JELENTÉS nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

28.1.2020 - (06050/2019 – C9-0023/2019 – 2018/0356M(NLE))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Geert Bourgeois

Módosítások

• 001-001/REV2 (PDF - 108 KB)
• 001-001/REV2 (DOC - 71 KB)
• 002-012 (PDF - 137 KB)
• 002-012 (DOC - 86 KB)
• 013-013 (PDF - 104 KB)
• 013-013 (DOC - 70 KB)
• 014-016 (PDF - 113 KB)
• 014-016 (DOC - 72 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(06050/2019 – C9-0023/2019 – 2018/0356M(NLE))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06050/2019),

– tekintettel az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás tervezetére (06051/2019),

– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (0000/2019),

– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikkének (1) bekezdésével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) és v) pontjával, valamint 218. cikke (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0023/2019),

– tekintettel a 2012. június 27-én Brüsszelben aláírt és 2016 októberében hatályba lépett, egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra[1],

– tekintettel a 2019. október 17-én aláírt részvételi keretmegállapodásra, amely meg fogja könnyíteni Vietnám részvételét az Európai Unió által vezetett polgári és katonai válságkezelési műveletekben, és amely mindkét fél határozott elkötelezettségét tanúsítja a nemzetközi béke és biztonság szabályalapú többoldalú megközelítése iránt,

– tekintettel az Európai Unió Bírósága által az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése szerint a 2/15. sz. ügyben kiadott, a Bizottság által 2015. július 10-én kért 2017. május 16-i véleményre[2],

– tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására[3],

– tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című közleményére,

– tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamaival kötendő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások folytatásáról szóló, 2009. december 22-i tanácsi határozatra,

– tekintettel az ASEAN-tagállamokkal kötendő régióközi szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos, 2007. április 23-i tárgyalási irányelvekre,

– tekintettel a Vietnámról szóló 2016. június 9-i állásfoglalására[4],

– tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságának vietnámi helyzetéről, többek között Nguyen Van Hoa esetéről szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására[5],

– tekintettel a Vietnámról, nevezetesen a politikai foglyok helyzetéről szóló, 2018. november 15-i állásfoglalására[6],

– tekintettel az Európai Bizottság által az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás előzetes emberi jogi hatásvizsgálatának elmulasztásáról szóló 1409/2014/MHZ sz. ügyben az európai ombudsman által hozott, 2016. február 26-i határozatra[7],

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 91., 100., 168. és 207. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

– tekintettel a gyermekmunkáról szóló, 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel a Tanács üzleti és emberi jogokra vonatkozó, 2016. június 20-i következtetéseire,

– tekintettel az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás[8] gazdasági hatásaira,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Vietnámról szóló, 2019. évi egyetemes időszakos felülvizsgálatára,

– tekintettel a (2018. október 28. és november 1. közötti) vietnámi tényfeltáró látogatása nyomán megfogalmazott következtetésekre és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat visszaszorítása terén az ország által elért eredményekről szóló, a Bizottság által 2017. október 23-án egy „sárga lap” kiadásáról küldött értesítést követően készített, 2018. májusi bizottsági értékelésre,

– tekintettel a határozat tervezetéről szóló, ...-i jogalkotási állásfoglalására[9],

– tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (2) bekezdésére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére,

– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0017/2020),

A. mivel Vietnám az Európai Unió stratégiai partnere, és mivel az EU és Vietnám céljai megegyeznek a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése, a versenyképesség javítása, a szegénység leküzdése és a fenntartható fejlődési célok végrehajtása tekintetében, továbbá mindkét fél erősen elkötelezett a nyílt, szabályalapú kereskedelem és a többoldalú kereskedelmi rendszer iránt;

B. mivel ez a második kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amely az EU és egy ASEAN-tagállam között jött létre, és egyúttal jelentős lépés egy régióközi szabadkereskedelmi megállapodás felé; mivel ez a megállapodás az EU és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás mellett, amelyhez a Parlament 2019. február 13-án adta egyetértését, referenciaként fog szolgálni azon megállapodások számára, amelyekről az Unió jelenleg folytat tárgyalásokat a többi fő ASEAN-gazdasággal;

C. mivel a világ jövőbeni gazdasági növekedésének 90%-a várhatóan Európán kívül, jelentős részben Ázsiában fog létrejönni;

D. mivel Vietnám 2007-ben csatlakozott a WTO-hoz, jelenleg pedig nyitott és a szabadkereskedelem tekintetében fogadókész gazdaság, ahogyan ezt 56 országgal kötött 16 kereskedelmi megállapodása is bizonyítja;

E. mivel Vietnám alapító tagja a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodásnak (CPTPP), valamint részt vett a regionális átfogó gazdasági partnerségről (RCEP) szóló, nemrégiben lezárult tárgyalásokban;

F. mivel Vietnám lendületben levő, versenyképes és összekapcsolt gazdasággal, csaknem 100 millió polgárral, bővülő középosztállyal, valamint fiatal és dinamikus munkaerővel rendelkezik, bár továbbra is alacsonyabb-közepes jövedelmű gazdaságnak minősül, amely fejlődését illetően sajátos kihívásokkal küzd, amint ezt az UNDP humán fejlettségi mutatóján elfoglalt helyzete is mutatja, ugyanis jelenleg 189 országból a 116. helyen áll;

G. mivel Vietnám ugyanakkor egyike az ASEAN leggyorsabban fejlődő országainak, és GDP-jének átlagos növekedése a 2000–2018 közötti időszakban mintegy 6,51%-os volt; mivel a becslések szerint Vietnám növekedése az elkövetkező években hasonlóan gyors ütemben folytatódik;

H. mivel az EU jelenleg Kína és Dél-Korea után Vietnám harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az USA után pedig a második legnagyobb exportpiaca; mivel az országba irányuló uniós kivitel az elmúlt tíz évben a becslések szerint évente átlagosan 5–7%-kal bővült; mivel a Bizottság által készített gazdasági hatásvizsgálat azt jelezte előre, hogy „az uniós cégek exportból származó nyeresége 2035-re eléri a 8 milliárd eurót”, Vietnám EU-ba irányuló exportja pedig „várhatóan 15 milliárd euróval nő”; mivel az e megállapodás által kínált lehetőségeket fontos maximálisan kihasználni, hogy azok előnyeit a vállalkozások, különösen a kkv-k lehető legszélesebb köre élvezhesse;

I. mivel a Tanács hangsúlyozta, hogy az EU érdeke az, hogy továbbra is vezető szerepet játsszon a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend – mint az EU átfogó prioritása – koherens, teljes körű és hatékony végrehajtásában, ami polgárainak javát szolgálja és egyben segít megőrizni hitelességét Európában és világszerte is; mivel a valamennyi biztosjelöltnek megküldött megbízólevélben Ursula von der Leyen megválasztott elnök ragaszkodott ahhoz, hogy a biztosok mindannyian biztosítsák saját szakpolitikai területükön az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását;

J. mivel Vietnám továbbra is kihívásokkal néz szembe a fenntartható fejlődés, az emberi, politikai és polgári jogok, különösen a kisebbségek helyzete, az alapvető szabadságok, a vallásszabadság és a sajtószabadság, a természeti erőforrások (például a homok, a halállomány és a faanyag) kiaknázása, a hulladékgazdálkodás és a szennyezés tekintetében; sajnálja, hogy az EU és Vietnám továbbra is eltérő álláspontot képvisel a nemzetközi emberi jogi testületek Vietnámra vonatkozó ajánlásait, valamint az említett ajánlások – például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához kapcsolódó ajánlások – végrehajtását illetően; mivel a vietnámi foglyok kényszermunkára fogása továbbra is aggodalomra ad okot;

K. mivel az 1986-ban kezdeményezett gazdasági és politikai reformok ellenére Vietnám továbbra is egypárti állam, amely nem ismeri el az alapvető szabadságokat, például az egyesülés szabadságát, a szólásszabadságot, a vallásszabadságot és a sajtószabadságot; mivel a rezsim elnyomó jellegét, valamint az emberi jogok Vietnámban történő súlyos és szisztematikus megsértését az Európai Külügyi Szolgálat dokumentálta az EU emberi jogokról és a demokráciáról szóló, 2018. évi éves jelentésében, kiemelve különösen a politikai foglyok növekvő számát az országban;

L. mivel 2018. november 15-i állásfoglalásában a Parlament felszólította a vietnámi kormányt, hogy „vonják vissza, vizsgálják felül vagy módosítsák valamennyi elnyomó jogszabályukat, először is a büntető törvénykönyvet”; mivel Vietnám erre a felhívásra nem reagált; mivel Vietnám nem fogadta el a büntetőjogi jogszabályokban szereplő visszaélésszerű rendelkezések módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó, a legutóbbi, 2019. márciusi egyetemes időszakos felülvizsgálat keretében tett ajánlások egyikét sem;

M. mivel az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás elismeri az élő tengeri erőforrások és ökoszisztémák megőrzése és fenntartható kezelése biztosításának fontosságát a fenntartható akvakultúra előmozdítása mellett, és 13. cikkének (9) bekezdése együttműködést irányoz elő a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén;

N. mivel egyes halat tartalmazó termékek, például az 1604 14 21 és az 1604 14 26 KN-kód alá tartozó termékek nem tartoznak a szabadkereskedelmi megállapodás vámmentes rendszerének hatálya alá, mert e termékeket az Európai Unió „érzékenyeknek” tekinti;

O. mivel elismert tény, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat a tengeren folytatott szervezett bűnözésnek minősül, amely világszerte katasztrofális környezeti és társadalmi-gazdasági hatásokkal jár, és tisztességtelen versenyt teremt az európai halászati ágazat számára;

P. mivel Vietnám a világ negyedik legnagyobb haltermelője, az Európai Uniót közvetlenül megelőzve, valamint az akvakultúra-termékek negyedik legnagyobb termelője;

Q. mivel a halászati és akvakultúra-termékek területén az EU folytatja a világon a legnagyobb értékű kereskedelmet, amelynek volumene 2017-ben meghaladta a 2,3 milliárd eurót; mivel az Unió az általa elfogyasztott haltermékek több mint 65%-át importálja, és Vietnám egyik legfőbb külföldi befektetője;

R. mivel Vietnám mindmáig egyetlen földrajzi árujelzővel ellátott terméket, egy Phú Quốc elnevezésű halszószt helyezett az uniós minőségrendszereken belül oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) védelme alá; mivel a szabadkereskedelmi megállapodás 169 uniós bor, szeszes ital és élelmiszer földrajzi árujelzője számára irányoz elő oltalmat Vietnámban, és a kölcsönösség szellemében 39 vietnámi földrajzi árujelző számára az EU-ban;

S. mivel Vietnám 95 millió fős piaccal rendelkezik, hosszú múltra visszatekintő hagyományokkal a halak és akvakultúra-termékek fogyasztása terén, és az Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN térségében; mivel a halászat komoly növekedési potenciált és jelentős előnyöket kínálhat az európai kis- és középvállalkozások számára; mivel ez az ágazat létfontosságú az európai jólét és innováció szempontjából;

1. hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás az Unió és valamely fejlődő ország között valaha létrejött legkorszerűbb, legátfogóbb és legambiciózusabb megállapodás, és annak hivatkozási pontként kell szolgálnia az EU fejlődő országokkal és különösen az ASEAN-térséggel kapcsolatos szerepvállalása tekintetében; emlékeztet arra, hogy Vietnám a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését követően egy kétéves átmeneti időszakon át GSP-kedvezményezett marad;

2. megállapítja, hogy a tárgyalásokat – amelyek 2012 júniusában kezdődtek – tizennégy tárgyalási forduló után 2015 decemberében zárták le, és sajnálja, hogy emiatt a megállapodást csak késéssel lehetett aláírásra és ratifikálásra bocsátani, nevezetesen a Tanács azzal kapcsolatos késedelme miatt, hogy az európai választások előtt kellő időben kérje az Európai Parlament jóváhagyását;

3. hangsúlyozza a megállapodás gazdasági és stratégiai jelentőségét, mivel az EU és Vietnám közös célokat tűztek ki maguk elé, mégpedig a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzését, a versenyképesség javítását, a szegénység elleni küzdelmet, a szabályalapú többoldalú kereskedelmi rendszer elősegítését, a fenntartható fejlődési célok elérését, valamint a munkavállalói jogok és az alapvető szabadságok támogatását; hangsúlyozza azokat a geopolitikai megfontolásokat, amelyek miatt az EU távol-keleti partnerei kulcsfontosságú partnerek lehetnek a komplex helyi földrajzi-gazdasági környezetben;

4. megjegyzi, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke rögzíti, hogy az Unió nemzetközi szintű fellépését vezérlő elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása; hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 208. cikkével összhangban tiszteletben kell tartani a politikák fejlesztési együttműködési célkitűzésekkel való összehangolásának elvét;

5. hangsúlyozza a megállapodás jelentőségét az uniós vállalkozásoknak a térségen belüli versenyképessége szempontjából; megjegyzi, hogy az európai vállalatok fokozódó versennyel néznek szembe azon országok részéről, amelyekkel Vietnám már kötött szabadkereskedelmi megállapodást, nevezetesen a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodást (CPTPP);

6. reméli, hogy a megállapodás az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodással együtt további előrelépést jelent majd magas szintű normák és szabályok meghatározása felé az ASEAN térségében, és segít kikövezni az utat a jövőbeli régióközi kereskedelmi és beruházási megállapodás felé; kiemeli, hogy a megállapodás egyidejűleg erőteljes jelzésül szolgál, támogatva a szabad, tisztességes és kölcsönös kereskedelmet egy olyan időszakban, amelyet a protekcionista tendenciák erősödése és a többoldalú szabályalapú kereskedelem alapvető megkérdőjelezése jellemez; hangsúlyozza, hogy a megállapodás segít megerősíteni az EU jelenlétét az ASEAN-térségben, figyelembe véve a regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) közelmúltbeli következtetéseit és a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodás (CPTPP) hatálybalépését; hangsúlyozza azt is, hogy a megállapodás révén az EU előmozdíthatja normáit és értékeit a térségben; emlékeztet arra, hogy teljes mértékben támogatja a többoldalúságot, és hogy fontos megvalósítani a WTO fenntartható és ambiciózus reformját, amely képes biztosítani a szabályalapú nemzetközi kereskedelmet;

7. rámutat, hogy a megállapodás a vámtarifák több mint 99%-át megszünteti[10]; megjegyzi, hogy Vietnám az uniós kivitelt sújtó importvámok 65%-át a hatálybalépéskor liberalizálja, a fennmaradó vámtételeket pedig egy tízéves időszak során fokozatosan megszünteti; megjegyzi továbbá, hogy az EU a hatálybalépéskor behozatalának 71%-át liberalizálni fogja, egy hétéves időszak leteltével pedig a vámmentesség köre eléri a 99%-ot; rámutat, hogy a megállapodás egyedi rendelkezéseket is fog tartalmazni az uniós kivitel előtt álló nem vámjellegű akadályok kezelése érdekében, amelyek gyakran komoly gátat jelentenek a kkv-k számára; úgy véli, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás hozzájárulhat az EU Vietnámmal szembeni kereskedelmi deficitjének kezeléséhez, kihasználva az ASEAN-ország növekedési potenciálját az elkövetkező években;

8. hangsúlyozza, hogy fontos garantálni az ellenőrzések hatékonyságát és megbízhatóságát, többek között megerősített európai vámügyi együttműködés révén, annak megakadályozása érdekében, hogy a megállapodás kaput nyisson más országokból származó áruk Európába való bejutásához;

9. megjegyzi, hogy e megállapodásnak köszönhetően javul a vietnámi közbeszerzésekhez való hozzáférés, összhangban a közbeszerzésről szóló megállapodással (GPA), amelynek Vietnám még nem tagja; hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás kormányzati közbeszerzésekről szóló fejezete megteremti az átláthatóságnak és az eljárás tisztességességének azon fokát, amely hasonlatos az EU által fejlett és előrehaladottabb fejlődő országokkal aláírt más szabadkereskedelmi megállapodásokhoz; hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem korlátozhatja a belföldi közbeszerzésre vonatkozó szabályokat vagy a közbeszerzések terén nyitva álló mozgásteret, amikor a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos követelmények és például a környezetvédelem, munkaügy és foglalkoztatási feltételek területén felmerülő igények meghatározására kerül sor;

10. üdvözli, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodásban szereplő, származási szabályokra vonatkozó rendelkezések az EU megközelítését követik, és főbb jellemzőik megegyeznek az uniós GSP-ben, valamint az EU Szingapúrral kötött kereskedelmi megállapodásában foglaltakkal; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon e szabályok helyes és megbízható végrehajtását, különös tekintettel a nemzeti tartalomra, és fokozottabban lépjen fel bármiféle manipuláció és visszaélés, például a harmadik országokból származó termékek újracsomagolása ellen;

11. megjegyzi, hogy Vietnám a továbbiakban nem fogja tudni kihasználni a régió más GSP-kedvezményezett kereskedelmi partnereivel megvalósuló halmozódó hatást, hogy eleget tehessen a származási szabályoknak; hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő származási szabályoknak nem szabad szükségtelenül megbontaniuk a meglévő értékláncokat, különösen azokkal az országokkal, amelyek jelenleg a GSP, a GSP+ vagy az EBA rendszer előnyeit élvezik;

12. hangsúlyozza, hogy mintegy 169 uniós földrajzi árujelző fog – az uniós jogszabályok által biztosítotthoz hasonló – elismerésben és védelemben részesülni a vietnámi piacon, tekintettel arra, hogy Vietnám fontos exportpiac Ázsiában az uniós élelmiszer- és italkivitel számára; úgy véli, hogy ezt a listát a közeljövőben bővíteni kell; hangsúlyozza továbbá, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései kedvezőtlen hatással lehetnek egyes uniós mezőgazdasági ágazatokra, többek között a rizságazatra; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan ellenőrizze ezen érzékeny termékek behozatalának forgalmát, és a jogi és gazdasági követelmények teljesülése esetén mindig maradéktalanul használja ki a védzáradékról szóló rendelet rendelkezéseit, hogy elkerülhetők legyenek az EU agrárágazataira a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának közvetlen következményeiként kifejtett esetleges kedvezőtlen hatások;

13. üdvözli az SPS-re vonatkozó nagy jelentőségű fejezetet, amely egységes és átlátható eljárást vezet be az élelmiszeripari termékek Vietnámba irányuló uniós kivitelének jóváhagyására az uniós kiviteli kérelmek jóváhagyásának felgyorsítása és a megkülönböztető bánásmód elkerülése érdekében; elismerését fejezi ki azért, hogy Vietnám kötelezi magát, hogy az uniós tagállamokból érkező azonos termékek behozatalára ugyanazokat az előírásokat alkalmazza;

14. emlékeztet arra, hogy Vietnám a szolgáltatások terén túlteljesíti a WTO-ban tett vállalásait, számos üzleti alágazatban jelentősen jobb piaci hozzáférést biztosít, és új piaci hozzáférést kínál olyan ágazatokban, mint a csomagolási szolgáltatások, a kereskedelmi vásárokkal és kiállításokkal kapcsolatos szolgáltatások vagy a bérlés/lízingelés; kiemeli, hogy Vietnám első ízben biztosított lehetőséget határokon átnyúló felsőoktatási szolgáltatások számára; üdvözli egy pozitív lista alkalmazását az egyedi kötelezettségvállalásokról szóló listában;

15. emlékeztet arra, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás gyors ratifikálása segíthet Vietnámnak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének további javításában, és garantálhatja a legmagasabb termelési színvonalat, a fogyasztók számára pedig a legjobb minőséget; hangsúlyozza, hogy Vietnám csatlakozni fog a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) internet-szerződéseihez, amelyek rögzítik a kreatív alkotásokhoz való illetéktelen online hozzáférés vagy azok ilyen felhasználásának megakadályozását szolgáló szabványokat, védelmezik a tulajdonosok jogait, továbbá megoldásokat kínálnak azokra a kihívásokra, amelyeket az új kommunikációs technológiák és módszerek támasztanak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok területén; hangsúlyozza a szabványalkotási képesség stratégiai fontosságát ebben a régióban, ahol a norma- és szabványalkotási területeken a függetlenedés tendenciája figyelhető meg; megismétli, hogy a határozott szabályozási keretek hiánya színvonalromláshoz vezethet és negatív versenyt idézhet elő a fontos jogi rendelkezésekkel kapcsolatban; rámutat, hogy a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása továbbra is az uniós politika egyik alapvető pillére, és hogy a megállapodás gyógyszerekre vonatkozó szellemitulajdon-jogi rendelkezéseit kifejezetten Vietnám fejlettségi szintjét, jelenlegi szabályozási keretét és közegészségügyi problémáit szem előtt tartva dolgozták ki;

16. sajnálatosnak tartja, hogy a megállapodás nem tartalmaz a kkv-kra vonatkozó külön fejezetet, ugyanakkor megjegyzi, hogy a megállapodás több részében szerepelnek a kkv-kra vonatkozó különféle rendelkezések; hangsúlyozza, hogy a végrehajtási szakasz döntő fontosságú lesz egy olyan cselekvési terv bevezetéséhez, amely segíti a kkv-kat a megállapodás által kínált lehetőségek kihasználásában, kezdve az átláthatóság növelésével és a releváns információk terjesztésével, hiszen a gazdaság ezen ágazata létfontosságú az európai jólét és innováció szempontjából; úgy véli, hogy a megállapodás esetleges felülvizsgálata során a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy kkv-kra vonatkozó fejezet bevezetésének lehetőségét;

17. üdvözli az állatjóléti együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a technikai segítségnyújtást és a kapacitásépítést a magas szintű állatjóléti előírások kidolgozása érdekében, és arra ösztönzi a feleket, hogy ezeket teljes mértékben használják ki; sürgeti a feleket, hogy a lehető leghamarabb dolgozzanak ki cselekvési tervet az állatjóléti együttműködéssel kapcsolatban, beleértve egy képzési, kapacitásépítő és segítségnyújtási programot a megállapodás keretében, amelynek célja az állatok jólétének biztosítása a leölés során, valamint az állatok megfelelőbb védelme a gazdaságokban és a szállítás során Vietnámban;

18. hangsúlyozza, hogy a megállapodás rögzíti az EU azon jogát, hogy saját szabványait alkalmazhassa az EU-ban árusított valamennyi árura és szolgáltatásra, emlékeztetve az uniós elővigyázatossági elvre; hangsúlyozza, hogy e szigorú – többek között nemzeti törvényekben, rendeletekben és kollektív megállapodásokban foglalt – uniós normákat sosem szabad kereskedelmi akadálynak tekinteni;

19. sajnálja, hogy a megállapodás nem tartalmaz rendelkezést a határokon átnyúló adattovábbításokra vonatkozóan; úgy véli, hogy a megállapodás jövőbeni felülvizsgálata során be kell építeni egy rendelkezést az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogszabályok tiszteletben tartásáról, és hangsúlyozza, hogy bármilyen további lépést a Parlament jóváhagyásától kell függővé tenni; megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy az általános adatvédelmi rendelet teljes mértékben összeegyeztethető a GATS szerinti általános kivételekkel;

20. hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás tartalmaz egy nagy jelentőségű, kötelező erejű fejezetet a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, amely a munkaügyi és környezeti kérdéseket a széles körben elfogadott többoldalú egyezmények és normák alapján tárgyalja; rámutat, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajthatóságát nagymértékben javítani lehetne, elsősorban – a különböző végrehajtási módszerek egyikeként – egy szankciókon alapuló mechanizmus mint végső eszköz bevezetésének megfontolása révén, másodsorban pedig a belső tanácsadó csoport (DAG) rendszerének reformjával, amint azt a Parlament többször kérte, és amint az a kereskedelempolitikáért felelős új uniós biztos megbízólevelében is szerepel; hangsúlyozza, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet célja a tágabb uniós szakpolitikai célkitűzések, nevezetesen az inkluzív növekedés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az emberi jogok, többek között a munkavállalói jogok előmozdítása és általánosságban az uniós értékek tiszteletben tartásának elősegítése; hangsúlyozza, hogy a megállapodás egyúttal a vietnámi fejlesztés és társadalmi fejlődés eszköze is, amely támogatja az országot a munkavállalói jogok javítására, a munkahelyi védelem növelésére és a környezet védelmére irányuló erőfeszítéseiben; szorgalmazza széles körű és független belső tanácsadó csoportok gyors létrehozását és működőképessé tételét, és felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a vietnámi hatóságokkal, és biztosítsa számukra a szükséges támogatást; felhívja a vegyes bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló rendelkezések végrehajtásának megerősítését célzó munkát;

21.  felszólít a vietnámi nemzetgyűlés és az Európai Parlament vegyes bizottságának felállítására, amelynek célja a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet intézkedéseinek hatékonyabb összehangolása és felülvizsgálata, valamint a megállapodás egészének végrehajtása; üdvözli a vietnámi nemzetgyűlés elnökének kedvező álláspontját ezzel a cselekvésre való felhívással kapcsolatban, és felszólít a két parlament közötti egyetértési megállapodás gyors megtárgyalására;

22. üdvözli a vietnámi kormány által eddig tett konkrét lépéseket, többek között a munkaügyi jogszabályok módosítását, a foglalkoztatás alsó korhatárára vonatkozó, a gyermekmunka eltörlését célzó jogi keretet, valamint a munkahelyi megkülönböztetésmentességre és nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalásokat; elvárja, hogy ezeket az új jogszabályokat végrehajtási rendeletekkel egészítsék ki, és azokat a vietnámi hatóságok a lehető leghamarabb, teljeskörűen hajtsák végre;

23. elismeri, hogy a gyermekmunka az utóbbi években csökkent Vietnámban, és emlékeztet arra, hogy Vietnám volt Ázsiában az első, a világban pedig a második ország, amely ratifikálta a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt; továbbá felszólítja a vietnámi kormányt, hogy terjesszen elő ambiciózus ütemtervet a gyermekmunka 2025-ig történő felszámolására és a kényszermunka, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem 2030-ig történő megszüntetésére vonatkozóan; reméli, hogy az ILO értékelése a megállapodás ratifikálása előtt, kellő időben elkészül; felhívja az EU-t és Vietnámot, hogy működjenek együtt a gyermekmunka elleni küzdelemre irányuló cselekvési terv kidolgozásában – igénybe véve a rendelkezésre álló uniós programokat is –, ideértve a vállalkozások átvilágítására szolgáló szükséges keretrendszer kidolgozását;

24. hangsúlyozza azonban, hogy e haladás ellenére még mindig komoly kihívások állnak fenn, és sürgeti a vietnámi hatóságokat, hogy konkrét intézkedések révén még nagyobb mértékben működjenek közre a munkavállalói jogokkal kapcsolatos progresszív menetrend megvalósításában, e tekintetben pedig üdvözli a megreformált munka törvénykönyvének 2019. november 20-i elfogadását; üdvözli továbbá az ILO 98. alapvető (a kollektív tárgyalásról szóló) egyezményének 2019. június 14-i ratifikálását és a vietnámi kormány arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a két fennmaradó alapvető egyezményt is ratifikálja, nevezetesen a 105. számút (a kényszermunka eltörléséről) 2020-ban, a 87. számút (az egyesülés szabadságáról) pedig 2023-ban, és felszólítja a vietnámi hatóságokat, hogy készítsen hiteles ütemtervet ezek ratifikálására; hangsúlyozza a végrehajtási rendeletek központi szerepét a felülvizsgált munka törvénykönyve és a ratifikált ILO-egyezmények végrehajtásában, ezért kiemeli, hogy a megreformált munka törvénykönyvére vonatkozó végrehajtási rendeletekbe be kell építeni a 105. és 87. számú ILO-egyezmények alapelveit; hangsúlyozza, hogy készen áll aktív párbeszédet folytatni erről a kérdésről; felhívja a vietnámi kormányt, hogy folyamatosan tájékoztassa az Európai Uniót e fennmaradó egyezmények ratifikálásának és végrehajtásának előrehaladásáról; emlékeztet az ilyen kötelezettségvállalások jelentőségére, amelyek valóban pozitív tendenciákat tükröznek egy fejlődő országban, ugyanakkor hangsúlyozza az emberi jogokra és a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések, valamint az ILO-egyezmények hatékony végrehajtásának létfontosságú szerepét; hangsúlyozza, hogy a végrehajtási jogszabályokban szereplő konkrét kritériumok, például a küszöbértékek és a nyilvántartásra vonatkozó formai követelmények nem eredményezhetik azt, hogy a független szervezeteket ténylegesen kizárják az állami szervezetekkel való versenyből; hangsúlyozza továbbá, hogy a büntetőjogi jogszabályokat összhangba kell hozni a vonatkozó ILO-egyezményekkel; hangsúlyozza, hogy Vietnámnak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából, valamint az újonnan megreformált munka törvénykönyvéből eredő kötelezettségeit oly módon kell alkalmazni, hogy az ne lehetetlenítse el a szabadságok gyakorlását, különös tekintettel a független szakszervezetek gyülekezési szabadságára; elismerését fejezi ki az EU-nak a ratifikációt megelőző feltételességgel kapcsolatban elfoglalt álláspontját illetően;

25. üdvözli az ILO tisztességes munkára vonatkozó programjának kereskedelmi vonatkozásait illetően tervezett együttműködést, különös tekintettel a kereskedelem, valamint a mindenki – ideértve a fiatalokat, a nőket és a fogyatékossággal élőket is – számára elérhető teljes körű és produktív foglalkoztatás közötti összefüggésre; felszólít az együttműködés mielőbbi és érdemi megkezdésére;

26. megállapítja, hogy Vietnám az éghajlatváltozás hatásainak, különösen a szélsőséges időjárási eseményeknek, például viharoknak és áradásoknak leginkább kitett országok egyike; nyomatékosan felszólítja a vietnámi kormányt, hogy vezessen be hatékony alkalmazkodási intézkedéseket, és biztosítsa a környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos jogszabályok hatékony végrehajtását;

27. üdvözli a többoldalú környezetvédelmi megállapodások – így az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás – tényleges végrehajtására, valamint a vadon élő állatok és növények, a biológiai sokféleség és az erdőségek megóvása és fenntartható kezelése érdekében történő fellépésre vonatkozó kötelezettségvállalást; emlékeztet arra, hogy Vietnám a tágabb ASEAN régióban az egyik legaktívabb ország a Párizsi Megállapodás programja iránt mutatott elkötelezettsége tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás mielőbbi ratifikálása, valamint a Párizsi Megállapodás teljes körű tiszteletben tartása és hatékony végrehajtása hozzájárul majd a régióban a lehető legmagasabb szintű környezetvédelmi normák biztosításához;

28. hangsúlyozza Vietnám mint az Unió jelentős délkelet-ázsiai partnere és ASEAN-ország stratégiai fontosságát, különösen, de nem kizárólag az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások, a jó kormányzás, a fenntartható fejlődés, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén; hangsúlyozza, hogy Vietnámnak az emberi jogok és a demokratikus reform előmozdításában is partnerré kell válnia; megjegyzi, hogy 2020-ban Vietnám tölti be az ASEAN elnöki tisztségét; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és Vietnámnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a Párizsi Megállapodást;

29. üdvözli az Unió és a vietnámi kormány közötti, 2019. október 17-én aláírt megállapodást, amely keretet hoz létre Vietnám uniós válságkezelési műveletekben való részvételére; hangsúlyozza, hogy Vietnám a második ázsiai partnerország, amely részvételi keretmegállapodást írt alá az Unióval; hangsúlyozza, hogy a megállapodás jelentős előrelépést jelent az Unió és Vietnám közötti kapcsolatok terén;

30. emlékeztet arra, hogy a megállapodás konkrét intézkedéseket tartalmaz a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem, valamint a fenntartható és felelős – az akvakultúrára is kiterjedő – halászati ágazat fejlesztése érdekében; e tekintetben elismeri Vietnám elkötelezettségét a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépés mellett, amely abban nyilvánult meg, hogy teljes körű tagságért folyamodott a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottságban (WCPFC), hivatalos tagjává vált a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló megállapodásnak (PSMA), 2017-ben elfogadta a felülvizsgált halászati törvényt, amely a nemzetközi és regionális kötelezettségeket, megállapodásokat és a Bizottság ajánlásait is figyelembe veszi, és végrehajtott egy, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló nemzeti cselekvési tervet;

31. elismeri azonban, hogy a vietnámi hatóságok még mindig hatalmas kihívásokkal néznek szembe az ország rendkívül szétaprózott halászflottájának kapacitásfeleslege és a tengeri erőforrások túlzott kiaknázása tekintetében, és utal a Vietnám által kapott „sárga lapra”, valamint a helyzet javítása érdekében már meghozott intézkedésekre; további intézkedésekre szólít fel a 2019. novemberi felülvizsgálat eredményeivel összhangban, és kéri a Vietnám által tett erőfeszítések folyamatos ellenőrzését és alapos ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy az ország továbbra is előrehalad a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén, továbbá garantálva az uniós piacra érkező halászati termékek teljes körű nyomon követhetőségét az illegális behozatal kiküszöbölése céljából; emlékeztet arra, hogy a „sárga lap” visszavonásának feltételéül kell szabni az Unió által 2017-ben megfogalmazott valamennyi ajánlás maradéktalan és hatékony végrehajtását;

32. elismeri, hogy Vietnám elkötelezettséget mutatott az illegális fakitermelés és erdőirtás elleni fellépés iránt azáltal, hogy az Unióval megkötötte az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodást (VPA/FLEGT); megjegyzi, hogy ez a megállapodás 2019. június 1-jén lépett hatályba, és kötelező átvilágítási kötelezettségeket vezet be az importőrökre vonatkozóan; üdvözli, hogy Vietnámban valamennyi érintett érdekelt fél nyitott és konstruktív módon vett részt e folyamatban;

33. hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a megállapodás valamennyi rendelkezésének és fejezetének tényleges végrehajtása, a piaci hozzáféréstől a fenntartható fejlődésig és valamennyi kötelezettségvállalás érvényesítéséig; úgy véli, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló összes rendelkezést úgy kell értelmezni, mint amely jogi kötelezettségeket ír elő a nemzetközi jogban és a szabadkereskedelmi megállapodásban; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő új tisztségére – aki közvetlenül a kereskedelempolitikáért felelős biztos irányítása alatt dolgozik majd –, valamint a Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának az iránti elkötelezettségére, hogy aktív szerepet vállaljon az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követésében; hangsúlyozza továbbá, hogy az európai vállalatokat, különösen a kkv-kat ösztönözni kell a megállapodás előnyeinek teljes körű kiaknázására, és hogy a végrehajtással kapcsolatos akadályokat haladéktalanul orvosolni kell;

34. hangsúlyozza, hogy a megállapodás hatálybalépése megteremti a feltételeket a két fél közötti nagyszabású és eredményes együttműködéshez a fenntartható fejlődésről szóló rendelkezések hatékony végrehajtása érdekében, ami javíthatja a politikai és emberi jogi helyzetet az országban; hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás megfelelő végrehajtása elősegítheti, hogy Vietnám megfeleljen a környezetre, az emberi jogokra, a jó kormányzásra és a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó európai előírásoknak; ezzel összefüggésben üdvözli Vietnám arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy nemzeti végrehajtási tervet ismertet majd az EVFTA rendelkezéseinek való megfelelés kapcsán;

35. emlékeztet a korábbi tapasztalatokra, amelyek azt mutatják, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások helyes végrehajtása és az uniós vállalatok helyszíni jelenléte javíthatja az emberi jogi helyzetet, a vállalati társadalmi felelősségvállalást és a környezetvédelmi normákat; kéri az uniós vállalatokat, hogy továbbra is játsszanak jelentős szerepet a szabványok és a bevált gyakorlatok átadásában annak érdekében, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás révén a legmegfelelőbb és legfenntarthatóbb üzleti környezet jöjjön létre Vietnámban;

36. kéri a megállapodás részletes és szigorú nyomon követését, valamint azt, hogy elkötelezetten törekedjünk a hiányosságok mielőbbi kezelésére kereskedelmi partnerünkkel közösen; kéri, hogy az EU támogassa a szükséges kapacitásépítési intézkedéseket, továbbá hogy Vietnám részesüljön egyedi technikai segítségnyújtásban annak érdekében, hogy projektek és szakértelem révén teljesíthesse kötelezettségvállalásait, különösen a környezetvédelmi és munkaügyi rendelkezések kapcsán; emlékezteti a Bizottságot az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásával kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács felé fennálló jelentéstételi kötelezettségeire;

37. hangsúlyozza, hogy alapvetően fontos a független civil társadalom és a szociális partnerek bevonása a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésébe, és szorgalmazza belső tanácsadó csoportok kialakítását és gyors létrehozását a megállapodás hatálybalépését követően, valamint azt, hogy e csoportokon belül biztosítsák számos különféle független és szabad civil társadalmi szervezet széles körű és kiegyensúlyozott képviseletét, beleértve a munkaügyi és környezetvédelmi ágazatban működő független vietnámi szervezeteket, továbbá az emberijog-védőket; támogatja a vietnámi civil társadalmi szervezeteknek az erre irányuló javaslatok kidolgozására tett erőfeszítéseit, továbbá támogatni fogja a kapacitásépítési erőfeszítéseket;

38. emlékeztet arra, hogy az EU és Vietnám közötti kapcsolat alapját a partnerségi és együttműködési megállapodás képezi, amely a nem gazdasági területekre, többek között a politikai párbeszédre, az emberi jogokra, az oktatásra, a tudományra és a technológiára, az igazságszolgáltatásra, a menekültügyre és a migrációra terjed ki;

39. elismeri a szabadkereskedelmi megállapodás és a partnerségi és együttműködési megállapodás közötti intézményi és jogi kapcsolatot, amely biztosítja, hogy az emberi jogok az EU és Vietnám kapcsolatának központi elemét képezzék; kiemeli a valóban pozitív emberi jogi tendenciák jelentőségét a megállapodás gyors ratifikálása szempontjából, és felszólítja a vietnámi hatóságokat, hogy elkötelezettségük jeleként hozzanak konkrét intézkedéseket a helyzet javítására; emlékeztet 2018. november 15-i kérésére, különösen a büntetőjogi jogszabályokat, a halálbüntetést, a politikai foglyokat és az alapvető szabadságok reformját illetően; nyomatékosan kéri a feleket, hogy teljes mértékben használják ki a megállapodásokat a Vietnámban fennálló sürgető emberi jogi helyzet javítása érdekében, és hangsúlyozza az EU és Vietnám közötti ambiciózus emberi jogi párbeszéd fontosságát; rámutat arra, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 1. cikke tartalmaz egy általános emberi jogi záradékot, amely megfelelő intézkedések megindítását eredményezheti, ideértve végső esetben a partnerségi és együttműködési megállapodás, implicit módon pedig az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás vagy azok egyes részeinek azonnali felfüggesztését is;

40. sajnálja, hogy a Bizottság elmulasztotta elvégezni a szabadkereskedelmi megállapodás átfogó emberi jogi hatásvizsgálatát; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen ilyen értékelést; kéri a Bizottságot, hogy amikor és amint hatásvizsgálatokat hajt végre, azokba szisztematikusan foglalja bele az emberi jogokat, többek között a jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatással bíró kereskedelmi megállapodások esetében is; rámutat arra, hogy a Bizottság utólagos gazdasági, társadalmi és környezeti hatásvizsgálat elvégzésére is kötelezettséget vállalt;

41. felhívja az Uniót és Vietnámot egy, az emberi jogokra vonatkozó független nyomonkövetési mechanizmus és egy független panasztételi mechanizmus létrehozására, amely az érintett polgárok és helyi érdekelt felek számára hatékony jogorvoslatot és az esetleges negatív emberi jogi hatások kezelésére szolgáló eszközt biztosít, különösen az államközi vitarendezési mechanizmusnak a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetre való alkalmazása révén;

42. aggodalmát fejezi ki az új kiberbiztonsági törvény bevezetésével kapcsolatban, különös tekintettel a lokalizálási és közzétételi követelményekre, az online felügyeletre és ellenőrzésre, valamint a személyesadat-védelmi intézkedésekre, amelyek nem egyeztethetők össze az EU értékalapú és liberalizációra irányuló kereskedelmi menetrendjével; üdvözli az intenzív párbeszéd iránt mutatott hajlandóságot, beleértve a vietnámi nemzetgyűlés elnökének azon kötelezettségvállalását, hogy mindkét parlamentet bevonja a végrehajtási rendeletek megvitatásába és az azokról szóló tanácskozásokba; felhívja továbbá a vietnámi hatóságokat, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket, és üdvözli az EU e téren nyújtott segítségét;

43. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 8. cikke értelmében „az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”. üdvözli, hogy mind Vietnám, mind az EU aláírta a nőkkel és a kereskedelemmel kapcsolatos Buenos Aires-i WTO-nyilatkozatot, és felhívja a feleket, hogy erősítsék meg a megállapodásban a nemek közötti egyenlőségre és a kereskedelemre vonatkozó kötelezettségvállalásokat; felszólít a nők körülményeinek javítására, hogy ezáltal ők is részesülhessenek e megállapodás előnyeiből, többek között a nők érdekeit szolgáló munkahelyi és üzleti kapacitásépítés, a nők döntéshozatalban és hatalmi pozíciókban való képviseletének előmozdítása, valamint a tudomány, a technológia és az innováció területén a nők hozzáférésének, részvételének és vezető szerepének támogatása révén; emlékeztet, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy egy nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos fejezetet foglal bele a jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokba, beleértve az e megállapodás megkötését követően létrejött megállapodásokat; felszólítja az EU-t és Vietnámot, hogy kötelezzék el magukat a megállapodás végrehajtásának értékelése mellett, és annak jövőbeli felülvizsgálatába foglaljanak bele egy kifejezetten a nemek közötti egyenlőséggel és a kereskedelemmel kapcsolatos fejezetet;

44. követeli a jelenleg fogva tartott vagy elítélt valamennyi politikai fogoly és civil társadalmi szereplő – például bloggerek vagy független szakszervezeti képviselők – azonnali szabadon bocsátását, különösen a Parlament 2017. december 14-i és 2018. november 15-i állásfoglalásaiban felsorolt személyekét;

45. felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy hivatalosan számoljanak be a Parlamentnek Vietnám arra vonatkozó kötelezettségvállalásáról, hogy eredményeket ér el számos emberi jogi kérdésben, amint arra a Parlament 2015. december 17-i állásfoglalásában[11] is utalt;

46. hangsúlyozza, hogy a megállapodás a párbeszéd révén már számos területen elősegítette a változásokat, és úgy véli, hogy az alapul szolgál az emberek helyzetének párbeszéd útján történő további javításához;

47. üdvözli a megállapodást, amely még több szabad és méltányos kereskedelmi lehetőséget teremt az EU és Vietnám között; úgy véli, hogy az Európai Parlament jóváhagyása indokolt, mivel Vietnám lépéseket tesz a polgári jogok és a munkajog területén a helyzet javítása érdekében, hogy előrehaladhasson kötelezettségvállalásainak teljesítése felé;

48. felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadja el a megállapodást; 

49. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EKSZ-nek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Vietnámi Szocialista Köztársaság kormányának és parlamentjének.

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (5.12.2019)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(2018/0356M(NLE))

A vélemény előadója: Isabel Wiseler-Lima

 

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. emlékeztet arra, hogy a Parlament 2015. december 17-én egyetértését adta az EU–Vietnám átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz[12], amely meghatározza a jövőbeli kapcsolatokat, és célja a globális és regionális kihívásokkal kapcsolatos együttműködés további bővítése; aggodalommal állapítja meg, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépése óta az ország emberi jogi helyzete romlott;

2. fájlalja, hogy a Bizottság a Parlament kérése ellenére nem hajtotta végre az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás emberi jogi hatásvizsgálatát, ami ellentétes az európai ombudsman 2015. évi határozatával és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervben vállalt kötelezettségekkel, és felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul végezzen el egy ilyen értékelést; rámutat arra, hogy a Bizottság utólagos gazdasági, társadalmi és környezeti hatásvizsgálat elvégzésére is kötelezettséget vállalt;

3. hangsúlyozza Vietnám mint az Unió jelentős délkelet-ázsiai partnere és ASEAN-ország stratégiai fontosságát, különösen, de nem kizárólag az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások, a jó kormányzás, a fenntartható fejlődés, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén; hangsúlyozza, hogy Vietnámnak az emberi jogok és a demokratikus reform előmozdításában is partnerré kell válnia; megjegyzi, hogy 2020-ban Vietnám tölti be az ASEAN elnöki tisztségét; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és Vietnámnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a Párizsi Megállapodást;

4. üdvözli az Unió és a vietnámi kormány közötti, 2019. október 17-i megállapodást, amely keretet hoz létre Vietnám uniós válságkezelési műveleteiben való részvételére; hangsúlyozza, hogy Vietnám a második ázsiai partnerország, amely részvételi keretmegállapodást ír alá az Unióval; hangsúlyozza, hogy a megállapodást jelentős lépést jelent az Unió és Vietnám közötti kapcsolatok terén;

5. elismeri Vietnám erőfeszítéseit egy reformprogram végrehajtására, különösen a szabadkereskedelmi megállapodás fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetén belül a környezeti és munkavállalói jogok tekintetében; kéri a vietnámi kormányt, hogy tegyen meg minden megfelelő jogalkotási és nem jogalkotási intézkedést az elérhető legmagasabb szintű emberi jogi normák – többek között a környezetvédelmi és munkajogi normák – hatékony biztosítása és érvényesítése érdekében; üdvözli, hogy Vietnám az ILO nyolc alapvető egyezménye közül hatot már ratifikált, nevezetesen a kényszermunkáról szóló 29. egyezményt, a megkülönböztetésmentességről szóló 100. és 111. egyezményt, a gyermekmunkáról szóló 138. és 182. egyezményt, valamint legutóbb a szervezkedési jogról és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. egyezményt; nyomatékosan felszólítja a vietnámi kormányt, hogy mielőbb ratifikálja és maradéktalanul hajtsa végre a fennmaradó egyezményeket is; hatékonyan érvényesíthető mechanizmus alkalmazását kéri a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetre, valamint az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. ILO-egyezmény és a kényszermunka eltörléséről szóló 105. ILO-egyezmény ratifikálására irányuló, egyértelmű, nyilvános és kötelező erejű ütemtervet szorgalmaz;

6. továbbra is aggodalmát fejezi ki a vietnámi emberi jogi jogsértések folytatódása, többek között a politikai aktivisták, újságírók, bloggerek, másként gondolkodók és emberijog-védők elítélése, politikai megfélemlítése, intruzív jellegű megfigyelése, zaklatása, az ellenük irányuló támadások, emberrablások és tisztességtelen bírósági tárgyalások, a vallásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és az egyesülési szabadság korlátozása, valamint a halálbüntetés alkalmazása miatt; felszólítja Vietnámot, hogy vezessen be moratóriumot a halálbüntetésre, és tegyen azonnali lépéseket annak eltörlése felé; mélységesen fájlalja, hogy az elmúlt években drámai módon emelkedett a politikai foglyok, illetve a bebörtönzött újságírók, bloggerek, emberi jogi, munkaügyi, vallási és környezetvédelmi aktivisták száma; kéri, hogy bocsássanak szabadon minden olyan személyt, akit csupán a véleménynyilvánításhoz való joguk gyakorlása miatt tartanak őrizetben, és ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat;

7. rámutat arra, hogy az emberi jogok a szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetének sarokkövét képezik; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás jogok bizonyos körére, főként az alapvető ILO-egyezményekre helyezi a hangsúlyt; kéri ezért, hogy az emberi jogokat átfogóbb jelleggel illesszék be, és kapcsolódjon hozzájuk olyan végrehajtási mechanizmus, amely biztosítja azok hatékony végrehajtását; kéri a megállapodás hatásának rendszeres, független értékelését;

8. kéri Vietnámot, hogy hajtsa végre a legutóbbi egyetemes időszakos felülvizsgálat során megfogalmazott ajánlásokat; felszólítja a vietnámi hatóságokat, hogy jogszabályaikat hozzák összhangba a nemzetközi emberi jogi normákkal és kötelezettségekkel, ideértve a Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát is, amelynek Vietnám részes fele, különösen azáltal, hogy felülvizsgálják a büntető törvénykönyvet, a kiberbiztonságról szóló törvényt és a meggyőződésről és vallásról szóló törvényt; felszólítja a vietnámi kormányt, hogy a nyilvános gyűlésekre és tüntetésekre vonatkozó jogszabályokat hozza összhangba a szabad gyülekezéshez és egyesüléshez való joggal;

9. hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás 13. cikke magában foglalja a közös értékeken és érdekeken alapuló kooperatív megközelítést, figyelembe véve a felek saját fejlettségi szintje közötti különbségeket; üdvözli, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló 13. cikk hatálya alá tartozó ügyeket először a Kereskedelmi és Fenntartható Fejlődési Bizottságon belüli eszmecsere útján lehet rendezni; fájlalja, hogy az ügyek rendezésének elmaradása esetén a második mechanizmus, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy független szakértői testülethez forduljanak, továbbra is a felek saját eljárásainak és a mechanizmus alkalmazására való hajlandóságának van alárendelve; felhívja az Uniót és Vietnámot egy, az emberi jogokra vonatkozó független nyomonkövetési mechanizmus és egy független panasztételi mechanizmus létrehozására, amely az érintett polgárok és helyi érdekelt felek számára hatékony jogorvoslatot és az esetleges negatív emberi jogi hatások kezelésére szolgáló eszközt biztosít, különösen az államközi vitarendezési mechanizmusnak a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetre való alkalmazása révén;

10. rámutat arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás intézményi és jogilag kötelező erejű kapcsolatot hoz létre a partnerségi és együttműködési megállapodással; rámutat arra, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 1. cikke szabványos emberi jogi kikötést tartalmaz, amely megfelelő intézkedéseket válthat ki, végső esetben a partnerségi és együttműködési megállapodásnak vagy annak részének azonnali felfüggesztését is beleértve; emlékeztet arra, hogy az európai ombudsman az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodásról szóló 1409/201/MHZ ügyben megállapított, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás preambuluma és más hagyományos eszközök, például a partnerségi és együttműködési megállapodás „lényeges elemekre” vonatkozó feltétele nem elegendők az uniós kötelezettségek megfelelő tiszteletben tartásának biztosításához, különösen amennyiben a harmadik ország jogi szabályozása nem áll összhangban a nemzetközi emberi jogi normákkal; egy olyan mechanizmus létrehozását szorgalmazza, amely rendszeres értékelések alapján nyomon követi az emberi jogi záradék végrehajtását, valamint egy olyan eljárás meghatározását, amely a megállapodás megsértése esetére egyértelmű és hiteles következményeket határoz meg;

11. aggodalommal szemléli, hogy a vietnámi civil társadalom erőteljes elnyomás alatt áll, és hogy számos képviselője az üldöztetéstől és megtorlástól tartva nagymértékben rejtve tevékenykedik; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza a technikai támogatást és a Vietnám és a független vietnámi civil társadalom fejlesztése céljából rendelkezésére álló finanszírozást annak érdekében, hogy támogassa Vietnám nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek való megfelelését és a szabadkereskedelmi megállapodás 13. cikke megfelelő végrehajtásának ellenőrzését; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fenntartható fejlődésről szóló fejezetben előirányzott belső tanácsadó csoportokban a civil társadalom valóban független képviselői kapjanak helyet, továbbá annak tisztázására, hogy milyen mechanizmusok biztosítják majd, hogy e képviselők megfelelően és biztonságosan, , a megtorlástól való félelem nélkül betölthessék szerepüket a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának ellenőrzésében;

12. hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek és illetékes parlamentközi küldöttségének szoros figyelemmel kell kísérnie és nyomon kell követnie a vietnámi fejleményeket és a szabadkereskedelmi megállapodás valamennyi szakaszának végrehajtását a helyszíni fejleményekre való reagálás lehetővé tétele érdekében; felhívja a Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a Bizottságot, hogy folytasson szorosabb együttműködést a Parlamenttel az évenkénti emberi jogi párbeszédek előkészítése, a kapcsolódó tájékoztatók és az Unió Vietnámra vonatkozó emberi jogi országstratégiájának aktualizálása során;

13. határozottan úgy véli, hogy Vietnámban fokozni kell a jogállamiságot, a jó kormányzást, a fenntartható fejlődést és az emberi jogok tiszteletben tartását;

14. felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy hivatalosan számoljon be a Parlamentnek Vietnám arra vonatkozó kötelezettségvállalásáról, hogy eredményeket ér el számos emberi jogi kérdésben, amint arra 2015. december 17-i állásfoglalásában[13] is utalt;

15. úgy véli, hogy az egyetértést csak akkor szabad megadni, ha a vietnámi hatóságok szabadon bocsátják politikai foglyaikat; hangsúlyozza, hogy kötelezettséget kell vállalni és meg kell állapodni a Bizottsággal az ezen állásfoglalásban megfogalmazott aggályok kezelését célzó, hatékony jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések meghozatalára vonatkozó egyértelmű ütemtervvel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon ezekkel az aggályokkal.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA
FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése
Hivatkozások	2018/0356M(NLE)
Illetékes bizottság	INTA
Véleményt nyilvánított  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 24.10.2019
A vélemény előadója  A kijelölés dátuma	Isabel Wiseler-Lima 30.9.2019
Vizsgálat a bizottságban	14.10.2019	2.12.2019
Az elfogadás dátuma	4.12.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	47 7 8
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alexander Alexandrov Yordanov, Maria Arena, Traian Băsescu, Phil Bennion, Fabio Massimo Castaldo, Susanna Ceccardi, Włodzimierz Cimoszewicz, Gina Dowding, Tanja Fajon, Michael Gahler, Giorgos Georgiou, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Márton Gyöngyösi, Sandra Kalniete, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, David Lega, Nathalie Loiseau, Jaak Madison, Thierry Mariani, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Javier Nart, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Kati Piri, Diana Riba i Giner, Catherine Rowett, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Radosław Sikorski, Sergei Stanishev, Hermann Tertsch, Idoia Villanueva Ruiz, Viola Von Cramon-Taubadel, Irina Von Wiese, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers, Isabel Wiseler-Lima
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Andrea Cozzolino, Arnaud Danjean, Loucas Fourlas, Jytte Guteland, Andrzej Halicki, Martin Horwood, Katrin Langensiepen, Hannah Neumann, Juozas Olekas, Kris Peeters, Bert-Jan Ruissen, Mick Wallace, Javier Zarzalejos, Bernhard Zimniok
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)	Heidi Hautala, Gilles Lebreton, Geoffrey Van Orden

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

47	+
NI	Fabio Massimo Castaldo, Márton Gyöngyösi
PPE	Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Arnaud Danjean, Loucas Fourlas, Michael Gahler, Andrzej Halicki, Sandra Kalniete, Andrius Kubilius, David Lega, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Kris Peeters, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler-Lima, Javier Zarzalejos
RENEW	Phil Bennion, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Martin Horwood, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, Irina Von Wiese
S&D	Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Andrea Cozzolino, Tanja Fajon, Raphaël Glucksmann, Jytte Guteland, Sven Mikser, Juozas Olekas, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Kati Piri, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Sergei Stanishev
VERTS/ALE	Gina Dowding, Heidi Hautala, Katrin Langensiepen, Hannah Neumann, Diana Riba i Giner, Catherine Rowett, Viola Von Cramon-Taubadel

 

7	-
ECR	Bert-Jan Ruissen, Jacek Saryusz-Wolski, Geoffrey Van Orden, Witold Jan Waszczykowski
GUE/NGL	Mick Wallace
ID	Gilles Lebreton, Thierry Mariani

 

8	0
ECR	Hermann Tertsch, Charlie Weimers
GUE/NGL	Giorgos Georgiou, Manu Pineda, Idoia Villanueva Ruiz
ID	Susanna Ceccardi, Jaak Madison, Bernhard Zimniok

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (3.12.2019)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(2018/0356M(NLE))

A vélemény előadója: Tomas Tobé

 

 

 

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke rögzíti, hogy az Unió fellépése a következő elvekre épül: „a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása”;

2. emlékeztet az Európai Parlament vietnámi helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a véleménynyilvánítás szabadságának vietnámi helyzetéről, többek között Nguyen Van Hoa esetéről szóló, 2017. december 14-i[14], a Vietnámról szóló, 2016. június 9-i[15], valamint a Vietnámról, nevezetesen a politikai foglyok helyzetéről szóló, 2018. november 15-i állásfoglalására[16];

3. nyomatékosan felhívja az Uniót és Vietnámot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseit használja ki teljes mértékben annak érdekében, hogy hozzájáruljon az emberi jogok Vietnámon belüli megerősítéséhez; ismételten hangsúlyozza az Unió és Vietnám közötti, fejlett kétoldalú emberi jogi párbeszéd jelentőségét, különösen az intézményi keretek között és a szabadkereskedelmi megállapodás és a beruházásvédelmi megállapodás keretében;

4. üdvözli, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás/beruházásvédelmi megállapodás, illetve az EU–Vietnám partnerségi és együttműködési megállapodás között jogi kapcsolat jött létre; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy az alapvető szabadságok védelme és előmozdítása érdekében használja ki a megállapodásokban rendelkezésre álló valamennyi eszközt, végső megoldásként a felfüggesztést is beleértve;

5. hangsúlyozza a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló átfogó és kötelező erejű fejezet beillesztésének fontosságát, amely kifejezetten hivatkozik többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra, a Párizsi Megállapodásra és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre; megjegyzi, hogy a fenntartható fejlődésről szóló fejezet nem egy államközi vitarendezési mechanizmus, hanem egy, konkrétan a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó mechanizmus hatálya alatt áll, amely nem rendelkezik a kereskedelmi kedvezmények felfüggesztéséről; úgy véli, hogy az Unió egyéb lehetőségek mellett fontolóra vehetné egy szankciókon alapuló megközelítés beillesztését a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetbe; hangsúlyozza, hogy a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetbe kötelező erejű és végrehajtható rendelkezéseket kell beépíteni a munkaügyi jogok és környezetvédelmi normák megerősítéséhez való hatékony hozzájárulás érdekében, a vállalati felelősségvállalást is ideértve;

6. kéri a hatékony ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusok megerősítését; kéri a Bizottságot, hogy amikor és amint hatásvizsgálatokat hajt végre, azokba szisztematikusan foglalja bele az emberi jogokat, ideértve a jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatással bíró szabadkereskedelmi megállapodásokat is;

7. emlékeztet arra, hogy az EU–Vietnám kapcsolat alapját a partnerségi és együttműködési megállapodás képezi, amely a nem gazdasági területekre, többek között a politikai párbeszédre, az emberi jogokra, az oktatásra, a tudományra és a technológiára, az igazságszolgáltatásra, a menekültügyre és a migrációra terjed ki;

8. emlékeztet arra, hogy tiszteletben kell tartani a politikák koherenciájának elvét a fejlesztési célú együttműködés célkitűzéseivel együtt, amint azt az EUMSZ 208. cikke előírja;

9. nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy különítsen el forrásokat a civil társadalmi szervezetek, például a belföldi tanácsadó csoportok számára a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet főbb célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek magukban foglalják a kötelezettségvállalások fokozott nyomon követését, cselekvési tervek kidolgozását azon területeket illetően, amelyeken hiányosságokat állapítottak meg, valamint vitarendezési eljárások elindítását abban az esetben, ha a cselekvési terveket nem tartják tiszteletben; megjegyzi, hogy a belső tanácsadó csoportnak valóban a civil társadalmat kell tükröznie, beleértve az emberi jogokért, a munkaügyi jogokért és a környezetvédelemért küzdő szervezeteket képviselő résztvevőket is; sajnálja, hogy a belső tanácsadó csoportok megbízatása csak a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet ellenőrzésére terjed ki; nyomatékosan felhívja az Uniót és Vietnámot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseit használja ki teljes mértékben annak érdekében, hogy hozzájáruljon az emberi jogok Vietnámon belüli megerősítéséhez; ismételten hangsúlyozza az Unió és Vietnám közötti, fejlett kétoldalú emberi jogi párbeszéd jelentőségét, különösen az intézményi keretek között és a szabadkereskedelmi megállapodás és a beruházásvédelmi megállapodás keretében; fájlalja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás nem említi kiemelten a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítását;

10. elismerését fejezi ki Vietnámnak az ILO első lépésben hat alapvető egyezményének – nevezetesen a kényszermunkáról szóló 29. egyezmény, a megkülönböztetésmentességről szóló 100. és 111. egyezmény, a gyermekmunkáról szóló 138. és 182. egyezmény, valamint legutóbb a szervezkedési jogról és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. egyezmény – ratifikálásáért; nyomatékosan kéri a vietnámi kormányt, hogy mielőbb ratifikálja a fennmaradó egyezményeket, nevezetesen a kényszermunkáról szóló 105. egyezményt és az egyesülés szabadságáról szóló 87. egyezményt, valamint hangsúlyozza, hogy kritikus fontosságú annak biztosítása, hogy egy egyértelmű, a szabadkereskedelmi megállapodás Európai Parlament általi ratifikálása előtt meghatározandó menetrend szerint valamennyi egyezményt szigorúan és gyorsan beépítsék Vietnám jogrendjébe, és érvényre juttassák; felszólítja a vietnámi hatóságokat, hogy ezen egyezmények ratifikálásának megfelelően módosítsa a büntető törvénykönyvet;

11. hangsúlyozza, hogy a 978/2012/EU rendelet (az általános preferenciarendszerről szóló rendelet) 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése és hatálybalépése után a Vietnámi Szocialista Köztársaság elveszíti az általános preferenciarendszer szerint biztosított vámkedvezményekre jogosult ország jogállását; abbéli reményének ad hangot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás az általános preferenciarendszerhez képest nagyobb mértékben járul majd hozzá a növekedés, a fejlődés és a foglalkoztatás Vietnámi Szocialista Köztársaságon belüli bővüléséhez;

12. üdvözli Vietnám arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy felülvizsgálja és gyorsan ratifikálja a munka törvénykönyvét, amely ténylegesen lehetővé teszi majd a független szakszervezetek létrehozását, és elősegíti, hogy mindenki méltányos munkához juthasson; hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalása elősegítésének és gyakorlati érvényesítésének, valamint a gyermekek védelmének fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás keretében tevékenyen mozdítsa elő a gyermekmunka és a női kényszermunka elleni küzdelmet célzó projekteket, e csoportok munkafeltételeinek javítása érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőtlenséget már nem pusztán társadalmi, hanem gazdasági problémának is kell tekinteni, amely fontos kihívást jelent az inkluzív és fenntartható növekedés elérése tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a fejleményeket, és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a helyzetről.

13. hangsúlyozza, hogy emberi jogi jogsértések és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségek megszegése esetére korrekciós intézkedéseket kell elfogadni; emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlődésről szóló fejezetet figyelmesen és szigorúan nyomon kell követni, és tiszteletben tartását prioritásként kell kezelni;

14. emlékeztet arra, hogy a kereskedelempolitikákat hozzá kell igazítani az éghajlatváltozás elleni nemzeti erőfeszítések támogatásához, eleget téve a Párizsi Megállapodásnak; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodást összhangba kell hozni az EU és Vietnám közötti FLEGT-megállapodással, különösen azáltal, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetbe kötelező és érvényesíthető rendelkezéseket kell beépíteni az illegális fakitermelés, az erdőirtás, az erdőpusztulás és a nagyarányú földszerzés megállítására; hangsúlyozza, hogy e rendelkezéseket hatékonyan nyomon kell követni; hangsúlyozza különösen, hogy az említett mechanizmusnak kiemelten figyelembe kell vennie az őslakos népek és az erdőktől függő közösségek jogait, ideértve adott esetben az ILO bennszülött és törzsi népekről szóló C169. sz. egyezménye által biztosított jogokat;

15. megállapítja, hogy Vietnám az éghajlatváltozás hatásainak, különösen a szélsőséges időjárási jelenségeknek, például viharoknak és áradásoknak leginkább kitett országok egyike; nyomatékosan felszólítja a vietnámi kormányt, hogy vezessen be hatékony alkalmazkodási intézkedéseket, és biztosítsa a környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos jogszabályok hathatós végrehajtását;

16. emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2017 októberében „sárga lapot” adott ki Vietnámnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat hatékony kezelésének elmulasztása miatt; nyomatékosan kéri a vietnámi kormányt, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálása előtt ténylegesen tegyen eleget az uniós ajánlásoknak;

17. megjegyzi, hogy Vietnámban továbbra is fennállnak az emberi és szociális jogok megsértésének esetei, és hogy e tekintetben a vietnámi hatóságok részéről fokozott erőfeszítésekre van szükség; felszólítja a vietnámi kormányt, hogy vezessen be moratóriumot a halálbüntetésre, annak végleges eltörlése érdekében.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA
FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése
Hivatkozások	2018/0356M(NLE)
Illetékes bizottság	INTA
Véleményt nyilvánított  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 24.10.2019
A vélemény előadója  A kijelölés dátuma	Tomas Tobé 4.9.2019
Vizsgálat a bizottságban	5.9.2019	8.10.2019
Az elfogadás dátuma	3.12.2019
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 6 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Hildegard Bentele, Dominique Bilde, Charles Goerens, Mónica Silvana González, Pierrette Herzberger-Fofana, György Hölvényi, Martin Horwood, Rasa Juknevičienė, Beata Kempa, Pierfrancesco Majorino, Lukas Mandl, Norbert Neuser, Michèle Rivasi, Louis Stedman-Bryce, Marc Tarabella, Tomas Tobé, Miguel Urbán Crespo, Chrysoula Zacharopoulou, Bernhard Zimniok
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Alessandra Basso, Stéphane Bijoux, Marlene Mortler, Caroline Roose, Patrizia Toia

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

14	+
ECR	Beata Kempa
GUE/NGL	Miguel Urbán Crespo
ID	Bernhard Zimniok
PPE	Hildegard Bentele, György Hölvényi, Rasa Juknevičienė, Lukas Mandl, Marlene Mortler, Tomas Tobé
RENEW	Stéphane Bijoux, Charles Goerens, Chrysoula Zacharopoulou
S&D	Mónica Silvana González, Norbert Neuser

 

6	-
ID	Alessandra Basso, Dominique Bilde
NI	Louis Stedman-Bryce
VERTS/ALE	Pierrette Herzberger-Fofana, Michèle Rivasi, Caroline Roose

 

4	0
RENEW	Martin Horwood
S&D	Pierfrancesco Majorino, Marc Tarabella, Patrizia Toia

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A HALÁSZATI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (3.12.2019)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(2018/0356 M (NLE))

A vélemény előadója: Pietro Bartolo

 

 

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

– tekintettel az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás 13. cikkének (9) bekezdésére,

– tekintettel a (2018. október 28. és november 1. közötti) vietnámi tényfeltáró látogatása nyomán megfogalmazott következtetésekre és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat visszaszorítása terén az ország által elért eredményekről szóló, a Bizottság által 2017. október 23-án egy „sárga lap” kiadásáról küldött értesítést követően készített, 2018. májusi bizottsági értékelésre,

– tekintettel a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet[17] 28. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

– tekintettel az uniós piacra jutási kritériumokkal rendelkező halászati termékek megfelelőségének megállapítására vonatkozó ellenőrző intézkedések végrehajtásáról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására[18],

– tekintettel "A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

A. mivel az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás elismeri az élő tengeri erőforrások és ökoszisztémák megőrzése és fenntartható kezelése biztosításának fontosságát a fenntartható akvakultúra előmozdítása mellett, és a 13. cikk (9) bekezdése értelmében együttműködést irányoz elő a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén;

B. mivel 2017-ben az Európai Unió „sárga lapot” adott ki Vietnámnak mint a jogellenes, szabályozatlan és be nem jelentett halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országnak az ellenőrzési rendszer súlyos hiányosságai miatt, és az továbbra is érvényben van;

C. mivel halat tartalmazó egyes termékek, például az 1604 14 21 és az 1604 14 26 KN-kód alá tartozó termékek nem tartoznak az szabadkereskedelmi megállapodás vámmentes rendszerének hatálya alá, mert e termékeket az Európai Unió "érzékenyeknek" tekinti;

D. mivel elismert tény, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat a tengeren folytatott szervezett bűnözésnek minősül, amely világszerte katasztrofális környezeti és társadalmi-gazdasági hatásokkal kár, és tisztességtelen versenyt teremt az európai halászati ágazat számára;

E. mivel Vietnám a világ negyedik legnagyobb haltermelője, az Európai Uniót közvetlenül megelőzve, és az akvakultúra-termékek negyedik legnagyobb termelője;

F. mivel az EU folytatja a világon az értékét tekintve legnagyobb mértékű kereskedelmet halászati és akvakultúra-termékekkel, és a kereskedelem volumene 2017-ben elérte a több mint 2,3 milliárd eurót; mivel az Unió az általa elfogyasztott haltermékek több mint 65%-át importálja, és Vietnám egyik legfőbb külföldi befektetője;

G. mivel Vietnám mindmáig egyetlen földrajzi árujelzővel ellátott terméket, egy Phú Quốc elnevezésű halszószt helyezett az uniós minőségrendszereken belül oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) védelme alá; mivel a szabadkereskedelmi megállapodás 169 uniós bort, szeszes italt és élelmiszer földrajzi árujelzője számára irányoz elő oltalmat Vietnámban, és a kölcsönösség szellemében 39 vietnámi földrajzi árujelző számára az EU-ban;

H. mivel Vietnám 95 millió fős piaccal rendelkezik, hosszú múltra visszatekintő hagyományokkal a halak és akvakultúra-termékek fogyasztása terén, és az Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) térségében; hangsúlyozza, hogy a halászat komoly növekedési potenciált és jelentős előnyöket kínálhat az európai kis- és középvállalkozások számára, és ezt az ágazatot az európai jólét és innováció szempontjából létfontosságúnak tekinti;

1. nagyra értékeli és elismeri, hogy a vietnámi kormány 2017-ben új kerettörvényt és különböző, nem jogszabály jellegű dokumentumokat fogadott el a halászati ágazatra vonatkozóan, amely figyelembe veszi a nemzetközi és regionális kötelezettségeket, megállapodásokat és a Bizottság ajánlásait;  nagyra értékeli továbbá a halászok jogi szabályozásról való tájékoztatására irányuló, összehangolt erőfeszítéseket és a koordinált nyomonkövetési, ellenőrzési és végrehajtási struktúrák létrehozását, amelyek elkötelezettek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat hatékony kezelése és az attól való elrettentés iránt, valamint Vietnám azon kötelezettségvállalását, hogy ismerteti a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek való megfelelésre vonatkozó nemzeti végrehajtási tervét;

2. aggodalmát fejezi ki a vietnámi halászok magatartása, az úgynevezett „kékhajó-jelenség" miatt, amelyre az elmúlt években több szomszédos ország (többek között Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Indonézia és Malajzia), egyes csendes-óceáni államok (Palau, Mikronézia, Pápua Új-Guinea, a Salamon-szigetek, Vanuatu és Új-Kaledónia) és Ausztrália felségvizein is sor került, gazdasági, társadalmi és biztonsági szempontból is aggályokat ébresztve az érintett nemzetekben és a régió egészében; abbéli reményét fejezi ki, hogy a hatóságok erőfeszítései közvetlenül mind az EU és Vietnám közötti kapcsolatokat, mind a tágabb értelemben vett délkelet-ázsiai régió stabilitását fogják szolgálni;

3. nagyra értékeli a szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetében előirányzott, a fenntartható akvakultúra előmozdítására és a felek közötti, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megerősítésére irányuló együttműködési keretet;

4. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a Vietnámmal folytatott konstruktív párbeszédet a jogellenes halászat jelentette globális kihívások sikeres kezelése érdekében, és úgy ítéli meg, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás ösztönzésként szolgál Vietnám számára ahhoz, hogy megkettőzze a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni hatékony küzdelmet célzó szabályozási és ellenőrzési keret gyors létrehozására irányuló erőfeszítéseit;

5. hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése megteremtheti majd a két fél közötti jelentős és gyümölcsöző együttműködés feltételeit a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések hatékony végrehajtása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás megfelelő végrehajtása előmozdíthatja Vietnámnak a környezetvédelemre, a halászati irányításra, a munkavállalói jogokra és szociális jogokra vonatkozó uniós normáknak való megfelelését, és úgy ítéli meg, hogy a ratifikáció bármely további késedelme veszélyeztetné az Unió hitelességét és Vietnámra gyakorolt befolyását, illetve az ASEAN-régión belüli általános geostratégiai törekvéseit;

6.  nagyra értékeli az ASEAN-tagállamok közötti fokozott regionális halászati együttműködést; elismeri, hogy Vietnám kötelezettséget vállalt a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat kezelésére azáltal, hogy teljes jogú tagságot kérelmezett a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottságon (WCPFC) belül, valamint 2019. január 3-án csatlakozott a kikötő szerinti államokról szóló megállapodáshoz (PSMA), amely a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat felszámolására irányuló első, kötelező erejű nemzetközi megállapodás, valamint hogy mindkettő lehetővé teszi majd az Unió és Vietnám számára, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat kezelése céljából elmélyítsék együttműködésüket és ambiciózusabb intézkedéseket dolgozzanak ki;

7. hangsúlyozza, hogy a vietnámi hatóságok továbbra is jelentős kihívásokkal szembesülnek a rendkívül széttagolt halászflotta túlzott kapacitása és a tengeri erőforrások túlzott kiaknázása tekintetében;

8. hangsúlyozza, hogy a vietnámi halászati ágazatban súlyos munkaügyi visszaélésekről érkeznek jelentések; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy Vietnám még nem ratifikálta a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló ILO-egyezményt (ILO C188), és nyomatékosan felszólítja a vietnámi hatóságokat, hogy még a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése előtt ezt tegyék meg;

9.  nyomatékosan felszólítja a vietnámi hatóságokat, hogy az uniós és a vietnámi szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek garantálása, a tisztességtelen verseny megelőzése és annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen vietnámi termék se származzon jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból, biztosítsák az unió piacra szánt halászati termékek maradéktalan nyomonkövethetőségét és azt, hogy e termékek az uniós piacra való belépés előtt megfeleljenek az Unió általános egészségügyi, környezetvédelmi, szociális és növény-egészségügyi követelményeinek;

10. hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítására, hogy az új jogi keretet hatékonyan végrehajtsák és érvényre juttassák, különösen tartományi szinten, valamint hogy a halászati ágazat helyi szereplőivel is megértessék a szabályoknak való megfelelés jelentőségét;

11. emlékeztet arra, hogy a halászati és akvakultúra-termékek a beruházások feltételhez kötött ágazatai, amint azt a vietnámi beruházási keret is leírja, amely többek között tiltja a környezetre károsnak ítélt beruházásokat;

12. arra ösztönzi a vietnámi hatóságokat, hogy mind nemzeti, mind tartományi szinten különítsenek el elegendő pénzügyi és humán erőforrást a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem számára, továbbá fokozzák a figyelemfelhívó kampányokat és a kapacitásépítési kezdeményezéseket annak érdekében, hogy visszaszorítsák az antibiotikumok nem megfelelő használatát az akvakultúrában, és megelőzzék az antimikrobiális rezisztencia (AMR) felbukkanását;

13. hangsúlyozza az uniós kezdeményezések közötti politikai koherencia fontosságát, különös tekintettel a kereskedelmi és a környezetvédelmi tevékenységekre; kiemeli, hogy a kereskedelmi megállapodásokat össze kell kapcsolni és hangolni a közös halászati politikával, ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó uniós politikát is, valamint hogy a szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetének rendelkezéseit tiszteletben kell tartani és következetesen kell alkalmazni; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban biztosítsa a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos különböző uniós politikák hatékony érvényesítését és koherenciáját, ideértve a fenntartható halászatot és akvakultúrát is;

14. hangsúlyozza, hogy a halászati és akvakultúra-termékek kereskedelmét és a preferenciális vámokat feltételekkel, például a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek kezelését célzó vietnámi cselekvési tervhez és a szabadkereskedelmi megállapodás 13. cikkének (9) bekezdése szerint Vietnám által vállalt kötelezettségekhez kapcsolódó ellenőrzésekkel, nyomon követéssel, auditokkal és a végrehajtás felülvizsgálatával is össze kell kapcsolni;

15. aggodalommal jegyzi meg, hogy az EU-ba irányuló exportra vonatkozóan 500 tonna vámmentes tonhalkonzerv-kvótát vezettek be, ez ugyanis károsan hat az uniós konzervágazat versenyképességére, különös tekintettel arra, hogy Vietnám a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos hiányosságok miatt jelenleg is az uniós hatóságok által kiadott „sárga lap” hatálya alatt áll; úgy véli, hogy e kvóta feltételéül kell szabni e hiányosságok felszámolását, és nyomon kell követni az ilyen kontingenseknek az uniós iparra és piacra gyakorolt hatásait;

16. csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás 12.26. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések elvileg kizárják egy termék felvételét az érintett fél területén oltalomban részesítendő földrajzi árujelzők jegyzékére, ha az adott termék a szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának napján már szerepel valamelyik fél vonatkozó nyilvántartásában; ezzel összefüggésben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás szellemi tulajdonról szóló 12. fejezetébe a földrajzi árujelzőkkel védett valamennyi uniós halászati termék is bekerüljön;

17. emlékeztet arra, hogy a „sárga lapról” szóló értesítést arra irányuló nyomatékos felszólításnak kell tekinteni, hogy a vietnámi hatóságok fokozzák a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek kezelésére irányuló erőfeszítéseiket; úgy véli, hogy a „sárga lap” további kiterjesztéséhez egyértelmű operatív célkitűzéseknek és ütemterveknek kell társulniuk azzal a céllal, hogy a szükséges intézkedéseket meghozzák, és hogy e szankció építő jellegű legyen; emlékeztet egyúttal arra, hogy a „sárga lap” visszavonásának feltételéül kell szabni az Unió által 2017-ben megfogalmazott valamennyi ajánlás maradéktalan és hatékony végrehajtását;

18. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson egyedi pénzügyi és technikai támogatást Vietnámnak a tengeri eredetű élelmiszerekre vonatkozó környezeti fenntarthatósági előírások végrehajtásának megkönnyítése érdekében; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy ösztönözze a Vietnámban halászattal foglalkozó szereplőket a fenntarthatósági előírások betartására;

19. hangsúlyozza, hogy a felelősségteljes kereskedelempolitika fontos szerepet tölt be a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának biztosításában;

20.  emlékeztet arra, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet a fenntartható halászat globális szinten történő biztosításának leghatékonyabb eszköze, és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy preferenciális kereskedelmi feltételeket kínálnak egy olyan országnak, amely a „sárga lapos” eljárás hatálya alatt áll; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon Vietnám arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsa, hogy az ország eredményeket érjen el a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén, és amennyiben Vietnám nem tenne eleget a fenntartható halászattal, illetve a halak és tengeri eredetű élelmiszerek uniós piacra irányuló exportjának biztonságosságával kapcsolatos feltételeknek, úgy maradéktalanul használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, a „piros lapot” is beleértve; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli megállapodásokba foglaljon bele védintézkedéseket, például a halászati termékekre vonatkozó preferenciális vámtarifák felfüggesztésének lehetőségét a „sárga lap” feloldásáig.

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

 

22	+
ECR	Bert-Jan Ruissen, Ruža Tomašić
NI	Rosa D'Amato
PPE	Peter van Dalen, Niclas Herbst, Jeroen Lenaers, Francisco José Millán Mon, Cláudia Monteiro de Aguiar, Maria Walsh, Theodoros Zagorakis
RENEW	Izaskun Bilbao Barandica, Chris Davies, Pierre Karleskind
S&D	Clara Aguilera, Pietro Bartolo, Richard Corbett, Nicolás González Casares, Predrag Fred Matić, Manuel Pizarro
VERTS/ALE	Christian Allard, Francisco Guerreiro, Grace O'Sullivan

 

2	-
GUE/NGL	João Ferreira
NI	June Alison Mummery

 

2	0
ID	Rosanna Conte, Maxette Pirbakas

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése
Hivatkozások	2018/0356M(NLE)
A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja	17.1.2019
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 24.10.2019
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 24.10.2019	DEVE 24.10.2019	PECH 24.10.2019
Előadók  A kijelölés dátuma	Geert Bourgeois 23.9.2019
Korábbi előadók	Jan Zahradil
Vizsgálat a bizottságban	2.10.2019	6.11.2019	3.12.2019
Az elfogadás dátuma	21.1.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 9 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nikos Androulakis, Anna-Michelle Asimakopoulou, Tiziana Beghin, Geert Bourgeois, Jordi Cañas, Daniel Caspary, Anna Cavazzini, Ellie Chowns, Miroslav Číž, Arnaud Danjean, Nicola Danti, Emmanouil Fragkos, Barbara Ann Gibson, Enikő Győri, Roman Haider, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Danuta Maria Hübner, Karin Karlsbro, Jude Kirton-Darling, Maximilian Krah, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, Emmanuel Maurel, Samira Rafaela, Luisa Regimenti, Inma Rodríguez-Piñero, Massimiliano Salini, Helmut Scholz, Liesje Schreinemacher, Sven Simon, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Marie-Pierre Vedrenne, Jörgen Warborn, James Wells, Iuliu Winkler, Jan Zahradil
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Saskia Bricmont
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)	Nicolas Bay
Benyújtás dátuma	28.1.2020

 

 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

29	+
ECR	Geert Bourgeois, Emmanouil Fragkos, Jan Zahradil
ID	Roman Haider, Maximilian Krah
NI	Tiziana Beghin
PPE	Anna-Michelle Asimakopoulou, Daniel Caspary, Arnaud Danjean, Enikő Győri, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Massimiliano Salini, Sven Simon, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler
RENEW	Jordi Cañas, Barbara Ann Gibson, Karin Karlsbro, Samira Rafaela, Liesje Schreinemacher, Marie-Pierre Vedrenne
S&D	Nikos Androulakis, Miroslav Číž, Nicola Danti, Bernd Lange, Inma Rodríguez-Piñero, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt

 

9	-
GUE/NGL	Emmanuel Maurel, Helmut Scholz
ID	Nicolas Bay, Danilo Oscar Lancini, Luisa Regimenti
VERTS/ALE	Saskia Bricmont, Anna Cavazzini, Ellie Chowns, Heidi Hautala

 

2	0
NI	James Wells
S&D	Jude Kirton-Darling

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1] HL L 329., 2016.12.3., 8. o.
• [2] A Bíróság 2017. május 16-i véleménye, 2/15, ECLI:EU:C:2017:376.
• [3] HL C 101., 2018.3.16., 30. o.
• [4] HL C 86., 2018.3.6., 122. o.
• [5] HL C 369., 2018.10.11., 73. o.
• [6] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0459.
• [7] https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/en/64308
• [8] Lásd: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2019/february/tradoc_157686.pdf
• [9] Elfogadott szövegek, P9_TA(0000)0000.
• [10] A Vietnámba irányuló uniós kivitel: a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépésekor a vámtételek 65%-a megszűnik, a fennmaradó vámok pedig egy legfeljebb tízéves időszak alatt kerülnek kivezetésre (például a vietnámi gépjárműágazat uniós versennyel szembeni védelme érdekében az autókra kivetett vámok a 10 év során végig érvényben maradnak); Az EU-ba irányuló vietnámi kivitel: a hatálybalépéskor a vámtételek 71%-a megszűnik, a fennmaradó vámok pedig egy hétéves időszak alatt kerülnek kivezetésre.
   
• [11] Az Európai Parlament 2015. december 17-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Unió nevében történő megkötésére vonatkozó tanácsi határozat tervezetéről (HL C 399., 2017.11.24., 141. o.).
• [12] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0467.
• [13] Az Európai Parlament 2015. december 17-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Unió nevében történő megkötésére vonatkozó tanácsi határozat tervezetéről (HL C 399., 2017.11.24., 141. o.).
• [14] HL C 369., 2018.10.11., 73. o.
• [15] HL C 86., 2018.3.6., 122. o.
• [16] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0459.
• [17] HL L 354., 2013.12.28., 22. o.
• [18] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0223.