JELENTÉS az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Unió 2020. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
25.11.2019 - (COM(2019)0252 – C9‑0008/2019 – 2019/2027(BUD))
Költségvetési Bizottság
Előadó: Monika Hohlmeier
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Unió 2020. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2019)0252 – C9‑0008/2019 – 2019/2027(BUD))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0252 – C9‑0008/2019),
– tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 10. cikkére,
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[3] és különösen annak 11. pontjára,
– tekintettel az egyeztetőbizottság által 2019. november 18-án jóváhagyott közös szövegtervezetre (14283/2019 – C9-0186/2019),
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0036/2019),
A. mivel a 2012/2002/EK rendelet 4a. cikkének (4) bekezdésével összhangban 50 000 000 EUR összeg érhető el az előlegek kifizetésére az Unió általános költségvetésének előirányzatai révén;
1. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;
2. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.
MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Európai Unió 2020. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljából történő igénybevételéről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[4] és különösen annak 4a. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[5] és különösen annak 11. pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a veszélyhelyzetekre reagálni, kifejezve szolidaritását a természeti katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.
(2) Az alap éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet[6] 10. cikkében meghatározottaknak megfelelően 500 000 000 EUR.
(3) A 2012/2002/EK rendelet 4a. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való beállításával.
(4) A költségvetési forrásoknak az Unió 2020. évi általános költségvetésében való, időben történő rendelkezésre állásának biztosítása céljából az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegben igénybe kell venni az előlegfizetés céljára.
(5) Az alap igénybevételéhez szükséges idő minimalizálása érdekében e határozat a 2020. évi pénzügyi év kezdetétől alkalmazandó,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 50 000 000 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, előlegfizetés céljára.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a határozatot 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt ...,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
INDOKOLÁS
Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) azért hozták létre, hogy lehetővé tegye az Unió számára a jelentős természeti katasztrófák okozta vészhelyzetekre való reagálást és kifejezésre juttassa az Európa katasztrófa sújtotta régióival való európai szolidaritást. Az alapból pénzügyi támogatás nyújtható a tagállamok és a csatlakozási tárgyalásokat folytató országok számára „jelentős természeti katasztrófákˮ esetén, vagyis akkor, ha a közvetlenül a katasztrófa által okozott teljes kár összege 2011-es árakon számítva meghaladja a 3 milliárd eurót vagy az ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6%-át, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb. Igénybe vehető regionális katasztrófa esetén is. Az EUSZA igénybevételének feltételeit a vonatkozó alap-jogiaktus (2012/2002/EK tanácsi rendelet) tartalmazza, amely 2014-ben módosításra került (661/2014/EU rendelet).
A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet[7] (10. cikk) 2011-es árakon 500 millió euró éves plafonig teszi lehetővé az alap igénybevételét, a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül.
Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja ehelyett 50 millió EUR elkülönítése az Unió 2020. évi általános költségvetésében kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.
Ez a lehetőség, amelyet az Európai Parlament is határozottan támogatott, a 2014. évi reform óta létezik, és arról a módosító rendelet[8] 4a. cikke rendelkezik. A jogalkotó szándéka az volt, hogy felgyorsítsa a támogatás – vagy legalább a támogatás egy részének – az érintett országok részére történő folyósítását előlegfizetés formájában, mialatt a teljes összeg mozgósítására vonatkozó döntéshozatal még folyamatban van. Ez biztosítja a költségvetési források időben való rendelkezésre állását, és növeli az alap hatékonyságát.
Meg kell jegyezni, hogy az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte az EUSZA igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót. Az előleg kifizetése nem érinti az alap mozgósításáról szóló végleges határozatot. A jogosulatlanul kifizetett előlegeket az Európai Bizottság visszafizetteti az érintett tagállammal.
A támogatások folyósítása a 2014. évi reform óta gyorsabbá vált: a teljes döntéshozatali folyamat átlagos időtartama 12%-kal csökkent. Azonban még így is átlagosan egy év szükséges az EUSZA mozgósításához és az uniós támogatás teljes összegének kifizetéséhez. Egy részletes értékelés[9] megállapította, hogy a meglévő szabályozási környezetben nagyon kevés lehetőség van további időmegtakarításra. Ezért még inkább érdemes foglalkozni a részleges előlegfizetés lehetőségével.
A végrehajtási adatok azt mutatják, hogy a módosított rendelet alapján eddig benyújtott 32 kérelemből 15 irányult előlegfizetésre, és ebből 11-et hagytak jóvá, amelyek többségükben kifejezetten alacsony összegre vonatkoztak. Az említett időszakban kifizetett előlegek teljes összege közel 40 millió EUR, azaz csupán töredéke az elméletileg rendelkezésre álló összegnek. Az értékelők szerint az előleg kifizetéséig eltelt idő a kérelmet tartalmazó teljes dokumentum benyújtásától számítva átlagosan egy hónap volt.
E megállapítások fényében az előadó felkéri a Bizottságot, hogy értékelje, megfelelő-e az előlegfizetések jelenlegi rendszere, és pontosan milyen akadályok tartják vissza a tagállamokat az előleg kérelmezésétől. Továbbá arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen módokon lehetne elérni, hogy az érintett tagállamok nagyobb mértékben éljenek az előlegfizetés lehetőségével. Ez kapcsolódhat a jelenleg a Parlament felülvizsgálata alatt álló, módosító rendeletre irányuló javaslattal[10], amelyben a Bizottság javasolja az előlegfizetés mértékének a várható EUSZA-hozzájárulás 25%-ára, de legfeljebb 100 millió EUR-ra történő megemelését, valamint az éves költségvetésben az EUSZA-előlegekre vonatkozó előirányzat teljes összegének 50 millióról 100 millió EUR-ra való növelését.
Az előadó emlékeztetni kíván arra, hogy az EUSZA, amely létrehozása óta lehetővé tette az EU számára, hogy gyakorlatilag az Unió összes tagállamában és azon kívül is nagyszámú különféle, jelentős természeti katasztrófa esetén nyújtson segítséget, továbbra is az EU szükséghelyzetben tanúsított szolidaritásának egyik legerősebb jelképe. Mivel az éghajlatváltozás az EU tagállamait és lakosságát sújtó természeti katasztrófák számát, kiterjedtségét és súlyosságát tekintve egyre nagyobb terhet jelent, még fontosabbá válik optimalizálni ezen értékes uniós támogatási mechanizmus felkészültségét és hatékonyságát. Az előadó határozottan úgy véli, hogy egy azonnali reagálási kapacitás – többek között egy hatékonyabb előlegfizetési rendszer révén – hozzásegíti majd az Uniót, hogy kifejezze az érintett tagállamokkal és régiókkal való szolidaritását.
Ezért az előadó azt ajánlja, hogy a javasolt előlegfizetési összegek kerüljenek be a 2020. évi költségvetésbe.
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
25.11.2019 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
32 0 0 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Rasmus Andresen, Clotilde Armand, Robert Biedroń, Olivier Chastel, Lefteris Christoforou, David Cormand, Paolo De Castro, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Valentino Grant, Francisco Guerreiro, Valerie Hayer, Niclas Herbst, John Howarth, Mislav Kolakušić, Moritz Körner, Zbigniew Kuźmiuk, Hélène Laporte, Pierre Larrouturou, Janusz Lewandowski, Margarida Marques, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Karlo Ressler, Nicolae Ştefănuță, Nils Ušakovs, Angelika Winzig |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Matteo Adinolfi, Derk Jan Eppink, Henrike Hahn, Eero Heinäluoma, Younous Omarjee |
|||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
32 |
+ |
ECR |
Derk Jan Eppink, Zbigniew Kuźmiuk |
GUE/NGL |
Younous Omarjee |
ID |
Matteo Adinolfi, Valentino Grant, Hélène Laporte |
NI |
Mislav Kolakušić |
PPE |
Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Niclas Herbst, Janusz Lewandowski, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Karlo Ressler, Angelika Winzig |
RENEW |
Clotilde Armand, Olivier Chastel, Valerie Hayer, Moritz Körner, Nicolae Ştefănuță |
S&D |
Robert Biedroń, Paolo De Castro, Eider Gardiazabal Rubial, Eero Heinäluoma, John Howarth, Pierre Larrouturou, Margarida Marques, Nils Ušakovs |
VERTS/ALE |
Rasmus Andresen, David Cormand, Francisco Guerreiro, Henrike Hahn |
0 |
- |
|
|
0 |
0 |
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
- [1] HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
- [2] HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
- [3] HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
- [4] HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
- [5] HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
- [6] A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).
- [7] HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
- [8] HL L 189., 2014.6.27., 143. o.
- [9] Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának értékelése 2002–2017 között, SWD(2019)0186, 2019.5.15.
- [10] Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépésével járó, a tagállamokra háruló súlyos pénzügyi terhek fedezése érdekében a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítása céljából történő módosításáról, 2019.9.4., COM(2019)0399, 2019/0183 (COD).