos előrehaladását, amely ezáltal stabil eszközöket biztosítana, amelyeket bele lehetne foglalni az eszköz nyomon követésének végrehajtásába az InvestEU programon belül;

11. elismeri, hogy a számvevőszéki vizsgálat nem tárt fel lényeges hibákat az Európai Iskolák 2017-re vonatkozó végleges konszolidált pénzügyi kimutatásaiban, és hogy az Európai Iskolák és a főtitkári hivatal éves beszámolójukat a hivatalosan megállapított határidőn belül készítették el; megjegyzi azonban, hogy az Európai Iskolák belső ellenőrzési rendszerét tovább kell javítani ahhoz, hogy megfeleljen a Számvevőszék és az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ajánlásainak;

12. továbbra is aggódik a főtitkári hivatal és a kiválasztott iskolák belső ellenőrzési rendszerei, különösen a kifizetési rendszerek, az ellenőrzési környezet és a felvételi folyamat terén tapasztalható jelentős hiányosságok miatt;

13. megállapítja, hogy a Számvevőszék nem tudta megerősíteni, hogy az iskolák 2016. évi pénzgazdálkodása megfelelt a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban előírtaknak; ezért további erőfeszítéseket kér a költségvetésen kívüli számlák kezelésével, a számviteli és belső ellenőrzési rendszerek javításával, valamint a felvételi és kifizetési eljárásokkal és a költségvetési gazdálkodás javítását célzó iránymutatások kidolgozásával kapcsolatos fennmaradó ajánlások lezárására;

14. megjegyzi, hogy az Európai Iskolák új pénzügyi szabályzatának fokozatos hatálybalépése jelentős kihívások elé állítja az Európai Iskolák irányítását, mivel az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait központosítják, a pénzügyi ellenőrzés pedig belső ellenőrzési egységgé válik az engedélyezésre jogosult tisztviselő szolgálatára; e tekintetben úgy ítéli meg, hogy a különböző számviteli és ellenőrzési funkciók szerkezetátalakítását megfelelő igazgatási rendszernek kell támogatnia;

15. felhívja a figyelmet az Európai Iskolák előtt álló számos kihívásra, például a brexittel járó átmenetre és az iskolák túlzsúfoltságának romlására Brüsszelben; felhívja az Európai Bizottságot és az Európai Iskolákat, hogy számoljanak be a Kulturális és Oktatási Bizottságnak az Egyesült Királyság kilépéséről, valamint arról, hogy hogyan szándékoznak fenntartani a magas színvonalú angol nyelvoktatást az Európai Iskolákban az Egyesült Királyság kilépése után;

16. aggodalommal veszi tudomásul a Human Rights Watch és az Európai Fogyatékosügyi Fórum által 2018. decemberben „A fogyatékossággal élő gyermekek útjában álló akadályok az Európai Iskolák rendszerében” című jelentésben tett megállapításokat, többek között a fogyatékossággal élő gyermekek és családjaik elleni állítólagos zaklatási eseteket; felhívja az Európai Iskolák rendszerét, hogy tartsák be a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRPD); sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Iskolákkal közösen indítson hivatalos vizsgálatot az említett jelentés megállapításaival kapcsolatban; kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg legalább a következőket:

(i) az Európai Iskolákban az oktatási támogatás nyújtására vonatkozó politika módosítása az UNCRPD teljes körű betartásának biztosítása érdekében;

(ii) a fogyatékossággal élő gyermekek szükségleteinek kielégítése, többek között támogató technológiák alkalmazása révén;

(iii) a tanárok fogyatékossággal és befogadó oktatással kapcsolatos rendszerszintű képzésének kialakítása, többek között kisegítő tanárok és kisegítő asszisztensek képzése a fogyatékossággal élő gyermekek személyre szabott szükségleteivel kapcsolatban;

17. elismeri, hogy a Számvevőszékre jelentős munkateher hárul; felhívja azonban a Számvevőszéket, hogy időben tegye közzé jelentéseit, különösen az Európai Iskolákra vonatkozót annak érdekében, hogy a Parlamentnek elegendő ideje legyen költségvetési és politikai ellenőrzési feladatainak megfelelő végrehajtására.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	22.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Petra Kammerevert, Krystyna Łybacka, Svetoslav Hristov Malinov, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Bogusław Sonik, Helga Trüpel, Julie Ward, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Liadh Ní Riada

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

18	+
ALDE	Mircea Diaconu, María Teresa Giménez Barbat
GUE/NGL	Liadh Ní Riada
PPE	Andrea Bocskor, Svetoslav Hristov Malinov, Michaela Šojdrová, Bogusław Sonik, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver
S&D	Silvia Costa, Damian Drăghici, Petra Kammerevert, Krystyna Łybacka, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Julie Ward
VERTS/ALE	Jill Evans, Helga Trüpel

1	-
ENF	Dominique Bilde

0	0

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

17.1.2019

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Romeo Franz

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. üdvözli az Európai Számvevőszék véleményét az Unió 2017. évi beszámolójáról; kiemeli különösen, hogy uniós szinten 2017-ben tovább csökkentek az összesített kifizetési hibák, elérve az eddigi legalacsonyabb 2,4%-ot; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kifizetési hibák aránya a 2%-os cél alatt legyen;

2. sajnálja azonban, hogy 2017-ben – 2016-hoz hasonlóan – a Számvevőszék ismét figyelmen kívül hagyta a LIBE bizottság arra irányuló kérelmét, hogy számítsa ki a III. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) egyedi kifizetési hibaarányát; tudomásul veszi a Számvevőszék indoklását amiért nem tette ezt meg, különös tekintettel azt a tényt, hogy a III. fejezet a 2017. évi költségvetésben csak a kifizetések 2%-át tette ki; megjegyzi, hogy a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME) saját értékelése szerint kifizetési hibaaránya a 2%-os lényegességi küszöb alatt volt; sajnálja, hogy a 2017 vonatkozásában ellenőrzött, 15 ügyletet tartalmazó korlátozott minta nem volt elegendő ahhoz, hogy a Számvevőszék megerősítse ezt a pozitív eredményt; felszólít az ellenőrzött ügyletek nagyobb mintájára, hogy biztosítsák a Számvevőszék számára az e szakpolitikai területen elért eredmények megfelelő értékeléséhez szükséges információkat;

3. hangsúlyozza azonban, hogy az EU számára fontos, hogy a Számvevőszék rendszeresen és függetlenül értékelje az uniós költségvetés valamennyi területének kifizetési hibaarányát;

4. üdvözli, hogy a Számvevőszék nem talált jelentős hibákat a Bizottság Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjának (AMIF) és Belső Biztonsági Alapjának (ISF) záróelszámolási eljárásaiban, és hogy egyetért a Bizottság záróelszámolási határozataival; sajnálja azonban, hogy a Számvevőszék által vizsgált 15 ügyletből három (20%) esetében merült fel hiba, és ezek közül kettő meghaladta a 2%-os lényegességi küszöböt; konkrétan egy ügylet a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében történő áthelyezéssel (10%-os hibaarány), egy pedig az EASO-nak nyújtott működési támogatással kapcsolatban (2,9%-os hibaarány);

