Eljárás : 2019/2127(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0118/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0118/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0191

<Date>{16/06/2020}16.6.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0118/2020</NoDocSe>
PDF 227kWORD 66k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről – 2018. évi éves jelentés</Titre>

<DocRef>(2019/2127(INI))</DocRef>


<Commission>{CONT}Költségvetési Ellenőrző Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Bas Eickhout</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről – 2018. évi éves jelentés

(2019/2127(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2018. évi tevékenységi jelentésére,

 tekintettel az EBB 2018. évi pénzügyi jelentésére és 2018. évi statisztikai jelentésére,

 tekintettel a 2018. évi fenntarthatósági jelentésre, az EBB Európai Unión kívüli tevékenységeiről szóló 2018. évi éves jelentésre és az EBB Unión belüli műveleteiről szóló 2018. évi jelentésre,

 tekintettel a Számvizsgáló Bizottság 2018. évről szóló éves jelentéseire,

 tekintettel az EBB 2018. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre és a 2018. évi vállalatirányítási jelentésre,

 tekintettel a 2018. évi, csalással kapcsolatos vizsgálati tevékenységre,

 tekintettel az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank átláthatósági politikáját érintő állítólagos hiányosságokkal kapcsolatos 1316/2016/TN ügyben hozott határozatára[1],

 tekintettel a panasztételi mechanizmus felülvizsgálatára, amelyre az európai ombudsmannak az Európai Beruházási Bank átláthatósági politikáját érintő állítólagos hiányosságokkal kapcsolatos 1316/2016/TN ügyben hozott határozata nyomán került sor,

 tekintettel az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának 2018. évi tevékenységi jelentésére és az EBB-csoport csalás elleni tevékenységeiről szóló 2018. évi jelentésre,

 tekintettel az EBB-csoport 2017. és 2019. közötti időszakra készített operatív tervére,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 9. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint annak az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvére és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 28. jegyzőkönyvére,

 tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára,

 tekintettel a Parlamentnek az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. április 6-i állásfoglalására[2], valamint az EBB 2017. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2019. január 17-i állásfoglalására[3],

 tekintettel „az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

 tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbításáról, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetéséről szóló, 2016. szeptember 14-i bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0597, SWD(2016)0297 és SWD(2016)0298),

 tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló 2019. januári[5], 03/2019. sz. jelentésére,

 tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjának 2018. évi kezeléséről szóló, 2019. május 28-i bizottsági jelentésre (COM (2019)0244),

 tekintettel az EBB-nek az ESBA-ról készített, 2018. júniusi operatív értékelő jelentésére,

 tekintettel a külső hitelezési megbízatás 2019. évi bizottsági értékelésére[6],

 tekintettel az európai fejlesztésfinanszírozási struktúrával foglalkozó „bölcsek” magas szintű munkacsoportja által készített, „Európa a világban – Az európai fejlesztésfinanszírozási struktúra jövője” című jelentésre[7],

 tekintettel a Counter Balance „Felkészült az EBB a csalás és a korrupció elleni küzdelemre?” című 2019. októberi jelentésére[8],

 tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között létrejött, 2016. szeptemberi háromoldalú megállapodásra,

 tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0118/2020),

A. mivel az EBB-t a Szerződés arra kötelezi, hogy különféle célzott beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és regionális fejlesztéshez;

B. mivel az EBB elsődleges célja, hogy az EUMSZ 309. cikke értelmében az Unió érdekében hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez;

C. mivel az EBB a világ legnagyobb nem magán hitelezőjeként a nemzetközi tőkepiacokon működik, versenyképes feltételeket kínálva ügyfeleinek és kedvező kondíciókat biztosítva az uniós politikák és projektek támogatásához;

D. mivel az EBB 2018-ban ünnepelte 60 éves fennállását, miközben az Unión belül és kívül egyaránt számos új kihívással szembesült;

E.  mivel az EU-nak az elmúlt tíz évben a beruházások rendkívül alacsony szintje miatti válsággal kellett megküzdenie, miközben sürgős beruházásokra van szükség a gazdaság zöld és digitális átalakulásához; mivel a beruházási ráták (azaz a GDP-arányos beruházások) elmaradnak a válság előtti szinttől;

F. mivel az EBB 2019 novemberében új éghajlat-politikai kötelezettségvállalásokat, valamint új energiahitel-nyújtási politikát fogadott el;

G. mivel az EBB kulcsszerepet játszik a nemzetközi pénzügyi piacokon, különösen a zöldkötvények kibocsátásában betöltött vezető szerepe révén;

H. mivel az EBB-től elvárják, hogy kulcsszerepet játsszon az európai zöld megállapodásnak a fenntartható európai beruházási terv révén történő finanszírozásában;

I. mivel a Banknak olyan közpolitikai célokra kell összpontosítania, mint például a társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem; 

J. mivel az EBB-nek beruházási stratégiáiba be kell építenie az európai értékeket, melyek közül a legfontosabbak az emberi jogok; 

K. mivel az EBB azt tervezi, hogy az Unió fejlesztési bankjává válik, és a Tanács már felkérte az EBB-t és az EBRD-t, hogy a jövőbeli megbeszélésekre nyújtsák be ezeket a terveket;

L.  mivel az EBB EU-n kívüli tevékenységeinek finanszírozása elsősorban az EU külpolitikai céljait támogatja, javítva az Unió láthatóságát és terjesztve értékeit, valamint hozzájárulva a harmadik országok stabilitásának megőrzéséhez;

M. mivel a csalás – beleértve az adócsalást és a pénzmosást –, valamint a terrorizmus finanszírozása és a korrupció elleni biztosítékokat megfelelően bele kell foglalni az EBB átvilágításába és szerződéses feltételeibe;

N. mivel folyamatosan oda kell figyelni az EBB teljesítménypolitikájával és -irányításával kapcsolatos bevált gyakorlatok fejlesztésére, valamint a jó irányításra és az átláthatóságra;

Az EBB finanszírozási tevékenységeinek 2018. évi főbb eredményei

1. megjegyzi, hogy 2018-ban az EBB csoport több mint 64,19 milliárd euró finanszírozást nyújtott, és 854 projekt aláírására került sor,

2. megállapítja, hogy az EBB fő beruházási volumene a következő:

 2018-ban 13,5 milliárd euró összegű kölcsön innovációs projektekhez;

 az EBB-finanszírozás 32%-át régiók kohéziójára és átállására fordították, ami meghaladja a tervezett 30%-os célkitűzést;

 a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott finanszírozási rendszerek jelentik a fő prioritási területet, több mint 23,3 milliárd euróval;

 15,2 milliárd eurót fektettek be a környezetvédelembe;

 12,3 milliárd eurót fordítottak infrastruktúrára;

 az éghajlatváltozással kapcsolatos hitelezés 2018-ban az EBB portfóliójának közel 30%-át tette ki, azaz az összes aláírás 28%-a, ami meghaladta a Párizsi Megállapodás 25%-os támogatását;

 több mint 8 milliárd eurót fektettek be Európán kívül, ami az EBB teljes finanszírozásának 12,5%-át teszi ki;

3. tudomásul veszi az EBB-nek az EU társadalmi és gazdasági kohéziójához és az éghajlat-politikához kapcsolódó két átfogó politikai célját, valamint az innováció, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozására, az infrastruktúrára és a környezetvédelemre vonatkozó négy elsődleges közpolitikai célkitűzést; hangsúlyozza, hogy ezeket az elsődleges közpolitikai célokat teljes mértékben össze kell hangolni az EU politikai prioritásainak közelmúltbeli aktualizálásával, hogy tükrözzék az új gazdasági trendeket és a bolygónk tűrőképességének határait, a szociális méltányosságot és a közös jólét elképzelését tiszteletben tartó fenntartható gazdasági modellre való áttérést;

4. tudomásul veszi az aláírt pénzügyi szerződések 2018. évi földrajzi megoszlását; felhívja az EBB-t, hogy nyújtson be beszámolót az aláírt finanszírozási szerződések országonkénti egy főre eső számáról, illetve az ország EBB-n belüli részesedéséhez viszonyított arányáról is; a beruházások kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását szorgalmazza, figyelembe véve az országok és régiók fejlettségi szintjét és kohéziós szempontjait; tudomásul veszi az aláírt finanszírozási szerződéseknek a GDP arányában kifejezett 2018. évi földrajzi megoszlását az öt fő kedvezményezett tagállam esetében: Görögország 1,01% (1,87 milliárd EUR), Ciprus 1,01% (0,21 milliárd EUR), Portugália 0,98% (1,98 milliárd EUR), Horvátország 0,98% (0,51 milliárd EUR) és Lengyelország 0,97% (4,79 milliárd EUR); megjegyzi, hogy az öt legnagyobb kedvezményezett tagállam abszolút értékben az aláírt pénzügyi beruházások 52,9%-ában részesült;

5. tudomásul veszi, hogy a Tanács megállapodott abban, hogy fenntartja a bank saját tőkéjét azáltal, hogy az Egyesült Királyságnak az EBB befizetett tőkéjéhez való hozzájárulását a bank tartalékaival, a lehívható tőkét pedig a függő kötelezettségek arányos növelésével helyettesíti; tudomásul veszi, hogy a Tanács beleegyezett az aszimmetrikus tőkeemelésbe, amely Lengyelország és Románia tőkerészesedésének növekedéséhez vezet; felszólítja az EBB részvényeseit az EBB kapitalizációjának további növelésére annak érdekében, hogy több beruházást és kockázatvállalást tegyenek lehetővé a gazdaság fenntartható és digitális átalakulását támogató projektek finanszírozása érdekében, és hozzájáruljanak a társadalmi és területi kohézióhoz, a munkahelyteremtéshez, az innovációhoz és versenyképességhez az EU-ban, az EBB „AAA” minősítésének megőrzése mellett;

6. megjegyzi, hogy az értékvesztett hitelek 2018 végén a teljes hitelportfólió 0,3%-át (2017 végén 0,3%-át) tették ki, annak ellenére, hogy a bank a közelmúltban magasabb kockázatú hitelezési műveletek felé mozdult el;

Az EBB beruházási politikájának fő prioritásai és üzleti modelljének fenntarthatósága

7. megjegyzi, hogy az EBB küldetése, hogy olyan életképes projektekbe ruházzon be, amelyek az EUMSZ 309. cikkével összhangban megvalósítják az EU szakpolitikai célkitűzéseit, ideértve a kevésbé fejlett régiók fejlesztésére irányuló projekteket is; hangsúlyozza, hogy az EBB hitelezési tevékenységein belül olyan fenntartható projekteket kell előnyben részesíteni, amelyek egyértelmű eredményekkel, hozzáadott értékkel és szélesebb körű pozitív hatásokkal rendelkeznek;

8. felhívja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a nagyszabású infrastrukturális projektek jelentette valamennyi környezeti kockázatot, és csak olyan projekteket finanszírozzon, amelyek mind a helyi lakosság számára, mind környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból bizonyítottan hozzáadott értéket képviselnek; hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben fontos mind a korrupció és a csalás esetleges kockázatainak szigorú nyomon követése, mind pedig a finanszírozandó projektekre vonatkozó alapos előzetes és utólagos értékelések végzése;

9. hangsúlyozza, hogy egyre inkább megvan a politikai akarat ahhoz, hogy az EBB finanszírozásának egyre nagyobb részét az éghajlat- és környezeti fenntarthatóságra, vagy az úgynevezett „európai klímabankra” fordítsák; kéri, hogy a civil társadalom, a Bizottság, a Parlament és a bank részvényesei ragadják meg ezt a lehetőséget, és 2020-ban hangolják össze az EBB műveleteit a Párizsi Megállapodással; hangsúlyozza, hogy az új fejlemények során az EBB-nek továbbra is támogatnia kell a regionális fejlesztést, valamint az EU társadalmi és gazdasági kohézióval kapcsolatos célkitűzéseit, amint azt az EUMSZ 28. jegyzőkönyve előírja;

10. felhívja az EBB-t, hogy összpontosítson a kisebb, decentralizált projektekre, amelyek gyakran közösségi tulajdonban vannak, és fejlessze tovább a polgárok által vezetett kezdeményezések támogatását azáltal, hogy a projektek jóváhagyása előtt megerősíti a technikai segítségnyújtást és a pénzügyi szakértelmet az EBB-finanszírozás hozzáférhetőségének, valamint műveletei minőségének és fenntarthatóságának javítása érdekében; e tekintetben szorgalmazza a tanácsadási szolgáltatások megfelelő finanszírozását a következő többéves pénzügyi keretben;

11. felszólítja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a helyi érdekelt feleket, köztük a civil társadalmat a beruházások helyi környezetre gyakorolt hatása tekintetében;

12. üdvözli az EBB környezetvédelmi és szociális keretének ez év második felére tervezett felülvizsgálatát; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy valamennyi művelete során alkalmazzák a „ne árts” elvét; felhívja az EBB-t, hogy kötelezze el magát minden olyan projekt finanszírozásának megszüntetése mellett, amely nincs összhangban a Párizsi Megállapodással és az EU éghajlat-politikai céljaival;

13. támogatja tehát az EBB-stratégia végrehajtásának módjára, valamint az EBB termékeinek és portfólióinak fenntarthatóságára vagy éghajlati hatására vonatkozó egyértelmű információk közzétételét;

14.  üdvözli, hogy az EBB a beruházásai mögött álló elvek meghatározásakor jelentést készít a közép- és hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokról; üdvözli, hogy ez a jelentés a projekt tervezési (előzetes) és végrehajtási szakaszára egyaránt kiterjed; úgy véli, hogy a jelentésnek tartalmaznia kell a különösen az EU-n belüli beruházásai alapján elért eredményekről szóló jelentéseket;

15. úgy véli, hogy nemzeti szinten törekedni kell a klímasemleges gazdaság kialakítására, és hogy az EBB-nek vezető szerepet kell vállalnia ebben a kérdésben; felhívja az EBB-t, hogy támogassa a nemzeti beruházási és exportimport-bankokat abban, hogy az EBB-hez hasonló környezetvédelmi elveket és intézkedéseket fogadjanak el, és csak olyan projektek finanszírozása mellett kötelezzék el magukat, amelyek összhangban állnak a Párizsi Megállapodással és az EU éghajlat-politikai céljaival;Az EBB szerepe az európai zöld megállapodás finanszírozásában

16. úgy véli, hogy az EBB fontos szerepet játszik az olyan éghajlati kihívások kezelésében, mint például a globális felmelegedés és az uniós gazdaság dekarbonizációja; megjegyzi, hogy az EBB-nek követnie kell a zöld megállapodás által kitűzött célokat;

17. megjegyzi, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos összes beruházás 2018-ban 16,2 milliárd eurót tett ki, és a beruházások fő volumene az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia (6 milliárd euró), a megújuló energia (4,1 milliárd euró) és az energiahatékonyság (2,7 milliárd euró) volt; tudomásul veszi, hogy az EBB 2018-ban hiteleinek 29%-át éghajlatváltozással kapcsolatos célokra folyósította;

18. üdvözli, hogy 2018-ban 4 milliárd euró összegű éghajlatvédelmi kötvényt, valamint 500 millió euró összegű fenntarthatósági kötvényt bocsátottak ki; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és a bevételek nyomon követése érdekében szükség van egy uniós zöldkötvény-standardra;

19. emlékeztet az EBB elnöke által az ENSZ 2019. szeptemberi éghajlat-változási csúcstalálkozóján tett alábbi kötelezettségvállalásokra:

- 2020 végéig az EBB valamennyi finanszírozási tevékenységét össze kell hangolni a Párizsi Megállapodás céljaival;

-  2025-re az EBB finanszírozásának legalább 50%-át éghajlat- és környezeti fenntarthatóságra kell fordítani;

-  2030-ig 1 billió euró értékű éghajlat- és környezetvédelmi beruházást kell felszabadítani;

20. hangsúlyozza, hogy az EBB azon törekvése, hogy a zöld megállapodás kulcsfontosságú pénzügyi pillére legyen, azt jelenti, hogy a banknak fokoznia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy „klímabankká” váljon; felhívja az EBB-t, hogy dolgozzon ki konkrét, mérhető, elérhető, reális és határidőhöz kötött célokat tartalmazó ütemtervet a Párizsi Megállapodás végrehajtása tekintetében; kéri, hogy e célok meghatározásakor vegyék figyelembe az uniós régiók és a tagállamok közötti különbségek növekedésének potenciális kockázatát; kiemeli az EBB gazdasági és társadalmi kohéziót támogató tevékenységeit; hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenységeinél a gazdasági és társadalmi kohézió támogatását össze kell hangolni az éghajlat-politikai célokkal;

21. szorgalmazza, hogy a konkrét szakpolitikákba foglaljanak bele ambiciózus kötelezettségvállalásokat; az EBB-nek kötelezettségvállalásait vállalati operatív terve és éghajlat-változási stratégiája, valamint ágazati hitelezési stratégiái és védintézkedési politikái lényeges részévé kell tennie;

22. hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos, hogy az EBB valamennyi beruházása és ágazati portfóliója összhangban legyen a Párizsi Megállapodással;

23. megjegyzi, hogy az EBB 2018-ban nagyszabású gázinfrastruktúra-projektek finanszírozását hagyta jóvá, beleértve a Türkmenisztánból és Azerbajdzsánból az EU-ba irányuló gázvezetékeket (transzanatóliai földgázvezeték), valamint a Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba irányuló gázvezetékeket (Adria-gázvezeték); megjegyzi, hogy ezek a beruházások szerepeltek az uniós költségvetésből társfinanszírozott közös érdekű projektek 4. listáján; felszólítja az EBB-t, hogy 2020 végéig valamennyi finanszírozási tevékenységét hangolja össze a Párizsi Megállapodás céljaival;

24. úgy véli, hogy az EBB új energiahitel-nyújtási politikája jelentős előrelépést jelent, különös tekintettel arra a döntésre, hogy 2021 végéig leállítja a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos energiaprojekteknek való hitelezést, valamint arra, hogy a többi bank számára is például szolgálhat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az energiaforrások, például a földgáz felhasználása és későbbi finanszírozása összhangban legyen a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésével; megjegyzi, hogy az energiahitel-nyújtási politikát 2022 elején felülvizsgálják, és kéri, hogy a felülvizsgálat hangolják össze e politikát az európai fenntartható finanszírozási taxonómiával;

25. üdvözli, hogy az EBB a jövőben a méltányos átállásra összpontosít, és elvárja, hogy az EBB járuljon hozzá a méltányos átállási mechanizmushoz, különösen a jövőbeli közszektor-hitelezési eszköz és az InvestEU keretében végzett műveletei keretében;

26. megjegyzi, hogy az utaknak, autópályáknak és légi közlekedésnek nyújtott finanszírozás aránya 2018-ban magasabb volt, mint a 2014. és 2018. közötti átlag, míg a vasutaknak nyújtott finanszírozás 2018-ban alacsonyabb volt, mint a 2014. és 2018. közötti átlag; megjegyzi, hogy 2018-ban a légi közlekedés számára biztosított finanszírozás összesen 725 millió eurót tett ki; várakozással tekint az EBB közlekedési hitelezési politikájának felülvizsgálata elé; új közlekedésfinanszírozási politikát szorgalmaz az uniós közlekedési ágazat 2050-ig történő szén-dioxid-mentesítése érdekében;

27. felhívja a Bizottságot, hogy a fenntartható befektetésekre vonatkozó keretet egészítse ki az EBB által alkalmazható, jelentős negatív környezeti hatással járó gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokkal; elismeri az EBB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlesztési célokhoz;

28. új politikák végrehajtását szorgalmazza azokban a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakban, amelyek az EBB tevékenységi körébe tartoznak, például a cement, a petrolkémiai termékek és az acél ágazatában, ezen ágazatok fenntarthatóságát szem előtt tartva és gondosan mérlegelve a folyamatban lévő szerződések megszüntetésének következményeit, a körforgásos gazdaság előmozdítására helyezve a hangsúlyt;

29. megjegyzi, hogy az éghajlati probléma nem oldható meg az ipar támogatása nélkül, és nagy léptékű változás csak akkor érhető el, ha bevonják az ipart is, és biztosítják a szükséges ösztönzőket az innovatív éghajlatvédelmi megoldásokhoz

30. üdvözli az EBB szénlábnyomra vonatkozó új módszertanát, és felszólít annak szisztematikus végrehajtására, különös tekintettel a közvetett kibocsátásokra (úgynevezett „3. típus”); kéri, hogy a projekteket átfogóan értékeljék, ne pedig kibocsátásuk egyszerű gazdasági életciklus-elemzése alapján;

31. felhívja az EBB-t, hogy vizsgáljon meg különböző lehetőségeket arra vonatkozóan, hogy szigorúbb követelményeket határozzon meg a közvetítő ügyfelek számára a fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettségük nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan, hangsúlyozza, hogy ezek az új követelmények nem érinthetik hátrányosan a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését;

32. üdvözli, hogy az EBB elfogadta a kizárási politikát, és szorgalmazza, hogy ezt az eszközt szigorúan alkalmazzák azon ügyfelek kizárása érdekében, amelyek az EBB-finanszírozással kapcsolatos korrupt gyakorlatokban vagy csalásban érintettek;

33.  úgy véli, hogy az EBB-finanszírozásra tudományos célkitűzéseknek és nagyra törő kötelezettségvállalásoknak kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy a kereskedelmi banki ágazat bevált gyakorlataival összhangban[9] fokozatosan megszüntessék az azon ügyfeleknek nyújtott támogatást, amelyek tevékenysége jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezet;

34. üdvözli a 2018-ban elfogadott, vízenergiára vonatkozó iránymutatásokat[10], és kéri az átláthatósági követelmények valamennyi infrastrukturális projektre való kiterjesztését;

 35. emlékezteti az EBB-t, hogy a biológiai sokféleség védelme az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú eleme, az ökoszisztémák helyreállítása pedig az egyetlen bevált technológia a negatív kibocsátások tekintetében; megjegyzi, hogy az EBB összes projektjét biodiverzitási kockázatértékelésnek vetik alá, és a projekteknek meg kell felelniük az EBB biológiai sokféleséggel kapcsolatos normáinak, és az e területre vonatkozó közösségi célkitűzések elérése érdekében folyósított finanszírozások növelését szorgalmazza, különös tekintettel a nulla nettó erdőirtás célkitűzésére, valamint a tenger- és partvédelmi célkitűzésekre;

36. megjegyzi, hogy az Európai Beruházási Alapot (EBA) teljes mértékben vonják be az EBB valamennyi éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésébe;

 Az EBB EU-n kívüli műveletei

37. megismétli, hogy a szegénység felszámolása, a hazai erőforrások mozgósítása és az emberi jogok a finanszírozott intézkedéseket láthatóbbá tevő uniós fejlesztésfinanszírozási architektúra központi témái; úgy véli, hogy a következő években a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának kell az uniós döntéshozatali folyamat középpontjában állnia;

38. elismeréssel veszi tudomásul, hogy az EBB gyorsan tud alkalmazkodni a nemzetközi kihívásokhoz, felhívja az EBB-t, hogy a globális migrációs és menekültügyi kihívásra adott európai válasz részeként továbbra is támogassa az EU külső politikáit és vészhelyzetekre való reagálását, amilyen például a gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezés;

39. ösztönzi az EBB-t, az EBRD-t, a multilaterális fejlesztési bankokat és a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy a projektek végrehajtása során továbbra is törekedjenek a lehető legjobb operatív együttműködésre, mivel a bankok közötti szorosabb együttműködés elengedhetetlen a költségek optimalizálásához és az erőforrásokat hatékonyabban felhasználó szinergiák fokozásához;  

40. megjegyzi, hogy a külső hitelezési megbízatás 2018. évi félidős felülvizsgálata a garancia 5,3 milliárd EUR-val történő megemelésével jár;

 

41. emlékeztet arra, hogy az EBB műveleteit össze kell hangolni az uniós külpolitikai célkitűzésekkel;

42. megjegyzi, hogy az emberi jogi elvek teljes körűen be vannak építve a Bank legfontosabb átvilágítási eljárásaiba és előírásaiba, beleértve az előzetes értékelést is; emlékeztet arra, hogy az EBB-t közvetlenül köti az Európai Unió Alapjogi Chartája, és az ügyfelekkel kötött szerződéses záradékok lehetővé teszik a szerződések felfüggesztését az emberi jogok megsértése esetén; üdvözli a környezetvédelmi és szociális elvekről és normákról szóló 2009. évi nyilatkozat felülvizsgálatát;

43. felszólítja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a helyi viszonyokat, amikor harmadik országokban hajt végre beruházást; emlékeztet arra, hogy a harmadik országokban végrehajtott  beruházásoknak törekedniük kell a magánszektor által generált, a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedésre, az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására és a szegénységnek a munkahelyteremtés és a termelő erőforrásokhoz való jobb hozzáférés révén történő csökkentésére is;

44. megjegyzi, hogy az EBB alkalmaz ugyan emberi jogi szakembereket, de a helyi körülmények jobb megértése szempontjából előnyös lenne, ha az EBB helyi személyzetét bővítenék ki a partnerországokban; felhívja az EBB-t, hogy döntéshozatali folyamata során biztosítsa az emberi jogi megfontolások figyelembevételét;

45. megjegyzi, hogy a Bizottságra és az EKSZ-re projektszinten is hárul szerep, mivel konzultálnak velük az értékelés alatt álló EBB-projektekről, mielőtt e projekteket elfogadásra javasolnák az EBB igazgatóinak;

46. felkéri az EBB-t, hogy foglalkozzon a külső hitelezési megbízatásáról szóló bizottsági értékelés megállapításaival, amelyek rámutatnak arra, hogy „a Bizottság szolgálatainak nehézséget okoz, hogy a külső érdekelt feleken kívül nem tudnak betekinteni az EBB teljesítményébe, tekintettel arra, hogy a tényleges eredményekről szóló jelentéstételre csak a projekt befejezése után kerül sor, és az EBB nem köteles jelezni a végrehajtási problémákat”;  továbbra is rendkívül problematikusnak tartja a Bizottság azon következtetését, hogy „az uniós beavatkozás tényleges eredményei és hatásai nagyrészt ismeretlenek”;

47. ismételten hangsúlyozza, hogy részt kíván venni az EBB új uniós fejlesztési banki leányvállalatának esetleges létrehozásáról a Tanács és az EBB között folytatott megbeszéléseken; felhívja az EBB-t, hogy a fejlesztési műveleteivel foglalkozó leányvállalatának létrehozása során kezelje prioritásként a szegénység felszámolását, a hazai erőforrások mozgósítását és az emberi jogokat;

Az ESBA működése és hatékonysága

48. megjegyzi, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) további magán- és közberuházás mozgósítására irányuló fő mennyiségi célkitűzése 500 milliárd EUR összegre vonatkozik; megjegyzi, hogy a fenntarthatóságra és a társadalmi hatásra vonatkozó mérhető célokat be kell építeni a jövőbeli beruházási stratégiákba;

49 megjegyzi, hogy az ESBA végrehajtásához az EBB 358 alkalmazottat és 75 személyt vett fel az Európai Beruházási Tanácsadó Platformba;

50. megjegyzi, hogy az ESBA különálló irányítási struktúrával rendelkezik, és beruházási műveletei két tematikus területen zajlanak, konkrétan az EBB által kezelt infrastrukturális és innovációs támogatási kereten, valamint az EBA által kezelt kkv-kereten belül;

51. megismétli, hogy az uniós költségvetésből támogatott ESBA mögött – az EBB egyéb jelenlegi finanszírozási eszközeitől eltérően – az a megfontolás áll, hogy addicionalitást biztosítson további innovatív és jövőorientált ágazatok, valamint magasabb kockázatú projektek azonosítása révén;

52. kiemeli az addicionalitási kritérium fontosságát, amiből az következik, hogy olyan tevékenységeket kell támogatni, amelyek csak egyértelműen azonosított piaci hiányosságok vagy az optimálistól eltérő beruházási helyzetek és műveletek kezelése esetén jogosultak ESBA-támogatásra, és amelyek az ESBA támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg ugyanolyan mértékben és ütemezéssel;

53. aggodalommal veszi tudomásul a Bíróság megállapítását, amely szerint a mozgósított beruházásokra vonatkozóan bejelentett becslés nem veszi figyelembe, hogy az ESBA bizonyos műveletei más EBB-műveleteket és uniós pénzügyi eszközöket váltottak ki, illetve hogy az ESBA-támogatás egy részét olyan projektekre költötték, amelyeket más, állami vagy magánforrásokból is finanszírozni lehetett volna eltérő feltételek mellett;

54. megismétli arra irányuló felhívását, hogy készítsenek objektív áttekintést az ESBA-projektek addicionalitásáról, gazdasági, társadalmi és környezeti hatásáról és valódi hozzáadott értékéről, valamint az uniós szakpolitikákkal vagy más EBB-műveletekkel való összeegyeztethetőségükről annak érdekében, hogy – amint arra a Számvevőszék 2019. januári különjelentése[11] is rámutatott – e projektek inkább politikaorientáltak legyenek, mintsem keresletorientáltak;

 55. megjegyzi, hogy az ESBA-műveletek a magánberuházásokon felül egyéb uniós és nemzeti közforrásokból származó finanszírozás igénybevételére is jogosultak voltak; fontosnak tartja az elköltött pénzügyi források csökkenő gazdaságosságának és az ilyen költségek esetleges holtsúlyának elkerülését; hangsúlyozza, hogy garantálni kell az addicionalitást;

56. elkerülendőnek tartja a több befektető általi kiadások közötti átfedéseket és a költségek holtsúlyát, hogy a beruházások több különböző csatornán keresztüli finanszírozása ne megbízhatatlan vagy több résztvevőnek tulajdonított eredményeket hozzon; 

57. az ESBA általános hatékonyságának növelése érdekében felszólít az ESBA, a nemzeti fejlesztési bankok és a beruházási platformok közötti szinergia javítására;

58. rendkívül fontosnak tartja, hogy az InvestEU program kezdeti tervezése, végrehajtása és az elért eredményekről szóló jelentéstétel során kellően figyelembe vegyék az ESBA 1.0 és az ESBA 2.0 tanulságait, különös tekintettel az addicionalitásra, a fenntarthatóságra és az átláthatóságra;

Az EBB irányítása, átláthatósága és elszámoltathatósága

59. ismételten hangsúlyozza, hogy az EBB és az EBA valamennyi művelete során fontos az etika, a feddhetetlenség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság;

60. megjegyzi, hogy a Bizottság az EBB alapokmányának 19. cikke szerinti eljárás keretében véleményt ad ki valamennyi finanszírozási műveletről; felhívja a Bizottságot, hogy ezeket a véleményeket azok elkészültekor tegye hozzáférhetővé;

Az EBB vállalatirányítási és ellenőrzési keretének optimalizálása

61. javasolja a bank szemlélete és a kapcsolódó minőségellenőrzések módosítását a bank szervezeteiben a megfelelési kockázatok megfelelő kezelése és az eredményalapú költségvetés elvének az EBB-n és az EBB-csoporton belüli teljes körű alkalmazásának támogatása érdekében;

62. felszólít az Európai Bizottsággal közösen megvalósított finanszírozással kapcsolatos kockázatkezelési- és ellenőrzési rendszerek elemzésére és egy, az elemzésről szóló jelentés elkészítésére, figyelembe véve a források ötvözésének nem csupán a felügyelettel, hanem az irányítási lehetőségekkel kapcsolatos vetületeket is;

63. megjegyzi, hogy 2018-ban a bank üzleti modellje tovább fejlődött és diverzifikáltabbá vált az ESBA keretében végzett, összetettebb jellegű tevékenységek növekedése, valamint a kisebb méretű és magasabb kockázati profilú ügyletek miatt;

64. megjegyzi, hogy az igazgatótanács 2018 júliusában számos szervezeti és irányítási változást ismertetett, és 2018 decemberében végrehajtási ütemtervet hagyott jóvá, többek között az alábbiakat:

i)  javaslat az EBB alapokmányának módosítására az igazgatótanács póttagjai számának növelése és bizonyos irányítási kérdések tekintetében a minősített többségi szavazás bevezetése érdekében; 

  ii) a bank belső ellenőrzési és kockázatkezelési környezetének javítása, különösen egy csoportkockázati funkció létrehozásával, amelyet egy csoportkockázati vezető tölt be;

65.az EBB irányító szervei feladatainak felülvizsgálatával kapcsolatban az a véleménye, hogy az irányítóbizottság tagjainak el kell kerülniük az esetleges összeférhetetlenségeket;

66. sajnálatosnak tartja a sokszínűség és a nemek közötti egyensúly tartós hiányát a felső vezetés szintjén és az EBB csoport irányító testületein belül; felhívja az EBB-t, hogy prioritásként kezelje ezt a kérdést;

67. felhívja az EBB-t, hogy maradéktalanul hajtsa végre az EBB ellenőrző bizottságának 2018. évi éves jelentésében[12] megfogalmazott ajánlásokat, nevezetesen:

– felül kell vizsgálni az irányítóbizottság és az igazgatótanács magatartási kódexét;

– a banknak megfelelő és elégséges személyzetet kell biztosítania az ellenőrzéshez, és sürgősen meg kell szüntetnie az ellenőrzési funkciókkal kapcsolatos munkaerő-felvételi hiányosságokat;

– az irányítóbizottságnak ütemtervet kell kidolgoznia, amely tartalmazza az ajánlások végrehajtásának mérföldköveit, forrásait és ütemtervét, rámutatva arra, hogy a múltban túl lassú volt az ellenőrző bizottság ajánlásainak végrehajtása;

Egy átláthatóbb és elszámoltathatóbb, a csalás és korrupció elleni küzdelemben megerősített mechanizmusokkal rendelkező intézmény felé

fraud and corruption

68. megjegyzi, hogy az évek során az EBB belső mechanizmusokat és irányítási struktúrákat hozott létre a csalás és a korrupció kockázatának csökkentése érdekében; a bank nyilvánosan is kötelezettséget vállalt arra, hogy a „csalással és korrupcióval szembeni zéró tolerancia politikáját alkalmazza”;

69.felkéri az EBB-t, hogy weboldalán tegye közzé az ügyfelei tényleges tulajdonosára vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy növelje műveleteinek láthatóságát és kiküszöbölje a korrupció és az összeférhetetlenség lehetőségét;

70.felkéri az EBB-t, hogy a közvetlen és közvetett hitelek nyújtását az országonkénti adó- és számviteli adatok közzétételétől, illetve a kedvezményezettek és a finanszírozási műveletekbe bevont pénzügyi közvetítők tekintetében a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok megadásától tegye függővé;

71. tudomásul veszi a Counter Balance jelentését, amely megállapítja, hogy „az EBB még mindig nem képes megfelelően ellátni a csalás és a korrupció elleni küzdelem feladatát, részben a belső mechanizmusainak hiányosságai, részben pedig a tevékenységeire vonatkozó elégtelen irányítási keret, valamint a tevékenységei – többek között az OLAF általi – megfelelő külső ellenőrzésének hiánya miatt”, továbbá tudomásul veszi az EBB és az OLAF e jelentésre adott válaszait; felhívja az EBB-t, hogy hajtsa végre a fennmaradó hiányosságok orvoslásához szükséges javításokat; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot annak biztosítására, hogy az EBB legalább a pénzmosás elleni uniós irányelvvel egyenértékű átvilágítási kötelezettségeknek tegyen eleget;

72. felhívja az EBB-t, hogy a lehető legjobban aknázza ki az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel folytatott együttműködést, és ez utóbbit arra kéri, hogy proaktívan foglalkozzon az EBB-ügyekkel, azáltal, hogy kivizsgálja és büntetőeljárás alá vonja az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőit;

73. ismételten felhívja az EBB-t, hogy váljon elszámoltathatóbbá a többi uniós intézmény felé, megerősítve az EBB feletti parlamenti ellenőrzést, és lehetővé téve az Európai Számvevőszék számára az EBB műveleteinek teljes körű ellenőrzését;

74. emlékeztet arra, hogy a nyilvánosság részvétele – különösen a helyi közösségek és az EBB-műveletekben érintett polgárok bevonása – az EBB politikai döntéshozatalában az elszámoltathatóság javításának egyik módja;

75. emlékeztet rá, hogy az EBB-politikák végrehajtása során biztosított átláthatóság – amellett, hogy erősíti az EBB általános intézményi elszámoltathatóságát és felelősségét, egyértelmű áttekintést nyújtva a pénzügyi közvetítők típusáról és a végső kedvezményezettekről – egyidejűleg hozzájárul a támogatott segélyezési projektek hatékonyságának és fenntarthatóságának növeléséhez; felhívja az EBB-t, hogy vegye figyelembe ezeket a szempontokat az EBB átláthatósági politikájának 2020-ra tervezett felülvizsgálata során;

76. támogatja tehát az EBB-stratégia végrehajtásának módjára, valamint az EBB termékeinek és portfólióinak fenntarthatóságára vagy éghajlati hatására vonatkozó egyértelmű információk közzétételét;

77.elvárja, hogy az EBB visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó politikája ambiciózus célokat és magas szintű normákat állapítson meg; sürgeti az EBB-t, hogy e felülvizsgálat körébe a visszaélést bejelentő belső és külső személyeket egyaránt vonja be, és egyértelmű, jól meghatározott eljárásokat, időkereteket és iránymutatásokat alakítson ki annak érdekében, hogy a visszaélést bejelentő személyek a lehető legjobb iránymutatást kapják, és bármilyen megtorlással szemben védelemben részesüljenek;

78. sajnálatosnak tartja, hogy 2018 végén nem erősítették meg kellőképpen a panasztételi mechanizmusokat, és úgy véli, hogy tovább kell fejleszteni a hatékony és független panasztételi mechanizmushoz való hozzáférést, beleértve a jogorvoslathoz való jogot is; megjegyzi, hogy az EBB 2019-ben létrehozott egy új, kifejezetten a projekt-közbeszerzési panasztételi rendszert az ezzel kapcsolatos panaszok hatékonyabb és függetlenebb kezelésének biztosítása érdekében;

79. üdvözli az EBB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közzétegye az éghajlat-politikai fellépés új dokumentumait, az ESBA-projektek eredménytábláit vagy a befejezett nem uniós műveletekre vonatkozó projektzáró jelentéseket;  úgy véli, hogy az EBB-nek a lehető legnagyobb mértékben közzé kell tennie a kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyveit, az irányítóbizottsági ülések jegyzőkönyveit és napirendjeit, a 3PA- és a REM-értékelőlapokat, a Bizottság projektekkel kapcsolatos véleményét és a projektek monitoringjelentéseit; megérti azonban, hogy az EBB ügyfelei és projektpartnerei által szolgáltatott bizalmas információk védelme érdekében bizonyos korlátozások érvényesek a dokumentumok átláthatóságára;

80. tudomásul veszi az EBB új kizárási politikájának 2018. évi hatálybalépését, beleértve a magatartásukkal és tevékenységeikkel kapcsolatban negatív előéletű szervezetek és személyek kizárására irányuló eljárásokat, amelyek életbe léptetik az EBB csalás elleni politikájával kapcsolatos meglévő rendelkezéseket és tilalmakat;

81. várja az EBB/EBA csalás elleni politikái 2018-ban indított felülvizsgálatának eredményeit, és támogatja a csalással, korrupciós politikával és a tiltott magatartás egyéb formáival kapcsolatos zéró tolerancia szigorúbb megközelítését; felhívja az EBB-t, hogy a jövőben fokozza együttműködését az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel, és minden potenciális csalást jelentsen az illetékes hatóságoknak; úgy véli, hogy az Európai Ügyészségnek a jövőben rendelkeznie kell azzal a megbízatással, hogy az EBB-alapok kapcsán felmerülő büntetendő cselekmények vonatkozásában büntetőeljárást indítson az Európai Ügyészségben tagsággal rendelkező uniós tagállamokban;

82. megjegyzi, hogy az EBB minden egyes művelettel kapcsolatban közzéteszi a honlapján az ügyfeleire vonatkozó adatokat; felhívja az EBB-t, hogy tegye közzé a tényleges tulajdonosokra vonatkozó szükséges információkat is; üdvözli az EBB visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó jelenlegi politikáját;

83. megjegyzi, hogy 2018-ban 184 új bejelentéssel (2017-ben 149) nőtt a bejelentések száma, amelyek 68%-a belső, 31%-a pedig külső forrásból származott; megjegyzi, hogy a vizsgálatok fő területei az alábbiak: csalás, korrupció, az EBB/EBA nevével való visszaélés és összejátszás; megjegyzi, hogy az EBB-csoporttal kapcsolatos összes bejelentés 69%-át az OLAF-hoz utalták;

84. tudomásul veszi az EBB és a Volkswagen közötti megállapodást, amely azzal a következménnyel járt, hogy a Volkswagent 18 hónapra kizárták az EBB valamennyi projektjéből, valamint a Volkswagen kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzájárul a fenntarthatósági kezdeményezéshez, beleértve a környezet védelmét is;

85. felelősségteljes adópolitikát támogat az EBB-n belül azáltal, hogy támogatja a feddhetetlenségi záradékoknak az EBB-csoport szerződéseibe való beillesztését, a szabályoknak meg nem felelő joghatóságokkal kapcsolatos alapos átvilágítás végrehajtását, egyértelműen megjelölve a szerződő feleket és a földrajzi elhelyezkedést; üdvözli a követelményeknek nem megfelelő jogrendszerekkel kapcsolatos politikájának 2019. márciusi elfogadását, és felszólít annak gyors végrehajtásra, valamint a Parlament ezzel kapcsolatos rendszeres tájékoztatására;

86. szigorú követelménynek tekinti a legmagasabb szintű feddhetetlenségi normák – nevezetesen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó, az EU és a Pénzügyi Akció Munkacsoport által szorgalmazott normák, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozása érdekében az OECD, a G20-csoport és az EU által szorgalmazott jó adóügyi kormányzási elvek – tiszteletben tartását;

87. elismeri, hogy uniós szinten az EBB úttörő szerepet töltött be a fenntarthatósági jelentés kibocsátásában; felkéri az EBB-t, hogy fejlessze tovább fenntarthatósági jelentését azáltal, hogy beszámol az eredményekről, és pontosan meghatározott, konkrét, könnyen mérhető és összehasonlítható mutatókat alkalmaz;

88. üdvözli , hogy az EBB külső könyvvizsgálója első alkalommal adott ki korlátozott megbízhatósági jelentést a 2018-as fenntarthatósági jelentésében szereplő egyes nyilatkozatokról, számadatokról és mutatókról;

89. szorgalmazza, hogy a Számvevőszék fokozza az EBB külső ellenőrzését, és úgy véli, hogy a 2020 szeptemberében esedékes háromoldalú megállapodás megvitatásakor alaposan gondolják át a 2016-ban aláírt háromoldalú megállapodás aktuális rendelkezéseit, valamint az Európai Beruházási Bank, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék közötti együttműködést szabályozó rendelkezéseket;

 

90. megismétli azonban az EBB éves jelentésére vonatkozó kérését, és felhívja az EBB-t, hogy nyújtson be átfogóbb, részletesebb és harmonizáltabb éves tevékenységi jelentést, és jelentősen javítsa az információk bemutatását úgy, hogy részletes és megbízható lebontásokat közöl az adott évre jóváhagyott, aláírt és kiosztott beruházásokról és a bevont finanszírozási forrásokról (saját források, ESBA, központilag irányított uniós programok stb.), valamint a kedvezményezettekről (tagállamok, közszféra vagy magánszektor, közvetítők vagy közvetlen kedvezményezettek), a támogatott ágazatokról és az utólagos értékelések eredményeiről;

91. felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, hogy szervezzen éves műhelytalálkozót/meghallgatást az EBB tevékenységeiről és műveleteinek ellenőrzéséről, ami további releváns információkat biztosítana a Parlament számára, elősegítve az EBB-re és annak műveleteire vonatkozó ellenőrzési munkáját;

A Parlament ajánlásainak nyomon követése

92. felszólítja az EBB-t, hogy továbbra is készítsen jelentést a Parlament éves állásfoglalásaiban szereplő korábbi ajánlások végrehajtásának állásáról, különös tekintettel az alábbiakra:

a) beruházási stratégiájának gazdasági, környezeti és társadalmi hatása;

b) az összeférhetetlenség megelőzésével kapcsolatos kiigazítások, különösen, ha a tagok részt vesznek a kölcsönök odaítélésében;

c) átláthatóság az ügyfelek feddhetetlenségére vonatkozó átvilágítását követően az adókikerülés, a csalás és a korrupció megelőzése érdekében;

93. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, és kéri a Tanácsot és az EBB igazgatótanácsát, hogy vitassa meg a Parlament itt ismertetett álláspontját.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

28.5.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, Corina Crețu, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, José Manuel Fernandes, Luke Ming Flanagan, Isabel García Muñoz, Cristian Ghinea, Monika Hohlmeier, Jean-François Jalkh, Pierre Karleskind, Joachim Kuhs, Claudiu Manda, Younous Omarjee, Tsvetelina Penkova, Markus Pieper, Sabrina Pignedoli, Petri Sarvamaa, Angelika Winzig, Lara Wolters

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Eickhout, Jeroen Lenaers, Mikuláš Peksa, Viola Von Cramon-Taubadel

 


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

23

+

EPP

Lefteris Christoforou,Tamás Deutsch, José Manuel Fernandes, Monika Hohlmeier; Petri Sarvamaa,,Angelika Winzig, Jeroen Lenaers

S&D

Caterina Chinnici, Corina Crețu, Isabel García Muñoz, Claudiu Manda, Tsvetelina Penkova, Lara Wolters

RENEW

Olivier Chastel, Martina Dlabajová, Cristian Ghinea, Pierre Karleskind

VERTS/ALE

Bas Eickhout, Mikuláš Peksa, Viola Von Cramon-Taubadel,

ECR

Ryszard Czarnecki

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Younous Omarjee

 

0

-

 

 

 

 

 

4

0

EPP

Markus Pieper

ID

Jean-François Jalkh, Joachim Kuhs

NI

Sabrina Pignedoli

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

[1] https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/95520

[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0198.

[3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0036.

[4] HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

[5]https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=49051

[6] Az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 8. cikkének (7) bekezdése; https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/elm_evaluation_swd_2019_333_f1_staff_working_paper_en_v3_p1_1048237.pdf

[7] https://www.consilium.europa.eu/media/40967/efad-report_final.pdf)

[8] https://www.counter-balance.org/wp-content/uploads/2019/10/Report_OnlineVersion_EIB_Corruption_Oct2019.pdf

[9] A Crédit Agricole vállalta, hogy a továbbiakban nem támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek a szénágazatban folytatott tevékenységeiket fejlesztik vagy tervezik fejleszteni. A Crédit Agricole zéró tolerancia politikája minden olyan vállalkozásra vonatkozik, amely a szénágazatban folytatott tevékenységet fejleszt vagy tervez fejleszteni, a szénkitermeléstől a szénalapú energiatermelésig, a szén kereskedelemén és szállításán keresztül.

[10] EBB, „Environmental, Climate and Social Guidelines on Hydropower Development”, 2019. október.

[11] https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=49051

[12] https://www.eib.org/attachments/general/ac_annual_reports_2018_en.pdf

Utolsó frissítés: 2020. július 2.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat