JELENTÉS az Eurojust és Szerbia közötti együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről 

24.9.2019 - (10334/2019 – C9-0041/2019 – 2019/0807(CNS)) - *

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Juan Fernando López Aguilar
(Egyszerűsített eljárás – az eljárási szabályzat 52. cikkének (1) bekezdése)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Eurojust és Szerbia közötti együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről 

(10334/2019 – C9-0041/2019 – 2019/0807(CNS))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Tanács tervezetére (10334/2019),

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0041/2019),

– tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra[1] és különösen annak 26a. cikke (2) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0009/2019),

1. jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

INDOKOLÁS

 

Az Eurojust és Szerbia közötti együttműködési megállapodás az Eurojust által korábban megkötött hasonló megállapodások (például az Eurojust–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, az Eurojust–USA, az Eurojust–Norvégia, az Eurojust–Svájc, az Eurojust–Albánia és legutóbb az Eurojust–Grúzia) mintájára született. E megállapodások célja, hogy előmozdítsák az együttműködést a súlyos bűnözés, különösen a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén. Gondoskodnak többek között összekötő tisztviselőkről, kapcsolattartó pontokról és az információcseréről. Az ilyen együttműködési megállapodások a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat 26a. cikkének (2) bekezdésén alapulnak.

 

Az említett megállapodás összhangban áll az Európai Bizottság 2018. évi nyugat-balkáni stratégiájával.[2] E tekintetben a Bizottság kihangsúlyozta a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelmet, hangoztatva, hogy „a szervezett bűnözés továbbra is rendkívül súlyos probléma a Nyugat-Balkánon és Törökországban. Jelentős csempészútvonalak haladnak át Törökországon és a Nyugat-Balkánon. Ezen országokból, illetve ezeken keresztül erős, nemzetközi szinten működő bűnszövetkezetek tevékenykednek. Az elmúlt években a Nyugat-Balkánon fontos lépések történtek a terrorizmus elleni küzdelem jogi és intézményi keretének korszerűsítése érdekében. Az uniós tagállamokkal és uniós ügynökségekkel való operatív együttműködés tovább javult és erősödött. Valamennyi nyugat-balkáni ország aktívan részt vesz a nyugat-balkáni országok terrorizmus elleni küzdelmére vonatkozó kezdeményezésben (WBCTi). Mindazonáltal a legtöbb országnak még fokoznia kell a visszatérő külföldi harcosok kérdésének kezelésére és a szélsőségesség és a radikalizálódás megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, többek között a börtönökben.” E tekintetben a térség más tagjelölt országai (Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia) már kötöttek hasonló megállapodásokat. A Bizottság 2019. évi jelentésében azt is megemlítette, hogy „Szerbiának fokoznia kellene a hiányosságok kezelését célzó erőfeszítéseit, különösen meggyőző eredményeket kell felmutatnia a szervezett bűnözés eseteivel kapcsolatos nyomozás, bűnvádi eljárás és ítélethozatal terén”. Emellett Szerbia „a térség leggyakrabban megkeresett országa, és általánosságban az Eurojust konkrét ügyeiben a második leggyakrabban megkeresett harmadik ország. Szerbia 2018-ban 34 ügyben volt érintett”.[3]

 

Az Európai Bizottság a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról szóló második jelentésében azt is kifejtette, hogy „A szervezett bűnözést illetően a szerb állampolgárok az EU-n belül – főként Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – elkövetett, vagyon elleni szervezett bűncselekmények tekintetében továbbra is a leggyakrabban jelentett nemzetiségek közé tartoznak. A szerb állampolgárok emellett továbbra is a Nyugat-Balkánról kiinduló emberkereskedelem egyik leggyakoribb áldozatai közé tartoznak. Iráni állampolgárokból álló bűnszervezetek heroinkereskedelmet folytatnak az itteni és a dél-kaukázusi útvonalon. Szerbiában továbbra is jelentős fegyverkészletek vannak, ami a tűzfegyver-kereskedelem szempontjából kockázatot jelent.”[4]

 

Egy ilyen megállapodás ezért fokozottabb együttműködést mozdíthat elő a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, és Szerbia, valamint az uniós országok érdekét egyaránt szolgálja, mivel a szervezett bűnözés kérdése transznacionális probléma. Egy ilyen megállapodás az igazságügyi együttműködés terén is üdvözlendő, figyelembe véve a már meglévő Europol–Szerbia megállapodást és a rendőrségi együttműködésre vonatkozó Cepol–Szerbia munkamegállapodást.

 

A jelenlegi Eurojust-határozat értelmében személyes adatok cseréjére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó együttműködési megállapodások az Eurojust és nem uniós országok között csak abban az esetben köthetők, ha az érintett szervezetre kiterjed az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezménye, vagy miután egy értékelés keretében meggyőződtek arról, hogy a szervezet megfelelő szintű adatvédelemről gondoskodik. Ebben a vonatkozásban ki kell emelni, hogy Szerbia 2005-ben megerősítette a szóban forgó egyezményt és annak 2008-as kiegészítő jegyzőkönyvét is. 2018. március 28-án az Eurojust közös ellenőrző hatósága kedvező véleményt adott a megállapodás adatvédelmi rendelkezéseiről. Rámutatott többek között arra, hogy Szerbiában 2018-ban új adatvédelmi jogszabályokat fogadtak el.[5] Az Eurojustról és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/1727 új rendelet rendelkezik annak lehetővé tételéről, hogy harmadik országokkal olyan megállapodásokat kössenek, amelyek a személyes adatok továbbításának lehetséges alapjait képezik, amennyiben a műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országoknak történő továbbítására vonatkozó általános elveket tiszteletben tartják (lásd a rendelet 56. cikkét).

 

Következésképpen az előadó a fenti megfontolások alapján támogatja a tanácsi végrehajtási határozat tervezetét az Eurojust és Szerbia közötti együttműködési megállapodás tervezetére vonatkozóan.

 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Eurojust és Szerbia közötti együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozat
Hivatkozások	10334/2019 – C9-0041/2019 – 2019/0807(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	9.7.2019
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 18.7.2019
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 18.7.2019	JURI 18.7.2019
Nem nyilvánított véleményt  A határozat dátuma	AFET 9.9.2019	JURI 3.9.2019
Előadók  A kijelölés dátuma	Juan Fernando López Aguilar 4.9.2019
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma	24.7.2019
Vizsgálat a bizottságban	4.9.2019	12.9.2019
Az elfogadás dátuma	12.9.2019
Benyújtás dátuma	24.9.2019

 

 

• [1] HL L 63., 2002.3.6., 1. o.
• [2] Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal (COM(2018)0065).
• [3] Közlemény az EU bővítési politikájáról, 2019. évi jelentés Szerbiáról, bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2019)0219).
• [4] COM(2018)0856.
• [5] Zakon o zaštiti podataka o ličnosti (Sl. glasnik RS, br. 87/2018).