5. kiemeli a Számvevőszék azon kulcsfontosságú megállapítását, hogy az AMIF és az ISF Bizottság által 2017-ben jóváhagyott beszámolói nem tettek különbséget a tagállamok által a végső kedvezményezetteknek nyújtott előfinanszírozási kifizetések (előlegek) és a ténylegesen felmerült kiadások megtérítése céljából folyósított kifizetések között; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy még ha ez a gyakorlat összhangban is áll az AMIF-re és az ISF-re vonatkozó jelenlegi, mindkét társjogalkotó által jóváhagyott jelentéstételi követelményekkel, mindazonáltal kihat a Bizottság felügyeleti szerepére; felhívja a társjogalkotókat, hogy a következő többéves pénzügyi keretben módosítsák a bel- és igazságügyi alapokra vonatkozó jelentéstételi követelményeket; támogatja a Számvevőszék azon ajánlását, hogy írják elő a tagállamok számára, hogy a nemzeti AMIF- és ISF-programok éves beszámolóiban szerepeltetett összegeket azok jellege (visszafizettetések, előfinanszírozás és ténylegesen felmerült kiadások) szerinti bontásban közöljék, hogy 2018-tól kezdve a Bizottság éves tevékenységi jelentésében alaponkénti bontásban tudjon beszámolni ezekről az adatokról; továbbá a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap általános átláthatóságának növelése céljából emlékeztet a költségvetési tételeknek az alap négy általános célkitűzése (menekültügy, legális migráció és integráció, visszatérés és szolidaritás) szerinti bontásának fontosságára.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	10.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	44 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Asim Ademov, Martina Anderson, Heinz K. Becker, Monika Beňová, Michał Boni, Caterina Chinnici, Rachida Dati, Frank Engel, Laura Ferrara, Romeo Franz, Kinga Gál, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Monika Hohlmeier, Sophia in ‘t Veld, Cécile Kashetu Kyenge, Monica Macovei, Roberta Metsola, Claude Moraes, Ivari Padar, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Udo Voigt, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský, Auke Zijlstra
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Dennis de Jong, Anna Hedh, Lívia Járóka, Marek Jurek, Jean Lambert, Jeroen Lenaers, Andrejs Mamikins, Angelika Mlinar, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Norbert Erdős, Fernando Ruas, Adam Szejnfeld

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

44	+
ALDE	Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Cecilia Wikström
ECR	Marek Jurek, Monica Macovei, Helga Stevens
EFDD	Laura Ferrara
GUE/NGL	Martina Anderson, Dennis de Jong, Marie-Christine Vergiat
PPE	Asim Ademov, Heinz K. Becker, Michał Boni, Rachida Dati, Frank Engel, Norbert Erdős, Kinga Gál, Monika Hohlmeier, Lívia Járóka, Jeroen Lenaers, Roberta Metsola, Fernando Ruas, Csaba Sógor, Adam Szejnfeld, Traian Ungureanu, Tomáš Zdechovský
S&D	Monika Beňová, Caterina Chinnici, Ana Gomes, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Cécile Kashetu Kyenge, Andrejs Mamikins, Claude Moraes, Ivari Padar, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, Birgit Sippel, Josef Weidenholzer
VERTS/ALE	Romeo Franz, Jean Lambert, Judith Sargentini, Bodil Valero

3	-
ECR	Kristina Winberg
ENF	Auke Zijlstra
NI	Udo Voigt

0	0

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

24.1.2019

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

(2018/2166(DEC))

A vélemény előadója: Malin Björk

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető értékeinek egyike, és az EUMSZ 8. cikke értelmében az Unió minden tevékenysége során törekszik a nemek közötti egyenlőség előmozdítására;

B. mivel az Európai Parlament ismételten felkérte a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és hajtsa végre a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést és a nemi szempontú hatásvizsgálatot a releváns szakpolitikai területeken, és a Számvevőszéket, hogy az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló jelentései tartalmazzák a nemek közti egyenlőség szempontját, többek között a nemek szerint bontott adatokat;

1. hangsúlyozza, hogy a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget valamennyi szakpolitikai területbe integrálni kell és valamennyi területen biztosítani kell; megismétli ezért felhívását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megvalósítására a költségvetési folyamat minden szakaszában, beleértve annak végrehajtását, és a végrehajtás értékelését;

2. megismétli azon kérését, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának közös eredménymutatói közé vegyék fel a nemek szerint bontott mutatókat is, kellő figyelemmel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvére;

3. megismétli azon kérését, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020 program (REC) alatti költségvetési tételek határozzák meg a program egyes – a nemek közötti egyenlőséghez kötődő – céljaihoz rendelt forrásokat, az erre a célra szánt pénzeszközökkel kapcsolatos megfelelő elszámoltathatóság biztosítása érdekében;

4. megismétli azon felhívását, hogy legyen külön költségvetési sora a Daphné egyedi célkitűzésnek annak kimutatása érdekében, hogy az Unió elkötelezett a nők és lányok elleni erőszak leküzdése iránt; felszólít e költségvetési sor forrásainak növelésére és a 2014–2020 közötti időszakban a Daphné programra szánt források csökkentésének visszafordítására; felhív a Daphné egyedi célkitűzésben foglalt támogatások tudatosítására irányuló folyamatos erőfeszítésekre, valamint olyan intézkedésekre, amelyek a célkitűzéshez kapcsolódó adminisztratív eljárásokat felhasználóbarátabbá teszik;

5. felszólít arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget, mint a polgárok alapvető jogát külön említsék meg a „Biztonság és uniós polgárság” fejezetben;

6. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést a költségvetési folyamat minden szakaszában, beleértve többek között a költségvetés végrehajtását és a végrehajtás – ideértve az ESBA, ESZA, ERFA és a Horizont 2020 programok végrehajtásának – értékelését az uniós tagállamokban tapasztalható hátrányos megkülönböztetés leküzdése érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó közös, az eredményeket és hatásokat számszerűsítő mutatókat – amelyek lehetővé tennék a költségvetés végrehajtásának nemek közötti egyenlőség szempontjából való jobb értékelését – kell beépíteni a költségvetés tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe, összhangban az eredményközpontú uniós költségvetésre irányuló kezdeményezéssel és a teljesítményre való összpontosítással;

7. fokozott átláthatóságra és célzott fellépésekre szólít fel a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival – többek között a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal – kapcsolatos célok elérése érdekében az EU külső fellépéseiben;

8. kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése megtalálható a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) alapelvei között is, és felszólít a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, külön költségvetési sorral rendelkező célzott intézkedések beépítésére a nemek közötti egyenlőség szempontjának a migrációs és menekültügyi politikákban történő figyelembevétele érdekében;

9. sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nem alkalmaz nemek szerinti megközelítést; hangsúlyozza, hogy az ESBA-ban érvényesíteni kell a nemi dimenziót, mivel az EU addig nem fog teljesen és kielégítően kilábalni a jelenlegi gazdasági válságból, ameddig nem kezeli megfelelően a válság nőkre gyakorolt hatásait, akik az esetek többségében a leginkább érintettek;

10. felszólít arra, hogy az uniós pénzeszközökre vonatkozó általános előzetes feltételrendszernek legyen része a nemi szempontú hatásvizsgálat, valamint a kedvezményezettek és résztvevők nemek szerint bontott adatainak gyűjtésére;

11. hangsúlyozza, hogy a nemi dimenziót integrálni kell az európai igazságügyi rendszerekbe, és sajnálja, hogy az igazságszolgáltatási rendszerekben az áldozatbarát és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő eljárások támogatását nem tekintik a Jogérvényesülés program konkrét célkitűzésének;

12. sajnálja, hogy a női vállalkozói tevékenységekben részt vevő nők aránya alacsony, és komoly erőfeszítéseket kér a költségvetés végrehajtása terén a női vállalkozások és a nők foglalkoztatásának támogatása tekintetében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	23.1.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 7 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Maria Corazza Bildt, Iratxe García Pérez, Arne Gericke, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Angelika Niebler, Maria Noichl, Marijana Petir, Pina Picierno, João Pimenta Lopes, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Eleonora Forenza, Julie Girling, Lívia Járóka, Dubravka Šuica, Mylène Troszczynski, Julie Ward
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Jean Lambert

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

21	+
ALDE	Beatriz Becerra Basterrechea
GUE/NGL	Malin Björk, Eleonora Forenza, João Pimenta Lopes
PPE	Heinz K. Becker, Anna Maria Corazza Bildt, Julie Girling, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Lívia Járóka, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Dubravka Šuica
S&D	Vilija Blinkevičiūtė, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Maria Noichl, Pina Picierno, Liliana Rodrigues, Julie Ward
Verts/ALE	Jean Lambert, Terry Reintke, Ernest Urtasun

7	-
ECR	Arne Gericke, Jadwiga Wiśniewska
ENF	Mylène Troszczynski
PPE	Angelika Niebler, Marijana Petir, Michaela Šojdrová, Anna Záborská

0	0

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	20.2.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Ingeborg Gräßle, Jean-François Jalkh, Wolf Klinz, Georgi Pirinski, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	José Blanco López, Julia Pitera
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Clara Eugenia Aguilera García, John Flack, Eider Gardiazabal Rubial

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

20	+
ALDE	Nedzhmi Ali, Martina Dlabajová, Wolf Klinz
GUE/NGL	Dennis de Jong
PPE	Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller
S&D	Clara Eugenia Aguilera García, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Eider Gardiazabal Rubial, Georgi Pirinski, Derek Vaughan
VERTS/ALE	Bart Staes

2	-
ECR	John Flack
ENF	Jean-François Jalkh

0	0

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

[1] 1. Éves irányítási és teljesítményjelentés 81. o. – „2016-hoz képest a legfontosabb változás a „Kohézió, migráció és halászat” jelentős csökkenése. E szakpolitikai területen a jelenlegi, 2014–2020 közötti időszakra szóló programok felgyorsulnak, ami természeténél fogva alacsonyabb kockázatokkal jár tekintettel az újonnan bevezetett éves záróelszámolásokra és az időközi kifizetéseknél a 10%-os, az összes ellenőrzés és korrekciós intézkedés végrehajtásáig érvényben lévő visszatartási mechanizmusra (lásd „előrehaladás” a 2.2 szakaszban)”.
[2] Az Agrofert Holding a cseh mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat legnagyobb csoportja, a második legnagyobb a vegyészeti ágazatban, továbbá jelentős szerepet játszik az erdészetben is, a MAFRA Publishing Company tulajdonosa, amely a legnépszerűbb nyomtatott és online média – például MF DNES, Lidové noviny, iDnes – kiadója.
[3] a) az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az ESZA-ból és az EMVA-ból finanszírozott, az AGROFERT csoporthoz kapcsolódó projektek listája 2012-től, amikor a jelenlegi miniszterelnök pénzügyminiszterként bekerült a kormányba, valamint hogy a projektek még mindig futnak-e vagy már lezárultak; b) az ezeknek a vállalatoknak vagy az AGROFERT csoport más vállalatainak megítélt, már kifizetett és még kifizetendő összegek; c) azok az időszakok, amikor az összegeket megítélték és kifizették; d) hogy a projektek (adminisztratív és/vagy helyszíni) vizsgálatok tárgyát képezték-e a szóban forgó finanszírozások tekintetében, és e vizsgálatok eredményei;
[4] HL C 88., 2014.3.27, 1. o.
[5] 9/2018. sz. különjelentés: Köz-magán társulások az Európai Unióban: széles körben tapasztalhatóak hiányosságok, kevés előny valósult meg
[6] Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).
[7] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
[8] Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).
[9] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
[10] 9/2018. sz. különjelentés: Köz-magán társulások az Európai Unióban: széles körben tapasztalhatóak hiányosságok, kevés előny valósult meg
[11] HL C 88., 2014.3.27, 1. o.

Utolsó frissítés: 2019. március 20.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat