Eljárás : 2019/2098(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0079/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0079/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0121

<Date>{05/03/2020}5.3.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0079/2020</NoDocSe>
PDF 245kWORD 88k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az uniós ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és kontroll</Titre>

<DocRef>(2019/2098(DEC))</DocRef>


<Commission>{CONT}Költségvetési Ellenőrző Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Ryszard Czarnecki</Depute>

MÓDOSÍTÁSOK
1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az uniós ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és kontroll

(2019/2098(DEC))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozataira,

 tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019)0334),

 tekintettel a Számvevőszéknek az ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóiról készített éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[1],

 tekintettel az Európai Számvevőszék „Jelentés a fenntarthatóságról: Az uniós intézmények és ügynökségek számbavétele” című gyorsvizsgálatára,

 tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére és 208. cikkére,

 tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3] és különösen annak 68. és 70. cikkére,

 tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre[4] és különösen annak 110. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre[5] és különösen annak 105. cikkére,

 tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

 tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére;

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0079/2020),

 

A. mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 70. cikke értelmében vett egyes szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő horizontális jellegű észrevételeket, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével;

B. mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepcióját, az uniós intézmények elszámoltathatóságát és az emberi erőforrások megfelelő irányítását;

1. hangsúlyozza, hogy az ügynökségek az uniós polgárok számára alapvető fontosságú területeken (például a biztonság, a védelem, az egészségügy, a kutatás, a gazdasági ügyek, a szabadság és a jogérvényesülés terén) jelentős befolyást gyakorolnak a szakpolitikára és a döntéshozatalra, valamint a programok végrehajtására; emlékeztet az ügynökségek által végzett feladatok fontosságára, és közvetlen hatásukra az uniós polgárok mindennapi életére; ismételten hangsúlyozza továbbá az uniós ügynökségek autonómiájának jelentőségét, különösen a szabályozó és az információk független gyűjtésével foglalkozó ügynökségek esetében; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek létrehozásának fő oka az uniós rendszerek működtetése, az egységes piac megvalósításának elősegítése, valamint a független technikai vagy tudományos értékelések készítése volt; e tekintetben üdvözli az ügynökségek általánosan hatékony teljesítményét;

2. üdvözli az ügynökségek által az éves mentesítési eljárások során megfogalmazott igényeknek és ajánlásoknak való megfelelés érdekében tett erőfeszítések terén elért látható előrelépést; elégedetten állapítja meg, hogy az Európai Számvevőszéknek (a Számvevőszék) az uniós ügynökségekről szóló, 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentése (a számvevőszéki jelentés) szerint a Számvevőszék valamennyi ügynökség számláinak megbízhatóságáról hitelesítő záradékot adott ki; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék valamennyi ügynökségre vonatkozóan hitelesítő záradékot adott ki az éves beszámolók alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; megállapítja, hogy a Számvevőszék hitelesítő záradékot adott ki az ügynökségek éves beszámolóinak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kivételével minden ügynökség esetében; megjegyzi, hogy az EASO esetében a Számvevőszék a kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről a 2016-os és 2017-es pénzügyi évre vonatkozóan tett megállapításaival összefüggésben korlátozó záradékot adott ki, de a Számvevőszék véleménye szerint a 2016-os és 2017-es pénzügyi év hatásait leszámítva a 2018. december 31-ig tartó évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló EASO-kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; elismeri, hogy az EASO folyamatos előrehaladást ért el a reformok és a korrekciós cselekvési tervek végrehajtása terén;

3. megjegyzi, hogy a 32 decentralizált uniós ügynökség esetében a 2018-as költségvetésben mintegy 2 590 000 000 EUR-t tettek ki a kötelezettségvállalási előirányzatok, ami 2017-hez képest körülbelül 10,22%-os növekedést jelent, valamint 2 360 000 000 EUR-t a kifizetési előirányzatok, ami 2017-hez képest 5,13%-os növekedést mutat; megjegyzi továbbá, hogy a 2 360 000 000 EUR-ból mintegy 1 700 000 000 EUR-t az Unió általános költségvetéséből finanszíroztak, ami az ügynökségek 2018. évi teljes finanszírozásának 72,16%-át teszi ki (2017-ben ez 72,08% volt); elismeri továbbá, hogy mintegy 657 000 000 EUR-t díjakból és illetékekből, valamint a részt vevő országok közvetlen hozzájárulásaiból finanszíroztak;

4. ismételten kéri a mentesítési eljárás észszerűsítését és felgyorsítását annak érdekében, hogy a mentesítés tárgyévét közvetlenül követő évben azonnal sor kerüljön a mentesítés megadására, és az eljárást az érintett számviteli évet követő évben zárják le; e tekintetben üdvözli a pozitív erőfeszítéseket és az Európai Unió ügynökségeinek hálózatával (a hálózat) és az egyes ügynökségekkel – különösen a Számvevőszékkel – folytatott jó együttműködést, amely egyértelműen azt mutatja, hogy részükről lehetséges az eljárás észszerűsítése és felgyorsítása; nagyra értékeli az eddig elért eredményeket és felhív minden érintett szereplőt arra, hogy folytassa az eljárás további fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit;

A Számvevőszék által felvetett főbb kockázatok és ajánlások

5. megelégedéssel nyugtázza, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügynökségek beszámolóinak megbízhatóságára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardok alapján mért általános kockázat alacsony, és a múltban csak néhány lényeges hiba merült fel; megjegyzi ugyanakkor, hogy a Bizottsággal kötött egyre több hatáskör-átruházási megállapodás kiegészítő feladatokat és bevételeket rendel az ügynökségekhez, ami kihívást jelent az ügynökségek számviteli kezelésének egységessége és átláthatósága szempontjából;

6. megjegyzi, hogy jelentése szerint a Számvevőszék az ügynökségek beszámolójának alapjául szolgáló bevételek jogszerűségét és szabályszerűségét érintő általános kockázatot az ügynökségek többsége esetében alacsonynak, a részben önfinanszírozó ügynökségek esetében pedig, ahol külön szabályozás vonatkozik a gazdasági szereplőktől vagy az együttműködő országoktól beszedett díjakra és hozzájárulásokra, közepesnek tartja; megjegyzi, hogy a Számvevőszék az ügynökségek beszámolóinak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó általános kockázatot közepesnek minősíti, amely az egyes költségvetési címek esetében az alacsonytól a magas szintig terjed; megjegyzi, hogy az I. cím (Személyzeti kiadások) esetében a kockázat általában alacsony, a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében közepesnek tekinthető, a III. cím (Működési kiadások) esetében a kockázat az adott ügynökségtől és a működési kiadás jellegétől függően az alacsonytól a magasig terjed; rámutat, hogy a magas kockázatú források rendszerint a közbeszerzésekből és a vissza nem térítendő támogatások kifizetéséből erednek, amelyeket figyelembe kell venni, amikor a Számvevőszék a jövőbeli ellenőrzések és auditok mintájáról határoz;

7. megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó kockázat közepes, és főként az információs technológia (IT) és a közbeszerzés területén merül fel; sajnálja, hogy az IT és a közbeszerzés hibákra okot adó terület maradt; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson további képzést és a bevált gyakorlatok cseréjét az ügynökségek közbeszerzési csoportjai számára;

8. hangsúlyozza, hogy eredendő kockázatot jelent az igazgatás hatékonysága szempontjából az, hogy minden egyes ügynökségnek külön igazgatási struktúrával és eljárásokkal kell rendelkeznie, és sürgeti az ügynökségeket, hogy politikai területüknek megfelelően erősítsék meg tematikus összefogásukat és együttműködésüket az erőforrások harmonizációjának és hatékony megosztásának biztosítása érdekében; felhívja az ügynökségeket, hogy tegyenek további erőfeszítéseket közös szolgáltatásaik körének bővítése érdekében, javítva ezáltal eljárásaik hatékonyságát és költséghatékonyságát;

9. kiemeli a kettős operatív és adminisztratív székhely problémáját, amely nem nyújt operatív hozzáadott értéket az ügynökségek számára, és további intézkedéseket szorgalmaz a hatékonysági problémák csökkentése érdekében; ösztönzi az ügynökségeket, hogy szakpolitikai területeikre koncentrálva alakítsanak ki közös székhelyeket; megjegyzi, hogy a Bizottság feladata az esetleges összeolvadásokra, bezárásokra és/vagy feladatok átruházására vonatkozó javaslatok előterjesztése;

10. megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a korábbi években tett észrevételek nyomán és az egyes területeken az ismert uniós szakpolitikai fejlemények miatt bizonyos ügynökségek – nevezetesen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), az EASO és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) – esetében magas a tagállamok közötti együttműködés szintjével kapcsolatban azonosított kockázat; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy vegye fel ezeket a kérdéseket a Tanács napirendjére a tagállamok közötti együttműködés megerősítése érdekében;

11. elismeri, hogy az ügynökségek eredményes, hatékony és hibamentes munkája szorosan kapcsolódik az operatív és adminisztratív tevékenységeik fedezéséhez szükséges megfelelő szintű finanszírozáshoz;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

12. tudomásul veszi a hálózat válaszát, amely támogatja a Parlament arra vonatkozó felkérését, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások keretében konstruktív visszajelzést adjon az uniós intézményeknek, és hogy a Bizottság minden ügynökséget felkért arra, hogy elemezze a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot;

13. megállapítja, hogy az ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentések részletességi szintje bizonyos ügynökségeknél eltér az ügynökségek többségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra van szükség az ügynökségek költségvetési jelentéstételére vonatkozóan; tudomásul veszi a beszámoló bemutatására és az arról szóló jelentéstételére irányuló egységesség érdekében tett erőfeszítéseket; megállapítja, hogy az ügynökségek által közzétett információk és dokumentumok között eltérések mutatkoznak idén is, különösen a személyzettel kapcsolatos számadatok tekintetében, ideértve a létszámtervre vonatkozó jelentéseket (betöltött álláshelyek, illetve az álláshelyek uniós költségvetés által engedélyezett maximális száma); tudomásul veszi a hálózat válaszát, miszerint követi a Bizottság iránymutatásait, amelyek jelenleg felülvizsgálat alatt állnak az új pénzügyi keretről szóló rendeletet követően, és várhatóan 2019 vége előtt készülnek el; ezenfelül ismét felhívja a Bizottságot, hogy az elkövetkező években automatikusan biztosítsa a mentesítésért felelős hatóság számára a 32 decentralizált ügynökség hivatalos költségvetési (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok) és személyzeti adatait (létszámterv, szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők az adott év december 31-i állás szerint);

Teljesítmény

14. arra ösztönzi az ügynökségeket és a Bizottságot, hogy fejlesszék tovább és hajtsák végre a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét, következetesen törekedjenek a hozzáadott érték biztosításának leghatékonyabb módjaira, és tárják fel az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságának lehetséges javítására irányuló lehetőségeket; tudomásul veszi a Számvevőszék azon javaslatát, miszerint az ügynökségek költségvetésének tevékenységenkénti közzététele lehetővé tenné, hogy az erőforrások azokhoz a tevékenységekhez legyenek kapcsolhatók, amelyekre felhasználták őket, és hozzájárulna a költségvetés könnyebb elosztásához, hatékonyságához és a szükségtelen kiadások korlátozásához;

15. megelégedéssel nyugtázza, hogy a hálózatot az ügynökségek olyan ügynökségközi együttműködési platformként hozták létre, amely az ügynökségek láthatóságának növelését, a hatékonyságnövelés lehetőségeinek feltárását és kiaknázását, valamint a hozzáadott érték növelését célozza; elismeri a hálózatnak a Parlamenttel való együttműködésben képviselt hozzáadott értékét, és üdvözli a hálózat erőfeszítéseit a fellépések és a tájékoztatás összehangolása, összegyűjtése és megerősítése tekintetében, az uniós intézmények javára; nagyra értékeli továbbá a hálózat által az ügynökségek számára nyújtott iránymutatást az eredményekkel, a felhasznált költségvetéssel és erőforrásokkal kapcsolatos tervezés, nyomon követés és jelentéstétel optimalizálását célzó erőfeszítések tekintetében;

16. elégedettséggel állapítja meg, hogy néhány ügynökség hatékonyan együttműködik tematikus csoportjukon belül (például a bel- és igazságügyi együttműködés területén aktív ügynökségek[6] és az európai felügyeleti hatóságok[7]); további együttműködésre ösztönzi a többi ügynökséget ahol csak lehetséges, nemcsak a megosztott szolgáltatások és a szinergiák, hanem a közös szakpolitikák terén is; megjegyzi, hogy az ügynökségek többsége a szinergiák fokozására és az erőforrások megosztására összpontosít és törekszik; megjegyzi, hogy a hálózat létrehozta a megosztott szolgáltatások (főként IT-szolgáltatások) online katalógusát, és hogy 2018-ban kísérleti projektet dolgoztak ki a megosztott szolgáltatások használatának és előnyeinek nyomon követésére, amelyet 2019-ben valamennyi megosztott szolgáltatásra kiterjesztettek;

17. megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2018-ban némi előrelépés történt a SYSPER II (a Bizottság által kifejlesztett humánerőforrás-gazdálkodási eszköz) bevezetésével kapcsolatban, és 2018-ban öt további ügynökség csatlakozott hozzá; megjegyzi azonban, hogy a végrehajtás előrehaladása változó, mivel a projekt összetett és minden ügynökségnek megvannak a maga sajátosságai; ezért felkéri a Bizottságot, hogy segítsen biztosítani az eszköz megfelelő használatát; megjegyzi továbbá, hogy kielégítő előrelépés történt az e-közbeszerzés bevezetésével kapcsolatban; megjegyzi azonban, hogy számos ügynökségnél még folyamatban van a Bizottság által kidolgozott elektronikus számlázási eszközök bevezetése;

18. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy csak egy uniós ügynökség, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala tesz közzé fenntarthatósági jelentést; felhívja az ügynökségeket, hogy teljes mértékben építsék be a fenntarthatóságot jelentéstételi információikba, tegyenek közzé fenntarthatósági jelentéseket, amelyek kiterjednek mind a szervezet működésére, mind a végrehajtott műveletekre, és ellenőrzés révén biztosítsák a fenntarthatósági jelentések megbízhatóságát;

19. hangsúlyozza, hogy az uniós ügynökségeknek tevékenységeik ellátása közben figyelmet kell fordítaniuk az uniós joggal való összeegyeztethetőség biztosítására, az arányosság elvének betartására, valamint a belső piacra vonatkozó alapelveknek való megfelelésre;

20. ösztönzi az ügynökségeket, hogy folytassák a szolgáltatásaik digitalizálására irányuló koherens politika kidolgozását;

Személyzeti politika

21. megállapítja, hogy a 32 decentralizált ügynökség 2018-ban összesen 7626 tisztviselőt, szerződéses alkalmazottat és kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztatott (2017-ben 7324-et), ami az előző évhez képest 3,74%-os növekedést jelent;

22. megjegyzi, hogy 2018-ban a felső vezetés szintjén 6 ügynökség kiegyensúlyozott, 4 ügynökség pedig jó egyensúlyt ért el a nemek között, de 14 ügynökségnél kiegyensúlyozatlan volt a képviselet (az egyiknél csak a férfiak voltak képviselve); felhívja az ügynökségeket, hogy fokozzák a vezető beosztású alkalmazottak körében a nemek közötti egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseiket;

23. megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban az igazgatótanácsokban 3 ügynökség kiegyensúlyozott, 6 ügynökség pedig jó egyensúlyt ért el a nemek között, de 21 ügynökségnél kiegyensúlyozatlan volt a képviselet (az egyiknél csak a férfiak voltak képviselve); kéri a tagállamokat és az igazgatótanácsokban részt vevő érintett szervezeteket, hogy képviselőik e testületekbe történő kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti jobb egyensúly biztosításának szükségességét;

24. megállapítja, hogy csak egyetlen ügynökség, az ESMA számolt be a nemek közötti egyensúlyról mind a felső vezetés, mind az igazgatótanács tekintetében; üdvözli ezt az eredményt, és arra ösztönzi a többi ügynökséget, hogy kövessék ezt a jó példát;

25. tudomásul veszi az ügynökségek által a felső vezetésben és az igazgatótanácsokban a nemek közötti egyensúlyról nyújtott tájékoztatást, valamint néhány ügynökség azon megjegyzését, hogy az ügyvezető igazgatón kívül nem rendelkeznek felső vezetéssel; e tekintetben kéri az ügynökségeket, hogy a jövőben ismertessék a vezetői személyzet valamennyi kategóriájára vonatkozó adatokat;

26. ösztönzi az ügynökségeket egy olyan hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozására, amely a személyzetük munka és magánélet közötti egyensúlyára, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a megkülönböztetésmentességre, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élők felvételére és integrációjára összpontosít;

27. tudomásul veszi a számvevőszéki jelentés azon következtetését, hogy – miután 2017-ben gyors felülvizsgálatot végzett arról, hogy az ügynökségek hogyan hajtották végre a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó létszámterveikben a személyzet 5%-os csökkentésére tett kötelezettségvállalást – az 5%-os csökkentést végrehajtották, bár némi késéssel;

28. megjegyzi, hogy egyes ügynökségek nem rendelkeznek elegendő személyzettel, különösen ha úgy kapnak új feladatokat, hogy azok végrehajtásához nem rendelnek további személyzetet; a mentesítésért felelős hatóság különös aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes ügynökségek nehézségekkel szembesülnek a képzett személyzet bizonyos besorolási fokozatokban történő alkalmazása terén, ami akadályozza az ügynökségek általános teljesítményét és külső szereplők foglalkoztatását teszi szükségessé;

29. elismeri a zaklatásmentes környezet megteremtése érdekében az ügynökségek által tett lépéseket, például a személyzetnek és a vezetésnek nyújtott kiegészítő képzést, valamint a bizalmas tanácsadók intézményének bevezetését; ösztönzi azokat az ügynökségeket, amelyek még nem tettek ilyen lépéseket, hogy tegyenek ilyeneket; és ösztönzi azokat az ügynökségeket, amelyekhez zaklatással kapcsolatos panaszokat nyújtottak be, hogy kezeljék prioritásként ezeket;

30. megállapítja, hogy az ügynökségek folyamatosan nyomon követik és értékelik személyzetük létszámát, valamint a további emberi és pénzügyi erőforrások tekintetében felmerülő szükségleteiket, és szükség esetén benyújtják vonatkozó kérelmeiket; elismeri, hogy e kérelmeket egy tágabb, intézményközi folyamat keretében kell kezelni, hogy az erőforrások szintje megfeleljen az ügynökségek feladatainak és felelősségi köreinek;

31. hangsúlyozza a személyzet jóllétét célzó politika fontosságát; hangsúlyozza, hogy az ügynökségeknek tisztességes, minőségi munkakörülményeket kell biztosítaniuk minden alkalmazottjuk számára;

32. megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ellenőrzési mintákban szereplő kifizetések arra utalnak, hogy a saját személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet hiányát időnként az ügynökségek helyiségeiben dolgozó külső személyzettel (különösen IT-tanácsadókkal) kompenzálják, ami szerződéses és ideiglenes személyzet igénybevételét jelenti; megjegyzi, hogy öt ügynökség nyilvántartásba vett munkaerő-kölcsönző ügynökségek által biztosított ideiglenes munkavállalókat alkalmazott, de nem tartotta be a 2008/104/EK irányelvben[8] és a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott szabályokat (például az ideiglenes munkavállalók munkafeltételeire vonatkozóan); megjegyzi, hogy három ügynökség informatikai és egyéb tanácsadási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéseket alkalmazott, amelyeket úgy alakítottak ki és/vagy hajtottak végre, hogy azok a gyakorlatban kölcsönzött munkavállalók megbízását eredményezhetik egyértelműen meghatározott szolgáltatások vagy termékek nyújtása helyett, ahogy azt a 2008/104/EK irányelv[9], a személyzeti szabályzat, valamint a szociális és foglalkoztatási szabályok előírják, ezáltal jogi és hírnévvel kapcsolatos kockázatoknak téve ki ezeket az ügynökségeket; felhívja a hálózatot egy olyan általános politika bevezetésére, amely kizárja az állandó személyzet költségesebb külső tanácsadókkal való helyettesítését;

33. aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapításait, amelyek szerint egyes ügynökségeknél a kölcsönzött munkaerőt rosszabb alkalmazási feltételek mellett foglalkoztatják, mint a közvetlenül az ügynökség által foglalkoztatottakat; emlékeztet arra, hogy a 2008/104/EK irányelv és több nemzeti munkaügyi törvény értelmében a kölcsönzött munkaerőt ugyanolyan alkalmazási feltételek mellett kell foglalkoztatni, mint a közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás által foglalkoztatottakat; felhívja az érintett ügynökségeket, hogy vizsgálják meg a kölcsönzött munkaerő alkalmazási feltételeit, és biztosítsák, hogy azok összhangban legyenek az uniós és a tagállami munkajogi rendelkezésekkel;

34. megjegyzi, hogy az uniós ügynökségeknél nagyon alacsony a visszaélést bejelentő személyek száma, ami olyan aggályokat vet fel, hogy a személyzet nem ismeri a meglévő szabályokat, vagy nem bízik a rendszerben; felszólít valamennyi uniós ügynökség visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó politikáinak az (EU) 2019/1937 irányelvvel[10] való összehangolására; sürgeti az ügynökségeket, hogy ténylegesen használják ki a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályaikat vagy iránymutatásaikat; és felhívja azokat az ügynökségeket, amelyeknél az ilyen szabályok elfogadása még folyamatban van, hogy haladéktalanul fogadják el azokat;

 

35. felhívja valamennyi ügynökséget, hogy tegyék közzé személyzeti fluktuációjuk éves szintjét és a betegszabadságok miatti átlagos hiányzás szintjét, és az ügynökségek közötti összehasonlíthatóság érdekében egyértelműen tüntessék fel azokat az álláshelyeket, amelyek az érintett év december 31-én be vannak töltve;

36. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy az ügynökségeknél dolgozó személyzet földrajzi kiegyensúlyozottságának biztosítása érdekében vizsgálja felül a különböző tagállamokban dolgozó személyzet fizetésre alkalmazott együtthatója kiszámításának módját;

37. aggodalommal állapítja meg, hogy a személyzet fizetésére alkalmazott alacsony korrekciós együtthatók nehéz helyzeteket teremtenek, amelyek akadályozhatják az ügynökségeket abban, hogy eredményesen elláthassák napi feladataikat és nagyfokú személyzeti fluktuációhoz vezethetnek; hangsúlyozza, hogy azoknak az ügynökségeknek, amelyek olyan országokban működnek, ahol alacsony korrekciós együttható alkalmazandó, kiegészítő intézkedések, például európai iskolák és más létesítmények létrehozása formájában további támogatást kell kapniuk a Bizottságtól annak érdekében, hogy vonzóbbak legyenek a jelenlegi és a jövőbeli személyzet számára; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a bérkorrekciós együtthatók jövőbeli alkalmazásának hatását és megvalósíthatóságát;

38. megállapítja, hogy a legtöbb ügynökség nem teszi közzé álláshirdetéseit az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) honlapján; tudomásul veszi a magas fordítási költségekkel kapcsolatos aggályokat; üdvözli e tekintetben a hálózat által elindított ügynökségközi állásportált, és felhívja az ügynökségeket, hogy használják ki a platform által nyújtott előnyöket;

39. arra ösztönzi az alapvető jogokra vonatkozó stratégiával nem rendelkező uniós ügynökségeket, hogy mérlegeljék egy ilyen stratégia elfogadását, beleértve az alapvető jogokra való utalást egy olyan magatartási kódexben, amely meghatározhatná alkalmazottainak kötelezettségeit és a számukra nyújtandó képzést; javasolja hatékony megelőzési politikák végrehajtását és hatékony eljárások kialakítását a zaklatási problémák rendezése érdekében;

Közbeszerzés

40. aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint hiányosságok mutatkoztak a vállalkozóktól, a külső tanácsadástól és a kölcsönzött munkaerőtől való túlzott függőséggel, a nem megfelelő odaítélési kritériumok alkalmazásával, valamint a kirívóan alacsony számú ajánlattevővel észszerű indokolás nélkül kötött szerződésekkel kapcsolatban; megjegyzi, hogy számos ügynökség széles körben kiszervezte a rendszeres tevékenységeket és esetenként a fő üzleti tevékenységeket, ezáltal gyengítve a szerződések végrehajtásával kapcsolatos belső szakértelmet és annak ellenőrzését, illetve a közbeszerzési eljárás bizonyos hiányosságai akadályozhatják a tisztességes versenyt és a legjobb ár-érték arány elérését; a szerződések odaítélése során megfelelő ár-minőség arány elérését, a keretszerződések optimális kialakítását, indokolt közvetítői szolgáltatásokat és részletes keretszerződések alkalmazását ajánlja; megjegyzi, hogy hat ügynökség esetében gyengék voltak az informatikai karbantartásra és berendezésekre vonatkozó keretszerződések feltételei, mivel lehetővé tették az azokban kifejezetten nem említett és a kezdeti versenyeljárás tárgyát nem képező tételek beszerzését, valamint lehetővé tették a szerződő fél számára, hogy a más beszállítóktól vásárolt tételek árára felárat számítson fel; megjegyzi, hogy bár az ügynökségeknek nincs hatáskörük az alapvető szerződéses megállapodások módosítására, az ezekhez kapcsolódó előzetes ellenőrzések során nem ellenőrizték a szerződő fél által felszámított felárak pontosságát; felhívja az Unió összes ügynökségét és szervét, hogy szigorúan tartsák be a közbeszerzési szabályokat; kiemeli, hogy a digitalizáció hatalmas lehetőséget jelent az ügynökségek számára arra, hogy fokozzák hatékonyságukat és átláthatóságukat, többek között a közbeszerzés területén is; ezért felhívja az összes ügynökséget és szervet az elektronikus pályáztatás, benyújtás, számlázás és űrlapok gyors véglegesítésére és megvalósítására a közbeszerzés terén; kéri a Bizottságot és az ügynökségeket, hogy sürgős ügyként foglalkozzanak a közbeszerzést végző csoportokat érintő szükséges korrekciókkal, figyelembe véve, hogy a probléma régóta fennáll, és azt rendszerszinten kell kezelni;

41. úgy véli, hogy az Unió ügynökségeinek, szerveinek és intézményeinek példát kell mutatniuk az átláthatóság tekintetében; ezért szorgalmazza a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt szerződések teljes listájának nyilvánosságra hozatalát, a jogszabályban előírt 15 000 EUR értékhatár alattiakat is beleértve;

42. megjegyzi, hogy a decentralizált ügynökségek és egyéb szervek a nyolc uniós közös vállalkozással együtt a közös közbeszerzési eljárások fokozott alkalmazása révén nagyobb adminisztratív hatékonyságot és méretgazdaságosságot szorgalmaznak; megjegyzi azonban, hogy a kedvező tendencia ellenére a közös közbeszerzési eljárások kiírására irányuló kísérletek – többek között a nem megfelelő piacelemzések miatt – nem mindig voltak sikeresek;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

43. megjegyzi, hogy 2019. április 2-án a Parlament Petíciós Bizottságának kérésére munkaértekezletet szerveztek „Összeférhetetlenségek: feddhetetlenség, elszámoltathatóság és átláthatóság az uniós intézményekben és ügynökségekben” cím alatt, amelynek során ismertették „Az összeférhetetlenségek és az uniós ügynökségek” című, hamarosan elkészülő tanulmány előzetes megállapításait; sajnálja, hogy a tanulmány, amelynek ismertetésére 2019 júliusában került volna sor, csak 2020 januárjában jelent meg; megjegyzi, hogy a tanulmány átfogó áttekintést és elemzést nyújt a különböző ügynökségek összeférhetetlenségi politikáiról, valamint ajánlásokat tesz az ügynökségek összeférhetetlenségi politikáinak jobb ellenőrzésével kapcsolatban; felhívja a hálózatot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az összeférhetetlenségi rendeletek és politikák alkalmazásával kapcsolatos fejleményekről és e rendeletek és politikák lehetséges változásairól;

44. aggodalommal állapítja meg, hogy nem minden uniós ügynökség és szerv tette közzé honlapján igazgatósági tagjai, ügyvezetése és a kirendelt nemzeti szakértők érdekeltségi nyilatkozatait; sajnálatosnak tartja, hogy egyes ügynökségek még mindig az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatokat tesznek közzé; kiemeli, hogy nem az igazgatótanácsi tagok és a vezetők feladata annak kinyilvánítása, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség; szorgalmazza az érdekeltségi nyilatkozatok egységes modelljének kidolgozását, amelyet minden ügynökségnek alkalmaznia kell; hangsúlyozza egy olyan független etikai szerv létrehozásának fontosságát, amely valamennyi uniós intézménynél, ügynökségnél és szervnél értékeli az összeférhetetlenséggel és a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos helyzeteket; sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden kirendelt nemzeti szakértő tegye közé saját érdekeltségi nyilatkozatát és önéletrajzát az adott ügynökség honlapján;

45. megismétli, hogy a nem kellően részletes összeférhetetlenségi politika az ügynökség hitelvesztését eredményezheti; fenntartja, hogy e politikák kiindulópontja a rendszeres és kellően részletes érdekeltségi nyilatkozatok benyújtása; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a pozitív érdekeltségi nyilatkozatok felé való elmozdulás az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatok helyett átfogóbb ellenőrzéseket tenne lehetővé; hangsúlyozza, hogy ezen túlmenően az uniós ügynökségeknek az adott ügynökség méretével és feladataival arányos összeférhetetlenségi átvilágítási mechanizmussal is rendelkezniük kellene;

46. felhívja valamennyi ügynökséget, hogy vegyen részt az érdekképviselők átláthatósági nyilvántartásáról szóló intézményközi megállapodásban, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament jelenleg tárgyal;

47. sajnálatosnak tartja, hogy még mindig nincsenek világos iránymutatások és egységes politika a forgóajtó-jelenség problémájával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ez a kérdés kulcsfontosságú, különösen az ágazati együttműködést folytató ügynökségek esetében; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon szigorúbb szabályokról, jobb ellenőrzésekről és világosabb iránymutatásokról a távozó személyzetre vonatkozó várakozási időszakokkal és más, forgóajtó-jelenséggel összefüggő intézkedésekkel kapcsolatban;

48. üdvözli, hogy a legtöbb ügynökség – az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA) kivételével – rendelkezik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására vonatkozó iránymutatásokkal; megjegyzi azonban, hogy a CdT iránymutatásokat tervez életbe léptetni, és az eu-LISA belső szabályokat fog kidolgozni a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozóan, és törekedni fog azok 2020-ban történő elfogadására;

49. ismét hangsúlyozza azon aggodalmát, hogy a bevételeiket nagyrészt az ágazatoktól díj formájában beszedő ügynökségek jobban ki vannak téve az összeférhetetlenség és szakmai függetlenségük veszélyeztetése kockázatának; felhívja az ügynökségeket és a Bizottságot, hogy csökkentsék az ágazati díjaktól való függőségüket;

50. újólag felhívja az ügynökségeket, hogy hajtsanak végre átfogó és horizontális politikát az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, és bevált gyakorlatként, valamint az összeférhetetlenség minden formájának nyomon követésére és megelőzésére szolgáló példamutató rendszerként vegyék alapul az ECHA függetlenségi politikáját; arra ösztönzi az összes ügynökséget, hogy állítsanak fel összeférhetetlenségi tanácsadó bizottságokat;

Belsőkontroll-rendszerek

51. tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az intézményközi szerződések alkalmazásakor az ügynökségek továbbra is felelősek a közbeszerzési elvek konkrét beszerzésekre való alkalmazásáért, és hogy az ügynökségek belső ellenőrzéseinek biztosítaniuk kell azok tiszteletben tartását;

52. megjegyzi, hogy 2018 végéig 29 ügynökség igazgatótanácsa fogadta el a Bizottság felülvizsgált belső ellenőrzési keretrendszerét, és hogy 15 ügynökség be is számolt annak végrehajtásáról; felszólít a Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerének valamennyi ügynökség általi elfogadására és végrehajtására egyrészt a belsőkontroll-standardok legmagasabb szintű nemzetközi normákhoz való hozzáigazítása, másrészt annak biztosítása érdekében, hogy a belsőkontroll-mechanizmusok hatékonyan és eredményesen támogassák a döntéshozatalt;

53. megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint néhány ügynökség nem rendelkezik olyan politikával, amely meghatározná érzékeny funkcióit és a kapcsolódó kockázatcsökkentő kontrollokat (amelyek célja az lenne, hogy elfogadható szintre csökkentsék a személyzetre ruházott hatáskörrel való visszaélés kockázatát, és amelyeknek a belső kontroll standard elemét kellene képezniük); ezért sürgeti ezeket az ügynökségeket, hogy fogadjanak el ilyen politikákat;

Egyéb megjegyzések

54. megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a korábbi londoni székhelyű ügynökségeket (az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot (EBH) és az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA)) 2019-ben elköltöztették az Egyesült Királyságból, és beszámolójuk tartalmazza a kapcsolódó költözési költségekre képzett céltartalékokat; megjegyzi továbbá, hogy az EMA esetében a Számvevőszék utalt az ügynökség bérleti szerződését követő fejleményekre, valamint az Anglia és Wales Legfelsőbb Bírósága által hozott ítéletre; rámutat az új bérletijog-átruházási szerződés megkötését követően fennmaradó 465 000 000 EUR függő kötelezettségre, valamint az ügynökség áthelyezését követően a teljes személyzet elvesztésével kapcsolatos bizonytalanságra; aggodalommal jegyzi meg továbbá, hogy a Számvevőszék mindkét ügynökség esetében utalt a bevételek lehetséges csökkenésére az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően;

55. üdvözli a Számvevőszék „Jelentés a fenntarthatóságról: Az uniós intézmények és ügynökségek számbavétele” című gyorsvizsgálatát; megismétli annak megállapításait, amelyek szerint az összegyűjtött, illetve közzétett információk elsősorban arra vonatkoznak, hogy miként érinti a szervezetek működése a fenntarthatóságot (például a belső papír- vagy vízfelhasználás révén), nem pedig arra, hogy miként vették figyelembe a fenntarthatóságot az átfogó stratégiájukban és műveleteikben; hangsúlyozza, hogy ez a belső tényezőkre összpontosító jelentéstétel nem ragadja meg az adott szervezet szempontjából leginkább lényeges kérdéseket; felhívja az összes ügynökséget, hogy vegyék számba a működésük által a fenntarthatóságra gyakorolt káros hatásokat, és strukturálisan építsék be ezeket az információkat fenntarthatósági jelentéseikbe;

56. határozottan ösztönzi az ügynökségeket, hogy hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait;

57. hangsúlyozza annak mielőbbi szükségességét, hogy az ügynökségek összpontosítsanak kutatásaik és munkájuk eredményeinek terjesztésére a lakosság körében, és szólítsák meg a nyilvánosságot a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet működésükre; emlékeztet arra, hogy a polgárok még a működésük helye szerinti országokban sem tájékozottak az ügynökségekről; kéri az ügynökségeket, hogy eredményesebben és gyakrabban lépjenek kapcsolatba az emberekkel;

 58. hangsúlyozza az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének az ügynökségek felépítésére, műveleteire és elszámolásaira gyakorolt lehetséges negatív hatásait, különösen ami a közvetlen hozzájárulások csökkenését illeti; sürgeti a Bizottságot, hogy rendkívüli gondossággal járjon el az ügynökségekkel kapcsolatos kockázatmegelőzés és kockázatcsökkentés kezelése során;

59. üdvözli az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrehozását, amelynek alapító rendelete 2018 márciusában lépett hatályba, és amely 2019 októberében kezdte meg működését; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre e hatóság létrehozásához; kitart amellett, hogy ezt a finanszírozást ne az egyéb – foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó – ügynökségeknek juttatott források és költségvetési sorok átcsoportosításával érjék el, és hogy az Európai Munkaügyi Hatóságnak – új szerv lévén – új erőforrásokra van szüksége a zökkenőmentes működéshez; különösen hangsúlyozza, hogy az ELA felállítása nem eredményezheti az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) forrásainak és képességeinek csökkentését, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós polgárok munkavállalói mobilitásának megkönnyítésében, valamint szolgáltatásokat és partnerségeket kínál az álláskeresők és a munkaadók, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a helyi hatóságok számára; ezért hangsúlyozza, hogy egyértelmű és különálló költségvetési sorokat kell fenntartani mind az Európai Munkaügyi Hatóság, mind az EURES számára;

60. rámutat, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság segíteni fog a munkavállalói mobilitásra és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok hatékony és tisztességes végrehajtásának biztosításában, segíteni fogja a nemzeti hatóságokat e szabályok érvényesítésében, és megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások számára a belső piac előnyeinek kihasználását; úgy véli, hogy bár a négy ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop), Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), Európai Képzési Alapítvány (ETF) és Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)) túlnyomórészt kutatásközpontú, hasznosan támogathatnák és hozzájárulhatnának az ELA munkájához;

61. kiemeli, hogy az ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságához elengedhetetlen az átláthatóság és az, hogy a polgárok tisztában legyenek a létezésükkel; úgy véli, hogy az ügynökségek forrásainak és adatainak könnyű hozzáférhetősége kiemelkedő fontosságú; felszólít ezért annak értékelésére, hogy jelenleg hogyan mutatják be és teszik elérhetővé az adatokat és a forrásokat, valamint hogy a polgárok milyen mértékben találják azokat könnyen azonosíthatónak, felismerhetőnek és hasznosíthatónak;

62. javasolja, hogy valamennyi ügynökség összpontosítson a nyilvános kommunikációra és a nyilvánosságra, mivel létezésüket és tevékenységeiket a polgárok gyakran nem ismerik el;

63. arra ösztönzi az uniós ügynökségeket, hogy mérlegeljék egy alapvető jogokra vonatkozó stratégia elfogadását, beleértve az alapvető jogokra való utalást egy olyan magatartási kódexben, amely meghatározhatná alkalmazottainak kötelezettségeit és a számukra nyújtandó képzést; ösztönzi az alapvető jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértés feltárását és bejelentését szavatoló mechanizmusok kialakítását, amelyek egyúttal azt is biztosítják, hogy az érintett ügynökség főbb szervei mielőbb tudomást szerezzenek az ilyen jellegű jogsértések kockázatáról; ösztönzi az alapvető jogokat érintő fenyegetések haladéktalan elhárítása, valamint az alapjogi politika szervezeten belüli folyamatos fejlesztése érdekében adott esetben egy alapjogi tisztviselői tisztség létrehozását, amely tisztviselő (a többi alkalmazottal szembeni bizonyos fokú függetlenség biztosítása érdekében) az igazgatótanácsnak tartozna közvetlen jelentéstételi kötelezettséggel; ösztönzi rendszeres párbeszéd kialakítását az alapjogi kérdésekről a civil társadalmi szervezetekkel és az érintett nemzetközi szervezetekkel; ösztönzi az alapjogok betartásának alapfeltételként történő meghatározását azon együttműködések esetében, amelyeket az érintett ügynökség külső szereplőkkel – különösen a nemzeti közigazgatások operatív szintű együttműködésben részt vevő tagjaival – alakít ki;

64. ösztönzi a bel- és igazságügy területén működő valamennyi ügynökséget, hogy környezeti teljesítményük javítása érdekében fontolják meg a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) keretében történő nyilvántartásba vételt;

o

o  o

65. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az e mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, valamint Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

 


 

 

VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (23.1.2020)

<CommissionInt>a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>az európai uniós ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és kontroll</Titre>

<DocRef>(2019/2098(DEC))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Tomáš Zdechovský</Depute>

 

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. kiemeli, hogy a decentralizált ügynökségek fontos szerepet játszanak az uniós szakpolitikák előkészítésében és végrehajtásában, különösen a technikai, tudományos, operatív, illetve szabályozói feladatok ellátása terén; ebben az összefüggésben nagyra értékeli a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozó négy ügynökség (Cedefop, Eurofound, EU-OSHA és Európai Képzési Alapítvány [ETF]) által végzett munka jelentőségét és minőségét;

2. elégedetten állapítja meg, hogy az Európai Számvevőszék uniós ügynökségekről szóló, 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentése szerint a Számvevőszék valamennyi ügynökség számláinak megbízhatóságáról korlátozás nélküli ellenőri véleményt adott ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék valamennyi ügynökségre vonatkozóan korlátozás nélküli ellenőri véleményt adott ki az éves beszámolók alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék az EASO kivételével valamennyi ügynökségre vonatkozóan korlátozás nélküli ellenőri véleményt adott ki az éves beszámolók alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

3. üdvözli a Bizottságnak a foglalkoztatás és a szociális politika területén működő uniós ügynökségekről (EUROFOUND, CEDEFOP, ETF és EU-OSHA) szóló, 2019-ben közzétett értékelő jelentését az ügynökségek relevanciájáról, hatékonyságáról, koherenciájáról és uniós hozzáadott értékéről; hangsúlyozza, hogy a Bizottság számos javításra szoruló területet azonosított, de értékelő jelentése összességében igen pozitív, és megállapítja, hogy az ügynökségek feladataikat magas hozzáadott értékkel és ár-érték arány mellett látták el, valamint hogy munkájuk releváns és hasznos volt az érdekelt felek számára;

4. üdvözli és ösztönzi az ügynökségek közötti együttműködést az uniós ügynökségek hálózatának (EUAN) keretében és azon túl, mivel ez a hálózat fontos szerepet játszik a lehetséges hatékonyságnövelések azonosításában és előmozdításában, a hozzáadott érték növelésében, valamint az ügynökségek és az érintett érdekelt felek közötti hatékony kommunikáció biztosításában; nagyra értékeli és ösztönzi a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozó ügynökségek közötti, a szinergiát, a kiegészítő jelleget és az erőforrások megosztását szolgáló szoros együttműködést;

5. ezzel összefüggésben elismeri az ügynökségek által az információcsere és az együttműködés terén elért eredményeket, és hangsúlyozza, hogy további intézkedésekre és jobb együttműködésre van szükség a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése és az ügynökségek közötti erősebb szinergiák elérése érdekében; méltányolja, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügynökség teljesítette célkitűzéseit és munkaprogramját, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő személyzetet és pénzügyi forrást biztosítsanak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy munkaprogramjaik végrehajtását nagyon magas teljesítési arány mellett folytassák; felszólítja az uniós ügynökségek hálózatát, hogy dolgozzon ki egy arra irányuló általános politikát, hogy az állandó személyzetet ne helyettesítsék költségesebb külső tanácsadókkal;

6. javasolja, hogy valamennyi ügynökség fogadja el és hajtsa végre a Bizottság belsőkontroll-keretét, amely biztosítja a belső ellenőrzési standardoknak a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal való összehangolását;

7. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által az uniós ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében tett észrevételek többsége a korábbi évekhez hasonlóan a közbeszerzési eljárások hiányosságaira vonatkozik; ösztönzi az ügynökségeket, hogy javítsák tovább közbeszerzési eljárásaikat, és biztosítsák a közbeszerzések teljes körű szabályszerűségét és legjobb értékarányát; megjegyzi, hogy a Számvevőszék hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tekintetében tett észrevételei a szerződő felektől, a külső tanácsadástól és a kölcsönmunkaerőtől való túlzott függőségre utalnak;

8. elismeri az ügynökségek által az e-közbeszerzés bevezetése terén elért előrehaladást;

9. támogatja a Számvevőszék azon következtetését, hogy a keretszerződések alkalmazása nem akadályozhatja a tisztességes és versenyen alapuló közbeszerzési eljárást, és hogy az árversenynek figyelembe kell vennie az összes főbb árelemet; úgy véli, hogy a piacelemzésen és a közös eljárás megvalósíthatóságának bizonyítékán alapuló közös közbeszerzési eljárások vagy intézményközi keretszerződések segíthetnek az ügynökségeknek hatékonyabbá válni és méretgazdaságosságot elérni, és különösen hasznosak lehetnek az újonnan létrehozott ügynökségek, például az Európai Munkaügyi Hatóság számára;

10. üdvözli az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrehozását, amelynek alapító rendeletét 2018 márciusában terjesztették elő, és amely 2019 októberében kezdte meg működését; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre e hatóság létrehozásához; kitart amellett, hogy ezt a finanszírozást ne az egyéb – foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó – ügynökségeknek juttatott források és költségvetési sorok átcsoportosításával érjék el, és hogy az Európai Munkaügyi Hatóságnak – új szerv lévén – új erőforrásokra van szüksége a zökkenőmentes működéshez; különösen hangsúlyozza, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság felállítása nem eredményezheti az EURES forrásainak és képességeinek csökkentését, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós polgárok munkavállalói mobilitásának megkönnyítésében, valamint szolgáltatásokat és partnerségeket kínál az álláskeresők és a munkaadók, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a helyi hatóságok számára; ezért hangsúlyozza, hogy egyértelmű és különálló költségvetési sorokat kell fenntartani mind az Európai Munkaügyi Hatóság, mind az EURES számára;

11. rámutat, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság segíteni fog a munkavállalói mobilitásra és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok hatékony és tisztességes végrehajtásának biztosításában, segíteni fogja a nemzeti hatóságokat e szabályok érvényesítésében, és megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások számára a belső piac előnyeinek kihasználását; úgy véli, hogy bár a négy ügynökség (EUROFOUND, CEDEFOP, ETF és EU-OSHA) túlnyomórészt kutatásközpontú, hasznosan támogathatnák és hozzájárulhatnának az Európai Munkaügyi Hatóság munkájához.

12. kiemeli, hogy demokratikus elszámoltathatóságukhoz elengedhetetlen az átláthatóság és az, hogy a polgárok tisztában legyenek az ügynökségek létezésével; úgy véli, hogy az ügynökségek forrásainak és adatainak használhatósága és könnyű hozzáférhetősége kiemelkedő fontosságú; kéri ezért annak értékelését, hogy jelenleg hogyan mutatják be és teszik elérhetővé az adatokat és a forrásokat, valamint hogy a polgárok milyen mértékben találják azokat könnyen azonosíthatónak, felismerhetőnek és hasznosíthatónak;

13. javasolja, hogy valamennyi ügynökség összpontosítson a nyilvános kommunikációra és a nyilvánosságra, mivel létezésüket és tevékenységeiket a polgárok gyakran nem ismerik el;

14. arra ösztönzi az uniós ügynökségeket, hogy mérlegeljék egy alapvető jogokra vonatkozó stratégia elfogadását, beleértve az alapvető jogokra való utalást egy olyan magatartási kódexben, amely meghatározhatná alkalmazottaik kötelezettségeit és a számukra nyújtandó képzést; az alapvető jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértés feltárását és bejelentését szavatoló mechanizmusok kialakítását, amelyek egyúttal azt is biztosítják, hogy az érintett ügynökség főbb szervei mielőbb tudomást szerezzenek az ilyen jellegű jogsértések kockázatáról; az alapvető jogokat érintő fenyegetések haladéktalan elhárítása, valamint az alapjogi politika szervezeten belüli folyamatos fejlesztése érdekében adott esetben az alapjogi tisztviselői tisztség létrehozását, amely tisztviselő – a többi alkalmazottal szembeni bizonyos fokú függetlenség biztosítása érdekében – az igazgatótanácsnak tartozna közvetlen jelentéstételi kötelezettséggel; rendszeres párbeszéd kialakítását a civil társadalmi szervezetekkel és az érintett nemzetközi szervezetekkel az alapjogi kérdésekről; az alapjogok betartásának alapfeltételként történő meghatározását azon együttműködések esetében, amelyeket az érintett ügynökség külső szereplőkkel – különösen a nemzeti közigazgatások operatív szintű együttműködésben részt vevő tagjaival – alakít ki.

 


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.1.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

46

6

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marc Angel, Gabriele Bischoff, Vilija Blinkevičiūtė, Milan Brglez, Jane Brophy, Sylvie Brunet, David Casa, Leila Chaibi, Özlem Demirel, Jarosław Duda, Estrella Durá Ferrandis, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Nicolaus Fest, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Helmut Geuking, Elisabetta Gualmini, Alicia Homs Ginel, France Jamet, Agnes Jongerius, Ádám Kósa, Stelios Kympouropoulos, Katrin Langensiepen, Elena Lizzi, Radka Maxová, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Matthew Patten, Kira Marie Peter-Hansen, Alexandra Louise Rosenfield Phillips, Dragoş Pîslaru, Manuel Pizarro, Miroslav Radačovský, Dennis Radtke, Elżbieta Rafalska, Guido Reil, Daniela Rondinelli, Monica Semedo, Eugen Tomac, Romana Tomc, Yana Toom, Nikolaj Villumsen, Marianne Vind, Maria Walsh, Stefania Zambelli, Tatjana Ždanoka, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Alex Agius Saliba, Marc Botenga, Antonius Manders, Bill Newton Dunn, Sara Skyttedal, Marie-Pierre Vedrenne, Anna Zalewska

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

46

+

ECR

Lucia Ďuriš Nicholsonová, Helmut Geuking, Elżbieta Rafalska, Anna Zalewska

GUE/NGL

Marc Botenga, Leila Chaibi, Özlem Demirel, Nikolaj Villumsen

NI

Miroslav Radačovský, Daniela Rondinelli

PPE

David Casa, Jarosław Duda, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Ádám Kósa, Stelios Kympouropoulos, Antonius Manders, Dennis Radtke, Sara Skyttedal, Eugen Tomac, Romana Tomc, Maria Walsh, Tomáš Zdechovský

RENEW

Jane Brophy, Sylvie Brunet, Radka Maxová, Bill Newton Dunn, Dragoş Pîslaru, Monica Semedo, Yana Toom, Marie-Pierre Vedrenne

S&D

Alex Agius Saliba, Marc Angel, Gabriele Bischoff, Vilija Blinkevičiūtė, Milan Brglez, Estrella Durá Ferrandis, Elisabetta Gualmini, Alicia Homs Ginel, Agnes Jongerius, Manuel Pizarro, Marianne Vind

VERTS/ALE

Katrin Langensiepen, Kira Marie Peter-Hansen, Alexandra Louise Rosenfield Phillips, Tatjana Ždanoka

 

6

-

ID

Nicolaus Fest, France Jamet, Elena Lizzi, Guido Reil, Stefania Zambelli

NI

Lefteris Nikolaou-Alavanos

 

1

0

NI

Matthew Patten

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás


 

 

VÉLEMÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (21.1.2020)

<CommissionInt>a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>az európai uniós ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és kontroll</Titre>

<DocRef>(2019/2098(DEC))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Roberta Metsola</Depute>

 

 

 

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. általános elégedettségét fejezi ki a hatáskörébe tartozó nyolc, operatív, elemző vagy irányítási feladatokat ellátó decentralizált ügynökség (a CEPOL, az EASO, az EMCDDA, az eu-LISA, az Eurojust, az Europol, az FRA és a Frontex) munkájával kapcsolatban, amellyel támogatást nyújtanak az uniós intézmények és tagállamok számára a szakpolitikák végrehajtásához a bel- és igazságügy terén, továbbá költségvetéseik végrehajtásának módjával kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy a bel- és igazságügyi ügynökségek fontos szerepet töltenek be a tagállamoknak a biztonság, a jogérvényesülés és az alapvető jogok terén nyújtott támogatásban és tanácsadásban; megismétli, hogy a bel- és igazságügyi ügynökségek számára megfelelő pénzügyi támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy megbízatásukat teljes mértékben átlátható módon, valamint az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával teljesítsék;

2. üdvözli, hogy a Számvevőszék igazolta valamennyi bel- és igazságügyi ügynökség éves beszámolójának, valamint az e beszámolók alapjául szolgáló bevételek jogszerűségét és szabályszerűségét a 2018. december 31-én lezárt év tekintetében;

3. megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint az elszámolások alapjául szolgáló kifizetések valamennyi ügynökség esetében jogszerűek és szabályszerűek voltak, kivéve az EASO-t, amelyre vonatkozóan a közbeszerzési eljárásokkal és a kapcsolódó kifizetésekkel összefüggő szabálytalanságok miatt a Számvevőszék korlátozott véleményt adott ki; megjegyzi, hogy még 2018 végén is folyamatban voltak azok a korrekciós intézkedések, amelyeket az EASO az irányítási és belsőkontroll-rendszerei kapcsán megfogalmazott, 2017-re vonatkozó számvevőszéki megállapításokra válaszul indított; külön felhívja a figyelmet arra, hogy a 2017-ben meghirdetett álláshelyek többsége 2018 végén még mindig betöltetlen volt; sajnálatosnak tartja, hogy a kifizetések jogszerűsége és szabályszerűsége a kifizetések kezelésére fordított kellő figyelem hiánya miatt csak lassú ütemben javult 2018-ban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy súlyos eljárási hiányosságokból adódóan az EASO 2018-ban lefolytatott egyik jelentős (50 millió eurós) közbeszerzési eljárása során ismét felmerültek szabálytalanságok; elismeri, hogy az új ügyvezető igazgató már tett lépéseket az EASO irányításának javítása érdekében, és szilárd elkötelezettséget tanúsít az iránt, hogy kiemelt feladatként megoldással szolgáljon az EASO-n belüli szervezeti hiányosságokra; sürgeti az EASO-t, hogy tartson ki e kötelezettségvállalása mellett, valamint rendszeresen tegyen jelentést az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak;

4. úgy véli, hogy a bel- és igazságügyi ügynökségek által kezelt információk érzékenysége szigorú titoktartási politikát követel meg, különösen a személyzet felvétele és irányítása tekintetében; ezzel összefüggésben örvendetesnek tarja, hogy a szerződéses alkalmazottak felvétele helyett az uniós ügynökségek egyre nagyobb számban vesznek fel ideiglenes alkalmazottakat; megjegyzi azonban, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint az uniós ügynökségek körében horizontális tendencia az informatikai tanácsadói szerepekben foglalkoztatott külső személyzet alkalmazásához való visszatérés; felszólít arra, hogy a bel- és igazságügy területén csökkentsék a külső munkaerő felvétele kapcsán fennálló e függőséget, és a lehető legnagyobb mértékben internalizálják az informatikai szoláltatásokat, tekintve, hogy a különleges személyes adatok védelmére nézve a túlzott mértékű kiszervezés komoly kockázatot rejt magában;

5. megjegyzi, hogy a Számvevőszék – a Frontex kivételével – nem fogalmazott meg „figyelemfelhívó bekezdéseket” a bel- és igazságügyi ügynökségekkel kapcsolatban; megjegyzi, hogy a Frontex megfelelő előzetes kontrollok nélkül visszatérített 60 millió EUR összegű, eszközökkel kapcsolatos kiadást; hangsúlyozza, hogy az előzetes kontrollok hiábavalókká válnak, ha a ráfordításokat azok indokoltságának előzetesen ellenőrzése nélkül térítik vissza; megjegyzi továbbá, hogy a Frontex nem végzett utólagos ellenőrzéseket annak érdekében, hogy ellensúlyozza előzetes eljárásának hiányosságait; ezt az eljárási módot problematikusnak tartja, és azonnali intézkedéseket szorgalmaz e probléma megoldása, valamint jövőbeli előfordulásának elkerülése érdekében, kiváltképpen azt figyelembe véve, hogy a Frontex költségvetése az elkövetkező években számottevően nőni fog; sürgeti a Frontexet, hogy vizsgálja felül az eszközökkel kapcsolatos kiadásokra alkalmazott finanszírozási rendszerét, és jelentősen erősítse meg belső kontrolljait annak szavatolása érdekében, hogy a ténylegesen felmerült ráfordítások kerüljenek visszatérítésre;

6. megjegyzi, hogy továbbra is a közbeszerzés jelenti minden uniós decentralizált ügynökségnél – köztük a bel- és igazságügy terén működő ügynökségek esetében is – azt a területet, ahol a legvalószínűbb a hibák előfordulása; kiemeli különösen a szerződések időtartamának jogtalan meghosszabbítását, a keretszerződések és egyedi szerződések közötti pénzügyi következetlenségeket, az egyes szerződő felektől való túlzott függést, valamint a tárgyalásos közbeszerzési eljárások indokolatlan alkalmazását; hangsúlyozza, hogy mivel az ügynökségek közforrásoktól függnek, a közbeszerzés-igazgatás bármely hiányosságának végső soron az ügynökségek hatékonysága és célkitűzéseik megvalósítása látja kárát; felszólítja ezért az érintett bel- és igazságügyi ügynökségeket, nevezetesen a CEPOL-t, az EASO-t, az EMCDDA-t, az eu-LISA-t, az Eurojustot, az Europolt és a Frontexet, hogy az alkalmazandó szabályok betartása érdekében javítsák közbeszerzési eljárásaikat, és ily módon – az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartásával – a gazdaságilag legelőnyösebb beszerzéseket valósítsák meg;

7. az összes bel- és igazságügyi ügynökséget arra ösztönzi, hogy környezeti teljesítményük javítása érdekében fontolják meg az EMAS keretében történő nyilvántartásba vételt;

8. aggodalommal jegyzi meg, hogy a nemek közötti egyensúly terén számos ügynökség komoly hiányosságokkal küzd; hangsúlyozza e helyzet orvoslásának fontosságát, és felszólítja az összes bel- és igazságügyi ügynökséget, hogy törekedjenek az egyensúlyi állapot, valamint a Bizottság által a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumban kitűzött célkitűzések, azaz az alulreprezentált nem legalább 40%-os arányának elérésére;

9. sürgeti valamennyi bel- és igazságügyi ügynökséget, hogy vezessenek be egyértelmű zaklatásellenes szabályzatot a szervezeteiken belüli ilyen jellegű magatartás megelőzése érdekében, az előforduló eseteket pedig minden helyzetben határozottan ítéljék el;


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

13.1.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Konstantinos Arvanitis, Malik Azmani, Nicolas Bay, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Damien Carême, Caterina Chinnici, Tudor Ciuhodaru, Clare Daly, Cornelia Ernst, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Sophia in ‘t Veld, Patryk Jaki, Assita Kanko, Fabienne Keller, Alice Kuhnke, Juan Fernando López Aguilar, Roberta Metsola, Javier Moreno Sánchez, Kostas Papadakis, Nicola Procaccini, Emil Radev, Paulo Rangel, Terry Reintke, Michal Šimečka, Birgit Sippel, Sylwia Spurek, Tineke Strik, Tom Vandendriessche, Bettina Vollath, Ann Widdecombe, Elena Yoncheva

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Damian Boeselager, Patrick Breyer, Delara Burkhardt, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Beata Kempa, Ondřej Kovařík, Kris Peeters, Robert Roos, Miguel Urbán Crespo, Loránt Vincze, Petar Vitanov, Maria Walsh, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Lukas Mandl

 

 



 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

42

+

PPE

Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Lukas Mandl, Roberta Metsola, Kris Peeters, Emil Radev, Paulo Rangel, Loránt Vincze, Maria Walsh, Tomáš Zdechovský

S&D

Delara Burkhardt, Caterina Chinnici, Tudor Ciuhodaru, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Juan Fernando López Aguilar, Javier Moreno Sánchez, Birgit Sippel, Sylwia Spurek, Petar Vitanov, Bettina Vollath, Elena Yoncheva

RENEW

Malik Azmani, Sophia in 't Veld, Fabienne Keller, Ondřej Kovařík, Michal Šimečka

VERTS/ALE

Damian Boeselager, Patrick Breyer, Damien Carême, Alice Kuhnke, Terry Reintke, Tineke Strik

ECR

Lucia Ďuriš Nicholsonová, Patryk Jaki, Assita Kanko, Beata Kempa, Nicola Procaccini

GUE/NGL

Konstantinos Arvanitis, Clare Daly, Cornelia Ernst, Miguel Urbán Crespo

 

5

-

ID

Nicolas Bay, Tom Vandendriessche

ECR

Robert Roos

NI

Kostas Papadakis, Ann Widdecombe

 

0

0

 

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.2.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Matteo Adinolfi, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, Ryszard Czarnecki, José Manuel Fernandes, Luke Ming Flanagan, Isabel García Muñoz, Cristian Ghinea, Monika Hohlmeier, Jean-François Jalkh, Joachim Kuhs, Sabrina Pignedoli, Michèle Rivasi, Nico Semsrott, Angelika Winzig, Lara Wolters, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Grapini, Niclas Herbst, David Lega, Mikuláš Peksa, Ramona Strugariu

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

József Szájer

 


 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

21

+

ECR

Ryszard Czarnecki

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan

NI

Sabrina Pignedoli

PPE

Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, David Lega, József Szájer, Angelika Winzig, Tomáš Zdechovský

RENEW

Olivier Chastel, Cristian Ghinea, Ramona Strugariu

S&D

Caterina Chinnici, Isabel García Muñoz, Maria Grapini, Lara Wolters

VERTS/ALE

Mikuláš Peksa, Michèle Rivasi, Nico Semsrott

 

3

-

ID

Matteo Adinolfi, Jean-François Jalkh, Joachim Kuhs

 

0

0

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] HL C 417., 2019.12.11., 1. o.

[2] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[3] HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

[4] HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

[5] HL L 122., 2019.5.10, 1. o.

[6] Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA), Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), Európai Rendőrakadémia (CEPOL), Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust).

[7] Európai Bankhatóság (EBH), Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA).

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

[9] Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

[10] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

Utolsó frissítés: 2020. május 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat