AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről – 2019. évi éves jelentés

(2019/2126(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 174., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

– tekintettel az Európai Beruházási Bank csoport 2019. évi műveleti tervére, amelyet az EBB honlapján tettek közzé,

– tekintettel az EBB „Felszabadított potenciál” című, 2018. évi tevékenységi jelentésére,

– tekintettel az EBB 2018. évi pénzügyi jelentésére és statisztikai jelentésére,

– tekintettel az EBB 2019-ben közzétett, „EIB operations inside the European Union – Annual report 2018” (Az EBB Európai Unión belüli műveletei – 2018. évi éves jelentés) című jelentésére,

– tekintettel az EBB 2019-ben közzétett, „The EIB outside the European Union – Financing with global impact – Annual report 2018” című, az EBB Európai Unión kívüli műveleteiről szóló jelentésére,

– tekintettel az EBB 2019-ben közzétett, „Annual Report 2018: European Investment Advisory Hub” (2018. évi éves jelentés: Európai Beruházási Tanácsadó Platform) című jelentésére,

– tekintettel az új klímastratégiára és az energiaágazatbeli hitelezésre vonatkozó új politikára, amelyeket 2019 novemberében fogadott el az EBB,

– tekintettel az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 13-i (EU) 2017/2396 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

– tekintettel az európai ombudsmannak az 146/2017/DR ügyben tett ajánlására arról, hogy az Európai Beruházási Bank hogyan kezelte a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági követelményeknek az általa finanszírozott egyik projekt keretében történő megsértésével kapcsolatos panaszokat,

– tekintettel a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640),

– tekintettel „A Fenntartható Európa beruházási terv, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv” című, 2020. január 14-i bizottsági közleményre (COM(2019)0021),

– tekintettel a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2020. január 14-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0022),

– tekintettel a Bizottság „Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása” című, 2018. április 8-i közleményére (COM(2018)0097),

– tekintettel az EBB gazdasági ellenálló képességre irányuló kezdeményezésére,

– tekintettel a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálásának EBB általi 2016. október 7-i jóváhagyására,

– tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és fenntartható fejlesztési céljaira,

– tekintettel az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökjelöltje által 2019. július 16-án Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülése előtt elmondott bemutatkozó beszédre,

– tekintettel az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által 2019. december 11-én Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülése előtt elmondott beszédre,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére,

– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0081/2020),

A. mivel az EUMSZ 309. cikke és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az EBB-nek hozzá kell járulnia az Unió célkitűzéseinek megvalósításához, mivel továbbá az EBB alapokmányának 18. cikke szerint pénzeszközeit racionális módon, az Unió érdekeinek megfelelően kell felhasználnia; mivel ez magában foglalja az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás és az EUMSZ 11. és 191. cikkében meghatározott uniós környezetvédelmi kötelezettségek tiszteletben tartását;

B. mivel az EBB kötvényeit a fő hitelminősítő intézetek AAA minősítéssel látják el, többek között a tagállamokhoz való tartozása és a kockázatok prudens kezelése miatt;

C. mivel az EBB 2018-ban fenntartotta nyereségességét 2,3 milliárd EUR nettó többlettel; mivel az EBB csoportnak fenn kell tartania magas szintű fizetőképességét, valamint szilárd és jó minőségű eszközökből álló portfólióját;

D. mivel az uniós tagállamok által közösen birtokolt EBB a világ legnagyobb multilaterális hitelfelvevőjeként és hitelezőjeként az EU természetes partnere a pénzügyi eszközök végrehajtásában, szorosan együttműködve a nemzeti és a multilaterális pénzügyi intézményekkel;

E. mivel az EBB csoportot a Szerződés arra kötelezi, hogy különféle beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és regionális fejlesztéshez;

F. mivel a Bizottság 1115 milliárd euróra becsüli az EU 2030-as céljainak eléréséhez szükséges éves beruházási igényt[2]; mivel a Bizottság Fenntartható Európa beruházási tervének célja, hogy a következő évtizedben 1 billió euró értékű beruházást szabadítson fel;

G. mivel a fenntartható befektetések hozama általában magasabb, mint a standard befektetéseké, és ezért a volumenek általában visszafogottak, a kapcsolódó kockázatok pedig általában magasabbak; mivel a fenntartható pénzügyi termékek piacának likviditását el kell mélyíteni, és ez csak a piacon lévő termékek számának növelésével valósítható meg; kiemeli, hogy a magánszektortól nem várható el, hogy önmagában elérje a kritikus tömeget, ezért az állami szektornak nagyobb mértékben kell jelen lennie a fenntartható pénzügyi eszközök piacán, és növelnie kell piaci részesedését, ezáltal hozzájárulva a kockázatok és a hozamok csökkentéséhez, valamint a piaci részvétel és a likviditás növeléséhez;

H. mivel az EBB fontos szerepet játszik az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló uniós stratégiában, amelyek a Bizottság által felvázoltak szerint a mostani generáció meghatározó feladata, és évente 260 milliárd EUR további beruházásra van szükség a jelenlegi, 2030-ig teljesítendő éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez;

I. mivel folyamatosan oda kell figyelni az EBB csoport teljesítménypolitikájával és -menedzsmentjével kapcsolatos bevált gyakorlatok fejlesztésére, a jó irányításra és az átláthatóságra;

Általános javaslatok

1. kiemeli az EBB mint az Unió bankja tevékenységeinek fontosságát az EU-ban a beruházások jelenlegi szintjének növelése szempontjából, amelyek elmaradnak a történelmi átlagoktól, és nem elegendőek az EU fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi és munkahely-teremtési törekvéseinek teljesítéséhez, valamint az uniós szintű regionális kohézió, innováció és versenyképesség eléréséhez, továbbá a helyi szintű finanszírozás – beleértve a polgárok igényeit kielégítő önkormányzatokat is – eléréséhez;

2. elismeri, hogy az EU-nak és a tagállamoknak többet kell beruházniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, a digitális forradalomba és a közszolgáltatásokba;

 

3. megjegyzi, hogy romlik a világgazdasági légkör, lelassult a reál-GDP növekedése, és a globális kihívások hozzájárulnak a bizonytalansághoz; megjegyzi, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben alacsony volt a beruházások szintje; több állami és magánberuházást szorgalmaz az EU-ban nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;

 

4. tudomásul veszi az EBB 2019–2020 közötti időszakra vonatkozó beruházási jelentését, amely kiemeli a versenyképesség terén az EU előtt álló kihívásokat, például a növekvő egyenlőtlenséget és a beruházások elégtelen szintjét, különösen az éghajlattal kapcsolatos kutatás és fejlesztés, valamint a digitalizáció terén, amelyek veszélyeztetik Európa gazdasági jövőjét; sürgeti az EBB-t, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy tevékenységei során foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel;

 5. megjegyzi, hogy 2018-ban az EBB 64 milliárd eurót fektetett be 854 projektbe; megjegyzi, hogy az EBB tartja magát a prudenciális elvhez, és csak 0,3%-os a nemteljesítő hiteleinek az aránya;

6. ismételten hangsúlyozza, hogy kiegyensúlyozottabbá kell tenni az EBB-finanszírozás földrajzi eloszlását; felhívja az EBB-t, hogy orvosolja azokat a rendszerszintű hiányosságokat, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy országok teljes mértékben kiaknázzák az EBB pénzügyi tevékenységeit, többek között azáltal, hogy – különösen az alacsony beruházási kapacitással rendelkező régiókban – technikai segítségnyújtás és tanácsadás révén fokozza hitelezési tevékenységeinek bővítésére irányuló erőfeszítéseit, valamint azáltal, hogy projektfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadást nyújt az inkluzív növekedés, valamint a gazdasági, társadalmi és területi konvergencia és a kohézió előmozdítása érdekében, és figyelembe veszi az EBB-finanszírozás keresletvezérelt jellegét;

7. felhívja az EBB-t, hogy játsszon fontos szerepet a fenntartható finanszírozás növelésében Európában és azon kívül egyaránt, és hitelezési tevékenységei révén helyezze előtérbe az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt 17 fenntartható fejlesztési cél elérését azáltal, hogy további, szociális, zöld és fenntartható projektekre irányuló beruházásokat szabadít fel;

8. megfelelő támogatást szorgalmaz a technikai segítség, a pénzügyi szakértelem és a kapacitásépítés helyi és regionális hatóságok számára való biztosításával kapcsolatos megállapodások megerősítése céljából, a hozzáférhetőség javítása és az összes tagállam bevonása érdekében; e tekintetben felszólít az olyan tanácsadási szolgáltatások fokozott támogatására, mint az InvestEU Tanácsadó Platform, a Jaspers, az Elena és a Fi-compass; kéri a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel való együttműködés fokozását;

9. üdvözli, hogy az EBB megfelelő időben erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy támogassa az általa finanszírozott projekteket azok végrehajtási szakaszában (szakértők és támogatási eszközök biztosítása, valamint előkészítő tanulmányok készítése révén); kéri az EBB-t és a Bizottságot, hogy közösen dolgozzanak ki javaslatokat az EBB szisztematikusabb bevonására a projektek végrehajtásába azokban az országokban, amelyek ezt kérik, különösen a magas szintű szakértelmet igénylő vagy az Unió számára stratégiai jelentőséggel bíró területeken, például az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén;

10. üdvözli, hogy az EBB csak 2009 és 2018 között több mint 200 milliárd euróval támogatta a kohéziós célkitűzéseket;

11. felhívja az EBB-t, hogy helyezzen hangsúlyt a projektjei által érintett valamennyi érdekelt féllel – különösen a helyi közösségekkel, a civil társadalommal és a nyilvánossággal – folytatott konzultációkra;

12. úgy véli, hogy az innováció és a készségek alapvető fontosságúak a fenntartható növekedés biztosításához, a minőségi munkahelyek teremtéséhez és a hosszú távú versenyképesség ösztönzéséhez; üdvözli, hogy 2018-ban az EBB 13,5 milliárd euróval támogatta az innovációt és a készségeket; elvárja, hogy az EBB továbbra is támogassa az innovációt és a készségeket;

13. úgy véli, hogy Európának fel kell gyorsítania a digitális technológiák bevezetését, valamint a digitális infrastruktúrába és készségekbe történő beruházásokat annak érdekében, hogy versenyképes maradjon; felhívja az EBB-t, hogy a digitalizáció fokozott támogatásával segítse elő a technológiai átmenetet;

14. rendkívül fontosnak tartja az EBB szociális és környezetvédelmi kézikönyvében meghatározott tíz normát, amelyek előfeltételét jelentik az EBB hitelnyújtási műveleteiben való részvételnek többek között a szennyezés megelőzése és csökkentése, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák, az éghajlathoz kapcsolódó szabványok, a kulturális örökség, a kényszerű áttelepítés, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogai és érdekei, a munkaügyi normák, a munkahelyi és közegészség védelme, illetve biztonsága, valamint az érdekelt felek részvétele területén;

15. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet annak biztosítására, hogy az uniós költségvetési szabályok támogassák az uniós közberuházások szintjének növelésére irányuló jövőbeli erőfeszítéseket, ami lehetővé teszi az EBB számára, hogy kiaknázza ezt a beruházást;

16. úgy véli, hogy a szociális projektek értékelési kritériumainak figyelembe kell venniük a szociális jogok európai pillérének elveit; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a projektek fenntarthatóságára, versenyképességére, valamint gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaira vonatkozó előzetes és utólagos értékelések elvégzésének fontosságát;

17. üdvözli az EBB eddigi lépéseit; felhívja az EBB-t, hogy javítsa az elért tényleges eredményekre vonatkozó jelentéstételét és értékelését, valamint beruházásai tényleges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak elemzését;

18. felhívja az EBB-t, hogy kövesse nyomon a Számvevőszék 03/2019. sz. különjelentésének következtetéseit, amely azt vizsgálta, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) eredményes volt-e az EU-n belüli további beruházások támogatásához szükséges finanszírozás előteremtésében; megjegyzi, hogy a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy egyes ESBA-műveletek egyszerűen más EBB-műveletek helyébe léptek, és hogy a finanszírozás egy része olyan projektekre irányult, amelyek más köz- vagy magánfinanszírozási forrásokat is felhasználhattak volna, ami egyes esetekben annak túlértékeléséhez vezetett, hogy az ESBA-támogatás ténylegesen milyen mértékben eredményezett további beruházásokat;

19. hangsúlyozza, hogy az ESBA fő mennyiségi célkitűzése – azaz 500 milliárd eurónyi további magán- és közberuházás mozgósítása – nem lehet az alap sikerének fő mozgatórugója, és hogy legalább ugyanilyen fontosnak kell lennie a jövőbeli beruházási stratégiákban a fenntarthatóságra, az addicionalitásra, a földrajzi lefedettségre és a társadalmi hatásra vonatkozó mérhető céloknak;

20. felhívja az EBB-t, hogy növelje az ESBA-n és az InvestEU-n keresztül nyújtott megfelelő olyan projektekre nyújtott finanszírozás arányát, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az EU fenntarthatósági és szociális célkitűzéseihez, a vonatkozó uniós rendeletekkel összhangban; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az InvestEU fenntarthatósági szempontokat ellenőrző módszerei teljes mértékben összhangban legyenek az EU fenntarthatósági célkitűzéseivel, és hogy a szociális projektek értékelési kritériumai vegyék figyelembe a szociális jogok európai pillérének elveit; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a projektek fenntarthatóságára, versenyképességére, valamint gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaira vonatkozó előzetes és utólagos értékelések elvégzésének fontosságát;

21. úgy véli, hogy az EBB hitelezési politikája kiegészítő jellegének további külső értékelésére van szükség, és hogy ezen értékelés eredményeit hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára;

22. úgy véli, hogy a külső értékelés eredményeinek közzétételét követően meg kell fontolni, hogy szükség van-e az EBB tőkeerejének általános növelésére, hogy több hosszú lejáratú kölcsönt és innovatív eszközöket tudjon nyújtani a potenciálisan jelentős fenntarthatósági, társadalmi és innovációs előnyöket kínáló – többek között a fenntartható növekedést létrehozó és az egyenlőtlenségeket csökkentő – projektek finanszírozására;

23. felhívja az EBB-t, hogy biztosítsa az uniós szakpolitikák, finanszírozási eszközök és beruházások közötti szoros koordinációt, koherenciát és következetességet az átfedések elkerülése és a finanszírozási szinergiák fokozása érdekében;

Az éghajlatváltozásra és a méltányos átállásra jobban összpontosító EBB

24. üdvözli az EBB igazgatótanácsa által 2019. november 14-én hozott határozatokat, amelyek célja, hogy az EBB politikáját az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 °C-kal magasabb felmelegedési pályához igazítsák;

25. elismeri, hogy nagyobb kockázatvállalásra lehet szükség az EBB részéről, különösen azokban az ágazatokban és régiókban, amelyek kevesebb beruházást vonzanak, a fent említett és a zöld megállapodásban megfogalmazott célok elérése érdekében, feltéve, hogy az ilyen hitelezés megfelel az EBB támogathatósági kritériumainak, és hogy az EBB fenntartja AAA minősítését;

26. üdvözli, hogy az EBB a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátója, és úttörő szerepet tölt be a sikeres zöldkötvények bevezetésében, amelyek 11 év alatt több mint 23 milliárd eurót tettek ki, miközben a zöldkötvények globális piaca pedig mára több mint 400 milliárd eurónak felel meg; megjegyzi, hogy a zöldrefestés elkerülése érdekében az egyik legnagyobb kihívás a közös normák meghatározása volt; üdvözli az EBB új fenntarthatósági kötvényeit, amelyeket 2018-ban indítottak el, és amelyek célja az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival kapcsolatos beruházások támogatása; hangsúlyozza az új kötvényekre vonatkozó közös normák meghatározásának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a projektek átláthatók, ellenőrizhetők és mérhetők legyenek; felhívja az EBB-t, hogy folytassa és terjessze ki a zöldkötvények kibocsátását, amelyek célja az európai zöld megállapodás végrehajtásának elősegítése, és amelyeket az Európai Központi Bank vásárol meg, valamint segítse elő a zöldkötvények piacának fejlesztését, amely a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó uniós cselekvési terv keretében végzett munkára épül, beleértve az uniós fenntartható finanszírozási taxonómiát is;

27. kéri, hogy az Európai Beruházási Alapot (EBA) teljes mértékben vonják be az EBB valamennyi éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésébe; felhívja az EBA-t, hogy biztosítson nagyobb prioritást a klímasemleges Európára való áttéréssel kapcsolatos innovációs igényeknek; felhívja annak biztosítására, hogy valamennyi beruházása során aktívan működjön együtt a befektetést befogadó vállalatokkal az éghajlattal kapcsolatos közzétételeik javítása, kibocsátásuk csökkentése és a beruházások költséghatékony alternatívák felé terelése érdekében (pl. energiahatékonyság vagy a reziliencia érdekében az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség biztosítása);

28. üdvözli, hogy az EBB 2018-ban hiteleinek 29%-át éghajlatváltozással kapcsolatos célokra folyósította;

29. felhívja az EKB-t, hogy a folyamatban lévő stratégiai felülvizsgálata keretében tárja fel az EBB-nek nyújtott támogatás és az EBB-vel való és koordináció eszközeit, különösen az EU éghajlatváltozási bankjaként betöltött szerepét illetően, elsősorban a zöld átmenet és a gazdaság fenntarthatóságának finanszírozása terén;

30. emlékeztet arra, hogy az EBB éghajlatváltozási stratégiáját 2015-ben fogadták el a támogatható ágazatokkal, valamint az éghajlattal és az éghajlatváltozással összefüggő végrehajtási stratégiával kapcsolatos támogathatósági kritériumokkal együtt; kéri, hogy 2020-ben vizsgálják felül a Párizsi Megállapodáshoz való igazodásra vonatkozó végrehajtási stratégiát, amely magában foglal egy konkrét ütemtervet az 50%-os granuláris célkitűzés[3] 2025-ig történő elérésére vonatkozóan, valamint garanciákat a fennmaradó hitelnyújtás klímasemlegességére egy nyílt és átlátható nyilvános konzultációs folyamatot követően; felhívja az EBB-t, hogy a dokumentumok elfogadását követően részletesen tájékoztassa az érdekelt feleket és a szélesebb közönséget; emlékezteti az EBB-t, hogy a zöld beruházásoknak életképesnek kell lenniük, és elő kell segíteniük a tagállamok közötti kohéziót;

31. kéri az éghajlat-politikai projektek támogathatósági kritériumainak megerősítését annak érdekében, hogy a beruházások minden esetben az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának jelentős csökkenését eredményezzék, biztosítva a vonatkozó uniós szabályozással való összhangot, valamint hozzáigazítva az EBB tevékenységeit az új taxonómiai kerethez; úgy véli, hogy a „ne árts” általános rendelkezésnek kell kísérnie az EBB valamennyi műveletét, és azt bele kell foglalni a környezetvédelmi és szociális normákról szóló nyilatkozatába, amelyet 2020-ban felül kell vizsgálni és hozzá kell igazítani az 1,5 °C-os maximális globális felmelegedési célkitűzéshez;

32. üdvözli az EBB szénlábnyomra vonatkozó felülvizsgált módszertanát, és felszólít annak átfogó végrehajtására, különös tekintettel a marginális keresletből származó kibocsátásokra és a közvetett kibocsátásokra (úgynevezett „3. típus”); kéri, hogy a projekteket átfogóan értékeljék, ne csupán kibocsátásuk egyszerű gazdasági életciklus-elemzése alapján; felszólít az éghajlattal kapcsolatos kiadások szigorú elszámolásra, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos nyomon követési projektek gazdasági és pénzügyi értékelése során az elkülönített források és a tényleges kiadások tekintetében; e tekintetben felszólít a kihasználtsági arányok becslésének aktualizálására;

33. úgy véli, hogy az EBB-nek elő kellene írnia a közvetítői számára, hogy tegyék közzé a fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettségüket, és fokozatosan korlátozásokat kellene alkalmaznia az erősen kitett közvetítőire; reméli, hogy 2025 végére valamennyi közvetítő rendelkezik majd szén-dioxid-mentesítési tervvel, mivel ez elengedhetetlen a finanszírozás folytatásához; hangsúlyozza, hogy az ilyen új követelmények nem befolyásolhatják hátrányosan a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését;

34. üdvözli, hogy az EBB már 2013-ban, az energetikai hitelezési politikája 2013. évi változatának elfogadásával ténylegesen megszüntette a szénágazatnak nyújtott támogatását; úgy véli, hogy a kereskedelmi banki ágazat bevált gyakorlataival[4] összhangban az EBB-finanszírozásra tudományos alapú átállási tervnek kell vonatkoznia, amely egyértelmű célokat és határidőket állapít meg a Párizsi Megállapodás végrehajtásához kapcsolódó kötelezettségvállalásokat illetően annak érdekében, hogy fokozatosan meg lehessen szüntetni az azon projekteknek nyújtott támogatást, amelyek tevékenysége jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezet; felhívja az EBB-t, hogy adjon tanácsokat a vállalatok szén-dioxid-mentesítésével kapcsolatban;

35. felhívja az EBB-t, hogy a finanszírozási dokumentációba foglaljon bele olyan záradékokat, amelyek előírják a hitelek kedvezményezettjei számára, hogy vállaljanak kötelezettséget a hitelkérelemben esetlegesen szereplő dekarbonizációs célkitűzések teljes körű megvalósítására; úgy véli, hogy ezeknek a záradékoknak olyan rendelkezést kell tartalmazniuk, amely szerint a kifizetéseket e kötelezettségvállalások kielégítő teljesítésétől kell függővé tenni, és hogy azokban az esetekben, amikor a kifizetéseket a szén-dioxid-mentesítési célkitűzések teljesítése előtt kell teljesíteni, hatékony utólagos kártalanítási rendszert kell kialakítani;

36. üdvözli az EBB új energetikai hitelezési politikáját, különösen annak lehetőségét, hogy a többi bankra gyakorolt továbbgyűrűző hatás tekintetében változást idézzen elő a pénzügyi intézmények körében; üdvözli, hogy a politika kiterjed a pénzügyi közvetítőkre, az energiahatékonyság és a megújuló energia előtérbe helyezésére, pozitívan utalva az energiaközösségekre és a mikrohálózatokra, valamint hogy fokozhatja a helyi energiaforrások pénzügyi támogatását, Európa külső energiaforrásoktól való nagyfokú függőségének megszüntetése és az ellátás biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy 2021 végéig kivételeket alkalmaznak bizonyos gázprojektek jóváhagyására, és hogy fenntarthatják az alacsony szén-dioxid-tartalmú gázok szállítására tervezett gázhálózatprojektek támogatását; hangsúlyozza a fosszilis tüzelőanyagok infrastruktúrájához nyújtott hitelek révén a meg nem térülő eszközökbe való befektetés kockázatát; felhívja az EBB-t annak tisztázására, hogy nem kezdeményezi a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó olyan projektek értékelését, amelyeket nem 2019. november 14. előtt nyújtottak be hozzá; kéri, hogy ezt a politikát rendszeresen vizsgálják felül és folyamatosan hangolják össze az európai fenntartható finanszírozási taxonómiával, és hivatalos elfogadását követően a taxonómiát használják referenciaértékként az éghajlat- és környezetvédelmi beruházásokhoz annak érdekében, hogy azok összhangban maradjanak a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, valamint az EU-n belüli megfelelő új külső fellépések kidolgozásával összeegyeztethető pályával;

37. ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB hajtsa végre az energiahatékonyság elvét az energetikai célú hitelezései keretében, figyelembe véve az energiahatékonyság által a jövőbeli keresletre gyakorolt hatásokat és az energiabiztonsághoz való hozzájárulását;

38. úgy véli, hogy az EBB közlekedési hitelezési politikájának felülvizsgálata kulcsfontosságú prioritás; új közlekedésfinanszírozási politika gyors elfogadását szorgalmazza az uniós közlekedési ágazat 2050-ig történő szén-dioxid-mentesítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítése és a Párizsi Megállapodás elsődleges céljának elérése érdekében az EBB-nek továbbra is részt kell vennie a légi közlekedéssel kapcsolatos innováció és környezetbarát technológia finanszírozásában, ideértve a fenntartható bioüzemanyagok, a villamosítás és a hibrid technológiák fejlesztését is;

39. az EBB tevékenységi körébe tartozó, nagy szén-dioxid-kibocsátású ipari ágazatokban – például a cementiparban, a petrolkémiai iparban és az acéliparban – végrehajtandó új politikákra szólít fel, amelyek ezen ágazatok fenntarthatóságára és a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusokon alapuló körforgásos gazdaság előmozdítására összpontosítanak annak érdekében, hogy valamennyi ágazati kölcsönt legkésőbb 2050-ig hozzáigazítsák a klímasemlegesség megvalósításához; emlékeztet arra, hogy jelentős változás csak az ipar bevonásával érhető el;

40. emlékezteti az EBB-t, hogy a biológiai sokféleség védelme az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú eleme, az ökoszisztémák helyreállítása pedig az egyetlen bevált technológia a negatív kibocsátások tekintetében; felhívja az EBB-t, hogy pénzügyi eszközeiken belül fejlessze tovább a biológiai sokféleség szempontjának vizsgálatára irányuló elemeket, elkerülendő a biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat; felhívja továbbá az EBB-t, hogy kötelezze el magát az olyan projektek finanszírozásának megszüntetése mellett, amelyek hozzájárulnak a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák csökkenéséhez és romlásához és az illegális erdőirtáshoz, és jelentősen növelje az e területre vonatkozó közösségi célkitűzések elérése érdekében folyósított finanszírozásait, különös tekintettel a nulla nettó erdőirtás célkitűzésére, valamint a tenger- és partvédelmi célkitűzésekre, valamint támogassa a a biológiai sokféleség és az alkalmazkodás érdekében folytatott tevékenységeket és az alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat, például a beporzást, illetve a zöld infrastruktúrát;

 41. üdvözli a 2018-ban elfogadott, vízenergiára vonatkozó iránymutatásokat[5], és kéri az átláthatósági követelmények valamennyi infrastrukturális projektre, köztük a közvetítők révén finanszírozott projektekre való kiterjesztését;

42. felkéri az EBB-t, hogy működjön együtt a kis piaci szereplőkkel és a közösségi szövetkezetekkel a kis volumenű megújulóenergia-projektek konszolidálása és ezáltal annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok megfeleljenek az EBB-finanszírozás feltételeinek;

Az EBB szerepe az európai zöld megállapodásban és a méltányos átállási mechanizmusban

43. hangsúlyozza az EBB kulcsfontosságú szerepét a Fenntartható Európa beruházási tervben meghatározott célkitűzések elérésében, valamint az európai zöld megállapodás (EGD) és a méltányos átállási mechanizmus (JTM) céljainak elérésében, ugyanakkor elismeri, hogy mind a magán-, mind az állami szektor fontos szerepet játszik abban, hogy az elkövetkező hét évben teljesüljön az EGD és a JTM keretében kitűzött 1 billió, illetve 100 millió eurós beruházási cél;

44. arra ösztönzi az EBB-t, hogy támogassa a tagállamokban méltányos átállást elősegítő projekteket; úgy véli, hogy mivel a tagállamok eltérő kiindulási pontokkal rendelkeznek, az EBB-nek a támogatást azokra a tagállamokra kell összpontosítania, amelyeknek a legnagyobb utat kell megtenniük; hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-semleges gazdaságra való átállás során senkit sem szabad hátrahagyni; felhívja ezért az EBB-t, hogy biztosítson megfelelő támogatást – többek között technikai segítségnyújtást – a leginkább érintett régiók számára, figyelembe véve a tagállamok eltérő gazdasági helyzetét és kapacitásait; kiemeli különösen azt, hogy proaktívan kell támogatni azokat a területeket, ahol a munkahelyek jelenleg a nagy kibocsátású iparágaktól függenek, a képzésbe és az alternatív gazdasági lehetőségekbe való beruházás révén, a szükséges magán- és állami források hatékony mozgósítása és a zöldebb gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében;

45. hangsúlyozza, hogy megelőző és részvételen alapuló megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a társadalom minden rétege részesüljön az átállás előnyeiből; felszólít az érintett régiók (szénbányászat, magas szén-dioxid-kibocsátású technológiák stb.) és közösségek, valamint a szén-dioxid-mentesítés által leginkább érintett ágazatok munkaerejének támogatására, ugyanakkor ösztönzi új közös projektek és technológiák kidolgozását e közösségek és régiók számára, illetve ezekkel együtt;

46. úgy véli, hogy ahhoz, hogy az EBB az EU éghajlat-változási bankjává váljon és szerepet játsszon a méltányos átállásban, elő kell mozdítania azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a különböző érdekelt felek – például helyi és regionális hatóságok, szakszervezetek, nem kormányzati szervezetek és releváns szakértők– észrevételei jobban beépíthetők a beruházási stratégiájába;

47. felhívja az EBB-t, hogy – a tagállamokkal és a régiókkal konzultálva, valamint azok társadalmi és földrajzi körülményeivel összhangban – kötelezze el magát egy tisztességes, koherens és inkluzív terv mellett, és terjesszen elő egy ilyen tervet annak érdekében, hogy hatékonyan mozgósítsa a szükséges magán- és állami forrásokat, és előmozdítsa a zöldebb gazdaságra való átállást; e tekintetben hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az átállás által leginkább érintett polgárok és munkavállalók védelmére, többek között az átképzési programokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve az új és minőségi munkahelyeket teremtő új gazdasági ágazatokba történő beruházások előmozdítása révén;

Kis- és középvállalkozások (kkv-k) és közepes piaci tőkeértékű vállalatok

48. üdvözli, hogy az EBB csoport kész fokozni az EU versenyképességét, és támogatni a növekedést és a munkahelyteremtést, többek között az innováció, a kkv-k, az infrastruktúra, a társadalmi kohézió, az éghajlat és a környezet területén nyújtott támogatások révén;

49. üdvözli, hogy 2018-ban az EBB erőteljesen, összesen 23,27 milliárd EUR értékű beruházással támogatja a kkv-kat, ami 374 000 – összesen 5 millió főt foglalkoztató – vállalkozás esetében már éreztette kedvező hatását; tudomásul veszi az EBB-nek a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozásáról szóló 2019/2020. évi beruházási jelentése eredményeit; úgy véli, hogy az EBB-nek továbbra is alapvető feladataként kell kezelnie a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatását, és sürgeti, hogy fokozza az erőfeszítéseket és helyezzen még nagyobb hangsúlyt a kkv-k finanszírozására e vállalatok finanszírozási hiányának csökkentése érdekében; üdvözli e tekintetben az InvestEU Alap kkv-keretét; hangsúlyozza, hogy a hosszú távú finanszírozásra kell összpontosítani, különösen olyan projektek támogatásával, amelyeket egyébként nem finanszíroznának, különösen az innovatív induló vállalkozások és a kkv-k számára; hangsúlyozza azonban, hogy az EBB finanszírozási tevékenységei nem helyettesítik a fenntartható költségvetési politikákat a tagállamokban;

50. megjegyzi, hogy a külső finanszírozás tekintetében a kkv-k esetében kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy pénzügyileg korlátozottak, mint a nagyvállalatok esetében, és hogy a finanszírozásban korlátozott vállalkozások aránya az EU-ban 1% és 13% között mozog;

51. megjegyzi, hogy az EU-ban az összes vállalat külső finanszírozása a beruházási finanszírozásaiknak alig több mint egyharmadát teszi ki;

52. a kkv-k kulcsfontosságú szerepét figyelembe véve úgy véli, hogy az EBB-nek folytatnia kell a pénzügyi támogatását és meg kellene erősítenie igazgatási és tanácsadási kapacitását annak érdekében, hogy információkkal és technikai támogatással tudjon szolgálni a kkv-k számára a finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítése céljából, szem előtt tartva a legkevésbé fejlett régiókat;

53.  hangsúlyozza, hogy ezen ambíciói teljesítése érdekében az EBB-nek adott esetben további kockázatokat kell vállalnia amellett, hogy növeli saját forrásait és kialakítja az innovatív finanszírozási eszközökkel kapcsolatos szakértelmét; felhívja az EBB részvényeseit, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat annak érdekében, hogy az innovatív eszközöket használhasson a fenntartható, társadalmi és innovatív előnyök szempontjából jelentős potenciállal rendelkező projektek finanszírozására; felszólít ezért az EBB tőkeerejének növelésére a külső értékelés eredményeinek közzétételét követően, hogy több hosszú lejáratú kölcsönt és innovatív eszközöket tudjon nyújtani a potenciálisan jelentős fenntarthatósági, társadalmi és innovációs előnyöket kínáló – többek között a fenntartható munkahelyeket létrehozó és az egyenlőtlenségeket csökkentő – projektek finanszírozására, valamint növekedési tőkét tudjon biztosítani annak érdekében, hogy a kkv-k képesek legyenek tevékenységi körük bővítésére; hangsúlyozza annak az addicionalitási tényezőnek a fontosságát, amelyet az EBB-nek az EU-n belüli beruházásokkal és a több partnerrel való együttműködéssel kapcsolatban be kell töltenie; rámutat továbbá arra, hogy az EBB általi finanszírozás hozzáadott értéke abban is megmutatkozik, hogy technikai tanácsadást és kapacitásépítési segítséget nyújt ahhoz, hogy a projektek készen álljanak a beruházásra, továbbá hogy biztosítja a lehető legnagyobb földrajzi egyensúlyt;

54. javasolja, hogy az EBB folytassa a kkv-portfóliójának környezetbarátabbá tételét, például azáltal, hogy nagyobb részeket különít el a környezetbarátabb projektek számára, és támogatást nyújt a közvetítő bankoknak az energiahatékonyságot vagy a megújuló energiát ösztönző termékek létrehozásához; javasolja továbbá, hogy az EBB támogassa a kkv-k digitalizációját a digitális szakadék megszüntetése érdekében;

55. ebben az összefüggésben kérdésesnek tartja, hogy az EBB-nek van-e beruházási vonzereje a kisvállalkozások felé, és felteszi a kérdést, hogy az EBB-t túlzott mértékben korlátozzák-e a jelentős kockázati összetevővel rendelkező projektek finanszírozására vonatkozó korlátozások;

Az Európai Unión kívüli hitelezés

56. üdvözli, hogy az EBB több mint 130 EU-n kívüli országban folytat hitelezési tevékenységet az EU külső együttműködési és fejlesztési politikáit támogató projektek számára;

57. megjegyzi, hogy 2018-ban az EBB 101 új projektre írt alá finanszírozási szerződést az EU-n kívül, összesen 9,05 milliárd EUR jóváhagyott finanszírozással, amelynek célja, hogy összesen 41 milliárd EUR összegű beruházást tegyen lehetővé, és rekordszintet érjen el az éghajlatváltozással, valamint a társadalmi és gazdasági infrastruktúrával kapcsolatos hitelezés;

58. sürgeti az EBB-t, a világ legnagyobb multilaterális hitelezőjét, hogy tartsa fenn vezető szerepét a jövőbeli uniós finanszírozásokban, segítse elő a fenntartható finanszírozást Európán kívül, valamint tartsa meg a harmadik országoknak nyújtott uniós finanszírozási mechanizmusok kialakításában betöltött kulcsfontosságú szerepét;

59. megjegyzi, hogy az EBB-hitelek mintegy 10%-a harmadik országokba irányul, és hogy a legtöbb támogatást a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok kapják, és csak néhány műveletet finanszíroznak a legkevésbé fejlett országokban;

60. tudomásul veszi a Bizottság által az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az EBB-nek nyújtott uniós garanciáról készített értékelést; úgy véli, hogy az EBB-nek javítania kell a külső hitelnyújtás koherenciáját és az EU kül- és fejlesztéspolitikai céljaival és a tagállami beavatkozásokkal való összhangját annak érdekében, hogy a lehető legjobban támogassa az EU politikai célkitűzéseit;

61. ösztönzi az EBB-t, hogy javítsa a fejlesztési projektekkel kapcsolatos szakértelmét, különös tekintettel a magánszektornak nyújtott közvetlen hiteleket is tartalmazó projektekre;

62. ösztönzi az EBB-t, hogy fokozza a helyi együttműködést, többek között a projektek végrehajtása előtt és alatt is, és javítsa az együttműködést az uniós küldöttségekkel;

63. úgy véli, hogy az EBB-nek fokoznia kell a projektek nyomon követését, javítania kell a jelentéstételt és az elért tényleges eredmények értékelését, valamint a tényleges gazdasági, társadalmi és környezeti hatások elemzését; javasolja ezért a helyi alkalmazottak számának növelését a partnerországokban;

64. megjegyzi, hogy a 2014–2018-ban aláírt, éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozás összege meghaladja a külső hitelezési megbízatás 25%-os célkitűzését;

65. féri az EBB-t, hogy teljes mértékben használja ki azokat a szerződéses záradékokat, amelyek lehetővé teszik számára a kifizetések felfüggesztését abban az esetben, ha a projektek nem felelnek meg a környezetvédelmi, szociális, emberi jogi, adózási és átláthatósági normáknak;

66. megjegyzi, hogy a külső hitelezési megbízatás keretében végrehajtott műveletek mintegy 40%-a pénzügyi közvetítőkön keresztül zajlik, és kéri az EBB-t, hogy nyújtson átfogóbb és rendszeresebb tájékoztatást a hitelek pénzügyi közvetítők általi újraelosztásáról; kéri az EBB-t, hogy továbbra is ellenőrizze a nem helyi pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott hiteleket; A nemzeti fejlesztési bankokkal kapcsolatban felhívja a figyelmet az EBB-vel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és a fejlesztési bankokkal fennálló kapcsolataik újragondolására annak érdekében, hogy biztosítsák egyrészt a megbízatásaik közötti koherenciát, másrészt szorosabbra fűzzék a Bizottsággal, az EBB-vel, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal való együttműködésüket, nagyobb szinergiát alakítsanak ki az esb-alapok és az EBB finanszírozási eszközei és hitelei között, csökkentsék az adminisztratív terheket, egyszerűsítsék az eljárásokat, növeljék az adminisztratív kapacitást, fokozzák a területfejlesztést és a kohéziót, valamint javítsák az esb-alapok és az EBB általi finanszírozás láthatóságát;

67. tudomásul veszi az EBB 2017. júliusi értékelő jelentését az AKCS-országoknak (afrikai, karibi, csendes-óceáni térség) nyújtott közvetített hitelezésről,[6] aggodalmát fejezi ki a pénzügyi közvetítők által kezelt alapok feletti ellenőrzés látható hiánya és a hitelek előnyeinek nyomon követésével kapcsolatos nehézségek miatt; hangsúlyozza különösen, hogy 2015 és 2018 között a közvetített hitelezés 30%-át nem célzottan folyósították[7];

68. megjegyzi, hogy az emberi jogi elvek be vannak építve a bank alapvető átvilágítási eljárásaiba és normáiba; sürgeti az EBB-t, hogy a környezetvédelmi és szociális normákkal kapcsolatos politikájának közelgő felülvizsgálatával összefüggésben erősítse meg emberi jogi stratégiáját, kitérve az emberi jogi jogvédőkkel és a visszaélést bejelentő személyekkel szembeni megtorlások kockázatára is, és tartsa tiszteletben a helyi közösségek megfelelő tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó követelményt; úgy véli, hogy ezt a politikát az emberi jogi kockázatok értékelése révén kell megvalósítani, és különösen tartalmaznia kell egy módszertant az emberi jogi jogvédőkre gyakorolt negatív hatások elkerülésére többek között az információhoz való tényleges hozzáférés jogának biztosítása és a beruházás által érintett őslakos népekkel való valódi előzetes konzultáció követelménye révén, valamint megfelelő válaszintézkedéseket arra az esetre, ha mégsem sikerülne elkerülni e negatív hatásokat; úgy véli, hogy e stratégiának magában kell foglalnia az emberi jogi kockázatok szisztematikus értékelését, beleértve az előzetes értékelést és a folyamatos helyszíni ellenőrzést; felhívja az EBB-t, hogy szerződéseibe foglaljon bele olyan záradékokat, amelyek lehetővé teszik a kifizetések felfüggesztését az emberi jogok vagy a környezetvédelmi és szociális normák súlyos megsértése esetén, valamint biztosítsa, hogy a panasztételi mechanizmusok könnyen hozzáférhetők legyenek még a távoli és marginalizált közösségek számára is, továbbá időszerűek és hatékonyak legyenek;

69. üdvözli, hogy az EBB már alkalmaz emberi jogi szakértőket, és javasolja, hogy a partnerországokból toborozzanak további ilyen szakértőket annak érdekében, hogy jobban megértse a helyi körülményeket, és nyomon követhesse a visszaéléseket;

70. üdvözli, hogy az EBB és a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) 2019. szeptember 26-án egyetértési megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi a további társfinanszírozást és közös beruházásokat a fejlődő országokban; úgy véli, hogy ez az együttműködés megerősíti az EBB és a JICA közötti fontos stratégiai partnerséget a globális kihívásokkal kapcsolatos harmadik országbeli projektek támogatása terén;

71. tudomásul veszi az EBB elnöke, Werner Hoyer közelmúltbeli nyilatkozatait arról, hogy az EBB a fejlesztésre összpontosít; megjegyzi továbbá, hogy az EBB javaslatot tett egy külön fejlesztési leányszervezet, az Európai Fenntartható Fejlődési Bank létrehozásárara; kéri az EBB-t, hogy folytasson párbeszédet a Parlamenttel fejlesztési tevékenységeit integráló leányszervezet létrehozására irányuló terveiről, különösen az európai fejlesztésfinanszírozási struktúrával foglalkozó „bölcsek” magas szintű munkacsoportjának jelentését követően a Tanáccsal folytatott megbeszélések keretében;

72. felhívja az EBB-t, hogy kövesse a bevált gyakorlatokat és terjessze ki a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulás elvét valamennyi érintett közösségre a földön és természeti erőforrásokon alapuló beruházások esetében, különválasztva azt a kizárólag az őslakos népekre vonatkozó elvtől;

Irányítás, átláthatóság és elszámoltathatóság

73. emlékeztet arra, hogy az elszámoltathatóság és az átláthatóság ugyanazon elveit kell alkalmazni valamennyi uniós szervre[8]; ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB csoport gazdasági szerepének és beruházási kapacitásának növekedése, valamint az uniós költségvetésnek a műveletek garantálására való felhasználása járjon együtt az átláthatósággal, a felelősséggel és az elszámoltathatósággal a gazdasági műveletek, az uniós költségvetési garancia felhasználása, az EBB műveleteinek addicionalitása és az EBB fejlesztési leányszervezetére vonatkozó lehetséges jövőbeli tervek tekintetében; átlátható döntéshozatalra és az uniós intézményekkel való szoros együttműködésre szólít fel a kitűzött célok koherenciájának és hitelességének biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy az EBB csoport átláthatósági politikája a közzététel vélelmén alapul, és emlékezteti az EBB-t a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény szerinti jogi kötelezettségeire;

74. támogatja az EBB által a 2018 és 2021 közötti időszakra vonatkozó, a sokszínűséget és befogadást támogató harmadik stratégia (D&I) keretében tett azon kötelezettségvállalást, hogy 2021-ig 50%-ra növeli a női felsővezetők számát; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az elkövetkező tizenkét hónapban elérje a nemek közötti egyenlőséggel járó gazdasági haszon tanúsításának (EDGE) megszerzésére irányuló célkitűzést;

75. üdvözli, hogy a Parlament legutóbbi jelentéseiben ajánlottaknak megfelelően az igazgatási bizottság üléseiről most már nyilvános összefoglalók készülnek; hangsúlyozza, hogy az EBB valamennyi irányító szerve üléseinek tartalmát rendszeresen közzé kell tenni, és nagyobb átláthatóságot kér az igazgatási bizottság ülései és azok eredményei tekintetében;

76.  kéri az EBB-t, hogy az uniós jogszabályokkal összhangban hozza nyilvánosságra az igazgatási bizottság jóváhagyásához kötött közvetlen hitelekkel kapcsolatos valamennyi információt, többek között oly módon, hogy minden egyes projektre vonatkozóan közzéteszi a Bizottság és a projekt helye szerinti tagállam véleményét is, valamint kérésre bocsássa rendelkezésre az eredménymérési adatlapokat is;

77. felhívja az EBB-t, hogy 2020-ban vizsgálja felül átláthatósági politikáját annak érdekében, hogy kellő időben több információt tegyen közzé finanszírozási tevékenységeiről azzal a céllal, hogy ellenőrizni lehessen szociális, éghajlati és környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesülését; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB tevékenységei összhangban legyenek az uniós politikákkal;

78. felkéri az EBB-t, hogy javítsa tovább az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést, különösen a szerződéskötési és az alvállalkozói rendszer, a belső vizsgálatok eredményei, valamint a tevékenységek és programok kiválasztása, nyomon követése és értékelése tekintetében;

79. felhívja az EBB-t, hogy biztosítsa pénzügyi közvetítői legmagasabb szintű feddhetetlenségét, és hogy ezek hiteleire ugyanazok az átláthatósági követelmények vonatkozzanak, mint más hiteltípusokra; felhívja az EBB-t, hogy hagyjon fel az átláthatóság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés, a pénzmosás vagy az emberi jogok megsértése terén negatív előzményeket felmutató pénzügyi közvetítőkkel való együttműködéssel; hangsúlyozza, hogy az ilyen új követelmények nem befolyásolhatják hátrányosan a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését;

80. kéri az EBB gondossági kötelezettségével kapcsolatos szabályozási keret felülvizsgálatát, elsősorban az ügyfelekkel fennálló szerződéses feltételek megerősítése érdekében, például a csalás és a korrupció tekintetében;

81. felhívja az EBB-t, hogy javítsa az érdekelt felek bevonását és az általa finanszírozott projektekhez kapcsolódó nyilvános konzultációs folyamatokat; kéri az EBB-t, hogy jobban felügyelje és kövesse nyomon az érdekelt felek szerepvállalásának különböző szakaszait, és biztosítsa, hogy a projektgazdák kötelező érvényű követelmények révén szilárd biztosítékokkal rendelkezzenek;

82. felhívja az EBB-t, hogy az EU pénzmosás elleni jogszabályaival összhangban fokozza a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeit, és biztosítson olyan teljes szabályozási keretet, amely lehetővé teszi a számára, hogy hatékonyan megelőzze az illegális tevékenységekben való részvételt, és megfelelő szankciórendszert biztosítson az uniós jog be nem tartása esetére;

83. elvárja az EBB-től, hogy belső politikáit úgy igazítsa ki, hogy azok figyelembe vegyék az adócsaláson túl az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem érdekében bevezetett új jogi keretet, továbbá hangsúlyozza a csalások kivizsgálásával foglalkozó osztály függetlenségének és hatékonyságának fontosságát; ösztönzi, hogy az EBB fokozza az együttműködését az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és a nemzeti hatóságokkal a csalás és a pénzmosás eseteinek megelőzése érdekében, gondoskodjon az Európai Ügyészség tájékoztatásáról, továbbá jelentsen az illetékes hatóságoknak minden olyan esetet, amikor felmerül a csalás gyanúja; proaktívan érdeklődik az EBB tevékenységei iránt; úgy véli, hogy az Európai Ügyészségnek a jövőben rendelkeznie kell azzal a megbízatással, hogy az EBB-alapok kapcsán felmerülő büntetendő cselekmények vonatkozásában büntetőeljárást indítson az Európai Ügyészségben tagsággal rendelkező uniós tagállamokban; kéri, hogy biztosítsanak megfelelő pénzügyi forrásokat erre az új feladatra;

84. megjegyzi, hogy az EBB csalás elleni politikája független hivatallal rendelkezik a belső vagy külső jelentésben szereplő csalásra vonatkozó állítások kivizsgálására; felhívja az EBB-t, hogy vegye fontolóra politikájának aktualizálását a csalás elleni keretének javítása és a megfelelő források biztosítása érdekében, különös tekintettel arra, hogy az EBB jelentős szerepet játszik az olyan uniós politikák végrehajtásában, mint az InvestEU és az európai zöld megállapodás; megjegyzi, hogy az EBB csalás elleni politikája már rendelkezik szankciókról és jogorvoslatokról, amelyek lehetővé teszik például kifizetések felfüggesztését, visszatérítés kérelmezését, valamint projektek felfüggesztését vagy megszüntetését; felhívja az EBB-t, hogy súlyos gazdálkodási hibák és/vagy korrupciós panaszok esetén függessze fel a kifizetéseket;

85. üdvözli az EBB csoportnak a gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő joghatóságokkal kapcsolatos felülvizsgált politikájának elfogadását8; felszólítja a többi európai pénzügyi intézményt, hogy azonos normákat alkalmazzanak; elvárja, hogy az EBB fogadjon el részletes működési eljárásokat és átvilágítási intézkedéseket a nem együttműködő joghatóságokkal kapcsolatos új politika végrehajtása érdekében; megjegyzi, hogy az EBB minden egyes művelet esetében közzéteszi ügyfeleinek adatait a honlapján, és ellenőrzi ügyfelei tényleges tulajdonosát, amennyiben az uniós jogszabályokkal összhangban az uniós költségvetés garantálja az általuk kapott EBB-hiteleket; kéri továbbá, hogy az EBB honlapja kapcsolódjon azokhoz a tagállami szintű nyilvántartásokhoz, amelyekben a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok beszerezhetők; emlékeztet arra, hogy rendkívül fontos megerősíteni a nem átlátható és nem együttműködő joghatóságokkal kapcsolatos politikáját az adókikerülés új és meglévő módjainak, például a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek, a szellemitulajdon-jogok kedvezményes kezelése vagy az alacsony vagy nulla százalékos adókulcsot alkalmazó joghatóságok nyereségátcsoportosításra való alkalmazása fényében, akár azáltal, hogy a közvetlen és közvetett hitelek nyújtását az adó- és számviteli adatok országonkénti közzétételétől teszi függővé; felhívja az EBB-t, hogy készítse el a lezáratlan tranzakciók listáját, különösen a nemzetközi adóparadicsomok listájával összefüggésben; felhívja az EBB-t, hogy adózási átvilágítása során teljes mértékben használja ki az adókikerülés elleni eszköztárát a kockázatérzékeny projektek esetében, és szükség esetén alkalmazza az áttelepülési követelményeket; tudomásul veszi az EBB-csoportnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó felülvizsgált keretrendszerét, és felhívja az EBB-t, hogy az ötödik pénzmosási irányelv fényében aktualizálja politikáját, és működjön együtt az illetékes hatóságokkal a jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó megfelelő szankciók és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó szigorú normák biztosítása érdekében;

86. tudomásul veszi, hogy az EBB felülvizsgálta a panasztételi mechanizmussal kapcsolatos politikáját és eljárásait annak érdekében, hogy a mechanizmus teljes mértékben működőképes legyen, és képes legyen feltárni és orvosolni az EBB-hez kapcsolódó projektek során esetlegesen elkövetett emberi jogi jogsértéseket; felhívja az EBB-t, hogy biztosítsa e mechanizmus függetlenségét és hatékonyságát; ösztönzi az európai ombudsman ajánlásainak végrehajtását;

87. felhívja az EBB-t, hogy fokozza együttműködését az európai ombudsmannal;

88. üdvözli az EBB csoportnak a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiáját és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervét, és várakozással tekint a cselekvési terv végrehajtásának második szakasza elé;

89. felhívja az EBB-t, hogy biztosítsa a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletét, különösen a vezető pozícióiban;

90. felhívja a Bizottságot, az Európai Számvevőszéket és az EBB-t, hogy erősítsék meg a Számvevőszék szerepét a művelet-végrehajtási szabályokat szabályozó háromoldalú megállapodás közelgő megújításában; kéri, hogy a Számvevőszék kapjon felhatalmazást az EBB valamennyi műveletének ellenőrzésére, beleértve beruházási erőfeszítései költséghatékonyságának és projektjei addicionalitásának értékelését, és hogy ezeket az ellenőrzéseket hozzák nyilvánosságra; felhívja továbbá a Számvevőszéket, hogy dolgozzon ki ajánlásokat az EBB külső hitelezési tevékenységeinek eredményeiről és azoknak az uniós politikákkal való összhangjáról;

91. intézményközi megállapodás elfogadását szorgalmazza az EBB és a Parlament között az EBB dokumentumaihoz és adataihoz való hozzáférés javítása érdekében;

92. sürgősen kéri a Parlament hatásköreinek megerősítését az EBB stratégiai irányvonalában és politikáiban a beruházások feletti demokratikus ellenőrzés biztosítása érdekében, ideértve azt a lehetőséget is, hogy írásbeli választ igénylő kérdéseket nyújthasson be az EBB-nek, ahogyan az az EKB esetében már lehetséges; felhívja az EBB csoportot, hogy javítsa elszámoltathatóságát e kérdésekben, és javasolja, hogy negyedévente folytassanak párbeszédet a Parlament illetékes bizottságaival az EBB beruházási stratégiájában való részvétel és a megfelelő felügyelet biztosítása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament nagyobb ellenőrzést gyakoroljon az EBB igazgatótanácsának határozatai felett, és rámutat annak lehetőségére, hogy a Parlament megfigyelői státusszal rendelkezzen az igazgatótanács ülésein a jobb információmegosztás biztosítása érdekében; kéri, hogy a Bizottság növelje a Parlament előtti átláthatóságát az EBB igazgatótanácsában betöltött pozíciói tekintetében; egyetértési megállapodást kér az EBB és a Parlament között annak érdekében, hogy a jövőben javuljon az EBB stratégiai orientációval és finanszírozási politikákkal kapcsolatos dokumentumaihoz és adataihoz való hozzáférés a bank elszámoltathatóságának megerősítése érdekében;

93. felkéri az EBB elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az EBB igazgatóinak és elnökeinek, és kéri, hogy azt vitassák meg az igazgatási bizottságban;

94. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.