Eljárás : 2019/2056(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0021/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0021/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0084

<Date>{25/02/2020}25.2.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0021/2020</NoDocSe>
PDF 359kWORD 98k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament</Titre>

<DocRef>(2019/2056(DEC))</DocRef>


<Commission>{CONT}Költségvetési Ellenőrző Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Maria Grapini</Depute>

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

(2019/2056(DEC))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

 tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)0316 – C9-0051/2019)[2],

 tekintettel a 2018. évi költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre (I. szakasz – Európai Parlament)[3],

 tekintettel a belső ellenőr 2018. évi pénzügyi évről szóló éves jelentésére,

 tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[4],

 tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára[5],

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére,

 tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

 tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 260., 261. és 262. cikkére,

 tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló, 2018. december 10-i elnökségi határozatra[8] és különösen annak 22. cikkére,

 tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére, 104. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0021/2020),

A. mivel az elnök 2019. június 27-én elfogadta a Parlament 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását;

B. mivel a főtitkár mint felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult főtisztviselő, 2019. július 25-én megalapozott bizonyossággal igazolta, hogy a Parlament költségvetéséhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használták fel, és hogy az életbe léptetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciát nyújtanak az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

C. mivel a Számvevőszék a 2018. évi igazgatási és egyéb kiadásokra vonatkozó külön értékelésében kijelentette, hogy nem állapított meg súlyos hiányosságokat a vizsgálata tárgyát képező, az intézmények és szervek (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben előírt éves tevékenységi jelentései tekintetében;

D. mivel a (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 262. cikkének (1) bekezdése értelmében minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek;

1. mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

 


 

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz - Európai Parlament

(2019/2056(DEC))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament,

 tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére, 104. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0021/2020),

A. mivel az Európai Parlament (a Parlament) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból híven tükrözi a Parlament pénzügyi helyzetét, működésének eredményét és pénzforgalmát;

B. mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 126 kérdést tartalmazó kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta;

C. mivel a közpénzek kezelése terén továbbra is lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében, és vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoljon az uniós polgárok felé;

A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodása

1. megállapítja, hogy a Parlament 2018-ban összesen 1 950 687 373 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2018. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret[9] V. fejezetének 18,9%-át tette ki, ami összességében 2,2%-os növekedést jelentett a 2017. évi költségvetéshez képest (1 909 590 000 EUR);

2. tudomásul veszi, hogy az elszámolásban 2018. december 31-én bevételként szereplő összeg 193 998 910 EUR (2017-ben 206 991 865 EUR), ebből 30 783 590 EUR címzett bevétel (2017-ben 50 052 674 EUR);

3. hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások 67,6%-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások), ami a Parlament kiadásai nagy részének merevségét jelzi;

4. tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

(a) Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2018. évi előirányzatok:

1 950 687 373

a 2017. évi pénzügyi évről nem automatikusan áthozott összegek:

2 564 000

a 2017. évi pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

289 785 291

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2018-ban:

30 783 590

címzett bevételeknek megfelelő áthozott összegek 2017-ről:

47 369 977

Összesen:

2 318 626 231

(b) Az előirányzatok felhasználása a 2018. évi pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 283 150 877

végrehajtott kifizetések:

1 933 089 380

automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:

348 106 015

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

---

törölt előirányzatok:

39 994 836

(c) Költségvetési bevételek (EUR)

2018-ban beérkezett:

193 998 910

(d) 2018. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 671 682 153

5. rámutat, hogy a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 99,2%-át (1 934 477 627 EUR) lekötötték, 0,8%-os törlési arány mellett; megelégedéssel nyugtázza, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok 1 636 858 018 EUR-t tettek ki, és hogy végrehajtási arányuk 84,6%-os volt

6. hangsúlyozza, hogy a 2018. évi törölt előirányzatok (16 209 746 EUR) főleg a díjazáshoz és egyéb juttatásokhoz, valamint az épületekkel kapcsolatos kiadásokhoz kötődtek;

7. megjegyzi, hogy a 2018. évi pénzügyi évben tizenegy átcsoportosítás került jóváhagyásra a költségvetési rendelet 31. és 49. cikke értelmében, és ezek a végleges előirányzatok 2,7%-át, azaz 53 533 500 EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy az átcsoportosított források többsége a Parlament ingatlanpolitikájához kötődött, különösen a Konrad Adenauer ingatlanprojekthez kapcsolódó éves kifizetésekhez;

Az Európai Számvevőszék által a 2018. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

8. emlékeztet, hogy az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat; kiemeli, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi ráfordítások (munkabérek, nyugdíjak, juttatások) – ezek az összes igazgatási kiadás mintegy 60%-át teszik ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők;

9. tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint; tudomásul veszi azt is, hogy a tizenhárom számszerűsített hiba alapján a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a becsült hibaarány a lényegességi küszöb alatt van;

10. tudomásul veszi a Számvevőszéknek a Parlament 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében (számvevőszéki jelentés) a Parlamenttel kapcsolatban tett konkrét megállapítást; megjegyzi, hogy az elmúlt évek terrortámadásai miatt az intézmények – köztük a Parlament – szükségesnek vélték az emberek és az épületek védelmének megerősítését, és ez a probléma sürgős kezelést igényelt; aggodalommal megállapítja, hogy a Számvevőszék hiányosságokat állapított meg a Parlament és a Bizottság által szervezett eljárások tekintetében; megjegyzi, hogy a biztonsághoz kapcsolódó konkrét építési munkák kivitelezése érdekében a Parlament már meglévő keretszerződésekhez folyamodott, és hogy e keretszerződések kialakítása lehetővé tette a Parlament számára, hogy az eredeti árjegyzékben nem szereplő, alapvető ellenőrzési munkákat rendeljen meg a szerződő fél egyetlen ajánlata alapján; megjegyzi, hogy a Parlament a Számvevőszék által megvizsgált négy megközelítésből kettő esetében alkalmazta ezt a megoldást;

11. aggodalommal veszi tudomásul a Parlament által a Számvevőszékkel folytatott ellentmondásos eljárás során adott választ, amelyben elismeri, hogy, tekintettel a sajátos körülményekre (az időhiány és a piac sajátos felépítése), a verseny esetleg elmaradt az optimálistól; elismeréssel jegyzi meg, hogy az ebben az ágazatban odaítélt, öt vállalkozóval kötött új keretszerződések a megfelelő árverseny biztosítása érdekében a verseny újbóli megnyitásán alapulnak;

A belső ellenőr éves jelentése

12. megállapítja, hogy 2019. november 18-án, az illetékes bizottság és a belső ellenőr együttes ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, valamint az elvégzett megbízhatósági ellenőrzéseket és konzultációs megbízásokat és a 2018-ban az alábbi témákban készített jelentéseket:

 épületek karbantartása, felújítása és üzemeltetése (Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság, DG INLO);

 az intézmény információs és kommunikációs technológiai (IKT) biztonságának előzetes felülvizsgálata;

 a tisztviselők személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerinti személyi juttatások;

 a luxembourgi személyzeti bolt (DG INLO);

 a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések nyomon követése – 2018. évi 1. és 2. szakasz;

 belső minőségbiztosítási funkció létrehozása a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóságon (DG SAFE);

 független tanácsadás az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság „Áttérés az asztali számítógépekről a hibrid eszközökre” elnevezésű projektjével kapcsolatban (DG ITEC);

 az Uniós Külső Politikák Főigazgatósága (DG EXPO) jelentéstételi formanyomtatvány-rendszerének szempontjai;

 az informatikai leállás nyomon követése és az informatikai folytonosság megerősítése;

 az étkeztetési ágazatban a közbeszerzésről és a szerződések végrehajtásáról szóló, még közzé nem tett jelentés (DG INLO), az előzetes megállapítások megvitatása a vezetéssel folyamatban van;

13. üdvözli és támogatja azokat a fellépéseket, amelyekről a belső ellenőr a megbízhatósági megbízatások és a konzultációs megbízatások nyomán általa kiadott ajánlások eredményeként az illetékes főigazgatóságokkal megállapodott:

Elfogadott fellépések:

 az épületek karbantartására, felújítására és üzemeltetésére vonatkozó ellenőrzés (DG INLO) tekintetében a karbantartásra vonatkozó stratégiai keret javítása és a Parlament épület-karbantartási tevékenységeinek további javítása egy átfogó politika és egy strukturált, koherens többéves terv elfogadása révén; annak fokozott biztosítása, hogy a Parlament épületekkel kapcsolatos folyamatai és műveletei hatékonyak és költséghatékonyak legyenek; a karbantartási tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatal támogatása megbízható információkkal és elemzésekkel;

 az információs rendszerek ellenőrzése tekintetében: az intézmény IKT-biztonságának előzetes felülvizsgálata, az információs rendszerek biztonsági irányításának megerősítése (szakpolitikák, szabványok és iránymutatások által), különösen egy intézményi információbiztonsági politika elfogadása révén: az informatikai eszközök (hardver, kapcsolódó szoftverek és hálózatok) azonosításának, védelmének és nyomon követésének javítása; a kiberbiztonsági események jobb észlelése és az azokra való reagálás, valamint a helyreállítási képességek javítása;

 a személyzet egyéni jogosultságainak ellenőrzése tekintetében az általános ellenőrzési környezet megerősítése ezen a területen, valamint a családi pótlékokkal kapcsolatos konkrét kérdések kezelése;

 a luxembourgi személyzeti bolt ellenőrzését illetően az ellenőrzési környezet és tevékenységek, valamint a belső irányítás megfelelőségének javításához szükséges intézkedések végrehajtása; annak biztosítása, hogy a bolt működése – beleértve az előlegszámlákat is – megfeleljen a költségvetési rendeletnek, a számviteli elveknek és az adóügyi jogszabályoknak;

Ajánlások:

 a DG EXPO jelentéstételi formanyomtatvány-rendszere tekintetében a jelentéstételi rendszer megerősítésére és a küldöttségek, bizottságok és más érdekelt felek közötti együttműködés jobb keretbe foglalására irányuló hat ajánlás végrehajtása;

 a DG SAFE belső minőségbiztosítási funkciójának létrehozását illetően az e célt szolgáló hat ajánlás végrehajtása, beleértve különösen a minőségpolitika kialakítását;

 az „Áttérés az asztali számítógépekről a hibrid eszközökre” elnevezésű kísérleti projekttel kapcsolatban a projekt üzleti tervének megerősítése; hibrid eszközök használata több meglévő eszköz helyettesítésére; a koncepcióigazolási és kísérleti projektek pénzügyi irányításának javítása az új eszközök bevezetése előtt;

 az informatikai leállás nyomon követése és az informatikai folytonosság megerősítése tekintetében az IKT-infrastruktúra kiegészítő védelmének biztosítása; a katasztrófa utáni helyreállítási terv tesztelése; a kritikus információs rendszerek és függőségeik felsorolása, valamint a Parlament IKT-infrastruktúrájának a Parlament épületein kívüli elhelyezésére vonatkozó tervezés javítása;

14. megjegyzi, hogy a 2018-as nyomon követés eredményeként a 76 folyamatban lévő validált fellépés közül 28 fellépést lezártak, és a lezáratlan fellépések kockázati profilja 2018-ban is fokozatosan tovább csökkent; megjegyzi különösen, hogy a jelentős kockázatra vonatkozó, folyamatban lévő fellépések száma 22-ről 7-re csökkent, és nem voltak a legmagasabb kockázati kategóriába tartozó, lezáratlan „kritikus” fellépések; megjegyzi, hogy e validált fellépéseken kívül összesen 117 folyamatban lévő fellépés volt, beleértve azokat is, amelyek végrehajtása még nem esedékes, és amelyek közül 47 jelentős kockázattal foglalkozik; elvárja, hogy ezeket a megállapított határidőkön belül hajtsák végre;

15. különösen üdvözli annak lehetőségét, hogy a főigazgatóságok a belső ellenőrt konzultációs megbízatásokra hívják be, és javasolja, hogy szükség esetén valamennyi főigazgatóság éljen ezzel a lehetőséggel;

16. megjegyzi, hogy a látogatócsoportokra és a parlamenti asszisztensi juttatásokra vonatkozó két ellenőrzés a 2019. évi tevékenység részét képezi, és arról 2020 elején fognak beszámolni; kéri a belső ellenőrt, hogy az ellenőrzések befejezését követően azonnal tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mindkettő eredményéről;

17. mélységesen sajnálja, hogy a belső ellenőr jelentése nem nyilvános; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a jelentést minden évben hozzák nyilvánosságra, és azt a Parlament elnöke, illetve a főtitkár részére történő megküldésével egyidejűleg a képviselők is megkapják; helyteleníti, hogy a 2018. évi jelentésre vonatkozó döntés 2020 januárjában született meg, mely szerint a képviselők csak akkor tekinthetik meg a jelentést, ha a biztonságos olvasóterem eljárás keretében kérelmezik; határozottan úgy véli, hogy a dokumentumhoz való hozzáférés korlátozásával, mely a közpénzek felhasználását is érinti, az a sajnálatos benyomás alakul ki, hogy van valami rejtegetnivaló;

A 2017. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

18. tudomásul veszi a 2017. évi mentesítési állásfoglalásra a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2019. szeptember 17-én adott írásbeli válaszokat, a Parlament 2017. évi mentesítési állásfoglalásában feltett kérdésekre és kérésekre a főtitkár által adott válaszokat, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét;

A Parlament 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése

19. tudomásul veszi a 2018. évi mentesítéssel összefüggésben a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjai által a belső ellenőr jelenlétében 2019. november 18-án folytatott eszmecserét;

20. rámutat arra, hogy a Parlament 2014–2019 közötti jogalkotási ciklusának végéhez közeledve 2018-ban jelentősen nőtt a jogalkotási tevékenység;

21. megjegyzi, hogy két ideiglenes bizottság, a terrorizmussal foglalkozó különbizottság (TERR) és a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság (PEST) az év során sikeresen befejezte munkáját, és egy harmadik bizottság, a pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottság (TAX3) megkezdte munkáját;

22. kiemeli, hogy a 2019-es európai választásokra való tekintettel sikeresen elindult a kommunikációs kampány; rámutat a polgárok fokozott részvételére a 2019-es európai választásokon, bár egyes országokban ez továbbra is túlságosan alacsony volt; úgy véli, hogy az ilyen típusú kampányoknak folyamatosnak kell lenniük, különleges hangsúlyt fektetve ez utóbbi országokra;

23. jóváhagyja az intézmény által a biztonság fokozása érdekében hozott intézkedéseket, különösen a fizikai biztonság és az épületek biztonsága, valamint a kiberbiztonság és a kommunikáció biztonsága terén;

24. üdvözli, hogy annak ellenére, hogy a Parlament Költségvetési Bizottsága elutasította a mesterséges intelligenciával foglalkozó megfigyelőközpont létrehozására kért költségvetést, úgy tűnik, hogy ez a kezdeményezés munkacsoport formájában még folyamatban van; rendkívül aggasztja a parlamenti képviselők által hozott demokratikus döntés nyilvánvaló megkerülése, ami rendkívül sajnálatos precedenst jelent; javasolja e munkacsoport tevékenységének azonnali megszakítását mindaddig, amíg a költségvetési hatóság nem dönt arról, hogy költségvetést biztosít számára;

25. tisztában van az ingatlanpolitika fontosságával, különös tekintettel a Martens épületre vonatkozó projektre és a brüsszeli Montoyer 63 épület 2018-ban befejeződött felújítására, valamint a luxembourgi Konrad Adenauer projektre, amely a tervek szerint 2023. június végére fejeződik be; tudomásul veszi, hogy 2018-ban a Költségvetési Bizottság 29 millió EUR összegű átcsoportosítást engedélyezett a projekt előfinanszírozására, ami 4,7 millió EUR becsült kamatmegtakarítást eredményezett; aggodalmát fejezi ki a luxembourgi Konrad Adenauer épület megépítésének késedelme miatt, amelynek átadását 2018-ra tervezték, de jelenleg ez 2023 előtt nem várható;

26. támogatja a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) használatát, amely az Európai Unió irányítási eszköze a magán- és állami szervezetek számára környezeti teljesítményüknek az 1221/2009/EK rendelettel[10] összhangban történő értékeléséhez és javításához; támogatja a Parlament szénlábnyomának csökkentésére irányuló intézkedéseket;

27. felkéri az igazgatást, hogy hívja fel a figyelmet a képviselőkre vonatkozó magatartási kódexre, amely kimondja, hogy a képviselők kizárólag a köz érdekében járnak el, és munkájuk során betartják az önzetlenség, feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság és az intézmény hírnevének tiszteletben tartása elvét; kiemeli, hogy a magatartási kódex meghatározza az összeférhetetlenséget és azt, hogy a képviselőknek hogyan kell ezeket kezelniük, valamint szabályokat tartalmaz a volt képviselők szakmai tevékenységeire vonatkozóan;

28. tudomásul veszi az Európai Parlament munkahelyszínein a képviselők szállítására vonatkozó szabályokat (a szabályok); túlzottan homályosnak tartja a szabályokban azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a hivatalos gépjárműveknek az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes és az egyes képviselőcsoportok elnökei általi állandó használatának feltételeit; felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a szabályokat annak érdekében, hogy szigorúbb feltételeket vezessen be az ilyen autók használatára;

29. úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme a demokrácia szerves eleme és elengedhetetlen a jogellenes tevékenységek és szabálysértések megelőzéséhez, illetve az azoktól való visszatartáshoz; emlékeztet arra, hogy többek között az akkreditált parlamenti asszisztensek kiszolgáltatott helyzetben vannak munkaszerződésük miatt; aggodalommal veszi tudomásul a főtitkár azon kijelentését, miszerint „a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályok az akkreditált parlamenti asszisztensekre is vonatkoznak, de a Parlament nem tud foglalkoztatásvédelmet biztosítani”, mivel az őket alkalmazó képviselőtől függnek; felhívja a főtitkárt, hogy vegye figyelembe ezt a sajátosságot, amikor az akkreditált parlamenti asszisztensek visszaélést bejelentő személyként járnak el, valamint biztosítsa és terjessze ki a Parlament által a zaklatás áldozatává vált akkreditált parlamenti asszisztensek számára biztosított szerződésvédelmi lehetőségeket azokra az akkreditált parlamenti asszisztensekre, akik visszaélést bejelentő személyként járnak el;

30. hangsúlyozza, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek szerződésének megszüntetésére vonatkozó jelenlegi szabályok nem irányozzák elő a „kölcsönös megegyezés” útján történő felmondás lehetőségét, amely a képviselők és az asszisztensek közötti különleges kapcsolat elismerésének egy módja lenne, amelynek keretében mindkét fél elismerheti, ha a kölcsönös bizalom már nem áll fenn és egy előnyös közös megoldást találhatnak; kéri a főtitkárt, hogy találjon megoldást arra, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek fizetése kizárólag belga bankszámlákra kerülhet kifizetésre, ami ellentétes az egységes monetáris és fizetési unió elképzelésével;

 

31. ismételten aggodalmát fejezi ki azon állítólagos gyakorlat miatt, hogy a képviselők arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy kiküldetési megbízás, kiküldetési költségtérítés vagy akár utazási költségtérítés nélkül is vállaljanak kiküldetéseket, elsősorban Strasbourgba; véleménye szerint az efféle gyakorlat teret hagy a visszaélésekre: amennyiben az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetési megbízás nélkül utaznak, úgy nemcsak saját maguknak kell fizetniük költségeiket, hanem munkahelyi biztosítás sem fedezi őket; megismétli a főtitkárhoz intézett azon felhívását, hogy vizsgálja ki ezt az állítólagos gyakorlatot, és erről az év végéig tegyen jelentést;

32. felhívja a Parlamentet, hogy szólaljon fel az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, nemrégiben elfogadott (EU) 2019/1937 irányelvvel[11] kapcsolatban és aktualizálja a személyzeti szabályzat 22c. cikkét végrehajtó belső szabályait;

33. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése jelentős hatással volt a Parlament különböző szolgálataira, különösen a bizottságokra, a kutatási egységekre és a horizontális szolgáltatásokra;

34. üdvözli az Elnökség 2018. május 2-i határozatát az egyesült királysági állampolgársággal rendelkező alkalmazottakról, nevezetesen arról, hogy egyetlen tisztviselőt sem bocsátanak el egyesült királysági állampolgársága alapján; tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság kilépésére eredetileg előirányzott időpontig az egyesült királysági állampolgársággal rendelkező szerződéses és ideiglenes alkalmazottak tekintetében elvégzett eseti értékelések nem eredményeztek szerződésmegszüntetést; elismeri, hogy a képviselőcsoportok saját maguk végzik alkalmazottaik egyesével történő értékelését;

35. tudomásul veszi az alkalmazottak számának 5%-os csökkentésére irányuló cél sikeres végrehajtását, ami miatt 2018-ban a Parlamentnek 60 álláshelyet kellett törölnie létszámtervéből; fontosnak tartja a Parlament magas szintű teljesítményének biztosítását mind rövid, mind hosszú távon, ugyanakkor a felelősségteljes költségvetési gazdálkodást, és adott esetben megtakarítások vállalását is; úgy véli, hogy további megtakarítások irányozhatók elő; határozottan úgy véli, hogy létfontosságú lenne bevezetni egy, a Tanácsra, a tagállamokra és az európai polgárokra irányuló olyan kommunikációs stratégiát, amely választ ad az európai uniós közszolgálatot évek óta érő méltánytalan és széles körben elterjedt kritikákra;

36. aggódik a személyzet hosszú távú betegszabadságon lévő tagjainak száma és a munkavállalói kiégések számának meredek emelkedése miatt, valamint amiatt, hogy ezen esetek némelyike kimerüléssel, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megromlásával függhet össze; különösen aggódik a személyzet alacsony létszáma miatt, ugyanakkor úgy véli, nehéz megindokolni a felsővezetői álláshelyek bővítését, amely kiegyensúlyozatlan, magas vezetői aránnyal bíró struktúrához vezet; felhívja az igazgatást, hogy proaktívan viszonyuljon az érintett személyzethez, gondosan értékelje a személyzet munkaterhelését és biztosítsa a feladatok kiegyensúlyozott elosztását; kéri, hogy 2020. június 30-ig készítsenek jelentést a tartós betegszabadságra és a kiégésre válaszul hozott intézkedésekről;

37. a személyzettel szembeni fokozott elvárások összefüggésében hangsúlyozza a személyzeti bizottsággal, a szakszervezetekkel, illetve képviselőcsoportok esetében a személyzeti képviselőkkel folytatott konstruktív párbeszéd fontosságát; számít az e testületekkel folytatott konstruktív párbeszéd folytatására, különösen a személyzeti politikával, valamint a munkakörülményekkel – például a mobilitással, a munkakörnyezettel és a rugalmas munkaidővel – kapcsolatos kérdésekben;

38. ebből a célból elengedhetetlennek tartja, hogy a személyzet képviselőit meghallgassák, amikor az Elnökség megvitatja a személyzeti politikát érintő általános kérdéseket, és kéri a főtitkárt, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket e nélkülözhetetlen szükséglet végrehajtására;

39. rámutat, hogy a kiváló és független, lojális és motivált európai uniós közszolgálat fenntartása érdekében a személyzeti szabályzatot teljes mértékben be kell tartani, és betűjének és szellemének megfelelően kell alkalmazni; ennek kapcsán felszólít arra, hogy vessenek véget azon gyakorlatnak, hogy „ejtőernyősöket” helyeznek adott pozíciókba, ami árthat az eljárásoknak és így az intézmény, valamint az Unió hitelességének;

40. emlékeztet az európai ombudsman megállapításaira és ajánlásaira a 488/2018/KR és az 514/2018/K sz. egyesített ügyekben, és felkéri a főtitkárt, hogy javítsa tovább a magas rangú tisztviselők kinevezési eljárását a jobb átláthatóság és az egyenlőség érdekében; felhívja a Parlament igazgatását, hogy évente tegyen jelentést a magas rangú tisztviselők kinevezéséről;

41. mélységesen sajnálja a karrierlehetőségek hiányát a szerződéses alkalmazottak esetében; felkéri a főtitkárt, hogy értékelje a növekvő számú szerződéses alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos kockázatokat, ideértve annak veszélyét is, hogy a Parlamenten belül kétlépcsős személyzeti struktúrát hoznak létre; ragaszkodik ahhoz, hogy a főbb állandó pozíciókat és feladatokat állandó személyzet töltse be illetve lássa el;

42. meggyőződése, hogy a Parlament sikerének egyik kulcsfontosságú eleme, hogy munkahelyként nagy a vonzereje; felhívja a figyelmet az egyes országok állampolgárainak felvétele során tapasztalt nehézségekre; felhívja a főtitkárt, hogy tartson ki amellett, hogy szükség van valódi földrajzi egyensúlyra minden tagállam minden szinten való egyenlő képviselete vonatkozásában, ideértve a felsővezetői szinteket is; elismeri a nemek közötti egyensúly elérése érdekében tett igen pozitív lépéseket; sürgős intézkedések tételére szólít fel a nemek közötti jobb egyensúly megteremtése érdekében minden szinten, beleértve a főigazgatók szintjét is;

43. sajnálja, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamok továbbra is alulreprezentáltak, különösen a magasabb beosztásokban, és a problémát az jelenti, hogy felvételre kerülnek ugyan az új tagállamok állampolgárai, de a régi tagállamokból eközben többen lépnek előre, ez azt eredményezi, hogy a különbség tovább nő a régi és új tagállamok között; felszólít e helyzet orvoslására;

44. felhívja a figyelmet arra, hogy belső versenyvizsgán 2014 és 2019 között, a legmagasabb AD9-es fizetési osztályba harminc fő nyert felvételt, közülük tizenhatan két régi, nagy tagállamból kerültek ki, így a teljes törvényhozási ciklus alatt kiemelkedő számban történtek kinevezések e két tagállamból, és kéri a főtitkárt, hogy adjon tájékoztatást mi okozta ezt az aránytalanságot;

 

45. sajnálja, hogy Luxemburgban nehézségekbe ütközik az alacsonyabb besorolási fokozatú alkalmazottak felvétele, különösen a titkári és irodai alkalmazotti kategóriában; hangsúlyozza, hogy e strukturális probléma megoldásához korrekciós együttható bevezetése szükséges, amely a magasabb besorolású álláshelyek betöltése mellett az e munkavégzési hellyel járó magasabb megélhetési költségeket is számításba veszi; felszólít az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalon keresztül történő munkaerő-felvétel reformjára, hogy az jobban igazodjon az intézmények igényeihez, beleértve a rövidebb felvételi eljárásokat is;

46. emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzat 11. cikke bevezette az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök arra irányuló kötelezettségét, hogy a jelentéseikkel összefüggésben az érdekképviselőkkel tartott találkozóikkal kapcsolatos információkat közzétegyék; elismeréssel állapítja meg, hogy az új jogalkotási ciklus kezdete óta a Parlament honlapján rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra, amely lehetővé teszi a képviselők számára, hogy közzétegyék az érdekképviselőkkel tervezett találkozóikat; felkéri a titkárságot, hogy terjesszen részletes információkat és szervezzen képzéseket annak érdekében, hogy megkönnyítse a képviselők számára e kötelezettségek teljes körű teljesítését; sajnálja, hogy a jelenlegi infrastruktúra nem foglal magában olyan eljárást, amely során a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek felhasználói tapasztalatok alapján fejlesztésre irányuló javaslatokat terjeszthetnek elő; felhívja a parlamenti szolgálatokat, hogy évente dolgozzanak ki egy visszajelzési kérdőívet, amelynek eredményeit tartalmazza az eszköz használatáról szóló jelentés;

47. üdvözli ezt a pozitív lépést a fokozott átláthatóság felé és a lehetőséget azon képviselők számára, akik ezeket az információkat a Parlament honlapjának infrastruktúráján keresztül szeretnék közzétenni, még akkor is, ha a képviselő nem előadó, árnyékelőadó vagy bizottsági elnök; úgy véli, hogy ez a fokozott átláthatóság segíti az európai polgárokat abban, hogy jobban megértsék képviselőik munkáját; ezért sajnálja, hogy az e találkozókkal kapcsolatos nyilatkozati infrastruktúra nem érhető el az Unió valamennyi hivatalos nyelvén, csak angolul;

48. elismeri, hogy a nyilvános adatok nyílt, géppel olvasható, könnyen hozzáférhető és újrafelhasználható formátumú előállítása nagyszerű lehetőségeket kínál mind a nyilvánosság felé történő átláthatóság, mind az innováció szempontjából; üdvözli a jelenlegi kezdeményezéseket az adatok azon részének létrehozására és átalakítására, amely ebben a formátumban érdekli a nyilvánosságot; hangsúlyozza, hogy az ilyen kezdeményezésekhez felhasználóbarátabb, szisztematikusabb és összehangoltabb megközelítést kell alkalmazni, a Parlament jól meghatározott nyíltadat-politikája alapján;

49. elismeri a hozzáadott értéket, amelyet az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek nyújthatnak a Parlamentnek; különösen hangsúlyozza szerepüket az átláthatóság növelésében és a beszállítótól való függés elkerülésében; elismeri a biztonság javítása szempontjából bennük rejlő lehetőségeket is, mivel lehetővé teszik a hiányosságok azonosítását és orvoslását; határozottan javasolja, hogy az intézmény számára fejlesztett szoftvereket szabad és nyílt forráskódú szoftverlicenszek alapján tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;

50. megjegyzi, hogy a név szerinti szavazásoknak a plenáris ülésen nyitott, géppel olvasható formátumban és a Parlament honlapján könnyen láthatónak kell lenniük; felhívja ezért a Parlamentet, hogy a plenáris ülések jegyzőkönyveinek weboldalán tegye közzé a nem géppel olvasható verziók mellett a név szerinti szavazás eredményeinek géppel olvasható változatát;

51. megjegyzi, hogy a támogatott látogatócsoportoknak fizetett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felülvizsgált szabályok 2017. január 1-jén léptek hatályba; felhívja a főtitkárt, hogy haladéktalanul bocsássa rendelkezésre e szabályok értékelését; úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer figyelmen kívül hagyja az ingadozó szállás- és utazási költségeket, és nem tart lépést az inflációval, és határozottan felszólít a látogatócsoportok pénzügyi hozzájárulásának kiszámítására szolgáló rendszer mielőbbi felülvizsgálatára, hogy többek között elkerülhető legyen, hogy ebből a képviselők bármilyen hasznot húzhassanak; felhívja az Elnökséget, hogy általánosítsa a visszatérítéseket a látogatócsoportok számlái alapján; ismételten kéri, az akkreditált parlamenti asszisztensek csoportvezetőnek való kinevezhetőségének megszüntetését;

 

Környezetbarát Parlament és szén-dioxid-semlegesség 2030-ig

 

52. üdvözli, hogy a Parlament politikai szerepvállalása és a jogalkotási eljárásokban betöltött szerepe révén pozitívan járul hozzá a fenntartható fejlődéshez; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek példát kell mutatnia, és működési módja révén hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez;

53. elismerését fejezi ki a Parlament zöld közbeszerzések iránti elkötelezettsége miatt; megjegyzi, hogy a Parlament célja a szerződések értéksúlyozott százalékos arányának növelése a „környezetbarát”, „nagyon környezetbarát” vagy „jellegéből adódóan környezetbarát” minősítésű, egyes kiemelt termékek között; megjegyzi, hogy 2018-ban a kiemelt termékkategóriákban a szerződések érték szerinti 44,9%-a „környezetbarát”, „nagyon környezetbarát” vagy „jellegéből adódóan környezetbarát” minősítésű volt; rámutat, hogy amikor a számadat termékkategóriától függetlenül minden „környezetbarátnak” minősített szerződést tartalmaz, a Parlament szerződéseinek környezettudatossága 2018-ban 55,8 %-ra nő, ami megközelíti a 60%-os köztes célt; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a zöld közbeszerzést azáltal, hogy középtávon ambiciózus célokat tűznek ki a szerződések ökologizálására vonatkozóan;

54. üdvözli a környezetvédelmi vezetésre vonatkozó 2018. évi felülvizsgálat és a 2018. évi környezetvédelmi nyilatkozat elfogadását, továbbá a 2018. évi cselekvési terv végrehajtását és rendszeres nyomon követését;

55. támogatja a Parlament azon célkitűzését, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse szén-dioxid-kibocsátását; ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament földrajzi elhelyezkedése a parlamenti alkalmazottak összes kiküldetésének 78%-át eredményezi, és hogy a környezeti hatás 11 000 és 19 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás között van;

56. azon a véleményen van, hogy az éghajlatváltozási vészhelyzet kikiáltását követően a Parlamentnek példát kell mutatnia, és el kell köteleznie magát amellett, hogy 2030-ra eléri a nulla szén-dioxid-kibocsátást; kéri a Parlamentet, hogy dolgozzon ki stratégiát 2030-ig a karbonsemlegessé válásra, és terjessze elő stratégiáját a mentesítésért felelős hatóságnak; a karbonsemlegesség 2030-ig történő elérése érdekében utasítja az Elnökség EMAS munkacsoportját a fő teljesítménymutatók és a jelenlegi szén-dioxid-csökkentési terv módosítására; továbbá sürgősen kéri a Parlament szén-dioxid-kompenzációjáról szóló részletes jelentés és elszámolás benyújtását;

57. hangsúlyozza, hogy a Parlament szénlábnyomának körülbelül 67%-a személyszállításból származik; emlékeztet arra, hogy a 2017. május 15-i döntésében az Elnökség jóváhagyta a képviselők hatékony és kiváló minőségű közlekedésére tett javaslatot, minimumra csökkentve ugyanakkor a környezetre gyakorolt hatást a Parlament gépjárműveinek elektromos járművekre történő fokozatos cseréjével és a nulla kibocsátású városi közlekedést megvalósító környezetbarát közlekedési módok támogatásával, valamint azzal a céllal, hogy 2024-től teljesen elektromos járműflottát használjanak; üdvözli a DG INLO által e tekintetben bevezetett különböző intézkedéseket és eszközöket; elvárja, hogy az Elnökség dolgozzon ki egy olyan utazási visszatérítési rendszert, amelynél az utazás ára magában foglalja szén-dioxid-kompenzáció költségét és ösztönzi a környezetbarát közlekedés használatát;

58. támogatja a Parlament azon célkitűzését, hogy ellentétezze elkerülhetetlen kibocsátásait; javasolja az elkerülhetetlen kibocsátások együttes ellentételezését más uniós intézményekkel és szervekkel;

59. hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek az éghajlatváltozással szembeni küzdelem iránti elkötelezettségéhez megfelelő mértékű felelősséget kell vállalnia, és következésképpen minden központjában megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy legalább olyan körülményeket biztosító, lopással, vandalizmussal és időjárási viszontagságokkal szembeni különleges védelemmel ellátott kerékpáros parkolók álljanak alkalmazottai rendelkezésére, amilyen körülményeket jelenleg az autós parkolókban biztosít; e tekintetben egy matricával működő azonosítási rendszer is hasznos szolgálatot tehet;

60. üdvözli a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növeljék a papírmentes ülések számát; további képzések biztosítását kéri valamennyi képviselő, alkalmazott és akkreditált parlamenti asszisztens részére a papírmentes eszközökkel kapcsolatban, amelyeket azért hoztak létre, hogy lehetővé tegyék a dokumentumok nyomtatásának csökkentését és további kommunikációs kampányokat;

61. kéri a Parlamentet, hogy javítsa a képviselőkkel folytatott kommunikációját, tájékoztassa őket a Parlament és a brüsszeli repülőtér közötti közvetlen vonat használatának lehetőségéről, amely 20 perc alatt célba ér, és a képviselők ingyenesen használhatják, továbbá gondoskodjon arról, hogy a vonatok rendszeresen, rövid időközönként járjanak,hogy a lehető legvonzóbbá tegye e lehetőséget;

62. felkéri a személyzetet, hogy teljes mértékben használják ki a Strasbourgba járó chartervonatokat; arra ösztönzi a felső vezetőket, hogy ne használják szolgálati gépjárműveiket strasbourgi kiküldetéseikhez;

63. támogatja a Parlament szén-dioxid-kibocsátásának 100%-os ellentételezését, beleértve a képviselők által a származási országuk, valamint a Brüsszel és Strasbourg közötti repülőutakból származó kibocsátásokat is, éves alapon, a szén-dioxid-kibocsátási egységek révén; emlékeztet arra, hogy a Parlament 2017. évi kibocsátásait fedező ellentételező szerződést 2018. július 19-én írták alá, összesen 184095,80 EUR értékben;

64. aggasztja a kibocsátási tanúsítványok piacán a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére alkalmazott árak ingadozása, ami lehetetlenné teszi a szén-dioxid-kibocsátások teljes összegének ellentételezéséhez szükséges pénzügyi eszközök pontos összegének megbecslését; felhívja a figyelmet arra, hogy a 2390. költségvetési sorban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök (jelenleg 249 000 EUR) nem feltétlenül elegendőek a következő években a szén-dioxid-kibocsátás teljes összegének ellentételezésére;

65. üdvözli az Elnökség és a quaestorok 2018. áprilisi és júniusi határozatait a műanyaghulladék csökkentéséről és a hulladékgazdálkodási tevékenységekről; felhívja a Parlamentet, hogy gyorsan tegyen további ambiciózus lépéseket a Parlament műanyagmentessé tétele érdekében;

66. üdvözli a 2018. májusban/júniusban végzett külső ellenőrzés pozitív eredményét, amely megerősítette a Parlament környezetközpontú irányítási rendszerének jó állapotát és érettségét;

A Parlament földrajzi szétszórtsága – Egyetlen székhely

67. hangsúlyozza, hogy az Unió több tagállamban jelen kíván lenni az intézményein és ügynökségein keresztül, ami garantálja az uniós állampolgárokkal való szoros kapcsolattartást és biztosítja az európai láthatóságot, figyelembe véve a közpénzek felelősségteljes felhasználását;

68. megjegyzi, hogy a Parlament képviselőinek évi 12 strasbourgi utazásához kapcsolódó költségek összege 21 266 689 EUR; megállapítja, hogy a Parlament alkalmazottainak éves utazási költsége 3 631 082 EUR, az akkreditált parlamenti asszisztenseké pedig 2 097 250 EUR;

69. megállapítja, hogy a Thalys chartervonat költsége 2018-ban 3 741 900 EUR volt (a 2017. évi 3 668 532 EUR-hoz képest);

70. hangsúlyozza, hogy a Parlament hivatalos járműveinek csak sofőrrel történő eljuttatása Strasbourgba és vissza tovább növeli az évi 12 strasbourgi kiküldetés gazdasági és környezeti hatásait; üdvözli, hogy az akkreditált parlamenti asszisztenseknek lehetősége nyílt arra, hogy ezekkel a járművekkel utazzanak Strasbourgba és vissza, de sajnálja, hogy nem használják ki teljes mértékben ezt a lehetőséget; felhívja a Parlamentet, hogy tegye lehetővé, hogy a teljes parlamenti személyzet, illetve a képviselőcsoportok munkatársai is ilyen módon utazzanak Strasbourgba, és javítsa az e lehetőségről szóló tájékoztatást;

71. megjegyzi, hogy ez a többletkiadás ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költségvetési fegyelem elvével; emlékeztet arra, hogy a Parlament nagy többsége különféle állásfoglalásokban kifejezte az egyetlen székhely támogatását annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós adófizetők pénzének hatékony felhasználását; megjegyzi, hogy a Számvevőszék becslései szerint a Strasbourgból Brüsszelbe való költözés évi 114 millió EUR megtakarítást eredményezhet, továbbá 616 millió EUR egyszeri megtakarítást eredményezhet, ha a strasbourgi épületeket sikeresen értékesítik, vagy 40 millió EUR egyszeri költséget, ha nem; megjegyzi, hogy az egyetlen székhely csak a Szerződés egyhangú módosításával érhető el; sürgeti a Tanácsot, hogy vegye tudomásul a Parlament álláspontját, vállalja a felelősséget, és ennek megfelelően járjon el; hangsúlyozza, hogy a Parlament hivatalos járműveinek Strasbourgba juttatása hatékonyabb lehetne, ha egyúttal képviselőket, akkreditált parlamenti asszisztenseket vagy más, kiküldetési megbízatásban eljáró alkalmazottakat is szállítanak; úgy véli, hogy amikor a Brüsszel és Strasbourg közötti chartervonatok megteltek, az lenne a minimum, hogy a Parlament hivatalos járműveit is teljes mértékben igénybe vegyék, mielőtt charterbuszokat szerveznének;

72. hangsúlyozza, hogy az Unió az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás aláírásával elkötelezte magát amellett, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt tartja, így aggodalommal állapítja meg, hogy az évi 12 utazás Strasbourgba szükségtelenül növeli a Parlament szén-dioxid-kibocsátását;

Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM)

73. emlékeztet arra, hogy 2018-ban a Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM) 805 alkalmazottal rendelkezett; felszólítja a DG COMM-ot, hogy a következő években a Parlament teljes költségvetésének a 2018. évi összeg 6,1%-nál nagyobb hányadát használja fel;

74. üdvözli a költségvetés 2018. évi teljes körű végrehajtását, amely tanúsítja, hogy a DG COMM erőfeszítéseket tett a rendelkezésére álló valamennyi erőforrás maximális kiaknázása érdekében azért, hogy a lehető legtöbb polgárt érjék el, ami különösen fontos volt a választásokat megelőző évben; elégedetten jegyzi meg, hogy 2018-ban aktívan hozzájárult az európai választási kampánystratégia felépítéséhez és végrehajtásához;

75. megjegyzi, hogy a DG COMM fő mutatója a 2017. évtől kezdve az, hogy a Parlament hány órányi figyelmet kap a kommunikációs csatornákon; elégedetten veszi tudomásul, hogy a DG COMM a médiafigyelem szintjének mérésén túlmenően módszert dolgoz ki az összes kommunikációs csatorna gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének mérésére; elfogadja a Parlament láthatóságának középpontba helyezését;

76. felhívja a DG COMM-ot, hogy a jövőbeni mentesítési ciklusokban tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az adott évben kitűzött célokról, hogy az felmérhesse a főigazgatóság tevékenységeinek hatékonyságát;

77. felhívja a DG COMM-ot, hogy folytassa a Parlament nyilvános weboldalának javítására – különös tekintettel a weboldal keresőoptimalizálására – irányuló erőfeszítéseit, és növelje láthatóságát; sürgeti a DG COMM-ot, hogy hozzon létre egy könnyen böngészhető weboldalt, amely okostelefonoktól és tabletektől kezdve az asztali számítógépekig minden eszközről könnyen hozzáférhető, különös figyelmet fordítva a weblap egyszerűsített, mobil verziójára;

78. megjegyzi, hogy a média területén 2018-ban számos projektet hajtottak végre, és a Parlament internetes jelenléte tovább erősödött a Parlament online közvetítési kapacitását javító Webstreaming 3.0 beindításával;

79. elismeri továbbá a közösségi média Parlament általi használata terén elért jelentős fejlődést, és továbbra is ösztönzi a szabad, nyílt forráskódú, saját tárhelyen működtetett közösségi hálózati platformok használatát, amelyek különös tekintettel vannak a felhasználók adatainak védelmére; elismeri továbbá az uniós tevékenységekről szóló tájékoztatást célzó fellépéseket, valamint sürgeti a Parlamentet, hogy fokozza a közösségi médiában végzett tevékenységét annak érdekében, hogy népszerűsítse a Parlament által végzett munka eredményeit az európai állampolgárok között; megjegyzi továbbá, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek az átfogó látogatói stratégia, és – különös figyelmet fordítva az ifjúságra – a Nagykövet iskola program végrehajtása terén;

80. megjegyzi, hogy 2018-ban 285 sajtószemináriumot szerveztek a tagállamokban több mint 3629 újságíró részvételével; üdvözli ezen túlmenően, hogy 1905 újságírót hívtak meg, hogy vegyenek részt a plenáris üléseken, és 1191 újságírót hívtak meg a központilag szervezett sajtószemináriumokra; üdvözli, hogy a DG COMM az összes lehetséges médiacsatornát felhasználja a Parlament munkájának és eredményeinek terjesztésére; felkéri a Főigazgatóságot, hogy fordítson kellő figyelmet a közösségi média fontosságára, valamint annak jelentős és egyre növekvő potenciáljára a polgárok elérése tekintetében;

81. támogatja a 2018. július 11-én kétmilliomodik látogatóját fogadó Parlamentárium tevékenységeit, az Europa Experience berlini, ljubljanai, strasbourgi és helsinki kísérleti projektjeinek sikerét; kinyilvánítja elismerését a Látogatások és Szemináriumok Osztályának, amely rekordszámú látogatót fogadott 2018-ban;

82. emlékeztet arra, hogy 2018 volt az Európai Történelem Háza működésének első teljes éve; megállapítja, hogy az Európai Történelem Háza 164 158 látogatót fogadott; üdvözli a Bizottsággal kötött társfinanszírozási megállapodást, amely éves hozzájárulást biztosít a működési költségekhez; továbbra is mélységesen aggasztja az Európai Történelem Házában az előző vállalkozó alatt fennálló munkakörülményekről szóló jelentések tartalma, és kéri a főtitkárt, hogy sürgősen tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az Európai Történelem Háza alkalmazottainak helyzetéről az új vállalkozó alatt; felkéri továbbá a főtitkárt, hogy tegyen közzé adatokat a vállalkozó összes költségéről és az Európai Történelem Háza alkalmazottainak bérére fordított összegről;

Az Európai Parlament kapcsolattartó irodái

83. emlékeztet az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodáinak reformjára, amelynek célja a felülvizsgált küldetésnyilatkozat értelmében a polgárok, megerősített sajtórészlegek révén a média, valamint az érdekelt felek és a véleményformálók bevonása a polgárok megszólítása érdekében;

84. tudomásul veszi a 2018. évi különböző kiadási tételeket, amelyek a következők szerint oszlanak meg:

Kiadási tételek

2018. évi kiadások

Személyzeti költségek

22 814 372 EUR

Ingatlanköltségek

11 170 082 EUR

Biztonsági költségek

1 843 339 EUR

Kommunikációs költségek

11 639 088 EUR

Összesen

45 886 152 EUR

85 ragaszkodik ahhoz, hogy fontos a hatékony kommunikáció a tagállamokban, biztosítani kell ugyanakkor a költséghatékonyságot; felkéri az összes érintett döntéshozó felet, hogy törekedjenek hozzáadott értékre, különösen a működési költségek tekintetében;

86. kéri a Parlamentet és a tagállamokat, hogy fokozzák együttműködésüket az EP megfelelő kapcsolattartó irodáival; követeli, hogy a kapcsolattartó irodák rendezvényeken és intenzív tevékenységeken keresztül javítsák láthatóságukat a közösségi médiában annak érdekében, hogy kapcsolatot alakítsanak ki a polgárokkal; felhívja a kapcsolattartó irodákat, hogy fokozzák az egyes európai intézményekkel folytatott együttműködést és kommunikációt a kapcsolattartó irodák működésének észszerűsítése céljából;

87. megjegyzi, hogy az EP Athénban található kapcsolattartó irodája 38 400 EUR-t költött 2018-ban parkolóhelyek bérlésére; ezeket a költségeket aránytalanul magasnak tartja, tekintettel arra, hogy jelenleg hat alkalmazott dolgozik ebben az irodában; felhívja a Parlamentet, hogy vizsgálja meg e költségek okait, és ha szükséges, hozzon megfelelő intézkedéseket a helyzet módosítására;

88. megjegyzi, hogy 2019. január 30-án az Elnökség úgy határozott, hogy fenntartja a Parlament londoni irodáját, és hogy az edinburghi kirendeltséget legalább 2020 végéig működteti; megjegyzi, hogy a Parlament 2020 utáni edinburghi jelenlétéről később határoznak;

89. aggodalommal veszi tudomásul az Elnökség 2019. február 11-i határozatát, mely az EU ASEAN-hoz rendelt jakartai missziójának, az EU Afrikai Unió melletti addisz-abebai képviseletének és az EU ENSZ melletti New York-i képviseletének parlamenti támogatásáról szól; úgy véli, hogy e parlamenti támogatás sajátos jellege miatt a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának éves rendszerességgel részletes információkra van szüksége a forrásokról és eredményekről a Parlament mentesítése keretében; kéri a főtitkárt, hogy 2020 vége előtt készítsen költség-haszon elemzést e parlamenti diplomáciai támogatásról, még a világ más régióira történő, tervezett kiterjesztése előtt;

Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS)

90. emlékeztet arra, hogy 2018-ban a Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS) 456 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 47,5%-ával gazdálkodott;

91. tudomásul veszi az akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos feladatoknak a Pénzügyi Főigazgatóságtól (DG FINS) a DG PERS-nek való átadását, és a felelősségi körök átruházása megszervezéséhez szükséges jelentős erőfeszítéseket;

92. megelégedettséggel veszi tudomásul az APA Front Office Osztály létrehozását, amelynek feladata az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételének irányítása az elejétől a végéig, valamint a szerződések módosítása és megszüntetése és az akkreditált parlamenti asszisztensek adminisztratív támogatása; üdvözli az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételére vonatkozó egyszerűsített és gyorsabb eljárás bevezetését és a papírmentes ügykezelés irányába tett előrelépést; felszólít az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételéért felelős parlamenti igazgatási csoportok megerősítésére minden új mandátum kezdete előtt, egy előzetes átfogó képzéshez szükséges ideig, és amíg a fokozott munkaterhelés véget nem ér;

93. ismételten kéri az igazgatást, hogy a következő parlamenti ciklusban a lehető legkorábban nyújtson képzéseket és/vagy kiadványokat, különösen az új asszisztenseknek, amelyek magukban foglalják a gyakorlati/adminisztratív kérdéseket is (kiküldetési megbízás, orvosi vizsgálatok, akkreditáció, parkolómatricák, látogatócsoportok, kiállítások stb.) az őket érintő adminisztratív eljárások zavartalan működését akadályozó rendszerszintű hibák elkerülése érdekében;

94. megismétli követelését, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek, amikor megbízást teljesítve strasbourgi üléseken vesznek részt, ugyanolyan napidíjat kapjanak, mint a tisztviselők;

95. hangsúlyozza, hogy támogatja az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének a Parlament igazgatását érintő következményeinek kezelését, különös tekintettel az emberi erőforrásokra és a költségvetésre gyakorolt hatásra;

96. megjegyzi, hogy a DG PERS fő mutatója 2018-ban az időegység alatti teljesítmény; elégedetten állapítja meg, hogy az adatgyűjtés céljait és módszereit az eredmények általánosan pozitív értékelésével finomították;

97. megjegyzi, hogy a Parlament személyzetének létszáma 2018. decemberben 9883 fő volt, ami az állandó és ideiglenes alkalmazottakat, a szerződéses alkalmazottakat és az akkreditált parlamenti asszisztenseket (APA-k) is magában foglalja (a 2017. évi 9682-höz képest);

98. felhívja a figyelmet a Számvevőszék 15/2019. számú különjelentésére[12]: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék más uniós intézményekre vonatkozó megfigyeléseit, a Parlamentet is ideértve, ebből kifolyólag üdvözli, hogy a Bizottság hajlandó elfogadni a Számvevőszék ajánlásait; támogatja a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ebben a kérdésben kifejtett álláspontját[13]; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió versenyképes fizetést biztosítson a lakóhely szerinti ország magánszektorához képest, és aggódik amiatt, hogy a kevésbé kedvező munkafeltételek gyengíthették az Unió mint munkaadó vonzerejét, éppen egy olyan időszakban, amikor az Unió több tagállamból nehezen talál elegendő munkatársat; figyelmeztet azokra a súlyos következményekre, amelyeket az igazgatási költségvetésnek vagy a személyzetnek bármilyen csökkentése gyakorolhat a jövőben az európai uniós közszolgálatra és az uniós politikák végrehajtására; felhívja az uniós intézményeket, hogy készítsenek átfogó értékelést a személyzeti szabályzat jövőbeli reformjának vagy felülvizsgálatának az emberi erőforrásokkal kapcsolatos irányításra és a személyzet jóllétére gyakorolt hatásáról;

99. emlékeztet arra, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása kulcsfontosságú eleme a Parlament emberierőforrás-politikájának; tudomásul veszi, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv végrehajtása konkrét intézkedések révén tovább folytatódik; 2019 végéig a női osztályvezetők esetében 40%-os, a női igazgatók esetében 35%-os, a női főigazgatók esetében pedig 30%-os célt tűztek ki; azonban sajnálatát fejezi ki, hogy a nemek közötti egyenlőség ütemtervét nem hajtják végre teljes mértékben, különös tekintettel a nők arányának növelésére (40%-ra) a felsővezetői pozíciókban 2020-ig; ambiciózusabb célok haladéktalan kitűzését és azok mielőbbi elérését sürgeti;

100. javasolja ezenkívül, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőségre, különösen például a fogyatékossággal élő alkalmazottak számának növelésére a Parlament igazgatásában; megjegyzi, hogy a Parlament Elnökségén belül már létezik a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport, és kéri, hogy a munkacsoport készítsen tanulmányt a fogyatékossággal élők munkahelyi részvételének növelése érdekében a tagállamokban és nemzetközi szinten hozott hatékony intézkedésekről, ideértve a jogalkotási intézkedéseket is; kéri, hogy a magas szintű munkacsoport a tanulmány elvégzése és az eredmények elemzése után konkrét javaslatokkal tegyen jelentést az Elnökségnek; sürgeti ambiciózus célok – többek között földrajzi egyensúlyra való törekvés szükségletét figyelembe vevő – mielőbbi meghatározását és rövid távú elérését;

101. helyteleníti, hogy a szülési szabadságon lévő európai parlamenti képviselők nem helyettesíthetők; azon a véleményen van, hogy ennek a lehetőségnek a hiánya alapvetően ellentétes az Unió alapvető értékeivel, mivel azt az üzenetet küldi, hogy a női jelöltre leadott szavazat a képviselet ideiglenes hiányát vonhatja maga után; azon a véleményen van, hogy a szülői szabadságon, valamint hosszú távú betegszabadságon lévő európai parlamenti képviselők helyettesítésének lehetetlensége megoldatlan probléma, mivel nem adhatnak meghatalmazást szavazat leadására, aminek eredményeképpen az európai polgárok képviselete ideiglenesen kiegyensúlyozatlan; felhívja a Tanácsot, hogy a helyzet orvoslása érdekében módosítsa az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkét;

102. sajnálja, hogy a főigazgatói szintű álláshelyet betöltő nők száma 2017 és 2018 között abszolút számokban kifejezve 2 maradt, ami messze elmarad a céltól; elégedetten állapítja meg, hogy a nők száma igazgatói szinten 2018 végén elérte a 34%-ot, 2019 során pedig a 37%-ot, továbbá 2018 végére osztályvezetők szintjén 38%-ra emelkedett, míg 2019 végére 39%-ra; elismeri, hogy lépésről lépésre történő megközelítésre van szükség, de hangsúlyozza, hogy a helyzet csak akkor lesz kielégítő, ha a nemek közötti egyensúly vezetői szinten tükrözi az ezen álláshelyekre jogosult népesség nemek közötti egyensúlyát;

103. megjegyzi, hogy vannak olyan tagállamok, amelyeknek állampolgárai nem töltenek be igazgatói és/vagy főigazgatói tisztséget, valamint hogy a 2004-es, 2007-es és 2013-as bővítés óta eltelt évek ellenére az új tagállamok képviselete nem növekszik megfelelően azokon a vezetői szinteken, ahol egyes nemzetiségek továbbra is jelentősen felülreprezentáltak; javasolja e helyzet kezelését; emlékeztet arra, hogy fontos, hogy a munkaerő-felvétel alkalmasságon alapuljon, de tiszteletben kell tartani azt, hogy a parlamenti alkalmazottak közötti földrajzi egyensúly elérése is fontos; e tekintetben felszólítja a Parlamentet annak biztosítására, hogy minden szinten – ideértve az igazgatói és a főigazgatói beosztást is – állampolgárságon alapuló megkülönböztetés nélkül alkalmazzák és léptessék elő az alkalmazottakat, valamint gondoskodjon arról is, hogy a parlamenti foglalkoztatás valamennyi nemzetiség számára egyformán vonzó legyen;

104. figyelembe veszi azon akkreditált parlamenti asszisztensek helyzetére talált megoldásokat, akik megszakítás nélkül két parlamenti jogalkotási cikluson keresztül dolgoztak, de legfeljebb két hónap híján nem töltötték ki az uniós intézmények nyugdíjrendszere szerinti nyugdíjjogosultsághoz szükséges tíz évet; sajnálja, hogy a nagy számú és folyamatos figyelmeztetés ellenére a megoldás túl későn vált elérhetővé az előző jogalkotási ciklus folyamán; továbbá sajnálja, hogy az egyetlen rendelkezésre álló megoldás kizárólag néhány képviselő jóindulatától függött, akik tisztában voltak a helyzettel, és szolidaritást tanúsítottak ezen akkreditált parlamenti asszisztensekkel szemben; ugyanúgy sajnálattal látja, hogy az igazgatás nem tájékoztatta az új parlamenti ciklusra megválasztott képviselőket erről az ügyről, illetve arról, hogy az ehhez hasonló esetekben lehetőségük van hat hónapnál rövidebb szerződéseket kötni, ezért az érintett asszisztensek nagyon nehezen találtak olyan képviselőket, akik hajlandóak voltak rövid időre megszakítások nélkül szerződtetni őket, illetve néhányuknak ez egyáltalán nem sikerült (a 170 akkreditált asszisztens közül legalább 3 esetében az igazgatás adatai szerint);

105. üdvözli a távmunka lehetőségeinek kibővítését és észszerűsítését a Parlament Főtitkársága számára, de felszólít a rögzített ütemezésű strukturális távmunka lehetőségeinek kiterjesztésére, a Bizottság és más intézmények példájára; támogatja a távmunkával kapcsolatos tapasztalatokról szóló felmérés lebonyolítását, és kéri, hogy az értékelés eredményeit osszák meg a képviselőkkel és a parlamenti szolgálatokkal;

106. megismétli felhívását a videokonferenciák és egyéb technológiák nagyobb mértékű használatára a környezet védelme és erőforrások megtakarítása érdekében, különösen az alkalmazottak három helyszín közötti szolgálati útjainak csökkentése érdekében;

 

107. elismeri a Parlament zaklatással szembeni zéró tolerancia politikáját minden szinten – ideértve a képviselői, személyzeti és az akkreditált parlamenti asszisztensi szintet is –, valamint a munkahelyi zaklatások megakadályozását szolgáló intézkedéseket, különös tekintettel az Elnökség által 2018. március 12-én elfogadott, a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek, a gyakornokok és egyéb alkalmazottak közötti konfliktusok és zaklatási ügyek kezelésére szolgáló megelőző és korai támogatási intézkedések kiigazítására vonatkozó frissített ütemtervre, a Parlament belső gyakorlatainak és eljárásainak külső könyvvizsgálatára, a bizalmi személyek hálózata és a mediátori feladatkör létrehozására, valamint a munkahelyi zaklatási ügyekkel foglalkozó szakértők nyilvános meghallgatásának megszervezésére;  megjegyzi, hogy a külső ellenőrzés eredményeit 2018. november elejére várták, és kéri, hogy haladéktalanul közöljék, amint azok rendelkezésre állnak; a késedelem vonatkozásában magyarázatot kér, és üdvözli, hogy néhány képviselőcsoport határozottan arra ösztönözte képviselőit, hogy járjanak elöl jó példával a munkahelyi méltóságról és tiszteletről szóló képzéseken, és felhív képzések nyújtására a képviselők és alkalmazottak számára; elvárja az ütemterv teljes és áttekinthető végrehajtását; felhívja azonban a Parlamentet, hogy tartsa szem előtt, hogy a Parlament épületében történő zaklatásos esetek száma alacsony, és a problémát ennek megfelelő mértékben kezelje;

108. üdvözli, hogy nincsenek várólisták a személyzet első három kategóriája esetében (azaz a Parlamentnél dolgozó egyedülálló szülők és európai parlamenti képviselők; ha mindkét szülő a Parlamentnél, teljes munkaidőben dolgozik; ha mindkét szülő a Parlamentnél dolgozik, az egyik teljes munkaidőben, a másik pedig legalább félmunkaidőben), amelyek meghatároznák a parlamenti bölcsődei helyeknek és a Parlamenttel szerződésben álló brüsszeli magánbölcsődék helyeinek elosztását; megállapítja, hogy 2018-ban 197 férőhelyet ajánlottak fel, amelyből az alkalmazottak 116-ot fogadtak el; elégedetten veszi tudomásul, hogy a wayenbergi bölcsőde bővítése folyamatban van, és 320 férőhellyel fog rendelkezni (jelenleg 230 férőhely van);

109. megjegyzi, hogy 2020. február 1-jétől új szolgáltatóként az Esedra társaság vette át a Parlament bölcsődéjét és óvodáját; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a szolgáltatóváltást megelőzően az illetékes parlamenti szolgálatok (DG PERS) korlátozott tájékoztatást nyújtottak az új szerződés által előidézett változásokkal kapcsolatban; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament az ajánlati felhívás, valamint a szolgáltató által alkalmazott személyzet munkakörülményeinek értékelésekor mindig az óvodás gyermekek jólétét helyezze az elvárások élére;

110. hangsúlyozza a bölcsődékre és a bölcsődékre vonatkozó egyértelmű szabályok fontosságát; elvárja, hogy a bölcsődei és az óvodai részlegek parlamenti irányítóbizottsága fogadjon el elegendő részletes előírást annak érdekében, hogy a szabályok egyértelműek, átláthatóak legyenek, és kitérjenek az esetleges szokatlan és különleges helyzetekre, például egyéni családi helyzetekre vagy a különleges igényű gyermekek esetére; javasolja, hogy a webhelyeken szolgáltassanak naprakész információkat a bölcsődei és óvodai szolgáltatásokról, ideértve a díjakat és a jelenlegi befogadóképességet; javasolja továbbá a szabályok 4. cikkének felülvizsgálatát, kiegészítve a maximális díj összegével a megfelelő átláthatóság biztosítása és az esetleges eltérések elkerülése érdekében;

111. emlékeztet arra, hogy minden szolgáltatónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a belga törvényeket, és gondoskodnia kell arról, hogy az alvállalkozók megfeleljenek a Parlament munkahelyi tiszteletre és méltóságra vonatkozó politikájának; követeli, hogy a Parlament felelős szolgálatai gondoskodjanak a zökkenőmentes átállásról és arról, hogy a bölcsődék és óvodák működésében bekövetkező, az új vezetés által bevezetett lehetséges változások ne eredményezzék a szolgáltatás minőségének és a munkakörülmények romlását az előző szolgáltatóhoz képest;

112. megjegyzi, hogy a DG PERS személyzetének magas munkaterhelése miatt az akkreditált parlamenti asszisztensek fizetését sem lehet rugalmasan módosítani, ha egy képviselő azt kéri, és az akkreditált parlamenti asszisztensek feladatainak növekedése azt indokolja;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO)

113. emlékeztet arra, hogy 2018-ban az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO) 607 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 12,6%-ával gazdálkodott;

114. megjegyzi, hogy a lekötött előirányzatok összege 239 547 603 euró volt, ami 2017-hez képest (265 839 576 EUR) 11%-os csökkenést jelent;

115. hangsúlyozza, hogy a költséghatékonyság elvének az Európai Parlament épületpolitikája vonatkozásában mind a meglévő épületekkel kapcsolatos költségek, mind az új beruházások esetében maximálisan érvényesülnie kell; az elsődleges szempontnak hatékony pénzgazdálkodásnak kell lennie és törekedni kell a munkálatokat a lehető legalacsonyabb áron elvégeztetni;

116. megállapítja, hogy az Elnökség 2018 áprilisában elfogadta az új közép- és hosszú távú ingatlanstratégiát; megjegyzi, hogy az Elnökség ingatlanstratégiája a 2019 utáni jövőbeli igények kielégítését célzó intézkedésekre összpontosít, beleértve az épületek felújítását is, amely továbbra is az egyik fő megoldandó kihívás; emlékeztet arra, hogy a Parlament ingatlanvásárlásra összpontosított, ami azt jelenti, hogy jelenleg az általa használt épületek 80%-a a tulajdonában van;

117. tudomásul veszi, hogy Brüsszelben befejezték a Martens épületet, a Montoyer 63 épületet pedig átépítették;

118. megjegyzi, hogy a Parlament legnagyobb ingatlanprojektje – a luxembourgi Konrad Adenauer épület bővítése – az első szakasz, azaz a keleti szárny véglegesítésének fázisában van, ami a teljes projekt mintegy 70%-át teszi ki; emlékeztet arra, hogy a Parlament luxembourgi személyzete jelenleg négy épületben van elhelyezve; elismeri, hogy a Konrad Adenauer épület az összes szolgáltatást egy tető alá vonja majd össze, és így méretgazdaságosságot fog lehetővé tenni az energia, a víz, a biztonság és az épület létesítményeinek kezelése terén; rámutat, hogy bár az építkezési késedelmekhez kapcsolódó egyes költségek az eredetileg tervezettnél magasabbak voltak, a hitelek pénzügyi költségeinek jelentősen alacsonyabb összege lehetővé tette a Parlament számára, hogy kompenzálja a további pénzügyi szükségleteket; hangsúlyozza, hogy az Adenauer projekt teljes költsége továbbra is 32,5 millió EUR a jóváhagyott teljes költségvetés szerint;

119. javasolja a képviselők munkakörnyezetének javítását Brüsszelben (1 személyes iroda + 2 iroda a személyzetük számára) és Strasbourgban (1 + 1 iroda); e dokumentum 147. bekezdésével összhangban támogatja továbbá a képviselők munkakörülményeinek javítását;

120. támogatja a DG INLO arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szerkezeti és szervezeti javítások révén szigorítsa biztonsági intézkedéseit, ideértve az összes fizikai helyszín biztosítását; kitart amellett, hogy a polgárok felé való nyitottságot össze kell egyeztetni a biztonsági követelményekkel;

121. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a közelmúltban több kulcsfontosságú szolgáltató is úgy döntött, hogy a Parlamenttel kötött hosszú távú szerződését nem hosszabbítja meg (bankok és élelmiszerüzlet), kéri a szolgálatot hogy vizsgálja meg, mi okozta a parlamenti szolgáltatások leromlását;

 

122. tudomásul veszi a Wayenberg bölcsőde bővítésére irányuló munka 2018. évi megkezdését; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az építési munkálatok során az épületbe való bejutást nem biztonságos módon biztosították, és javasolja, hogy a jövőben a DG INLO és a DG SAFE fordítson nagyobb figyelmet a felhasználók biztonságának biztosítására az ehhez hasonló építési munkálatok során;

123. tudomásul veszi a Parlament jelentős infrastruktúráját, amely a következő részekre bontható:

 

Brüsszeli épületek

Luxembourgi épületek

Strasbourgi épületek

13 saját tulajdon

1 saját tulajdon

5 saját tulajdon

7 bérlemény

6 bérlemény

1 bérelt parkoló

671 285 m2

176 283 m2

344 283 m2

Az EP Kapcsolattartó Irodái és kirendeltségei

 

Összesen

37

  saját tulajdon

12

  bérlemény

25

  terület

28 383 m2

124. tudomásul veszi, hogy az Elnökség utasította a főtitkárt, hogy bízza meg a DG INLO-t építészeti pályázat kiírásával a Paul-Henri Spaak épület felújítására, csupán két opció figyelembevételével: az épület felújítása vagy újjáépítése; sürgeti, hogy az épületet a Szerződésekkel összhangban készítsék fel a Parlament tevékenységeinek az elkövetkező évtizedekben várható további átalakulására; emlékeztet arra, hogy építészeti pályázatot indítottak annak érdekében, hogy konkrét építészeti javaslatok szülessenek, és hogy a projektre vonatkozó végső döntést a politikai és költségvetési hatóságoknak kell meghozniuk; hangsúlyozza, hogy ezt a döntést az épület biztonsági értékelésének közzétételét követően kell meghozni, és hogy a főtitkárnak a döntés meghozatala előtt el kell készítenie a terv költségvetésbe való bevonását;

125. megjegyzi, hogy az Elnökség döntése nyomán az elkövetkező években számos kapcsolattartó irodában hoznak létre „Europa Experience” kiállítást;

126. támogatja a sofőrszolgálat internalizálását, és megjegyzi, hogy 2018-ban nagyon magas volt a hivatalos gépkocsiszolgálattal való elégedettség aránya (99,9%); javasolja, hogy a hivatali gépkocsik ne közlekedjenek üresen, és Brüsszelből Strasbourgba, illetve a visszaúton is szállítsanak képviselőket, kiküldetési megbízással rendelkező személyzetet és akkreditált parlamenti asszisztenseket; tudomásul veszi az új szabályt, amely arra kötelezi a sofőröket, hogy legfeljebb 5 percet várjanak a beszállási helyen, megérti egy ilyen szabály szükségességét, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez az időtartam túl rövid; megjegyzi, hogy a képviselők azt megelőzően, hogy az autók elindulnának a Parlament felé, hosszasan várakoznak a repülőtéren, és javasolja, hogy találjanak hatékonyabb módot e késések kezelésére;

127. komoly aggodalmának ad hangot a Parlament által szerződtetett két külső koncesszió – nevezetesen a Parlament takarítással és étkeztetéssel foglalkozó személyzetének – munkakörülményei miatt, és határozottan javasolja, hogy a munkahelyi tisztelet és méltóság biztosítása érdekében a DG INLO szervezzen független felmérést a Parlamenttel szerződött vállalkozások érintett személyzetének a munkakörülményeikkel való elégedettségéről; felszólít a Parlament közbeszerzési politikájának értékelésére, melynek célja, hogy valamennyi szerződéses szolgáltatás esetében javuljanak az átlátható és kiszámítható munkakörülmények; felhívja a Parlamentet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak egy ilyen értékelés eredményéről; elismeri, hogy a Parlament tiszteletben tartja a vonatkozó jogszabályokat;

128. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Parlament melegvízrendszerének problémáját továbbra sem tudta megoldani a szolgálat, és kéri, hogy a jövőben az illetékes bizottság nyújtson tájékoztatást a Parlamentben elforduló Legionella-fertőzéssel szembeni lépésekről;

129. üdvözli a Parlament önkiszolgáló étkezdéjében rendelkezésre álló kínálat változatosabbá tételét; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy annak ellenére, hogy nyilvános felhívást tettek közzé az ajánlat ár/minőség egyensúlyának költség-haszon elemzésére, úgy találják, hogy az nem kielégítő; kéri a minőség és az ár, valamint a potenciális piaci szolgáltató minősítésének újraértékelését; kéri, hogy tegyék meg a szükséges módosításokat a felmérés eredményeiből eredő kiegyensúlyozatlan minőség-ár arány tekintetében; komoly aggodalmának ad hangot az élelmiszerek és italok árával és minőségével kapcsolatban;

130. szolidaritását fejezi ki a COMPASS csoport munkavállalóival, akiknek létszámleépítéssel és munkakörülményeik romlásával kell szembenézniük; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a külső vendéglátóipari vállalkozás egyre több erőforrást átmeneti és ideiglenes alkalmazottakkal biztosítra, ami kihatással van a szolgáltatások minőségére, valamint az állandó alkalmazottak illetményeire és munkakörülményeinek minőségére;

131. üdvözli, hogy 2017-ben létrehoztak egy előzetes ellenőrzési és közbeszerzési koordinációs egységet annak érdekében, hogy megerősítsék az előzetes ellenőrzési egység központi szerepét, és támogatást nyújtsanak a közbeszerzési eljárások egységes alkalmazásának és nyomon követésének biztosításához a DG INLO-ban;

132. megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy a „mindenki számára történő tervezés” politika részeként 2018 folyamán sor került az épületek fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőségének ellenőrzésére és a DG INLO akadálymentesítési hálózatának elindítására;

133. jóváhagyja a DG INLO szerepét a Parlament környezetvédelmi politikájában, különösen az épületek energiahatékonyságának növelésére és a vízfogyasztás csökkentésére irányuló célkitűzést;

Konferencialogisztikai és -tolmácsolási Főigazgatóság (DG LINC)

134. emlékeztet arra, hogy 2018-ban a Konferencialogisztikai és -tolmácsolási Főigazgatóság (DG LIC) 534 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 3,1%-ával gazdálkodott;

135. kitart a többnyelvűségi magatartási kódex tiszteletben tartása mellett, lehetővé téve minden képviselő számára, hogy saját nyelvén fejezze ki magát; hangsúlyozza, hogy a többnyelvűségi magatartási kódex felülvizsgálata által bevezetett részletesebb nyelvi profilokat csak kivételes körülmények között lehet használni; céljuk nem a nyelvi szolgáltatások korlátozása, hanem célzottabb szolgáltatás nyújtása piaci és logisztikai korlátok esetén a képviselők számára;

136. jóváhagyja a főigazgatóság 2018. évi, a Parlament konferenciaszervezési kapacitásainak növelését szolgáló átalakítását, valamint a tolmácsok új munkafeltételeinek kialakítására irányuló folyamat befejezését;

137. elismeri a konferenciaszervezés korszerűsítésére irányuló stratégiát, amelynek középpontjában nagyrészt a Parlamenten belüli szolgáltatásnyújtásnak a felhasználói igények alapján történő javítása és kiigazítása, valamint a szervezők számára egységes interfész kialakítása áll;

138. örömmel veszi tudomásul a tolmácsok munkafeltételeiről szóló, 2018. szeptember 8-i megállapodást; ösztönzi az igazgatóság és a tolmácsok képviselőiből álló közös nyomonkövetési csoportot, hogy az esetlegesen felmerülő problémák zökkenőmentes megoldása érdekében folytassa gyümölcsöző együttműködését;

139. megállapítja, hogy a tolmácsok által a tolmácsfülkében tolmácsolási szolgáltatásokkal töltött idő heti átlaga 2014 és 2018 között 11 óra 54 percről 13 óra 47 percre nőtt, többek között a parlamenti tevékenység megnövekedett mennyisége miatt;

140. felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes nyelvek fordítási költségei között jelentős különbségek vannak, és kéri a szolgálatot, hogy vizsgálja meg, mi okozza a fordítási költségek közötti jelentős eltéréseket;

 

Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD)

141. emlékeztet arra, hogy 2018-ban a Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD) 1145 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 0,9%-ával gazdálkodott;

142. tudomásul veszi, hogy 2018-ban a Fordítási Főigazgatóság termelése az előző évhez képest 10%-kal nőtt a fordítási igény ciklikus jellege miatt, amely szorosan kapcsolódik a parlamenti tevékenységhez; aggodalommal jegyzi meg, hogy a belső fordítási teljesítmény a kapacitáshoz viszonyítva elérte a 119,4%-ot (referenciaérték: 100%), a kiszervezési arány pedig 32,8% volt (2017-ben 31,4%);  kéri a DG TRAD-ot, hogy vegye fontolóra a kiszervezett fordítások volumenének növelését, tiszteletben tartva a 100%-os referenciaértéket, és szem előtt tartva a dokumentumok minőségét és a fordítás tökéletességét; felhívja a DG TRAD-ot, hogy folytassa a kiszervezett fordítások megfelelőségének és minőségének ellenőrzésére irányuló munkáját;

143. tudomásul veszi az eTranslation-re való fokozatos átállást, amely valamennyi nyelvi kombináció esetében biztosítja a gépi fordítást; ragaszkodik az emberi fordítók pótolhatatlan szerepéhez és hozzáadott értékéhez;

144. megállapítja, hogy 2018-ban új feladatokat vezettek be a fordítók számára, a fordítást interkulturális nyelvi közvetítéssé alakítva át, például az Audiokapacitási Szolgálat létrehozása révén, amelynek keretében egyes fordítók gyorshíreket (napi hírleveleket) fordítanak 24 nyelvre, illetve podcastokat 6 nyelvre; megjegyzi, hogy a DG TRAD felvett egy hangképzéstanárt, aki a személyzet közel 180 tagját képezte ki; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a DG TRAD személyzete nemcsak a jogalkotási ciklus vége okozta rendkívül magas munkateherrel szembesült, hanem a küszöbön álló új és ismeretlen feladatokkal kapcsolatos bizonytalanságokkal is; felhívja a DG TRAD felső vezetését és személyzetét, hogy folytassák a megbeszéléseket a ciklikus munkatehernek a személyzet jóllétére gyakorolt hatásáról; ösztönzi egy közös nyomonkövetési csoport létrehozását, amely az igazgatás és a fordítók képviselőiből állna, a DG LINC által létrehozotthoz hasonlóan;

Pénzügyi Főigazgatóság (DG FINS)

145. emlékeztet arra, hogy 2018-ban a DG FINS 222 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 20,8%-ával gazdálkodott;

146. tisztában van azzal, hogy a DG FINS szabályozási kerete a képviselői statútum 2009. évi hatálybalépése óta jelentős változáson ment keresztül; tudomásul veszi továbbá az új költségvetési rendelet 2018. augusztus 2-i hatálybalépését és a Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályok ebből következő módosításait, amelyek érintik a DG FINS munkáját;

147. aggódik az emberi erőforrások szűkössége és a mobilitás miatt, azaz hogy elsőbbséget kell biztosítani a képviselők és a Parlament számára nyújtott alapvető szolgáltatásoknak, ami problémákat okoz a végrehajtott ellenőrzések terjedelme, a határidők, a kifizetések gyorsasága és a kiadási műveletek kiegyensúlyozása tekintetében; aggasztja ez a tendencia és annak kedvezőtlen hatása, különösen a romló munkahelyi közérzet és a tartós betegségek számának növekedése, amely az év során markánsabbá vált;

148. súlyos aggodalmának ad hangot a főigazgatóság informatikai alkalmazásainak elavulása és az informatikai problémák kockázata miatt, amelyek magasfokúnak tekinthetők; felhívja a Pénzügyi Főigazgatóságot és az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságot, hogy fokozzák konstruktív együttműködésüket a megfelelő enyhítő intézkedések végrehajtása érdekében, beleértve az új pénzügyi irányítási és számviteli rendszer zökkenőmentes bevezetését;

149. elismeri, hogy jelentős erőfeszítések történnek a pénzügyi folyamatok – például a képviselők elektronikus aláírásának – digitalizációjára irányuló folyamatos beruházások terén az ügyfélszolgálat, az adminisztratív hatékonyság és az ellenőrzések szintjének javítása érdekében, különös tekintettel a képviselők orvosi költségeinek online visszatérítésére és a központi jelenléti nyilvántartás automatizálására, a kapcsolódó jogosultságok kifizetésének felgyorsítása és az e-Portál – mint a képviselők pénzügyi és szociális jogosultságainak kezelésére szolgáló egységes belépési pont – funkcióinak kiterjesztése céljából; sajnálatát fejezi ki az adatok bevitelének és ellenőrzésének időigényes és elégtelen volta, valamint amiatt, hogy a képviselők utazási költségeire vonatkozó adatokat kétszer viszik be a rendszerbe: először a képviselők, másodszor pedig az igazgatás;

150. megjegyzi, hogy a Parlament új utazási irodája nyilvános ajánlati felhívást követően 2019. január 1-jén kezdte meg működését; tudomásul veszi, hogy az utazásszervező telefonos ügyfélszolgálata korlátozottan áll rendelkezésre, hétvégéken ugyan rendelkezésre áll, azonban nem terjed ki az összes cégre, amellyel az utazási iroda együttműködik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a képviselők a munkaidő alatt és azon kívül is nehezen tudtak kapcsolatba lépni az utazásszervező telefonos ügyfélszolgálatával; sajnálatát fejezi ki az iroda korlátozott nyitvatartási ideje, és nevezetesen amiatt, hogy az iroda – a strasbourgi ülés előtti péntek délutánok kivételével – péntek délutánonként zárva tart, ami súlyosan korlátozza a képviselők személyzetének hatékony munkavégzését; felszólít a rendelkezésre állás javítására; sürgeti egy egyszerű és felhasználóbarát panasztételi mechanizmus kötelező alkalmazását, amely lehetővé tenné bármely probléma gyors korrigálását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az iroda lassan reagál a jegykérelmekre; teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy az iroda által kínált jegyek nem mindig a legköltséghatékonyabbak (gyakran az interneten található áraknál drágábban kínálják), és hogy a képviselők utazási költségeinek visszatérítése számottevő késedelmet szenved; felhívja a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy készítsen elégedettségi felmérést az utazási iroda szolgáltatásairól, és az eredményeket legkésőbb 2020. június 30-ig ismertesse; továbbá tájékoztasson a szervezetről és a Parlament Pénzügyi Főigazgatóságára, illetve utazási irodájára háruló feladatokról; sürgeti az új utazási irodát, hogy fontolja meg az elégedettségi felmérés eredményeit, és ennek megfelelően hajtson végre javításokat;

Általános költségtérítés

151. üdvözli az Elnökség által a nagyobb átláthatóság és pénzügyi elszámoltathatóság fejlesztése érdekében hozott intézkedéseket;

152. emlékeztet arra, hogy az általános költségtérítés fogadására kötelező külön bankszámlával rendelkezni; felhívja a Parlamentet, hogy rendszeresen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy hány képviselő tesz eleget ennek a kötelezettségnek;

153. felhívja a figyelmet arra, hogy 2018. július 2-i ülésén az Elnökség elfogadta az általános költségtérítésből fedezhető kiadások új, nem kimerítő listáját, amely a támogatható kiadások leggyakoribb példáit tartalmazza; megjegyzi, hogy amennyiben azok a képviselők, akik így kívánják, az általános költségtérítés felhasználásának önkéntes ellenőrzésével kapcsolatos költségeket az általános költségtérítésből fedezhetik; emlékeztet arra, hogy minden képviselő szabadon dokumentálhatja általános költségtérítésének felhasználását, és ezt az információt saját honlapján közzéteheti; felhívja a Parlamentet, hogy rendszeresen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy hány képviselő követi ezeket az ajánlásokat;

154. emlékeztet az Elnökség európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól szóló, 2008. május 19-i és július 9-i, (legutoljára 2019. július 1-jén) módosított határozata 62. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amelyek kimondják, hogy a „folyósított összegek rendeltetése kizárólag a képviselők mandátumának gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása, nem fedezhetnek személyes kiadásokat, és nem fordíthatók politikai jellegű támogatások vagy adományok finanszírozására”, továbbá „a fel nem használt összegeket – az átalányból fedezettek kivételével – a képviselők visszatérítik a Parlamentnek”; felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy biztosítsák e rendelkezések teljes körű végrehajtását és betartását, és rendszeresen tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy hány képviselő térítette vissza a fel nem használt összegeket;

155. üdvözli, hogy az elmúlt jogalkotási ciklusban az Elnökség létrehozta a Parlament honlapján belül a képviselők internetes oldalán a szükséges infrastruktúrát azon képviselők számára, akik költségtérítésük ellenőrzését vagy megerősítését önkéntesen kívánják közzétenni, illetve azt, hogy általános költségtérítésük felhasználása megfelel a képviselői statútum alkalmazandó szabályainak és végrehajtási intézkedéseinek; felhívja a Parlamentet, hogy javítsa a képviselőkkel e lehetőségről és annak gyakorlati felhasználásáról folytatott kommunikációját;

Önkéntes nyugdíjalap

156. megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2018 végén 286,1 millió EUR-ra növelte a becsült biztosításmatematikai hiányát; megjegyzi továbbá, hogy 2018 végén a figyelembe veendő nettó eszközök összege 112,3 millió EUR, míg a biztosításmatematikai kötelezettségeké 398,4 millió EUR volt;

157. emlékeztet arra, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg, de megjegyzi, hogy 2018-ban az önkéntes nyugdíjalapból kifizetett összeg 17,8 millió EUR volt;

158. rámutat arra, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges kimerülése tekintetében, és hogy a Parlament szavatolja a nyugdíjjogosultságok kifizetését, ha és amennyiben az alap nem tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait;

159. határozottan támogatja a 2018. december 10-i ülés eredményeit, amelyen az Elnökség úgy határozott, hogy módosítja a nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályokat: a nyugdíjkorhatárt 63 évről 65 évre emeli, és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása érdekében a jövőbeli nyugdíjasok nyugdíjkifizetéseire 5%-os adókulcsot vezet be; úgy véli, hogy az Elnökség határozata pozitív lépés; megjegyzi azonban, hogy a Parlament a jövőben is nagyon jelentős összegért felel majd; emlékeztet arra, hogy az európai parlamenti képviselők statútuma 27. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „a szerzett jogok és várományok teljes körűen fennmaradnak”;

160. felhívja a főtitkárt, valamint az Elnökséget, hogy a problémára minden lehetséges módon próbáljanak méltányos megoldást találni, minimumra korlátozva a Parlament felelősségét, mivel az adófizetők pénzéről van szó, továbbá tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett intézkedésekről;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság (DG ITEC)

161. emlékeztet arra, hogy 2018-ban a DG ITEC 484 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 6,4%-ával gazdálkodott;

162. megjegyzi, hogy a DG ITEC 2018. évi fő mutatója a felhasználók és partnerek valamennyi tevékenységi területen tanúsított igényeire való gyors és hatékony reagálóképessége; kitart amellett, hogy a DG ITEC folytassa a modern, zökkenőmentes, hatékony és felhasználóközpontú informatikai interfészek kialakításába történő beruházást;

163. támogatja az e-Parlament alkalmazások folyamatban lévő fejlesztését, az informatikai innovációs tevékenységek megerősítését és a Parlament kiberbiztonsági kapacitásának megerősítését; üdvözli azt a döntést, hogy megduplázzák az uniós intézmények számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) számára elkülönített forrásokat; üdvözli, hogy megerősítették az uniós intézmények azon képességét, hogy optimális védelmet tudjanak biztosítani egy kibertámadással szemben;

164. elismeri, hogy nagyon nehéz a DG ITEC számára elegendő, magasan képzett, nagyon speciális profillal, tudással és tapasztalattal rendelkező szakértőt felvenni; felhívja a Parlamentet annak biztosítására, hogy ezt a kérelmet megfelelően továbbítsa az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalnak, hogy a Hivatal jobban reagáljon az uniós intézmények ilyen jellegű sajátos igényeire;

165. ragaszkodik ahhoz, hogy a DG ITEC a 2017. októberi informatikai leállás miatt fokozottabb erőfeszítéseket tegyen a Parlament ikt-infrastruktúrája folyamatosságának és rugalmasságának biztosítására; a Parlament ikt-stabilitásának garantálása érdekében fokozott erőfeszítéseket és kapacitást kér; felszólít az üzletmenet-folytonosság, a kockázatkezelés, az incidensek kezelése és a helyreállítási képesség terén végzett munka és elért eredmények folytatására; hangsúlyozza, hogy a Parlamenten belül hiányosságok tapasztalhatók az internethálózat működésében;

166. hangsúlyozza az adatokkal és a magánélettel kapcsolatos növekvő kockázatokat; aggodalommal mutat rá a felhasználók adatainak a Parlament wifi-hálózatára való belépéskor történő tárolásáról és feldolgozásáról szóló közelmúltbeli jelentésekre; határozottan megkérdőjelezi az adatok legfeljebb hat hónapig történő megőrzésének szükségességét[14]; felhívja a Parlamentet, hogy dolgozzon ki információbiztonsági politikát és stratégiát; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a DG ITEC és a DG SAFE közötti szoros együttműködés; arra ösztönzi a főigazgatóságokat, hogy tervezzenek közös tevékenységeket közép- és hosszú távon;

Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság (DG SAFE)

167. emlékeztet arra, hogy 2018-ban a DG SAFE 756 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 1,5%-ával gazdálkodott;

168. aggodalommal töltik el a DG SAFE személyzet körében végzett felmérésének eredményei, és reméli, hogy a közeljövőben megoldást találnak a személyzet aggályaira;

169. emlékeztet arra, hogy a nyilvánosság felé való nyitottság a Parlament egyik alapelve, és hogy a szükséges biztonsági szinttel megfelelő egyensúlyt kell fenntartani;

170. üdvözli a 8. parlamenti ciklus során a biztonsággal kapcsolatban hozott főbb elnökségi határozatokat, különösen a) a fogadó országok nemzeti hatóságaival és a többi intézménnyel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó intézkedéseket, nevezetesen a brüsszeli európai negyed biztosítására, a külső szolgáltatók személyzetének biztonsági átvilágítására, a fenyegetettség értékelésére és a riasztási szintek módosítására vonatkozó intézkedéseket, b) a Parlament épületeinek korszerűsítésére irányuló intézkedéseket és c) a belső intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy ez infrastrukturális beruházásokkal is járt;

171. üdvözli a biztonsági ellenőrzések alóli kölcsönös mentességről szóló, a Parlament által 2018-ban a Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával kötött megállapodást; sajnálja azonban, hogy a Tanáccsal még nem írtak alá ilyen megállapodást, és reméli, hogy e tekintetben hamarosan sikerül megoldást találni;

172. jóváhagyja a képviselők és alkalmazottaik belépőkártyáinak cseréjét; várakozással tekint a parlamenti személyzet belépőkártyáinak közelgő cseréje elé;

173. üdvözli, hogy az Elnökség kérésének megfelelően a Parlament valamennyi épülete biztonságának fokozása, valamint a belépés – beleértve a parkolókba való bejutást is – javítása terén a DG SAFE és a DG INLO között jó az együttműködés;

174. üdvözli a Személyi Védelem Osztályának létrehozását, különösen a Parlament elnökének szoros védelmét és a Parlament stratégiai fontosságú helyszínei biztonságának megerősítését;

175. támogatja az SMS védelmi riasztórendszer kiterjesztését a szolgálati telefonok valamennyi felhasználójára, amelyet a jövőben az összes képviselő és a személyzet valamennyi tagja használhat majd;

Jogi Szolgálat

176. jóváhagyja a Jogi Szolgálat stratégiáját, amelynek értelmében a jogászokat könnyebben elérhetővé kell tenni a parlamenti bizottságok számára; kéri a parlamenti tevékenységekkel foglalkozó személyzet megerősítését;

177. elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Jogi Szolgálat a tisztviselők, osztályvezetők és igazgatók szintjén tiszteletben tartja a nemek közötti egyensúlyt;

178. hangsúlyozza, hogy a Jogi Szolgálat a 8. parlamenti ciklusban a Bíróság elé vitt ügyek 95%-át megnyerte; meggyőződése, hogy a Jogi Szolgálat a közpénzek bírósági ügyeken keresztül történő lehívása révén betölti szerepét a Parlament és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek védelme terén;

179. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos álláshelyek betöltésére nehezen lehet egyes országokból szakképzett személyeket találni, mivel ez a tagállamok valamennyi jogrendszerének és valamennyi nyelvének lefedésére vonatkozó kötelezettség;

Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés

180. emlékeztet arra, hogy a két egymást követő költségvetési rendelet[15] és a 966/2012/EU, Euratom rendelet[16] alkalmazási szabályai rögzítik, hogy milyen információkat kell biztosítani a költségvetési hatóság és a nyilvánosság számára az intézmény által odaítélt szerződések tekintetében; megjegyzi, hogy a költségvetési rendeletek értelmében közzé kell tenni a több mint 15 000 EUR értékű szerződéseket, amely egyben a kötelező versenyeztetési eljárásra vonatkozó összeghatár is;

181. megállapítja, hogy 2018-ban összesen 251 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 569,5 millió EUR összértékben nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 155 szerződés 35,9 millió EUR összértékben tárgyalásos eljárásokon alapult; megállapítja, hogy a tárgyalásos eljárás keretében odaítélt szerződések teljes száma az odaítélt szerződések összértékének százalékában kifejezve a 2017. évi 12%-ról 2018-ban 6%-ra, a mennyiség tekintetében pedig a 2017. évi 70,5 millió EUR-ról 2018-ban 35,86 millió EUR-ra csökkent;

182. megállapítja, hogy a 2018-ban és 2017-ben odaítélt szerződések – köztük ingatlanszerződések – szerződéstípus szerinti lebontása a következő:

A szerződés típusa

2018

2017

Szám

Százalék

Szám

Százalék

Szolgáltatások

Árubeszerzés

Munkálatok

Ingatlan

199

37

12

 3

79%

15%

5%

1%

177

36

11

 0

79%

16%

 5%

 0%

Összesen

251

100%

224

100 %

 

A szerződés típusa

2018

2017

Érték (EUR)

Százalék

Érték (EUR)

Százalék

Szolgáltatások

256 374 627

42%

446 313 270

76%

Árubeszerzés

210 526 209

35%

133 863 942

23%

Munkálatok

133 431 628

22%

  6 892 972

1%

Ingatlan

  5 039 824

1%

  0

0%

Összesen

 605 372 288

  100%

  587 070 184

  100%

(A Parlament által 2018-ban odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 6.o.)

183. megállapítja, hogy a 2018-ban és 2017-ben odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti számra és összegre való lebontása a következő:

Az eljárás típusa

 

2018

2017

Szám

Százalék

Szám

Százalék

Nyílt

Meghívásos

Tárgyalásos

Versenytárgyalásos

Kivételes

89

5

155

1

1

35.46%

1.99%

61.75%

0.40%

0.40%

78

1

145

-

-

35%

1%

64%

-

-

Összesen

251

  100%

224

100%

 

 

Az eljárás típusa 

2018

2017

Érték (EUR)

Százalék

Érték (EUR)

Százalék

Nyílt

Meghívásos

Tárgyalásos

Versenytárgyalásos

Kivételes

486 039 380

83 433 046

35 859 040

24 221

16 600

80

14

6

-

-

488 368 460

28 200 000 70 501 724

-

-

83%

5%

12%

-

-

Összesen

605 372 288

100%

587 070 184

100%

(Az Európai Parlament által 2018-ban odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 8. o.)

 

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

184. tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2018-ban a következőképpen használták fel[17]:


 

Képviselőcsoport

2018

2017

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek

Európai Néppárt (EPP)

18.282

6.690

20.820

113,88

4.152

17.790

8.150

19.330

108,66

6.610

Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D):

15.792

5.863

16.888

106,94

4.767

15.610

5.469

15.268

97,81

5.812

Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR):

6.182

2.962

7.200

116,47

1.944

6.200

2.810

6.051

97,60

2.959

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE)

5.823

1.824

6.033

103,61

1.614

5.711

1.694

5.596

97,99

1.809

Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Verts/ALE)

4.478

1.579

4.669

104,27

1.388

4.333

1.826

4.583

105,77

1.578

Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL)

4.443

1.257

4.590

103,31

1.110

4.421

1.407

4.571

103,39

1.257

Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport (EFDD)

3.829

1.828

2.725

71,17

1.915

3.654

1.917

3.523

96,41

1.827

Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport (ENF)

3.238

1.094

3.612

111,55

720

2.719

846

2.474

90,99

1.091

Független képviselők

1.153

314

537

46,57

442

929

257

494

53,18

318

Összesen

63.220

23.412

67.073

106,09

18.052

61.365

24.377

61.889

100,85

23.258


 

185. üdvözli, hogy a képviselőcsoportok független külső könyvvizsgálói a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan csak korlátozás nélküli véleményeket adtak ki;

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

186. megjegyzi, hogy az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságot 2016-ban hozták létre a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek elbírálása, az új uniós pártok és alapítványok nyilvántartásba vétele, finanszírozásuk ellenőrzése, valamint a kötelezettségeik be nem tartása esetén szankciók kiszabása érdekében; tudomásul veszi, hogy 2017-ben vált teljes mértékben működőképessé;

187. megjegyzi, hogy a Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy a 2019. évi költségvetésben további pénzügyi és emberi erőforrásokat biztosítanak a hatóság számára;

188. rámutat, hogy az 114l/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikkének (10) bekezdése[18] értelmében az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság igazgatója évente jelentést nyújt be a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a hatóság tevékenységéről; megjegyzi, hogy az éves jelentést 2019. november 21-én küldték meg a Parlament elnökének és főtitkárának; sajnálja, hogy a 2018. évi jelentést csak 2020 januárjában nyújtották be a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak; aggodalmának ad hangot azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy a jelentést bizalmasnak tekintik, miután a hatóság kifejezetten kérte, hogy azt korlátozott feltételek mellett csak korlátozott számú személy számára tegyék hozzáférhetővé; úgy véli, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférés korlátozása azt a sajnálatos benyomást kelti, hogy takargatnivalónk van; ragaszkodik ahhoz, hogy a hatóság jelentését minden évben tegyék közzé, és azt a Parlament elnökének és főtitkárának való megküldéssel egy időben küldjék meg a képviselőknek;

189. felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, hogy a többi ügynökség- és intézményvezetőhöz hasonlóan hívja meg a hatóság igazgatóját a Parlament mentesítésével foglalkozó éves meghallgatásra;

190. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hatóság elszámoltathatóságának egyik elemeként tegyen nyilvános jelentést a tevékenységeiről, ami elengedhetetlen a bizalom és a biztonságérzet folyamatos kiépítéséhez, valamint annak értékeléséhez, hogy a hatóság rendelkezik-e megfelelő személyzettel, erőforrásokkal és kompetenciákkal ahhoz, hogy hatékonyan megelőzze a politikai pártok és alapítványok hűtlen pénzeszközkezeléseit;


 

191. tudomásul veszi, hogy 2018-ban a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel:

Párt

Rövidítés

Saját források

Az EP végleges hozzájárulása – első rész

Összes bevétel [19]

EP hozzájárulás mértéke a visszatéríthető kiadások százalékában (max. 85%)

Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba vagy veszteség)

Európai Néppárt

PPE

  1.427.466

  7.356.802

  11.340.157

85%

  64.271

Európai Szocialisták Pártja

PSE

  1.153.831

  6.309.079

  7.462.911

85%

  -

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért

ALDE

  759.642

  2.674.543

  3.935.648

85%

  157.524

Európai Zöldek Pártja

EGP

  544.072

  2.244.342

  2.961.972

85%

- 26.538

Európai Baloldal Pártja

EL

  301.456

  1.513.876

  1.875.332

85%

- 6.798

Európai Demokrata Párt

PDE

  125.374

  532.075

  754.587

85%

  18.913

Európai Szabad Szövetség

EFA

  156.351

  628.696

  910.047

85%

  32.110

Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége

ACRE

- 286.814

  1.253.918

  1.245.829

71%

- 729.991

Európai Keresztény Politikai Mozgalom

ECPM

  125.110

  624.532

  749.641

85%

  5.995

Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért

MENL

  211.768

  1.045.592

  1.257.360

85%

- 28.579

ÖSSZESEN

 

4.518.257

24.183.454

32.493.485

 

-513.092


 

192. tudomásul veszi, hogy 2018-ban a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel:

Alapítvány

Rövidítés

Kapcsolódó párt

Saját források

Végleges EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható költségek százalékában (max. 85%)

Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba vagy veszteség)

Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja

WMCES

PPE

  1.097.171

  5.816.345

  6.913.516

85%

31.397

Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa

FEPS

PSE

  1.050.548

  4.895.825

  5.946.373

85%

-

Európai Liberális Fórum

ELF

ALDE

  292.141

  1.650.538

  1.942.680

85%

-

Zöld Európai Alapítvány

GEF

EGP

  185.182

  1.038.822

  1.224.004

85%

1.368

Európa Átalakítása

TE

EL

  244.655

  1.193.712

  1.438.367

85%

16.375

Európai Demokraták Intézete

IED

PDE

  45.755

  255.000

  300.755

85%

-

Coppieters Alapítvány

CF

EFA

  115.193

  388.702

  503.895

85%

38.617

Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért

ND

ACRE

  279.636

  1.215.011

  1.494.647

85%

- 156.378

Sallux

SALLUX

ECPM

  77.416

  418.444

  495.860

85%

2.159

Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért

FENL

MENL

  53.600

  329.251

  382.851

85%

- 4.503

ÖSSZESEN

 

 

  3.441.296

  17.201.651

  20.642.947

 

-70.965

 

 


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.2.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Matteo Adinolfi, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, Corina Crețu, Ryszard Czarnecki, Martina Dlabajová, Isabel García Muñoz, Monika Hohlmeier, Jean-François Jalkh, Joachim Kuhs, Tsvetelina Penkova, Markus Pieper, Sabrina Pignedoli, Angelika Winzig, Lara Wolters, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gilles Boyer, Maria Grapini, David Lega, Andrey Novakov

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Andrea Bocskor, David Cormand, Zbigniew Kuźmiuk, Bogdan Rzońca


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

21

+

ECR

Ryszard Czarnecki, Zbigniew Kuźmiuk, Bogdan Rzońca

PPE

Andrea Bocskor, Lefteris Christoforou, Monika Hohlmeier, David Lega, Andrey Novakov, Markus Pieper, Angelika Winzig, Tomáš Zdechovský

RENEW

Gilles Boyer, Olivier Chastel, Martina Dlabajová

S&D

Caterina Chinnici, Corina Crețu, Isabel García Muñoz, Maria Grapini, Tsvetelina Penkova, Lara Wolters

VERTS/ALE

David Cormand

 

1

-

NI

Sabrina Pignedoli

 

3

0

ID

Matteo Adinolfi, Jean-François Jalkh, Joachim Kuhs

 

 

 

[1] HL L 51., 2017.2.28.

[2] HL C 348., 2018.9.28., 1. o.

[3] HL C 411., 2018.11.13., 1. o.

[4] HL C 340., 2019.10.8., 1. o.

[5] HL C 340., 2019.10.8., 9. o.

[6] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[7] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.

[8] PE 422.541/Bur.

[9] A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

[11] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

[12]A Számvevőszék 15/2019. sz. különjelentése: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve

[13]Munkadokumentum „A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve” című különjelentésről.

[14]  https://euobserver.com/institutional/146270

[15] Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

[16] A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

[17] Valamennyi összeg ezer EUR-ban.

[18] Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

[19] A költségvetési rendelet 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban a megelőző évről áthozott összegek is beleszámítanak a bevételek teljes összegébe (az adott pénzügyi évben hatályos változat)

Utolsó frissítés: 2020. április 14.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat