<Date>{24/01/2020}24.1.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0006/2020</NoDocSe>
PDF 214kWORD 77k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>     <RefProcLect>***I</RefProcLect>

<Titre>Németországnak a Svájccal kötött, közúti szállításról szóló meglévő kétoldalú megállapodásának a két ország között a határ menti régiókban végzett, nemzetközi autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatások során folytatott kabotázsműveletek engedélyezése céljából történő módosítására való felhatalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról</Titre>

<DocRef>(COM(2019)0221 – C9-0001/2019 – 2019/0107(COD))</DocRef>


<Commission>{TRAN}Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság</Commission>

Előadó:  <Depute>Markus Ferber</Depute>

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

Németországnak a Svájccal kötött, közúti szállításról szóló meglévő kétoldalú megállapodásának a két ország között a határ menti régiókban végzett, nemzetközi autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatások során folytatott kabotázsműveletek engedélyezése céljából történő módosítására való felhatalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2019)0221 – C9-0001/2019 – 2019/0107(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0221),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 2. cikkének (1) bekezdésére, valamint 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C9-0001/2019),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

 tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. szeptember 25-i véleményére[1],

 a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

 tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

 tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0006/2020),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget léptet, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 


 

<RepeatBlock-Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>1</NumAm>

<DocAmend>Határozatra irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>1 bevezető hivatkozás</Article>

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére és 91. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

</Amend>

</RepeatBlock-Amend>


INDOKOLÁS

A határozatra irányuló javaslat válasz Németország arra irányuló kérésére, hogy az Unió az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban hatalmazza fel arra, hogy módosítsa a Svájccal 1953-ban kötött, közúti szállításról szóló kétoldalú megállapodását a célból, hogy kabotázsműveleteket engedélyezzen a két ország között a határ menti régiókban autóbusszal végzett személyszállítás során. Az EU–Svájc Szárazföldi Szállítási Bizottság 2018. júniusi ülése során Svájc tájékoztatta a Bizottságot, hogy szintén támogatja egy ilyen megállapodás megkötését.

 

A közösségi engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli fuvarozók által az Unión belül végzett, javasolt kabotázsműveletek érintik az autóbusz-szolgáltatások belső piacának működését, amelyet az 1073/2009/EK rendelet hozott létre. Érintik továbbá az EU és Svájc közötti közúti szállításról szóló megállapodást is, amely szerint a kabotázsműveletek nem engedélyezettek, kivéve a tagállamok és Svájc közötti, a megállapodás megkötésekor már hatályban lévő megállapodásokban biztosított előzetesen meglévő jogok esetében (azonban semmilyen megállapodás nem rendelkezik kabotázsjogokról). Jelenleg csak Franciaországnak van Svájccal olyan megállapodása, amely engedélyezi a kabotázst (a kétoldalú megállapodást 2007-ben módosították).

 

A Németország által tervezett kötelezettségvállalások az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unió felhatalmazhatja a tagállamokat arra, hogy fellépjenek a kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken. Az ilyen felhatalmazást az uniós jogalkotónak kell megadnia az EUMSZ 91. cikkében említett jogalkotási eljárással összhangban.

 

Az előadó megjegyzi, hogy a Bizottság javaslata értelmében az engedélyezés feltétele, hogy ne legyen megkülönböztetés az Unióban letelepedett fuvarozók között, és ne torzuljon a verseny. A kabotázsműveletek földrajzi hatóköre is egyértelműen korlátozott, mivel azok csak Németországnak a javasolt határozat szövegében meghatározott határ menti régióiban lennének engedélyezve – a baden-württembergi Freiburg és Tübingen járásban, valamint a bajorországi Schwaben járásban – a Németország és Svájc között autóbusszal végzett személyszállítás nyújtása során.

 

Az előadó javasolja a bizottsági javaslat támogatását, mivel az javítaná a határokon átnyúló közlekedési összeköttetéseket a két ország között, hozzáférhetőbbé és vonzóbbá tenné az autóbusszal történő utazást, és több választási lehetőséget biztosítana a határ két oldalán élő és dolgozó emberek számára.


 

 

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

 

Karima Delli

Elnök

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: <Titre>Vélemény a Németországnak a Svájccal kötött, közúti szállításról szóló meglévő kétoldalú megállapodásának a két ország között a határ menti régiókban végzett, nemzetközi autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatások során folytatott kabotázsműveletek engedélyezése céljából történő módosítására való felhatalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat jogalapjáról</Titre> <DocRef>(COM(2019)0221 – C9-0001/2019 – 2019/0107(COD))</DocRef>

Tisztelt Elnök Asszony!

Az Ön bizottsága 2019. november 13-án kelt levelében[2] az eljárási szabályzat 40. cikkének (2) bekezdése alapján kérte a Jogi Bizottság véleményét a Németországnak a Svájccal kötött, közúti szállításról szóló meglévő kétoldalú megállapodásának a két ország között a határ menti régiókban végzett, nemzetközi autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatások során folytatott kabotázsműveletek engedélyezése céljából történő módosítására való felhatalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat jogalapjának megfelelőségéről[3].

2020. január 9-i ülésén a bizottság megvizsgálta a fent említett kérdést.

 

I – Háttér

A Bizottság a javaslat jogalapjaként az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdését és 91. cikkét használta fel. A Tanács általános megközelítésében módosította a jogalapot, és törölte az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó utalást.

 

II – A Szerződés vonatkozó cikkei

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkei a következőképpen rendelkeznek:

2. cikk

(1) Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása.

(...)

3. cikk

(...)

(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

91. cikk

(az EKSZ korábbi 71. cikke)

 

(1) A 90. cikk végrehajtása céljából és a közlekedés sajátosságainak figyelembevételével az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően meghatározza:

a) a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat;

b) azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet;

c) a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket;

d) bármely más megfelelő rendelkezést.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor figyelembe kell venni azokat az eseteket, ahol az intézkedések alkalmazása egyes régiókban súlyosan befolyásolhatja az életszínvonalat, a foglalkoztatási szintet, illetve a közlekedési eszközök és infrastruktúra működtetését.

III – Az EUB ítélkezési gyakorlata a jogalap megválasztásáról

A Bíróság a megfelelő jogalap kérdését hagyományosan alkotmányos jelentőségű kérdésnek tekinti, amely garantálja a hatáskör-átruházás elvének betartását (az EUSZ 5. cikke), és meghatározza az Unió hatáskörének jellegét és terjedelmét[4].

A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az uniós intézkedések jogalapja megválasztásának olyan objektív tényezőkön kell alapulnia, amelyek alkalmasak bírósági felülvizsgálatra, mint például különösen az intézkedés célja és tartalma[5].

A helytelen jogalap megválasztása tehát elegendő indok lehet a szóban forgó jogi aktus megsemmisítésére. Ebben az összefüggésben a helyes jogalap meghatározása szempontjából nem bír jelentőséggel valamely intézmény azon kívánsága, hogy aktívabban részt vegyen az adott jogi aktus elfogadásában, sem a jogi aktus elfogadásának körülményei vagy az adott jogi aktus által érintett területen egyéb tekintetben végzett munka[6].

Ha a jogi aktus vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, a jogi aktust egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani[7].

Ugyanakkor ha a jogi aktus egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne, e jogi aktust a különböző megfelelő jogalapokra kell helyezni[8], feltéve, hogy a különböző jogalapokra meghatározott eljárások nem összeegyeztethetetlenek és nem veszélyeztetik az Európai Parlament jogait[9].

IV – A javasolt intézkedés célja és tartalma

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás (a továbbiakban: az EU-megállapodás)[10] értelmében az autóbusszal történő személyszállítás formájában végzett kabotázs nem engedélyezett.

Németország felhatalmazást kért az Uniótól arra, hogy az ilyen kabotázst ezen országok határ menti régióiban való engedélyezése céljából módosítsa a Svájccal kötött kétoldalú megállapodást.

A javaslat lényegében egyetlen rendelkezésből áll, amelyben Németország felhatalmazást kap arra, hogy módosítsa a Svájccal való megállapodást abból a célból, hogy engedélyezze a kabotázsműveleteket Németország és Svájc határ menti régióiban a két ország közötti, autóbusszal végzett szolgáltatások során, feltéve hogy az uniós szolgáltatók azonos bánásmódban részesülnek, és a verseny nem torzul.

V – A megfelelő jogalap megvizsgálása és meghatározása

A jogalap megválasztását illetően a Bizottság indokolása a következőket tartalmazza:

„Az [EUMSZ] 3. cikkének (2) bekezdése szerint „[a]z Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja”.

Az 1073/2009/EK rendelet alapján Unión belül kabotázsműveleteket kizárólag a közösségi engedéllyel rendelkező fuvarozók végezhetnek bizonyos feltételek mellett. A más fuvarozók – különösen a harmadik országbeli fuvarozók – számára ilyen műveletek végzését engedélyező nemzetközi kötelezettségvállalások az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében érintik a fenti rendeletet.

Továbbá, az ilyen nemzetközi kötelezettségvállalások az uniós megállapodást – különösen annak 20. cikkét – is érintik. Azokat a fenti cikk (1) bekezdése nem engedélyezi, kivéve a (2) bekezdésben foglaltak szerint. 

Következésképpen az olyan kötelezettségvállalások, mint amilyeneket Németország tervez, az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unió felhatalmazhatja a tagállamokat arra, hogy fellépjenek a kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken.

E javaslat célja, hogy felhatalmazza Németországot arra, hogy módosítsa a Svájccal kötött, közúti szállításról szóló meglévő bilaterális megállapodását a célból, hogy engedélyezze a kabotázsműveleteket a két ország határ menti régióiban autóbusszal végzett, határon átnyúló személyszállítási szolgáltatásnyújtás terén.” [11]

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy „a javaslat jogalapja az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 91. cikke.”[12]

a) Az EUMSZ 91. cikkének megfelelősége

A 91. cikk biztosítja a jogalapot a vasúti, közúti és belvízi közlekedést érintő közlekedéspolitika területén. A javaslat céljának és tartalmának fényében nyilvánvaló, hogy a javaslat a közlekedési ágazat belső piacának működéséhez kapcsolódik. Az EUMSZ 91. cikke ezért megfelelő jogalapnak tekinthető a javaslathoz.

b) Az EUMSZ 2. cikke (1) bekezdésének jogalapként való hozzáadása nem lehetséges

Az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdése ugyanakkor nem használható jogalapként. E rendelkezés ugyanis nem ruházza fel az intézményeket uniós jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel. Ezért nem használható jogalapként.

A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a javaslatok (5) preambulumbekezdése helyesen emlékeztet arra, hogy „[a harmadik országbeli, engedéllyel nem rendelkező fuvarozók számára kabotázsműveletek végzését lehetővé tevő nemzetközi kötelezettségvállalások] az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak. A tagállamok csak akkor tárgyalhatnak ilyen kötelezettségvállalásokról és tehetnek ilyen kötelezettségvállalásokat, ha arra az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Uniótól felhatalmazást kapnak.”

A jelen ügyben az ilyen felhatalmazást az EUMSZ 91. cikke szerinti rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogalkotási aktus biztosítja.

VI – Következtetés és ajánlás

A Jogi Bizottság 2020. január 9-i ülésén ennek megfelelően 21 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett úgy határozott[13], hogy javasolja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságnak a 91. cikknek a javasolt határozat egyetlen jogalapjaként való megtartását.

Tisztelettel:

 

 

 

Lucy Nethsingha

 

 

 


 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Javaslat a Németországnak a Svájccal kötött, közúti szállításról szóló meglévő kétoldalú megállapodásának a két ország között a határ menti régiókban végzett, nemzetközi autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatások során folytatott kabotázsműveletek engedélyezése céljából történő módosítására való felhatalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra

Hivatkozások

COM(2019)0221 – C9-0001/2019 – 2019/0107(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

13.5.2019

 

 

 

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

15.7.2019

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

15.7.2019

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

 A határozat dátuma

EMPL

24.7.2019

 

 

 

Előadók

 A kijelölés dátuma

Markus Ferber

26.8.2019

 

 

 

A jogalap vizsgálata

 A JURI véleményének dátuma

JURI

9.1.2020

 

 

 

Az elfogadás dátuma

21.1.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Scott Ainslie, Izaskun Bilbao Barandica, David Bull, Marco Campomenosi, Ciarán Cuffe, Johan Danielsson, Andor Deli, Anna Deparnay-Grunenberg, Ismail Ertug, Gheorghe Falcă, Giuseppe Ferrandino, Søren Gade, Isabel García Muñoz, Jens Gieseke, Kateřina Konečná, Elena Kountoura, Julie Lechanteux, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Benoît Lutgen, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Cláudia Monteiro de Aguiar, June Alison Mummery, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Philippe Olivier, Dominique Riquet, Vera Tax, Barbara Thaler, Petar Vitanov, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Lucia Vuolo, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Clotilde Armand, Leila Chaibi, Angel Dzhambazki, Markus Ferber, Maria Grapini, Pierre Karleskind, Andrey Novakov, Catherine Rowett, Henna Virkkunen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Tiziana Beghin, Elena Lizzi, Juozas Olekas, Tsvetelina Penkova

A benyújtás dátuma

24.1.2020

 


 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

47

+

ECR

Angel Dzhambazki, Peter Lundgren, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

GUE/NGL

Leila Chaibi, Kateřina Konečná, Elena Kountoura

ID

Marco Campomenosi, Julie Lechanteux, Elena Lizzi, Philippe Olivier, Lucia Vuolo

NI

Tiziana Beghin

PPE

Andor Deli, Gheorghe Falcă, Markus Ferber, Jens Gieseke, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Andrey Novakov, Barbara Thaler, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi

RENEW

Clotilde Armand, Izaskun Bilbao Barandica, Søren Gade, Pierre Karleskind, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Dominique Riquet

S&D

Johan Danielsson, Ismail Ertug, Giuseppe Ferrandino, Isabel García Muñoz, Maria Grapini, Bogusław Liberadzki, Juozas Olekas, Tsvetelina Penkova, Vera Tax, Petar Vitanov

VERTS/ALE

Scott Ainslie, Ciarán Cuffe, Anna Deparnay-Grunenberg, Tilly Metz, Catherine Rowett

 

0

-

 

 

 

2

0

NI

David Bull, June Alison Mummery

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1]  HL C 14., 2020.1.15., 118. o.

[2] D 315855/JURI-vélemény a jogalapról az eljárási szabályzat 40. cikkének megfelelően.

[3] Javaslat a Németországnak a Svájccal kötött, közúti szállításról szóló meglévő kétoldalú megállapodásának a két ország között a határ menti régiókban végzett, nemzetközi autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatások során folytatott kabotázsműveletek engedélyezése céljából történő módosítására való felhatalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra [2019/0107(COD)].

[4] 2/00. sz. vélemény, ECLI:EU:C:2001:664, 5. pont.

[5] Lásd a C-411/06. sz., Bizottság kontra az Európai Parlament és a Tanács ügyet, 2009. szeptember 8., EU:C:2009:518, 45. pont.

[6] A C-269/97. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2000:183, 44. pont.

[7] A C-137/12. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítélet, EU:C:2013:675, 53. pont; a C-411/06. sz. ügy, EU:C:2009:518, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a C-490/10. sz., Parlament kontra Tanács ügy, EU:C:2012:525, 45. pont; a C-155/07. sz., Parlament kontra Tanács ügy, EU:C:2008:605, 34. pont.

[8] A C-211/01. sz., Bizottság kontra Tanács ügy, ECLI:EU:C:2003:452, 40. pont; a C-178/03. sz. Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügy, ECLI:EU:C:2006:4, 43–56. pont.

[9] A C-300/89. sz., Bizottság kontra Tanács (titán-dioxid) ügy, ECLI:EU:C:1991:244, 17–25. pont; a C-268/94. sz., Portugália kontra Tanács ügy, ECLI:EU:C:1996:461.

[10] Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a vasúti és közúti áru- és személyszállításról (HL L 114., 2002.4.30., 91. o.).

[11] Lásd az indokolás 2. oldalát.

[12] Lásd az indokolás 3. oldalát.

[13] A zárószavazáson jelen voltak: Lucy Nethsingha (elnök), Marion Walsmann (alelnök), Ibán García Del Blanco (alelnök), Raffaele Stancanelli (alelnök), Franco Roberti (vélemény előadója), Gunnar Beck, Patrick Breyer, Geoffroy Didier, Angel Dzhambazki, Evelyne Gebhardt, Esteban Gonzáles Pons, Jackie Jones, Mislav Kolakušić, Gilles Lebreton, Karen Melchior, Sabrina Pignedoli, Jiří Pospíšil, Liesje Schreinemacher, Marie Toussaint, Tóth Edina (Szájer József nevében, a 209 cikk (7) bekezdése értelmében), Bettina Vollath és Axel Voss.

Utolsó frissítés: 2020. február 10.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat