AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

(05931/2019 – C9-0020/2019 – 2018/0358(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05931/2019),

– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás tervezetére (05932/2019),

– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0020/2019),

– tekintettel a határozattervezetről szóló, [1]...-i nem jogalkotási állásfoglalására,

– tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

– tekintettel a Fejlesztési Bizottság levelére,

– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A9-0002/2020),

1. egyetért a megállapodás megkötésével;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának és parlamentjének.

 

INDOKOLÁS

Az EU és Vietnám közötti beruházásvédelmi megállapodás elő fogja segíteni a Vietnám és az EU közötti magas színvonalú beruházások előmozdítását. A beruházásvédelemre vonatkozó aktualizált uniós megközelítés jobb egyensúlyt teremt a munkahelyteremtő beruházások fellendítése és védelme, valamint a kormány azon jogának védelme között, hogy a közérdeket szolgáló politikát folytasson.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően, illetve tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés kizárólagos hatáskört ruház az EU-ra a közvetlen külföldi befektetések, így a beruházásvédelem terén is, az uniós tárgyalók beruházásvédelmi rendelkezéseket is belefoglaltak az EU és Vietnám, illetve az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodásokba. A két megállapodás javarészt hasonló volt és ugyanolyan jogi struktúrával rendelkezett. 2015-ben a Bizottság úgy határozott, hogy kikéri az Európai Unió Bíróságának véleményét arról, hogy az EU-nak jogában áll-e önállóan megkötni az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmei megállapodást, vagy szükség van-e a tagállamok részvételére. A véleményt 2017. május 16-án adták ki, és ennek alapján az uniós intézmények között az uniós szabadkereskedelmi megállapodások új szerkezetéről folytatott megbeszéléseket követően a Vietnámmal, illetve Szingapúrral kötött szabadkereskedelmi megállapodást szétválasztották egy csak az EU-t érintő szabadkereskedelmi megállapodásra és egy vegyes beruházásvédelmi megállapodásra.

Az EU és Vietnám közötti beruházásvédelmi megállapodás fő elemei a következők:

 A beruházásokra vonatkozó pontosan meghatározott normák, úgymint: a megkülönböztetés tilalma; a gyors és megfelelő kompenzáció nélküli kisajátítás tilalma; a befektetéshez kapcsolódó pénzeszközök átutalásának és hazatelepítésének lehetősége; az igazságos és méltányos bánásmódra és a fizikai biztonságra vonatkozó általános garancia; kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a kormányok tiszteletben fogják tartani írott és jogilag kötelező érvényű szerződéses kötelezettségeiket a beruházó irányában; háborús vagy fegyveres konfliktushoz kapcsolódó bizonyos körülmények között a veszteségek kompenzálására vonatkozó kötelezettségvállalás.

 A viták elkerülésére és rendezésére szolgáló hatékony, állandó és független mechanizmus egy nemzetközi és független beruházási bírósági rendszer révén. A bírósági rendszer tagjait az EU és Vietnám előzetesen nevezi ki, és a rendszernek szigorú függetlenségi és feddhetetlenségi követelményeknek kell megfelelnie. Másodfokon egy állandó fellebbviteli bíróságon lehet majd fellebbezni. Az eljárások átláthatóságát a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumok és meghallgatások közzététele biztosítja. Az átláthatóság és az igazságos és méltányos bánásmód biztosítása érdekében a nemzeti bíróságok nem avatkozhatnak be a jogerős ítélet végrehajtásába, illetve nem kérdőjelezhetik meg a bíróság határozatát.

 Annak pontos meghatározása, hogy a kormányok mely esetekben sértik meg az igazságos és méltányos bánásmódra vonatkozó kötelezettséget, ily módon megakadályozva az önkényes értelmezés lehetőségét.

 Biztosítékok a rendszerrel való esetleges visszaélésekkel szemben, például a többszörös és párhuzamos követelések tilalma, valamint a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek korai elutasítását lehetővé tevő rendelkezések. A „vesztes fizet elv” alkalmazása az eljárási költségek elosztására vonatkozik.

Az EU és Vietnám közötti beruházásvédelmi megállapodás csaknem azonos az EU és Szingapúr közötti beruházásvédelmi megállapodással, és túlmutat a CETA-ban foglalt beruházásvédelmi rendelkezéseken (egy teljes mértékben működő fellebbviteli fórum és az annak tagjaira vonatkozó magatartási kódex).

A Szingapúrral kötött beruházásvédelmi megállapodáshoz hasonlóan a Vietnámmal kötött beruházásvédelmi megállapodás nem tartalmaz a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó külön fejezetet. A preambulum azonban tartalmaz a partnerségi és együttműködési megállapodásra, illetve az EU és a Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodásra, valamint az abban foglalt értékekre és elvekre vonatkozó hivatkozásokat, többek között a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetben.

A Vietnám és az uniós tagállamok között hatályban lévő 21 kétoldalú beruházási megállapodást hatálybalépését követően felváltja EU és Vietnám közötti beruházási megállapodás.

Az előadó a megállapodás jóváhagyását javasolja.