<Date>{28/04/2020}28.4.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0093/2020</NoDocSe>
PDF 223kWORD 80k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>     <RefProcLect>***I</RefProcLect>

<Titre>az (EU) 2016/1139 rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárai, az adatgyűjtés és a balti-tengeri ellenőrzési intézkedések tekintetében, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat halászó flották végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról</Titre>

<DocRef>(COM(2019)0564 – C9-0161/2019 – 2019/0246(COD))</DocRef>


<Commission>{PECH}Halászati Bizottság</Commission>

A vélemény előadója: <Depute>Niclas Herbst</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az (EU) 2016/1139 rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárai, az adatgyűjtés és a balti-tengeri ellenőrzési intézkedések tekintetében, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat halászó flották végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2019)0564 – C9-0161/2019 – 2019/0246(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0564),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0161/2019),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. január 23-i véleményére[1],

 tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

 tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A9-0093/2020),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

<RepeatBlock-Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>1</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>Cím</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2016/1139 rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárai, az adatgyűjtés és a balti-tengeri ellenőrzési intézkedések tekintetében, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat halászó flották végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról

az (EU) 2016/1139 rendeletnek a balti-tengeri kapacitáscsökkentés, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat, a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalat és a Balti-tenger nyugati részén élő heringet halászó flották végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>2</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>1 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet3 3. cikkének (3) bekezdése értelmében a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. A tervnek összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéssel.

(1) Az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet3 3. cikkének (3) bekezdése értelmében a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. A tervnek összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéssel. A tervnek feltétlenül hozzá kell járulnia a fenntartható halászatba a későbbiek folyamán bevonható egészséges halállomány biztosításához.

_________________

_________________

3 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).

3 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).

4 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

4 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

</Amend>

 

<Amend>Módosítás  <NumAm>3</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>2 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) (2a) Ezek a magas tápanyagbevitelek többek között abból erednek, hogy egyesirányelvet, például a 91/676/EGK tanácsi irányelvet1a és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet1b nem hajtották megfelelően végre.

 

______________________

 

1aA Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

 

1b Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

</Amend>

 

<Amend>Módosítás  <NumAm>4</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal (Gadus morhua) egyre romló állapota ennek a helyzetnek tudható be. Az ICES álláspontja szerint az állományt – a lassuló állománypótlódás, a környezeti tényezők és az ökoszisztémában bekövetkezett olyan változások együttes hatása miatt, amelyek az állomány állapotára tekintettel magas (a halászati mortalitásnál háromszor nagyobb) természetes mortalitást és túlzott mértékű halászati mortalitást eredményeznek – fenntarthatatlanul alacsony biomassza jellemzi. A kereskedelmi méretű közönséges tőkehal biomasszája az 1950-es évek óta megfigyelt legalacsonyabb szinten van. Ezenkívül az ICES becslése szerint a szaporodóképes állomány biomasszája középtávon (2024-ig) a halászat teljes tilalma esetén sem fogja elérni a fenntarthatósági referenciaértéket. Ezért az ICES az állományokra vonatkozó, 2020. évre szóló szakvéleményében teljes halászati tilalmat javasol.

(3)  A balti-tengeri közönséges tőkehal (Gadus morhua) egyre romló állapota ennek a helyzetnek tudható be. Az ICES álláspontja szerint a lassuló állománypótlódás, környezeti tényezők, a prédafajok állományainak alacsony szintű rendelkezésre állása és az ökoszisztémában bekövetkezett változások (például az oxigén fogyása, a vízhőmérséklet emelkedése, szennyezés) miatt, amelyek az állomány állapotára tekintettel magas (a halászati mortalitásnál háromszor nagyobb) természetes mortalitást és túlzott mértékű halászati mortalitást eredményeznek – fenntarthatatlanul alacsony biomassza jellemzi.  A kereskedelmi méretű közönséges tőkehal biomasszája az 1950-es évek óta megfigyelt legalacsonyabb szinten van. Ezenkívül az ICES becslése szerint a Balti-tenger keleti részén élő tőkehal szaporodóképes állományának biomasszája középtávon (2024-ig) a halászat teljes beszüntetése esetén sem fogja elérni a fenntarthatósági referenciaértéket, és ezért teljes halászati tilalmat javasol az állományokra vonatkozó, 2020. évre szóló szakvéleményében.

