JELENTÉS a versenypolitikáról – 2019. évi éves jelentés
25.2.2020 - (2019/2131(INI))
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Stéphanie Yon-Courtin
- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
- VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
- VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
- LEVÉL A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
- INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
- NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a versenypolitikáról – 2019. évi éves jelentés
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 101–109. cikkére,
– tekintettel a versenyről szóló vonatkozó bizottsági szabályokra, iránymutatásokra, nyilvános konzultációkra, állásfoglalásokra, közleményekre és dokumentumokra,
– tekintettel a „2018. évi jelentés a versenypolitikáról” című, 2019. július 15-i bizottsági jelentésre (COM(2015)0339) és a hozzá csatolt, ugyanaznap kelt bizottsági szolgálati munkadokumentumra,
– tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2019. január 31-i állásfoglalására[1],
– tekintettel Ursula von der Leyen elnök Margrethe Vestagernek címzett, 2019. szeptember 10-i küldetésnyilatkozatára,
– tekintettel Margrethe Vestager biztosjelölt írásbeli és az Európai Parlament 2019. október 8-i meghallgatásán adott szóbeli válaszaira,
– tekintettel a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről szóló bizottsági közleményre (2019/C 247/01),
tekintettel a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi irányelve[2],
– tekintettel az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3];
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2018. évi versenypolitikáról szóló, 2019. július 15-i bizottsági jelentésről szóló, 2019. december 11-i véleményére;
tekintettel a Régiók Bizottságának a 2018. évi versenypolitikáról szóló, 2019. július 15-i bizottsági jelentésről szóló, 2019. december 5-i véleményére;
tekintettel a Bizottság magas szintű szakértőinek 2019. április 4-i, „Versenypolitika a digitális korszakban” című jelentésére,
tekintettel az európai adatvédelmi biztos „Az adatvédelem és a versenyképesség az óriás méretű adathalmazok korában: Az adatvédelem, a versenyjog és a fogyasztóvédelem közötti kölcsönhatás a digitális gazdaságban” című, 2014. március 26-i előzetes véleményére, valamint „Az alapvető jogok nagy adathalmazok korában történő következetes érvényesítése” című, 8/2016 számú, 2016. szeptember 23-i véleményére,
tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2018. augusztus 29-i nyilatkozatára a gazdasági koncentráció adatvédelmi következményeiről,
tekintettel a Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország gazdasági és pénzügyminiszterei által Margrethe Vestager biztosnak küldött 2020. február 4-i levélre,
tekintettel Franciaország, Németország és Lengyelország „A korszerűsített európai versenypolitika” című, 2019. július 4-i javaslatára,
tekintettel az Európai Fogyasztók Szervezetének (BEUC) „A versenypolitika szerepe a fogyasztók jólétének védelmében a digitális korszakban” című 2019. évi jelentésére,
tekintettel a Bizottság 2019. január 7-i határozatára, amely 2022 végéig meghosszabbít hét, állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályt (az állami támogatási szabályozás korszerűsítésére irányuló kezdeményezés a 2014–2020 közötti időszakra), és addig is elkezdi az értékeléseket,
tekintettel a Tanács 2019. március 22-i és május 27-i következtetéseire,
tekintettel az „ipar barátai” csoport 6. miniszteri találkozóján 2018. december 18-án 18 tagállam által tett nyilatkozatra,
tekintettel a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló stratégiai fórum „A stratégiai értékláncok megerősítése a jövő kihívásaira készen álló uniós ipar érdekében” című jelentésére,
tekintettel a horizontális együttműködésre vonatkozó iránymutatások folyamatban lévő felülvizsgálatára,
tekintettel a horizontális csoportmentességi rendeletekről szóló nyilvános konzultációra,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A szociális gazdasági vállalkozásokra vonatkozó megfelelő európai jogi keret felé” című, 2018. július 12-i véleményére (INT871),
– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére,
– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság levelére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0022/2020),
A. mivel a versenynek és a versenypolitika hatékony végrehajtásának valamennyi uniós polgár – különösen a gyenge fogyasztói helyzetben lévők – javát kell szolgálnia, ugyanakkor elő kell mozdítania az innovációt és a tisztességes versenyt az egységes piacon működő vállalkozások között, különösen annak biztosítása révén, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) méltányos feltételek mellett versenyezhessenek;
B. mivel a versenypolitikát ki kell igazítani, hogy kezelni tudja a digitális, ökológiai, geopolitikai, ipari és társadalmi kihívásokat, és összhangban kell lennie az európai zöld megállapodásban felvázolt prioritásokkal és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel annak érdekében, hogy az EU szociális piacgazdaságának sarokkövét képező valamennyi ágazatban egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani, figyelembe véve a szociális vállalkozásokat is;
C. mivel a versenyjog végrehajtására irányuló globális együttműködés hozzájárul a jogorvoslatok és a végrehajtási intézkedések eredményei terén tapasztalt következetlenségek elkerüléséhez, valamint segíti a vállalkozásokat a versenyjog betartásából fakadó költségeik csökkentésében;
D. mivel a gyorsan változó digitális piacokon a versenypolitika egyes esetekben túlságosan lassú lehet, ezért a rendszerszintű piaci hiányosságok orvoslása és a verseny visszaállítása tekintetében fennáll a kockázata annak, hogy nem lesz hatékony; mivel a kiegészítő előzetes szabályozás és ellenőrzés hasznosnak bizonyulhat a hatékonyabb felügyelet biztosítása szempontjából;
E. mivel az európai versenyhatóságoknak figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy elkerüljék a digitális piacokra vonatkozó szabályok elégtelen érvényesítését, ugyanakkor túlzásba se vigyék azok betartatását;
F. mivel az uniós versenypolitika elsődleges célja a verseny torzulásának megelőzése a belső piac integritásának megőrzése és a fogyasztók védelme érdekében;
G. mivel a közelmúltbeli adatbotrányok, vizsgálatok és bizonyítékok megmutatták, hogy a platformok hogyan gyűjtik, használják fel és értékesítik a személyes adatokat harmadik feleknek, valamint hogy a domináns technológiai szereplők és platformok rendszeresen nyomon követik a fogyasztókat az interneten;
A versenypolitika szerepe a globalizált piacokon
1. rámutat arra, hogy a globalizált világban a versenyszabályok hatékony érvényesítésének biztosításához elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés; felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az uniós versenypolitika befolyását a világban, különösen az USA-val, Kínával, Japánnal és más harmadik országokkal folytatott releváns párbeszéd folytatása és az együttműködés fokozása révén, ahol lehetséges második generációs együttműködési megállapodások révén, amelyek lehetővé teszik a versenyhatóságok közötti hatékonyabb információcserét; támogatja a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok Nemzetközi Versenyügyi Hálózatban való aktív részvételét; ösztönzi a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny kölcsönös tiszteletben tartásának biztosítása érdekében mindenkor törekedjen (az állami támogatásokra is kiterjedő) versenyszabályok beépítésére az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban és a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO); sajnálattal veszi tudomásul a WTO Vitarendezési Testületén belüli patthelyzet Bizottságra gyakorolt negatív hatást;
2. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki eszközöket a közvetlen külföldi befektetések jobb nyomon követésére valamennyi tagállamban, biztosítsa a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási mechanizmusának gyors végrehajtását, és tegyen javaslatot a jelenlegi mechanizmus megerősítésére, biztosítva ugyanakkor, hogy az Európai Unió továbbra is nyitott és vonzó maradjon a közvetlen külföldi befektetések számára; felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a harmadik országbeli vállalatok kedvező elbánásban részesülnek a hazai piacon, ami torzíthatja a versenyt az egységes piacba való befektetés során;
3. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a kölcsönösséget a harmadik országokkal a közbeszerzés, az állami támogatások és a beruházási politika terén, többek között a szociális és környezeti dömping figyelembevételével; emlékeztet arra, hogy meg kell nyitni a közbeszerzési piacokat azokban a harmadik országokban, amelyekhez még nincs hozzáférés; sürgeti a Bizottságot, hogy munkálkodjon a kulcsfontosságú harmadik országoknak, például Kínának a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásához való csatlakozásán egy elfogadható kezdeti ajánlattal; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi piacnyitás javítását célzó bármely eszköznek, mint például az EU – 2021-ig véglegesítendő –nemzetközi közbeszerzési eszközének, el kell kerülnie a további bürokráciát és az új piaci torzulásokat, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolnak az uniós vállalatokra;
4. felhívja a Bizottságot, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a dömping elkerülése érdekében garantálja a tisztességes versenyt az Európai Unió és az Egyesült Királyság között annak EU-ból való kilépését követően;
5. teljes mértékben támogatja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek, például az Európai Akkumulátorszövetség megvalósítását; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze jobban a forradalmi technológiákkal kapcsolatos, közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket, egyszerűsítse a vonatkozó rendelkezéseket és észszerűsítse a követelményeket annak érdekében, hogy kisebb ipari kutatási projektek is jóváhagyásra kerüljenek;
6. emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak az állami támogatások ellenőrzését egyenlően kell alkalmaznia az uniós és a nem uniós gazdasági szereplőkre a külföldi versenytársakkal való aszimmetriák elkerülése érdekében, és fokozott figyelmet kell fordítania a külföldi székhelyű állami tulajdonú vállalatokra, amelyeket kormányaik oly módokon támogatnak, amelyeket az uniós egységes piaci szabályok tiltanak az uniós szervezetek számára; felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a holland kormány közelmúltbeli javaslatát és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az uniós versenyjogot kiegészítsék egy olyan pillérrel, amely megfelelő vizsgálati eszközöket biztosít a Bizottság számára azokban az esetekben, amikor úgy ítélik meg, hogy egy vállalat a kormányzati támogatások miatt torzító magatartást folytatott, vagy ha saját országában fennálló piaci erőfölénye miatt túlzott nyereséget ért el (például azáltal, hogy az uniós közbeszerzési szabályokban bevezetik a harmadik országbeli vállalatok állami támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzését);
7. megismétli a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy vizsgálja meg, torzulhat-e a verseny különösen a kkv-k és a multinacionális vállalatok között a vállalati szektort támogató vásárlási program miatt;
8. felhívja a Bizottságot, hogy a globális piacokon a magas versenyképesség biztosítása és fenntartása érdekében fogadjon el kedvezőbb megközelítést az erős uniós iparpolitikára vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk és támogatniuk kell a stratégiai érdekű uniós projekteket, és meg kell szüntetniük azokat az akadályokat, amelyek lehetővé teszik az innovatív uniós vezetők megjelenését az EU számára kiemelt ágazatokban, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyenlő versenyfeltételeket biztosító versenyszabályok független alkalmazását; egyértelművé teszi, hogy ez a megközelítés nem érintheti hátrányosan a kkv-kat és a fogyasztói érdekeket, és a fenntarthatóbb gazdaságra és a versenyképes uniós adatiparra és digitális infrastruktúrára való átállásra, például az 5G fejlesztésére kell összpontosítania;
9. felhívja a Bizottságot, hogy ragadja meg a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatának lehetőségét egy rugalmasabb keret létrehozása és a vállalkozások jogbiztonságának növelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy időben és hatékonyabban tájékoztassa a bizonyos nagyságrendű együttműködési projektek kedvezményezettjeit, és tegye lehetővé, hogy egy önkéntes gyorsított értesítési eljárás keretében új kérdéseket tegyenek fel;
10. üdvözli a Bizottság 1997. december 9-i közleményében[4] foglalt azon kötelezettségvállalását, hogy felülvizsgálja az érintett piac meghatározását annak érdekében, hogy figyelembe vegye a globális dimenziót, a digitalizációt és a potenciális jövőbeli versenyt magában foglaló hosszabb távú jövőképet; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálatai során továbbra is támaszkodjon szilárd gazdasági és jogi elvekre, követve az arányosság elvét és a jogszerű eljárást az új típusú piacok vizsgálatakor;
11. hangsúlyozza, hogy a szabályokon alapuló, ugyanakkor az államok politikai mozgásterét is megőrző multilaterális kereskedelmi rendszer tekintetében kulcsfontosságú szerepet játszik a nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítása Európa, többek között az európai vállalatok, és különösen a kkv-k, valamint a munkavállalók és fogyasztók számára; úgy véli, hogy ez hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődés fellendítéséhez, a biztonságos és kiszámítható környezet biztosításához, a fokozott versenyképességre és viszonosságra való törekvéshez, tisztességes munkahelyek biztosításához és létrehozásához az EU-ban és a harmadik országokban, valamint magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák biztosításához, mivel egyre több munkahely függ a globális értékláncoktól; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételekhez való hozzájárulás és a normák magas szinten történő egységesítésének megkönnyítése érdekében a globális értékláncokban fokozni kell az átláthatóságot, a fenntarthatóságot és a vállalatok elszámoltathatóságát, és felszólítja az EU-t annak megfontolására, hogy ennek érdekében – egyéb intézkedések mellett – hozza létre a globális értékláncokban a kötelező kellő gondosság jogi keretét;
12. felkéri a Bizottságot, hogy az egyre növekvő vita fényében hangolja össze az uniós versenyszabályokat, az iparpolitikát és a nemzetközi kereskedelmet, amelyeknek együtt kell járniuk a fenntarthatósággal és a környezet tiszteletben tartásával; hangsúlyozza, hogy a kutatásfinanszírozás egyrészt az innováció és a fejlesztés alapja az európai vállalkozások számára, másrészt a kereskedelem és a versenyképesség fokozásának egyik kulcseleme, ezért különösen nagy szükség van rá;
13. hangsúlyozza, hogy a kkv-k alapvető szerepet játszanak a nemzetközi kereskedelemben, és a becslések szerint a világ többi részébe irányuló uniós árukivitel 30%-át teszik ki[5]; úgy véli, hogy a belső piac továbbra is messze a legfontosabb piac a kkv-k számára; emlékeztet arra, hogy az EU kereskedelem- és versenypolitikájának hozzá kell járulnia a gazdasági sokféleséghez és egy kkv-barát kereskedelmi környezet megteremtéséhez annak érdekében, hogy segítse a kkv-kat az új piacokra való belépéssel járó nagyobb kihívások leküzdésében, és lehetővé tegye számukra, hogy saját érdemeik alapján versenyezzenek, és ennek magában kell foglalnia annak mérlegelését, hogy korszerűsítsék a kkv-k uniós fogalommeghatározását, különösen minőségi kritériumok beillesztésével;
14. teljes mértékben támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egyes harmadik országok nem piacorientált politikái és gyakorlatai elleni fellépés érdekében a WTO, többek között Fellebbezési Testülete folyamatban lévő reformja keretében aktualizálják és tegyék ténylegesen végrehajthatóvá a támogatásnyújtásra vagy ágazati kezdeményezésekre vonatkozó többoldalú szabályokat a támogatások kérdésének nemzetközi szintű megfelelő kezelése érdekében, különös tekintettel az ipari támogatásokra, az állami tulajdonú vállalatokra és a kényszerített technológiatranszferekre; felhívja a Bizottságot, hogy e területen teljes mértékben vonja be a Parlamentet és a tagállamokat;
15. hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny, valamint a környezetvédelmi és szociális normák biztosítása érdekében gondoskodni kell a kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseinek hatékony érvényre juttatásáról; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a szubvencióellenes és dömpingellenes intézkedések reformja során környezetvédelmi és szociális kritériumok is bevezetésre kerülnek; úgy véli, hogy a WTO folyamatban lévő reformja keretében érdemes megvizsgálni azt is, hogy a Nemzetközi Jogi Szervezet (ILO) alapvető normái belefoglalhatók-e a WTO-jogba, e tekintetben is hozzájárulva a globálisan egyenlő versenyfeltételekhez;
16. ezzel összefüggésben üdvözli a folyamatban lévő, az e-kereskedelemről szóló többoldalú WTO-tárgyalásokat, valamint átfogó és ambiciózus szabályok kidolgozására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok egyenlő versenyfeltételekkel versenyezhessenek világszerte, és növekedjen a fogyasztók online környezetbe vetett bizalma, az európai adatvédelmi normák sérelme nélkül; hangsúlyozza, hogy az EU-nak az élen kell járnia e nemzetközi tárgyalásokon, az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek, köztük a civil társadalom bevonásával folytatott szoros konzultációk révén;
17. úgy véli, hogy az EU belső piacához való hozzáférésnek az egészségügyi, növényegészségügyi és környezetvédelmi normák tiszteletben tartásától kell függenie; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós kereskedelem- és versenypolitika ne ássa alá az uniós szociális és ökológiai normák tiszteletben tartását, és ne veszélyeztesse ambiciózusabb normák kidolgozását;
18. üdvözli a piacvédelmi eszközök korszerűsítését és az európai vállalatok harmadik országokra vonatkozó eltérő szociális és környezetvédelmi normákból eredő tisztességtelen versennyel szembeni védelmét szolgáló új eszközök kidolgozását; rámutat azonban arra, hogy következetlenségek vannak e védelmi eszközök és az uniós kereskedelempolitika között, különös tekintettel arra, hogy a Bizottság szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Japánnal annak ellenére, hogy Japán a nyolc ILO-egyezményből kettőt nem ratifikált; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálásra, hogy a piacvédelmi eszközök összhangban vannak-e az uniós kereskedelempolitikával, és különösen a szabadkereskedelmi megállapodásokkal;
19. felhívja a Bizottságot, hogy megfelelően elemezze és tanulmányozza azon harmadik országok közbeszerzési piacait, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodást kötött vagy ilyenről tárgyal, hogy az európai vállalatok számára a piaci hozzáférés feltételei a legjobbak legyenek;
20. felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze a bevont főigazgatóságok – a Kereskedelmi Főigazgatóság és a Versenypolitikai Főigazgatóság – által teendő fellépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a versenyszabályok és azok végrehajtása tisztességes versenyt szavatoljon az európai vállalatok számára a harmadik országok piacain, és viszont;
21. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a versenyre vonatkozó nemzetközi normák megteremtésére; kitart amellett, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a szabványosítással kapcsolatos többoldalú megközelítését, különösen a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) keretében; óva int a szabványalkotási megközelítések államosításától, különösen Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésével és az összeköttetést fokozó egyéb stratégiákkal összefüggésben; felhívja a Bizottságot, hogy ezzel összefüggésben nevezzen ki a standardalkotásra vonatkozó politikával foglalkozó magas szintű koordinátort;
22. hangsúlyozza, hogy a verseny fellendítése és az inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása érdekében mind többoldalú, mind kétoldalú szinten be kell építeni a nemek közötti egyenlőség szempontját, többek között a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó fejezeteket beillesztve a kereskedelmi megállapodásokba, valamint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő intézkedések révén (pl. annak biztosítása, hogy mind az előzetes, mind az utólagos hatásvizsgálat tartalmazza az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások által a nemek közötti egyenlőség érvényre juttatására gyakorolt hatás elemzését is);
A verseny hozzáigazítása a digitális korhoz
23. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az összefonódásokra és a beszerzésre vonatkozó szabályokat, erősítse meg a trösztellenes fellépést, valamint vegye figyelembe a személyes és pénzügyi adatokhoz kapcsolódó piaci és hálózati erő hatásait; felhívja különösen a Bizottságot, hogy az ilyen adatok feletti ellenőrzést az EUMSZ 102. cikkére vonatkozó iránymutatása szerint tekintse a piaci erő megléte bizonyítékának; felkéri a Bizottságot, hogy tanuljon a Facebook és a WhatsApp összeolvadásából, és ennek megfelelően igazítsa ki kritériumait; javasolja ezért, hogy az ilyen adatok piacán valamennyi összefonódást előzetes informális nyilatkozathoz kössék;
24. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az „erőfölénnyel való visszaélés” fogalmát és a „nélkülözhetetlen eszközök” elméletét annak biztosítása érdekében, hogy a digitális korban megfeleljenek a célnak; javasolja a konglomerátum és a kapuőri szerep hatásaival kapcsolatos piaci erő szélesebb körű elemzését a nagy üzemeltetők erőfölénnyel való visszaélése és az interoperabilitás hiánya elleni küzdelem érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a digitális gazdaság fejlődésének figyelembe vétele érdekében – ideértve többoldalú jellegét is – folytasson konzultációt az érdekelt felekkel;
25. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az összefonódások felülvizsgálatára vonatkozó küszöbértékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet[6] folyamatban lévő értékelésének részeként olyan tényezőket is figyelembe vegyen, mint az érintett fogyasztók száma és a kapcsolódó ügyletek értéke;
26. felhívja a Bizottságot, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet folyamatban lévő értékelése során értékelje a nagy eszközkezelő társaságok horizontális tulajdonlása miatti magasabb szintű koncentrációt, és mérlegelje iránymutatások nyújtását az EUMSZ 101. és 102. cikkének e tekintetben történő alkalmazására vonatkozóan;
27. megjegyzi, hogy a pénzügyi adatok számos konkrét piacán (pl. a részvénykereskedelem, a minősítések, a referenciaértékek terén) az oligopolisztikus koncentráció ahhoz vezethet, hogy a szolgáltatók visszaélnek a befektetőkkel és a pénzügyi adatok fogyasztóival szembeni erőfölényükkel; felhívja a Bizottságot, hogy határozottan lépjen fel az erőfölénnyel való olyan visszaélésekkel szemben, amelyek károsak a pénzügyi piacok rugalmasságára és ellentétesek a fenntartható fejlődés érdekeivel;
28. hangsúlyozza, hogy míg számos induló vállalkozást egy nagyobb vállalkozás általi felvásárlás reményében hoznak létre, az induló vállalkozások domináns szereplők – köztük a nagy technológiai vállalatok és platformok – általi felvásárlása elfojthatja az innovációt és veszélyeztetheti a szuverenitást; felhívja a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat, hogy vizsgálják meg az ilyen felvásárlások gyakorlatait és azok versenyre gyakorolt hatásait, különös tekintettel a 2019. április 4-i, „Versenypolitika a digitális korszakban” című magas szintű szakértői jelentésben meghatározott „gyilkos felvásárlásokra”; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a bizonyítási teher megfordulásáról a német versenyjog digitalizálásáról szóló, 2019 októberében közzétett törvény („GWB-Digitalisierungsgesetz”) alapján;
29. kéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy az adathozzáférés, köztük az adatok interoperabilitása tekintetében miként írhatók elő szigorúbb rendszerek, különösen akkor, ha az adathozzáférés másodlagos piacokat nyit meg a kiegészítő szolgáltatások számára, vagy ha az adatok az erőfölényben lévő cégekre korlátozódnak;
30. hangsúlyozza, hogy egyes szervezetek, amelyek platformként és beszállítóként kettős jogállással rendelkeznek, visszaélnek helyzetükkel és tisztességtelen feltételeket írnak elő a versenytársak számára, függetlenül attól, hogy online vagy offline tevékenységet folytatnak-e; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az önmagát előnyben részesítés kérdését, juttassa érvényre a szükséges jogszabályokat és használja fel az önmagát előnyben részesítést gyakorló jogalanyok esetében előírt eszközöket; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az előzetes szabályozási kötelezettségek megállapításának lehetőségét azokban az esetekben, amikor a versenyjog nem elegendő a versenyképesség biztosításához a digitális piacokon, ezáltal elkerülve a versenytársak kizárását és biztosítva, hogy a jövőbeli innováció monopolizálásával ne állandósuljanak a felmerülő szűk keresztmetszetek;
31. megjegyzi, hogy a Bizottság mérlegeli a digitális piacokon esetlegesen felmerülő konkrét rendszerszintű kérdésekre vonatkozó célzott előzetes szabályozás szükségességét; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vezessen be egy központosított előzetes piacfigyelő rendszert (figyelembe véve a hatásvizsgálat eredményeit) és biztosítsa az uniós és nemzeti verseny- és szabályozó hatóságok számára a szükséges eszközöket az anonim adatgyűjtéshez annak érdekében, hogy kellő időben jobban fel lehessen deríteni a piaci hiányosságokat, és adott esetben vezessen be célzott szabályozást, amikor a gyakorlatok rendszerszintűvé válnak;
32. ezért felkéri a Bizottságot, hogy határozza meg a kulcsfontosságú digitális szereplőket és dolgozzon ki mutatókat rendszerszintű jellegük meghatározására; hangsúlyozza, hogy az alábbi mutatókat lehetne figyelembe venni: bizonyos kiterjedt hálózatok gyakorlataival való visszaélés, jelentős mennyiségű, nem megismételhető adat ellenőrzése, elkerülhetetlen helyzet egy sokrétű piacon vagy a szereplő képessége arra, hogy maga határozza meg a piaci szabályokat;
33. felhívja a Bizottság figyelmét a digitálisadat-szolgáltatók külföldi monopóliumai által végrehajtott beszerzésekre, beleértve az egészségügyi, pénzügyi és oktatási adatokat, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kockázatokra, amelyek messze túlmutatnak az ilyen típusú ügyletek versenyre gyakorolt, már így is káros hatásain; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket a szempontokat a küszöbön álló európai adatstratégiával kapcsolatban, és vizsgálja meg az adatok keresztfelhasználásának kérdését, amikor az egyik szolgáltatásból származó adatokat a platformok új szolgáltatásokra való kiterjesztésére használják fel;
34. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós iránymutatásokat a társaságok és a vállalkozások által üzleti modelljükre alkalmazható adatetikával kapcsolatos bevált gyakorlatokról; hangsúlyozza, hogy az ilyen adatetika kiegészítené az adatvédelmi szabályokat, és növelné a fogyasztók biztonságát és bizalmát; javasolja, hogy ezek az uniós adatetikai iránymutatások kulcsfontosságú elvekként az alábbiakat foglalják magukban:
a) átláthatósága
– a fogyasztó teljes körű tájékoztatást és közös ellenőrzést kap a felhasznált adatokról és azok helyességéről;
– annak átláthatósága, hogy a vállalkozás megosztja-e az adatokat a hatóságokkal vagy üzleti partnereivel;
b) adatbiztonság
– a fogyasztókat biztosítani kell arról, hogy a tárolt adatok biztonságosak maradnak, ami azt jelenti, hogy kiemelten kell kezelni az adatfigyelő bizottságon belüli átfogó együttműködést;
– az adatok harmadik felek részére történő értékesítésének tilalmára vonatkozó záradék;
35. hangsúlyozza, hogy bár a közvetítő platformok jelentős szerepet játszanak a fogyasztók online szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításában, azonban néhányan visszaélnek privilegizált helyzetükkel azáltal, hogy „kapuőrként” járnak el, többek között zárt ökoszisztémákban és online piactereken; felhívja a Bizottságot, hogy versenypolitikájában szenteljen kiemelt figyelmet e kapuőröknek, és a lehető leghamarabb zárja le folyamatban lévő vizsgálatait;
36. sürgeti a Bizottságot, hogy az ECN+ irányelv[7] szellemében növelje a fogyasztók választási szabadságát és erősítse meg az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (ECC-Net) szerepét egy megfelelő uniós fogyasztóvédelmi hatóság létrehozása céljából; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a versenypolitika nem csupán arról szól, hogy tisztességes árakat biztosítsanak a fogyasztók számára, hanem a minőség, a választék és az innováció biztosításáról is;
37. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió érdekében áll, hogy páneurópai fizetési rendszerekkel rendelkezzen; felhívja a Bizottságot, hogy támogasson olyan kezdeményezéseket, amelyek megfelelnek ennek a célkitűzésnek és ismerje el, hogy sikerük egyaránt függ attól, hogy a rendszer innovatív-e a fogyasztók és a vállalkozások számára, valamint attól, hogy gazdasági modellje életképes-e;
A versenypolitikai eszközök hatékonysága
38. hangsúlyozza, hogy a bírságok hatással lehetnek a szankcionált vállalatok jó hírnevére; rámutat azonban, hogy még ha súlyos bírságok kiszabására kerül is sor, azok gyakran nem elegendőek az elrettentő hatáshoz, és végső soron átháríthatók a fogyasztókra; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós versenypolitika hatékonyságának teljes körű biztosítása érdekében alkalmazzon alternatív magatartásbeli és – szükség esetén – strukturális korrekciós intézkedéseket is; hangsúlyozza, hogy a soron következő intézkedések esetében a megszűntetésre kötelezést elrendelő határozatnak sokkal normatívabbnak kell lennie;
39. emlékeztet arra, hogy a piaci erőfölénnyel való visszaélésre akkor is sor kerülhet, ha a termékeket vagy szolgáltatásokat ingyenesen nyújtják; úgy véli, hogy a személyes adatok harmadik felek részére történő, marketing vagy kereskedelmi célból történő átadására gyakran a fogyasztó megfelelő hozzájárulása nélkül kerül sor, mivel gyakran nem biztosítanak alternatívát az adatok megosztására; úgy véli, hogy a digitális gazdaságban az adatok nagyon kevés vállalatnál történő koncentrációja piaci hiányosságokhoz, a nyereség túlzott kivonásához és az új belépők akadályozásához vezet;
40. emlékeztet arra, hogy az online keresőpiac különös fontossággal bír a digitális egységes piacon belüli versenyfeltételek biztosítása szempontjából; sajnálattal állapítja meg, hogy az online keresési piacon a legtöbb európai tagállamban több mint 92%-os piaci részesedéssel az internet kapuőrévé egyetlen keresőmotor vált; felszólít arra, hogy az elmúlt 9 év trösztellenes időszaka valamennyi érdekelt felének véleményét használják fel annak sürgős értékelésére, hogy a javasolt jogorvoslatok hosszú távon valóban a fogyasztók, az internethasználók és az online vállalkozások javát szolgálják-e; felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra egy olyan javaslatot, amelynek célja – a Parlament 2014. november 27-i, a fogyasztók jogainak a digitális egységes piacon történő támogatásáról szóló állásfoglalásában[8] foglaltaknak megfelelően – a keresőmotorok kereskedelmi szolgáltatásaiktól való szétválasztása annak érdekében, hogy megszűnjön a jelenlegi helyzet, ami hosszú távú eszköz lehet a tisztességes és hatékony verseny eléréséhez az európai digitális piacon;
41. hangsúlyozza az antitrösztvizsgálatok lassúságát, például a Google Shopping ügyben a gyorsan változó digitális piacokhoz képest; hangsúlyozza e helyzet káros hatását, valamint azokat a pénzügyi és strukturális kockázatokat, amelyeknek egyes szereplők ki vannak téve, ha hosszadalmas és költséges eljárásokat indítanak; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a megfelelő eljárást, de felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a gyorsított antitröszteljárásokat és találjon új ösztönzőket – például az engedékenységi programot – annak érdekében, hogy a vállalatok együttműködőbbek legyenek az EU-n belüli kartellek nyomon követése során;
42. hangsúlyozza, hogy rendszeresen meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy átmeneti intézkedéseket alkalmazzanak minden olyan gyakorlat megállítására, amely súlyosan károsítaná a versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy – a jogállamiság tiszteletben tartása mellett – a visszafordíthatatlan károk elkerülése érdekében enyhítse ezen intézkedések kritériumait; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korrekciós intézkedésekről szóló közleményt (2008/C 267/01)[9], figyelembe véve a digitális ágazatban elmúlt években végbement fejlődést és változást;
43. üdvözli a Bizottság arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy fellépjen a nagy platformok visszaélésszerű magatartásával szemben; felhívja a Bizottságot, hogy újra vizsgálja meg azokat az eseteket, amikor a felkínált korrekciós intézkedések nyilvánvalóan hatástalanok voltak a piaci verseny helyreállítása terén, mint például a Google Shopping ügyében; hangsúlyozza, hogy az érintett vállalattal szembeni célzott, hatékony és előzetesen tesztelt magatartásbeli korrekciós intézkedések hiányában szükség lehet az általános és szakosodott – többek között helyi – kutatási szolgáltatások teljes strukturális szétválasztására; hangsúlyozza, hogy a strukturális korrekciós intézkedésekkel összehasonlítva a magatartásbeli korrekciós intézkedések időhatékony megoldást kínálhatnak, ami enyhíti annak eshetőségét, hogy a versenytársak az elidegenítésről folytatott hosszas megbeszélések során kiszoruljanak a piacról;
44. rámutat arra, hogy a Bizottságnak megfelelő forrásokat kell rendelkezésre bocsátania ahhoz, hogy hatékonyan érvényesíthesse az uniós versenyszabályokat; megjegyzi, hogy speciális szakértelmet kell biztosítani, különösen az olyan egyre komolyabb kérdésekben, mint az online platformok erőfölénye vagy a mesterséges intelligencia;
45. felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást az összefonódási rendelet szerinti „hatékony verseny jelentős akadályozása” fogalma értelmezésével kapcsolatban annak érdekében, hogy összefonódások esetén a Bizottság ne csak az árakat, az eredményt és az innovációt vizsgálja, hanem az ilyen ügyletek társadalmi és környezeti költségeit is figyelembe vegye az EUMSZ elveinek fényében és fordítson különös figyelmet a környezetvédelemre;
46. felhívja a Bizottságot, hogy tájékozódjon erről az új folyószámla-szolgáltatásról, amelyet a világ néhány legnagyobb technológiai vállalata fog nyújtani a fogyasztóknak a következő években; sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az új digitális pénzügyi piacra való belépésükre, valamint a fogyasztóiktól begyűjtendő hatalmas mennyiségű adatra és azok lehetséges felhasználására;
Az európai zöld megállapodást támogató versenyszabályok
47. támogatja az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások Bizottság általi felülvizsgálatát valamennyi érintett ágazatban, például a közlekedés területén, beleértve a légi és a tengeri közlekedést is, az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban, az igazságos átmenet elvének alkalmazásával, valamint elismerve a tagállamok kormányainak kiegészítő szerepét a dekarbonizációba és a tiszta energiába történő beruházások támogatásában, biztosítva ugyanakkor az egyenlő versenyfeltételeket és azt, hogy ne legyen piaci torzulást; felhívja a Bizottságot, hogy az energiaadó-irányelv[10] felülvizsgálatával összefüggésben vizsgálja meg, hogy a jelenlegi adómentességek nem vezetnek-e tisztességtelen ágazatközi versenyfeltételekhez;
48. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak meg kell akadályoznia az esetleges negatív mellékhatásokat abban az esetben, ha a nagyobb vállalatok az üzleti modelljük „kizöldítése” céljából nyújtott állami támogatást más célokra használják fel, mint például erőfölényük megerősítésére egy adott ágazatban;
49. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson további iránymutatást és támogató keretet az energiahatékonysággal és az épületfelújítással, valamint az energiaátalakítással, a hibrid projektekkel és a villamosenergia-tárolással kapcsolatos további beruházásokhoz;
50. e tekintetben hangsúlyozza, hogy az európai zöld megállapodás sikeréhez arra van szükség, hogy a fenntartható termékek és szolgáltatások európai gyártói és szolgáltatói lássák annak előnyeit, és ne kerüljenek emiatt tisztességtelen versenybe a harmadik országokbeli vállalkozásokkal;
51. megjegyzi, hogy az európai zöld megállapodásnak biztosítania kell a mezőgazdaság, az éghajlat, a környezetvédelem és a kereskedelem közötti szakpolitikai következetességet;
Ágazati politikák
52. felhívja a Bizottságot, hogy a digitális korban módszeresebben használja fel a vizsgálatokat a polgárok mindennapi élete szempontjából alapvető ágazatokban, például az egészségügyben, a mobilitásban, az online hirdetésekben, az energetikában, az idegenforgalomban, beleértve az online szálláshely-platformokra vonatkozó árplafonok nyomon követését, a kultúrát, a pénzügyi és fizetési szolgáltatásokat és a médiát, ugyanakkor tartsa fenn az EU magas szintű normáit;
53. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nemzeti monopóliumok és oligopóliumok jelenlétét mint az egységes piac hiányosságainak vagy a tisztességes verseny akadályainak lehetséges jelét;
54. kéri a Bizottságot, hogy készítsen előzetes tanulmányt a médiatulajdon koncentrációjáról Európában, az európai médiaszolgáltatók multinacionális vállalatok általi felvásárlásával összefüggésben is;
55. megismétli, hogy az adózást néha közvetett állami támogatás nyújtására használják, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a belső piacon; felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja az állami támogatás fogalmára vonatkozó meglévő iránymutatásait annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok ne nyújtsanak adókedvezmény formájában állami támogatást; helyteleníti a feltételes adómegállapításokkal való visszaélést, és üdvözli a Törvényszék közelmúltbeli ítéleteit, amelyek megerősítik, hogy egy feltételes adómegállapítás állami támogatás szempontjából történő bizottsági vizsgálata nem minősül adóharmonizációnak; megállapítja, hogy a Bizottság határozatait gyakran bíróság előtt támadják meg, ezért azokat alaposan elő kell készíteni; ragaszkodik ahhoz, hogy a versenyszabályok megsértésének jobb felderítése érdekében a Bizottság hozzáférjen a tagállamok adóhatóságai közötti információcseréhez; felszólít a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslat és a nyilvános országonkénti jelentéstétel elfogadására;
56. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy bírságot szabjon ki az állami támogatási szabályokat megsértő országokra;
57. felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja meg a felszámolási támogatás területén nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályok és a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv[11] szerinti szanálási rendszer közötti eltéréseket, és ennek megfelelően vizsgálja felül a bankokról szóló, 2013. július 30-i közleményét[12], többek között a közelmúltbeli esetek fényében, figyelembe véve az adófizetők védelmének szükségességét;
58. felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a bankszektor azon eseteit, amelyek a verseny szempontjából potenciálisan relevánsak lehetnek egyes tagállamokban, ahol a fogyasztók jelenleg magas kamatlábakkal[13] és az átláthatóság hiányával szembesülnek a hiteleket illetően, potenciálisan a bankszektorban koncentrálódó tulajdonviszonyoknak miatt, ami a jelzáloghitelek megtévesztő értékesítési gyakorlatához vezethet;
59. felhívja a Bizottságot, hogy évente vizsgálja meg újra, hogy továbbra is eleget tesznek-e a pénzügyi szektorban az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazására vonatkozó követelményeknek;
60. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy kövesse az Egyesült Királyság verseny- és piacfelügyeleti hatóságának példáját, hogy alaposan vizsgálja meg a tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatok könyvvizsgálatát végző négy nagy számviteli cég kvázi monopolhelyzetét, és javasoljon további intézkedéseket a helyzet kezelésére; e tekintetben kiemeli az Egyesült Királyság verseny- és piacfelügyeleti hatóságának ajánlásait, amelyek a könyvvizsgálat és a tanácsadási szolgáltatások szétválasztását, valamint a kötelező „közös könyvvizsgálat” bevezetését javasolják annak érdekében, hogy a „négy nagyon” kívül más cégek számára is lehetővé tegyék a legnagyobb vállalatok felülvizsgálatához szükséges kapacitás fejlesztését;
61. felhívja a Bizottságot, hogy garantáljon tisztességes versenyt és a nagyobb átláthatóságot az offline platformok kereskedelmi gyakorlatában, beleértve a szuper- és hipermarketeket is, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós termelőkre tisztességes feltételek legyenek érvényesek és termékeikért tisztességes árat kapjanak; felhívja a Bizottságot, hogy az árképzési és nem árazási jellegű stratégiákkal kapcsolatosan folytassa mélyreható elemzését arról, hogy a beszerzési szövetségek mennyiben és milyen hatással vannak a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc gazdasági működésére, különösen figyelembe véve a kisebb beszállítókra gyakorolt hatásokat; sajnálja, hogy a veszteséges értékesítés nem szerepel az uniós szinten tiltott gyakorlatok listáján; kiemeli, hogy a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiának és az uniós versenyjognak el kell ismernie az elsődleges termelők jelentős hozzájárulását a jó minőségű élelmiszerek biztosításához és a társadalom közjavakkal való ellátásához;
62. a jogbiztonság növelése érdekében a versenyszabályok termelőkre és termelői szervezetekre való egyértelműbb, rugalmasabb és kiszámíthatóbb alkalmazására szólít fel; felhívja ezért a Bizottságot, hogy értékelje a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet[14] végrehajtását, és pontosítsa annak rendelkezéseit, különös tekintettel a versenyszabályok alóli kivételekre, amelyeket a társulásokhoz tartozó mezőgazdasági termelők bizonyos megállapodásai és gyakorlatai esetében biztosítanak; ösztönzi több termelői szervezet létrehozását annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megerősíthessék pozíciójukat, hatékonyan tárgyalhassanak az árakról, és kezelni tudják az élelmiszer-ellátási láncon belüli erőviszonyok egyenlőtlenségeit;
63. felhívja a Bizottságot, hogy vegye ki az állami támogatások köréből a tagállamok által bevezetett azon egyedi adószabályokat, amelyek a mezőgazdasági termelőket önkéntes megtakarításokra kívánják ösztönözni annak érdekében, hogy jobban tudják kezelni az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos kockázatok növekedését és a gazdasági válságokat; üdvözli a mezőgazdasági de minimis rendelet[15] felülvizsgálatának befejezését, amely segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket abban, hogy megbirkózzanak az éghajlati kihívásokkal, ugyanakkor megakadályozza a piac torzulását; kiemeli, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági követelmények miatt különösen szükség van a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó egyértelmű iránymutatásokra; üdvözli az állami támogatások 2012. évi modernizációs csomagjának folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálatát és a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet[16] folyamatban lévő felülvizsgálatát;
64. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 209. cikkének végrehajtását és pontosítsa annak hatályát – különös tekintettel a társulásokhoz tartozó mezőgazdasági termelők bizonyos megállapodásai és gyakorlatai számára a versenyszabályok alól engedélyezett kivételekre – annak érdekében, hogy e cikk végrehajtása tekintetében nagyobb egyértelműséget és jogbiztonságot nyújtson az érintettek számára, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítson a Bizottság számára e cikk végrehajtása során;
65. elismeri a szakmaközi szervezetek szerepét a láncban, amelyek a párbeszéd, a kutatás és fejlesztés, a bevált gyakorlatok és a piaci átláthatóság platformjaként szolgálnak;
66. felszólít a szakmaközi szervezetek szerepének megerősítésére az élelmiszerláncon belüli kiegyensúlyozottabb kapcsolatok előmozdítása érdekében, és támogatja az értékmegosztási záradék kiterjesztését az első felvásárló helyett valamennyi szereplőre, összhangban a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága által a mezőgazdasági termékek piacainak új közös szervezéséről a közös agrárpolitika (KAP) következő reformjának részeként 2019 áprilisában elfogadott jelentéstervezettel;
67. felszólít arra, hogy a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 210. cikke alapján – a szükségesség és az arányosság elveinek tiszteletben tartása mellett – az EUMSZ 101. cikke alóli automatikus, kifejezett mentesség álljon a mezőgazdasági szakmaközi szervezetek rendelkezésére annak érdekében, hogy az EUMSZ 39. cikkében kitűzött célok megvalósítására törekedve elvégezhessék a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet értelmében rájuk háruló feladatokat;
68. felhívja a Bizottságot, hogy ügyeljen a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 222. cikkében foglalt rendelkezések gyors alkalmazására a súlyos piaci egyensúlyzavarok kezelése céljából;
69. üdvözli a minőségi sajtra és sonkára vonatkozóan a termelői szervezetek, a szakmaközi szervezetek és a gazdasági szereplők csoportjainak kérésére bevezetett kínálatszabályozási intézkedések sikerét; felszólít arra, hogy a kínálat és a kereslet jobb egyensúlyának elérése érdekében terjesszék ki a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet kínálatellenőrzési szabályok bevezetését megengedő rendelkezéseinek hatályát minden, oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés előnyeiben részesülő termékre;
70. kéri a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet valamennyi érdekelt féllel a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc működéséről, és az uniós versenypolitikát igazítsa hozzá a kereskedelmi környezet legújabb fejleményeihez;
71. üdvözli a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 irányelv[17] elfogadását, amely fontos első lépést jelent a gazdasági szereplők közötti méltányosság biztosítása és az élelmiszer-ellátási láncon belüli alkupozíciók kiegyensúlyozatlanságának kezelése terén; sürgeti a tagállamokat, hogy késedelem nélkül ültessék át az irányelvet, és felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az irányelv átültetésének előrehaladását, és mozdítsa elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását; ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyenek fel további tisztességtelen gyakorlatokat a tiltott gyakorlatok listájára, és határozzanak meg szigorúbb normákat;
72. emlékeztet arra, hogy jelentős horizontális és vertikális szerkezetátalakításra került sor, ami a már koncentrált vetőmag-, agrokémiai, műtrágya-, állatgenetikai és mezőgazdasági gépipari ágazatokban, valamint a feldolgozás és a kiskereskedelem terén további konszolidációt eredményezett; felszólítja a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokon belüli egyesülések értékelésekor vegye figyelembe a fogyasztói árakon túlmutató hatásokat; hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők, a polgárok és a környezet érdekeit védeni kell a mezőgazdasági inputanyagok beszállítói – köztük a növényvédő szerek gyártói – közötti egyesülések és felvásárlások mezőgazdasági üzemekre gyakorolt hatásának átfogó és holisztikus értékelése révén;
73. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Bizottság folytassa a peszticidek, vetőmagok és tulajdonságok uniós piacának részletes nyomon követését, valamint a digitalizáció mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásának nyomon követését;
74. sürgeti a Bizottságot, hogy – amint azt az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló, 2017. novemberi közleményében is rögzítette – hozzon létre egy állandó, a kockázatkezelési eszközökkel foglalkozó uniós szintű információs platformot, hogy segítsen a mezőgazdasági termelőknek megbirkózni az éghajlat bizonytalanságával, a piaci volatilitással és egyéb kockázatokkal, ahol az érdekelt felek megoszthatják egymással a bevált gyakorlataikat;
75. rámutat arra, hogy a közvetlen kifizetések közötti nagy különbségek akadályozzák a fenntartható mezőgazdasági termelők éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseit, és torzítják a versenyt az EU-ban; emlékeztet az Európai Tanács 2013. február 7–8-án tett azon vállalására, hogy 2013-ra az egész EU-ban harmonizálja a kifizetéseket;
76. felhívja a figyelmet a mezőgazdasági termelők által szervezett egyre több tiltakozásra, és megjegyzi, hogy egyik aggályuk a szabadkereskedelmi megállapodásoknak az EU agrár-élelmiszeripari ágazatára gyakorolt halmozott hatása; felveti a kérdést, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások versenyhátrányba hozzák-e az uniós agrár-élelmiszeripari termelőket a harmadik országok szociális, egészségügyi, munkaügyi, környezetvédelmi és állatjóléti normái közötti különbségek miatt; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be a folyamatban lévő és a jövőbeli kereskedelmi megállapodások kumulatív hatásáról szóló legutóbbi jelentését, és felszólít a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kölcsönösség és megfelelés elvének alkalmazására, valamint a sérülékeny ágazatok védelmére a jövőbeli és a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások során, biztosítva valamennyi szükséges ellenőrzés elvégzését;
77. üdvözli az Egységes piac programról szóló rendeletjavaslatot, és különösen az annak keretében támogatott, élelmiszerlánccal kapcsolatos fellépéseket, például az állat- és növény-egészségügyi válságok kezelésére irányuló állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket; sürgeti a Tanácsot és a Parlamentet, hogy mielőbb zárják le a tárgyalásokat és fogadják el a rendeletet;
78. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy időben következtetéseket lehessen levonni a Bizottság által előterjesztett, átmeneti szabályozásra irányuló két javaslattal kapcsolatban annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az esetleg piaci instabilitáshoz vezető késedelmek és a bonyodalmak;
79. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságon belül maradjon a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 209. és 210. cikkének alkalmazásával, továbbá a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok, valamint a vidéki területek fejlődésének előmozdítására szánt állami támogatásokkal kapcsolatos valamennyi hatáskör, ezáltal biztosítva az ezen területek sajátos jellegéből fakadóan az ügyek kezeléséhez és koordinálásához szükséges, és a KAP szerinti célkitűzéseknek és az annak alapján nyújtott támogatásoknak teljes mértékben megfelelő szakértelmet;
80. felhívja a Bizottságot, hogy az állami támogatási szabályok alkalmazásakor továbbra is szenteljen különös figyelmet az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának, különösen az Unió elszigetelt, távoli vagy peremterületeinek és szigeteinek összefüggésében; megjegyzi, hogy bizonyos nehézségekbe ütközik az Almunia-csomag szabályainak alkalmazása egyes általános gazdasági érdekű szolgáltatások, például a postai ágazat esetében, amelynek közszolgáltatási feladatait – az uniós joggal összhangban – jogszabály útján nemzeti szinten lehet meghatározni és megszervezni;
81. emlékeztet arra, hogy ütemtervre van szükség a célzottabb állami támogatások tekintetében, különösen az általános gazdasági érdekű szolgáltatások – többek között az energia, a közlekedés és a távközlés – nyújtása esetén;
82. emlékeztet arra irányuló kérésére, hogy a széntermelő régiókat tekintsék az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti különleges támogatott területnek, és az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat igazítsák hozzá ezekhez a különleges támogatott régiókhoz, hogy lehetővé tegyék a strukturális átalakulás kezelésére irányuló intézkedéseket; ragaszkodik ahhoz, hogy a szénbányászathoz és -égetéshez állami támogatásban részesült és részesülő széntermelő vállalatok és szénerőművek üzemeltetői ne kaphassanak privilegizált állami támogatást, ideértve az olyan hagyományos vállalati felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek esetében sem, mint a talajvíz- és tájhelyreállítás, vagy a környezet megtisztításához kapcsolódó egyéb tevékenységek; felhívja a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban biztosítson egyértelmű iránymutatást és feltételrendszert;
83. üdvözli, hogy a Bizottság az általános csoportmentességi rendelet[18] célzott felülvizsgálatába belefoglalta e rendszer kiterjesztését az európai területi együttműködési projektekre (más néven Interreg);
84. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós finanszírozású műveleteket aszimmetrikusan kezelik attól függően, hogy azokat az EU részéről, kohéziós politikai forrásokból vagy más uniós alapokból vagy programokból – például a Horizont 2020/Európai horizontból vagy az ESBA2.0/InvestEU-ból – támogatják-e, amint azt a Bizottság az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatában javasolta; úgy véli, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell fenntartani a hasonló jellegű, de a finanszírozási források tekintetében eltérő projektek számára, mivel ez egyes finanszírozási rendszereket előnyben részesítene, míg másokat kiszorítana;
Nagyobb összpontosítás a polgárokra a Parlamenten keresztül
85. a versenypolitikában a rendes jogalkotási eljárás folyamatos alkalmazására szólít fel, az antitröszt kártérítési keresetekről szóló irányelv[19] és az ECN+ irányelv mintájára, a szerződések módosítása nélkül;
86. felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek a versenyjogi együttműködési megállapodások végrehajtásáról és nyomon követésérő és a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról; felhívja a Bizottságot, hogy tartson fenn magas szintű átláthatósági normákat;
87. hangsúlyozza, hogy nagyobb szerepet kíván játszani a versenypolitika általános keretrendszerének meghatározásában és fejlesztésében; megjegyzi, hogy a Parlamentet megfigyelőként jobban be kell vonni az olyan munkacsoportok és szakértői csoportok tevékenységébe, mint a Nemzetközi Versenyügyi Hálózat (ICN), hogy jobban megismerje a témát, és folyamatosan tájékozódjon a fejleményekről annak érdekében, hogy felkészültebb legyen társjogalkotói szerepére; felhívja a Bizottságot, hogy a Parlamentet különösen vonja be az olyan nem kötelező erejű jogi eszközök kidolgozásába, mint a közlemények és iránymutatások;
88. felhívja a Bizottságot, hogy szervezzen multiszektorális és intézményközi fórumokat az ipar, a nemzeti szabályozók, – többek között az adatvédelmi hatóságok – és a fogyasztói csoportok és más érdekelt felek bevonásával, és biztosítsa az átjárhatóságot a versenypolitikában;
89. hangsúlyozza, hogy az állami támogatási ügyekre vonatkozó jelenlegi panaszbejelentő űrlap számos konkrét részletet kér arra vonatkozóan, hogy mikor ítélték oda az állami támogatást, amit az átlagpolgárok nem tudhatnak; ezért felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a panaszbejelentő űrlapot annak érdekében, hogy az átlagpolgárok lehetőséget kapjanak panaszaik benyújtására;
90. sajnálattal jegyzi meg, hogy a Bizottság nem nyújtott tájékoztatást a benyújtott panaszok kivizsgálása során; felhívja a Bizottságot, hogy a vizsgálat megindításakor adjon visszaigazolást a panaszosnak a kézhezvételről, valamint értesítse őt a vizsgálat várható időtartamáról;
91. emlékeztet a nemzeti versenyhatóságokkal való koordináció fontosságára, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be értékelést az Európai Parlamentnek az ECN+ irányelv végrehajtásáról; emlékeztet arra, hogy az ECN+ irányelv mellékletében a Bizottság kijelentette, hogy az ideiglenes intézkedések kulcsfontosságú eszközök lehetnek a versenyhatóságok kezében, amelyekkel biztosítható, hogy a folyamatban lévő vizsgálat közben nem sérül a verseny; emlékeztet arra, hogy értékelni kell, hogy vannak-e eszközök arra, hogy ezen irányelv átültetésétől számított két éven belül egyszerűsítsék az ideiglenes intézkedések elfogadását az ECN-en belül annak érdekében, hogy a versenyhatóságok hatékonyabban tudják kezelni a gyorsan változó piacok fejleményeit;
92. rámutat, hogy a versenyhatóságok politikai függetlensége rendkívül fontos a versenypolitika pártatlanságának és hitelességének biztosításához; elismeri, hogy a verseny torzulásának megakadályozásához a lobbitevékenységek nyilvános ellenőrzésére van szükség az összes uniós intézményben; megismétli ezért a megerősített uniós átláthatósági nyilvántartásra irányuló felhívásait; ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlamenttel kötött intézményközi megállapodással összhangban rendszeresebb eszmecserére kerüljön sor a Bizottsággal; felhívja a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnököt, hogy tartson fenn szoros kapcsolatot az ECON bizottsággal és annak versenyjogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjával, amely megfelelő hely a rendszeresebb párbeszéd kialakításához;
93. emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke 2019. október 8-i megerősítő meghallgatásán kötelezettséget vállalt digitális politikával foglalkozó portfóliója és versenyportfóliója szigorú elkülönítésére;
94. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek és a nemzeti versenyhatóságoknak.
VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (15.1.2020)
a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére
a versenypolitikáról – 2019. évi éves jelentés
A vélemény előadója: Győri Enikő
JAVASLATOK
A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:
1. hangsúlyozza, hogy a szabályokon alapuló, ugyanakkor az államok politikai mozgásterét is megőrző multilaterális kereskedelmi rendszer tekintetében kulcsfontosságú szerepet játszik a nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítása Európa, többek között az európai vállalatok, és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a munkavállalók és fogyasztók számára; úgy véli, hogy ez hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődés fellendítéséhez, a biztonságos és kiszámítható környezet biztosításához, a fokozott versenyképességre és viszonosságra való törekvéshez, tisztességes munkahelyek biztosításához és létrehozásához az EU-ban és a harmadik országokban, valamint magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák biztosításához, mivel egyre több munkahely függ a globális értékláncoktól; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételekhez való hozzájárulás és a normák magas szinten történő egységesítésének megkönnyítése érdekében a globális értékláncokban fokozni kell az átláthatóságot, a fenntarthatóságot és a vállalatok elszámoltathatóságát, és felszólítja az EU-t annak megfontolására, hogy ennek érdekében – egyéb intézkedések mellett – hozza létre a globális értékláncokban a kötelező kellő gondosság jogi keretét;
2. felkéri a Bizottságot, hogy az egyre növekvő vita fényében hangolja össze az uniós versenyszabályokat, az iparpolitikát és a nemzetközi kereskedelmet, amelyeknek együtt kell járniuk a fenntarthatósággal és a környezet tiszteletben tartásával; hangsúlyozza, hogy a kutatásfinanszírozás egyrészt az innováció és a fejlesztés alapja az európai vállalkozások számára, másrészt a kereskedelem és a versenyképesség fokozásának egyik kulcseleme, ezért különösen nagy szükség van rá;
3. hangsúlyozza, hogy a kkv-k alapvető szerepet játszanak a nemzetközi kereskedelemben, és a becslések szerint a világ többi részébe irányuló uniós árukivitel 30%-át teszik ki[20]; úgy véli, hogy a belső piac továbbra is messze a legfontosabb piac a kkv-k számára; emlékeztet arra, hogy az EU kereskedelem- és versenypolitikájának hozzá kell járulnia a gazdasági sokféleséghez és egy kkv-barát kereskedelmi környezet megteremtéséhez annak érdekében, hogy segítse a kkv-kat az új piacokra való belépéssel járó nagyobb kihívások leküzdésében, és lehetővé tegye számukra, hogy saját érdemeik alapján versenyezzenek, és ennek magában kell foglalnia annak mérlegelését, hogy korszerűsítsék a kkv-k uniós fogalommeghatározását, különösen minőségi kritériumok beillesztésével;
4. hangsúlyozza, hogy az uniós versenypolitikának elő kell mozdítania a tisztességes versenyt és a kölcsönös kereskedelmi feltételeket a belső piacon és globális szinten azzal a további céllal, hogy megerősítse az uniós ipar arra irányuló erőfeszítéseit, valamint hogy hozzájáruljon az innovációhoz és a klímasemleges uniós gazdaságra való méltányos átálláshoz; megismétli, hogy az uniós versenyszabályokat a belső piacon működő összes szereplőre alkalmazni kell; ezért felszólít a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hatékony kezelésére összehangoltabb, határozottabb és az integrációt jobban biztosító megközelítés révén, az olyan területeken meglévő és megerősített eszközök teljes körű kihasználásával, mint a verseny-, a kereskedelem-, a védelem- és a közbeszerzési politika, valamint új és hatékony politikák és eszközök kidolgozásával, és a nemzetközi piacokon tapasztalható torzulások – mint a külföldi állami tulajdon és támogatások – belső piacra gyakorolt hatásainak kezelésével, különösen uniós finanszírozás esetében; kéri, hogy a szubvencióellenes eszközt egy támogatás-ellenőrzési mechanizmus beépítésével erősítsék meg;
5 felhívja ezzel összefüggésben a Bizottságot annak megfontolására is, hogy célszerű-e – az érintett európai piacokon folyó verseny akadályozása nélkül – korszerűsíteni vagy aktualizálni a célzott versenyszabályok értelmezését, megreformálva az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokat, többek között az állami támogatásokat és a kormányzati tulajdont kritériumként beleépítve az uniós közbeszerzési irányelvekbe az európai ipari bázis hosszú távú életképességének védelme és az európai fogyasztók érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli az új Bizottság szándékát, miszerint – mihelyt a mostani jogalkotási ciklus folyamán megfelelő tapasztalat gyűlik össze – megerősíti majd a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító mechanizmust;
6 rámutat arra, hogy csökkenteni kell a nemzetközi közbeszerzési piacokon makacsul fennálló aszimmetriákat, és felhívja a Bizottságot, hogy ambiciózus módon törekedjen arra, hogy uniós vállalatok, különösen kkv-k előtt külföldi piacok nyíljanak meg; üdvözli az EU nemzetközi közbeszerzési eszközéről (IPI) folytatott megújult megbeszéléseket, és kéri a nevezett eszköz 2020-ig történő elfogadását a kölcsönösség garantálása érdekében azokban az esetekben, amikor egyes kereskedelmi partnerek korlátozzák az uniós vállalatok hozzáférését közbeszerzési piacukhoz;
7. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy erősítse tovább a versenyjogi ügyekben történő globális együttműködést, beleértve az USA-val, Japánnal és más partnerekkel érdemi ügyekben folytatott megfelelő párbeszédet; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson egyenlő nemzetközi versenyfeltételeket, és kétoldalú kereskedelmi megállapodások révén és nemzetközi fórumokon, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Világbank keretében, állapodjon meg közös normákról és eljárásokról; kéri a Bizottságot, hogy aktívan erősítse meg a Nemzetközi Versenyhatóságok Hálózatát, és hangsúlyozza a harmadik országok nemzeti versenyhatóságaival folytatott hatékony együttműködés fontosságát a konkrét vizsgálatok hatékonyságának növelése érdekében;
8 teljes mértékben támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egyes harmadik országok nem piacorientált politikái és gyakorlatai elleni fellépés érdekében a WTO, többek között Fellebbezési Testülete folyamatban lévő reformja keretében aktualizálják és tegyék ténylegesen végrehajthatóvá a támogatásnyújtásra vagy ágazati kezdeményezésekre vonatkozó többoldalú szabályokat a támogatások kérdésének nemzetközi szintű megfelelő kezelése érdekében, különös tekintettel az ipari támogatásokra, az állami tulajdonú vállalatokra és a kényszerített technológiatranszferekre; felhívja a Bizottságot, hogy e területen teljes mértékben vonja be az Európai Parlamentet és a tagállamokat;
9. üdvözli, hogy a közelmúltban megkötött kétoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodások külön fejezeteket tartalmaznak a versenyre vonatkozóan, és felhívja a Bizottságot, hogy a holisztikus és ambiciózus uniós kereskedelempolitika szellemében a kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokon a jövőben is szerepeljenek a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó modern, ambiciózus és végrehajtatható rendelkezések;
10 hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny, valamint a környezetvédelmi és szociális normák biztosítása érdekében gondoskodni kell a kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseinek hatékony érvényrejuttatásáról; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a szubvencióellenes és dömpingellenes intézkedések reformja során környezetvédelmi és szociális kritériumok is bevezetésre kerülnek; úgy véli, hogy a WTO folyamatban lévő reformja keretében érdemes megvizsgálni azt is, hogy az ILO alapvető normái belefoglalhatók-e a WTO-jogba, e tekintetben is hozzájárulva a globálisan egyenlő versenyfeltételekhez;
11. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a versenyszabályok összeegyeztethetők legyenek a gyorsan változó globális gazdasággal és a legjobban szolgálják az európai fogyasztókat, munkavállalókat és vállalkozásokat azáltal, hogy teljes mértékben figyelembe veszik a gazdaság digitalizációjának a globális piacok működésére gyakorolt hatását; felhívja a Bizottságot, hogy használja ki az e-kereskedelem lehetőségeit a kiskereskedelmi piacokon folyó verseny fokozására, bővítve a fogyasztók választási lehetőségeit és hatást gyakorolva a termékek forgalmazására és a foglalkoztatásra; elismeri, hogy az online platformok a digitális kereskedelem kulcsfontosságú előmozdítói, ugyanakkor felhívja a figyelmet különösen arra, hogy a digitális gazdaság gyors kialakulása a piacok és az üzleti befolyás túlzott koncentrációjához vezetett; hangsúlyozza, hogy a figyelmet a kulcsfontosságú kérdésekre kell összpontosítani, mint amilyen például az adatokhoz való hozzáférés és azok hordozhatósága, a platformok szerepe és jelenléte a piacokon, illetve a technológiasemlegesség;
12 ezzel összefüggésben üdvözli a folyamatban lévő, az e-kereskedelemről szóló többoldalú WTO-tárgyalásokat, valamint átfogó és ambiciózus szabályok kidolgozására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok egyenlő versenyfeltételekkel versenyezhessenek világszerte, és növekedjen a fogyasztók online környezetbe vetett bizalma, az európai adatvédelmi normák sérelme nélkül; hangsúlyozza, hogy az EU-nak az élen kell járnia e nemzetközi tárgyalásokon, az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek, köztük a civil társadalom bevonásával folytatott szoros konzultációk révén;
13. felhívja a Bizottságot, hogy megfelelően elemezze és tanulmányozza azon harmadik országok közbeszerzési piacait, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodást kötött vagy ilyenről tárgyal, hogy az európai vállalatok számára a piaci hozzáférés feltételei a legjobbak legyenek;
14. felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze a bevont főigazgatóságok – a Kereskedelmi Főigazgatóság és a Versenypolitikai Főigazgatóság – által teendő fellépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a versenyszabályok és azok végrehajtása tisztességes versenyt szavatoljon az európai vállalatok számára a harmadik országok piacain, és viszont;
15. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a versenyre vonatkozó nemzetközi normák megteremtésére; kitart amellett, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a szabványalkotással kapcsolatos többoldalú megközelítését, különösen az ISO és az IEC keretében; óva int a szabványalkotási megközelítések államosításától, különösen Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésével és az összeköttetést fokozó egyéb stratégiákkal összefüggésben; felhívja a Bizottságot, hogy ezzel összefüggésben nevezzen ki a standardalkotásra vonatkozó politikával foglalkozó magas szintű koordinátort;
16. hangsúlyozza, hogy a verseny fellendítése és az inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása érdekében mind többoldalú, mind kétoldalú szinten be kell építeni a nemek közötti egyenlőség szempontját, többek között a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó fejezeteket beillesztve a kereskedelmi megállapodásokba, valamint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő intézkedések révén (pl. annak biztosítása, hogy mind az előzetes, mind az utólagos hatásvizsgálat tartalmazza az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások által a nemek közötti egyenlőség érvényre juttatására gyakorolt hatás elemzését is).
INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
21.1.2020 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
35 3 1 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Nikos Androulakis, Anna-Michelle Asimakopoulou, Tiziana Beghin, Geert Bourgeois, Jordi Cañas, Anna Cavazzini, Ellie Chowns, Miroslav Číž, Arnaud Danjean, Nicola Danti, Emmanouil Fragkos, Barbara Ann Gibson, Markéta Gregorová, Enikő Győri, Roman Haider, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Danuta Maria Hübner, Karin Karlsbro, Jude Kirton-Darling, Maximilian Krah, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, Emmanuel Maurel, Samira Rafaela, Luisa Regimenti, Inma Rodríguez-Piñero, Massimiliano Salini, Helmut Scholz, Liesje Schreinemacher, Sven Simon, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Marie-Pierre Vedrenne, Jörgen Warborn, James Wells, Iuliu Winkler, Jan Zahradil |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Angelika Winzig |
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
35 |
+ |
ECR |
Geert Bourgeois, Emmanouil Fragkos, Jan Zahradil |
ID |
Roman Haider, Danilo Oscar Lancini, Luisa Regimenti |
NI |
Tiziana Beghin |
PPE |
Anna-Michelle Asimakopoulou, Arnaud Danjean, Enikő Győri, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Massimiliano Salini, Sven Simon, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler, Angelika Winzig |
RENEW |
Jordi Cañas, Barbara Ann Gibson, Karin Karlsbro, Samira Rafaela, Liesje Schreinemacher, Marie-Pierre Vedrenne |
S&D |
Nikos Androulakis, Miroslav Číž, Nicola Danti, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, Inma Rodríguez-Piñero, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt |
VERTS/ALE |
Anna Cavazzini, Ellie Chowns, Markéta Gregorová, Heidi Hautala |
3 |
- |
GUE/NGL |
Emmanuel Maurel, Helmut Scholz |
NI |
James Wells |
1 |
0 |
ID |
Maximilian Krah |
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (28.1.2020)
a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére
a versenypolitikáról – 2019. évi éves jelentés
A vélemény előadója: Isabel Carvalhais
JAVASLATOK
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 42. cikke szerint a versenyszabályok a mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére csak olyan mértékben vonatkoznak, ahogyan azt a közös agrárpolitikának (KAP) az EUMSZ 39. cikkében megfogalmazott célkitűzései figyelembevételével az Európai Parlament és a Tanács meghatározza;
B. mivel a KAP-nak az EUMSZ 39. cikkében meghatározott egyik célkitűzése szerint biztosítani kell a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalát, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével;
C. mivel a Bíróság 2017. november 14-i ítéletében[21] (Endívia-ügy) megerősítette, hogy a KAP elsőbbséget élvez a versenyszabályokkal szemben; mivel a Bíróság úgy döntött, hogy az árak vagy a piacra bocsátott mennyiségek egyeztetésével kapcsolatos gyakorlatok, valamint a stratégiai információk megosztása mentesülhet a megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra vonatkozó, az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésében rögzített tilalom hatálya alól, amennyiben azok egyazon termelői szervezethez vagy azok egy tagállam által elismert társulásához tartozó termelők között jönnek létre, és feltétlenül szükségesek e szervezetek egy vagy több céljának eléréséhez, összhangban az uniós jogszabályokkal;
D. mivel az (EU) 2017/2393 rendelet[22] (salátarendelet) kivételeket tartalmaz az EUMSZ 101. cikkének alkalmazása alól, megállapítva, hogy a termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásainak közös tevékenységei szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések eléréséhez, feltéve, hogy a közös tevékenységeket ténylegesen gyakorolják, és azok hozzájárulnak a mezőgazdasági termelők versenyképességének javításához; mivel ennek eredményeként az olyan tevékenységek, mint a termeléstervezés és a szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások mentesülnek az EUMSZ 101. cikkében megállapított rendelkezések alól;
E. mivel az uniós mezőgazdasági ágazat egyedi jelleggel és strukturális jellemzőkkel bír, hiszen főként családi munkavégzésen alapuló és gazdasági értelemben kisméretű gazdaságokból áll, ezért a termelés szétaprózódott és az egyes termelők nehezen reagálnak és alkalmazkodnak a piaci változásokhoz és igényekhez; mivel ezzel szemben az élelmiszer-ellátási lánc többi szereplőjét nagyfokú koncentráció jellemzi, ami a mezőgazdasági termelők tárgyalási pozíciója tekintetében súlyos hátrányokat okoz, és amelyet a Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük a versenyszabályok érvényesítése során;
F. mivel a következő KAP-nak a kis méretű és a családi gazdaságok támogatására kell összpontosítania, biztosítva a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok folytatását is; mivel ezeket a célokat csak valamennyi uniós politikában érvényesülő egységes megközelítés révén lehet elérni, beleértve a versenypolitikát is;
G. mivel az előre nem látható természeti katasztrófák és az előre nem látható termelési körülmények – például a kedvezőtlen időjárási körülmények és a járványok kitörése – valószínűleg még ingatagabbá és válságoknak kitettebbé teszik a mezőgazdasági termékek piacát, valamint tovább gyengítik a mezőgazdasági termelők alkupozícióját a vásárlókkal szemben; mivel e tekintetben fontos a piaci stabilitás megőrzését célzó kivételes intézkedésekhez való hozzáférés;
H. mivel a mezőgazdasági termelők közötti együttműködés kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójának erősítésében, hozzájárul a KAP céljainak eléréséhez és támogatja a mezőgazdasági termelőket az egyre erősödő társadalmi igények teljesítésében; mivel az uniós mezőgazdasági termelők még nem tudnak részesülni a termelői szervezetekben való tagság előnyeiből, ami miatt az élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójuk sebezhető és tárgyalóerejük gyengébb; mivel ezért meg kell erősíteni a termelői szervezeteket – többek között konszolidáció révén – és a termelői szervezetek társulásait;
I. mivel az uniós mezőgazdasági ágazatban a termelők versenyképessége nagyban függ a belső piac megfelelő és tisztességes működésétől, az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó szabályok egyértelmű értelmezésétől és érvényesítésétől az agrár-élelmiszeripari lánc valamennyi szereplője, különösen a termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai vonatkozásában, valamint a mezőgazdasági ágazatban a termelők közötti együttműködés egyéb formáitól;
J. megállapítja, hogy a visszaélésszerű gyakorlatok és az egyre erősödő koncentrálódás a mezőgazdasági és élelmiszeripari ellátási lánc alapanyag- és kiskereskedelmi ágazatában torzítja a versenyt és visszaveti az innovációt, ezzel közvetlen és közvetett hatást gyakorolva a termelőkre és a fogyasztókra is;
K. mivel a digitális technológiák segíthetik az európai mezőgazdasági termelőket abban, hogy biztonságos, fenntartható és minőségi élelmiszereket állítsanak elő, és hozzájárulhatnak a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentéséhez, a mezőgazdasági termelők munkakörülményeinek javításához, továbbá növelhetik a vidék vonzerejét, különösen a fiatalabb generációk számára; mivel kevés dolog ösztönzi a magánszektort a szélessávú szolgáltatásba történő befektetésre ezeken a területeken;
1. felszólítja a Bizottságot, hogy a versenyszabályok termelőkre és termelői szervezetekre való egyértelműbb, rugalmasabb és kiszámíthatóbb alkalmazása révén fordítson különös figyelmet arra, hogy – amint azt a Bíróság kimondta – a KAP céljainak elsőbbséget kell élvezniük a versenypolitika céljaival szemben;
2. hangsúlyozza, hogy sajátos jellege és hosszú termelési ciklusa miatt a mezőgazdasági termelést nem lehet más tevékenységekkel összehasonlítani a kínálat rugalmassága tekintetében, ezért a piac logikája nem alkalmazható ugyanúgy a mezőgazdasági ágazatra, mint más ágazatokra;
3. üdvözli a termelői szervezetekről és az olívaolaj, a marha- és borjúhús, valamint a szántóföldi növények ágazatában folytatott tevékenységükről szóló, a Bizottság nevében 2018-ban készített tanulmányt, amely újólag megerősíti e szervezetek és társulásaik jelentőségét az elsődleges termelők élelmiszerláncon belüli helyzetének megerősítésében, és a KAP-nak az EUMSZ 39. cikkében rögzített céljaihoz való pozitív hozzájárulásban; tudomásul veszi a tanulmány megállapításait, amelyek szerint az el nem ismert termelői szervezetek/termelői szervezetek társulásainak száma ötszöröse a hivatalosan elismerteknek, és hogy a kormányok támogatásának hiánya kihívást jelent a termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásainak létrehozása szempontjából; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a termelői szervezetek nem egyformán fejlettek a tagállamokban, és felszólít az elismerési folyamat fennmaradó akadályainak felszámolására és a jogbiztonság garantálására; felszólítja e tekintetben a Bizottságot, hogy hívja fel a figyelmet a termelői szervezeteknek a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet[23] (a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet) szerinti elismeréséből származó előnyökre, és ösztönzi több termelői szervezet létrehozását annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megerősíthessék pozíciójukat, hatékonyan tárgyalhassanak az árakról, és kezelni tudják az élelmiszer-ellátási láncon belüli erőviszonyok egyenlőtlenségeit;
4. alapvető fontosságúnak tartja a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet termelői szervezetekre, termelői szervezetek társulásaira és szakmaközi szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek tisztázását a KAP folyamatban lévő reformja keretében, különösen a versenypolitika tekintetében, a salátarendelet által elért eredményekre építve és a Bíróságnak az Endívia-ügyben hozott ítéletével összhangban, ezáltal nagyobb jogbiztonságot nyújtva és javítva a mezőgazdasági termelők helyzetét az élelmiszerláncban;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 209. cikkének végrehajtását és pontosítsa annak hatályát – különös tekintettel a társulásokhoz tartozó mezőgazdasági termelők bizonyos megállapodásai és gyakorlatai számára a versenyszabályok alól engedélyezett kivételekre – annak érdekében, hogy e cikk végrehajtása tekintetében nagyobb egyértelműséget és jogbiztonságot nyújtson az érintettek számára, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítson a Bizottság számára e cikk végrehajtása során;
6. üdvözli a termelői szervezetek létrehozásának, tevékenységének és támogatásának legjobb módjairól szóló, a Bizottság számára összeállított tanulmányt, amely elismeri a termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai által a tagjaik gazdasági, műszaki és társadalmi fejlődéséhez nyújtott hozzájárulást, ami közvetve kedvező hatást gyakorolhat a termelői szervezetekben tagsággal nem rendelkező mezőgazdasági termelőkre is, és pozitív externáliákat eredményezhet az élelmiszer-ellátási lánc más szereplői számára; hangsúlyozza, hogy jogbiztonságot kell biztosítani a termelői szervezetek számára, különösen az elismerési kritériumok és tevékenységek tekintetében;
7. elismeri a szakmaközi szervezetek szerepét a láncban, amelyek a párbeszéd, a kutatás és fejlesztés, a bevált gyakorlatok és a piaci átláthatóság platformjaként szolgálnak;
8. kéri a szakmaközi szervezetek szerepének megerősítését az élelmiszerláncon belüli kiegyensúlyozottabb kapcsolatok előmozdítása érdekében, és támogatja az értékmegosztási záradék kiterjesztését az első felvásárló helyett valamennyi szereplőre, összhangban a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága által a mezőgazdasági termékek piacainak új közös szervezéséről a KAP következő reformjának részeként 2019 áprilisában elfogadott jelentéstervezettel;
9. felszólít arra, hogy a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 210. cikke alapján – a szükségesség és az arányosság elveinek tiszteletben tartása mellett – az EUMSZ 101. cikke alóli automatikus, kifejezett mentesség álljon a mezőgazdasági szakmaközi szervezetek rendelkezésére annak érdekében, hogy az EUMSZ 39. cikkében kitűzött célok megvalósítására törekedve elvégezhessék a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet értelmében rájuk háruló feladatokat;
10. kéri a Bizottságot, hogy ügyeljen a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 222. cikkében foglalt rendelkezések gyors alkalmazására a súlyos piaci egyensúlyzavarok kezelése céljából;
11. üdvözli a minőségi sajtra és sonkára vonatkozóan a termelői szervezetek, a szakmaközi szervezetek és a gazdasági szereplők csoportjainak kérésére bevezetett kínálatszabályozási intézkedések sikerét; felszólít arra, hogy a kínálat és a kereslet jobb egyensúlyának elérése érdekében terjesszék ki a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet kínálatellenőrzési szabályok bevezetését megengedő rendelkezéseinek hatályát minden, oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés előnyeiben részesülő termékre;
12. kéri a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet valamennyi érdekelt féllel a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc működéséről, és az uniós versenypolitikát igazítsa hozzá a kereskedelmi környezet legújabb fejleményeihez;
13. üdvözli a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 irányelv[24] elfogadását, amely fontos első lépést jelent a gazdasági szereplők közötti méltányosság biztosítása és az élelmiszer-ellátási láncon belüli alkupozíciók kiegyensúlyozatlanságának kezelése terén; sürgeti a tagállamokat, hogy késedelem nélkül ültessék át az irányelvet, és felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az irányelv átültetésének előrehaladását, és mozdítsa elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását; ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyenek fel további tisztességtelen gyakorlatokat a tiltott gyakorlatok listájára, és határozzanak meg szigorúbb normákat;
14. sajnálja azonban, hogy az élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen gyakorlatokról szóló irányelv hatálya nem terjed ki minden beszállítóra, mivel kizárja a kkv-nak nem minősülő beszállítókat, továbbá sajnálja, hogy a veszteséges értékesítés nem szerepel az uniós szinten tiltott gyakorlatok listáján;
15. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mezőgazdasági ellátási láncokon belüli túlzott feldolgozói vagy vevői erő miatt fenntarthatatlan leszorító nyomás nehezedik a mezőgazdasági árakra; ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a piaci erőfölénnyel való visszaélés értékelésére vonatkozó megközelítését, hogy az magában foglalja a mezőgazdasági árakra fenntarthatatlan leszorító nyomást gyakorló helyzeteket is, függetlenül attól, hogy azok magasabb fogyasztói árakat eredményeznek-e; úgy véli, hogy a szélesebb körű fogyasztói érdekek magukban foglalják a gazdálkodók tisztességes jövedelmének támogatását azáltal, hogy biztosítják számukra az élelmiszer-ellátási lánc egészében keletkező érték méltányos részét, a gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható mezőgazdasági ágazat biztosítása érdekében;
16. megismétli, hogy a KAP támogatásai többek között arra szolgálnak, hogy biztosítsák a gazdaságok fenntarthatóságát és a mezőgazdasági termelőket minőségi és észszerű árú élelmiszerek előállítására ösztönözzék; aggodalmát fejezi ki a termelési ár és az értékesítési ár között az élelmiszer-ágazatban tapasztalható egyre nagyobb eltérés miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg és hajtson végre olyan hatékony piaci intézkedéseket, amelyek csökkentik ezt a szakadékot, és kiegyensúlyozott és fenntartható korrelációt hoznak létre a kettő között;
17. elismeri a beszerzési szövetségek lehetséges szerepét a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc gazdasági hatékonyságának megteremtésében; hangsúlyozza azonban, hogy a jelenlegi információhiány nem teszi lehetővé az ilyen beszerzési szövetségek által az ellátási lánc működésére gyakorolt gazdasági hatások értékelését, különös tekintettel a lehetséges stratégiai együttműködésekre, amelyek a verseny csökkenéséhez, valamint a beruházások és az innováció mozgásterének csökkenéséhez vezethetnek; felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa mélyreható elemzését arról, hogy a beszerzési szövetségek mennyiben és milyen hatással vannak a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc gazdasági működésére, különösen figyelembe véve a mezőgazdasági termelőkre, kisebb termelőkre és beszállítókra, valamint a kkv-kra gyakorolt hatásokat;
18. üdvözli az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2019/1150 rendelet közzétételét[25]; tudomásul veszi, hogy a Bizottság hivatalos antitrösztvizsgálatot indított annak értékelése céljából, hogy az Amazon hogyan használ fel független kiskereskedőktől származó érzékeny adatokat, és hogy esetleg visszaélhet a kereskedőként és piactérként betöltött kettős szerepével, és aggodalmát fejezi ki az európai áruházplatformok esetében felmerülő lehetséges párhuzamok miatt; hangsúlyozza, hogy a saját márkák és más kiskereskedelmi termékek közötti esetleges megkülönböztetett vagy megkülönböztető bánásmód torzíthatja a piaci versenyt, valamint csökkentheti az innovációt és a fogyasztók számára elérhető termékválasztékot; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a nemzeti versenyhatóságoknak be kell tölteniük a saját szerepüket annak biztosításában, hogy ilyen helyzetek ne forduljanak elő;
19. üdvözli a versenyszabályok mezőgazdasági ágazatban történő alkalmazásáról szóló bizottsági jelentés közzétételét; megjegyzi, hogy a mezőgazdasági ágazatban a versenyjogi jogsértések jelentős részét mezőgazdasági termékek feldolgozói követik el, míg a panaszok többsége mezőgazdasági termelőktől származik; kéri, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelje az élelmiszer-feldolgozás piacán tevékenykedő vállalkozásokat;
20. emlékeztet arra, hogy jelentős horizontális és vertikális szerkezetátalakításra került sor, ami a már koncentrált vetőmag-, agrokémiai, műtrágya-, állatgenetikai és mezőgazdasági gépipari ágazatokban, valamint a feldolgozás és a kiskereskedelem terén további konszolidációt eredményezett; felszólítja a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokon belüli egyesülések értékelésekor vegye figyelembe a fogyasztói árakon túlmutató hatásokat; hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők, a polgárok és a környezet érdekeit védeni kell a mezőgazdasági inputanyagok beszállítói – köztük a növényvédő szerek gyártói – közötti egyesülések és felvásárlások mezőgazdasági üzemekre gyakorolt hatásának átfogó és holisztikus értékelése révén;
21. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Bizottság folytassa a peszticidek, vetőmagok és tulajdonságok uniós piacának részletes nyomon követését, valamint a digitalizáció mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásának nyomon követését;
22. úgy véli, hogy a termelők és a kiskereskedők/feldolgozók közötti szerződésekben az árakról való megállapodás során teljes mértékben figyelembe kell venni a termelési költségeket, és az áraknak méltányos jövedelmet kell biztosítaniuk a mezőgazdasági termelők számára; hangsúlyozza, hogy az ellátási láncon belüli tisztességesebb ártranszmisszióhoz való hozzájáruláshoz nagyobb piaci átláthatóságra van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a piaci megfigyelőközpont mennyiségekre, árakra és árrésekre vonatkozó adatait, különösen az ökológiai ágazatban; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a termelési költségekre és árrésekre vonatkozó mutatókat, amelyek a termelési költségeket és a díjazást jobban figyelembe vevő referenciaként működhetnek a szerződésekben; kéri, hogy a Bizottság biztosítson egyértelmű iránymutatásokat az ellátási lánc mentén történő értékmegosztásra vonatkozóan, hogy lehetővé váljon a fogyasztók és a termelők számára egyaránt méltányos ártranszmisszió;
23. sürgeti a Bizottságot, hogy – amint azt az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló, 2017. novemberi közleményében is rögzítette – hozzon létre egy állandó, a kockázatkezelési eszközökkel foglalkozó uniós szintű információs platformot, hogy segítsen a mezőgazdasági termelőknek megbirkózni az éghajlat bizonytalanságával, a piaci volatilitással és egyéb kockázatokkal, ahol az érdekelt felek megoszthatják egymással a bevált gyakorlataikat;
24. rámutat arra, hogy a közvetlen kifizetések közötti nagy különbségek akadályozzák a fenntartható mezőgazdasági termelők éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseit, és torzítják a versenyt az EU-ban; emlékeztet az Európai Tanács 2013. február 7–8-án tett azon vállalására, hogy 2013-ra az egész EU-ban harmonizálja a kifizetéseket;
25. felhívja a figyelmet a mezőgazdasági termelők által szervezett egyre több tiltakozásra, és megjegyzi, hogy egyik aggályuk a szabadkereskedelmi megállapodásoknak az EU agrár-élelmiszeripari ágazatára gyakorolt halmozott hatása; felveti a kérdést, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások versenyhátrányba hozzák-e az uniós agrár-élelmiszeripari termelőket a harmadik országok szociális, egészségügyi, munkaügyi, környezetvédelmi és állatjóléti normái közötti különbségek miatt; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be a folyamatban lévő és a jövőbeli kereskedelmi megállapodások kumulatív hatásáról szóló legutóbbi jelentését, és felszólít a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kölcsönösség és megfelelés elvének alkalmazására, valamint a sérülékeny ágazatok védelmére a jövőbeli és a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások során, biztosítva valamennyi szükséges ellenőrzés elvégzését;
26. úgy véli, hogy a versenypolitika keretében foglalkozni kell a nyilvánosság fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek iránti igényével annak érdekében, hogy – a szociális, környezetvédelmi és állatjóléti aggályokat figyelembe véve – a közjavak értéke jobban beépüljön az élelmiszerárakba; felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza a termelők és a nemzeti versenyhatóságok számára azokat a feltételeket, amelyek mellett az ugyanazon ágazat szereplői közötti, az élelmiszer-ellátási lánc fenntarthatóságának javítását célzó megállapodásokat a versenyjog megsértése nélkül meg lehet kötni, elismerve ezáltal, hogy a fenntarthatósági megállapodások hozzájárulnak a mezőgazdasági termékek termelésének javításához, ugyanakkor előnyösek a fogyasztók és a társadalom egésze számára, különösen a horizontális csoportmentességi rendeletek és a kapcsolódó iránymutatások jelenlegi felülvizsgálata keretében; úgy véli, hogy a világos iránymutatások különösen fontosak a mezőgazdasági ágazat számára az előtte álló környezeti kihívások és az általa teljesítendő fenntarthatósági követelmények miatt;
27. megjegyzi, hogy az európai zöld megállapodásnak biztosítania kell a mezőgazdaságra, éghajlatra, környezetvédelemre és kereskedelemre vonatkozó politikák közötti szakpolitikai koherenciát;
28. kiemeli, hogy a „Termelőtől a fogyasztóig” (F2F) stratégiának és az uniós versenyjognak el kell ismernie, hogy az elsődleges termelők jelentős mértékben hozzájárulnak a jó minőségű élelmiszerek biztosításához és a társadalom közjavakkal való ellátásához, amiért jelenleg nem kapnak megfelelő díjazást, és a teljes élelmiszer-ellátási lánc tekintetében kell célul tűznie a fenntarthatóság elérését; megjegyzi, hogy az F2F-stratégiához olyan egységes megközelítésre lenne szükség, amely magában foglalja az összes uniós szakpolitikát, védi a tisztességes versenyt és egyenlő versenyfeltételeket biztosít valamennyi vállalkozás számára, és figyelembe kell vennie az éghajlatváltozásnak az élelmiszer-ellátási lánc működésére és fenntarthatóságára, valamint az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatását;
29. üdvözli az állami támogatások 2012. évi modernizációs csomagjának folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálatát, és különösen a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet és az agrár- és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki területeken nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások folyamatban lévő felülvizsgálatát, amelyek 2020. december 31-én hatályukat vesztik;
30. úgy véli, hogy a közfinanszírozás elengedhetetlen a széles sávú hálózatok vidéki és távoli területeken történő kiépítéséhez; felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és támogassa a közszféra döntéshozóit abban, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló uniós iránymutatás alapján tárják fel jobban az állami támogatás lehetőségeit a széles sávú infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása és megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a vidéki területek ne maradjanak le;
31. felszólítja a Bizottságot, hogy vegye ki az állami támogatások köréből a tagállamok által a mezőgazdasági ágazat számára biztosított azon egyedi adószabályokat, amelyek a mezőgazdasági termelőket önkéntes megtakarításokra kívánják ösztönözni annak érdekében, hogy jobban tudják kezelni az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos kockázatok növekedését és a gazdasági válságokat;
32. üdvözli a mezőgazdasági de minimis rendelet felülvizsgálatának befejezését; rámutat arra, hogy az egy vállalkozásra jutó maximális támogatási összeg és a nemzeti korlát növelése az ágazati plafon alkalmazásával együtt segíteni fogja a mezőgazdasági üzemeket abban, hogy megbirkózzanak az éghajlati kihívásokkal, ugyanakkor megakadályozza a piac torzulását;
33. üdvözli az Egységes piac programról szóló rendeletjavaslatot, és különösen az annak keretében támogatott, élelmiszerlánccal kapcsolatos fellépéseket, például az állat- és növény-egészségügyi válságok kezelésére irányuló állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket; sürgeti a Tanácsot és a Parlamentet, hogy mielőbb zárják le a tárgyalásokat és fogadják el a rendeletet;
34. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy időben következtetéseket lehessen levonni a Bizottság által előterjesztett, átmeneti szabályozásra irányuló két javaslattal kapcsolatban annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az esetleg piaci instabilitáshoz vezető késedelmek és a bonyodalmak;
35. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságon belül maradjon a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 209. és 210. cikkének alkalmazásával, továbbá a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok, valamint a vidéki területek fejlődésének előmozdítására szánt állami támogatásokkal kapcsolatos valamennyi hatáskör, ezáltal biztosítva az ezen területek sajátos jellegéből fakadóan az ügyek kezeléséhez és koordinálásához szükséges, és a KAP szerinti célkitűzéseknek és az annak alapján nyújtott támogatásoknak teljes mértékben megfelelő szakértelmet.
INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
22.1.2020 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
45 0 0 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Mazaly Aguilar, Clara Aguilera, Álvaro Amaro, Eric Andrieu, Attila Ara-Kovács, Carmen Avram, Adrian-Dragoş Benea, Benoît Biteau, Mara Bizzotto, Daniel Buda, Isabel Carvalhais, Asger Christensen, Angelo Ciocca, Ivan David, Paolo De Castro, Jérémy Decerle, Herbert Dorfmann, Luke Ming Flanagan, Dino Giarrusso, Martin Häusling, Martin Hlaváček, Krzysztof Jurgiel, Jarosław Kalinowski, Gilles Lebreton, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marlene Mortler, Ulrike Müller, Juozas Olekas, Pina Picierno, Maxette Pirbakas, Sheila Ritchie, Bronis Ropė, Bert-Jan Ruissen, Anne Sander, Simone Schmiedtbauer, Annie Schreijer-Pierik, Veronika Vrecionová, Sarah Wiener, Juan Ignacio Zoido Álvarez |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Atidzhe Alieva-Veli, Franc Bogovič, Balázs Hidvéghi, Pär Holmgren, Peter Jahr, Petros Kokkalis, Zbigniew Kuźmiuk, Ivan Vilibor Sinčić, Massimiliano Smeriglio |
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
45 |
+ |
ECR |
Mazaly Aguilar, Krzysztof Jurgiel, Bert-Jan Ruissen, Veronika Vrecionová |
GUE/NGL |
Luke Ming Flanagan, Petros Kokkalis |
ID |
Mara Bizzotto, Angelo Ciocca, Ivan David, Gilles Lebreton, Maxette Pirbakas |
NI |
Dino Giarrusso |
PPE |
Álvaro Amaro, Franc Bogovič, Daniel Buda, Herbert Dorfmann, Balázs Hidvéghi, Peter Jahr, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marlene Mortler, Anne Sander, Simone Schmiedtbauer, Juan Ignacio Zoido Álvarez |
RENEW |
Atidzhe Alieva-Veli, Asger Christensen, Jérémy Decerle, Martin Hlaváček, Elsi Katainen, Ulrike Müller, Sheila Ritchie |
S&D |
Clara Aguilera, Eric Andrieu, Attila Ara-Kovács, Carmen Avram, Adrian-Dragoş Benea, Isabel Carvalhais, Paolo De Castro, Juozas Olekas, Massimiliano Smeriglio |
VERTS/ALE |
Benoît Biteau, Martin Häusling, Pär Holmgren, Bronis Ropė, Sarah Wiener |
0 |
- |
|
|
0 |
0 |
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
LEVÉL A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
Irene Tinagli
elnök
Gazdasági és Monetáris Bizottság
SPINELLI 15G306
BRÜSSZEL
Tárgy: Vélemény a versenypolitikáról – 2019. évi éves jelentés (2019/2131(INI))
Tisztelt Elnök Asszony!
A fent említett eljárás keretében a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság azt kérte, hogy juttassunk el levél formájában megfogalmazott véleményt az Ön bizottságához.
A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2020. január 23-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Az ülésen[26] a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentéséhez csatolja az alábbi módosításokat.
A bizottság emellett komoly aggodalmát fejezi ki az ECON jelentéstervezetének egyik pontjával, nevezetesen az 14. ponttal kapcsolatban, amely egy európai fogyasztóvédelmi hatóság létrehozását javasolja. Az ECON bizottságban előterjesztett 199. módosítás hozzáteszi, hogy ennek a szervnek „magában kell foglalnia a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot”.
Az IMCO bizottság fel kívánja hívni a figyelmet először is arra, hogy a fogyasztóvédelem kérdése általános jelleggel az IMCO bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik, és mint ilyen, nem szerepelhet az ECON jelentésében, amelynek a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekkel kell foglalkoznia. E tekintetben szeretnék emlékeztetni arra, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet ((EU) 2017/2394 rendelet) az IMCO bizottság hatáskörébe tartozó ügy volt, amelyben az ECON bizottság nem játszott szerepet. Másodszor, ez a pont a versenypolitikáról szóló éves jelentés tekintetében sem releváns, amely a jelenlegi eljárás alapját képezi. Következésképpen kérem, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak a jelentéstervezet 14. pontját és annak valamennyi módosítását, beleértve az 199. módosítást is.
Köszönöm figyelmét, és számítok megértésére és együttműködésére ebben a fontos kérdésben.
Tisztelettel:
Petra De Sutter MD, PhD
elnök asszony
Másolatot kap: - Antonio TAJANI, a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke
JAVASLATOK
I. Belső piac
1. emlékeztet arra, hogy a versenypolitika kulcsszerepet játszik a belső piacon, és hogy a versenyjog alapvető célkitűzései elválaszthatatlanul kapcsolódnak a belső piac kiteljesítéséhez, nevezetesen a verseny torzulásának megakadályozásához, a tisztességes és egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez valamennyi piaci szereplő számára az érdemeken alapuló versenyhez, az innovatív vállalkozások növekedésének előmozdításához, a magas szintű fogyasztói jólét eléréséhez, valamint ahhoz, hogy a fogyasztók a minőség és az ár-érték arány tekintetében a legjobb ajánlatokhoz való hozzáférés érdekében számos szolgáltató közül választhassanak; úgy véli, hogy a kkv-k számára hasznos volna a versenyszabályok szigorú alkalmazása, különösen a digitális területen;
2. üdvözli a Bizottság folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálatát és a versenyjogra és -politikára vonatkozó bizottsági iránymutatások jövőbeli átfogó felülvizsgálatát, amint azt az új biztos a megerősítő meghallgatásán bejelentette; ezzel összefüggésben várakozással tekint a vertikális csoportmentességi rendelet és a vertikális iránymutatás folyamatban lévő, 2022-ig esedékes felülvizsgálatának eredménye elé; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg és gyorsítsa fel a versenyjog érvényesítésére irányuló gyakorlatokat az egyre gyorsabban változó piacok összefüggésében; hangsúlyozza, hogy a versenypolitikának, valamint a Bizottság és a tagállamok ezzel kapcsolatos döntéseinek teljes mértékben függetlennek kell lenniük a többi szakpolitikától és a döntéshozataltól; hangsúlyozza, hogy ez a függetlenség adja a versenyjogi döntések súlyát és értékét, és ez biztosítja, hogy azokat a vállalatok és a kormányok egyaránt tiszteletben tartsák; üdvözli, hogy a Bizottság a múltban alkalmazta az EUMSZ 114. és 103. cikkét a versenypolitikai jogalkotási dossziékban, és kéri a rendes jogalkotási eljárás módszeres alkalmazását a versennyel kapcsolatos jövőbeli jogalkotási javaslatok esetében;
3. megjegyzi, hogy az egyre inkább globalizálódó gazdaságban fontos elismerni a belső piaci verseny potenciális torzulását, amelyet a harmadik országbeli vállalatok állami – akár állami támogatás, akár szubvenció formájában történő – finanszírozása idéz elő; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen megfelelő lépéseket a tisztességes piaci hozzáférés biztosítása érdekében;
4. hangsúlyozza azonban, hogy a versenypolitikai döntések nem használhatók egyfajta protekcionista intézkedésként vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályként, hanem – többek között – az arányosságot és a jogszerű eljárást kell biztosítaniuk, és meghozataluk során eseti alapon kell elemezni a versenyt az egységes piacon belül, egyúttal törekedve a piaci hiányosságok orvoslására;
5. hangsúlyozza, hogy az uniós gazdaság legnagyobb részét a szolgáltatási ágazat teszi ki, de a belső piacon a szolgáltatások további fejlődését hátráltatják a vállalkozások közötti versenyt és a fogyasztók választási lehetőségeit korlátozó új és meglévő nemzeti jogszabályok; sajnálja, hogy egyes helyi szabályozási normák továbbra is arra összpontosítanak, hogy megvédjék piacaikat a tisztességes versenytől;
6. emlékeztet arra, hogy a versenyellenes gyakorlatok elleni hatékony küzdelem érdekében a tisztességtelen verseny valamennyi aspektusát figyelembe kell venni;
II. Digitális egységes piac
7. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai lépést tartsanak a digitális kor új kihívásaival végrehajtási prioritásaik, végrehajtási kapacitásaik és a fogyasztókat érő károk értékelése tekintetében;
8. üdvözli a digitális piacokon működő vállalatok bizonyos versenyellenes gyakorlataival kapcsolatos bizottsági vizsgálatokat; ösztönzi a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb zárja le a folyamatban lévő eljárásokat, és folytasson a versenyszabályok proaktív és hatékony végrehajtását célzó politikát az erőfölénnyel való visszaélés elleni fellépés érdekében, hogy ezáltal előmozdítsa az innovációt és az innovatív üzleti modelleket, valamint lehetővé tegye a fogyasztók számára, hogy a teljes körűen működő digitális egységes piac valamennyi lehetőségét megragadják;
9. megjegyzi, hogy a digitális egységes piacot és azt illetően, hogy a digitalizáció milyen módon befolyásolja a versenyt, a piacszabályozás és a versenypolitika szorosan kiegészíti egymást, amint azt a Bizottság szaktanácsadóinak „Versenypolitika a digitális korszakban” című jelentése is kiemelte, nevezetesen, hogy az EUMSZ 101–109. cikkében meghatározott elsődleges uniós jog az érintett piacok és piaci hiányosságok alapos eseti elemzése alapján hatékony „háttérrendszerként” működhet a digitális piacokon alkalmazott versenytorzító gyakorlatok elleni küzdelemre irányuló célzott jogszabályok életbe léptetése érdekében;
10. emlékeztet arra, hogy a nyolcadik jogalkotási ciklusban a digitális piacok szabályozása volt az IMCO bizottság alapveő feladata; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv alapos felülvizsgálatának fontosságát, különös tekintettel a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy javaslatot tesz egy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra;
Adatok
11. Emlékeztet az adatoknak a globális digitális gazdaságban betöltött központi szerepére; felhívja a figyelmet az egyre nagyobb mennyiségű adat felett ellenőrzést gyakorló digitális piaci szereplők megjelenésére; hangsúlyozza, hogy az adatok összehasonlíthatósága a reálgazdaság egyik alapvető eszköze, amely jelentős gazdasági erő és befolyás forrása; sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen fel az indokolatlan piaci gyakorlatok és a nemzeti szabályozási akadályok ellen, amelyek az adatgyűjtés monopolizálásához, valamint az adatáramlás és az adatokhoz való hozzáférés korlátozásához vezetnek; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a nyílt adatokat és az adatokhoz való tisztességes hozzáférést valamennyi vállalkozás, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára a versenyképes digitális környezet előmozdítása érdekében, amely több innovációt, jobb minőségű termékeket és jobb szolgáltatásokat eredményez a fogyasztók számára;
Platformok
12. megállapítja, hogy az online platformok vállalatok milliói – köztük számos európai kkv – számára teszik lehetővé az e-kereskedelem előnyeinek kihasználását; úgy véli, hogy a tisztességes versenyfeltételek megteremtése érdekében olyan szabályozási politikát kell folytatni, amely az európai értékek megőrzése mellett célzott, ágazatspecifikus jogszabályokra irányuló javaslatokat tartalmaz azon egyensúlyhiányok megszüntetése érdekében, amelyek lehetővé teszik a piaci szereplők számára, hogy visszaéljenek helyzetükkel; e tekintetben kiemeli, hogy a platformokra vonatkozó bármely új szabályozási kötelezettségnek meg kell felelnie az arányosság elvének, és nem róhat indokolatlan, az innovációt és a versenyt potenciálisan elfojtó szabályozási terheket a vállalatokra;
13. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytatódjon a szabályozási vita az európai piac integritásának fenntartását szolgáló megfelelő mechanizmusokról, válaszul arra, hogy néhány online platform a hálózati hatások és a „nyertes mindent visz” dinamika miatt erőfölényes helyzetbe került; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi szabályozási hiányosságokra való tekintettel egyre nő az a tendencia, hogy e platformokra önkéntelenül szabályozási hatásköröket ruháznak át; felhívja a Bizottságot, hogy használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt az erőfölényben lévő platformok által alkalmazott versenyellenes gyakorlatok olyan új típusai elleni küzdelem érdekében, mint amikor a platform visszaélésszerűen önmagát részesíti előnyben, továbbá hogy biztosítsa, hogy az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló rendeletet (2019/1150) valamennyi piaci szereplő tiszteletben tartsa; tiltakozik az ilyen versenyellenes gyakorlatok által a fogyasztók választási lehetőségeire és a piacra jutásra gyakorolt negatív bezártsági hatások ellen;
Jogorvoslat
14. üdvözli, hogy a Bizottság a közelmúltban ideiglenes intézkedéseket alkalmazott a mikroelektronikai ágazatban; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Bizottság vonakodik ideiglenes intézkedéseket alkalmazni a digitális ágazatban, és kéri a Bizottságot, hogy a bírságok mellett értékelje az ideiglenes intézkedések, valamint egyéb strukturális és magatartási korrekciós intézkedések alkalmazását annak vizsgálatakor, hogy a piaci szereplők blokkolhatják-e a piacra lépést, korlátozhatják-e a fogyasztók választási lehetőségeit és az információáramlást, valamint manipulálhatják-e a felhasználók magatartását, hogy megelőzze az olyan versenytorzulásokat, amelyek károsíthatják az európai vállalatokat, különösen a kkv-kat, és hátrányosak lehetnek a fogyasztókra;
Területi alapú tartalomkorlátozás
15. a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló (EU) 2018/302 rendelet elfogadását követően felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan kövesse nyomon az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és az online értékesítésre vonatkozó egyéb korlátozásokkal kapcsolatos valamennyi potenciális versenyjogi kérdést; ösztönzi a Bizottságot, hogy törekedjen egy a harmonizált fogyasztóvédelmi szabályokon alapuló nagyívű terv kialakítására a fogyasztókkal szembeni online megkülönböztetés kezelésére; felhívja a Bizottságot, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet 2020 márciusára tervezett felülvizsgálati folyamata során alkalmazzon előretekintő és a fogyasztókat szolgáló megközelítést;
III. Fogyasztói jólét
16. megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy a Bizottság végrehajtási gyakorlatában hatásalapú megközelítést alkalmaz, amelynek középpontjában a fogyasztók jóléte és – a versenypolitika alapvető elemeként – a fogyasztói károk megelőzése áll; üdvözli a fogyasztói előny és a fogyasztói kár fogalmának kibővített értelmezését, különösen a digitális piacokon, beleértve azt az újszerű megközelítést, melynek értelmében az összeolvadások fogyasztói jólétre gyakorolt hatásainak értékelésekor az adatvédelmet minőségi kritériumnak tekintik; megjegyzi, hogy az összeolvadások nem eredendően negatívak a fogyasztók számára, és innovációhoz és jobb termékekhez vezethetnek, de a fogyasztók jólétének kulcsfontosságúnak kell lennie;
17. hangsúlyozza, hogy e tekintetben a fogyasztóvédelemnek továbbra is a jelenlegi végrehajtási gyakorlatok és a jövőbeli ágazati jogszabályok központi politikai céljának kell maradnia, különösen a digitális ágazatban; üdvözli a szaktanácsadók jelentésének azon állítását, hogy a fogyasztói jóléti normákat hozzá kell igazítani a digitális korhoz a domináns platformok által alkalmazott, a versenykényszer bizonyíthatóan arányos fogyasztói jóléti előnyökkel nem járó csökkentésére irányuló agresszív stratégiák értékelése során megkövetelt bizonyítási küszöb tekintetében; emlékeztet arra, hogy a tisztességes versenynek végső soron a magas szintű fogyasztóvédelmet és a fogyasztók széleskörű választási lehetőségeit kell biztosítania.
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
18.2.2020 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
28 5 18 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Carmen Avram, Gunnar Beck, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Gilles Boyer, Francesca Donato, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Frances Fitzgerald, Luis Garicano, Sven Giegold, Claude Gruffat, Enikő Győri, Eero Heinäluoma, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, Herve Juvin, Othmar Karas, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Aurore Lalucq, Philippe Lamberts, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Costas Mavrides, Siegfried Mureşan, Piernicola Pedicini, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Antonio Maria Rinaldi, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Joachim Schuster, Ralf Seekatz, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Stéphanie Yon-Courtin |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Manon Aubry, Karima Delli, Niels Fuglsang, Maximilian Krah, Andreas Schwab, Stéphane Séjourné, Jessica Stegrud, Antonio Tajani |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés) |
Michael Bloss, Łukasz Kohut, Lefteris Nikolaou-Alavanos |
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
28 |
+ |
ID |
Francesca Donato, Herve Juvin, Antonio Maria Rinaldi |
RENEW |
Gilles Boyer, Engin Eroglu, Luis Garicano, Ondřej Kovařík, Stéphane Séjourné, Stéphanie Yon-Courtin |
S&D |
Carmen Avram, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Niels Fuglsang, Eero Heinäluoma, Łukasz Kohut, Aurore Lalucq, Pedro Marques, Costas Mavrides, Alfred Sant, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Paul Tang |
VERTS/ALE |
Michael Bloss, Karima Delli, Sven Giegold, Claude Gruffat, Stasys Jakeliūnas, Philippe Lamberts |
5 |
- |
ECR |
Derk Jan Eppink, Jessica Stegrud |
ID |
Gunnar Beck, Maximilian Krah |
NI |
Lefteris Nikolaou-Alavanos |
18 |
0 |
GUE/NGL |
Manon Aubry, Martin Schirdewan |
NI |
Piernicola Pedicini |
PPE |
Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Markus Ferber, Frances Fitzgerald, Enikő Győri, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Andreas Schwab, Ralf Seekatz, Antonio Tajani |
RENEW |
Billy Kelleher |
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0062.
- [2] HL L 11., 2019.1.14., 3. o.
- [3] HL L 186., 2019.7.11., 57. o.
- [4] HL C 372., 1997.12.9., 5. o.
-
[5] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/International_trade_in_goods_by_enterprise_size
- [6] HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
- [7] HL L 11., 2019.1.14., 3. o.
- [8] HL C 289., 2016.8.9., 65. o.
- [9] HL C 267., 2008.10.22., 1. o.
- [10] HL L 283., 2003.10.31., 51. o.
- [11] HL L 173., 2014.6.12., 190. o.
- [12] HL L 216., 2013.7.30., 1. o.
- [13] https://data.worldbank.org/indicator/FR.INR.LNDP?locations=RO&most_recent_value_desc=false
- [14] HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
- [15] HL L 352., 2013.12.24.., 1. o.
- [16] HL L 213., 2009.9.8., 9. o.
- [17] HL L 111., 2019.4.25., 59. o.
- [18] HL L 187., 2014.6.26., 1. o.
- [19] HL L 349., 2014.12.5., 1. o.
-
[20] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/International_trade_in_goods_by_enterprise_size
- [21] A Bíróság 2017. november 14-i ítélete, President de l’Autorité de la concurrence kontra Association des producteurs vendeurs d’endives (APVE) és társai.
- [22] HL L 350., 2017.12.29, 15. o.
- [23] HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
- [24] HL L 111., 2019.4.25., 59. o.
- [25] HL L 186., 2019.7.11., 57. o.
- [26] A zárószavazáson jelen voltak: Petra De Sutter (elnök, a vélemény előadója), Pierre Karleskind (alelnök), Maria Grapini (alelnök), Róża Thun und Hohenstein (alelnök), Maria Manuel Leitão Marques (alelnök), Adam Bielan, Carlo Fidanza, Eugen Jurzyca, Beata Mazurek, Marco Zullo, Pablo Arias Echeverría, Andrey Kovatchev, Antonius Manders, Dan-Ştefan Motreanu, Kris Peeters, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Tóth Edina, Marion Walsmann, Andrus Ansip, Vlad-Marius Botoş, Dita Charanzová, Dinesh Dhamija, Svenja Hahn, Morten Løkkegaard, Anne-Sophie Pelletier, Martin Schirdewan, Alessandra Basso, Lars Patrick Berg, Hynek Blaško, Virginie Joron, Alex Agius Saliba, Brando Benifei, Biljana Borzan, Evelyne Gebhardt, Adriana Maldonado López, Leszek Miller, Christel Schaldemose, Rasmus Andresen, Anna Cavazzini, Alexandra Geese, Marcel Kolaja.