AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(06050/2019 – C9-0023/2019 – 2018/0356M(NLE))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06050/2019),

– tekintettel az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás tervezetére (06051/2019),

– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (0000/2019),

– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikkének (1) bekezdésével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) és v) pontjával, valamint 218. cikke (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0023/2019),

– tekintettel a 2012. június 27-én Brüsszelben aláírt és 2016 októberében hatályba lépett, egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra[1],

– tekintettel a 2019. október 17-én aláírt részvételi keretmegállapodásra, amely meg fogja könnyíteni Vietnám részvételét az Európai Unió által vezetett polgári és katonai válságkezelési műveletekben, és amely mindkét fél határozott elkötelezettségét tanúsítja a nemzetközi béke és biztonság szabályalapú többoldalú megközelítése iránt,

– tekintettel az Európai Unió Bírósága által az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése szerint a 2/15. sz. ügyben kiadott, a Bizottság által 2015. július 10-én kért 2017. május 16-i véleményre[2],

– tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására[3],

– tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című közleményére,

– tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamaival kötendő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások folytatásáról szóló, 2009. december 22-i tanácsi határozatra,

– tekintettel az ASEAN-tagállamokkal kötendő régióközi szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos, 2007. április 23-i tárgyalási irányelvekre,

– tekintettel a Vietnámról szóló 2016. június 9-i állásfoglalására[4],

– tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságának vietnámi helyzetéről, többek között Nguyen Van Hoa esetéről szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására[5],

– tekintettel a Vietnámról, nevezetesen a politikai foglyok helyzetéről szóló, 2018. november 15-i állásfoglalására[6],

– tekintettel az Európai Bizottság által az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás előzetes emberi jogi hatásvizsgálatának elmulasztásáról szóló 1409/2014/MHZ sz. ügyben az európai ombudsman által hozott, 2016. február 26-i határozatra[7],

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 91., 100., 168. és 207. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

– tekintettel a gyermekmunkáról szóló, 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel a Tanács üzleti és emberi jogokra vonatkozó, 2016. június 20-i következtetéseire,

– tekintettel az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás[8] gazdasági hatásaira,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Vietnámról szóló, 2019. évi egyetemes időszakos felülvizsgálatára,

– tekintettel a (2018. október 28. és november 1. közötti) vietnámi tényfeltáró látogatása nyomán megfogalmazott következtetésekre és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat visszaszorítása terén az ország által elért eredményekről szóló, a Bizottság által 2017. október 23-án egy „sárga lap” kiadásáról küldött értesítést követően készített, 2018. májusi bizottsági értékelésre,

– tekintettel a határozat tervezetéről szóló, ...-i jogalkotási állásfoglalására[9],

– tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (2) bekezdésére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére,

– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0017/2020),

A. mivel Vietnám az Európai Unió stratégiai partnere, és mivel az EU és Vietnám céljai megegyeznek a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése, a versenyképesség javítása, a szegénység leküzdése és a fenntartható fejlődési célok végrehajtása tekintetében, továbbá mindkét fél erősen elkötelezett a nyílt, szabályalapú kereskedelem és a többoldalú kereskedelmi rendszer iránt;

B. mivel ez a második kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amely az EU és egy ASEAN-tagállam között jött létre, és egyúttal jelentős lépés egy régióközi szabadkereskedelmi megállapodás felé; mivel ez a megállapodás az EU és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás mellett, amelyhez a Parlament 2019. február 13-án adta egyetértését, referenciaként fog szolgálni azon megállapodások számára, amelyekről az Unió jelenleg folytat tárgyalásokat a többi fő ASEAN-gazdasággal;

C. mivel a világ jövőbeni gazdasági növekedésének 90%-a várhatóan Európán kívül, jelentős részben Ázsiában fog létrejönni;

D. mivel Vietnám 2007-ben csatlakozott a WTO-hoz, jelenleg pedig nyitott és a szabadkereskedelem tekintetében fogadókész gazdaság, ahogyan ezt 56 országgal kötött 16 kereskedelmi megállapodása is bizonyítja;

E. mivel Vietnám alapító tagja a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodásnak (CPTPP), valamint részt vett a regionális átfogó gazdasági partnerségről (RCEP) szóló, nemrégiben lezárult tárgyalásokban;

F. mivel Vietnám lendületben levő, versenyképes és összekapcsolt gazdasággal, csaknem 100 millió polgárral, bővülő középosztállyal, valamint fiatal és dinamikus munkaerővel rendelkezik, bár továbbra is alacsonyabb-közepes jövedelmű gazdaságnak minősül, amely fejlődését illetően sajátos kihívásokkal küzd, amint ezt az UNDP humán fejlettségi mutatóján elfoglalt helyzete is mutatja, ugyanis jelenleg 189 országból a 116. helyen áll;

G. mivel Vietnám ugyanakkor egyike az ASEAN leggyorsabban fejlődő országainak, és GDP-jének átlagos növekedése a 2000–2018 közötti időszakban mintegy 6,51%-os volt; mivel a becslések szerint Vietnám növekedése az elkövetkező években hasonlóan gyors ütemben folytatódik;

H. mivel az EU jelenleg Kína és Dél-Korea után Vietnám harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az USA után pedig a második legnagyobb exportpiaca; mivel az országba irányuló uniós kivitel az elmúlt tíz évben a becslések szerint évente átlagosan 5–7%-kal bővült; mivel a Bizottság által készített gazdasági hatásvizsgálat azt jelezte előre, hogy „az uniós cégek exportból származó nyeresége 2035-re eléri a 8 milliárd eurót”, Vietnám EU-ba irányuló exportja pedig „várhatóan 15 milliárd euróval nő”; mivel az e megállapodás által kínált lehetőségeket fontos maximálisan kihasználni, hogy azok előnyeit a vállalkozások, különösen a kkv-k lehető legszélesebb köre élvezhesse;

I. mivel a Tanács hangsúlyozta, hogy az EU érdeke az, hogy továbbra is vezető szerepet játsszon a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend – mint az EU átfogó prioritása – koherens, teljes körű és hatékony végrehajtásában, ami polgárainak javát szolgálja és egyben segít megőrizni hitelességét Európában és világszerte is; mivel a valamennyi biztosjelöltnek megküldött megbízólevélben Ursula von der Leyen megválasztott elnök ragaszkodott ahhoz, hogy a biztosok mindannyian biztosítsák saját szakpolitikai területükön az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását;

J. mivel Vietnám továbbra is kihívásokkal néz szembe a fenntartható fejlődés, az emberi, politikai és polgári jogok, különösen a kisebbségek helyzete, az alapvető szabadságok, a vallásszabadság és a sajtószabadság, a természeti erőforrások (például a homok, a halállomány és a faanyag) kiaknázása, a hulladékgazdálkodás és a szennyezés tekintetében; sajnálja, hogy az EU és Vietnám továbbra is eltérő álláspontot képvisel a nemzetközi emberi jogi testületek Vietnámra vonatkozó ajánlásait, valamint az említett ajánlások – például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához kapcsolódó ajánlások – végrehajtását illetően; mivel a vietnámi foglyok kényszermunkára fogása továbbra is aggodalomra ad okot;

K. mivel az 1986-ban kezdeményezett gazdasági és politikai reformok ellenére Vietnám továbbra is egypárti állam, amely nem ismeri el az alapvető szabadságokat, például az egyesülés szabadságát, a szólásszabadságot, a vallásszabadságot és a sajtószabadságot; mivel a rezsim elnyomó jellegét, valamint az emberi jogok Vietnámban történő súlyos és szisztematikus megsértését az Európai Külügyi Szolgálat dokumentálta az EU emberi jogokról és a demokráciáról szóló, 2018. évi éves jelentésében, kiemelve különösen a politikai foglyok növekvő számát az országban;

L. mivel 2018. november 15-i állásfoglalásában a Parlament felszólította a vietnámi kormányt, hogy „vonják vissza, vizsgálják felül vagy módosítsák valamennyi elnyomó jogszabályukat, először is a büntető törvénykönyvet”; mivel Vietnám erre a felhívásra nem reagált; mivel Vietnám nem fogadta el a büntetőjogi jogszabályokban szereplő visszaélésszerű rendelkezések módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó, a legutóbbi, 2019. márciusi egyetemes időszakos felülvizsgálat keretében tett ajánlások egyikét sem;

M. mivel az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás elismeri az élő tengeri erőforrások és ökoszisztémák megőrzése és fenntartható kezelése biztosításának fontosságát a fenntartható akvakultúra előmozdítása mellett, és 13. cikkének (9) bekezdése együttműködést irányoz elő a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén;

N. mivel egyes halat tartalmazó termékek, például az 1604 14 21 és az 1604 14 26 KN-kód alá tartozó termékek nem tartoznak a szabadkereskedelmi megállapodás vámmentes rendszerének hatálya alá, mert e termékeket az Európai Unió „érzékenyeknek” tekinti;

O. mivel elismert tény, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat a tengeren folytatott szervezett bűnözésnek minősül, amely világszerte katasztrofális környezeti és társadalmi-gazdasági hatásokkal jár, és tisztességtelen versenyt teremt az európai halászati ágazat számára;

P. mivel Vietnám a világ negyedik legnagyobb haltermelője, az Európai Uniót közvetlenül megelőzve, valamint az akvakultúra-termékek negyedik legnagyobb termelője;

Q. mivel a halászati és akvakultúra-termékek területén az EU folytatja a világon a legnagyobb értékű kereskedelmet, amelynek volumene 2017-ben meghaladta a 2,3 milliárd eurót; mivel az Unió az általa elfogyasztott haltermékek több mint 65%-át importálja, és Vietnám egyik legfőbb külföldi befektetője;

R. mivel Vietnám mindmáig egyetlen földrajzi árujelzővel ellátott terméket, egy Phú Quốc elnevezésű halszószt helyezett az uniós minőségrendszereken belül oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) védelme alá; mivel a szabadkereskedelmi megállapodás 169 uniós bor, szeszes ital és élelmiszer földrajzi árujelzője számára irányoz elő oltalmat Vietnámban, és a kölcsönösség szellemében 39 vietnámi földrajzi árujelző számára az EU-ban;

S. mivel Vietnám 95 millió fős piaccal rendelkezik, hosszú múltra visszatekintő hagyományokkal a halak és akvakultúra-termékek fogyasztása terén, és az Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN térségében; mivel a halászat komoly növekedési potenciált és jelentős előnyöket kínálhat az európai kis- és középvállalkozások számára; mivel ez az ágazat létfontosságú az európai jólét és innováció szempontjából;

1. hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás az Unió és valamely fejlődő ország között valaha létrejött legkorszerűbb, legátfogóbb és legambiciózusabb megállapodás, és annak hivatkozási pontként kell szolgálnia az EU fejlődő országokkal és különösen az ASEAN-térséggel kapcsolatos szerepvállalása tekintetében; emlékeztet arra, hogy Vietnám a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését követően egy kétéves átmeneti időszakon át GSP-kedvezményezett marad;

2. megállapítja, hogy a tárgyalásokat – amelyek 2012 júniusában kezdődtek – tizennégy tárgyalási forduló után 2015 decemberében zárták le, és sajnálja, hogy emiatt a megállapodást csak késéssel lehetett aláírásra és ratifikálásra bocsátani, nevezetesen a Tanács azzal kapcsolatos késedelme miatt, hogy az európai választások előtt kellő időben kérje az Európai Parlament jóváhagyását;

3. hangsúlyozza a megállapodás gazdasági és stratégiai jelentőségét, mivel az EU és Vietnám közös célokat tűztek ki maguk elé, mégpedig a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzését, a versenyképesség javítását, a szegénység elleni küzdelmet, a szabályalapú többoldalú kereskedelmi rendszer elősegítését, a fenntartható fejlődési célok elérését, valamint a munkavállalói jogok és az alapvető szabadságok támogatását; hangsúlyozza azokat a geopolitikai megfontolásokat, amelyek miatt az EU távol-keleti partnerei kulcsfontosságú partnerek lehetnek a komplex helyi földrajzi-gazdasági környezetben;

4. megjegyzi, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke rögzíti, hogy az Unió nemzetközi szintű fellépését vezérlő elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása; hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 208. cikkével összhangban tiszteletben kell tartani a politikák fejlesztési együttműködési célkitűzésekkel való összehangolásának elvét;

5. hangsúlyozza a megállapodás jelentőségét az uniós vállalkozásoknak a térségen belüli versenyképessége szempontjából; megjegyzi, hogy az európai vállalatok fokozódó versennyel néznek szembe azon országok részéről, amelyekkel Vietnám már kötött szabadkereskedelmi megállapodást, nevezetesen a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodást (CPTPP);

6. reméli, hogy a megállapodás az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodással együtt további előrelépést jelent majd magas szintű normák és szabályok meghatározása felé az ASEAN térségében, és segít kikövezni az utat a jövőbeli régióközi kereskedelmi és beruházási megállapodás felé; kiemeli, hogy a megállapodás egyidejűleg erőteljes jelzésül szolgál, támogatva a szabad, tisztességes és kölcsönös kereskedelmet egy olyan időszakban, amelyet a protekcionista tendenciák erősödése és a többoldalú szabályalapú kereskedelem alapvető megkérdőjelezése jellemez; hangsúlyozza, hogy a megállapodás segít megerősíteni az EU jelenlétét az ASEAN-térségben, figyelembe véve a regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) közelmúltbeli következtetéseit és a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodás (CPTPP) hatálybalépését; hangsúlyozza azt is, hogy a megállapodás révén az EU előmozdíthatja normáit és értékeit a térségben; emlékeztet arra, hogy teljes mértékben támogatja a többoldalúságot, és hogy fontos megvalósítani a WTO fenntartható és ambiciózus reformját, amely képes biztosítani a szabályalapú nemzetközi kereskedelmet;

7. rámutat, hogy a megállapodás a vámtarifák több mint 99%-át megszünteti[10]; megjegyzi, hogy Vietnám az uniós kivitelt sújtó importvámok 65%-át a hatálybalépéskor liberalizálja, a fennmaradó vámtételeket pedig egy tízéves időszak során fokozatosan megszünteti; megjegyzi továbbá, hogy az EU a hatálybalépéskor behozatalának 71%-át liberalizálni fogja, egy hétéves időszak leteltével pedig a vámmentesség köre eléri a 99%-ot; rámutat, hogy a megállapodás egyedi rendelkezéseket is fog tartalmazni az uniós kivitel előtt álló nem vámjellegű akadályok kezelése érdekében, amelyek gyakran komoly gátat jelentenek a kkv-k számára; úgy véli, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás hozzájárulhat az EU Vietnámmal szembeni kereskedelmi deficitjének kezeléséhez, kihasználva az ASEAN-ország növekedési potenciálját az elkövetkező években;

8. hangsúlyozza, hogy fontos garantálni az ellenőrzések hatékonyságát és megbízhatóságát, többek között megerősített európai vámügyi együttműködés révén, annak megakadályozása érdekében, hogy a megállapodás kaput nyisson más országokból származó áruk Európába való bejutásához;

9. megjegyzi, hogy e megállapodásnak köszönhetően javul a vietnámi közbeszerzésekhez való hozzáférés, összhangban a közbeszerzésről szóló megállapodással (GPA), amelynek Vietnám még nem tagja; hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás kormányzati közbeszerzésekről szóló fejezete megteremti az átláthatóságnak és az eljárás tisztességességének azon fokát, amely hasonlatos az EU által fejlett és előrehaladottabb fejlődő országokkal aláírt más szabadkereskedelmi megállapodásokhoz; hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem korlátozhatja a belföldi közbeszerzésre vonatkozó szabályokat vagy a közbeszerzések terén nyitva álló mozgásteret, amikor a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos követelmények és például a környezetvédelem, munkaügy és foglalkoztatási feltételek területén felmerülő igények meghatározására kerül sor;

10. üdvözli, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodásban szereplő, származási szabályokra vonatkozó rendelkezések az EU megközelítését követik, és főbb jellemzőik megegyeznek az uniós GSP-ben, valamint az EU Szingapúrral kötött kereskedelmi megállapodásában foglaltakkal; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon e szabályok helyes és megbízható végrehajtását, különös tekintettel a nemzeti tartalomra, és fokozottabban lépjen fel bármiféle manipuláció és visszaélés, például a harmadik országokból származó termékek újracsomagolása ellen;

11. megjegyzi, hogy Vietnám a továbbiakban nem fogja tudni kihasználni a régió más GSP-kedvezményezett kereskedelmi partnereivel megvalósuló halmozódó hatást, hogy eleget tehessen a származási szabályoknak; hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő származási szabályoknak nem szabad szükségtelenül megbontaniuk a meglévő értékláncokat, különösen azokkal az országokkal, amelyek jelenleg a GSP, a GSP+ vagy az EBA rendszer előnyeit élvezik;

12. hangsúlyozza, hogy mintegy 169 uniós földrajzi árujelző fog – az uniós jogszabályok által biztosítotthoz hasonló – elismerésben és védelemben részesülni a vietnámi piacon, tekintettel arra, hogy Vietnám fontos exportpiac Ázsiában az uniós élelmiszer- és italkivitel számára; úgy véli, hogy ezt a listát a közeljövőben bővíteni kell; hangsúlyozza továbbá, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései kedvezőtlen hatással lehetnek egyes uniós mezőgazdasági ágazatokra, többek között a rizságazatra; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan ellenőrizze ezen érzékeny termékek behozatalának forgalmát, és a jogi és gazdasági követelmények teljesülése esetén mindig maradéktalanul használja ki a védzáradékról szóló rendelet rendelkezéseit, hogy elkerülhetők legyenek az EU agrárágazataira a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának közvetlen következményeiként kifejtett esetleges kedvezőtlen hatások;

13. üdvözli az SPS-re vonatkozó nagy jelentőségű fejezetet, amely egységes és átlátható eljárást vezet be az élelmiszeripari termékek Vietnámba irányuló uniós kivitelének jóváhagyására az uniós kiviteli kérelmek jóváhagyásának felgyorsítása és a megkülönböztető bánásmód elkerülése érdekében; elismerését fejezi ki azért, hogy Vietnám kötelezi magát, hogy az uniós tagállamokból érkező azonos termékek behozatalára ugyanazokat az előírásokat alkalmazza;

14. emlékeztet arra, hogy Vietnám a szolgáltatások terén túlteljesíti a WTO-ban tett vállalásait, számos üzleti alágazatban jelentősen jobb piaci hozzáférést biztosít, és új piaci hozzáférést kínál olyan ágazatokban, mint a csomagolási szolgáltatások, a kereskedelmi vásárokkal és kiállításokkal kapcsolatos szolgáltatások vagy a bérlés/lízingelés; kiemeli, hogy Vietnám első ízben biztosított lehetőséget határokon átnyúló felsőoktatási szolgáltatások számára; üdvözli egy pozitív lista alkalmazását az egyedi kötelezettségvállalásokról szóló listában;

15. emlékeztet arra, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás gyors ratifikálása segíthet Vietnámnak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének további javításában, és garantálhatja a legmagasabb termelési színvonalat, a fogyasztók számára pedig a legjobb minőséget; hangsúlyozza, hogy Vietnám csatlakozni fog a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) internet-szerződéseihez, amelyek rögzítik a kreatív alkotásokhoz való illetéktelen online hozzáférés vagy azok ilyen felhasználásának megakadályozását szolgáló szabványokat, védelmezik a tulajdonosok jogait, továbbá megoldásokat kínálnak azokra a kihívásokra, amelyeket az új kommunikációs technológiák és módszerek támasztanak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok területén; hangsúlyozza a szabványalkotási képesség stratégiai fontosságát ebben a régióban, ahol a norma- és szabványalkotási területeken a függetlenedés tendenciája figyelhető meg; megismétli, hogy a határozott szabályozási keretek hiánya színvonalromláshoz vezethet és negatív versenyt idézhet elő a fontos jogi rendelkezésekkel kapcsolatban; rámutat, hogy a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása továbbra is az uniós politika egyik alapvető pillére, és hogy a megállapodás gyógyszerekre vonatkozó szellemitulajdon-jogi rendelkezéseit kifejezetten Vietnám fejlettségi szintjét, jelenlegi szabályozási keretét és közegészségügyi problémáit szem előtt tartva dolgozták ki;

16. sajnálatosnak tartja, hogy a megállapodás nem tartalmaz a kkv-kra vonatkozó külön fejezetet, ugyanakkor megjegyzi, hogy a megállapodás több részében szerepelnek a kkv-kra vonatkozó különféle rendelkezések; hangsúlyozza, hogy a végrehajtási szakasz döntő fontosságú lesz egy olyan cselekvési terv bevezetéséhez, amely segíti a kkv-kat a megállapodás által kínált lehetőségek kihasználásában, kezdve az átláthatóság növelésével és a releváns információk terjesztésével, hiszen a gazdaság ezen ágazata létfontosságú az európai jólét és innováció szempontjából; úgy véli, hogy a megállapodás esetleges felülvizsgálata során a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy kkv-kra vonatkozó fejezet bevezetésének lehetőségét;

17. üdvözli az állatjóléti együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a technikai segítségnyújtást és a kapacitásépítést a magas szintű állatjóléti előírások kidolgozása érdekében, és arra ösztönzi a feleket, hogy ezeket teljes mértékben használják ki; sürgeti a feleket, hogy a lehető leghamarabb dolgozzanak ki cselekvési tervet az állatjóléti együttműködéssel kapcsolatban, beleértve egy képzési, kapacitásépítő és segítségnyújtási programot a megállapodás keretében, amelynek célja az állatok jólétének biztosítása a leölés során, valamint az állatok megfelelőbb védelme a gazdaságokban és a szállítás során Vietnámban;

18. hangsúlyozza, hogy a megállapodás rögzíti az EU azon jogát, hogy saját szabványait alkalmazhassa az EU-ban árusított valamennyi árura és szolgáltatásra, emlékeztetve az uniós elővigyázatossági elvre; hangsúlyozza, hogy e szigorú – többek között nemzeti törvényekben, rendeletekben és kollektív megállapodásokban foglalt – uniós normákat sosem szabad kereskedelmi akadálynak tekinteni;

19. sajnálja, hogy a megállapodás nem tartalmaz rendelkezést a határokon átnyúló adattovábbításokra vonatkozóan; úgy véli, hogy a megállapodás jövőbeni felülvizsgálata során be kell építeni egy rendelkezést az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogszabályok tiszteletben tartásáról, és hangsúlyozza, hogy bármilyen további lépést a Parlament jóváhagyásától kell függővé tenni; megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy az általános adatvédelmi rendelet teljes mértékben összeegyeztethető a GATS szerinti általános kivételekkel;

20. hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás tartalmaz egy nagy jelentőségű, kötelező erejű fejezetet a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, amely a munkaügyi és környezeti kérdéseket a széles körben elfogadott többoldalú egyezmények és normák alapján tárgyalja; rámutat, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajthatóságát nagymértékben javítani lehetne, elsősorban – a különböző végrehajtási módszerek egyikeként – egy szankciókon alapuló mechanizmus mint végső eszköz bevezetésének megfontolása révén, másodsorban pedig a belső tanácsadó csoport (DAG) rendszerének reformjával, amint azt a Parlament többször kérte, és amint az a kereskedelempolitikáért felelős új uniós biztos megbízólevelében is szerepel; hangsúlyozza, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet célja a tágabb uniós szakpolitikai célkitűzések, nevezetesen az inkluzív növekedés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az emberi jogok, többek között a munkavállalói jogok előmozdítása és általánosságban az uniós értékek tiszteletben tartásának elősegítése; hangsúlyozza, hogy a megállapodás egyúttal a vietnámi fejlesztés és társadalmi fejlődés eszköze is, amely támogatja az országot a munkavállalói jogok javítására, a munkahelyi védelem növelésére és a környezet védelmére irányuló erőfeszítéseiben; szorgalmazza széles körű és független belső tanácsadó csoportok gyors létrehozását és működőképessé tételét, és felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a vietnámi hatóságokkal, és biztosítsa számukra a szükséges támogatást; felhívja a vegyes bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló rendelkezések végrehajtásának megerősítését célzó munkát;

21.  felszólít a vietnámi nemzetgyűlés és az Európai Parlament vegyes bizottságának felállítására, amelynek célja a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet intézkedéseinek hatékonyabb összehangolása és felülvizsgálata, valamint a megállapodás egészének végrehajtása; üdvözli a vietnámi nemzetgyűlés elnökének kedvező álláspontját ezzel a cselekvésre való felhívással kapcsolatban, és felszólít a két parlament közötti egyetértési megállapodás gyors megtárgyalására;

22. üdvözli a vietnámi kormány által eddig tett konkrét lépéseket, többek között a munkaügyi jogszabályok módosítását, a foglalkoztatás alsó korhatárára vonatkozó, a gyermekmunka eltörlését célzó jogi keretet, valamint a munkahelyi megkülönböztetésmentességre és nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalásokat; elvárja, hogy ezeket az új jogszabályokat végrehajtási rendeletekkel egészítsék ki, és azokat a vietnámi hatóságok a lehető leghamarabb, teljeskörűen hajtsák végre;

23. elismeri, hogy a gyermekmunka az utóbbi években csökkent Vietnámban, és emlékeztet arra, hogy Vietnám volt Ázsiában az első, a világban pedig a második ország, amely ratifikálta a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt; továbbá felszólítja a vietnámi kormányt, hogy terjesszen elő ambiciózus ütemtervet a gyermekmunka 2025-ig történő felszámolására és a kényszermunka, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem 2030-ig történő megszüntetésére vonatkozóan; reméli, hogy az ILO értékelése a megállapodás ratifikálása előtt, kellő időben elkészül; felhívja az EU-t és Vietnámot, hogy működjenek együtt a gyermekmunka elleni küzdelemre irányuló cselekvési terv kidolgozásában – igénybe véve a rendelkezésre álló uniós programokat is –, ideértve a vállalkozások átvilágítására szolgáló szükséges keretrendszer kidolgozását;

24. hangsúlyozza azonban, hogy e haladás ellenére még mindig komoly kihívások állnak fenn, és sürgeti a vietnámi hatóságokat, hogy konkrét intézkedések révén még nagyobb mértékben működjenek közre a munkavállalói jogokkal kapcsolatos progresszív menetrend megvalósításában, e tekintetben pedig üdvözli a megreformált munka törvénykönyvének 2019. november 20-i elfogadását; üdvözli továbbá az ILO 98. alapvető (a kollektív tárgyalásról szóló) egyezményének 2019. június 14-i ratifikálását és a vietnámi kormány arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a két fennmaradó alapvető egyezményt is ratifikálja, nevezetesen a 105. számút (a kényszermunka eltörléséről) 2020-ban, a 87. számút (az egyesülés szabadságáról) pedig 2023-ban, és felszólítja a vietnámi hatóságokat, hogy készítsen hiteles ütemtervet ezek ratifikálására; hangsúlyozza a végrehajtási rendeletek központi szerepét a felülvizsgált munka törvénykönyve és a ratifikált ILO-egyezmények végrehajtásában, ezért kiemeli, hogy a megreformált munka törvénykönyvére vonatkozó végrehajtási rendeletekbe be kell építeni a 105. és 87. számú ILO-egyezmények alapelveit; hangsúlyozza, hogy készen áll aktív párbeszédet folytatni erről a kérdésről; felhívja a vietnámi kormányt, hogy folyamatosan tájékoztassa az Európai Uniót e fennmaradó egyezmények ratifikálásának és végrehajtásának előrehaladásáról; emlékeztet az ilyen kötelezettségvállalások jelentőségére, amelyek valóban pozitív tendenciákat tükröznek egy fejlődő országban, ugyanakkor hangsúlyozza az emberi jogokra és a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések, valamint az ILO-egyezmények hatékony végrehajtásának létfontosságú szerepét; hangsúlyozza, hogy a végrehajtási jogszabályokban szereplő konkrét kritériumok, például a küszöbértékek és a nyilvántartásra vonatkozó formai követelmények nem eredményezhetik azt, hogy a független szervezeteket ténylegesen kizárják az állami szervezetekkel való versenyből; hangsúlyozza továbbá, hogy a büntetőjogi jogszabályokat összhangba kell hozni a vonatkozó ILO-egyezményekkel; hangsúlyozza, hogy Vietnámnak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából, valamint az újonnan megreformált munka törvénykönyvéből eredő kötelezettségeit oly módon kell alkalmazni, hogy az ne lehetetlenítse el a szabadságok gyakorlását, különös tekintettel a független szakszervezetek gyülekezési szabadságára; elismerését fejezi ki az EU-nak a ratifikációt megelőző feltételességgel kapcsolatban elfoglalt álláspontját illetően;

25. üdvözli az ILO tisztességes munkára vonatkozó programjának kereskedelmi vonatkozásait illetően tervezett együttműködést, különös tekintettel a kereskedelem, valamint a mindenki – ideértve a fiatalokat, a nőket és a fogyatékossággal élőket is – számára elérhető teljes körű és produktív foglalkoztatás közötti összefüggésre; felszólít az együttműködés mielőbbi és érdemi megkezdésére;

26. megállapítja, hogy Vietnám az éghajlatváltozás hatásainak, különösen a szélsőséges időjárási eseményeknek, például viharoknak és áradásoknak leginkább kitett országok egyike; nyomatékosan felszólítja a vietnámi kormányt, hogy vezessen be hatékony alkalmazkodási intézkedéseket, és biztosítsa a környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos jogszabályok hatékony végrehajtását;

27. üdvözli a többoldalú környezetvédelmi megállapodások – így az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás – tényleges végrehajtására, valamint a vadon élő állatok és növények, a biológiai sokféleség és az erdőségek megóvása és fenntartható kezelése érdekében történő fellépésre vonatkozó kötelezettségvállalást; emlékeztet arra, hogy Vietnám a tágabb ASEAN régióban az egyik legaktívabb ország a Párizsi Megállapodás programja iránt mutatott elkötelezettsége tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás mielőbbi ratifikálása, valamint a Párizsi Megállapodás teljes körű tiszteletben tartása és hatékony végrehajtása hozzájárul majd a régióban a lehető legmagasabb szintű környezetvédelmi normák biztosításához;

28. hangsúlyozza Vietnám mint az Unió jelentős délkelet-ázsiai partnere és ASEAN-ország stratégiai fontosságát, különösen, de nem kizárólag az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások, a jó kormányzás, a fenntartható fejlődés, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén; hangsúlyozza, hogy Vietnámnak az emberi jogok és a demokratikus reform előmozdításában is partnerré kell válnia; megjegyzi, hogy 2020-ban Vietnám tölti be az ASEAN elnöki tisztségét; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és Vietnámnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a Párizsi Megállapodást;

29. üdvözli az Unió és a vietnámi kormány közötti, 2019. október 17-én aláírt megállapodást, amely keretet hoz létre Vietnám uniós válságkezelési műveletekben való részvételére; hangsúlyozza, hogy Vietnám a második ázsiai partnerország, amely részvételi keretmegállapodást írt alá az Unióval; hangsúlyozza, hogy a megállapodás jelentős előrelépést jelent az Unió és Vietnám közötti kapcsolatok terén;

30. emlékeztet arra, hogy a megállapodás konkrét intézkedéseket tartalmaz a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem, valamint a fenntartható és felelős – az akvakultúrára is kiterjedő – halászati ágazat fejlesztése érdekében; e tekintetben elismeri Vietnám elkötelezettségét a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépés mellett, amely abban nyilvánult meg, hogy teljes körű tagságért folyamodott a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottságban (WCPFC), hivatalos tagjává vált a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló megállapodásnak (PSMA), 2017-ben elfogadta a felülvizsgált halászati törvényt, amely a nemzetközi és regionális kötelezettségeket, megállapodásokat és a Bizottság ajánlásait is figyelembe veszi, és végrehajtott egy, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló nemzeti cselekvési tervet;

31. elismeri azonban, hogy a vietnámi hatóságok még mindig hatalmas kihívásokkal néznek szembe az ország rendkívül szétaprózott halászflottájának kapacitásfeleslege és a tengeri erőforrások túlzott kiaknázása tekintetében, és utal a Vietnám által kapott „sárga lapra”, valamint a helyzet javítása érdekében már meghozott intézkedésekre; további intézkedésekre szólít fel a 2019. novemberi felülvizsgálat eredményeivel összhangban, és kéri a Vietnám által tett erőfeszítések folyamatos ellenőrzését és alapos ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy az ország továbbra is előrehalad a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén, továbbá garantálva az uniós piacra érkező halászati termékek teljes körű nyomon követhetőségét az illegális behozatal kiküszöbölése céljából; emlékeztet arra, hogy a „sárga lap” visszavonásának feltételéül kell szabni az Unió által 2017-ben megfogalmazott valamennyi ajánlás maradéktalan és hatékony végrehajtását;

32. elismeri, hogy Vietnám elkötelezettséget mutatott az illegális fakitermelés és erdőirtás elleni fellépés iránt azáltal, hogy az Unióval megkötötte az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodást (VPA/FLEGT); megjegyzi, hogy ez a megállapodás 2019. június 1-jén lépett hatályba, és kötelező átvilágítási kötelezettségeket vezet be az importőrökre vonatkozóan; üdvözli, hogy Vietnámban valamennyi érintett érdekelt fél nyitott és konstruktív módon vett részt e folyamatban;

33. hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a megállapodás valamennyi rendelkezésének és fejezetének tényleges végrehajtása, a piaci hozzáféréstől a fenntartható fejlődésig és valamennyi kötelezettségvállalás érvényesítéséig; úgy véli, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló összes rendelkezést úgy kell értelmezni, mint amely jogi kötelezettségeket ír elő a nemzetközi jogban és a szabadkereskedelmi megállapodásban; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő új tisztségére – aki közvetlenül a kereskedelempolitikáért felelős biztos irányítása alatt dolgozik majd –, valamint a Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának az iránti elkötelezettségére, hogy aktív szerepet vállaljon az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követésében; hangsúlyozza továbbá, hogy az európai vállalatokat, különösen a kkv-kat ösztönözni kell a megállapodás előnyeinek teljes körű kiaknázására, és hogy a végrehajtással kapcsolatos akadályokat haladéktalanul orvosolni kell;

34. hangsúlyozza, hogy a megállapodás hatálybalépése megteremti a feltételeket a két fél közötti nagyszabású és eredményes együttműködéshez a fenntartható fejlődésről szóló rendelkezések hatékony végrehajtása érdekében, ami javíthatja a politikai és emberi jogi helyzetet az országban; hangsúlyozza, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás megfelelő végrehajtása elősegítheti, hogy Vietnám megfeleljen a környezetre, az emberi jogokra, a jó kormányzásra és a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó európai előírásoknak; ezzel összefüggésben üdvözli Vietnám arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy nemzeti végrehajtási tervet ismertet majd az EVFTA rendelkezéseinek való megfelelés kapcsán;

35. emlékeztet a korábbi tapasztalatokra, amelyek azt mutatják, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások helyes végrehajtása és az uniós vállalatok helyszíni jelenléte javíthatja az emberi jogi helyzetet, a vállalati társadalmi felelősségvállalást és a környezetvédelmi normákat; kéri az uniós vállalatokat, hogy továbbra is játsszanak jelentős szerepet a szabványok és a bevált gyakorlatok átadásában annak érdekében, hogy az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás révén a legmegfelelőbb és legfenntarthatóbb üzleti környezet jöjjön létre Vietnámban;

36. kéri a megállapodás részletes és szigorú nyomon követését, valamint azt, hogy elkötelezetten törekedjünk a hiányosságok mielőbbi kezelésére kereskedelmi partnerünkkel közösen; kéri, hogy az EU támogassa a szükséges kapacitásépítési intézkedéseket, továbbá hogy Vietnám részesüljön egyedi technikai segítségnyújtásban annak érdekében, hogy projektek és szakértelem révén teljesíthesse kötelezettségvállalásait, különösen a környezetvédelmi és munkaügyi rendelkezések kapcsán; emlékezteti a Bizottságot az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásával kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács felé fennálló jelentéstételi kötelezettségeire;

37. hangsúlyozza, hogy alapvetően fontos a független civil társadalom és a szociális partnerek bevonása a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésébe, és szorgalmazza belső tanácsadó csoportok kialakítását és gyors létrehozását a megállapodás hatálybalépését követően, valamint azt, hogy e csoportokon belül biztosítsák számos különféle független és szabad civil társadalmi szervezet széles körű és kiegyensúlyozott képviseletét, beleértve a munkaügyi és környezetvédelmi ágazatban működő független vietnámi szervezeteket, továbbá az emberijog-védőket; támogatja a vietnámi civil társadalmi szervezeteknek az erre irányuló javaslatok kidolgozására tett erőfeszítéseit, továbbá támogatni fogja a kapacitásépítési erőfeszítéseket;

38. emlékeztet arra, hogy az EU és Vietnám közötti kapcsolat alapját a partnerségi és együttműködési megállapodás képezi, amely a nem gazdasági területekre, többek között a politikai párbeszédre, az emberi jogokra, az oktatásra, a tudományra és a technológiára, az igazságszolgáltatásra, a menekültügyre és a migrációra terjed ki;

39. elismeri a szabadkereskedelmi megállapodás és a partnerségi és együttműködési megállapodás közötti intézményi és jogi kapcsolatot, amely biztosítja, hogy az emberi jogok az EU és Vietnám kapcsolatának központi elemét képezzék; kiemeli a valóban pozitív emberi jogi tendenciák jelentőségét a megállapodás gyors ratifikálása szempontjából, és felszólítja a vietnámi hatóságokat, hogy elkötelezettségük jeleként hozzanak konkrét intézkedéseket a helyzet javítására; emlékeztet 2018. november 15-i kérésére, különösen a büntetőjogi jogszabályokat, a halálbüntetést, a politikai foglyokat és az alapvető szabadságok reformját illetően; nyomatékosan kéri a feleket, hogy teljes mértékben használják ki a megállapodásokat a Vietnámban fennálló sürgető emberi jogi helyzet javítása érdekében, és hangsúlyozza az EU és Vietnám közötti ambiciózus emberi jogi párbeszéd fontosságát; rámutat arra, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 1. cikke tartalmaz egy általános emberi jogi záradékot, amely megfelelő intézkedések megindítását eredményezheti, ideértve végső esetben a partnerségi és együttműködési megállapodás, implicit módon pedig az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás vagy azok egyes részeinek azonnali felfüggesztését is;

40. sajnálja, hogy a Bizottság elmulasztotta elvégezni a szabadkereskedelmi megállapodás átfogó emberi jogi hatásvizsgálatát; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen ilyen értékelést; kéri a Bizottságot, hogy amikor és amint hatásvizsgálatokat hajt végre, azokba szisztematikusan foglalja bele az emberi jogokat, többek között a jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatással bíró kereskedelmi megállapodások esetében is; rámutat arra, hogy a Bizottság utólagos gazdasági, társadalmi és környezeti hatásvizsgálat elvégzésére is kötelezettséget vállalt;

41. felhívja az Uniót és Vietnámot egy, az emberi jogokra vonatkozó független nyomonkövetési mechanizmus és egy független panasztételi mechanizmus létrehozására, amely az érintett polgárok és helyi érdekelt felek számára hatékony jogorvoslatot és az esetleges negatív emberi jogi hatások kezelésére szolgáló eszközt biztosít, különösen az államközi vitarendezési mechanizmusnak a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetre való alkalmazása révén;

42. aggodalmát fejezi ki az új kiberbiztonsági törvény bevezetésével kapcsolatban, különös tekintettel a lokalizálási és közzétételi követelményekre, az online felügyeletre és ellenőrzésre, valamint a személyesadat-védelmi intézkedésekre, amelyek nem egyeztethetők össze az EU értékalapú és liberalizációra irányuló kereskedelmi menetrendjével; üdvözli az intenzív párbeszéd iránt mutatott hajlandóságot, beleértve a vietnámi nemzetgyűlés elnökének azon kötelezettségvállalását, hogy mindkét parlamentet bevonja a végrehajtási rendeletek megvitatásába és az azokról szóló tanácskozásokba; felhívja továbbá a vietnámi hatóságokat, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket, és üdvözli az EU e téren nyújtott segítségét;

43. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 8. cikke értelmében „az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”. üdvözli, hogy mind Vietnám, mind az EU aláírta a nőkkel és a kereskedelemmel kapcsolatos Buenos Aires-i WTO-nyilatkozatot, és felhívja a feleket, hogy erősítsék meg a megállapodásban a nemek közötti egyenlőségre és a kereskedelemre vonatkozó kötelezettségvállalásokat; felszólít a nők körülményeinek javítására, hogy ezáltal ők is részesülhessenek e megállapodás előnyeiből, többek között a nők érdekeit szolgáló munkahelyi és üzleti kapacitásépítés, a nők döntéshozatalban és hatalmi pozíciókban való képviseletének előmozdítása, valamint a tudomány, a technológia és az innováció területén a nők hozzáférésének, részvételének és vezető szerepének támogatása révén; emlékeztet, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy egy nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos fejezetet foglal bele a jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokba, beleértve az e megállapodás megkötését követően létrejött megállapodásokat; felszólítja az EU-t és Vietnámot, hogy kötelezzék el magukat a megállapodás végrehajtásának értékelése mellett, és annak jövőbeli felülvizsgálatába foglaljanak bele egy kifejezetten a nemek közötti egyenlőséggel és a kereskedelemmel kapcsolatos fejezetet;

44. követeli a jelenleg fogva tartott vagy elítélt valamennyi politikai fogoly és civil társadalmi szereplő – például bloggerek vagy független szakszervezeti képviselők – azonnali szabadon bocsátását, különösen a Parlament 2017. december 14-i és 2018. november 15-i állásfoglalásaiban felsorolt személyekét;

45. felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy hivatalosan számoljanak be a Parlamentnek Vietnám arra vonatkozó kötelezettségvállalásáról, hogy eredményeket ér el számos emberi jogi kérdésben, amint arra a Parlament 2015. december 17-i állásfoglalásában[11] is utalt;

46. hangsúlyozza, hogy a megállapodás a párbeszéd révén már számos területen elősegítette a változásokat, és úgy véli, hogy az alapul szolgál az emberek helyzetének párbeszéd útján történő további javításához;

47. üdvözli a megállapodást, amely még több szabad és méltányos kereskedelmi lehetőséget teremt az EU és Vietnám között; úgy véli, hogy az Európai Parlament jóváhagyása indokolt, mivel Vietnám lépéseket tesz a polgári jogok és a munkajog területén a helyzet javítása érdekében, hogy előrehaladhasson kötelezettségvállalásainak teljesítése felé;

48. felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadja el a megállapodást; 

49. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EKSZ-nek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Vietnámi Szocialista Köztársaság kormányának és parlamentjének.