Eljárás : 2020/2068(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0105/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0105/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0142

<Date>{02/06/2020}2.6.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0105/2020</NoDocSe>
PDF 214kWORD 58k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>a Portugáliának, Spanyolországnak, Olaszországnak és Ausztriának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról</Titre>

<DocRef>(COM(2020)0200 – C9-0127/2020 – 2020/2068(BUD))</DocRef>


<Commission>{BUDG}Költségvetési Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>José Manuel Fernandes</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
 INDOKOLÁS
 
 A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG LEVELE
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Portugáliának, Spanyolországnak, Olaszországnak és Ausztriának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2020)0200 – C9-0127/2020 – 2020/2068(BUD))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0200 – C9-0127/2020),

 tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 10. cikkére,

 tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[3] és különösen annak 11. pontjára,

 tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

 tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0105/2020),

1. üdvözli a döntést, amely kifejezi az Unió szolidaritását a természeti katasztrófák által sújtott uniós polgárokkal és régiókkal;

2. hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van az Európai Unió Szolidaritási Alapján (a továbbiakban: az alap) keresztüli pénzügyi támogatás elérhetővé tételére a 2019-ben természeti katasztrófa által sújtott régiók számára;

3.  úgy véli, hogy a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatást méltányosan kell elosztani a leginkább érintett régiók és területek között;

4. rámutat arra, hogy a természeti katasztrófák egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak az éghajlatváltozás miatt; felszólít az alap reformjára a következő többéves pénzügyi keretben az éghajlatváltozás jövőbeli következményeinek figyelembevétele érdekében, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alap csak helyreállító eszköz, és hogy az éghajlatváltozás kezeléséhez elsősorban a Párizsi Megállapodással és a zöld megállapodással összhangban lévő megelőzési politikára van szükség;

5. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 174. és 349. cikke értelmében az Uniónak úgy kell folytatnia tevékenységeit, hogy azok a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezzék és figyelembe vegyék a legkülső régiók sajátos jellemzőit és korlátait; rámutat arra, hogy egy legkülső régióban ugyanannak a természeti csapásnak nagyobb társadalmi és gazdasági hatása van, mint bármely más európai régióban, következésképpen a helyreállítás lassabb; ezért úgy véli, hogy a legkülső régióknak megnövelt finanszírozásban kell részesülniük az alap keretében;

6. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

7. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Portugáliának, Spanyolországnak, Franciaországnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[4] és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[5] és különösen annak 11. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

(2) Az alap éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet[6] 10. cikkében meghatározottaknak megfelelően 500 000 000 EUR.

(3) Portugália 2019. november 8-án kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére az Azori-szigeteken bekövetkezett szélsőséges időjárási események miatt.

(4) Spanyolország 2019. november 28-án kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére a Valencia, Murcia, Kasztília-La Mancha és Andalúzia régiókban áradásokat okozó szélsőséges esőzések miatt.

(5) Olaszország 2020. január 10-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére a 2019 őszén 17 régióban bekövetkezett szélsőséges időjárási események miatt.

(6) Ausztria 2020. január 29-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére a 2019. novemberben bekövetkezett szélsőséges időjárási események miatt.

(7) Portugália, Spanyolország, Olaszország és Ausztria kérelmei eleget tesznek az alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan a 2012/2002/EK rendelet 4. cikkében megállapított követelményeknek.

(8) Az alapot tehát a Portugáliának, Spanyolországnak, Olaszországnak és Ausztriának nyújtandó pénzügyi hozzájárulás érdekében igénybe kell venni.

(9) Az alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ez a határozat az elfogadásának napjától alkalmazandó;

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az alábbi összegek igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában:

a) 8 212 697 EUR nyújtandó Portugália részére;

b) 56 743 358 EUR nyújtandó Spanyolország részére;

c) 211 707 982 EUR nyújtandó Olaszország részére;

d) 2 329 777 EUR nyújtandó Ausztria részére.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot [az elfogadás dátuma]-tól/-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

 


INDOKOLÁS

A Bizottság javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) igénybevételét a 2019 folyamán Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Ausztriában bekövetkezett rendkívüli időjárási jelenségek miatti pénzügyi támogatás nyújtása céljából.

Portugália – hurrikán

2019 októberében a Lorenzo hurrikán áthaladt az Azori-szigeteken, súlyos károkat okozva az olyan állami infrastruktúrákban, mint a kikötők, a víz-, az energia- és a kommunikációs hálózatok, az utak, a repülőterek, az iskolák és a kórházak. A katasztrófa jelentős mértékben érintette a magáninfrastruktúrákat, a vállalkozásokat, a halászati és mezőgazdasági ágazatokat, valamint az idegenforgalmat is.

A Bizottsághoz 2019. november 8-án beérkezett kérelmükben a portugál hatóságok a közvetlenül a katasztrófa által okozott károk teljes összegét 328,5 millió EUR-ra, vagyis az érintett régió GDP-jének 8,4%-ára becsülték. Ez jóval meghaladja az EUSZA igénybevételének küszöbértékét egy NUTS 2 szintű régióban, amely a legkülső régiók, például az Azori-szigetek esetében a regionális GDP 1%-a. Így a katasztrófa az EUSZA-rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében „regionális természeti katasztrófának” minősül.

Portugália a rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alapvető veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések támogatható összköltségét 279,3 millió EUR-ra becsülte. Ez szinte teljes mértékben a közlekedési infrastruktúrára, különösen a kikötők helyreállításának költségeire vonatkozik.

Az érintett régió az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) (2014–2020) szerinti „kevésbé fejlett régiónak” minősül. A portugál hatóságok nem jelezték, hogy a helyreállítási intézkedésekhez forrásokat szándékoznának átcsoportosítani az európai strukturális és beruházási alapok programjaiból.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Bizottság a teljes közvetlen kár 2,5%-os hányadának alkalmazását javasolja a „regionális katasztrófákra” vonatkozó esetekben. A javasolt támogatás teljes összege így 8 212 697 EUR.

A portugál hatóságok a rendelet 4a. cikkének megfelelően előleg kifizetését kérelmezték. 2019. december 11-én a Bizottság végrehajtási határozatot fogadott el, amelyben az EU várható pénzügyi hozzájárulásából 10%-os előleget, azaz 821 270 EUR-t ítélt oda. Az előleget teljes egészében kifizették.

 

Spanyolország – áradások

2019 szeptemberében egy ritka meteorológiai jelenség – „elszigetelt magassági hidegörvény” – érintette Spanyolország délkeleti részét. A jelenséget szélsőséges esőzések jellemzik, amelyek ebben az esetben meghaladták az elmúlt 140 év eredményeit, és súlyos áradásokat okoztak Valencia, Murcia, Kasztília-La Mancha és Andalúzia nagy területein. A katasztrófa 8 ember életét követelte, emberek ezreit kellett evakuálni és jelentős károkat okozott az utakban, a vasúti és repülőtéri infrastruktúrában, a vízhálózatokban, a védelmi infrastruktúrában, a környezetben és a magánlakásokban. A tengerpartokon és a part menti infrastruktúrában is jelentős erózió következett be.

2019. november 28-i kérelmükben, amelyet a Bizottság kérésére 2019. december 18-án és 2020. január 29-én frissítettek, a spanyol hatóságok 2269,7 millió EUR kárbecslést nyújtottak be, amely a súlyozott regionális GDP 2,65%-ának felel meg (az átlagos GDP-t az egyes régiók kárrészével súlyozták). Mind a négy érintett régió (Valencia közösség, Murcia régió, Kasztília-La Mancha, Andalúzía) NUTS 2. szintű régió. Következésképpen a kérelem megfelel a rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott „regionális katasztrófára” vonatkozó kritériumoknak, amelyek szerint a közvetlen kár küszöbértéke a régió GDP-jének 1,5%-a.

A vészhelyzeti és helyreállítási műveletek költségét 650,6 millió EUR-ra becsülték, amelynek legnagyobb része az eltakarítási műveletekhez és az infrastruktúra javításához szükséges.

Az érintett régiók közül három (Murcia, Kasztília-La Mancha és Andalúzia) az esb-alapok értelmében úgynevezett „átmeneti régió”, míg Valencia autonóm közösség „fejlettebb régió”. Az európai strukturális és beruházási alapok helyreállítási intézkedésekre való átcsoportosítását nem tervezik.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Bizottság most is a teljes közvetlen kár 2,5%-os hányadának alkalmazását javasolja a „regionális katasztrófákra” vonatkozó esetekben. A javasolt támogatás teljes összege így 56 743 358 EUR.

Spanyolország előleg kifizetését kérte. 2020. február 13-án a Bizottság végrehajtási határozatot fogadott el, amelyben az EU várható pénzügyi hozzájárulásából 10%-os előleget ítélt oda.  Ezt követően az ennek megfelelő, 5 674 336 EUR-s összeget teljes egészében kifizették.

 

Olaszország – szélsőséges időjárási események

2019. október végén és novemberben számos egymáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárási esemény sújtotta Olaszország területének nagy részét északtól délig, ami olyan súlyos károkhoz vezetett mint áradások és földcsuszamlások és Velence katasztrofális mértékű elárasztása. 17 régió szenvedett kárt, leginkább Veneto, Piemont, Liguria, Szicília és Emilia Romagna. Veneto egyedül, különösen a Velence városában bekövetkezett súlyos áradás, a teljes kár közel egyharmadát (1,8 milliárd EUR) tette ki. A Bizottság elemzése szerint az e kérelemben szereplő időjárási események meteorológiai szempontból egyetlen eseménynek tekinthetők.

A katasztrófa valamennyi érintett régióban jelentős zavarokat okozott az úthálózatban a földcsuszamlások és elhullott fák, a folyami hálózatok zavarai, a lejtőmozgások, valamint a köz- és magánépületek elárasztása miatt. A szélsőséges időjárás nagy veszteségeket okozott a faiparban, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban, jelentős károkat a Natura 2000 védett területeken, és zavarokat a szennyvízkezelő rendszerek, valamint az elektromos áram- és gázhálózatok működésében.

Venetóban az áradások hatalmas károkat okoztak a köz- és magántulajdonban lévő ingatlanokban, a kereskedelmi és gazdasági ipari tevékenységekben, valamint a szolgáltatásokban. A tengerszint feletti több mint 187 cm-es árapály-csúcs miatt Velence városának több mint 85%-át áradások sújtották, jelentős károkat okozva a történelmi központ művészeti és kulturális örökségében, beleértve a műtárgyak és papíreszközök, például könyvek, kéziratok és archívumok jelentős károsodását is.

Az olasz hatóságok 2020. január 10-én kérelmezték az alapból történő hozzájárulást. A teljes közvetlen kárt 5619,878 millió EUR-ra, azaz az Olaszországra alkalmazandó „jelentős természeti katasztrófa” küszöbértékének több mint 157%-ára becsülték (2011-es árakon több mint 3 milliárd EUR kár).

A sürgősségi és helyreállítási műveletek költségét az olasz hatóságok 1110,1 millió EUR-ra becsülték, amelynek legnagyobb része 1) a megelőző infrastruktúra helyreállítására és a kulturális örökség védelmére, valamint 2) az alapvető infrastruktúra helyreállítására vonatkozik.

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) (2014–2020) szerint a 17 érintett régió közül öt (Basilicata, Calabria, Campania, Puglia és Szicília) minősül „kevésbé fejlett régiónak”, Abruzzo „átmeneti régiónak”, míg a többi „fejlettebb régiónak”. Olaszország nem jelezte a Bizottságnak, hogy a helyreállítási intézkedésekhez forrásokat szándékoznak átcsoportosítani az európai strukturális és beruházási alapok programjaiból, és nem kérte előleg kifizetését sem.

A Bizottság úgy véli, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a támogatásnak progresszívnek kell lennie, 2,5%-os kulcs alkalmazásával a kárnak a „jelentős természeti katasztrófára” vonatkozó küszöbérték alatti részére (azaz a GNI 0,6%-ára vagy 2011-es árakon 3 milliárd EUR-ra, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb összeg), és 6%-os kulcs alkalmazásával a kárnak az említett küszöbérték feletti részére. Ebben a konkrét esetben az EUSZA-ból származó pénzügyi hozzájárulás így összesen 211 707 982 EUR-t tesz ki.

 

Ausztria

2019 novemberében Ausztria délnyugati részét súlyos áradások sújtották, különösen Karintiában és Kelet-Tirolban, az Olaszországgal határos két alpesi térségben. A szélsőséges időjárást ugyanazok a meteorológiai körülmények váltották ki mint Olaszországban, és jelentős károkat okoztak az alapvető állami infrastruktúrában (főként közutakban, hidakban és vasutakban), a magánlakásokban és a vállalkozásokban. A szokatlan mennyiségű hó és a lavinák károkat okoztak az erdészetben.

Az osztrák hatóságok 2020. január 29-én kérelmezték az alapból történő hozzájárulást, és 2020. március 9-én friss információkat nyújtottak be. A 93,2 millió EUR-ra becsült teljes közvetlen kár jóval a „jelentős természeti katasztrófára” vonatkozó, Ausztriára alkalmazandó küszöbérték alatt van (az osztrák GNI 0,6%-át meghaladó kár vagy 2307,9 millió EUR). Emellett az úgynevezett „regionális katasztrófára” vonatkozó küszöbérték alatt marad (a regionális GDP 1,5%-a az érintett régiók kárhányadának megfelelően súlyozva). Mivel azonban a katasztrófát ugyanolyan meteorológiai körülmények okozták, mint az Olaszországban bekövetkezett jelentős katasztrófát, a kérelem a rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett, az úgynevezett „szomszédos országra vonatkozó rendelkezés” alapján támogatásra jogosult.

A vészhelyzeti és helyreállítási intézkedések költségét az osztrák hatóságok 61,3 millió EUR-ra becsülték. A legnagyobb rész a közlekedési hálózat javítására fordított kiadásokra és a talajerózió elleni intézkedésekre vonatkozik.

Az érintett régiók az európai strukturális és beruházási alapok szerinti „fejlettebb régióknak” minősülnek. Az osztrák hatóságok nem kérték előleg kifizetését. Azt a szándékukat jelentették be, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében forrásokat kívánnak felhasználni az erdők helyreállítását célzó intézkedésekhez.

A Bizottság azt javasolja, hogy a „szomszédos országra vonatkozó rendelkezés” alapján a szokásos 2,5%-os rátát alkalmazzák: így az alapból való teljes pénzügyi hozzájárulás javasolt összege 2 329 777 EUR.

 

Következtetések

A Portugália, Spanyolország, Olaszország és Ausztria számára folyósítandó javasolt teljes összeg 278 993 814 EUR. Ehhez a 2020. évi költségvetés módosítására van szükség költségvetés-módosítási tervezet formájában. Tekintettel arra, hogy már sor került 6 495 606 EUR összegű előleg kifizetésére, a 4/2020. sz. költségvetés-módosítási tervezet (COM(2020)0190) célja a 13 06 01. költségvetési sor (Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra) kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 272 498 208 EUR-val történő növelése.

A rendelkezésre álló teljes összeg 2020 elején 1 150 524 045 EUR volt: azaz a 2020. évi előirányzatok (597 546 284 EUR), valamint a 2019. évi allokációból származó, el nem költött és 2020-ra átvitt összeg (552 977 761 EUR).

Ez a 2020. évi első igénybevételi határozat. Ennek nyomán a 2020. október 1-ig rendelkezésre álló összeg 722 143 660 EUR, amely jóval meghaladja a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint 2020. október 1-ig kötelezően fenntartandó összeget (a 2020. évi éves előirányzat 25%-a, azaz 149 386 571 EUR).

Az előadó javasolja az e jelentéshez csatolt, a fentiekben részletezett támogatás igénybe vételét javasló határozatra irányuló bizottsági javaslat mielőbbi elfogadását a négy érintett országgal való uniós szolidaritás jeleként. Az előadó sürgeti, hogy ezt a pénzügyi hozzájárulást különösen sürgősen juttassák el a tagállamokhoz, mivel ezek a természeti katasztrófák már 2019-ben bekövetkeztek.


 

 

A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG LEVELE

Johan Van Overtveldt

Elnök

Költségvetési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: <Titre>Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele</Titre> <DocRef>(COM(2020)02002020/2068(BUD))</DocRef>

Tisztelt Elnök Úr!

A Portugáliának, Spanyolországnak, Olaszországnak és Ausztriának nyújtott támogatás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatot (COM(2020)0200) a Regionális Fejlesztési Bizottság elé terjesztették véleményezésre. Úgy tudom, hogy a kérdésről hamarosan jelentést fogad el a Költségvetési Bizottság.

 

A javaslat értelmében a következőképpen vennék igénybe az Európai Unió Szolidaritási Alapját:

a) Portugália számára 8 212 697 EUR-t kell biztosítani a Lorenzo hurrikán által 2019 októberében az Azori-szigeteken okozott károk kezelésére;

b) Spanyolország számára 56 743 358 EUR-t kell biztosítani a 2019 szeptemberében Valencia, Murcia, Kasztília-La Mancha és Andalúzia régiókban bekövetkezett áradások következményeinek kezelésére;

c) Olaszország számára 211 707 982 EUR-t kell biztosítani a 2019 őszén bekövetkezett szélsőséges időjárási eseményeket követően, amelyek különösen Veneto, Piemont, Liguria, Szicília és Emilia Romagna területeit érintették;

d) Ausztria számára 2 329 777 EUR-t kell biztosítani az Ausztria délnyugati részein, különösen Karintiában és Kelet-Tirolban bekövetkezett súlyos áradások következményeinek kezelésére.

 

Az EUSZA-ból származó pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet állapítja meg.

 

A bizottsági koordinátorok értékelték a javaslatot, és felkértek, hogy levélben tájékoztassam Önt arról, hogy a bizottság többsége nem ellenzi az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét a Bizottság által javasolt összegek kifizetése céljából.

 

Tisztelettel:

Younous Omarjee

 


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

28.5.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Rasmus Andresen, Clotilde Armand, Robert Biedroń, Anna Bonfrisco, Olivier Chastel, Lefteris Christoforou, David Cormand, Paolo De Castro, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Alexandra Geese, Valentino Grant, Elisabetta Gualmini, Francisco Guerreiro, Valerie Hayer, Eero Heinäluoma, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Moritz Körner, Joachim Kuhs, Ioannis Lagos, Hélène Laporte, Pierre Larrouturou, Janusz Lewandowski, Margarida Marques, Siegfried Mureşan, Victor Negrescu, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Dimitrios Papadimoulis, Karlo Ressler, Bogdan Rzońca, Nils Torvalds, Nils Ušakovs, Rainer Wieland, Angelika Winzig

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Fabienne Keller, Petros Kokkalis

 


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

38

+

ECR

Bogdan Rzońca

GUE/NGL

Petros Kokkalis, Dimitrios Papadimoulis

ID

Anna Bonfrisco, Valentino Grant, Joachim Kuhs, Hélène Laporte

NI

Ioannis Lagos

EPP

Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Janusz Lewandowski, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Karlo Ressler, Rainer Wieland Angelika Winzig

RENEW

Clotilde Armand, Olivier Chastel, Valerie Hayer, Fabienne Keller, Moritz Körner, Nils Torvalds

S&D

Robert Biedroń, Paolo De Castro, Eider Gardiazabal Rubial, Elisabetta Gualmini, Eero Heinäluoma, Pierre Larrouturou, Margarida Marques, Victor Negrescu, Nils Ušakovs

VERTS/ALE

Rasmus Andresen, David Cormand, Alexandra Geese, Francisco Guerreiro

 

0

-

NI

 

 

0

0

ID

 

 

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

[1] HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

[2] HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

[3] HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

[4] HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

[5] HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

[6] A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

 A dátumot a Parlament illeszti be a határozatnak a Hivatalos Lapban való közzétételét megelőzően.

Utolsó frissítés: 2020. június 9.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat