JELENTÉS az Európai Parlamentnek a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokról szóló ajánlásáról

13.6.2020 - (2020/2023(INI))

Külügyi Bizottság
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadók: Kati Piri, Christophe Hansen
(Közös bizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 58. cikke)

Módosítások

• 001-001 (PDF - 106 KB)
• 001-001 (DOC - 69 KB)
• 002-011 (PDF - 145 KB)
• 002-011 (DOC - 87 KB)
• 012-015 (PDF - 119 KB)
• 012-015 (DOC - 75 KB)
• 016-016 (PDF - 103 KB)
• 016-016 (DOC - 70 KB)
• 017-024 (PDF - 132 KB)
• 017-024 (DOC - 87 KB)
• 025-027 (PDF - 120 KB)
• 025-027 (DOC - 74 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Parlamentnek a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokról szóló ajánlásáról

(2020/2023(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre(EUMSZ), különösen annak 218. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

– tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2020. február 25-i (EU, EURATOM) 2020/266 tanácsi határozatra[1] és az ahhoz csatolt függelékben foglalt, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásra vonatkozó, nyilvánosságra hozott irányelvekre,

– tekintettel az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i állásfoglalására[2], az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló, 2017. október 3-i állásfoglalására[3], az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások jelenlegi állásáról szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására[4], az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalására[5], az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének aktuális állásáról szóló, 2019. szeptember 18-i állásfoglalására[6], a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt, a polgárok jogaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és nyomon követéséről szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására[7], valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról szóló, 2020. február 12-i állásfoglalására[8],

– tekintettel az Egyesült Királysággal való új partnerségről szóló megállapodás 2020. március 19-i szövegtervezetére[9];

– tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2020. január 29-i jogalkotási állásfoglalására[10],

– tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásra[11] (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás), valamint a megállapodást kísérő, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatra[12] (a továbbiakban: a politikai nyilatkozat),

– tekintettel a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére,

– tekintettel a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Jogi Bizottság leveleire,

– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (4) bekezdésére és 54. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által az eljárási szabályzat 58. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

– tekintettel a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0117/2020),

A. mivel a politikai nyilatkozat irányadó a tárgyalásokra nézve, és meghatározza egy ambiciózus, átfogó, mély és rugalmas partnerség paramétereit a kereskedelmi és a gazdasági együttműködés terén – amelynek középpontjában egy átfogó és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás áll –, valamint a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás, a külpolitika, a biztonság és védelem és az együttműködés tágabb területeinek paramétereit; mivel a Tanács által 2020. február 25-én az említett alapon elfogadott európai uniós (EU) megbízatás jelenti a tárgyalási keretet, amely egy határozott és átfogó partnerségről rendelkezik az EU és az Egyesült Királyság között, koherens struktúrát és átfogó irányítási keretet alkotva; mivel az EU nem fogja elfogadni az Egyesült Királyság elaprózott megközelítését, amelynek célja különálló, önálló megállapodások sorozatának megtárgyalása;

B.  mivel az uniós megbízatás az Európai Tanács 2018. március 23-i iránymutatásain és a politikai nyilatkozaton alapul;

C.  mivel az Egyesült Királysággal kialakítandó, jövőbeli partnerségről szóló tárgyalások csak a kilépésről rendelkező megállapodás és annak három jegyzőkönyve hatékony és teljes körű végrehajtásán alapulhatnak;

D. mivel az EU-nak fenn kell tartania erőfeszítéseit és elszántságát a mindkét fél, köztük az Egyesült Királyság miniszterelnöke által 2019. október 17-én tett politikai nyilatkozatban és az uniós megbízatásban egyértelműen előírt nagyra törő megállapodás megtárgyalására vonatkozóan; mivel az Egyesült Királyság 2020. január 31. óta nem tagja az EU-nak;

E. mivel a tárgyalásokkal kapcsolatos jelenlegi időhiány  kizárólag az Egyesült Királyság döntéseiből fakadt;

F. mivel a jövőbeli megállapodást egy átfogó irányítási keretbe kell beágyazni, és mivel az Európai Unió Bíróságának kell lennie az uniós jog értelmezéséért felelős egyedüli szervnek;

G. mivel az átmeneti időszakban az uniós jog valamennyi szakpolitikai területen továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, kivéve a Szerződések azon rendelkezéseit és azokat a jogi aktusokat, amelyek a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépése előtt nem voltak kötelező erejűek az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban; mivel 2020. május 14-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királyság ellen a szabad mozgásra vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt;

H. mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése több millió polgárt érint, az Egyesült Királyság EU-ban élő, utazó vagy dolgozó állampolgárait, az Egyesült Királyságban élő, utazó vagy dolgozó uniós polgárokat; és nem uniós vagy egyesült királyságbeli állampolgárságú embereket

I. mivel az Egyesült Királyság harmadik országként nem rendelkezhet ugyanazokkal a jogokkal és nem élvezheti ugyanazokat az előnyöket, továbbá nem tesz eleget azoknak a kötelezettségeknek, mint egy tagállam, és ezért az átmeneti időszak végén mind az EU, mind pedig az Egyesült Királyság helyzete jelentősen meg fog változni; mivel az EU és az Egyesült Királyság közös alapelveket és értékeket vall; mivel a jövőbeli partnerségi megállapodásban figyelembe kell venni az Egyesült Királyság földrajzi közelségét, összekapcsoltságának szintjét és az uniós szabályokkal való jelenlegi magas szintű harmonizációt, valamint az e szabályok miatti kölcsönös egymásrautaltságot;  és mivel az EU a kezdetektől fogva világossá tette, hogy minél több kiváltságot és jogot kíván az Egyesült Királyság, annál több kötelezettséget kell vállalnia;

J.  mivel az EU és az Egyesült Királyság a politikai nyilatkozatban megállapodott abban, hogy 2020 júniusában magas szintű ülést hívnak össze, ahol felmérik az elért eredményeket, hogy megállapodjanak a jövőbeli partnerségről folyó tárgyalások előmozdítására szolgáló intézkedésekről;

K. mivel az EU-nak és a tagállamainak egysége elengedhetetlen a tárgyalások során, hogy a lehető legjobban megvédjék az EU, többek között az uniós polgárok érdekeit; mivel az EU és tagállamai egységes álláspontot képviseltek a kilépésről rendelkező megállapodásról szóló teljes tárgyalás és annak elfogadása során, valamint azóta is; mivel ezt az egységet tükrözi az EU és tagállamai határozott támogatását élvező Michel Barnier, az EU tárgyalója és az uniós munkacsoport vezetője tárgyalási megbízatásának elfogadása;

 

L. mivel az EU és az Egyesült Királyság a politikai nyilatkozatban megállapodtak abban, hogy a jövőbeli kapcsolatnak olyan közös értékeken kell alapulnia, mint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és védelmezése, a demokratikus elvek, a jogállamiság, a nemzetközi szabályokon, többek között az ENSZ Alapokmányán alapuló rend, a nonproliferáció, a leszerelési elvek, a béke és biztonság, továbbá a fenntartható fejlődés támogatása és a környezet védelme, és hogy ezek az értékek a politikai nyilatkozat keretében folytatott együttműködés alapvető előfeltételei, amelyeket kötelező erejű politikai rendelkezésekkel kell kifejezésre juttatni, és amelyek alapja a kölcsönös bizalom; mivel az EU-t köti az Európai Unió Alapjogi Chartája, a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodást az Egyesült Királyság emberi jogok európai egyezménye (EJEE) keretének tiszteletben tartása melletti folyamatos elkötelezettségétől kell függővé tenni;

M. mivel a Covid19-világjárvány teljesen váratlan és előre nem látható új helyzetet teremtett, amely jelentős következményekkel jár az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások ütemére és hatékonyságára; mivel ha nem sikerül megállapodásra jutni, mindkét félnek rendkívül drámai gazdasági változásokra kell felkészülnie, amelyeket súlyosbít a Covid19 okozta világjárvány és annak várható gazdasági következményei; mivel a globális világjárvánnyal való szembesülés és annak várható geopolitikai, gazdasági és társadalmi következményei még szükségesebbé teszik a partnerek és a szövetségesek közötti együttműködési mechanizmusok javítását;

Általános elvek

1. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tárgyalások négy fordulóját követően nem történt valódi előrelépés, kivéve a néhány területen bekövetkező minimális nyitást; tudomásul veszi az EU és az Egyesült Királyság közötti lényeges eltéréseket, többek között a tárgyalandó szöveg hatókörét és jogszabályi felépítését illetően; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya korlátozott hatókörrel képzeli el a jövőbeli tervezett partnerséget, és a tárgyalások tekintetében elaprózott megközelítést alkalmaz, csak azokra a területekre fókuszálva, amelyek az Egyesült Királyság érdekeit szolgálják; megismétli, hogy egy ilyen „szemezgetős” megközelítés elfogadhatatlan az EU számára; rámutat, hogy az Egyesült Királyság javaslatai elmaradnak a kilépésről rendelkező megállapodás és a politikai nyilatkozat szerinti, az Egyesült Királyság által elfogadott kötelezettségvállalásoktól, ideértve a biztonsági és védelmi kérdésekről szóló megállapodás megtárgyalásának elutasítását is; 

2. ismételten hangsúlyozza, hogy az EU-nak szilárd meggyőződésen alapul az az álláspontja, hogy a politikai nyilatkozatban foglaltak szerint a tárgyalások valamennyi területén egyszerre kézzelfogható előrelépést kell elérni, ideértve az egyenlő versenyfeltételeket, a halászatot, a belső biztonságot és a kormányzást; hangsúlyozza, hogy a tárgyalások egymástól elválaszthatatlanok, és az EU nem fog bármilyen áron megállapodást kötni – különösen ami a szabadkereskedelmi megállapodást illeti – úgy hogy ne rendelkezne erős, egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó garanciákkal és kielégítő halászati megállapodással; így teljes mértékben támogatja a Bizottságot abban, hogy az Egyesült Királyság által javasolt különálló megállapodások elfogadása helyett megvédi az EU által javasolt átfogó szerződéstervezet szükségességét;

3. kitart amellett, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolatokról szóló megállapodásnak koherensnek kell lennie, és igazodnia kell a két fél földrajzi közelségéhez, másrészt a két fél gazdaságának nagyfokú összefonódásához;

4.  üdvözli az Egyesült Királyság jogalkotási javaslattervezeteinek közzétételét, ha erre késedelmesen került is sor; megjegyzi, hogy ellentétben az Egyesült Királyságnak a meglévő precedensek alkalmazására vonatkozó állításaival, ezek közül a javaslatok közül sok jelentősen meghaladja az utóbbi években az EU által harmadik országokkal kötött egyéb szabadkereskedelmi megállapodásokban foglaltakat; emlékeztet arra, hogy bármiféle végleges megállapodásnak a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia;

5. üdvözli, hogy a Parlament 2020. február 12-i állásfoglalásában és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2020. február 25-i (EU, Euratom) 2020/266 tanácsi határozatban[13] (a továbbiakban: tárgyalási irányelvek) foglalt tárgyalási célkitűzések nagymértékben közelítenek egymáshoz; hangsúlyozza, hogy a Bizottság a Parlament teljes körű támogatását élvezi abban, hogy a tárgyalási irányelvekkel összhangban tárgyaljon az Egyesült Királysággal, mivel mindhárom intézmény nagyjából egyetért azokkal célkitűzésekkel, amelyeket ezeknek a tárgyalásoknak el kell érniük;

6. üdvözli az Egyesült Királysággal való új partnerségről szóló megállapodás 2020. március 18-án közzétett uniós szövegtervezetét, amely egy mély és szoros partnerségre irányuló átfogó megállapodást javasol, amely nemcsak az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelmére terjed ki, hanem a torzulások és a tisztességtelen versenyelőnyök – ideértve a mezőgazdasági ágazattal, az állat- és növény-egészségügyi előírásokkal és az állami támogatásokkal kapcsolatos torzulások – megakadályozásának és a kereskedelem és a beruházások fejlődése szempontjából kedvező légkör megteremtésének módjaira;

7. felszólítja a Bizottságot, hogy átlátható módon folytassa a tárgyalásokat, mivel az átláthatóság elősegíti a tárgyalási folyamatot, valamint a polgárok és a vállalkozások számára is előnyös, mivel lehetővé teszi számukra, hogy jobban felkészüljenek az átmenet utáni szakaszra; nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben biztosítson nyilvános konzultációt és folyamatos párbeszédet a szociális partnerekkel és a civil társadalommal, valamint a nemzeti parlamentekkel; üdvözli a Bizottság azon gyakorlatát, hogy időben tájékoztatja a Parlamentet a tárgyalásokról, és elvárja, hogy ez a gyakorlat a tagállamokkal megosztott információkkal összhangban folytatódjon;

8. emlékeztet arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság között az EUMSZ 217. cikke alapján létrejött minden jövőbeli társulási megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás) szigorú összhangban kell lennie a következő elvekkel:

(i) harmadik ország nem rendelkezhet ugyanazokkal a jogokkal és előnyökkel, illetve nem ugyanolyan kötelezettségeknek tesz eleget, mint az Európai Unió tagállama vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagja;

(ii) a belső piac és a vámunió teljes integritásának és megfelelő működésének védelme, a négy szabadság oszthatatlansága; különösen a gazdasági pilléren belüli együttműködés mértékének összhangban kell lennie a személyek mobilitásának megkönnyítésére tett kötelezettségvállalásokkal, például a vízummentes utazással, a kutatók, diákok, ideiglenes szolgáltatók és üzleti utazók mobilitásával, valamint a szociális biztonság terén folytatott együttműködéssel; (iii)  az EU döntéshozatali autonómiájának megőrzése;

(iv) az uniós jogrend és ezzel összefüggésben az Európai Unió Bírósága (EUB) mint az uniós jog értelmezéséért felelős végső szerv szerepének védelme;

(v) a demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok további tiszteletben tartása, amelyeket különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az emberi jogok európai egyezménye és annak jegyzőkönyvei, az Európai Szociális Charta, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma, valamint az ENSZ és az Európa Tanács egyéb nemzetközi emberi jogi szerződései határoznak meg, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása, külön emlékeztet arra, hogy a jövőbeli viszonyt attól kell függővé tenni, hogy az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett-e az EJEE keretének tiszteletben tartása iránt;

(vi) egyenlő versenyfeltételek többek között a vállalkozások számára is, magas szintű, azonos normák biztosítása a szociális, munkaügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi területen, az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén, valamint az adózásra, a versenyre és állami támogatásra vonatkozó politikákban, többek között a verseny és az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó megbízható és átfogó keretrendszeren keresztül; az egyenlő versenyfeltételeket hatékony vitarendezési és végrehajtási mechanizmusok révén kell biztosítani, többek között a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet tekintetében is; emlékeztet különösen arra, hogy minden jövőbeli megállapodást teljes mértékben az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) tiszteletben tartásától kell függővé tenni;

(vii) az elővigyázatosság elve, azon elv, hogy a környezeti kárt elsőként a forrásnál kell helyreállítani, valamint a „szennyező fizet” elv;

(viii) a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fennálló uniós megállapodások védelme, beleértve az EGT-megállapodást, valamint e kapcsolatok átfogó egyensúlyának megtartása;

(ix) az Unió pénzügyi stabilitásának garantálása és az uniós szabályozási és felügyeleti rendszernek és standardoknak való megfelelés, valamint azok alkalmazásának biztosítása;

(x) a jogok és kötelezettségek közötti megfelelő egyensúly, beleértve adott esetben az arányos pénzügyi hozzájárulást;

(xi) minden tagállam számára megfelelő és méltányos, polgáraink érdekeit szem előtt tartó eredmény garantálása;

9. hangsúlyozza, hogy az EU főtárgyalója a Parlament teljes körű és határozott támogatását élvezi, amikor kitart amellett, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása az Egyesült Királysággal kötött megállapodás kritikus eleme, mivel ez az EU részéről nem dogmák vagy ideológiák követése, hanem az Egyesült Királysággal kötendő ambiciózus és kiegyensúlyozott partnerség létrehozásának, valamint a belső piac és az uniós vállalatok versenyképessége megőrzésének, továbbá a szociális védelem, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem magas szintje fenntartásának és jövőbeli fejlesztésének előfeltétele;

10. e tekintetben teljes mértékben tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverenitását, amelyet az EU nem szándékozik veszélyeztetni a jelenlegi tárgyalások során; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság sohasem lesz egyenlő más harmadik országokkal a korábbi uniós tagállami jogállása, a jelenlegi teljes szabályozási harmonizáció, valamint a két fél közötti jelentős kereskedelmi volumen, továbbá az EU-hoz való földrajzi közelsége miatt, amelyek együttesen indokolják az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó erőteljes és robusztus rendelkezések szükségességét a megállapodásban;

11. hangsúlyozza, hogy az EU-nak ahogyan azt a politikai nyilatkozatban és a tárgyalási irányelvekben mindenkor jelezte folytatnia kell erőfeszítéseit és elkötelezettségét a következő területeket érintő megállapodás megkötésére: kereskedelmi és gazdasági együttműködés, bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, külpolitika, biztonság és védelem, valamint tematikus területeken folytatott, például a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos együttműködés; pragmatikus és észszerű megközelítésre szólít fel mindkét oldalon;

12. hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszak végén a tárgyalások kimenetelétől függetlenül teljesen felkészültnek kell lenni az Egyesült Királyság belső piacból és vámunióból való kilépésére; hangsúlyozza, hogy ha nem érnek el megállapodást, a következmények még markánsabbak lesznek; rámutat, hogy az EU bármelyik forgatókönyvre készen áll;

13. e tekintetben üdvözli a Bizottság ágazatspecifikus „készenléti értesítéseit”, amelyek biztosítani kívánják, hogy az uniós ipar készen álljon arra az elkerülhetetlen sokkhatásra, amelyet az Egyesült Királyság belső piacról való kilépése fog okozni; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy – lehetővé téve a megfelelő felkészülést – teljes körűen tájékoztassák az uniós polgárokat és vállalkozásokat annak kockázatáról, hogy az átmeneti időszak azt megelőzően véget érhet, hogy sikerül megkötni a megállapodás;

14. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a készültségi és rendkívüli intézkedéseket jóval az átmeneti időszak vége előtt felgyorsítsák, különösen abban az esetben, ha a tárgyalások során patthelyzet alakul ki; hangsúlyozza, hogy az ilyen rendkívüli intézkedéseknek ideigleneseknek és egyoldalúaknak kell lenniük;

15. ismételten támogatja a tárgyalási irányelveket, amelyek szerint Gibraltárra nem vonatkozik az EU és az Egyesült Királyság között megkötendő megállapodások területi hatálya, és minden külön megállapodás szükségessé teszi a Spanyol Királyság előzetes jóváhagyását;

16. hangsúlyozza a Gibraltárról szóló jegyzőkönyv határ menti ingázókra, az adózásra, a környezetre és a halászatra vonatkozó rendelkezései végrehajtásának fontosságát; felszólítja a spanyol és az egyesült királyságbeli kormányt, hogy gondoskodjanak az e kérdések kezeléséhez szükséges együttműködésről;

17. emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 132. cikke rendelkezik azon lehetőségről, hogy a vegyes bizottság határozatot fogadjon el az átmeneti időszak 2020. december 31-ét követő meghosszabbításáról;

A kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtása

18. emlékeztet arra, hogy a jogilag kötelező erejű, kilépésről rendelkező megállapodás az Egyesült Királyság Unióból történő rendezett kilépésére vonatkozó szabályok végrehajtásának eszköze, amely nem tárgyalható újra, és az EU–Egyesült Királyság vegyes bizottság egyetlen célja e megállapodás alkalmazásának felügyelete; hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás hatékony végrehajtása az Egyesült Királysággal való megállapodás sikeres megkötéséhez szükséges bizalom meglétének előfeltétele és alapvető eleme, valamint az Egyesült Királyság tárgyalási folyamattal kapcsolatos jóhiszeműség iránti elkötelezettségének fokmérője;

19. kitart amellett, hogy a lehető leghamarabb kézzelfogható eredményeket kell elérni, és szilárd garanciákkal kell rendelkezni arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszak vége előtt hatékonyan és teljes egészében végre fogja hajtani a kilépésről rendelkező megállapodást, hangsúlyozza, hogy a végrehajtás nyomon követése a Parlament munkájának szerves részét képezi, és megismétli, hogy az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell a vegyes bizottság által folytatott valamennyi megbeszélésről és meghozott határozatról, továbbá hogy a Parlament továbbra is éberen ügyel és maradéktalanul gyakorolja előjogait; ezzel összefüggésben emlékeztet az Európai Bizottság elnökének a Parlament 2019. április 16-i plenáris ülésén vállalt kötelezettségére, valamint a 2020. január 30-i (EU) 2020/135 tanácsi határozatból eredő kötelezettségekre; felszólítja a vegyes bizottság társelnökeit, hogy tanácsadásukba aktívan vonják be a polgárokat és a civil társadalmi szervezeteket;

20. emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás az uniós és az egyesült királyságbeli állampolgárok, ideértve családtagjaikat is,  kölcsönös védelméről rendelkezik, akiknek meg kell kapniuk a jogaikra és a lakóhelyük szerinti országban való további tartózkodáshoz, munkához és az oda utazáshoz szükséges eljárásokra vonatkozó összes szükséges információt; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság kilépése által érintett polgárok számítanak az időben biztosított megbízható információkra a jogaikat és a jogállásukat illetően, ezért sürgeti a tagállamokat és az Egyesült Királyságot, hogy adjanak elsőbbséget e kérdésnek;

21. ismételten hangsúlyozza, hogy a polgárok jogai továbbra is abszolút elsőbbséget élveznek, és eltökélt szándéka a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt állampolgári jogok garantálása az EU és az Egyesült Királyság állampolgárai és családtagjaik számára; sürgeti az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy a jövőbeli megállapodásban törekedjenek a mobilitási jogok magas szintjének elérésére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság eddig kevés ambíciót mutatott a polgárok mobilitását illetően, annak ellenére, hogy abból az Egyesült Királyság és állampolgárai a múltban profitáltak;

22. aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező”uniós polgároktól bürokratikus akadályok miatt megtagadták a szociális ellátásokat az Egyesült Királyságban; hangsúlyozza, hogy az ilyen helyzetek indokolatlan megkülönböztetéssel és jelentős következményekkel járnak, különösen súlyos gazdasági és társadalmi bizonytalanság idején;

23. hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok az Egyesült Királyságban komoly nehézségekkel szembesülnek a letelepedett jogállás megszerzése kapcsán többek között a Covid19- járvány következményeként is; úgy véli, hogy aránytalanul magas az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállást kapott kérelmezők száma a letelepedett jogállást kapott kérelmezők számához képest; sürgeti az Egyesült Királyság Belügyminisztériumát, hogy tanúsítson rugalmasságot a kérelmezők által arra vonatkozóan benyújtott bizonyítékok elfogadását illetően, hogy az előírt öt éven át az országban tartózkodtak; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a kérelmezők nem kapnak semmilyen tárgyi bizonyítékot a számukra megítélt státuszra vonatkozóan;

24. felhívja a feleket, hogy biztosítsák az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv szigorú végrehajtását, mivel ez a jövőbeli megállapodás sikeres megkötésének előfeltétele; emlékeztet arra, hogy a jegyzőkönyvet úgy dolgozták ki és fogadták el, hogy tiszteletben tartsa a békefolyamatot és fenntartsa a nagypénteki megállapodást, biztosítva, hogy az Ír-szigeten ne legyen ellenőrzött határ, ugyanakkor védve a belső piac integritását, és alapvető fontosságú a vállalkozások, különösen az agrár-élelmiszeripari ágazat, a polgárok, a környezet és a biológiai sokféleség védelme szempontjából; hangsúlyozza az uniós polgárok és a szolgáltatások Ír-szigeten megvalósuló szabad mozgásának fontosságát a sziget egészének gazdaságát érő károk korlátozása érdekében, és hogy egy jövőbeli megállapodásnak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel; sürgeti az Egyesült Királyság hatóságait annak biztosítására, hogy Észak-Írország lakosainak jogai ne sérüljenek;

25. kifejezi azzal kapcsolatos aggályát, hogy az Egyesült Királyság kormányának nyilvános közleményeiben a kilépésről rendelkező megállapodásban vállalt jogi kötelezettségeinek teljesítése iránti politikai akarat hiánya tapasztalható, konkrétan az Ír-tengert érintő áruellenőrzések tekintetében;

26. emlékeztet arra, hogy az EU–Egyesült Királyság vegyes bizottságnak az átmeneti időszak vége előtt fontos döntéseket kell hoznia az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásáról;

27. reméli, hogy megállapodás születik az EU és az Egyesült Királyság között valamennyi intézményi megállapodásról, például az Európai Bizottság belfasti technikai irodájának létrehozásáról annak ellenére, hogy az egyesült királyságbeli hatóságok többször elutasítóan nyilatkoztak egy ilyen iroda megnyitásáról;; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak részletes ütemtervet kell előterjesztenie és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, például elő kell készítenie az uniós vámkódex végrehajtását és a Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező árukra vonatkozó vámeljárások bevezetését, valamint biztosítania kell, hogy az EU-n kívülről Észak-Írországba érkező áruk tekintetében valamennyi szükséges SPS-ellenőrzést és egyéb szabályozási ellenőrzést el lehessen végezni, ami  az egyértelműség vállalkozások számára való megteremtésének érdekében is szükséges;

28. hangsúlyozza az egyértelmű jogi szabályok, az átlátható végrehajtás és a hatékony ellenőrzési mechanizmusok fontosságát a héa- és vámcsalás, a tiltott kereskedelem (csempészet) vagy egy esetlegesen nem egyértelmű jogi kerettel való egyéb csalárd visszaélés rendszerszintű kockázatainak elkerülése érdekében, többek között a hamis származási nyilatkozatok és a nem a belső piacra szánt termékek megnövekedett kockázata miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen rendszeres és hatékony ellenőrzéseket, és rendszeresen tegyen jelentést az Európai Parlamentnek a határellenőrzési helyzetről;

29. megjegyzi, hogy az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkében használt „fennáll annak a kockázata, hogy az árut a későbbiekben [...] az Unióba szállítják” fordulat nem egyértelmű, és a vegyes bizottság későbbi határozataitól függ, és kitart amellett, hogy a szóban forgó határozatokat az Európai Parlament formális felügyelete mellett hozzák meg; kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák a vegyes bizottság említett cikk végrehajtásával kapcsolatos határozati javaslatairól, ideértve az áruk „kockázatosnak” minősítésére vonatkozó konkrét feltételek meghatározását vagy bármely korábbi határozatának módosítását;

30. emlékeztet arra, hogy az átmeneti időszak lejártáig az Egyesült Királyság köteles többek között hozzájárulni az Európai Védelmi Ügynökség, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete és az Európai Unió Műholdközpontja finanszírozásához, valamint a a részvételével zajló közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveleteinek költségeihez;

31. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság köteles végrehajtani minden korábban meglévő, illetve az átmeneti időszak alatt elfogadott korlátozó intézkedést és szankciót, támogatnia kell az EU nyilatkozatait és álláspontjait a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben, és eseti alapon részt kell vennie az EU által a KBVP keretében létrehozott katonai műveletekben és polgári missziókban, azonban nem kap vezető minőséget az új részvételi keretmegállapodásban, ugyanakkor pedig tiszteletben kell tartania az EU döntéshozatali autonómiáját és az idevágó uniós döntéseket és jogszabályokat, beleértve a védelmi beszerzéssel és transzferekkel kapcsolatos döntéseket és jogszabályokat is; megerősíti, hogy az ilyen együttműködés feltétele a nemzetközi emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog, valamint az uniós alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása;

Gazdasági partnerség

Kereskedelem

32. tudomásul veszi az Egyesült Királyság döntését, hogy az EU-hoz fűződő jövőbeli gazdasági és kereskedelmi partnerségét egy „átfogó szabadkereskedelmi megállapodás” alapján alakítja ki, ahogyan azt a brit kormány által 2020. február 20-án közzétett, „Az Egyesült Királyság tárgyalási megközelítése” című dokumentum rögzíti; hangsúlyozza, hogy bár az Európai Parlament elvben támogatja, hogy az EU konstruktívan tárgyaljon az Egyesült Királysággal egy kiegyensúlyozott, ambiciózus és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről, egy ilyen megállapodás jellegéből fakad, hogy sohasem lesz egyenértékű a „zökkenőmentes” kereskedelemmel; osztja a 27 tagállam által elfogadott tárgyalási iránymutatásban kifejtett álláspontot, miszerint az, hogy az EU milyen hatókörű és mennyire ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodást fogadna el, közvetlenül attól függ, hogy az Egyesült Királyság – tekintettel a földrajzi közelségre, a kölcsönös gazdasági függőségre és összekapcsoltságra, a piacok integrációjára – beleegyezik-e az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó átfogó, kötelező érvényű és végrehajtható rendelkezésekbe, valamint egy, a partnerség szerves részét képező kétoldalú halászati megállapodás megkötésébe; újólag megerősíti, hogy az EU és az Egyesült Királyság között nem jöhet létre kereskedelmi megállapodás, ha az nem tartalmaz teljes, fenntartható, kiegyensúlyozott és hosszú távú halászati megállapodást, amely lehetővé teszi a vizekhez, erőforrásokhoz és piacokhoz való hozzáférés optimális feltételek melletti fenntartását a közös halászati politika elveivel összhangban, és amelyet az átmeneti időszak vége előtt fogadnak el;

33. megjegyzi, hogy ellentétben az Egyesült Királyság azon állításával, hogy a meglévő precedensekre támaszkodik, az Egyesült Királyság jogalkotási javaslattervezeteiben szereplő számos javaslat jelentősen meghaladja az EU által az utóbbi években harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán folytatott tárgyalások tartalmát, például a pénzügyi szolgáltatások, a szakmai képesítések kölcsönös elismerése és a megfelelőségértékelés, az állat- és növény-egészségügyi előírások rendszerének egyenértékűsége vagy a származási szabályok kumulációja területén; támogatja a kétoldalú kumulációs rendszert, amely a legmegfelelőbb megoldás, mivel az az EU és az Egyesült Királyság közötti integráció támogatását foglalja magában, nem pedig azon harmadik országokkal való integrációt, amelyekkel az EU szabadkereskedelmi megállapodást kötött, továbbá úgy véli, hogy egy rendelkezni kell egy ad hoc mechanizmusról a swapkockázatok[14] ellen;

34. e tekintetben mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság eddig megtagadta az elköteleződést, annak ellenére, hogy kötelezettséget vállalt a politikai nyilatkozatban például a közbeszerzés, a tengeri szállítás és a jövőbeli földrajzi jelzések védelme tekintetében, különösen mivel az Egyesült Királyság néhány ilyen témát az USA-val és Japánnal folytatott tárgyalásra vonatkozó megbízatásban is szerepeltetett; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy az Egyesült Királyság eddig nem nyújtott be javaslatot a kkv-kra vonatkozóan;

 35. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó nulla kvóta, nulla vámtarifa szerinti célkitűzés iránti folyamatos elkötelezettség továbbra is nélkülözhetetlen feltétele az éppen az Egyesült Királyság által a szóban forgó tárgyalások tekintetében előírt, rendkívül szűk határidők mellett tervezett megállapodás kellő időben történő megkötésének, különösen mivel a korábbi tapasztalatok kellően igazolták, hogy egy vámtarifaszámonkénti tárgyalás több évig is eltarthat; aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyság kormányának azon szándéka miatt, hogy eltávolodik ettől a célkitűzéstől; kiemeli, hogy ez valószínűleg leginkább a mezőgazdasági termékeket érintené, mivel a szabadkereskedelmi megállapodásokban a fennmaradó nem nulla vámtételű vámsorok általában ezt az ágazatot érintik; e tekintetben megismétli, hogy függetlenül attól, hogy megszüntetik-e a vámtarifaszámok 100%-át vagy annál kevesebbet, ez nem változtat az EU határozott egyenlő versenyfeltételek iránti igényén; megismétli, hogy az egyenlő feltételeket biztosító rendelkezéseknek azonosan magas szinten kell fenntartaniuk a környezeti, szociális és foglalkoztatási normákat , a megfelelő és releváns uniós és nemzetközi szabványokra támaszkodva, ideértve a hatékony hazai végrehajtás biztosításához szükséges megfelelő mechanizmusokat, valamint olyan határozott és átfogó versenyjogi és állami támogatási keretet kell tartalmazniuk, amely megakadályozza a kereskedelem és a verseny indokolatlan torzítását az állami támogatásokra való puszta utalás helyett, ahogyan azt sajnos az Egyesült Királyság teszi;

 36. e tekintetben ösztönzi a Bizottságot, hogy ragadja meg az e tárgyalások által biztosított lendületet az európai vállalatok és kkv-k versenyképességének fokozása érdekében; hangsúlyozza, hogy a megállapodás céljául azt kell kitűzni, hogy a lehető leghamarabb lehetővé tegye a piacra jutást és a kereskedelem megkönnyítését a kereskedelmi zavarok minimalizálása érdekében; ösztönzi a feleket, hogy hozzanak létre kkv-kapcsolattartó pontokat, és felszólít egy olyan stabil, átlátható és kiszámítható jogi keret létrehozására, amely nem ró aránytalan terhet a kkv-kra;

37. hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás valóban előmozdítsa az EU érdekeit, a tárgyalásoknak a Parlament február 12-i állásfoglalásában és különösen annak 14. pontjában meghatározott alábbi célkitűzések elérésére kell irányulniuk, mivel az állásfoglalásban megfogalmazottak továbbra is teljes mértékben érvényesek; hangsúlyozza továbbá, hogy a tárgyalásoknak ki kell kiterjedniük az alábbiakra:

(i) kölcsönösen előnyös piaci hozzáférés az áruk, a szolgáltatások, a közbeszerzés, a szakmai képesítések elismerése, valamint a termékekre vonatkozó szabályok tekintetében; hangsúlyozza, hogy stabil, megbízható és fenntartható értékláncokra van szükség;  

(ii) a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükség van-e védzáradékokra az uniós belső piac integritásának és stabilitásának védelme érdekében, például a váratlan importhullámokkal, csalásokkal és a piacvédelmi intézkedések kijátszásával szemben; 

(iii) a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak meg kell haladniuk WTO e területre vonatkozó szabályait, ahogyan a versenyjoggal és az állami támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak és végrehajtási lehetőségeknek is;

(iv) a digitális kereskedelem fejlesztésére és megkönnyítésére vonatkozó szabályoknak kezelniük kell az elektronikus úton történő kereskedelem indokolatlan akadályait, beleértve az adatlokalizálási követelményeket is, meg kell őrizniük az EU szabályozási autonómiáját, és nyitott, biztonságos és megbízható online környezetet kell biztosítaniuk a vállalkozások és a fogyasztók számára, feltéve, hogy az egyesült királyságbeli online kiskereskedők betartják a vonatkozó belső piaci szabályokat, és hogy az Egyesült Királyság az uniós jogi keret által biztosított védelemmel lényegében egyenértékű védelmi szintet biztosít, a harmadik országokba irányuló adattovábbításra vonatkozóan is;

(v)  az SPS-intézkedéseknek kockázatértékelésen kell alapulniuk, teljes mértékben tiszteletben tartva az elővigyázatosság elvét;

(vi) a földrajzi jelzéseknek a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt védelme nem képez tárgyalási alapot; a jövőbeli megállapodásnak az átmeneti időszak végét követően bejegyzett földrajzi jelzéseket is védenie kell és fenn kell tartania;

(vii) erőteljes prudenciális kivételeket kell előírni annak érdekében, hogy mindkét fél számára jogilag garantálják a közérdekből történő szabályozáshoz való jogot;

(viii) emlékeztet rá, hogy figyelembe kell venni az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos következményeit, többek között a nők gazdasági szerepét védő és előmozdító uniós fellépések számára biztosított egyenlő versenyfeltételek révén, például a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem terén;

(ix)  a partnerségben kell elérni hosszú távú éghajlati célokat;

(x) felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket és óvintézkedéseket a kilépésről rendelkező megállapodás jövőbeli kapcsolatokról – különösen a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról – szóló, 2021. január 1-jén hatályba lépő megállapodás hiányában történő lejárata esetére, beleértve az érintett munkavállalók és a vállalkozások számára okozott károk lehető legnagyobb mértékű csökkentését célzó rendkívüli intézkedéseket;

(xi) felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az Unió harmadik országbeli kereskedelmi partnereire, különösen a fejlődő országokra gyakorolt hatás csökkentése érdekében, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni Nagy-Britanniával, mivel a brit behozatal jelentős mennyiségű részét teheti ki a harmadik országok Európai Unióba irányuló kivitelének;

Egyenlő versenyfeltételek

38. sajnálja, hogy az Egyesült Királyság Unióval szembeni tárgyalási álláspontja eddig nem kezdeményezett részletes tárgyalásokat az egyenlő versenyfeltételekről; rámutat arra, hogy ez az álláspont nem tükrözi az EU és az Egyesült Királyság által aláírt politikai nyilatkozat 77. bekezdését; sürgeti ezért az Egyesült Királyság kormányát, hogy sürgősen vizsgálja felül tárgyalási álláspontját, és konstruktívan vegyen részt az egyenlő versenyfeltételekről szóló tárgyalásokban, mivel ez szükséges feltétele annak, hogy a Parlament egyetértését adja az Egyesült Királysággal kötendő kereskedelmi megállapodáshoz;

39. megismétli, hogy az Egyesült Királyság földrajzi közelsége és az EU-val szembeni kölcsönös függősége miatt az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó megállapodás hatóköre és mélysége alapvető fontossággal bír az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat általános jövőjének meghatározásában; ezért úgy véli, hogy a politikai nyilatkozattal összhangban biztosítani kell a szabályozási konvergenciáról szóló megállapodás törekvéseinek és liberalizációjának megfelelő egyenlő versenyfeltételeket, és teljesítendő feltételként védeni kell az uniós előírásokat, hogy a dinamikus összehangolást szem előtt tartva elkerüljék a negatív versenyt, valamint a kereskedelmi forgalomra indokolatlan és aránytalan káros hatást kifejtő intézkedéseket; beleértve az állami támogatásokat is; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy az Egyesült Királyság ne jusson tisztességtelen versenyelőnyhöz a védelem szintjének veszélyeztetésével, valamint meg kell akadályozni a piaci szereplők általi szabályozási arbitrázst;

40. emlékeztet azon elkötelezettségére, hogy megakadályoz mindenfajta „dömpinget” az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat keretében; rámutat arra, hogy a tárgyalások fő eredménye az egyenlő versenyfeltételek garantálása a versenyképesség, a magas szintű szociális és fenntarthatósági normák – többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a polgárok és a munkavállalók jogai – jövőbeni megőrzése érdekében, határozott kötelezettségvállalások, végrehajtható rendelkezések és a csökkentést kizáró záradékok révén, az alábbiak dinamikus összehangolása érdekében:

(i)  verseny és állami támogatások, továbbá minden más általános vagy ágazatspecifikus szabályozási intézkedés, aminek meg kell akadályoznia a kereskedelem és a verseny indokolatlan torzulását, és rendelkezéseket kell tartalmaznia az állami tulajdonú vállalatokról, ideértve a mezőgazdasági termelést támogató intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket is;

(ii)  a kapcsolódó adóügyek, beleértve az adócsalás, az adókikerülés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat;

(iii)  az EU szociális modelljének részét képező szociális és munkaügyi normák teljes körű tiszteletben tartása (beleértve a szociális dömpinggel szembeni egyenlő szintű védelmet és garanciákat), legalább a meglévő közös szabályok által előírt jelenlegi magas szinten;

(iv)  a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos előírások, beleértve a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtásának kötelezettségvállalását, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak előmozdítását;

(v)  a fogyasztók magas szintű védelme, beleértve a termékek egészségügyi minőségét az élelmiszer-ágazatban;

(vi)  fenntartható fejlődés;

 41. rámutat arra, hogy ezeknek a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy az előírások nem enyhülnek, ugyanakkor felhatalmazzák az EU-t és az Egyesült Királyságot arra, hogy magasabb szintű normák meghatározása vagy további területek bevonása céljából módosítsanak a kötelezettségvállalásokon, az arányosság és a szükségesség elveivel teljes összhangban; hangsúlyozza továbbá, hogy biztosítani kell, hogy a kötelezettségvállalások és rendelkezések autonóm ideiglenes intézkedések, valamennyi területre kiterjedő megbízható vitarendezési mechanizmus és korrekciós intézkedések, többek között bírósági felülvizsgálat útján végrehajthatóak legyenek, a dinamikus összehangolás érdekében megadva az Unió számára a szankciók elfogadásának végső lehetőségét, többek között a fenntartható fejlődést illetően is; hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételek olyan horizontális mechanizmust tesznek szükségessé, mint például egy olyan átfogó irányítási keret, amely az együttműködés valamennyi területére kiterjed;

42. nyomatékosan kiemeli a következő területekre vonatkozó, csökkentést kizáró záradékokat: i. alapvető munkahelyi jogok; ii. munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások; iii. méltányos munkakörülmények és foglalkoztatási normák; iv. tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog vállalati szinten; és v. szerkezetátalakítás;

43. úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, a biológiai sokféleség csökkenése megállításának és visszafordításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának, a környezetnek és a jelentős egészségügyi kérdéseknek a tervezett partnerség alapvető elemeit kell alkotniuk; megállapítja, hogy a Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében kötelezettséget vállalt arra, hogy a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartását minden jövőbeli átfogó kereskedelmi megállapodás alapvető elemévé teszi;

44. hangsúlyozza, hogy a jövőbeli védelmi szintekre vonatkozó úgynevezett „kilincszáradék” nem elegendő, mivel nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket és nem ösztönzi a törekvések szintjének emelését, és úgy véli, hogy ha az EU vagy az Egyesült Királyság emeli éghajlat- vagy környezetvédelmi szintjét, a másik félnek biztosítania kell, hogy szabványai és célértékei az éghajlat- és környezetvédelem legalább egyenértékű szintjét biztosítsák;

 45. határozottan úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak be kell tartania az adózásra, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok uniós vívmányokon belül, valamint világszerte folyamatosan fejlődő normáit, ezen belül az adózási átláthatóságot, az adóügyekkel kapcsolatos információcserét és az adókikerülés elleni intézkedéseket, a gyümölcsöző és bizalmon alapuló kölcsönös együttműködés biztosítása érdekében, és foglalkoznia kell tengerentúli területeinek, támaszponti felségterületeinek és koronafüggőségeinek helyzetével, valamint a felelősségteljes kormányzásra vonatkozó uniós kritériumoknak és az átláthatósági követelményeknek való meg nem felelésükkel, különösen az adóügyi információk cseréje, az adózás átláthatósága, a méltányos adóztatás, az adókikerülés elleni intézkedések, valamint az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni normái tekintetében; felszólítja továbbá az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy tartsák fenn a Pénzügyi Akció Munkacsoport normáit; emlékeztet – Gibraltárra vonatkozóan – a tárgyalási irányelvekre és az EU jogi szövegtervezetében foglalt rendelkezésekre;

46. ismételten hangsúlyozza a magas szintű normák, az egyértelmű nyomon követhetőség, a magas szintűellenőrzési szolgáltatások és az egyenlő versenyfeltételek fenntartásának szükségességét a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök, az élelmiszer-biztonság és -címkézés, valamint az állati és növényi egészség, az állatjólét, az állat- és növényegészségügyi és a környezetvédelmi politika és szabványok területén;

47. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az EU szociális, környezetvédelmi és éghajlat-politikájának keretében létező és jövőbeli elvek és eszközök (pl. dömpingellenes intézkedések, európai iparpolitika, kötelező átvilágítási jogszabályok, a fenntartható beruházások uniós osztályozási rendszere, a „ne okozz kárt” elv, a szén-dioxid-határ kiigazításának mechanizmusa, a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek a pénzügyi szolgáltatási szektorban) jogilag nem vitathatók az Európai Unió és az Egyesült Királyság szabadkereskedelmi megállapodásának keretében és a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban;

Konkrét ágazati kérdések és tematikus együttműködés

Belső piac

48. hangsúlyozza, hogy az EU belső piacához való hozzáférés előfeltétele a belső piacra vonatkozó uniós jogszabályoknak való teljes körű megfelelés;

49. hangsúlyozza, hogy a dinamikus szabályozási összehangolásnak és a termékekre vonatkozó szabályok – többek között a termékbiztonságra és a nyomon követhetőségre vonatkozó szabályok – érvényesítését, továbbá az uniós fogyasztók magas szintű védelmét, valamint az uniós vállalkozások jogbiztonságának garantálását elősegítő szigorú piacfelügyeletet biztosító rendelkezéseknek alapvető és pótolhatatlan részét kell képezniük minden olyan jövőbeli megállapodásnak, amelynek célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása;

50. emlékeztet arra, hogy egy új megállapodás minden esetben vámellenőrzésekhez és -vizsgálatokhoz fog vezetni, mielőtt az áruk belépnének a belső piacra, és kitart amellett, hogy rendkívül fontos annak biztosítása, hogy az áruk megfeleljenek a belső piaci szabályoknak;

51. hangsúlyozza a szoros és strukturált együttműködés fenntartásának fontosságát a szabályozási és felügyeleti kérdésekben mind politikai, mind technikai szinten, az EU szabályozási rendszerének és döntéshozatali autonómiájának tiszteletben tartása mellett;

52.  kiemeli a képesítések és oklevelek kölcsönös elismerésének fontosságát, és mindkét felet, különösen a szakmai testületeket és hatóságokat arra ösztönzi, hogy dolgozzanak ki és terjesszenek elő további közös ajánlásokat a szakmai képesítések elismerésére vonatkozóan, különösen a partnerségi tanács keretében;

Pénzügyi szolgáltatások

53. úgy véli, hogy a jövőbeli megállapodásnak konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia az európai felügyeleti hatóságok és az Egyesült Királyság pénzügyi felügyeleti hatóságai közötti együttműködésre vonatkozóan a szabályozási összehangolás előmozdítása, a felügyeleti aggályok és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a zökkenőmentes együttműködés biztosítása és az integrált tőkepiacok fenntartása érdekében;

54. emlékeztet arra, hogy a kölcsönös elismerésen, a harmonizált prudenciális szabályokon és a belső piac felügyeleti konvergenciáján alapuló engedélyezési jogok az átmeneti időszak végén megszűnnek az EU és az Egyesült Királyság között, mivel az Egyesült Királyság harmadik országgá válik; hangsúlyozza, hogy ezt követően az uniós pénzügyi piachoz való hozzáférést az EU autonóm egyenértékűségi keretére kell alapozni; emlékeztet azonban az egyenértékűségi határozatok korlátozott hatályára;

55. hangsúlyozza, hogy a Bizottság értékelni fogja az Egyesült Királyság pénzügyi szabályozásának egyenértékűségét, és hogy az egyenértékűség csak akkor biztosítható, ha teljes mértékben tiszteletben tartják döntéshozatali autonómiáját, és ha az Egyesült Királyság szabályozási és felügyeleti rendszere és normái teljes mértékben egyenértékűek az EU szabályaival; kéri, hogy a politikai nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a lehető leghamarabb végezzék el ezt az értékelést; emlékeztet arra, hogy az EU bármikor egyoldalúan visszavonhatja az egyenértékű státuszt;

56. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságban jelentős mennyiségű euróban denominált származtatott ügyletet számolnak el, ami pénzügyi stabilitási következményekkel járhat az Európai Unióra nézve;

Vámügyek

57. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság nem kívánja fenntartani jelenlegi státuszát a belső piac és a vámunió tekintetében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megőrizzék a vámunió integritását és eljárásait, amelyek garantálják a fogyasztók biztonságát és védelmét, valamint az EU és az uniós vállalkozások gazdasági érdekeit; hangsúlyozza, hogy nagyobb beruházásokat kell eszközölni az egységes árutovábbítási pontok vámellenőrzési létesítményeibe a közös határokon, és adott esetben további koordinációra és információcserére lehet szükség a két fél között, valamint lehetőséget kell biztosítani Észak-Írországban a vámügyi megfeleléssel foglalkozó, állandó uniós iroda megnyitására;

58. hangsúlyozza, hogy bármely jövőbeli megállapodásnak egyrészt átfogó vámügyi együttműködési mechanizmusokat kell létrehoznia a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében, másrészt együttműködési mechanizmusokat a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok között; felhívja továbbá az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy adott esetben törekedjenek a vámeljárásokra vonatkozó követelmények és alakiságok egyszerűsítésére a kereskedők és a gazdasági szereplők számára, beleértve a kkv-kat is;

59. hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak arra kell törekedniük, hogy magas szintű konvergenciát tartsanak fenn vámügyi jogszabályaik és gyakorlataik között a hatékony vámellenőrzés és vámkezelés biztosítása, a vámjogszabályok érvényesítése és a felek pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, biztosítva a jogtalanul beszedett adók és vámok visszakövetelésének lehetőségét, a hatályos vámjogszabályok szisztematikus megsértésével szembeni védintézkedések mellett;

60. hangsúlyozza, hogy az eljárások egyszerűsítése és a szabályozási terhek csökkentése érdekében rendkívül kívánatos lenne, hogy az Egyesült Királyság fenntartsa az Európai Közösségek integrált vámtarifáján (TARIC) alapuló jelenlegi termékosztályozást;

Fogyasztóvédelmi politika

61. hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli megállapodásban mindkét félnek fenn kell tartani a jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi normákat és a polgárok uniós vívmányok szerinti jogait; úgy véli, hogy a megállapodásnak hozzáadott értéket kell biztosítania az uniós fogyasztók számára azáltal, hogy a legjobb keretet biztosítja a fogyasztói jogok védelméhez és a kereskedők kötelezettségeinek érvényesítéséhez;

62.  kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy olyan módon garantálják az Egyesült Királyságból importált termékek biztonságosságát, amely megfelel az uniós szabványoknak;

63. hangsúlyozza az adott esetben parlamenti felügyelet és a csökkentést kizáró kötelezettségvállalások melletti szabályozási és közigazgatási együttműködés fontosságát a nem vámjellegű akadályok felszámolása és a közérdekű célok elérése tekintetében az uniós fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, ideértve a fogyasztók és a vállalkozások számára biztonságos és megbízható online környezet biztosítását, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelmet is;

Halászat

64. ismételten kijelenti, hogy az EU és az Egyesült Királyság között nem jöhet létre átfogó megállapodás, ha az nem tartalmaz teljes, kiegyensúlyozott és hosszú távú halászati és halászattal kapcsolatos kérdésekről szóló megállapodást, amely lehetővé teszi az érintett felek vizeihez, erőforrásaihoz és piacaihoz való hozzáférés, valamint a meglévő halászati tevékenységek folytatásának optimális feltételek melletti fenntartását;

65. emlékeztet arra, hogy a legnagyobb kölcsönös előny a közös ökoszisztémák védelmével és kiaknázásuk fenntartható kezelésével, a vízhez és a halászati erőforrásokhoz való meglévő kölcsönös hozzáférés fenntartásával, a meglévő halászati tevékenységek fenntartásának céljával, valamint közös, koherens, egyértelmű és stabil elvek és szabályok meghatározásával érhető el, lehetővé téve a halászati és akvakultúra-termékek számára a piacokhoz való kölcsönös és szabad hozzáférést anélkül, hogy a kiegyensúlyozatlan verseny miatt gazdasági vagy társadalmi feszültségek alakulnának ki; kitart amellett, hogy átfogó irányítási keretre van szükség annak biztosításához, hogy a vizekhez és erőforrásokhoz való kölcsönös hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezések megsértése szankciókat vonhat maga után, akár az egyesült királyságbeli árukra az uniós piacokon alkalmazott preferenciális vámtarifák felfüggesztését is;

66. hangsúlyozza, hogy a megállapodás FISH-2 mellékletébe (Halászati lehetőségek elosztása) bele kell foglalni a két fél közötti felosztásra jelenleg alkalmazott százalékos elosztási arányokat a hatályban levő, viszonylagos stabilitás elvével összhangban;

67. felszólítja a feleket a meglévő kvótahányadok és a halászati jogok stabil és állandó elosztásának fenntartására; hangsúlyozza a közös halászati politika a halállományok állapotának javulásához eddig hozzájáruló elveinek tiszteletben tartásán alapuló hosszú távú erőforrás-gazdálkodás fontosságát, ami mind az uniós tagállamok, mind az Egyesült Királyság flottáinak javát szolgálja;

68. hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak biztosítania kell, hogy a technikai intézkedések vagy a védett tengeri területek kölcsönösek, megkülönböztetésmentesek és arányosak legyenek, és ne képezzék tényleges módját annak, hogy az uniós hajókat kizárják az Egyesült Királyság vizeiről; kitart amellett, hogy a megállapodás nem vezethet az EU környezeti és szociális normáinak gyengítéséhez;

69. sürgeti a Bizottságot, hogy a megállapodásba foglaljon bele a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek uniós és egyesült királyságbeli vizeken történő megelőzésére és leküzdésére irányuló rendelkezéseket;

70. hangsúlyozza, hogy megfelelő együttműködési és konzultációs mechanizmusokra és közös tudományos megközelítésre és garanciákra van szükség a tekintetben, hogy az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárul az adatgyűjtéshez és az állományok tudományos értékeléséhez a valamennyi közös tengeri medencében megvalósuló közös halászati gazdálkodásra irányuló jövőbeli határozatok alapjaként; felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy folytassák aktív és lojális együttműködésüket a halászati ellenőrzés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén;

A polgárok jogai és a személyek szabad mozgása

71. sajnálattal jegyzi meg, hogy az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy a személyek EU és Egyesült Királyság közötti szabad mozgásának elve az átmeneti időszak után már nem lesz alkalmazandó; kitart amellett, hogy a jövőbeli partnerségnek olyan ambiciózus rendelkezéseket kell tartalmaznia a személyek mozgására vonatkozóan, amelyek a teljes viszonosságon és a tagállamok közötti megkülönböztetésmentességen alapulnak; megismétli, hogy az Egyesült Királyság belső piachoz való hozzáférésének arányban kell állnia a személyek mobilitásának megkönnyítése érdekében tett kötelezettségvállalásokkal; hangsúlyozza, hogy a határátlépési rendszer nem okozhat adminisztratív terhet vagy pénzügyi akadályt;

72. hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a vegyes nemzetiségű családokból származó gyermekekre, ahol csak a szülők egyike uniós állampolgár, továbbá hogy megfelelő jogi mechanizmust kell biztosítani a szülők közötti viták megoldására, például válás esetén;

73. úgy véli, hogy a mobilitási megállapodásoknak – beleértve a rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes utazást is – az uniós tagállamok közötti megkülönböztetésmentességen és a teljes viszonosságon kell alapulniuk, és magukban kell foglalniuk a mobilitásra vonatkozó uniós vívmányokat, a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat és a szociális biztonsági rendszerek koordinációját;

74. úgy véli, hogy a polgárok jogai jogilag kötelező erejű rendelkezések révén történő további kodifikációjának az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli nemzetközi megállapodás szerves részét kell képeznie; úgy véli, hogy ennek ki kell terjednie a határ menti ingázók helyzetére is, akiknek a megkülönböztetésmentességen és a viszonosságon alapuló szabad mozgását garantálni kell; kéri, hogy fontolják meg a kutatás, tanulmányok, képzés, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, au pair munkavégzés és az Európai Szolidaritási Testületen belüli önkéntes szolgálat céljából történő beutazás és tartózkodás feltételeinek jobb szabályozását, melyet a jövőbeli megállapodás részévé kellene tenni, és nem a nemzeti szabályozásra bízni; emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság megmutatta az Egyesült Királyság létfontosságú ágazatainak – például a közegészségügynek vagy a mezőgazdaságnak – az uniós munkavállalóktól, többek között az idénymunkásoktól való függőségét;

Munkaerő, mobilitás és a szociális biztonsági rendszerek összehangolása

75. sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság kormánya még nem teljesítette az új foglalkoztatási törvény hatálybaléptetésére vonatkozó kötelezettségvállalását, és sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy tegyen eleget kötelezettségének az átmeneti időszak vége előtt; e tekintetben különösen azokra a nemrégiben elfogadott uniós jogalkotási aktusokra hivatkozik, amelyek átültetési határideje az átmeneti időszak alatt van; hangsúlyozza, hogy kiemelt fontosságú az olyan joghézagok elkerülése, amelyek következtében a munkavállalói jogok sem a fennálló uniós jog, sem az Egyesült Királyság foglalkoztatási törvénye alatt nem élveznének védelmet;

76. emlékeztet annak fontosságára, hogy semmilyen tekintetben ne sérüljenek az érintett személyek meglévő és jövőbeli jogai a szociális biztonság terén; felhívja a megállapodásról tárgyaló feleket, hogy a szociális biztonsági rendszerek összehangolása kapcsán mindenképpen helyezzék előtérbe ezen polgárok jogait, továbbá hogy biztosítsák minden fejezetben a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó jogszabályok folyamatos alkalmazását;

77. sajnálja azonban, hogy nincsenek külön rendelkezések a határ menti ingázó és a határt átlépő munkavállalókat megillető munkanélküli ellátásra vonatkozóan, és ezért ösztönzi az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy vizsgálják meg, milyen rendelkezésekkel biztosítható megfelelően az ilyen munkavállalókat megillető munkanélküli ellátás;

78. hangsúlyozza a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló dinamikus megállapodás fontosságát; hangsúlyozza, hogy a végleges megállapodás a személyek mobilitására vonatkozó rendelkezéseinek a szociális biztonsági rendszerek összehangolása tekintetében arányos és szilárd jogokat kell magukban foglalniuk, a politikai nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően;

Adatvédelem

79. hangsúlyozza az adatvédelemnek mint alapvető jognak és mint a digitális gazdaság alapvető elemének fontosságát; megállapítja, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy a Bizottság megfelelőnek nyilváníthassa az Egyesült Királyság adatvédelmi keretét, bizonyítani kell, hogy az Egyesült Királyság az uniós jogi kerettel „lényegében egyenértékű” védelmi szintet biztosít, beleértve a harmadik országokba irányuló adattovábbítást is;

80. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi törvénye általános és széles körű mentességet biztosít az adatvédelmi elvek és az érintettek jogai alól a személyes adatok bevándorlási célú feldolgozása tekintetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy amikor olyan személyek adatait dolgozzák fel e mentesség alapján, akik nem az Egyesült Királyság állampolgárai, e személyek nem részesülnek ugyanolyan védelemben, mint az Egyesült Királyság állampolgárai, és ez ellentétes lenne az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel[15]; úgy véli, hogy az elektronikus hírközlési adatok megőrzésére vonatkozó egyesült királyságbeli jogi keret nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányok EUB szerinti értelmezése szerinti feltételeinek, ennélfogva pedig jelenleg nem felel meg a megfelelőség feltételeinek;

81. hangsúlyozza és támogatja, hogy a jövőbeli partnerséget az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalások támasszák alá, beleértve a személyes adatok megfelelő védelmét, amely a tervezett együttműködés szükséges feltétele, valamint a bűnüldözési megállapodás automatikus felfüggesztését, amennyiben az Egyesült Királyság hatályon kívül helyezi az EJEE-t végrehajtó nemzeti jogszabályokat; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az Egyesült Királyság jogi keretére annak uniós jog szerinti megfelelőségének értékelésekor; támogatja az EUB e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának, például a Schrems-ügynek, valamint az EJEB ítélkezési gyakorlatának a figyelembevételét;

82. azon az állásponton van, hogy amennyiben az Egyesült Királyság nem kötelezi el magát kifejezetten az EJEE érvényesítése mellett, és nem fogadja el az Európai Unió Bíróságának a szerepét, nem lehet megállapodásra jutni a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködésről; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság eddig nem volt hajlandó határozott garanciákat nyújtani az alapvető jogokra és az egyéni szabadságokra vonatkozóan, és ragaszkodott a jelenlegi normák enyhítéséhez és az elfogadott adatvédelmi mechanizmusoktól való eltéréshez, többek között tömeges megfigyelés alkalmazása révén;

83. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a fent említett aspektusokat annak értékelésekor, hogy az Egyesült Királyság jogi kerete megfelelő-e a személyes adatok védelmének szintje tekintetében, és gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Királyság megoldja az ezen állásfoglalásban azonosított problémákat, mielőtt az Egyesült Királyság adatvédelmi jogát – az Európai Unió Bírósága értelmezésében vett – uniós joggal összhangban lévőnek nyilvánítaná; felhívja a Bizottságot, hogy kérje ki az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos tanácsát is;

Biztonsági, bűnüldözési és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

84. újólag megerősíti, hogy kézzelfogható eredményeket kell elérni a biztonság, a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén annak érdekében, hogy létrejöjjön egy átfogó és hatékony együttműködésről szóló megállapodás, amely kölcsönösen előnyös lenne az EU és az Egyesült Királyság polgárainak biztonsága szempontjából;

85. határozottan ellenzi az Egyesült Királyság arra irányuló kérelmét, hogy közvetlen hozzáférést kapjon az uniós adatinformációs rendszerekhez a bel- és igazságügy területén; e tekintetben ismételten hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság nem schengeni harmadik országként nem férhet hozzá közvetlenül az uniós információs rendszerek adataihoz; figyelmeztet arra, hogy az információk – többek között a személyes adatok – Egyesült Királysággal való megosztására szigorú biztosítékok, ellenőrzési és felügyeleti feltételek mellett kell sort keríteni, ideértve a személyes adatok uniós jog által biztosított védelemmel egyenértékű védelmét is;

86. rámutat arra, hogy a Schengeni Információs Rendszerre (SIS) vonatkozó jogszabályok kifejezetten tiltják a harmadik országok hozzáférését a rendszerhez, és hogy harmadik országként az Egyesült Királyság nem férhet hozzá a SIS-hez; emlékeztet arra, hogy a Tanács 2020. március 5-én ajánlásokat adott ki a SIS Egyesült Királyság általi alkalmazása során elkövetett súlyos jogsértések kezelésére, és hogy az Egyesült Királyság válasza alapján nemigen mutat szándékot arra, hogy alkalmazza ezeket az ajánlásokat, ami sérti az uniós jogot; úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság között a bűnüldözés és az igazságügyi együttműködés terén a jövőben folytatandó együttműködésnek a kölcsönös bizalmon kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy az említett együttműködést csak szigorú adatvédelmi szabályok lefektetése és hatékony végrehajtási mechanizmusok megléte esetén lehet elfogadni;

87. felhívja a figyelmet arra, hogy a DNS-adatoknak az Egyesült Királysággal való, a prümi keret alapján működő automatizált cseréjét csak 2019-ben indították el, és hogy a Tanács hamarosan döntést hoz egy végrehajtási határozat elfogadásáról, amely lehetővé teszi az Egyesült Királyság számára, hogy részt vegyen a daktiloszkópiai adatok automatizált cseréjében; kiemeli e tekintetben, hogy a Parlament a korábban a harmadik pillérbe tartozó jogalkotási aktusokra vonatkozó különleges konzultációs eljárás keretében 2020. május 13-án elutasította a Tanács határozattervezetét az ujjlenyomat-adatok megosztását érintő teljes körű kölcsönösséggel, az adatvédelmi garanciákkal, valamint a határozat alkalmazásának igen rövid időtartamával kapcsolatos aggályok miatt; felhívja a Tanácsot, hogy gondosan vizsgálja meg a Parlament elutasításra vonatkozó érveit; emlékezteti a tárgyaló feleket, hogy az említett automatizált adatcserét engedélyező tanácsi határozatok – amennyiben azokat elfogadják – az átmeneti időszak végén hatályukat vesztik; hangsúlyozza, hogy időben meg kell állapodni a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó új szabályokról, tekintettel az információcsere fontosságára a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben;

88. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság tárgyalási megbízatása nem elég ambiciózus a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fontos területein; úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság találhatnának olyan megoldást, amely ambiciózusabb együttműködési szintet tenne lehetővé, mint az Európai kiadatási egyezmény szerinti együttműködés;

Migráció, menekültügy és határigazgatás

89. hangsúlyozza, hogy meg kell állapodni a két fél állampolgáraitól eltérő állampolgárok migrációjával kapcsolatos együttműködés feltételeiről, tiszteletben tartva az emberi jogokat, érvényt szerezve az emberi méltóságnak és elismerve a legkiszolgáltatottabbak védelmének szükségességét; megismétli felhívását, hogy ennek az együttműködésnek legalább olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek javítják a nemzetközi védelemhez való biztonságos és jogszerű hozzáférést, többek között családegyesítés révén;

90. hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a felek között az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében, összhangban a nemzetközi joggal, amely továbbra is alkalmazandó az EU és az Egyesült Királyság közötti határon;

91. kitart amellett, hogy az Egyesült Királyság nem választhatja meg, hogy az uniós menekültügyi és migrációs vívmányok mely elemeit szeretné megtartani;

92. ismételten hangsúlyozza, hogy el kell fogadni egy olyan családegyesítési tervet, amely az átmeneti időszak végén hatályba léphet;

93. e terv részeként, és általánosabban is, a Parlament emlékezteti a tárgyaló feleket mind az EU, mind az Egyesült Királyság azon kötelezettségére, hogy megvédjék a területükön tartózkodó valamennyi gyermeket, és összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló 1989. évi egyezményével felszólítja a tagállamokat, hogy amint az Egyesült Királyság konkrét javaslatokat tesz, bízzák meg a Bizottságot a menedékkérők családegyesítési tervének megtárgyalásával;

94. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU összehangolt megközelítést alkalmazzon mindezen kérdésekben, mivel az Egyesült Királyság és az egyes tagállamok közötti kétoldalú megállapodások olyan kérdésekben, mint a menedékkérők vagy menekültek családegyesítése, illetve az áthelyezési vagy visszafogadási megállapodások, negatív következményekkel járhatnak az uniós menekültügyi és migrációs politika koherenciájára nézve; felszólítja mind az EU-t, mind az Egyesült Királyságot, hogy törekedjenek kiegyensúlyozott és konstruktív megközelítésre mindezen kérdésekben;

A pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

95. felkéri az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy a jövőbeli partnerségi megállapodásba foglaljanak bele a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezéseket, többek között egy információcsere-mechanizmust is; emlékeztet arra, hogy a politikai nyilatkozatban az EU és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy az FATF-standardokat meghaladó szinten biztosítják a tényleges tulajdonosi szerkezet átláthatóságát, továbbá megszüntetik a virtuális fizetőeszközök használatával összefüggő anonimitást, többek között ügyfél-átvilágítási ellenőrzések révén;

96. felszólítja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy az új partnerségi megállapodásba foglaljanak bele külön rendelkezéseket a pénzügyi és nem pénzügyi kötelezett szolgáltatók felügyeletére vonatkozóan a pénzmosás elleni kerettel összefüggésben;

Adóügyek

97. felszólítja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy kezeljék prioritásként az adócsalás és az adókikerülés elleni összehangolt fellépést; felszólítja a feleket, hogy a vállalkozások adózására vonatkozó uniós magatartási kódex keretében folytatott együttműködés révén kezeljék a káros adózási gyakorlatokat; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az Egyesült Királyság előkelő helyen áll azon mutatók tekintetében, amelyek egy országot olyan jellemzőkkel ruháznak fel, amelyeket a vállalatok felhasználhatnak adókikerülési célokra; kéri, hogy a jövőbeli megállapodás kifejezetten foglalkozzon ezzel a kérdéssel; megjegyzi, hogy az átmeneti időszakot követően az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni, és a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak át kell világítania a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékére vonatkozóan megállapított kritériumoknak megfelelően; felszólítja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy garantálják a teljes körű igazgatási együttműködést a héára vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés, valamint a héabevételek védelmének és behajtásának biztosítása érdekében;

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem

98. úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak teljes mértékben igazodnia kell az EU jelenlegi és jövőbeli éghajlat-politikai keretéhez, beleértve a módosított 2030-as és 2040-es célértékeket és az éghajlat-semlegesség 2050-ig való eléréséig vezető pályákat;

99. úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak legalább olyan hatályú és eredményességű szén-dioxid-árazási rendszert kell megvalósítania, mint amelyet az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) biztosít, és az átmeneti időszak végére ugyanazon elveket kell alkalmaznia a külső jóváírások felhasználása tekintetében; úgy véli továbbá, hogy amennyiben az Egyesült Királyság azt kéri, hogy saját kibocsátáskereskedelmi rendszerét kapcsolják össze az EU ETS-sel, e kérés mérlegelését illetően a következő két feltételt kell alkalmazni: az egyesült királysági kibocsátáskereskedelmi rendszer nem áshatja alá az EU ETS integritását, különösen a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, és annak tükröznie kell az EU ETS hatályának és eredményességének folyamatos növekedését; hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-árazási rendszert már azt megelőzően meg kell határozni és be kell vezetni, hogy a Parlamentben sor kerülne az arra vonatkozó szavazásra, hogy jóváhagyják-e a megállapodás tervezetét;

100. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közös szabványok és célok elfogadása mellett biztosítsák a levegő- és vízminőség megfelelő nyomon követését és értékelését az Egyesült Királyságban; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság végrehajtsa és érvényesítse az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv[16] keretében vállalt kibocsátási határértékeket és egyéb rendelkezéseket, valamint hogy dinamikusan igazodjon a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez[17], többek között az elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumok frissítéseihez;

Közegészségügy

101. hangsúlyozza, hogy amennyiben az Egyesült Királyság szerepelni kíván azoknak az országoknak a jegyzékében, amelyek állat- és növényegészségügyi (SPS) intézkedések hatálya alá tartozó árukat exportálhatnak az EU-ba, maradéktalanul meg kell felelnie az ezen árukra vonatkozó uniós követelményeknek, beleértve a termelési folyamatokkal kapcsolatos követelményeket is; hangsúlyozza ezen túlmenően, hogy maradéktalanul tiszteletben kell tartani különösen az élelmiszertermékekre vonatkozó származási szabályokat, és az uniós követelmények megkerülésének megakadályozása érdekében világos szabályokat kell meghatározni az élelmiszertermékek egyesült királysági átalakításával kapcsolatban, különösen az Egyesült Királyság és más országok közötti lehetséges szabadkereskedelmi megállapodásokkal összefüggésben;

102. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak igazodnia kell majd a géntechnológiával módosított szervezetekre és a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályokhoz; úgy véli, hogy a feleknek törekedniük kell a peszticidek használatának és kockázatainak csökkentésére; hangsúlyozza, hogy mindkét félnek törekednie kell arra, hogy csökkentse az állattenyésztésben az antibiotikumok használatát, valamint hogy továbbra is tiltsa azok növekedésserkentőként való felhasználását, és visszaszorítsa a helytelen vagy szükségtelen humán felhasználást;

103. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megelőzzék a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök hiányát; sürgeti a nemzeti hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy gondoskodjanak arról, hogy az átmeneti időszak végéig lezáruljon a nemzeti eljárás keretében engedélyezett gyógyszerkészítmények újbóli elosztása; ezért kéri az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy működjön hosszú távon együtt az egészség biztonságát érintő megállapított és újonnan megjelenő veszélyek megelőzése, feltárása, az ezekre való felkészülés és válaszintézkedések érdekében; e tekintetben felszólít az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos együttműködésre a Covid19-világjárvány elleni hatékony küzdelem érdekében; úgy véli, hogy ha a felek valamelyike nem hoz megfelelő intézkedéseket egy egészségügyi fenyegetés kezelése érdekében, a másik fél egyoldalú intézkedéseket vezethet be a közegészség védelmében;

 104.  hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközökre és a vegyi anyagok biztonságára – többek között az endokrin károsító anyagokra – vonatkozó uniós jogszabályokat, ugyanakkor biztosítani kell a gyógyszerekhez és az orvostechnikai eszközökhöz való folyamatos hozzáférést, és hangsúlyozza, hogy az egyesült királyságbeli vállalatokra minden esetben ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznának, mint az EGT-n kívüli vállalatokra; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU belső piacának, és különösen a fogyasztóknak a termékek Egyesült Királyság általi behozatalával vagy kivitelével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelme érdekében szigorú feltételeket kell meghatározni a WTO-megállapodáson túlmutató állat- és növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozóan;

Közlekedés

105. hangsúlyozza, hogy a szoros gazdasági kapcsolatokon és közös érdekeken alapuló tervezett partnerségnek folyamatos és akadálytalan, viszonosságon alapuló összeköttetést kell biztosítania minden közlekedési mód esetében, valamint azonos feltételeket kell biztosítania különösen a szociális, munkaügyi és környezeti normák, valamint az utasok jogai tekintetében; hangsúlyozza, hogy a tervezett partnerségnek ki kell terjednie a Csatorna-alagút különleges helyzetére, különös tekintettel a biztonsági és az engedélyezési rendszer aspektusaira;

106. úgy véli, hogy az Egyesült Királysággal a jövőben folytatandó együttműködésnek elő kell irányoznia közös érdekű közlekedési projekteket, és ösztönöznie kell a határokon átnyúló jó kereskedelmi és üzleti feltételeket, amelyek különösen a kkv-k esetében elősegítik a további adminisztratív terhek elkerülését és segítséget nyújtanak számukra;

107. úgy véli, hogy a közös érdekek alapján elő kell irányozni az Egyesült Királyság részvételét a közlekedést érintő, határokon átnyúló uniós kutatási és fejlesztési programokban;

108. emlékeztet annak fontosságára, hogy a tárgyalások során a Bizottság legyen az egyedüli tárgyaló fél az EU részéről, valamint hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell bármilyen kétoldalú tárgyalástól; sürgeti azonban a Bizottságot, hogy a végleges átfogó megállapodásban képviselje az egyes tagállamok érdekeit;

109. hangsúlyozza, hogy a jogok és privilégiumok kötelezettségeket vonnak maguk után, valamint hogy az uniós belső piachoz való hozzáférési szintnek teljes mértékben meg kell felelnie a szabályozási konvergencia és az egyenlő piaci feltételek nyílt és tisztességes verseny érdekében való biztosítására vonatkozóan megállapított kötelezettségvállalások mértékének, és annak az EU-ban alkalmazandó közös minimumkövetelményeken kell alapulnia;

110.  emlékeztet arra, hogy a légi közlekedés az egyetlen olyan közlekedési mód, amely tekintetében nem létezik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében rögzített olyan jogi keret, amely életbe léphetne, amennyiben az átmeneti időszak vége előtt nem születik megállapodás;

111.  úgy véli, hogy a tervezett partnerségnek tartalmaznia kell egy, a légi közlekedésről szóló ambiciózus és átfogó fejezetet, amely biztosítja az EU stratégiai érdekeit, és megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a piacra jutásról, a beruházásokról, valamint a működési és kereskedelmi rugalmasságról (pl. a járatmegosztásról), kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek mellett, továbbá szoros együttműködést kell magában foglalnia a légi közlekedés biztonsága és a légiforgalmi szolgáltatás tekintetében;

112.  hangsúlyozza, hogy az úgynevezett „ötödik szabadságjog” egyes elemei biztosításának hatályát korlátozni kell, és annak kiegyensúlyozott és megfelelő, az uniós érdekeket szem előtt tartó kötelezettségeket kell tartalmaznia;

113. megjegyzi, hogy az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának jelenlegi kerete, amely korlátozott számú engedélyen alapul, nem alkalmazható az Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra, tekintettel az EU és az Egyesült Királyság között zajló közúti teherforgalom mértékére; e tekintetben hangsúlyozza, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni a közrendet fenyegető veszélyek elkerülése és a közúti árufuvarozók, valamint az autóbuszos személyszállítást végzők forgalmi zavarainak megelőzése érdekében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az Írország és a kontinens közötti közvetlen tengeri útvonalak fejlesztésének fontosságát, melyek révén csökkenne az Egyesült Királyságtól mint tranzitútvonaltól való függés;

114.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság teherfuvarozói számára nem biztosíthatók ugyanazok a jogok és előnyök, amelyeket az uniós teherfuvarozók élveznek a közúti teherfuvarozás tekintetében;

115. úgy véli, hogy a tervezett partnerség részét kell képeznie az egyik fél területéről a másik fél területén át ugyanazon fél területére vezető rakott és üresutakra vonatkozó átszállítási jogoknak;

116.  úgy véli, hogy a tervezett partnerségnek egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania különösen a munka, a vezetési és pihenőidő, a járművezetők kiküldetése, a menetíró készülékek, a járművek tömege és méretei, a kombinált szállítás és a személyzet képzése terén, valamint konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia a gazdasági szereplők és a járművezetők hasonló szintű védelmének biztosítása érdekében;

117. hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni az EU és az Egyesült Királyság közötti tengeri kereskedelem gördülékenységét, az utasok, a tengerészek, valamint a tengeri és szárazföldi személyzet szabad mozgását; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak biztosítania kell, hogy megfelelő határ- és vámrendszerek álljanak rendelkezésre a késedelmek és a fennakadások megelőzése érdekében;

Kultúra és oktatás

118. úgy véli, hogy a megállapodásnak egyértelművé kell tennie, hogy a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménnyel összhangban fenn fogja tartani a kulturális és nyelvi sokszínűséget;

119. üdvözli a tárgyalási irányelvekben szereplő egyértelmű kijelentést, miszerint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatoknak ki kell terjedniük az oktatás és a kultúra területén folytatott párbeszédre és cserékre is; felhívja a Bizottságot, hogy a vonatkozó mobilitási rendelkezésekről folytatott tárgyalások során vegye figyelembe a kulturális ágazat sajátos jellegét; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a megállapodásnak a Bizottság által közzétett szövegtervezetében a természetes személyek üzleti célú belépését és ideiglenes tartózkodását szabályozó rendelkezések nem felelnek meg a kulturális és kreatív ágazat igényeinek, és akadályozhatják a folyamatos kulturális cserét;

120. fenntartások nélkül támogatja a tárgyalási irányelvek a tekintetben való egyértelműségét, hogy az audiovizuális szolgáltatásokat ki kell zárni a gazdasági partnerség hatálya alól, és sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is szilárdan képviselje álláspontját;

121. hangsúlyozza, hogy az audiovizuális szolgáltatások uniós piacához való hozzáférés csak akkor garantálható, ha az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelvét[18] teljes mértékben végrehajtják annak érdekében, hogy ugyanazokat a továbbközvetítési jogokat biztosítsák mindkét fél számára; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságból származó tartalmak az átmeneti időszak végét követően is „európai alkotásoknak” minősülnek mindaddig, amíg az Európa Tanács határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezményében részes nem tagállamokból és EGT-n kívüli államokból származó alkotások bekerülnek az „európai alkotások” tartalomkvótába;

122.  üdvözli a jogellenesen kivitt kulturális javaknak a származási országuk részére történő visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdések napirendre tűzését; hangsúlyozza továbbá az Egyesült Királysággal e téren folytatott folyamatos együttműködés fontosságát;

Pénzügyi irányítási és ellenőrzési keret

123. felszólít a bizottsági szolgálatok, az Európai Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség hozzáférési jogának, valamint a Parlament ellenőrzési jogának biztosítására és tiszteletben tartására; emlékeztet arra, hogy az uniós jogszabályok betartását és értelmezését érintő ügyekben az Európai Unió Bíróságát kell illetékes bíróságként elfogadni;

Részvétel az uniós programokban

124. javasolja, hogy a Bizottság fordítson kiemelt figyelmet mind az „Uniós programokban való részvétel”, mind a „Horizontális intézkedések és irányítás” tekintetében alkalmazandó alábbi elvekre és feltételekre;

(a) tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett partnerség részeként az uniós programokban való részvétellel kapcsolatban megállapítandó általános elvek és feltételek magukban foglalják azt a követelményt, hogy az Egyesült Királyság méltányos és megfelelő pénzügyi hozzájárulást nyújtson mind részvételi díj, mind operatív hozzájárulás tekintetében minden olyan programhoz, amelyben részt vesz;

(b) biztosítsa, hogy az Egyesült Királyság bármely programban való részvételének általános szabályai megfeleljenek a harmadik országok részvételére irányadó szokásos feltételeknek, és hogy a részvétel az érintett program teljes időtartamára és valamennyi részére szóljon, kivéve, ha a részleges részvétel például bizalmas jelleg miatt indokolt; javasolja, hogy a Bizottság biztosítson kiszámíthatóságot az uniós programok EU-ban letelepedett résztvevői számára, valamint stabilitást a költségvetési előirányzatok tekintetében;

(c) biztosítsa, hogy az Egyesült Királyság uniós programokban való részvétele ne járjon az uniós költségvetésből az Egyesült Királyságba irányuló nettó transzferrel, továbbá hogy az EU egyoldalúan fel tudja függeszteni vagy meg tudja szüntetni az Egyesült Királyság bármely programban való részvételét, amennyiben a részvétel feltételei nem teljesülnek vagy az Egyesült Királyság nem fizeti meg pénzügyi hozzájárulását;

(d) biztosítsa, hogy az Egyesült Királysággal kötött megállapodás tartalmazza a pénzügyi szabálytalanságok, a csalás, a pénzmosás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények kezeléséhez és az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket;

125. úgy véli különösen, hogy fontos az Egyesült Királyságnak a harmadik országok részvételére irányadó általános elvekkel összhangban történő részvétele a határokon átnyúló, kulturális, fejlesztési, oktatási és kutatási programokban, például az Erasmus+-ban, a Kreatív Európában, a Horizontban, az Európai Kutatási Tanácsban, a LIFE programban, a transzeurópai közlekedési hálózatban (TEN-T), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben (CEF), az „egységes európai égbolt” (SES) kezdeményezésben, az Interregben, a közös technológiai kezdeményezésekben – amilyen például a Tiszta Égbolt I. és II., az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás

(SESAR), az európai kutatási infrastruktúra-konzorciumok, a Galileo, a Kopernikusz, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) és az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) támogatási keretrendszere –, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségekben;

126. elvárja, hogy a megállapodás rendelkezzen az Egyesült Királyságnak az Euratomhoz és az ITER-projekthez fűződő kapcsolatáról, valamint a kilépésnek az eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásáról; elvárja továbbá, hogy az Egyesült Királyság megfeleljen a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági, védelmi és sugárvédelmi előírásoknak;

127. úgy véli, hogy ha az Egyesült Királyság végül úgy dönt, hogy részt kíván venni a belső piacon, akkor a 2021 és 2027 közötti időszakra hozzá kell járulnia a kohéziós alapokhoz, akárcsak az EGT-országoknak;

128. úgy véli, hogy az új megállapodásnak figyelembe kell vennie az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése által érintett uniós régiók szükségleteit;

129. hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a PEACE program továbbra is működjön Észak-Írországban és Írország határ menti régióiban, és igazgatását a különleges uniós programok irányításáért felelős szerv önállóan lássa el;

130. úgy véli, hogy a közös érdekű ügyekben folytatódnia kell az egyfelől az EU legkülső régiói, tengerentúli országai és tengerentúli területei, másfelől az Egyesült Királyság tengerentúli területei közötti együttműködésnek, kiváltképpen a karibi és a csendes-óceáni térségben; kéri egyedi rendelkezések meghozatalát az Európai Fejlesztési Alap vagy adott esetben a kohéziós alapok keretében folytatott jövőbeli közös projektek lehetővé tétele érdekében; a fennmaradó TOT-ok számára pedig továbbra is megfelelő szintű támogatást kell nyújtani;

131. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből származó pénzügyi források rendelkezésre bocsátása révén az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) a szolidaritás kézzelfogható kifejeződése olyankor, amikor az EU vagy a hozzá csatlakozni kívánó országok bizonyos régióit súlyos (többek között gazdasági) következmények sújtják;

132. hangsúlyozza, hogy a programokban való részvételt össze kell kapcsolni a vonatkozó szakpolitikákkal, például az éghajlat- vagy kiberpolitikákkal;

133. úgy véli, hogy egy, az energiaügyi együttműködésről szóló megállapodás, amely összhangban lenne a jövőbeli kapcsolatokról szóló átfogó megállapodással, valamint szilárd kormányzáson és egyenlő versenyfeltételeken alapulna, mindkét fél kölcsönös érdekét szolgálná;

134. hangsúlyozza, hogy az Ír-szigeten az egységes villamosenergia-piac folytonosságának biztosítása érdekében az Egyesült Királyság kilépését követően Észak-Írországban folytatni kell az uniós energiaügyi vívmányok alkalmazását;

135. azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyság továbbra is fontos partner lehet az EU űrpolitikájában, és hangsúlyozza, hogy a tárgyalások során foglalkozni kell az Egyesült Királyság uniós űrprogramhoz való jövőbeli hozzáférésével, védelmezve az Unió érdekeit és összhangban a harmadik országok uniós űrprogramban való részvételére alkalmazandó jogi kerettel;

Szellemi tulajdon

136. hangsúlyozza, hogy a tervezett megállapodásnak a jelenlegi és jövőbeli uniós jogi keret alapján erőteljes és végrehajtható intézkedéseket kell tartalmaznia a földrajzi jelzések és a szellemi tulajdonjogok, így a szerzői és szomszédos jogok, a védjegyek és formatervezési minták, a szabadalmak és az üzleti titkok elismerésére és magas szintű védelmére vonatkozóan; úgy véli, hogy a megállapodásnak magában kell foglalnia az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Egyesült Királyság szellemi tulajdoni hivatalai közötti szoros kétoldalú együttműködés lehetőségét is;

Társasági jog

137. megjegyzi, hogy az előírások fellazulásának elkerülése, valamint az Egyesült Királyságban és az EU-ban az eljárási jogképesség biztosítása érdekében helyénvaló, hogy a tervezett megállapodás közös minimumszabályokat tartalmazzon a műveletek létrehozására és végrehajtására, a részvényesek, hitelezők vagy munkavállalók védelmére, a vállalati jelentéstételre és könyvvizsgálatra, valamint az átláthatósági szabályokra, továbbá a szerkezetátalakítással, csőddel vagy fizetésképtelenséggel kapcsolatos bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozóan;

Igazságügyi együttműködés polgári, többek között családi ügyekben

138.  hangsúlyozza, hogy a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kiemelkedő fontosságú a polgárok és a vállalatok közötti jövőbeli kereskedelmi és üzleti interakciók biztosítása, valamint a határokon átnyúló ügyletekben és egyéb tevékenységekben részt vevő felek biztonságának és megfelelő védelmének biztosítása érdekében; úgy véli ezért, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy a Luganói Egyezmény megfelelő megoldást kínálhat-e az Uniónak arra, hogy fenntartsa a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatainak általános egyensúlyát, vagy megfelelőbb lenne-e egy olyan új megoldás, amely a két fél közötti „dinamikus összehangolást” biztosítaná;

139. hangsúlyozza, hogy a tervezett megállapodásnak érdemi és átfogó megoldást kell találnia különösen a házassági ügyek, a szülői felelősség és egyéb családi ügyek tekintetében; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy a tervezett megállapodás családi ügyekre vonatkozó esetleges kölcsönös végrehajtási rendelkezéseinek nemcsak az igazságszolgáltatási rendszerek közötti kölcsönös bizalom elvén kell alapulniuk, hanem bizonyos alkotmányos garanciák és közös alapvető jogi normák meglétén is;

Fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás

140. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság továbbra is a világ egyik legnagyobb bilaterális donorja, és rámutat, hogy az EU-nak a partnerség szellemében figyelembe kell vennie az Egyesült Királysággal való együttműködés lehetőségeit; sajnálja, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése nyomán űr keletkezik az EU átfogó fejlesztési együttműködésre és humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó politikájában;

141. hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság központi szerepét a közös kihívásoknak a fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtás révén történő kezelésében; hangsúlyozza e tekintetben a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia fenntartásának fontosságát;

142. hangsúlyozza az erős partnerség fontosságát, amely a jogokon alapuló megközelítésen nyugszik, ugyanakkor folyamatos elkötelezettséget és együttműködést biztosít a fenntartható fejlődési célok, az emberi jogok, a szegénység felszámolása és a Párizsi Megállapodás megvalósítása terén; hangsúlyozza továbbá a humanitárius válságokra való összehangolt reagálás, valamint a humanitárius segítségnyújtás alapelveinek fontosságát;

143. meggyőződése, hogy a Cotonoui Megállapodást követő partnerség és az EU–Afrika-stratégia megerősíthető az Egyesült Királysággal való hatékony együttműködéssel és az Egyesült Királyság erős afrikai, karibi és csendes-óceáni jelenlétére építve; hangsúlyozza, hogy az EU-nak, az Egyesült Királyságnak és az AKCS-országoknak minden szinten együtt kell működniük a partnerség, a szolidaritás és a kiegészítő jelleg elveivel összhangban;

Biztonság és külügy

144. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság 2020. február 27-én közzétett tárgyalási célkitűzéseiben az szerepelt, hogy a külpolitikát csupán az Egyesült Királyság és az EU közötti szélesebb körű, barátságos párbeszéd és együttműködés keretében fogják meghatározni, ezáltal e kulcsfontosságú területet egy nem intézményesített kapcsolat szintjére minősítették le, amelyről később kell megállapodni;

145. sajnálatosnak tartja, hogy ez ellentétes a politikai nyilatkozat rendelkezéseivel, amely ambiciózus, széles körű, mély és rugalmas partnerséget irányoz elő a külpolitika, a biztonság és a védelem területén, valamint felszólít egy, az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli széles körű, átfogó és kiegyensúlyozott biztonsági partnerség kialakítására, amibe az Egyesült Királyság beleegyezett;

146. emlékeztet az EU álláspontjára, miszerint a külpolitikának, a biztonságnak és a védelemnek egy átfogó megállapodás részét kell képeznie, amely az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatot szabályozza;

147. sajnálja, hogy az Egyesült Királyság nemigen törekszik arra, hogy kapcsolatokat alakítson ki az EU-val a külpolitika, a biztonság és a védelem területén, és hogy ezek kifejezetten nem szerepeltek az Egyesült Királyság megbízatásában, ezért nem képezik részét a 11 tárgyalási fordulónak;

148. emlékeztet arra, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közösek az elvei, értékei és érdekei; hangsúlyozza, hogy mindkét félnek érdeke egy ambiciózus, szoros és tartós, az EU autonómiáját tiszteletben tartó együttműködés fenntartása egy közös kül- és biztonságpolitikai keret formájában, az EUSZ 21. cikke alapján, az ENSZ Alapokmánya és a NATO szempontjainak figyelembevételével, a következő területeken:

(a) a béke előmozdítása;

 

(b) a közös biztonsági kihívások, valamint a globális stabilitás – beleértve Európa szomszédságának stabilitását is – közös megközelítése;

 

(c) a szabályokon alapuló nemzetközi rend előmozdítása;

(d) a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása;

(e)  az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme;

 

(f) a globális jólét és a fenntartható fejlődés előmozdítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség csökkenésének enyhítése;

149. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti mélyen integrált és összehangolt nemzetközi együttműködés rendkívül hasznos lenne mindkét fél és általában véve a globális világrend számára, mivel a két fél hasonló megközelítést vall a hatékony multilateralizmus, a béke, a biztonság és a fenntarthatóság megőrzése, valamint az emberi jogok védelmezése és érvényesítése területén; javasolja, hogy ennek összehangolását egy rendszerszintű platform irányítsa, amely magas szintű külpolitikai egyeztetésekre és koordinációra szolgál; hangsúlyozza a globális kérdésekben folytatott parlamentközi együttműködés fontosságát és hozzáadott értékét;

150. hangsúlyozza, hogy a külpolitikai, biztonságpolitikai és védelempolitikai kihívások – például a terrorizmus, a kiberhadviselés, a szomszédságban uralkodó válsághelyzet, az emberi jogok tiszteletben tartása, a dezinformációs kampányok és a hibrid fenyegetések – kezelése érdekében a két félnek közös válaszokra van szüksége; ösztönzi a hatékony, időszerű és kölcsönös párbeszédet, a konzultációt, a koordinációt, valamint az információk és hírszerzési adatok cseréjét, mégpedig az Egyesült Királyság és az uniós intézmények demokratikus ellenőrzése alatt; emlékeztet arra, hogy a minősített információk cseréjét egy meghatározott kereten belül kell megszervezni;

151. hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszak végétől az Egyesült Királyság harmadik országgá válik, a kapcsolatokra vonatkozó bármiféle külön keret nélkül, ami jelentős hatással lesz a jelenlegi kül- és biztonságpolitikai együttműködésre;

152. felkéri mind az EU-t, mind az Egyesült Királyságot, hogy erősítsék a nemzetközi békét és stabilitást, többek között az ENSZ békefenntartó erőfeszítéseinek megerősítésére irányuló közös stratégiák kidolgozása révén; felszólítja mindkét felet, hogy mozdítsák elő a béke és a párbeszéd kultúráját mint a konfliktusmegelőzés, a konfliktuskezelés, a konfliktusrendezés, a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség biztosításának eszközét; támogatja az e területeken meglévő együttműködés folytatását; felszólít a szisztematikus preferenciális együttműködésre a békefenntartó műveletek során; az EU és az Egyesült Királyság közötti fokozott együttműködésre szólít fel a harmadik országok demokratikus fejlődésével, reformfolyamataival és demokratikus parlamenti gyakorlataival kapcsolatos kérdésekben, beleértve a választási megfigyelést is;

153. kijelenti, hogy az EU alapvetően érdekelt egy ilyen külügyi és biztonsági partnerségben, tekintettel az Egyesült Királyság és Franciaország Biztonsági Tanácsban betöltött állandó tagságából és az Egyesült Királyság és az EU tagjainak rendkívül eredményes diplomáciai szolgálatából adódó kölcsönös előnyökre, valamint arra a tényre, hogy az Egyesült Királyság rendelkezik Európa legütőképesebb fegyveres erőivel;

154. javasolja, hogy a jövőbeli partnerséget egy nagyon szoros és rendszeres együttműködésre és koordinációra alapozzák az ENSZ-ben, különös tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsára és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsára;

155. hangsúlyozza a biztonság és a fejlesztés kölcsönös jelentőségét; ösztönzi mind az EU-t, mind az Egyesült Királyságot, hogy szorosan működjenek együtt a fenntartható fejlődés és a humanitárius segítségnyújtás területén; mindkét felet emlékezteti arra, mennyire fontos a 0,7% ODA/GNI célkitűzés elérése melletti elköteleződés és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének támogatása; úgy véli, hogy a Cotonoui Megállapodást követő partnerség és az EU–Afrika-stratégia profitálhat az Egyesült Királysággal folytatott hatékony együttműködésből, amely a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodás elérése érdekében magas szintű társadalmi, emberi jogi és környezetvédelmi normákat tűz ki célul;

156. hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak – földrajzi közelségükből adódóan még inkább – közös érdeke, hogy együttműködjenek a hatékony és valóban átjárható védelmi képességek fejlesztése terén, az Európai Védelmi Ügynökség keretein belül is, amellyel igazgatási megállapodást kell kötni, továbbá hogy folytassák a rendkívül értékes partnerségeket a NATO, valamint a védelemmel és külső biztonsággal foglalkozó uniós programok, a Galileo, a kiberbiztonsági programok keretein belül, valamint a célzott dezinformációs kampányok és kibertámadások elleni küzdelem terén, ahogyan azt a jelenlegi Covid19-világjárvány is megmutatta; emlékeztet arra, hogy a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásban való részvétel tekintetében külön megállapodás lehetséges és szükséges; megjegyzi továbbá, hogy a jövőbeli Európai Védelmi Alapot illetően az Egyesült Királyság bevonható a harmadik országok számára előírt feltételek mellett; felkéri mind az EU-t, mind az Egyesült Királyságot, hogy dolgozzanak ki közös megközelítést a védelmi technológiák szabványosítására;

157. arra számít, hogy az Egyesült Királyság folytatni tudja a nemzeti hatóságokkal a kiberbiztonság területén kialakított együttműködést és információcserét;

158. emlékeztet arra, hogy az uniós jogszabályok alapján jelenleg számos korlátozó intézkedés (szankcionálási rendszer) van érvényben az Egyesült Királyságban; elismeri a szankcióknak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság érdekében, az ENSZ Alapokmányával összhangban történő alkalmazásának hatékonyságát; rámutat, hogy az Egyesült Királyság a kilépését követően is köteles lesz alkalmazni az ENSZ szankcionálási rendszerét, és felhívja az Egyesült Királyságot, hogy továbbra is hangolja össze szankciós politikáját az EU-val; továbbá a szankciókkal kapcsolatban szorgalmazza a két fél közötti megfelelő koordinációs mechanizmus létrehozását és szoros együttműködést a globális fórumokon annak érdekében, hogy maximalizálják a szankciók hatását, továbbá biztosítsák a konvergenciát és azt, hogy a közös értékek előmozdítása során a kölcsönös érdekeket követik és eleget tesznek azoknak;

159. arra bátorítja az Egyesült Királyságot, hogy vegyen részt az érintett uniós ügynökségek munkájában, és vállaljon kiemelt szerepet az EU válságkezelési műveleteiben, valamint a KBVP-missziókban és -műveletekben, beleértve a humanitárius és mentési missziókat, a konfliktusmegelőzést és a békefenntartást, a katonai tanácsadást és segítségnyújtást, illetve a konfliktus utáni stabilizálást, valamint – amennyiben részvételre kérik fel – az állandó strukturált együttműködés (PESCO) projektjeiben, és hangsúlyozza, hogy az ilyen részvételt szigorú feltételekhez kell kötni, azaz annak tiszteletben kell tartania az EU döntéshozatali autonómiáját, az Egyesült Királyság szuverenitását, valamint a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozottságának elvét, és tényleges viszonosságon kell alapulnia, beleértve a méltányos és megfelelő pénzügyi hozzájárulást is; felkéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet az Egyesült Királysággal folytatott politikai párbeszéd folyamatáról, valamint a KBVP-vel és a válságkezeléssel kapcsolatos információcsere fő szempontjairól;

160. emlékeztet arra, hogy a hatékony nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs rendszerek a globális és európai biztonság sarokkövét jelentik; emlékeztet annak fontosságára, hogy koherens és hiteles európai stratégiát kell kialakítani a globális szintű többoldalú tárgyalásokra és a regionális dezeszkalációs és bizalomépítő intézkedésekre vonatkozóan; emlékeztet az Egyesült Királyság fontos szerepére az ilyen normák, intézmények és szervezetek kialakítása és létrehozása terén; felkéri az Egyesült Királyságot, hogy dolgozzon ki közös stratégiát az EU-val ezen szakpolitikai terület vonatkozásában, különösen az ENSZ leszerelési programjával összhangban; felkéri az Egyesült Királyságot, hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy továbbra is megfelel a 2008/944/KKBP közös álláspont[19] által felsoroltakkal egyenértékű kritériumoknak, és az EU-val közösen támogassa a fegyverkereskedelmi szerződés és az atomsorompó-szerződés (NPT) egyetemessé tételét és szigorú végrehajtását, valamint az új START megújítását;

161. hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti konzuli és diplomáciai együttműködés óriási fontosságát, mivel ez biztosítaná a hatékony segítségnyújtást egymás polgárai számára, és lehetővé tenné mind az Egyesült Királyság, mind pedig az EU számára, hogy biztosítsák polgáraiknak azt a lehetőséget, hogy konzuli védelemben részesüljenek olyan harmadik országokban, ahol az egyik fél nem rendelkezik diplomáciai képviselettel, az EUMSZ 20. cikkének c) pontjával összhangban;

162. kiemeli, hogy a Covid19-világjárvány megmutatta a katonai képességek és eszközök fontosságát, mivel az európai fegyveres erők kulcsfontosságú szerepet játszanak a világjárvány leküzdésére irányuló polgári erőfeszítések támogatásában, miközben teljesítik alapvető küldetéseiket; hangsúlyozza, hogy ez a világjárvány rámutatott az EU stratégiai autonómiájának és az európai védelmi együttműködésnek a fontosságára Európa lakosságának vészhelyzet idején történő védelme és a tagállamok ellenálló képességének elősegítése terén; úgy véli, hogy olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik az Unió és az Egyesült Királyság közötti azonnali együttműködést a hasonló jellegű és nagyságrendű jövőbeli válságok esetén; azon az állásponton van, hogy a Covid19-világjárvány tanulságai alapján az európai katonai orvosi szolgálatoknak információmegosztási és támogatási hálózatot kell létrehozniuk, hogy fokozzák Európa széles körű ellenálló képességét vészhelyzet és válság idején; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság részvétele egy ilyen jövőbeli európai katonai orvosi hálózatban kölcsönösen előnyös lenne;

Intézményi rendelkezések és irányítás

163. rámutat arra, hogy az Egyesült Királysággal mint harmadik országgal kötött megállapodás egészének, beleértve az egyenlő versenyfeltételekre, a konkrét ágazati kérdésekre és az együttműködés tematikus területeire és a halászatra vonatkozó rendelkezéseket is, tartalmaznia kell egy egységes, koherens és szilárd irányítási rendszer létrehozását, amely átfogó keretként kiterjed a megállapodás folyamatos közös felügyeletére és irányítására, valamint az átlátható vitarendezési, megfelelési és végrehajtási mechanizmusokra, amelyek szükség esetén szankciókat és ideiglenes intézkedéseket írnak elő a megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban;

164. úgy véli, hogy egy egységes, átfogó és horizontális irányítási mechanizmust kell alkalmazni az Egyesült Királysággal fennálló jövőbeli kapcsolatok egészére, a későbbiekben kötendő esetleges kiegészítő megállapodásokkal együtt, a kilépésről szóló megállapodás rendelkezéseivel való összhang biztosítása mellett, és elkerülve a hatékonysági problémákat; rámutat arra, hogy erőteljes vitarendezési mechanizmusra van szükség, amely fokozatos szankciókat ír elő, továbbá jogorvoslatot biztosít, amennyiben megállapítást nyer, hogy az egyik fél megszegi a megállapodást, és egy ilyen mechanizmusnak hatékony, gyorsan alkalmazható és visszatartó erejű jogorvoslatot kell biztosítania; hangsúlyozza, hogy a Parlament továbbra is éberen figyeli valamennyi rendelkezés végrehajtását; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság korábbi tagállamként fontos intézményi együttműködési és párbeszédstruktúrákat alakított ki az EU-val, amelyeknek elő kell segíteniük az ilyen horizontális megállapodások megvalósítását; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU az Egyesült Királyságtól nagyobb fokú ambíciót vár el a kormányzás terén a szilárd jövőbeli partnerség kialakítása érdekében;

165. kitart amellett, hogy erre a kormányzási rendszerre feltétlenül szükség van – mindkét fél autonómiájának tiszteletben tartása mellett – az Unió döntéshozatali autonómiájának, jogrendjének és bírósági rendszerének teljes körű megőrzése érdekében, beleértve a Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós jog társjogalkotóiént betöltött szerepét, valamint az Európai Unió Bíróságának az uniós jog és az EU Alapjogi Chartája egyedüli értelmezőjeként betöltött szerepét; úgy véli, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott fogalmakon alapuló rendelkezések esetében az eljárásrendnek az Európai Unió Bírósága elé utalásról kell rendelkezniük;

166. üdvözli az európai parlamenti képviselők és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselői együttműködésével létrehozandó Parlamenti Partnerségi Közgyűlésre irányuló javaslatot, amely jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a Partnerségi Tanácstól és ajánlásokat nyújtson be számára; továbbá hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak jogalapot kell biztosítania azon rendelkezések számára, amelyek lehetővé teszik e szerv intézményi létrehozását;

167. kéri, hogy tartsák tiszteletben a Parlament szerepét a szabályozási együttműködésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása kapcsán annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő politikai felügyeletet gyakorolhasson, és társjogalkotói jogai és előjogai garantálva legyenek; emlékeztet a Parlament azon jogára, hogy tájékoztatást kapjon a megállapodás és az esetleges kiegészítő megállapodások felülvizsgálatáról;

168. hangsúlyozza, hogy a politikai nyilatkozat 125. bekezdésével összhangban a megállapodás egészére érvényesülniük kell a civil társadalommal folytatott párbeszédre, az érintett felek bevonására és a két fél közötti konzultációra vonatkozó rendelkezéseknek, aminek ki kell terjednie különösen a szociális partnerekre, beleértve a mind az Egyesült Királyságban élő és dolgozó uniós polgárokat, mind az EU-ban élő egyesült királyságbeli polgárokat képviselő szervezeteket és munkavállalói szövetségeket; ragaszkodik a megállapodás végrehajtását felügyelő belső tanácsadó csoportok létrehozásához;

169. támogatja, hogy az Egyesült Királyság döntéshozatali szerep nélküli harmadik országbeli megfigyelőként továbbra is részt vegyen szabályozási szereppel nem rendelkező uniós ügynökségekben, például a közlekedés, a környezetvédelem vagy a foglalkoztatás területén, továbbá együttműködési megállapodásokat kössön szabályozási társügynökségekkel, például az Európai Vegyianyag-ügynökséggel, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel az adatok, bevált gyakorlatok és tudományos ismeretek cseréje érdekében; megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy mérlegelje az Egyesült Királyság hatóságai és az uniós ügynökségek közötti jövőbeli gyakorlati együttműködés lehetőségét a bel- és igazságügy területén, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság immár a schengeni térségen kívüli harmadik ország és kulcsfontosságú partner a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben;

°

° °

170. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Bizottságnak, valamint tájékoztatás céljából a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányának és parlamentjének.

 

INDOKOLÁS

 

Általános háttér és a Parlament szerepe

 

Mivel egy egykori tagállammal kötendő partnerségi megállapodásról folynak a tárgyalások, és annak ellenére, hogy a Covid-19 világjárvány nagy válságba sodorta a világot, az Európai Parlament továbbra is elkötelezett amellett, hogy betöltse a nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban a Szerződések által ráruházott szerepet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. és 218. cikke a Parlament egyetértéséhez köti az EU és egy harmadik ország közötti nemzetközi megállapodás megkötését. Ezen egyetértés biztosítása érdekében a rendszeres és teljes körű tájékoztatás útján be kell vonni a Parlamentet a tárgyalási folyamatba.

 

2020. január 31-én az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodás által nyújtott jogbiztonság és egyértelműség mellett kilépett az EU-ból; a megállapodás három alapvető kiválási kérdéssel foglalkozik: a polgárok jogai, az ír határ és az Egyesült Királyság kötelezettségeinek rendezése az EU felé. Ezek a kérdések a tárgyalások kezdete óta kiemelkedő fontosságúak voltak a Parlament számára, azzal együtt, hogy tisztázni kell az Egyesült Királyság által tagállamként tett nemzetközi kötelezettségvállalások státuszát, garantálni kell a jogbiztonságot a jogalanyok számára, és egyértelművé kell tenni az Európai Unió Bíróságának szerepét. A Parlament továbbra is elkötelezett a kilépésről rendelkező megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása feletti megfelelő parlamenti felügyelet biztosítása iránt.

 

Mivel az egykori tagállammal folytatott tárgyalások bonyolultsága és fontossága példa nélküli, a Parlament külön szervet hozott létre a Parlament tárgyalásokkal kapcsolatos közreműködésének és válaszainak koordinálására. Ez az Egyesült Királysággal foglalkozó koordinációs csoport (UKCG). A csoportot a Külügyi Bizottság (AFET) elnöke vezeti, tagjai pedig a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) elnöke, a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság (SEDE) elnöke, az INTA és az AFET bizottságnak az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatért felelős előadói, a képviselőcsoportok egy-egy képviselője, valamint a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnöke.

 

Az ajánlás indokolása

 

Ezeket az EU és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti új partnerségről folytatandó tárgyalásokról szóló ajánlásokat az eljárási szabályzat 114. cikke alapján az AFET- és az INTA bizottság mint felelős bizottságok két társelőadója dolgozta ki a tárgyalásoknak egy nagyon fontos időpontjában. A Parlament 2020. február 12-i állásfoglalását és a tárgyalások március elején történt hivatalos megkezdését követően a Parlament júniusban, egy plenáris ülésen tartott zárószavazáson kívánja elfogadni ezeket az ajánlásokat a magas szintű konferencia és az Európai Tanács júniusi ülése előtt, amely fel fogja mérni a tárgyalások eredményeit.

 

Mivel a tárgyalások rendkívül összetettek, a Parlament szakbizottságainak értékes szakértelme kiemelkedő jelentőséggel bír e szöveg tartalma szempontjából. Ezért ezek az ajánlások biztosítják azt is, hogy a parlamenti eljárásokkal összhangban teljes körűen bevonják a véleménynyilvánító bizottságokat is, és ajánlások elkészítésében az Egyesült Királysággal foglalkozó koordinációs csoport keretében részt vesznek az EP-t alkotó képviselőcsoportok is. Szakértelmük döntő fontossággal bírt a gazdasági partnerség értékelése során, ahol a kereskedelemre és az annak alapját képező egyenlő versenyfeltételekre összpontosítottak, de a konkrét területeken létrehozandó jövőbeli partnerségek értékelés során is; ilyen területek a következők: halászat, adatvédelem, éghajlatváltozás és környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság, a polgárok jogai, pénzügyi szempontok, közlekedés, energia, beleértve a polgári felhasználású atomenergiát is, biztonság és külügy, valamint az Egyesült Királyság részvétele az uniós programokban.

 

Tartalmukat tekintve az ajánlások átfogó módon foglalkoznak több fontos kérdéssel, mint amilyen az általános elvek, a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtása, a gazdasági partnerség, a kereskedelem és az egyenlő versenyfeltételek, a konkrét ágazati kérdések, a kül- és biztonságpolitika, de idetartoznak az irányítás legfontosabb szempontjai is. Az ajánlások ismertetik, hogy a Parlament hogyan értékeli a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtását és a tárgyalások eredményeit, ezért a Parlament által a magas szintű konferenciához és az Európai Tanács júniusi üléséhez nyújtott hozzájárulásnak tekintendők. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ezeken az ajánlásokon keresztül a Parlament határozottan támogatja és nagyra értékeli a Bizottság Egyesült Királysággal foglalkozó munkacsoportjának konstruktív munkáját, amelyet az EU főtárgyalója, Michael Barnier vezet. Az EU egységesen sorakozik fel a főtárgyalója mögött, és ennek a jövőben is így kell lennie.

 

A kilépésről rendelkező megállapodás és a vegyes bizottság

 

Ezen ajánlások jelentős része a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtása feletti parlamenti ellenőrzés fontosságára összpontosít, különösen a polgárok jogait és az Írországra és Észak-Írországra vonatkozó jegyzőkönyvet illetően. A Bizottság tárgyalási álláspontjának része, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás megfelelő végrehajtása közvetlenül összefügg azzal, hogy az Egyesült Királyság mennyire megbízható partner a jövőbeli kapcsolatokról folyó tárgyalásokban.

 

Ezért az ajánlások üdvözlik a vegyes bizottság által végzett munkát, amelynek vezetője az EU részéről a Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič. A vegyes bizottság egy nagyon fontos platform, amely nyomon követi a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtását. Ebből a szempontból a megfelelő parlamenti értékelés létfontosságú a vegyes bizottság és annak hat szakosodott bizottsága által végzett munka sikere szempontjából is fontos. Minden kulcsfontosságú területen megfelelő garanciákra van szükség azt illetően, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtása jól halad, és ezeket a garanciákat az átmeneti időszak vége előtt meg kell kapni.

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (05.4.2020)

a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: Nicolae Ştefănuță

az eljárási szabályzat 56. cikke

 

 

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat:

A. mivel egy nem uniós ország nem élvezheti ugyanazokat a jogokat és előnyöket, mint egy tagállam; mivel az Uniónak az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételét az Unió és állampolgárai stratégiai és pénzügyi érdekeit szem előtt tartva kell figyelembe vennie; mivel bármely döntésnek, amely az Egyesült Királyságnak az ilyen programokban való részvételére vonatkozik, figyelembe kell vennie a tervezett partnerség valamennyi lényeges szempontját, e partnerségnek ugyanis koherens struktúrát kell alkotnia; mivel az Egyesült Királyságnak eleget kell tennie valamennyi pénzügyi kötelezettségvállalásnak, amelyről a kilépésről rendelkező megállapodás során megállapodott;

B. mivel az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételének tiszteletben kell tartania a megfelelő jogalapokban meghatározott valamennyi vonatkozó szabályt, mechanizmust és részvételi feltételt; mivel ennek következtében és többek között megfelelő egyensúlyt kell biztosítani az Egyesült Királyság hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei között, és biztosítani kell, hogy az Egyesült Királyság nem uniós országként semmilyen programmal kapcsolatban se rendelkezhessen döntéshozatali hatáskörrel; mivel az uniós programokban való brit részvétel szintjéről maximális egyértelműséget kell biztosítani;

C. mivel az átmeneti időszak meghosszabbítása esetén az Egyesült Királyság a következő többéves pénzügyi keretben vállalt uniós programok és tevékenységek végrehajtása szempontjából nem uniós országnak minősül, és hozzájárul az uniós költségvetéshez, amely hozzájárulás összegét a kilépésről rendelkező megállapodás által létrehozott vegyes bizottság határozza meg;

D. mivel az Unió pénzügyi érdekeit meg kell védeni, többek között a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések és vizsgálatok keretében, valamint az Európai Parlament ellenőrzési jogköre révén;

E. mivel a politikai nyilatkozatban az Unió és az Egyesült Királyság emlékeztetett a jövőbeli PEACE PLUS program végrehajtása iránti közös elkötelezettségére, fenntartva a jövőbeli program jelenlegi finanszírozási arányait;

F. mivel az Egyesült Királyság megbízásában kijelenti, hogy mérlegelni fogja az Erasmus+ egyes részeiben való, korlátozott idejű részvételt;

1. javasolja a Bizottság számára, hogy:

a) tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett partnerség részeként az uniós programokban való részvétellel kapcsolatban megállapítandó általános elvek és feltételek magukban foglalják azt a követelményt, hogy az Egyesült Királyság méltányos és megfelelő pénzügyi hozzájárulást nyújtson mind részvételi díj, mind operatív hozzájárulás tekintetében minden olyan programhoz, amelyben részt vesz;

b) biztosítsa, hogy az Egyesült Királyság bármely programban való részvételének általános szabálya a teljes programban való részvétel legyen, kivéve, ha a részleges részvétel például bizalmas jelleg miatt indokolt, és hogy a részvétel az érintett program teljes időtartamára szóljon; különösen azt ajánlja, hogy a Bizottság ne fogadja el az Egyesült Királyságnak az Erasmus+ programban való rendszertelen részvételét, vagy a többéves pénzügyi keret szerinti program teljes időtartamánál rövidebb ideig való részvételét, továbbá biztosítsa a kiszámíthatóságot az Unióban létrehozott uniós programok résztvevői számára, valamint a költségvetési előirányzatok stabilitását;

c) tegyen javaslatokat a brit hatóságok és az uniós ügynökségek közötti együttműködést szolgáló rendelkezésekre, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság nem uniós országként nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel az uniós ügynökségek tekintetében;

d) biztosítsa, hogy az Egyesült Királyság uniós programokban való részvétele ne járjon az uniós költségvetésből az Egyesült Királyságba irányuló nettó transzferekkel, továbbá biztosítsa hogy az Unió egyoldalúan fel tudja függeszteni vagy meg tudja szüntetni az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételét, amennyiben a részvétel feltételei nem teljesülnek vagy az Egyesült Királyság nem fizeti be tisztességes pénzügyi hozzájárulását;

e) biztosítsa, hogy az Egyesült Királysággal kötött szerződés tartalmazza a pénzügyi szabálytalanságok, a csalás, a pénzmosás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények kezeléséhez szükséges intézkedéseket;

f) az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében vizsgálja meg és készítse elő az összes lehetséges forgatókönyvet, beleértve az átmeneti időszak meghosszabbítását és az Egyesült Királyság ebből eredő pénzügyi kötelezettségeit is.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	4.5.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 0 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Rasmus Andresen, Clotilde Armand, Robert Biedroń, Anna Bonfrisco, Olivier Chastel, Lefteris Christoforou, David Cormand, Paolo De Castro, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Valentino Grant, Elisabetta Gualmini, Francisco Guerreiro, Valerie Hayer, Eero Heinäluoma, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Mislav Kolakušić, Moritz Körner, Joachim Kuhs, Zbigniew Kuźmiuk, Ioannis Lagos, Hélène Laporte, Pierre Larrouturou, Janusz Lewandowski, Margarida Marques, Siegfried Mureşan, Victor Negrescu, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Dimitrios Papadimoulis, Karlo Ressler, Bogdan Rzońca, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Nils Ušakovs, Johan Van Overtveldt, Rainer Wieland, Angelika Winzig
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Damian Boeselager, Petros Kokkalis

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

	+
ECR	Zbigniew Kuźmiuk, Johan Van Overtveldt, Bogdan Rzońca,
GUE/NGL	Petros Kokkalis, Dimitrios Papadimoulis
ID	Hélène Laporte
EPP	Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Janusz Lewandowski, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Karlo Ressler, Rainer Wieland, Angelika Winzig
RENEW	Clotilde Armand, Olivier Chastel, Valerie Hayer, Moritz Körner Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds
S&D	Robert Biedroń, , Paolo De Castro, Eider Gardiazabal Rubial, Elisabetta Gualmini, Eero Heinäluoma, Pierre Larrouturou, Margarida Marques, Victor Negrescu Nils Ušakovs
VERTS/ALE	Rasmus Andresen, David Cormand, Francisco Guerreiro, Damian Boeselager
NI	Ioannis Lagos

 

	-

 

	0
ID	Anna Bonfrisco, Valentino Grant, Joachim Kuhs

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 

 

VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (25.5.2020)

a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: Pedro Silva Pereira

 

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt, a polgárok jogaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és nyomon követéséről szóló, 2020. január 15-i[20], valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról szóló, 2020.február 12-i[21] állásfoglalására; tudomásul veszi, hogy a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások még nagyon korai szakaszban vannak, és hangsúlyozza a koronavírus okozta válság e folyamatra és annak ütemezésére gyakorolt jelentős hatását;

2. hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás teljes körű végrehajtása, beleértve az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvet, amely biztosítja, hogy az Ír-szigeten ne jöjjön létre ellenőrzött határ, az EU és a Egyesült Királyság közötti új együttműködés előfeltétele és alapvető eleme; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormányának közleményeiben a politikai akarat hiánya tapasztalható a kilépésről rendelkező megállapodásban – konkrétan az Ír-tengert érintő határőrizet tekintetében – vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése iránt; megjegyzi, hogy a Vegyes Bizottságban nem hangzottak el konkrét biztosítékok ebben a kérdésben; hangsúlyozza, hogy e tárgyalások során alapvető fontosságú a felek közötti kölcsönös bizalom;

3. megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Királyság közeli szomszédok maradnak, és továbbra is sok közös érdekük lesz; kiemeli, hogy az EU és az Egyesült Királyság gazdasága jelentős mértékben összefonódott és kölcsönösen függ egymástól; emlékeztet arra, hogy most, hogy az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, továbbra is az EU egyik legközelebbi szövetségese, NATO-partnere és fontos kereskedelmi partnere; ezért kitart amellett, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolatokról szóló megállapodásnak figyelembe kell vennie, hogy az Egyesült Királyság immár harmadik országnak számít, koherensnek kell lennie, és igazodnia kell a két fél földrajzi közelségéhez és gazdaságaik nagyfokú összefonódottságához; emlékeztet arra, hogy a meglévő egyedülálló kapcsolaton alapuló politikai nyilatkozat egy ambiciózus, széles körű, mély és rugalmas partnerség alapjául szolgál;

4. üdvözli, hogy a Bizottság új partnerségre vonatkozó átfogó jogalkotási javaslatot terjesztett elő és tett közzé, amely nagyjából összhangban van tárgyalási megbízatásával és a Parlament állásfoglalásával; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is tartsa fenn az átláthatóságot a társjogalkotók, a pénzügyi szolgáltatási ágazat és a fogyasztók felé, és mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya nem biztosítja az átláthatóság hasonló szintjét; hangsúlyozza, hogy az egyértelműség és a kiszámíthatóság alapvető fontosságú az üzletmenet folytonossága és a fogyasztók számára történő zökkenőmentes szolgáltatásnyújtás, valamint a piaci volatilitás megelőzése szempontjából;

5. megállapítja, hogy a felek között lényeges nézetkülönbségek vannak a tárgyalások e kezdeti szakaszában, többek között a tárgyalandó szöveg hatókörét és jogi felépítését érintően; mély aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyság kormánya által javasolt jövőbeli partnerség korlátozott hatóköre miatt, és rámutat, hogy az Egyesült Királyság javaslatai elmaradnak a kilépésről rendelkező megállapodásban és a politikai nyilatkozatban vállalt kötelezettségvállalásaitól;

6. úgy véli, hogy az Egyesült Királyság földrajzi közelsége és az EU-val való jelenlegi gazdasági egymásrautaltsága miatt mindkét fél közös érdeke egy ambiciózus és megbízható új gazdasági partnerség létrehozása, amely a lehető legtöbb ágazatra kiterjed; hangsúlyozza, hogy minden esetben biztosítani kell az egyenlő versenyfeltételeket és az uniós normákat annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a negatív verseny és a tisztességtelen, versenyellenes előnyök létrehozása a védelmi szintek csökkentése vagy más szabályozási eltérések révén; kiemeli, hogy a felek közötti ténylegesen egyenlő versenyfeltételek előfeltételeként a közbeszerzési eljárásoknak kölcsönösen nyitottnak kell maradniuk; úgy véli, hogy minden új keretnek biztosítania kell a tisztességes versenyt, a munkavállalók jogait, az EU pénzügyi stabilitását, a befektetők és a fogyasztók védelmét, a tudásalapú iparágak előmozdításának és támogatásának átláthatóságát, az egységes piac integritását, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, amelyek garantálják a védelem és a normák jelenlegi szintjének fenntartását; hangsúlyozza, hogy az így kialakított keretnek világosnak és átláthatónak kell lennie, és nem róhat aránytalan terhet a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (kkv-k); felszólítja a feleket, hogy a jövőbeli megállapodásban vegyék figyelembe e vállalkozások szükségleteit és érdekeit, különös tekintettel a piacra jutás megkönnyítésére, beleértve többek között a műszaki szabványok összeegyeztethetőségét és az egyszerűsített vámeljárásokat; rámutat különösen az írországi határ menti területek gazdaságának lehetséges torzulására az egyenlő versenyfeltételekre – különösen a munkaügyi és szociális normákra – vonatkozó rendelkezések nem teljes körű megléte esetén; hangsúlyozza a szoros és strukturált együttműködés fenntartásának fontosságát a szabályozási és felügyeleti kérdésekben mind politikai, mind technikai szinten, az EU szabályozási rendszerének és döntéshozatali autonómiájának tiszteletben tartása mellett;

7. úgy véli, hogy a jövőbeli partnerségnek magas szintű környezetvédelmi, munkaügyi és szociális védelmet kell biztosítania, és nem áshatja alá az említett védelmi szintek növelésére irányuló jövőbeli kezdeményezéseket; ezzel összefüggésben támogatja az éghajlatvédelem szintjének csökkentését kizáró záradékot, és mindkét felet arra ösztönzi, hogy fokozzák az intézkedéseket és működjenek együtt a fenntartható termeléssel és fogyasztással, a körforgásos gazdaság előmozdításával, valamint a zöld és inkluzív növekedés előmozdításával kapcsolatos kérdésekben; üdvözli a felek azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-ig megvalósítják a gazdaság egészére kiterjedő klímasemlegességre vonatkozó célkitűzést, és összehangolják politikáikat az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiban és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célkitűzésekkel; rendszeres szakpolitikai párbeszédre szólít fel a Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának nyomon követése érdekében;

8. erős és átfogó garanciákat kér a verseny, az állami támogatások ellenőrzése, az állami vállalatok, az antitröszt és az összefonódások ellenőrzése terén az Egyesült Királyság és az EU gazdaságai közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása és érvényesítése, valamint a tisztességtelen verseny és a kereskedelem torzulásának megelőzése és tiltása érdekében; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a versenyjogra és az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó magas szintű közös normákat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a befektetők és a fogyasztók védelmét, az egységes piac integritását, továbbá az Egyesült Királyságnak össze kell hangolnia szabályait az uniós versenyjogi és állami támogatási szabályokkal; felszólít az uniós szerződésekben leírt korrekciós intézkedések hatékony végrehajtására és biztosítására;

9. úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggésben az EU és az Egyesült Királyság közötti szabályozási és felügyeleti párbeszédet a politikai döntéshozók, a szabályozók és a felügyeletek közötti önkéntes szabályozási párbeszéd alapján kell folytatni a szabályozási összehangolás előmozdítása, valamint a felügyeleti aggályok és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében, beleértve az új innovatív szolgáltatásokkal és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatosakat is; úgy véli, hogy a jövőbeli megállapodásnak konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia az európai felügyeleti hatóságok és az Egyesült Királyság pénzügyi felügyeleti hatóságai közötti együttműködésre vonatkozóan, annak érdekében, hogy a felek rendszeresen értesítsék egymást a jogi kerettel és annak végrehajtásával kapcsolatos változásokról; elismeri, hogy az EU pénzügyi ökoszisztémája szorosan összefonódott az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező bankok és piaci infrastruktúrák által nyújtott szolgáltatásokkal; úgy véli, hogy erőfeszítéseket kell tenni az együttműködés gördülékeny ügyintézést biztosító szintjének megőrzése, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az Egyesült Királyság pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozási eltéréseinek korlátozása érdekében, megőrizve ezáltal az integrált tőkepiacokat és az uniós pénzügyi intézmények hozzáférését az Egyesült Királyság megfelelő piaci infrastruktúrájához;

10. emlékeztet arra, hogy a kölcsönös elismerésen, a harmonizált prudenciális szabályokon és a belső piac felügyeleti konvergenciáján alapuló engedélyezési jogok az átmeneti időszak végén megszűnnek az EU és az Egyesült Királyság között, mivel az Egyesült Királyság harmadik országgá válik; hangsúlyozza, hogy ezt követően az európai pénzügyi piachoz való hozzáférést az EU autonóm egyenértékűségi keretére kell alapozni; emlékeztet azonban az egyenértékűségi határozatok korlátozott hatályára; hangsúlyozza, hogy prudenciális okokból és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében további egyedi intézkedéseket és követelményeket lehet megállapítani és fenntartani; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királysággal a jövőben kialakítandó partnerségeknek erőteljes prudenciális kivételeket kell tartalmazniuk annak érdekében, hogy mindkét fél számára jogilag garantálják a közérdekből történő szabályozáshoz való jogot;

11. hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok lehetővé teszik, hogy a harmadik országbeli szabályokat arányos és kockázatalapú elemzés alapján egyenértékűnek tekintsék; hangsúlyozza, hogy az egyenértékűségi vizsgálatok olyan technikai folyamatok, amelyeknek egyértelmű, objektív és átlátható kritériumokon kell alapulniuk; emlékeztet az EU és harmadik országok között a pénzügyi szolgáltatások szabályozása és felügyelete terén kialakított kapcsolatokról szóló jelentésben foglalt azon álláspontjára, mely szerint a pénzügyi szolgáltatások egyenértékűségére vonatkozó határozatoknak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá kell tartozniuk; e tekintetben megjegyzi, hogy a Bizottság értékelni fogja az Egyesült Királyság pénzügyi szabályozásának egyenértékűségét, és hogy az egyenértékűség csak akkor állapítható meg, ha az Egyesült Királyság szabályozási és felügyeleti rendszere és normái az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében teljes mértékben egyenértékűek az EU-val; üdvözli, hogy a felek az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét meghatározó politikai nyilatkozatban kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020. június végéig lezárják az egyenértékűségi értékeléseket; sürgeti mindkét felet, hogy folytassák erőfeszítéseiket e cél elérése érdekében; úgy véli, hogy amennyiben az Egyesült Királyság szabályozási kerete tekintetében meg is állapítják az egyenértékűséget, erőfeszítéseket kell tenni annak fenntartására, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az EU bármikor egyoldalúan megvonhatja az egyenértékű státuszt;

12. hangsúlyozza, hogy a befektetési vállalkozásokra vonatkozó egyenértékűségi keretrendszernek a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2019. november 27-i 2019/2033/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[22] által bevezetett módosításai megkövetelik, hogy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyomon kövesse a harmadik országokban „a szabályozás és a felügyelet terén bekövetkező változásokat, a végrehajtási gyakorlatokat és az egyéb releváns piaci fejleményeket”; megjegyzi, hogy ezek a rendelkezések mintaként szolgálhatnak egy hatékony ellenőrzési rendszer számára;

13. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságban jelentős mennyiségű euróban denominált származtatott ügyletet számolnak el, ami pénzügyi stabilitási következményekkel járhat az Európai Unióra nézve; üdvözli a 2019. október 23-i (EU) 2019/2099 európai parlamenti és tanácsi rendelet által a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében bevezetett új felügyeleti rendszert[23]; felkéri a központi szerződő felekkel foglalkozó, újonnan létrehozott felügyelő bizottságokat, hogy az EU pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében éljen az e rendelet által ráruházott hatáskörökkel, és felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg hasonló megközelítés alkalmazását az Egyesült Királyság tekintetében az euróban denominált pénzügyi eszközök forgalomba hozatala, elszámolása vagy jegyzési garanciavállalása területén is;

14. ismételten hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság közötti gyors együttműködést és információcserét lehetővé tévő keret biztosításának fontosságát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, felderítése és szankcionálása, valamint az egyenlő versenyfeltételek fenntartása szempontjából; felkéri a feleket, hogy a jövőbeli partnerségi megállapodásba foglaljanak bele a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezéseket, beleértve egy információcsere-mechanizmust is; emlékeztet arra, hogy a politikai nyilatkozatban az EU és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy az FATF-standardokat meghaladó szinten biztosítják a tényleges tulajdonosi szerkezet átláthatóságát, továbbá megszüntetik a virtuális fizetőeszközök használatával összefüggő anonimitást, többek között ügyfél-átvilágítási ellenőrzések révén; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell felelnie a nemzetközi normáknak, és továbbra is be kell tartania a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós rendeleteket és folyamatosan fejlődő normáit, amelyek bizonyos tekintetben a jelenlegi nemzetközi normáknál magasabb szintű védelmet és nagyobb átláthatóságot biztosítanak; emlékeztet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó kereteikben stratégiai hiányosságokkal rendelkező harmadik országok uniós jegyzékének létezésére, és sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy tengerentúli területeivel együtt az átmeneti időszakot követően is folyamatosan kötelezze el magát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó uniós keret mellett;

15. üdvözli az Egyesült Királysággal kötendő új partnerségről szóló megállapodás 2020. március 18-i bizottsági szövegtervezetének[24] LAW.AML.130. és LAW.AML.131. cikkében felsorolt, a jogi személyek és jogi konstrukciók tekintetében a tényleges tulajdonosi szerkezet átláthatóságára vonatkozó követelményeket; emlékeztet arra, hogy mindkét fél számára rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a központi nyilvántartásokban szereplő információk a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvben[25] meghatározott normáknak megfelelően álljanak rendelkezésre, különös tekintettel a jogos érdek fogalmáról szóló (42) preambulumbekezdésre;

16. felszólítja mindkét felet, hogy az új partnerségi megállapodásba foglaljanak bele külön rendelkezéseket a pénzügyi és nem pénzügyi kötelezett szolgáltatók felügyeletére vonatkozóan a pénzmosás elleni kerettel összefüggésben; emlékeztet „A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós keretének jobb végrehajtása felé” című bizottsági közleményre (COM/2019/0360) és az uniós hitelintézeteket érintő közelmúltbeli állítólagos pénzmosási esetek értékeléséről szóló bizottsági jelentésre, amely a pénzmosás elleni uniós felügyelet jelentős hiányosságait állapította meg;

17. úgy véli, hogy az uniós polgárok – köztük a jövőbeli határ menti munkavállalók – és a szolgáltatások szabad mozgása az Ír-szigeten fontos a sziget egészének gazdaságát érő károk korlátozása érdekében, és hogy egy jövőbeli megállapodásnak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel;

18. ajánlja, hogy a szolgáltatásokat is magában foglaló kereskedelem fokozódó digitalizációjára tekintettel a felek az új partnerség irányítási keretének részeként állapodjanak meg a digitális kereskedelem megkönnyítését, az indokolatlan kereskedelmi akadályok elektronikus úton történő kezelését, valamint a vállalkozások és a fogyasztók számára nyitott, biztonságos és megbízható online környezet biztosítását célzó rendelkezésekben; hangsúlyozza, hogy e rendelkezéseknek meg kell könnyíteniük a szükséges adatáramlást – a jogszerű közpolitikai célkitűzésekre vonatkozó kivételek figyelembevétele mellett –, ugyanakkor nem áshatják alá a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat, és megfelelő bírósági ellenőrzésnek kell alávetni őket;

19. hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében az egységes árutovábbítási pontok vámellenőrzési létesítményeit érintő jelentős beruházásokra lesz szükség, és a jövőbeli megállapodásban átfogó vámügyi együttműködési mechanizmusokat kell előírni;

20. úgy véli, hogy minden jövőbeli megállapodásnak egyértelmű mechanizmusokat kell előírnia a fent említett területekre vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtásának és érvényesítésének, valamint az e jogszabályokat érintő vitarendezés biztosítása érdekében; üdvözli, hogy a Bizottság által előterjesztett jogi megállapodástervezetben az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kötelező erejű előzetes döntést hozzon az uniós jog valamely fogalmának értelmezéséről vagy az uniós jog valamely rendelkezésének értelmezéséről;

21. felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy határozottan kötelezzék el magukat a jó adóügyi kormányzás elveinek való megfelelés biztosítása mellett, többek között az Egyesült Királyság tengerentúli területein, felségterületein és koronafüggőségeiben is, összhangban a jelenlegi és folyamatosan fejlődő nemzetközi és európai normákkal, nevezetesen az adóügyi információk cseréje, az adózás átláthatósága, a méltányos adóztatás, az adókikerülés elleni intézkedések, valamint az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni normái tekintetében; felszólítja továbbá a feleket, hogy tartsák fenn a Pénzügyi Akció Munkacsoport normáit;

22. felszólítja a feleket, hogy kezeljék prioritásként az adócsalás és az adókikerülés elleni összehangolt fellépést; felszólítja a feleket, hogy a vállalkozások adózására vonatkozó uniós magatartási kódex keretében folytatott együttműködés révén kezeljék a káros adózási gyakorlatokat; e tekintetben kiemeli a 2020. évi európai szemeszter keretében az Egyesült Királyságról készült bizottsági országjelentést, amely az Egyesült Királyság osztalékadó-rendszerét és az Egyesült Királyság által kötött nagy számú kétoldalú adóegyezményt olyan jellemzőkként említi, amelyeket a vállalatok agresszív adótervezésre használhatnak fel; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az Egyesült Királyság előkelő helyen áll azon mutatók tekintetében, amelyek egy országot olyan jellemzőkkel ruháznak fel, amelyeket a vállalatok felhasználhatnak adókikerülési célokra; kéri, hogy a jövőbeli megállapodás kifejezetten foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és határozza meg, hogy az Egyesült Királyság hogyan fogja orvosolni ezt a helyzetet a jövőben; megjegyzi, hogy az átmeneti időszakot követően az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni, és a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak át kell világítania a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékére vonatkozóan megállapított kritériumoknak megfelelően; felszólítja a feleket, hogy garantálják a teljes körű igazgatási együttműködést a héára vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés, valamint a héabevételek védelmének és visszaszerzésének biztosítása érdekében;

23. üdvözli az Egyesült Királyság azon kötelezettségvállalását, hogy fenntartja a DAC 6 végrehajtását[26]; felszólítja a feleket annak biztosítására, hogy érvényben maradjanak az adózás területén kötelező automatikus információcserét előíró különböző irányelvekben (DAC[27], DAC 2[28], DAC 3[29], DAC 4[30], DAC 5[31]) foglalt, a jövedelmekre, a pénzügyi számlákra, a feltételes adómegállapításokra, az országonkénti jelentésekre és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó rendelkezések; javasolja, hogy a felek hozzanak létre külön platformot a közigazgatási együttműködés fenntartására annak érdekében, hogy biztosítsák az információcsere folytatását és az információcserére vonatkozó jövőbeli javaslatok, például az online platformok koordinálását;

24. felkéri a feleket annak biztosítására, hogy adópolitikájuk támogassa a Párizsi Megállapodásban körvonalazott célkitűzések megvalósítását, és felkéri a feleket, hogy működjenek együtt az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó jövőbeli uniós mechanizmus keretében, különösen a kettős adóztatás minden formájának elkerülése érdekében, miközben teljesítik az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus környezetvédelmi célkitűzéseit;

25. emlékeztet arra, hogy a kilépésről szóló megállapodás 132. cikke értelmében a Vegyes Bizottság határozatot fogadhat el az átmeneti időszak meghosszabbításáról; úgy véli, hogy a még fennálló eltérésekre és a Covid19 okozta válságra tekintettel komolyan fontolóra kell venni az átmeneti időszak meghosszabbítását, hogy kiderüljön, több időre van-e szükség az átfogó jövőbeli együttműködésre vonatkozó tárgyalások lezárására, az állampolgárok jogainak, a jogbiztonságnak, valamint a gazdasági és pénzügyi stabilitásnak a biztosítása mellett; megismétli azon álláspontját, hogy tekintettel a tárgyalások összetettségére és a korlátozott időkeretre, fennáll a megállapodás nélküli brexit tényleges kockázata a gazdaság azon területein, ahol a rendkívüli intézkedések vagy a nemzetközi keret esetleg nem biztosít megfelelő jogi keretet a súlyos zavarok megakadályozására; úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság közös érdeke, hogy jövőbeli kapcsolataikat rendezett módon alakítsák ki;

26. emlékeztet arra, hogy a tagállamok kötvénypiacának likviditása és az euróövezeten kívüli tagállamok pénznemeit érintő devizaváltási likviditás az Egyesült Királyságban működő befektetési bankok által kínált infrastruktúrára támaszkodott; megjegyzi, hogy mivel számos uniós jogrendszer tiltja az államkötvényekkel való elsődleges kereskedést harmadik országokban, fontos, hogy a fent említett kérdést figyelembe vegyék az EU és az Egyesült Királyság közötti új partnerségről folytatott tárgyalások során;

27. úgy véli, hogy a brexit új lendületet adhat a tőkepiaci unió projektjének továbbviteléhez, ami segítheti a hitelek reálgazdaságba való eljuttatását, különösen a kkv-k számára, lehetővé teheti a magán kockázatmegosztást, csökkentheti az állami kockázatmegosztás szükségességét és kiegészítheti a bankokon keresztül történő finanszírozást.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	20.5.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	48 3 9
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gunnar Beck, Marek Belka, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Gilles Boyer, Francesca Donato, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Raffaele Fitto, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Luis Garicano, Valentino Grant, José Gusmão, Enikő Győri, Eero Heinäluoma, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, Herve Juvin, Othmar Karas, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Georgios Kyrtsos, Aurore Lalucq, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Costas Mavrides, Jörg Meuthen, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Piernicola Pedicini, Lídia Pereira, Kira Marie Peter-Hansen, Sirpa Pietikäinen, Dragoș Pîslaru, Evelyn Regner, Antonio Maria Rinaldi, Alfred Sant, Joachim Schuster, Ralf Seekatz, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Cristian Terheş, Irene Tinagli, Ernest Urtasun, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Karima Delli, Chris MacManus, Ville Niinistö, Mikuláš Peksa, Mick Wallace

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

48	+
ECR	Johan Van Overtveldt
GUE/NGL	José Gusmão, Chris MacManus, Mick Wallace
NI	Piernicola Pedicini
PPE	Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Markus Ferber, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Enikő Győri, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Ralf Seekatz, Inese Vaidere
Renew	Gilles Boyer, Engin Eroglu, Luis Garicano, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Caroline Nagtegaal, Dragoș Pîslaru, Stéphanie Yon-Courtin
S&D	Marek Belka, Jonás Fernández, Eero Heinäluoma, Aurore Lalucq, Pedro Marques, Costas Mavrides, Csaba Molnár, Evelyn Regner, Alfred Sant, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli
Verts/ALE	Karima Delli, Stasys Jakeliūnas, Ville Niinistö, Mikuláš Peksa, Kira Marie Peter-Hansen, Ernest Urtasun

 

3	-
ID	Gunnar Beck, Herve Juvin, Jörg Meuthen

 

9	0
ECR	Derk Jan Eppink, Raffaele Fitto, Cristian Terheş, Roberts Zīle
ID	Francesca Donato, Valentino Grant, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni
NI	Lefteris Nikolaou-Alavanos

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (28.5.2020)

a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: Kris Peeters

 

 

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi javaslatokat:

A. mivel az Egyesült Királysággal kötött megállapodásnak biztosítania kell a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, tiszteletben kell tartania az EU belső piacának és vámuniójának teljes integritását és megfelelő működését, illetve a négy szabadság oszthatatlanságát, egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a vállalkozások számára, továbbá biztosítania kell a magas szintű fogyasztóvédelmet; mivel egy olyan állam, amely nem tagja az Uniónak, és amelyet nem terhelnek a tagokkal azonos kötelezettségek, nem rendelkezhet a tagokkal azonos jogokkal és előnyökkel sem;

B. mivel az uniós egységes piachoz való hozzáférés előfeltétele az EU egységes piacra vonatkozó jogszabályainak való teljes körű megfelelés; mivel az uniós fogyasztóvédelmet átfogó európai jogi keret biztosítja;

C. mivel az Unió a világ vezető kereskedelmi hatalma és legnagyobb egységes piaca, valamint a gazdasági jólét egyik fő motorja; mivel 2019-ben az EU-27 Egyesült Királyságba irányuló áruexportja 318,1 milliárd EUR-t tett ki, az EU-27 Egyesült Királyságból származó behozatala pedig 193,7 milliárd EUR volt;

D. mivel az Egyesült Királysággal megkötendő új partnerségre irányuló tárgyalások lezárásának határideje ambiciózus, a tárgyalások rendkívül komplexek, és a Covid19-pandémia által okozott rendkívüli válság – amely a tárgyalások felfüggesztését eredményezte – miatt pedig a helyzet még nagyobb próbatételt jelent;

1. ismételten hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodást mindkét félnek teljes mértékben és minden részében végre kell hajtania, és ez egyértelműen jelezheti, hogy a jövőbeli megállapodásról szóló tárgyalások jóhiszemű szellemben zajlanak;

2. úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság közös érdeke, hogy a jövőbeli megállapodás révén ambiciózus, széles körű és kiegyensúlyozott kapcsolatra törekedjenek;

3. hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszak végére valamennyi uniós intézménynek, tagállamnak, vállalkozásnak és polgárnak fel kell készülnie az Egyesült Királysággal kialakítandó új partnerségre;

4. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királysággal kötendő megállapodás nem áshatja alá a Bizottság által az elmúlt öt évben előterjesztett ambiciózus és kiegyensúlyozott intézkedéscsomagot, mint amilyen az egységes piacra irányuló stratégia, a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia és az európai digitális stratégia;

Belső piac

5. hangsúlyozza, hogy a jövőbeli megállapodásnak szabályokat kell tartalmaznia az áruk és szolgáltatások piacra jutásáról, a közbeszerzésről és a szakmai képesítések elismeréséről, valamint a termékszabályokról, feltéve, hogy egyenlő versenyfeltételek állnak fenn;

 6. úgy véli, hogy a karbonsemleges és körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás érdekében az Uniónak egy teljesen működőképes egységes piacra van szüksége, amely ösztönzi a környezetbarát, innovatív megoldások terjedését, és az Egyesült Királysággal kötendő jövőbeli megállapodásnak összhangban kell lennie ezzel a céllal;

7. hangsúlyozza, hogy egy nem uniós ország semmilyen körülmények között sem élvezheti ugyanazokat a jogokat vagy előnyöket, mint egy tagállam; hangsúlyozza, hogy a belső piachoz való hozzáféréshez kapcsolódó jogoknak és előjogoknak szigorú kötelezettségekkel kell együtt járniuk a belső piaci szabályok teljes körű tiszteletben tartása és betartása terén; emlékeztet ezért arra, hogy egy kiegyensúlyozott, ambiciózus és széles körű jövőbeli megállapodásról csak akkor lehet megállapodni, ha a vállalkozások és a fogyasztók számára szilárd kötelezettségvállalásokon, azok megfelelő végrehajtásán és hatékony érvényesítésén keresztül biztosítják az egyenlő versenyfeltételeket, figyelembe véve az azonos normák és a dinamikus összehangolás fenntartását;

8. hangsúlyozza, hogy a dinamikus szabályozási összehangolásnak és a szigorú piacfelügyeletet garantáló rendelkezéseknek, amelyek elősegítik a termékekszabályok érvényesítését, minden olyan jövőbeli megállapodás alapvető és pótolhatatlan részét kell képezniük, amelynek célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása; hangsúlyozza, hogy az uniós vállalkozások jogbiztonsága, valamint a hatékony piacfelügyelet, a termékek nyomon követhetősége és a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés révén az uniós fogyasztók magas szintű védelme elősegíti az egyenlő versenyfeltételek megteremtését ezen a területen; hangsúlyozza továbbá, hogy az egyenlő versenyfeltételek olyan horizontális mechanizmust tesznek szükségessé, mint például az együttműködés valamennyi területére kiterjedő átfogó irányítási keret, amely biztosítja a hatékony végrehajtást, nyomon követést, érvényesítést és vitarendezést a megfelelő forrásokkal rendelkező hazai hatóságok, valamint a hatékony közigazgatási és bírósági eljárások révén; emlékeztet arra, hogy egy ilyen horizontális mechanizmusnak teljes mértékben meg kell őriznie az EU döntéshozatali autonómiáját és jogrendjét, és megfelelő eszközöket kell biztosítania az Unió számára ahhoz, hogy fellépjen az Egyesült Királyság esetleges meg nem felelése esetén;

9. emlékeztet arra, hogy egy jövőbeli megállapodás az áruk belső piacra való belépését megelőzően minden esetben vámellenőrzésekhez és -vizsgálatokhoz fog vezetni, és kitart amellett, hogy rendkívül fontos annak biztosítása, hogy az áruk megfeleljenek a belső piaci szabályoknak és a vonatkozó termékszabályoknak;

10. hangsúlyozza, hogy adott esetben figyelembe kell venni az európai kkv-k igényeit és érdekeit a piacra jutás megkönnyítéséről szóló megállapodás egységes piacra vonatkozó fejezetéről folytatott tárgyalások során; ösztönzi továbbá a feleket, hogy hozzanak létre kapcsolattartó pontokat a kkv-k számára, és felszólít egy stabil és kiszámítható általános jogi keret kialakítására;

11. szilárd meggyőződése, hogy a szabályoknak a fogadó állam szabályai szerinti piacra jutásra és nemzeti elbánásra vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmazniuk annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítse az uniós szolgáltatókat, többek között a letelepedés tekintetében is; hangsúlyozza, hogy az új szabályoknak lehetővé kell tenniük az uniós polgárok szolgáltatásnyújtás céljából történő üzleti célú ideiglenes beutazását az Egyesült Királyságba és ott tartózkodását;

12. hangsúlyozza, hogy ambiciózus és megfelelő szabályokat kell meghatározni az elektronikus kereskedelem és az adatáramlás és -csere megkönnyítése, az elektronikus úton folytatott kereskedelem előtt álló indokolatlan akadályok megszüntetése, valamint a vállalkozások és a fogyasztók számára nyitott, biztonságos és megbízható online környezet biztosítása érdekében, amennyiben az Egyesült Királyság online kiskereskedői megfelelnek az egységes piac vonatkozó szabályainak; ezzel összefüggésben kéri, hogy ezeket a szabályokat hangolják össze az általános adatvédelmi rendelettel;

13. hangsúlyozza, hogy az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló alapvető áramlásához való hozzájárulás érdekében mindkét fél közbeszerzési piacának egyformán nyitottnak kell maradnia, feltéve, hogy minden lényeges szempontot lefedő, ténylegesen egyenlő versenyfeltételek érvényesülnek; sajnálja, hogy a közbeszerzési ágazat nem szerepel az Egyesült Királyság tárgyalási megbízásában, és e tekintetben olyan további rendelkezések beépítését szorgalmazza, amelyek kölcsönös hozzáférést biztosítanak a közbeszerzési piacokhoz mindkét fél számára, és amelyeket az uniós vívmányokkal teljes összhangban kell kidolgozni;

Vámügyek

14. tudomásul veszi az Egyesült Királyság azon szándékát, hogy nem törekszik jelenlegi státusza fenntartására az egységes piac és a vámunió tekintetében, és az Egyesült Királyság azon érdekét, hogy az EU-ból történő kilépését követően szoros gazdasági együttműködésre törekszik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megőrizzék a vámunió integritását és eljárásait, amelyek garantálják a fogyasztók biztonságát és védelmét, valamint az EU és az uniós vállalkozások gazdasági érdekeit; hangsúlyozza, hogy nagyobb beruházásokat kell eszközölni az egységes árutovábbítási pontok vámellenőrzési létesítményeibe a közös határokon, és adott esetben további koordinációt és információcserét a két fél között;

15. rámutat arra, hogy a nagyszámú nem vámjellegű kereskedelmi akadály, az ellenőrzések mértékében és minőségében tapasztalható eltérések, valamint a vámunió uniós beléptetési pontjain a vámeljárások és szankcionálási politikák különbségei gyakran a kereskedelmi forgalom torzulását eredményezik és veszélyeztetik az európai egységes piac integritását;

16. hangsúlyozza, hogy az ír határral kapcsolatos intézkedések teljes körű végrehajtása alapvető fontosságú a vállalkozások számára, valamint a kereskedelmi forgalom eltérítésének és a teljes szigetgazdaság esetleges károsodásának elkerülése érdekében, és hogy az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 12. cikkét teljes mértékben alkalmazni kell; hangsúlyozza továbbá, hogy a szakbizottságnak biztosítania kell a szükséges bizonyosságot a jegyzőkönyvben meghatározott szempontokkal kapcsolatban, különös tekintettel a jegyzőkönyv alkalmazásáról, nyomon követéséről és végrehajtásáról szóló 12. cikkre, amelyet jóhiszeműen kell végrehajtani;

17. hangsúlyozza, hogy bármely jövőbeli megállapodásnak egyrészt átfogó vámügyi együttműködési mechanizmusokat kell létrehoznia a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében, másrészt együttműködési mechanizmusokat a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok között; felhívja továbbá a feleket, hogy adott esetben törekedjenek a vámeljárásokra vonatkozó követelmények és alakiságok egyszerűsítésére a kereskedők és a gazdasági szereplők számára, beleértve a kkv-kat is;

18. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a vámellenőrzések egy közvetlen egységes vámellenőrzési mechanizmus keretében Unió-szerte ugyanazon szabályok szerint, a tagállamokkal egyeztetve és a szubszidiaritás elvével teljes összhangban folyjanak;

19. hangsúlyozza, hogy a vámügyekkel és más területekkel kapcsolatos új szabályoknak ugyanolyan kedvező feltételeket kell biztosítaniuk az uniós gyártók és kereskedők számára, mint az egyesült királyságbeli partnereik számára;

20. hangsúlyozza, hogy az eljárások egyszerűsítése és a szabályozási terhek csökkentése érdekében rendkívül kívánatos lenne, hogy az Egyesült Királyság fenntartsa az Európai Közösségek integrált vámtarifáján (TARIC) alapuló jelenlegi termékosztályozást;

Fogyasztóvédelmi politika

21. hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli megállapodásban mindkét félnek fenn kell tartania a jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi normákat és a polgárok uniós vívmányok szerinti jogait; úgy véli, hogy a megállapodásnak hozzáadott értéket kell biztosítania az uniós fogyasztók számára azáltal, hogy a legjobb keretet biztosítja a fogyasztói jogok védelméhez és a kereskedők kötelezettségeinek érvényesítéséhez;

22. kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy oly módon garantálják az Egyesült Királyságból importált termékek biztonságosságát, amely megfelel az uniós szabványoknak;

23. hangsúlyozza a már más nem uniós országokkal folytatott, adott esetben parlamenti felügyelet és a csökkentést kizáró kötelezettségvállalások melletti szabályozási és közigazgatási együttműködés fontosságát a nem vámjellegű akadályok felszámolása és a közérdekű célok elérése tekintetében az uniós fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, ideértve a fogyasztók és a vállalkozások számára biztonságos és megbízható online környezet biztosítását, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelmet is;

24. hangsúlyozza, hogy a jövőbeli megállapodás eredményeként az EU-nak és az Egyesült Királyságnak egyaránt érdeke a fogyasztóvédelem és a piacra jutás terén, hogy elkerüljék a fogyasztók jelenlegi kézzelfogható előnyeire gyakorolt esetleges negatív hatásokat olyan területeken, mint a digitális szolgáltatások, az utasjogok, az orvosi berendezések kereskedelme, az európai segélyhívó szám (112) és az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó rendszer, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás, a hamisítás elleni küzdelem és a földrajzi árujelzők védelme; hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság együttműködése befolyásolhatja a nemzetközi szintű vitákat, többek között azért is, hogy biztonságos és megbízható online környezetet biztosítsanak a fogyasztók és vállalkozások számára.

 

***

 

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	20.5.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 1 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Andrus Ansip, Alessandra Basso, Brando Benifei, Adam Bielan, Hynek Blaško, Biljana Borzan, Vlad-Marius Botoş, Dita Charanzová, Deirdre Clune, David Cormand, Petra De Sutter, Evelyne Gebhardt, Sandro Gozi, Maria Grapini, Svenja Hahn, Virginie Joron, Eugen Jurzyca, Arba Kokalari, Marcel Kolaja, Kateřina Konečná, Andrey Kovatchev, Jean-Lin Lacapelle, Maria-Manuel Leitão-Marques, Adriana Maldonado López, Antonius Manders, Leszek Miller, Dan-Ștefan Motreanu, Kris Peeters, Anne-Sophie Pelletier, Miroslav Radačovský, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Kim Van Sparrentak, Marion Walsmann, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Jordi Cañas, Maria da Graça Carvalho, Tsvetelina Penkova, Jiří Pospíšil, Dominik Tarczyński, Evžen Tošenovský, Edina Tóth

 

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

38

+

ECR GUE/NGL NI PPE Renew S&D Verts/ALE

Adam Bielan, Eugen Jurzyca, Dominik Tarczyński, Evžen Tošenovský Kateřina Konečná Miroslav Radačovský, Marco Zullo Maria da Graça Carvalho, Deirdre Clune, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Antonius Manders, Dan‑Ștefan Motreanu, Kris Peeters, Jiří Pospíšil, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Edina Tóth, Marion Walsmann Andrus Ansip, Vlad‑Marius Botoş, Dita Charanzová, Sandro Gozi, Svenja Hahn, Jordi Cañas Brando Benifei, Biljana Borzan, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Maria Leitão‑Marques, Adriana Maldonado López, Leszek Miller, Tsvetelina Penkova, Christel Schaldemose David Cormand, Petra De Sutter, Marcel Kolaja, Kim Van Sparrentak

 

1	-
ID	Hynek Blaško

 

4	0
GUE/NGL ID	Anne‑Sophie Pelletier Alessandra Basso, Virginie Joron, Jean‑Lin Lacapelle

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (29.5.2020)

a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: Johan Danielsson

PA_NonLeg

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi javaslatokat:

– tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról szóló, 2020.február 12-i állásfoglalására[32];

– tekintettel az Egyesült Királysággal folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízatásról szóló, 2020. február 13-i tanácsi határozatra[33];

– tekintettel az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépéséről szóló, 2020. január 24-i megállapodásra és a jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló politikai nyilatkozatra[34];

– tekintettel az Egyesült Királysággal való új partnerségről szóló megállapodás 2020. március 19-i szövegtervezetére[35];

Horizontális kérdések

1. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti szoros gazdasági kapcsolatok és a két fél közös érdekei alapján kidolgozott tervezett partnerségnek folyamatos és akadálytalan, viszonosságon alapuló kapcsolatot kell biztosítania mindenfajta közlekedési mód esetében, valamint azonos feltételeket kell biztosítania a szociális, munkaügyi és környezeti normák tekintetében;

2. megismétli, hogy harmadik országként az Egyesült Királyság nem élvezheti ugyanazokat a jogokat és előnyöket, mint a tagállamok; úgy véli, hogy az Egyesült Királysággal a jövőben folytatandó együttműködésnek ki kell terjednie a közös érdekű közlekedési projektekre, ösztönöznie kell a határokon átnyúló kereskedelmet és a jó üzleti feltételeket; hangsúlyozza, hogy e feltételeknek segíteniük és támogatniuk kell a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), és biztosítaniuk kell, hogy ne háruljanak rájuk további adminisztratív terhek;

3. úgy véli, hogy az Egyesült Királyság részvételének feltételeit a közlekedést érintő, határokon átnyúló uniós kutatási és fejlesztési programokban a közös érdekek alapján kell meghatározni;

4. emlékeztet annak fontosságára, hogy a tárgyalások során a Bizottság legyen az egyedüli tárgyaló fél az EU részéről, valamint hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell bármilyen kétoldalú tárgyalástól; sürgeti azonban a Bizottságot, hogy a végleges átfogó megállapodásban képviselje az egyes tagállamok érdekeit;

5. hangsúlyozza, hogy a jogok és privilégiumok kötelezettségeket vonnak maguk után, valamint hogy az uniós egységes piachoz való hozzáférési szintnek teljes mértékben meg kell felelnie a szabályozási konvergencia és az egyenlő piaci feltételek nyílt és tisztességes verseny érdekében való biztosítására vonatkozóan megállapított kötelezettségvállalások mértékének, és annak az EU 27 tagállamában alkalmazandó közös minimumkövetelményeken kell alapulnia;

6. támogatja a tárgyalási irányelveket, amelyek előírják, hogy Gibraltár nem tartozik majd az EU és az Egyesült Királyság között megkötendő megállapodások területi hatálya alá, és hogy bármely különmegállapodáshoz a Spanyol Királyság előzetes hozzájárulása lesz szükséges;

Légi közlekedés

7. emlékeztet arra, hogy a légi közlekedés az egyetlen olyan közlekedési mód, amely tekintetében nem létezik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében rögzített olyan jogi keret, amely életbe léphetne, amennyiben az átmeneti időszak vége előtt nem születik megállapodás;

8. úgy véli, hogy a tervezett partnerségnek tartalmaznia kell egy, a légi közlekedésről szóló ambiciózus és átfogó fejezetet, amely biztosítja az EU stratégiai érdekeit, és megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a piacra jutásról, a beruházásokról, valamint a működési és kereskedelmi rugalmasságról (pl. a járatmegosztásról), kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek mellett;

9. úgy véli, hogy a tervezett partnerségnek egyenlő versenyfeltételeket kell tartalmaznia az állami támogatások, az utasjogok, a szociális jogok, a biztonság, a védelem és a környezetvédelem terén;

10. hangsúlyozza, hogy az úgynevezett „ötödik szabadságjog” (a levegő szabadsága) egyes elemeinek biztosítását megfelelő, az uniós érdekeket szem előtt tartó kötelezettségek révén kell kiegyensúlyozni;

11. hangsúlyozza, hogy a tervezett partnerségnek magában kell foglalnia a légi közlekedés biztonsága és a légiforgalmi szolgáltatás terén folytatott szoros együttműködést; úgy véli, hogy ez az együttműködés nem korlátozhatja az EU-t a biztonság és a környezet szempontjából általa megfelelőnek ítélt védelmi szint meghatározásában;

12. hangsúlyozza az Egyesült Királyság Polgári Légiközlekedési Hatósága és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége közötti jövőbeli szoros együttműködés, valamint az Egyesült Királyság jelenlegi és jövőbeli légiforgalmi szolgáltatási (ATM) programokban – például az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatásban – való részvételének fontosságát az infrastruktúra interoperabilitásának biztosítása, valamint az európai légi forgalom biztonságos és hatékony működésének javítása érdekében;

13. úgy véli, hogy az Egyesült Királyság uniós űrprogramban való együttműködését akkor kell előirányozni, ha az az Unió érdekében áll;

Közút

14. megismétli, hogy a közúti árufuvarozásra vonatkozó bármilyen megállapodásnak az átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szerves részét kell képeznie;

15. megjegyzi, hogy az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának jelenlegi kerete, amely korlátozott számú engedélyen alapul, nem alkalmazható az Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra, tekintettel az EU-27 és az Egyesült Királyság között zajló közúti teherforgalom mértékére; e tekintetben hangsúlyozza, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni a közrendet fenyegető veszélyek elkerülése és a közúti árufuvarozók, valamint az autóbuszos személyszállítást végzők forgalmi zavarainak megelőzése érdekében; hangsúlyozza ezért az Írország és a kontinens közötti közvetlen tengeri útvonalak fejlesztésének fontosságát, melyek révén csökkenne az Egyesült Királyságtól mint tranzitútvonaltól való függés;

16. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság teherfuvarozói számára nem biztosíthatók ugyanolyan szintű jogok és előnyök, amelyeket az uniós teherfuvarozói élveznek a közúti teherfuvarozás tekintetében;

17. úgy véli, hogy a tervezett partnerség részét kell képeznie az egyik fél területéről a másik fél területén át ugyanazon fél területére vezető rakott és üresutakra vonatkozó átszállítási jogoknak;

18. úgy véli, hogy a tervezett partnerségnek egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a munka, a vezetési és pihenőidő, a járművezetők kiküldetése, a menetíró készülékek, a járművek tömege és méretei, a kombinált szállítás és a személyzet képzése terén, valamint konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia a gazdasági szereplők és a járművezetők hasonló szintű védelmének biztosítása érdekében;

19. hangsúlyozza, hogy a tervezett partnerségnek az autóbusszal végzett személyszállítás tekintetében figyelembe kell vennie a többoldalú Interbus-megállapodást[36] és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvet; elvárja, hogy a jövőbeli megállapodás vegye figyelembe az ágazat környezetbarátabbá tételének fontosságát az alternatív üzemanyagok és a töltőinfrastruktúra bevezetése révén;

Vasút

20. hangsúlyozza, hogy a tervezett partnerségnek ki kell terjednie a Csatorna-alagút különleges helyzetére, különös tekintettel a biztonsági rendszer, az engedélyezés, valamint az utasjogok aspektusaira;

Tengeri szállítás és kikötők

21. hangsúlyozza, hogy a tervezett partnerségnek biztosítania kell a nemzetközi tengeri közlekedési ágazat – többek között, de nem kizárólag az offshore és a belföldi kereskedelmi ágazat – kölcsönös és egyenlő piaci hozzáférését, megfelelő egyenlő versenyfeltételekkel a biztonság, a védelem, a környezetvédelem és a szociális jogok területén, az EU és az Egyesült Királyság kikötői között, az említett területeken már meglévő, magas szintű uniós normák sérelme nélkül; hangsúlyozza, hogy a partnerségnek közös megközelítést kell előirányoznia a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a WTO globális politikai kerete tekintetében;

22. hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni az EU és az Egyesült Királyság közötti tengeri kereskedelem gördülékenységét, az utasok, a tengerészek, valamint a tengeri és szárazföldi személyzet szabad mozgását; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak biztosítania kell, hogy megfelelő határ- és vámrendszerek álljanak rendelkezésre a késedelmek és a fennakadások megelőzése érdekében;

23. hangsúlyozza az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség és az Egyesült Királyság Tengerészeti és Parti Őrsége közötti hatékony együttműködés és információcsere fontosságát;

 

 

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	28.5.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	47 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdalena Adamowicz, Andris Ameriks, José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Marco Campomenosi, Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Johan Danielsson, Andor Deli, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Ismail Ertug, Gheorghe Falcă, Giuseppe Ferrandino, Mario Furore, Søren Gade, Isabel García Muñoz, Jens Gieseke, Elsi Katainen, Kateřina Konečná, Julie Lechanteux, Peter Lundgren, Benoît Lutgen, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Philippe Olivier, Rovana Plumb, Dominique Riquet, Dorien Rookmaker, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Vera Tax, Barbara Thaler, István Ujhelyi, Petar Vitanov, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Lucia Vuolo, Roberts Zīle, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Josianne Cutajar, Clare Daly, Roman Haider, Anne-Sophie Pelletier, Robert Roos

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

47	+
ECR	Peter Lundgren, Robert Roos, Roberts Zīle,
GUE/NGL	Clare Daly, Kateřina Konečná, Anne‑Sophie Pelletier
ID	Marco Campomenosi, Roman Haider, Julie Lechanteux, Philippe Olivier, Lucia Vuolo
PPE	Magdalena Adamowicz, Andor Deli, Gheorghe Falcă, Jens Gieseke, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Barbara Thaler, Elissavet Vozemberg-Vrionidi
RENEW	José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Søren Gade, Elsi Katainen, Caroline Nagtegaal, Jan‑Christoph Oetjen, Dominique Riquet
S&D	Andris Ameriks, Josianne Cutajar, Johan Danielsson, Ismail Ertug, Giuseppe Ferrandino, Isabel García Muñoz, Rovana Plumb, Vera Tax, István Ujhelyi, Petar Vitanov
VERTS/ALE	Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Karima Delli, Anna Deparnay‑Grunenberg, Tilly Metz
NI	Mario Furore

 

1	-
NI	Dorien Rookmaker

 

1	0
ECR	Kosma Złotowski

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (13.5.2020)

a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: Pascal Arimont

 

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat:

A. mivel a kohéziós politika kulcsfontosságú eszköz, amely a belső piaci lehetőségekért cserébe szolidaritást biztosít az uniós régiók között; mivel abban az esetben, ha az Egyesült Királyság a belső piachoz annak tagjaként kíván hozzáférni, akkor pénzügyileg hozzá kell járulnia a szolidaritási és a kohéziós alapokhoz, és tiszteletben kell tartania a horizontális – többek között a globális felmelegedéssel, az éghajlatváltozással, a mezőgazdasággal és a halászattal kapcsolatos – politikákat, miként ez az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai esetében is így van;

B. mivel az EU és az Egyesült Királyság között folyó kereskedelem és a polgárok mozgása az EU és az Egyesült Királyság között új akadályok elé kerül, ami az EU számos régióját hátrányosan érinti majd, különösen azokat, amelyeknek az Egyesült Királysággal közös szárazföldi vagy tengeri határszakaszuk van, és ezért további támogatásra lesz szükségük a kohéziós alapokból;

C. mivel a határokon átnyúló gazdasági tevékenység védelme különösen fontos, és továbbra is lehetővé kell tenni az EU és az Egyesült Királyság határait nap mint nap átlépő ingázó munkavállalók megélhetését;

D. mivel az EU és az Egyesült Királyság régiói közötti Interreg programok folytatódása akkor is előnyös volna, ha az Egyesült Királyság már harmadik országként venne részt azokban;

E. Mivel a kohéziós finanszírozás különösen fontos Észak-Írország és Írország határ menti régiói számára;  mivel a PEACE program kulcsszerepet játszott a közösségi megbékélésben és a békeépítésben, és határokon átnyúló tevékenységek révén emberek ezreit kapcsolta össze, és többek között támogatott kis- és középvállatokat, a megbékélésre és a kulturális megértésre irányuló projekteket vezető közösségalapú szervezeteket, valamint a képességekre, a tanulásra és a szakképzésre összpontosító, határokon átnyúló projekteket;

F. mivel az uniós fejlesztési és kohéziós politikák az EU és az Egyesült Királyság tengerentúli területei között gyümölcsöző együttműködést tettek lehetővé, amelynek a jövőben is folytatódnia kell;

G. mivel az Egyesült Királyságnak az EU-val fenntartott kapcsolatok jövőjére vonatkozó megállapodás  megkötése nélküli kilépése zavarokat okozna, és jelentős terhet róna az uniós államháztartásokra; mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó megállapodás elérésének kudarca indokolttá tenné a szolidaritás elvének aktiválását;  mivel a Parlament ilyen forgatókönyv esetére már jóváhagyta a szolidaritás elvének aktiválását;

1. hangsúlyozza, hogy ha az Egyesült Királyság nem szerzi meg a teljes tagságot a belső piacon, akkor nem élvezheti a kohéziós alapok előnyeit sem, kivéve azokat a projekteket, amelyeket a kohéziós alapokat létrehozó rendeletek lehetővé tesznek; úgy véli, hogy ha az Egyesült Királyság végül részt kíván venni a belső piacon, akkor a 2021 és 2027 közötti időszakra hozzá kell járulnia a kohéziós alapokhoz;

2. úgy véli, hogy az új megállapodásnak figyelembe kell vennie a brexit által érintett uniós régiók szükségleteit, különös azokéit, amelyeknek az Egyesült Királysággal közös szárazföldi vagy tengeri határszakaszuk van, ilyenek például Írország határ menti régiói és Spanyolország déli régiói, valamint a La Manche csatorna menti, az Atlanti-óceán partja menti és az Északi-tenger partja menti régiók; ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy fel kell mérni a brexit azon kis- és középvállalatokra gyakorolt hatását, amelyek az Egyesült Királysággal közös szárazföldi vagy tengerparti területeken végzik tevékenységüket;

3. emlékeztet a méltányos munkavállalói mobilitás jelentőségére, és kéri, hogy a jövőbeli megállapodás tartalmazzon rendelkezéseket a határokon átnyúló ingázást végző munkavállalók megélhetésének többek között minőségi új foglalkoztatási kapcsolatok révén történő folyamatos védelme tekintetében, különös tekintettel az ír határt, illetve az Egyesült Királyság és Belgium, Franciaország vagy Hollandia közötti határokat átlépő munkavállalókra;

4. megjegyzi, hogy az Interreg által finanszírozott, határokon átnyúló és transznacionális programok kulcsszerepet játszanak a különböző tagállamok régiói és polgárai közötti együttműködés ösztönzésében, és javasolja, hogy az Interreg programok a jövőben is nyitva maradjanak az Egyesült Királyság és az azt alkotó országok előtt, feltéve, hogy megfelelő pénzügyi hozzájárulására kerül sor; emlékeztet arra, hogy az Interreg programok olyan inkluzív politikákat és stratégiákat is támogatnak, amelyek hozzájárulnak a határmenti közösségek közötti egyenlőtlenségek erősödésének elkerüléséhez;

5. hangsúlyozza, hogy az EU kohéziós politikája fontos segítséggel járul hozzá Észak-Írország fejlődéséhez, különösen azáltal, hogy támogatja a fejletlen városi és vidéki térségeket, az éghajlatváltozás kezelését, valamint a közösségek közötti és a határokon átnyúló kapcsolatok kialakítását a békefolyamat összefüggésrendszerében; hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a PEACE program továbbra is működjön Észak-Írországban és Írország határ menti régióiban, és igazgatását a különleges uniós programok testülete önállóan lássa el;

6. véleménye szerint az egyfelől az EU legkülső régiói, tengerentúli országai és tengerentúli területei, és másfelől az Egyesült Királyság tengerentúli területei közötti együttműködésnek folytatódnia kell, kiváltképpen a karibi és a csendes-óceáni térségben; kéri egyedi rendelkezések meghozatalát az Európai Fejlesztési Alap keretében folytatott jövőbeli közös programok megfelelő lehetővé tétele érdekében;

7. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott EUSZA (az Európai Unió Szolidaritási Alapja) pénzügyi forrásainak rendelkezésre bocsátása a szolidaritás kézzelfogható kifejezése olyan időben, amikor az EU vagy a hozzá csatlakozni kívánó országok bizonyos régióit súlyos (többek között gazdasági) következmények sújtják; emlékeztet annak fontosságára, hogy az EUSZA alkalmazási körét kiterjesszék a további közkiadások azon részére is, amelyek az átmeneti időszak előkészítéseként vagy következményeként keletkeznek, ha később mégsem születik megállapodás az Egyesült Királyság EU-val fenntartandó jövőbeli kapcsolatáról, miként erre a Covid19 által okozott közegészségügyi szükséghelyzet kezelése érdekében már meg is történt; felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben olyan javaslatot terjesszen elő, amely tükrözi a Parlament által 2019. október 24-én jóváhagyott, a kilépésről rendelkező megállapodás ratifikálásának kudarcára vonatkozó korábbi javaslatát[37].

8. kéri a Bizottságot, hogy készüljön fel a "no-deal" (a megállapodás nélküli brexit) forgatókönyvének következményeire arra az esetre, ha az Egyesült Királyság nem kérné az átmeneti időszak meghosszabbítását;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	12.5.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 0 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	François Alfonsi, Mathilde Androuët, Pascal Arimont, Adrian-Dragoş Benea, Tom Berendsen, Erik Bergkvist, Stéphane Bijoux, Andrea Cozzolino, Corina Crețu, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Christian Doleschal, Francesca Donato, Raffaele Fitto, Chiara Gemma, Cristian Ghinea, Mircea-Gheorghe Hava, Krzysztof Hetman, Peter Jahr, Manolis Kefalogiannis, Ondřej Knotek, Constanze Krehl, Elżbieta Kruk, Cristina Maestre Martín De Almagro, Pedro Marques, Nora Mebarek, Martina Michels, Andżelika Anna Możdżanowska, Niklas Nienaß, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Alessandro Panza, Tsvetelina Penkova, Caroline Roose, André Rougé, Vincenzo Sofo, Irène Tolleret, Valdemar Tomaševski, Monika Vana
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Vlad-Marius Botoş, Daniel Buda, Sandro Gozi, Simone Schmiedtbauer

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

38	+
ECR	Raffaele Fitto, Elżbieta Kruk, Andżelika Anna Możdżanowska, Valdemar Tomaševski
GUE/NGL	Martina Michels, Younous Omarjee
NI	Rosa D'Amato, Chiara Gemma
PPE	Pascal Arimont, Tom Berendsen, Daniel Buda, Tamás Deutsch, Christian Doleschal, Mircea-Gheorghe Hava, Krzysztof Hetman, Peter Jahr, Manolis Kefalogiannis, Andrey Novakov, Simone Schmiedtbauer
RENEW	Stéphane Bijoux, Vlad-Marius Botoş, Cristian Ghinea, Sandro Gozi, Ondrej Knotek, Irène Tolleret
S&D	Adrian-Dragoş Benea, Erik Bergkvist, Andrea Cozzolino, Corina Crețu, Constanze Krehl, Cristina Maestre Martín De Almagro, Pedro Marques, Nora Mebarek, Tsvetelina Penkova
VERTS/ALE	François Alfonsi, Niklas Nienaß, Caroline Roose, Monika Vana

 

0	-

 

5	0
ID	Mathilde Androuët, Francesca Donato, Alessandro Panza, André Rougé, Vincenzo Sofo

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A HALÁSZATI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (26.5.2020)

a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: François-Xavier Bellamy

 

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat:

A. mivel a jelenlegi tárgyalások döntő fontosságúak lesznek a tagállamok és az Egyesült Királyság jövője szempontjából, és ebben az összefüggésben a halászat és az élő tengeri erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint a tengeri ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása alapvető fontosságú kérdés; mivel a halászati ágazat közvetlenül és közvetve több százezer munkahelyet képvisel, megélhetést biztosít számos part menti terület és part menti közösség számára, amelyek küzdenek a népességcsökkenés ellen, fogyasztók milliói számára biztosít biztonságos és egészséges élelmet, és erős környezetvédelmi modellt mozdít elő;

B. mivel a közös halászati politika csaknem 50 éve teszi lehetővé, hogy valamennyi érintett tagállamban jobb feltételek jöjjenek létre a halászat fejlesztéséhez és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz; mivel ezért az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követően megállapodásra van szükség a halászati ágazat gazdasági életképességének biztosítása, a meglévő halászati tevékenységek folytatása, valamint a fajok megőrzése és a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása érdekében;

C. mivel a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló 2017. december 12-i (EU) 2017/2403 rendelet[38] az átláthatóság és az elszámoltathatóság felé tett nagy lépést jelentett a globális halászat tekintetében, aminek tükröződnie kell a jövőbeli megállapodásban;

D. mivel az EU és az Egyesült Királyság között fennálló történelmi, földrajzi és ökoszisztéma-alapú kapcsolatok erős kölcsönös függőséget teremtenek a felek között, mind a halászati és akvakultúra-tevékenységek tekintetében az e termékek feldolgozásával és kereskedelmével kapcsolatos ágazatokban, mind a közös tengeri ökoszisztémák védelme tekintetében; mivel az Egyesült Királyság és az EU jelenleg a teljes kifogható mennyiség (TAC) hatálya alá tartozó 97 állományon osztozik; mivel ebből a szempontból a megállapodás hiánya azonnali és jelentős kárt okozna nemcsak valamennyi érintett félnek, és végső soron az uniós és egyesült királyságbeli polgároknak, hanem a közös tengeri ökoszisztémáknak is; mivel továbbá bármilyen megállapodásnak arra kell törekednie, hogy el lehessen kerülni az Egyesült Királyság vizein halászati tevékenységet folytató uniós és egyesült királyságbeli halászok esetében fellépő gazdasági zavarokat;

1.  újólag megerősíti, hogy az EU és az Egyesült Királyság között nem jöhet létre átfogó, többek között kereskedelmi megállapodás, ha az nem tartalmaz teljes, kiegyensúlyozott és hosszú távú halászati és halászattal kapcsolatos kérdésekről szóló megállapodást, amely lehetővé teszi az érintett felek vizeihez, erőforrásaihoz és piacaihoz való hozzáférés, valamint a meglévő halászati tevékenységek folytatásának optimális feltételek melletti fenntartását;

2. újólag megerősíti, hogy a halászati megállapodásnak közvetlen kapcsolatban kell állnia a gazdasági partnerségről, különösen pedig a kereskedelemről folyamatban levő tárgyalásokkal, és így azt nem lehet különválasztani; hangsúlyozza, hogy a vizekhez és kikötőkhöz való szabad hozzáférés kérdése elválaszthatatlan a szabadkereskedelem kérdésétől és az Egyesült Királyság halászati termékeinek uniós piacra jutásától;

3. emlékeztet, hogy sem a halak, sem a szennyezés nem ismer politikai határokat, és továbbra is valamennyi tengeri medencében tovább fognak terjedni; hangsúlyozza, hogy az ökoszisztémák összekapcsolódnak egymással;

4. emlékeztet arra, hogy a legnagyobb kölcsönös előny a közös ökoszisztémák védelmével és kiaknázásuk fenntartható kezelésével, a vízhez és a halászati erőforrásokhoz való meglévő kölcsönös hozzáférés fenntartásával, a meglévő halászati tevékenységek fenntartásának céljával, valamint közös, koherens, egyértelmű és stabil elvek és szabályok meghatározásával érhető el, lehetővé téve a halászati és akvakultúra-termékek számára a piacokhoz való kölcsönös és szabad hozzáférést anélkül, hogy a kiegyensúlyozatlan verseny miatt gazdasági vagy társadalmi feszültségek alakulnának ki; kitart amellett, hogy a jövőbeli megállapodásnak egy védzáradékot kell tartalmaznia, amely kijelenti, hogy a vízhez és az erőforrásokhoz való kölcsönös hozzáférést tartalmazó záradék megsértése az egyesült királyságbeli árukra az uniós piacokon alkalmazott preferenciális vámtarifák felfüggesztéséhez vezet;

5. hangsúlyozza, hogy a megállapodástervezetre irányuló javaslat FISH-2 mellékletébe (Halászati lehetőségek elosztása) bele kell foglalni a két fél közötti felosztásra jelenleg alkalmazott százalékos elosztási arányokat a hatályban levő, viszonylagos stabilitás elvével összhangban; hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy a két fél között felosztandó állományok százalékos arányát üresen hagyták, az Egyesült Királyság számára nyújtott kezdeti engedménynek tekinthető, ami csökkenti a jelenlegi megbízás célkitűzéseit;

6. felszólítja a feleket a meglévő kvótahányadok és a halászati jogok stabil és állandó elosztásának fenntartására; hangsúlyozza a közös halászati politika elveinek – például a maximális fenntartható hozamnak, valamint a halállományok állapotának javulásához eddig hozzájáruló technikai intézkedéseknek és regionális kezelési eszközöknek, mint például az Északi-tengerre és a Nyugati-tengerre vonatkozó többéves állománygazdálkodási terveknek és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvnek – a tiszteletben tartásán alapuló hosszú távú erőforrás-gazdálkodás fontosságát, ami mind az uniós tagállamok, mind az Egyesült Királyság flottáinak javát szolgálja;

7. emlékeztet, hogy az Egyesült Királyság részt vett a különböző tengeri medencékre, különösen az északi-tengeri és nyugati vizekre vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervek előkészítésében és végrehajtásában, hogy ezeket a többéves állománygazdálkodási terveket az akkori tagállamok, köztük az Egyesült Királyság figyelembevételével készítették el, és hogy a kitűzött célok követik a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteket és a közös halászati politikát;

8. megismétli, hogy a többéves állománygazdálkodási tervek teljes körű végrehajtása jelentős pozitív eredményeket hozott mind a maximális fenntartható hozam keretében kiaknázott állományok számának növekedése, mind annak tekintetében, ahogyan a többéves állománygazdálkodási tervek hozzájárultak a biológiai és gazdasági fenntarthatósághoz az érintett halászközösségek javára;

9. hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak biztosítania kell, hogy a technikai intézkedések vagy a védett tengeri területek kölcsönösek, megkülönböztetésmentesek és arányosak legyenek, és ne képezzék tényleges módját annak, hogy az uniós hajókat kizárják az Egyesült Királyság vizeiről; hangsúlyozza, hogy a védett tengeri területek létrehozásakor valamennyi érdekelt felet, köztük az európai halászokat is be kell vonni az ilyen területek irányításába és nyomon követésébe, a Természetvédelmi Világszövetség ajánlásainak megfelelően; kitart amellett, hogy a megállapodás nem vezethet az EU környezeti és szociális normáinak gyengítéséhez;

10. sürgeti a Bizottságot, hogy a megállapodásba foglaljon bele a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek uniós és egyesült királyságbeli vizeken történő megelőzésére és leküzdésére irányuló rendelkezéseket;

11. kitart amellett, hogy a belső piacra belépő egyesült királyságbeli halászati és akvakultúra-termékeknek ugyanazon környezeti, szociális, egészségügyi és növényegészségügyi szabványoknak kell megfelelniük, mint az uniós halászati és akvakultúra-termékeknek, így biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket az egyesült királyságbeli és az uniós halászati és akvakultúra-termékek között, továbbá így biztosítva az európai fogyasztóvédelmet;

12. hangsúlyozza, hogy megfelelő együttműködési és konzultációs mechanizmusokra és közös tudományos megközelítésre és garanciákra van szükség a tekintetben, hogy az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárul az adatgyűjtéshez és az állományok tudományos értékeléséhez a valamennyi közös tengeri medencében megvalósuló közös halászati gazdálkodásra irányuló jövőbeli határozatok alapjaként; sürgeti a feleket, hogy folytassák aktív és lojális együttműködésüket a halászati ellenőrzés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén;

13. tudomásul veszi az Egyesült Királyság azon szándékát, hogy különálló halászati keretmegállapodásról tárgyal Norvégiával; emlékeztet, hogy Norvégia az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagja, ami a halászati ágazatra és termékekre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket von magával, amikor többek között az uniós piacra való hozzáférésről van szó;

14. hangsúlyozza, hogy a megállapodásba egy, a tengerparti államok keretében történő együttműködési kötelezettséggel kapcsolatos referenciát kell bevezetni a nemzetközi joggal összhangban, ami alapvető fontosságú a halászati gazdálkodási intézkedések és a közös állományok fenntarthatósága tekintetében;

15. úgy véli, hogy bármely halászati megállapodás rendelkezéseit vitarendezési mechanizmusokkal és helyreállítási intézkedésekkel kell támogatni az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok irányításának általános irányítása keretében;

16. emlékeztet arra a törekvésre, hogy a halászati megállapodást 2020. július 1-jéig megkössék; sajnálattal állapítja meg, hogy a koronavírus okozta válság, azaz a Covid19-járvány megszakította az Egyesült Királyság és az EU között zajló tárgyalások normál menetét; ezért felhívja a feleket, hogy legyenek rugalmasak és a kilépésről rendelkező megállapodás 132. cikkével összhangban a lehető leghamarabb döntsenek az átmeneti időszak meghosszabbításáról annak érdekében, hogy az ágazat számára biztonságot teremtsenek;

17. úgy véli, hogy amennyiben döntés születik az átmeneti időszak meghosszabbításáról, a teljes kifogható mennyiségek és kvóták jelenlegi elosztását ennek megfelelően meg kell hosszabbítani annak érdekében, hogy jogbiztonságot lehessen nyújtani a halászati ágazat számára;

18. sürgeti azonban a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az összes lehetséges kimenetelre készüljenek fel, úgy az átmeneti időszak meghosszabbítására, mint a megállapodás nélküliségre, és tervezzék meg egyrészt az ágazat támogatására irányuló szükséges intézkedéseket, másrészt a mindkét lehetőségre vonatkozó megfelelő szabályozási kereteket;

19. felszólítja végül a tárgyaló feleket, hogy minden igyekezetükkel törekedjenek arra, hogy a lehető leghamarabb megállapodjanak az Egyesült Királyság és az EU közötti leendő megállapodás halászati rendelkezéseiről annak érdekében, hogy azok már a kellő időben alkalmazhatóak legyenek a halászati lehetőségek meghatározására az átmeneti időszakot követő első évre.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	25.5.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Clara Aguilera, Pietro Bartolo, François-Xavier Bellamy, Izaskun Bilbao Barandica, Isabel Carvalhais, Rosanna Conte, Rosa D’Amato, Fredrick Federley, Giuseppe Ferrandino, João Ferreira, Søren Gade, Francisco Guerreiro, Anja Hazekamp, Niclas Herbst, France Jamet, Pierre Karleskind, Predrag Fred Matić, Francisco José Millán Mon, Cláudia Monteiro de Aguiar, Grace O’Sullivan, Manuel Pizarro, Caroline Roose, Bert-Jan Ruissen, Annie Schreijer-Pierik, Ruža Tomašić, Peter van Dalen, Theodoros Zagorakis
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Catherine Chabaud, Gabriel Mato, Elżbieta Rafalska

 

 

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

24	+
ECR	Bert-Jan Ruissen, Ruža Tomašić
ID	Rosanna Conte, France Jamet
PPE	François-Xavier Bellamy, Niclas Herbst, Francisco José Millán Mon, Cláudia Monteiro de Aguiar, Annie Schreijer-Pierik, Peter van Dalen, Theodoros Zagorakis
Renew	Izaskun Bilbao Barandica, Fredrick Federley, Søren Gade, Pierre Karleskind
S&D	Clara Aguilera, Pietro Bartolo, Isabel Carvalhais, Giuseppe Ferrandino, Predrag Fred Matić, Manuel Pizarro
Verts/ALE	Francisco Guerreiro, Grace O'Sullivan, Caroline Roose

 

1	-
GUE/NGL	Anja Hazekamp

 

1	0
GUE/NGL	João Ferreira

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (26.5.2020)

a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: Loránt Vincze

 

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat:

A. A tervezett megállapodás tartalma, alapvető értékek és irányítás

1. üdvözli az Egyesült Királysággal kötendő új partnerségről szóló megállapodás szövegének az Európai Bizottság által 2020. március 18-én közzétett tervezetét, amely átfogó megállapodásra tesz javaslatot, és kiterjed az együttműködés valamennyi területére és egy átfogó intézményi keretre; megismétli azon álláspontját, hogy a végleges megállapodásnak egységes és következetes irányítási kerettel kell rendelkeznie, amelynek magában kell foglalnia a hatékony végrehajtást és egy szilárd vitarendezési mechanizmust, ezáltal elkerülve a kétoldalú megállapodások elburjánzását;

2. hangsúlyozza, hogy a tervezett partnerségnek a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának közös értékein és elvein kell alapulnia, amelyeket kötelező erejű politikai záradékokban kell rögzíteni, illetve azoknak a kölcsönös bizalmon kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy az EU-t köti az Európai Unió Alapjogi Chartája, és hogy a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodásnak magában kell foglalnia az Egyesült Királyság folyamatos elkötelezettségét az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) keretének tiszteletben tartása mellett;

3. üdvözli a megállapodás szövegtervezetének azon rendelkezéseit, amelyek célja az uniós jogrend autonómiájának megőrzése, beleértve az Európai Unió Bíróságának mint az uniós jog értelmezése végső szervének szerepét; kitart amellett, hogy e szerep elfogadása a jövőbeli együttműködés elmaradhatatlan előfeltétele;

B. A tárgyalások előrehaladása

 

4. aggasztja a tárgyalások lassú előrehaladása, és az, hogy a Covid19 miatti kijárási korlátozás időszakára tervezett két tárgyalási fordulót és annak április 20-ára tervezett folytatását törölték; megjegyzi, hogy az Európai Bizottság Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatokért felelős munkacsoportjától kapott információk szerint a tárgyalások második fordulója során a biztonság, a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem és a polgárok jogai, valamint a migráció és menekültügy kérdéseiről folytatott első eszmecsere ellenére nem történt jelentős előrelépés; emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 132. cikke értelmében az átmeneti időszak csak oly módon hosszabbítható meg, ha a vegyes bizottság 2020. július 1. előtt erről határozatot hoz; figyelembe veszi, hogy az Egyesült Királyság kormánya a második tárgyalási fordulóban hangsúlyozta azon szándékát, hogy nem kéri az átmeneti időszak meghosszabbítását; mélyen megkérdőjelezi, hogy az év végéig le tudják-e zárni a tárgyalásokat valamennyi lényeges kérdésről, különös tekintettel a Covid19-világjárvány jelenlegi körülményeire és az eddig elért lassú előrehaladásra; felhívja a tárgyaló feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy párhuzamosan haladjanak előre a tárgyalások valamennyi területén, beleértve a legnehezebb területeket is, és fogadjanak el átfogó tárgyalási stratégiát;

 

C. Polgári jogok, mobilitási megoldások

 

5. tudomásul veszi a kilépésről rendelkező megállapodás alapján létrehozott EU–Egyesült Királyság vegyes bizottságban folytatott megbeszéléseket, valamint a polgárok jogaival foglalkozó szakbizottság soron következő ülését; felhívja a vegyes bizottság társelnökeit, hogy e tekintetben aktívan vonják be a polgárokat és a civil társadalmi szervezeteket; kéri, hogy a Parlamentet teljes körűen tájékoztassák a vegyes bizottság által folytatott valamennyi megbeszélésről és meghozott határozatról; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság belügyminisztériuma által 2020. május 21-én közzétett legfrissebb uniós letelepedési rendszerstatisztikák[39] szerint a 2020. április 30-ig feldolgozott 3 220 100 kérelem alapján mindössze a kérelmezők 58%-a kapott letelepedett státuszt, 41%-a pedig előzetes letelepedett státuszt; megismétli a Parlament felhívását[40], hogy mind az Egyesült Királyságban, mind a tagállamokban a tartózkodási jogállást biztosító rendszereknek megkülönböztetésmentesnek, felhasználóbarátnak és átláthatónak, valamint ingyenesnek és deklaratív jellegűeknek kell lenniük, és a hogy jogállás igazolásaként fizikai dokumentumot kell kiadni; emlékeztet arra, hogy az előzetesen letelepedett státusszal rendelkező uniós polgárokat a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében egyenlő bánásmódban kell részesíteni az Egyesült Királyság állampolgáraival, többek között az ellátásokhoz és az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés tekintetében; felhívja a vegyes bizottságot és a Bizottságot, hogy kövessék nyomon a vonatkozó fejleményeket; megjegyzi, hogy kevés előrelépés történt a Parlament azon felhívása tekintetében, hogy foglalkozzanak az uniós vitarendezési rendszerrel kapcsolatos kérdésekkel, különösen az alkalmazás hozzáférhetőségével, az ellenőrző hatóság függetlenségével, a határidő be nem tartásának az uniós polgárokra gyakorolt lehetséges következményeivel, valamint az Egyesült Királyság uniós vitarendezési rendszerének az EU-27 azon észak-írországi állampolgáraira való alkalmazhatóságával kapcsolatban, akik nem kértek brit állampolgárságot a nagypénteki megállapodás értelmében, továbbá annak szükségességével kapcsolatban, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a nagypénteki megállapodást a megállapodásban foglaltak szerint; sürgeti az Egyesült Királyság hatóságait annak biztosítására, hogy Észak-Írország lakosainak jogai ne sérüljenek; hangsúlyozza, hogy ezeket a kérdéseket a jövőbeli megállapodás előfeltételeként az átmeneti időszak végéig teljes körűen kezelni és értékelni kell; tudomásul veszi az Egyesült Királyság által a kilépésről rendelkező megállapodás egyes tagállamok általi végrehajtásával kapcsolatban felvetett aggályokat a polgárok jogai, nevezetesen a tartózkodási jogállást biztosító rendszerek átláthatósága és felhasználóbarát jellege, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők támogatása tekintetében; üdvözli a Bizottság által kiadott iránymutató feljegyzést, amely támogatja a nemzeti hatóságokat a kilépésről rendelkező megállapodás polgárok jogairól szóló második részének megfelelő végrehajtásában; felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon a megfelelést a tagállamokban;

6. felhívja a tárgyaló feleket, hogy törekedjenek a kilépésről rendelkező megállapodás által mind az uniós, mind az egyesült királyságbeli polgárok és családtagjaik számára garantált polgári jogok teljes körű tiszteletbe tartására és fenntartására; sürgeti a tárgyaló feleket, hogy a létrehozandó megállapodásban törekedjenek a mobilitási jogok magas szintjének elérésére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság eddig kevés ambíciót mutatott a polgárok mobilitását illetően, annak ellenére, hogy abból az Egyesült Királyság és polgárai a múltban profitáltak; hangsúlyozza, hogy a mobilitási megállapodásoknak – beleértve a rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes utazást is – az Unió tagállamai közötti megkülönböztetésmentességen és a teljes viszonosságon kell alapulniuk; általánosságban úgy véli, hogy a polgárok jogainak jogilag kötelező erejű rendelkezések révén történő további konkretizálásának az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli nemzetközi megállapodás sarokkövét és elmaradhatatlan részét kell képeznie; hangsúlyozza, hogy ennek ki kell terjednie a határ menti ingázók helyzetére is, akiknek a megkülönböztetésmentességen és a viszonosságon alapuló szabad mozgását garantálni kell; e tekintetben kiemeli Gibraltár helyzetét, ahol a Spanyolország és az Egyesült Királyság közötti, a terület feletti szuverenitással kapcsolatos vitákra tekintettel biztosítani kell a lakosok és különösen a két oldalról ingázó munkavállalók jogait; e tekintetben kiemeli az ENSZ Közgyűlésének vonatkozó határozatait és állásfoglalásait, amelyeket a Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyott; úgy véli, hogy a kutatás, tanulás, képzés, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, au pair munkavégzés és önkéntesség céljából az Európai Szolidaritási Testületbe való belépés és tagság feltételeinek a jövőbeli megállapodás részét kell képezniük, és azokat nem szabad nemzeti szabályozásra bízni, hangsúlyozva, hogy az Unió és tagállamai részéről összehangolt megközelítésre van szükség; hangsúlyozza, hogy e tekintetben teljes mértékben biztosítani kell az összes uniós tagállam polgáraival szembeni egyenlő bánásmódot; emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság megmutatta az Egyesült Királyság létfontosságú ágazatainak – például a közegészségügynek vagy a mezőgazdaságnak – az uniós munkavállalóktól, többek között az idénymunkásoktól való függőségét;

D. Adatvédelem

 

7. hangsúlyozza az adatvédelem mint alapvető jog és a digitális gazdaságban betöltött alapvető elem fontosságát; emlékeztet azon álláspontjára[41], hogy az EUB ítélkezési gyakorlata[42] szerint ahhoz, hogy a Bizottság megfelelőnek nyilváníthassa az Egyesült Királyság adatvédelmi keretét, bizonyítani kell, hogy az Egyesült Királyság az uniós jogi kerettel „lényegében egyenértékű” védelmi szintet biztosít, beleértve a harmadik országokba irányuló adattovábbítást is;

8. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi törvénye általános és széles körű mentességet biztosít az adatvédelmi elvek és az érintettek jogai alól a személyes adatok bevándorlási célú feldolgozása tekintetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy amikor olyan személyek adatait dolgozzák fel e mentesség alapján, akik nem az Egyesült Királyság állampolgárai, e személyek nem részesülnek ugyanolyan védelemben, mint az Egyesült Királyság állampolgárai; úgy véli, hogy ez a mentesség ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel; úgy véli továbbá, hogy az elektronikus hírközlési adatok megőrzésére vonatkozó egyesült királyságbeli jogi keret nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányok EUB szerinti értelmezése[43] szerinti feltételeinek, ennélfogva pedig jelenleg nem felel meg a megfelelőség feltételeinek; mélységesen aggódik amiatt, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolatokról szóló, 2020. február 3-i írásbeli nyilatkozatában[44] kijelentette, hogy az Egyesült Királyság a jövőben különálló és független politikákat fog kidolgozni olyan területeken, mint például az adatvédelem;

9. hangsúlyozza, hogy a Tanács által február 25-én elfogadott tárgyalási irányelvek[45] egyértelműen kimondják, hogy a jövőbeli partnerséget „az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalásoknak kell alátámasztaniuk, beleértve a személyes adatok megfelelő védelmét, ami a tervezett együttműködés szükséges feltétele„ és „a büntetőügyekben folytatott bűnüldözési és igazságügyi együttműködés automatikusan megszűnik, amennyiben az Egyesült Királyság felmondja az emberi jogok európai egyezményét (EJEE)” és „automatikus felfüggesztést kell előírni arra az esetre, ha az Egyesült Királyság hatályon kívül helyezné az EJEE-t végrehajtó belső jogszabályt” hangsúlyozva, hogy „a biztonsági partnerség keretei között előirányzott bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a személyes adatok Egyesült Királyságban biztosított védelmi szintjétől függ majd.” ((118) bekezdés).

10. emlékeztet arra, hogy a fent említett tárgyalási irányelvek azt is előírják, hogy „a biztonsági partnerség keretei között szoros bűnüldözési és igazságügyi együttműködésről kell rendelkezni a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonással kapcsolatban, figyelembe véve azt, hogy az Egyesült Királyság a jövőben olyan, a schengeni térséghez nem tartozó harmadik országnak fog minősülni, amely nem biztosítja a személyek szabad mozgásához való jogot.” ((117) bekezdés);

11. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jövőbeli partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások első fordulója (2020. március 2–5.) során az Egyesült Királyság arról tájékoztatott, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködés tekintetében nem vállal kötelezettséget az emberi jogok európai egyezményének betartására, és nem fogadja el az Európai Unió Bíróságának joghatóságát sem; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez utóbbi álláspontot a tárgyalások második fordulójában is fenntartották; azon az állásponton van, hogy amennyiben az Egyesült Királyság nem kötelezi el magát kifejezetten az EJEE érvényesítése mellett, és nem fogadja el az Európai Unió Bíróságának mint az uniós jog értelmezésére hatáskörrel rendelkező egyetlen intézménynek a szerepét, nem lehet megállapodásra jutni a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködésről; tudomásul veszi továbbá az EU-t képviselő főtárgyaló, Barnier úr által a második tárgyalási fordulót követően tett nyilatkozatokat, amelyek szerint az Egyesült Királyság e második forduló során nem volt hajlandó határozott garanciákat nyújtani az alapvető jogokra és az egyéni szabadságokra vonatkozóan, és ragaszkodott a jelenlegi normák enyhítéséhez és az elfogadott adatvédelmi mechanizmusoktól való eltéréshez, ezáltal súlyosan korlátozva a jövőbeli biztonsági partnerséget[46];

12. úgy véli, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az Egyesült Királyságban a nemzetbiztonság és a személyes adatok bűnüldöző hatóságok általi feldolgozása terén érvényben lévő jogi keretre; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságéhoz hasonló tömeges megfigyelési programok nem felelnek meg az uniós jognak; támogatja az EUB e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának, például a Schrems-ügynek, valamint az EJEB ítélkezési gyakorlatának a figyelembevételét;

13. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a fent említett aspektusokat annak értékelésekor, hogy az Egyesült Királyság jogi kerete megfelelő-e a személyes adatok védelmének szintje tekintetében, és gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Királyság megoldja az ezen állásfoglalásban azonosított problémákat, mielőtt az Egyesült Királyság adatvédelmi jogát – a Bíróság értelmezésében vett – uniós joggal összhangban lévőnek nyilvánítaná; felhívja a Bizottságot, hogy kérje ki az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos tanácsát is, és biztosítsa számukra a szerepük betöltéséhez szükséges valamennyi releváns információt és a megfelelő határidőket; hangsúlyozza, hogy a megfelelőségi határozat nem képezheti alku tárgyát az Egyesült Királyság és az EU között, mivel az az EJEE, a Charta és az uniós szerződések által elismert alapvető jog védelmére vonatkozik;

E. Biztonsági, bűnüldözési és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

 

14. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a biztonság, a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén folytatott tárgyalások az áprilisban tartott második fordulón nem értek el jelentős előrelépést; megismétli, hogy a tárgyalások következő fordulójában kézzelfogható előrelépést kell elérni ezen a területen annak érdekében, hogy átfogó és hatékony együttműködést lehetővé tevő megállapodás születhessen;

15. emlékeztet arra a felhívására, hogy – tekintettel a földrajzi közelségre, valamint az EU-t és az Egyesült Királyságot egyaránt érintő fenyegetésekre – a tárgyaló felek a bűnüldözés területén törekedjenek hatékony és kölcsönös együttműködési megállapodások fenntartására, amelyek hatékonyak és kölcsönösen előnyösek polgáraik biztonsága szempontjából, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság immár harmadik ország, és ezért nem élvezheti ugyanazokat a jogokat és lehetőségeket, mint a tagállamok; hangsúlyozza, hogy a különálló önálló megállapodások aláásnák a jogi következetességet a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén; sürgeti a Bizottságot, hogy tartsa magát tárgyalási irányelveihez, és törekedjen egyetlen átfogó megállapodás létrehozására;

16. határozottan ellenzi az Egyesült Királyság arra irányuló kérelmét, hogy közvetlen hozzáférést kapjon az uniós adatinformációs rendszerekhez a bel- és igazságügy területén, valamint hogy a tagállamokéhoz közeli státuszt tartson fenn a bel- és igazságügyi ügynökségeknél; e tekintetben ismételten hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság nem schengeni harmadik országként nem férhet hozzá közvetlenül az uniós információs rendszerek adataihoz, és nem vehet részt a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó uniós ügynökségek irányítási struktúráiban; figyelmeztet arra, hogy az információk – többek között a személyes adatok – Egyesült Királysággal való megosztására szigorú biztosítékok, ellenőrzési és felügyeleti feltételek mellett kell sort keríteni, ideértve a személyes adatok uniós jog által biztosított védelemmel egyenértékű védelmét is;

17. emlékeztet arra, hogy a Schengeni Információs Rendszert (SIS) a határellenőrzések schengeni térségben való megszüntetésének orvoslására szolgáló kompenzációs eszközként hozták létre; rámutat, hogy a SIS-re vonatkozó jogszabályok kifejezetten tiltják, hogy harmadik országok hozzáférjenek a rendszerhez; hangsúlyozza, hogy harmadik országként az Egyesült Királyság nem férhet hozzá a SIS-hez; emlékeztet arra, hogy 2015-ben az Egyesült Királyság megkezdte a SIS-re vonatkozó schengeni vívmányok bizonyos rendelkezéseinek[47] alkalmazását a rendőrségi együttműködés területén10, és hogy a SIS Egyesült Királyság általi alkalmazásában súlyos szabálytalanságokat tártak fel, amelyeket még mindig nem orvosoltak; emlékeztet arra, hogy március 5-én a Tanács ajánlásokat adott ki a schengeni vívmányoknak a SIS területén való alkalmazása tekintetében az Egyesült Királyság által végzett 2017. évi értékelés során feltárt súlyos hiányosságok kezelésére, és hogy az Egyesült Királyság válaszában kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy ezeket az ajánlásokat alkalmazza, így megsérti az uniós jogot; úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság között a bűnüldözés és az igazságügyi együttműködés terén a jövőben folytatandó együttműködésnek a kölcsönös bizalmon kell alapulnia; ezért úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság között a bűnüldözés és az igazságügyi együttműködés terén folytatandó jövőbeli együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket – mielőtt bármilyen megállapodás születne – ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy teljes mértékben orvosolják a SIS-rendszer használatával kapcsolatos jogsértéseket, valamint azt, hogy a 2009/315/IB tanácsi kerethatározat ellenére nem értesítették a többi tagállamot 75 000 elmarasztaló ítéletről[48]; hangsúlyozza, hogy az említett együttműködést csak szigorú adatvédelmi szabályok lefektetése és hatékony végrehajtási mechanizmusok megléte esetén lehet elfogadni;

18. felhívja a figyelmet arra, hogy a DNS-adatoknak az Egyesült Királysággal való, a prümi keret alapján működő automatizált cseréjét csak 2019-ben indították el, és hogy a Tanács hamarosan döntést hoz egy végrehajtási határozat elfogadásáról, amely lehetővé teszi az Egyesült Királyság számára, hogy részt vegyen a daktiloszkópiai adatok automatizált cseréjében; kiemeli e tekintetben, hogy a Parlament a korábban a harmadik pillérbe tartozó jogalkotási aktusokra vonatkozó különleges konzultációs eljárás keretében 2020. május 13-án elutasította a Tanács határozattervezetét az ujjlenyomat-adatok megosztását érintő teljes körű kölcsönösséggel, az adatvédelmi garanciákkal, valamint a határozat alkalmazásának igen rövid időtartamával kapcsolatos aggályok miatt; felhívja a Tanácsot, hogy gondosan vizsgálja meg a Parlament elutasításra vonatkozó érveit; emlékezteti a tárgyaló feleket, hogy az említett automatizált adatcserét engedélyező tanácsi határozatok – amennyiben azokat elfogadják – az átmeneti időszak végén hatályukat vesztik; hangsúlyozza, hogy időben meg kell állapodni a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó új szabályokról, tekintettel az információcsere fontosságára a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben; úgy véli, hogy a jövőbeli kapcsolatokat nem szabad az átmeneti időszakban alkalmazott szabályoknak előre meghatározniuk; úgy véli, hogy a megállapodásnak a teljes viszonosság elvén kell alapulnia;

19. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság tárgyalási megbízatása nem elég ambiciózus a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés olyan fontos területein, mint a pénzmosás elleni és a terrorelhárítás finanszírozására vonatkozó rendelkezések; kitart amellett, hogy a pénzmosás elleni küzdelem terén az egyenlő versenyfeltételek elengedhetetlenek a végleges megállapodáshoz; úgy véli, hogy a tárgyaló felek találhatnának olyan megoldást, amely ambiciózusabb együttműködést tenne lehetővé, mint az Európa Tanács kiadatásról szóló egyezménye;

F. Migráció, menekültügy és határigazgatás

20. hangsúlyozza, hogy meg kell állapodni a két fél állampolgáraitól eltérő állampolgárok migrációjával kapcsolatos együttműködés feltételeiről, tiszteletben tartva az emberi jogokat, érvényt szerezve az emberi méltóságnak és elismerve a legkiszolgáltatottabbak védelmének szükségességét; megismétli felhívását, hogy ennek az együttműködésnek mint minimum olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek javítják a nemzetközi védelemhez való biztonságos és jogszerű hozzáférést, többek között családegyesítés révén;

21. hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a felek között az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében, összhangban a nemzetközi joggal, amely továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyság és az EU közötti határon; felhívja a tárgyaló feleket, hogy tisztázzák az Europol és az Európai Határ- és Parti Őrség lehetséges szerepét egy ilyen együttműködés lehetővé tételében;

22. tudomásul veszi a Bizottság menekültügyi nyilatkozatát (a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozat D. melléklete), amely szerint a Bizottság az Egyesült Királyság kérésére és amennyiben az EU érdekében áll, fontolóra veszi, hogy párbeszédet kezdjen az Egyesült Királysággal a menekültügyi együttműködésről, miután iránymutatást kért a Corepertől; kitart amellett, hogy az Egyesült Királyság nem választhatja meg, hogy az uniós menekültügyi és migrációs vívmányok mely elemeit szeretné megtartani;

23. ismételten hangsúlyozza, hogy a családegyesítés kapcsán tervet kell elfogadni, amelynek készen kell állnia arra, hogy a humanitárius következményekkel járó joghézagok elkerülése és a menedékkérők családi élethez való jogának tiszteletben tartása érdekében az átmeneti időszak végén hatályba lépjen, összhangban az EJEE 8. cikkével, amely továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságban és az EU-ban;

24. e terv részeként, és általánosságban is a Parlament emlékezteti a tárgyaló feleket mind az EU-27, mind az Egyesült Királyság azon kötelezettségére, hogy jogállásuktól, rokoni viszonyuktól vagy családi kapcsolataiktól függetlenül megvédjék a területükön tartózkodó valamennyi gyermeket, beleértve a kísérő nélküli kiskorúakat is, valamint hogy a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménnyel (UNCRC) összhangban mindenek felett álló érdeküknek megfelelően biztosítsák valamennyi gyermek védelemhez, családi élethez és jóléthez való jogát; tudomásul veszi az Egyesült Királyság azon kötelezettségvállalását, hogy tárgyalásokat folytat a menedékkérő kiskorúakra vonatkozó családegyesítési tervről; felhívja a tagállamokat, hogy amint az Egyesült Királyság konkrét javaslatokat tesz, bízzák meg a Bizottságot a menedékkérők családegyesítésére vonatkozó terv megtárgyalásával;

25. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU összehangolt megközelítést alkalmazzon mindezen kérdésekben, mivel az Egyesült Királyság és az egyes tagállamok közötti kétoldalú megállapodások olyan kérdésekben, mint a menedékkérők vagy menekültek családegyesítése, illetve az áthelyezési vagy visszafogadási megállapodások, negatív következményekkel járhatnak az uniós menekültügyi és migrációs politika koherenciájára nézve; felszólítja mindkét tárgyaló felet, hogy törekedjenek kiegyensúlyozott és konstruktív megközelítésre mindezen kérdésekben, beleértve a harmadik országbeli állampolgárok legális beutazási lehetőségeit és visszafogadási megállapodásait is, kiemelten kezelve a nemzetközi védelem biztosításának szükségességét az arra rászorulók számára, és megkülönböztetett figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabbakra, amely megközelítés mellett mindkét fél elkötelezte magát;

G. Együttműködés a bel- és igazságügyi ügynökségekkel

26. ismételten kéri, hogy tisztázzák az Egyesült Királyság hatóságai és az uniós ügynökségek közötti jövőbeli gyakorlati együttműködést a bel- és igazságügy területén, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság immár a schengeni térségen kívüli harmadik ország, és kulcsfontosságú partner a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; felhívja a tárgyaló feleket, hogy törekedjenek szoros stratégiai és operatív együttműködésre a bűnüldözés és a büntetőügyek terén, tiszteletben tartva ugyanakkor ezen együttműködés technikai és jogi korlátait.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	25.5.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	52 8 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdalena Adamowicz, Malik Azmani, Katarina Barley, Pietro Bartolo, Nicolas Bay, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Joachim Stanisław Brudziński, Jorge Buxadé Villalba, Damien Carême, Caterina Chinnici, Clare Daly, Marcel de Graaff, Lena Düpont, Cornelia Ernst, Laura Ferrara, Nicolaus Fest, Jean-Paul Garraud, Sylvie Guillaume, Andrzej Halicki, Balázs Hidvéghi, Evin Incir, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Marina Kaljurand, Assita Kanko, Fabienne Keller, Peter Kofod, Moritz Körner, Alice Kuhnke, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Lukas Mandl, Nuno Melo, Nadine Morano, Javier Moreno Sánchez, Nicola Procaccini, Emil Radev, Paulo Rangel, Terry Reintke, Diana Riba i Giner, Ralf Seekatz, Birgit Sippel, Martin Sonneborn, Sylwia Spurek, Tineke Strik, Ramona Strugariu, Annalisa Tardino, Dragoş Tudorache, Milan Uhrík, Tom Vandendriessche, Bettina Vollath, Jadwiga Wiśniewska, Elena Yoncheva, Javier Zarzalejos
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Ondřej Kovařík, Nathalie Loiseau, Jan-Christoph Oetjen, Sira Rego, Domènec Ruiz Devesa, Isabel Santos, Loránt Vincze, Isabel Wiseler-Lima

 

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

52	+
EPP	Magdalena Adamowicz , Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Lena Düpont, Andrzej Halicki, Lívia Járóka, Jeroen Lenaers, Lukas Mandl, Nuno Melo, Emil Radev, Paulo Rangel, Ralf Seekatz, Loránt Vincze, Isabel Wiseler-Lima, Javier Zarzalejos
S&D	Katarina Barley, Pietro Bartolo, Caterina Chinnici, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Marina Kaljurand, Juan Fernando López Aguilar, Javier Moreno Sánchez, Domènec Ruiz Devesa, Isabel Santos, Birgit Sippel, Sylwia Spurek, Bettina Vollath, Elena Yoncheva
RENEW	Malik Azmani, Sophie In’t Veld, Fabienne Keller, Moritz Körner, Ondřej Kovařík, Nathalie Loiseau, Jan-Christophe Oetjen, Ramona Strugariu, Ioan-Dragos Tudorache
VERTS/ALE	Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Damien Carême, Alice Kuhnke, Terry Reintke, Diana Riba I Giner, Tineke Strik
GUE/NGL	Malin Björk, Clare Daly, Cornelia Ernst, Sira Rego
NI	Laura Ferrara, Martin Sonneborn

 

8	-
ID	Nicolas Bay, Marcel De Graaff, Nicolaus Fest, Jean- Paul Garraud, Peter Kofod, Annalisa Tardino, Tom Vandendriessche
NI	Milan Uhrík

 

7	0
EPP	Balázs Hidvéghi, Nadine Morano
ECR	Joachim Stanisław Brudziński, Jorge Buxadé Villalba, Assita Kanko, Nicola Procaccini, Jadwiga Wiśniewska

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

VÉLEMÉNY AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (27.5.2020)

a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: Danuta Maria Hübner

 

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat:

A kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtásáról

1. emlékeztet a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt, a polgárok jogaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és nyomon követéséről szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására[49], amely ismételten hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás teljes körű végrehajtása továbbra is elsődleges fontosságú; hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás teljes körű végrehajtása, beleértve az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvet, az EU és a Egyesült Királyság közötti jövőbeli együttműködéshez szükséges bizalom biztosításának alapvető előfeltétele és alapeleme; e tekintetben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár az Egyesült Királyság kormánya elkötelezte magát a nagypénteki megállapodás védelme és az Írországról/Észak-Írországról, valamint a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti állampolgári jogokról szóló jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségeinek teljesítése mellett, a nyilvános nyilatkozatok arra utalnak, hogy hiányzik a politikai akarat a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti jogi kötelezettségvállalásainak maradéktalan teljesítésére, például az ír-tengeri áruk ellenőrzésére vonatkozóan;

 2. emlékeztet arra, hogy a szerződések tiszteletben tartása minden jogrend és különösen a nemzetközi jogrend alapelvét képezi; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok stabilitása és az e kapcsolatokba vetett bizalom attól függ, hogy mindkét fél tiszteletben tartja-e a kilépésről rendelkező megállapodás, valamint az EU és az Egyesült Királyság közös politikai nyilatkozatának kötelező elveit, és hogy azt jóhiszeműen kell végrehajtani a fennakadások elkerülése, valamint a polgárok és gazdasági szereplők jogi stabilitásának biztosítása érdekében;

3. aggályosnak tartja az uniós polgárok letelepedési rendszere alkalmazásának folyamatát; e tekintetben megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság belügyminisztériuma által 2020. március 19-én az uniós polgárok letelepedési rendszeréről közzétett, 2020 februárjára vonatkozó legutóbbi statisztikái szerint a 2020. február 29-ig beérkezett kérelmek teljes száma meghaladta a 3,3 milliót (3 343 700), és hogy a kérelmezők a lezárt kérelmek teljes számának 58%-a esetében adtak letelepedett jogállást, 41%-a esetében pedig „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállást;

4. úgy véli, hogy aránytalanul magas az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállást kapott kérelmezők száma a letelepedett jogállást kapott kérelmezők számához képest; sürgeti az Egyesült Királyság Belügyminisztériumát, hogy tanúsítson rugalmasságot a kérelmezők által arra vonatkozóan benyújtott bizonyítékok elfogadását illetően, hogy az előírt öt éven át az országban tartózkodtak; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a kérelmezők nem kapnak semmilyen fizikai bizonyítékot a számukra megítélt státuszra vonatkozóan; felkéri az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy a sérülékeny és hátrányos helyzetű uniós állampolgárok jogait tiszteletben tartották-e a letelepedési rendszer szerinti jogállásuk tekintetében; aggályosnak tartja, hogy az előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező jogállású állampolgárok nem jogosultak szociális juttatásokra, kivéve, ha emellett az életvitelszerű tartózkodáshoz való jogukat is bizonyítják; emlékeztet, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat sikere a kilépésről rendelkező megállapodásba foglalt, az európai állampolgárok jogaira vonatkozó rendelkezések helyes végrehajtásától is függ;

5. felhívja a feleket, hogy biztosítsák az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv szigorú végrehajtását; figyelmeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 164. cikke alapján létrehozott EU–Egyesült Királyság vegyes bizottság nem szolgálhat fórumként az említett jegyzőkönyvben vagy a kilépésről rendelkező megállapodás bármely más részében foglalt feltételek újratárgyalására;

6. tudomásul veszi az EU–Egyesült Királyság vegyes bizottság 2020. március 30-i első ülését, amely a kilépésről rendelkező megállapodás, és különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv, valamint a polgárok jogairól szóló rész végrehajtásának helyzetével foglalkozott; hangsúlyozza, hogy e találkozót követően az Európai Bizottság kijelentette, hogy „sürgős szükség van egy részletes ütemterv benyújtására és a szükséges intézkedések megtételére, például a Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező árukra vonatkozó vámeljárások bevezetésének előkészítésére, valamint annak biztosítására, hogy az Észak-Írországba az EU-n kívülről érkező áruk tekintetében valamennyi szükséges egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint egyéb szabályozási ellenőrzést el lehessen végezni”;

 7. emlékeztet arra, hogy az EU–Egyesült Királyság vegyes bizottságnak az átmeneti időszak vége előtt fontos döntéseket kell hoznia az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásáról; reméli, hogy elsőbbséget fog élvezni a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt hat szakbizottság munkája a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtásának kulcsfontosságú területein, különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvvel foglalkozó szakbizottság esetében; üdvözli az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvvel foglalkozó szakbizottság 2020. április 30-án megtartott első találkozóját, amelyet követően az Európai Bizottság megjegyezte, hogy a tárgyalásokat „sürgősen kézzel fogható intézkedéseknek kell követniük”; reméli, hogy megállapodás születik az EU és az Egyesült Királyság között valamennyi intézményi megállapodásról, például az Európai Bizottság belfasti technikai irodájának létrehozásáról;

 8. Emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás kölcsönös védelmet biztosít az uniós és brit állampolgárok, köztük családtagjaik számára; felhívja a feleket annak biztosítására, hogy az uniós és brit állampolgárok egyaránt megkapják az összes szükséges információt a jogaikra és azon követendő eljárásokra vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik, hogy továbbra is a lakóhely szerinti országukban tartózkodjanak, dolgozzanak, valamint ki- és beutazzanak; ismételten hangsúlyozza, hogy az állampolgárok jogai továbbra is abszolút prioritást képeznek, és kéri a kilépésről rendelkező megállapodásban garantált állampolgári jogok folyamatosságának biztosítását mind az EU, mint az Egyesült Királyság állampolgárai és családtagjaik számára; emlékeztet arra, hogy kötelezettséget vállalt a kilépésről rendelkező megállapodás második részének EU-27 általi végrehajtásának figyelemmel kísérésére, és megismétli, hogy alapvetően fontos az EU-27 területén élő egyesült királysági állampolgárok jogainak védelmében gyakorolt következetes és nagyvonalú megközelítés;

9. elvárja, hogy a Parlamentet teljes körűen és haladéktalanul tájékoztassák a vegyes bizottság által folytatott valamennyi megbeszélésről és meghozott határozatról; e tekintetben emlékeztet a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2020. január 30-i (EU) 2020/135 tanácsi határozatból[50] és különösen annak 2. cikke (3) bekezdéséből eredő kötelezettségekre, amely előírja, hogy a Parlamentnek képesnek kell lennie arra, hogy teljes mértékben gyakorolja intézményi előjogait a vegyes bizottsági eljárás során;

 

 10. hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése szerint a Parlamentnek jogában áll átfogó információt kapni az EU által kötött nemzetközi megállapodások végrehajtásának összes fázisára vonatkozóan, amelybe beletartozik a kilépésről rendelkező megállapodás is; emlékeztet arra, hogy a Bizottság elnöke az Európai Parlament 2019. április 16-i plenáris ülése előtt kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a Bizottság szorosan bevonja az Európai Parlamentet, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Parlament álláspontját a vegyes bizottság munkája során, valamint, hogy a brexit kapcsán nem lehet semmilyen döntést hozni az Európai Parlament álláspontjának teljes körű figyelembevétele nélkül, amely a civil társadalommal, szakértőkkel, a nemzeti parlamentekkel és egyéb érintettekkel folytatott számos belső és nyilvános konzultáció és párbeszéd eredménye;

11. ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament továbbra is éberen figyeli a kilépésről rendelkező megállapodás, valamint az EU és Egyesült Királyság közös politikai nyilatkozatába foglalt valamennyi rendelkezés végrehajtását;

Az EU és az Egyesült Királyság közötti új partnerségre irányuló tárgyalásokról – intézményi rendelkezések és irányítás

12. üdvözli az Egyesült Királysággal kötendő új partnerségről szóló, az Európai Bizottság által 2020. március 18-án közzétett megállapodás szövegtervezetét (a továbbiakban: a megállapodás szövegtervezete), amely általános összhangban áll a tárgyalási megbízatásával és az Európai Parlament állásfoglalásával, és amely átfogó megállapodásra tesz javaslatot egy mély és szoros partnerségről, egy átfogó intézményi keretről és szilárd, szabályokon alapuló és érvényesíthető vitarendezési rendelkezésekről, beleértve a megállapodás folyamatos irányítását és felügyeletét, valamint a vitarendezésre, a végrehajtásra és a megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket; úgy véli, hogy a megállapodás szövegtervezetének az Európai Bizottság által javasolt megközelítése elhárítja a kétoldalú megállapodások elterjedésének lehetőségét, ami elkerülhetetlenül hiányosságokhoz vezetne egy ilyen rendszer természetéből következő összetettség és hiányosságok miatt;

13. úgy véli, hogy a megállapodás szövegtervezete szilárd, koherens és rugalmas irányítási rendszert irányoz elő, amely hatékony, gyorsan alkalmazható és visszatartó erejű vitarendezési mechanizmusokat biztosít, amelyek teljes mértékben arányban állnak a tervezett széles körű partnerség példa nélküli jellegével;

14. üdvözli a megállapodás szövegtervezetének azon rendelkezéseit, amelyek célja az uniós jogrend autonómiájának megőrzése, beleértve az Európai Unió Bíróságának mint az uniós jog értelmezése végső szervének szerepét;

15. kitart amellett, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolatokról szóló megállapodásnak koherensnek kell lennie, és igazodnia kell egyrészt a két fél földrajzi közelségéhez és a határokon átnyúló helyi együttműködéshez, másrészt a két fél gazdaságainak nagyfokú összefonódásához; e tekintetben elutasítja az EU és különböző más harmadik országok közötti kapcsolatok terén érvényes különböző jogi és kereskedelmi keretek különböző elemei közötti „szemezgetést”; emlékeztet továbbá arra, hogy tiszteletben kell tartani az egységes piac integritását, továbbá arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli együttműködésének hatóköre és mélysége az egyenlő feltételek biztosításától függ;

 

 16. elutasítja azt a felvetést, hogy ágazati megállapodások sorához kell folyamodni egy átfogó megállapodás helyett, mivel az ilyen megkettőződés hiányosságokhoz vezetne a megállapodás jövőbeli végrehajtásának során;

 17. tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormánya által 2020. február 27-én közzétett, „Az EU-val fenntartott jövőbeli kapcsolatok – Az Egyesült Királyság tárgyalási megközelítése” című dokumentumot; mélységesen sajnálja, hogy az Egyesült Királyság kormánya nem hajlandó nyilvánossá tenni, vagy legalább megosztani jogi dokumentumait az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal, ami az átláthatóság súlyos hiányát jelenti; arra sürgeti az Egyesült Királysággal való kapcsolatokkal foglalkozó munkacsoportot, hogy biztosítsa az átláthatóságot, és ösztönözze a tárgyalási pozíciók teljes körű nyilvánossá tételét, biztosítva, hogy a Parlament hatékonyan és tájékozottan követhesse az együttműködési tárgyalásokat; kiemeli, hogy az Egyesült Királyság javaslatai nem teljesítik a kilépésről rendelkező megállapodásban és a politikai nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit; elutasítja azonban az Egyesült Királyság kormánya által javasolt elaprózott megközelítést, amely az olyan ágazatoknak a megállapodás vitarendezési mechanizmusából való kizárásán alapul, mint a támogatások, a versenypolitika, a kereskedelem munkavállalási vonatkozásai, a kereskedelem környezetvédelmi vonatkozásai, miközben külön megállapodásokat javasol konkrét irányítási mechanizmusokkal olyan területeken, mint a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, a nukleáris együttműködés vagy a politikai vitarendezési mechanizmusok a bűnüldözési célú adatcseréhez kapcsolódó területeken, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti operatív együttműködés;

18. emlékeztet arra, hogy a jövőbeli együttműködés csak az Európai Parlament teljes körű bevonásával és végleges hozzájárulásával valósulhat meg;

19. kitart amellett, hogy horizontális irányítási rendszerrel rendelkező átfogó keretet kell előirányozni az Egyesült Királyság egészével való jövőbeli kapcsolat tekintetében; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság korábbi tagállamként fontos intézményi együttműködési és a párbeszédet közvetítő struktúrákat alakított ki az EU-val, amelyeknek elő kell segíteniük az ilyen horizontális megállapodások megvalósítását;

20. megjegyzi továbbá, hogy az EU szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére vonatkozó általános gyakorlatával összhangban a megállapodás szövegtervezete bizonyos területeken kivételeket és testre szabott vitarendezési mechanizmusokat ír elő, beleértve a megállapodás szövegtervezetében a külpolitika, biztonság és védelem területéhez tartozó rész értelmezésére és alkalmazására szolgáló diplomáciai eszközöket, így elegendő rugalmasságot biztosít egy egységes és koherens átfogó kereten belül; üdvözli, hogy a későbbiekben esetlegesen megkötendő kiegészítő megállapodások szerves részként illeszkednek majd a megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatba, beleértve a megállapodás szövegtervezetének ötödik részében előírt intézményi rendelkezéseket is;

21. üdvözli a Partnerségi Tanács létrehozására irányuló javaslatot, amelynek munkáját a megállapodás hatálya alá tartozó fő területekért felelős 15 szakbizottság segítené, és amelynek feladata a megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásának és alkalmazásának felügyelete és megkönnyítése lenne, ezáltal biztosítva a megállapodás közös és folyamatos felügyeletét és irányítását;

 22. javasolja a polgárok szabad mozgására vonatkozó nagyvonalú rendelkezések belefoglalását a jövőbeli megállapodásba; üdvözli a megállapodás tervezetében vállalt emberi jogi kötelezettségvállalásokat, beleértve az emberi jogok európai egyezményének tiszteletben tartását; hangsúlyozza ezen elkötelezettségek hivatalos elfogadásának szükségességét, beleértve az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek tiszteletben tartását; ismételten hangsúlyozza, hogy az Unió és Egyesült Királyság közötti jövőbeli igazságügyi és rendőrségi együttműködésnek, valamint a menekült- és migrációpolitikai együttműködésnek összhangban kell lennie ezen hivatalosan elfogadott kötelezettségvállalásokkal;

23. hangsúlyozza, hogy olyan egyértelmű rendelkezéseket kell beilleszteni, amelyek tiszteletben tartják az EUSZ 21. cikke szerinti célkitűzéseket, beleértve a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, a jogállamiságot és a demokrácia előmozdítását, különös figyelmet fordítva az egész Unió értékeinek, alapvető jogainak és érdekeinek, biztonságának, függetlenségének és integritásának védelmére;

24. üdvözli az európai parlamenti képviselők és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselői együttműködésével létrehozandó Parlamenti Partnerségi Közgyűlésre irányuló javaslatot, amely jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a Partnerségi Tanácstól és ajánlásokat nyújtson be számára;

25. kiemeli az EU és Egyesült Királyság parlamenti képviselői közötti interparlamentáris együttműködés fontosságát; elismeri az Egyesült Királyság képviselőinek pozitív hozzájárulását az EU interparlamentáris fórumaihoz az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését megelőző időszakban; reményét fejezi ki, hogy a parlamentáris kapcsolatok folytatódnak az Egyesült Királyság Parlamentjével;

26. úgy véli, hogy az olyan formális mechanizmusok, mint a Parlamenti Partnerségi Közgyűlés és a civil társadalom részvétele a megállapodás végrehajtásában a javasolt hazai tanácsadó csoportok és a civil társadalmi fórum révén jelentősen hozzájárulhatnak a jövőbeli megállapodás végrehajtásának legitimitásához és átláthatóságához, valamint a partnerség jövőbeli fejlődéséhez;

27. úgy véli, hogy egyértelműbb részleteket kell kidolgozni a civil társadalmi fórum működéséről, különösen a fórum és a Partnerségi Tanács közötti párbeszéd és konzultáció megszervezésének módjáról;

28. kéri, hogy a Parlamenti Partnerségi Közgyűlés keretében betöltött szerepen túl tartsák tiszteletben a Parlament szerepét a szabályozási együttműködésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása során annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő politikai felügyeletet gyakorolhasson, és társjogalkotói jogai és előjogai biztosítva legyenek; úgy véli, hogy a Parlament azon jogának, hogy tájékoztatást kapjon a megállapodás és az esetleges kiegészítő megállapodások felülvizsgálatáról, valamint azok végrehajtásának nyomon követéséről, arányban kell állnia a tervezett partnerség példa nélküli jellegével.

 29. emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 184. cikke kimondja, hogy az Unió és az Egyesült Királyság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy jóhiszeműen és saját jogrendje teljes körű tiszteletben tartása mellett megtegye a szükséges lépéseket a jövőbeli kapcsolataikat szabályozó megállapodások gyors elérése érdekében; aggodalommal állapítja meg, hogy a felek közötti lényeges eltérések a tárgyalások ezen fázisában is fennállnak, beleértve a tárgyalandó szöveg hatókörét és jogi felépítését; ebben a tekintetben sajnálatát fejezi ki, hogy az Egyesült Királyság nem hajlandó a kritikus kérdések széles körében tárgyalni; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a COVID19-világjárvány negatív hatást gyakorol az átfogó jövőbeli partnerségről szóló tárgyalások lezárásának tervezett menetrendjére az átmeneti időszak vége, azaz 2020. december 31. előtt; figyelmeztet arra, hogy ezek a tényezők növelik a megállapodás nélküli forgatókönyv kockázatát, amelyben a zökkenőmentes átmenetet és a szükséges intézményi megállapodásokat biztosító átfogó jövőbeli partnerségről szóló megállapodás hiánya a COVID-19 válságon túl további gazdasági károkat fog okozni; ezzel összefüggésben megismétli a kilépésről rendelkező megállapodás 132. cikkében foglalt azon lehetőséget, hogy a vegyes bizottság határozatot fogadjon el az átmeneti időszak 2020. december 31-ét követő meghosszabbításáról; emlékeztet arra, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozó döntést 2020. július 1-ig meg kell hozni.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	26.5.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gerolf Annemans, Gabriele Bischoff, Geert Bourgeois, Fabio Massimo Castaldo, Leila Chaibi, Włodzimierz Cimoszewicz, Pascal Durand, Daniel Freund, Charles Goerens, Esteban González Pons, Sandro Gozi, Maria Grapini, Brice Hortefeux, Paulo Rangel, Antonio Maria Rinaldi, Domènec Ruiz Devesa, Helmut Scholz, Pedro Silva Pereira, Antonio Tajani, László Trócsányi, Guy Verhofstadt, Loránt Vincze, Rainer Wieland
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	François Alfonsi, Brando Benifei, Jorge Buxadé Villalba, Markéta Gregorová

 

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

25	+
ECR	Geert Bourgeois, Jorge Buxadé Villalba
GUE/NGL	Leila Chaibi, Helmut Scholz
NI	Fabio Massimo Castaldo
PPE	Esteban González Pons, Brice Hortefeux, Paulo Rangel, Antonio Tajani, László Trócsányi, Loránt Vincze, Rainer Wieland
RENEW	Pascal Durand, Charles Goerens, Sandro Gozi, Guy Verhofstadt
S&D	Brando Benifei, Gabriele Bischoff, Włodzimierz Cimoszewicz, Maria Grapini, Domènec Ruiz Devesa, Pedro Silva Pereira
VERTS/ALE	François Alfonsi, Daniel Freund, Markéta Gregorová

 

 

 

1	-
ID	Gerolf Annemans

 

 

 

1	0
ID	Antonio Maria Rinaldi

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

VÉLEMÉNY A PETÍCIÓS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (30.4.2020)

a Külügyi Bizottság részére
és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról

(2020/2023(INI))

A vélemény előadója: Gheorghe Falcă

 

JAVASLATOK

A Petíciós Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet a polgárok jogainak védelmére vonatkozó alapvető elvre; hangsúlyozza továbbá, hogy a brit és az uniós polgárok közötti lehető legszorosabb kapcsolatok fenntartására kell törekednünk;

2. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése nem mentesíti az Egyesült Királyságot azon felelőssége alól, hogy biztosítsa az uniós polgárok számára a kilépésről rendelkező, az EU és az Egyesült Királyság között megkötött megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) által garantált jogokat; megjegyzi, hogy a megállapodás rendelkezéseket határoz meg az Egyesült Királyság kilépése által érintett uniós és egyesült királyságbeli állampolgárok és családtagjaik uniós jogból fakadó jogállásának és jogainak védelme tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa e rendelkezések belefoglalását az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségbe;

3. emlékeztet, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás védi azon európai uniós polgárok és családtagjaik jogait, akik az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően gyakorolták a szabad mozgáshoz való jogukat az Egyesült Királyságban, és továbbra is ott tartózkodnak, valamint azon egyesült királyságbeli állampolgárok jogait, akik ugyanezt a jogot az EU 27 tagállamában gyakorolják; megismétli, hogy mind az egyesült királyságbeli, mind az uniós hatóságoknak érvényesíteniük kell ezt az elvet;

4. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 227. cikke értelmében minden, az Egyesült Királyságban élő uniós polgárnak joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, és joga van részt venni az európai polgári kezdeményezésben, valamint az átmeneti időszak várható vége (2020. december 31.) után az ombudsmanhoz fordulni;

5. felkéri az ombudsmant, hogy folytassa munkáját, amely a kilépési megállapodásról folytatott tárgyalások idején vette kezdetét, és biztosítsa az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségre irányuló tárgyalások átláthatóságát;

6. emlékeztet arra, hogy az EU-ban élő egyesült királyságbeli állampolgárok az átmeneti időszak várható vége után (2020. december 31.) elveszítik az európai polgári kezdeményezésben való részvétel jogát, ám továbbra is fenntartják a jogot arra, hogy petíciót nyújtsanak be a Parlamenthez;

7. kiemeli annak fontosságát, hogy a fogadó állam biztosítsa, hogy a tartózkodási jogállás iránti kérelmekkel kapcsolatos közigazgatási eljárások zökkenőmentesek, átláthatóak és egyszerűek, szükségtelen terhektől mentesek és az uniós polgárok számára megfizethetők legyenek;

8. úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány globális recessziót okozva és életmódunkat átformálva fordulópontot jelent az Európai Unió és az Egyesült Királyság politikai, gazdasági és társadalmi viszonyai tekintetében, így a két fél közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások terén nehéz előrelépést elérni;

9. úgy véli, hogy az Egyesült Királyság Belügyminisztériuma által javasolt rendszer, a „regisztrációs eljárás”, amelynek keretében az EU 27 tagállamának állampolgárai tartózkodási jogállást tudnak igényelni, nem olyan átlátható és egyszerű, mint kellene; úgy véli, hogy ez a rendszer szükségtelen és méltánytalan adminisztratív terheket ró az EU 27 tagállamának állampolgáraira; úgy véli, hogy a rendszert az automatikus bejegyzési eljárás biztosítása érdekében meg kellene változtatni, ugyanis csak ezáltal válna lehetővé az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az európai polgárok biztosítása a tekintetben, hogy jogállásukat és jogaikat elismerik; megismétli, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak biztosítania kell azt, hogy az Egyesült Királyság Belügyminisztériuma által javasolt bejegyzési eljárás kövesse az uniós normákat az egyesült királyságbeli és az uniós polgárok közötti kölcsönösség és egyenlő bánásmód biztosítása tekintetében;

10. kitart amellett, hogy független ellenőrző hatóságnak kell felügyelnie a megállapodás alkalmazását, biztosítania kell a kötelezettségvállalások betartását, és jogbiztonságot kell teremtenie az Egyesült Királyságban élő EU‑27-/EGT-állampolgárok és családjaik életében;

11. aggodalmát fejezi ki az uniós polgárok letelepedési rendszerének jelenlegi végrehajtása és a lehetséges következmények miatt, amelyek azokat érintik, akik elmulasztják kérelmüket a határidő lejárta előtt benyújtani; aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyság Belügyminisztériuma által az uniós polgárok esetleges kitoloncolása és a kiszolgáltatott polgárok megsegítésére irányuló intézkedések hiánya tekintetében használt nyelvezet miatt; aggodalmát fejezi ki annak kapcsán, hogy az EU 27 tagállamának állampolgárai között vannak olyanok, akik még nem tudták megszerezni tartózkodási jogállásukat az elfogadott eljárások keretében;

12. hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a vegyes nemzetiségű családokból származó gyermekekre, ahol csak a szülők egyike uniós állampolgár; hangsúlyozza, hogy megfelelő jogi mechanizmust kell biztosítani a szülők közötti viták megoldására, például válás esetén, annak érdekében, hogy a tagállami állampolgárokat ne érje megkülönböztetés azáltal, hogy korlátozzák láthatási jogukat;

13. sajnálattal jegyzi meg, hogy az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy a személyek Unió és Egyesült Királyság közötti szabad mozgásának elve az átmeneti időszak után már nem lesz alkalmazandó; kitart amellett, hogy a jövőbeli partnerségnek olyan ambiciózus rendelkezéseket kell tartalmaznia a személyek mozgására vonatkozóan, amelyek a teljes viszonosságon és a tagállamok közötti megkülönböztetésmentességen alapulnak; fontosnak tartja kiemelni, hogy a személyek szabad mozgáshoz való joga együtt jár a másik három szabadsággal; megismétli, hogy az Egyesült Királyság egységes piachoz való hozzáférését attól kell függővé tenni, hogy megfelel-e a személyek szabad mozgása elvének; hangsúlyozza, hogy a határátlépési rendszer nem okozhat adminisztratív terhet vagy pénzügyi akadályt;

14. úgy véli, hogy a mobilitási megállapodásoknak – beleértve a rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes utazást is – az Unió tagállamai közötti megkülönböztetésmentességen és a teljes viszonosságon kell alapulniuk; úgy véli továbbá, hogy ezeknek az egyezményeknek tartalmazniuk kell egyrészt a mobilitási uniós vívmányokat, különösen a munkavállalók tekintetében, másrészt a munkavállalók kiküldetésére és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó szabályokat;

15. emlékeztet, hogy a zökkenőmentes légi-, vasúti, tengeri és közúti közlekedés Egyesült Királyság és EU közötti fenntartása alapvető fontosságú a személy- és áruszállítási, valamint az idegenforgalmi ágazat munkahelyeinek megtartása érdekében; hangsúlyozza, hogy hatékony mechanizmust kell találni az utasok jogainak védelmére a határokon átnyúló közlekedésben, különösen járattörlés vagy -késés esetén, közlekedési eszköztől függetlenül;

16. hangsúlyozza, hogy figyelembe kellene venni az olyan célokból történő beutazás és tartózkodás feltételeinek jobb szabályozását, mint például az üzleti tevékenység, a kutatás, a tanulás, a képzés és az ifjúsági csereprogramok; sajnálja ezért, hogy a brit hatóságok kijelentései szerint az Egyesült Királyság ki szándékozik lépni a mobilitási programokból, mint például az Erasmus+ programból; felkéri a Bizottságot, hogy az uniós és brit polgárok érdekében továbbra is tegye lehetővé az Egyesült Királyság számára az uniós programokban való részvétel lehetőségét cserébe a szükséges pénzügyi kötelezettségvállalásokért;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	30.4.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 0 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alex Agius Saliba, Andris Ameriks, Anna-Michelle Asimakopoulou, Margrete Auken, Jordan Bardella, Alexander Bernhuber, Markus Buchheit, Ryszard Czarnecki, Eleonora Evi, Agnès Evren, Gheorghe Falcă, Emmanouil Fragkos, Mario Furore, Gianna Gancia, Alexis Georgoulis, Peter Jahr, Radan Kanev, Cristina Maestre Martín De Almagro, Dolors Montserrat, Ulrike Müller, Sira Rego, Frédérique Ries, Alfred Sant, Massimiliano Smeriglio, Cristian Terheş, Loránt Vincze, Thomas Waitz, Stefania Zambelli, Tatjana Ždanoka, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Jarosław Duda, Marie-Pierre Vedrenne

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

28	+
ECR	Ryszard Czarnecki, Emmanouil Fragkos, Kosma Złotowski
GUE/NGL	Alexis Georgoulis, Sira Rego
NI	Eleonora Evi, Mario Furore
PPE	Anna‑Michelle Asimakopoulou, Alexander Bernhuber, Jarosław Duda, Agnès Evren, Gheorghe Falcă, Peter Jahr, Radan Kanev, Dolors Montserrat, Loránt Vincze
RENEW	Ulrike Müller, Frédérique Ries, Marie‑Pierre Vedrenne
S-D	Alex Agius Saliba, Andris Ameriks, Cristina Maestre Martín De Almagro, Alfred Sant, Massimiliano Smeriglio, Cristian Terheş
Vers/ALEt	Margrete Auken, Thomas Waitz, Tatjana Ždanoka

 

0	-
-	-

 

4	0
ID	Jordan Bardella, Markus Buchheit, Gianna Gancia, Stefania Zambelli

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG LEVELE

David McAllister

elnök

Külügyi Bizottság

BRÜSSZEL

 

Bernd Lange

elnök

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

BRÜSSZEL

 

Tárgy: Vélemény a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról (2020/2023(INI))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Fejlesztési Bizottság felkérést kapott, hogy nyilvánítson véleményt az Önök bizottságai számára. A bizottság írásbeli eljárás keretében úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

A Fejlesztési Bizottság 2020. április 21-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Ezen az ülésen a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy az állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat.

Tisztelettel,

Tomas Tobé

JAVASLATOK

1. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság továbbra is a világ egyik legnagyobb bilaterális donorja, és rámutat, hogy az EU-nak a partnerség szellemében figyelembe kell vennie az Egyesült Királysággal való együttműködés lehetőségeit; sajnálja, hogy a brexit miatt hiányosságok lesznek az EU átfogó fejlesztési együttműködésében és humanitárius segítségnyújtásában, nemcsak a költségvetés, az emberi erőforrások és a szakértelem tekintetében, hanem a tagjelölt országokkal, a szomszédos országokkal és a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszéd terén is, ugyanakkor meggyőződése, hogy mindkét fél számára előnyös lesz az adományozók folyamatos koordinálása és a közös programozás, és ösztönzi az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételét, tiszteletben tartva valamennyi vonatkozó szabályt, mechanizmust és részvételi feltételt; kéri, hogy a civil társadalmi szervezetek hozzájárulhassanak a jövőbeli együttműködés feltételeinek meghatározásához;

 

2. hangsúlyozza, hogy belső intézkedéseket kell hozni a fent említett hiányosságok kezelésére, és elegendő költségvetést kell biztosítani a többéves pénzügyi keret külső pénzügyi eszközei számára, valamint hogy a meglévő segélyhatékonysági eszközöket arra kell használni, hogy több és jobb eredményt érjenek el a fennmaradó forrásokkal, ugyanakkor – az uniós és nemzetközi szociális, környezetvédelmi és emberi jogi normák tiszteletben tartásával – ösztönözni kell a magánszektorbeli stratégiai beruházásokat a fenntartható fejlődési célok megvalósítása érdekében, javítani kell a láthatóságot és a közös üzenetküldést és törekedni kell az erős uniós véleményre, miközben emlékeztet a 0,7%-os ODA/GNI célkitűzés elérésére irányuló kötelezettségvállalásra és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elve támogatásának fontosságára;

 

3. hangsúlyozza az EU és az Egyesült Királyság központi szerepét a közös kihívásoknak a fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtás révén történő kezelésében, például az alábbiak terén: a migráció kiváltó okai, az éghajlatváltozás, az olyan alapvető jogokat fenyegető veszélyek, mint a vallás és meggyőződés szabadsága és a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok és a vallási közösségek csoportjainak védelme, valamint a konfliktus sújtotta régiókban élő kiszolgáltatott népesség, a fogyatékkal élők, az idősek, a nők és gyermekek, az őslakosok, az LMBTI-személyek, valamint a kiszolgáltatott, hátrányos megkülönböztetésben részesített és marginalizált közösségek képviselői érdekeit és jogait védő csoportok;

 

4. hangsúlyozza az erős partnerség fontosságát, amely középpontba helyezi a jogokon alapuló megközelítést, miközben folyamatos elkötelezettséget és együttműködést biztosít a fenntartható fejlődési célok, az emberi jogok, a szegénység felszámolása és a Párizsi Megállapodás megvalósítása terén; valamint a humanitárius válságokra való összehangolt reagálás és a humanitárius segítségnyújtás alapelveinek szolgálata; a kulcsfontosságú, mind földrajzi, mind tematikus stratégiai területeken folytatott együttműködés komparatív előnyének biztosítása mellett;

 

5. meggyőződése, hogy Cotonoui Megállapodást követő partnerség és az EU–Afrika-stratégia megerősíthető az Egyesült Királysággal való együttműködéssel és az ország erős afrikai, karibi és csendes-óceáni jelenlétére építve; rámutat arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi piacai milyen fontosak a fejlődő országok és különösen az AKCS-országok számára; hangsúlyozza, hogy az EU-nak, az Egyesült Királyságnak és az AKCS-országoknak minden szinten együtt kell működniük a partnerség, a szolidaritás és a kiegészítő jelleg elveivel összhangban; tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormányának azon szándékát, hogy továbbra is nagyvonalú preferenciákat kínáljon a fejlődő országoknak, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje e jövőbeli kereskedelmi megállapodások lehetséges hatását az AKCS-országokkal kötött jelenlegi gazdasági partnerségi megállapodásokra; úgy véli, hogy a közös kereskedelempolitikának – beleértve a jövőbeli kereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezéseit is – a lehető legnagyobb mértékű kereskedelmi folytonosságot kell biztosítania a fejlődő országok számára az EU és az Egyesült Királyság vonatkozásában;

 

6. hangsúlyozza, hogy a brexitet követően fenn kell tartani a fennmaradó tengerentúli országok és területek (TOT-ok) megfelelő szintű támogatását, és felszólít a korábbi egyesült királyságbeli TOT-okkal folytatott, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés fenntartására, különösen a regionális együttműködési programok keretében;

 

7. hangsúlyozza, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia érdekében fontos a jövőbeli EU–Egyesült Királyság együttműködés a kereskedelem folytonosságának megőrzése, az éghajlatváltozás hatásainak kezelése, a halászati ágazat fejlesztése és a fejlődő országok biológiai sokféleségének védelme, valamint a szegénység csökkentése érdekében a magas szintű szociális és környezetvédelmi normák előmozdítása;

 

8. emlékeztet a Közös Halászati Politika pozitív szerepére a halászati ágazat fejlődésében és a halászati erőforrások kezelésében a fejlődő országokban.

 

 

 

 

A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG LEVELE

David McAllister

A Külügyi Bizottság elnöke

Bernd Lange

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnöke

Brüsszel

Tárgy: Hozzájárulás a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségre irányuló ajánlások tárgyában (2020/2023(|INI)

Tisztelt McAllister Úr, tisztelt Lange Úr!

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) úgy döntött, hogy levél formájában véleményt nyújt be a fenti tárgyban.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint felelős bizottságokat, hogy az Európai Parlament júniusi állásfoglalásának előkészítése során vegyék figyelembe az alábbi megfontolásokat és ajánlásokat.

A CONT bizottság nevében hálás lennék, ha gondoskodna arról, hogy a Parlament állásfoglalása figyelembe vegye a CONT fenti pontokkal kapcsolatos álláspontját és megfontolásait.

 

Tisztelettel:

 

 

 

 

Monika Hohlmeier

JAVASLATOK

A. mivel egy erős jövőbeli kapcsolatnak egyértelmű és hatékony rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik mindkét fél számára a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, megfelelő irányítási struktúrán kell alapulnia, ugyanakkor nem adhat módot a EU pénzügyi érdekei védelmének kockáztatására;

B. mivel a brexit hatással lesz az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalakra, az áruk ellátási láncára és a gazdasági szereplőkre (többek között az üzleti partnerekre, beszállítókra, közvetítőkre és fuvarozókra);

C. mivel mind a vámügyi együttműködés, mind a kereskedelmet elősegítő intézkedések létfontosságúak lesznek mindkét fél számára a zökkenőmentes és jogszerű kétoldalú kereskedelem biztosítása, valamint a felek pénzügyi érdekeinek és szabályozási keretének védelme szempontjából;

D. mivel a brexitet követően az Egyesült Királysággal folytatott üzleti tevékenység bonyolultabbá válik a vám- és héaeljárások szempontjából, ugyanis az áruk Unión belüli vagy harmadik országba/harmadik országból történő szállítása változásokat eredményez a vámok, a héa és a jövedéki adó terén;

E. mivel rendkívül fontos megőrizni az egységes uniós piac és a vámunió sértetlenségét, valamint mindazon garanciákat, amelyeket ezek a csalás és a tiltott kereskedelem elleni küzdelem terén biztosítanak;

F. mivel két piac és két külön jogrend fog egyidejűleg létezni, ami működési kockázatokkal járhat; mivel ezzel összefüggésben a brit vámhatóságok az Észak-Írországba belépő termékek tekintetében kétféle eljárást fognak követni: i. a harmadik országokból származó, nem az európai piacra szánt termékek esetében az Egyesült Királyság szabályait és vámtarifáit alkalmazzák, míg ii. valamennyi egyéb, harmadik országokból vagy az Egyesült Királyságból származó, az Unió egységes piacára szánt termék esetében az uniós szabályokat és vámtarifákat, ugyanakkor ellenőrzik is ezeket a termékeket;

G. mivel Észak-Írország tekintetében a brit hatóságok az EU nevében fogják helyben beszedni a héát és a vámot, és azokat továbbítják az EU részére;

H. mivel az általánosabb kohéziós politikai alapok mellett Észak-Írország és Írország határrégiója kiemelt kedvezményezettje volt a határokon átnyúló és a közösségek közötti speciális programoknak, beleértve az észak-írországi PEACE programot is; mivel ezek a programok döntő mértékben járultak hozzá az Észak-Írország és Írország határrégiójában zajló békefolyamathoz és a nagypénteki megállapodás fenntartásához, illetve továbbra is támogatják a közösségek megbékélését;

Pénzügyi irányítási és ellenőrzési keret

1. lényegesnek tartja, hogy a tárgyalások során megfelelő és egyértelmű eljárásokat alakítsanak ki az uniós ellenőrzésre vonatkozóan, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást lehetővé tevő rendelkezésekkel, valamint az Egyesült Királyság elszámoltathatóságát meghatározó rendelkezésekkel együtt;

2. ezért hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani mind az „Uniós programokban való részvétel”, mind a „Horizontális intézkedések és irányítás” tekintetében alkalmazandó elvekre és feltételekre; kiemeli különösen azt, hogy a következő alapelveket egyértelműen rögzíteni kell és meg kell állapodni azokról:

  i. az Egyesült Királyság bizonyos uniós programokban való részvételére    a harmadik országok részvételére irányadó általános feltételeket kell alkalmazni,     amit egyértelműen rögzíteni kell a vonatkozó uniós       programokban és eszközökben;

  ii. gondoskodni kell határozott és szilárd, kötelező erejű rendelkezésekről és     garanciákról az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és     a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tekintetében az EU és az Euratom     azon programjai és   közös vállalkozásai esetében, amelyekben az Egyesült Királyság     részt venne, nevezetesen a finanszírozott programok végrehajtásának ellenőrzését, auditálását és felügyeletét,     valamint a csalás esetén végzett vizsgálatokat     illetően;

3. felszólít a bizottsági szolgálatok, az Európai Számvevőszék, az OLAF és az Európai Ügyészség hozzáférési jogának, valamint az Európai Parlament ellenőrzési jogának biztosítására és tiszteletben tartására; emlékeztet arra, hogy az uniós jog tiszteletben tartását és értelmezését érintő ügyekben az Európai Unió Bíróságát kell illetékes bíróságként elfogadni;

Az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtása

4. megállapítja, hogy a brexitmegállapodás és különösen az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv operatív megoldást nyújt az Ír-szigeten az ellenőrzött határ elkerülésére, ugyanakkor új „egyetértési” mechanizmust hoz létre a vonatkozó uniós jogszabályok hosszú távú észak-írországi alkalmazását illetően, többek között az árukra, a vámokra és a héára vonatkozó szabályozás összehangolását érintő kérdésekben;

5. megjegyzi, hogy Észak-Írország továbbra is igazodni fog az uniós szabályok egy korlátozott köréhez – különösen az árukra vonatkozóan –, és az Uniós Vámkódex alkalmazandó lesz az Észak-Írországba érkező árukra, elkerülendő az Ír-szigeten végzett vámvizsgálatokat és -ellenőrzéseket;

6. hangsúlyozza az egyértelmű jogi szabályok, az átlátható végrehajtás és a hatékony ellenőrzési mechanizmusok fontosságát a héa- és vámcsalások, illetve a potenciálisan nem egyértelmű megoldással való egyéb csalárd visszaélés rendszerszintű kockázatának elkerülése érdekében;

7. figyelmeztet arra, hogy amennyiben az új partnerségen belül nem hoznak létre és nem hajtanak végre egyértelmű és átlátható jogi szabályokat és ellenőrzési mechanizmusokat az EU és az Egyesült Királyság szabályain alapuló kettős vámrendszerrel kapcsolatban, fennáll a kockázat, hogy több lehetőség fog kínálkozni a csalásra, az árucsempészetre, a hamisításra és a vámok elkerülésére;

8. úgy véli továbbá, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az Egyesült Királyság más részein keresztül Észak-Írországba érkező, egyéb harmadik országokból származó, a későbbiekben az Unió egységes piacára bevinni tervezett áruk ellenőrzésére és vizsgálatára;

9. emlékeztet az Európai Parlament állandó és gyakran ismételt azon álláspontjára, hogy fejleszteni kell az illetékes vámhivatalok és -hatóságok személyzetét, és megfelelő, korszerű felszerelést kell biztosítani számukra, ideértve az észak-írországi uniós tisztviselőkre vonatkozó megfelelő intézkedéseket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a brit hatóságok ismételten megtagadták az uniós tisztviselők belfasti állandó irodája megnyitásának engedélyezését;

10. szorgalmazza azon kockázatok alapos értékelését, amelyek a végrehajtás során, különösen a vám- és héacsalás és a tiltott kereskedelem (csempészet) elleni küzdelem kapcsán merülhetnek fel; úgy véli, hogy szükséges olyan kockázati kritériumok használatát betervezni, amelyekkel figyelembe vehetők olyan tényezők, mint az áruk származása és végső rendeltetése, az áruk értékének helyes számszerűsítése és az áruk jellegének (fajtájának) meghatározása, továbbá kellően nagy számú ellenőrzési mintáról kell gondoskodni és azok számát növelni kell a tiltott kereskedelemnek vagy csempészetnek fokozottan kitett áruk esetében; aggódik annak kockázata miatt, hogy nőhet a hamis származási nyilatkozattal ellátott áruk, illetve a nem az egységes piacra szánt termékek EU-ba irányuló illegális behozatala, amely ennélfogva sérti az Unió pénzügyi érdekeit;

Vámügyi együttműködés és kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás

 

11. létfontosságúnak tartja, hogy a tárgyalások során kiemelten kezeljék a vámügyekre, különösen a vámvizsgálatokra és -ellenőrzésekre vonatkozó egyértelmű szabályok meghatározását;

12. mivel a vámeljárások rendkívül összetettek, kéri, hogy a tárgyalások során biztosítsák mind a határozott kötelezettségvállalásokat, mind pedig a nélkülözhetetlen védintézkedéseket a szabályszerű ellenőrzések, valamint a héa és a vámok megfelelő beszedésének garantálása érdekében;

13. úgy véli, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti hatékony vámügyi együttműködésnek olyan megbízható gyakorlati intézkedéseket kell előirányoznia, amelyek egyértelmű jogalappal rendelkeznek az EU és az Egyesült Királyság vámhatóságainak hatékony és átlátható észak-írországi együttműködéséhez;

14. hangsúlyozza, hogy a feleknek a vámügyek és a kereskedelem megkönnyítése terén folytatott hatékony együttműködéséhez fenn kell tartani vámügyi jogszabályaik és gyakorlataik nagyfokú konvergenciáját a hatékony vámellenőrzés és vámkezelés biztosítása, a vámjogszabályok érvényesítése és a felek pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, ideértve a jogtalanul beszedett adók és vámok visszakövetelésének lehetőségét;

15. megemlíti továbbá a felek közötti megerősített közigazgatási együttműködést a héa és a kölcsönös segítségnyújtás terén, többek között az adókkal és vámokkal kapcsolatos követelések behajtása esetében, különösen i. a vámjogszabályokra, valamint a vámellenőrzési eljárások végrehajtására és hatékonyságára vonatkozó információcsere, ii. az ellátási lánc biztonsága és iii. a kockázatértékelés és -kezelés területén;

16. a jövőbeli kereskedelmi megállapodás keretében kéri részletes vámeljárások és különleges intézkedések meghatározását a preferenciális tarifális elbánás kezelésével és a vámmentesség gyakorlati megvalósításával kapcsolatban az Észak-Írországba importált egyes áruk esetében;

17. támogatja, hogy a preferenciális elbánás végrehajtásának és ellenőrzésének részeként, általános gyakorlatként építsenek be időszerű rendelkezéseket a vámügyekben és a kapcsolódó ügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásra vonatkozóan;

18. hangsúlyozza, hogy a vámjogszabályok megsértése elleni küzdelem során mindkét fél gyors és objektív együttműködési és konzultációs rendszerre támaszkodhat, beleértve egy olyan mechanizmust, amelynek révén a preferenciális tarifális elbánást átmenetileg felfüggesztik a hatályos vámjogszabályokat szisztematikusan megsértő áruk vagy kereskedelmi műveletek esetében;

Az uniós kohéziós politika hatása az Egyesült Királyságban és Észak-Írországban

 

19. elismeri, hogy az EU kohéziós politikája jelentős szerepet játszott a béke fenntartásában Észak-Írországban, és elősegítette a közösségek közötti megbékélést;

20. hangsúlyozza a régió számára egy olyan megoldás fontosságát, amely lehetővé teszi, hogy a békeépítéssel kapcsolatos fontos munka folytatódjon;

21. meggyőződése, hogy e régiók békés és virágzó fejlődésének támogatása szempontjából az Egyesült Királyság, Írország és az Európai Unió egészének érdekében állna az észak-írországi PEACE program, valamint az Észak-Írországra, Írországra és Skóciára irányuló INTERREG V-A program közös finanszírozásának folytatása;

22. üdvözli a PEACE IV és az INTERREG finanszírozási programok 2020 utáni lehetséges utódprogramjának kidolgozására irányuló javaslatokat és különösen a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy e programok további finanszírozásban részesüljenek a következő többéves pénzügyi keret összefüggésében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Másolatot kap: LEGI Osztály

 

 

 

 

 

A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG LEVELE

David McAllister

a Külügyi Bizottság elnöke

15E201

 

Bernd Lange

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Elnöke

12G301

 

Tárgy: az EMPL ajánlásai a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra vonatkozóan (2020/2023(INI))

 

Tisztelt Elnök Urak!

 

A fent említett eljárás keretében a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy levél formájában véleményt nyújt be az Önök bizottságai számára.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2020. május 26-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Ezen az ülésen a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy az állásfoglalásukba foglalják bele az alábbi javaslatokat.

Tisztelettel:

Lucia Ďuriš Nicholsonová

 

 

AJÁNLÁSOK

A. mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság) az Európai Unióból (a továbbiakban: EU) és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépése több millió polgárt érint, köztük az Unióban élő, utazó és dolgozó egyesült királysági állampolgárokat, az Egyesült Királyságban élő, utazó és dolgozó uniós polgárokat, valamint uniós polgárnak vagy az Egyesült Királyság állampolgárának nem minősülő személyeket;

B. mivel az olyan harmadik országok, amelyekre nem vonatkoznak a tagállamokkal azonos kötelezettségek, nem rendelkezhetnek a tagokkal azonos jogokkal és előnyökkel sem;

C. mivel 2008 óta az EU harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásainak kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezeteiben munkaügyi normákra vonatkozó rendelkezések is szerepelnek;

D. mivel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló 2019. október 19-i megállapodást és az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) kísérő politikai nyilatkozat az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét olyan ambiciózus, széles körű, mély és rugalmas partnerségként vázolta fel, amely egy átfogó és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodásra épülő kereskedelmi és gazdasági együttműködésre is kiterjed;

E. mivel a kilépésről rendelkező megállapodás 184. cikke úgy rendelkezik, hogy az EU és az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszik arra, jóhiszeműen és a jogrendjük maradéktalan tiszteletben tartása mellett, hogy megtegye a szükséges lépéseket a politikai nyilatkozatban említett jövőbeli kapcsolataikra vonatkozó megállapodások gyors megtárgyalására, és az említett megállapodások megerősítésére és megkötésére szolgáló megfelelő eljárások lefolytatására annak biztosítása érdekében, hogy az említett megállapodások – a lehetséges mértékben – már az átmeneti időszak végétől alkalmazandók legyenek;

F.  mivel az Európai Tanács arra való tekintettel határozta meg a tárgyalásokat illető iránymutatásait, hogy a tárgyalások a leendő viszonyrendszer keretére vonatkozó átfogó közös koncepció kialakítását célozzák meg, amelynek ismertetésére a politikai nyilatkozat szolgált;

G. mivel az EU és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: a Felek) közötti földrajzi közelség, a kölcsönös gazdasági függőség és összekapcsolódás, valamint az Egyesült Királyságban élő EU-polgárok és az EU-ban élő egyesült királysági állampolgárok nagy száma miatt az EU és az Egyesült Királyság közötti tervezett partnerségnek átfogónak kell lennie, szabadkereskedelmi megállapodást is magában kell foglalnia, és szélesebb körű ágazati együttműködésre is ki kell terjednie azokon a területeken, ahol az az Unió és polgárai érdekeit szolgálja;

H. mivel ennek a partnerségnek kiemelt célja egy szabadkereskedelmi megállapodás létrehozása, amely vám-, kvóta- és dömpingmentes kereskedelmet biztosít, és szociális és munkaügyi normákat is érvényesít szilárd kötelezettségvállalásokon keresztül;

I. mivel e kötelezettségvállalásoknak meg kell akadályozniuk a kereskedelmi torzulásokat és a tisztességtelen versenyelőnyöket, így biztosítva a fenntartható és tartós kapcsolatot a Felek között; mivel a tervezett partnerségnek ennek érdekében magas szintű normákon és a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia, biztosítva ezáltal a négy szabadság oszthatatlanságát és a hosszú távon egyenlő versenyfeltételeket;

J.  mivel tekintettel e célra a tervezett partnerségnek közös magas szintű szociális és munkaügyi normákat kell érvényesítenie, valamint ezekkel összhangban olyan magas szintű normákat kell alkalmaznia a jövőben is, amelyek az EU szociális és munkaügyi normáira és jogaira épülnek;

K. mivel a tervezett partnerségnek köteleznie kell a Feleket saját védelmi szintjük folyamatos javítására azzal a céllal, hogy biztosítsák az összhangban lévő, magas szintű szociális és munkaügyi normákat az egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében;

L. mivel a politikai nyilatkozatban az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozóan vállalt kötelezettségek fényében a tervezett partnerség keretei között kiemelten biztosítani kell, hogy a jogszabályok, rendeletek és gyakorlatok által biztosított munkajogi és szociális védelem szintje legalább a következő területek tekintetében ne csökkenjen az Unióban és az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak végén alkalmazandó közös normák által biztosított szint alá: alapvető munkahelyi jogok; munkahelyi egészségvédelem és biztonság, beleértve az elővigyázatosság elvét is; méltányos munkakörülmények és foglalkoztatási normák, valamint a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog vállalati szinten és szerkezetátalakítás; mivel a tervezett partnerségnek emellett védenie kell és elő kell mozdítania a munkavállalók és munkáltatók, valamint szervezeteik és a kormányok között a szociális párbeszédet, továbbá ösztönöznie kell a civil társadalommal folytatott párbeszédet;

M. mivel e tekintetben kulcsfontosságú a munkajogi és szociális védelem jelenlegi és jövőbeli szintjének csökkentését kizáró elv, amelyet az Egyesült Királysággal kötendő új partnerségről szóló megállapodás bizottsági szövegtervezete fogalmazott meg;

N. mivel a tervezett partnerség keretei között biztosítani kell, hogy az Egyesült Királyság megfelelő forrásokkal rendelkező belföldi hatóságok, a munkaügyi ellenőrzések hatékony rendszere, valamint a hatékony közigazgatási és bírósági eljárások révén hatékonyan végrehajtsa kötelezettségvállalásait és az e kötelezettségvállalásokat tükröző jogszabályait, rendeleteit és gyakorlatait;

O.  mivel a mobilitási megállapodásoknak a tagállamok közötti megkülönböztetésmentességen és a teljes viszonosságon kell alapulniuk; mivel a tervezett partnerségnek biztosítania kell ezenkívül a szociális biztonsági rendszerek átfogó és mélyreható összehangolását;

P. mivel a tervezett partnerségnek megfelelő megállapodásokat kell tartalmaznia a vitarendezésre és végrehajtásra vonatkozóan, és ehhez létre kell hoznia egy irányító szervet, amelynek feladata az lesz, hogy irányítsa és felügyelje a tervezett partnerség megvalósulását és működését, valamint elősegítse a vitarendezést; mivel ahol lehetséges, fontos a szociális partnerek bevonása a vitarendezési folyamatba;

R.  mivel az Európai Unió Bíróságának továbbra is kizárólagos döntéshozatali hatáskörrel kell rendelkeznie az uniós jogot illetően;

S. mivel az Egyesült Királyság kormánya törölte az Európai Unióból való kilépésről rendelkező megállapodást törvénybe iktató 2020-as jogszabályából annak elfogadása előtt azon záradékokat, amelyek korlátozott mértékű belső jogi védelmet biztosítottak volna az EU-ból származó munkavállalóknak, ugyanakkor elkötelezte magát ezen rendelkezések újbóli bevezetése mellett egy rövidesen elfogadásra kerülő foglalkoztatási törvény keretein belül; mivel ilyen törvényt ez idáig nem terjesztettek elő;

T. mivel a Covid19-világjárvány hatással volt a tárgyalások folyamatára és menetrendjére;

Általános ajánlások

1. emlékeztet arra, hogy egy nem uniós ország semmilyen körülmények között sem élvezheti ugyanazokat a jogokat vagy előnyöket, mint egy tagállam; rámutat ugyanakkor arra is, hogy az EU és az Egyesült Királyság közös érdeke, hogy a jövőbeli partnerségi megállapodás révén ambiciózus, széles körű és kiegyensúlyozott kapcsolatra törekedjenek; úgy véli, hogy egy ilyen megállapodás csak akkor lehetséges, ha a politikai nyilatkozatban felvázolt egyenlő versenyfeltételeket a különböző normák tekintetében szilárd és végrehajtható kötelezettségvállalások biztosítják; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy semmilyen jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodás nem érintheti hátrányosan semmilyen módon az EU munkavállalóit megillető jogokat és az uniós vívmányok szerinti szociális normákat;

2. üdvözli az Egyesült Királysággal kötendő új partnerségről szóló megállapodás Európai Bizottság által 2020. március 18-án közzétett átfogó szövegtervezetét (a továbbiakban: megállapodástervezet), amely általános összhangban áll a politikai nyilatkozattal, az Európai Bizottság tárgyalási megbízatásával és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról szóló, 2020. február 12-i parlamenti állásfoglalással; mélységesen sajnálja, hogy az Egyesült Királyság megbízatása ezzel szemben kevés részletet tartalmaz; sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban is, hogy bár az Egyesült Királyság több témában is tett a szövegre vonatkozó javaslatokat, de azokat május 19-ig bizalmasan kezelte;

3. határozottan fájlalja, hogy az Egyesült Királyság nem hajlandó munkajogi rendelkezéseket belefoglalni a jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásba a megállapodásban előírt vitarendezési mechanizmusra hivatkozva, ugyanakkor nem pontosítja, hogy mely típusú vitarendezési mechanizmus alkalmazandó e terület esetén; emlékeztet arra, hogy a megállapodás minden elemére vonatkozóan biztosítani kell vitarendezési mechanizmust;

4.  sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság kormánya még nem teljesítette az új foglalkoztatási törvényre vonatkozó kötelezettségvállalását, és sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy tegyen eleget kötelezettségének az átmeneti időszak vége előtt; hangsúlyozza, hogy kiemelt fontosságú az olyan joghézagok elkerülése, amelyek következtében a munkavállalói jogok sem a fennálló uniós jog, sem az Egyesült Királyság foglalkoztatási törvénye alatt nem élveznének védelmet; emlékeztet arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a foglalkoztatási törvényben szereplő szociális és munkaügyi normák nem lehetnek állandó jellegűek, hanem közvetlenül igazodniuk kell az EU szociális és munkaügyi normái terén bevezetett előrelépésekhez;

5.  felhívja a figyelmet e tekintetben a közelmúltban elfogadott uniós jogalkotási aktusokra, amelyek átültetési határideje az átmeneti időszakra esik, mint például a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv átdolgozása, a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv, valamint az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv, és ismételten hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükséges ezen jogalkotási aktusok teljes körű és megfelelő végrehajtása;

6. ösztönzi az Egyesült Királyságot, hogy döntéshozatali szerep nélküli harmadik országbeli megfigyelőként továbbra is vegyen részt a Parlament Foglalkoztatási Bizottságának hatáskörébe tartozó ügynökségekben, amilyen például az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (követve a norvég mintát)[51], mivel ez lehetővé tenné a Felek számára az adatok, a bevált gyakorlatok és a módszerek megosztását; kifejezetten ösztönzi továbbá az Egyesült Királyság együttműködését az Európai Munkaügyi Hatósággal (a 2019/1149 rendelet 17. cikk (6) bekezdése és a 42. cikk értelmében), valamint az igazgatási bizottsággal a 883/2004/EK rendelet értelmében;

7. ismételten kifejezésre juttatja, hogy a politikai nyilatkozat 125. bekezdésével összhangban ösztönözni kell a civil társadalommal folytatott párbeszédet a megállapodás valamennyi szempontjára kiterjedően, különös tekintettel az Egyesült Királyságban élő és dolgozó uniós polgárokat, illetve az Unióban élő és dolgozó egyesült királysági állampolgárokat képviselő szervezetekre (ifjúsági és civil szervezetek, valamint munkavállalói szervezetek);

8. sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság és a tagállamok nem tettek kellő erőfeszítéseket annak érdekében, hogy tájékoztassák a polgárokat az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének hatásairól, és kifejezetten ösztönzi a Feleket célzott tájékoztató kampányok kezdeményezésére és előmozdítására, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás által érintett valamennyi polgár tisztában legyen jogaival és a jogállásukat befolyásoló esetleges változásokkal, beleértve a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó jogszabályok alkalmazását is; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság kilépése által érintett polgárok számítanak az időben biztosított megbízható információkra a jogaikat és a jogállásukat illetően, ezért sürgeti a tagállamokat és az Egyesült Királyságot, hogy helyezzék előtérbe ezt a kérdést;

9. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a területükön élő egyesült királysági állampolgárok jogállásának rendezéséhez szükséges kérelmezési folyamat kidolgozása érdekében, valamint meg kell határozniuk az ezen állampolgárok számára jogbiztonságot nyújtó konstitutív vagy deklarációs aktusok elfogadásának határidejét;

A kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtása

 

10. hangsúlyozza a kilépésről rendelkező megállapodás eredményes végrehajtásának fontosságát, többek között az egységes piac és a vámunió integritásának fenntartására vonatkozóan is; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kapcsolatra vonatkozó megállapodásnak a kilépésről rendelkező megállapodás sérelme nélkül kell alkalmazandónak lennie; hangsúlyozza, hogy az EU-polgárok az Egyesült Királyságban komoly nehézségekkel néznek szembe a letelepedett jogállás megszerzése kapcsán, az előzetes letelepedési engedéllyel rendelkezők jogai pedig korlátozottak az egyesült királysági állampolgárokéhoz képest bizonyos ellátásokhoz való hozzáférés tekintetében;

11. hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás teljes körű végrehajtása és a politikai nyilatkozatban vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása szavakban és tettekben az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerség előfeltétele és alapja; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormányának közleményeiben a kilépésről rendelkező megállapodásban és a politikai nyilatkozatban vállalt kötelezettségeinek teljesítése iránti politikai akarat hiánya tapasztalható; kiemeli, hogy a tárgyalások során elengedhetetlen a Felek közötti bizalom;

12. kiemeli a képesítések és a diplomák kölcsönös elismerésének fontosságát az EU-ban és az Egyesült Királyságban, és hangsúlyozza az erre vonatkozó megfelelő megállapodások szükségességét; emlékeztet az Egyesült Királyság arra irányuló célkitűzésére, hogy javítsa a harmadik országok állampolgárai esetén alkalmazandó elismerési mechanizmust; felhívja a tárgyaló feleket, hogy olyan elismerési mechanizmusokban állapodjanak meg, amelyek fenntartják a jelenlegi normákat, és eközben nem hoznak létre új akadályokat; felhívja a tárgyaló feleket annak biztosítására, hogy a képesítések és diplomák elismertsége ne korlátozódjon a kibocsátó országra, mert az akadályt állítana az Egyesült Királyság olyan állampolgárai elé, akik egyik tagállamból másik tagállamba költöznek;

Egyenlő versenyfeltételek

13.  határozottan kifogásolja, hogy az Egyesült Királyság tárgyalási megbízatása nem tartalmazza az „egyenlő versenyfeltételek” kifejezést; megjegyzi ugyanakkor, hogy az Egyesült Királyság kormánya állítása szerint ténylegesen fenn fogja tartani a legmagasabb szintű munkaügyi és szociális normákat, nem hajlandó azonban annál szigorúbb jogi kötelezettségeket vállalni, mint amelyek az EU és Kanada, Japán vagy Dél-Korea közötti megállapodásokban szerepelnek; emlékeztet azonban arra, hogy az EU más szabadkereskedelmi megállapodásaiban szereplő kötelezettségvállalások nem nyújtanak kellő biztosítékokat az EU és az Egyesült Királyság közötti partnerség esetében, mivel egyetlen másik EU-n kívüli ország sem élvez vám- és kvótamentes hozzáférést az egységes piachoz, továbbá a földrajzi közelség, az EU-ban élő egyesült királysági állampolgárok, illetve az Egyesült Királyságban élő EU-polgárok száma, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem volumene szükségessé teszi az egyenlő versenyfeltételeket biztosító szigorú szabályokat és következésképpen a nagyobb mértékű kötelezettségvállalásokat az EU és Kanada, Japán vagy Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplőknél; e tekintetben el fogja utasítani az EU és más harmadik országok közötti kapcsolatok terén érvényes különböző jogi és kereskedelmi keretekből való „szemezgetést”;

14. ismételten kifejezésre juttatja, hogy az EU, az egységes uniós piac és a vámunió integritásának, valamint a négy szabadság oszthatatlanságának megőrzése érdekében elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a világ legnagyobb egységes piacához való kvóta- és vámmentes hozzáférés szintje arányban álljon a szabályozási konvergencia mértékével, valamint a dinamikus összehangolás céljából a nyílt és tisztességes verseny egyenlő feltételeinek tiszteletben tartása tekintetében tett kötelezettségvállalásokkal; hangsúlyozza, hogy a hatékony alkalmazás, végrehajtás és vitarendezés biztosítása érdekében anyagi jogi szabályok és intézkedések, többek között csökkentést kizáró záradékok és mechanizmusok kombinációjára van szükség; hangsúlyozza, hogy megfelelő panaszkezelési mechanizmust kell biztosítani a polgárok és a nem kormányzati szervezetek számára a munkaügyi normák végrehajtása tekintetében;

15.  nyomatékosan kiemeli a megállapodástervezet egyenlő versenyfeltételekről és fenntarthatóságról szóló (LPFS) címe alatti LPFS.2.27. cikk következő területekre vonatkozó, csökkentést kizáró záradékait: (i) alapvető munkahelyi jogok, (ii) munkahelyi egészségvédelem és biztonság, (iii) méltányos munkakörülmények és foglalkoztatási normák, (iv) tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog vállalati szinten és (v) szerkezetátalakítás; üdvözli az LPFS.2.28. cikk rendelkezéseit, amelyek lefektetik a dinamikus összehangolás alapjait; külön felhívja a figyelmet a Bizottság azon javaslatára, miszerint fel kell ruházni a Partnerségi Tanácsot a kötelezettségvállalások módosításának jogával a fejlődő munkaügyi és szociális normákhoz való alkalmazkodás céljából;

16. emlékeztet arra, hogy a vám- és kvótamentességet megcélzó bármilyen jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásnak ehhez szilárd jogi kötelezettségvállalásokon kell alapulnia, amelyek biztosítják az egyenlő versenyfeltételeket a nyílt és tisztességes versenyhez, és kiterjednek a munkaügyi és szociális normákra is, megakadályozva ezzel a negatív versenyt és a védelem szintjének veszélyeztetése vagy más szabályozási eltérések révén megszerzett tisztességtelen versenyelőnyöket;

17.  ezért teljes mértékben támogatja a megállapodástervezet III. címe (egyenlő versenyfeltételek és fenntarthatóság) alatt, és különösen az 5. szakaszban (munkajogi és szociális védelem) szereplő rendelkezéseket, amelyek összhangban állnak a politikai nyilatkozat rendelkezéseivel;

18.  támogatja az irányítás, együttműködés, nyomon követés és végrehajtás, valamint konfliktusrendezés Bizottság által ismertetett rendszerét, különös tekintettel a munkaügyi ellenőrzésekre, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásokra a jogorvoslatra is kiterjedően, továbbá támogatja a Partnerségi Tanács, illetve az egyenlő versenyfeltételekért és fenntarthatóságért felelős szakbizottság szerepét;

19. üdvözli az európai parlamenti képviselők és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselői együttműködésével létrehozandó parlamenti partnerségi közgyűlésre irányuló javaslatot, amely jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a Partnerségi Tanácstól és ajánlásokat nyújtson be számára; kiemeli emellett, hogy a továbbiakban is szükséges a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtásának és alkalmazásának részletes nyomon követése az Egyesült Királysággal foglalkozó koordinációs csoport által, valamint újra kell gondolni egy uniós szintű vitarendezési rendszer létrehozásának szükségességét;

20. hangsúlyozza, hogy nem fogja a jóváhagyását adni olyan megállapodáshoz, amely az EU jogi kérdéseinek eldöntését illetően közvetlenül vagy közvetetten gyengítheti az Európai Unió Bíróságának a szerepét;

Mobilitás és a szociális biztonsági rendszerek összehangolása

21.  emlékeztet arra, hogy az EU-ban élő egyesült királysági állampolgárok és az Egyesült Királyságban élő EU-polgárok a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében jelenleg a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoznak és azok védelmét élvezik a következő területeken: betegségi ellátás, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátás, rokkantsági ellátás, öregségi ellátás, hátramaradt családtagok ellátása, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén járó ellátás, haláleseti juttatások, munkanélküli ellátás, előnyugdíj, családi ellátás;

22.  emlékeztet annak fontosságára, hogy semmilyen tekintetben ne sérüljenek az érintett személyek meglévő és jövőbeli jogai a szociális biztonság terén; emlékeztet arra, hogy nagy igény van mind az EU, mind az Egyesült Királyság érintett polgárai részéről a jogaik védelmére; felhívja a megállapodásról tárgyaló feleket, hogy a szociális biztonsági rendszerek összehangolása kapcsán mindenképpen helyezzék előtérbe ezen polgárok jogait;

23. megjegyzi, hogy a „XI. cím: A természetes személyek mobilitása” (MOBI) célja, hogy a Felek között mobilitási megállapodásokat hozzon létre a teljes viszonosság és a tagállamok közötti megkülönböztetésmentesség szavatolásával, valamint biztosítsa a Felek szociális biztonsági rendszereinek összehangolását; megjegyzi, hogy a 90 napot nem meghaladó rövid távú tartózkodások céljából előreláthatóan mindkét irányba vízummentes lesz az utazás, azonban a fizetett tevékenység céljából utazó polgárok esetében a Felek kötelezővé tehetik a vízumot; üdvözli a MOBI.5. cikket, amely biztosítja az EU-polgárokra és az egyesült királysági állampolgárokra, illetve adott esetben a családtagjaikra is vonatkozó kölcsönös feltételeket a kutatás, a tanulás, a képzés és az ifjúsági csereprogramok céljából történő beutazás és hosszú távú tartózkodás, valamint az ezzel kapcsolatban őket megillető jogok tekintetében;

24. üdvözli, hogy a MOBI.6. cikk és a megállapodástervezet szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó protokollja előírja a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó jogszabályok folyamatos alkalmazását a szociális biztonság számos területén (pl. betegségi, rokkantsági és öregségi ellátás, valamint a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén járó ellátás); mélységesen sajnálja azonban, hogy nincsenek külön rendelkezések a határon átjáró és a határ menti ingázó munkavállalókat megillető munkanélküli ellátásra vonatkozóan, és ösztönzi ezért a Feleket a határon átjáró és a határ menti ingázó munkavállalók jogainak biztosítása érdekében, hogy vizsgálják meg, milyen rendelkezésekkel biztosítható megfelelően az ilyen munkavállalókat megillető munkanélküli ellátás; felhívja a tárgyaló feleket, hogy biztosítsák minden fejezetben a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó jogszabályok folyamatos alkalmazását;

25. sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban is, hogy a megállapodástervezet MOBI.6. cikke nem kötelezettségként, csupán lehetőségként tartalmazza, hogy a Partnerségi Tanács módosíthatja a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó protokollt;

26. hangsúlyozza a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó dinamikus megállapodás fontosságát, amelynek értelmében az Egyesült Királyságnak át kellene dolgoznia jogszabályait a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó uniós jogalkotási aktusok módosításainak megfelelően (pl. a rövidesen hatályba lépő, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló rendelet esetében); hangsúlyozza, hogy a végleges megállapodásban a személyek mobilitására vonatkozó rendelkezéseknek magukban kell foglalniuk a szociális biztonsági rendszerek összehangolása tekintetében azzal arányban álló szilárd jogokat a politikai nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően;

27. szükségét látja hatékony vitarendezési eljárás alkalmazásának azokban az esetekben, amikor nincs egyetértés az illetékes hatóság kérdésében;

28. kiemeli, hogy a szociális biztonsági rendszerek összehangolása szempontjából elengedhetetlen az EU és az Egyesült Királyság közötti megfelelő adatcsere; ösztönzi ezért az Egyesült Királyságot, hogy vegyen részt a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjében;

29. felhívja a Feleket, hogy állapodjanak meg az Erasmus+ programban való kölcsönös részvétel és a programra irányuló pénzügyi beruházások fenntartására vonatkozó rendelkezésekről a politikai nyilatkozat uniós programokban való részvételre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, különös tekintettel a szakképzés keretében elérhető gyakornoki programokra és a diákok, a tanulószerződéses tanulók és a friss diplomások képzésére; hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszakot követően az EU és az Egyesült Királyság jelentkezőit kellő időben előre kell tájékoztatni a részvételre vonatkozó feltételekről és határidőkről;

Következtetés

30. sajnálatának ad hangot a Felek között a tárgyalások ezen fázisában jelen lévő lényeges eltérések miatt, beleértve a tárgyalandó megállapodás hatókörét és jogi felépítését; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya korlátozott hatókörrel képzeli el a jövőbeli tervezett partnerséget, és felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Királyság javaslatai nem állnak összhangban a politikai nyilatkozatban vállalt kötelezettségeivel; megjegyzi, hogy a jelenlegi Covid19-világjárvány miatt kihívást jelent a tárgyalások lebonyolítása és lezárása; felhívja az Egyesült Királyságot, hogy az EU-val hatékonyan és konstruktívan együttműködve tegyen azért, hogy az átmeneti időszak vége előtt létrejöhessen egy olyan partnerségi megállapodás, amely biztosítja az ambiciózus, széles körű és kiegyensúlyozott kapcsolatot és az egyenlő versenyfeltételeket a politikai nyilatkozatban vállalt valamennyi kötelezettséggel összhangban.

 

 

A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG LEVELE

David McAllister

Elnök

Külügyi Bizottság

Bernd Lange

Elnök

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról (2020/2023(INI))

Tisztelt Elnök Urak!

A fent említett eljárás keretében a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság azt a feladatot kapta, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság számára. 2020. március 11-i ülésén a bizottság úgy határozott, hogy levél formájában nyilvánít véleményt.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2020. május 4-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Ezen az ülésen a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy az állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi javaslatokat.

Tisztelettel:

Pascal Canfin

 

JAVASLATOK

Általános megjegyzések a környezetről, a közegészségügyről és az élelmiszer-biztonságról

1. újfent megerősíti, hogy határozott szándéka, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsa ki az Egyesült Királysággal; hangsúlyozza azonban, hogy nem helyénvaló minden áron megállapodást kötni az Egyesült Királysággal; megismétli, hogy egy tág és ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodást támogatna a behozatalra és a kivitelre vonatkozó korlátozások nélkül, nulla vámtarifák és nulla kontingensek mellett, de csak akkor, ha az Egyesült Királyság elkötelezettséget vállal a „nulla dömping” mellett; különösen hangsúlyozza, hogy a tervezett partnerség alapvető elemét kell alkotnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, a biológiai sokféleség csökkenése megállításának és visszafordításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának, a környezetnek és a jelentős egészségügyi kérdéseknek;

2. határozott meggyőződése, hogy az Egyesült Királysággal elért bármely megállapodást teljes mértékben a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartásának feltételéhez kell kötni; megállapítja, hogy a Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében kötelezettséget vállalt arra, hogy a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartását minden jövőbeli átfogó kereskedelmi megállapodás alapvető elemévé teszi; úgy véli továbbá, hogy a két félnek nemcsak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét, hanem az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, a Biológiai Sokféleség Egyezményt és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményt is be kell tartania; hangsúlyozza, hogy e nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásának kötelezőnek és végrehajthatónak kell lennie;

3. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a készültségi és vészhelyzeti intézkedéseket jóval az átmeneti időszak vége előtt felgyorsítsák, különösen abban az esetben, ha a tárgyalások során patthelyzet alakul ki; hangsúlyozza, hogy megfelelően finanszírozni kell a készültségi intézkedéseket, és elsőbbséget kell biztosítani a készültség és vészhelyzet egészségügyi és biztonsági szempontjainak, különös tekintettel a gyógyszerekre és az orvosi műszerekre;

Egyenlő versenyfeltételek és fenntarthatóság

4. megállapítja, hogy az európai zöld megállapodás emelni fogja az EU éghajlati és környezeti törekvéseinek szintjét, és ennek következtében ki fogják igazítani a szakpolitikai eszközöket; úgy véli, hogy ez eltéréshez vezethet az EU és az Egyesült Királyság gazdaságai között; úgy véli, hogy a két félnek prioritásként növelnie kell éghajlat- és környezetvédelmi szintjeit; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli védelmi szintekre vonatkozó úgynevezett „kilincszáradék” nem elegendő, mivel nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket és nem ösztönzi a törekvések szintjének emelését, és úgy véli, hogy ha valamely fél emeli éghajlat- vagy környezetvédelmi szintjét, a másik félnek biztosítania kell, hogy szabványai és célértékei az éghajlat- és környezetvédelem legalább egyenértékű szintjét biztosítsák; hangsúlyozza, hogy a természet és a biológiai sokféleség madárvédelmi irányelv[52] és élőhelyvédelmi irányelv[53] útján megvalósuló védelme az egyenlő versenyfeltételek lényeges eleme, és létfontosságú az éghajlatváltozás mérsékléséhez;

5. úgy véli, hogy az arra vonatkozó parlamenti szavazás előtt, hogy a Parlament jóváhagyását adja-e az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti új partnerségről szóló megállapodáshoz, az Egyesült Királyságnak olyan működőképes rendszerrel kell rendelkeznie, amely egy erőforrásokkal megfelelően ellátott független szerv révén biztosítja az Egyesült Királyság jogszabályai és gyakorlatai belföldi végrehajtásának eredményes nyomon követését; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a független szervnek jogában álljon többek között a kormány ellen is illetékes bíróság vagy törvényszék előtt, megfelelő bírósági eljárás keretében keresetet indítani azzal a céllal, hogy megfelelő jogorvoslatot, ezen belül szankciókat kérjen;

6. kiemeli, hogy a Bizottság által az Egyesült Királyság ellen a környezet, többek között a levegő- és vízminőség területén indított múltbeli és folyamatban lévő jogsértési ügyek nagy száma felhívja a figyelmet arra, hogy e területen fennáll a visszalépés kockázata; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság közigazgatási és bírósági eljárásokat állapítson meg, hogy lehetővé tegye a hatóságok és az egyének számára, hogy kellő időben keresetet indítsanak a környezeti jog megsértése esetén, valamint hogy jogorvoslatot, többek között ideiglenes intézkedéseket határozzon meg, biztosítva ezzel, hogy a szankciók eredményesek, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, továbbá tényleges elrettentő hatással bírjanak;

7. támogatja az együttműködés, nyomon követés és végrehajtás, valamint konfliktusrendezés Bizottság által ismertetett rendszerét, valamint a partnerségi tanács szerepét; kiemeli annak szükségességét, hogy uniós szinten egy olyan ellenőrzési rendszert hozzanak létre, amely lehetővé teszi a Parlament és a Tanács számára egy vitarendezési rendszer Bizottságon keresztüli aktiválásában, amennyiben az Egyesült Királyság megítélésük szerint sérti a megállapodást; hangsúlyozza, hogy a vitarendezési rendszernek fokozatos szankciókat, valamint jogorvoslatokat kell meghatároznia arra az esetre, ha valamely félről megállapítást nyer, hogy sérti a megállapodást; hangsúlyozza, hogy nem fogja a jóváhagyását adni olyan megállapodáshoz, amely az uniós jog kérdéseit illetően közvetlenül vagy közvetetten gyengítheti az Európai Unió Bíróságának a szerepét;

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem

8. hangsúlyozza az éghajlatváltozás elleni küzdelem fenntartásának a fontosságát a megállapodás „Egyenlő versenyfeltételek és fenntarthatóság” című fejezetében;

9. úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak teljes mértékben igazodnia kell az EU jelenlegi és jövőbeli éghajlat-politikai keretéhez, beleértve a módosított 2030-as célértékeket, a 2040-es célértékeket és az éghajlat-semlegesség 2050-ig való eléréséig vezető pályákat, valamint a Párizsi Megállapodás alapján tett kötelezettségvállalásokat;

10. ami a 2030-as célértékeket illeti, aggodalmának ad hangot az Egyesült Királyság nemzeti energia- és klímatervének (NEKT) tervezetében foglalt elemekkel kapcsolatban, amelyek a Bizottság értékelése szerint azt jelzik, hogy az Egyesült Királyság energia- és éghajlat-politikájának fő motorjai a szén-dioxid-költségvetések, és amelyek nem teszik világossá, hogy a meglévő és a tervezett politikák, amelyek csak a közlekedés és az épületek ágazatát fedik le, elegendőek-e a közös kötelezettségvállalási rendelet[54] céljának eléréséhez és a LULUCF-rendelet[55] negatív egyenleg tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, amely előírja, hogy az elszámolt kibocsátások nem haladhatják meg az elszámolt elnyeléseket; felhívja az Egyesült Királyságot, hogy nyújtsa be végleges NEKT-jét, amely 2019 végén volt esedékes;

11. úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak legalább olyan hatályú és eredményességű szén-dioxid-árazási rendszert kell megvalósítania, mint amelyet az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) biztosít, és az átmeneti időszak végére ugyanazon elveket kell alkalmaznia a külső jóváírások felhasználása tekintetében; úgy véli továbbá, hogy amennyiben az Egyesült Királyság azt kéri, hogy saját kibocsátáskereskedelmi rendszerét kapcsolják össze az EU ETS-sel, e kérés mérlegelését illetően a következő két feltételt kell alkalmazni: az egyesült királysági kibocsátáskereskedelmi rendszer nem áshatja alá az EU ETS integritását, különösen a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, és annak tükröznie kell az EU ETS hatályának és eredményességének folyamatos növekedését;

12. kiemeli annak fontosságát, hogy a két fél a dekarbonizáció 2050-ig való elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásának teljesítése felé vezető szükséges lépésként növelje 2030-as célértékeit; hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-árazási rendszert már azt megelőzően meg kell határozni és be kell vezetni, hogy a Parlamentben sor kerülne az arra vonatkozó szavazásra, hogy jóváhagyják-e a megállapodás tervezetét; hangsúlyozza, hogy egy, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra van szükség az EU éghajlati törekvéseinek megvalósítását és annak biztosítását célzó tágabb stratégia részeként, hogy a harmadik országok is hozzájáruljanak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez;

13. felhívja az Egyesült Királyságot, hogy a továbbiakban is működjön közre a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerének (CORSIA) megerősítésére és annak biztosítására irányuló munkában, hogy a légi közlekedési ágazat és a tengeri és közúti közlekedési ágazat az Egyesült Királyságban és világszerte fokozza a kibocsátások csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit, valamint hogy csatlakozzon a tengeri ágazatban a szén-dioxid-árazási rendszer létrehozása és végrehajtása érdekében tett uniós erőfeszítésekhez;

14. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közötti bármely kapcsolatnak többek között attól kell függnie, hogy az Egyesült Királyság igazodik-e a jelenlegi és jövőbeli uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez, hogy az Egyesült Királyság betartja-e a fenntartható beruházások előmozdítását célzó keretet létrehozó rendeletet, valamint az EBB új, ambiciózus éghajlat-politikai stratégiáját és energiahitel-nyújtási politikáját;

Környezetvédelem

15. egyetért azzal, hogy a feleknek biztosítaniuk kell, hogy a környezetvédelem törvények, szabályok és gyakorlatok által biztosított szintje ne csökkenjen az EU-ban és az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak végén alkalmazandó közös szabványok és célértékek által biztosított szint alá az e területre vonatkozó teljes környezetvédelmi joganyagban meghatározott környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban; hangsúlyozza a következő elvek maradéktalan tiszteletben tartásának fontosságát: az elővigyázatosság elve, a megelőzés elve, azon elv, amely szerint a környezeti károkat elsődlegesen a szennyező forrásnál kell orvosolni, valamint „a szennyező fizet” elv; mindkét felet felhívja, hogy vállaljon kötelezettséget annak biztosítására, hogy kereskedelem- és beruházási politikái ne gátolják a fenntartható fejlődés megvalósítását;

16. hangsúlyozza, hogy nemzeti, uniós és nemzetközi szintű intézkedések révén mindkét félnek gondoskodnia kell a globális biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására vonatkozó kötelezettségéről, valamint a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezményben részes felek következő konferenciáján (COP15) egy globális, jogilag kötelező erővel bíró, olyan megállapodásra vonatkozó kötelezettségéről, amely a Párizsi Megállapodás 1,5ºC-os céljával egyenértékű, biológiai sokféleségre vonatkozó célt tartalmaz; hangsúlyozza ezenfelül, hogy szükség van az egyéb nemzetközi megállapodások, mint például a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalásra is;

17. hangsúlyozza a szárazföldi és a tengeri ökoszisztémák védelmének és helyreállításának fontosságát; emlékeztet arra, hogy a legnagyobb kölcsönös haszon az összes közös ökoszisztéma védelmével és helyreállításával érhető el;

18. tekintve, hogy az Egyesült Királyság nem tartotta be az uniós levegőminőségi jogszabályokat, és nem sikerült elérnie a természetes felszíni víztestek „jó” állapotát, valamint tekintve a nitrátszennyezéssel kapcsolatos, súlyos, folyamatban lévő problémákat, hangsúlyozza, hogy a közös szabványok és célértékek elfogadásán túlmenően fontos biztosítani a levegő és vízminőség megfelelő megfigyelését és értékelését is; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság végrehajtsa és érvényesítse a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv keretében vállalt kibocsátási határértékeket és egyéb rendelkezéseket[56], valamint hogy dinamikusan igazodjon az ipari kibocsátásokról szóló irányelvhez[57], többek között az elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumok frissítéseihez;

Közegészségügy és árukereskedelem

19. hangsúlyozza, hogy amennyiben az Egyesült Királyság szerepelni kíván azoknak az országoknak a jegyzékében, amelyek állategészségügyi és növényegészségügyi (SPS) intézkedések hatálya alá tartozó árukat exportálhatnak az EU-ba, maradéktalanul meg kell felelnie az ezen árukra vonatkozó uniós követelményeknek, beleértve a termelési folyamatokkal kapcsolatos követelményeket is; hangsúlyozza ezen túlmenően, hogy maradéktalanul tiszteletben kell tartani különösen az élelmiszertermékekre vonatkozó származási szabályokat, és az uniós követelmények megkerülésének megakadályozása érdekében világos szabályokat kell meghatározni az élelmiszertermékek egyesült királysági átalakításával kapcsolatban, különösen az Egyesült Királyság és más országok közötti lehetséges szabadkereskedelmi megállapodásokkal összefüggésben; úgy véli továbbá, hogy az emberi, állati és növényi egészség védelme érdekében a felek által alkalmazott állategészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseknek kockázatértékeléseken kell alapulniuk, az elővigyázatosság elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

20. kiemeli, hogy az antimikrobiális rezisztencia súlyos határokon átnyúló veszélyt jelent az emberi és az állati egészségre nézve; hangsúlyozza, hogy emiatt mindkét félnek törekednie kell arra, hogy csökkentse az állattenyésztésben az antibiotikumok használatát, valamint továbbra is tiltsa azok növekedésserkentőként való felhasználását, és visszaszorítsa a helytelen vagy szükségtelen humán felhasználást;

21. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mindkét fél fenntartsa az élelmiszer-biztonság, az állati és növényi egészség legmagasabb színvonalát, és e területeken jó minőségű ellenőrzési szolgáltatásokat tartson fenn, valamint hangsúlyozza, hogy a fenntartható élelmiszer-előállítási módszerek és élelmiszeripari rendszerek, ezen belül a halászati gazdálkodás tudományos és ökoszisztéma alapú megközelítésén alapuló fenntartható halászat és akvakultúra előmozdítása céljából együtt kell működni a másik félnél azonos feladatot ellátó partnerekkel; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak igazodnia kell majd a géntechnológiával módosított szervezetekre és a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályokhoz; úgy véli, hogy a feleknek törekedniük kell a peszticidek használatának és kockázatainak csökkentésére;

22. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megelőzzék a gyógyszerek és az orvostechnikai eszköz hiányát;  sürgeti a nemzeti hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy gondoskodjanak arról, hogy az átmeneti időszak végéig lezáruljon a nemzeti eljárás keretében engedélyezett gyógyszerkészítmények újbóli elosztása; felhívja különösen a gyártókat , hogy gondoskodjanak arról, hogy a tételvizsgálati létesítményeket az átmeneti időszak végéig áthelyezzék, és így az Egyesült Királyságból importált gyógyszereket késedelem nélkül fel lehessen szabadítani;

23. az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) korábbi egyesült királysági irodáit illetően aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EMA-nak mint uniós közegészségügyi ügynökségnek egy harmadik országban lévő kereskedelmi ingatlant kell majd kezelnie, és 2039-ig felelős lesz a bérleti díj fizetéséért; kéri, hogy találjanak megoldást arra, hogy az EMA mentesülhessen a korábbi irodáival kapcsolatos szerződéses és pénzügyi felelősségei alól; úgy véli, hogy észszerű hosszú távú megoldást jelenthetne, ha az EMA bérbeadóval, azaz a Canary Wharf Ltd.-vel szembeni szerződéses pozícióját az Egyesült Királyság kormánya venné át;

24. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság a továbbiakban is dinamikusan igazodjon a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközökre és a vegyi anyagok biztonságára vonatkozó jogszabályokhoz, gondolva az endokrin károsító vegyi anyagokra és különösen a REACH-rendeletre, hogy az Egyesült Királyság vállalatai a továbbiakban is hozzáférjenek az egységes piachoz; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság vállalataira még a dinamikus igazodás esetén is ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznának, mint amelyek az Európai Gazdasági Térségen kívüli nem uniós vállalatokra alkalmazandók;

25. kiemeli, hogy számos egészségügyi kockázati tényező, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen táplálkozás is jelentős szerepet játszik a nem fertőző megbetegedések kialakulásában, és hogy számos ilyen betegségek Európa-szerte elterjedt; ezért összehangolt fellépést kér e betegségek elterjedtségének és az egészségre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében, olyan határokon átnyúló tényezők figyelembevételével, mint a reklámozás, a marketing és a termékek jogszerű és illegális kereskedelme, továbbá a szakpolitikák összehangolt kialakítását kéri a közegészségügyi standardok emelése során, így például a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések erősítését, valamint az élelmiszerek és italok címkézésének robusztusabb megközelítését kéri; rámutat arra, hogy az együttműködés alapvető, tekintettel arra, hogy e termékekkel az országok között rendszeresen kereskednek; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell felelnie e területen az uniós intézkedéseknek ahhoz, hogy szabadon kereskedhessen az egységes piacon;

Tematikus együttműködés

26. emlékeztet arra, hogy az egészséget érintő súlyos fenyegetések – így például a fertőző betegségek kitörése, pandémia vagy környezeti tényezők miatti veszélyek – nem ismernek határokat; ezért kéri mindkét felet, hogy működjön hosszú távon együtt az egészség biztonságát érintő megállapított és újonnan megjelenő veszélyek megelőzése, feltárása, az ezekre való felkészülés és válaszadás érdekében; e tekintetben kéri az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés folytatását a COVID-19 pandémia elleni eredményes küzdelem érdekében, különösen Írország szigetén, ahol ez a szárazföldi határ miatt még inkább létfontosságú; alapvetőnek tartja, hogy az Egyesült Királyság és az EU összehangolt, egész Európára kiterjedő megközelítést tartsanak fel olyan területeken, mint a vészhelyzetekre való felkészültség, a kockázatértékelés, -kezelés és kommunikáció, valamint az új antibiotikumok és oltóanyagok, továbbá egyéb gyógyszerek fejlesztése; úgy véli, hogy ha a felek valamelyike nem hoz megfelelő intézkedéseket egy egészségügyi fenyegetés kezelése érdekében, a másik fél egyoldalú intézkedéseket vezethet be a lakosság egészségének védelmében;

27. különösen sürgeti célzott intézkedések meghozatalát annak biztosítása érdekében, hogy a betegek folyamatosan és gyorsan hozzáférjenek a biztonságos gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz, ideértve a radioizotópokkal való biztonságos és folyamatos ellátást is; úgy véli, hogy a betegbiztonság biztosítása érdekében az EU-nak és az Egyesült Királyságnak törekednie kell a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére, hogy biztosított legyen az egészségügyi szakemberek mobilitása;

28. támogatja az Egyesült Királyság döntéshozatali szerep nélküli harmadik országbeli megfigyelőként továbbra is részt vegyen olyan, szabályozási szereppel nem rendelkező ügynökségekben, mint például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, mivel ez mindkét fél számára lehetővé teheti a bevált gyakorlatok és módszerek megosztását; mindkét felet ösztönzi továbbá, hogy az információk, bevált gyakorlatok és tudományos ismeretek kicserélése érdekében mérlegeljék együttműködési megállapodások létrehozását a szabályozási társügynökségekkel, így például az Európai Vegyianyag-ügynökséggel;

Írország/Észak-Írország

29. hangsúlyozza a kilépésről rendelkező megállapodás eredményes végrehajtásának fontosságát, többek között az egységes piac és a vámunió integritásának fenntartására vonatkozóan is; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kapcsolatra vonatkozó megállapodásnak a kilépésről rendelkező megállapodás és az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv sérelme nélkül kell alkalmazandónak lennie; hangsúlyozza a jegyzőkönyv megbízható alkalmazásának fontosságát a sziget egészét egyesítő gazdaság és a nagypénteki megállapodás valamennyi vetületében történő megőrzése és az egységes piac integritásának megóvása érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós Vámkódex Észak-Írország általi folytatódó alkalmazására és az egységes piac vonatkozó szabályaihoz való igazodásra nemcsak ahhoz van szükség, hogy elkerülhető legyen Írország szigetén a „kemény” határ, hanem Írország szigetén a környezet és a biológiai sokféleség védelméhez és az uniós polgárok egészségének és biztonságának az uniós szabályokkal összhangban lévő védelméhez is;

 

 

 

AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE

David McAllister

Elnök

Külügyi Bizottság

BRÜSSZEL

 

Bernd Lange

Elnök

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

BRÜSSZEL

 

Tárgy: Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleménye a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról (2020/2023(INI)

Tisztelt Elnök Urak!

A fent említett eljárás keretében az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság azt a feladatot kapta, hogy nyilvánítson véleményt a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság számára. 2020. február 18-i ülésén az ITRE bizottság koordinátorai úgy határoztak, hogy levél formájában küldenek véleményt, és ugyanezen a napon a bizottság elnökeként engem jelöltek ki a vélemény előadójának.

Az EU–Egyesült Királyság közötti kapcsolatrendszerrel foglalkozó munkacsoporttal folytatott 2020. május 7-i zárt ülésen az ITRE bizottság koordinátorai megtárgyalták az ügyet és úgy határoztak, hogy felkérik a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi javaslatokat.

Üdvözlettel :

Cristian-Silviu BUŞOI

 

JAVASLATOK

 

1. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU és az Egyesült Királyság tárgyalási megbízása egy új partnerség nagyon eltérő formáit irányozza elő, és hogy a tárgyalások eddig nem tudták megfelelően csökkenteni a szakadékot; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy rövid idő áll rendelkezésre a megállapodás elérésére, és hogy a jelenlegi Covid19-válság tovább nehezítette e törekvést;

 

2. elvárja, hogy a versenyképesség, a magas szintű szociális és fenntarthatósági normák, valamint a polgárok és a munkavállalók jogainak jövőbeli megőrzése érdekében a megállapodás valamennyi szakpolitikai területen biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket, a viszonosságot, a visszalépés tilalmát és a bírósági felügyeletet; emlékeztet arra, hogy mindkét fél elkötelezte magát a Párizsi Megállapodás fenntartása mellett;

 

3. úgy véli, hogy a megállapodásnak meg kell határoznia az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételének általános elveit és feltételeit, biztosítva a méltányos egyensúlyt az uniós programokban részt vevő nem uniós ország hozzájárulásai és juttatásai tekintetében; hangsúlyozza, hogy ezekre az általános elvekre a megfelelő eszközökben meghatározott feltételeknek kell vonatkozniuk;

 

4. hangsúlyozza azonban, hogy a többéves pénzügyi keret programjainak következő generációját a lehető leghamarabb le kell zárni annak érdekében, hogy azok 2021 januárjában gyorsan megkezdődhessenek; kitart amellett, hogy a jogalkotási megállapodások megkötését nem szabad késleltetni az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások lassú előrehaladása miatt;

 

5. hangsúlyozza, hogy a programokban való részvételt össze kell kapcsolni a kapcsolódó szakpolitikákkal, például az éghajlat- vagy kiberpolitikákkal; kiemeli továbbá, hogy a Horizont Európa vagy az Erasmus+ programban való részvétel megköveteli a személyek szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok betartását;

 

6. hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság megmutatta, hogy létfontosságú az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos együttműködés a kutatás és az innováció terén, és ezért elvárja, hogy a megállapodás általános feltételeket állapítson meg az Egyesült Királyság kutatási és innovációs keretprogramokban való részvételére vonatkozóan anélkül, hogy olyan egyedi megállapodásokat hozna létre, amelyek más nem uniós országok számára nem állnak rendelkezésre; elvárja továbbá, hogy foglalkozzanak az Egyesült Királyságnak a Horizont 2020 keretében 2024-ig megvalósítandó európai kutatási és innovációs partnerségekben való részvételének módozataival; emlékeztet arra az elvre, hogy egyetlen nem uniós ország sem juthat a hozzájárulásához képest több pénzügyi előnyhöz;

 

7. hangsúlyozza, hogy az Ír-szigeten az egységes villamosenergia-piac folytonosságának biztosítása érdekében az Egyesült Királyság kilépését követően Észak-Írországban folytatni kell az uniós energiaügyi vívmányok alkalmazását;

 

8. azon a véleményen van, hogy közös szabályokat kell biztosítani a tengeri megújuló energiára és a csővezeték-infrastruktúrára vonatkozóan, amelyek tekintetében az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodások révén partner lehet;

 

9. elvárja, hogy megállapodás szülessen az Egyesült Királyságnak az Euratomhoz és az ITER-projekthez fűződő kapcsolatáról, valamint a kilépésnek az eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásáról; elvárja továbbá, hogy az Egyesült Királyság megfeleljen a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági, védelmi és sugárvédelmi előírásoknak;

 

10. úgy véli, hogy egy, az energiaügyi együttműködésről szóló megállapodás, amely a jövőbeli kapcsolatokról szóló átfogó megállapodással összhangban lenne, valamint szilárd kormányzáson és egyenlő versenyfeltételeken alapulna, mindkét fél kölcsönös érdekét szolgálná;

 

11. úgy véli, hogy az Egyesült Királyság továbbra is valódi ipari partner lehet a stratégiailag fontos ágazatokban, és elvárja, hogy a megállapodás különleges támogatást biztosítson a kkv-k számára, hogy azok teljes mértékben kihasználhassák a jövőbeli partnerséget; hangsúlyozza továbbá, hogy stabil, megbízható és fenntartható értékláncokra van szükség, különösen, de nem kizárólag a gyógyszerek esetében; hangsúlyozza azonban, hogy meg kell őrizni az egyenlő versenyfeltételeket és az Európai Unió stratégiai autonómiáját, különösen a kulcsfontosságú iparágak tekintetében;

 

12. azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyság továbbra is fontos partner lehet az EU űrpolitikájában, hangsúlyozza, hogy a tárgyalások során foglalkozni kell az Egyesült Királyság uniós űrprogramhoz való jövőbeli hozzáférésével, ugyanakkor meg kell őrizni az Unió érdekeit, és összhangot kell teremteni a nem uniós országok uniós űrprogramban való részvételére alkalmazandó jogi kerettel;

 

13. hangsúlyozza, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság számára előnyös a biztonság és a védelem területén folytatott együttműködés, amelynek – amennyiben az Európai Védelmi Alap vagy lehetséges jövőbeli kezdeményezések keretében folytatódik – a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó átfogó megállapodás elvein kell alapulnia;

 

14. arra számít, hogy az Egyesült Királyság folytatni tudja a nemzeti hatóságokkal a kiberbiztonság területén kialakított együttműködést és információcserét; felkéri az Egyesült Királyságot, hogy aktívan járuljon hozzá az európai kiberreziliencia növelésére irányuló uniós erőfeszítésekhez;

 

15. elvárja, hogy megállapodás szülessen arról, hogy az Egyesült Királyság részt vesz a Digitális Európa programban, és elvárja, hogy az EU és az Egyesült Királyság között fejlett együttműködés jöjjön létre a mesterséges intelligencia területén; úgy véli továbbá, hogy mindkét fél számára előnyös lenne, ha törekednének arra, hogy az Egyesült Királyság szabályozása össze legyen hangolva az Unió jövőbeli közös európai adattere és a mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli szabályozási intézkedések tekintetében;

 

16. úgy véli, hogy az uniós polgárok érdeke, hogy az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazza a barangolásról szóló rendeletet, ami meg fogja könnyíteni a személyek határokon átnyúló mozgását is az Ír-szigeten; megállapodás hiányában azonban arra kérné a szolgáltatókat, hogy mind uniós, mind egyesült királyságbeli ügyfeleik számára biztosítsanak azonos feltételeket.

 

 

 

A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG LEVELE

Antonio Tajani

Elnök

Alkotmányügyi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2019/0194); COM(2018/0841); COM(2018/0834); COM(2018/0833) – C9-0148/2019 – 2018/0427(NLE))

Tisztelt Tajani Úr!

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2020. január 22-i ülésén megvizsgálta a kérdést. Az ülésen[58] bizottságunk egyhangúlag úgy határozott, hogy felkéri az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy ajánlásába foglalja bele az alábbi módosításokat.

Kérem, Elnök Asszony, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

(aláírás) Norbert Lins

JAVASLATOK

Az AGRI bizottság a brexit uniós mezőgazdaságra gyakorolt hatásával, valamint a kilépésről rendelkező megállapodásban és a politikai nyilatkozatban javasolt megoldásokkal kapcsolatban az alábbi lényeges pontokat kívánja kiemelni.

 

1. kizárólag az agrárpolitikai szempontokat figyelembe véve úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság kilépése nem vet fel leküzdhetetlen problémákat, mivel a KAP mechanizmusainak és kifizetéseinek Egyesült Királyságra vonatkozó alkalmazása viszonylag könnyen megszüntethető. E tekintetben könnyebbséget jelenhet, hogy a kilépésről rendelkező megállapodásban előirányzott átmeneti időszak vége egybeesik a jelenlegi többéves pénzügyi keret (2014–2020) végével;

 

2. fel szeretnénk azonban hívni a figyelmet arra, hogy az átmeneti időszak esetleges meghosszabbítását a megállapodás 132. cikkében előírtak szerint megfelelő finanszírozási rendelkezéseknek, valamint az ezen időszak végén szabályosan rendezett elszámolásoknak kell kísérniük, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság 2021-től a többéves pénzügyi keret tekintetében harmadik országnak minősül;

 

3. az EU-ból származó mezőgazdasági, élelmiszer- vagy italtermékekre bejegyzett számos (több mint 3000) földrajzi jelzés egyesült királyságbeli folytatólagos oltalma komoly aggodalommal töltötte el az AGRI bizottságot a megállapodásról folytatott tárgyalások során. Ezzel összefüggésben a bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy a jelenlegi szöveg szavatolja az uniós földrajzi jelzések oltalmát Észak-Írországban, valamint az átmeneti időszak végéig jóváhagyott uniós földrajzi jelzések oltalmát az Egyesült Királyság más területein;

 

4. hangsúlyozni kívánjuk annak fontosságát, hogy ezt az oltalmat a jövőbeli kapcsolatokat szabályozó megállapodások keretében is fenn kell tartani. Ezen túlmenően e szabályoknak nem pusztán a meglévő uniós földrajzi jelzésekre kell kiterjedniük, hanem véleményünk szerint kétoldalú együttműködési mechanizmusokat is tartalmazniuk kell az átmeneti időszakot követően jóváhagyott új földrajzi jelzések Egyesült Királyság és EU-27 közötti kölcsönös elismerése, továbbá annak érdekében, ha adott esetben az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv alkalmazása a 18. cikke értelmében megszűnik;

 

5. teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy Írország és Észak-Írország kérdése a mezőgazdasági ágazaton messze túlmutató hatásokkal jár. Tekintettel azonban a vámjellegű és nem vámjellegű akadályok mezőgazdaságon belüli jelentőségére, az írországi és észak-írországi mezőgazdasági piacok nagymértékben integrált és egymástól függő jellegére, továbbá az élő állatok, a késztermékek és a további feldolgozást igénylő termékek folyamatos határforgalmára, e kérdés körültekintő kezelése különösen fontos ezen ágazat számára. Ezzel összefüggésben az AGRI bizottság üdvözli, hogy – amennyiben az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 18. cikkében említett demokratikus hozzájárulást megadják – az Ír-szigeten fennmarad a nagypénteki megállapodásban meghatározottak szerinti status quo, a jelenlegi láthatatlan határ, valamint az észak–déli együttműködés;

 

 

6. ugyanakkor hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindenképpen biztosítani kell a jegyzőkönyv megfelelő végrehajtását, nemcsak a már említett status quo fenntartása miatt, hanem annak megakadályozása érdekében is, hogy joghézagok alakuljanak ki az EU vámjellegű és nem vámjellegű védelme terén. A vegyes bizottságnak a jegyzőkönyvben rögzített szabályok véglegesítésével kapcsolatos munkája kulcsfontosságú lesz. E két célkitűzést a jövőbeli kapcsolatokat szabályozó valamennyi megállapodásnak tükröznie kell, valamint érvényre kell juttatnia, tekintettel azon eshetőségre, hogy a jegyzőkönyv alkalmazása a 18. cikk értelmében megszűnik;

 

7. a mezőgazdaság esetében a brexit nyomán felmerült legjelentősebb problémák a kereskedelemhez kapcsolódnak. Az EU-ban – csakúgy, mint a világ legtöbb országában – a mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékek élvezik a legmagasabb vám- és nem vámjellegű védelmet, és ez valószínűleg az Egyesült Királyságban is így lesz. Ebből adódóan az Egyesült Királyságnak a vámunióból és egységes piacról való kilépése az átmeneti időszak végén ezt az ágazatot fogja leginkább sújtani, kiváltképpen a szóban forgó jelentős kereskedelmi volumen miatt: a jelenlegi kereskedelmi forgalom alapján a brexitet követően az Egyesült Királyság válhat – mind a kivitel, mind a behozatal tekintetében – az EU-27 legfőbb agrár-élelmiszeripari kereskedelmi partnerévé;

 

8. fel szeretnének ezért hívni a figyelmet arra, hogy a megállapodás hatálybalépése esetén rendkívül fontos, hogy az átmeneti időszakot kihasználva a tárgyalások keretében olyan átfogó megállapodások kerüljenek kialakításra, amelyek a politikai nyilatkozatban előirányzott szabadkereskedelemi térség létrehozását eredményezik. Ennek hiányában a mezőgazdasági ágazat a kétoldalú kereskedelem tekintetében valódi „radikális szétválás” forgatókönyvvel szembesülne, amely szerint az Egyesült Királyság és az EU-27 közötti kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet szabályrendszerén alapulna, a felek nem rendelkeznének preferenciális hozzáféréssel egymás piacaihoz, és esetlegesen a szabályozási kereteik esetében is kezdetét venné egymástól való eltávolodásuk. Határozottan le kívánjuk szögezni, hogy – az AGRI bizottság szemszögéből – mindent meg kell tenni e forgatókönyv elkerülése érdekében. Amennyiben ez nem bizonyul lehetségesnek, az AGRI bizottság fel fogja kérni a Bizottságot, hogy ha az átmeneti időszak e „radikális szétválással” végződne, bocsásson rendelkezésre elegendő forrást a mezőgazdasági termelőkre és az agrár-élelmiszeriparra gyakorolt hatások enyhítésére, épp úgy, ahogy azt a kilépésről rendelkező megállapodás megerősítésének elmaradása esetén is tervezték;

 

9. az EU-ból való kilépést követően újonnan bevezetendő egyesült királyságbeli nemzeti agrárpolitika, valamint az Egyesült Királyság és más harmadik országok között létrejövő új kereskedelmi megállapodások szintén döntő hatást gyakorolnak majd az ágazatra. Ezek azonban túlmutatnak a megállapodásról szóló jelen vélemény hatókörén;

 

10. következésképpen az AGRI bizottság határozottan támogatja az EU és az Egyesült Királyság tárgyaló felei által elfogadott és az egyetértés megadása céljából a Parlament elé terjesztett, kilépésről rendelkező megállapodást, remélve egyszersmind, hogy a megállapodás hatálybalépése és megfelelő végrehajtása megnyitja az utat az uniós mezőgazdaság érdekei számára a lehető legszélesebb körű védelmet biztosító, jövőbeli kapcsolatokat szabályozó megállapodások előtt.

 

 

 

A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG LEVELE

David McAllister

Elnök

Külügyi Bizottság

BRÜSSZEL

 

Bernd Lange

Elnök

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

BRÜSSZEL

 

Tárgy: Vélemény a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról (2020/2023(INI)) 

Tisztelt McAllister Úr, tisztelt Lange Úr!

 

A Kulturális és Oktatási Bizottság nevében szeretném – levél formájában – megküldeni Önnek a Kulturális és Oktatási Bizottságnak a fent említett jelentésre vonatkozó véleményét. A felkérésnek megfelelően a véleményt az állásfoglaláshoz való hozzájárulásként fogalmazták meg.

 

Amennyiben bármilyen kérdése van a véleményünkkel kapcsolatban, vagy a véleményben foglalt bármely kérdést meg kívánja vitatni, készséggel állok rendelkezésére.

 

Tisztelettel,

Sabine Verheyen

A Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke

JAVASLATOK

A. mivel a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmének és előmozdításának az Egyesült Királysággal kötendő bármely jövőbeli megállapodás sarokkövét kell képeznie;

B. mivel az oktatás, a kultúra és az ifjúsági csereprogramok terén folytatott együttműködés a nem uniós országokkal fenntartott szoros, együttműködő és produktív kapcsolat szerves részét képezi; mivel az Egyesült Királyság az Unió kulcsfontosságú partnere az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a nyelvtanulás terén; mivel annak ellenére, hogy az új megállapodás célja egy divergenciafolyamat kezelése, az Uniónak és az Egyesült Királyságnak arra kell törekednie, hogy az Egyesült Királyság 47 éves uniós tagsága során kialakult közös gyökerek alapján az e területeken már meglévő nagyon szoros együttműködésre építsen; mivel az Egyesült Királyság részvétele az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület programjaiban segítené a folyamatos szoros együttműködés és a hatékonyan működő hálózatok támogatását és előmozdítását;

 C. mivel az, hogy az Egyesült Királyság továbbra is részt vesz az Erasmus+ programban, egyértelmű értéket jelentene a program kedvezményezettjei számára úgy az Egyesült Királyságban, mint az egész Unióban; mivel az Egyesült Királyság Erasmus+ programban való részvételének tiszteletben kell tartania a programról szóló rendeletben meghatározott valamennyi vonatkozó szabályt és részvételi feltételt; mivel az Egyesült Királyság nem rendelkezhet döntéshozatali hatáskörrel a programot illetően; mivel az Egyesült Királyság tárgyalási megbízásában kijelenti, hogy mérlegelni fogja az Erasmus+ egyes részeiben való, korlátozott idejű részvételt;

D. mivel az Egyesült Királyság mindeddig nem jelezte, hogy továbbra is részt kíván-e venni a Kreatív Európa vagy az Európai Szolidaritási Testület programjaiban;

E. mivel az Egyesült Királyság tárgyalási megbízásában megjegyzi, hogy az Unióval kötött megállapodás „előmozdíthatja az audiovizuális szolgáltatások kereskedelmét”; mivel a nem uniós országokkal kötött uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban mindig is alkalmaztak „kulturális kivételt”, és nincs precedens egyetlen olyan uniós szabadkereskedelmi megállapodásra sem, amely az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli audiovizuális médiaszolgáltatók számára az egységes piaccal egyenértékű hozzáférést biztosítana;

F. mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvek minimumkövetelményeket állapítanak meg az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a származási ország elve alapján biztosítsák az audiovizuális médiaszolgáltatások akadálytalan továbbközvetítését;

G. mivel az uniós szabályok révén az áruk szabad mozgása összhangban van a művészi, történelmi vagy régészeti értékkel bíró kulturális javak védelmével; mivel az Egyesült Királyság tárgyalási megbízásában nem jelzi, hogy milyen jövőbeli együttműködést tervez a kulturális javak védelme tekintetében;

 

1. úgy véli, hogy a megállapodásnak egyértelművé kell tennie, hogy a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménnyel összhangban fenn fogja tartani a kulturális és nyelvi sokszínűséget;

 

2. üdvözli az Unió tárgyalási irányelveiben szereplő egyértelmű kijelentést, miszerint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatoknak ki kell terjedniük az oktatás és a kultúra területén folytatott párbeszédre és cserékre is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság tárgyalási megbízatása nem tartalmaz hasonló törekvéseket; úgy véli, hogy a meglévő szoros kapcsolatokra épülő hatékony együttműködés előfeltétele az Unió és az Egyesült Királyság közötti egészséges jövőbeli kapcsolatnak, és e tekintetben ambícióra szólít fel; emlékeztet arra, hogy az egyének mobilitása alapvető fontosságú a csereprogramok előmozdítása szempontjából, és üdvözli a tanulmányi, képzési és ifjúsági mobilitásra vonatkozó, a Bizottság által közzétett megállapodás szövegtervezetében foglalt rendelkezéseket; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a természetes személyek üzleti célú belépését és ideiglenes tartózkodását szabályozó rendelkezések nem felelnek meg a kulturális és kreatív ágazat igényeinek, és akadályozhatják a folyamatos kulturális cserét;

 

3. üdvözli az Egyesült Királyság kormányának nyilatkozatát, miszerint továbbra is elkötelezett a nemzetközi oktatási csereprogramok mellett; megismétli, hogy támogatja az Egyesült Királyság Erasmus+ programban való további részvételét; emlékeztet, hogy a programban való részvételhez az Egyesült Királyságnak teljes körű és tisztességes pénzügyi hozzájárulást kell tennie; hangsúlyozza, hogy amennyiben az Egyesült Királyság részt vesz az Erasmus+ programban, abban teljes mértékben és a többéves pénzügyi keret teljes időtartama alatt részt kell vennie; hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ keretében mind az Egyesült Királyságban, mind az EU-ban biztosítani kell a tanulási célú mobilitáshoz szükséges feltételeket, ideértve a csereprogramban részt vevő tanulókkal szembeni egyenlő bánásmódot, például a tandíjak, az alapvető szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés és az indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív terhek elkerülése tekintetében;

 

4. tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság mindeddig nem jelezte, hogy továbbra is részt kíván-e venni a Kreatív Európa vagy az Európai Szolidaritási Testület programjaiban; megjegyzi, hogy a határozat akadályozza a szoros együttműködést a kultúra és az ifjúsági csereprogramok terén;

 

5. fenntartások nélkül támogatja az Unió tárgyalási irányelveinek a tekintetben való egyértelműségét, hogy az audiovizuális szolgáltatásokat ki kell zárni a gazdasági partnerség hatálya alól, és sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is szilárdan képviselje álláspontját;

 

6.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális szolgáltatások uniós piacához való hozzáférés csak akkor garantálható, ha az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet teljes mértékben végrehajtják annak érdekében, hogy ugyanazokat a továbbközvetítési jogokat biztosítsák mindkét fél számára; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságból származó tartalmak az átmeneti időszak végét követően is „európai alkotásoknak” minősülnek mindaddig, amíg az Európa Tanács határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezményében részes nem tagállamokból és EGT-n kívüli államokból származó alkotások bekerülnek az „európai alkotások” tartalomkvótába;

 

7.  üdvözli, hogy az Unió tárgyalási irányelveibe a jogellenesen kivitt kulturális javaknak a származási országuk részére történő visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdéseket is belefoglalták; emlékeztet az Unió által az elmúlt években a kulturális javak védelme és megőrzése érdekében tett lépésekre, és hangsúlyozza az Egyesült Királysággal e téren folytatott együttműködés folytatásának fontosságát.

 

 

A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

 

 

 

David McAllister

Elnök

Külügyi Bizottság

BRÜSSZEL

 

Bernd Lange

Elnök

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: A Jogi Bizottság véleménye a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokra irányuló ajánlásokról (2020/2023(INI))

Tisztelt Elnök Urak!

2020. február 18-i ülésükön a Jogi Bizottság koordinátorai úgy határoztak, hogy az eljárási szabályzat 56. cikkének (1) bekezdésével összhangban, levél formájában véleményt nyilvánítanak az Egyesült Királysággal folytatandó tárgyalásokra vonatkozó javasolt megbízatásról szóló jelentésről (2020/2023(INI)), különös tekintettel bizottságunk hatásköreire. Ugyanezen a napon a bizottság elnökeként engem kineveztek a vélemény előadójának.

 

 

Ajánlások:

2020. május 7-i ülésén a Jogi Bizottság ennek megfelelően 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással[59] úgy határozott, hogy felkéri a Külügyi Bizottságot és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy állásfoglalásra irányuló indítványukba foglalják bele az alábbi módosításokat.

 

Ezen ajánlások megtétele során a Jogi Bizottság kellően figyelembe vette a következőket: az Európai Parlament 2020.február 12-i állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról;[60] a Tanács 2020. február 13-i határozata a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra vonatkozó javasolt megbízatásról[61], a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló 2020. január 24-i megállapodásról és a jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatról;[62] és az Egyesült Királysággal való új partnerségről szóló megállapodás 2020. március 19-i szövegtervezete.[63]

 

Intézményi és horizontális szempontok

 

1. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalások messzemenő alkotmányos és jogi következményekkel járnak mind az Egyesült Királyságra, mind az EU-ra nézve, míg a tervezett megállapodás rendelkezései jelentős, hosszú távú hatást gyakorolnak majd az Egyesült Királyság és az EU polgárainak életére és vállalkozásaira. A tárgyalások folyamatára és tartalmára vonatkozó megközelítést ezért a jogállamiság értékeire, valamint az átláthatóság, a jogbiztonság és a jog hozzáférhetőségének garanciáira kell alapozni.

 

2. E tekintetben nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló új megállapodás csak a kilépésről rendelkező megállapodás pontos és hatékony végrehajtására épülhet, amelyet a gyümölcsöző együttműködés szükséges előfeltételének, valamint a két fél közötti jóhiszeműség és kölcsönös bizalom minimális garanciájának kell tekinteni.

 

3. Emlékeztet arra, hogy a politikai nyilatkozatban[64] mindkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőbeli kapcsolatnak egy olyan átfogó intézményi kereten kell alapulnia, amely az együttműködés konkrét területeihez kapcsolódó fejezetekre és kapcsolódó megállapodásokra terjed ki. Az ilyen kiegészítő megállapodások a jövőbeli megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

 

4. Tekintettel a fentiekre a tervezett megállapodásnak egy szilárd vitarendezési mechanizmust is magában foglaló átfogó irányítási keretet kell biztosítania. E tekintetben rendkívül fontos, hogy a jövőbeli partnerségről szóló megállapodás biztosítsa az uniós igazságszolgáltatási rendszer sarokkövét, nevezetesen az Európai Unió Bírósága (EUB) előtti előzetes döntéshozatali eljárást, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének, koherenciájának, teljes körű érvényesülésének és autonómiájának biztosítása a tagállamok joga és a nemzetközi jog tekintetében. Biztosítani kell tehát, hogy egyetlen, a tervezett megállapodás által e megállapodás egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása céljából létrehozott szervnek se legyen hatásköre az uniós jog fogalmainak vizsgálatára és értelmezésére, és ne köthesse az EU-t és intézményeit belső hatásköreik gyakorlása során az uniós jog szabályainak egy adott konkrét értelmezéséhez.[65] Az uniós jog ilyen pontjait ezért az EUB elé kell terjeszteni.

 

Szellemi tulajdon

 

5. A kilépésről rendelkező megállapodás mechanizmust hoz létre a földrajzi jelzések, eredetmegjelölések és hagyományos különleges termékek magas szintű oltalmára az Unióban a konkrét uniós rendeletek által biztosított átmeneti időszak utolsó napján, az átmeneti időszak végétől kezdődően, felülvizsgálat nélkül az Egyesült Királyságban.[66] Hasonlóképpen, a jövőbeli partnerségről szóló tervezett megállapodásnak rendelkeznie kell a földrajzi jelzések, eredetmegjelölések és hagyományos különleges termékek Egyesült Királyságban történő dinamikus oltalmának mechanizmusáról a jövőbeli uniós jogi keret alapján, és magában kell foglalnia az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Egyesült Királyság szellemi tulajdoni hivatalai közötti szoros kétoldalú együttműködés lehetőségét.

 

6. A tervezett megállapodásnak a jelenlegi és jövőbeli uniós jogi keret alapján erőteljes és végrehajtható intézkedéseket kell tartalmaznia a szellemi tulajdonjogok, így a szerzői és szomszédos jogok, a védjegyek és ipari minták, a szabadalmak és az üzleti titkok elismerésére és magas szintű védelmére vonatkozóan. Ebben az összefüggésben és figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan nem vonta vissza az egységes szabadalmi bíróságról szóló megállapodás aláírását, alaposan meg kell vizsgálni és értékelni kell annak lehetőségét, hogy részben az Egyesült Királyság adjon otthont a tervezett egységes szabadalmi bíróságnak, és hogy hozzájáruljon az egységes uniós szabadalom létrehozásához.

 

Társasági jog

 

7. Az előírások fellazulásának elkerülése, valamint az Egyesült Királyságban és az EU-ban a jogképesség biztosítása érdekében helyénvaló, hogy a tervezett megállapodás közös minimumszabályokat tartalmazzon a műveletek létrehozására és végrehajtására, a részvényesek, hitelezők vagy munkavállalók védelmére, a vállalati jelentéstételre és könyvvizsgálatra, valamint az átláthatósági szabályokra, továbbá a szerkezetátalakítással, csőddel vagy fizetésképtelenséggel kapcsolatos bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozóan.

 

Igazságügyi együttműködés polgári, többek között családi ügyekben is

 

8. A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kiemelkedő fontosságú a polgárok és a vállalatok közötti jövőbeli kereskedelmi és üzleti interakciók biztosítása, valamint a határokon átnyúló ügyletekben és egyéb tevékenységekben részt vevő felek biztonságának és megfelelő védelmének biztosítása érdekében. Ennek fényében – az uniós érdekek védelme mellett és a Luganói Egyezmény megfelelő működésének tükrében – alaposan meg kell vizsgálni, hogy ez az egyezmény – a polgári joghatóságról és a határozatok elismeréséről szóló, 2007-ben hatályos általános uniós jog szövegének másolatával és Norvégiára, Izlandra és Svájcra való kiterjesztésével – megfelelő megoldást jelenthet-e az Egyesült Királysággal tervezett partnerség keretében, és hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben részt nem vevő uniós tagállamok számára biztosítani kell-e azt a lehetőséget, hogy külön szerződő felekként részt vegyenek ebben az egyezményben. E célból azt is meg kell vizsgálni, hogy az Egyesült Királyságnak a luganói rendszerhez való független csatlakozása lehetővé tenné-e az EU számára, hogy megőrizze a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatainak általános egyensúlyát, vagy megfelelőbb lenne-e egy olyan új megoldás, amely biztosítaná a két fél közötti „dinamikus összehangolást”. Ez utóbbi esetben a külkapcsolatok az uniós nemzetközi polgári jog hatálya alá tartozó területeken az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznának, és az Unió jogrendjének szerves részét képeznék, és az előzetes döntéshozatali eljárás hatálya alá tartoznának.

 

9. A tervezett megállapodásnak érdemi és átfogó megoldást kell találnia különösen a házassági ügyek, a szülői felelősség és egyéb családi ügyek tekintetében. Üdvözlendő, hogy az Egyesült Királyság csatlakozni kíván a gyermektartás és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. évi hágai egyezményhez. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az EU néhány polgári jogi kérdésben tovább ment a Hágai Konferencián azáltal, hogy olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek részletesebben foglalkoznak a polgári igazságszolgáltatással, a kollízióval és a határozatok országok közötti elismerésével. Ebben az összefüggésben a tervezett megállapodás családi ügyekre vonatkozó esetleges kölcsönös végrehajtási rendelkezéseinek nemcsak az igazságszolgáltatási rendszerek közötti kölcsönös bizalom elvén kell alapulniuk, hanem bizonyos alkotmányos garanciák és közös alapvető jogi normák meglétén is.

 

 

Bízom abban, hogy a fentiek hasznosan hozzájárulnak majd a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által közösen kidolgozott állásfoglalási indítványhoz.

 

 

Tisztelettel,

 

 

Adrián Vázquez Lázara

 

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	12.6.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	85 6 17
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alviina Alametsä, Alexander Alexandrov Yordanov, Barry Andrews, Maria Arena, Anna-Michelle Asimakopoulou, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Tiziana Beghin, Lars Patrick Berg, Anna Bonfrisco, Geert Bourgeois, Saskia Bricmont, Reinhard Bütikofer, Jordi Cañas, Fabio Massimo Castaldo, Anna Cavazzini, Susanna Ceccardi, Włodzimierz Cimoszewicz, Miroslav Číž, Katalin Cseh, Arnaud Danjean, Paolo De Castro, Tanja Fajon, Anna Fotyga, Emmanouil Fragkos, Michael Gahler, Kinga Gál, Giorgos Georgiou, Sunčana Glavak, Raphaël Glucksmann, Markéta Gregorová, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Márton Gyöngyösi, Enikő Győri, Roman Haider, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Danuta Maria Hübner, Herve Juvin, Sandra Kalniete, Karol Karski, Dietmar Köster, Maximilian Krah, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, David Lega, Miriam Lexmann, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, Lukas Mandl, Thierry Mariani, Gabriel Mato, Emmanuel Maurel, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Gheorghe-Vlad Nistor, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Kostas Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Maxette Pirbakas, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Carles Puigdemont i Casamajó, Samira Rafaela, Jérôme Rivière, Inma Rodríguez-Piñero, María Soraya Rodríguez Ramos, Massimiliano Salini, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Andreas Schieder, Helmut Scholz, Liesje Schreinemacher, Radosław Sikorski, Sergei Stanishev, Tineke Strik, Dominik Tarczyński, Hermann Tertsch, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Hilde Vautmans, Marie-Pierre Vedrenne, Harald Vilimsky, Idoia Villanueva Ruiz, Viola Von Cramon-Taubadel, Jörgen Warborn, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers, Iuliu Winkler, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Jan Zahradil, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Nikos Androulakis, Marek Belka, Svenja Hahn, Arba Kokalari, Sergey Lagodinsky, Marisa Matias, Liudas Mažylis, Ernest Urtasun, Angelika Winzig

 

 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

85	+
ECR	Geert Bourgeois, Emmanouil Fragkos, Jan Zahradil
NI	Tiziana Beghin, Fabio Massimo Castaldo, Márton Gyöngyösi, Carles Puigdemont i Casamajó
PPE	Alexander Alexandrov Yordanov, Anna‑Michelle Asimakopoulou, Traian Băsescu, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Sunčana Glavak, Enikő Győri, Kinga Gál, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Sandra Kalniete, Arba Kokalari, Andrius Kubilius, David Lega, Miriam Lexmann, Antonio López‑Istúriz White, Lukas Mandl, Gabriel Mato, Liudas Mažylis, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Gheorghe‑Vlad Nistor, Massimiliano Salini, Radosław Sikorski, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler, Angelika Winzig, Isabel Wiseler‑Lima, Željana Zovko
RENEW	Barry Andrews, Petras Auštrevičius, Jordi Cañas, Katalin Cseh, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Svenja Hahn, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, Samira Rafaela, María Soraya Rodríguez Ramos, Liesje Schreinemacher, Hilde Vautmans, Marie‑Pierre Vedrenne
S&D	Nikos Androulakis, Maria Arena, Marek Belka, Włodzimierz Cimoszewicz, Paolo De Castro, Tanja Fajon, Raphaël Glucksmann, Dietmar Köster, Bernd Lange, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Inma Rodríguez‑Piñero, Isabel Santos, Andreas Schieder, Sergei Stanishev, Nacho Sánchez Amor, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Miroslav Číž
VERTS/ALE	Alviina Alametsä, Saskia Bricmont, Reinhard Bütikofer, Anna Cavazzini, Heidi Hautala, Sergey Lagodinsky, Tineke Strik, Ernest Urtasun, Viola Von Cramon‑Taubadel, Salima Yenbou

 

6	-
GUE/NGL	Manu Pineda
ID	Lars Patrick Berg, Roman Haider, Maximilian Krah, Harald Vilimsky
NI	; Kostas Papadakis

 

17	0
ECR	Anna Fotyga, Karol Karski, Jacek Saryusz‑Wolski, Hermann Tertsch, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers
GUE/NGL	Giorgos Georgiou, Emmanuel Maurel, Helmut Scholz, Idoia Villanueva Ruiz
ID	Anna Bonfrisco, Susanna Ceccardi, Herve Juvin, Danilo Oscar Lancini, Thierry Mariani, Maxette Pirbakas, Jérôme Rivière

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1]HL L 58., 2020.2.27., 53. o.
• [2] HL C 298., 2018.8.23., 24. o.
• [3] HL C 346., 2018.9.27., 2. o.
• [4] HL C 369., 2018.10.11., 32. o.
• [5] HL C 162., 2019.5.10., 40. o.
• [6] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0016.
• [7] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0006.
• [8] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0033.
• [9]UKTF(2020)14.
• [10] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0018.
• [11] HL L 29., 2020.1.31., 7. o.
• [12] HL C 34., 2020.1.31., 1. o.
• [13]HL L 8 58., 2020.2.27., 53. o.
• [14] A jövőbeli megállapodásba be kell építeni a swapkockázattal szembeni ad hoc mechanizmust annak érdekében, hogy megvédjük a belső piacot egy olyan helyzettől, amikor az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy alacsony áron importál árukat harmadik országokból (hogy kielégítse hazai fogyasztási igényeit), és vámmentesen exportálja hazai termékeit a jövedelmezőbb uniós piacra. Ez az Egyesült Királyság és a harmadik országok számára egyaránt előnyös jelenség, amelyet a származási szabályok nem tudnak megakadályozni, destabilizálná az európai mezőgazdasági ágazatokat, ezért egyedi működési mechanizmusokat tesz szükségessé.
• [15] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
• [16] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
• [17] Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
• [18] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
• [19] HL L 335., 2008.12.13., 99. o.
• [20] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0006.
• [21] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0033.
• [22] HL L 314., 2019.12.5., 1. o.
• [23] HL L 322., 2019.12.12, 1. o.
• [24] https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/200318-draft-agreement-gen.pdf
• [25] HL L 156., 2018.6.19, 43. o.
• [26] A 2018. május 20-i (EU) 2018/822 irányelv (HL L 139., 2018.6.5., 1. o.)
• [27] A 2011. május 15-i 2011/16/EU irányelv (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.)
• [28] A 2014. december 9-i 2014/107/EU irányelv (HL L 359., 2014.12.16., 1.o.)
• [29] A 2015. december 8-i 2015/2376/EU irányelv (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.)
• [30] A 2016. május 25-i 2016/881/EU irányelv (HL L 146., 2016.6.3., 8. o.)
• [31] A 2016. december 6-i 2016/2258/EU irányelv (HL L 342., 2016.12.16., 1. o.)
• [32] P9_TA(2020)0033.
• [33] A Tanács határozata a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (5870/20) és Melléklet a következőhöz: A Tanács határozata a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (5870/20 ADD 1 REV 3).
• [34] Megállapodás Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).
• [35] UKTF(2020)14.
• [36] Megállapodás az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról (Interbus-megállapodás) (HL L 321., 2002.11.26., 13. o.)
• [37] Az Európai Parlament által 2019. október 24-én elfogadott, a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépésével járó, a tagállamokra háruló súlyos pénzügyi terhek fedezése érdekében a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó módosítások, P9_TA(2019)0045.
• [38] HL L 347., 2017.12.28, 81. o.
• [39] https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/886174/eu-settlement-scheme-statistics-april-2020.pdf
• [40] Az Európai Parlament 2020. február 12-i állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról – Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0033.
• [41] Az Európai Parlament 2020. február 12-i, fent említett állásfoglalása.
• [42] A C-362/14. sz., Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben („Schrems-ügy”) hozott ítélet (ECLI:EU:C:2015:650).
• [43] C -293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyek, Digital Rights Ireland Ltd; Kärntner Landesregierung, ECLI:EU:C:2014:238; A C-203/15. és C-698/15. sz. Tele2 Sverige AB/Watson egyesített ügyekben 2016. december 21-én hozott ítélet; A C-623/17. sz. Privacy International ügy, a főtanácsnok véleménye, 2020. január 15.
• [44] A HCWS86. sz. írásbeli nyilatkozat, amely meghatározza „a kormány által az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól az Unióval folytatandó tárgyalások során képviselendő javasolt megközelítést”,https://www.parliament.uk/business/publications/written-questions-answers-statements/written-statement/Commons/2020-02-03/HCWS86/
• [45] Irányelvek a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokhoz, 5870/20ADD 1 REV 3, 2020. február 25.
• [46] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/statement_20_739
• [47] A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).
• [48] A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).
• [49] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0006.
• [50] HL L 29., 2020.1.31., 1. o.
• [51]  Norvégia és az Eurofound között kétoldalú megállapodás áll fenn, és Norvégia fizet az európai munkakörülmény-felmérésért, amelyben 2000 óta vesz részt (vagyis a legutóbbi négy felmérésben). Az ország 2007–2008-ban a második európai életminőség-felmérésben is részt vett. Norvégia továbbá megfigyelőként jelen van az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) képviseletében az Eurofound igazgatótanácsában is. Ezenkívül az Eurofound által fenntartott európai kapcsolattartók hálózata valamennyi uniós tagállamra és Norvégiára is kiterjed, és lehetővé teszi az egyes nemzetek szakértőinek hozzájárulását az európai vitához. Ezen a hálózaton keresztül az Eurofound Európai Szerkezetátalakítási Figyelő eszközével nyomon követhetők a nagyszabású szerkezetátalakításokhoz kapcsolódó események, a szerkezetátalakítást támogató eszközök és a szerkezetátalakítással összefüggő jogszabályok foglalkoztatási hatásai az uniós tagállamokban és Norvégiában.
• [52] HL L 20., 2010.1.26., 7. o.
• [53] HL L 206., 1992.7.22, 7. o.
• [54] HL L 156., 2018.6.19, 26. o.
• [55] HL L 156., 2018.6.19, 1. o.
• [56] HL L 344., 2016.12.17., 1. o.
• [57] HL L 334., 2010.12.17, 17. o.
• [58] A zárószavazáson jelen voltak: Norbert Lins (elnök), Mairead McGuinness (a vélemény előadója), Álvaro Amaro, Franc Bogovič, Daniel Buda, Herbert Dorfmann, Hidvéghi Balázs, Peter Jahr, Marlene Mortler, Anne Sander, Simone Schmiedbauer, Juan Ignacio Zoido Álvarez, Clara Aguilera, Eric Andrieu, Ara‑Kovács Attila, Carmen Avram, Adrian‑Dragoş Benea, Isabel Carvalhais, Paolo De Castro, Juozas Olekas, Massimiliano Smeriglio, Atidzhe Alieva‑Veli, Asger Christensen, Jérémy Decerle, Martin Hlaváček, Elsi Katainen, Ulrike Müller, Sheila Ritchie, Mara Bizzotto, Angelo Ciocca, Ivan David, Gilles Lebreton, Maxette Pirbakas, Benoît Biteau, Martin Häusling, Pär Holmgren, Bronis Ropė, Sarah Wiener, Mazaly Aguilar, Krzysztof Jurgiel, Zbigniew Kuźmiuk, Bert‑Jan Ruissen, Veronika Vrecionová, Luke Ming Flanagan, Petros Kokkalis, Dino Giarrusso, Ivan Vilibor Sinčić
• [59] A zárószavazáson az alábbi képviselők voltak jelen: Adrián Vázquez Lázara (elnök), Ibán García Del Blanco (alelnök), Sergey Lagodinsky (alelnök), Raffaele Stancanelli (alelnök), Marion Walsmann (alelnök), Manon Aubry, Daniel Buda, Gunnar Beck, Caterina Chinnici, Geoffroy Didier, Angel Dzhambazki, Mislav Kolakušić, Gilles Lebreton, Karen Melchior, Angelika Niebler, Jiří Pospíšil, Marcos Ros Sempere, Stéphane Séjourné, Liesje Schreinemacher, Marie Toussaint, Axel Voss, Lara Wolters, Tiemo Wölken, Javier Zarzalejos.
• [60] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0033.
• [61] A Tanács határozata a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (5870/20) és Melléklet a következőhöz: A Tanács határozata a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (5870/20 ADD 1 REV 3).
• [62] Megállapodás Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).
• [63] UKTF(2020)14.
• [64] Politikai nyilatkozat az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról
• [65] E tekintetben lásd még: Az Európai Unió Bíróságának 2/13. sz. véleménye az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozásáról, ECLI:EU:C:2014:2454, 184. pont.
• [66] Lásd: IV. cím, 54. cikk: „A bejegyzett vagy biztosított jogok folyamatos oltalma az Egyesült Királyságban”.