Eljárás : 2019/2061(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0071/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0071/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0116

<Date>{03/03/2020}3.3.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0071/2020</NoDocSe>
PDF 191kWORD 69k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága</Titre>

<DocRef>(2019/2061(DEC))</DocRef>


<Commission>{CONT}Költségvetési Ellenőrző Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Tomáš Zdechovský</Depute>

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

(2019/2061(DEC))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

 tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)0316 – C9‑0056/2019)[2],

 tekintettel a Régiók Bizottságának a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

 tekintettel a Számvevőszék a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[3],

 tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára[4],

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

 tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5] és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

 tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

 tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0071/2020),

1. mentesítést ad a Régiók Bizottsága főtitkára számára a Régiók Bizottsága 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Régiók Bizottságának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

 


 

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

(2019/2061(DEC))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VII. szakasz – Régiók Bizottsága,

 tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0071/2020),

A. mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1. elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat a Régiók Bizottsága (a továbbiakban: „a bizottság”) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;

2. üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően a bizottság igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és a megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

3. általános megjegyzésként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;

4. megjegyzi, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének 5. fejezetéből; megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3%-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék elemzése szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10%-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;

5. megjegyzi, hogy 2018-ban a bizottság  96 101 000 eurós költségvetéssel rendelkezett, míg 2017-ben ez az összeg 93 295 000 euró volt, ami 3%-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy az összes előirányzat 99,3%-át lekötötték 2018 végéig (szemben a 2017. évi 98%-kal és a 2016. évi 98,7%-kal), és 91%-át kifizették 2018-ban (szemben a 2017. évi 89,9%-kal és a 2016. évi 89,6%-kal);

6. üdvözli a bizottság általános hatékony, eredményes és elővigyázatos pénzgazdálkodását a 2018. évi költségvetési időszakban; üdvözli, hogy az 1. cím (a bizottságnál dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások) kötelezettségvállalási aránya 99,1%, a 2. cím (Épületek, berendezések és egyéb működési kiadások) kötelezettségvállalási aránya pedig 99,6% volt;

7. elismeri a bizottság válaszát a kifizetések végrehajtási arányával kapcsolatban (2018: 76,9%, 2018: 77,1% és 2016 %: 74,5%) a 2. költségvetési cím tekintetében; megjegyzi, hogy egyes, főként a karbantartásra és az energiafogyasztásra vonatkozó számlák csak a következő év elején érkeznek be; kéri a bizottságot, hogy javítsa a helyzetet, lehetőség szerint azáltal, hogy a kapcsolódó szolgáltatási szerződésekben az évre elosztva kiegyensúlyozott fizetési feltételeket határoz meg;

8. megjegyzi, hogy számos költségvetési sorban fel nem használt előirányzatok maradtak, például a képviselők számára szervezett tanfolyamok (105. jogcím) esetében 59,0%, a személyzet kiküldetései (162. jogcím) esetében 33,3%, az egészségügyi szolgáltatások (1634. jogcím) esetében 77,9%, valamint az épületek berendezése (2007. jogcím) esetében 92,7%; emlékeztet arra, hogy intézkedésekre van szükség a költségvetés túlbecslésének minimalizálása érdekében;

9. megállapítja, hogy a bizottság költségvetése – a politikai tevékenységei ellenére – kizárólag igazgatási jellegű, és az uniós költségvetés 5. igazgatási fejezetének 1%-át teszi ki; üdvözli a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy napi működése során teljesítményalapú költségvetési elveket alkalmazzon, valamint elkötelezettségét arra, hogy tovább javítsa hatékonyságát, együttműködve más uniós intézményekkel és szervekkel; tudomásul veszi a bizottság költségvetés-végrehajtási arányának nyomon követése és javítása érdekében sikeresen alkalmazott eszközöket, például a költségvetés végrehajtásának felülvizsgálatait; összességében üdvözli a bizottság teljesítményorientált megközelítését;

10. megjegyzi, hogy a bizottság központi nyilvántartást vezet a belső eljárások és korrekciós intézkedések be nem tartásával kapcsolatos kivételekről; üdvözli, hogy a pénzügyi kivételek teljes száma 2017-hez képest 6,8%-kal csökkent;

11. üdvözli a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az átlagos kifizetési időt (a költségvetési rendelet értelmében a kifizetéseket 30 napon belül kell teljesíteni) 2018-ban átlagosan 16 napra csökkentse, ami 10 év óta a legjobb arány (szemben a 2017. évi 23 nappal, a 2016. évi 26 nappal és a 2015. évi 20 nappal); megállapítja, hogy 2018-ban nem jegyeztek fel a kötelező késedelmi kamat fizetésével kapcsolatos egyetlen esetet sem;

12. megjegyzi, hogy a bizottság egy kérdőív segítségével a 16 belsőkontroll-standardra vonatkozó gyakorlatot indított, amelynek célja az egyes belsőkontroll-standardokra vonatkozóan meghatározott követelmények betartásának és hatékonyságának értékelése; tudomásul veszi a pozitív eredményeket, és a következtetéseket, amelyek szerint a következő belsőkontroll-standardokra kell fokozottan hangsúlyt helyezni: a 3. standardra, a személyzet elosztására, a 10. standardra, az üzletmenet-folytonosságra és a 12. standardra, az információra és kommunikációra, a jövőbeli kihívások, például az új megbízatás és a Régiók Bizottsága fennállásának 25 éves évfordulója okán;

13. elismeri, hogy a belső ellenőrzési funkció nyomon követését egy ellenőrző bizottság végzi, amely az Adminisztrációs és pénzügyek bizottsága képviselőcsoportonként egy tagjából és egy magas szintű külső tanácsadóból áll; megjegyzi, hogy 50%-os aránnyal teljesült az a 2018. évi cél, hogy a nagyon fontos ajánlások 75%-át 6 hónap után lezárják, és azt a célt, hogy a nagyon fontos ajánlások 100%-át 12 hónap után lezárják, 100%-os aránnyal sikerült elérni;

14. ismételten hangsúlyozza az olyan intézményközi együttműködés fontosságát, mint a HR-politikákkal kapcsolatos, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások és más igazgatási megállapodások; felszólítja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát a fenti típusú megállapodások keretében kifizetett összegekről;

15. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy előmozdítsák a regionális és helyi hatóságok bevonását, tekintettel az uniós szakpolitikák végrehajtásában betöltött szerepükre; 

16. megjegyzi, hogy a bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Parlament között 2014-ben létrejött igazgatási együttműködési megállapodás 2019. december 31-én lejárt; megjegyzi, hogy ez idáig nem került sor a 2014. évi megállapodás újratárgyalására vagy meghosszabbítására;  úgy véli, hogy a 2014. évi megállapodás kifejezetten nem volt kiegyensúlyozott a bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság („a bizottságok”) szempontjából, amelyek összesen 60 fordítót helyeztek át a Parlamenthez (36 fordítót az EGSZB-től), és cserébe csak az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) szolgáltatásait vehetik igénybe; aggodalommal állapítja meg, hogy ennek következtében a bizottságoknak szerződéses alkalmazottakat kellett felvenniük, és ki kellett szervezniük a fordítási szolgáltatásokat; aggodalommal állapítja meg, hogy a Parlament a fordítói személyzet csökkenésének kompenzálására további összeget (1 200 000 EUR-t 2015 és 2016 között) biztosít a bizottságok számára a fordítási szolgáltatások kiszervezésének fedezésére, amely összeg átcsoportosítható más szakpolitikai területekre, amennyiben azokat nem használják fel teljes mértékben kiszervezett fordításra (az EGSZB az elmúlt három évben élt ezzel az átcsoportosítási lehetőséggel); úgy véli, hogy ezek a körülmények nem felelnek meg az általános prudens, illetve hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kritériumainak, és a jelenlegi szerződés meghosszabbítása vagy egy új megállapodásra irányuló tárgyalás esetén újra kell gondolni őket; elismeri, hogy politikai nézőpontból a megállapodást aktualizálni kell, hogy megfeleljen napjaink kihívásainak, például az új többéves pénzügyi keretnek vagy a kohéziós politikára vonatkozó új szabályoknak;

17. üdvözli a „Gondolkodjunk Európáról/Európa jövője” kampányt, amelynek keretében összesen több mint 209 eseményre került sor (2019 februárjáig); megjegyzi, hogy a bizottság a kampány sikere nyomán lépéseket tesz, hogy más uniós intézményekkel és szervekkel együtt kidolgozza az állandó európai polgári konzultációk modelljét azzal a céllal, hogy összekapcsolja a helyi vitákat egy olyan visszajelzési mechanizmussal, amely tájékoztatja az uniós szintű döntéshozókat; felszólítja a bizottságot, hogy tegyen jelentést az elért eredményekről a következő éves tevékenységi jelentésében;

18. átláthatósági okokból üdvözli éves tevékenységi jelentésében a „Gondolkodjunk Európáról/Európa jövője” kampány keretében 2017-ben és 2018-ban rendezett események listáját; tudomásul veszi az érintett bizottsági tagok nevét, a címet, az időpontot, a helyszínt és a 2018. évi 41 747,87 eurós összköltséget (szemben a 2017-es 45 505,93 euróval);

19. nagyra értékeli a bizottság sikerét a közösségi médiában: 2018-ban 12 658 kedvelést kapott a Facebookon (szemben a 2017. évi 9 013 kedveléssel), és 2018-ban 3 727 követője volt a Twitteren (szemben a 2017. évi 3 425 követővel); elismeri a „Have your say on Europe!” („Szóljon hozzá ön is Európa jövőjéhez!”) online felmérés/mobile alkalmazás Unió-szerte történő sikeres használatát; gratulál a bizottságnak a 2018-ban 101 983 oldalmegtekintést hozó új honlapjához (szemben a 2017-es 43 748 oldalmegtekintéssel); üdvözli a 2018. januári nyílt online tanfolyamot (MOOC), amelynek címe „Hogyan hozza ki a legtöbbet a régiójának vagy városának járó uniós forrásokból”, és amelynek csaknem 15000 résztvevője volt (szemben a 2015. évi 8500 és a 2016. évi 5500 résztvevővel);

20. üdvözli a Régiók Bizottsága által a közzétett tanulmányok számának növelése terén elért eredményeket, amelyek száma 27, meghaladva az 15-ös célt; megjegyzi, hogy minden tanulmányt közzétettek a Régiók Bizottsága honlapján, és ezért azok a nyilvánosság számára hozzáférhetők;

21. tudomásul veszi, hogy a bizottságok és a Bizottság közötti, az Európai Bizottság VMA épületének a bizottságok BEL68/TRE 74 épületeire történő cseréjéről szóló megállapodást 2019. augusztus 28-án írták alá; megjegyzi, hogy a csere 2022. szeptember 16-án lép hatályba; aggodalommal állapítja meg, hogy a bizottságok ingatlanpolitikája által azonosított fő prioritás az épületek földrajzi koncentrációja; aggodalommal állapítja meg, hogy ez a csere 10 440 m²-es irodaterület-vesztést eredményez, és ezért a csere után további irodákat kell találni mintegy 200 alkalmazott elhelyezésére, amit rövid távon nem lehet teljes mértékben ellensúlyozni olyan alternatív intézkedésekkel, mint a többi épületben a helyhasználat sűrítése és a távmunka növelése, hanem a veszteség ellensúlyozása szükségessé teszi egy másik szomszédos épület megvásárlását; megjegyzi továbbá, hogy rövid és középtávon fel kell újítani a VMA épületet; tart a megállapodás következményeitől nemcsak a Régiók Bizottságának pénzügyeire, hanem az érintett személyzet jóllétére nézve is; sajnálja, hogy nem konzultáltak a Jogi Szolgálattal egy, a Régiók Bizottsága számára ilyen hatókörű és fontos kérdésben;

22. megjegyzi, hogy a bizottságok a közelmúltban közös munkacsoportot hoztak létre, amely további elemzést készít a megfelelő megoldások megtalálása érdekében; megjegyzi, hogy egy másik munkacsoport új munkamódszerek kidolgozásával foglalkozik; hangsúlyozza, hogy a személyzet jóllétét, a munkavégzés módját és a munkatereket semmi esetre sem érinthetik a másik épületbe költözés negatív következményei; emlékeztet arra a követelményre, hogy az épületek cseréjéről konzultálni kell a személyzet tagjaival és a véleményüket figyelembe kell venni; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát és Költségvetési Bizottságát az elért eredményekről;

23. komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy megerősítették az azbeszt jelenlétét a VMA épület kritikus pontjain, beleértve a parkolót is; rendkívül sajnálja, hogy egy szakosodott külső vállalkozó 2019 szeptemberében, csupán a Bizottsággal kötött megállapodás aláírása után egy hónappal készített leltárt; sajnálja, hogy a megállapodást anélkül írták alá, hogy kellő időben tájékoztatták volna valamennyi érdekelt felet az azbeszt VMA épületben való esetleges jelenlétéről; sajnálja továbbá, hogy a tagokat és a személyzetet nem tájékoztatták a helyzetről, és úgy véli, hogy nem elegendő, hogy az információt közzétették az EGSZB intranetes oldalán, ahol nehéz megtalálni;

24. megjegyzi, hogy a bizottságok 2019 szeptemberében „azbesztmentes” tanúsítványt kaptak a VMA épületre vonatkozóan, és hogy e tanúsítvány szerint az épületben lévő azbeszt nem jelent kockázatot a szokásos használat során; figyelembe véve különösen azt, hogy az épület következő használata nem szokásos használat, hanem építési helyszín lesz, mély aggodalmát fejezi ki a kérdéssel kapcsolatos jövőbeli fejlemények miatt;

25. megjegyzi, hogy a hosszan tartó és nem biztonságos azbesztexpozíció emberi egészségre gyakorolt hatásai jól dokumentáltak, és mindig aggodalomra és riadalomra adnak okot a lakosság körében; kéri mindkét bizottságot, hogy hajtsanak végre teljes és proaktív átláthatósági és tájékoztatási politikát a VMA épület tényleges elfoglalása előtti és utáni helyzet kezelésére, ugyanakkor kerüljék el a szükségtelen riasztásokat;

26. elismeri a bizottság 2017. november 29-én jóváhagyott ingatlanstratégiáját, amely a „földrajzi koncentrációt” és a bizottság „Jacques Delors” főépületéhez való „fizikai kapcsolódást” helyezi előtérbe, ami jelentős pénzügyi és egyéb előnyökkel jár; megjegyzi, hogy szükség lesz a VMA épület kisebb felújítására a lehető legkorábbi időpontban (2020–2022), valamint alaposabb felújításra, amikor a VMA épület 2028-ban teljes egészében a bizottság tulajdonába kerül; megjegyzi, hogy a költségeket a bizottságok fogják fedezni az adminisztratív együttműködési megállapodás szerint alkalmazandó megosztási kulcs szerint;

27. üdvözli a megfelelő (kiber)biztonsági normák biztosítása érdekében eddig végrehajtott valamennyi intézkedést; megjegyzi, hogy a belépés-ellenőrzésre szolgáló új berendezések üzembe helyezését és az IT-biztonsági intézkedéseket követően a kapcsolódó biztonsági szabványok ugyanolyan szintet értek el, mint a Parlament és a Bizottság szabványai;

28. sajnálatosnak tartja, hogy a bizottság még nem rendelkezik jogi kerettel a tagjait érintő zaklatási ügyek kezelésére; megismétli az európai ombudsman intézményekhez intézett felhívását, hogy fogadjanak el a tagjaikra vonatkozó zaklatási szabályokat; kéri a bizottságot, hogy a zaklatással kapcsolatos panaszokról szóló, 2018. július 2-i parlamenti elnökségi határozat mintájára sürgősen fogadjon el ilyen szabályokat; felhívja a bizottságot, hogy tegyen jelentést a fenti kérés nyomán tett lépésekről a Parlament számára;

29. sürgeti a bizottságot, hogy fokozza a tagjainak szóló, az összeférhetetlenség megelőzésére és leküzdésére vonatkozó magatartási kódexszel kapcsolatos erőfeszítéseit; kéri a bizottságot, hogy honlapján tegye közzé a vonatkozó szabályokat és eljárásokat;

30. elismeri a személyzetet érintő zaklatási ügyek kezelésére szolgáló szilárd mechanizmust, amely csak a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseit végrehajtó belső szabályokkal rendelkezik; üdvözli, hogy képzéseket szerveztek a személyzet minden tagja számára a zaklatás megelőzése terén, amelyek a zaklatással kapcsolatos panaszokra vonatkozó szabályokra, rendelkezésekre és eljárásokra összpontosítanak; megjegyzi, hogy a bizottságban működik egy bizalmas tanácsosokból álló csoport (jelenleg hat kinevezett és két tartaléklistára tett taggal), akik mindannyian képzésben részesültek, mielőtt hivatalba léptek volna;

31. megjegyzi, hogy a fordítás kiszervezésére szánt előirányzatok nőttek, összhangban a Parlamenttel kötött együttműködési megállapodással és a fordítói személyzet ebből eredő csökkenésével; megjegyzi, hogy 2018-ban a fordítások kiszervezése elérte a 20,2 %-ot, ami kissé meghaladta a 20 %-os célt, részben a magas munkateher miatt (amely 21%-kal volt magasabb, mint 2017 azonos időszakában); megjegyzi továbbá, hogy a kiszervezett fordítás teljes költsége 2018-ban 3 251 855 euró volt, ezzel szemben a házon belüli fordítás teljes költsége 5 263 108 euró lett volna;

32. elismeri a bizottságok azon erőfeszítéseit, amelyek az erőforrás-hatékonyabb többnyelvűséget célzó új stratégia keretében jelentős átszervezést eredményeztek; sajnálja, hogy 2014 és 2017 között a nyelvi szolgálatoktól a Parlament szolgálataihoz áthelyezett álláshelyeket a szerződéses alkalmazottak számának növekedésével kellett kompenzálni; kéri a bizottságot, hogy nyújtson rendszeres tájékoztatást a Parlament számára a fentiekkel kapcsolatos fejleményekről;

33. tudomásul veszi az egyes fordítási osztályok közös irányítására vonatkozó kísérleti projektről szóló értékelő jelentést, amely az általános igazgatási költségek csökkentésén kívül további szinergiákat állapított meg a fordítástámogatás szintjén, miután az összes fordítási osztály összeolvadt és valamennyi szükséges technikai feltétel teljesült; megjegyzi, hogy a bizottság elnöksége megbízta főtitkárát, hogy az EGSZB főtitkárával együttműködve dolgozzon ki és javasoljon új létszámtervet; megjegyzi, hogy a kísérleti osztályok összevonása megerősítést nyert, és hogy 2019-ben további két egyesülésre kerül sor; felhívja a bizottságot, hogy számoljon be a fordítási teljesítmény fenntarthatóvá tétele érdekében tett valamennyi intézkedésről;

34. tudomásul veszi az emberierőforrás-folyamatok további egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, különösen a papírmentes munkafolyamatok (számlák, kiküldetések dossziéi stb.) fokozatos bevezetése révén; felhívja a bizottságot, hogy fokozza az informatikai eszközökkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásainak korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit, és hozzon létre egy elektronikus munkafolyamatot a papírmentes üzemmód lehetővé tétele érdekében; tudomásul veszi az e-számlázás terén elért jó eredményeket, amely informatikai szempontból már teljes mértékben működőképes;

35. tudomásul veszi a 2018. évi 538 fős létszámtervet (a 2017. évi 533 fővel szemben); üdvözli, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya 2018-ban alacsonyabb volt (kevesebb mint 2%), mint 2017-ben (körülbelül 2,5%); üdvözli, hogy 2018-ban megkezdődött a munkateher értékelése annak érdekében, hogy áttekinthető legyen az emberi erőforrások bizottságon belüli hatékony felhasználása, és azonosítani lehessen az esetleges hiányosságokat; megjegyzi, hogy a végleges jelentés 2019 tavaszán készült el; kéri a helyzet részletes nyomon követését a következő éves tevékenységi jelentésben;

36. üdvözli az egyéni teljesítményre összpontosító új értékelési rendszer és az érdemeken alapuló új előléptetési rendszer bevezetését, amelyek 2018-ban intenzív szociális párbeszéd tárgyát képezték; elismeri, hogy a 2016 végén szervezett személyzeti elégedettségi felmérést követő cselekvési terv végrehajtása során irányítási program készült a közép-, és alsó szintű vezetők számára, amely a személyzeti elégedettséghez kapcsolódó témákra terjed ki;

37. üdvözli, hogy az évek során csökkent a hiányzási arány (a 2015-ös 4,86%-ról 2016-ban 4,6 %-ra, 2017-ben 4,5 %-ra, 2018-ban pedig 4,29 %-ra); megjegyzi azonban, hogy 2018-ban 23 alkalmazott volt 90 napnál többet betegszabadságon, ebből három esetben 352 napig, 296,5 napig, illetve 280,5 napig, amelyek súlyos betegségeknek voltak betudhatók; elismeri a Régiók Bizottságának a hiányzások kezelésével kapcsolatos átfogó politikáját, beleértve a hiányzások nyomon követését és a munkába való visszatérésre vonatkozó strukturált politika végrehajtását;

38. üdvözli az esélyegyenlőség terén a fogyatékosság, a sokféleség és a nemek közötti egyensúly tekintetében hozott valamennyi intézkedést, mint például az esélyegyenlőséggel foglalkozó helyi kapcsolattartó pontok hálózatát az egyes igazgatóságokon belül, amelyek célja, hogy növeljék a tudatosságot és intézkedéseket hajtsanak végre a bizottság valamennyi szervezeti egységén belül; üdvözli a bizottság rugalmas munkakörülményekre irányuló erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy családi és szakmai kötelezettségeik jobb összeegyeztetése révén mindkét nemhez tartozó kollégák vezetői feladatokat láthassanak el;

39. érdeklődéssel jegyzi meg, hogy a bizottság integrált tehetséggondozási stratégiát fogadott el, amely területek és politikák széles körét öleli fel, hozzájárulva a személyzet hatékony munkájához és elkötelezettségéhez; megjegyzi, hogy az osztályvezető-helyettesek, a részlegvezetők és a csoportvezetők szintjét hivatalosan új vezetői szintként ismerték el, és hogy a bizottság erre vonatkozó belső képzéseket szervezett;

40. tudomásul veszi a bizottság által a vezetői közötti földrajzi egyensúly érdekében  tett erőfeszítéseket, különös tekintettel az Unióhoz 2014-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokra, amelyek 22,2%-os arányt értek el (a cél 20% volt), ami valamivel meghaladja ezen országok népességének az Unió teljes népességéhez viszonyított arányát;

41. tudomásul veszi a bizottság nehézségeit, amelyek felmerülnek, mikor növelni kívánják a nők arányát a közép- és felsővezetői pozíciókban (a vezetői pozíciók 35,6%-át töltik be nők); elismeri, hogy a bizottság korlátozott méretű intézmény, amely viszonylag fiatal középvezetőkből áll; tudomásul veszi az olyan erőfeszítéseket, mint az „Útmutató a munkaerő-felvétellel kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz” című dokumentum, amelyet szolgálati utasítássá dolgoztak át, és amely kötelező erejű szabályként vezeti be, hogy valamennyi felvételi bizottságnak legyenek férfi és női tagjai is; felhívja a bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és számoljon be az elért eredményekről;

42. ismételten hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell és fel kell gyorsítani; javasolja e tekintetben, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejének a számviteli évet követő év március 31-ére tűzzék ki; üdvözli, hogy a bizottság kész követni ezt a bevált gyakorlatot, amely segíthet a mentesítési eljárás ütemtervének lerövidítésére irányuló kérés támogatásában;

43. üdvözli, hogy a 2018 elején lezárult félidős értékelés összességében arra a következtetésre jutott, hogy az EGSZB és a bizottság közötti intézményközi együttműködési megállapodás jól működik; megjegyzi, hogy a közös szolgálatok mindkét bizottságot kiszolgálják a fordítás, az infrastruktúra, a logisztika és az informatika területén; megjegyzi, hogy a vonatkozó bérekkel kapcsolatos kiadásokkal együtt a közös szolgáltatási műveletek pénzben kifejezett éves értéke meghaladja a 100 millió eurót;

44. megjegyzi, hogy a bizottságok  között 2016-ban aláírt együttműködési megállapodás szilárd jogi keretet nyújt a hosszú távú, hatékony és eredményes együttműködéshez, és azt is bizonyítja, hogy a két bizottság partnerségben jár el, tiszteletben tartva egymás hatásköreit és előjogait; megjegyzi, hogy a megállapodás 2019. december 31-én lejárt, és döntés született annak egy évvel történő meghosszabbításáról, amíg az új megállapodásról tárgyalások folynak; kéri mindkét bizottságot, hogy a további szinergiák és megtakarítások lehetővé tétele érdekében tegyék meg az új megállapodás mielőbbi megkötéséhez szükséges erőfeszítéseket;

45. emlékeztet arra, hogy a bizottságok teljes költségvetésük kevesebb mint 3%-át fordították informatikára, és hogy az informatikai projektek és berendezések évek óta strukturálisan alulfinanszírozottak; aggodalommal állapítja meg, hogy az informatikai projektekkel és rendszerekkel kapcsolatos hátralékaik kezelése érdekében a két bizottság az év végén továbbra is gyűjtőprogramokat alkalmaz informatikai projektek finanszírozására; kéri a két bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre az új digitális stratégiát és a többéves informatikai kiadási tervet;

46. felhívja a bizottságot, hogy elemezze tovább a helyzetet annak érdekében, hogy további területeket határozzon meg, amelyeken a EGSZB-vel közös szolgálatok hozhatók létre; kiemeli, hogy az ilyen jellegű intézményközi együttműködés jelentősen csökkentheti a bizottság összkiadásait; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az összes elért eredményről;

47. gratulál a bizottságnak az e-képzéshez, amelynek az etikával foglalkozó egyik területe főleg az újonnan érkezőknek szól, és amelyet a bizottság intranetjének első oldalán helyeznek el, hogy mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen; nagyra értékeli, hogy az átláthatóság jegyében a bizottság honlapján beszámol a követett politikákról, például a visszaélések bejelentésére vonatkozó eljárásokról és a volt vezető tisztviselők szakmai tevékenységéről; ösztönzi a bizottságot, hogy folytasson szolgáltatásai digitalizációjára irányuló valódi politikát;

48. emlékeztet arra, hogy 2018. augusztus 23-án egy korábbi belső ellenőr a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be a kinevezésre jogosult hatósághoz a bizottság ellen, miután a bizottság 2018. május 24-i határozata megtagadta tőle a jóhiszemű visszaélést bejelentő személyként való elismerését; mély sajnálatát fejezi ki a bizottság fenti döntése miatt, amely ellentmond a Parlament azon álláspontjának, miszerint a belső ellenőr jóhiszeműen visszaélést bejelentő személy, amelyet a Parlament 2004. január 13-i állásfoglalása is megerősített; ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy teljes mértékben ismerje el a belső ellenőr státuszát és nyilvánosan kérjen bocsánatot ügyének helytelen kezeléséért;

49. megjegyzi, hogy 2019. december 20-án a Régiók Bizottsága javaslatot tett a korábbi belső ellenőrnek egy titoktartási megállapodás tárgyát képező peren kívüli egyezségre, amelyet a korábbi belső ellenőr az átláthatóság hiánya miatt elutasított; ösztönzi a Régiók Bizottságát, hogy vizsgálja felül javaslatát annak érdekében, hogy hivatalosan elismerje a korábbi belső ellenőrt mint jóhiszemű visszaélést bejelentő személyt, és hogy az átláthatóság érdekében lehetővé tegye az egyeztetési megállapodások nyilvánosságát;

50. sajnálja, hogy az (EU) 2019/1429 európai parlamenti állásfoglalásban[7] kért, a bizottság korábbi belső ellenőre és a bizottság közötti közvetítői eljárás még nem indult el és azt csak 2020 elejére tervezik; sajnálja továbbá, hogy több mint húsz évbe telt, amíg a Régiók Bizottsága közvetítői eljárást kezdett a korábbi belső ellenőrrel; megismétli, hogy – amint azt a Parlament számos állásfoglalásában kifejezésre juttatta – határozottan támogatja a volt belső ellenőrrel való igazságos és tisztességes vitarendezést és a bizottság nyilvános bocsánatkérését az ügy kezelése során elkövetett jogsértések miatt;

51. tudomásul veszi a harmadik rokkantsági bizottság határozatát, amely egyhangúlag megerősíti, hogy a belső könyvvizsgálót szakmai okokból nyilvánították rokkantnak, és a bizottság részéről zaklatásnak volt kitéve;

52. megjegyzi, hogy 2019. december 20-án a Régiók Bizottsága előterjesztette a peren kívüli vitarendezésre vonatkozó javaslatát és a nyilvános nyilatkozat tervezetét, amelyet a korábbi belső ellenőr elutasított, és hangot adott azon kívánságának, hogy a közvetítési eljárást aktiválják, mivel az a legmegfelelőbb eszköz az ügy tisztességes rendezéséhez;

53. üdvözli, hogy Sophie in t’Veld európai parlamenti képviselőt nevezték ki közvetítőnek a korábbi belső ellenőr esetében annak érdekében, hogy megegyezésre jussanak az ügyben; emlékeztet azon kérésére, hogy a közvetítésnek foglalkoznia kell a volt belső ellenőr mint jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő személy jogállásának kérdésével (amit a Parlament 2004-es mentesítési állásfoglalásában elismert), továbbá arra, hogy az EU érdekében járt el azzal, hogy az uniós intézményekben zajló visszaéléseket jelentette;

54. kéri, hogy a bizottságok haladéktalanul fogadják el a közvetítést a harmadik rokkantsági bizottság határozatának végrehajtása érdekében, minden szükséges intézkedést megtéve annak érdekében, hogy válaszoljanak a Parlament korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazott kérésekre;

55. megjegyzi, hogy a bizottság a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos politikája keretében biztosítja, hogy a szolgálatból kilépő alkalmazottakat, és különösen a felső vezetőket proaktívan és módszeresen emlékeztessék azon kötelezettségükre, hogy nyilatkozzanak a szakmai tevékenység folytatására irányuló szándékukról; üdvözli, hogy a bizottság a szolgálatból fizetés nélküli szabadság vagy rokkantság miatt ideiglenesen kilépő alkalmazottakat is emlékezteti a személyzeti szabályzat 16. cikke és a bizottságnak a külső tevékenységekről és megbízatásokról szóló 66/2014. sz. belső határozata szerinti kötelezettségeikre;

56. megjegyzi, hogy a Tanács kijelentette, hogy attól az időponttól kezdve, amikor az Egyesült Királyság Unióból való kilépése hatályossá válik, az Egyesült Királyság számára jelenleg biztosított 24 helyből három Észtországnak, Ciprusnak és Luxemburgnak lesz kiosztva; megjegyzi, hogy a bizottsági helyek száma így csak 21 fővel csökkenne;

57. kiemeli az elmúlt években az olyan területeken elért összes eredményt, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében a bizottság elemezze a különböző területeken folytatott hivatalos kapcsolatépítési tevékenységek lehetőségét.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.2.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

7

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Matteo Adinolfi, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, Ryszard Czarnecki, José Manuel Fernandes, Luke Ming Flanagan, Isabel García Muñoz, Cristian Ghinea, Monika Hohlmeier, Jean-François Jalkh, Joachim Kuhs, Tsvetelina Penkova, Sabrina Pignedoli, Michèle Rivasi, Nico Semsrott, Angelika Winzig, Lara Wolters, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Grapini, David Lega, Marian-Jean Marinescu, Mikuláš Peksa, Ramona Strugariu

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

József Szájer

 


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

18

+

ECR

Ryszard Czarnecki

ID

Joachim Kuhs

PPE

Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Monika Hohlmeier, David Lega, Marian-Jean Marinescu, József Szájer, Angelika Winzig, Tomáš Zdechovský

RENEW

Olivier Chastel, Cristian Ghinea, Ramona Strugariu

S&D

Caterina Chinnici, Isabel García Muñoz, Maria Grapini, Tsvetelina Penkova, Lara Wolters

 

7

-

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan

ID

Matteo Adinolfi, Jean-François Jalkh

NI

Sabrina Pignedoli

VERTS/ALE

Mikuláš Peksa, Michèle Rivasi, Nico Semsrott

 

0

0

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] HL L 57., 2018.2.28.

[2] HL C 327., 2018.9.30., 1. o.

[3] HL C 340., 2019.10.8., 1. o.

[4] HL C 340., 2019.10.8., 9. o.

[5] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[6] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.

[7] Az Európai Parlament 2019. március 26-i (EU) 2019/1429 állásfoglalása az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (HL L 249., 2019.9.27., 123. o.).

Utolsó frissítés: 2020. április 17.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat