<Date>{25/02/2020}25.2.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0000/2020</NoDocSe>
PDF 191kWORD 62k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az Európai Parlament által a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 2020. évi felülvizsgálati eljárásának, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverzet leszerelési lehetőségeinek előkészítéséről szóló ajánlásról</Titre>

<DocRef>(2020/2004 (INI))</DocRef>


<Commission>{AFET}{AFET}Külügyi Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Sven Mikser</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE

a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 2020. évi felülvizsgálati eljárásának, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverzet leszerelési lehetőségeinek előkészítéséről

(2020/2004 (INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az INF-szerződés jövőjéről és az Európai Unióra gyakorolt hatásról szóló, 2019. február 14-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a Tanács 2000. április 13-i, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek 2000. évi felülvizsgálati konferenciájáról szóló közös álláspontjára[2], valamint 2005. április 25-i, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek 2005. évi felülvizsgálati konferenciájáról szóló közös álláspontjára[3],

 tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2010. március 29-i 2010/212/KKBP tanácsi határozatra[4],

 tekintettel a Tanács 2015. április 20-i, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kilencedik felülvizsgálati konferenciájáról szóló következtetéseire,

 tekintettel a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni, 2003. december 12-én elfogadott uniós stratégiára,

 tekintettel a Tanács Iránról szóló, 2019. február 4-i következtetéseire,

 tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes felei 2020. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítését célzó tevékenységek uniós támogatásáról szóló, 2019. április 15-i 2019/615 tanácsi határozatra[5],

 tekintettel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamat támogatásáról szóló, 2019. június 6-i 2019/938 tanácsi határozatra[6],

 tekintettel a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatban 2018-ban elért eredményekről szóló, 2019. június 14-i éves jelentésre,

 tekintettel az atomsorompó-szerződésben foglalt kötelezettségekre, amelyek értelmében minden részes állam köteles a nukleáris leszerelés jóhiszemű folytatására és a nukleáris fegyverkezési verseny leállítására,

 tekintettel a NATO 2016. évi varsói csúcstalálkozóján elfogadott közleményre,

 tekintettel az Észak-atlanti Tanács 2017. szeptember 20-i, a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződésről szóló, nyilatkozatára,

 tekintettel a NATO főtitkárának a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésről szóló, 2019. augusztus 2-i nyilatkozatára,

 tekintettel az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció által aláírt és 2011. február 5. óta hatályos új START-szerződésre,

 tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben részes felek 2000. évi felülvizsgálati konferenciáján elfogadott záróokmányra,

 tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben részes felek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján elfogadott záróokmányra,

 tekintettel az ENSZ főtitkárának 2018. évi, „Közös jövőnk biztosítása: leszerelési program” című informális dokumentumára,

 tekintettel az atomsorompó-szerződés 2020. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságához Svédország által benyújtott, „A leszerelési diplomácia felszabadítása a »lépésenkénti haladás« megközelítése révén” című munkadokumentumra,

 tekintettel az atomsorompó-szerződés 2020. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságához az Amerikai Egyesült Államok által benyújtott, „A nukleáris leszerelési környezet kialakítására irányuló kezdeményezés végrehajtása” című munkadokumentumra,

 tekintettel az atomsorompó-szerződés 2020. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságához az Európai Unió által benyújtott, „Az atomsorompó-szerződés 50 éve: rövid értékelés az Európai Unió részéről ” című munkadokumentumra,

 tekintettel az atomsorompó-szerződés 2020. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságához a nonproliferációs és leszerelési kezdeményezés országai (Ausztrália, Kanada, Chile, Németország, Japán, Mexikó, Hollandia, Nigéria, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek) által benyújtott, „A nonproliferációs és leszerelési kezdeményezés által a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés felülvizsgálati folyamatának megerősítése érdekében tett javaslatok ” című munkadokumentumra,

 tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

 tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0020/2020),

A. ivel az elmúlt 50 évben kétségtelenül az atomsorompó-szerződés volt a nukleáris rendszer szabályozásának legfontosabb nemzetközi eszköze; mivel ez a globális stratégiai stabilitás sarokköve, és pótolhatatlan biztosíték a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázata ellen; mivel jelentősen hozzájárult a nukleáris arzenál csökkentéséhez és az atomenergia békés célú felhasználásának megkönnyítéséhez; mivel ez egy kiforrott és pragmatikus szerződés, amely szinte univerzális, és amelyet széles körben betartanak; mivel 1995-ben az atomsorompó-szerződés részes felei megállapodtak abban, hogy határozatlan időre meghosszabbítják a szerződést; mivel – tekintettel arra, hogy 2015-ben nem sikerült érdemi záródokumentumról megállapodni – rendkívül fontos, hogy a 2020-es felülvizsgálat sikeres legyen;

B. mivel az atomsorompó-szerződés 1968 óta ahhoz vezetett, hogy Európában, Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben számos ország lemondott a nukleáris fegyverekről; mivel ez lehetővé tette az atomenergia békés fejlesztését; mivel ez a hidegháború óta a nukleáris fegyverek arzenáljának drasztikus csökkenéséhez vezetett; mivel csak néhány állam fejlesztett ki arzenálokat az atomsorompó-szerződésen kívül;

C. mivel az atomsorompó-szerződés három pillére — az atomsorompó, a leszerelés és az atomenergia békés felhasználása – kiegészíti egymást, kölcsönösen erősíti egymást és elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz; mivel ezért a leszerelés és a nukleáris fegyverek teljes felszámolása felé történő bármely jövőbeli előrelépés megköveteli az ilyen fegyverek elterjedése elleni jelenlegi normák megőrzését; mivel az atomsorompó-szerződés lehetővé tette egy nemzetközi biztosítéki rendszer létrehozását;

D. mivel az atomsorompó-szerződés időszakos felülvizsgálati konferenciáinak célja az atomsorompó-szerződés végrehajtásának értékelése és a további előrehaladás fokozatos megközelítésen alapuló ütemtervének kidolgozása; mivel a felülvizsgálati folyamat ötévente lehetőséget kínál a részes államok számára, hogy fenntartsák és megerősítsék az atomsorompó-rendszert;

E. mivel a 2010. évi felülvizsgálati konferenci megismételte, hogy a végső cél a globális nonproliferációs rendszer megerősítése, az atomsorompó-szerződés államai pedig újra elkötelezték magukat az atomsorompó-szerződés alapvető rendelkezései mellett, és elfogadtak egy 64 pontból álló cselekvési tervet, amely többek között a nonproliferációval, a leszereléssel és az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos konkrét cselekvési terveket tartalmaz, amelyeket a részes államok a három pillér támogatása érdekében konkrét és mérhető intézkedésekkel fognak alátámasztani;

F. mivel a nukleáris leszerelésről szóló szakaszban a részes államok, köztük az elismerten atomfegyverrel rendelkező államok első alkalommal vállalták, hogy felgyorsítják a tényleges előrelépést a leszerelés terén, és végső soron megvalósítják a telepített és a nem telepített nukleáris arzenáljaik teljes körű felszámolását; mivel a nonproliferációs pillér keretében elfogadott fellépések olyan kérdések széles körét foglalják magukban, mint a biztosítékok megerősítése, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) támogatása, a nukleáris anyagok fizikai védelme, kiegészítő jegyzőkönyvek megkötése és hatálybaléptetése, a nukleáris vonatkozású exportra vonatkozó biztosítékok, a nukleáris technológia átadása és a nukleáris terrorizmus;

G. mivel az átláthatóság elve a nukleáris leszerelés nélkülözhetetlen eleme, hiszen hozzájárul a meglévő arzenálok tisztázásához, és alátámasztja az ellenőrzési folyamatot; mivel az átláthatóság segít a bizalomépítésben és a párbeszéd közös alapjának megteremtésében, ami a nukleáris fegyverek csökkentésének és végső soron megszüntetésének egyik előfeltétele; mivel a NAÜ Kormányzótanácsának benyújtott jelentések fontos eszközt jelentenek az átláthatóság biztosításában az atomsorompó-kötelezettségek nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok általi teljesítése tekintetében;

H. mivel az atomsorompó-szerződés rendelkezései fenntartják az államok azon jogát, hogy nukleáris energiát használjanak békés célokra, valamint hogy részt vegyenek az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos berendezések, anyagok és tudományos és technológiai információk cseréjében, ugyanakkor kedvezményes elbánásban részesítik az atomfegyverrel nem rendelkező államokat, és kellően figyelembe veszik a fejlődő országok szükségleteit;

I. mivel a tesztelés tilalmával kapcsolatos norma a nonproliferációs és a leszerelési pillért egyaránt támogatja, ezáltal segít megakadályozni, hogy az érintett államok nukleáris fegyvereket fejlesszenek ki és szerezzenek be; mivel a részes államok elkötelezettek amellett, hogy az Átfogó Atomcsendszerződés (CTBT) hatálybalépéséig tartózkodnak mindenféle nukleáris robbantástól és az új nukleárisfegyver-technológiák alkalmazásától; mivel valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam vállalta, hogy haladéktalanul ratifikálja a CTBT-t; mivel valamennyi állam egyetértett abban is, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a nukleáris fegyverekben felhasználandó hasadóanyagok előállításának tilalmáról szóló szerződésre irányuló tárgyalásokat;

J. mivel az atomsorompó-szerződés lefektette a nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozásának alapjait világszerte; mivel a nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezet (MENWFZ) létrehozása az EU egyik régóta fennálló célja; mivel az EU a közelmúltban költségvetést különített el a szakértők és a politikai döntéshozók közötti inkluzív párbeszéd előmozdítását célzó tevékenységekre azzal a céllal, hogy előmozdítsa a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet (WMDFZ) létrehozására irányuló kötelezettségvállalást;

K. mivel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet (WMD) létrehozásáról szóló, 2019 novemberében New Yorkban tartott konferencia első ülésén az EU 28 tagállamának tartózkodása mellett elfogadott politikai nyilatkozatban a többi résztvevő állam vállalta, hogy folytatják a nukleáris fegyverektől és más tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló, jogilag kötelező erejű szerződés kidolgozását;

L. mivel az atomsorompó-szerződés 1970-es hatálybalépése óta a felülvizsgálati konferenciák fele nem ért el konszenzust érdemi zárónyilatkozatról, az utolsó zárónyilatkozatot pedig a 2010. évi felülvizsgálati konferencián fogadták el;

M. mivel a 2020. évi felülvizsgálati konferenciára különösen nehéz nemzetközi biztonsági körülmények között kerül majd sor a Koreai-félsziget nukleáris leszerelése terén elért előrehaladás hiánya, az USA-nak az Iránnal közös átfogó cselekvési tervből (JCPOA) való kilépése, az Irán által állítólagosan elkövetett jogsértések és az ezek miatt az átfogó közös cselekvési terv keretében Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország által válaszul tett, az átfogó közös cselekvési terv vitarendezési mechanizmusát elindító hivatalos panaszok, az INF-szerződés összeomlása, valamint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, az új START-szerződés meghosszabbítására irányuló tárgyalásokon kialakult patthelyzet miatt. mivel az atomsorompó-szerződés 191, atomfegyverrel rendelkező vagy nem rendelkező részes fele között a nukleáris fegyverek csökkentésére és felszámolására irányuló legjobb megközelítés tekintetében fennálló jelenlegi nézeteltérés és megosztottság további kihívást jelent majd a vita számára;

N. mivel több nukleáris fegyverrel rendelkező állam tervezi nukleáris fegyvereinek vagy hordozóeszközeinek modernizálását, vagy jelenleg modernizálja azokat, és mivel némelyikük csökkenti az ezek használatára vonatkozó küszöbértékeket a nemzeti katonai doktrínájában;

O. mivel az Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által aláírt 1994. évi budapesti megállapodás biztonsági garanciákat nyújtott az Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetésekkel vagy erőszakkal szemben, Ukrajna pedig cserében lemondott nukleáris arzenáljáról és csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez; mivel az, hogy Oroszország nem tartotta tiszteletben a budapesti megállapodás révén Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat, és megsértette a nemzetközi jogot, a nukleáris leszereléssel és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos tárgyalások légkörére is kedvezőtlen hatást gyakorolt;

P. mivel a globális biztonsági környezet romlását tovább súlyosbítja az országok közötti bizalmatlanság fokozódása, és az arzenálok korszerűsítését olyan új technológiák mozdítják elő, amelyek növelik a globális biztonsági kockázatokat, különösen a nukleáris fegyverek, az azok feletti parancsnoklás, azok ellenőrzése és a hozzájuk kapcsolódó korai figyelmeztetési rendszerek elleni esetleges kibertámadásokkal, valamint a nukleáris fegyvereknek a nemzeti politikákban, stratégiákban és doktrínákban betöltött növekvő szerepével, aminek következtében fennáll egy új globális nukleáris fegyverkezési verseny kockázata; mivel egyre több ország törekszik harctéren bevethető nukleáris fegyverek kifejlesztésére;

Q. mivel jelentős a kockázata annak, hogy a nagy katonai hatalmak már nem a fegyverzetellenőrzéshez és a leszereléshez folyamodnak a nemzetközi feszültségek enyhítése és a globális biztonsági környezet javítása érdekében, ami miatt végső soron a nukleáris fegyverek ismét kiemelt stratégiai szerepet kapnak és világszerte növekednek a nukleáris kockázatok;

R. mivel a világ nukleáris arzenálja közel 14 000 nukleáris robbanófejet tesz ki, aminek több mint 90%-át és az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja; mivel még a nukleáris fegyverek korlátozott használata is katasztrofális humanitárius következményekkel járna, és egyetlen állam vagy nemzetközi szervezet sem lenne képes kezelni egy ilyen támadás közvetlen következményeit és megfelelő segítséget nyújtani az áldozatoknak;

S. mivel a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződést (TPNW) 2017-ben 122 ország fogadta el, de ez az atomfegyverrel rendelkező, elismert államok egyikét sem foglalja magában, 2020 januárjáig pedig 80 ország aláírta és 35 ratifikálta is a szerződést; mivel az Európai Unió nem tudott közös álláspontot kialakítani a szerződésről;

T. mivel a stratégiai stabilitás megőrzésének és az új fegyverkezési verseny megfékezésének kulcseleme lenne az USA és az Oroszországi Föderáció közötti kétoldalú új START-szerződés meghosszabbítása, amelynek elsődleges célja a hidegháború alatti fegyverkezési verseny eredményeként létrehozott nukleárisfegyver-készletek ellenőrizhető módon történő további csökkentése, és amely a 2021. februári lejáratig 1550-re korlátozza a két fél által telepített stratégiai nukleáris robbanófejek számát;

U. mivel a NATO határozottan támogatta az atomsorompó-szerződés teljes körű végrehajtását, és elkötelezte magát amellett, hogy az atomsorompó-szerződés rendelkezéseivel teljes összhangban, fokozatos megközelítés alapján megteremti a nukleáris fegyverektől mentes világ feltételeit;

V. mivel az Egyesült Államok által vezetett, a nukleáris leszerelési környezet kialakítására irányuló kezdeményezés, amely rögzíti a leszerelés környezetének megteremtése érdekében teljesítendő feladatokat, azt a célt tűzte ki, hogy túllépjen a biztonsági környezet jelenlegi romlásának kezelésére irányuló hagyományos, lépésről lépésre haladó megközelítésen;

W. mivel a Svédország által előterjesztett „lépésenkénti haladás” megközelítése fokozatos, könnyebben megvalósítható lépéseket vezet be négy fő területen, amelyek célja az együttműködési szokások kialakítása, a nukleáris fegyverek elterjedésének csökkentése, az átláthatóság növelése és a nukleáris kockázatok csökkentése, ami lehetővé tenné a meglévő leszerelési célkitűzések elérését;

X. mivel a különféle kibertámadási módszerek, például az adatok manipulálása, a digitális zavarás és a hamisításos támadások (spoofing) veszélyeztethetik a kommunikáció integritását, ami a döntéshozatal bizonytalanságának növekedéséhez vezethet; mivel válságok idején a nukleáris fegyverrendszerek elleni kibertámadások eszkalálódáshoz, és akár szándékolatlan nukleáris kilövéshez is vezethetnek;

Y. mivel a többoldalú párbeszéd és a diplomácia hatékony eszköznek bizonyult a proliferációs válság és a konfliktusok eszkalálódásának megelőzésében, amint azt az átfogó közös cselekvési terv is mutatja, amely történelmi jelentőségű eredménynek és a globális nonproliferációs rendszerhez való kulcsfontosságú hozzájárulásnak minősül;

Z. mivel a tömegpusztító fegyverek tekintetében változatlan a helyzete a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak (KNDK), amely 2003-ban kilépett a Szerződésből, és az erős nemzetközi szankciók ellenére megszerezte a nukleáris fegyverek gyártására való képességet; mivel a NAÜ 2018. évi éves jelentése szerint Phenjan folytatta nukleáris tevékenységét; mivel 2019 folyamán többször is a KNDK nukleáris telephelyeinek aktivitására utaló jeleket jelentettek, és Phenjan bejelentette, hogy hamarosan „nagyon fontos tesztet” hajt végre egy műholdindító helyszínen; mivel a régió rövid távú nukleáris leszerelésére irányuló konkrét lépésekre kicsi az esély; mivel Észak-Korea még mindig nukleáris és ballisztikus fenyegetést jelent a régióra és a világra nézve;

AA. mivel az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az északi sarkkörön belüli atommeghajtású hajók száma; mivel a radiológiai és nukleáris anyagok jelenléte az Északi-sarkvidéken súlyos incidensek vagy balesetek kockázatát hordozza magában;

1. a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, illetve a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

a) emlékeztessenek arra, hogy a hatékony multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi rend a nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelem előfeltétele; ismételten erősítsék meg, hogy az atomsorompó-szerződés a nukleáris nonproliferációs és leszerelési rendszer sarokköve, a nukleáris proliferáció kockázatával szembeni létfontosságú biztosíték, valamint a béke és a biztonság világszerte történő fenntartásának és megerősítésének pótolhatatlan kerete;

b) ismételten jelentse ki, hogy az EU és tagállamai teljes mértékben támogatják az atomsorompó-szerződést és annak mindhárom, egymást kölcsönösen erősítő pillérét (a nonproliferációt, a leszerelést és az atomenergia békés felhasználását), valamint erősítse meg a korábbi felülvizsgálati eljárások során, különösen 1995-ben, 2000-ben és 2010-ben tett kötelezettségvállalásokon alapuló fokozatos megközelítés érvényességét; hangsúlyozza, hogy a három pillér egyensúlyára összpontosító megközelítés elengedhetetlen ahhoz, hogy a 2020. évi felülvizsgálati konferencia sikereket hozzon, és hogy olyan konkrét, hatékony és konszenzuson alapuló intézkedések kerüljenek elfogadásra, amelyek lehetővé tehetik a korábbi kötelezettségvállalásokra építést; hangsúlyozza az EU fontos szerepét a békeorientált politikák elősegítésében és a nemzetközi stabilitás előmozdításában;

c) haladéktalanul biztosítsa az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciájára vonatkozó uniós közös álláspontot hivatalossá tevő tanácsi határozat elfogadását;

d) hangsúlyozza, hogy az atomsorompó-szerződés immár öt évtizede a világ békéjének és biztonságának elengedhetetlen támasza;

e) továbbra is támogassa, hogy az atomsorompó-szerződés 2020. évi felülvizsgálati konferenciáját előkészítő tevékenységek 1,3 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulást kapjanak tájékoztatási tevékenységekhez, amelyek a leszereléssel, a nonproliferációval és az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó három pillérrel foglalkozó három tematikus szemináriumból, négy regionális találkozóból és két kísérő rendezvényből állnak; továbbra is támogassa az uniós tevékenységek fő céljait, különösen a bizalomépítés, az akadályokra és a konvergencia lehetséges területeire való figyelemfelhívás, valamint a 2020. évi felülvizsgálati folyamat sikeres kimenetelére vonatkozó ütemterv kidolgozása tekintetében;

f) ismételten hangsúlyozza, hogy az államok közötti különbségek bármely további fokozása az atomsorompó-szerződés (mint megbízható globális jogi eszköz) fokozatos hitelvesztéséhez és a globális leszerelési rendszer sorvadásához vezetne, ami növeli a globális nukleáris fegyverek további terjedésének kockázatát; figyelmezteti a részes államokat, hogy sem a 2015. évi felülvizsgálati konferencián, sem az előkészítő bizottságokban nem alakult ki konszenzus, ezért az atomsorompó-szerződés jövőjét a részes államok egyértelmű kötelezettségvállalása nélkül már nem lehet magától értetődőnek tekinteni;

g) emlékeztesse a részes államokat arra, hogy az atomsorompó-szerződés 50. évfordulója (amely egybeesik a 2020. évi felülvizsgálati konferenciával), jó alkalmat kínál ahhoz, hogy őszinte és eredményorientált párbeszéd kezdődjön a kölcsönös bizalom helyreállítása érdekében, gyarapodjanak a megegyezés közösen elfogadható vonatkozásai, és a felek közös nevezőre jussanak a további tárgyalások lefolytatása tekintetében, amelyek végső célja olyan dokumentum elfogadása, amely az atomsorompó-szerződés VI. cikkével összhangban közös célként ismeri el a nukleáris leszerelést és a nukleáris fegyverek teljes felszámolását;

h) kérje, hogy erélyes politikai vezetés támogassa az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciáját; üzenje azt az atomsorompó-szerződés részes feleinek, hogy az állam- és kormányfők részvétele az atomsorompó-szerződés konferenciáján azt mutatná, hogy az államok valóban nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomsorompó-szerződésnek és a felülvizsgálati folyamatnak; szólítsa fel a részes államok képviselőit, hogy a felülvizsgálati konferencia kínálta lehetőséget használják fel annak kinyilvánítására, hogy „atomháborút nem lehet megnyerni, és sohasem szabad vívni”;

i) hangsúlyozza, hogy ha egyes részes államok szelektív módon alkalmazzák az atomsorompó-szerződést, illetve ha nem felelnek meg az arról szóló  megállapodásoknak, akkor ez az atomsorompó-szerződés egész rendszerébe vetett bizalmat veszélyezteti; szólítsa fel az atomsorompó-szerződés valamennyi aláíróját, hogy biztosítsák az általuk vállalt kötelezettségek betartását;

j) adjon hangot elégedettségének amiatt, hogy immár 72 éve nem került sor atomfegyverek bevetésére; figyelmeztesse az atomsorompó-szerződés részes államait, hogy az olyan helyzetek gyarapodása, amelyekben nukleáris fegyverek használata számításba jön, súlyosan veszélyezteti a globális stratégiai stabilitást és az atomfegyverek használatától való tartózkodás gyakorlatát;

k) szólítson fel minden államot, hogy a nukleáris fegyverek és az azokhoz kapcsolódó hordozóeszköz-technológia tekintetében a nukleáris fegyverek ellenőrzésére, leszerelésére és elterjedésének megakadályozására hivatott rendszereket ismerjék el a nemzetközi biztonsági környezet romlásának megfékezésére szolgáló, és ezáltal a nagy államközi háborúk megelőzéséhez, valamint a békét és a biztonság megőrzéséhez  jelentősen hozzájáruló kulcsfontosságú eszközöknek;

l) hangsúlyozza, hogy a nukleáris leszerelés hathatós ellenőrzése a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének elengedhetetlen feltétele; hangsúlyozza továbbá a biztonsági, a védelmi és a nonproliferációs követelmények betartásának ellenőrzésével kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló erőfeszítések folytatásának és fokozásának fontosságát, többek között nemzetközi és regionális szervezetekkel és a civil társadalommal együttműködésben;

m) nyomatékosan szólítja fel a részes államokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy további előrelépést érjenek el a fegyverzet-ellenőrzési és a nukleáris leszerelési folyamatok terén (különösen a nukleáris fegyverek globális készletének általános csökkentése révén), és biztosítsák, hogy a nukleáris arzenál 1986-os csúcsértéke óta tapasztalható folyamatos csökkenési tendencia ne fordulhasson vissza; közvetítsen olyan üzenetet, amely szerint az atomsorompó-szerződést az e tekintetben tett diplomáciai erőfeszítések platformjaként kell felhasználni;

n) sürgesse az Egyesült Államokat és Oroszországot a kölcsönös bizalom megerősítésére annak érdekében, hogy újrainduljon a párbeszéd az új fegyverzet-ellenőrzési kapcsolat kiépítésének lehetséges módjairól; hangsúlyozza, hogy ha az atomsorompó-szerződés 2020. évi felülvizsgálati konferenciáját megelőzően Oroszország és az Egyesült Államok egyértelműen elkötelezné magát az új START-szerződés 2021. február előtti meghosszabbítása mellett, ez fontos hozzájárulást jelentene a felülvizsgálati konferenciához; határozottan bátorítsa mindkét felet egy olyan új eszköz megtárgyalására, amely egyaránt kiterjedne a telepített és nem telepített, valamint a stratégiai és nem stratégiai fegyverekre, Kína bevonásával (tekintettel erőteljes rakétaépítési programjára); adjon hangot aggodalmának amiatt, hogy Oroszország a közelmúltban az orenburgi régióban Avangard típusú hiperszonikus sebességű, manőverező harci részt vetett be; emlékeztesse Oroszországot, hogy minden telepített Avangard hiperszonikus harci rész az új START-szerződés hatálya alá kerül, amely összesen 1 550 robbanófej-határértéket és a kapcsolódó ellenőrzési rendelkezéseket tartalmazza majd;

o) juttassa ismételten kifejezésre az EU mély sajnálatát az INF-szerződés közelmúltbeli összeomlása miatt – ami a nukleáris képességekkel rendelkező, mobil és nehezen észlelhető SSC-8 rakétarendszer Oroszország általi telepítése miatt következett be, és csökkenti a nukleáris fegyverek fegyveres konfliktusokban való alkalmazására vonatkozó küszöbértéket –, és emellett hangsúlyozza, hogy ez súlyos hatást gyakorol majd az európai biztonságra és a nukleáris fegyverek stratégiai ellenőrzési struktúrájára; szólítsa fel az INF-szerződés mindkét aláíróját, hogy folytassák a párbeszédet a rövid és közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó új, jogilag kötelező erejű eszköz megteremtésének lehetséges módjairól; támogassa ezen eszköz multilaterálissá tételét az ilyen fegyverekkel rendelkező más országok, többek között Kína számára is;

p) hívja fel a figyelmet az INF-szerződés megszűnésével kapcsolatos veszélyekre, többek között arra, hogy a közepes hatótávolságú rakéták különösen alkalmasak eszkalálódás kockázatának fokozására az európai kontinensen;

q) bátorítsa annak a lehetőségnek a megvitatását, hogy az USA és Oroszország közötti INF-szerződésen túllépő, többoldalú ballisztikusrakéta-szerződés jöjjön létre, más felek bevonásával;

r) hívja fel az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy bocsássanak az atomsorompó-szerződés többi részes felének és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának rendelkezésére nyilatkozatot, amelyben meghatározzák, hogy milyen lépéseket tesznek az INF-szerződésből való kilépésüket követően annak érdekében, hogy biztosítsák az atomsorompó-szerződés VI. cikke szerinti kötelezettségeik teljesítését; kéri, hogy e célból az Unió nevében kerüljön sor a szükséges intézkedésekre;

s) szólítsa fel Oroszországot, hogy tartsa be a budapesti megállapodásban foglalt kötelezettségvállalását, és tartsa tiszteletben az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat;

t) juttassa kifejezésre, hogy a nukleárisfegyver-ellenőrzési rendszerekből való kilépés, illetve az ilyen rendszerek felbomlása az atomsorompó-szerződés szempontjából is veszélyes precedens; hívja fel a figyelmet arra, hogy az atomsorompó-szerződés részes felei az ilyen eseményeket nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinthetik, ami az atomsorompó-szerződés egészét destabilizálhatja;

u) kérje, hogy ezeket az aggályokat vessék fel az atomsorompó-szerződés 2020. évi felülvizsgálati konferenciáján; kéri a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek által az Európai Unióra és tagállamaira jelentett közvetlen veszély elhárításához szükséges diplomáciai és politikai lépések megtételét;

v) hangsúlyozza a NATO-államok fontos hozzájárulását az atomsorompó-szerződés keretében vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez, miszerint a hidegháború végén fennálló állapotokhoz képest 95 %-kal csökkentik a nukleáris fegyverek állományát, eltekintenek azok konkrét célpontokra irányításától, valamint csökkentik azok készenléti státuszát és leépítik a védelemben nekik szánt szerepet; kérje a NATO-t és az atomsorompó-szerződést aláíró többi államot, hogy az atomsorompó-szerződéssel teljes összhangban folytassák erőfeszítéseiket a nukleáris fegyverek további csökkentése érdekében, a nemzetközi stabilitást és biztonságot előmozdító fokozatos megközelítés alapján;

w) megjegyzi, hogy az atomfegyver-tilalmi egyezmény 122 ország általi elfogadása – amelyet jelenleg 80 állam írt alá és 35-ig ratifikált – a nukleáris fegyverektől mentes világ célkitűzésének elérésére irányuló szándék bizonyítéka; hangsúlyozza, hogy a nukleáris leszerelést nem lehet elválasztani a kollektív biztonságtól és csak stratégiai összefüggések figyelembevételével lehet elérni, ezért lépcsőzetes folyamat részét kell képeznie, amely mindenki számára garantálja a zavartalan biztonságot és megakadályozza az új fegyverkezési versenyt;  emlékeztessen arra, hogy a hasadóanyag-tilalmi szerződés a nukleáris fegyverállományok számszerű gyarapításának megelőzésének egyik eszköze, így létfontosságú és pótolhatatlan lépés a nukleáris fegyverektől mentes világ felé; 

 x) erősítse meg az atomsorompó-szerződés részes feleinek elidegeníthetetlen jogát az atomenergia békés célú felhasználására, hogy az atomsorompó-szerződés rendelkezéseivel összhangban kielégítsék hosszú távú energiaszükségleteiket; működjön együtt azokkal az országokkal, amelyek kapacitásokat kívánnak fejleszteni a nukleáris energia felelősségteljes, kizárólag békés célú felhasználása terén, feltéve, hogy minden biztonsági, védelmi és nonproliferációs feltétel teljesül; mérlegelje megfelelő intézkedések meghozatalát azokban az esetekben, ha ilyen országok nem működnek együtt, és nem tartják be az összes biztonsági, védelmi és nonproliferációs feltételt; nyújtson segítséget  az atomenergia békés célú felhasználása terén kapacitásokat kiépíteni kívánó országok számára, ugyanakkor kötelezze azokat erős nukleáris biztonsági kultúra kialakítására, és ismerje el a NAÜ és biztosítékrendszere szerepét és értékét az atomsorompó-szerződés végrehajtásában és a nukleáris biztonsági keret megerősítésében;

y) korlátozza az atomfegyverek elterjedéséhez kapcsolódó nukleáris technológia átadását az atomsorompó-szerződés azon részes feleinek, amelyek a NAÜ teljes hatókörű biztosítékait megkötötték és végrehajtják, ezáltal támogatva az atomsorompó-szerződés 1995. évi felülvizsgálati konferenciáján hozott határozatot, amely szerint az érzékeny nukleáris technológia átadására vonatkozó új ellátási szabályoknak szükséges előfeltételként meg kell követelniük a NAÜ teljes hatókörű biztosítékainak elfogadását, valamint a nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanóeszközök beszerzésének megtagadására vonatkozó, nemzetközi jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalásokat;

z) folytassa erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Közel-Keleten az 1995. évi határozattal összhangban a nukleáris fegyverektől és minden más tömegpusztító fegyvertől mentes övezet jöjjön létre, mert e folyamatot jelenleg még gyengítik az izraeli politikák és Irán urándúsítási tevékenységei; folytassa a kezdeményezéseket annak érdekében, hogy az inkluzív párbeszéd megerősítésének köszönhetően bizalom épüljön ki a szakértők és a politikai döntéshozók között, a projektek végrehajtására szánt 2,86 millió eurós pénzügyi keret igénybe vételével;

aa) támogassa a regionális megközelítést, mint a leszerelés és a nonproliferáció előmozdításának egyik fontos módját; hívja fel a figyelmet a közel-keleti atomfegyvermentes övezet létrehozásáról szóló konferencia első ülésének eredményeire, és továbbra is támogassa a közel-keleti nukleárisfegyver-mentes övezet létrehozását lehetővé tevő, jogilag kötelező erejű szerződés kidolgozásának régóta kitűzött célját; bátorítsa a részt vevő államokat, hogy a konferencia második ülésszakán tegyenek meg minden tőlük telhetőt e törekvés előmozdítása érdekében;

ab) támogassa a „fokozatos megközelítésre” vonatkozóan Svédország által előterjesztett javaslatot, amelynek célja a globális leszerelési rendszerrel kapcsolatos pragmatikus, rövid távú és megvalósítható kötelezettségvállalások politikai támogatásának kiépítése, ennek általános rendeltetése pedig a bizalom helyreállítása, valamint támogassa azokat az intézkedéseket, amelyek középpontjában a  nukleáris fegyverek gyarapodásának megfékezése, az államok közötti együttműködés javítása, a nukleáris kockázatok csökkentése és az átláthatóság növelése áll, ezek ugyanis a részes államok kötelezettségeinek teljesítéséhez hozzájáruló közvetítő lépések;

ac) szólítsa fel a részes államokat, hogy dolgozzanak ki és léptessenek életbe olyan intézkedéseket, amelyek csökkentik annak kockázatát, hogy akár szándékosan, akár véletlenül nukleáris fegyverek kerüljenek bevetésre; kérje, hogy az intézkedések foglalják magukba a kommunikációs csatornák és protokollok, valamint a kiberbiztoság javítását, a hagyományos és a nukleáris eszközök egyértelmű megkülönböztetését, valamint a hibrid fenyegetésekkel és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség fokozását és a válságos helyzetekben rendelkezésre álló döntéshozatali idő meghosszabbítását;

ad) támogassa az atomfegyverrel rendelkező államok azon kötelezettségvállalását, hogy az atomsorompó-szerződés 2000. évi felülvizsgálati konferenciáján a leszereléssel kapcsolatban elfogadott 13 lépéssel összhangban fokozzák az átláthatóságot; emlékeztessen arra, hogy a jelentéstételi mechanizmusnak a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok jelentéstételi kereteinek rendszerezése révén történő további javítása hozzájárulna ezen államok azonos szintű átláthatóságához; hívja fel ezzel összefüggésben az EU-t, hogy fordítson különös figyelmet az atomsorompó- és leszerelési kezdeményezés azon javaslataira, amelyek célja az átláthatóság növelése az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati folyamatának megerősítése érdekében;

ae) fejezze ki, hogy tudomásul veszi az USA által a 2020. évi felülvizsgálati konferencia előkészítő bizottságához benyújtott, „A működöképesség biztosítása és a nukleáris leszereléshez szükséges környezet kialakítása” című javaslatot, amelynek célja a nemzetközi biztonsági környezet azon tényezőinek azonosítása és kezelése, amelyek akadályozzák a leszerelés további előrehaladását, valamint a leszerelés pragmatikusabb megközelítésének kialakítása és a 2020. évi felülvizsgálati konferencia sikeres kimeneteléhez való pozitív hozzájárulás; szorgalmazza, hogy a javaslat a 2020. évi felülvizsgálati konferencia keretében és azt követően is képezze további viták tárgyát;

af) szólítsa fel az összes államot, hogy további késedelem nélkül kezdjenek megbeszéléseket az egyik lezáratlan prioritás, a nukleáris fegyverekhez szükséges hasadóanyag gyártásának tilalmáról szóló szerződés tető alá hozásának lehetséges módozatairól, e szerződés ugyanis a nukleáris fegyverkezés terén vívott verseny elszabadulásával kapcsolatos kockázatok elhárításának elengedhetetlen eszköze, és létfontosságú lépés a nukleáris fegyverek végleges felszámolása felé;

ag) kérje annak biztosítását, hogy az EU továbbra is határozottan támogassa az Átfogó Atomcsend-szerződést (CTBT) és az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezetét (CTBTO); emlékeztessen továbbá, hogy új fegyverek kifejlesztésének megelőzése érdekében mihamarabb gondoskodni kell a CTBT hatályba lépéséről;

ah) ismételten erősítse meg, hogy az EU továbbra is elkötelezett az átfogó közös cselekvési terv mellett, mert ez egyrészt a lehető legjobb eszköz annak szavatolására, hogy Irán kizárólag békésen használja fel az atomenergiát, másrészt létfontosságú a közel-keleti stabilitás és biztonság fokozásához; hangsúlyozza továbbra is, hogy az EU fontos szerepet játszik abban, hogy sikerüljön tető alá hozni a nukleáris megállapodást; ismételten juttassa kifejezésre az EU sajnálatát amiatt, hogy az Egyesült Államok kilépett az átfogó közös cselekvési tervből, valamint a szankciók visszaállítása miatt; adjon sajnálatának hangot amiatt, hogy Irán megszüntette a nemcsak atomreaktorok üzemanyagaként, hanem nukleáris fegyverek céljaira is felhasználható dúsított urán előállítására vonatkozó korlátozásokat, és ezáltal 2019 júliusa óta megszegi az átfogó közös cselekvési terv keretében vállalt kötelezettségeit, aminek következtében az átfogó közös cselekvési terv valamennyi európai aláírója elindította a vitarendezési mechanizmust; emlékeztessen arra, hogy ezzel a nemzetközi stabilitás és biztonság tekintetében rendkívül aggasztó bizonytalanság keletkezik; erősítse meg, hogy az iráni rakétaprogram jelentette veszély csökkentése tekintetében megállapodást kell elérni; szólítsa fel Iránt, hogy térjen vissza az átfogó közös cselekvési terv és az atomsorompó-szerződés szerinti nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásainak maradéktalan teljesítéséhez;

ai) adjon hangot sajnálatának amiatt, hogy Irán erőszakos nem állami szereplőket támogat, valamint segíti az egész Közel-Keletet destabilizáló ballisztikusrakéta-képességek fejlesztését és használatát;

aj) ismételten jelentse ki, hogy az EU  az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban maradéktalanul támogatja a KNDK teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelésére irányuló célkitűzést; nyomatékosan kérje a KNDK-t, hogy hagyjon fel nukleárisfegyver-programjával, és a NAÜ biztosítékait elismerve térjen vissza az atomsorompó-szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartásához; továbbra is támogassa a folyamatban lévő párbeszéd folyamatát, és az EU diplomáciai szakértelmére építve törekedjen aktívabb részvételre a tárgyalásokon; emlékeztet arra, hogy a KNDK továbbra is regionális és nemzetközi nukleáris és ballisztikus fenyegetést jelent;

ak) továbbra is szálljon síkra amellett, hogy fenn kell tartani és érvényre kell juttatni az atomsorompó-szerződést, és a nemzetközi béke és biztonság szavatolása érdekében e kulcsfontosságú többoldalú eszköz egyetemessé tételét elő kell mozdítani, megerősítve annak három – egyformán fontos és egymást kölcsönösen erősítő – pillérét; bátorítsa az atomsorompó-szerződésben részes valamennyi államot, hogy újítsák meg az egymással folytatott együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket, és hangsúlyozza az atomsorompó-szerződés átfogó, teljes körű és kiegyensúlyozott végrehajtása iránti kötelezettségvállalás megújításának fontosságát;

al) szólítsa fel azokat az államokat, amelyek még nem tették meg, hogy nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokként írják alá és ratifikálják az atomsorompó-szerződést, és a csatlakozásig tartsák be annak feltételeit és kötelezzék el magukat annak atomsorompó és leszerelési célkitűzései mellett, többek között bizonyítékot szolgáltatva arról, hogy nem vesznek részt nukleáris technológia átadásában, valamint megerősítik a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.2.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

61

1

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alviina Alametsä, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Lars Patrick Berg, Anna Bonfrisco, Reinhard Bütikofer, Fabio Massimo Castaldo, Włodzimierz Cimoszewicz, Katalin Cseh, Tanja Fajon, Anna Fotyga, Michael Gahler, Kinga Gál, Sunčana Glavak, Klemen Grošelj, Sandra Kalniete, Dietmar Köster, Stelios Kouloglou, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, Miriam Lexmann, Nathalie Loiseau, Jaak Madison, Lukas Mandl, Thierry Mariani, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Kostas Papadakis, Tonino Picula, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Jérôme Rivière, Nacho Sánchez Amor, Jacek Saryusz-Wolski, Andreas Schieder, Radosław Sikorski, Sergei Stanishev, Hermann Tertsch, Hilde Vautmans, Harald Vilimsky, Idoia Villanueva Ruiz, Thomas Waitz, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Arnaud Danjean, Özlem Demirel, Engin Eroglu, Evin Incir, Andrey Kovatchev, Sergey Lagodinsky, Katrin Langensiepen, Gabriel Mato, Kris Peeters, Paulo Rangel, Ernest Urtasun, Nils Ušakovs, Mick Wallace

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)

Tudor Ciuhodaru

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

61

+

ECR

Hermann Tertsch, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers

GUE/NGL

Özlem Demirel, Stelios Kouloglou, Idoia Villanueva Ruiz, Mick Wallace

ID

Lars Patrick Berg, Jaak Madison, Harald Vilimsky

NI

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Traian Băsescu, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Kinga Gál, Sunčana Glavak, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Andrius Kubilius, Miriam Lexmann, David McAllister, Lukas Mandl, Gabriel Mato, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Kris Peeters, Paulo Rangel, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko

RENEW

Petras Auštrevičius, Katalin Cseh, Engin Eroglu, Klemen Grošelj, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, Hilde Vautmans

S&D

Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Tudor Ciuhodaru, Tanja Fajon, Evin Incir, Dietmar Köster, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Nacho Sánchez Amor, Andreas Schieder, Sergei Stanishev, Nils Ušakovs

VERTS/ALE

Alviina Alametsä, Reinhard Bütikofer, Sergey Lagodinsky, Katrin Langensiepen, Ernest Urtasun, Thomas Waitz, Salima Yenbou

 

1

-

NI

Kostas Papadakis

 

5

0

ECR

Anna Fotyga, Jacek Saryusz-Wolski

ID

Anna Bonfrisco, Thierry Mariani, Jérôme Rivière

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0130.

[2] HL L 97., 2000.4.19., 1. o.

[3] HL L 106., 2005.4.27., 32. o.

[4] HL L 90., 2010.4.10., 8. o.

[5] HL L 105., 2019.4.16., 25. o.

[6] HL L 149., 2019.6.7., 63. o.

Utolsó frissítés: 2020. március 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat