JELENTÉS az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról

15.10.2019 - (11734/2019 – C9-0119/2019 – 2019/2028(BUD))

1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány
Költségvetési Bizottság
Előadók:  Monika Hohlmeier (III. szakasz – Bizottság)
 Eider Gardiazabal Rubial (egyéb szakaszok)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról

(11734/2019 – C9-0119/2019 – 2019/2028(BUD))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra[1],

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[3],

– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[4],

– tekintettel a 2020. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására, III. szakasz – Bizottság[5],

– tekintettel az Európai Parlament 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló 2019. március 28-i állásfoglalására[6],

– tekintettel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2019. július 5-én fogadott el (COM(2019)0400),

– tekintettel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2019. szeptember 3-án elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2019. szeptember 13-án továbbított tanácsi álláspontra (11734/2019 – C9-0119/2019),

– tekintettel az Európai Unió által 2016. október 5-én ratifikált Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

– tekintettel az Európai Számvevőszék „Az energiaügyekkel és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós fellépés” című állapotfelmérésére (2017),

– tekintettel a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című közleményére (COM(2018)0773),

– tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére,

– tekintettel a többi érintett bizottság véleményére,

– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0017/2019),

III. szakasz

Általános áttekintés

1. emlékeztet, hogy a Parlament a 2020. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalásában a 2020. évi költségvetésre vonatkozóan egyértelmű politikai prioritásokat határozott meg, amelyek hidat képeznek a jövő Európája felé és európai hozzáadott értéket biztosítanak; megerősíti e prioritások melletti szilárd elkötelezettségét, és ezek megfelelő szintű finanszírozásának biztosítása érdekében a következő álláspontot hozza;

2. megismétli a Parlament azon álláspontját, hogy a 2020. évi költségvetésnek elő kell készítenie a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felé vezető utat, és szilárd kiindulópontul kell szolgálnia az új generációs uniós programok és politikák elindításához; emlékeztet továbbá arra, hogy 2020 a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, és ezért az utolsó esély arra, hogy az Unió közelebb kerüljön az erre az időszakra meghatározott politikai kötelezettségvállalásokhoz, többek között az EU éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésének eléréséhez, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításához és a szociális jogok európai pillérének megvalósításához; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek értékelnie és integrálnia kell az uniós szakpolitikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt teljes hatását (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés), ezáltal előmozdítva a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és az esélyegyenlőséget;

3. tudomásul veszi a Tanács költségvetési tervezetről szóló álláspontját, amely a Bizottság javaslatához képest 1,51 milliárd EUR-val kevesebb összegű kötelezettségvállalási előirányzatot tartalmaz; úgy véli, hogy a Tanács általi csökkentés egyértelműen ellentétes az Unió prioritásaival, azt nem támasztja alá a felvevőképesség, és a Parlament által az előző költségvetési években kért és kapott összes konkrét emelés eltörlését jelenti; ezért általános szabályként úgy határoz, hogy visszaállítja a Tanács által a költségvetési tervezet szintje alá csökkentett valamennyi költségvetési sor előirányzatait mind a működési, mind az igazgatási kiadások tekintetében, és a költségvetési tervezetet kiindulópontnak tekinti;

4. határozottan úgy véli, hogy elengedhetetlen az éghajlatváltozás jelentette kihívás kezelése és a környezet oly módon történő védelme, hogy az fellendítse a foglalkoztatást, új munkahelyeket teremtsen, erősítse a versenyképességet, előmozdítsa a fenntartható fejlődést és biztosítsa a társadalmi jólétet; kiemeli az új és kialakulóban lévő technológiák kulcsszerepét e cél elérésében; hangsúlyozza, hogy az Uniónak példát kell mutatnia, és a világ más országait is inspirálnia kell arra, hogy különítsenek el további forrásokat az éghajlat-politikai kiadásokra; üdvözli az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó közelmúltbeli csúcstalálkozóján az uniós vezetők által tett erőfeszítéseket, valamint a több tagállam által a közelmúltban tett azon kötelezettségvállalásokat, hogy az olyan területeken, mint az energiahatékonyság, a megújuló energia, a fenntartható közlekedés és az energetikai infrastruktúra, fokozzák a kiadásokat; úgy véli, hogy ezeket a nyilatkozatokat a tagállamoknak konkrét intézkedésekkel kell alátámasztaniuk, többek között a Tanácsban folytatott tárgyalások során;

5.  emlékeztet az Uniónak a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeire, valamint az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy a 2014–2020 közötti időszak alatt teljesíti az éghajlatváltozással kapcsolatban az uniós kiadások 20%-ában meghatározott célkitűzést; megjegyzi, hogy a 2020. évi költségvetési tervezetben javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok 21,0%-a az éghajlathoz kapcsolódik, és hogy a 20%-os cél elérése érdekében legalább további 3,5 milliárd EUR-t kell az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra fordítani; sajnálja, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben az uniós költségvetés korlátozott eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy egyedül kezelje az éghajlatváltozás jelentette kihívást, és rámutat a Bizottság által az e téren évi 175–290 milliárd EUR-ra becsült beruházási igényre;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai polgárok elvárásainak való megfelelés érdekében a 2020. évi költségvetésnek fel kell készítenie az Uniót arra, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben még ambiciózusabb célt tűzzön ki az éghajlat és a biológiai sokféleség általános érvényesítésére; átláthatóbb, szigorúbb és átfogóbb módszertant kér, amely összhangban van a nemzetközileg megállapított módszerekkel, beleértve az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások meghatározására és nyomon követésére szolgáló, megreformált teljesítménymutatókat; várakozással tekint az európai zöld megállapodásról szóló konkrét javaslat elé, amint azt a Bizottság következő megválasztott elnöke politikai iránymutatásaiban felvázolta; ezzel összefüggésben emlékeztet az uniós saját források rendszerének reformja melletti határozott elkötelezettségére, beleértve az új saját források bevezetését, amelyek jobban összhangban állnak a legfontosabb uniós politikai prioritásokkal, többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel;

7. ezért olyan költségvetést javasol 2020-ra, amely jelentősen hozzájárul a környezeti kihívások és az éghajlatváltozás kezeléséhez, és amennyire csak lehet, ellensúlyozza a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, az éghajlatváltozással kapcsolatban az uniós kiadások 20%-ában meghatározott célkitűzés eléréséhez vezető lemaradást; javasolja, hogy a költségvetési tervezetben szereplő szint felett több mint 2 milliárd EUR-val erősítsék meg a költségvetési tételeket a különböző fejezetekben, és elsősorban az 1a. alfejezetben, ami nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló célkitűzés megvalósításához; e megerősítésekkel gondosan azokat a tételeket célozza, amelyeknél kiváló a végrehajtási arány és a működési kapacitás a 2020. évi további előirányzatok felhasználásához;

8. hangsúlyozza, hogy a fiatalok továbbra is kiemelt szerepet kapnak az Unió költségvetésében; kiemeli, hogy annak ellenére, hogy az Unióban a fiatalok munkanélküliségi rátáinak csökkenése pozitív tendenciát mutat, továbbá hogy a fiatalok jövőbeli lehetőségeinek hiánya az Unió egyes részeiben – jelentős eltéréseket mutatva a tagállamok és a régiók között – nagyon is valós szociális vészhelyzet; ezért úgy határoz, hogy a következő többéves pénzügyi keretben megerősíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) a Bizottság által javasolt szint felett, többek között az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) felé való zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében;

9. megerősíti a pénzügyi forrásokat az Erasmus+, az elsődleges európai oktatási, képzési – többek között szakképzési –, ifjúsági és sportprogram iránti jövőbeli kereslet kielégítésére; hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ az Unió egyik kiemelt, a polgárok széles körében ismert programja, amely egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező, kézzelfogható eredményeket tud felmutatni; emlékeztet azon kötelezettségvállalására, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben megháromszorozza e program finanszírozását; hangsúlyozza, hogy folytatni kell és tovább kell erősíteni a DiscoverEU előkészítő intézkedést, tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra szóló Erasmus+ programba tervezett integrálására; felszólít arra, hogy fordítsanak különös figyelmet a felnőttoktatásban megvalósuló mobilitási intézkedésekre, különösen az Erasmus+ programban részt vevő idősek esetében;

10. javasolja a Parlament prioritásaival kapcsolatos egyéb költségvetési sorok további célzott megerősítését olyan területeken, mint a kkv-k, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a rákkutatás, a biztonsági és igazságügyi együttműködés, a vámok, a migráció és a külpolitika, beleértve a fejlesztési és humanitárius segélyt;

11. általánosságban támogatja a Bizottságnak a decentralizált ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt csökkentések veszélyeztetnék az ügynökségek megfelelő működését, és nem tennék lehetővé számukra feladataik ellátását; célzott emeléseket javasol azon ügynökségek előirányzatai esetében, amelyek további feladatokat fognak ellátni, vagy amelyek megnövekedett munkateherrel szembesülnek az újonnan felmerülő kihívások miatt;

12. arra a következtetésre jut, hogy a fent kifejtett sürgető prioritások megfelelő finanszírozása érdekében, valamint figyelembe véve, hogy 2020-ban bizonyos fejezetekben nagyon szűk vagy nincs mozgástér, a Rugalmassági Eszközt és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot teljes mértékben mozgósítani kell, a rendkívüli tartalékot igénybe kell venni, miközben annak egy része továbbra is a következő évben esetlegesen bekövetkező, előre nem látható események finanszírozására áll rendelkezésre; emlékeztet arra is, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott rugalmasságok ennek az időszaknak a végén hatályukat vesztik;

13.  hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően ismételten teljes mértékben kutatásra kell felhasználni a visszavont kötelezettségvállalásokat; rendkívül sajnálja, hogy a Tanács ismételten elutasítja az említett jogalkotási rendelkezés alkalmazását, amelyet a Bizottság csak részleges aktiválásra javasolt a költségvetési tervezetben; kinyilvánítja azon szándékát, hogy ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, amely a költségvetési rendelet betűjét és szellemét egyaránt tükrözi; szándékában áll az idei költségvetési egyeztetés során megoldani ezt a problémát; javasolja, hogy ezeket a visszavont kötelezettségvállalásokat teljes mértékben a legtöbb éghajlattal kapcsolatos kutatási tevékenységet felmutató Horizont 2020 program négy költségvetési tételének megerősítésére használják fel;

14. a 2020. évi költségvetés előirányzatainak átfogó szintjét (valamennyi szakasz) 170 971 519 973 EUR-ban határozza meg a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, ami a költségvetési tervezethez képest 2 699 813 994 EUR-s növekedést jelent; továbbá úgy határoz, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 280 700 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát rendelkezésre; a 2020. évi költségvetés előirányzatainak átfogó szintjét (valamennyi szakasz) 159 146 168 195 EUR-ban határozza meg a kifizetési előirányzatok esetében;

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

15. emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 rendkívül erős európai hozzáadott értéket teremt, és létfontosságú módon járul hozzá a környezetbarát technológia, illetve az éghajlat- és környezetbarát innováció fejlesztéséhez, hogy lefektesse a dekarbonizált jövő alapjait és támogassa a körforgásos gazdaságra való átállást; hangsúlyozza továbbá a program fontosságát az európai kutatás egyéb olyan jelentős területein, mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a rákkutatás; ezért jelentős mértékben, a költségvetési tervezet szintjén túl 737,8 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzattal emeli a Horizont 2020 finanszírozását; továbbá a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kutatási projektek végrehajtásának elmaradása miatt a 2018-ban visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegét, 280,7 millió EUR-t a Horizont 2020 azon költségvetési tételeinek rendelkezésére bocsátja, amelyek a leginkább relevánsak az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási projektek szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet e források méltányos földrajzi elosztására;

16. meggyőződése, hogy a rák elleni küzdelemnek abszolút prioritást kell képeznie az Unió számára, és hogy jelentős erőfeszítéseket kell tenni ebbe az irányba; hangsúlyozza, hogy a rákkutatás fontos pillér e folyamatban; ezért a rákkutatásra előirányzandó pénzügyi források növelését fogadja el a Horizont 2020 vonatkozó költségvetési tételei alatt, amelyek szintén rendkívül magas költségvetés-végrehajtási arányt mutatnak; hangsúlyozza, hogy az e területen folytatott kutatásokat késedelem nélkül fokozni kell, tekintettel a következő többéves pénzügyi keretben előirányzott jelentősebb beruházásokra is;

17. emlékeztet arra, hogy Európának az információs és kommunikációs technológiák (IKT) vezető beszállítójaként betöltött pozíciója az új IKT-technológiák kifejlesztésére és tesztelésére, valamint az induló innovatív vállalkozások és a technológiai vállalkozások számára a piaci kapacitás növelése érdekében nyújtott segítségre fordított erőforrásoktól függ; e tekintetben megismétli, hogy további finanszírozást kell biztosítani az európai kutatási létesítmények és a kkv-k számára, középpontba helyezve az olyan technológiák fejlesztését és előmozdítását, mint a keresőmotorok, a fordítási szolgáltatások és a hasonló úttörő technológiák;

18. kiemeli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) döntő szerepét a közlekedés – ezen belül különösen a vasúti hálózat és az éjszakai vonatok –, az energetika és az ikt-infrastruktúra területeit egymással összekapcsoló, fenntartható és a klímasemleges társadalomra való átálláshoz nagymértékben hozzájáruló, nagy teljesítményű transzeurópai hálózat (TEN-T) stratégiai kialakításának előmozdításában; ezért javasolja a CEF-Közlekedés és a CEF-Energia finanszírozásának összesen 545 millió EUR-val történő növelését a kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési tervezetben szereplő szintje felett;

19. úgy véli, hogy további fontos prioritásokat is meg kell erősíteni ezen alfejezetben; e tekintetben rámutat a kkv-kra, amelyek az Unió gazdaságának alapvető részét képezik, és kulcsfontosságú szerepet játszanak a kiváló színvonalú beruházások megvalósításában és a munkahelyteremtésben valamennyi tagállamban; ezzel összefüggésben a COSME program növelését fogadja el annak érdekében, hogy tovább fokozza a programnak a vállalkozói készség, többek között a női vállalkozások ösztönzésében, valamint az uniós vállalkozások versenyképességének és piacokhoz való hozzáférésének javításában rejlő lehetőségeit, és felszólít arra, hogy helyezzenek hangsúlyt a kkv-k digitális átalakulására; emlékeztet arra, hogy a COSME esetében a költségvetési tervezetben javasolt összeg még a pénzügyi programozásban előirányzottnál is alacsonyabb volt, és 50 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot fogad el a költségvetési tervezetben szereplő szint felett;

20. hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ továbbra is nagyra értékelt és rendkívül népszerű program, amelyben a pályázatok mennyisége jóval meghaladja a rendelkezésre álló finanszírozást, és hozzájárul az erős közös európai identitás fokozásához; ezért a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 123,4 millió EUR összegű emelést fogad el a költségvetési tervezetben szereplő szint felett az alacsony sikerességi arány leküzdése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy több ember profitálhasson e programból;

21.  célzott növeléseket javasol az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) előirányzatai, valamint az Európai GNSS Ügynökség, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC – Hivatal) és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) előirányzatai és személyzete tekintetében;

22. ezért a költségvetési tervezethez képest 1 503 766 221 EUR-val növeli az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a rendelkezésre álló mozgástér felhasználásával és a különleges eszközök igénybevételével kell finanszírozni; továbbá a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 280 700 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát ezen alfejezet rendelkezésére;

1b. alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

23. emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés és a jól célzott beruházások kulcsfontosságúak a minőségi munkahelyek létrehozásában és az általános jólét növelése terén, és hogy ezért a strukturális alapokat és beruházásokat hatékonyabban kell felhasználni az inkluzív növekedés serkentése, az egyenlőtlenségek csökkentése és a felfelé irányuló szociális konvergencia erősítése érdekében;

24. sajnálja, hogy az ifjúsági munkanélküliség – 2019 áprilisában 14,2%-ra becsült – szintje továbbra is elfogadhatatlanul magas, és az Unió egyes tagállamaiban és régióiban továbbra is különösen súlyos probléma; hangsúlyozza a fiatalok foglalkoztathatósága és vállalkozói kapacitása megerősítésének fontosságát az egyenlőtlenségek felszámolása mellett; meggyőződése, hogy a munkanélküliség elleni küzdelemhez jelentős pénzügyi erőfeszítésekre van szükség; eltökélt szándéka, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében kiegészítő finanszírozást biztosít az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani e program végrehajtását, és tovább kell javítani a program hatékonyságát annak biztosítása érdekében, hogy az nagyobb európai hozzáadott értéket teremtsen a nemzeti foglalkoztatási politikák számára; ezért javasolja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kötelezettségvállalási előirányzatainak 363,3 millió EUR-val történő növelését a költségvetési tervezetben szereplő szint felett;

25. fokozza a technikai segítségnyújtás finanszírozását a projektirányítási eljárások összetettségének kezelése érdekében, a kérelmek elkészítésétől a pénzügyi irányításig és a hatásellenőrzésig, ami a strukturális alapok jobb felhasználásának egyik fő akadálya;

26. a költségvetési tervezethez képest 373 278 264 EUR-val növeli az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a különleges eszközök igénybevételével kell finanszírozni;

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

27. aggodalommal állapítja meg, hogy a fajok kipusztulásának soha nem látott mértéke és gyorsuló üteme ellenére az összes kötelezettségvállalásnak újra csupán 8,3%-a – amely 2015 óta a legalacsonyabb arány – kapcsolódik a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításához; szorgalmazza nyomon követhető források elkülönítését és ezek megfelelő mértékű növelését a biológiai sokféleség hosszú távú és koherens védelmének biztosítása érdekében az egész Unióban; az éghajlatváltozás kezelésének általános prioritásával összhangban jelentős, 233 millió EUR összegű növelést összpontosít a 7. és 34. cím alatt a LIFE+ programhoz tartozó költségvetési tételek kötelezettségvállalási előirányzataira; elvárja, hogy a Bizottság garantálja az e további eszközök hatékony felhasználásához szükséges felvevőképességet, és biztosítsa az ilyen környezetbarát alapok méltányosabb földrajzi eloszlását úgy, ahogy azt a következő többéves pénzügyi keret programjai esetében teszi;

28. javaslatot tesz egyes költségvetési tételek szükséges emelésére, különösen az afrikai sertéspestis több tagállamban tapasztalható hatását kezelő intézkedések finanszírozására; nyugtázza a súlyos következményeket és a 2019 eleje óta regisztrált előfordulások nagy számát, ami több tízezer állat pusztulását okozta; megjegyzi, hogy harmadik országok befektettek az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésére irányuló kutatásba, és hogy az Uniónak be kellene fektetnie az oltóanyaggal kapcsolatos kutatásba és fejlesztésbe, ami elősegítené az afrikai sertéspestis terjedésének és előfordulásának a lehető legrövidebb időn belül való felszámolását;

29. emlékeztet, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) előirányzatainak szintjét még ki kell igazítani, figyelembe véve a 2020-ban várhatóan rendelkezésre álló címzett bevételeket, a Bizottság módosító indítványában foglaltak szerint;

30.  javasolja az előirányzatok szintjének és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség személyi állományának célzott növelését;

31. összegezve, 267,3 millió EUR-val növeli a kötelezettségvállalási előirányzatokat a 2. fejezetben (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a felső korlát alatt rendelkezésre álló mozgástér felhasználásával kell finanszírozni; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági költségvetés nem csökkenhet tovább, mivel a mezőgazdasági szektort gyakran érintik költségvetési választ szükségessé tevő válságok;

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

32. a jelenlegi többéves pénzügyi keret kezdete óta irreálisan alacsony felső határ tükrében megerősíti a Parlament prioritásainak finanszírozását a belső biztonság, a migráció, az alapvető jogok, a jogállamiság tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése, valamint a nemi alapú erőszak elleni küzdelem terén; határozottan ellenzi a Tanács csökkentéseit a Belső Biztonsági Alap (ISF) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) tekintetében, és elutasítja a Tanács azon javaslatát, hogy 400 millió EUR (AMIF) kötelezettségvállalási előirányzatot csoportosítsanak át egy tartalékba a Dublin III. rendelet[7] reformjára várva, mivel ez megakadályozná, hogy a leginkább érintett tagállamok támogatást kapjanak a migrációs nyomás emberséges módon történő kezeléséhez;

33. hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos, hogy a migráció, a biztonság, a határellenőrzés és az alapvető jogok területén működő valamennyi ügynökség – különösen az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség (EPPO), a Frontex és az Alapjogi Ügynökség (FRA) – számára megfelelő finanszírozás és személyzet álljon rendelkezésre; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség számára biztosítani kell a szükséges eszközöket a határokon átnyúló bűncselekmények alapos kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében;

34. felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen hozzon létre egy olyan alapot, amelynek célja a felkutatási és mentési műveletek támogatása a földközi-tengeri térségben való erőteljes felkutatási és mentési jelenlét biztosítása érdekében;

35.  megerősíti, hogy kész arra, hogy az uniós költségvetést a meglévő egyenlőtlenségek hatékony leküzdésének és a nemek közötti egyenlőség előmozdításának eszközeként használja fel, különösen a Jogok, egyenlőség és polgárság program Daphne-specifikus céljára, valamint a fejlesztési együttműködési eszköz keretében a humán fejlesztésre szánt források növelése révén; hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség a menekült nők és lányok, valamint az egyéb kiszolgáltatott csoportok, például az LMBTQI+ személyekkel szembeni nemi alapú erőszak és erőszak leküzdéséhez;

36. javasolja a Kreatív Európa program MEDIA és Kultúra alprogramjai kötelezettségvállalási előirányzatainak 10%-os növelését krónikus alulfinanszírozottságuk és alacsony sikerességi arányaik orvoslása érdekében; emellett növeli a félretájékoztatás kezelése és a független újságírás előmozdítása szempontjából kulcsfontosságú multimédiás fellépések előirányzatait is;

37.  javasolja továbbá az Európai Gyógyszerügynökséghez való uniós hozzájárulás célzott növelését;

38. ezért 121 799 746 EUR-val megerősíti a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezet szintje felett (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a speciális eszközök további igénybevételével kell finanszírozni;

4. fejezet – Globális Európa

39. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek fokozottabban hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekhez, valamint a klímadiplomáciához a fejlesztési együttműködési eszköz és az uniós polgári védelmi mechanizmus hatálya alá tartozó országokban; rámutat annak lehetőségére, hogy az uniós költségvetés pénzügyi támogatást nyújtson a katasztrófakockázatok csökkentéséhez és az innovatív pénzügyi eszközök – többek között az EU külső beruházási terve – mozgósításához, hogy támogassa az éghajlatváltozással kapcsolatos afrikai fejlesztési projektek előkészítését és finanszírozását;

40. javasolja a nyugat-balkáni országoknak szóló finanszírozás jelentős növelését az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében, különösen a demokratikus intézmények működése, a jogállamiság, a jó kormányzás és a közigazgatás terén; hangsúlyozza az érdemi finanszírozás fontosságát azon számos kihívás tekintetében, amelyekkel az Uniónak a tagállamokkal együtt az európai szomszédságban szembe kell majd néznie a politikai reformok támogatása és a vívmányoknak való megfelelés érdekében a Nyugat-Balkánon;

41. emlékeztet arra, hogy tekintettel a fennálló biztonsági fenyegetésekre és a biztonsági környezet romlására az EU keleti határain, valamint a kihívásokkal teli reformokra a kelet-európai partnerországokban, fontos, hogy elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre a válság- és konfliktusmegelőzés, a stabilitás, a demokrácia és a bizalomépítés támogatására, valamint, hogy fokozzák a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődés támogatására irányuló erőfeszítéseket a régióban; emlékeztet arra is, hogy a déli szomszédság országainak további pénzügyi támogatásra van szükségük, mivel hatalmas nyomásnak vannak kitéve, ideértve a szíriai és a líbiai konfliktust, a szélsőségesség előretörését és a kapcsolódó menekült- és migránsmozgásokat;

42. szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, a harmadik Bécsi Egyezménynek megfelelően a visszatelepülni kívánó maroniták és az enklávéban élő összes személy jólétéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

43. hangsúlyozza az EU felelősségét az Északi-sarkvidék védelmének támogatásában; kiemeli, hogy be kell fektetni egy következetesebb uniós északi-sarkvidéki politikába;

44. felhív a szomszédos országokba, köztük a karibi térség uniós tagállamokhoz tartozó területeire távozó venezuelai menekültek támogatására összpontosító projektek finanszírozásának növelésére;

45. úgy véli, hogy mivel Törökország a tagállamokkal szemben agresszív magatartást tanúsítva komolyan és kitartóan veszélyezteti a regionális stabilitást, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területén tapasztalható hiányosságok miatt indokolt az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében Törökország számára megítélt előirányzatok további csökkentése; ezért úgy határoz, hogy nem állítja vissza a Tanács által a Törökországnak nyújtott finanszírozás további 5 millió EUR-val történő csökkentését, valamint 100 millió EUR összegű finanszírozást tartalékba helyez;

46. sajnálja, hogy a Parlament korlátozott szerepet tölt be a szükséghelyzeti alap felügyelete és irányítása terén; alapvetőnek tartja, hogy a Parlament nyomon követhesse az operatív bizottság tevékenységét, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson részletes tájékoztatást az e bizottságban hozott döntésekről, és biztosítsa, hogy a Parlament is képviselve legyen ülésein;

47. összességében 257 217 394 EUR-val erősíti meg a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezet szintje felett (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összeget a speciális eszközök további igénybevételével kell finanszírozni;

5. fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

48. visszaállítja az igazgatási kiadási tételek költségvetési tervezetben szereplő szintjét, beleértve az 1–4. fejezetben szereplő igazgatási és kutatástámogatási kiadásokat; a kötelezettségvállalási előirányzatok 5,5 millió EUR-s növelését javasolja a költségvetési tervezeten túl az európai demokráciáról/Európa jövőjéről szóló konferencia számára; rámutat, hogy a konferenciának megfelelő szintű autonómiával kell rendelkeznie, valamint hogy a Parlamentet a többi uniós intézménnyel egyenrangú félként kell bevonni; hangsúlyozza továbbá, hogy a konferenciának lehetővé kell tennie, hogy abban a polgárok széles köre – ideértve a fiatalokat is – vegyen részt és vállaljon szerepet;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

49. emlékeztet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságára, amelyek alapvető eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelenlegi elnöke és a Parlament által támogatott új programok – mint például az igazságos átmeneti alap – előkészítése során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania e programok oly módon történő végrehajtására, hogy az a Parlament lehető legszélesebb körű támogatását élvezze; az összes benyújtott javaslat körültekintő elemzése után, valamint figyelembe véve a Bizottság által a jogi követelményekre és végrehajthatóságra vonatkozóan végzett értékelést, a kísérleti projektekből és előkészítő intézkedésekből olyan kiegyensúlyozott csomagot fogad el, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait; felhívja a Bizottságot a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések gyors végrehajtására, valamint arra, hogy készítsen visszajelzést teljesítményükről és a helyszínen elért eredményekről;

Kifizetések

50. rámutat a költségvetési tervezetben a kifizetési felső határ alatt hagyott 20 067,6 millió EUR-s példa nélküli mozgástérre, amely a 2014–2020-as programok igen késői elindulásából és ezáltal a fel nem használt kifizetések felhalmozódásából ered, különösen az 1b. alfejezetben; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a kifizetési kérelmek jelentős felhalmozódását a következő többéves pénzügyi keret elején, amely a jelenlegi időszakhoz hasonlóan az uniós költségvetés másik kifizetési válságához vezethet, és a 2021–2027-es időszakban megakadályozhatja a programok következő generációjának időben történő megkezdését;

51. ezért az európai strukturális és beruházási alapok kifizetéseit összesen 3 milliárd EUR-val növeli, azon elvárás alapján, miszerint a tagállamok a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében fel fogják gyorsítani operatív programjaik végrehajtását, és jobban megfelelnek majd saját előrejelzéseiknek; 948 millió EUR-val növeli az ESBA-garanciaalap feltöltését annak érdekében, hogy 2020-ig költségvetési szempontból semleges módon előrehozza azokat az éves részleteket, amelyeket eddig a 2021 és 2023 közötti időszakra terveztek, vagyis amikor a kifizetésekre nehezedő nyomás várhatóan magasabb lesz; végül megerősíti a kifizetési előirányzatokat azon költségvetési sorok esetében, ahol a kötelezettségvállalási előirányzatok növelésére került sor;

Egyéb szakaszok

I. szakasz – Európai Parlament

52. visszaállítja a becslések során a Parlament 2020. évi igényeinek körültekintő és felelős elemzése alapján megállapított, a 2019. március 28-i plenáris ülésen a fent említett állásfoglalásában nagy többséggel elfogadott előirányzatokat; tudatában van annak, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy kiigazítsa a többi intézmény költségvetési előirányzat-tervezetét; mindazonáltal megdöbbenését és mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csökkenti a Parlament költségvetését, ami megtöri a két intézmény közötti jó együttműködés hagyományát;

53. a költségvetési tervezethez képest két sort a költségvetési tervezet szintje fölé emel a 2020. évi költségvetésben az átmeneti ellátásokat érintő, előre nem látható új elemek miatt, azaz: az újra nem választott képviselők magasabb aránya az európai választásokat követően (63%, míg a számítási alap az átlagos 50% volt), valamint a brexit 2019. október 31-ig történő meghosszabbítása; növeli az európai politikai alapítványokra vonatkozó tételeket is, mivel munkájuk alapvető fontosságú a demokrácia előmozdítása, illetve az álhírek és a félretájékoztatás elleni küzdelem terén;

54. a Parlament által elfogadott javaslattal összhangban:

–  kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki technikai megoldást arra, hogy a képviselők akkor is gyakorolhassák szavazati jogukat, amikor szülési szabadságon, apasági vagy hosszabb betegszabadságon vannak;

– megismétli az ingatlanpolitikával kapcsolatos átlátható döntéshozatali folyamatra irányuló felhívását; ezért nem ért egyet azzal az állandó gyakorlattal, hogy az év végi maradványösszeget átcsoportosítják az aktuális ingatlanprojektekhez, amelyekre rendszeresen ugyanazon alcímek, címek és – gyakran – pontosan ugyanazon költségvetési tételek esetében kerül sor; úgy véli, hogy az ingatlanpolitikát átlátható módon, az arra vonatkozó költségvetési sorokból kell finanszírozni;

–  emlékeztet azon kérésére, hogy az Elnökség tegyen lépéseket a juttatási arányok teljes összehangolása érdekében a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében, a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és az akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, 2020. január 1-jétől kezdődően;

–  ismételten felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálják felül az Európai Unión kívüli küldöttségek és kiküldetések munkáját szabályozó végrehajtási rendelkezéseket; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak – bizonyos feltételek mellett – fontolóra kell vennie az akkreditált parlamenti asszisztensek azon lehetőségét, hogy a képviselőket hivatalos parlamenti küldöttségeken és kiküldetéseken elkísérjék;

–  kéri a főtitkárt, hogy mielőbb terjessze elő a végrehajtási szabályokat az akkreditált parlamenti asszisztensek szabályzat szerinti jogainak biztosítása érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az önkényes értelmezések és a jelenlegi egyenlőtlenségek, amelyek akadályozzák a képviselői és asszisztensi szabályzat szerinti munkájuk teljes körű gyakorlását;

–  kéri az Unióban a szexuális zaklatással és visszaéléssel szemben folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i parlamenti állásfoglalásban[8] ajánlott intézkedések teljes körű végrehajtását, nevezetesen a valamennyi alkalmazott számára nyújtott zaklatásellenes képzések végrehajtását, a két zaklatás elleni bizottság külső ellenőrzését, valamint a két bizottság egy független bizottsággá történő összevonását, orvosok és jogászok állandó tagként való bevonásával; további támogatást kér a Parlamenten belüli zaklatási ügyek kezelésében illetékes további személyzet költségeinek fedezésére, külön szervezeti egységben egyesítve az orvosi, pszichológiai, jogi és humánerőforrás-gazdálkodási háttérrel rendelkező személyzetet, valamint a zaklatás áldozatai jogi és orvosi költségeinek fedezésére, a személyzeti szabályzat 24. cikkével összhangban;

–  ismételten kéri a főtitkárt, hogy a SPAAK épület felújításával összefüggő előkészítő műszaki munkálatok vonatkozásában nyújtson be részletes becsléseket és költségkimutatást a 12,4 millió EUR-ra becsült kiadásokról;

– megismétli felhívását a videokonferenciák és egyéb technológiák nagyobb mértékű használatára a környezet védelme és erőforrások megtakarítása érdekében, különösen az alkalmazottak három helyszín közötti szolgálati útjainak csökkentése érdekében;

Egyéb szakaszok (IV–X. szakasz)

55.  megjegyzi, hogy a költségvetési tervezet főleg a költségvetés többi szakaszába tartozó különböző intézmények becsléseit tükrözi, ezért néhány kivételtől eltekintve teljesíti azok pénzügyi követelményeit; úgy véli, hogy a Tanács által javasolt csökkentések ezért káros hatással lennének az érintett intézmények működésére, és következésképpen az Unió működéséhez való alapvető hozzájárulásukra; e tekintetben javasolja, hogy szinte minden esetben állítsák vissza a költségvetési tervezet szintjét, többek között az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat létszámterve tekintetében; a szóbeli megállapodásnak megfelelően nem módosítja a Tanács és az Európai Tanács álláspontjáról szóló tanácsi olvasatot;

56. úgy véli, hogy korlátozott számú esetben és az intézmények becsléseit figyelembe véve a költségvetési tervezethez képest növelni kell a sorokat, és további álláshelyeket kell javasolni; ezért a következőket javasolja:

a) a Bírósággal kapcsolatban és annak növekvő munkaterhelése miatt, a Bíróság által a költségvetési tervezetében javasolt 11 álláshely (7 AD és 4 AST) visszaállítása, amit a Bizottság nem foglalt bele a költségvetési tervezetbe, valamint a szükséges előirányzatok biztosítása a díjazásokhoz és a juttatásokhoz;

b) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával kapcsolatban az előirányzatok növelése a költségvetési tervezet néhány sorában a tavalyi évhez hasonló szintű előirányzatok fenntartása érdekében;

c) az európai ombudsmannal kapcsolatban a költségvetési tervezeten felül két AD besorolású álláshely hozzáadása, három költségvetési tétel kisebb mértékű csökkentésével kombinálva, kiegyensúlyozva a két másik sorba visszaállított összegeket;

o

o o

57. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást (az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt) a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

 

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság RÉSZÉRŐL (1.10.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Michael Gahler

 

 

 

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. aggodalommal állapítja meg, hogy a 4. fejezet (Globális Európa) kötelezettségvállalási előirányzatai több mint 1 milliárd euróval csökkennek, és így a külső tevékenységre alacsonyabb költségvetés állna rendelkezésre, mint az előző három év bármelyikében; úgy véli, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben az EU-nak tagállamaival együttműködve nem kisebb, hanem nagyobb felelősséget kell vállalnia, és hogy az Európa szomszédságában, valamint a távolabbi területeken tapasztalható számos kihívásra tekintettel biztosítani kell számára a szükséges pénzügyi erőforrásokat; felhív a 4. fejezetben található több mint 200 millió eurós tartalékkeret felosztására, többek között válságelhárításhoz, konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és a válsághelyzetekre való felkészültséghez történő hozzárendelésére;

2. úgy véli, hogy tovább kell növelni a nyugat-balkáni országoknak szóló finanszírozást az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében, különösen a demokratikus intézmények működése, a jogállamiság, a jó kormányzás és a közigazgatás terén; megjegyzi, hogy a Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával; hangsúlyozza, hogy fontos betartani ezt az ígéretet és már 2019-ben megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat; e tekintetben kifogásolja a politikai reformok, valamint az uniós vívmányokkal való összhang nyugat-balkáni megvalósításának támogatását célzó források javasolt csökkentését, és ehelyett azok jelentős mértékű növelését szorgalmazza;

3. megjegyzi, hogy Törökország tekintetében továbbra is csökkentett szintű juttatások állnak rendelkezésre, amit a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok terén Törökországban tapasztalható komoly és tartós hiányosságok miatt indokoltnak tart; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és ha szükségessé válik, igazítsa ki a pénzügyi támogatást, fenntartva ugyanakkor a törökországi állampolgárokkal kialakított kapcsolatokat; üdvözli, hogy nagyobb hangsúlyt kap a civil társadalom támogatása, különösen a demokrácia és a jogállamiság terén, valamint hogy töretlen a közvetlen irányítás felé való elmozdulás, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az egyensúly helyreállítását;

4.  hangsúlyozza, hogy kiemelten kell kezelni az EU keleti és déli szomszédságának stabilitását; kiemeli különösen az olyan kulcsfontosságú országok támogatásának szükségességét, mint Ukrajna, Moldova, Tunézia és Grúzia, amelyek mindegyike jelentős előrelépést mutat, amit el kell ismerni és támogatni kell; emlékeztet arra, hogy a stabil európai szomszédság érdekében magas szintű uniós támogatást és részvételt kell fenntartani, figyelembe véve ugyanakkor a partnerországok átfogó reformprogramjaik iránti elkötelezettségét, különösen a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok terén; emlékeztet továbbá arra, hogy az EU keleti határain tartósan fennálló biztonsági fenyegetések és a biztonsági helyzet romlása miatt fontos, hogy a keleti partnerekkel folytatódjon a bizalomépítés, valamint elégséges források álljanak rendelkezésre a régió stabilitásának és demokráciaépítésének támogatására, különös tekintettel Ukrajnára és az Oroszország által előidézett tartós kelet-ukrajnai válsághelyzetre; támogatja az EU grúziai megfigyelő missziója szerepének erősítését és láthatóbbá tételét, tekintettel a Grúziával szembeni fokozott orosz agresszióra; hangsúlyozza, hogy Moldova esetében az EU-nak a politikai lendületre kell építenie, és határozott pénzügyi támogatást kell biztosítania a szükséges demokratikus, gazdasági és társadalmi reformok megvalósításához;

5. felhív az Unió szomszédságában zajló demokratikus folyamatokat fenyegető dezinformációs kampányok megakadályozását célzó finanszírozás növelésére;

6. emlékeztet arra, hogy a déli szomszédság országaira hatalmas nyomás nehezedik a régió viharos fejleményei, többek között a szíriai és a líbiai konfliktusok, a szélsőségesség előretörése, valamint a menekültek és migránsok ezekhez kapcsolódó mozgásai miatt, és úgy véli, hogy a bizalomépítő intézkedésekre irányuló további erőfeszítések és azok finanszírozása lehetne a jelenlegi problémák kezelésének egyik módja; felhív az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) költségvetésében a déli szomszédság országai tekintetében javasolt csökkentések visszavonására; újfent megjegyzi, hogy a Szíriával kapcsolatos felajánláshoz és az „Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért” alaphoz nyújtott ENI-hozzájárulások nem történhetnek az ENI alapvető prioritásai kárára, valamint felhív e további kötelezettségvállalások egészének emelésekkel történő ellensúlyozására;

7.  üdvözli a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című III. brüsszeli konferencián tett felajánlásokat, és kiemeli, hogy az előirányzott 560 millió eurón túl az EU-nak hosszú távon állandó szerepet kell vállalnia a régióban; kiemeli a Szíriában bizonyítékgyűjtéssel foglalkozó szervezetek erőfeszítéseit, és alapvető prioritásként kéri a konfliktusban érintett valamennyi fél által elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények bizonyítékainak megőrzését;

8.  felhív a kétállami megoldás megvalósíthatósága, a Palesztin Hatóság, az izraeli és palesztin civil társadalom és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára nyújtott uniós támogatás fokozására; aggodalommal veszi tudomásul az UNRWA vezetésén belül elkövetett, hatalommal való visszaélésről szóló közelmúltbeli állításokat, és elvárja e kérdések teljes körű és átlátható kivizsgálását, valamint mélyreható külső vizsgálatát; továbbra is aggasztónak találja, hogy Ciszjordániában folytatódik az uniós finanszírozású humanitárius segélyek megsemmisítése és elkobzása;

9. felhív az Európai Unió dél-mediterrán térségért felelős különleges képviselője megbízatásának visszaállítására, aki a régióban folytatott uniós szerepvállalás élére állna és biztosítaná az Unió fokozott láthatóságát;

10.  kéri, hogy a demokrácia és emberi jogok európai eszköze (EIDHR) nagyobb finanszírozásban részesüljön; megismétli, hogy határozottan támogatja – többek között az emberijogvédő-mechanizmus (ProtectDefenders.eu) révén – az emberi jogok védelmezőit, különösen a legveszélyeztetettebb helyzetben lévőket;

11. hangsúlyozza, hogy világszerte támogatni és védeni kell az LMBTI+-közösséget; felszólít arra, hogy különítsenek el uniós forrásokat az LMBTI+-közösségek azon országokban történő támogatására, ahol a jogaikat veszély fenyegeti;

12.  kiemeli az uniós választási megfigyelő missziók fontos szerepét a demokratikus intézmények megerősödésében és a választási folyamatba vetett közbizalom kialakításában, amelyek révén egyszersmind a stabilitáshoz is hozzájárulnak és az egyéb külpolitikai célokat, például a békeépítést is megerősítik; rámutat a választási megfigyelő missziók megerősítésének, valamint finanszírozásuk növelésének fontosságára; megjegyzi, hogy a javasolt növelésnek elsősorban a helyi civil társadalomra épülő választási megfigyelő szervezetek támogatásának megerősítésére kell irányulnia, és az EIDHR összköltségvetésének legfeljebb 25%-át a választási megfigyelő missziók finanszírozására kell fordítani; ösztönzi a Bizottságot, hogy az eredményesség és a hatékonyság növelésének egyik eszközeként fokozza a szolgáltatók közötti versenyt;

13.  hangsúlyozza, hogy fokozatosan ki kell alakítani a közös uniós védelempolitika kereteit, valamint hogy támogatni kell a további finanszírozást a végrehajtás biztosítása érdekében; megerősíti, hogy határozottan támogatja az európai védelmi ipari fejlesztési programot (EDIDP), és üdvözli a költségvetési tervezetben előirányzott 255 millió eurós összeget; emlékeztet arra, hogy az Európai Védelmi Alapnak (EDF) fontos szerepet kell játszania a jövőbeli költségvetésekben, különösképpen a következő többéves pénzügyi keretben; felhívja a tagállamokat, hogy fokozottabban használják ki ezeket a finanszírozási lehetőségeket;

14. ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a Szerződések értelmében az Európai Védelmi Ügynökség és az állandó strukturált együttműködés igazgatási és működési kiadásai kizárólag az uniós költségvetésből finanszírozhatók;

15. úgy véli, hogy több forrást kell fordítani a polgári konfliktusmegelőzésre, a közvetítésre és a megbékélési erőfeszítésekre, különösen az EU déli és keleti szomszédságában;

16. kiemeli azokat a következményeket, amelyeket az éghajlatváltozás gyakorol majd az EU külső tevékenységére; hangsúlyozza, hogy az éghajlati vészhelyzetnek megfelelően jelentősen növelni kell az éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseket és a klímadiplomáciát szolgáló alapok számát;

17. hangsúlyozza az EU felelősségét az Északi-sarkvidék védelmének támogatásában; kiemeli, hogy be kell fektetni egy következetesebb uniós északi-sarkvidéki politikába;

18. hangsúlyozza a szexuális és nemi alapú erőszak felszámolásának égető szükségességét, foglalkozva annak háborús fegyverként való széles körű és módszeres alkalmazásával; szorgalmazza, hogy az uniós forrásokat használják fel a nemi alapú erőszak áldozatainak, valamint a világ különböző pontjain élő nők biztonságos és törvényes abortuszhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogainak támogatásához;

19. felhív a szomszédos országokba, köztük a karibi térség uniós tagállamokhoz tartozó területeire távozó venezuelai menekültek támogatására összpontosító projektek finanszírozásának növelésére;

20. megdöbbenését fejezi ki a női középvezetők és felső vezetők EKSZ-en belüli alacsony százalékos (25%-os, illetve 13%-os) aránya miatt; felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy vállaljon írásban kötelezettséget a vezetői tisztségek nők által való betöltésére vonatkozóan, beleértve azt a célt is, hogy 2024-ig a küldöttségvezetői tisztségek 50%-át nők töltsék be;

21. rámutat, hogy az előre nem látható válságok rugalmasságot és mozgásteret igényelnek a költségvetésben, ezért emlékeztet arra, hogy szükség esetén felkészültnek és képesnek kell lenni a gyors és hatékony fellépésre;

22. emlékeztet arra, hogy a jelenlegi költségvetési javaslat az Egyesült Királyság teljes, 2020 egészére szóló hozzájárulásaival számoló költségvetésen alapul.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	1.10.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	42 12 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Phil Bennion, Lars Patrick Berg, Anna Bonfrisco, Reinhard Bütikofer, Fabio Massimo Castaldo, Włodzimierz Cimoszewicz, Tanja Fajon, Michael Gahler, Giorgos Georgiou, Nathan Gill, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Sandra Kalniete, Stelios Kouloglou, David Lega, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, Jaak Madison, Claudiu Manda, Thierry Mariani, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Sergei Stanishev, Hermann Tertsch, Idoia Villanueva Ruiz, Viola Von Cramon-Taubadel, Irina Von Wiese, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Attila Ara-Kovács, Vladimír Bilčík, Loucas Fourlas, Neena Gill, Markéta Gregorová, Roman Haider, Sergey Lagodinsky, Hannah Neumann, Bert-Jan Ruissen, Tineke Strik, Mick Wallace
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)	Michael Bloss, Liudas Mažylis, Philippe Olivier

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

42	+
ECR	Hermann Tertsch
NI	Fabio Massimo Castaldo
PPE	Traian Băsescu, Vladimír Bilčík, Loucas Fourlas, Michael Gahler, Sandra Kalniete, David Lega, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Liudas Mažylis, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko
RENEW	Petras Auštrevičius, Phil Bennion, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Irina Von Wiese
S&D	Attila Ara-Kovács, Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Tanja Fajon, Neena Gill, Raphaël Glucksmann, Claudiu Manda, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos
VERTS/ALE	Michael Bloss, Reinhard Bütikofer, Markéta Gregorová, Sergey Lagodinsky, Hannah Neumann, Tineke Strik, Viola Von Cramon-Taubadel

 

12	-
ECR	Bert-Jan Ruissen
GUE/NGL	Giorgos Georgiou, Stelios Kouloglou, Idoia Villanueva Ruiz, Mick Wallace
ID	Lars Patrick Berg, Anna Bonfrisco, Roman Haider, Jaak Madison, Thierry Mariani, Philippe Olivier
NI	Nathan Gill

 

1	0
S&D	Sergei Stanishev

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság RÉSZÉRŐL (9.10.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Charles Goerens

 

 

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió általános költségvetésének megfelelően hozzá kell járulnia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és az abban megfogalmazott fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez, továbbá a szegénység felszámolásának célkitűzéséhez, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés 3. és 21. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikke előírja; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődési célokat stratégiai prioritásként kell kezelni, és hogy végrehajtásuknak az Európai Unió valamennyi belső és külső politikájában meg kell jelennie; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a fenntartható fejlődési célok eléréséhez évente 5–7 billió dollár közötti összegre lesz szükség (ebből 2,5–3 billió dollárra a fejlődő országokban); hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy hiteles globális szereplő legyen, az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a fenntartható fejlődési célok elérésében és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia erősítésében; kiemeli a párbeszéd, az inkluzív helyi részvétel és a felelősségvállalás, továbbá annak fontosságát, hogy az Európai Unió részéről érkező támogatás eljusson az emberekhez; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődési célok összefonódnak egymással és elválaszthatatlanok egymástól, ugyanakkor kiemeli, hogy az egészségügyre vonatkozó 3., az oktatásról szóló 4., a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5., az éghajlat-politikára vonatkozó 13. és a békére, igazságszolgáltatásra és erős intézményekre vonatkozó 16. fenntartható fejlesztési célnak egyértelműbben tükröződnie kell az Európai Unió 2020-as általános költségvetésében;

2. hangsúlyozza, hogy az Uniónak és tagállamainak eleget kell tenniük a 2015-ben megerősített azon közös kötelezettségvállalásuknak, hogy 2030-ig az általuk nyújtott hivatalos fejlesztési támogatást bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 %-ára emelik; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszenek elő kötelező érvényű menetrendet e szint fokozatos elérésére; emlékeztet az Unió azon közös kötelezettségvállalására, hogy GNI-je 0,20 %-át a legkevésbé fejlett országoknak nyújtandó hivatalos fejlesztési támogatásra fordítja; megismétli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy teljes hivatalos fejlesztési támogatása legalább 20 %-át a humán fejlődés és a társadalmi befogadás céljaira fordítja; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani és védeni kell a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat;

3. ismét kifejezi a fejlesztési támogatások nem fejlesztési célú felhasználása tekintetében érzett aggodalmát, és hangsúlyozza, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás kritériumait nem teljesítő támogatásokat a fejlesztési együttműködési eszköztől eltérő eszközökből kell finanszírozni; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az emberi jogi normák a fejlesztési együttműködési eszköz keretében folytatott valamennyi együttműködés során biztosítva legyenek, és kitart amellett, hogy a szegénység hosszú távú sikeres leküzdése érdekében az Uniónak foglalkoznia kell a szegénység és az egyenlőtlenségek okaival; megerősíti, hogy támogatja az Európai Fejlesztési Alap (EFA) költségvetésbe való bevonását, és kitart amellett, hogy megfelelő parlamenti ellenőrzést kell gyakorolni az európai uniós fejlesztési finanszírozás felett;

4.  az eredményeken, az adatszolgáltatási mechanizmusok érvényesítésén, a hatékonyságon és az uniós fejlesztési támogatásra elkülönített pénzeszközök nyomon követésén alapuló megközelítésre szólít fel;

5. komoly aggodalmának ad hangot az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért felhasználási módja miatt; megjegyzi különösen, hogy a migráció és a határigazgatás finanszírozásának prioritását gyakran elkülönítik a szegénység csökkentésére és a migráció kiváltó okainak kezelésére irányuló célkitűzésektől, és hogy ennek káros hatásai lehetnek; nem tartja helyénvalónak például ezt az eszközt a líbiai parti őrség finanszírozására fordítani, anélkül, hogy figyelembe vennénk a Líbiában elkövetett igen súlyos emberi jogi jogsértéseket;

6. kiemeli a fejlesztés során a jogokon alapuló megközelítést és azt az elvet, hogy senkit sem szabad magára hagyni; továbbra is hangsúlyozza, hogy az uniós politikáknak és programoknak biztosítaniuk kell az emberi jogi normákat, és segíteniük kell a tartós globális egyenlőtlenségek és az olyan tényezőkön alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet, mint a jövedelem, az etnikai hovatartozás, a nem, az életkor, a fogyatékosságok, a vallás vagy meggyőződés, a szexuális irányultság és a nemi identitás; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a megkülönböztetésmentességet és az emberi jogi jogvédők védelmét;

7. sajnálja, hogy az Európai Parlament korlátozott szerepet tölt be a Szükséghelyzeti Alap felügyelete és irányítása terén; különösen fontosnak tartja, hogy az Európai Parlament nyomon követhesse az operatív bizottság tevékenységét, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson részletes tájékoztatást az e bizottságban hozott döntésekről, és biztosítsa, hogy az Európai Parlament is képviselve legyen ülésein;

8. kitart amellett, hogy elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5. fenntartható fejlődési cél megvalósulását, és konkrétabb fellépésre szólít fel az Unió külső politikájában, beleértve a célzott fellépéseket és a nemek közötti egyenlőségre irányuló intézkedéseket; kitart amellett, hogy fel kell lépni a nők és lányok elleni erőszakkal szemben, és elő kell mozdítani a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést;

9. kiemeli a 16. fenntartható fejlődési célt, valamint a demokrácia, a jó kormányzás és a jogállamiság támogatását; felhívja a figyelmet a párbeszéd, az inkluzív helyi felelősségvállalás és a polgári részvételt támogató környezet kialakításának fontosságára; hangsúlyozza, hogy a fiatalok és a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a változás előmozdításában; hangsúlyozza, hogy fontos bevonni a nőket a béketeremtésbe és a konfliktusmegoldásba;

10. kiemeli annak fontosságát, hogy a konfliktushelyzetben lévő területeken és a konfliktusokból kilábaló társadalmakban támogassák a polgári lakosságot; felhívja a figyelmet a kurd, jezidita, keresztény és más etnikai és vallási kisebbségek közel-keleti csoportjainak helyzetére; kiemeli annak fontosságát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala működőképes legyen és megfelelő támogatásban részesüljön abban az időszakban, amikor más globális szereplőktől korlátozott támogatást kap;

11. támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy egyértelművé tegye, milyen doktrínát alkalmaz a fejlesztési együttműködés terén azokkal az államokkal szemben, amelyek megsértik az Európai Unió külpolitikájának alapelveit;

12. úgy véli, hogy a 2020. évi fejlesztési költségvetésnek következetesebben tükröznie kell, hogy az EU az oktatás és a fiatalok foglalkoztatása terén legkevésbé fejlettek országokra, a nemi alapú erőszakot elszenvedett lányokra és nőkre, valamint a vízhez való egyetemes hozzáférésre összpontosít;

13. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a harmadik országokban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó tevékenységek és az éghajlattal kapcsolatos egyéb tevékenységek finanszírozása egészítse ki a fejlesztési együttműködési eszközök tevékenységeinek finanszírozását; rámutat, hogy az éghajlatváltozás kihathat a már amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, és visszavetheti a szegénység és az éhezés elleni küzdelem terén elért előrelépéseket; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az éghajlatváltozás megsokszorozhatja a negatív hatásokat, még több humanitárius válságot idézve elő, például a konfliktusok és háborúk gyakoribbá válása révén;

14. kiemeli annak fontosságát, hogy a 8. fenntartható fejlődési céllal összhangban több, méltányos és zöld munkahelyek létrehozását kell elősegíteni; felhívja a figyelmet a kereskedelem és a fejlődés közötti kapcsolatra, és felhívja az Uniót, hogy támogassa jobban az országokat abban, hogy részt vegyenek a nemzetközi kereskedelemben és teljes mértékben aknázzák ki annak előnyeit; kiemeli a szociális partnerek közötti párbeszéd e tekintetben történő előmozdításának fontosságát, és kiemeli az olyan kezdeményezéseket, mint a tisztességes munka és az inkluzív növekedés érdekében létrejött globális megállapodás; kiemeli a munkaügyi jogok globális értékláncokban való biztosításának és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkaügyi normái alapján a tisztességes munka előmozdításának fontosságát;

15. úgy véli, hogy lépéseket kell tenni a humanitárius válságok kezelése érdekében, különös hangsúlyt helyezve a megelőzésre, az ellenálló képesség kiépítésére és az érdekelt felekkel való együttműködésre annak érdekében, hogy megoldást találjanak a humanitárius fellépések globális finanszírozási hiányának problémájára; rámutat arra, hogy fokozni kell a kormányok, a civil társadalom és a magánszektor közötti együttműködést; ragaszkodik ahhoz, hogy jelentős mértékben növeljék a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó költségvetési tételek számára elkülönített forrásokat annak érdekében, hogy fel lehessen készülni az új katasztrófákra és katasztrófahelyzetekre, ahelyett, hogy azok csak a folyamatban lévő válságokra vonatkoznának, ugyanakkor elegendő finanszírozást kell biztosítani az erős, ellenállóképes és inkluzív társadalmak kiépítésére irányuló, hosszabb távú fejlesztési együttműködés számára; felhívja a figyelmet arra, hogy a válságok száma valószínűleg nem fog csökkenni, és azok egyre inkább elhúzódnak; kiemeli a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés megfelelő összekapcsolásának fontosságát;

16. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos alcímben a kifizetési előirányzatokat legalább a kötelezettségvállalási előirányzatokkal azonos szinten tartsák a késedelmes kifizetések elkerülése érdekében, amelyek jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az emberekre és a végrehajtó partnerekre egyaránt;

17. ismét hangsúlyozza, hogy az Unió nem léphet vissza a multilateralizmust és a globális együttműködést támogató szerepében, és szorgalmazza, hogy megfelelő előirányzatokat különítsenek el az új többéves pénzügyi kereten belül a fejlesztési együttműködésre és a humanitárius segélyre;

 

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	8.10.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 2 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Hildegard Bentele, Dominique Bilde, Udo Bullmann, Ryszard Czarnecki, Gianna Gancia, Mónica Silvana González, Pierrette Herzberger-Fofana, György Hölvényi, Martin Horwood, Rasa Juknevičienė, Pierfrancesco Majorino, Lukas Mandl, Louis Stedman-Bryce, Marc Tarabella, Tomas Tobé, Chrysoula Zacharopoulou, Bernard Zimniok
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Manon Aubry, Stéphane Bijoux, Ellie Chowns, Ewa Kopacz, María Soraya Rodríguez Ramos, James Wells
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Sándor Rónai

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

20	+
ECR	Ryszard Czarnecki
GUE/NGL	Manon Aubry
ID	Gianna Gancia
PPE	Hildegard Bentele, György Hölvényi, Rasa Juknevičienė, Ewa Kopacz, Lukas Mandl, Tomas Tobé
Renew	Stéphane Bijoux, Martin Horwood, María Soraya Rodríguez Ramos, Chrysoula Zacharopoulou
S&D	Udo Bullmann, Mónica Silvana González, Pierfrancesco Majorino, Sándor Rónai, Marc Tarabella
Verts/ALE	Ellie Chowns, Pierrette Herzberger‑Fofana

 

2	-
NI	Louis Stedman‑Bryce, James Wells

 

2	0
ID	Dominique Bilde, Bernhard Zimniok

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság RÉSZÉRŐL (26.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Corina Crețu

 

 

 

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

Pénzügyi irányítás

1. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 247. cikke (1) bekezdésének c) pontja arra vonatkozó kötelezettséget határoz meg a Bizottság számára, hogy minden év július 31-én integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot küldjön az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza többek között a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, a következő öt évre vonatkozó előrejelzését;

2. hangsúlyozza, hogy e jelentésekben elemezni kell a kötelezettségvállalások kifizetési hátralékok méretére gyakorolt hatását az adott többéves pénzügyi keret (TPK) tekintetében;

A költségvetéshez csatolt, operatív kiadásokra vonatkozó programindokolások

3. üdvözli az Európai Unió 2020-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséhez (2020. évi költségvetés) csatolt, operatív kiadásokra vonatkozó programindokolásokat, amelyek a költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdésének h) pontjának megfelelően tájékoztatást nyújtanak minden egyes kiadási programról;

4. üdvözli, hogy a 2020. évi programindokolások olyan horizontális szakpolitikai célkitűzések elérésére hivatkoznak, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség ügyének általános érvényesítése; nagyra értékeli, hogy a Bizottság ismerteti az Európa 2020 stratégia prioritásainak megvalósításához hozzájáruló kiadási programokat, és hangsúlyozza a fenntartható fejlesztési célokhoz – ugyan gyakran csak közvetett és nem számszerűsíthető módon – hozzájáruló legfrissebb releváns kezdeményezéseket is;

5. felhívja a Költségvetési Bizottságot, hogy a Parlament ágazati bizottságaival együttműködésben mozdítsa elő az alapok felhasználásának optimalizálását célzó, valódi „eredményorientált” kultúrát, és elemezze az alacsony teljesítményt nyújtó programokhoz vezető okokat, továbbá szorgalmazza az abszorpció és a teljesítmény javítását célzó intézkedések véghezvitelét;

Teljesítményjelentések

6. emlékeztet arra, hogy a programindokolásokban említett jelenlegi teljesítménymérési keret több mint 700 különböző mutatót tartalmaz, amelyek több mint 60 általános és 220 konkrét célkitűzés eredményességét mérik;

7. felteszi a kérdést, hogy a Bizottság miért két külön célkitűzés- és mutatókészletet használ a pénzgazdálkodási teljesítmény mérésére: egyrészt a Bizottság főigazgatói éves tevékenységi jelentéseikben szereplő célkitűzésekben és mutatókban értékelik a gazdálkodási tervben meghatározott célkitűzések megvalósítását, másrészt a Bizottság az operatív kiadások költségvetési tervezethez csatolt programindokolásain keresztül méri a kiadási programok teljesítményét; felszólítja a Bizottságot, hogy egy célkitűzés- és mutatókészlet alapján készítse el jelentéseit;

8. sajnálja, hogy a Bizottság teljesítményjelentéseiben nem fejtette ki, hogy döntéshozatali folyamatában hogyan használta fel a teljesítményre vonatkozó információkat;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy

a) optimalizálja a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolást, a következők révén:

– az általa a különféle teljesítményjelentéseiben használt célkitűzések és mutatók számának további csökkentése, és az azokra való összpontosítás, amelyek a legjobban mérik az Unió költségvetése által elért teljesítményt;

– a pénzügyi információk olyan módon történő bemutatása, amely lehetővé teszi azoknak a teljesítményre vonatkozó információkkal való összevetését, hogy világos legyen a kiadás és a teljesítmény közötti kapcsolat;

b) annak jelzése, hogy a döntéshozatal során hogyan használták fel az uniós költségvetésre vonatkozó teljesítménymutatókat;

c) adatfeldolgozási módszerek kidolgozása a teljesítményjelentések által keletkezett hatalmas mennyiségű adat feldolgozására azzal a céllal, hogy kellő időben tisztességes és valós képet adjon az elért eredményekről; kitart amellett, hogy a teljesítményjelentéseket arra kellene használni, hogy korrekciós intézkedéseket tegyenek, ha a program célkitűzéseit nem érik el;

d) tegye kiegyensúlyozottabbá a teljesítményjelentést azáltal, hogy egyértelműen bemutatja az eredmények elérését gátló fő akadályokkal kapcsolatos információkat;

Időben történő felhasználás

10. felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kifizetési előrejelzések pontosságát, és használja fel az előző programozási időszak tanulságait a kifizetések terén felhalmozódott hátralék kezelése és a következő többéves pénzügyi keretre gyakorolt negatív hatásának elkerülése érdekében, valamint hogy mutassa be a kifizetési hátralékok 2021–2027-es TPK ideje alatt történő csökkentésére vonatkozó cselekvési tervét;

11. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kellő összeget a tagállamok nemzeti hatóságainak nyújtandó technikai segítségre annak érdekében, hogy azok fel tudják használni az előirányzott összegeket;

12. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés nem lehet deficites, és hogy a növekvő kifizetési hátralék tulajdonképpen pénzügyi adósságot jelent;

Éghajlatváltozás

13. hangsúlyozza az Európai Unió azon álláspontját, hogy költségvetésének 20%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítja; felhívja a Bizottságot, hogy e 20%-os célkitűzés elérése érdekében fejlessze a kutatást, a fejlesztést és az innovációt;

Migráció, határvédelem és emberi jogok

14. felhívja a Bizottságot, hogy irányítási és beszámolási céllal alakítsa ki az uniós költségvetési kiadások nyilvántartását, amely lehetővé teszi majd a menekültügyi és migrációs kérdésekkel kapcsolatos minden finanszírozásra vonatkozó beszámolást, valamint a migrációs áramlatok és az integráció kezelésére irányuló jövőbeli uniós politikát;

Horizont 2020

15. emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 program a tagállamok politikai támogatását élvezi; megjegyzi, hogy a kutatás az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó közvetlen beruházás, amely ösztönzi a munkahelyteremtést; úgy ítéli meg, hogy kizárólag egy ambiciózus költségvetés teheti lehetővé az Unió számára, hogy tudományos téren vezető szerepet érjen el, és a foglalkoztatás, az energetikai átmenet, a társadalom digitalizációja és az orvosi és gyógyszerészeti kutatás tekintetében megfeleljen a kihívásoknak;

16. emlékeztet arra, hogy minden migrációs válságnak van egy humanitárius eleme, amely szükségszerűen általában vészhelyzeti intézkedésekkel jár; felhívja a Bizottságot, hogy találjon módokat a migrációs válságra és az annak hátterében húzódó humanitárius helyzetekre való gyors reagálásra;

17. felhívja a Bizottságot, hogy bocsásson több erőforrást az uniós frontországok rendelkezésére, amelyek elsőként szembesülnek a migrációs és menekültválsággal, annak érdekében, hogy a migrációs válság problémájára hatékonyabban reagáljon;

18. megismétli azon felhívását, hogy legyen külön költségvetési sora a Jogok, egyenlőség és polgárság program részét képező Daphné egyedi célkitűzésnek annak kimutatása érdekében, hogy az Unió elkötelezett a nők és lányok elleni erőszakkal szembeni küzdelem iránt; felszólít e költségvetési sor forrásainak növelésére és a 2014 és 2020 közötti időszakban a Daphné célkitűzésre szánt források csökkentésének visszafordítására; javasolja, hogy a következő többéves pénzügyi keretben növeljék az új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap költségvetését, amely magában foglalja majd a Jogok, egyenlőség és polgárság programot is; a Daphné egyedi célkitűzésben foglalt támogatások tudatosítására irányuló folyamatos erőfeszítéseket, valamint olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek felhasználóbarátabbá teszik a célkitűzéshez kapcsolódó adminisztratív eljárásokat;

Biztonság és védelem

19. felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be külön címet a biztonságra és védelemre vonatkozóan az átláthatóbb ellenőrzés érdekében;

20. rámutat az ügynökségek jelentős bővítéséhez kapcsolódó, tekintélyes költségvetési és szervezeti kockázatra, például a 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretben a Frontex esetében; e költségvetési kockázat kezelése érdekében nyomatékosan kéri egy részletes, lépcsőzetes bővítési program kidolgozását, ismertetését és ellenőrzését a következő többéves pénzügyi keret számára elfogadott jogalapon belül, amely az elkövetkező években a költségvetési intézkedések és az elszámoltatás alapját képezi majd;

Pénzügyi eszközök és vagyonkezelői alapok

21. a Számvevőszékkel együtt kiemeli a pénzügyi eszközökre vonatkozó részletesebb jelentéstétel szükségességét, és felhívja a Bizottságot, a zárást követően nyújtson pontos és teljes körű tájékoztatást a megosztott irányítású pénzügyi eszközökről, feltüntetve az uniós költségvetésbe visszatérített, valamint a tagállamoknál maradó összegeket;

22. rámutat arra, hogy a harmadik országoknak nyújtott támogatás során egyre inkább alternatív finanszírozási modelleket alkalmaznak – például vagyonkezelői alapokat és a törökországi menekülteket támogató eszközt –, ami növeli a meglévő pénzügyi struktúrák összetettségét;

23. rámutat arra, hogy az Európai Fejlesztési Alapból, az uniós költségvetésből és más donoroktól érkező források vagyonkezelői alapokba való összevonása nem eredményezheti azt, hogy a fejlesztési és együttműködési politika részére elkülönített pénzösszeg ne az eredeti célkitűzéseket, például a szegénység felszámolását és az alapvető jogok előmozdítását szolgálja;

24. hangsúlyozza, hogy vagyonkezelői alapokat csak akkor hozzanak létre, ha alkalmazásuk indokolt, és a szükséges fellépés más, meglévő finanszírozási csatorna útján nem valósítható meg; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy a költségvetés egységességének elvével összhangban vegye fontolóra olyan vagyonkezelői alapok felszámolását, amelyek nem képesek hozzájárulást szerezni más donoroktól, vagy nem nyújtanak hozzáadott értéket az Unió „hagyományos” külső eszközeihez viszonyítva;

25. úgy véli, hogy az uniós vagyonkezelői alapok működése és elszámoltathatósága a legjobban annak révén érhető el, hogy azokat átláthatóan, az Unió általános költségvetésének részeként irányítják;

Európai Ügyészség

26. ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Ügyészség megfelelő finanszírozásban részesüljön és megfelelő személyzettel rendelkezzen; felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Ügyészségnek már 2020 novemberétől működnie kell; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladatköreit egyértelműen külön kell választani, és közöttük jó együttműködést kell kialakítani;

27. emlékeztet arra, hogy az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés jelentős szerepet játszik a fiatalok munkaerőpiaci részvételének és integrációjának elősegítésében;

28. megjegyzi, hogy a 2020. évi költségvetési tervezetben az uniós hozzájárulás összesen 8 372 000 eurót tesz ki.

29. emlékeztet arra, hogy megfelelő erőforrásokat és személyzetet kell az OLAF, az Europol és az Eurojust rendelkezésére bocsátani annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan együtt tudjanak működni az Európai Ügyészséggel, és el tudják látni közös feladatukat, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; e tekintetben aggodalmának ad hangot az OLAF által a 2018-as éves jelentésben jelzett létszámcsökkentés miatt, minthogy a Hivatal munkaterhelése strukturálisan növekedett.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	25.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Matteo Adinolfi, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, Corina Crețu, Tamás Deutsch, Raffaele Fitto, Daniel Freund, Isabel García Muñoz, Cristian Ghinea, Michael Heaver, Monika Hohlmeier, Joachim Kuhs, Claudiu Manda, Tsvetelina Penkova, Markus Pieper, Sabrina Pignedoli, Petri Sarvamaa, Angelika Winzig, Lara Wolters, Tomáš Zdechovský
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Katalin Cseh, Derk Jan Eppink, Mikuláš Peksa, Ramona Strugariu, Viola Von Cramon-Taubadel, Lucia Vuolo

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ID NI EPP Renew S&D Verts/ALE

Matteo Adinolfi, Joachim Kuhs, Lucia Vuolo Sabrina Pignedoli Lefteris Christoforou, Tamás Deutsch, Monika Hohlmeier, Markus Pieper, Petri Sarvamaa, Angelika Winzig, Tomáš Zdechovský Olivier Chastel, Katalin Cseh, Cristian Ghinea, Ramona Strugariu Caterina Chinnici, Corina Crețu, Isabel García Muñoz, Claudiu Manda, Tsvetelina Penkova, Lara Wolters Daniel Freund, Mikuláš Peksa, Viola Von Cramon-Taubadel

 

2	-
ECR NI	Derk Jan Eppink Michael Heaver

 

	0
ECR	Raffaele Fitto

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság RÉSZÉRŐL (6.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Siegfried Mureşan

 

 

 

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. kéri, hogy a 2020. évi költségvetés járuljon hozzá az európai szemeszterben felvázolt prioritások megvalósításához, azaz magas színvonalú köz- és magánberuházások végrehajtásához, például az induló vállalkozások és a kkv-k esetében, valamint olyan reformok végrehajtásához, amelyek növelik a versenyképességet és a fenntartható, inkluzív és egységes növekedést, ugyanakkor tiszteletben tartva a Stabilitási és Növekedési Paktum és az abban foglalt rugalmassági rendelkezések végrehajtását; emlékeztet annak fontosságára, hogy továbbra is biztosítva legyen a makropénzügyi stabilitás és a rendezett államháztartás, a kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtása, az egységes piac – többek között a digitális komponens – elmélyítése és megerősítése, valamint a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítése;

2. úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek továbbra is támogatnia kell a gazdasági talpra állást az Európai Unióban, és elegendő forrást kell biztosítania a transznacionális kihívások – például az éghajlatváltozás és a bevándorlás – kezeléséhez;

3. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő forrást biztosítsanak a makrogazdasági politikák összehangolására és felügyeletére, a pénzügyi bűnözés és a pénzmosás elleni fellépésre, a gazdasági kormányzás kijelölt kereteinek megtartására, valamint az ezekről szóló átlátható kommunikációra az uniós polgárok felé; emlékeztet arra, hogy javítani kell az interneten közzétett információk minőségét és nyelvezetük megválasztását annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a polgárok gyakori kérdéseit;

4. hangsúlyozza, hogy fokozni kell a szociálisan kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági fejlődést és növekedést, figyelembe véve az éghajlatváltozás elleni fellépést és a fenntarthatóságot, miközben strukturális reformokat kell végrehajtani az európai gazdaságok korszerűsítése és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, ideértve a kapcsolódó költségvetési prioritások teljesítését is;

5. kéri továbbá, hogy a költségvetés járuljon hozzá a tőkepiaci unió megvalósításával kapcsolatos politikai prioritások teljesítéséhez, beleértve a beruházási környezet előmozdítását is, amely javítani fogja a piaci szereplők, és különösen a kkv-k és az induló vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését;

6. felszólít az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) számára megfelelő pénzügyi és humán erőforrások biztosítására, tekintettel az e hatóságokat létrehozó 2017/0230(COD) rendelet felülvizsgálatának elfogadásából következő új feladataikra és hatásköreikre; hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak továbbra is növelniük kell hatékonyságukat, beleértve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet, és az árnyékbanki tevékenységek felügyeletét, a munkájuk minőségének kockáztatása nélkül, munkamódszereik folyamatosan újraértékelésére és az emberi és pénzügyi erőforrások hatékony ás átlátható felhasználására összpontosítva; kiemeli a nemek közötti egyensúly előmozdításának fontosságát, különösen az európai felügyeleti hatóságok irányítási szintjén; hangsúlyozza, hogy költségvetéseik körültekintő felhasználása érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak továbbra is, minden esetben tartaniuk kell magukat az európai jogalkotó által számukra kijelölt feladatokhoz és megbízatáshoz, teljes mértékben figyelembe véve többek között az arányosság és a szubszidiaritás elvét mindennapi tevékenységük során; rámutat, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak fel kell készülniük arra, hogy gyorsan kell majd reagálniuk a kompromisszumok nélküli brexit esetleges következményeire;

7. hangsúlyozza, hogy folytatni kell a számvevőszékek és az adóhatóságok finanszírozását különösen az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmük támogatása érdekében, továbbá e hatóságoknak elszámoltathatónak kell lenniük az Európai Parlament felé; ezért aggódik a Tanács azon javaslatával kapcsolatban, hogy csökkenteni kell az adóügyekkel foglalkozó főigazgatóság személyzeti kiadásait, miközben annak nyomon kell követnie a közelmúltban elfogadott jogszabályok végrehajtását, és a G20-ak és az inkluzív keretprogramok szintjén is folyamatban van egy új nemzetközi adóreform; hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy az Európai Bizottság megfelelően értékelhesse a tagállamok és harmadik országok pénzmosás elleni normáit;

8. hangsúlyozza a finanszírozásban részesülő szervek elszámoltathatóságának és átláthatóságának fontosságát.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 12 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gunnar Beck, Stefan Berger, Gilles Boyer, Cristian-Silviu Buşoi, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Luis Garicano, Sven Giegold, Neena Gill, José Gusmão, Enikő Győri, Eero Heinäluoma, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, Herve Juvin, Othmar Karas, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Georgios Kyrtsos, Aušra Maldeikienė, Costas Mavrides, Csaba Molnár, Luděk Niedermayer, Dimitrios Papadimoulis, Piernicola Pedicini, Lídia Pereira, Dragoş Pîslaru, Luisa Porritt, Jake Pugh, Evelyn Regner, Antonio Maria Rinaldi, Alfred Sant, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Ernest Urtasun, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Gerolf Annemans, Manon Aubry, Carmen Avram, Niels Fuglsang, Eugen Jurzyca, Margarida Marques, Siegfried Mureşan, Ville Niinistö, Irene Tinagli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Alice Kuhnke

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

39	+
PPE	Stefan Berger, Cristian-Silviu Buşoi, Markus Ferber, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Lídia Pereira, Inese Vaidere
RENEW	Gilles Boyer, Engin Eroglu, Luis Garicano, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Dragoş Pîslaru, Luisa Porritt, Stéphanie Yon-Courtin
S&D	Carmen Avram, Jonás Fernández, Niels Fuglsang, Neena Gill, Eero Heinäluoma, Margarida Marques, Costas Mavrides, Csaba Molnár, Evelyn Regner, Alfred Sant, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Irene Tinagli
VERTS/ALE	Sven Giegold, Stasys Jakeliūnas, Alice Kuhnke, Ville Niinistö, Ernest Urtasun

 

12	-
ECR	Derk Jan Eppink, Eugen Jurzyca
GUE/NGL	Manon Aubry, José Gusmão, Dimitrios Papadimoulis
ID	Gerolf Annemans, Gunnar Beck, Herve Juvin, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni
NI	Jake Pugh
PPE	Enikő Győri

 

2	0
ECR	Johan Van Overtveldt
NI	Piernicola Pedicini

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság RÉSZÉRŐL (27.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Lucia Ďuriš Nicholsonová

 

 

 

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet arra, hogy az eredményes és alaposan átgondolt szociális és foglalkoztatási politikáknak figyelembe kell venniük a szociális-gazdasági, demográfiai és automatizálási kihívásokat, valamint az Unió széntelenítésre vonatkozó kötelezettségvállalásai által támasztott kihívásokat, továbbá arra, hogy e politikákat jól célzott beruházási stratégiáknak kell kísérniük, és e politikák továbbra is a fenntartható növekedés fontos előfeltételei, ami a minőségi foglalkoztatást, az egyenlőtlenségek csökkentését és a felfelé irányuló szociális konvergencia és kohézió fokozását előmozdító kulcstényező;

2. üdvözli a nyolcadik jogalkotási ciklus során a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén bekövetkezett szakpolitikai fejleményeket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szakpolitikai kezdeményezéseknek megfelelő mértékű, kielégítő és időben történő finanszírozásra van szükségük ahhoz, hogy működőképesek legyenek;

3. kiemeli, hogy a 2020. évi költségvetésnek a szociális és foglalkoztatási területen hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, amelyek a foglalkoztatási arány tekintetében elérhetőnek tűnnek, de a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett emberek számának csökkentése tekintetében messze elmaradnak a megvalósítástól, és egyre több dolgozó van kitéve a szegénység kockázatának;

4.  hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós szakpolitikák és programok stratégiai irányát fokozatosan össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési célokkal és a szociális jogok európai pillére által felvázolt szociális elvekkel, amelyeket teljes mértékben integrálni kell az uniós alapok és az európai szemeszter programozási rendelkezéseibe;

5.  e tekintetben hangsúlyozza, hogy átfogó szakpolitikai reformokra és integrált megközelítésekre van szükség a társadalmi befogadás megerősítése, az ifjúsági és a tartós munkanélküliség leküzdése, valamint az idősek és a fogyatékossággal élők foglalkoztathatóságával kapcsolatos, gyakran elhanyagolt kérdések megoldása érdekében;

6.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő finanszírozásban részesüljenek a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli azon programok és kezdeményezések, amelyek elősegítik az inkluzív növekedést, küzdenek a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, csökkentik az egyenlőtlenségeket és fokozzák a felfelé irányuló szociális konvergenciát, különösen a leginkább hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében;

7.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy e programok megfelelő szintű finanszírozásban részesüljenek 2020-ban és a többéves pénzügyi keret következő programozási szakaszának hatálybalépéséig;

8.  elutasítja ezért a 04 01 01, 04 01 02 01, 04 01 03, 04 03 02 01, 04 03 12, 04 03 13, 08 02 03 06 és a 13 08 01 sor költségvetési programozását érintő csökkentéseket;

9.  emlékeztet továbbá, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között megfelelő egyensúlyt kell találni annak érdekében, hogy az e programokban és kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen bontakoztatni;

10. hangsúlyozza, hogy a munkavállalói részvétel és bevonásuk a vállalat ügyeibe jelentős pozitív hatással van a munkavállalók termelékenységére, egészségére és jólétére, a munkahelyek minőségére és a bérszintre; hangsúlyozza továbbá, hogy az európai szociális párbeszédet és a szociális partnerekre vonatkozó intézkedéseket támogató költségvetési tételek kiemelt fontossággal bírnak a szociális partnerek például az európai szemeszterben és a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában való részvételének megerősítése során; ezért kéri a munkaügyi kapcsolatok és a szociális párbeszéd tekintetében az előirányzatok növelését;

11. hangsúlyozza a költségvetési elszámoltathatóság és a prioritások meghatározásának fontosságát, valamint hogy az uniós polgárok számára biztosított legyen a megfelelő ár-érték arány, többek között annak révén, hogy az Unió jobban összpontosít a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalra és hogy különös figyelmet fordít a társadalmi, regionális és területi egyenlőtlenségekre;

12.  úgy véli, hogy az európai hozzáadott érték elvének minden jövőbeli kiadás sarokkövét kell képeznie; meggyőződése, hogy az uniós finanszírozásnak ezért olyan teljesítményalapú költségvetéstervezési modellt kell tükröznie, amelyben minden egyes költségvetési tételhez mérhető célkitűzések és eredmények tartoznak; hangsúlyozza e tekintetben az elszámoltathatóság és az átláthatóság fontosságát az uniós finanszírozásban részesülő szervek vonatkozásában;

13. elismeri az Európai Szociális Alap (ESZA), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK), az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) kulcsfontosságú szerepét, és kiemeli, hogy ezen alapok révén olyan szinergiáknak kell létrejönnie, amelyek hozzájárulnak a társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek csökkentéséhez annak biztosítása érdekében, hogy semelyik célcsoport se maradjon le a folyamat során; figyelmeztet arra, hogy e területek költségvetésének bármilyen csökkentése nehézségeket okozhat e szakpolitikák hatékonysága és céljainak elérése tekintetében;

14.  e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kis tagállamok és a távoli régiók, köztük az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók realitásait figyelembe kell venni; különösen azt hangsúlyozza, hogy javítani kell a tengerentúli országok és területek (amelyek különleges helyzetük és méretük miatt korlátozott igazgatási erőforrásokkal és szakértelemmel rendelkeznek) alapokhoz való hozzáférését; úgy véli, hogy az EGAA-nak tükröznie kell a kisméretű munkaerőpiacok és a kis tagállamok piacainak realitásait, különös tekintettel a kkv-kal kapcsolatos kérelmekre, és amennyiben az elbocsátások és a munkahelyek megszűnése súlyos hatást gyakorolnak a foglalkoztatási rátára és a helyi vagy regionális gazdaságra;

15.  kiemeli, hogy az alapok és programok keretében végrehajtott tevékenységeknek mindig egyértelműen meghatározott célkitűzéseket és célokat kijelölő stratégiai intézkedéseket kell eredményezniük, valamint hogy a kiadások hatékonysága és eredményessége ugyanolyan fontos, mint a költségvetés felső határainak betartása; e tekintetben hangsúlyozza a valódi „eredményorientált” kultúra fontosságát, amely optimalizálja az alapok felhasználását, elemzi az alacsony teljesítményt nyújtó programokhoz vezető okokat, továbbá a teljesítmény javítását célzó intézkedéseket szorgalmaz;

16.  e tekintetben elismeri az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a források kérelmezésének eljárásait a 2020-as költségvetés keretében átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegyék;

17. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a 2020-ra szóló uniós programok – különösen az EGAA – végrehajtása során az ahhoz szükséges rugalmasságot, hogy kezelni lehessen a az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének a tagállamokban letelepedett munkavállalókra és szervezetekre gyakorolt hatását; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy módosítsák a jelenlegi EGAA-program hatályát annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése által okozott zavarok következtében elbocsátott munkavállalók támogatásban részesüljenek;

18. elismeri a jelenlegi ESZA, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI), valamint az európai egészségügyi program közelgő egyszerűsítését az ESZA+ keretében, 2021-től kezdődően; megismétli azon álláspontját, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben folyó áron 120 457 000 000 euróra kell növelni az ESZA+-t; felhívja a Bizottságot, hogy a pénzügyi információkat és a költségvetési előirányzatokat olyan módon ismertesse, hogy az ESZA + számadatai és e programok alcímei összehasonlíthatók legyenek a jelenlegi keretösszegekkel; elutasítja, hogy a Tanács a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programjának PROGRESS területe tekintetében 2020-ra jelentős (5 millió eurós) csökkentést javasolt, és azt ajánlja, hogy a terület költségvetése legalább annyi legyen, amennyit a Bizottság javasolt; hangsúlyozza e tekintetben, hogy minden jogalkotási és költségvetési felülvizsgálatnak bizonyítékokon és a hatások megértésén kell alapulnia, valamint összhangban kell lennie a minőségi jogalkotási programmal, számszerűsíthető és összevethető eredményértékelést kell felmutatnia az eredmények egyszerű mérése helyett, és az Európai Számvevőszék vonatkozó ajánlásain kell alapulnia;

19. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi költségvetési megszorításokkal összefüggésben döntő fontosságú lesz a 2020. évi általános költségvetés lehető legjobb kihasználása, különösen a fenntartható gazdasági növekedést és a minőségi munkahelyteremtést szolgáló szakpolitikák terén, mint a jövőbeli készségfejlesztési politikák, a szakképzés, az átképzés és a továbbképzés szakpolitikái, valamint a munkaerőpiacok és a demográfiai változásokhoz való jobb alkalmazkodás támogatására irányuló intézkedések, különösen a potenciálisan kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjának javítása, valamint integrációs és a szegénység csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása révén; megjegyzi, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság a társadalmilag kirekesztett közösségek tekintetében számos kísérleti projektet és előkészítő intézkedést javasolt;

20. határozottan ösztönöz minden, az új technológiák bevezetésére irányuló beruházást a gazdaság és az ipari termelés valamennyi ágazatában, különös figyelmet fordítva az olyan egyedi programokra, amelyek célja a munkaerő időben történő átállásának felgyorsítása és ezen átmenet potenciálisan káros mellékhatásainak – például a strukturális munkanélküliség, a növekvő jövedelmi egyenlőtlenség vagy a regionális és területi egyenlőtlenségek – korlátozása; e tekintetben megjegyzi az uniós eszközök vállalkozásoknak és munkavállalóknak a digitális és környezetbarátabb gazdaságra való átállása támogatása terén betöltött szerepét;

21.  megismétli a szakképzés fontosságát a digitalizáció korában; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szakoktatási és -képzési programok támogatásának további lehetőségeit, különösen a szoftverfejlesztési és az információs technológiák területén;

22. kiemeli, hogy annak ellenére, hogy az Unióban a fiatalok munkanélküliségi rátáinak csökkenése pozitív tendenciát mutat, továbbá hogy a fiatalok jövőbeli lehetőségeinek hiánya az Uniós egyes régióiban – jelentős eltéréseket mutatva a tagállamok között – nagyon is valós szociális vészhelyzet, a fiatalok még mindig jobban ki vannak téve a szegénység, valamint a társadalmi és gazdasági kirekesztés kockázatának; hangsúlyozza, hogy ez gyorsan végrehajtott, innovatív és célzott megoldásokat tesz szükségessé a helyzet konkrét, rövid távon való javítása érdekében; elvárja ezért, hogy a Bizottság és a tagállamok kezeljék prioritásként a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet, és ez tükröződjön a 2020. évi költségvetésben is;

23.  ismételten hangsúlyozza az olyan alapok és eszközök – nevezetesen az ifjúsági garancia, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, az ESZA és az Erasmus+ – fontosságát, amelyek az egyenlőtlenségek kezelését és a fiatalok foglalkoztathatóságát célzó intézkedéseket támogatják;

24.   különösen hangsúlyozza az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek a fiatalok munkanélkülisége kezelése terén betöltött szerepét, és tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy 2020-ban 116 millió euróval növeljék az ifjúsági és foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatait; úgy véli azonban, hogy ez az összeg nem elegendő; kéri ezért az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kötelezettségvállalási előirányzatainak 600 millió euróval történő növelését;

25.  üdvözli továbbá, hogy a Bizottság elnökjelöltje, Ursula von der Leyen politikai iránymutatásában kötelezettséget vállalt az ifjúsági garancia megerősítésére oly módon, hogy azt megnövelt költségvetéssel rendelkező állandó eszközzé alakítja, rendszeres jelentéstétellel;

26. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unióban az összes gyermek több mint egynegyedét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye;

27.  várja a többi tevékenység végrehajtásának alapjául szolgáló, a gyermekgaranciával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány közzétételét, de felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a 2017., 2018. és 2019. évi költségvetésben elfogadott, a gyermekgaranciára vonatkozó előkészítő intézkedések végrehajtására vonatkozó javaslatokat, amelyek finanszírozási szintje lehetővé teszi a gyermekgarancia megfelelő kísérleti szakaszának végrehajtását a következő, 2021–2027-es programozási időszakban;

28.  ezzel kapcsolatban üdvözli a Bizottság elnökjelöltje, Ursula von der Leyen politikai iránymutatásaiban megjelenő elkötelezettségét az európai gyermekgarancia létrehozása iránt annak biztosítása érdekében, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett minden európai gyermek hozzáférhessen a legalapvetőbb jogokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz;

29.  hangsúlyozza, hogy szükség van a kiszolgáltatott gyermekek társadalmi befogadásának elősegítésére, és elsősorban a roma gyermekek helyzetének orvoslására, főként az iskolához való hozzáférésük elősegítésére; megjegyzi, hogy egy kísérleti projekt megfelelő eszköz lenne e probléma kezelésére;

30. hangsúlyozza az ügynökségek jelentős hozzájárulását a foglalkoztatási és szociális ügyek széles körének kezeléséhez és az adatgyűjtéshez; hangsúlyozza, hogy feladataik bővülnek, és ezért ezen ügynökségek számára biztosítani kell a szükséges erőforrásokat, hogy elláthassák feladataikat és a lehető legjobb eredményeket érjék el az uniós jogalkotási és szakpolitikai célkitűzések támogatásában; ezért kéri az ügynökségekre ruházott új feladatok és az ügynökségek általános teljesítményének alapos értékelését a megfelelő és hatékony költségvetési előirányzatok biztosítása érdekében;

31.  tudomásul veszi az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, amely a tervek szerint 2019-ben kezdi meg működését; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre e hatóság létrehozásához; kitart amellett, hogy ezt a finanszírozást ne az egyéb – foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó – ügynökségeknek juttatott források és a költségvetési sorok átcsoportosításával érjék el, és hogy az Európai Munkaügyi Hatóságnak, mivel egy új szerv, új erőforrásokra van szüksége a zökkenőmentes működéshez; különösen hangsúlyozza, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság felállítása nem eredményezheti az EURES forrásainak és kapacitásainak csökkentését, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós polgárok munkavállalói mobilitásának megkönnyítésében, valamint szolgáltatásokat és partnerségeket kínál az álláskeresők és a munkaadók, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a helyi hatóságok számára; ezért hangsúlyozza, hogy egyértelmű és különálló költségvetési sorokat kell fenntartani mind az Európai Munkaügyi Hatóság, mind az EURES számára;

32. ismét hangsúlyozza, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések – amennyiben gondosan készítették elő ezeket – nagyon értékes eszközök, amelyekkel új tevékenységek és szakpolitikák kezdeményezhetők a foglalkoztatás – különösen a fiatalok foglalkoztatásának növelése – és a társadalmi befogadás területén, és hogy ezek felhasználhatók adatok és bizonyítékok gyűjtésére a jövőbeli uniós foglalkoztatáspolitika fejlesztése érdekében; emlékeztet arra, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság számos elgondolását sikeresen végrehajtották már a múltban kísérleti projektek és előkészítő intézkedések formájában; felhívja a költségvetési hatóságot, hogy a 2020. évi költségvetésbe foglalja bele a bizottság által javasolt nyolc kísérleti projektet és előkészítő intézkedést, a kiszolgáltatott csoportok (romák és főként a roma gyermekek, a hátrányos helyzetű fiatalok, az alacsony jövedelmű háztartások és az idősek) társadalmi befogadásával, a fiatalok munkanélküliségével, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal és a minimálbérrel kapcsolatban; ösztönzi az egyes fejezetek biztosította mozgástér teljes mértékű kihasználását;

33. megjegyzi, hogy a Parlament számára rendkívül fontos, hogy rendszeres tájékoztatást kapjon a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések Bizottság általi végrehajtásának különböző szakaszairól, ideértve az eredmények megfelelő értékelését és az uniós polgárok számára nyújtott hozzáadott értéket is; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság átlátható megközelítést alkalmazzon a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések értékelése során.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	24.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	42 9 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Atidzhe Alieva-Veli, Abir Al-Sahlani, Gabriele Bischoff, Vilija Blinkevičiūtė, Jane Brophy, Sylvie Brunet, David Casa, Leila Chaibi, Estrella Durá Ferrandis, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Rosa Estaràs Ferragut, Nicolaus Fest, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Chiara Gemma, Helmut Geuking, Elisabetta Gualmini, Alicia Homs Ginel, France Jamet, Radan Kanev, Stelios Kympouropoulos, Katrin Langensiepen, Elena Lizzi, Radka Maxová, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Matthew Patten, Sandra Pereira, Kira Marie Peter-Hansen, Alexandra Louise Rosenfield Phillips, Dragoş Pîslaru, Manuel Pizarro, Dennis Radtke, Elżbieta Rafalska, Guido Reil, Daniela Rondinelli, Mounir Satouri, Monica Semedo, Beata Szydło, Eugen Tomac, Romana Tomc, Yana Toom, Nikolaj Villumsen, Marianne Vind, Maria Walsh, Tatjana Ždanoka, Tomáš Zdechovský
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Alex Agius Saliba, José Gusmão, Jeroen Lenaers, Pierfrancesco Majorino, Anne Sander, Birgit Sippel

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

42	+
ECR	Lucia Ďuriš Nicholsonová, Helmut Geuking, Elżbieta Rafalska, Beata Szydło
NI	Chiara Gemma, Daniela Rondinelli
PPE	David Casa, Rosa Estaràs Ferragut, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Radan Kanev, Stelios Kympouropoulos, Jeroen Lenaers, Dennis Radtke, Anne Sander, Eugen Tomac, Romana Tomc, Maria Walsh, Tomáš Zdechovský
RENEW	Abir Al-Sahlani, Atidzhe Alieva-Veli, Jane Brophy, Sylvie Brunet, Radka Maxová, Dragoş Pîslaru, Monica Semedo, Yana Toom
S&D	Alex Agius Saliba, Gabriele Bischoff, Vilija Blinkevičiūtė, Estrella Durá Ferrandis, Elisabetta Gualmini, Alicia Homs Ginel, Pierfrancesco Majorino, Manuel Pizarro, Birgit Sippel, Marianne Vind
VERTS/ALE	Katrin Langensiepen, Kira Marie Peter-Hansen, Alexandra Louise Rosenfield Phillips, Mounir Satouri, Tatjana Ždanoka

 

9	-
GUE/NGL	Leila Chaibi, José Gusmão, Sandra Pereira, Nikolaj Villumsen
ID	Nicolaus Fest, France Jamet, Elena Lizzi, Guido Reil
NI	Lefteris Nikolaou-Alavanos

 

1	0
NI	Matthew Patten

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság RÉSZÉRŐL (5.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Pascal Canfin

 

 

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. hangsúlyozza, hogy a 2020. évi költségvetési tervezet összes kötelezettségvállalási előirányzatának 21,0%-a az éghajlathoz kapcsolódik; sajnálja, hogy az uniós költségvetési előirányzatok csak 19,7%-ot terveznek be a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakára, míg a 2014 előtt elfogadott célkitűzés a 2014–2020 közötti időszakban „legalább 20%”-ra vonatkozott; kiemeli, hogy a Bizottság szerint a 20%-os cél elérése érdekében a 2020-as költségvetésben további 3,5 milliárd EUR összegű éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásra lesz szükség; hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az átfogó uniós költségvetési célt 2020 végéig elérjük; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a következő többéves pénzügyi keret időszakában legyen ambiciózusabb, érje el a 40%-ot az éghajlati szempontok érvényesítése, rámutatva arra, hogy 2018. novemberi állásfoglalásában a Parlament 30%-ot sürgetett, javuljon az éghajlat-politikai fellépések nyomon követési módszere és vizsgálata, továbbá hogy azok álljanak összhangban a Párizsi Megállapodással és az uniós éghajlat-politikai célokkal; kitart amellett, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek szilárd módszertanon kell alapulnia, amelyet a nemzetközileg megállapított módszertanoknak megfelelően kell kialakítani az éghajlat-politikai fellépések finanszírozásának nyomon követése és az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések túlbecslése kockázatának elkerülése érdekében; úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret környezetbarát tervezése kulcsfontosságú éghajlat-politikai célkitűzéseink eléréséhez;

2. aggodalommal állapítja meg, hogy a fajok kipusztulásának soha nem látott mértéke és gyorsuló üteme ellenére az összes kötelezettségvállalásnak újra csupán 8,3%-a kapcsolódik a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításához, amely 2015 óta a legalacsonyabb arány; szorgalmazza nyomon követhető források elkülönítését és ezek megfelelő mértékű növelését a biológiai sokféleség hosszú távú és koherens védelmének biztosítása érdekében az egész Unióban; kitart amellett, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek szilárd módszertanon kell alapulnia, amelyet a nemzetközileg megállapított módszertanoknak megfelelően kell kialakítani, a biológiai sokféleség nyomon követése és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépések túlbecslése kockázatának elkerülése érdekében;

3. úgy véli, hogy különösen a többéves pénzügyi keret utolsó évében az éghajlatváltozással kapcsolatos programok és a biológiai sokféleség védelme terén ambiciózus költségvetésre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön az összeköttetés küszöbön álló többéves pénzügyi keret felé, amely a feltételezések szerint lassan fog beindulni, amíg valamennyi új program teljes mértékben működőképessé nem válik;

4. felszólítja az Uniót, hogy biztosítson elegendő finanszírozást a jövőbeli európai zöld megállapodás teljes körű és hatékony végrehajtásához;

5. hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság megválasztott elnöke által elindított, a következő Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatás értelmében a kibocsátáscsökkentés felgyorsítása rendkívül sürgős feladat,

6. a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel és az Unió és tagállamai által az ENSZ Közgyűlésén belül tett kötelezettségvállalásokkal összhangban hangsúlyozza, hogy a 2020. évi költségvetésben elegendő forrást kell biztosítani a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez;

7. megállapítja, hogy a LIFE kötelezettségvállalási előirányzatai 21,5 millió EUR-val nőttek (+3,9%); meggyőződése, hogy a LIFE program 2020-as költségvetése nem elegendő (529,6 millió EUR); jelentős növelésére szólít fel 2020-ra a felkészülés érdekében, továbbá hogy összhang legyen a LIFE program 2020 utáni többéves pénzügyi keret során történő megkétszerezésére vonatkozó parlamenti elvárásokkal; mélységesen sajnálja, hogy a LIFE a 2020. évi költségvetési tervezetnek csupán 0,3%-át teszi ki;

8. üdvözli, hogy az új rescEU program 156,2 millió EUR-t kap a földrengések, a kontrollálatlan vegetációtűz, az erdőtüzek és egyéb természeti katasztrófák hatékonyabb kezelésének támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy olyan eszközökre van szükség, mint a polgári védelmi mechanizmus és a Szolidaritási Alap, amelyek fedezik a környezeti katasztrófákat és felbecsülik a környezeti károk;

9. nyugtázza az egészségre vonatkozóan javasolt kötelezettségvállalások (69,7 millió EUR, +2,0%) és kifizetések (64,2 millió EUR, +4,7%) összegét; sajnálja, hogy ez csupán a 2020. évi költségvetési tervezet 0,04%-a és a 3. fejezet 1,9%-a (a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében);

10. rámutat arra, hogy a költségvetésben elegendő forrást kell elkülöníteni a rák elleni küzdelmet célzó jövőbeli európai terv kidolgozására és végrehajtására; hangsúlyozza, hogy ez a terv elengedhetetlen a megelőzés, a kutatás, az innovációhoz és a visszailleszkedéshez való hozzáférés előmozdításához és javításához;

11. nyugtázza az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozóan javasolt kötelezettségvállalások (280,0 millió EUR, -3,3%) és kifizetések (244,7 millió EUR, 2,3%) összegét; sajnálja, hogy ez csupán a 2020. évi költségvetési tervezet 0,17%-a és a 3. fejezet 7,5%-a (a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében);

12. nyugtázza az uniós szolidaritást megtestesítő uniós polgári védelmi mechanizmusra vonatkozóan javasolt kötelezettségvállalások (156,2 millió EUR, +4,4%) és kifizetések (77,0 millió EUR, -5,7%) összegét;

13. megjegyzi, hogy a 2020. évi költségvetési tervezetben szereplő állandó és ideiglenes álláshelyek száma változatlan a 2019. évi költségvetéshez képest az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) esetében, miközben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) (az élelmiszer-előírások változása nyomán +34), az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) (+1) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) (+2) álláshelyeinek száma nőtt; kiemeli, hogy adott esetben több pénzügyi és emberi erőforrást kell biztosítani ezen ügynökségek számára megbízatásuk teljesítése és feladataik ellátása, valamint az Unión belül egy tudományos alapú megközelítés előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ügynökségek közötti jobb koordináció optimalizálná a munkájukat, valamint a közpénzek felhasználását;

14. felhívja a Bizottságot a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések gyors végrehajtására;

15. rámutat arra, hogy a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket össze kell hangolni az éghajlat-politikai célokkal, és a bennük rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása és a jövőbeli intézkedések elfogadásának megalapozása érdekében jelentős finanszírozást kell biztosítani számukra teljes életciklusuk alatt.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	60 10 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Bartosz Arłukowicz, Margrete Auken, Simona Baldassarre, Marek Paweł Balt, Aurelia Beigneux, Monika Beňová, Malin Björk, Delara Burkhardt, Cristian-Silviu Buşoi, Pascal Canfin, Sara Cerdas, Mohammed Chahim, Nathalie Colin-Oesterlé, Miriam Dalli, Seb Dance, Esther de Lange, Marco Dreosto, Eleonora Evi, Agnès Evren, Fredrick Federley, Pietro Fiocchi, James Alexander Glancy, Andreas Glück, Catherine Griset, Jytte Guteland, Teuvo Hakkarainen, Pär Holmgren, Jan Huitema, Yannick Jadot, Petros Kokkalis, Athanasios Konstantinou, Ewa Kopacz, Joanna Kopcińska, Peter Liese, Sylvia Limmer, Javi López, César Luena, Liudas Mažylis, Anthea McIntyre, Aileen McLeod, Tilly Metz, Silvia Modig, Alessandra Moretti, Ljudmila Novak, Grace O’Sullivan, Rory Palmer, Jutta Paulus, Rovana Plumb, Jessica Polfjärd, Frédérique Ries, Sándor Rónai, Rob Rooken, Silvia Sardone, Christine Schneider, Günther Sidl, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Edina Tóth, Véronique Trillet-Lenoir, Caroline Voaden, Alexandr Vondra, Mick Wallace, Michal Wiezik, Anna Zalewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Michael Bloss, Christophe Hansen, Lídia Pereira, Susana Solís Pérez, Nikolaj Villumsen

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

60	+
ECR	Pietro Fiocchi, Joanna Kopcińska, Alexandr Vondra, Anna Zalewska
GUE/NGL	Malin Björk, Petros Kokkalis, Silvia Modig, Nikolaj Villumsen, Mick Wallace
NI	Eleonora Evi, Athanasios Konstantinou
PPE	Bartosz Arłukowicz, Cristian-Silviu Buşoi, Nathalie Colin-Oesterlé, Agnès Evren, Christophe Hansen, Ewa Kopacz, Esther de Lange, Peter Liese, Liudas Mažylis, Ljudmila Novak, Lídia Pereira, Jessica Polfjärd, Christine Schneider, Edina Tóth, Michal Wiezik
RENEW	Pascal Canfin, Catherine Chabaud, Fredrick Federley, Andreas Glück, Jan Huitema, Frédérique Ries, Susana Solís Pérez, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Véronique Trillet-Lenoir, Caroline Voaden
S&D	Marek Paweł Balt, Monika Beňová, Delara Burkhardt, Sara Cerdas, Mohammed Chahim, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Javi López, César Luena, Alessandra Moretti, Rory Palmer, Rovana Plumb, Sándor Rónai, Günther Sidl
VERTS/ALE	Margrete Auken, Michael Bloss, Pär Holmgren, Yannick Jadot, Aileen McLeod, Tilly Metz, Grace O'Sullivan, Jutta Paulus

 

10	-
ECR	Anthea McIntyre, Rob Rooken
ID	Simona Baldassarre, Aurelia Beigneux, Marco Dreosto, Catherine Griset, Teuvo Hakkarainen, Sylvia Limmer, Silvia Sardone
NI	James Alexander Glancy

 

0	0

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság RÉSZÉRŐL (26.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Adina‑Ioana Vălean

 

 

 

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. sajnálja, hogy a Bizottság által javasolt költségvetés 474,6 millió euróval elmarad az 1a. fejezet felső határától, annak ellenére, hogy a vonatkozó programok túljegyzettek, és azok könnyen fel tudnának használni többletforrásokat; hangsúlyozza az 1a. fejezet programjainak kiemelkedő fontosságát az innováción alapuló gazdasági növekedés fellendítése és a Párizsi Megállapodással összhangban a klímasemleges társadalomra való áttérés szempontjából;

2. hangsúlyozza az innováció terén betöltött vezető szerep kialakításának és a fejlett technológiákkal kapcsolatos fokozatos és diszruptív kutatás fontosságát az Unió politikai céljainak elérése érdekében, ezért elutasítja az 1a. fejezetben a Tanács által eszközölt összesen 747,4 millió euró összegű csökkentést, beleértve 424,9 millió eurót a kutatás és innováció közös stratégiai kerete számára, különösen a jövőbeni és a kialakulóban lévő technológiák kutatásának megerősítésére, az európai kutatási infrastruktúra – ideértve az e-infrastruktúrákat és az információs és kommunikációs technológiák terén betöltött vezető szerepet – megerősítésére vonatkozó költségvetési sorokban, beleértve 28 millió eurót az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz IKT-része, és 20 millió eurót a COSME számára, amely veszélyezteti az Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fenntartható növekedést és magas színvonalú munkahelyeket teremtsen, valamint az Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 2050-ig teljesítse az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait és megvalósítsa a nettó zéró üvegházhatású gázt kibocsátó gazdaságot, miközben senkit sem hagy maga mögött;

3. úgy véli, hogy – különösen a többéves pénzügyi keret utolsó évében – az 1a. fejezetben ambiciózus költségvetésre van szükség ahhoz, hogy hidat építsenek a következő többéves pénzügyi keret számára, amelynek keretében minden új programnak időre lesz szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben működőképessé váljon, annak biztosítása érdekében, hogy e programok teljes mértékben működőképesek legyenek, és így továbbra is hozzájárulhassanak az Unió politikai prioritásainak megvalósításához;

4. felszólít ezért 1a. fejezet felső határát elérő szintű kötelezettségvállalási előirányzatok biztosítására, továbbá a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet értelmében rendelkezésre álló valamennyi lehetséges rugalmassági eszköz, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott, a visszavont pénzeszközök kutatási programokra való újbóli felhasználásáról szóló külön rendelkezés alkalmazására, annak érdekében, hogy biztosítsa a kötelezettségvállalási előirányzatok lehető legmagasabb szintjét a 2020. évi költségvetésben;

5. emlékeztet a kutatás és az innováció fontosságára a társadalmi kihívások kezelése és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás szempontjából, és tudomásul veszi a különböző programok, mint például a Horizont 2020 és a COSME túljegyzését, ami a Horizont 2020 keretprogramban az előző többéves pénzügyi kerethez képest alacsonyabb sikerességi arányt eredményez, ami azt jelenti, hogy számos, a kutatás és az innováció területén megvalósítandó magasabb színvonalú projekt finanszírozható lenne, ha elegendő uniós forrás állna rendelkezésre; hangsúlyozza, hogy ezt egy, a 2020. évre szóló ambiciózusabb költségvetésnek kell kezelnie; valamint a más uniós forrásokkal, pénzügyi eszközökkel, nemzeti programokkal és magánberuházásokkal való kiegészítő jelleg növelése; úgy véli, hogy az uniós kutatás- és innovációfinanszírozásnak különösen a súlyos piaci hiányosságok és az elhanyagolt társadalmi kihívások által sújtott területeket kell támogatnia; ezért úgy véli, hogy a visszavont forrásokat ismét rendelkezésre kell bocsátani a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban; emlékeztet arra az álláspontjára, hogy a következő többéves pénzügyi keretben 2018-as árakon legalább 120 millió euróra van szükség a Horizont Európa számára;

6 hangsúlyozza, hogy a kkv-k az uniós gazdaság alapvető részét képezik, mivel sok munkahelyet biztosítanak az Unión belül; úgy véli, hogy kedvező üzleti környezetet kell biztosítani a kkv-k számára, és támogatni kell a kkv-klasztereket és -hálózatokat; üdvözli ezért a kkv-eszköz növelését; aggodalommal veszi tudomásul a kkv-kra irányuló fokozott innovációval kapcsolatban a Tanács által végrehajtott csökkentéseket, amelyek ellentmondásos üzenetet küldenek az uniós vállalkozásoknak;

7. hangsúlyozza a digitális egységes piac céljai elérésének fontosságát az Unió digitalizációjának, valamint az uniós gazdaság, a közszféra és a polgárok digitális integrációjának fokozása érdekében; e tekintetben elismeri a WiFi4EU-hoz hasonló kezdeményezések fontosságát; sajnálatát fejezi ki a Tanács által javasolt csökkentések miatt;

8 hangsúlyozza, hogy szükség van az uniós mobilitási ágazat reformjára annak érdekében, hogy fenntartható, tiszta és versenyképes közlekedés valósuljon meg az Unióban, hogy az uniós gépjárműipar igazodni tudjon a jövő kihívásaihoz, és teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseinket; hangsúlyozza ezért, hogy elegendő finanszírozásra van szükség az e célokat támogató programokhoz, mint amilyen a Horizont, a CEF Közlekedés és a Második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai (FCH 2) közös vállalkozás; ezért aggodalmát fejezi ki a Tanács által javasolt csökkentéseknek az erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és zökkenőmentes uniós közlekedési rendszer kialakítására gyakorolt hatása miatt;

9 mélységesen sajnálja, hogy a Bizottság által javasolt költségvetés ismételten jóval elmarad az ACER által kértektől, és ez veszélyezteti az ACER működését, valamint az ellenőrzéssel és a piaci átláthatósággal kapcsolatos feladatai, nem is szólva a közelmúltbeli jogszabályok által ráruházott további feladatok teljesítésére vonatkozó képességét;

10 megismétli, hogy fokozni kell a kutatásba és innovációba történő befektetést a tudás megszerzésének megkönnyítése, a társadalmi fejlődés ösztönzése és az életszínvonal minőségének növelése érdekében;

11 a hatáskörébe tartozó valamennyi ügynökség (ACER, BEREC, ENISA és GSA) tekintetében felszólít az előirányzatok és a személyi állomány ezen ügynökségek által kért szintjének jóváhagyására; ragaszkodik ahhoz, hogy növeljék a pénzügyi és személyzeti erőforrásokat az érintett ügynökségek feladatkörének kiterjesztésével összhangban és az új jogszabályok végrehajtásának előkészítéseként, valamint a jövőbeli szerepek és felelősségek megtervezésének szükségességével összhangban; megjegyzi, hogy a GSA a biztonsággal és más érzékeny területekkel kapcsolatos új kihívások megjelenésével néz szembe, ahol a kiszervezés valószínűleg csökkenti a biztonságot és a költséghatékonyságot, és a szakértelem csökkenéséhez vezet; ezért magasan képzett szakértőket szükséges felvenni és megtartani;

12 emlékeztet a Parlament, a Tanács és a Bizottság által az (EU) 2017/1953 európai parlamenti és tanácsi rendelethez[9] csatolt együttes nyilatkozatban tett kötelezettségvállalásra, amelynek célja az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítására nyújtott teljes, 120 millió euró összegű finanszírozás hároméves időszakon keresztül történő biztosítása, annak érdekében, hogy a kezdeményezés valódi európai sikerré váljon a helyi közösségek és polgárok javára; e tekintetben hangsúlyozza, hogy két pályázati felhívást követően az Unió egész területéről több mint 23 000 település regisztrált a WiFi4EU portálon, és már 6 200 településnek adtak WiFi4EU-utalványokat, ami igazolja a kezdeményezés sikerét;

13. további forrásokat kér a tisztább technológiák fejlesztésének és elterjedésének felgyorsítására, valamint további forrásokat a széntermelő és nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók igazságos átállásának elősegítésére, annak érdekében, hogy segítse az Unió által a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségek teljesítését, többek között a meglévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések folytatása, illetve újak elindítása révén; megismétli az Európai Parlament arra irányuló javaslatát, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül hozzanak létre egy Méltányos Átalakítási Alapot a szénről való átállás és a szénfüggőség által hátrányosan érintett munkavállalókra és közösségekre gyakorolt társadalmi, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az Unión belül továbbra is támogatni kell a széntermelő és nagy szén-dioxid-kibocsátású régiókat annak érdekében, hogy készen álljanak arra, egy új Méltányos Átalakítási Alap előnyeit élvezhessék;

14. hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú mozgatórugói, és emlékeztet az Unió és tagállamai által a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében tett kötelezettségvállalásokra; üdvözli a Bizottság azon becslését, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások el fogják érni a 2020. évi költségvetés 21%-át, és emlékeztet arra, hogy ezeket az erőfeszítéseket növelni kell; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Horizont 2020 programra javasolt költségvetés nagy valószínűséggel nem éri el a kitűzött éghajlati és fenntarthatósági kiadási célokat, és így a célok nem valósulnak meg a jelenlegi többéves pénzügyi keret során; hangsúlyozza álláspontját, amely szerint a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalást követően megfelelően növelni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokat; emlékeztet ebben az összefüggésben az „első az energiahatékonyság” elfogadott elvére, valamint arra a célkitűzésre, hogy az Unió a megújuló energiaforrások tekintetében világelső legyen;

15. további előirányzatokat kér az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, különösen annak fenntartható energia és IKT része számára, annak érdekében, hogy biztosítsa az energiaunió megvalósítását, az elszigetelt piacok kapcsolódását és a fennmaradó szűk keresztmetszetek felszámolását, valamint a jövő kihívásainak megfelelő uniós energiahálózatot;

16. mély aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésével kapcsolatban jelenleg is fennálló bizonytalanság miatt; hangsúlyozza, hogy pénzügyi óvintézkedésekre van szükség abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem járul hozzá teljes mértékben vagy részben a 2020. évi költségvetéshez, ezért felszólítja az összes többi tagállamot, hogy tegyenek lépéseket az Egyesült Királyság hozzájárulásának teljes mértékű kompenzálása érdekében, mivel valamennyi program a végső szakaszában van, és az uniós pénzeszközök kedvezményezettjei számára biztosítani kell a biztonságot arra nézve, hogy az Unió teljesíteni fogja a kötelezettségvállalásait.

17. hangsúlyozza, hogy ha az Unió képtelen lesz a kifizetési előirányzatokkal kapcsolatos jogi és politikai kötelezettségvállalásainak eleget tenni, az súlyos negatív következményekkel járna szavahihetőségére nézve, és hátrányosan befolyásolná az uniós intézmények azon képességébe vetett hitet, hogy be tudják tölteni szerepüket; hangsúlyozza, hogy ezt a helyzetet az is kiélezi, hogy az Unió közelít a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéhez, ezért a többéves programok végrehajtásának gyorsan kell haladnia.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	25.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	54 6 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	François Alfonsi, Nicola Beer, François-Xavier Bellamy, Michael Bloss, Manuel Bompard, Paolo Borchia, Marc Botenga, Markus Buchheit, Klaus Buchner, Carlo Calenda, Andrea Caroppo, Maria Da Graça Carvalho, Katalin Cseh, Ciarán Cuffe, Josianne Cutajar, Pilar del Castillo Vera, Martina Dlabajová, Christian Ehler, Valter Flego, Niels Fuglsang, Jens Geier, Nicolás González Casares, Christophe Grudler, András Gyürk, Henrike Hahn, Robert Hajšel, Ivo Hristov, Ivars Ijabs, Eva Kaili, Seán Kelly, Łukasz Kohut, Andrius Kubilius, Miapetra Kumpula-Natri, Thierry Mariani, Marisa Matias, Eva Maydell, Joëlle Mélin, Iskra Mihaylova, Dan Nica, Ville Niinistö, Mauri Pekkarinen, Markus Pieper, Sara Skyttedal, Maria Spyraki, Jessica Stegrud, John David Edward Tennant, Grzegorz Tobiszowski, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Isabella Tovaglieri, Adina-Ioana Vălean, Henna Virkkunen, Pernille Weiss, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Rasmus Andresen, Marco Dreosto, Giorgos Georgiou, Klemen Grošelj, Alicia Homs Ginel, Adam Jarubas, Janusz Lewandowski, Jutta Paulus, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Edina Tóth
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)	Hannes Heide

 

 

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

54	+
ECR	Evžen Tošenovský
ID	Thierry Mariani, Joëlle Mélin
PPE	François-Xavier Bellamy, Maria Da Graça Carvalho, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, András Gyürk, Adam Jarubas, Seán Kelly, Andrius Kubilius, Janusz Lewandowski, Eva Maydell, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Sara Skyttedal, Maria Spyraki, Edina Tóth, Adina-Ioana Vălean, Henna Virkkunen, Pernille Weiss
RENEW	Nicola Beer, Katalin Cseh, Martina Dlabajová, Valter Flego, Klemen Grošelj, Christophe Grudler, Ivars Ijabs, Iskra Mihaylova, Mauri Pekkarinen, Dominique Riquet
S&D	Carlo Calenda, Josianne Cutajar, Niels Fuglsang, Jens Geier, Nicolás González Casares, Robert Hajšel, Hannes Heide, Alicia Homs Ginel, Ivo Hristov, Eva Kaili, Łukasz Kohut, Miapetra Kumpula-Natri, Dan Nica, Patrizia Toia, Carlos Zorrinho
VERTS/ALE	François Alfonsi, Rasmus Andresen, Michael Bloss, Klaus Buchner, Ciarán Cuffe, Henrike Hahn, Ville Niinistö, Jutta Paulus

 

6	-
ECR	Jessica Stegrud
ID	Paolo Borchia, Andrea Caroppo, Marco Dreosto, Isabella Tovaglieri
NI	John David Edward Tennant

 

6	0
ECR	Grzegorz Tobiszowski
GUE/NGL	Manuel Bompard, Marc Botenga, Giorgos Georgiou, Marisa Matias
ID	Markus Buchheit

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

VÉLEMÉNY az Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság RÉSZÉRŐL (3.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Svenja Hahn

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  megjegyzi, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) költségvetési eljáráshoz kapcsolódó felelőssége a 2. címen (Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika), a 14. címen (Adóügyek és vámunió), valamint a 33. címen (Igazságügy és fogyasztóvédelem) belüli költségvetési sorokra terjed ki;

2. hangsúlyozza, hogy a belső piac továbbra is az Unió egyik legjelentősebb és legkézzelfoghatóbb eredménye, amely előnyökkel jár a vállalkozások – köztük a mikro- és kisvállalkozások –, a fogyasztók és a polgárok számára szerte Európában; úgy véli, hogy az uniós vállalkozások versenyképességének további biztosítása, valamint az uniós fogyasztók védelme érdekében a 2020. évi költségvetésben prioritásként kell kezelni az egységes piac további mélyítését, az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását gátló bürokratikus terhek csökkentését, valamint a digitális egységes piac fejlesztését; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy fontos rendszeresen nyomon követni az e téren végbemenő haladást, felderíteni a felmerülő problémákat, valamint a digitális egységes piac továbbfejlesztésére vonatkozó szakpolitikai ajánlásokat tenni;

3. hangsúlyozza a szolgáltatások belső piacának fontosságát; felszólítja az Uniót, hogy fordítson további finanszírozást a szolgáltatások belső piacának kiteljesítésére, és ösztönözze új és innovatív szolgáltatások kifejlesztését;

4. szorgalmazza, hogy a 2020. évi költségvetés járuljon hozzá az európai szemeszterben felvázolt prioritások megvalósításához, különösen az olyan, magas színvonalú beruházások és reformok megvalósításához, amelyek javítják a vállalkozások – köztük a mikro- és kisvállalkozások – versenyképességét és termelékenységét, valamint az egységes piac elmélyítéséhez és a digitális egységes piac továbbfejlesztéséhez;

5. üdvözli, hogy a Bizottság költségvetési tervezetében megfelelő összegeket különített el az IMCO legtöbb kiemelt prioritása számára, beleértve az áruk és szolgáltatások belső piacát, a kis- és középvállalkozások támogatását, a fogyasztóvédelmet és a versenyképességet, és felkéri a Tanácsot és a Parlamentet, hogy állapodjon meg ezekről az előirányzatokról a 2020. évi költségvetésben;

6. üdvözli a piacfelügyelet és az uniós termékmegfelelőségi hálózat létrehozása céljából „az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése” (02 03 01. költségvetési sor), valamint „a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása” (02 02 02. költségvetési sor) és „a COSME programra vonatkozó támogatási kiadások” (02 01 04 01. költségvetési sor) előirányzatainak növelését, mivel ez a három fellépés alapvető fontosságú az Unión belüli gazdasági növekedés fellendítéséhez; mélységesen sajnálja a 02 03 01. és a 02 02 02. költségvetési sorban a Tanács által bevezetett csökkentéseket;

7. e tekintetben kiemeli, hogy a kkv-k az Unió gazdaságának alapvető részét képezik, és az egész Unióban kulcsfontosságú szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, továbbá szükségesnek látja a kkv-barát üzleti környezet kialakítását és további előmozdítását; ezért hangsúlyozza, hogy a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása továbbra is kulcsfontosságú prioritás az IMCO számára a 2020. évi költségvetésben;

8. hangsúlyozza, hogy a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) a vállalkozói kultúra ösztönzésének, a meglévő kkv-k támogatásának, valamint a versenyképesség, a fenntarthatóság és a növekedés biztosításának alapvető eszköze; különösen arra szólít fel, hogy erősítsék meg az Európai Innovációs Tanács Akcelerátor programját (kkv-támogató eszköz), mivel az jelentős támogatást nyújt a radikálisan új elképzelésekkel és piacképes innovatív megoldásokkal rendelkező kkv-k számára; úgy véli, hogy az uniós költségvetés és a finanszírozáshoz való, általa támogatott hozzáférés kulcsfontosságú eszközök az induló innovatív vállalkozások, a mikrovállalkozások és a kkv-k versenyképesebbé és innovatívabbá tételéhez, valamint a vállalkozói szellem ösztönzéséhez az Unióban;

9. hangsúlyozza a szilárd és hatékonyan végrehajtott fogyasztóvédelmi politika fontosságát, amely offline és online egyaránt védelmet és kiszámíthatóságot biztosít a fogyasztók számára és felveszi a harcot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, valamint növeli a vállalkozások bizalmát aziránt, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat a belső piacon keresztül értékesítsék, és amely biztosítja az uniós és nemzeti jognak való piaci megfelelést és ezek betartását, a kkv-k bürokratikus terheinek minimális szinten tartása mellett; hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelmi kihívások továbbra is fennállnak mind a digitális, mint a fizikai szférában, ezért rendkívül fontos a fogyasztók és az állampolgárok oktatására és tájékoztatására irányuló erőfeszítések fokozása;

10. üdvözli a kifizetési előirányzatok növelését „a fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a fogyasztói biztonság és tájékoztatás javítása” érdekében (33 04 01. költségvetési sor), mivel a fogyasztói jogok javítása és az e jogokkal kapcsolatos tudatosság előmozdítása fontos eszköze annak, hogy a fogyasztók jobban bízzanak a belső piacban és az Unió azon képességében, hogy kézzelfogható előnyöket teremtsen;

11. hangsúlyozza a teljes mértékben automatizált vámkezelésre való áttérés megfelelő finanszírozásának fontosságát, amely az európai vállalatok nagyobb hatékonyságát, a tisztességes versenyt és a fogyasztók hatékonyabb védelmét szolgálná; úgy véli, hogy ennek érdekében alapvető fontosságú az uniós vámhatóságok és a tisztviselők számára az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét és megosztását lehetővé tevő együttműködési mechanizmusokat tartalmazó Vám 2020 program finanszírozásának növelése, valamint a naprakész és hatékony vámellenőrzési berendezések beszerzésének és fenntartásának finanszírozása;

12. emlékeztet arra, hogy az Uniós Vámkódex tervezett végrehajtása terén a Bizottság és a tagállamok késedelmeket halmoztak fel, és következésképpen rendkívül sajnálja „a vámunió működésének és korszerűsítésének támogatására” (14 02 01. költségvetési sor) szánt költségvetési előirányzatok csökkentését, amely további késésekhez vezethet, Unió-szerte alááshatja az vámellenőrzés hatékonyságának fokozását, valamint akadályozhatja a belső piac működését; emlékeztet arra, hogy a vámkódex teljes körű és egységes végrehajtása alapvető fontosságú a polgárok, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek jobb védelméhez, továbbá arra, hogy a belső piac jobb működése szempontjából az elektronikus vámkezelés kiemelt szakpolitikának minősül;

13. tudatában van annak, hogy 2020 az utolsó év a jelenlegi többéves pénzügyi keretben, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy a 2020. évi költségvetésben teljes mértékben használja fel a többéves pénzügyi keret rendelkezésre álló tartalékait az IMCO hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken;

14. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság – a hatékonyabb költségvetés és a polgárok szempontjából jobb ár-érték arány elérése érdekében – teljes mértékben eleget tegyen az Európai Számvevőszék ajánlásainak;

15. felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el összegeket az IMCO bizottság által támogatott valamennyi kísérleti projekt és előkészítő intézkedés finanszírozására.

 

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	3.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 6 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alex Agius Saliba, Andrus Ansip, Pablo Arias Echeverría, Alessandra Basso, Adam Bielan, Hynek Blaško, Vlad-Marius Botoş, Markus Buchheit, Dita Charanzová, David Cormand, Petra De Sutter, Dinesh Dhamija, Carlo Fidanza, Alexandra Geese, Svenja Hahn, Virginie Joron, Eugen Jurzyca, Arba Kokalari, Marcel Kolaja, Andrey Kovatchev, Maria Manuel Leitão Marques, Morten Løkkegaard, Adriana Maldonado López, Antonius Manders, Beata Mazurek, Leszek Miller, Brian Monteith, Dan-Ştefan Motreanu, Kris Peeters, Anne-Sophie Pelletier, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Róża Thun und Hohenstein, Kim Van Sparrentak, Marion Walsmann, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Clara Aguilera, Claudia Gamon, Lucy Elizabeth Harris, John Howarth
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Delara Burkhardt, Predrag Fred Matić

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

38	+
ECR	Adam Bielan, Carlo Fidanza, Eugen Jurzyca, Beata Mazurek
GUE/NGL	Anne-Sophie Pelletier
NI	Marco Zullo
PPE	Pablo Arias Echeverría, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Antonius Manders, Dan-Ştefan Motreanu, Kris Peeters, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Róża Thun und Hohenstein, Marion Walsmann
RENEW	Andrus Ansip, Vlad-Marius Botoş, Dita Charanzová, Dinesh Dhamija, Claudia Gamon, Svenja Hahn, Morten Løkkegaard
S&D	Alex Agius Saliba, Clara Aguilera, Delara Burkhardt, John Howarth, Maria Manuel Leitão Marques, Adriana Maldonado López, Predrag Fred Matić, Leszek Miller, Christel Schaldemose
VERTS/ALE	David Cormand, Petra De Sutter, Alexandra Geese, Marcel Kolaja, Kim Van Sparrentak

 

6	-
ID	Alessandra Basso, Hynek Blaško, Markus Buchheit, Virginie Joron
NI	Lucy Elizabeth Harris, Brian Monteith

 

0	0

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 

 

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság RÉSZÉRŐL (26.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Daniel Freund

 

 

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. tudomásul veszi a Bizottság által a közlekedés területén javasolt költségvetési tervezetet; sajnálatát fejezi ki a Tanács által követelt, válogatás nélküli megszorítások miatt; ragaszkodik ahhoz, hogy az Unió közlekedési ágazatának költségvetése ambiciózus legyen, amely figyelembe veszi a felmerülő új kihívásokat és az EU közlekedéspolitikájával összefüggő aktuális szakpolitikai prioritásokat;

2. úgy véli, hogy megérett az idő az uniós közlekedésfinanszírozás mélyrehatóbb átalakítására, hogy 2050-re nulla nettó kibocsátású közlekedési ágazatot lehessen kialakítani, valamint garantálni lehessen a Párizsi Megállapodásnak és a fenntartható fejlesztési céloknak való teljes körű megfelelést; hangsúlyozza, hogy a finanszírozás magas szintje, a Horizont 2020 közlekedési portfóliójához, az e célokat teljesítő programokhoz és közös vállalkozásokhoz rendelt pénzösszegek eredményközpontú és hatékony felhasználása rendkívüli fontosságú; kiemeli a dekarbonizáció és a digitalizáció területét érintő projekteket és programokat, kéri megfelelő finanszírozásukat és kiemelt kezelésüket; sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a digitalizációt a logisztika területén; úgy véli, hogy ennek a reformnak maradéktalanul figyelembe kell vennie a kiszolgáltatott társadalmi csoportok és régiók szükségleteit annak érdekében, hogy az átmenet tisztességes és inkluzív legyen; hangsúlyozza, hogy a támogatásnak garantálnia kell a közlekedési összeköttetések és hatékonyság javulását;

3. kitart amellett, hogy az Unió közlekedéspolitikája alapvető fontosságú a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjából, így a projektek mennyisége vagy mérete helyett a minőségüknek és fenntarthatóságuknak, valamint a polgárok és a vállalkozások szempontjából mutatott hasznosságuknak kellene elsőbbséget adni; hangsúlyozza, hogy az Unió közlekedéspolitikájának megfelelő és elegendő finanszírozásra van szüksége ahhoz, hogy Európában – többek között a földrajzi szempontból távolabbi területeken –  biztosítható legyen a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség, valamint növelni lehessen a kutatás-fejlesztésbe és a szociális és területi kohézió megvalósításába történő beruházásokat; hangsúlyozza, hogy a nagyobb infrastrukturális projektek hatékonyságának növelése céljából transzverzalitást kell kialakítani a szakpolitikák, a pénzügyek és az adminisztratív eljárások között;

4. kiemeli, hogy az Unió közlekedéspolitikája és beruházásai kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió területi, társadalmi és környezeti kohéziójának előmozdításában, valamint valamennyi uniós régió, köztük a távoli térségek, a legkülső régiók, a szigetek, a távol eső régiók, a hegyi régiók és a határ menti régiók, valamint az elnéptelenedett és ritkán lakott térségek megközelíthetőségének és összekapcsolhatóságának biztosításában;

5. rámutat arra, hogy a közúti, vasúti, légi és tengeri közlekedést érintő közberuházások pozitív hatást gyakorolnak a belső piacra és az európai gazdaságra, amelynek világelsővé kell válnia;

6. kiemeli, hogy a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos uniós politikának az alábbi három tényezőre kell nagyobb integrált figyelmet fordítania:

– a folyosók, az átfogó hálózatok és a határokon átnyúló csatlakozások közötti átjárhatóságnak prioritást kell élveznie;

– a projektekkel kapcsolatos döntések alapjának az intermodalitásnak kell lennie; valamint

– az interoperabilitásnak a közlekedési projektek társfinanszírozása feltételének kell lennie;

7. ismételten hangsúlyozza, hogy az InvestEU program létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozó ideiglenes megállapodás[10] tartalmaz egy – a közlekedéssel kapcsolatos összes finanszírozásra alkalmazandó – általános rendelkezést, amely biztosítja, hogy „az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések elérésével összeegyeztethetetlen projektek ne legyenek jogosultak támogatásra”, valamint hogy a finanszírozási és beruházási műveleteket „meg kell vizsgálni annak meghatározása érdekében, hogy van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatásuk, és amennyiben van, éghajlati, környezeti és társadalmi fenntarthatósági ellenőrzésnek kell alávetni őket”; emlékeztet arra, hogy az InvestEU Alapnak az Unió nagyobb gazdasági, területi és társadalmi kohéziójához hozzájáruló beruházásokat kell támogatnia, és hogy az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása helyénvalóvá teszi „a vonatkozó uniós programokkal való szinergiájának maximalizálását olyan területeken mint a közlekedés, energetika és digitalizálás”;

8. hangsúlyozza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az InvestEU végrehajtásában betöltött kulcsfontosságú szerepe mellett elengedhetetlen, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) közlekedéspolitikájának 2020-ban esedékes felülvizsgálata előkészítse a bank közlekedésfinanszírozásának mélyrehatóbb átalakítását; emlékeztet arra, hogy a 2007–2018 közötti időszakban az EBB mintegy 140 milliárd EUR összegben nyújtott kölcsönt közlekedési projektekre, és a projektek 80%-a a közúti infrastruktúrát érintette[11]; felszólítja az EBB-t, hogy közlekedéspolitikája felülvizsgálatának valamennyi lépéséről kellő időben tegyen jelentést a Parlamentnek;

9. hangsúlyozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) döntő szerepét a fenntartható és a közlekedés, az energetika és a digitális szolgáltatási infrastruktúra területeit egymással összekapcsoló nagy teljesítményű transzeurópai hálózat (TEN-T) kialakításának előmozdításában; megismétli, hogy a TEN-T gyors befejezése jelentős mértékben hozzá fog járulni az EU társadalmi-gazdasági kohéziójához, valamint az EU dekarbonizációs célkitűzéseinek előmozdításához; kiemeli, hogy a CEF létfontosságú a fenntartható hosszú távú növekedés, az innováció, a kohézió, a versenyképesség és a munkahelyteremtés szempontjából az Unióban;

10. úgy véli, hogy a CEF közlekedésre fordított kiadásai a nulla kibocsátású közlekedési módokra szánt finanszírozás arányának további növelésével javíthatók; emlékeztet arra, hogy a CEF rendkívüli jelentőségű és létfontosságú eszköz a közlekedési ágazatban, és a kiadások rövid- és hosszú távú tervezése során fontolóra kell venni az eredményközpontú megközelítés alkalmazását, és törekedni kell az uniós hozzáadott értékre, különösen a TEN-T törzs- és átfogó hálózatainak fejlesztése és befejezése tekintetében; üdvözli a felszámolt vagy használaton kívül helyezett határon átnyúló regionális vasúti összeköttetések rehabilitációjának társfinanszírozásával kapcsolatos bizottsági megközelítést[12], és arra ösztönzi a tagállamokat, a határrégiókat és a Bizottságot, hogy tegyék intenzívebbé ezeket az alulról szerveződő projekteket, amelyek hozzájárulnak a határok újranyitásához az Unióban, ahol ezek a határok még léteznek; felszólítja a Bizottságot, hogy a CEF költségvetési sorában jelentősen növelje a felszámolt vagy használaton kívül helyezett, hiányzó regionális vasúti összeköttetések visszaállítására elkülönített összeget, kiemelt fontossággal szem előtt tartva a földrajzi szempontból hátrányos helyzetű térségeket; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a közlekedési infrastruktúra terén az Unióban még mindig meglévő hatalmas különbségeket; úgy véli, hogy fokozni kell a vasúti infrastruktúra további villamosítását, és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) gyorsabb kiépítésére van szükség; úgy véli, hogy a fenntartható és hatékony áruszállítási rendszer biztosítása érdekében a CEF költségvetésének a vasúti teherszállítás zajkibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseket is figyelembe kellene vennie; véleménye szerint a CEF-nek többet kell tennie a tengeri közlekedés előmozdításáért és integrálásáért; kéri a CEF finanszírozásának megőrzését a közlekedésre rendelkezésre álló források elosztásakor;

11. kéri a Bizottságot, hogy 2019 végéig nyújtsa be valamennyi megkötött projektszerződés végrehajtásának értékelését, amely állapotjelentést és előrejelzéseket tartalmaz a projektek befejezésével kapcsolatban, és – egyebek mellett a források átcsoportosítását is magában foglaló – javaslatokat fogalmaz meg a kiadások 100%-os szintjének elérése érdekében;

12. emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika közlekedési infrastruktúrát célzó támogatásainak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió Szerződésen alapuló célját kell szolgálniuk; hangsúlyozza, hogy a decentralizált megközelítések fontosak, és a vidéki területek összekapcsolása és elérhetősége továbbra is sürgősen megoldandó kihívás; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap felhasználása során kevés figyelmet fordítanak a modális váltásra; hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazattal összefüggésben is szükség van az uniós alapok dekarbonizációjára; javasolja a kerékpáros és gyalogos közlekedésbe való beruházás növelését; megismétli a közlekedési ágazatban felhasznált uniós támogatások, különösen a megosztott irányítású források átláthatóságára vonatkozó, régóta hangoztatott kérését; felhívja a Bizottságot, hogy átfogó módon tegye elérhetővé az információkat azokról a közlekedési projektekről, amelyek támogatásban részesültek az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból;

13. kéri a Bizottságot, hogy az év végéig nyújtson be értékelést a CEF, a Kohéziós Alap és az ERFA keretében közlekedési projektekre fordított uniós pénzek felhasználásáról, ezen belül a közlekedési stratégiáknak és a partnerségi megállapodásokban előírt előzetes feltételrendszereknek való megfelelésről;

14. kéri a Bizottságot, hogy 2019 végéig nyújtson be értékelést a pénzügyi eszközökre előirányzott összegek elköltésével kapcsolatos aktuális helyzet értékeléséről, előrejelzéseket a végső felhasználási szintről, valamint javaslatokat a 100%-os szint elérése érdekében, többek között a forrásoknak a CEF más költségvetési soraira történő átirányításáról;

15. kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be értékelést a SESAR végrehajtására előirányzott összegek felhasználásáról, az aktuális helyzet állásáról, a jövőbeli intézkedésekről és arról, hogy az ezen összegekből finanszírozott projektek miként járultak hozzá a SESAR végrehajtásához a tagállamokban;

16. ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kényelmes európai éjszakai vonatok újjáélesztését, ezek ugyanis a rövid távolságú légi járatok, illetve a nagy távolságú autóutak lehetséges és fenntartható alternatíváit jelentik; felszólítja a Bizottságot annak feltárására, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a EuroVelo hálózat és az átfogó vasúthálózat társfinanszírozásának lehetséges összekapcsolási módjaival kapcsolatban;

17. úgy véli, hogy a tengeri közlekedés alternatívát kínál a közúti közlekedés kizárólagosságát hirdető megközelítéssel szemben; véleménye szerint az (EU) 2016/802 európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] rendelkezései, amelyek meghatározzák a tengeren használt üzemanyagok kéntartalmának határértékeit, erősíteni fogják e közlekedési mód fenntarthatóságát, továbbá még vannak tartalékok a további előrelépéshez az ágazat dekarbonizálása terén is; rámutat arra, hogy Európa kikötői multimodális csomópontok, és kaput jelentenek az uniós árubehozatal 90%-a számára; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen többet e közlekedési mód népszerűsítése és finanszírozása érdekében;

18. hangsúlyozza, hogy a digitalizáció inkluzívabbá, innovatívabbá, összekapcsoltabbá és fenntarthatóbbá teheti a közlekedést az Unióban; emlékezteti a Bizottságot egy olyan új uniós stratégia kidolgozásának fontosságára, amelyben prioritássá kell tenni az igazságos átmenetet és az átképzést azok számára, akiknek munkája elavulttá válik a közlekedési szektor digitalizálása miatt;

19. tekintettel arra, hogy a közlekedési balesetek okozta halálesetek és sérülések száma továbbra is rendkívül magas, valamint figyelembe véve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló új irányelvet, amely szerint a tagállamok biztosítják, hogy „érvényesüljenek a veszélyeztetett úthasználók igényei”, ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsanak nagyobb prioritást a különböző közlekedési eszközökön közlekedő utasok közlekedésbiztonsága finanszírozásának, valamint hogy összpontosítsanak a veszélyeztetett úthasználók, például gyalogosok, fogyatékossággal élők, kerékpárosok és a mikromobilitás egyéb formáit igénybe vevők biztonságára, továbbá a biztonságosabb és tisztább közlekedési módok – például a vasúti közlekedés – irányába történő modális váltásra; felszólítja a Bizottságot, hogy a közutak minőségének és biztonságosságának fokozása érdekében adja meg a szükséges technikai és igazgatási támogatást a tagállamoknak a meglévő közutaikat érintő átfogó közlekedési terveikben szereplő megfelelő karbantartási intézkedésekkel kapcsolatban;

20. úgy véli, hogy a városi közlekedés finanszírozásának a fenntartható városi mobilitási tervekkel való erőteljesebb összekapcsolása elengedhetetlen a városi mobilitás átalakításának fellendítéséhez; kéri, hogy ezek a városi mobilitási tervek segítsék elő a különböző közlekedési módok közötti multimodalitást, és tartalmazzanak olyan társadalmi-gazdasági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy ne érje megkülönböztetés az uniós polgárokat;

21. véleménye szerint a városi mobilitási megoldásoknak szerepet kell játszaniuk a (munka- és a lakóhely közötti) ingázási idő csökkentésében, az interoperabilitás biztosításával, vonzóbbá téve a tömegközlekedést a lakosság számára és csökkentve a magánközlekedés gyakoriságát, ezáltal elősegítve a környezet és az éghajlat fenntarthatóságát, valamint a társadalom fejlődését; úgy véli, hogy az EU nagyvárosi térségeiben (ahol néhány helyen széttagolt közlekedési rendszer és szervezetlen jegyértékesítés tapasztalható, ami megdrágítja használatukat) működő tömegközlekedési módok sokszínűsége miatt a 2020. évi költségvetésnek arra kell törekednie, hogy az összetett tömegközlekedési jegyértékesítési rendszerekből fakadó problémákra összpontosítson, és támogassa egy egységes multimodális jegyértékesítési rendszer végrehajtására irányuló cselekvési terv bevezetését;

22. teljesen átlátható finanszírozási környezetet és átláthatóbb projektértékeléseket szorgalmaz, különös figyelmet fordítva a polgárok, a civil szervezetek és a nem kormányzati szervezetek átlátható döntéshozatalban való részvételére és az egymilliárd eurót meghaladó teljes beruházási volumennel rendelkező nagy projektek alakulásának nyomon követésére; úgy véli, hogy a finanszírozásnak olyan célokra kell összpontosítania, amelyek valódi hozzáadott értéket garantálnak a tagállamok számára, különösen szociális és környezeti szinten;

23. emlékeztet arra, hogy az infrastrukturális állami beruházásokra különösen jellemző a korrupció; hangsúlyozza az átlátható és versenyalapú pályázati eljárások garantálásának fontosságát az Unió által finanszírozott, nagyszabású közlekedési infrastrukturális projektek esetén; ragaszkodik ahhoz, hogy e nagyszabású projektek esetében az ajánlatkérő szervek és az ajánlattevők kössenek olyan integritási megállapodásokat, amelyek értelmében harmadik felek nyomon követik a bevált gyakorlatokra és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségvállalásaik betartását; emlékeztet arra, hogy a beruházási projektek eredményes és hatékony megvalósításának biztosítására irányuló rendszer létrehozása elsődlegesen a tagállamok felelőssége, és sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon a szükséges adminisztratív és technikai támogatásról ezek végrehajtásának elősegítése érdekében; rámutat annak fontosságára, hogy a közbeszerzési eljárásokban vegyék figyelembe a munkavállalók szociális körülményeit is; rámutat arra, hogy napjainkban a közlekedési ágazatban nehéz új munkaerőt találni, és a munkaerőgondok enyhítése érdekében javítani kell a munkakörülményeket;

24. úgy véli, hogy a közlekedési projektekre vonatkozó költség-haszon elemzések során a továbbiakban a rövid távú gazdasági elemzések helyett az összes rövid és hosszú távú külső költség átfogó ismeretére kell összpontosítani, az externáliákról és a költségek internalizálásáról a Bizottság által megrendelt közelmúltbeli tanulmány[14] alapján, amely feltárta, hogy a közlekedés külső költségeinek teljes összege a becslések szerint évente közel 1000 milliárd eurót tesz ki;

25. felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon eredményközpontúbb megközelítést, törekedjen az uniós hozzáadott értékre, és összpontosítson fokozottabban a szakpolitikai célokra a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kiválasztási kritériumainak meghatározása során, és emlékeztet ezek megfelelő végrehajtásának fontosságára;

26. ismételten hangsúlyozza az erős, megfelelő szinten finanszírozott EASA (az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége) szükségességét az uniós polgárok biztonsága és védelme (pl. új technológiák kihívásai, kiberfenyegetések, GNSS-zavarás) és a globális vezető szerep, valamint a légi közlekedési ágazat környezeti fenntarthatóságának az ágazat környezeti lábnyomának javítása (kevesebb zaj és kibocsátás, dekarbonizáció, körforgásos gazdaság), a környezetvédelem előmozdítása (mérséklési intézkedések), innovatív és fenntartható technológiák (drónok, elektromos és hibrid repülőgépek, fenntartható légijármű-üzemanyagok) fejlesztése, ökológiai címkézési program, valamint multimodális mobilitás (azaz a vasúti és repülőtéri infrastruktúrákhoz vezető és azok közötti összeköttetés) révén történő biztosítása érdekében;

27. sajnálja, hogy a közlekedéssel foglalkozó uniós ügynökségek – az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA), az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) – kibővített feladatait nem vették figyelembe a 2020. évi költségvetésben, ugyanakkor feladataik maradéktalan végrehajtása érdekében figyelembe kell venni a nagyobb pénzügyi és emberi erőforrások iránti igényt; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék véleménye szerint az ERA munkájának egy székhelyen történő központosítása csökkenthetné az EU költségvetése által viselt költségeket;

28. kiemeli az idegenforgalom előmozdítását támogató projektek fontosságát, mivel ez az ágazat jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok GDP-jéhez, valamint gazdasági hatást gyakorol a növekedésre, a versenyképességre, a foglalkoztatásra és a társadalmi fejlődésre; sajnálja, hogy a költségvetés nem tartalmazza az idegenforgalmat külön szakpolitikai területként, és ismételten kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretbe építsenek be kizárólag az idegenforgalomnak szentelt, külön költségvetési sorba rendelt, konkrét és célzott finanszírozást; rámutat arra, hogy a tagállamok közös kihívásokkal – például válságkezeléssel, a harmadik országok támasztotta versennyel, az idegenforgalmi tevékenységek fenntarthatóságával, a helyi és elszigetelt közösségek erősítésével és a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréssel – szembesülnek az idegenforgalmi ágazatban, továbbá hogy a közös európai szakpolitikák ezért jelentős hozzáadott értéket nyújtanak.

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL A VÉLEMÉNY ELŐADÓJA HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT

 

 

 

 

Szervezet és/vagy személy

Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség) – 58744833263-19

Európai Vasutak Közössége – 7574621118-27

 

 

 

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	24.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 6 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Andris Ameriks, José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Marco Campomenosi, Ciarán Cuffe, Johan Danielsson, Andor Deli, Anna Deparnay-Grunenberg, Ismail Ertug, Gheorghe Falcă, Giuseppe Ferrandino, Mario Furore, Isabel García Muñoz, Jens Gieseke, Kateřina Konečná, Elena Kountoura, Julie Lechanteux, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Caroline Nagtegaal, Bill Newton Dunn, Jan-Christoph Oetjen, Philippe Olivier, Tomasz Piotr Poręba, Dominique Riquet, Sven Schulze, Vera Tax, Cristian Terheş, Barbara Thaler, István Ujhelyi, Petar Vitanov, Lucia Vuolo, Roberts Zīle, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Paolo Borchia, Gina Dowding, Ilhan Kyuchyuk, Ljudmila Novak, Andrey Novakov, Anne-Sophie Pelletier, Catherine Rowett

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

35	+
GUE/NGL	Kateřina Konečná, Elena Kountoura, Anne-Sophie Pelletier
NI	Mario Furore
PPE	Andor Deli, Gheorghe Falcă, Jens Gieseke, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Ljudmila Novak, Andrey Novakov, Sven Schulze, Barbara Thaler
RENEW	José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Ilhan Kyuchyuk, Caroline Nagtegaal, Bill Newton Dunn, Jan-Christoph Oetjen, Dominique Riquet
S&D	Andris Ameriks, Johan Danielsson, Ismail Ertug, Giuseppe Ferrandino, Isabel García Muñoz, Bogusław Liberadzki, Vera Tax, Cristian Terheş, István Ujhelyi, Petar Vitanov
VERTS/ALE	Ciarán Cuffe, Anna Deparnay-Grunenberg, Gina Dowding, Tilly Metz, Catherine Rowett

 

6	-
ECR	Peter Lundgren
ID	Paolo Borchia, Marco Campomenosi, Julie Lechanteux, Philippe Olivier, Lucia Vuolo

 

3	0
ECR	Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság RÉSZÉRŐL (7.10.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Younous Omarjee

 

 

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet arra, hogy a kohézió az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megfogalmazott egyik uniós célkitűzés, amelyet az EUMSZ 174. cikke határoz meg, és amely az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika az egyik legfontosabb uniós politika és az Unió fő befektetési politikája, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben 351,8 milliárd eurós költségvetéssel, amely a többéves pénzügyi keret egyharmada, és amelyet a következő többéves pénzügyi keretben – további megszorítások nélkül – is fent kell tartani, és hogy az új uniós kezdeményezésekhez új és megfelelő pénzügyi forrásokat kell rendelni, és ezekkel az együttdöntési eljárás keretében kell foglalkozni;

2. hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika a szolidaritás elvén alapul, és követi a tagállamok és a régiók átfogó, harmonikus fejlődésének előmozdítására és támogatására irányuló, a Szerződés által kitűzött célját, előmozdítja az interregionális együttműködést és célja, hogy csökkentse az uniós régiók közötti és azokon belüli gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, és biztosítsa, hogy – figyelembe véve a demográfiai kihívásokat – egyetlen régió se maradjon le; úgy véli, hogy a kohéziós politika Unió-szerte növekedést és munkahelyeket teremt, valamint megvalósítja az Unió kulcsfontosságú célkitűzéseit és prioritásait, többek között éghajlat-politikai és energiaügyi célkitűzéseit, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést; megjegyzi, hogy az addicionalitás a strukturális alapok kiegyensúlyozott felhasználását teheti lehetővé az összes rendelkezésre álló forrással közösen, ideértve a pénzügyi eszközöket is;

3. üdvözli, hogy a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan már nincs több kifizetési igény, valamint hogy javult a kifizetések végrehajtása és a projektkiválasztás aránya, így a programok végrehajtása normál ütemben halad és a projektek helyszíni kiválasztásának üteme végre elérte az előző programozási időszak szintjét és megfelelően halad előre, 2019 szeptemberéig teljesítve a 83%-os arányt; megjegyzi azonban, hogy a tagállamok között jelentős eltérések vannak az arány tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is segítse a lemaradó tagállamokat eredményeik javításában;

4. megállapítja, hogy a 2020. évi költségvetési tervezet 1b. alfejezetére vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok 2,5%-kal nőttek a 2019. évi uniós költségvetéshez képest, míg a kifizetési előirányzatok összességében 6,4%-kal növekedtek;

5. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegyék figyelembe e programozási időszak tanulságait, és hogy kerüljék el a további kifizetési válságokat és a jövőbeli kifizetési késedelmeket; felhívja a figyelmet arra, hogy a programok és a végrehajtás késedelme a kifizetési kérelmek feltorlódásához vezetett;

6. hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók különleges intézkedésekben részesülnek, különösen a kohéziós politika keretében, a fenntartható fejlődés előmozdításához és ezáltal a fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges és elengedhetetlen forrásokhoz való hozzáférés feltételeit illetően, tekintettel gazdasági és társadalmi helyzetükre, földrajzi távolságuk erőteljes strukturális hatására és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni különleges kitettségükre;

7. emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika az egyik legfontosabb eszköz a Bizottság 2020. évi költségvetési tervezetében felvázolt prioritások kezelésére; hangsúlyozza a kohéziós politika beruházásainak megtérülését, mivel minden 1 befektetett euró 2,74 eurónyi növekedést és munkahelyteremtést eredményez;

8. megerősíti, hogy a kohéziós politika célkitűzéseinek elérése érdekében elengedhetetlen a regionális, helyi, városi és egyéb hatóságokkal való együttműködés, valamint a civil társadalmi szervezetekkel – többek között az egyetemekkel, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint az etnikai, vallási, életkori, továbbá a fogyatékossággal élő személyekkel, a szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos sokféleséget képviselő csoportokkal – folytatott párbeszéd;

9. emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika hasznos eszköz a migránsok befogadásának és integrációjának támogatásához, és kitart amellett, hogy a 2020. évi uniós költségvetésnek a szolidaritás szellemében hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos kihívások kezeléséhez;

10. az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés átprogramozását kéri, miután a 2019. évi költségvetési eljárás keretében megállapodás született a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjének jelentős növeléséről; ragaszkodik ahhoz, hogy olyan konkrét intézkedéseket fnianszírozzanak, amelyek célja a fiatalok kevésbé fejlett régiókból való elvándorlásának visszafogása;

11. aggodalmát fejezi ki egy esetleges megállapodás nélküli brexit következményei, és különösen ennek a kohéziós politikára és a határokon átnyúló régiókra gyakorolt lehetséges negatív hatásai miatt; hangsúlyozza a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások jelentőségét, továbbá ezzel kapcsolatosan szorgalmazza, hogy a brexit a lehető legkisebb hatást gyakorolja a kohéziós politika költségvetésére;

12. ismételten hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív kapacitását, ami kulcsfontosságú a projektek helyszínen történő megfelelő előkészítése és végrehajtása szempontjából;

13. megjegyzi, hogy a 2020-as költségvetési év a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, és ezért hangsúlyozza az új pénzügyi időszakra való felkészülés és zökkenőmentes alkalmazkodás fontosságát;

14. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem fog teljesülni a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret uniós költségvetésére vonatkozó azon célkitűzés, hogy az éghajlat-politikával kapcsolatos kiadások aránya érje el a 20%-ot, és sürgeti a Bizottságot, hogy jelentősen növelje a 2020-ban az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra fordítandó összegek arányát; felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy kellően vegyék figyelembe, hogy a kohéziós politika jelentős mértékben hozzájárul az éghajlat védelmére irányuló beruházásokhoz és az uniós éghajlat-politikai kiadások teljesítéséhez, megerősítve, hogy biztosítani kell az éghajlat-változás elleni küzdelemre fordítandó költségvetésből hiányzó 3,5 milliárd eurós összeget, és azt, hogy el kell kerülni, hogy a közpénzeket a fosszilis tüzelőanyagokra fordítsák, annak érdekében, hogy még jobban összpontosíthassunk a klímaváltozás elleni küzdelemre, hogy így elérjük a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit;

15. úgy véli, hogy elegendő támogatást kell nyújtani az olyan intézkedésekre, amelyek különös figyelmet fordítanak az egészségügyi és környezeti szempontokra, és amelyek az energetikai átállással kapcsolatos követelményekből eredhetnek, mint például az atomerőművek leszerelése; emlékeztet arra, hogy a széniparban dolgozók átképzése és továbbképzése révén dekarbonizációt kell végrehajtani a széntől függő 41 régióban, és egy Méltányos Átalakítási Alap létrehozásán keresztül biztosítani kell a fenntartható gazdaságra való méltányos átmenetet, amely alap elegendő forrást különít el a költségvetésben egy igazságos és méltányos átmenet biztosítására a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés 2050-ig történő biztosítása érdekében;

16. megjegyzi, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz történő átcsoportosítás tekintetében 2020 lesz a második olyan év, amelyben további előfinanszírozás kérhető a 2014-ben, 2015-ben vagy 2016-ban megkezdett tevékenységekre, valamint hogy ez az utolsó olyan év, amikor át lehet csoportosítani a fel nem használt forrásokat;

17. hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika tekintetében nem szabad olyan átcsoportosítást végrehajtani, amely veszélyeztetheti a strukturális és beruházási alapok képességét a célok elérésére;

18. megjegyzi, hogy a strukturálisreform-támogató programot a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból finanszírozzák majd; figyelmeztet arra, hogy a finanszírozás növelésének nem szabad a kohéziós politika rovására mennie; emlékeztet arra, hogy az új uniós kezdeményezéseket új kiegészítő forrásokból kell finanszírozni, nem pedig a régóta fennálló uniós politikák kárára; megjegyzi, hogy a kohéziós politikának és a gazdasági kormányzásnak különböző célkitűzései lehetnek, és hogy a reformoknak megfelelően figyelembe kell venniük a területi hatásokat;

19. sajnálatát fejezi ki a Kohéziós Alap előirányzatainak az előző programozási időszakhoz képest történt csökkentése miatt, és megállapítja, hogy kockázatokat rejt a fejlődési különbségek növekedése az alapinfrastruktúra, különösen a közlekedési infrastruktúra tekintetében; rugalmasabb költségvetési mechanizmusokra szólít fel annak érdekében, hogy elősegítsék a forrásoknak az alapinfrastruktúra, különösen a TEN-T infrastruktúra kiegészítő beruházásaihoz történő átcsoportosítását, mivel uniós szinten ez a hajtóereje a gazdasági, társadalmi és területi inklúziónak azokban a tagállamokban, amelyek fejlődése egyértelműen elmarad a többi tagállamétól;

20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az uniós források átlátható, tisztességes és felelősségteljes felhasználását.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	2.10.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Mathilde Androuët, Pascal Arimont, Adrian-Dragoş Benea, Isabel Benjumea Benjumea, Tom Berendsen, Stéphane Bijoux, Franc Bogovič, Andrea Cozzolino, Corina Crețu, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Francesca Donato, Jill Evans, Raffaele Fitto, Cristian Ghinea, Mircea-Gheorghe Hava, Krzysztof Hetman, Manolis Kefalogiannis, Ondřej Knotek, Constanze Krehl, Elżbieta Kruk, Naomi Long, Cristina Maestre Martín De Almagro, Pedro Marques, Martina Michels, Andżelika Anna Możdżanowska, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Alessandro Panza, Tsvetelina Penkova, Caroline Roose, André Rougé, Susana Solís Pérez, Monika Vana, Julie Ward
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Ciarán Cuffe, Barbara Ann Gibson, Tomislav Sokol, Maria Spyraki

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

38	+
ECR	Raffaele Fitto, Elżbieta Kruk, Andżelika Anna Możdżanowska
GUE/NGL	Martina Michels, Younous Omarjee
ID	Mathilde Androuët, Francesca Donato, Alessandro Panza, André Rougé
NI	Rosa D'Amato
PPE	Pascal Arimont, Isabel Benjumea Benjumea, Tom Berendsen, Franc Bogovič, Mircea-Gheorghe Hava, Krzysztof Hetman, Manolis Kefalogiannis, Andrey Novakov, Tomislav Sokol, Maria Spyraki
RENEW	Stéphane Bijoux, Cristian Ghinea, Barbara Ann Gibson, Ondřej Knotek, Naomi Long, Susana Solís Pérez
S&D	Adrian-Dragoş Benea, Andrea Cozzolino, Corina Crețu, Constanze Krehl, Cristina Maestre Martín De Almagro, Pedro Marques, Tsvetelina Penkova, Julie Ward
VERTS/ALE	Ciarán Cuffe, Jill Evans, Caroline Roose, Monika Vana

 

0	-

 

1	0
PPE	Tamás Deutsch

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság RÉSZÉRŐL (6.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Paolo De Castro

 

 

 

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. tudomásul veszi a Bizottság által a 2020. évre szóló költségvetés-tervezetben a 2. fejezetre vonatkozóan javasolt 59 994,9 millió EUR kötelezettségvállalást és 58 014,3 millió EUR kifizetést; ezen belül az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap előirányzatai némileg növekedtek: a kötelezettségvállalások összege 43 531,8 millió EUR-ra (+0,8%), a kifizetéseké pedig 43 501,7 millió EUR-ra (+0,9%) a 2019. évi költségvetéshez viszonyítva; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) előirányzatain belül a kötelezettségvállalások összege 14 708,7 millió EUR-ra (-0,1%), a kifizetéseké pedig 13 141,2 millió EUR-ra (-0,1%) csökkent a 2019. évi költségvetéshez viszonyítva, ami főként az EMVA nominális értékének stagnálásával és a támogatási kiadások jelentős csökkenésével magyarázható;

2. ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdaságból származó címzett bevételekből vagy szabálytalanságok miatti visszafizetésekből az előző évek során az uniós költségvetésbe befolyt minden bevételnek a 2. fejezetben kell maradnia;

3. ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdasági költségvetés ne csökkenjen tovább, különös tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági szektort gyakran érintik költségvetési választ szükségessé tevő válságok;

4. megjegyzi, hogy a 2020-as költségvetési év a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó szakasza, és ezért hangsúlyozza az új pénzügyi időszakhoz való felkészülés és zökkenőmentes alkalmazkodás fontosságát, amelynek során biztosítani kell a mezőgazdasági termelők tisztességes életszínvonalát;

5. mélységes aggodalmát fejezi ki a megállapodás nélküli brexit költségvetési következményei miatt, és mivel a mezőgazdasági termelőknek előre kell tervezniük a tevékenységüket, határozottan ellenzi a közös agrárpolitika (KAP) előirányzatainak 2020-ra vonatkozó bármely váratlan csökkentését abban az esetben, ha nincs megállapodás az Unió és az Egyesült Királyság között;

6. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek összhangban kell állnia az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében 2015 decemberében létrejött Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel;

7. sajnálja, hogy a Bizottság a gyümölcs- és zöldségágazatban tevékenykedő termelői szervezetek előirányzatainak csökkentését javasolta (-14,6 millió EUR), amely negatív hatással lehet e szervezeteknek az élelmiszer-ellátási láncon belüli alkupozíciók kiegyensúlyozásához való növekvő hozzájárulására, mivel ez a mezőgazdasági termelőkre közvetlen hatással van; e tekintetben úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az erre az ágazatra vonatkozó kifizetések ne csökkenjenek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem határoztak meg előirányzatot a baromfihús-ágazat számára, és javasolja, hogy különítsenek el forrásokat a „Sertéshúsra, baromfira, tojásra, méhészetre, egyéb állati termékekre vonatkozó egyéb intézkedések” számára, támogatva a baromfiágazatot, mivel azt károsan érinti az Ukrajna által alkalmazott tisztességtelen kereskedelemtorzító gyakorlat;

8. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az előirányzatoknak a Bizottság által az uniós gyümölcs- és zöldségtermelők tekintetében javasolt csökkentése után nem jár kompenzáció, mivel ennek az ágazatnak komoly válsággal kell szembenéznie a növényevő vagy patológikus anyagok, például a narancs esetében a Tristeza vírus, a citrom esetében a Mal secco, a paradicsom esetében a Tuta absoluta, valamint az olajfák esetében a Xylella fastidiosa; ezért kéri, hogy az előirányzatok csökkentése ellenére alakítsanak ki egy citrusféléket finanszírozó tervet, amelyből hozzájárulnak a jelenlegi citrusfélék és olajfaültetvények átalakításával – azonos növények eltérő, ellenállóbb fajtáival való felcserélésével – járó költségekhez, azzal a céllal, hogy az ágazat valóban fellendüljön;

9. üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy 50 millió EUR-t különítsenek el a „Marha- és borjúhúsra vonatkozó egyéb intézkedések” számára, támogatva az írországi marhahúságazatot az Egyesült Királyság Unióból való esetleges kilépésével összefüggő piaci nehézségek esetén; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Unióból jelentős negatív hatást gyakorol majd több mezőgazdasági ágazatra az Unióban; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan – ágazatonként és tagállamonként végzett megfelelő hatásvizsgálaton alapuló – támogatási tervre, amely az Egyesült Királyság Unióból való kilépése által várhatóan érintett valamennyi uniós mezőgazdasági ágazatra kiterjed, és ezt a tervet a kitettségük mértékének megfelelően terjessze ki az érintett tagállamokra; úgy véli, hogy a tervnek – a hatékonyság érdekében – olyan strukturális intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek célja ezen ágazatok szervezésének megerősítése és a kereskedelmi forgalom diverzifikációjának előmozdítása;

10. úgy véli, hogy az Unió és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás további nyomást fog gyakorolni ezekre a mezőgazdasági ágazatokra, és ezért kéri a Bizottságot, hogy 2019 végéig részletesen ismertesse a 2019. június 28-án bejelentett 1 milliárd eurós uniós támogatási tervet, amelynek célja, hogy az Unió érzékeny mezőgazdasági ágazatai számára lehetővé tegye e megállapodás esetleges negatív hatásainak kezelését abban az esetben, ha azt megerősítik;

11. kiemeli a költségvetés nem hatékony az érzékeny ágazatok támogatása terén, ugyanakkor ki vannak téve a további verseny és a piaci instabilitás kockázatának, különösen kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások révén; tudomásul veszi továbbá a tradicionális saját források hosszú távú csökkenését az uniós költségvetésben, különösen a vámok csökkenése miatt, amelyet a szabadkereskedelmi megállapodások eredményeztek;

12. tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy egy legfeljebb 1 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatási csomaggal segítse a mezőgazdasági termelőket az Unió és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodásból eredő piaci zavar esetén; ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a pénzeszközöket ne vonják ki a meglévő mezőgazdasági költségvetési sorból;

13. aggodalmát fejezi ki a kvótarendszer megszűnését követően a cukorágazatban jelenleg fennálló válság, valamint az Unióban bekövetkezett nyolc gyárbezárásról szóló bejelentés miatt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezen ágazat támogatására nem különítettek el forrásokat; úgy véli, hogy az állami hatóságok beavatkozásának hiányában a magánszereplők számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon magánkezdeményezéseket tegyenek a termelés szabályozására; ezzel összefüggésben javasolja, hogy a Bizottság az új termelési idény fényében vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[15] 222. cikke – amely engedélyezi a mezőgazdasági termelők, a szervezeteik, illetve az elismert szakmaközi szervezetek számára, hogy a piacról történő árukivonás, magántárolás vagy termelésüket összehangolt módon való csökkentése céljából kollektív megállapodásokat kössenek;

14. üdvözli, hogy a Bizottság javasolja a promóciós intézkedések költségvetésének növelését, ami bizonyítja a korábbi reform által előidézett kedvező változások hatékonyságát; úgy véli, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a promóciós kampányok megerősítését a minőségi termékek új piacainak megnyitása érdekében, mivel a promóciós intézkedések alapvető fontosságúak az uniós export piaci részesedésének világszerte való növeléséhez;

15. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a számos uniós mezőgazdasági termékre vonatkozó orosz behozatali tilalom („az orosz embargó”) miatt továbbra is piaci nehézségekkel küzdő mezőgazdasági termelők – különösen a tej- és a tejágazatban – nem részesülnek támogatásban;

16. emlékeztet arra, hogy az elmúlt öt évben az uniós mezőgazdasági ágazatok szenvedtek az orosz embargó hatásaitól; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséhez kapcsolódó, a mezőgazdasági kereskedelmi forgalomra gyakorolt bármilyen további hatás további zavarokat okozhat, és kéri, hogy szükség esetén biztosítsanak további előirányzatokat rendkívüli intézkedések számára;

17. úgy véli, hogy az Unió igen nagy mértékben hozzájárulhat az egészséges étkezési szokások előmozdításához különösen a gyermekek körében, és ezért létfontosságúnak tartja, hogy teljes mértékben kihasználják a jelenlegi rendeletben az uniós iskolai programok kapcsán meghatározott felső határösszegeket, valamint hogy a fenntartható fogyasztásra irányuló kiegészítő programokat hozzanak létre; felhívja ezért a tagállamokat, hogy kevesebb bürokráciával járó programok létrehozása révén szilárdítsák meg nemzeti programjaikat a rendelkezésre álló előirányzatok maximális összegének (250 millió EUR) teljes kihasználása érdekében;

18. üdvözli a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek előállítására és az élelmezésbiztonságra irányuló kutatás és innováció fokozott támogatását; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ágazat innovációjának és intelligens megoldásainak – különösen a teljes agrár-ökoszisztémát figyelembe vevő megközelítést alkalmazó agroökológiai kutatás révén való – ösztönzése érdekében alapvető fontosságú az agrár-élelmiszeripari ágazati kutatás céljára elkülönített, különösen a Horizont 2020 költségvetéséből származó források teljes mértékű hozzáférhetősége; hangsúlyozza az eredmények mezőgazdasági üzemek szintjén való gyakorlati alkalmazhatóságának fontosságát, valamint a mezőgazdasági szaktanácsadás szerepét; kiemeli, hogy a kutatáspolitikának összhangban kell állnia a környezetvédelmi, éghajlati, a biológiai sokféleséggel, valamint az egészségüggyel és a jóléttel kapcsolatos szakpolitikai célkitűzésekkel, valamint ösztönöznie és támogatnia kell a méretgazdaságosság nélküli kisüzemek igényeire szabott kezdeményezéseket, hogy azok kihasználhassák az új technológiák előnyeit; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a kutatás és a gyakorlat közötti kapcsolatot az elsődleges termelők bevonása, illetve az ismeretek és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;

19. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő pénzügyi támogatást az intelligens és innovatív megoldások további alkalmazására a mezőgazdasági ágazatban, tekintettel azok bizonyított környezeti előnyeire és a nagyobb mértékű mezőgazdasági hatékonyság szükségességére; úgy véli, hogy a precíziós gazdálkodást és a digitalizálás alkalmazását tovább kell elemezni és támogatni;

20. figyelembe véve, hogy az Unió továbbra is ki van téve az állat- és növénybetegségek kitörése veszélyének, helyteleníti az állat- és növény-egészségügyi biztonsági intézkedésekre szánt források előirányzatainak 60%-os csökkentését;

21. komoly aggodalommal veszi tudomásul, hogy az afrikai sertéspestis terjedésének súlyos következményei vannak több tagállamra, és hogy 2019 eleje óta nagy számban vettek nyilvántartásba járványkitöréseket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nagy sertésgazdaságokban kellett kiselejtezni több tízezer állatot; sajnálja ezért, hogy az afrikai sertéspestis megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó előirányzatok nem kerültek elosztásra, és hangsúlyozza, hogy a 2019. évi uniós költségvetés 28 millió eurót különített el erre a célra; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek legalább hasonló előirányzatot kell tartalmaznia a 2020-as évre; tudomásul veszi, hogy a harmadik országok befektettek az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésére irányuló kutatásba; úgy véli, hogy az Uniónak be kellene fektetnie az oltóanyaggal kapcsolatos kutatásba és fejlesztésbe, ami elősegítené az afrikai sertéspestis terjedésének és előfordulásának a lehető legrövidebb időn belül való felszámolását;

22. ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a fiatal mezőgazdasági termelők elindulásához nyújtott támogatást azzal a céllal, hogy jobban hozzájáruljanak az uniós mezőgazdasági termelők generációs megújulásához;

23. kiemeli a vidékfejlesztési kötelezettségvállalások, valamint az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre és a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságra fordított kiadások fontosságát, különösen a fiatal mezőgazdasági termelőket célzó és támogató kezdeményezések fontosságát;

24. üdvözli az olyan új kísérleti projektek finanszírozását, amelyek elengedhetetlenek a KAP jövőjéről való gondolkodáshoz, azaz olyan projektek, amelyek célja a mezőgazdasági termelők integrált növényvédelmi eszköztárának kialakítása, az „intelligens falvak” népszerűsítése és egy operatív program létrehozása az állattenyésztési ágazatban;

25. kéri a POSEI programok előirányzatainak az uniós jogszabályokban előírt maximális szinten való fenntartását, mivel ezek a programok nagyon fontosak a mezőgazdasági termelők rugalmasságának biztosításához, és rámutat, hogy a válság által mindmáig erőteljesen sújtott legkülső régiók instabil gazdasági helyzetben vannak.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 5 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Mazaly Aguilar, Álvaro Amaro, Eric Andrieu, Attila Ara-Kovács, Carmen Avram, Adrian-Dragoş Benea, Benoît Biteau, Mara Bizzotto, Daniel Buda, Matt Carthy, Asger Christensen, Dacian Cioloș, Ivan David, Paolo De Castro, Jérémy Decerle, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Luke Ming Flanagan, Dino Giarrusso, Martin Häusling, Martin Hlaváček, Krzysztof Jurgiel, Jarosław Kalinowski, Elsi Katainen, Gilles Lebreton, Norbert Lins, Marlene Mortler, Ulrike Müller, Juozas Olekas, Sheila Ritchie, Bronis Ropė, Bert-Jan Ruissen, Anne Sander, Petri Sarvamaa, Annie Schreijer-Pierik, Veronika Vrecionová, Sarah Wiener, Juan Ignacio Zoido Álvarez
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Atidzhe Alieva-Veli, Franc Bogovič, Lena Düpont, Estrella Dura Ferrandis, Ivo Hristov, Jan Huitema, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Tilly Metz, Daniela Rondinelli, Christine Schneider, Marc Tarabella, Irène Tolleret

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

39	+
ECR	Mazaly Aguilar, Krzysztof Jurgiel, Anthea McIntyre, Veronika Vrecionová
GUE/NGL	Matt Carthy, Luke Ming Flanagan
ID	Mara Bizzotto, Gilles Lebreton, Joëlle Mélin
NI	Diane Dodds, Dino Giarrusso
PPE	Álvaro Amaro, Franc Bogovič, Daniel Buda, Herbert Dorfmann, Lena Düpont, Jarosław Kalinowski, Norbert Lins, Marlene Mortler, Anne Sander, Petri Sarvamaa, Annie Schreijer-Pierik, Juan Ignacio Zoido Álvarez
Renew	Asger Christensen, Dacian Cioloș, Jérémy Decerle, Martin Hlaváček, Elsi Katainen, Ulrike Müller, Sheila Ritchie
S&D	Eric Andrieu, Attila Ara-Kovács, Carmen Avram, Adrian-Dragoş Benea, Paolo De Castro, Estrella Dura Ferrandis, Ivo Hristov, Juozas Olekas, Marc Tarabella

 

5	-
Verts/ALE	Benoît Biteau, Martin Häusling, Tilly Metz, Bronis Ropė, Sarah Wiener

 

1	0
ID	Ivan David

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság RÉSZÉRŐL (5.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Chris Davies

 

 

 

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. emlékeztet rá, hogy megfelelő pénzügyi intézkedésekre van szükség a halászati ágazat életképességének biztosításához; kiemeli, hogy a KHP célkitűzéseinek megvalósításához alapvető fontosságú, hogy elegendő költségvetés álljon rendelkezésre; rámutat arra, hogy a szóban forgó költségvetés a III. szakaszban és a 11. címben (Tengerügyek és halászat) koncentrálódik; emlékeztet rá, hogy a költségvetés nagy részét az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) teszi ki, a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez és a fenntartható halászati megállapodásokhoz való kötelező hozzájárulással együtt;

2. hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell teremteni a környezeti prioritások és a társadalmi-gazdasági stabilitás között a fenntartható kék gazdaság megvalósítása érdekében, különösen a kisüzemi part menti halászattól függő közösségek esetében;

3. hangsúlyozza, hogy a közös halászati politika alapvető célkitűzéseinek egyensúlyt kell teremteniük az Európai Unió számára stratégiai fontosságú ágazat életképessége és a tengeri ökoszisztémák megőrzésének szükségessége között a gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható halászat révén;

4. úgy véli, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek a tengerek biológiai erőforrásaival kapcsolatos megalapozott tudományos ismeretek gyarapítására; jóllehet az ismeretek javultak, még mindig messze vagyunk a megfelelő értékelés biztosításához szükséges optimális szinttől; úgy véli, hogy ezért mind a nemzetközi, mind a tagállami tudományos kutatóintézeteknek szóló uniós forrásokat növelni kell az állományok értékelésének további javítása, és a tengerekkel kapcsolatos tudás növelése érdekében, többek között tanulmányozva az éghajlatváltozásnak és a szennyezésnek a halállományra gyakorolt hatását; tágabb értelemben úgy véli, hogy a halászokat ösztönözni kell arra, hogy hozzájáruljanak a tengerekkel kapcsolatos ismeretekhez, és e célból gondoskodni kell a fedélzeti mérőeszközök finanszírozásáról.

5. kiemeli, hogy az Unióba érkező halászati termékek több mint fele nemzetközi vizekről és harmadik országok kizárólagos gazdasági övezeteiből származik; hangsúlyozza, hogy az EU által a harmadik országok vizeiben folytatott fenntartható halászat előmozdítása alapvető fontosságú az uniós flotta, valamint az EU és a harmadik országok part menti közösségeinek jóléte, a halászati erőforrások és a tengeri környezet védelme, a helyi iparágak fejlődése, a halászat, a feldolgozóipar és a kereskedelem által teremtett munkahelyek, valamint a halászatnak az élelmezésbiztonsághoz való hozzájárulása szempontjából; emlékeztet a fenntartható halászati partnerségi megállapodások és tágabb értelemben a közös halászati politika külső dimenziója stratégiai fontosságára; úgy véli, hogy a 2020. évi költségvetésben megfelelő és megbízható költségvetési rendelkezéseket kell megállapítani és a jelenlegi költségvetést nem szabad csökkenteni a nemzetközi halászati megállapodásokkal kapcsolatos kötelezettségek betartása és annak érdekében, hogy biztosítva legyen az Unió részvétele a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben;

6. emlékeztet arra, hogy az Unió részes fele olyan nemzetközi megállapodásoknak, mint a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – beleértve az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó 14. célt –, és hogy politikáinak, többek között közös halászati politikájának kialakítása során tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait;

7. emlékeztet arra, hogy a közös halászati politika egyik célkitűzése, hogy hozzájáruljon az EU élelmezésbiztonságához; emlékeztet arra, hogy az EU-ban fogyasztott halászati termékek jelentős része importból származik; hangsúlyozza, hogy az akvakultúra az említett cél elérésének egyre fontosabb eleme, és csökkenti az EU függőségét a halászati termékek importjától;

8. kiemeli, hogy a 2020. évi költségvetésben különös jelentőséget kell tulajdonítani azoknak a pénzügyi forrásoknak, amelyek szükségesek a halászati ágazat támogatásához a kirakodási kötelezettség végrehajtása során;

9. ismételten kiemeli a part menti és kisléptékű halászatot folytató flották fontos szerepét; hangsúlyozza, hogy ez az ágazat az Unióban lajstromozott összes halászhajó közel 75%-át és a halászati ágazat által létrehozott összes álláshely csaknem felét képviseli, ami nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos szerepet játszik számos part menti közösségben; megjegyzi, hogy a kisüzemi part menti halászatot folytató gazdasági szereplők fő bevételi forrása függ az egészséges halállományoktól;

10. hangsúlyozza a halászat társadalmi és gazdasági dimenziójának fontosságát a helyi közösségek, illetve néhány tengeri – például part menti és szigeti – régió számára, amelyek különösen függnek a halászattól; emlékeztet rá, hogy az ilyen régiókban működő vállalkozásoknak nehezebb dolguk van a rájuk háruló többletköltségek és természeti hátrányok miatt, ezért kiegészítő forrásokkal kell támogatni őket;

11. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a halászattól függő közösségeket abban, hogy gazdaságaikat más tengeri tevékenységekkel – például turizmussal, a tengeri környezet megőrzését szolgáló tevékenységgel, adatgyűjtéssel és kutatással – diverzifikálják, és segítsék őket abban, hogy növeljék halászati tevékenységük hozzáadott értékét, például megfelelő ösztönzők nyújtása révén;

12. megjegyzi, hogy a jelenlegi többéves tervek elfogadása és a halászat fenntartható szinten való megvalósítását támogató új technikai intézkedések végrehajtása szilárd ellenőrzési politikát tesz szükségessé, amelyet megfelelő forrásokkal kell támogatni;

13. emlékeztet annak alapvető fontosságára, hogy a megfelelő szintű fenntarthatóság érdekében a halászati tevékenységek korlátozására irányuló gazdálkodási döntéseket szociális és gazdasági intézkedések kísérjék;

14. rámutat, hogy az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) az ellenőrzési politikán keresztül kulcsfontosságú szerepet tölt be a KHP koordinálásában és megvalósításában, és ezért a finanszírozását a jelenlegi szinten kell tartani;

15. hangsúlyozza a tengeri műanyaghulladék problémáját; úgy véli, hogy további erőfeszítéseket kell tenni, és megfelelő forrásokat kell biztosítani a műanyag termékek tengeri hatásának csökkentésére vonatkozó szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében;

16. felhívja a figyelmet az Egyesült Királyság azon jelenlegi szándékára, hogy kilép az Unióból, ami hatással lesz a 2014–2020 közötti időszakra szóló ETHA végrehajtására; hangsúlyozza, hogy amennyiben a „brexit” bekövetkezik, rendkívül fontos az új, 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetési keret létrehozása; úgy véli, hogy a helyzethez való alkalmazkodás érdekében nagyobb mértékű további rugalmasságra van szükség az uniós költségvetésben; megjegyzi, hogy a brexit semmilyen esetben sem vezethet a jelenlegi, 2014–2027 közötti időszakra vonatkozó ETHA-hoz kapcsolódó források csökkenéséhez; épp ellenkezőleg, kéri a 2021–2027-es költségvetés növelését annak érdekében, hogy a piaci szereplők meg tudjanak birkózni a brexit súlyos következményeivel;

17. kiemeli, hogy a jelenlegi alap elfogadása után hat évvel a 2014–2020 közötti időszakra szóló ETHA végrehajtásának szintje nagyon alacsony, és hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk az irányítási és ellenőrzési folyamatokat, és csökkenteniük kell az adminisztratív terheket annak érdekében, hogy az ágazat megfelelő módon és kellő időben részesüljön az előnyökből;

18. felhívja a figyelmet arra, hogy növelni kell a tanácsadó testületek finanszírozását, tekintettel arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében több feladat hárul rájuk a regionalizációs politikák terén, amelyek nagyobb szerepet kapnak a többéves gazdálkodási tervekben, valamint a technikai intézkedésekről szóló új rendeletben;

19. emlékeztet a halászok által a „tenger őreiként” betöltött szerep fontosságára, és felszólítja a Bizottságot, hogy irányozzon elő megfelelő forrásokat olyan intézkedések számára, amelyek elősegítik a halászat és az olyan környezetvédelmi tevékenységek összekapcsolását, mint a műanyagok összegyűjtése a tengerből, a vízminták vétele vagy a kutatók felvétele a hajóra, ezáltal tovább csökkentve a halállományra gyakorolt hatást.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Clara Aguilera, Christian Allard, Pietro Bartolo, Izaskun Bilbao Barandica, Rosanna Conte, Richard Corbett, Rosa D’Amato, Chris Davies, Filip De Man, Diane Dodds, João Ferreira, Søren Gade, Niclas Herbst, France Jamet, Predrag Fred Matić, Francisco José Millán Mon, Nosheena Mobarik, Grace O’Sullivan, Annie Schreijer-Pierik, Ruža Tomašić, Peter van Dalen, Theodoros Zagorakis
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Catherine Chabaud, Nicolás Gonzalez Casares, Ivo Hristov, Brian Monteith, June Alison Mummery, Manuel Pizarro, Caroline Roose, Raffaele Stancanelli, Maria Walsh

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

25	+
ECR	Nosheena Mobarik, Ruža Tomašić
ID	Filip De Man, France Jamet
NI	Rosa D'Amato, Diane Dodds
PPE	Peter van Dalen, Niclas Herbst, Francisco José Millán Mon, Annie Schreijer-Pierik, Maria Walsh, Theodoros Zagorakis
RENEW	Izaskun Bilbao Barandica, Catherine Chabaud, Chris Davies, Søren Gade
S&D	Clara Aguilera, Pietro Bartolo, Richard Corbett, Nicolás Gonzalez Casares, Ivo Hristov, Predrag Fred Matić
VERTS/ALE	Christian Allard, Grace O'Sullivan, Caroline Roose

 

0	-

 

1	0
GUE/NGL	João Ferreira

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság RÉSZÉRŐL (2.10.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Petra Kammerevert

 

 

 

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet arra, hogy az Erasmus+ program olyan stratégiai beruházás, amely elsősorban Európa fiatal generációja számára támogatja az oktatási és képzési lehetőségeket szerte Európában, továbbá segíti a társadalmi kohézió erősítését és az európai összetartozás érzésének megteremtését, és ezért kulcsfontosságú beruházás az Unió jövője szempontjából; kiemeli, hogy bár az Erasmus+ a legismertebb uniós programok egyike, költségvetése viszonylag kicsi, a jelenlegi többéves pénzügyi keret mindössze 1,8% -át teszi ki;  ismételten megerősíti, hogy az Erasmus+ program költségvetésének jelentős növelése életbevágóan fontos a program kereslettel való jobb összehangolása érdekében, amint azt a beérkezett kérelmek száma is bizonyítja, amely messze meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat; ezért felszólít a 2020. évi költségvetési tervezetben a finanszírozás 10%-os növelésére az Erasmus+ valamennyi költségvetési tétele estében, az alacsony sikerességi arány orvoslása és annak érdekében, hogy több ember élhessen a program kínálta lehetőségekkel; megismétli, hogy a Parlament támogatja, hogy a következő többéves pénzügyi keretben megháromszorozzák az Erasmus+ program költségvetését, és rámutat, hogy ki fog állni ezen álláspontja mellet;

2. határozottan ellenzi a Tanács által a Kreatív Európa programra javasolt csökkentéseket, mivel ezek még jobban aláásnák az Unió kulturális és kreatív ágazatainak támogatása, és ezáltal az európai összetartozás, a társadalmi kohézió, a munkahelyek és a növekedés erősítése terén kitűzött célját; kitart amellett, hogy a finanszírozási szinteknek összhangban kell lenniük a program törekvéseivel, és emlékeztet arra, hogy a program tartósan alulfinanszírozott volt; következésképpen a megszorítások helyett kéri, hogy a kreatív és kulturális ágazatok megerősítésére irányuló erőfeszítések fokozása érdekében a Kreatív Európa program költségvetési tételeit 10%-kal növeljék a 2020. évi költségvetési tervezetben; megismétli, hogy a Parlament támogatja, hogy a következő többéves pénzügyi keretben megkétszerezzék a Kreatív Európa program költségvetését, és rámutat, hogy ki fog állni ezen álláspontja mellet; felhívja a Bizottságot, hogy a Kreatív Európa program révén továbbra is támogassa a minőségi kulturális televíziós programok többnyelvű kínálatát Európa-szerte;

3. tudomásul veszi, hogy tiszteletben tartották az Európai Szolidaritási Testület finanszírozásáról szóló intézményközi megállapodást, és megfelelő költségvetést különítettek el a program működésére; elismeri, hogy a program önkéntes része nagy érdeklődést váltott ki a résztvevők és a szervezetek körében; 

4. hangsúlyozza az Európa a polgárokért program jelentőségét a polgárok uniós ismereteinek bővítésében és a polgári tudat elősegítésében; ezért sajnálatát fejezi ki a Tanács által javasolt költségvetési megszorítások miatt; kéri a kapcsolódó költségvetési tételek helyreállítását és megerősítését a polgári szerepvállalás és a demokratikus részvétel ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben megfelelő finanszírozást kell biztosítani a következő „Európa a polgárokért” program számára, bár ezúttal a polgárok, az egyenlőség, a jogok és az értékek program keretei között; úgy véli, hogy tovább kell erősíteni az európai és globális állampolgári nevelésre szánt forrásokat, hogy át lehessen adni az Unió intézményi kereteinek megértéséhez szükséges információkat, és hogy aktivizálni lehessen a polgárokat a világszintű kihívások, valamint az aktuális nemzetközi társadalmi-politikai változások kezelése terén;

5. felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a kulturális örökség 2018-as európai éve által generált figyelmet egy koherens és fenntartható hosszú távú stratégia kialakítására az európai kulturális örökség – egyebek mellett kutatások révén történő – előmozdítása és védelme érdekében, és e célból irányozza elő a szükséges forrásokat 2020-ra és azt követően; e tekintetben kéri, hogy a többéves pénzügyi keret vonatkozó programjain keresztül biztosítsanak célzott forrásokat;

6. üdvözli, hogy a kultúrával és oktatással kapcsolatos projekteket és infrastruktúrákat számos uniós program és eszköz – nevezetesen az esb-alapok, az ESBA és a Horizont 2020 – finanszírozza; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a koherens szinergiákat az uniós programok – például a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+, az EaSI, a Kreatív Európa, a COSME, az ESBA és az esb-alapok – között az oktatás, az ifjúság és a sport, valamint a kulturális és kreatív ágazatok projektjei támogatásának fokozása érdekében; kitart amellett, hogy a szinergiákat nem szabad oly módon értelmezni, hogy a Parlament hozzájárul bármilyen átcsoportosításhoz vagy költségvetési megszorításhoz;

7. tekintve, hogy az Erasmus+ program sport komponense sikeres volt, felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a tagállamok azon tengerentúli területeivel is, amelyekben több mint ötmillió európai polgár él; e tekintetben a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben reális és kiigazított költségvetési tételekre van szükség a sportra vonatkozó fejezet alatt, hogy fedezni lehessen az Erasmus+ sportprogram keretében tartandó transznacionális találkozókat is;

8. felhívja a Bizottságot, hogy javítsa külső kommunikációs tevékenységeit és a polgárokkal való kapcsolatát, hogy fel tudja venni a kesztyűt az Unió fellépéseivel kapcsolatos hamis hírekkel és a félretájékoztatással szemben; hangsúlyozza a multimédiás jelenlét fontosságát a közös európai közszféra, valamint a többnyelvűség előmozdításában; tudatában van, hogy az európai társadalmaknak erős és független újságírásra van szükségük, amely európai nézőpontból nyújt tájékoztatást; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy biztosítsa és növelje a 2020. évi költségvetési tervezetben a multimédiás fellépésekre szánt forrásokat; e tekintetben kéri, hogy a 2020. évi költségvetési tervezetben 5%-kal növeljék a multimédiás fellépések költségvetési tételét az Euranet Plus kulcsfontosságú, a többéves pénzügyi keret fennmaradó részében folytatott tevékenységének biztosítása érdekében; ugyanakkor sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a multimédiás tevékenységekre szánt költségvetés felhasználása tekintetében, különösen a különböző fellépésekhez kapcsolódó konkrét költségvetési sorok létrehozása, valamint a multimédiás tevékenységekre fordított költségvetés teljes körű felülvizsgálatának elvégzése révén;

9. aggodalommal veszi tudomásul az Európai Számvevőszék Euronews-zal kapcsolatos gyors felülvizsgálatának következtetéseit, amelyek rámutatnak, hogy az Euronews tulajdonosai jelenleg 85%-ban magánbefektetők és csak 15%-ban uniós és nem uniós műsorszolgáltatók és helyi hatóságok, továbbá hogy az Euronews pénzügyi támogatása nem átlátható és elszámoltatható, az ellenőrzési és értékelési mechanizmusok nem elég erősek és az Euronews nem elérhető a legtöbb vagy valamennyi uniós polgár számára; különösen azért aggódik, mert a költségvetési rendelet 2018-as felülvizsgálatát követően kikerült abból az általános uniós érdeket szolgáló szervekre való hivatkozás, így az Euronews-nak nyújtott támogatásokat a költségvetési rendelet 195. cikke (1) bekezdésének c) és f) pontja alapján biztosítják (de facto monopólium/különleges technikai szakértelem), nem pedig a 180. cikk alapján (uniós politikai cél támogatásához szükséges fellépés/uniós politika részét képező vagy azt támogató szervezet), ami azt jelenti, hogy az Euronews immár nem általános uniós érdekeket szolgál; a fenti megfontolások fényében sürgeti a Bizottságot, hogy válaszoljon az Euronews számára előirányzott források ellenőrzésének részeként a Számvevőszék által felvetett valamennyi problémára, és értékelje újra megközelítését az Euronews-zal való együttműködése tekintetében; abban az esetben, ha az Euronews-zal kötött keretszerződést a 2020 utáni időszakra is meghosszabbítják, kéri, hogy a szerződés időtartama ne haladja meg a két évet; ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy az új technológiai fejlemények és a fogyasztói szokások változásainak tükrében vizsgálja meg, hogy milyen új módokon lehetne az európai nézőket független és átfogó módon tájékoztatni az uniós témákról; felhívja ezért a Bizottságot, hogy hozzon létre változatos és új tájékoztatási eszközöket, amelyek az Euronews csatornát is magukban foglalhatják;

10. hangsúlyozza a kísérleti projektek és az előkészítő fellépések jelentőségét; úgy véli, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések Bizottság általi előzetes értékelése miatt korlátozott idő áll a véleménynyilvánításra felkért parlamenti bizottságok rendelkezésére ahhoz, hogy a minősítésekkel és észrevételekkel foglalkozzanak; sajnálatának ad hangot továbbá amiatt, hogy a Bizottság minősítései és észrevételei néhány esetben nem teljesen tárgyilagosak, és úgy tűnik, hogy hatással vannak rájuk bizonyos intézményi vagy személyes preferenciák; emlékeztet arra, hogy az alacsony besorolási fokozatra nem lehet ok az, ha a Bizottságban nem fogadnak el egy kísérleti projektet vagy előkészítő intézkedést; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az előzetes értékelési eljárás felülvizsgálatát, hogy elegendő idő álljon a parlamenti bizottságok rendelkezésére a Bizottság előzetes értékelési eredményeinek tanulmányozására; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy adjon visszajelzést a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásáról, a sikeres és sikertelen projektekre összpontosítva.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	1.10.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 4 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Asim Ademov, Isabella Adinolfi, Christine Anderson, Andrea Bocskor, Judith Bunting, Gianantonio Da Re, Laurence Farreng, Claire Fox, Romeo Franz, Catherine Griset, Irena Joveva, Petra Kammerevert, Niyazi Kizilyürek, Ryszard Antoni Legutko, Predrag Fred Matić, Dace Melbārde, Shaffaq Mohammed, Niklas Nienaß, Peter Pollák, Domènec Ruiz Devesa, Andrey Slabakov, Massimiliano Smeriglio, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Julie Ward, Salima Yenbou, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Isabel Benjumea Benjumea, Ibán García Del Blanco, Iuliu Winkler

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

25	+
ECR	Ryszard Antoni Legutko, Dace Melbārde, Andrey Slabakov
GUE/NGL	Niyazi Kizilyürek
NI	Isabella Adinolfi
PPE	Asim Ademov, Isabel Benjumea Benjumea, Andrea Bocskor, Peter Pollák, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Iuliu Winkler, Milan Zver
RENEW	Judith Bunting, Laurence Farreng, Irena Joveva, Shaffaq Mohammed
S&D	Ibán García Del Blanco, Petra Kammerevert, Predrag Fred Matić, Massimiliano Smeriglio, Julie Ward
VERTS/ALE	Romeo Franz, Niklas Nienaß, Salima Yenbou

 

4	-
ID	Christine Anderson, Gianantonio Da Re, Catherine Griset
NI	Claire Fox

 

1	0
S&D	Domènec Ruiz Devesa

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság RÉSZÉRŐL (9.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Gwendoline Delbos-Corfield

 

 

 

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. megjegyzi, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap kötelezettségvállalási előirányzatai 2019-hez képest összesen 15,4%-kal (azaz 172 millió euróval) csökkentek; sajnálja a közös európai menekültügyi rendszer megerősítését és fejlesztését, valamint a tagállamok közötti felelősségmegosztás fokozását célzó kötelezettségvállalási előirányzatok (29,5%-os) csökkentését 2019-hez képest; elismeri ugyanakkor, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok jóval meghaladják a 2018. évi költségvetésben megállapított szintet, és elismeri, hogy a csökkenés – legalábbis részben – a dublini rendelet reformjának megakadásához kapcsolódik, ami a Tanács politikai tehetetlenségének tudható be; emlékeztet a magas szintű menekültügyi normák biztosításának fontosságára az Unióban, továbbá arra, hogy megfelelő pénzügyi kapacitást kell biztosítani a tagállamokban a menedékkérők és migránsok fogadása, elszállásolása és integrációja, a hatékony visszatérési stratégiák, az áttelepítési programok, a menedékjog iránti kérelmek vizsgálatának hatékonysága, a menedékjog iránti kérelmek tekintetében hozott határozatok végrehajtása, valamint a nagyszámú menedékkérőt és/vagy az első érkezőket befogadó tagállamok sürgős segítségnyújtási szükségleteinek kielégítése érdekében; megjegyzi, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap költségvetése nem tartalmaz pénzügyi tartalékokat a megreformált dublini jogszabályok és az új uniós áttelepítési programok finanszírozására e jogszabályok 2020-ban történő elfogadása esetén; javasolja, hogy helyezzenek tartalékba egy összeget a földközi-tengeri térségben megmentett emberek Unión belüli partra szállítását és áthelyezését célzó átmeneti intézkedésekre; javasolja, hogy a pénzügyi források felszabadítása érdekében az elsősorban az Unió külső politikáit támogató Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és az Észak-Afrikára vonatkozó regionális fejlesztési és védelmi programok finanszírozását az Unió költségvetésének IV. fejezetéből (Globális Európa) biztosítsák, ne pedig a III. fejezetben (Biztonság és uniós polgárság) szereplő Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból; emlékeztet, hogy biztosítani kell a III. és a IV. fejezet szerinti fellépések közötti koherenciát;

2. felhívja a Bizottságot, hogy növelje a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretébe tartozó költségvetési tételek számát, hogy átláthatóbb legyen, hogy miként osztják el az alap pénzügyi forrásait az alap különböző célkitűzései között; felszólít különösen arra, hogy a méltányos visszaküldési stratégiák fejlesztésére fordított kiadásokat egyértelműen különítsék el a legális migrációval és a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának támogatásával kapcsolatos kiadásoktól;

3. emlékeztet, hogy az uniós költségvetésből megfelelő mennyiségű forrást kell elkülöníteni a migráció külső dimenziójának megerősítésére és az Unió külső határai megfelelő védelmének biztosítására;

4. hangsúlyozza, hogy a Belső Biztonsági Alapban a sürgősségi segítségnyújtásra előirányzott összeg (8,5 millió euró) alacsony; kéri a Bizottságot, hogy gondosan és reálisabban értékelje újra ezt az összeget, figyelembe véve a tagállamoknak a Belső Biztonsági Alap keretében felmerülő lehetséges vészhelyzeti segítségnyújtási igényeit, például a biztonsággal kapcsolatos események kezelése kapcsán;

5. nagyobb finanszírozást kér az Európa a polgárokért program számára, tekintettel arra, hogy a program alapvető szerepet játszik az európai démosz és uniós polgárság megerősítésében;

6. tudomásul veszi az olyan bel- és igazságügyi ügynökségek kötelezettségvállalási előirányzatainak növelését a 2019. évi költségvetéshez képest, mint az EASO (41,5%), az Európai Határ- és Parti Őrség (34,6 %), a CEPOL (14 %), az EMCDDA (7,7%), a FRA (5,4%), az Eurojust (5,2%) és az Europol (2,1%); üdvözli a Jogérvényesülés program keretében rendelkezésre álló források általános növekedését; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés elősegítésére és támogatására vonatkozó kötelezettségvállalások (23,6%-os) csökkenése miatt;

7. megjegyzi, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség költségvetése új megbízatásának elfogadását követően 2020-ban 34,8%-kal (azaz 108 millió euróval) nő, ami messze a legnagyobb növekedést jelenti a bel- és igazságügyi ügynökségek között; emlékeztet, hogy a 2017. évi költségvetés lezárása keretében a Számvevőszék megállapította, hogy a tagállamok túlbecsülték az Európai Határ- és Parti Őrség 2017-es pénzügyi szükségletét; tudomásul veszi azt a célkitűzést, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség számára több emberi erőforrást (2027-ig 10 000 határőrt) biztosítsanak, és hogy a Földközi-tengeren bekövetkező halálesetek száma folyamatosan nő, mivel a földközi-tengeri térségben nincsenek felkutatási és mentési eszközök; javasolja, hogy az erőforrások növelését tengeri életmentésre is használják fel; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen hozzon létre egy olyan alapot, amelynek célja a felkutatási és mentési műveletek támogatása a földközi-tengeri térségben való erőteljes felkutatási és mentési jelenlét biztosítása érdekében; sajnálja, hogy jelentős különbség van az Európai Határ- és Parti Őrség 2020-as kötelezettségvállalási előirányzatai (420 millió euró) és az EASO-nak előirányzott összeg (133 millió euró) között; kéri, hogy az EASO-t alakítsák át teljes jogú, jelentősen kibővített megbízatású decentralizált uniós ügynökséggé, és úgy véli, hogy növelni kell az EASO költségvetését és személyzetét annak érdekében, hogy az ügynökség megfelelően el tudja látni feladatait; megjegyzi, hogy a Belső Biztonsági Alap kötelezettségvállalási előirányzatai 2019-hez képest 6,1%-kal (azaz 32,6 millió euróval) csökkentek; emlékeztet arra, hogy támogatást kell nyújtani a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén;

 8. üdvözli az Európai Ügyészség kötelezettségvállalási előirányzatainak növelését (70,5%); emlékeztet, hogy az Európai Ügyészség fontos szerepet tölt be az uniós forrásokat érintő csalások kivizsgálásában és az azokkal kapcsolatos vádemelésekben, valamint hogy elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani ahhoz, hogy 2020 decembere előtt az teljes mértékben működőképessé váljon; kéri a Bizottságot, hogy 2018. szeptember 12-i közleményével összhangban vizsgálja tovább annak a pénzügyi igényeit, hogy az Európai Ügyészség megbízatását a határokon átnyúló terrorizmusra is kiterjesszék;

9. sajnálja, hogy a Bizottság nem tett eleget az Europol és az Eurojust költségvetési kéréseinek, és javasolta, hogy a pénzügyi célkitűzéseikhez képest 2020-ban az Europol esetében 33,5 millió euróval, az Eurojust esetében pedig 3,7 millió euróval csökkentsék a forrásokat; hangsúlyozza, hogy ez a csökkenés hatással lehet mindkét ügynökség operatív tevékenységeire; megjegyzi, hogy az Europol támogatása döntő fontosságú volt az egész Unióra kiterjedő közös vizsgálatok során, és kulcsfontosságú szerepet tölt be a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; támogatja az Europol 2020+ stratégiájának végrehajtását, amelynek célja az Europol operatív támogatásának és elemzési képességeinek megerősítése a tagállamok érdekében, és új beruházásokat javasol a fontos bűnelkövetési területeken, például a kábítószer-kereskedelem és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem terén; megjegyzi, hogy az eu-LISA kötelezettségvállalási előirányzatainak 18,7%-kal (azaz 55 millió euróval) való csökkenése összhangban áll a határregisztrációs rendszer fejlesztésének befejezésével; megismétli, hogy megfelelő pénzügyi támogatást kell biztosítani a bel- és igazságügyi ügynökségek személyzete és alkalmazottainak képzése számára a rájuk bízott feladatok teljes átláthatóság melletti elvégzéséhez és a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez, az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett;

10. üdvözli az európai adatvédelmi biztos számára előirányzott összeget (19 millió euró); megjegyzi, hogy ennek az összegnek több mint 30%-át az Európai Adatvédelmi Testület titkárságának biztosítására használják fel; hangsúlyozza, hogy megfelelő költségvetési és személyzeti erőforrásokat kell biztosítani az európai adatvédelmi biztos számára az új uniós adatvédelmi keret (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásából eredő további feladatok teljes függetlenség melletti elvégzéséhez; hangsúlyozza ezért, hogy az előirányzott költségvetés az abszolút minimum;

11. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság CEPOL-ra vonatkozó költségvetési tervezete (a finanszírozási hiány 1,5 millió EUR) nem teszi lehetővé a CEPOL számára, hogy megfelelően kielégítse a tagállamok igényeit az uniós és a szomszédos országok bűnüldöző hatóságai számára nyújtott oktatás és képzés vonatkozásában; sajnálja, hogy a CEPOL az új információs rendszerek – például a SIS II – fényében nem kap elegendő finanszírozást az új kihívások kezeléséhez, és hogy nem nyújthat képzést a bűnüldöző szervek tagjai számára olyan területeken, mint a korrupció és a jövedéki csalás, miközben az uniós képzési igények stratégiai felmérése ezeket az uniós szintű bűnüldözés szempontjából szükségesnek találta; így a költségvetési megszorítások miatt 54 érvényes és legitim tagállami képzési kérelmet kellett elutasítania a bűnüldözési irányítás, az illegális bevándorlás, a gyűlölet-bűncselekmények és a pénzmosás területén; úgy véli, hogy a növekvő tagállami igények kielégítéséhez szükség van a CEPOL 2020-ra vonatkozó költségvetési kérésének teljesítésére (12 millió euró), különösen a számítástechnikai bűnözés és a digitalizáció vonatkozásában; rámutat, hogy a bűnüldözési hatóságok közötti, határokon átnyúló bizalom, hálózatok és információcsere tovább lenne javítható azáltal, hogy a jelenlegi CEPOL csereprogramot egy új, egy hónapos elemmel kibővítenék és hogy tanulmányi látogatásokat tennének lehetővé az Europolhoz, valamint csereprogramokat szerveznének a tagállamok operatív tisztviselői és az Europol személyzete között; ehhez azonban megfelelő kiegészítő pénzügyi és emberi erőforrásokra lenne szükség a CEPOL számára;

12. tudomásul veszi, hogy az uniós ügynökségek arányaiban egyre több „ideiglenes alkalmazottat” és egyre kevesebb „szerződéses alkalmazottat” vesznek fel; úgy véli, hogy a bel- és igazságügy területén működő ügynökségek személyzete számára hozzáférhető információk érzékenysége szigorú titoktartási politikát igényel, különösen a személyzet felvétele és kezelése tekintetében;

13. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy célzott forrásokkal fokozza a tényfeltáró újságírás – többek között a határokon átnyúló tényfeltáró újságírás – és a sajtószabadság támogatását, amely többek között hozzájárul a bűnfelderítés és a bűnözés elleni küzdelemhez, valamint az uniós polgárok jobb tájékoztatásához is;

14. emlékeztet, hogy támogatja a diszkriminatív gyakorlatok, a nemi alapú erőszak és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelmet, valamint a jogok teljes körű gyakorlását, az egyenlőséget és az igazságügyi programokat; hangsúlyozza a megkülönböztetésmentességi eszközök és az egyenlőséggel kapcsolatos támogatási programok jelentős szerepét a kisebbségek jogainak érvényesítése terén, különös tekintettel a nők, az idősek, a fogyatékossággal élők és az LMBTQI+ személyek jogaira;

15. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést valamennyi közkiadás terén, különösen a következő többéves pénzügyi keret tervezése, tárgyalása, végrehajtása és újraértékelése során; kulcsfontosságú az elkötelezettség a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok jogainak előmozdítása és védelme mellett a 2020. évi költségvetési eljárás során; ezért be kell építeni valamennyi költségvetési sorba a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, és: 1) elő kell mozdítani az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a költségvetési tervezés terén; 2) fokozni kell a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő részvételt a költségvetési folyamatban; és 3) erősíteni kell a nemek közötti egyenlőséget és a nők jogait;

16. kéri, hogy biztosítsanak fenntartható és megfelelő finanszírozást az isztambuli egyezmény és az áldozatok jogairól szóló irányelv hatékony végrehajtására irányuló fellépések számára, mivel azok kulcsfontosságú jogszabályok a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal szembeni küzdelem területén, továbbá hogy nyújtsanak megfelelő támogatást az áldozatoknak, hozzanak létre egy átfogó jogi keretet és megközelítést a nemi alapú erőszak leküzdéséhez, indítsanak figyelemfelhívó kampányokat és építsenek ki megfelelő állami infrastruktúrát az ilyen erőszak elleni küzdelem érdekében;

17. sajnálja, hogy 2015 óta nem történt észrevehető előrelépés a nemek közötti egyenlőségre és a nemek közötti egyenlőség költségvetési eljárásban és a kiadási döntésekben való érvényesítésére vonatkozó magas szintű uniós politikai és jogi kötelezettségvállalások nyomon követése terén, amit az is mutat, hogy sem a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata, sem a Bizottság 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó javaslata nem vette figyelembe a nemek közötti egyenlőséget.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	5.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	46 10 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Malik Azmani, Katarina Barley, Pernando Barrena Arza, Pietro Bartolo, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Saskia Bricmont, Jorge Buxadé Villalba, Damien Carême, Caterina Chinnici, Clare Daly, Anna Júlia Donáth, Lena Düpont, Cornelia Ernst, Sylvie Guillaume, Balázs Hidvéghi, Antony Hook, Evin Incir, Sophia in ‘t Veld, Marina Kaljurand, Fabienne Keller, Peter Kofod, Moritz Körner, Alice Kuhnke, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Magid Magid, Roberta Metsola, Claude Moraes, Nadine Morano, Javier Moreno Sánchez, Maite Pagazaurtundúa, Kostas Papadakis, Nicola Procaccini, Paulo Rangel, Terry Reintke, Ralf Seekatz, Michal Šimečka, Birgit Sippel, Sylwia Spurek, Tineke Strik, Ramona Strugariu, Annalisa Tardino, Dragoş Tudorache, Milan Uhrík, Tom Vandendriessche, Bettina Vollath, Jadwiga Wiśniewska, Javier Zarzalejos
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Bartosz Arłukowicz, Gwendoline Delbos-Corfield, Claire Fox, Raphaël Glucksmann, Lívia Járóka, Kris Peeters, Anne-Sophie Pelletier, Sabrina Pignedoli, Loránt Vincze, Maria Walsh, Juan Ignacio Zoido Álvarez

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

46	+
NI	Sabrina Pignedoli
PPE	Bartosz Arłukowicz, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Lena Düpont, Balázs Hidvéghi, Lívia Járóka, Jeroen Lenaers, Roberta Metsola, Kris Peeters, Paulo Rangel, Ralf Seekatz, Loránt Vincze, Maria Walsh, Javier Zarzalejos, Juan Ignacio Zoido Álvarez
RENEW	Malik Azmani, Anna Júlia Donáth, Antony Hook, Sophia in 't Veld, Fabienne Keller, Moritz Körner, Maite Pagazaurtundúa, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache
S&D	Katarina Barley, Pietro Bartolo, Caterina Chinnici, Raphaël Glucksmann, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Marina Kaljurand, Juan Fernando López Aguilar, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Birgit Sippel, Sylwia Spurek, Bettina Vollath
VERTS/ALE	Saskia Bricmont, Damien Carême, Gwendoline Delbos-Corfield, Alice Kuhnke, Magid Magid, Terry Reintke, Tineke Strik

 

10	-
GUE/NGL	Pernando Barrena Arza, Clare Daly, Cornelia Ernst, Anne-Sophie Pelletier
ID	Peter Kofod, Annalisa Tardino, Tom Vandendriessche
NI	Claire Fox, Kostas Papadakis, Milan Uhrík

 

4	0
ECR	Jorge Buxadé Villalba, Nicola Procaccini, Jadwiga Wiśniewska
PPE	Nadine Morano

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság RÉSZÉRŐL (4.9.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Antonio Tajani

 

 

 

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. üdvözli, hogy a kommunikációs tevékenységek kötelezettségvállalási előirányzatai 1,9%-kal, kifizetési előirányzatai pedig 2,2%-kal növekednének a 2019. évi költségvetéshez képest; a polgárokkal folytatott kommunikációt ösztönözni kell a széles körű nyilvános vita és a polgároknak az Európa jövőjéről folytatott vitában való részvételének biztosítása érdekében; emlékeztet az uniós tagállamokban már megrendezett hasonló polgári konzultációs események bizonyított előnyeire;

2. ezért üdvözli a bizottsági képviseletek tájékoztatási tevékenysége, a civil párbeszéd és a partnerségi fellépések kötelezettségvállalási előirányzatainak 8,8%-os, illetve kifizetési előirányzatainak 7,9%-os növelésére irányuló javaslatot; sajnálatát fejezi ki azonban a Tanács azon álláspontja miatt, hogy csökkenteni kívánja a kommunikációs tevékenységek finanszírozását;

3. hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozás biztosításával további erőfeszítéseket kell tenni az álhírekkel és a félretájékoztatással szembeni fellépések terén, és biztosítani kell a megfelelő intézményközi együttműködést;

4. üdvözli a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,1%-os javasolt növelését, de sajnálja, hogy az „Európa a polgárokért” program kifizetési előirányzatai 3,8%-kal csökkentek (18 04 01 01. költségvetési sor); elítéli a Tanács azon álláspontját, hogy 4,4%-kal csökkentené az e célra fordítandó kötelezettségvállalási előirányzatokat, tekintettel arra, hogy ez a program alapvető intézményi jelentőségű a demokratikus Unió támogatása szempontjából; üdvözli a „Jogok, egyenlőség és polgárság” program kötelezettségvállalási előirányzatainak 5,3%-os, kifizetési előirányzatainak pedig 21,3%-os növelését (33 02 01. költségvetési sor), de sajnálattal tölti el a Tanács azon álláspontja, hogy 3,5%-kal csökkentené a kötelezettségvállalási előirányzatokat; üdvözli, hogy külön összeget különítenek el az európai polgári kezdeményezés költségvetési sorára;

5. hangsúlyozza, hogy elégséges és megfelelő adminisztratív és pénzügyi eszközöket kell biztosítani az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága számára annak érdekében, hogy el tudja látni feladatait, mivel kulcsfontosságú szerepet tölt be az érdekképviselők tisztességes és átlátható tevékenységeinek biztosításában;

6. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az Európa jövőjéről szóló konferencia finanszírozására; rámutat, hogy a konferenciának megfelelő szintű autonómiával kell rendelkeznie, valamint hogy az Európai Parlamentet a többi uniós intézménnyel egyenrangú félként kell bevonni; hangsúlyozza továbbá, hogy a konferenciának lehetővé kell tennie, hogy abban a polgárok széles köre – ideértve a fiatalokat is – vegyen részt és vállaljon szerepet;

7. úgy véli, hogy az EU-nak több ismeretet és bizalmat kell kiépítenie a polgárok körében az uniós költségvetéssel és annak hozzáadott értékével kapcsolatban azáltal, hogy minden új programhoz és feladathoz költségvetési elemzést biztosít a nemzeti szintű megtakarítások és az uniós szinten elért hozzáadott érték tekintetében; úgy véli, hogy ezzel megnyerhetjük az uniós polgárok és a tagállamok támogatását, megváltoztathatjuk az uniós költségvetési hozzájárulásokkal kapcsolatos gondolkodásmódot, és hozzájárulhatunk az európai projekt továbbfejlesztéséhez.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	3.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Martina Anderson, Gerolf Annemans, Catherine Bearder, Gabriele Bischoff, Damian Boeselager, Richard Corbett, Pascal Durand, Daniel Freund, Charles Goerens, Maria Grapini, Brice Hortefeux, Laura Huhtasaari, Giuliano Pisapia, Paulo Rangel, Antonio Maria Rinaldi, Domènec Ruiz Devesa, Antonio Tajani, László Trócsányi, Guy Verhofstadt, Loránt Vincze
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Vladimír Bilčík, Gwendoline Delbos-Corfield, Othmar Karas, Miapetra Kumpula-Natri

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

21	+
GUE/NGL	Martina Anderson
PPE	Vladimír Bilčík, Brice Hortefeux, Othmar Karas, Paulo Rangel, Antonio Tajani, László Trócsányi, Loránt Vincze
RENEW	Catherine Bearder, Pascal Durand, Charles Goerens, Guy Verhofstadt
S&D	Gabriele Bischoff, Richard Corbett, Maria Grapini, Miapetra Kumpula Natri, Giuliano Pisapia, Domènec Ruiz Devesa
VERTS/ALE	Damian Boeselager, Gwendoline Delbos-Corfield, Daniel Freund

 

3	-
ID	Gerolf Annemans, Laura Huhtasaari, Antonio Maria Rinaldi

 

0	0

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság RÉSZÉRŐL (2.10.2019)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2019/2028(BUD))

A vélemény előadója: Frances Fitzgerald

 

 

 

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A. mivel az Európai Unió többek között a nők és férfiak közötti egyenlőség értékén alapul, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke előírja, hogy az EU-nak minden tevékenysége során az egyenlőtlenség felszámolására kell törekednie, illetve az egyenlőség előmozdítására, ezért kéri a nemek közötti egyenlőség kérdésének valamennyi politikába való beépítését, valamint azt, hogy a költségvetési folyamat valamennyi szintjén foglalkozzanak vele – a nemek közötti egyenlőség érvényesítésén és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésen keresztül; mivel a Parlament és a többi uniós intézmény hitelessége szempontjából elengedhetetlen a belső költségvetési és mentesítési eljárásaik és a nemek közötti egyenlőség előmozdításával kapcsolatos külső fellépéseik közötti koherencia biztosítása;

B. mivel a költségvetések nemi szempontból nem semlegesek, és ezért kidolgozásuk során határozott célként kell kitűzni a megkülönböztetésmentességet és azt, hogy a két nem javát egyenlő mértékben szolgálják; 

C. mivel az Unió elkötelezte magát a fenntartható fejlesztési célok és azokon belül a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5. cél végrehajtása mellett;

D. mivel az Európai Parlament több alkalommal is kérte, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a „Jogok, egyenlőség és polgárság” (REC) program számára, valamint helyezzék a lehető legnagyobb mértékben előtérbe e program Daphné programmal kapcsolatos egyedi célkitűzését; mivel a Parlament a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre irányuló valamennyi intézkedés folytatását kérte, az e cél végrehajtására szánt független költségvetési előirányzattal a Jogok és értékek programban, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (TPK) részeként;

E. mivel a nők továbbra is alulreprezentáltak a munkaerőpiacon, a közéletben és a politikai életben, valamint mivel a férfiaknál aránytalanul többször kényszerülnek fizetés nélküli háztartási munkát és ápolást vállalni;

F. mivel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezete továbbra is törekszik arra, hogy a gazdasági kohézió javítása, valamint a – különösen a fiatalok, az idősek és a fogyatékossággal élők számára történő – munkahelyteremtés érdekében támogassa a stratégiai beruházásokat és a fenntartható fejlődést; mivel e tekintetben fokozott figyelmet kell szentelni a nők, különösen az LMBTI-nők munkaerőpiaci részvétele növelésének is, egyéb intézkedések mellett például a munka és a magánélet közötti egyensúlyt támogató infrastruktúrákra és közszolgáltatásokra irányuló beruházásokkal, valamint annak, hogy a nők jobban ki tudják aknázni a gazdaság valamennyi ágazatában rejlő lehetőségeket, ideértve a digitális gazdaságot, az információs és kommunikációs technológiai ágazatot (IKT), valamint a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) területét;

G. mivel a digitalizáció jelentős hatással van a munkaerőpiacra, többek között azzal, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremt és rugalmasabb munkaszervezési módokat hoz létre, például lehetővé teszi a távmunkát, és ezek a lehetőségek és feltételek a nők és a férfiak számára egyaránt hozzájárulhatnak a munkahelyi és otthoni kötelezettségek könnyebb összeegyeztetéséhez;

H. mivel a nemek közötti egyenlőség az Unió alapvető, ugyanakkor továbbra is súlyosan alulfinanszírozott célkitűzése; mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2019-ben megállapította, hogy a 2020-as uniós költségvetésben az Unió strukturális és beruházási alapjainak csupán 1%-át irányozták elő a nemek közötti egyenlőség előmozdítására; mivel a nemek egyenlőtlensége és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés ugyanakkor hatalmas gazdasági költségekkel jár a nőkre és a társadalomra nézve; a Világbank becslései szerint mintegy 145 billió eurónyi humán tőke vész el a nemek közötti béregyenlőtlenség miatt; a Nemek Közötti Egyenlőségért és a Nők Társadalmi Szerepvállalásának Növeléséért létrehozott ENSZ-szervezet (UN Women) 2016-os felmérése szerint a családon belüli erőszak csak Angliában és Walesben évi mintegy 33 milliárd dollárba kerül;

1. újólag megerősíti a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására irányuló határozott kérelmét, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése, valamint – a költségvetési eljárás valamennyi szintjén – a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés révén, többek között a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások véglegesítése során, valamint azon kérelmét, hogy a költségvetési előirányzatokat a fennálló egyenlőtlenségek felszámolásának és a nők és a férfiak, közöttük az LMBTI-személyek közötti egyenlőség előmozdításának hatékony eszközeként használják fel; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés olyan módszer, amelyet az összes uniós költségvetési sor esetében alkalmazni kell; emlékeztet a nemek közötti egyenlőségre szánt erőforrások növelésének fontosságára a jelentős előrelépés szempontjából, valamint arra, hogy az uniós finanszírozást e tekintetben jobban kell irányítani és ellenőrizni, különösképpen azon tagállamok esetében, amelyek megsértik a jogállamiságot és visszaesést mutatnak a nők jogainak tiszteletben tartása terén;

2. hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a költségvetési kiadások a nemek közötti egyenlőség előmozdításának hatékony eszközévé váljanak, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek a költségvetési eljárás szerves részévé kell válnia minden költségvetési sorban, és nem csak az olyan programokban, amelyekben a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatás a legnyilvánvalóbb;

3. emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló tágabb stratégia egyik dimenziója, és rámutat a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének fontosságára a politikai ciklus valamennyi szakaszában;

4. emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés végrehajtásának egyik követelménye az, hogy független költségvetési sorokat irányozzanak elő a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó célzott fellépések számára; ezért ismételten kéri, hogy a REC programnak a nemek közötti egyenlőség támogatására és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének előmozdítására irányuló célkitűzése is kapjon független költségvetési sort;

5. sajnálja, hogy az elmúlt években tendenciózusan csökkentették a nők és lányok elleni erőszak minden formája elleni fellépést célzó uniós finanszírozásokat, és újólag megerősíti azon kérelmét, hogy a Daphné programmal kapcsolatos egyedi célkitűzésre vonatkozó forrásokat növeljék a jelenlegi REC programon belül, valamint hogy ezt a növelést a Jogok és értékek programban is tartsák fenn; felszólít annak biztosítására, hogy álljon rendelkezésre finanszírozás a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak (többek között a női nemi szervek megcsonkítása) és az – elsősorban szexuális kizsákmányolás céljából folytatott – emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó fellépésekhez az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének hatékony végrehajtása keretében; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a kifejezetten a zaklatás – ideértve a szexuális zaklatást is – elleni programokat és intézkedéseket;

6. felszólítja a tagállamokat, hogy haladéktalanul ratifikálják a nőkkel szembeni erőszak és a családon vagy kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményt, különös tekintettel arra, hogy az egyezmény fontos szerepet játszik a nők és lányok erőszakkal szembeni védelmében és az áldozatokra és a társadalmakra gyakorolt gazdasági hatás enyhítésében; szorgalmazza, hogy a vonatkozó uniós alapokat használják fel az Isztambuli Egyezmény tagállamok általi végrehajtásához szükséges előkészületek vagy további erőfeszítések támogatására;

7. hangsúlyozza, hogy folytatni kell a nők elleni erőszak minden formájának megelőzésére és az ellenük való küzdelemre irányuló valamennyi fellépést a REC programot a következő többéves pénzügyi keretben felváltó programban, a nők elleni, nemi alapú erőszak elleni küzdelem számára független költségvetési előirányzattal, valamint az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás elleni küzdelemre irányuló különös figyelemmel a becsületalapú kultúrára és a becsület nevében elkövetett erőszakra;

8. hangsúlyozza, hogy külön támogatást kell biztosítani a társadalmunkban legkiszolgáltatottabb helyzetű nők és lányok számára, különös tekintettel a fogyatékossággal élő nőkre, a női menekültekre, valamint az emberkereskedelem és a bántalmazás áldozataira; e tekintetben támogatja, hogy növeljék a REC program két ágának mind kötelezettségvállalási, mind kifizetési előirányzatait;

9. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni azokat a költségvetési előirányzatokat, amelyek a nők szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférését támogatják az Unión belül és kívül egyaránt, mivel ez a hozzáférés egyre inkább veszélybe kerül;

10. szorgalmazza, hogy az Unió támogassa a nőjogi szervezeteket és aktivistákat és azok munkáját, valamint erősítse képviseletüket az európai döntéshozatali folyamatokban;

11. ismételten kéri, hogy az uniós strukturális alapokban biztosítsanak több forrást a nők gazdasági és szociális jogainak fenntartására, különösen olyan intézkedések révén, melyek célja a nők munkaerőpiaci részvételének erősítése és a magas színvonalú állami gondozási szolgáltatásokba történő beruházások növelése;

12. hangsúlyozza, hogy ki kell használni az európai strukturális és beruházási alapokat, konkrétan az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA) a nők foglalkoztatásának előmozdítására, többek között magas színvonalú és megfizethető gondozási létesítmények finanszírozása révén;

13. költségvetési előirányzatokat kér annak érdekében, hogy támogassa a nők vállalkozói tevékenységét és gazdasági függetlenségét, valamint biztosítsa és ösztönözze a nők szakképzéshez, kölcsönökhöz és tőkefinanszírozáshoz való, olyan uniós programokon és alapokon keresztüli hozzáférését, mint a COSME, a „Horizont 2020” keretprogram vagy az ESZA, foglalkoztathatóságuk növelése érdekében teljes mértékben maximalizálandó a nők munkaerőpiaci részvételét, különösen ami az egyedülálló anyákat, a gondozókat, illetve a hosszabb kimaradás után a munkaerőpiacra visszatérő nőket illeti; ezen alapokkal (amelyeknek elég finanszírozásban kell részesülniük) összefüggésben szorgalmazza a nemek közötti egyenlőség oktatáson és egészségügyön keresztül történő előmozdítását, a nemi dimenzió fokozott integrálását, valamint a nemek közötti egyenlőség egyes programokon keresztül történő megvalósításának célkitűzését;

14. aggodalommal állapítja meg, hogy alacsony az IKT-vel kapcsolatos tárgyakat tanuló nők száma, és ismételten hangoztatja, hogy vissza kell állítani a Bizottság által e területre javasolt költségvetést; hozzáteszi, hogy a nemek közötti digitális szakadék megszüntetése érdekében megfelelő finanszírozásra van szükség az oktatás javításához, a női vállalkozók támogatásához a digitális ágazatban, valamint a figyelemfelkeltő kampányok bővítéséhez;

15. kiemeli, hogy az oktatásra és képzésre irányuló források biztosítása, valamint a női vállalkozók támogatása révén fel kell számolni a nők és a férfiak közötti digitális szakadékot, amely jelentős aránytalanságokat okoz a munkaerőpiacon;

16. hangsúlyozza, hogy forrásokat kell elkülöníteni arra, hogy felkeltsék a nők érdeklődését a digitális gazdaság, valamint az olyan ágazatok iránt, mint az IKT és a STEM, és támogatni kell őket e téren;

17. hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható, különösen magas munkanélküliségi ráta felszámolása érdekében megfelelő finanszírozást kell elkülöníteni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára; felszólít arra, hogy biztosítsák a lányok és a fiatal nők egyenlő részvételét a kezdeményezés hatálya alá tartozó intézkedésekben, és szenteljenek megkülönböztetett figyelmet a számukra biztosítandó minőségi képzési és foglalkoztatási lehetőségeknek, – különösen a digitális gazdaságban, valamint az IKT- és a STEM-ágazatokban, amelyekben a nők mind az oktatás és a képzés, mind pedig a foglalkoztatás tekintetében jelentősen alulreprezentáltak, aminek következtében digitális szakadék alakul ki a két nem között; úgy véli, hogy az olyan intézkedéseknek, mint például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, nem csupán ahhoz kellene hozzájárulniuk, hogy a fiatalok könnyebben jussanak munkához, hanem a minőségi foglalkoztatás előmozdításához is; kijelenti, hogy különleges figyelmet kell szentelni az olyan témákkal kapcsolatos minőségi képzéseknek, mint a szexizmus, a szexuális zaklatás, a megfélemlítés és a gyűlöletbeszéd, ösztönözve a lányok, a fiatal nők, valamint a fiúk és fiatal férfiak egyenlő részvételét;

18. emlékeztet arra, hogy az Unióba érkező menekültek és menedékkérők rendkívül jelentős része nő és gyermek; kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése megtalálható a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) alapelvei között is, és ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a migrációs és menekültügyi politikák során a nemi dimenziót is figyelembe kell venni, célzott források elkülönítésével a nemi alapú erőszak megelőzésére, és hozzáférést biztosítva az egészségügyi ellátáshoz és a reproduktív egészséghez és jogokhoz;

19. hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok — köztük az 5. számú cél — eléréséhez mindenképpen megfelelő költségvetést kell biztosítani a humán fejlesztés számára; emlékeztet arra, hogy az Unió elkötelezte magát amellett, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás 20%-át humán fejlesztésre fordítja, és kéri, hogy irányozzanak elő megfelelő összegeket a humán fejlesztés számára, olyan intézkedések és projektek támogatására, melyek célja a nőket és gyermekeket sújtó szegénység felszámolása, a munkaerőpiaci integráció javítása, a nők és férfiak közötti bér- és foglalkoztatási egyenlőtlenségek megszüntetése, valamint a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelem, illetve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és maga az ellátás javítása, többek között a szexuális és reproduktív egészség, az oktatás, a nemek közötti egyenlőség, valamint a szociális védelem javítása érdekében a „Globális közjavak és kihívások” program keretében;

20. szorgalmazza, hogy a külső cselekvési programok, például a fejlesztési együttműködési eszköz révén továbbra is biztosítsanak költségvetést a női nemi szervek megcsonkítása gyakorlatának felszámolására;

21. hangsúlyozza, hogy az elmúlt évtizedben a gazdasági és pénzügyi válság kirobbanásával a tagállamokon belül és azok között egyaránt mélyültek a gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci és nemi egyenlőtlenségek; emlékeztet a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének fontos szerepére – az Unión belüli nemi egyenlőtlenség mértékére és okaira való figyelemfelhívás terén – , és felszólít az intézet költségvetésének, személyzeti létszámtervének és függetlenségének erőforrásokkal való megfelelő ellátására, aminek köszönhetően biztosítható az intézet zökkenőmentes működése, illetve az ambiciózus projektek végrehajtása; kéri ugyanakkor az egyenlő bánásmód elősegítésére vonatkozó költségvetési sor forrásainak növelését is;

22. felhívja a figyelmet arra, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2019-ben arra a következtetésre jutott, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítését „olyan témaként kezelik, amely nincs sok hatással a finanszírozási programok tényleges tartalmára"; ezért szilárd és átfogó intézkedéseket szorgalmaz a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló erőfeszítések fokozására, például oly módon, hogy a figyelem ismét a költségvetési tervezés elszámoltathatóságának és átláthatóságának előmozdítására irányuljon, valamint növekedjen a költségvetési folyamatban a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő részvétel;

23. javasolja az anyaság, a gyermekvállalás és a korai gyermekkor védelmének előmozdítására irányuló finanszírozás megfelelő programokon keresztül történő növelését; ezért szorgalmazza, hogy az anyák és gyermekek egészsége kapjon kiemelt jelentőséget az Unió 2020. évi költségvetésében; javasolja továbbá, hogy garantált finanszírozás jusson a szoptatás védelmére, előmozdítására és támogatására, hozzájárulva ezzel az Egészségügyi Világszervezet azon célkitűzésének eléréséhez, hogy 2025-re világszerte 50% legyen azon csecsemők aránya, akik életük első 6 hónapjában kizárólag anyatejjel táplálkoznak, amihez többek között annak biztosítása szükséges, hogy az anyai és apai szabadság elég hosszú legyen és hogy mindazok, akik élnek a lehetőséggel, elég díjazást kapjanak azon időszakban is;

24. szorgalmazza, hogy biztosítsanak költségvetési forrásokat az olyan nők egyes csoportjai konkrét igényeinek kezelésére, akik olyan gazdasági jellegű kihívásokkal küzdenek, mint amilyen például — többek között — a fiatal lányok menstruációs szegénysége, az egyedülálló nyugdíjas nők gazdasági nélkülözése, a nemek közötti nyugdíjszakadék, az anyák és a női gondozók által végzett, díjazás nélküli gondozási tevékenység és az őket sújtó időszegénység, valamint a fekete, ázsiai és etnikai kisebbséghez tartozó nőkkel szembeni társadalmi-gazdasági kirekesztés és foglalkoztatásból eredő hátrányos megkülönböztetés;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	30.9.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 5 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Christine Anderson, Annika Bruna, Belinda De Lucy, Frances Fitzgerald, Jackie Jones, Sandra Pereira, Pina Picierno, Samira Rafaela, Elżbieta Rafalska, Evelyn Regner, María Soraya Rodríguez Ramos, Christine Schneider, Elissavet Vozemberg-Vrionidi
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Isabella Adinolfi, Lena Düpont, Lina Gálvez Muñoz, Marina Kaljurand, Elena Kountoura, Alessandra Moretti, Alexandra Louise Rosenfield Phillips, Pernille Weiss
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)	Mazaly Aguilar, Enikő Győri, Pär Holmgren, Kathleen Van Brempt

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

19	+
PPE	Lena Düpont, Frances Fitzgerald, Christine Schneider, Pernille Weiss, Elissavet Vozemberg-Vrionidi
S&D	Lina Gálvez Muñoz, Jackie Jones, Marina Kaljurand, Alessandra Moretti, Pina Picierno, Evelyn Regner, Kathleen Van Brempt
RE	Samira Rafaela, María Soraya Rodríguez Ramos
GREENS/EFA	Pär Holmgren, Alexandra Louise Rosenfield Phillip
GUE/NGL	Elena Kountoura, Sandra Pereira
NI	Isabella Adinolfi

 

5	-
ID	Christine Anderson, Annika Bruna
ECR	Mazaly Aguilar, Elżbieta Rafalska
NI	Belinda De Lucy

 

1	0
PPE	Enikő Győri

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

 

LEVÉL a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság RÉSZÉRŐL

Johan Van Overtveldt úr

Elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről – összes szakasz COM(2019)0400 – C9‑0000/2019 – 2019/2028(BUD)

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság úgy határozott, hogy véleményt nyújt be az Ön bizottsága számára. 2019. szeptember 24-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

Ezen az ülésen a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság megtárgyalta az ügyet és úgy határozott, hogy felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

 

Tisztelettel:

Bernd Lange

JAVASLATOK

1. megjegyzi, hogy az Unió ambiciózus kereskedelmi menetrendjének végrehajtásához elegendő forrásra van szükség; ezért hangsúlyozza, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóságnak megfelelő finanszírozásban kell részesülnie a kereskedelmi megállapodások gyors megtárgyalásának és megkötésének biztosítása, valamint a megkötött kereskedelmi megállapodások és kereskedelmi jogszabályok végrehajtásának megfelelő nyomon követése érdekében, ugyanakkor elegendő finanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kereskedelmi ügyekért felelős új fő jogalkalmazó képes legyen hatékonyan ellátni az új feladatot; egyetért azzal, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság megkapja a szükséges költségvetési juttatást a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló, 2020. októberben hatályba lépő rendelet végrehajtásához;

 

2. rámutat arra, hogy miközben a kereskedelempolitika elsősorban a kölcsönösen előnyös gazdasági növekedést és a fenntartható fejlődést mozdítja elő – többek között a jobb piaci hozzáférés biztosítása és a nemzetközi beruházási szabályok létrehozása révén –, egyben az uniós külpolitika egyik alapvető eszközét képezi, amely hozzájárulhat az uniós értékek nemzetközi szintű előmozdításához, különösen az emberi jogok tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, az éghajlatvédelem, a jogállamiság, valamint a nemzetközi munkaügyi normák végrehajtása terén, továbbá elősegítheti a fenntartható fejlesztési célok globális szintű elérését, ösztönözve kereskedelmi partnereinket, hogy a szociális jogokat és a fenntarthatóságot gazdaságpolitikáik középpontjába helyezzék; ezért sürgeti, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást a megfelelő nyomon követés, a nemek szerint lebontott adatokat tartalmazó időközi és utólagos értékelések, valamint a harmadik országok által tett kötelezettségvállalások végrehajtásának biztosítása érdekében;

 

3. hangsúlyozza, hogy az EU kereskedelempolitikájának elfogadása megköveteli az érdekelt felekkel és a civil társadalommal való aktív együttműködést; ezért hangsúlyozza, hogy több forrást kell biztosítani a kereskedelempolitika, a civil párbeszédek, illetve a kkv-k, a fogyasztók, valamint a belső tanácsadó csoportok – amelyek a fő eszközök abban, hogy a civil társadalom ténylegesen részt vehessen a kereskedelmi szerkezet alapvető részét képező kereskedelmi megállapodások kereskedelmi fenntarthatósági fejezeteinek végrehajtásában és ellenőrzésében – számára nyújtott szolgáltatások és támogatások tekintetében;

 

4. kéri a rendelkezésre álló források teljes körű felhasználását a kkv-k nemzetközivé válásának támogatására, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek jelenleg e téren lemaradnak, és szorgalmazza a kereskedelempolitikai döntéshozatalban való részvételük lehetővé tételét;

 

5. hangsúlyozza a parlamentek alapvető szerepét a globális kereskedelempolitikáról folytatott vitákban; megjegyzi, hogy a WTO-ról szóló parlamenti konferencia értékes eszköz ebben az összefüggésben, és megfelelő finanszírozásban kell részesülnie a benne rejlő lehetőségek kibontakoztatásához; ezért hangsúlyozza, hogy – csakúgy, mint 2019-ben – elegendő forrást kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy az EP részt vehessen e fórumon, és megfelelő infrastruktúrát lehessen biztosítani a konferencia tevékenységeihez.

 

 

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	14.10.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 8 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Rasmus Andresen, Clotilde Armand, Anna Bonfrisco, Jonathan Bullock, Olivier Chastel, Lefteris Christoforou, David Cormand, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Valentino Grant, Valerie Hayer, Monika Hohlmeier, John Howarth, Moritz Körner, Joachim Kuhs, Zbigniew Kuźmiuk, Ioannis Lagos, Hélène Laporte, Pierre Larrouturou, Janusz Lewandowski, Margarida Marques, Jan Olbrycht, Henrik Overgaard Nielsen, Karlo Ressler, Nils Torvalds, Nils Ušakovs
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Eero Heinäluoma, Fabienne Keller, Aušra Maldeikienė, Jake Pugh
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)	Agnes Jongerius, Anne-Sophie Pelletier, Viola Von Cramon-Taubadel, Javier Zarzalejos

 

 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

26	+
ECR	Zbigniew Kuźmiuk
NI	Ioannis Lagos
PPE	Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Monika Hohlmeier, Janusz Lewandowski, Ausra Maldeikiene, Jan Olbrycht, Karlo Ressler, Javier Zarzalejos
RENEW	Clotilde Armand, Olivier Chastel, Valerie Hayer, Fabienne Keller, Moritz Körner, Nils Torvalds
S&D	Eider Gardiazabal Rubial, Eero Heinäluoma, John Howarth, Agnes Jongerius, Pierre Larrouturou, Margarida Marques, Nils Ušakovs
VERTS/ALES	Rasmus Andresen, David Cormand, Viola Von Cramon-Taubadel

 

8	-
GUE/NGL	Anne-Sophie Pelletier
ID	Anna Bonfrisco, Valentino Grant, Joachim Kuhs, Hélène Laporte
NI	Jonathan Bullock, Henrik Overgaard Nielsen, Jake Pugh

 

0	0

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1] HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
• [2] HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
• [3] HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
• [4] HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
• [5] E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0210.
• [6] E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0326.
• [7] Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
• [8] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417.
• [9] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1953 rendelete (2017. október 25.) az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletnek az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása tekintetében történő módosításáról (HL L 286., 2017.11.1., 1. o.).
• [10] Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD)).
• [11] Európai Számvevőszék – Ellenőrzési előzetes: „Roads connecting European regions” (Az európai régiókat összekötő közutak) 9. o. – https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/AP19_08/AP_CONNECTING_ROADS_EN.pdf
• [12] A határokon átnyúló meglévő vasúti közlekedési összeköttetések és az Unió belső határainál hiányzó összeköttetések átfogó elemzése (Comprehensive analysis of the existing cross-border rail transport connections and missing links on the internal EU borders, https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/studies/pdf/cb_rail_connections_en.pdf)
• [13] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (HL L 132., 2016.5.21., 58. o.).
• [14] Tanulmány a fenntartható közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos díjakról és a közlekedési externáliák internalizálásáról (Study on Sustainable Transport Infrastructure Charging and Internalisation of Transport Externalities, https://ec.europa.eu/transport/themes/sustainable-transport/internalisation-transport-external-costs_en).
• [15] A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).