</Amend>

 

<Amend>Módosítás  <NumAm>5</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A balti-tengeri halászati gazdálkodást az is nehezíti, hogy az aktív flottaszegmensek és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek nem állnak egymással arányban, amint azt a közös halászati politika jelenlegi állásáról és a 2020. évi halászati lehetőségekről folytatott konzultációról szóló, 2019. június 7-i bizottsági közlemény is megállapítja.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>6</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>5 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal állományfelmérése alapján a Bizottság elfogadta az (EU) 2019/1248 bizottsági végrehajtási rendeletet5, amely az ICES 24–26 alkörzetben 2019. december 31-ig tiltja a közönséges tőkehal halászatát.

(5) A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal állományfelmérése alapján a Bizottság elfogadta az (EU) 2019/1248 bizottsági végrehajtási rendeletet5, amely az ICES 24–26 alkörzetben 2019. december 31-ig tiltja a közönséges tőkehal halászatát. Ez a tilalom jelentős hatást gyakorolt a Balti-tenger térségének keleti részére, különösen a kisüzemi halászati ágazatra. A tilalom a Balti-tenger nyugati részén folytatott halászatra is hatással volt.

__________________

__________________

5 A Bizottság (EU) 2019/1248 végrehajtási rendelete (2019. július 22.) a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal (Gadus morhua) védelmét súlyosan fenyegető veszély enyhítését célzó intézkedések megállapításáról (HL L 195., 2019.7.23., 2. o.).

5 A Bizottság (EU) 2019/1248 végrehajtási rendelete (2019. július 22.) a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal (Gadus morhua) védelmét súlyosan fenyegető veszély enyhítését célzó intézkedések megállapításáról (HL L 195., 2019.7.23., 2. o.).

</Amend>

 

<Amend>Módosítás  <NumAm>7</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>5 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A Balti-tenger keleti részén élő tőkehalat harmadik országok halászai is halásszák, ami ugyancsak kihat a faj állományára.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>8</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>6 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A Tanács 2019. október 15-én politikai megállapodást fogadott el a 2020-ra rendelkezésre álló balti-tengeri halászati lehetőségekről. A megállapodás a 2020-as halászati lehetőségek szükséges és példa nélküli, a 2019. évihez képest 92 %-os csökkentését írja elő a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal tekintetében, valamint e teljes kifogható mennyiség (a továbbiakban: TAC) felhasználását kizárólag a járulékos fogásokra korlátozza. Ebből adódóan az érintett állomány célzott halászata nem engedélyezett. Mivel az ICES 24 alkörzetben elsősorban a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal található meg, ebben az alkörzetben a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó TAC a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal járulékos fogásaira is alkalmazandó.

(6) A Tanács 2019. október 15-én politikai megállapodást fogadott el a 2020-ra rendelkezésre álló balti-tengeri halászati lehetőségekről. A megállapodás a 2020-as halászati lehetőségek szükséges és példa nélküli, a 2019. évihez képest 92 %-os csökkentését írja elő a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal tekintetében, valamint e teljes kifogható mennyiség (a továbbiakban: TAC) felhasználását kizárólag a járulékos fogásokra korlátozza. Ebből adódóan az érintett állomány célzott halászata nem engedélyezett. A tudományos vizsgálatok céljából végzett halászati műveleteket mindig lehetővé kell tenni annak érdekében, hogy követni lehessen az állomány biomasszájának alakulását. Mivel az ICES 24 alkörzetben elsősorban a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal található meg, ebben az alkörzetben a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó TAC a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal járulékos fogásaira is alkalmazandó.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>9</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>7 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától függő halászflottáknak nincs alternatív lehetőségük más állományokat halászni. A becslések szerint a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatának tilalma révén keletkező gazdasági veszteség ellentételezéséhez további mintegy 20 000 tonna, egyéb fajokat érintő fogásra lenne szükség. Ugyanakkor a Tanács más állományok tekintetében is jelentős csökkentésekben állapodott meg, ezek mértéke a Balti-tenger nyugati részén élő hering esetében 65 %, a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehal esetében 60 %, a sima lepényhal esetében 32 %, a botteni-öbölbeli hering esetében 27 %, a spratt esetében pedig 22 %.

(7) A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától függő halászflottáknak nincs alternatív lehetőségük más állományokat halászni. A becslések szerint a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatának tilalma révén keletkező gazdasági veszteség ellentételezéséhez további mintegy 20 000 tonna, egyéb fajokat érintő fogásra lenne szükség. Ugyanakkor a Tanács más állományok tekintetében is jelentős csökkentésekben állapodott meg, ezek mértéke a Balti-tenger nyugati részén élő hering esetében 65 %, a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehal esetében 60 %, a sima lepényhal esetében 32 %, a botteni-öbölbeli hering esetében 27 %, a spratt esetében pedig 22 %. A Balti-tenger nyugati részén élő heringre vonatkozó teljes kifogható mennyiség már a harmadik egymást követő évben csökkent jelentősen. A Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget szintén jelentős mértékben csökkentették. A Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra és a Balti-tenger nyugati részén élő heringre tehát hasonló mértékű csökkentés vonatkozik, mint a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal esetében.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>10</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>8 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A bizottsági elemzés rámutatott, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehaltól leginkább függő flottaszegmensek több mint 300 hajót foglalnak magukban, elsősorban vonóhálós és hálós halászhajókat Litvániában, Lettországban és Lengyelországban, és kisebb mértékben Dániában. A szóban forgó flottaszegmensek komoly társadalmi-gazdasági jelentőséggel bírnak; Litvániában, Lettországban és Lengyelországban a nemzeti flotta teljes munkaidős egyenértékben kifejezett mintegy 20–50 %-át képviselik. Mindössze csekély hányaduk tűnik kellően reziliensnek ahhoz, hogy megbirkózzon egy rövid távú – de nem közép- vagy hosszú távú – halászati tilalommal. A hajók többségét vagy már jelenleg is érzékenyen érinti a kedvezőtlen – a tilalom révén tovább súlyosbodó – helyzet, vagy teljes mértékben alá fogja ásni nyereségességüket. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal kvótafelhasználása évek óta nem éri el a 60 %-ot, 2018-ban további csökkenést mutatva mindössze 40 % volt, 2019-ben pedig a július közepéig tartó időszakban – amikor a Bizottság szükséghelyzeti intézkedései életbe léptek – még alacsonyabb arányt mutatott (19 %), ami jól szemlélteti az érintett halászat terén jelentkező biológiai problémát. Tekintettel arra, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány várhatóan még középtávon sem fog egészséges szintre helyreállni, az érintett flottaszegmensek tartós strukturális egyensúlyhiányt fognak mutatni, ami a flották szerkezetátalakítását indokolja.

(8) Elemzések rámutattak, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehaltól leginkább függő flottaszegmensek több mint 300 hajót foglalnak magukban, elsősorban vonóhálós és hálós halászhajókat Litvániában, Lettországban és Lengyelországban, és kisebb mértékben Dániában és Németországban. A szóban forgó flottaszegmensek komoly társadalmi-gazdasági jelentőséggel bírnak; Litvániában, Lettországban és Lengyelországban a nemzeti flotta teljes munkaidős egyenértékben kifejezett mintegy 20–50 %-át képviselik. Mindössze csekély hányaduk tűnik kellően reziliensnek ahhoz, hogy megbirkózzon egy rövid távú – de nem közép- vagy hosszú távú – halászati tilalommal. A hajók többségét vagy már jelenleg is érzékenyen érinti a kedvezőtlen – a tilalom révén tovább súlyosbodó – helyzet, vagy teljes mértékben alá fogja ásni nyereségességüket. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal kvótafelhasználása évek óta nem éri el a 60 %-ot, 2018-ban további csökkenést mutatva mindössze 40 % volt, 2019-ben pedig a július közepéig tartó időszakban – amikor a Bizottság szükséghelyzeti intézkedései életbe léptek – még alacsonyabb arányt mutatott (19 %), ami jól szemlélteti az érintett halászat terén jelentkező biológiai problémát. Tekintettel arra, hogy a balti-tengeri közönséges tőkehal állományai várhatóan még középtávon sem fognak egészséges szintre helyreállni, az érintett flottaszegmensek tartós strukturális egyensúlyhiányt fognak mutatni, ami a flották szerkezetátalakítását indokolja.

</Amend>

 

<Amend>Módosítás  <NumAm>11</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>11 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Az ICES 2019. május 29-én közzétett szakvéleménye szerint a 24–28 alkörzetben a közönséges tőkehal hozzávetőlegesen 70 %-át 120 mm-es szembőségű hálószemekből álló, Bacoma típusú szelektálóablakkal vagy T90-es léhésből készített halászeszközzel ellátott vonóhálós hajók, 15 %-át pedig 110 és 156 mm közötti szembőségű hálót használó kopoltyúhálós hajók rakodták ki. Az ilyen eszközökkel felszerelt halászatok az általános megítélés szerint célzottan közönséges tőkehalat halásznak, a rájuk vonatkozó legkisebb szembőséget az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet7 szabályozza. A közönséges tőkehal kirakodási mennyiségét tekintve a fentieken kívüli legjelentősebb 15 szereplő egyenként a kirakodások kevesebb mint 5 %-át képviselte. Fontos biztosítani, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatával foglalkozó flották kapacitásszintje ne emelkedjen, és a közpénzek felhasználásával történő végleges beszüntetés hatékonyan csökkentse a flották kapacitását. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány visszaállítása érdekében a két érintett flottaszegmens tagállami kapacitásszintjét az aktív hajók utóbbi években jellemző, a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazását megelőző két év (azaz 2017–2018) szintjén kell maximalizálni, és ezt a szintet tovább kell csökkenteni, ha állami támogatással vonnak ki hajókat a flottából.

(11) Fontos biztosítani, hogy a balti-tengeri közönséges tőkehal halászatával foglalkozó flották kapacitásszintje ne emelkedjen, és a közpénzek felhasználásával történő végleges beszüntetés hatékonyan csökkentse a flották kapacitását. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal állományainak visszaállítása érdekében az érintett flottaszegmensek tagállami kapacitásszintjét a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazását közvetlenül megelőző öt év (azaz 2014–2018) közül kettőnek a szintjén kell maximalizálni, és ezt a szintet tovább kell csökkenteni, ha állami támogatással vonnak ki hajókat a flottából.

___________

 

7 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

 

</Amend>

 

<Amend>Módosítás  <NumAm>12</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>16 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) A Balti-tenger kivételes és tartós környezeti helyzete és abból adódóan a halászati lehetőségek beszűkülése okozta kedvezőtlen gazdasági hatások enyhítése érdekében, illetve tekintettel a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv értelmében életbe lépő konkrét intézkedésekre, a halászati tevékenységek halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott állami támogatásnak lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy teljesítsék az 1380/2013/EU rendelet 22. cikke szerinti cselekvési terveik célkitűzéseit és csökkentsék a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv hatálya alá tartozó halászati szegmensekben azonosított strukturális egyensúlyhiányt. Ezért az 508/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatás ismételt bevezetésével.

(16) A Balti-tenger tartós és negatív környezeti helyzete és abból adódóan a halászati lehetőségek beszűkülése okozta, a partmenti halászközösségek és a halászattal összefüggő tevékenységet folytató vállalkozások számára súlyosan káros társadalmi-gazdasági következmények enyhítése érdekében, illetve tekintettel a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv értelmében életbe lépő konkrét intézkedésekre, a halászati tevékenységek halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott állami támogatásnak lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy teljesítsék az 1380/2013/EU rendelet 22. cikke szerinti cselekvési terveik célkitűzéseit és csökkentsék a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv hatálya alá tartozó halászati szegmensekben azonosított strukturális egyensúlyhiányt. Ezért az 508/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, a balti-tengeri közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatás ismételt bevezetésével.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>13</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>17 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) A balti-tengeri flottaszerkezet kiigazítása és a többéves tervben rögzített állományvédelmi célkitűzések közötti összhang érdekében a halászati tevékenységeknek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatást szigorú feltételekhez kell kötni, és össze kell kapcsolni a kiegyensúlyozatlan szegmensekre vonatkozó cselekvési tervekben meghatározott kiigazítási célokkal és eszközökkel.

(17) A balti-tengeri flottaszerkezet kiigazítása és a többéves tervben rögzített állományvédelmi célkitűzések közötti összhang érdekében a halászati tevékenységeknek a Balti-tenger keleti részén és a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatást szigorú feltételekhez kell kötni, és össze kell kapcsolni a kiegyensúlyozatlan szegmensekre vonatkozó cselekvési tervekben meghatározott kiigazítási célokkal és eszközökkel.

</Amend>

 

<Amend>Módosítás  <NumAm>14</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>19 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a) Az 508/2014/EU rendelet 30. cikke értelmében az ETHA támogathat olyan beruházásokat, amelyek kiegészítő tevékenységek kidolgozása révén hozzájárulnak a halászok jövedelmének diverzifikálásához.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>15</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>21 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) Tekintettel a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő uniós halászhajók rossz gazdasági helyzetére, továbbá e hajók halászati tevékenységének végleges beszüntetéséhez nyújtandó ETHA-támogatás rendelkezésre bocsátásának szükségességére, indokolt az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés mellékletében szereplő, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alóli kivételről rendelkezni,

(21) Tekintettel a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő uniós halászhajók rossz gazdasági helyzetére, továbbá e hajók halászati tevékenységének végleges beszüntetéséhez nyújtandó ETHA-támogatás rendelkezésre bocsátásának szükségességére, indokoltnak tekintették a lehető leggyorsabb fellépést, tiszteletben tartva eközben minden uniós intézmény demokratikus jogait.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>16</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont</Article>

<DocAmend2>Az (EU) 2016/1139 rendelet</DocAmend2>

<Article2>8a cikk – cím</Article2>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó kapacitáscsökkentés

Kapacitáscsökkentés a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal, a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehal és a Balti-tenger nyugati részén élő hering tekintetében

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>17</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont</Article>

<DocAmend2>Az (EU) 2016/1139 rendelet</DocAmend2>

<Article2>8a cikk – 2 bekezdés</Article2>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés az alábbi kategóriákba tartozó eszközökkel felszerelt hajókra alkalmazandó:

törölve

a) legalább 120 mm-es szembőségű, T90-es léhésből készített, vagy legalább 105 mm-es szembőségű, 120 mm-es szembőségű hálószemekből álló Bacoma típusú szelektálóablakkal ellátott vontatott halászfelszerelés;

 

b) 110–156 mm szembőségű statikus hálók.

 

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>18</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)</Article>

<DocAmend2>Az (EU) 508/2014 rendelet</DocAmend2>

<Article2>34 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)</Article2>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a. A 34. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

 

„A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal esetében az első albekezdés a) és b) pontjában szereplő, az utolsó két naptári évre való hivatkozást a 2017. és a 2018. évre való hivatkozásként kell értelmezni.”

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>19</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont</Article>

<DocAmend2>Az (EU) 508/2014 rendelet</DocAmend2>

<Article2>34 cikk – 4 bekezdés – b pont</Article2>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó, az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelettel* létrehozott többéves terv, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárán belüli hajók tekintetében, az (EU) 2016/1139 rendelet 8a. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

b) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó, az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelettel* létrehozott többéves terv, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra, a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra vagy a Balti-tenger nyugati részén élő heringre halászó  hajók tekintetében, az (EU) 2016/1139 rendelet 8a. cikkében foglaltaknak megfelelően.”

_____________________

_________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).

</Amend>

</RepeatBlock-Amend>

 

INDOKOLÁS

A Balti-tenger ökoszisztémájának állapota évtizedek óta instabil. A Balti-tenger állapotára vonatkozó legfrissebb tudományos tanulmányok megállapításai szerint az aggasztó helyzet kialakulásáért a halászaton kívül számos környezeti tényező –  többek között a vizek oxigéntartalmának csökkenése, a szennyezettség magas szintjei, a felmelegedés, az élelmiszerhiány, a paraziták elszaporodása és a ragadozók számának növekedése – is felelős.

 

A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozóan a Bizottság 2019. július 23-án sürgősségi intézkedéseket hozott, amelyek még ma is közvetlen hatást gyakorolnak a balti-tengeri régió halászati ágazatára. Ezt követően a Tanács 2019. október 15-én elfogadta a 2020. évre vonatkozó kvótákat, beleértve a Balti-tenger nyugati és keleti részén élő közönséges tőkehalra és a Balti-tenger nyugati részén élő heringre vonatkozó kvótákat is. A Balti-tenger nyugati részén élő heringre vonatkozó teljes kifogható mennyiség a harmadik egymást követő évben jelentősen csökkent (2018: -39 %; 2019: -48%; 2020: -65%). A Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó teljes kifogható mennyiség szintén jelentősen csökkent (-60 %), és a 2017-es és 2016-os jelentős csökkentéseket követően (-56% és -20 %) jelenleg a 2017/2018-as szinten áll. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal kifogható mennyiségének csökkenése 2020-ben különösen súlyos volt. A Tanács gyakorlatilag betiltotta a halászatot; csak járulékos tőkehalfogást engedélyezett.

 

E rendkívüli intézkedések következményeként a part menti közösségek és halászati vállalkozások a Balti tenger térségében mindenütt felesleges flottakapacitással és súlyos társadalmi-gazdasági problémákkal fognak szembesülni. Mivel a halászati ágazatban érintettek önerőből semmit sem tehetnek a káros következmények enyhítéséért, az EU-nak kell megfelelő intézkedéseket hoznia a hatások csökkentése érdekében. Ezeknek magukban kell foglalniuk az érintett flották kapacitásának csökkentésére irányuló intézkedések pénzügyi hatásának enyhítésére irányuló, bürokráciamentes támogatást (a halászati tevékenység végleges beszüntetése fejében). Ha a halászati kapacitások és a halászati lehetőségek nem állnak egymással egyensúlyban, akkor a tagállamoknak megfelelő nemzeti cselekvési terveket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, és évente legalább egyszer tájékoztatniuk kell a Bizottságot az elért eredményekről. A kijelölt kikötők elvét kiegészítő ellenőrző intézkedésként fenn kell tartani, és ezen csak akkor szabad enyhíteni, ha az állományok helyreállása megtörtént.

 

A halászati tevékenység végleges megszüntetéséhez nyújtott támogatást csak kivételes helyzetre adott válaszként lehet bevezetni. E támogatást bürokráciamentes, rugalmas és gyors módon bocsátják rendelkezésre az ETHA keretében rendelkezésre álló alapok átcsoportosításával, nemzeti szintű társfinanszírozás alapján. Ide tartoznak a halászok jövedelmének diverzifikálásához hozzájáruló beruházások is. A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetéséhez korábban nyújtott támogatás nem számít bele a halászati tevékenységek végleges beszüntetetéséhez nyújtott támogatásba. Két különböző támogatási formáról van szó, amelyeket nem szabad vegyíteni egymással.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az (EU) 2016/1139 rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárainak bevezetése, az adatgyűjtés és a balti-tengeri ellenőrzési intézkedések tekintetében, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat halászó flották végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról

Hivatkozások

COM(2019)0564 – C9-0161/2019 – 2019/0246(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

31.10.2019

 

 

 

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

PECH

13.11.2019

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

13.11.2019

REGI

13.11.2019

 

 

Nem nyilvánított véleményt

 A határozat dátuma

EMPL

4.12.2019

REGI

5.12.2019

 

 

Előadók

 A kijelölés dátuma

Niclas Herbst

27.11.2019

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

11.11.2019

20.1.2020

 

 

Az elfogadás dátuma

23.4.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

8

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Clara Aguilera, Pietro Bartolo, François-Xavier Bellamy, Izaskun Bilbao Barandica, Isabel Carvalhais, Rosanna Conte, Rosa D’Amato, Fredrick Federley, Giuseppe Ferrandino, Søren Gade, Francisco Guerreiro, Anja Hazekamp, Niclas Herbst, France Jamet, Pierre Karleskind, Predrag Fred Matić, Francisco José Millán Mon, Cláudia Monteiro de Aguiar, Grace O’Sullivan, Caroline Roose, Bert-Jan Ruissen, Annie Schreijer-Pierik, Peter van Dalen, Theodoros Zagorakis

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ivo Hristov, Petros Kokkalis, Elżbieta Rafalska, Annalisa Tardino

Benyújtás dátuma

29.4.2020

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

20

+

ECR

Elżbieta Rafalska, Bert-Jan Ruissen

ID

Rosanna Conte, France Jamet, Annalisa Tardino

NI

Rosa D'Amato

PPE

François-Xavier Bellamy, Niclas Herbst, Francisco José Millán Mon, Cláudia Monteiro de Aguiar, Annie Schreijer-Pierik, Peter van Dalen, Theodoros Zagorakis

Renew

Izaskun Bilbao Barandica, Fredrick Federley, Søren Gade, Pierre Karleskind

Verts/ALE

Francisco Guerreiro, Grace O'Sullivan, Caroline Roose

 

8

-

GUE/NGL

Anja Hazekamp, Petros Kokkalis

S&D

Clara Aguilera, Pietro Bartolo, Isabel Carvalhais, Giuseppe Ferrandino, Ivo Hristov, Predrag Fred Matić

 

0

0

 

 

 

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

[1] HL C 106., 2020.3.31., 10. o.

Utolsó frissítés: 2020. május 14.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat