JELENTÉS az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, „Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése” című stratégiai innovációs tervéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

24.6.2020 - (COM(2019)0330 – C9-0043/2019 – 2019/0152(COD)) - ***I

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
A vélemény előadója: Maria Da Graça Carvalho

Helyesbítések/Kiegészítések

• ERR01 (PDF - 164 KB)
• ERR01 (DOC - 51 KB)

Módosítások

• 001-161 (PDF - 389 KB)
• 001-161 (DOC - 124 KB)
• 162-162 (PDF - 469 KB)
• 162-162 (DOC - 120 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, „Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése” című stratégiai innovációs tervéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2019)0330 – C9-0043/2019 – 2019/0152(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0330),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0043/2019),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0121/2020),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. javasolja, hogy a jogszabályra a következő néven hivatkozzanak: „Határozat – Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs terve: Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése”;

3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

 

Határozatra irányuló javaslat

2 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 17. cikkére,	tekintettel a 2020. ...-i, .../2020 európai parlamenti és tanácsi rendeletre [EIT-rendelet, (2019/0151(COD)], és különösen annak 4. cikkére,
__________________
5 HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

Módosítás  2

Határozatra irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 294/2008/EK rendelet stratégiai innovációs terv (a továbbiakban: innovációs terv) elfogadásáról rendelkezik.	(1) .../2020 rendelet [EIT-rendelet (2019/0151/COD)] stratégiai innovációs terv (a továbbiakban: innovációs terv) elfogadásáról rendelkezik.

Módosítás  3

Határozatra irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés:

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az innovációs tervnek meg kell határoznia az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) számára az elsőbbséget élvező területeket és a hosszú távú stratégiát, továbbá értékelést kell tartalmaznia az EIT társadalmi-gazdasági hatásáról, valamint a legjobb innovációs hozzáadott érték nyújtására vonatkozó képességéről. Az innovációs tervnek figyelembe kell vennie az EIT nyomon követésének és értékelésének eredményeit.	(2) Az (EU) .../2020 rendelet [EIT-rendelet (2019/0151/COD)] 4. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az innovációs tervnek stratégiát, célokat és prioritásokat kell kitűznie az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) számára az érintett hétéves időszakra, meg kell állapítania kulcsfontosságú fellépéseit, a megcélzott eredményeket és a szükséges erőforrásokat, továbbá értékelést kell tartalmaznia az EIT társadalmi, gazdasági és ökológiai hatásáról, valamint a legjobb innovációs hozzáadott érték nyújtására vonatkozó képességéről. Az innovációs tervnek figyelembe kell vennie az EIT nyomon követésének és értékelésének eredményeit, és biztosítania kell az Európai horizont programmal való következetességet, valamint szinergiákat kell biztosítania más releváns uniós programokkal, miközben hozzájárul az Unió stratégiai prioritásainak, továbbá az uniós célkitűzések és szakpolitikák – többek között az európai zöld megállapodás, az európai helyreállítási terv, az európai adat-, digitális, kkv- és ipari stratégiák – megvalósításához, valamint Európa stratégiai autonómiájának megvalósításához.

Módosítás  4

Határozatra irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az innovációs tervnek tartalmaznia kell az EIT tevékenységei és más uniós kezdeményezések, eszközök és programok között fennálló potenciális és megfelelő szinergiák és kiegészítő jelleg elemzését.	(3) Az (EU) .../2020 rendelet [EIT-rendelet (2019/0151/COD)] 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően az innovációs tervnek tartalmaznia kell az EIT tevékenységei és más uniós kezdeményezések, eszközök és programok között fennálló potenciális és megfelelő szinergiák és kiegészítő jelleg elemzését.

Módosítás  5

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet mellékletben foglalt, a 2021–2027. közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs terve elfogadásra kerül.	Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet mellékletben foglalt, a 2021–2027. közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs terve (az „innovációs terv”) elfogadásra kerül.

Módosítás  6

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az innovációs terv végrehajtása az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről szóló (EU) [.../...] rendeletnek6 megfelelően történik.	Az innovációs terv végrehajtása az (EU) .../2020 rendeletnek [EIT-rendelet (2019/0151/COD)] megfelelően történik.
__________________
6 Hivatkozás az elfogadott átdolgozott EIT-rendeletre.

Módosítás  7

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.	Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése után húsz nappal lép hatályba.

Módosítás  8

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a stratégiai innovációs terv (a továbbiakban: innovációs terv) meghatározza az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: EIT) stratégiáját és elsőbbséget élvező területeit a 2021–2027 közötti időszakra. Az innovációs terv jelenti a legfőbb szakpolitikai dokumentumot az EIT számára a következő programozási időszakra, és meghatározza az intézmény célkitűzéseit, legfontosabb intézkedéseit, a várt eredményeket és a szükséges erőforrásokat. Az innovációs terv biztosítja a szükséges összhangot az EIT tevékenységei és az [Európai horizont keretprogramról szóló javaslat] között, amely az Unió 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, kutatást és innovációt támogató keretprogramja. A terv megfelelő szinergiákat és kiegészítő jelleget biztosít továbbá az EIT tevékenységei és más uniós kezdeményezések, szakpolitikák és eszközök között.	Ez a stratégiai innovációs terv (a továbbiakban: innovációs terv) meghatározza az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: EIT) stratégiáját és elsőbbséget élvező területeit a 2021–2027 közötti időszakra. Az innovációs terv jelenti a legfőbb szakpolitikai dokumentumot az EIT számára a következő programozási időszakra, és meghatározza az intézmény célkitűzéseit, legfontosabb intézkedéseit, a várt eredményeket és hatást és a szükséges erőforrásokat. Az innovációs terv biztosítja a szükséges összhangot az EIT tevékenységei és az [Európai horizont keretprogramról szóló javaslat] között, amely az Unió 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, kutatást és innovációt célzó keretprogramja. A terv megfelelő szinergiákat és kiegészítő jelleget biztosít továbbá az EIT tevékenységei és más uniós programok, szakpolitikák, eszközök és kötelezettségvállalások között.

Módosítás  9

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó innovációs terv az Európai Bizottság által végzett hatásvizsgálat alapján készült. A terv figyelembe veszi a stratégiai innovációs terv tervezetét, amelyet az EIT igazgatótanácsa 2017. december 20-án az EIT-rendeletnek21 megfelelően benyújtott az Európai Bizottságnak. Tükrözi továbbá az Európai Bizottság új [Európai horizontról szóló], 2018. júniusi javaslatát, különös tekintettel az EIT-nek a [Nyílt Innováció] pillér (III. pillér) részeként betöltött kulcsfontosságú szerepét, valamint az intézet hozzájárulására egyrészt a globális kihívások kezeléséhez – beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozóan megállapított célértékeket –, másrészt az európai ipari versenyképességéhez (II. pillér) és a kiváló tudományhoz (I. pillér). Az innovációs terv az EIT működésének utóbbi évei során levont tanulságokra és a kulcsfontosságú érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációs folyamat eredményeire épül.	A 2021–2027-es időszakra vonatkozó innovációs terv az Európai Bizottság által végzett hatásvizsgálat alapján készült. A terv figyelembe veszi a stratégiai innovációs terv tervezetét, amelyet az EIT igazgatótanácsa 2017. december 20-án a ... [EIT-rendelet (2019/0151/COD)]21 megfelelően benyújtott az Európai Bizottságnak. Tükrözi továbbá az Európai Bizottság új [Európai horizontról szóló], 2018. júniusi javaslatát, különös tekintettel az EIT-nek a [Nyílt Innováció] pillér (III. pillér) részeként betöltött kulcsfontosságú szerepére, valamint az intézet hozzájárulására egyrészt a globális és a társadalmi kihívások kezeléséhez – beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaira vonatkozóan megállapított célértékeket és kötelezettségvállalásokat –, másrészt az európai ipari versenyképességéhez (II. pillér) és a kiváló tudományhoz (I. pillér). Az innovációs terv az EIT működésének utóbbi évei során levont tanulságokra és a kulcsfontosságú érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációs folyamat eredményeire épül.
__________________	__________________
21 Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete (2008. március 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról (HL L 97., 2008.4.9., 1. o.). A 2013. december 11-i 1292/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 347., 2013.12.11., 174. o.) módosított rendelet.	21 Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete (2008. március 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról (HL L 97., 2008.4.9., 1. o.). A 2013. december 11-i 1292/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 347., 2013.12.11., 174. o.) módosított rendelet.

Módosítás  10

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az innovációs terv figyelembe veszi az Európai horizont keretprogram stratégiai tervezését, hogy összhangot biztosítson a keretprogram tevékenységeivel, más vonatkozó uniós programokkal, valamint az uniós prioritásokkal és kötelezettségvállalásokkal, továbbá hogy erősítse a nemzeti és regionális finanszírozási programokkal és prioritásokkal való kiegészítő jelleget és szinergiákat.	Az innovációs terv figyelembe veszi az Európai horizont keretprogram stratégiai tervezését, hogy összhangot biztosítson a keretprogram tevékenységeivel, valamint szinergiákat és kiegészítő jelleget más vonatkozó uniós programokkal, valamint az uniós prioritásokkal és kötelezettségvállalásokkal való következetességet. Célja továbbá, hogy erősítse a nemzeti és regionális finanszírozási programokkal és prioritásokkal való kiegészítő jelleget és szinergiákat.

Módosítás  11

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.1 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT-t 2008-ban hozták létre annak érdekében, hogy a tagállamok és az Európai Unió innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Az EIT úttörő szerepet játszott az oktatás, az üzleti élet és a kutatás (tudásháromszög) integrációja terén, és nagy hangsúlyt fektet a vállalkozói tehetségre és az innovációs készségekre. Az EIT 2018. évi félidős értékelése megerősítette, hogy az intézet működése továbbra is indokolt, és a tudásháromszög innovációvezérelt integrálásán alapuló modell továbbra is érvényes.	Az EIT-t 2008-ban hozták létre annak érdekében, hogy a tagállamok és az Európai Unió innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Az EIT úttörő szerepet játszott a felsőoktatás, a kutatás és az innováció (tudásháromszög) integrációja terén, és nagy hangsúlyt fektet a vállalkozói tehetségre, a vállalkozásalapításra és az innovációs készségekre. Az EIT 2017. évi félidős értékelése megerősítette, hogy az intézet működése továbbra is indokolt, és a tudásháromszög innovációvezérelt integrálásán alapuló modell továbbra is érvényes.

Módosítás  12

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.1 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT létrehozása után egy évtizeddel az innováció üteme drámaian felgyorsult. Az innováció átformálja a gazdasági ágazatokat, megváltoztatja a meglévő vállalkozások működését és eddig példa nélküli lehetőségeket teremt. A globális gazdasági rendszer átalakulásával és a nemzetközi verseny fokozódásával az Unió egyre nagyobb mértékben rá van utalva a tehetségre és innovációs képességére. A tudományágak körében, illetve az oktatás, az üzleti élet és a kutatás között megvalósuló közös tervezés, együttműködés és közös alkotás ma minden korábbinál fontosabb az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntarthatatlan felhasználásával, a digitális átalakulással, a demográfiai változásokkal, valamint az egészségügy és az élelmezés jövőjével kapcsolatos globális kihívások kezelésének elősegítéséhez.	Az EIT létrehozása után egy évtizeddel az innováció üteme drámaian felgyorsult. Az innováció átformálja a gazdasági ágazatokat és a társadalmat, megváltoztatja a meglévő vállalkozások működését és eddig példa nélküli lehetőségeket teremt. A globális gazdasági rendszer átalakulásával, az éghajlatváltozás hatásának erősödésével és a nemzetközi verseny fokozódásával az Unió egyre nagyobb mértékben rá van utalva a tehetségre és innovációs képességére. A tudományágak körében, illetve az oktatás, az üzleti élet és a kutatás között megvalósuló közös tervezés, együttműködés és közös alkotás ma minden korábbinál fontosabb a például az egészségügyi ellátással, többek között a világjárványok terjedésével, az élelmezéssel, az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntarthatatlan felhasználásával, a digitális átalakulással és a demográfiai változásokkal kapcsolatos globális kihívások kezelésének elősegítéséhez.

Indokolás

Nyelvi kiigazítások.

Módosítás  13

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Létrehozása óta az EIT fokozatosan a társadalmi kihívások kezelésének sikeres eszközévé vált. Az Intézet elsősorban tudományos és innovációs társulásokon (TIT-ek) keresztül működik, amelyek oktatási és képzési, üzleti és kutatást végző szervezetek közötti kiterjedt európai partnerségek. Jelenleg nyolc TIT működik a következő területeken: éghajlatváltozás, digitális átalakulás, energia, élelmiszer, egészség, nyersanyagok, városi mobilitás és hozzáadott értéket képviselő gyártási folyamatok (lásd a 2. ábrát).	Létrehozása óta a tudásháromszög integrációjának köszönhetően az EIT fokozatosan a társadalmi kihívások kezelésének egyedi eszközévé vált. Az EIT elsősorban tudományos és innovációs társulásokon (TIT-ek) keresztül működik, amelyek felsőoktatási és képzési, üzleti és kutatást végző szervezetek és intézetek közötti kiterjedt európai partnerségek. Jelenleg nyolc TIT működik a következő területeken: éghajlatváltozás, digitális átalakulás, energia, élelmiszer, egészség, nyersanyagok, városi mobilitás és hozzáadott értéket képviselő gyártási folyamatok.

Módosítás  14

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minden egyes TIT 5–10 helymegosztási központ22 köré szerveződik, amelyek a tudásháromszög gyakorlati integrációjának földrajzi csomópontjaiként működnek. Ezek nemzeti és regionális innovációs hátterüknek megfelelően szerveződnek és épülnek fel, és a TIT-ek legfontosabb partnereihez tartozó meglévő laboratóriumok, irodák vagy egyetemek páneurópai hálózatára épülnek.	Eddig minden egyes TIT 5–10 helymegosztási központba22 szerveződött, amelyek olyan földrajzi csomópontokként működnek, amelyek fizikai teret biztosítanak az innovációs ökoszisztémán belüli helyi interakcióknak és a tudásháromszög gyakorlati integrációjának is. Ezek nemzeti és regionális innovációs hátterüknek megfelelően szerveződnek és épülnek fel, és a TIT-ek legfontosabb partnereihez tartozó meglévő laboratóriumok, irodák vagy egyetemek páneurópai hálózatára épülnek.
__________________	__________________
22 A helymegosztási központ az a földrajzi terület, amelyen a tudásháromszögben részt vevő legfontosabb TIT-partnerek székhelye található, és ahol a területen folyó TIT-tevékenység kapcsolattartóiként könnyen képesek kapcsolatba lépni egymással.	22 A helymegosztási központ egy nyílt és átlátható módon létrehozott fizikai tér, amely egy olyan földrajzi területet fed le, ahol a tudásháromszögben részt vevő legfontosabb TIT-partnerek székhelye található, és ahol a területen folyó TIT-tevékenység kapcsolattartóiként könnyen képesek kapcsolatba lépni egymással.

Módosítás  15

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A TIT-ek célja a tudásháromszöghöz kapcsolódó tevékenységek portfólióinak irányítása a következők révén:	(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás  16

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– Oktatási és képzési tevékenységek, amelyek meghatározó vállalkozói komponenssel rendelkeznek a tehetségek következő generációjának képzéséhez, beleértve az EIT-védjeggyel23 rendelkező programok megtervezését és végrehajtását, különösen mesterképzési és doktori szinten.	a) felsőoktatási és képzési tevékenységek a tudásháromszögön belül, amelyek meghatározó vállalkozói komponenssel rendelkeznek a tehetségek következő generációjának képzéséhez, beleértve vállalkozói és digitális készség-fejlesztő programok és tevékenységek kidolgozását, amelyek célja emberi erőforrások átképzése és továbbképzése az egész életen át tartó tanulás távlatában; az EIT-védjeggyel23 rendelkező programok megtervezését és végrehajtását, különösen mesterképzési és doktori szinten; különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyensúly biztosítására és a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítésekre, különösen az olyan területeken, ahol a nők továbbra is alulprezentáltak, mint például az ikt, a természettudományok, a technológia, a mérnöki tevékenységek és a matematika.
__________________	__________________
23 Az EIT-védjegy az EIT által a TIT-ek olyan oktatási programjainak odaítélt minőségi pecsét, amelyek megfelelnek többek között a vállalkozói ismeretekre, valamint az innovatív „gyakorlati tanulást” tartalmazó tantervekre vonatkozó egyedi minőségi kritériumoknak.	23 Az EIT-védjegy az EIT által a TIT-ek olyan oktatási programjainak odaítélt minőségi pecsét, amelyek megfelelnek többek között a vállalkozói ismeretekre, valamint az innovatív „gyakorlati tanulást” tartalmazó tantervekre vonatkozó egyedi minőségi kritériumoknak.

Módosítás  17

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– Innovációt támogató tevékenységek olyan innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások kifejlesztésére, amelyek konkrét üzleti lehetőségeket kínálnak;	b) kutatást és innovációt támogató tevékenységek olyan innovatív és fenntartható termékek, eljárások, technológiák és szolgáltatások, valamint nem technológiai megoldások kifejlesztése érdekében, amelyek konkrét üzleti lehetőségekre vagy szociális célra irányulnak;

Módosítás  18

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 bekezdés – 3 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– Vállalkozások létrehozása és támogató tevékenységek, például olyan gyorsító rendszerek, amelyek segítik a vállalkozókat abban, hogy ötleteikből sikeres vállalkozásokat hozzanak létre, és felgyorsítják a növekedési folyamatot.	c) vállalkozásalapítási és -támogatási tevékenységek, például akcelerátorprogramok, amelyek segítik a vállalkozókat abban, hogy ötleteiket sikeres vállalkozássá alakítsák és felgyorsítsák a növekedési és fejlesztési folyamatot.

Módosítás  19

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ennek ellenére valamennyi meglévő és jövőbeli TIT minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy nagyobb figyelmet fordítson azokra a tudásháromszögbe ágyazott kutatásokra, amelyek az oktatással és az innovációval együtt hozzájárulnak a vállalkozói fejlesztéshez és egy innovációs ökoszisztémához. Ezáltal az összes meglévő és jövőbeli TIT biztosítja az egyensúlyt a tudásháromszög három oldala között, a TIT-ek egyedi jellemzőjének megőrzése érdekében.

Módosítás  20

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A TIT-ek dinamikus innovációs ökoszisztémákat képviselnek, amelyek különféle eredményeket érnek el (lásd az alábbi 1. ábrát).	törölve

Módosítás  21

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 1 ábra

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve

Módosítás  22

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT-modell alapját az oktatás és képzés, valamint a tehetség és a készségek fejlesztése képezi. Az innovációra irányuló egyetlen más uniós fellépés sem foglalja magában olyan mértékben a felsőoktatást az innovációs értékláncban, mint az EIT. Az EIT oktatási programja kulcsfontosságú az erős vállalkozói szemlélettel rendelkező és képzett innovátorok képzése szempontjából. 2017-ig több mint 1700 diplomás vett részt sikeresen EIT-védjeggyel rendelkező mesterképzési és/vagy doktori programokban és több ezren vettek részt vállalkozási és innovatív oktatási tevékenységekben és képzésekben.	Az EIT-modell alapját az oktatás és képzés, valamint a tehetség és a készségek fejlesztése képezi. Az innovációra irányuló egyetlen más uniós fellépés sem foglalja magában olyan mértékben a felsőoktatást az innovációs értékláncban, mint az EIT. Az EIT oktatási programja kulcsfontosságú az erős vállalkozói szemlélettel rendelkező és képzett innovátorok képzése szempontjából.

Módosítás  23

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT-t a globális kihívásoknak a tudásháromszög integrációja révén megvalósuló középpontba helyezése különbözteti meg a többi innovációs eszköztől. A TIT-eknek nyújtott, legfeljebb 15 évre szóló támogatással az EIT azon hosszú távú célkitűzését valósítja meg, hogy innovatív termékek és szolgáltatások révén nézzen szembe a globális kihívásokkal és konkrét előnyöket teremtsen társadalmunk és a polgárok számára. Az EIT azt is célul tűzte ki a TIT-ek számára, hogy 15 év után pénzügyileg fenntarthatóvá kell válniuk, ami olyan egyedülálló feltétel, amely üzleti és eredményorientált innovációs eszközt eredményez. Ebben az összefüggésben a TIT-eknek bevételteremtő stratégiákat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy innovációs ökoszisztémájukat a támogatási megállapodásban foglalt időszakon túl is fenntartsák.	Az EIT-t a globális és társadalmi kihívásoknak a tudásháromszög integrációja révén megvalósuló középpontba helyezése különbözteti meg a többi innovációs eszköztől. A TIT-eknek nyújtott, legfeljebb 15 évre szóló támogatással az EIT hosszú távú stabilitást nyújt, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy innovatív és fenntartható termékek, folyamatok, szolgáltatások és megoldások révén nézzenek szembe a globális és társadalmi kihívásokkal és konkrét előnyöket teremtsenek társadalmunk és a polgárok számára. Az EIT azt is célul tűzte ki a TIT-ek számára, hogy 15 év után pénzügyileg fenntarthatóvá kell válniuk, ami olyan egyedülálló feltétel, amelynek üzleti és hatásorientált innovációs eszközt kell eredményeznie. Ebben az összefüggésben a TIT-eknek az EIT-vel szoros együttműködésben bevételteremtő stratégiákat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy megvalósítsák a pénzügyi függetlenséget, innovációs ökoszisztémájukat pedig az EIT-vel kötött partnerségi keretmegállapodásban foglalt időszakon túl is fenntartsák. A TIT-ek innovációjának és piacközeli tevékenységeinek pénzügyi szempontból a lehető leghamarabb, de legkésőbb a létrehozásuktól számított 15 éven belül fenntarthatónak kell lenniük. Ugyanakkor a ... [EIT-rendelet] 11. cikke szerint a TIT-ek felsőoktatási, képzési és horizontálisan strukturált tevékenységeinek jogosultnak kell lenniük arra, hogy egy független szakértők által végzett pozitív és alapos értékelést követően továbbra is támogatásban részesüljenek az EIT-től.

Módosítás  24

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT által alkalmazott megközelítés hozzájárul mind a fokozatos, mind a robbanásszerű innovációk megvalósulásához a piaci hiányosságok hatékony kezelése és a különböző ágazatok átalakulásának támogatása érdekében. Lehetővé teszi a globális kihívások kezelésére irányuló hosszú távú üzleti stratégiák kidolgozását és elősegíti azon keretfeltételek megteremtését, amelyek elengedhetetlenek egy jól működő innovációs ökoszisztéma növekedéséhez és az innováció kibontakozásához.	Az EIT által alkalmazott megközelítés segít az ellenálló képesség kiépítésében, fokozza a fenntarthatóságot, és hozzájárul mind a fokozatos, mind a robbanásszerű innovációk megvalósulásához a piaci hiányosságok hatékony kezelése és a különböző ágazatok átalakulásának támogatása, valamint az induló innovatív vállalkozások, spin-off vállalkozások és kis- és középvállalkozások (kkv-k) létrehozásának segítése érdekében. Lehetővé teszi a globális és társadalmi kihívások kezelésére irányuló hosszú távú üzleti stratégiák kidolgozását és elősegíti azon keretfeltételek megteremtését, amelyek elengedhetetlenek egy jól működő innovációs ökoszisztéma növekedéséhez és az innováció kibontakozásához.

Módosítás  25

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Erőteljes hálózati és pozitív továbbgyűrűző hatásaival az EIT hatékony és eredményes platformot kínál a TIT-ek elindításához, bővítéséhez és irányításához (lásd az alábbi 2. ábrát). A TIT-ek 2009-ben elindított első hulláma (EIT Digital, EIT Climate-KIC és EIT InnoEnergy) már működőképessé és kiforrottá vált, és 2024 után partnerségi keretmegállapodásaik megszűnnek a támogatási időszak maximális időtartamának megfelelően. A TIT-ek második és harmadik generációja (EIT Health [egészséges élet] és EIT Raw Materials [nyersanyagok] [2014], EIT Food [élelmiszerek] [2016]) jelenleg a fejlődés szakaszában jár. A 2018 decemberében kijelölt két TIT – EIT városi mobilitás és EIT feldolgozóipar – 2019-ben kezdi meg működését.	Erőteljes hálózati és pozitív továbbgyűrűző hatásaival az EIT hatékony és eredményes platformot kínál a TIT-ek elindításához, bővítéséhez és irányításához. Egy TIT élettartama általában 7–15 év. A TIT-ek 2009-ben elindított első hulláma (EIT Digital, EIT Climate-KIC és EIT InnoEnergy) már működőképessé és kiforrottá vált, és 2024 után partnerségi keretmegállapodásaik megszűnnek az EIT-rendelet 11. cikkével összhangban. Az EIT igazgatótanácsa egy független szakértők által végzett alapos értékelést követően dönthet a partnerségi keretmegállapodás lehetséges meghosszabbításáról. A meghosszabbítás időtartama nem lehet 3 évnél hosszabb. A TIT-ek második és harmadik generációja (EIT Health [egészséges élet] és EIT Raw Materials [nyersanyagok] [2014], EIT Food [élelmiszerek] [2016]) jelenleg a fejlődés szakaszában jár. A 2018 decemberében kijelölt két TIT – EIT városi mobilitás és EIT feldolgozóipar – 2019-ben kezdte meg működését.

Módosítás  26

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 2 ábra

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[…]	törölve

Módosítás  27

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az üzleti szféra, a kutatás és az oktatás területén működő több mint 1000 partnerrel rendelkező nyolc TIT révén az EIT az Unió által támogatott legnagyobb innovációs ökoszisztéma. Az EIT ez idáig több mint 1200 induló és innovatív vállalkozást támogatott, ami több mint 890 millió euró összegű külső finanszírozást eredményezett e vállalatok számára és a támogatott induló vállalkozások több mint 6000 munkahelyet teremtettek. A TIT-partnerek több mint 50 %-a az üzleti szférából (ipar, kkv-k és induló vállalkozások) származik, ami a piachoz való közelséget bizonyítja. Az egyes TIT-ek partnerei számának növekedése az EIT-modell vonzerejét és hosszú távú potenciálját mutatja. 2019-ben immár több mint 600 vállalkozás, 250 felsőoktatási intézmény, 200 kutatási szervezet és több mint 50 civil társadalmi szervezet és hatóság vesz részt az EIT által létrehozott TIT-ekben.	Az üzleti szféra, a kutatás és az oktatás területén működő több mint 1000 partnerrel rendelkező nyolc TIT révén az EIT az Unió által támogatott legnagyobb innovációs ökoszisztéma. Az EIT ez idáig több mint 1200 induló és innovatív vállalkozást támogatott, ami több mint 890 millió euró összegű külső finanszírozást eredményezett e vállalatok számára és a támogatott induló vállalkozások több mint 6000 munkahelyet teremtettek. A TIT-partnerek több mint 50 %-a az üzleti szférából (ipar, kkv-k és induló vállalkozások) származik, ami a piachoz való közelséget bizonyítja.

Módosítás  28

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az innovációs teljesítmény terén továbbra is fennálló regionális különbségek miatt az EIT 2014-ben regionális innovációs programot (RIS) indított el a szerény és mérsékelt szintű innovációt megvalósító országok regionális bevonása érdekében. A regionális innovációs program segítségével az EIT Európa-szerte bővítette tevékenységeit és jelenleg lehetőségeket kínál az alacsony innovációs teljesítményű régiók számára, hogy a TIT-közösség részeként tudásháromszög-tevékenységeket folytassanak. Ezt tükröződik az EIT által az EU-13 partnerek számára elkülönített finanszírozás részesedésében is (8,3 %, szemben a Horizont 2020 program 2018-as 4,8 %-ával).	Az innovációs teljesítmény terén továbbra is fennálló regionális különbségek miatt az EIT 2014-ben regionális innovációs programot (RIS) indított el a szerény és mérsékelt szintű innovációt megvalósító országok és régiók bevonása érdekében. A regionális innovációs program segítségével az EIT-nek Európa-szerte tovább kell bővítenie tevékenységeit és készen kell állnia arra, hogy új lehetőségeket kínáljon az Európai horizont létrehozásáról szóló [xxx] rendelet 2. cikke 15a. pontjának meghatározása szerinti alacsony innovációs teljesítményű országok és azok régiói számára, valamint – amennyiben nem a K+I terén gyengén teljesítő országokról van szó – az innovációs eredménytábla szerint mérsékelt vagy lemaradó innovátorok közé tartozó országokban vagy ezen országok régióiban, hogy az EIT-közösség részeként tudásháromszög-tevékenységeket folytassanak. Az RIS-t új EIT innovációs központok vagy helymegosztási központok létrehozására is fel kell használni a szóban forgó országokban vagy régiókban. Emellett a TIT-ek minden olyan régióban szorosan együttműködnek az irányító hatóságokkal, ahol a regionális innovációs programban részt vevő partnerek működnek, hogy ösztönözzék az európai strukturális és beruházási alapok kutatási és innovációs célú tágabb körű felhasználását.

Módosítás  29

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 ábra

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[…]	törölve

Módosítás  30

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 11 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT képes volt agilis maradni és a Horizont 2020 átfogó égisze alatt, az EIT-rendelettel összhangban ki tudta dolgozni a TIT-ek sikeres irányítására vonatkozó irányítási elveket és szabályokat. Működési függetlensége lehetővé tette, hogy kedvezményezettjei irányítása során kipróbáljon és hatékonyan végrehajtson számos olyan újdonságot, mint a versenyképes finanszírozási mechanizmus, a pénzügyi fenntarthatósági célok és a konkrét fő teljesítménymutatók.	Az EIT képes volt agilis maradni és a Horizont 2020 átfogó égisze alatt, az ... [EIT-rendelettel (2019/0151/COD)összhangban ki tudta dolgozni a TIT-ek sikeres irányítására vonatkozó irányítási elveket és szabályokat. Működési függetlensége lehetővé tette, hogy kedvezményezettjei irányítása során kipróbáljon és hatékonyan végrehajtson számos olyan újdonságot, mint a versenyképes finanszírozási mechanizmus – amelynek a szabványos finanszírozási rendszerré kell válnia –, a pénzügyi fenntarthatósági célok és a konkrét fő teljesítménymutatók. Az EIT és a hozzá tartozó TIT-ek lehetőség szerint az Európai horizont támogatási mintamegállapodása alapján működnek, és az Európai horizontra vonatkozó szabályok tekintetében a ... rendelet [EIT-rendelet] 8. cikkében megállapított eltéréseket akkor alkalmazzák, ha ez céljaik elérése érdekében szükséges, kellően indokolt esetben.

Módosítás  31

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.3 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT az átfogó Európai horizont keretprogram részét képezi, amelynek célja többek között, hogy tudományos, gazdasági/technológiai és társadalmi hatásokat érjen el az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése érdekében, továbbá hogy megvalósítsa az Unió stratégiai politikai prioritásait, előmozdítsa versenyképességét valamennyi tagállamban, többek között saját ágazatában és hozzájáruljon a globális kihívások kezeléséhez, beleértve a fenntartható fejlesztési célokat. E törekvés sikerének egyik alapfeltétele azon tartósan fennálló igény megválaszolása, hogy Unió-szerte növelni kell az innovációs kapacitást. Az Uniónak konkrétan három olyan kihívással kell szembenéznie, amelyek meghatározzák az EIT 2021–2027-es időszakban megvalósítandó fellépéseihez, amint azt az általános célkitűzéseik is tükrözik.	Az EIT az átfogó Európai horizont keretprogram szerves részét képezi, amelynek célja többek között, hogy tudományos, gazdasági/technológiai és társadalmi hatásokat érjen el az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése érdekében, Az EIT és a TIT-ek céljainak hozzá kell járulniuk az Unió stratégiai prioritásainak és az uniós célkitűzések és szakpolitikák – többek között az európai zöld megállapodás, az európai helyreállítási terv, az európai adat-, digitális, kkv- és ipari stratégiák –, valamint Európa stratégiai autonómiájának megvalósításához. Továbbá a Párizsi Megállapodás elveinek követése révén hozzájárul a globális és társadalmi kihívások leküzdéséhez – többek között a fenntartható fejlődési célok eléréséhez – és a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaság legkésőbb 2050-ig történő megvalósításához. E törekvés sikerének egyik alapfeltétele azon tartósan fennálló igények megválaszolása, hogy az Unióban minden tehetséget be kell vonni, valamint növelni kell a nők részvételét a kutatás-fejlesztésben és annak eredményeit el kell juttatni a piacra és a társadalomhoz, Unió-szerte növelve ezáltal az innovációs kapacitást. Az Uniónak konkrétan öt olyan kihívással kell szembenéznie, amelyek meghatározzák az EIT 2021–2027-es időszakban megvalósítandó fellépéseit, amint azt az általános célkitűzéseik is tükrözik.

Módosítás  32

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.3 pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Először is a Covid19 terjedéséhez kapcsolódó gazdasági sokk jelentős hatást gyakorolt az egyetemekre, a kutatókra, a vállalatokra és az EIT más érdekelt feleire. A tudásháromszög megőrzése és az összes érdekelt fél bizalmának helyreállítása érdekében fontos a kapcsolódó kihívások – különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés – azonosítása és leküzdése. Középtávon valamennyi TIT-nek alkalmazkodnia kell a sokk hatásaihoz, és új irányt kell szabnia prioritásainak és tevékenységeinek, ezért az új lehetőségek felkutatása érdekében gyorsnak és rugalmasnak kell lenniük. Hosszú távú hatások is jelentkezhetnek társadalmunkra és gazdaságunkra nézve, mint például az ellátási láncok szilárdsága növelésének és összetettsége csökkentésének, a fogyasztói keresletben bekövetkező változások nyomon követésének, a stratégiai termelés újraiparosítása és visszatelepítése megerősítésének, valamint a digitális átalakulás támogatásának szükségessége.

Módosítás  33

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.3 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Először is a mai gazdaságokat egyre inkább az hajtja, hogy az emberek és szervezetek mennyire képesek ötleteiket termékekbe és szolgáltatásokba átültetni. Manapság a legfontosabbak az innovációs készségek és a vállalkozói kultúra, ami különösen igaz a tudomány és a technológia területén, de más területeken is egyre inkább. Nagy szükség van a felsőoktatási intézmények innovációs kapacitásának további növelésére Európában. Az EIT egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy ezt meg tudja valósítani az Európai horizont program keretében.	Másodszor, a mai társadalmakat és gazdaságokat egyre inkább az hajtja, hogy az emberek és szervezetek mennyire képesek ötleteiket új termékekbe, folyamatokba, szolgáltatásokba, vállalkozásokba és társadalmi modellekbe átültetni. Manapság a legfontosabb az innováció, a vállalkozói kultúra, az innovatív megoldások piaci felvétele és az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló megnövekedett beruházások, ha az Unió sikeres akar lenni a versenyképes, digitális, dekarbonizált és befogadó társadalomra való átmenet során. Nagy szükség van az ágazatok közötti együttműködésre és az ágazatközi tanulásra, valamint a felsőoktatási intézmények és egyéb kutatószervezetek innovációs kapacitásának további növelésére Európában. Az EIT egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy ezt meg tudja valósítani az Európai horizont program keretében.

Módosítás  34

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.3 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Másodszor, a fizikai közelség az innováció megvalósulásának egyik kulcsfontosságú tényezője. Az innovációs hálózatok kifejlesztésére és a tudás létrehozását, megosztását és átadását támogató szolgáltatások biztosítására irányuló kezdeményezések kulcsszerepet játszanak a vállalkozások, a tudományos élet, a kutatási szervezetek, a kormányok és a magánszemélyek közötti kapcsolatok előmozdításában. Mindazonáltal a kutatási és innovációs teljesítmények az EU-ban – amint az az éves európai innovációs eredménytáblából is kiderül – jelentős eltéréseket mutatnak. Rendkívül fontos, hogy az innováció befogadó jellegű legyen és a helyi térségekben gyökerezzen. A „helyi alapú” megközelítésnek köszönhetően az EIT tevékenységei kifejezetten alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a helyi innovációs ökoszisztémák megerősítéséhez.	Harmadszor, a közelség az innováció megvalósulásának egyik kulcsfontosságú tényezője. Az innovációs hálózatok kifejlesztésére és a tudás létrehozását, megosztását és átadását támogató szolgáltatások biztosítására irányuló kezdeményezések kulcsszerepet játszanak a vállalkozások, a tudományos élet, a kutatási szervezetek, a kormányok és a magánszemélyek közötti kapcsolatok előmozdításában. Mindazonáltal a kutatási és innovációs teljesítmények az EU-ban – amint az az éves európai innovációs eredménytáblából is kiderül – jelentős eltéréseket mutatnak, ahogy azt az Európai horizont elismeri. Rendkívül fontos, hogy az innováció befogadó jellegű legyen és a helyi térségekben gyökerezzen, különös tekintettel a kkv-k és a harmadik szektorban működő szervezetek fokozott bevonására. A „helyi alapú” megközelítésnek köszönhetően az EIT tevékenységei kifejezetten alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a helyi és regionális innovációs ökoszisztémák megerősítéséhez, és a fenntartható gazdaság új modelljeit kínálják. Az EIT és a TIT-ek tevékenységeit még jobban össze kell kapcsolni a regionális és az intelligens szakosodási stratégiákkal.

Módosítás  35

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.3 pont – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Negyedszer, a tehetségek körforgása és a kutatás-fejlesztés és innováció lehetőségei jelentősen eltérnek a tagállamok között. Az EIT-nek olyan intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek bővítik földrajzi lefedettségét az Unióban, csökkentik a TIT-ek számára biztosított pénzügyi források koncentrációját, kezelik a különösen a keleti és déli tagállamokat érintő agyelszívást, és előmozdítják a hallgatók, kutatók és vállalkozók mozgását.

Módosítás  36

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.3 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Végezetül a dinamikus innovációs ökoszisztémák a tudás, az infrastruktúra és a tehetségek kombinációját teszik szükségessé. Ki kell alakítani az európai kutatás, oktatás és innováció közötti együttműködés keretfeltételeit és szorosabb szinergiákat kell létrehozni a szűkös erőforrások kutatásba és innovációba történő megfelelő és hatékony befektetésének biztosítása érdekében. A tudásháromszög integrációjának meglévő és új TIT-eken keresztül történő elmélyítése bizonyítottan elősegíti az innovációt ösztönző környezet kialakítását és irányadó célt jelent az EIT számára.	Végezetül a dinamikus innovációs ökoszisztémák a tudás, a beruházás, az infrastruktúra és a tehetségek kombinációját teszik szükségessé. Ki kell alakítani az európai kutatás, oktatás és innováció közötti együttműködés keretfeltételeit és szorosabb szinergiákat kell létrehozni a szűkös erőforrások megfelelő és hatékony befektetésének biztosítása, valamint a pénzügyi stabilitást célzó egyéb finanszírozási források kiaknázása érdekében. A tudásháromszög integrációjának meglévő és új TIT-eken, valamint más ágazat- és régióbeli új partnerek megszólításán és bevonásán keresztül történő elmélyítése bizonyítottan elősegíti az innovációt ösztönző környezet kialakítását és irányadó célt jelent az EIT számára.

Módosítás  37

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT az Európai horizont program szerves részeként hozzá fog járulni átfogó célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához. A TIT-ek az intézményesített európai partnerségek részei lesznek, ami azt jelenti, hogy egy sor elvet és életciklus-kritériumot fognak követni egy egységesebb, nyitottabb és hatásokon alapuló megközelítés biztosítása érdekében. Az EIT általános célkitűzései tehát az intézet Európai horizont programban játszott átfogó szerepét és az [Innovatív Európa pillérben] betöltött helyét tükrözik.	Az EIT az Európai horizont program szerves részeként hozzá fog járulni átfogó célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához. Az Európai horizont keretében a TIT-ek európai partnerségeknek tekintendők, ami azt jelenti, hogy követni fogják az [Európai horizont létrehozásáról szóló] [xxx] rendelet 8. cikkében és III. mellékletében foglalt elveket és életciklus-kritériumokat. Az EIT általános célkitűzései tehát az intézet Európai horizont programban játszott átfogó szerepét és az [Innovatív Európa pillérben] betöltött helyét tükrözik. Ezért az EIT szorosan együttműködik az Európai horizont „Innovatív Európa” pillérén belül más végrehajtó hatóságokkal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon egy egyablakos innovációs ügyintézési pont létrejöttéhez.

Módosítás  38

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont - 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az EIT a kimagasló teljesítmény alapján működik. Ösztönzi a tudásháromszög magasabb színvonalú bevonását az új innovációs közösségekbe is. A földrajzi lefedettség szintén kulcsfontosságú elem, és ezért a TIT-eknek mindvégig nyitottnak és átláthatónak kell lenniük tevékenységeik végrehajtása során.

Módosítás  39

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT átfogó beavatkozási területeit az [Európai horizontról szóló javaslat] határozza meg. Az EIT továbbra is támogatja a tudományos és innovációs társulásokat (TIT-ek), hogy megerősítse azokat az innovációs ökoszisztémákat, amelyek segítenek megbirkózni a globális kihívásokkal. Ennek módja egyrészt az oktatás, a kutatás és a vállalkozások integrációjának ösztönzése, ami ezáltal innovációt elősegítő környezetet teremt, másrészt a vállalkozók új generációjának előmozdítása és támogatása, valamint az Európai Innovációs Tanáccsal szoros szinergiában és egymást kiegészítő módon innovatív vállalkozások létrehozásának ösztönzése. Ennek során konkrétan:	Az EIT átfogó beavatkozási területeit az Európai horizont létrehozásáról szóló [xxx] rendelet I. és Ia. melléklete határozza meg. Az EIT továbbra is támogatja a tudományos és innovációs társulásokat (TIT-ek), hogy megerősítse azokat az innovációs ökoszisztémákat, amelyek segítenek megbirkózni a globális és társadalmi kihívásokkal, teljes mértékben igazodva az Európai horizonthoz. Ennek módja egyrészt a felsőoktatás, a kutatás és a vállalkozások integrációjának ösztönzése, ami ezáltal innovációt elősegítő környezetet teremt, másrészt a vállalkozók új generációjának előmozdítása és támogatása, a nemi szempontok és a vállalkozások terén a nemek között tapasztalható különbségek kezelésével is, valamint – a kkv-kra különös tekintettel – az Európai Innovációs Tanáccsal szoros szinergiában és egymást kiegészítő módon innovatív vállalkozások létrehozásának ösztönzése. Ennek során konkrétan:

Módosítás  40

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) a jobb oktatás révén előmozdítja az innovációt és a vállalkozói kedvet; és	(2) előmozdítja az innovációt, a vállalkozói kedvet és a készségek fejlesztését, a felsőoktatási intézmények vállalkozói átalakulása, az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában a befogadóbb, magas színvonalú oktatás és mentorálás és a határokon átnyúló uniós csereprogramok támogatásával;

Módosítás  41

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) új megoldásokat kínál a globális kihívásokra.	(3) új megoldásokat hoz létre a globális és társadalmi kihívásokra.

Módosítás  42

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT előtt álló (az 1.3 fejezetben ismertetett) kihívásoknak megfelelően és annak érdekében, hogy az Intézet hozzájárulhasson az EIT számára az [Európai horizontról szóló javaslatban] meghatározott, fent említett átfogó célkitűzésekhez, az EIT 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó konkrét célkitűzései a következők:	Az EIT előtt álló (az 1.3 fejezetben ismertetett) kihívásoknak megfelelően és annak érdekében, hogy az Intézet hozzájárulhasson az EIT számára az Európai horizont létrehozásáról szóló [xxx] rendelet I. és Ia. mellékletében meghatározott, fent említett átfogó célkitűzésekhez, az EIT 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó konkrét célkitűzései a következők:

Módosítás  43

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a TIT-ek hatásinak és a tudásháromszög integrációjának növelése,	a) a TIT-ek hatásainak és átláthatóságának növelése és a tudásháromszög integrációjának erősítése;

Módosítás  44

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a a) a TIT-ek nyitottságának növelése az Unió egész területéről származó érdekelt felek szélesebb körének bevonása révén;

Módosítás  45

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a felsőoktatási ágazat innovációs kapacitásának növelése a felsőoktatási intézmények intézményi változásának előmozdításával,	b) a felsőoktatási ágazat innovációs kapacitásának növelése Unió-szerte azáltal, hogy iránymutatást és felügyeletet biztosít a TIT-ek számára az innovációs ökoszisztémákba való jobb integrációjuknak és a felsőoktatási intézmények intézményi változásának előmozdítása terén;

Módosítás  46

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az EIT regionális hatáskörének növelése annak érdekében, hogy kezelni lehessen a az Unión belüli innovációs kapacitások regionális különbségeit.	c) az EIT és a hozzá tartozó TIT-ek regionális hatáskörének növelése, valamint az eredmények megfelelőbb terjesztése és kiaknázása annak érdekében, hogy kezelni lehessen az Unión és az egyes tagállamokon belüli innovációs kapacitások regionális különbségeit, és biztosítani lehessen a kiegyensúlyozott földrajzi lefedettséget;

Módosítás  47

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	c a) kétéves válságelhárítási program végrehajtása, amely kellően rugalmas ahhoz, hogy hozzájárulhasson a meglévő innovációs ökoszisztémák védelméhez, és segítse az EIT érdekelt feleit a gazdasági helyreállításra való felkészülésben.

Módosítás  48

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célkitűzések teljesítésével az EIT hozzá fog járulni az Európai horizont tudományos, gazdasági/technológiai és társadalmi hatásainak átfogó megvalósításához. Azáltal, hogy elősegíti a tudásháromszög integrációját a TIT-ek tevékenységi területein, tovább fogja erősíteni azokat az innovációs ökoszisztémákat, amelyek hozzájárulnak a globális kihívások kezeléséhez. Az Európai horizont stratégiai tervezési folyamat szorosabb összhangot biztosít majd az EIT tevékenységei és az Európai horizont többi része között. Bizonyított eredményei alapján az EIT fontos szerepet fog játszani a Nyílt innováció pillérben.	E célkitűzések teljesítésével az EIT hozzá fog járulni az Európai horizont tudományos, gazdasági/technológiai és társadalmi hatásainak átfogó megvalósításához. Az Európai horizont stratégiai tervezési folyamat szorosabb összhangot biztosít majd az EIT tevékenységei és az Európai horizont többi része között. Az EIT fontos szerepet fog játszani az Innovatív Európa pillérben és az Európai horizont egészére kiterjedően.

Módosítás  49

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.2 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT és az Európai Innovációs Tanács (EIC) közötti erős szinergiák kulcsfontosságúak lesznek az [Innovatív Európa] pillér hatása szempontjából. Az EIT és az EIC egymást kiegészítő tevékenységeket fog folytatni, amelyek célja az innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás egyszerűsítése. A TIT-ek szakértelmére támaszkodva az EIT üzletgyorsító szolgáltatásokat és képzéseket nyújt majd az EIC-finanszírozásban részesülő kedvezményezetteknek.	Az [Innovatív Európa] pillér mindhárom végrehajtó szerve között erős szinergiákra van szükség. Az EIT félidős értékelése keretében értékelni kell az egyablakos innovációs ügyintézési pont létrehozásának lehetőségét. Ez az egyablakos innovációs ügyintézési pont legalább három fő területre kiterjedhetne: a tudásháromszög integrációja; európai innovációs ökoszisztémák; a kutatás- és innovációorientált kkv-k és induló innovatív vállalkozások fejlesztése. Különösen az EIT és az Európai Innovációs Tanács egymást kiegészítő tevékenységeket fog folytatni, amelyek célja az innovatív társaságoknak nyújtott támogatás egyszerűsítése, az üzletgyorsító szolgáltatásokat és a képzéseket is beleértve.

Módosítás  50

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.2 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT továbbá megkönnyíti az EIC-kedvezményezettek számára a TIT-ek innovációs ökoszisztémáihoz és a tudásháromszög érintett szereplőihez való hozzáférést. Így az EIC-kedvezményezettek aktívan bekapcsolódhatnak a TIT-ek tevékenységeibe és részesülhetnek a TIT-ek által nyújtott szolgáltatásokból. Ezzel párhuzamosan az EIT kedvezményezettjei képesek lesznek pályázni az EIC eszközeire, amennyiben az EIT TIT-jei által nyújtott támogatás nem áll rendelkezésre. Az EIC segítséget nyújthat a TIT-ek által támogatott, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló innovatív vállalkozásoknak a gyors növekedéshez. Elsősorban az EIC keretében kiválasztott és a leginnovatívabb TIT-ek által támogatott vállalkozások részesülhetnek az EIC akcelerátor által nyújtott vegyes finanszírozási támogatásban és/vagy az InvestEU eszközök által kínált pénzügyi támogatásban.	A TIT-nek ösztönöznie kell az innovatív vállalkozások létrehozását, az EIC-vel szoros szinergiában és egymást kiegészítő módon. Az EIT aktív szerepet vállal az EIC-fórum tevékenységeiben és kapcsolatokat alakít ki az EIT-közösség és az innovációs ökoszisztémákat támogató releváns tevékenységek között az átfedések elkerülése, valamint az intézkedések egységességének és egymást kiegészítő jellegének biztosítása érdekében. Az EIT megkönnyíti az EIC-kedvezményezettek számára a TIT-ek innovációs ökoszisztémáihoz és a tudásháromszög érintett szereplőihez való hozzáférést. Így az EIC-kedvezményezettek aktívan bekapcsolódhatnak a TIT-ek tevékenységeibe és részesülhetnek a TIT-ek által nyújtott szolgáltatásokból. Ezzel párhuzamosan az EIT kedvezményezettjei képesek lesznek pályázni az EIC eszközeire az EIT TIT-jei által nyújtott szolgáltatásokon túli támogatásért. Az EIC segítséget nyújthat a TIT-ek által támogatott, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló innovatív vállalkozásoknak a gyors növekedéshez. Elsősorban a leginnovatívabb TIT-ek által támogatott vállalkozások férhetnek hozzá gyorsított eljárás keretében az EIC fellépéseihez, és részesülhetnek különösen az EIC akcelerátor által nyújtott vegyes finanszírozási támogatásban és/vagy az InvestEU eszközök által kínált pénzügyi támogatásban. Emellett a TIT-ek meghatározzák közösségükön belül azokat a kkv-kat és induló innovatív vállalkozásokat, amelyek túlélésük biztosítása érdekében támogatásra szorulnak a nemzeti és európai alapokhoz és pénzügyi programokhoz való hozzáféréshez. E célból a TIT-ek szorosan együttműködnek az EIT-vel, az EIC-vel és a nemzeti hatóságokkal.

Módosítás  51

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.2 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT erősebb szinergiákat biztosít majd a [Tudományos kiválóság] pillérbeli programokkal és kezdeményezésekkel is, hogy felgyorsítsa az alapkutatásból származó tudás átültetését a társadalom javát szolgáló konkrét alkalmazásokba. Konkrétan a Marie-Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) tekintetében az EIT közre fog működni az MSCA ösztöndíjasok innovációs és vállalkozói készségeinek fejlesztésében.	Az EIT erősebb szinergiákat biztosít majd minden küldetéssel és vonatkozó partnerséggel is, mint amilyen a PRIMA, az IMI, az EDCTP, az FCH és az ECSEL, valamint a [Kiváló és nyílt tudomány] pillérbeli programokkal és kezdeményezésekkel is, hogy felgyorsítsa az alapkutatásból származó tudás átültetését a társadalom javát szolgáló konkrét alkalmazásokba. Konkrétan a Marie-Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) és az EKT tekintetében az EIT közre fog működni az MSCA-ösztöndíjasok és az EKT-pályázatok kedvezményezettjei innovációs és vállalkozói készségeinek fejlesztésében. Ezt az együttműködést önkéntes alapon kell lehetővé tenni, és nem növelheti a kedvezményezettek adminisztrációs terhét.

Módosítás  52

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.2 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT hozzá fog járulni a [Globális kihívások és ipari versenyképesség] pillérhez, és kiegészíti a vonatkozó tevékenységeket a globális kihívások kezelése és az EU globális versenyképességének növelése érdekében. Konkrétan, a TIT-ek révén az EIT törekedni fog arra, hogy hozzájáruljon a releváns missziókhoz, tematikus klaszterekhez és más európai partnerségekhez különösen a keresletoldali intézkedések támogatásával és hasznosítási szolgáltatások nyújtásával a technológiaátadás elősegítése és az elért eredmények kereskedelmi hasznosításának felgyorsítása érdekében.	Az EIT hozzá fog járulni a [Globális kihívások és európai ipari versenyképesség] pillérhez, és kiegészíti a vonatkozó tevékenységeket a globális és társadalmi kihívások kezelése és az EU globális fenntarthatóságának és versenyképességének növelése érdekében. Konkrétan, a TIT-ek révén az EIT törekedni fog arra, hogy hozzájáruljon a releváns missziókhoz, tematikus klaszterekhez és más európai partnerségekhez különösen a keresletoldali intézkedések támogatásával és hasznosítási szolgáltatások nyújtásával a technológiaátadás elősegítése és az elért eredmények kereskedelmi hasznosításának felgyorsítása érdekében.

Módosítás  53

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.2 pont – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Európai horizont program „Szakértelem megosztása” című része és az EIT által támogatott bevonási tevékenységek közötti szinergiák lehetőségeit is ki lehet majd használni. Konkrétan, az Európai horizont program Kiválóságmegosztás részének célországai az EIT bevonási tevékenységeinek célcsoportjaként ki tudják majd használni az EIT szakértelmét és a folyamat későbbi szakaszában (azaz a piachoz közel) megvalósuló tevékenységek kidolgozásának támogatását.	Az Európai horizont program „A részvétel bővítése és a kiválóság terjesztése” része, a regionális innovációs program és az EIT által támogatott egyéb bevonási tevékenységek közötti szinergiák lehetőségeit is ki lehet majd használni. A cél az, hogy az EIT tevékenységeinek képviselete az egész Unióban kiegyensúlyozottabb legyen. Az EIT útmutatást biztosít a TIT-ek számára, hogy segítse őket a regionális innovációs program jobb kihasználásában. Konkrétan, az Európai horizont program „Kiválóságterjesztés” című részének célországai az EIT bevonási tevékenységeinek célcsoportjaként ki tudják majd használni az EIT szakértelmét és a folyamat későbbi szakaszában (azaz a piachoz közel) megvalósuló tevékenységek kidolgozásának támogatását. A regionális innovációs program költségvetése is elősegítheti az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását. A szóban forgó szinergiákat a TIT-ek olyan finanszírozási rendszerek kialakítása céljából használják majd, amelyek hasonlítanak a kutatási és innovációs keretprogram szélesítésre irányuló fellépéseihez (partnerségalakítás és ikerintézményi program).

Módosítás  54

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT 2021–2027-es időszakra vonatkozó stratégiája számára az EIT megerősített szerepe ad majd iránymutatást azáltal, hogy olyan intézkedésekre összpontosít, amelyek uniós szinten hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak az Európai horizont program célkitűzéseinek megvalósításához. Először is, az EIT a meglévő TIT-ek, valamint új TIT-ek létrehozása révén továbbra is támogatni fogja az innovációs kapacitást és ökoszisztémákat, azok továbbfejlesztését és bővítését. Másodszor, a tudásháromszög integrációjával kapcsolatos tapasztalataira alapozva az EIT közvetlenül támogatja majd a vállalkozói és innovációs kapacitás fejlesztését a felsőoktatási ágazatban. Végül hatékonyabb horizontális intézkedések révén az EIT biztosítani fogja uniós szintű hatásának fokozását. Ezenkívül az EIT számos területen javítani fogja tevékenységeit hatékonysága, eredményessége és az általa kifejtett hatások fokozása érdekében.	Az EIT 2021–2027-es időszakra vonatkozó stratégiája számára az EIT megerősített szerepe ad majd iránymutatást azáltal, hogy a tudásháromszög innovációvezérelt integrálására és az Európai horizont program célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulásra összpontosít. Először is, az EIT a meglévő TIT-ek, valamint új TIT-ek létrehozása révén továbbra is támogatja az innovációs kapacitást és ökoszisztémákat, azok továbbfejlesztését, nyitottságát, fokozott átláthatóságát, jó irányítását és bővítését. Másodszor, a tudásháromszög integrálásával kapcsolatos tapasztalataira alapozva az EIT felügyeli a vállalkozói és innovációs kapacitás TIT-ek által a tudásháromszögbe beillesztett és azokon keresztül végrehajtott fejlesztését a felsőoktatási ágazatban. Végül hatékonyabb horizontális intézkedések révén az EIT minden szükséges erőfeszítést megtesz uniós szintű láthatóságának és hatásának fokozása érdekében. Ezenkívül az EIT számos területen – például a TIT-ek pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatos útmutatás, saját és a TIT-ek tevékenységeinek nyitottsága, elterjedése, átláthatósága, minősége és fenntarthatósága, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások nagyobb mértékű bevonása, a nemek közötti egyensúly és a földrajzi lefedettség – javítani fogja tevékenységeit hatékonysága, eredményessége és az általa kifejtett hatások fokozása érdekében.

Módosítás  55

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 1 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tudásháromszög EIT és TIT-ek által történő uniós, tagállami, regionális és helyi szintű integrációja továbbra is központi feladatot jelent az innovációs ökoszisztémák megerősítése és fenntarthatóvá tétele, valamint a globális kihívásokra adandó új megoldások kidolgozása szempontjából. Az EIT továbbra is támogatni fogja a TIT-ek hálózatát (lásd a 2. ábrát) és tovább fogja erősíteni az elindításukat, növekedésüket és irányításukat támogató sikeres platformját. A TIT-ek továbbra is helymegosztási központokon keresztül működnek majd. A TIT-ek továbbra is pénzügyi fenntarthatóságra törekszenek annak érdekében, hogy a köz- és magánberuházások bevonása révén hosszú távon (legkésőbb 15 év elteltével) pénzügyileg függetlenné váljanak az EIT-támogatástól.	A tudásháromszög EIT és TIT-ek által történő uniós, tagállami, regionális és helyi szintű integrációja továbbra is központi feladatot jelent az innovációs ökoszisztémák megerősítése és fenntarthatóvá tétele, valamint a globális és társadalmi kihívásokra adandó új megoldások kidolgozása szempontjából. Az EIT továbbra is támogatni fogja a TIT-ek hálózatát és tovább fogja erősíteni az elindításukat, növekedésüket és nyomon követésüket célzó, valamint stratégiai felügyeletüket és számukra iránymutatást biztosító sikeres platformját. A TIT-ek továbbra is helymegosztási központokon keresztül működnek majd, amelyeket átlátható, nyitott pályázati felhívásokat követően választanak ki. A TIT-ek továbbra is pénzügyi fenntarthatóságra törekszenek annak érdekében, hogy a köz- és magánberuházások bevonása révén hosszú távon pénzügyileg függetlenné váljanak az EIT-támogatástól, és ezt a célt legkésőbb 15 évnyi működés elteltével elérjék. Működésük 15. évének végét követően és a partnerségi keretmegállapodás meghosszabbítása alapján a TIT-eknek képesnek kell lenniük részt venni az EIT bizonyos – különösen az oktatással kapcsolatos – tevékenységeiben. A partnerségi keretmegállapodás meghosszabbításáról az igazgatótanács dönt a TIT-ek hatékonysága független külső szakértők által végzett értékelésének pozitív eredménye alapján, amennyiben azok elégséges mértékű hatást és pénzügyi fenntarthatóságot értek el. Ez biztosítja, hogy a TIT-ek megmaradjanak az EIT-közösségben és továbbra is elérjenek bizonyos eredményeket, amelyek gazdaságilag életképes módon másként nem elérhetők.

Módosítás  56

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 1 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT költségvetésének jelentős részét a TIT-ek támogatására fordítja. Az intézet figyelemmel kíséri és elemzi teljesítményüket és biztosítja, hogy teljesítsék az EIT és az Európai horizont program célkitűzéseit. A pénzügyi támogatáson kívül a levont tanulságok alapján az EIT stratégiai felügyeletet biztosít a TIT-ek számára, valamint iránymutatást ad horizontális és konkrét kérdésekben, többek között az Európai horizonton belüli és más uniós kezdeményezésekkel létrejövő szinergiák kialakításával kapcsolatban. Konkrétan, az EIT támogatást nyújt majd kapcsolódási felületek kialakításához és közös tevékenységek elősegítéséhez a megfelelő európai partnerségekkel, valamint más megfelelő uniós kezdeményezésekkel és programokkal.	Az EIT költségvetésének jelentős részét a TIT-ek támogatására fordítja. Az Európai horizontot létrehozó [xxx] rendelet V. mellékletében felsorolt mutatók alapján az EIT figyelemmel kíséri és elemzi a TIT-ek teljesítményét, multiplikátorhatással járó beruházásait és különböző minőségi és mennyiségi hatásait. A pénzügyi támogatáson kívül a levont tanulságok alapján az EIT stratégiai felügyeletet biztosít a TIT-ek számára, valamint iránymutatást ad horizontális és konkrét kérdésekben, többek között az Európai horizonton belüli és más uniós és nemzetközi kezdeményezésekkel létrejövő szinergiák kialakításával kapcsolatban. Konkrétan, az EIT támogatást nyújt kapcsolódási felületek kialakításához és közös tevékenységek elősegítéséhez a megfelelő európai partnerségekkel, az Európai horizont küldetéseivel, az EIT-vel és más megfelelő uniós kezdeményezésekkel és programokkal, és felügyeli az Unión kívüli helymegosztási központok létesítését. Az EIT-nek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy észszerűsítse az egyes TIT-ek struktúrájához kapcsolódó terminológiát az EIT további egyszerűsítése, pontosítása és felismerhetőségének növelése érdekében.

Módosítás  57

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 1 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Figyelemmel követi továbbá az EIT-védjegy TIT-ek által végrehajtott oktatási és képzési programok számára történő odaítélését és megvizsgálja egy hatékonyabb minőségbiztosítási mechanizmus lehetőségét, beleértve az EIT-védjegy külső elismerését és akkreditálását.	Figyelemmel követi, javítja és megerősíti továbbá a TIT-ek által végrehajtott – többek között online – oktatási, képzési, mentorálási és átképzési programok számára odaítélt EIT-védjegyet, és megvizsgálja egy hatékonyabb minőségbiztosítási mechanizmus lehetőségét, beleértve az EIT-védjegy külső elismerését és láthatóságát.

Módosítás  58

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 1 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT megosztott szolgáltatásokat nyújt a TIT-eknek és biztosítja a TIT-ek között az információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását, továbbá előmozdítja a közöttük (a TIT-eken átívelő tevékenységek terén) folyó együttműködést mind a tematikus, mind a horizontális témákban. A TIT-eken átívelő tevékenységek tekintetében azokban rejlenek a legnagyobb lehetőségek, amelyek esetében már több TIT foglalkozik olyan közös uniós szakpolitikai prioritásokkal, amelyek területén nincsenek kifejezetten ezekkel foglalkozó TIT-ek. A különböző TIT-közösségek kölcsönös előnyökkel járó, adott célú közös fellépésekben való összevonása nagy lehetőségeket rejt magában a szinergiák tekintetében, és az EIT ösztönözni fogja az ilyen tevékenységeket és aktívan részt fog venni a TIT-ek közötti tevékenységek tartalmának és szerkezetének meghatározásában. Figyelemmel fogja kísérni a TIT-ek közötti tevékenységek végrehajtását, valamint az elért eredményeket annak érdekében, hogy e tevékenységeket a TIT-ek stratégiáinak szerves részévé tegye.	Az EIT elősegíti az EIT-közösség számára olyan megosztott szolgáltatások és létesítmények létrehozását, amelyek célja a több TIT-re közösen vonatkozó konkrét műveleti feladatok együttes kezelése. Az EIT emellett biztosítja a TIT-ek között az információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását, továbbá előmozdítja a közöttük (a TIT-eken átívelő tevékenységek terén) folyó együttműködést mind a tematikus, mind a horizontális témákban. A különböző területek közötti termékeny kölcsönhatás egyre fontosabb a kreativitás, az innováció és az üzleti tevékenységek szempontjából. A TIT-eken átívelő tevékenységekben és adott célú közös fellépésekben rejlenek a legnagyobb szinergialehetőségek és ágazatközi előnyök, különösen azok esetében, amelyeknél már több TIT foglalkozik közös uniós szakpolitikai prioritásokkal, és amelyek területén nincsenek kifejezetten ezekkel foglalkozó TIT-ek. Az EIT ösztönzi az ilyen tevékenységeket és aktívan részt vesz a TIT-ek közötti tevékenységek tartalmának és szerkezetének meghatározásában. Figyelemmel kíséri a TIT-ek közötti tevékenységek végrehajtását, valamint az elért eredményeket annak érdekében, hogy biztosítsa e tevékenységek hosszú távú fenntarthatóságát az EIT és a TIT-ek többéves stratégiáinak szerves részeként.

Módosítás  59

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT tovább fogja növelni regionális hatását a potenciális partnerek és az érdekelt felek iránti fokozott nyitottság, valamint a TIT-ek jobban kidolgozott regionális stratégiája révén, ideértve a megfelelő intelligens szakosodási stratégiákkal való kapcsolatokat is.	Az EIT tovább növeli regionális hatását a TIT-ek potenciális partnerek széles köre és az érdekelt felek iránti fokozott nyitottsága, a kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség, az eredmények fokozott terjesztése és kiaknázása, valamint a TIT-ek jobban kidolgozott regionális stratégiája révén. Minden egyes TIT-nek ki kell dolgoznia többéves üzleti terve keretében a szóban forgó regionális stratégiát, a regionális és helyi innovációs szereplőkkel, köztük kkv-kal fenntartott kapcsolatok erősítése céljából. A TIT-eknek adott esetben bizonyítaniuk kell kapcsolatukat az intelligens szakosodási stratégiákkal, valamint a tematikus platformok tevékenységeivel és régióközi kezdeményezésekkel, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságait. Az EIT folyamatosan figyelemmel kíséri e területi stratégiák végrehajtását, beleértve az európai strukturális és beruházási alapokra gyakorolt multiplikátorhatást.
	Az EIT szintén nyomon követi a helymegosztási központok működését és azt, hogy hogyan integrálódnak a helyi innovációs ökoszisztémákba. Ezenkívül a TIT-ek fokozzák ezt az integrációt innovációs központok létrehozásán keresztül is, amelyek belépési pontként szolgálnak a tudásháromszög regionális és helyi szereplőivel való együttműködéshez. Az innovációs központok elősegíthetik a szinergiák kialakítását, nemzetközivé tehetik a helyi hálózatokat, azonosíthatják a finanszírozási és együttműködési lehetőségeket, tanácsadást nyújthatnak az állami hatóságoknak és támogathatják a kedvezményezetteket. Az innovációs központok helymegosztási központokká is fejlődhetnek.
	Miközben a legfontosabb kritérium továbbra is a kiválóság marad a partnerek, projektek és helymegosztási központok kiválasztásakor, különös figyelmet kell fordítani a fenntartható innovációs struktúrák és az ökoszisztémák kiépítésére a mérsékelt vagy lemaradó innovátorok közé tartozó országokban és régiókban, különösen akkor, ha azok még nem részei a TIT-közösségnek. Ha feltétlenül szükséges az azonos minőségű pályázatok közötti választás, a TIT-ek azokat a pályázatokat részesítik előnyben, amelyek:
	a) több, az EIT-rendelet [xxx] 2. cikkének 8. pontjában meghatározottak szerint a K+I terén gyengén teljesítő, vagy a mérsékelt vagy lemaradó innovátorok közé tartozó országra és régióra terjednek ki;
	b) több olyan régióra és országra terjednek ki, amelyek még nem tagjai a TIT-közösségnek;
	c) olyan régiókra és országokra terjednek ki, amelyek kötelezettséget vállalnak az európai strukturális és beruházási alapokból való hozzájárulásra.

Módosítás  60

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT saját maga által irányított és a TIT-ek által végrehajtott regionális innovációs programja ez idáig önkéntes alapon működött. 2021-től kezdve a regionális innovációs program a TIT-ek többéves stratégiájának szerves részévé válik. Az EIT továbbra is iránymutatást és támogatást nyújt a TIT-ek számára az EIT többéves regionális innovációs programjával kapcsolatos stratégiák előkészítésében és azok végrehajtásában. Az EIT regionális innovációs programjának tevékenységei fokozottabb támogatást nyújtanak majd az innováció terén alulteljesítő országok és térségek innovációs kapacitásai számára. Az EIT regionális innovációs programjának keretében megvalósuló tevékenységek végrehajtására szánt EIT-költségvetés az EIT által a TIT-ek számára nyújtott teljes támogatási összeg legalább 10%-át teszi majd ki, és ezáltal növeli a célzott régiókból származó TIT-partnerek számát. A regionális innovációs program keretében támogatott tevékenységek célja a következő:	Az EIT saját maga által irányított és a TIT-ek által végrehajtott regionális innovációs programja ez idáig önkéntes alapon működött. 2021-től kezdve a regionális innovációs program kötelező lesz, és a TIT-ek többéves stratégiáinak szerves részévé válik. Az EIT biztosítja, hogy a regionális innovációs program tevékenységeit összeköttetésként használja a következők felé:
	i. a vonatkozó kutatási és innovációs intelligens szakosodási stratégiák felé, katalizálva ezáltal más beruházásokat, különösen az európai strukturális és beruházási alapokat;
	ii. a lehetséges új partnerek bevonása felé, bővítve ezáltal a TIT-ek földrajzi lefedettségét.
	Az EIT továbbra is iránymutatást és támogatást nyújt a TIT-ek számára az EIT többéves regionális innovációs programjával kapcsolatos stratégiák előkészítésében és végrehajtásában. A regionális innovációs program tevékenységei fokozottabb támogatást nyújtanak majd az Európai horizont létrehozásáról szóló [xxx] rendelet 2. cikke 8. pontjának meghatározása szerint a K+I terén gyengén teljesítő, vagy a mérsékelt vagy lemaradó innovátorok közé tartozó, és a TIT-ek tevékenységében korlátozott mértékben részt vevő országok és térségek innovációs kapacitásai számára. Az EIT regionális innovációs programjának keretében megvalósuló tevékenységek végrehajtására szánt EIT-költségvetés az EIT által a TIT-ek számára nyújtott teljes támogatási összeg legalább 15%-át teszi majd ki, és ezáltal lehetővé teszi a megcélzott régiókból származó TIT-partnerek számának növelését. A regionális innovációs program keretében támogatott tevékenységek célja a következő:

Módosítás  61

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a helyi ökoszisztéma innovációs kapacitásainak javítása kapacitásépítési tevékenységek, valamint a helyi innovációs szereplők (klaszterek, hálózatok, regionális hatóságok, felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, szakképzési intézmények) közötti szorosabb együttműködés révén;	– hozzájárulás a regionális és helyi ökoszisztéma innovációs kapacitásainak javításához Unió-szerte kapacitásépítési tevékenységek, valamint a regionális és helyi innovációs szereplők (klaszterek, hálózatok, regionális hatóságok, felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, szakképzési intézmények) közötti szorosabb együttműködés révén;

Módosítás  62

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 2 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a helyi innovációs ökoszisztémák összekapcsolása a páneurópai innovációs ökoszisztémákkal az EIT-hez tartozó TIT-ekkel és helymegosztási központjaikkal folytatott együttműködés révén.	– új partnerek bevonzása az EIT-hez tartozó TIT-ekbe, az EIT-hez tartozó TIT-ek földrajzi lefedettségének bővítése az EIT innovációs csomópontokon keresztül is, valamint a helyi innovációs ökoszisztémák összekapcsolása a páneurópai innovációs ökoszisztémákkal új partnerek vonzása, a földrajzi lefedettség bővítése, valamint az EIT-hez tartozó TIT-ekkel és helymegosztási központjaikkal folytatott együttműködés révén.

Módosítás  63

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 2 bekezdés – 2 a franciabekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- további magán- és közfinanszírozás mozgósítása, különös tekintettel az esb-alapokra.

Módosítás  64

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezenkívül a TIT-ek helyi innovációs ökoszisztémákba történő fokozottabb integrálása érdekében minden TIT-nek stratégiát kell kidolgoznia és végrehajtania, amelynek célja a regionális és helyi innovációs szereplőkkel fenntartott kapcsolatok erősítése, és az EIT aktívan nyomon fogja követni a stratégia végrehajtását. A „helyi alapú” innovációs megközelítést integrálni kell a TIT-ek többéves stratégiájába és üzleti tervébe, és annak a TIT-ek helymegosztási központjaira (és regionális innovációs programjára) kell épülnie, ezáltal kihasználva a TIT-közösséghez való hozzáférést biztosítószerepüket és együttműködvea helymegosztási partnerekkel. A TIT-eknek bizonyítaniuk kell kapcsolatukat az intelligens szakosodási stratégiákkal, valamint a vonatkozó tematikus platformok tevékenységeivel és régiók közötti kezdeményezésekkel, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságait. Az EIT szintén nyomon követi a helymegosztási központok működését és azt, hogy hogyan integrálódnak a helyi innovációs ökoszisztémába.	törölve

Módosítás  65

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 3 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az új és kialakulóban lévő globális kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében az EIT új TIT-eket indít el kiemelt területeken; a kiválasztási szempontok között szerepel többek között annak értékelése, hogy beleillenek-e az Európai horizont szakpolitikai prioritásaiba és milyen az EIT-modell alapján vizsgált potenciáljuk és hozzáadott értékük. Az új TIT-ek létrehozása figyelembe fogja venni az Európai horizont stratégiai tervezését és az EIT számára a 2021–2027 közötti időszakra előirányzott költségvetést. Az európai partnerségek kiválasztására vonatkozó, az [Európai horizontról szóló rendelet] III. mellékletében meghatározott kritériumok bekerülnek a TIT-ekre vonatkozó pályázati felhívásba és az értékelés során vizsgálják meg azokat.	Az új és kialakulóban lévő globális kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében az EIT új TIT-ek létrehozását célzó, nyílt és átlátható pályázati felhívásokat indít el a kiemelt, stratégiai jelentőségű tematikus területeken; a kiválasztási szempontok között szerepel többek között annak értékelése, hogy beleillenek-e az Unió globális és társadalmi kihívások kezelésére vonatkozó szakpolitika prioritásaiba és milyen az EIT-modell alapján vizsgált potenciáljuk és hozzáadott értékük. Az új TIT-ek létrehozása figyelembe veszi az Európai horizont stratégiai tervezését és az EIT számára a 2021–2027-es időszakra előirányzott költségvetést. Az európai partnerségek kiválasztására vonatkozó, az [Európai horizontról szóló rendelet] III. mellékletében meghatározott kritériumok bekerülnek a TIT-ekre vonatkozó pályázati felhívásba és az értékelés során vizsgálják meg azokat.

Módosítás  66

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 3 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT igazgatótanácsának javaslata és annak elemzése alapján javaslat született a kulturális és kreatív ágazatok területén elsőként elindítandó tudományos és innovációs társulás 2022-ben történő létrehozásáról. A pályázati felhívás közzétételére 2021-ben kerül sor. Ez az a prioritási terület, amely a legnagyobb mértékben kiegészíti az EIT által már elindított nyolc TIT-et és az Európai horizont keretében létrehozandó más európai partnerségekre vonatkozó potenciális prioritási területeket. A kulturális és kreatív ágazatok nagy növekedési potenciállal és számos helyi szintű kezdeményezéssel rendelkeznek és nagy vonzerőt jelentenek a polgárok számára, továbbá szorosan be vannak ágyazva helyi és regionális ökoszisztémáikba. A kulturális és kreatív ágazat azonban továbbra is jelentős mértékben széttöredezett, és az innovátorok és a vállalkozások létrehozói nem rendelkeznek a szükséges vállalkozói és innovációs készségekkel. Ezeket a szűk keresztmetszeteket egy TIT tudná a leghatékonyabban kezelni a tudásháromszög-integrációs megközelítésnek, a hosszú távú perspektíváknak és a helyi alapú megközelítésnek köszönhetően. A kulturális és kreatív ágazat előtti kihívásokat és a jövőbeli TIT várható hatásait összegző tájékoztatót a stratégiai innovációs terv 1B. melléklete tartalmazza.	Az EIT igazgatótanácsának javaslata és annak elemzése alapján javaslat született a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak területén elsőként elindítandó tudományos és innovációs társulás 2022-ben történő létrehozásáról. A pályázati felhívás közzétételére 2021-ben kerül sor. Ha azonban az EIT igazgatótanácsa úgy ítéli meg, hogy a pályázati felhívás közzététele előtt helyénvaló további konzultációt folytatni az érdekelt felekkel, 2022-ig elhalaszthatja a közzétételt a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak területén létrehozandó TIT 2023-ban történő létrehozása céljából.
	Javaslat született egy második, a vízi, tengeri és tengerhasznosítási ágazatok és ökoszisztémák területén elindítandó tudományos és innovációs társulás 2025-ben történő létrehozásáról, amely pályázati felhívásának közzétételére 2024-ben kerülne sor. A Bizottság azonban független szakértők segítségével hatásvizsgálatot végez, hogy 2023-ig értékelje a vízi, tengeri és tengerhasznosítási ágazatok és ökoszisztémák terület relevanciáját. Amennyiben az értékelés eredménye negatív, a Bizottság javaslatot tesz az 1A. és 1B. melléklet módosítására, figyelembe véve az EIT igazgatótanácsának hozzájárulását és az Európai horizont stratégiai tervezési folyamatát.

Módosítás  67

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 3 pont – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A vízi, tengeri és tengerhasznosítási ágazatok és ökoszisztémák elsőbbséget élvező területe hagyományos és feltörekvő gazdasági ágazatok széles körét fedi le, amelyek szervesen kapcsolódnak a környezeti természeti tőkéhez, amelyet napjainkban túlzott kiaknázás fenyeget. Ez a terület kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a klímasemleges, fenntartható és versenyképes Unió 2050-ig való megvalósításában, ahogy az új technológiák és a gazdaság szén-dioxid-mentesítésének szükségessége a tengeri és vízi erőforrások növekvő felhasználásához és kiaknázásához vezetnek. A tengerek, óceánok és szárazföldi vizek központi szerepet töltenek be az éghajlati folyamatokban, az emberek egészségében és jóllétében, az élelmiszer-szolgáltatásban, a biológiai sokféleség megőrzésében, a kritikus ökoszisztéma-szolgáltatásokban, valamint a megújuló energia és egyéb erőforrások terén. A szennyvízkezelés csökkenti a felhasznált energia mennyiségét, a kórokozó baktériumok jelenlétét a szennyvíziszap víztelenítése során, és általában növeli az üzem hatékonyságát és minőségét. Ez a prioritási terület kiegészíti a már meglévő nyolc TIT-et. Az ezen ágazat előtti kihívásokat és a jövőbeli TIT várható hatásait összegző tájékoztatót e stratégiai innovációs terv 1Ba. melléklete tartalmazza.

Módosítás  68

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 3 pont – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A kulturális és kreatív ágazat prioritási területe szintén nagymértékű kiegészítő hatással bír az EIT által már elindított nyolc TIT, és az Európai horizont keretében létrehozandó más európai partnerségekre vonatkozó potenciális prioritási területek tekintetében is. A kulturális és kreatív ágazatok nagy növekedési potenciállal, valamint számos helyi szintű kezdeményezéssel rendelkeznek, és nagy vonzerővel bírnak a polgárok szemében. Továbbá szorosan be vannak ágyazva a helyi és regionális ökoszisztémákba. A kulturális és kreatív iparágak és ágazatok azonban továbbra is jelentős mértékben széttöredezettek, és az innovátorok és a vállalkozások létrehozói nem rendelkeznek a szükséges vállalkozói és innovációs készségekkel. Ezeket a szűk keresztmetszeteket egy TIT tudná a leghatékonyabban kezelni a tudásháromszög-integrációs megközelítésnek, a hosszú távú perspektíváknak és a helyi alapú megközelítésnek köszönhetően. Az ezen ágazat előtti kihívásokat és a jövőbeli TIT várható hatásait összegző tájékoztatót az 1B. melléklet tartalmazza.

Módosítás  69

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 3 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT javasolt költségvetése alapján 2025-ben egy második új TIT-et lehetne létrehozni, amelynek pályázati felhívását 2024-ben tennék közzé az 1A. melléket új prioritási területtel/területekkel történő módosítását követően. A prioritási terület(ek) kiválasztása az EIT igazgatótanácsának javaslatai alapján történik. A javaslatok tekintetben veszik az Európai horizont program stratégiai kutatási és innovációs tervében meghatározott prioritási területeket és az európai partnerségek kiválasztási kritériumait, különös tekintettel a nyitottságra, az átláthatóságra, az uniós hozzáadott értékre, a koherenciára és a szinergiákra. Az új TIT-ek kiválasztására vonatkozó szempontok összhangban lesznek az Európai horizont programban szereplő szempontokkal. Támogatást nyújtanak ezenkívül az olyan uniós szakpolitikai prioritások megvalósításához, mint a missziók és a fenntartható fejlesztési célok. További új TIT/TIT-ek kiválasztására kerülhet sor, amennyiben az EIT kereten kívül további költségvetés áll rendelkezésre.	További új TIT-ek kiválasztására kerülhet sor, amennyiben az EIT kereten kívül további költségvetés áll rendelkezésre, és azok tekintetbe veszik az EIT igazgatótanácsa ajánlásában és az Európai horizont program stratégiai kutatási és innovációs tervében meghatározott prioritási területeket és az európai partnerségek kiválasztási kritériumait, különös tekintettel a nyitottságra, az átláthatóságra, az uniós hozzáadott értékre, a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulásra, a koherenciára és a szinergiákra. További új TIT/TIT-ek kiválasztására kerülhet sor, amennyiben az EIT kereten kívül további költségvetés áll rendelkezésre.

Módosítás  70

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 3 pont – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT:	törölve
– megerősíti az innovációs ökoszisztémákat azáltal, hogy továbbra is támogatást nyújt a meglévő TIT-eknek, hogy a tudásháromszög integrálása révén szembe tudjanak nézni a globális kihívásokkal;
– meghatározza a TIT-ek közötti, stratégiai és szakpolitikai jelentőségű kérdésekben folytatott szorosabb együttműködés területeit és előmozdítja az együttműködést;
– gondoskodik róla, hogy a TIT-ek stratégiát készítsenek és hajtsanak végre, amelynek célja a vonatkozó európai partnerségekkel és más releváns uniós kezdeményezésekkel és programokkal folytatott együttműködés és szinergiák létrehozása;
– biztosítja, hogy a TIT-ek befogadó jellegű megközelítést alkalmazzanak a nemzeti, regionális és helyi innovációs szereplőkkel való kapcsolatuk megerősítése céljából;
– biztosítja, hogy az EIT regionális innovációs programjának tevékenységei fokozott regionális hatást fejtsenek ki és teljes mértékben integrálódjanak a TIT-ek többéves stratégiáiba;
– új TIT-eket indít stratégiai jelentőségű kiválasztott tematikus területeken, elsőként a kulturális és kreatív ágazattal foglalkozó TIT-et 2022-ben.

Módosítás  71

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3.2. A felsőoktatás innovációs kapacitásának támogatása	3.2. A felsőoktatás vállalkozási és innovációs kapacitásának támogatása

Módosítás  72

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tudásháromszög-integrációs modell segítségével az EIT hozzájárult a felsőoktatás, a kutatás és az innováció közötti tartós szakadék áthidalásához. Az EIT különösen a humán tőke fejlesztésének kulcsfontosságú eszköze, mivel tevékenysége középpontjában a vállalkozói ismeretek oktatása áll. Az EIT által kifejtett hatás azonban továbbra is a TIT-ek partnereire korlátozódik.	A tudásháromszög-integrációs modell segítségével az EIT hozzájárult a felsőoktatás, a kutatás és az innováció közötti tartós szakadék áthidalásához. Az EIT és a TIT-ek különösen fontosak a humán tőke fejlesztése terén, mivel tevékenységeik középpontjában az innováció és a vállalkozói ismeretek oktatása áll. Az EIT által kifejtett hatásnak azonban nem szabad a TIT-ek partnereire korlátozódnia, hanem szélesebb körben kell működnie.

Módosítás  73

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az innováció szélesebb körű támogatása érdekében az európai felsőoktatási intézményeknek innovatívnak és vállalkozószelleműnek kell lenniük az oktatással, a kutatással, a vállalkozások bevonásával, valamint a tágabb értelemben vett helyi innovációs ökoszisztémával kapcsolatos megközelítésükben, ideértve a civil társadalmat is.	Az innováció szélesebb körű támogatása érdekében az európai felsőoktatási intézményeknek innovatívnak és vállalkozószelleműnek kell lenniük az oktatással, a kutatással, a vállalkozások bevonásával, valamint a tágabb értelemben vett helyi és regionális innovációs ökoszisztémával kapcsolatos megközelítésükben, ideértve a civil társadalmat, a közintézményeket és a harmadik szektor szervezeteit, a lehető leginkább befogadó és a nemek közti egyenlőségre törekvő módon. Ezért a TIT-eknek fokozniuk kell a rendszeres felsőoktatási tevékenységeiket és a felsőoktatási intézmények vállalkozói és innovációs kapacitásának továbbfejlesztését a TIT-ek tevékenységeinek keretében.

Módosítás  74

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A felsőoktatási intézmények innovatívabb és fokozottabban vállalkozói szemléletű szervezetekké alakítása világos stratégiát, módszertani keretet és források elkülönítését teszi szükségessé. Tapasztalatai alapján az EIT egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy az Európai horizont program keretében támogatást nyújtson a felsőoktatási intézmények vállalkozói és innovációs kapacitásának fejlesztéséhez.	Az EIT-nek a Bizottsággal együttműködésben és a TIT-ek észrevételeire alapozva az innovációs kapacitás és a vállalkozói készség fejlesztését támogató felsőoktatási kezdeményezést kell kidolgoznia és indítania a tudásháromszögben, amelyet a TIT-ek által  hajtanak majd végre. A felsőoktatási kezdeményezés elindítását követő első három év végén, független szakértők által végzett értékelés eredményei alapján az EIT igazgatótanácsa határoz a kezdeményezés folytatásáról, továbbfejlesztéséről vagy megszüntetéséről.

Módosítás  75

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT a TIT-eken keresztül nyílt és célzott módon hajtja majd végre azokat a tevékenységeit, amelyeknek célja a felsőoktatás innovációs kapacitásának növelése annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények szélesebb köre integrálódjon az innovációs értékláncokba és ökoszisztémákba. Ezek a tevékenységek a TIT-ek tudásháromszög-integrációs tevékenységeinek szerves részeként kiegészítik az EIT oktatással kapcsolatos intézkedéseit, különösen azáltal, hogy nyitottabbá és hozzáférhetőbbé teszik azokat azok számára, akik nem partnerei a TIT-eknek. Az EIT által kifejtett hatás túlmutat majd a TIT-eken és hozzájárul az EIT alapvető feladatához, amely a fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképesség előmozdítása azáltal, hogy megerősíti a tagállamok innovációs kapacitását összhangban az Európai horizont azon céljaival, hogy az egész életen át tartó tanulás távlatában előmozdítsa a vállalkozói és innovációs készségeket, ideértve a felsőoktatási intézmények kapacitásának növelését Európa-szerte.	A TIT-eken keresztül nyílt, átlátható és célzott módon kell végrehajtani azokat a tevékenységeket, amelyeknek célja a felsőoktatás innovációs kapacitás növelése, különösen az egyelőre nem TIT-partner felsőoktatási intézmények integrálására összpontosítva az innovációs értékláncokba és ökoszisztémákba. Ezek a tevékenységek az összes TIT tudásháromszögében kiegészítik majd az EIT oktatással kapcsolatos intézkedéseit, különösen azáltal, hogy nyitottabbá és hozzáférhetőbbé teszik azokat azok számára, akik nem partnerei a TIT-eknek.
	A TIT-ek által megvalósított felsőoktatási kezdeményezés többek között a következőket hivatott javítani: a bevált gyakorlatok cseréje és végrehajtása a szervezeti tanulás, a coaching és a mentorálás terén, továbbképző és átképző tanfolyamok és képzések kidolgozása, cselekvési tervek kialakítása az olyan azonosított területek igényeinek felmérésére, mint például az innovációmenedzsment, az induló innovatív vállalkozások létrehozása, fenntarthatóság és klímasemlegesség, technológiatranszfer, a szellemi tulajdonjogok kezelése, a nemek közötti egyenlőség szempontjának az innovációba történő integrálása – és a helyi érdekelt felekkel való kapcsolattartás; valamint az innovációs kapacitással kapcsolatos egyéb tevékenységek.
	A TIT-ek integrálják többéves stratégiáikba azokat a tevékenységeiket, amelyek a felsőoktatási intézmények innovációs kapacitásainak megerősítésére irányulnak. A tevékenységek hatásának túl kell mutatnia a TIT-eken és hozzá kell járuljon az EIT alapvető feladatához, amely az európai fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképesség előmozdítása azáltal, hogy megerősíti a tagállamok innovációs kapacitását összhangban az Európai horizont azon céljaival, hogy az egész életen át tartó tanulás távlatában előmozdítsa a vállalkozói és innovációs készségeket, mindig figyelembe véve a nemi dimenziót.

Módosítás  76

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT-támogatás olyan szakpolitikai kezdeményezésekre épül majd, mint a HEInnovate24 és a RIIA25 keretek, amelyek Európa-szerte számos felsőoktatási intézményben és tagállamban bizonyították értéküket. Az EIT a támogató tevékenységeket a Bizottsággal szoros együttműködésben dolgozza ki, biztosítva az Európai horizont, az Erasmus és más programok keretében megvalósuló releváns tevékenységekkel való összhangot és kiegészítő jelleget. Az első három évben továbbfejlesztik és finomítják a végrehajtási és megvalósítási mechanizmus folyamatának konkrét részleteit, majd azokat e kísérleti szakasz során a további bővítés előtt nyomon követik és értékelik.	Az EIT és a TIT-ek támogatás olyan szakpolitikai kezdeményezésekre épül majd, mint az „Európai Egyetemek” kezdeményezés, a HEInnovate24 és a RIIA25 keretek, amelyek Európa-szerte számos felsőoktatási intézményben és tagállamban bizonyították értéküket. Az EIT támogatja a TIT-eket a tevékenységeiknek az Európai horizont, az Erasmus és más programok keretében megvalósuló releváns tevékenységekkel összhangban és kiegészítő jelleggel történő kialakítása terén. A felsőoktatási kezdeményezés első három évében továbbfejlesztik és finomítják a végrehajtási és megvalósítási mechanizmus folyamatának konkrét részleteit, majd azokat e kísérleti szakasz során nyomon követik és értékelik.
__________________	__________________
24 HEInnovate az Európai Bizottság és az OECD által kidolgozott szakpolitikai keret, A HEInnovate módszertant kínál a felsőoktatási intézmények számára, hogy meghatározzák a további fejlesztés innovációs kapacitási területeit és kialakítsák a megfelelő stratégiákat és fellépéseket a kívánt hatás elérése érdekében. A HEInnovate megalapozott módszertani bizonyítékokra épül, nyolc kapacitásfejlesztési területtel: vezetés és irányítás; digitális átalakulás; szervezeti kapacitás; vállalkozói oktatás és tanulás; vállalkozók felkészítése és támogatása; tudáscsere; nemzetköziesítés; és hatásmérés. Az OECD számos HEInnovate alapú országjelentést tett közzé; lásd az OECD Skills Studies (Készségekről szóló tanulmányok) sorozatát az alábbi honlapon: https://www.oecd-ilibrary.org/education/.	24 HEInnovate az Európai Bizottság és az OECD által kidolgozott szakpolitikai keret, A HEInnovate módszertant kínál a felsőoktatási intézmények számára, hogy meghatározzák a további fejlesztés innovációs kapacitási területeit és kialakítsák a megfelelő stratégiákat és fellépéseket a kívánt hatás elérése érdekében. A HEInnovate megalapozott módszertani bizonyítékokra épül, nyolc kapacitásfejlesztési területtel: vezetés és irányítás; digitális átalakulás; szervezeti kapacitás; vállalkozói oktatás és tanulás; vállalkozók felkészítése és támogatása; tudáscsere; nemzetköziesítés; és hatásmérés. Az OECD számos HEInnovate alapú országjelentést tett közzé; lásd az OECD Skills Studies (Készségekről szóló tanulmányok) sorozatát az alábbi honlapon: https://www.oecd-ilibrary.org/education/.
25 regionális innovációs hatásvizsgálati keretet (RIIA) az Európai Bizottság dolgozta ki az egyetemek innovációs hatásainak mértékrendszer szerinti esettanulmányok kidolgozása révén történő vizsgálatára vonatkozó iránymutatás első lépéseként. Az innovációs hatásnak például a RIIA keretében történő értékelése potenciálisan regionális, nemzeti és uniós szintű innovációs teljesítményalapú finanszírozási eszközökhöz köthető.	25 regionális innovációs hatásvizsgálati keretet (RIIA) az Európai Bizottság dolgozta ki az egyetemek innovációs hatásainak mértékrendszer szerinti esettanulmányok kidolgozása révén történő vizsgálatára vonatkozó iránymutatás első lépéseként. Az innovációs hatásnak például a RIIA keretében történő értékelése potenciálisan regionális, nemzeti és uniós szintű innovációs teljesítményalapú finanszírozási eszközökhöz köthető.

Módosítás  77

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT irányítási és koordinációs szerepet fog betölteni a TIT-ek által irányított tevékenységek végrehajtásában és nyomon követésében. Kiemelt figyelmet kell fordítani a következők biztosítására: inkluzív megközelítés a TIT-ek partnerein kívüli felsőoktatási intézmények bevonása érdekében; interdiszciplináris és ágazatközi megközelítés; valamint kapcsolat az Európai Bizottság intelligens szakosodási stratégiájával, releváns tematikus platformokkal és az EIT RIS-szel.	Minden TIT kiemelt figyelmet fordít a következők biztosítására: nyitott és inkluzív megközelítés a TIT-ek partnerein kívüli felsőoktatási intézmények bevonása érdekében a lehető legnagyobb földrajzi lefedettség biztosítása céljából; interdiszciplináris és ágazatközi megközelítés; a nők részvételének bővítése azon ágazatokban, amelyekben alulreprezentáltak; valamint kapcsolat az Európai Bizottság intelligens szakosodási stratégiájával, releváns tematikus platformokkal, például a szakpolitika-támogató eszközzel, és az EIT RIS-szel.

Módosítás  78

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT össze fogja kapcsolni a felsőoktatási innovációs kapacitás fejlesztéséhez nyújtott támogatását az EIT-védjeggyel, amelyet jelenleg a TIT-ek oktatási programjai kapnak. Konkrétan, a részt vevő felsőoktatási intézményeket bevonhatják az EIT-védjegy használatába. Az EIT az EIT-védjegyet kiterjeszti az egész életen át tartó tanulási tevékenységekre is, amelyek a TIT-eken kívüli diákok, felnőtt tanulók és intézmények (beleértve a szakoktatási és szakképzési intézményeket is) szélesebb célcsoportját érintik és foglalják magukban. A minősítés EIT-közösségen belüli használata valamennyi (egyéni, program és intézményi) szinten struktúraszervező hatással jár majd.	Az EIT támogatja a TIT-eket az EIT-védjegy végrehajtásában, amelyet a TIT-ek oktatási programjai kapnak. A részt vevő felsőoktatási intézményeket ösztönözni fogják az EIT-védjegy használatára. Az EIT-hez tartozó TIT-ek jobban kihasználják az EIT-védjegyet, kiterjesztve annak hatókörét az egész életen át tartó tanulási tevékenységekre, a mentorálásra, a szakképzésre, a készségfejlesztési és átképzési programokra és a virtuális szabadegyetemekre is, amelyek a TIT-ek partnerein kívüli diákok, felnőtt tanulók és intézmények (beleértve a szakoktatási és szakképzési intézményeket is) szélesebb célcsoportját érintik és foglalják magukban. A védjegy EIT-közösségeken túlmutató használata várhatóan valamennyi (egyéni, program- és intézményi) szinten fokozottabb struktúraszervező hatással jár majd. Az EIT figyelemmel kíséri a TIT-ek oktatási és képzési programjai EIT-címkéje kibővítésének hatékonyságát.

Módosítás  79

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT különösen azon felsőoktatási intézményekre összpontosít, amelyek olyan mérsékelt és lemaradó innovátor országokban és más, gyengén teljesítő régiókban találhatók, amelyek meg kívánják erősíteni innovációs jelenlétüket és intelligens szakosodási stratégiáikat. Az EIT az e tevékenységekre előirányzott teljes költségvetésnek legalább 25%-át különíti el erre az intézkedésre.	A TIT-ek felsőoktatási kezdeményezéseiket nyitott és átlátható pályázati felhívásokon keresztül hajtják végre. A TIT-ek az egész Unióban keresik a kapcsolatot a felsőoktatási intézményekkel, ám különösen olyan országok és régiók felsőoktatási intézményeire összpontosítanak, amelyek mérsékelt és lemaradó innovátor országokban és más, gyengén teljesítő térségekben találhatók, amelyek meg kívánják erősíteni innovációs jelenlétüket és intelligens szakosodási stratégiáikat. Az EIT-hez tartozó TIT-ek megfelelő költségvetést különítenek el e tevékenységekre, a felhívásokban foglalt támogathatósági kritériumok pedig biztosítják, hogy a projektekben a TIT-eken kívüli felsőoktatási intézmények jelentős számban vegyenek részt.

Módosítás  80

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet - 3 pont - 3.2 pont - táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT:	törölve
– a Bizottsággal együttműködésben a felsőoktatási innovációs kapacitás fejlesztését támogató, a TIT-ek által végrehajtandó tevékenységeket dolgoz ki és indít el 2021-től kezdődően;
– tájékoztatási rendszert vezet be annak érdekében, hogy ösztönözze a mérsékelt és lemaradó innovátor országok felsőoktatási intézményeit innovációs kapacitásaik fejlesztésére;
– konkrét iránymutatást, szakértelmet és tanácsadást nyújt a részt vevő felsőoktatási intézmények számára;
– erősíti és a TIT-eken kívülre is kiterjeszti az EIT-védjegy hatályát a fellépésekben részt vevő felsőoktatási intézményekre.

Módosítás  81

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 1 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Kommunikáció	(1) Kommunikáció és terjesztés

Módosítás  82

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 1 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT megerősíti kommunikációját és láthatóságát. A TIT-ek növekvő számával és a felsőoktatási intézmények vállalkozói fejlesztését támogató új intézkedéssel az EIT fokozni fogja erőfeszítéseit, hogy szélesebb körben elismerjék innovációs minőségi márkaként. Ez a fajta márkaépítés és a jobb kommunikáció alapvető fontosságú különösen a polgárok irányában, mivel az EIT által kezdeményezett innovációk hozzájárulnak ahhoz, hogy igazolják az európai kutatási és innovációs keretprogram révén megvalósuló uniós beruházások konkrét hatásait. Az Európai horizont kommunikációs megközelítésének megfelelően az EIT valamennyi tagállamban és azokon kívül jobb márkaépítési stratégiát alkalmaz majd a fő érdekelt felek (felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, vállalkozások stb.) felé.	Az EIT és a TIT-ek megerősítik és javítják kommunikációjukat és láthatóságukat, és megfelelőbb márkastratégiát alkalmaznak a fő érdekelt felek (felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, induló, kis- és közepes vállalkozások, közhasznú szervezetek stb.) vonatkozásában valamennyi tagállamban és a tagállamokon kívül is, az Európai horizont kommunikációs megközelítésével összhangban. A TIT-ek növekvő számával és a felsőoktatási intézmények innovációs és vállalkozói kapacitását támogató új kezdeményezésekkel az EIT fokozni fogja erőfeszítéseit, hogy az uniós támogatást szélesebb körben elismerjék innovációs minőségi márkaként. Ez a fajta márkaépítés és a jobb kommunikáció alapvető fontosságú különösen a polgárok, regionális és nemzeti önkormányzatok irányában, mivel az EIT és az EIC által együttesen kezdeményezett innovációk hozzájárulnak ahhoz, hogy igazolják az európai kutatási és innovációs keretprogram révén megvalósuló uniós beruházások konkrét hatásait.

Módosítás  83

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 1 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT által kínált lehetőségek szélesebb körben történő terjesztése és jobb megértése érdekében az intézet megvizsgálja az EIT által támogatott TIT-ekben Európa-szerte történő részvétellel kapcsolatos szempontokra vonatkozó iránymutatások és segítségnyújtás megerősítésének a meglévő információs hálózatokra épülő lehetőségét.	Az EIT által kínált lehetőségek szélesebb körben történő terjesztése és jobb megértése érdekében az intézet megerősíti az EIT által támogatott TIT-ekben Európa-szerte történő részvétellel kapcsolatos szempontokra vonatkozó iránymutatásokat és segítségnyújtást. Az EIT országos összekötő tisztviselőinek hálózata – az Európai horizont nemzeti kapcsolattartó pontjainak keretében – az Európa-szerte meglévő információs hálózatokra épít, hozzájárulva az EIT és a TIT-ek láthatóságának és kommunikációs tevékenységeinek növeléséhez. Az összekötő tisztviselők továbbá támogatják a nemzeti és regionális önkormányzatokat a TIT-ek többéves programjaival kialakítandó szükséges szinergiák azonosításában.

Módosítás  84

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 1 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT rendszeres találkozókat fog szervezni a tagállamok képviselőinek csoportjával és a Bizottság megfelelő szervezeti egységeivel évente legalább kétszer a kommunikáció és információáramlás tagállamok közötti és uniós szintű megfelelő biztosítása, valamint a csoport EIT által finanszírozott tevékenységek teljesítményeiről és eredményeiről való tájékoztatása érdekében. A tagállamok képviselőinek csoportja megfelelő támogatást biztosít továbbá, hogy az EIT által finanszírozott tevékenységek kapcsolatban legyenek a nemzeti programokkal és kezdeményezésekkel, beleértve e tevékenységek lehetséges nemzeti társfinanszírozását.	Az EIT rendszeres találkozókat fog szervezni a tagállamok képviselőinek csoportjával és a Bizottság megfelelő szervezeti egységeivel, az Európai Parlamenttel és a Régiók Bizottságával a kommunikáció és információáramlás tagállamok közötti és uniós szintű megfelelő biztosítása, valamint a csoport EIT által finanszírozott tevékenységek teljesítményeiről és eredményeiről való tájékoztatása érdekében. A tagállamok képviselőinek csoportja megfelelő támogatást biztosít továbbá, hogy az EIT által finanszírozott tevékenységek kapcsolatban legyenek a nemzeti programokkal és kezdeményezésekkel, beleértve e tevékenységek lehetséges nemzeti társfinanszírozását.

Módosítás  85

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 1 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT folytatja az EIT érdekelt feleket tömörítő fórumával és az EIT-díjakkal kapcsolatos tevékenységeket annak érdekében, hogy előmozdítsa a tudásháromszög európai szereplőivel való együttműködést és elismerje a legígéretesebb európai vállalkozókat és innovátorokat.	(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás  86

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT kulcsfontosságú szerepet játszik a bevált gyakorlatok és a levont tanulságok terjesztésében. A TIT-ek és a felsőoktatási intézmények innovációs és vállalkozói kapacitását támogató projektek a bizonyítékok és a kísérleti tanulás értékes forrását jelentik a döntéshozók számára, példát mutatnak a bevált gyakorlatokra és támogatják az uniós politikák tematikus területeken történő kidolgozását és végrehajtását.	Az EIT kulcsfontosságú szerepet játszik a bevált gyakorlatok és a levont tanulságok azonosításában, megosztásában és terjesztésében. Az EIT és a TIT-ek – többek között az EIT országos összekötő tisztviselőin keresztül – együttműködnek a tagállamok nemzeti és helyi hatóságaival, az Európai Parlamenttel, különösen pedig a Tudomány és a Technológia Jövőjével Foglalkozó Testülettel (STOA) a strukturált párbeszéd kialakítása érdekében, hogy azonosítsák, megosszák és terjesszék a bevált gyakorlatokat, a levont tanulságokat és a lehetőségeket. A TIT-ek és a felsőoktatási intézmények innovációs és vállalkozói kapacitását támogató projektek a bizonyítékok és a kísérleti tanulás értékes forrását jelentik a döntéshozók és a K+F+I érdekeltek számára, példát mutatnak a bevált gyakorlatokra és támogatják az uniós politikák tematikus területeken történő kidolgozását és végrehajtását.

Módosítás  87

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 2 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez idáig nem történt meg a TIT-ektől származó helyes gyakorlatok és tanulságok megfelelő kodifikálása és hatékony terjesztése. A politikai döntéshozók és az egész innovációs közösség tudáspartnereként működő támogatói minőségében az EIT továbbfejleszti innovációs intézményi szerepét, amely képes észlelni, elemezni, kodifikálni, megosztani és biztosítani az innovatív gyakorlatok, tanulságok és az EIT által finanszírozott tevékenységek (oktatás és képzés, innovációtámogatás, vállalkozástámogatás) szélesebb körben történő elterjesztését. A tevékenység az [Európai horizontról szóló javaslat] [Innovatív Európa pillérén] belüli egyéb kezdeményezésekkel való kapcsolatokra és szinergiákra épít.	Ez idáig nem történt meg a TIT-ektől származó helyes gyakorlatok és tanulságok megfelelő összevonása, kodifikálása és hatékony terjesztése. A politikai döntéshozók és az egész K+F+I közösség tudáspartnereként működő támogatói minőségében az EIT továbbfejleszti innovációs intézményi szerepét, amely képes észlelni, elemezni, kodifikálni, megosztani és biztosítani az innovatív gyakorlatok, tanulságok és az EIT által finanszírozott tevékenységek (oktatás és képzés, kutatás- és innovációtámogatás, vállalkozástámogatás) szélesebb körben történő elterjesztését. A tevékenység az Európai horizont Innovatív Európa pillérén belüli egyéb kezdeményezésekkel, különösen az Európai Innovációs Tanáccsal, a missziókkal és az európai partnerségekkel való kapcsolatokra és szinergiákra épít.

Módosítás  88

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 3 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Nemzetközi együttműködés	(3) Nemzetközi együttműködés és globális bevonási tevékenységek

Módosítás  89

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 3 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT-ről szóló rendelet hatálya alapján az EIT nemzetközi együttműködésen keresztül törekszik tevékenységei hatásainak növelésére és a TIT-eken keresztül fogja koordinálni az EIT által finanszírozott nemzetközi tevékenységeket. A megközelítés szoros összhangban működik majd az Európai Unió vonatkozó iparpolitikai célkitűzéseivel, valamint kutatási és innovációs prioritásaival, ezáltal uniós hozzáadott értéket biztosítva.	Az EIT-ről szóló [(2019/0151/COD)] rendelet hatálya alapján az EIT nemzetközi együttműködésen és a TIT-eknek az EIT által finanszírozott nemzetközi tevékenységein keresztül törekszik tevékenységei hatásainak növelésére.

Módosítás  90

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 3 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nemzetközi együttműködés keretében az EIT – a Bizottsággal egyeztetve – a globális társadalmi kihívások hatékony kezelésére összpontosít majd, hozzájárulva a vonatkozó nemzetközi kezdeményezésekhez és a fenntartható fejlesztési célokhoz és biztosítva a tehetségekhez való hozzáférést, valamint az innovatív megoldások fokozott kínálatát és keresletét. Az EIT és a TIT-ek a Bizottsággal szorosan együttműködve tervezik meg és hajtják végre nemzetközi tevékenységeiket az Európai horizont megközelítésnek és más vonatkozó uniós politikáknak megfelelően és az EIT igazgatótanácsának felügyelete mellett.	Az EIT és a TIT-ek a Bizottsággal szorosan együttműködve tervezik meg és hajtják végre nemzetközi tevékenységeiket az Európai horizont megközelítésnek és más vonatkozó uniós politikáknak megfelelően és az EIT igazgatótanácsának felügyelete mellett. A nemzetközi együttműködés és globális bevonási tevékenységeik keretében a TIT-ek – az EIT igazgatótanácsával és a Bizottsággal egyeztetve –  a globális társadalmi kihívások hatékony kezelésére, a vonatkozó nemzetközi kezdeményezésekhez és a fenntartható fejlesztési célokhoz való hozzájárulásra és a tehetségekhez való hozzáférés, valamint az innovatív megoldások fokozott kínálatának és keresletének biztosítására összpontosítanak.

Módosítás  91

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 3 pont – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT:	törölve
– markánsabb márkaépítési stratégia révén javítani fogja láthatóságát a tagállamokban lévő érdekelt felek körében;
– biztosítja az európai uniós támogatás láthatóságát;
– megvizsgálja a meglévő uniós információs hálózatok felhasználásának megvalósíthatóságát és koordinálja a tevékenységeiket annak érdekében, hogy jobb minőségű tanácsadást és iránymutatást biztosítson az EIT potenciális TIT-partnerei számára;
– rendszeres találkozókat szervez a tagállamok képviselői csoportja számára a tagállamokkal való hatékony kommunikáció és információáramlás biztosítása érdekében;
– az érdekeltek fórumán, az EIT-díjakon és az EIT Alumni intézményén keresztül növeli a polgárok és az érdekelt felek közössége felé tett fellépései láthatóságát;
– meghatározza, szabályozza és hatékony módon megosztja az EIT által finanszírozott tevékenységekből származó tanulságokat és bevált gyakorlatokat; strukturált párbeszéd kialakításával és az erőfeszítések összehangolásával bevonja az uniós tagállamok nemzeti és regionális szintű hatóságait a helyes gyakorlatok és tanulságok meghatározása, megosztása és terjesztése érdekében;
– az EIT igazgatótanácsának felügyelete mellett, a Bizottság kutatással és innovációval kapcsolatos nemzetközi együttműködési stratégiájával összhangban és a Bizottság megfelelő szervezeti egységeivel folytatott konzultációt követően kidolgozza az EIT és a TIT-ek széles körű nemzetközi együttműködési formáit.

Módosítás  92

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a pont számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja az EIT és a TIT-ek jelenlegi működésének kiigazítása és javítása. Az EIT hatékonyan működő és stratégiai gondolkodású igazgatótanácsa figyelemmel fogja kísérni ezen intézkedéseknek az EIT szintjén történő végrehajtását és megfelelő ösztönzést és ellenőrzést biztosít – többek között a forráselosztási folyamat révén – annak szavatolása érdekében, hogy a TIT-ek végrehajtsák azokat.	Ez a pont számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja az EIT és a TIT-ek jelenlegi működésének kiigazítása és javítása. Az EIT hatékonyan működő és stratégiai gondolkodású igazgatótanácsa figyelemmel kíséri ezen intézkedéseknek az EIT szintjén történő végrehajtását és megfelelő ösztönzést és ellenőrzést biztosít – többek között egy teljesítményalapú finanszírozás elosztási folyamat révén – annak szavatolása érdekében, hogy a TIT-ek végrehajtsák azokat.

Módosítás  93

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT gyakorlati útmutatást nyújt a TIT-eknek és figyelemmel kíséri azok munkáját a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek és az európai partnerségekre vonatkozóan az Európai horizontról szóló rendeletben meghatározott elvek és kritériumok betartása, valamint az Európai horizont program prioritásaival való összhang tekintetében teljesítményük és hatásaik maximalizálása érdekében.	Az EIT gyakorlati útmutatást nyújt a TIT-eknek és folyamatosan figyelemmel kíséri azok munkáját a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek és az európai partnerségekre vonatkozóan az Európai horizontról szóló rendeletben meghatározott elvek és kritériumok betartásának biztosítása, valamint az Európai horizont programból fakadó követelmények és ezek prioritásaival való összhang tekintetében teljesítményük és hatásaik maximalizálása érdekében az EIT és a TIT-k közötti hosszú távú együttműködési stratégia alapján. Megfelelő intézkedésekre kerülhet sor, ha egy TIT alulteljesít vagy nem éri el az elvárt eredményeket és hatásokat.

(A melléklet pontjai számozásának összehangolása érdekében az I. melléklet 3. pontját és 3.4. pontját az eljárás egy későbbi szakaszában újraszámozzák.)

Módosítás  94

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A TIT-ek folyamatos nyitottságát és a végrehajtás során érvényesülő átláthatóságot biztosító intézkedések elsősorban azáltal fognak javulni, hogy közös rendelkezéseket vezetnek be a partnerségek számára hozzáadott értéket biztosító új tagokra vonatkozóan. A TIT-ek ezenkívül teljesen átlátható módon végzik majd tevékenységeiket. A TIT-ek továbbra is dinamikus partnerségek lesznek, amelyekhez az új partnerek – köztük egyre több kkv – a kiválóság és a stratégiába való illeszkedés alapján csatlakozhatnak. A finanszírozás koncentrációjának korlátozása és annak biztosítása érdekében, hogy a TIT-ek tevékenységei egy széles partnerhálózat előnyeit élvezhessék, az üzleti terv elkészítésére vonatkozó eljárás (többek között a prioritások meghatározása, a tevékenységek kiválasztása és a források elosztása) átláthatóbbá és inkluzívabbá válik. Végül a TIT-ek növelni fogják a pályázati felhívások arányát, különösen harmadik felek számára nyitott innovációs projektek esetében. Mindezen intézkedések növelni fogják a TIT-ek tevékenységeiben részt vevő szervezetek számát. Végezetül rendszeres jelentéseikben a TIT-eknek be kell számolniuk az új partnerek bevonásáról.	Az EIT gondoskodik arról, hogy a TIT-ek folyamatos nyitottságát és a végrehajtás során érvényesülő átláthatóságot biztosító intézkedések elsősorban azáltal javuljanak, hogy átlátható, egyértelmű és konzisztens kritériumokat fogadnak el és alkalmaznak a partnerségek számára hozzáadott értéket biztosító új tagokra vonatkozóan, folyamatosan figyelemmel kísérve az intézkedések hatékonyságát. A TIT-ek ezenkívül teljesen átlátható módon végzik tevékenységeiket, többek között a projektekre, partnerekre és új helymegosztási központok létrehozására vonatkozó nyílt pályázati felhívások szisztematikus használata révén.

Módosítás  95

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Noha a kiválóság a legfontosabb szempont a partnerek, projektek vagy új helymegosztási központok kiválasztása során, az azonos értékelési eredményt elérő pályázatok közötti választás szükségessége esetén a TIT-ek azokat a pályázatokat részesítik előnyben, amelyek:
	a) több, az EIT-rendelet [xxx] 2. cikkének 8. pontjában meghatározottak szerint a K+I terén gyengén teljesítő, vagy a mérsékelt vagy lemaradó innovátorok közé tartozó országra és régióra terjednek ki;
	b) több olyan régióra és országra terjednek ki, amelyek még nem tagjai a TIT-közösségnek;
	c) olyan régiókra és országokra terjednek ki, amelyek kötelezettséget vállalnak az európai strukturális és beruházási alapokból való hozzájárulásra;
	d) több kkv-ra terjednek ki;
	e) jobb egyensúlyt biztosítanak a nemek között.

Módosítás  96

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A TIT-ek továbbra is nyílt és dinamikus partnerségek lesznek, amelyekhez az új partnerek – köztük egyre több kkv és induló innovatív vállalkozás – az Unió minden részéből, a kiválóság, a hozzáadott érték és az innovációs ökoszisztémákhoz való hozzájárulás képessége, továbbá stratégiai alkalmasságuk alapján csatlakozhatnak. A finanszírozás koncentrációjának korlátozása és annak biztosítása érdekében, hogy a TIT-ek tevékenységei egy széles partnerhálózat és földrajzi lefedettség előnyeit élvezhessék, az üzleti terv elkészítésére vonatkozó eljárás (többek között a prioritások meghatározása, a tevékenységek kiválasztása és a források elosztása), valamint az új helymegosztási központok kiválasztása és a finanszírozási döntések átláthatóbbá, nyíltabbá és inkluzívabbá válnak. Végezetül rendszeres jelentéseikben a TIT-eknek be kell számolniuk az új partnerek és kedvezményezettek bevonásáról.

Módosítás  97

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Mivel a TIT-ek az innovációs értéklánc teljes vertikumában működnek, üzletiterv-portfóliójukban megfelelő egyensúlyt alakítanak ki az oktatási, vállalkozói és innovációs tevékenységek között. A TIT-ek működését olyan kis létszámú, hatékony és költséghatékony struktúra valósítja meg, amely minimálisra csökkenti az igazgatási és általános költségeket. Az EIT biztosítani fogja, hogy a TIT-ek a célkitűzéseik megvalósulását ténylegesen támogató üzleti tervükben meghatározott széles körű tevékenységek révén elérjék a várt hatásokat.	Mivel a TIT-ek az innovációs értéklánc teljes vertikumában működnek, üzletiterv-portfóliójukban megfelelő és folyamatos egyensúlyt alakítanak ki az oktatási, kutatási, vállalkozói és innovációs tevékenységek között. Az EIT figyelemmel kíséri a TIT-ek működését annak biztosítása érdekében, hogy azt olyan kis létszámú, hatékony és költséghatékony struktúra valósítja meg, amely az észszerű minimumra csökkenti az igazgatási, irányítási és általános költségeket. Az EIT biztosítani fogja, hogy a TIT-ek a célkitűzéseik megvalósulását ténylegesen támogató üzleti tervükben meghatározott széles körű tevékenységek révén elérjék a várt hatásokat. Az adminisztratív teher csökkentése érdekében a TIT-ek üzleti tervei és a TIT-ek EIT-támogatásai legfeljebb hároméves időszakot fednek le, míg a TIT-ek tevékenységeiről továbbra is évente kell jelentést készíteni.

Módosítás  98

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A TIT-ek valamennyi partnere részéről a kezdeményezés szerződés szerinti időtartamára vállalt kötelezettségek teljesítését úgy biztosítják, hogy rendszeresen nyomon követik a partnerek tényleges hozzájárulásait az eredeti kötelezettségvállalásokkal összevetve. Az EIT biztosítani fogja, hogy a TIT-ek működő kockázatkezelési rendszerrel rendelkezzenek azokra az esetekre, ha egyes partnerek nem tudják teljesíteni eredeti kötelezettségvállalásaikat.	A TIT-ek valamennyi partnere részéről a kezdeményezés szerződés szerinti időtartamára vállalt kötelezettségek teljesítését úgy biztosítják, hogy rendszeresen nyomon követik a partnerek tényleges hozzájárulásait az eredeti kötelezettségvállalásokkal összevetve. Az EIT-nek biztosítania kell, hogy a TIT-ek működő kockázatkezelési rendszerrel rendelkezzenek azokra az esetekre, ha egyes partnerek nem tudják teljesíteni eredeti kötelezettségvállalásaikat. Tevékenységeik pénzügyi fenntarthatóságának megvalósítása során a TIT-eknek sokféle bevételi és beruházási forrást kell keresnie. A pénzügyi stabilitásra irányuló bármely erőfeszítés nem eredményezheti a tandíjak vagy a tagsági díjak növekedését, sem a kisebb vállalkozások, pl. a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások hátrányát a tandíjak vagy a tagsági díjak terén, sem pedig a nyújtott támogatások csökkenését.

Módosítás  99

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT:	törölve
– biztosítja, hogy a TIT-ek a nyitottság és az átláthatóság szigorú elveit alkalmazzák, különös tekintettel az új partnerek kiválasztására és az üzleti tervek elkészítésére vonatkozó eljárásra;
– biztosítja, hogy a TIT-ek megvalósítása teljes mértékben megfeleljen az Európai horizontról szóló rendeletből fakadó vonatkozó követelményeknek;
– az üzleti tervekben megfelelő egyensúlyt biztosít a tudásháromszög tevékenységei között;
– biztosítja, hogy a TIT-ek a lehető legalacsonyabb szinten tartsák igazgatási költségeiket;
– biztosítja, hogy a meglévő nyolc TIT fokozatosan teljesítse az Európai horizont program európai partnerségekre vonatkozó új végrehajtási kritériumait.

Módosítás  100

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT hatékony és egyszerűsített finanszírozási modell révén fokozni fogja a TIT-ek által kifejtett hatást és hozzájárulásukat az Európai horizont program célkitűzéseinek eléréséhez. A támogatás hozzáadott értékének növelése érdekében az EIT ki fogja igazítani finanszírozási modelljét. Az EIT négy fő területen hajt végre előrelépéseket.	Az EIT hatékony és egyszerűsített finanszírozási modell révén fokozni fogja a TIT-ek által kifejtett hatást és hozzájárulásukat az Európai horizont program célkitűzéseinek eléréséhez. A támogatás hozzáadott értékének növelése érdekében az EIT kiigazítja finanszírozási modelljét, hogy idővel növelje a TIT-ek partnerei, illetve más magán- és állami források által tett kötelezettségvállalásokat. Az EIT-nek gondoskodnia kell a költségvetés kiegyensúlyozott elosztásáról a többéves pénzügyi keret időtartama alatt, valamint a zökkenőmentes átmenetről a többéves pénzügyi keret aktuális és a következő időszaka között, különös tekintettel a folyamatban lévő tevékenységekre. Az EIT négy fő területen hajt végre előrelépéseket.

Módosítás  101

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Először is az EIT társfinanszírozási arányt fog bevezetni a magán- és állami beruházások szintjének növelése érdekében. A finanszírozási modell kiigazítása megkönnyíti a TIT-ek számára a pénzügyi fenntarthatóságra való áttérést, továbbá ösztönözni fogja őket, hogy a partnerségi keretmegállapodások időtartama alatt fokozatosan csökkentsék az EIT-finanszírozás arányát az üzleti tervben, miközben növelik a nem EIT-forrásokból történő társbefektetés szintjét. A rögzített csökkenő társfinanszírozási arányok a TIT-ek teljes életciklusának (indulás, növekedés, érettség, kilépés az EIT-támogatásból) szakaszaiban alkalmazandók lesznek az alábbiak szerint.	Először is az EIT megfelelő és fokozatosan 50%-ra csökkenő társfinanszírozási arányokat alkalmaz a TIT működésének 12. évétől kezdődően a magán- és állami beruházások szintjének növelése érdekében, amely társfinanszírozási arányok a partnereitől származó bevételektől eltérőek, ezáltal segítve a TIT-eket  további köz- és magánbevételeket és beruházásokat mozgósításában, a pénzügyi fenntarthatóság elérése érdekében. Az EIT kiigazítja a finanszírozás részesedését a TIT-ek üzleti tervének megfelelően, miközben növeli a nem EIT-forrásokból származó társbefektetés mértékét. Az EIT-finanszírozás teljesítményalapú, ösztönzi a hatás és a nyereség sikerét, közvetlenül kapcsolódik a TIT-ek célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladás mértékéhez, és az eredmények tartós hiánya esetén megszüntethető.

Módosítás  102

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 pont – 4 ábra

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[…]	törölve

Módosítás  103

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Másodszor, a jelenleg alkalmazott támogatáselosztási eljárás nagyobb mértékben igazodik majd a versenyképes teljesítményhez és eredményekhez, valamint a többéves támogatások felhasználásához. Az EIT igazgatótanácsa erőteljesebb ösztönzőket biztosít a TIT-ek számára, különösen azok egyéni teljesítménye alapján a lehető legmagasabb szintű hatás elérése érdekében. Ezért az Európai horizont program részeként kifejtett hatásának fokozása érdekében az EIT módosítani fogja a versenyképes finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseit.	Másodszor, az EIT biztosítja, hogy a jelenleg alkalmazott támogatáselosztási eljárás alapja a versenyképes teljesítmény, és a többévestámogatások felhasználása. Az EIT finanszírozása az előrehaladástól függ az [EIT-rendelet (2019/0151(COD)] 11. cikkének megfelelően. Az EIT igazgatótanácsa erőteljesebb ösztönzőket biztosít a TIT-ek számára, különösen azok egyéni teljesítménye alapján a lehető legmagasabb szintű hatás elérése érdekében. Ezért az Európai horizont program részeként kifejtett hatásának fokozása érdekében az EIT módosítani fogja a versenyképes finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseit.

Módosítás  104

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Harmadszor, az EIT szigorú szabályokat fog alkalmazni a felülvizsgálati mechanizmus megerősítésére a TIT-ek működése első hétéves kezdeti időszakának lejárta előtt. Ennek a külső szakértők segítségével végzett félidős felülvizsgálatnak összhangban kell lennie a legjobb nemzetközi gyakorlattal és az Európai horizontnak az európai partnerségek nyomon követésére és értékelésére vonatkozó kritériumaival, és a kezdeti hétéves időszak lejárta előtt kell megtörténnie. A felülvizsgálat eredményeként az igazgatótanács döntést hoz a TIT-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulás folytatásáról vagy megszüntetéséről (és utóbbi esetben nem hosszabbítja meg az adott TIT-tel kötött partnerségi keretmegállapodást) és a források jobban teljesítő tevékenységekre történő átcsoportosításáról.	Harmadszor, az EIT szigorú szabályokat fog alkalmazni a felülvizsgálati mechanizmus megerősítésére a TIT-ek működése első hétéves kezdeti időszakának lejárta előtt. A külső és független szakértők által végzett félidős felülvizsgálatnak összhangban kell lennie a legjobb nemzetközi gyakorlattal és az Európai horizontnak az európai partnerségek nyomon követésére és értékelésére vonatkozó kritériumaival, valamint az [EIT-rendelet (2019/0151(COD)] 11. cikkében foglalt kritériumokkal. A felülvizsgálatnak a kezdeti hétéves időszak lejárta előtt kell megtörténnie. A felülvizsgálat eredményeként az [EIT-rendelet (2019/0151(COD)] 11. cikkével összhangban az igazgatótanács döntést hoz a TIT-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulás csökkentéséről, módosításáról vagy folytatásáról vagy megszüntetéséről (utóbbi esetben nem hosszabbítja meg az adott TIT-tel kötött partnerségi keretmegállapodást).

Módosítás  105

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Az adminisztratív teher csökkentése

(A következő szövegrész elé kell beilleszteni: I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 pont – 5 bekezdés)

Módosítás  106

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Végül a TIT-ek szükségtelen adminisztratív terheinek27 csökkentése érdekében az EIT folytatja az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit, ezáltal lehető téve éves üzleti tervük és többéves stratégiájuk gyors és hatékony végrehajtását. Ennek keretében a vonatkozó TIT-tevékenységekre egyösszegű támogatásokat vagy egységköltségeket alkalmaz. Ezen túlmenően, az erőforrások – különösen az innovációs tevékenységek – jobb tervezése, valamint a TIT-tevékenységekben részt vevő partnerek részéről megvalósuló határozottabb kötelezettségvállalás és hosszú távú beruházások elősegítése érdekében az EIT adott esetben többéves támogatási megállapodásokat fog kötni a TIT-ekkel a megfelelő partnerségi keretmegállapodások alapján. Ezek a többéves támogatási megállapodások nem haladhatják meg a 3 évet.	Az EIT fokozza az egyszerűsítésre és a TIT-ek szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, ezáltal lehetővé téve többéves üzleti terveik gyors és hatékony végrehajtását. Ennek keretében a vonatkozó TIT-tevékenységekre egyösszegű támogatásokat vagy egységköltségeket alkalmaz. Ezen túlmenően, az erőforrások – különösen az innovációs tevékenységek – jobb tervezése, valamint a TIT-tevékenységekben részt vevő partnerek részéről megvalósuló határozottabb kötelezettségvállalás és hosszú távú beruházások elősegítése érdekében az EIT többéves támogatási megállapodásokat fog kötni a TIT-ekkel a megfelelő partnerségi keretmegállapodások alapján. Ezek a többéves támogatási megállapodások legalább 3 éves időtartamra kell, hogy szóljanak. Az EIT megerősíti a TIT-ekkel fenntartott bizalmi kapcsolatokat, és értékelését azok eredményeire és hatásaira összpontosítja.
__________________	__________________
27 Konkrétan a Számvevőszék 2016. évi különjelentésében megfogalmazott ajánlás (1. ajánlás, 51. o.) szerint megszűnik a TIT-ek kiegészítő tevékenységeire vonatkozó éves jelentéstétel.	27 Konkrétan a Számvevőszék 2016. évi különjelentésében megfogalmazott ajánlás (1. ajánlás, 51. o.) szerint megszűnik a TIT-ek kiegészítő tevékenységeire vonatkozó éves jelentéstétel.

Módosítás  107

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 5 pont – 2 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT:	törölve
– új finanszírozási modellt vezet be, amelynek célja a TIT-partnerek elkötelezettségének ösztönzése;
– a TIT-ek jelentéstételi gyakorlatának egyszerűsítésével folyamatosan javítja a finanszírozási modellt és amennyiben indokoltnak tartja, többéves támogatási megállapodást ír alá TIT-ekkel a megfelelő partnerségi keretmegállapodások alapján;
– a versenyképes támogatáselosztási eljárást olyan módon igazítja ki, hogy az elismerje a teljesítményt és az eredményeket;
– megerősíti az egyes TIT-ek teljesítményének átfogó felülvizsgálatát tevékenységük 7. évének lejárta előtt annak érdekében, hogy támogassa az igazgatótanács döntését a pénzügyi támogatás folytatásáról vagy megszüntetéséről az Európai horizont program európai partnerségekre vonatkozó keretének megfelelően.

Módosítás  108

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottsággal szoros együttműködésben végzett részletes független tanulmány alapján 2023 végéig az EIT meg fogja határozni azon TIT-ekkel fenntartott kapcsolatait, amelyek támogatása a 2021–2027-es programozási időszak során megszűnik. A végleges felülvizsgálat pozitív kimenetelétől függően az EIT együttműködési szándéknyilatkozatot írhat alá az egyes TIT-ekkel, amelynek célja a TIT-ekkel való együttműködés folytatása a partnerségi keretmegállapodás megszűnését követően. A szándéknyilatkozatnak többek között tartalmaznia kell a következőkhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket:	Az EIT-nek az Európai horizont keretprogram európai partnerségekre vonatkozó keretével összhangban ki kell dolgoznia az általános elveket a TIT-ekkel a partnerségi keretmegállapodás megszűnése után fenntartott kapcsolatra vonatkozóan. A Bizottsággal szoros együttműködésben végzett részletes független tanulmány alapján 2023 végéig az EIT meg fogja vizsgálni azon három TIT hatását és eredményeit, amelyek partnerségi keretmegállapodása a 2021–2027-es programozási időszak során megszűnik, és meghatározza az ezt követő kapcsolatukat.
– az EIT márkanév használata, részvétel az EIT-díjakban és az EIT által szervezett más tevékenységekben;
– az EIT-védjegy használata oktatási és képzési programokra;
– részvétel az EIT által meghirdetett, TIT-ek közötti tevékenységekre és megosztott szolgáltatásokra vonatkozó versenypályázatokon;
– az EIT Alumni Közösséggel fenntartott kapcsolatok.

Módosítás  109

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 6 pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A független külső szakértők általi részletes felülvizsgálat pozitív kimenetelétől és igazgatótanácsának pozitív határozatától függően az EIT az EIT-rendelet 11. cikke értelmében meghosszabbíthatja a partnerségi keretmegállapodást a jelenlegi programozási időszak végéig, ha az értékelés kimutatja, hogy a TIT bizonyos tevékenységei pénzügyileg egyelőre nem fenntarthatók, ám a társadalmi kihívásokkal kapcsolatos feladatai, tevékenységei és kapacitásai teljesítése szempontjából kulcsfontosságúak maradnak, ezért továbbra is az EIT pénzügyi támogatását igénylik a TIT-ek gazdasági fenntarthatóságának eléréséhez. Az EIT-rendelet 11. cikkével összhangban a szóban forgó meghosszabbításra bizonyos feltételek vonatkoznak, és annak hatálya, költségvetése és időtartama korlátozott;

Módosítás  110

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 6 pont – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT:	törölve
– az Európai horizont program európai partnerségekre vonatkozó keretének megfelelően általános elveket dolgoz ki a TIT-ekkel a partnerségi keretmegállapodás megszűnése után fenntartott kapcsolatra vonatkozóan;
– a végső felülvizsgálat pozitív kimenetelétől és az EIT igazgatótanácsának döntésétől függően együttműködési megállapodásokat köt a TIT-ekkel annak érdekében, hogy az EIT közösség aktív tagjai között maradjanak.

Módosítás  111

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.5 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Széles tevékenységi körére és sajátos szerepére építve az EIT megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy szinergiákat teremtsen és kiegészítse a többi uniós programot vagy eszközt, többek között azáltal, hogy jobban támogatja a TIT-ek tervezési és végrehajtási tevékenységeit. Az alábbi lista konkrét példákat tartalmaz arra, hogy az EIT az Európai horizont programon túl milyen esetekben fog hozzájárulni különböző szinergiákhoz közép- és hosszú távon.	Széles tevékenységi körére és az Európai horizont szerves részeként betöltött sajátos szerepére építve az EIT megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy szinergiákat teremtsen és kiegészítse a többi uniós programot vagy eszközt, többek között azáltal, hogy jobban támogatja a TIT-ek tervezési és végrehajtási tevékenységeit. Az alábbi lista konkrét példákat tartalmaz arra, hogy az EIT az Európai horizont programon túl milyen esetekben fog hozzájárulni különböző szinergiákhoz közép- és hosszú távon.

Módosítás  112

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.5 pont – 4 bekezdés – 1 a franciabekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- tekintettel a TIT-ek és az innovációs ökoszisztémák területi dimenziójára törekedni kell az európai strukturális és beruházási alapokkal való szinergiák kialakítására. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a TIT-ek tevékenységeit belefoglalják a kohéziós alapok irányító hatóságainak operatív programjaiba. Ennek hozzá kell járulnia a TIT-ek nyitottságára, földrajzi egyensúlyára és pénzügyi fenntarthatóságára irányuló célkitűzésekhez és növelheti az EIT általános hatásait.

Módosítás  113

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.5 pont – 4 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– Az EIT-hez tartozó TIT-ek elő fogják mozdítani az intelligens szakosodási platformokkal folytatott együttműködést, különös tekintettel azokra a projektekre, amelyeknek már van tapasztalatuk a kohéziós politikai források irányító hatóságaival az EIT erőforrásai, a kohéziós politika forrásai és más európai, nemzeti és/vagy regionális programok közötti szinergiák elősegítése érdekében.	– Az EIT-hez tartozó TIT-ek elő fogják mozdítani a TIT-ek és az intelligens szakosodási platformok közötti együttműködést az EIT erőforrásai, a kohéziós politika forrásai és más európai, nemzeti és/vagy regionális programok közötti szinergiák elősegítése érdekében.

Módosítás  114

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3 a. A Covid19-járvány kitörése miatti válság
	1. Az EIT és a KIT-ek közti együttműködés
	A Covid19 kitöréséből adódó jelentős társadalmi, gazdasági, környezeti és technológiai változások kezeléséhez valamennyi uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség együttműködésére lesz szükség, és az EIT-nek hozzá kell járulnia azokhoz az innovációs erőfeszítésekhez, amelyekre a válságra való koherens reagáláshoz szükség van. Az EIT-nek biztosítania kell, hogy a TIT-ek cselekvési területtől függetlenül segítenek az innovatív megoldások megtalálásában, az Unió gazdaságélénkítési terve, az európai zöld megállapodás, az uniós ipari stratégia és a fenntartható fejlődési célok prioritásainak megfelelően, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak társadalmaink és gazdaságunk talpraállásához, valamint fenntarthatóságunk és ellenálló képességünk megerősítéséhez. Mindegyik TIT-nek kétéves stratégiai tervet kell kidolgoznia, amely hozzájárul a válság gazdaságra gyakorolt hatásainak, különösen a társadalmi zavaroknak és a beruházások visszaesésének az enyhítéséhez.. Különös figyelmet kell fordítani az innovációs ökoszisztémáik és különösen a mikrovállalkozások, a kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások, valamint a válságot leginkább megszenvedő hallgatók, kutatók, vállalkozók és munkavállalók ellenálló képességének fokozását célzó cselekvésekre.
	Az EIT-nek biztosítania kell, hogy a TIT-ek képesek legyenek a Covid19-válságból adódó növekvő szükségletekhez való alkalmazkodás megkövetelte rugalmasság mellett működni, az európai gazdaságélénkítési tervre való reagálás érdekében. A TIT-ek más innovációs szférákkal és ügynökségekkel szinergiában olyan kezdeményezéseket javasolhatnak, amelyek célja a jelenlegi innovációs ökoszisztéma támogatása a tudásháromszög alapján. Külön pályázati felhívásokat tehetnek közzé, kezdeményezéseket támogathatnak partnerségeik, ökoszisztémáik és közösségeik felhasználásával, egyéni és TIT-et átfogó projekteket dolgozhatnak ki a fenntartható üzleti szerkezetátalakítás támogatására, kkv-kat, induló innovatív vállalkozásokat és egyéb támogatást igénylő érdekelt feleket azonosíthatnak. Elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy a célnak megfelelő támogatási intézkedéseket hozzanak létre partnereik és kedvezményezetteik számára, sőt a már meglévő közösségeiken túl is. Alkalmazkodniuk kell a decentralizáltabb, illetve távmunkamódszerekhez, a kevesebb utazáshoz, a több bizonytalansághoz és a folyamatos fizikai távolságtartáshoz. Innovatív együttműködési módszerekkel, eszközökkel, információs és támogatási szolgáltatásokkal kell segíteniük a partnereket, azok kedvezményezettjeit és a hallgatókat.
	2023 vége felé az EIT igazgatótanácsa a Bizottsággal együttműködve felméri, hogy meghosszabbítják-e az egyes TIT-ek válságelhárítási programjainak időtartamát.
	2. EIT Health (egészséges élet)
	A meglévő adatbázisok és kezdeményezések megkettőzése nélkül az EIT Health-nek hozzá kell járulnia a szakértelem összefogásához, és adatokat és információkat kell összegyűjtenie a vakcinák, vizsgálati módszerek és orvosi kezelések fejlesztése érdekében a Covid19-cel kapcsolatosan. Az EIT Health-nek horizontális platformokat kell létrehoznia, amelyek támogathatják a tudományos élet, az ipar, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a preklinikai szakértelemmel, vakcinakísérletekkel és klinikai kísérleti anyag előállításával kapcsolatban tapasztalattal rendelkező egyéb szervezetek vakcinákra vonatkozó kezdeményezéseinek keretében a kutatást és a fejlesztést.

Módosítás  115

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.1 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT költségvetési igénye a 2021–2027 közötti időszakra [3000] millió EUR, és három fő összetevőn alapul: a jelenlegi nyolc TIT-tel kapcsolatos kiadások (amelyek közül három esetében a partnerségi keretmegállapodás 2024-ig lejár) és két új TIT létrehozása (2022-ban, illetve 2025-ben); új EIT támogatási és koordinációs fellépés elindítása; valamint 3. igazgatási kiadások.	Az EIT költségvetési igénye a 2021–2027 közötti időszakra az Európai horizont teljes költségvetésének 4%-a, és két fő összetevőn alapul: 1) a jelenlegi nyolc TIT-tel kapcsolatos kiadások (amelyek közül három esetében a partnerségi keretmegállapodás 2024-ig lejár) és két új TIT létrehozása (2022-ben vagy 2023-ban, és 2025-ben); valamint 2) igazgatási kiadások.

Módosítás  116

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.1 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Mintegy [2500] millió EUR-t (az EIT teljes költségvetésének 83,3%-át) a meglévő és új TIT-ek finanszírozására irányoznak elő, ami magában foglalja a regionális innovációs programra előirányzott [200] millió EUR-t. A társfinanszírozási arány bevezetésével a TIT-ek más állami és magánforrásokból várhatóan további [1500] millió EUR-t fognak mozgósítani. A két új TIT (2022-ben, illetve 2025-ben történő) létrehozására előirányzott költségvetés körülbelül [300] millió EUR lesz. Amennyiben az EIT költségvetésén kívül további keret válik elérhetővé, az EIT további TIT-eket is indíthat.	A források kb. 96,7%-át a meglévő és új TIT-ek finanszírozására irányoznak elő, ebből:
	a) legalább 15% a regionális innovációs programra;
	b) legfeljebb 3% a tudásháromszög innovációs és vállalkozói kapacitásainak fejlesztését célzó oktatási kezdeményezés számára;
	c) mintegy 10% két új TIT (2022-ben vagy 2023-ban, illetve 2025-ben történő) létrehozására.
	Amennyiben az EIT költségvetésén kívül további keret válik elérhetővé, az EIT további TIT-eket is indíthat.

Módosítás  117

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.1 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT új támogatási fellépést indít majd a felsőoktatási intézmények vállalkozói és innovációs kapacitásának fejlesztésére. A fellépés horizontális projektmenedzsmentet és nyomonkövetési szolgáltatásokat tesz szükségessé. Az EIT költségvetéséből mintegy [400] millió EUR (legfeljebb 14 %) szükséges e tevékenységek végrehajtásához, ebből [120] millió EUR-t fordítanak az indulási szakaszra (első 3 év), a fennmaradó részt pedig a növekedési szakaszra (utolsó 4 év).	törölve

Módosítás  118

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.1 pont – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT továbbra is kis személyzetű és dinamikus szervezet marad. A szükséges személyzeti, adminisztratív, infrastrukturális és működési kiadásokat magában foglaló igazgatási kiadások költsége növekedni fog, de átlagosan nem fogja meghaladni az EIT költségvetésének 3 %-át. Az igazgatási költségek egy részét Magyarország fedezi azáltal, hogy 2029 végéig ingyenesen bocsátja rendelkezésre az irodahelyiségeket. Ez alapján a 2021–2027 közötti időszakban az igazgatási kiadások összege így hozzávetőlegesen 73 millió EUR lesz. A költségvetés részletes lebontása az alábbiakban látható:	Az EIT továbbra is kis személyzetű és dinamikus szervezet marad. Az EIT szükséges személyzeti, adminisztratív, infrastrukturális és működési kiadásokat magában foglaló igazgatási kiadásainak költsége növekedni fog, de átlagosan az EIT költségvetésének kb. 3%-át teszi ki. Az igazgatási költségek egy részét Magyarország fedezi azáltal, hogy 2029 végéig ingyenesen bocsátja rendelkezésre az irodahelyiségeket. Emellett nagyszabású erőfeszítésre van szükség a TIT-ek igazgatási költségeinek csökkentése érdekében, amelyeket mindenképpen az észszerű minimumon kell tartani.

Módosítás  119

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.1 pont – 4 bekezdés – ábra

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[…]	törölve

Módosítás  120

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT által kifejtett hatás mérése a következő programozási időszak során folyamatosan javulni fog, figyelembe véve az eddigi tanulságokat és tapasztalatokat. Az EIT olyan értékelési, jelentéstételi és nyomonkövetési keretet fog alkalmazni, amely szavatolja az Európai horizont program általános megközelítésével való összhangot, miközben rugalmasságot is biztosít. Elsősorban a Bizottság, az EIT és a TIT-ek közötti visszajelzési csatornákat fogják javítani a célkitűzések következetes, egységes és hatékony kezelése érdekében.	Az EIT által kifejtett hatás mérése a következő programozási időszak során folyamatosan javulni fog, figyelembe véve az eddigi tanulságokat, tapasztalatokat és annak szükségességét, hogy gyakorlatait az Európai horizontéihoz igazítsák. Az EIT az Európai horizontban létrehozott értékelési, jelentéstételi és nyomonkövetési keretet fogja alkalmazni, az Európai horizontot létrehozó [xxx] rendelet V. mellékletében felsorolt mutatók használatával.

Módosítás  121

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4.2.1. Az EIT időközi értékelése
	Az EIT-t a Bizottság általi, alapos félidős értékelésnek kell alávetni az EIT-ről szóló [xxx] rendelet 19. cikkében meghatározott időszaki értékelések alapján. Az értékelést független szakértők segítségével, legkésőbb a következő pénzügyi időszak kezdetétől számított három éven belül kell elvégezni. Ez az időköziértékelés egyebek mellett felméri:
	a) az oktatási kezdeményezés eredményei és hatásai, valamint esetleges folytatása;
	b) a TIT-ek pénzügyi fenntarthatósági stratégiáinak hatékonysága;
	c) a RIS végrehajtása és hatása;
	d) az EIT és az Európai horizont III. pillére szerinti valamennyi végrehajtó szerv közötti együttműködés további fokozásának megvalósíthatósága annak megvizsgálása céljából, hogy az EIT horizontálisabb szerepet tölthet-e be valamennyi pillérben, és/vagy hogy különféle kiegészítő tevékenységeket ellátó, egyablakos innovációs ügyintézési pontot hozzanak-e létre az innováció érdekében.

Módosítás  122

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Értékelés	4.2.2. A TIT-ek értékelése és felülvizsgálata

Módosítás  123

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT tevékenységeinek – köztük a TIT-ek által irányított tevékenységek – időszakos értékelését a Bizottság fogja végezni az EIT-rendelet és az Európai horizontról szóló rendelet rendelkezéseinek megfelelően. Az értékelések az EIT tevékenységei, köztük a TIT-ek hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét vizsgálják majd. Az értékelések független külső értékeléseken alapulnak és beépülnek az Európai horizont program félidős és utólagos értékelésébe. Ezenkívül az EIT minden TIT-et alapos felülvizsgálatnak fog alávetni a partnerségi keretmegállapodások szerinti működés 7. és 14. évének vége előtt.	Az EIT tevékenységeinek – köztük a TIT-ek által irányított tevékenységek – időszakos értékelését a Bizottság fogja végezni az … [EIT-rendeletnek (2019/0151/COD)] és az Európai horizontról szóló rendeletnek megfelelően. Az értékelések az EIT tevékenységei, köztük a TIT-ek hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét vizsgálják majd. Az értékelések független külső értékeléseken alapulnak és beépülnek az Európai horizont program félidős és utólagos értékelésébe.
	Az EIT minden TIT-et alapos felülvizsgálatnak fog alávetni a partnerségi keretmegállapodások szerinti működés 4., 7., 11. és 14. évének vége előtt. Az ilyen felülvizsgálatot független külső szakértők végzik, a TIT további működése pedig az igazgatótanács pozitív határozatának függvénye.

Módosítás  124

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Jelentéstétel és nyomon követés	4.2.3 Jelentéstétel és nyomon követés

Módosítás  125

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A TIT-ek működési teljesítményének és eredményeinek jelentése és nyomon követése az EIT egyik elsődleges feladata lesz és az Európai horizont közös üzleti szolgáltatásaival együttműködésben kerül végrehajtásra. A TIT-ek jelentéstételi és nyomonkövetési rendszere az Európai horizont átfogó nyomonkövetési rendszerébe épül majd be, különösen a közös adatmodellek – többek között az adatgyűjtés – megvalósítása révén. A Bizottság részt fog venni az EIT által kidolgozott vagy alkalmazott valamennyi vonatkozó hatás- és nyomonkövetési mutató és eszköz közös kidolgozásában, hogy szavatolja az Európai horizont átfogó nyomonkövetési rendszerével való összeegyeztethetőséget és egységességet, beleértve a főbb hatásútvonalakat, az európai partnerségekre vonatkozó szempontrendszert és a stratégiai tervezési folyamatot is. Az EIT figyelembe fogja venni továbbá az innovációs radar módszertan Európai horizontban történő bevezetését és meg fogja vizsgálni, hogy a TIT-ek hogyan aknázhatják ki az innovációs radart a nyomonkövetési tevékenységek javítása érdekében.	A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az EIT tevékenységeinek irányítását és végrehajtását az Európai horizont létrehozásáról szóló [xxx] rendelet 45. cikkének megfelelően. Az EIT keretében finanszírozott projektekből származó adatokat bele kell foglalni az Európai horizont adatbázisába. A Bizottság részt fog venni az EIT által kidolgozott vagy alkalmazott valamennyi vonatkozó hatás- és nyomonkövetési mutató és eszköz közös kidolgozásában, hogy szavatolja az Európai horizont átfogó nyomonkövetési rendszerével való összeegyeztethetőséget és egységességet, beleértve a főbb hatásútvonalakat, az európai partnerségekre vonatkozó szempontrendszert és a stratégiai tervezési folyamatot is. Az EIT figyelembe fogja venni továbbá az innovációs radar módszertan Európai horizontban történő bevezetését és meg fogja vizsgálni, hogy a TIT-ek hogyan aknázhatják ki az innovációs radart a nyomonkövetési tevékenységek javítása érdekében.

Módosítás  126

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Összességében az EIT feladata lesz, hogy rendszeresen nyomon kövesse a TIT-ek operatív teljesítményét és folyamatosan kiigazítsa nyomonkövetési rendszereit az Európai horizont európai partnerségekre vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi keretével összhangban és az Európai horizont közös üzleti szolgáltatásaival együttműködve. A nyomonkövetések eredményei beépülnek a TIT-ek üzleti tervezési folyamatába, valamint az EIT költségvetés-odaítéléssel és a TIT-ekkel mint kedvezményezettekkel történő partnerségi keretmegállapodás előkészítésével kapcsolatos döntéshozatalába.	Összességében az EIT feladata lesz, hogy rendszeresen nyomon kövesse a TIT-ek operatív teljesítményét – ideértve azok adminisztratív kiadásait is – és folyamatosan kiigazítsa nyomonkövetési rendszereit az Európai horizont európai partnerségekre vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi keretével összhangban és az Európai horizont közös üzleti szolgáltatásaival együttműködve. A nyomonkövetések eredményei beépülnek a TIT-ek többéves üzleti tervezési folyamatába, valamint az EIT költségvetés-odaítéléssel és a TIT-ekkel mint kedvezményezettekkel történő partnerségi keretmegállapodás előkészítésével kapcsolatos döntéshozatalába.

Módosítás  127

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 7 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. gazdasági/innovációs hatás azáltal, hogy befolyásolják vállalkozások létrehozását és növekedését, továbbá új innovatív megoldásokat nyújtanak a globális kihívások kezelésére, közvetlen és közvetett munkahelyeket teremtenek, valamint egyéb állami és magánberuházásokat mozgósítanak;	1. gazdasági/innovációs hatás azáltal, hogy befolyásolják vállalkozások létrehozását és növekedését, továbbá új innovatív megoldásokat nyújtanak a globális kihívások kezelésére, közvetlen és közvetett munkahelyeket teremtenek, valamint további állami és magánberuházásokat mozgósítanak;

Módosítás  128

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 7 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. tudományos és oktatási hatás azáltal, hogy erősítik a kutatásokban és innovációban részt vevő humántőkét, előmozdítják az innovatív és vállalkozói készségek egyéni és szervezeti szinten egyaránt, valamint ösztönzik a tudás és az innováció társadalmon belüli nyílt terjesztését;	2. tudományos és oktatási hatás azáltal, hogy új ismereteket hoznak létre, erősítik a kutatásokban és innovációban részt vevő humántőkét, előmozdítják az innovatív és vállalkozói készségek egyéni és szervezeti szinten egyaránt, valamint ösztönzik a tudás és az innováció társadalmon belüli nyílt terjesztését;

Módosítás  129

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 7 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. társadalmi hatás azáltal, hogy foglalkoznak különböző uniós szakpolitikai prioritásokkal az éghajlatváltozás, az energia, a nyersanyagok, az egészségügy vagy az élelmiszerek területén innovatív megoldások révén, együttműködnek a polgárokkal és végfelhasználókkal és a társadalomban erősítik az innovatív megoldások elterjedését ezeken a területeken.	3. társadalmi hatás azáltal, hogy foglalkoznak különböző uniós szakpolitikai prioritásokkal az éghajlatváltozás (mérséklés, alkalmazkodás, reziliencia), az energia, a nyersanyagok, az egészségügy, a hozzáadott értéket előállító gyártás, a városi mobilitás, vagy az élelmiszerek területén innovatív megoldások révén, együttműködnek a polgárokkal és végfelhasználókkal és a társadalomban erősítik az innovatív megoldások elterjedését ezeken a területeken;

Módosítás  130

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 7 bekezdés – 3 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. rendszerszintű hatás, összetett és összekapcsolt problémák megoldásával, innovatív, átfogó innovatív megoldások létrehozásával, több ágazatban integrált hozzáadott értéket teremtő átalakító alkalmazásokkal, hozzájárulva az uniós politikák kialakításához és a globális és társadalmi kihívások kezeléséhez az EIT-közösségen belül, különös tekintettel a TIT-ek közötti kapcsolatokra.

Módosítás  131

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A harmadik bekezdésben említett hatásokat az Európai horizont létrehozásáról szóló [xxx] rendelet V. mellékletében meghatározott mutatók szerint kell mérni.

Módosítás  132

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az alábbi táblázat azon irányítási mutatók és célértékeik nem teljes felsorolását tartalmazza, amelyeket az EIT a 2021–2027 időszakban nyomon követ majd. Ezek a mutatók jelentik majd az EIT 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó fő célkitűzései – például az innováció és a vállalkozói készség jobb oktatás révén történő előmozdítása, a regionális hatás és a potenciális partnerek és érdekelt felek iránti nyitottság fokozása, valamint a globális piaci kihívásokra adandó új innovatív megoldások – megvalósításának nyomon követéséhez szükséges fő bemeneti és kimeneti iránymutatásokat.	Továbbá, az alábbi táblázat azon irányítási mutatók és célértékeik nem teljes felsorolását tartalmazza, amelyeket az EIT a 2021–2027 időszakban nyomon követ majd. Ezek a mutatók jelentik majd az EIT 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó fő célkitűzései – például az innováció és a vállalkozói készség jobb oktatás révén történő előmozdítása, a regionális hatás és a potenciális partnerek és érdekelt felek iránti nyitottság fokozása, valamint a globális piaci kihívásokra adandó új innovatív megoldások – megvalósításának nyomon követéséhez szükséges fő bemeneti és kimeneti iránymutatásokat.

Módosítás  133

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT a Bizottsággal együtt további mutatókat, köztük a TIT-ek tevékenységi területeire vonatkozó társadalmi hatásmutatókat dolgoz ki az Európai horizont program mutatórendszerének kidolgozásával összhangban, és ezek az európai partnerségekkel kapcsolatos átfogó megközelítését fogják tükrözni, hogy hozzájáruljanak a tudományos, gazdasági és társadalmi hatásokhoz. A hatásmutatók Európai horizont programmal való átfogó összehangolása a kitűzött célok irányába történő előrehaladás időbeli nyomon követésére irányul majd. Ez biztosítja majd a TIT-ek által a program többi részével összevetve elért eredmények és hatások bizonyítékalapú összehasonlítását. Ezenkívül az EIT gondoskodni fog arról, hogy a nyomonkövetési rendszer a TIT-modellre jellemző tevékenységek – például a tudásháromszög integrálása és a vállalkozói készségek – tekintetében jelezze az előrehaladást.E további mutatók célja az előrehaladás és hatások időbeli nyomon követése. Például az EIT tanulmányokkal kapcsolatos tevékenységeire (többek között a felsőoktatási intézmények kapacitásainak támogatására) vonatkozó mutatók nyomon követik a humántőkekészségek elsajátítását (rövid távon), a karriert (középtávon) és a munkakörülményeket (hosszú távon), a felsőoktatási intézmények bevonását és a kapacitásuk fejlesztését (rövid távon) vagy a felsőoktatási intézmények szerepét és teljesítményét a helyi innovációs ökoszisztémákban (közép- és hosszú távon).	Az EIT a Bizottsággal együtt további mutatókat, köztük a TIT-ek tevékenységi területeire vonatkozó társadalmi hatásmutatókat dolgoz ki az Európai horizont program mutatórendszerének kidolgozásával összhangban, és ezek az európai partnerségekkel kapcsolatos átfogó megközelítését fogják tükrözni, hogy hozzájáruljanak a tudományos, gazdasági és társadalmi hatásokhoz. A hatásmutatók Európai horizont programmal való átfogó összehangolása a kitűzött célok irányába történő előrehaladás időbeli nyomon követésére irányul majd. Ez biztosítja majd a TIT-ek által a program többi részével összevetve elért eredmények és hatások bizonyítékalapú összehasonlítását. Ezenkívül az EIT gondoskodni fog arról, hogy a nyomonkövetési rendszer a TIT-modellre jellemző tevékenységek – például a tudásháromszög integrálása és a vállalkozói készségek – tekintetében jelezze az előrehaladást.E további mutatók célja az előrehaladás és hatások időbeli nyomon követése. Például az EIT tanulmányokkal kapcsolatos tevékenységeire (többek között a felsőoktatási intézmények kapacitásainak támogatására) vonatkozó mutatók nyomon követik a humántőkekészségek elsajátítását (rövid távon), a karriert (középtávon) és a munkakörülményeket (hosszú távon), a felsőoktatási intézmények bevonását és a kapacitásuk fejlesztését (rövid távon) vagy a felsőoktatási intézmények szerepét és teljesítményét a helyi innovációs ökoszisztémákban (közép- és hosszú távon).

Módosítás  134

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT biztosítani fogja, hogy a belső ellenőrzési rendszerén keresztül összegyűjtött adatok – köztük a TIT-ek eredményei – teljes mértékben integrálódjanak az Európai horizont program átfogó adatkezelési rendszerébe. Az EIT biztosítani fogja, hogy a nyomonkövetési és értékelési folyamatából származó részletes információk időben rendelkezésre álljanak és hozzáférhetők legyenek az Európai horizont végrehajtására vonatkozó közös elektronikus adatbázisban. Az EIT ezenkívül biztosítani fogja a mennyiségi és minőségi hatásokra vonatkozó célzott jelentéstételt, beleértve a lekötött és ténylegesen folyósított pénzügyi hozzájárulásokat is.	Az átláthatóság és a nyitottság javítása érdekében az EIT biztosítja, hogy a belső ellenőrzési rendszerén keresztül összegyűjtött adatok – köztük a TIT-ek eredményei – teljes mértékben hozzáférhetők legyenek, és integrálódjanak az Európai horizont program átfogó adatkezelési rendszerébe. Az EIT biztosítja, hogy a nyomonkövetési és értékelési folyamatából származó részletes információk időben rendelkezésre álljanak és hozzáférhetők legyenek az Európai horizont végrehajtására vonatkozó közös elektronikus adatbázisban. Az EIT ezenkívül biztosítani fogja a mennyiségi és minőségi hatásokra vonatkozó célzott jelentéstételt, beleértve a lekötött és ténylegesen folyósított pénzügyi hozzájárulásokat is.

Módosítás  135

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 2 táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT:	törölve
– fejleszteni fogja nyomonkövetési rendszerét és jelentéstételi és nyomonkövetési keretrendszert vezet be, beleértve hatásmutatókat az [Európai horizont program] kulcsfontosságú hatásútvonalaival összhangban;
– rendszeresen figyelemmel követi a TIT-ek működési teljesítményét, valamint a hatásgyakorlással kapcsolatos kimeneteiket, eredményeiket és előrehaladásukat az [Európai horizont programmal] összhangban;
– biztosítja konkrét társadalmi mutatók kidolgozását a TIT-ek tevékenységi területein, valamint rendszeres nyomon követésüket az Európai horizont társadalmi hatásokra vonatkozó keretrendszerével összhangban;
– biztosítja a mennyiségi és minőségi hatásokkal kapcsolatos jelentéstételt, beleértve a pénzügyi hozzájárulásokat;
– hozzáférést biztosít a TIT-ektől származó eredményekhez és projektadatokhoz és beépíti azokat az Európai horizont program átfogó adatirányítási és jelentéstételi rendszerébe.

Módosítás  136

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 5 pont – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1 a. Vízi, tengeri és tengerhasznosítási ágazatok és ökoszisztémák

Módosítás  137

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kulturális és kreatív ágazatok horizontális megoldásokat adhatnak egy sor komoly, állandó jellegű kihívásra, amelyek kutatási és innovációs tevékenységek segítségével kezelhetők. E kihívások négy főbb csoportra oszthatók: 1) az európaiak kreativitása, kulturális sokszínűsége és értékei; 2) európai identitás és kohézió; 3) európai foglalkoztatás, gazdasági ellenálló képesség és intelligens növekedés; és 4) Európa mint globális szereplő.	A kulturális és kreatív ágazatok és iparágak1a horizontális megoldásokat adhatnak egy sor komoly, állandó jellegű kihívásra, amelyek oktatási, kutatási és innovációs tevékenységek segítségével kezelhetők. E kihívások négy főbb csoportra oszthatók: 1) az európaiak kreativitása, kulturális és nyelvi sokszínűsége és értékei; 2) európai identitás és kohézió; 3) európai foglalkoztatás, gazdasági ellenálló képesség és intelligens növekedés; és 4) Európa mint globális szereplő.
	__________________
	1a A kulturális és kreatív ágazatok és iparágak körébe tartozik minden olyan ágazat és iparág, amely tevékenysége kulturális értékeken, kulturális sokszínűségen, valamint egyéni és/vagy kollektív művészi és egyéb kreatív kifejezésmódokon alapul, függetlenül attól, hogy e tevékenységek piacorientáltak-e vagy sem, hogy milyen típusú struktúra végzi őket, és hogy azt hogyan finanszírozzák. E tevékenységek körébe tartozik az innovációra képes készségek és tehetségek fejlesztése, továbbá a jólét és munkahelyek teremtése társadalmi és gazdasági értékteremtés – többek között szellemi tulajdon kezelése – révén. E tevékenységek kapcsolódhatnak kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezéséhez, létrehozásához, gyártásához, terjesztéséhez és megőrzéséhez, vagy kapcsolódó tevékenységekhez, például oktatáshoz vagy irányításhoz. A kulturális és kreatív ágazatok magukban foglalják többek között az építészetet, az archívumokat, a művészeteket, a könyvtárakat és a múzeumokat, a művészi alkotásokat, az audio- és vizuális ágazatot (ideértve a filmeket, a televíziós alkotásokat, a szoftvereket, a videojátékokat, a multimédiát és a zenei hangfelvételeket), az anyagi és szellemi kulturális örökséget, a dizájnt, a kreativitáson alapuló minőségi iparágakat és a divatot, a fesztiválokat, a zenét, az irodalmat, az előadóművészetet, a könyveket és a kiadói tevékenységet (újságok és magazinok), a rádiót és a képzőművészetet, valamint a reklámokat.

: (A melléklet pontjai számozásának összehangolása érdekében az I. melléklet 6. pontja 1. bekezdésének 7., 8. és 9. pontjait az eljárás egy későbbi szakaszában újraszámozzák.)

Módosítás  138

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az európaiak kreativitása és kulturális sokszínűsége a nagy ellenálló képességű és megbízhatóan működő kulturális és kreatív ágazatoktól függ. Ezek az ágazatok – különösen az audiovizuális vagy zenei ágazat – azonban számos kihívással néznek szembe a globális szereplők által támasztott fokozott verseny és a digitális átállás következtében.	Az európaiak kreativitása és kulturális sokszínűsége a nagy ellenálló képességű és megbízhatóan működő kulturális és kreatív ágazatoktól és iparágaktól függ. Ezek az ágazatok azonban számos kihívással néznek szembe a globális szereplők által támasztott fokozott verseny és a digitális átállás következtében.

Módosítás  139

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– A producereknek, a forgalmazóknak, a műsorszolgáltatóknak, a filmszínházaknak és a kulturális szervezetek valamennyi típusának innovatívnak kell lenniük ahhoz, hogy vonzóak lehessenek a közönség új generációi számára.	– A producereknek, az alkotóknak, a forgalmazóknak, a műsorszolgáltatóknak, a filmszínházaknak, valamint a kulturális szervezetek és vállalatok valamennyi típusának innovatívnak kell lenniük ahhoz, hogy új és nagyobb közönséget vonzzanak, valamint hogy társadalmi értéket teremtő új eljárásokat, szolgáltatásokat, tartalmakat és gyakorlatokat fejlesszenek ki.

Módosítás  140

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 2 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– A kulturális és kreatív ágazatokon belüli vállalkozói és transzverzális készségek hiánya28 mind a kialakulóban lévő alágazatokat, mind pedig a jelenleg mélyreható digitális átalakuláson keresztülmenő, igen kiforrott ágazatokat érinti. Ezekre a készségekre az innováció miatt van szükség és alapvető fontosságúak az ágazatot érintő munkaerőpiaci változások szempontjából.	– A kulturális és kreatív ágazatokon belüli vállalkozói és transzverzális készségek hiánya28 mind a kialakulóban lévő alágazatokat, mind pedig a jelenleg mélyreható digitális átalakuláson keresztülmenő, igen kiforrott ágazatokat érinti. Ezekre a készségekre az innováció miatt van szükség és alapvető fontosságúak az ágazatot érintő munkaerőpiaci változások szempontjából.
__________________	__________________
28 Az európai egyetemeken oktatott kulturális és kreatív tanulmányok elsősorban az „alkotó részre” összpontosítanak és a diplomások nem mindig készek arra, hogy belépjenek a modern munkaerőpiacra, mivel nem rendelkeznek ágazatközi (vállalkozói, digitális, pénzügyi irányítási) készségekkel. A felsőoktatási intézmények tekintetében az Unió le van maradva az Egyesült Államoktól a kommunikációs és médiatamulmányok területén (miközben az uniós egyetemek jobb teljesítményt nyújtanak a hagyományosabb tudományágakban, mint például a művészet és formatervezés vagy az előadó-művészetek).	28 Az európai egyetemeken oktatott kulturális és kreatív tanulmányok elsősorban az „alkotó részre” összpontosítanak és a diplomások nem mindig készek arra, hogy belépjenek a modern munkaerőpiacra, mivel nem rendelkeznek ágazatközi (vállalkozói, digitális, pénzügyi irányítási) készségekkel. A felsőoktatási intézmények tekintetében az Unió le van maradva az Egyesült Államoktól a kommunikációs és médiatamulmányok területén (miközben az uniós egyetemek jobb teljesítményt nyújtanak a hagyományosabb tudományágakban, mint például a művészet és formatervezés vagy az előadó-művészetek). A kulturális örökség fontos innovációs forrás, amely jó befektetésarányos megtérülést biztosít.

Módosítás  141

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 2 bekezdés – 3 a franciabekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– A kulturális örökség fontos innovációs forrás, amely jó befektetésarányos megtérülést és jelentős gazdasági jövedelmeket biztosít, a benne rejlő potenciál azonban továbbra is kihasználatlan. A fenntartható kulturális örökségre építő rehabilitáció katalizátoraként, az oktatás és az egész életen át tartó tanulás létfontosságú ösztönzőjeként, és az együttműködés és a társadalmi kohézió előmozdítójaként rendkívüli előnyökkel járhat a kulturális és kreatív ágazattal és iparággal foglalkozó TIT számára.

Módosítás  142

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az európai identitással és kohézióval kapcsolatos társadalmi kihívások általában az olyan „hidak” hiányával jellemezhetők, amelyek a társadalom különböző részeit kötik össze, beleértve a különböző területeket. Ezek között olyan kérdések szerepelnek, mint a társadalmi kirekesztés, a szorosabb interkulturális kapcsolatok kialakításának szükségessége, valamint a kulturális sokféleségünkből és közös örökségünkből eredő összetartozás érzésének kialakítása, amely fokozottabb közösségi részvétellel, tervezési és építészeti innovációkkal és a nyilvános terek kihasználásával, valamint a kulturális alapú társadalmi innováció révén kezelhető. Konkrétan:	Az európai identitással és kohézióval kapcsolatos társadalmi kihívások általában az olyan „hidak” hiányával jellemezhetők, amelyek a társadalom különböző részeit kötik össze, beleértve a különböző területeket. Ezek között olyan kérdések szerepelnek, mint a társadalmi kirekesztés, a szorosabb interkulturális kapcsolatok kialakításának és a nyelvi sokszínűség – köztük a kisebbségi nyelvek – védelmének szükségessége, valamint a kulturális sokféleségünkből és közös örökségünkből eredő összetartozás érzésének kialakítása, amely fokozottabb közösségi részvétellel, tervezési és építészeti innovációkkal és a nyilvános terek kihasználásával, valamint a kulturális alapú társadalmi innováció révén kezelhető. Konkrétan:

Módosítás  143

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 3 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– Korlátozott az együttműködés a kutatók között, illetve a kutatás és az ipar között, a K+F erőfeszítések koordinálása, a módszerek, eredmények és bevált gyakorlatok megosztása pedig nem megfelelő. Emellett nem készül fordítás a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos kutatások többségéről, ami ismétlődésekhez vezet, mivel a kutatók gyakran nem ismerik a hasonló projekteket.	– Korlátozott az együttműködés a kutatók között, illetve a kutatás és az ipar, valamint a közszféra és a harmadik szektor szervezetei között, a K+F erőfeszítések koordinálása, a módszerek, eredmények és bevált gyakorlatok megosztása pedig nem megfelelő. Emellett nem készül fordítás a kulturális és kreatív ágazatokkal és iparágakkal kapcsolatos kutatások többségéről, ami ismétlődésekhez vezet, mivel a kutatók gyakran nem ismerik a hasonló projekteket.

Módosítás  144

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 3 bekezdés – 3 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– Európában a regionális intelligens szakosodási prioritások jelentős része a kultúra különböző vetületeire (pl. kulturális örökség, kreatív ágazatok stb.) vonatkozik. Tekintettel a kultúra és a kreativitás városok és régiók gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából betöltött szerepének fontosságára, valamint arra, hogy Európa-szerte képes további segítséget nyújtani az egyenlőtlenségek kezeléséhez, egy, a kultúra és kreatív ágazatok területén működő TIT-ben igen magas potenciál rejlik.	– Európában a regionális intelligens szakosodási prioritások jelentős része a kultúra különböző vetületeire (pl. kulturális örökség, kreatív ágazatok stb.) vonatkozik. Tekintettel a kultúra és a kreativitás városok és régiók gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából betöltött szerepének fontosságára, valamint arra, hogy Európa-szerte képes további segítséget nyújtani az egyenlőtlenségek kezeléséhez, e TIT-ben igen magas potenciál rejlik.

Módosítás  145

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az európai foglalkoztatással, a gazdaság ellenálló képességével és az intelligens növekedéssel kapcsolatos kihívások között szerepelnek olyan kérdések, mint a munkanélküliség (különösen az ifjúsági munkanélküliség) és a globális verseny.	Az európai foglalkoztatással, a gazdaság ellenálló képességével és az intelligens növekedéssel kapcsolatos jelenlegi kihívások között szerepelnek olyan társadalmi-gazdasági kérdések, mint a munkanélküliség (különösen az ifjúsági munkanélküliség) leküzdése, a készségek és munkakörnyezet javítása, és helytállás a globális versenyben.

Módosítás  146

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 4 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– Az európai iparágak számára kihívást jelent a digitalizáció és a globalizáció, valamint azok erőteljes hatása arra, ahogyan a művészek előállítják és forgalmazzák alkotásaikat és ahogy közönségükhöz viszonyulnak. A DVD-piacok összeomlása, az új fogyasztói elvárások és az egyesült államokbeli stúdiók folytatódó fölénye az olyan globális digitális óriáscégek felemelkedésével együtt, mint az Amazon, az ITunes, a Google és a Netflix, hatással voltak a hagyományos értékláncra.	– Az európai iparágakat erősen érinti a globalizáció, a digitalizáció és a technológiai innováció. E fejlemények megváltoztatták azt, ahogyan a művészek előállítják és forgalmazzák alkotásaikat és ahogy közönségükhöz viszonyulnak. Megváltoztatják a kulturális és kreatív iparágak hagyományos üzleti modelljeit, és alapvetően megváltoztatták a fogyasztók elvárásait és magatartását. A fizikai javak, mint például a CD-k és DVD-k piacának összeomlása az olyan globális digitális tartalomszolgáltatók felemelkedésével együtt, mint az Amazon, az Alibaba, az ITunes, a Google és a Netflix, valamint az Európán kívüli tartalomgyártó vállalatok fokozódó jelentőségével igen nagy mértékű hatással volt a hagyományos értékláncra.

Módosítás  147

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 7 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Végül Európa globális szereplőként betöltött szerepe magában foglalja azt az igényt, hogy javítani kell az Európában létrehozott kulturális tartalmak terjesztését. Európának meg kell őriznie versenyképességét az új technológiák (pl. MI, IoT, blokklánc) létrehozásáért folyó globális digitális versenyben, aminek tekintetében a kulturális és kreatív ágazatok világszerte fontos tartalom-, termék- és szolgáltatásfejlesztők. Ezenkívül globális szinten a kulturális és kreatív ágazatok (pl. formatervezés, építészet stb.) aktívan hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a környezetbarát innováció motorjai, miközben a kulturális tartalom (irodalom, film és a művészetek) felhívhatja a figyelmet a környezeti problémákra és tájékoztathatja a közvéleményt.	Végül Európa globális szereplőként betöltött szerepe magában foglalja azt az igényt, hogy javítani kell az európai kulturális tartalmak terjesztését. Európának meg kell őriznie versenyképességét az új technológiák (pl. MI, IoT, blokklánc) létrehozásáért folyó globális digitális versenyben, aminek tekintetében a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak fontos tartalom-, termék- és szolgáltatásfejlesztők. Ezenkívül globális szinten a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak (pl. formatervezés, építészet stb.) aktívan hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a környezetbarát innováció motorjai, miközben a kulturális tartalom (irodalom, film és a művészetek) felhívhatja a figyelmet a környezeti problémákra és tájékoztathatja a közvéleményt.

Módosítás  148

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 8 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT kulturális és kreatív ágazattal foglalkozó TIT-je – átfogó szemléletű és integrált megközelítésével – segítséget fog nyújtani valamennyi fent meghatározott kihívás kezelésében. Az élet, a társadalom és a gazdaság szinte valamennyi területére kiterjedő tevékenységekkel egy ilyen témájú TIT rendkívül fontos lesz a gazdasági és társadalmi hatás szempontjából és stratégiai lehetőségeket nyit meg a gazdasági, technológiai és társadalmi innováció számára.	Az EIT kulturális és kreatív ágazattal és iparággal foglalkozó TIT-je – átfogó szemléletű és integrált megközelítésével – segítséget fog nyújtani valamennyi fent meghatározott kihívás kezelésében. Az élet, a társadalom és a gazdaság szinte valamennyi területére kiterjedő tevékenységekkel egy ilyen témájú TIT rendkívül fontos lesz a gazdasági és társadalmi hatás szempontjából és stratégiai lehetőségeket nyit meg a gazdasági, technológiai és társadalmi innováció számára. Különösen fontos szerepe lesz az ismeretek megerősítésében és a folyamatos tanulásban, lehetővé téve, hogy a művészeti felsőoktatási intézmények jelentős szerepet töltsenek be a hibrid kompetenciák fejlesztése és az ipar igényeinek megfelelő vállalkozói szellem kialakítása terén.

Módosítás  149

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 8 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúraalapú és kreativitásvezérelt innovációk fellendítik Európa versenyképességét vagy közvetlenül azáltal, hogy új vállalkozásokat és munkahelyeket teremtenek, vagy pedig közvetetten azáltal, hogy ágazatokon átívelő előnyöket hoznak létre a tágabb értelemben vett gazdaság számára, ezáltal javítják az életminőséget és növelik Európa vonzerejét. A kulturális és kreatív ágazatokat egyre inkább az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés új forrásainak tekintik, amelyek már jelenleg is több mint 12 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban, ami az EU-ban foglalkoztatott összes személy 7,5 %-át teszi ki.	A kultúraalapú és kreativitásvezérelt innovációk fellendítik Európa versenyképességét vagy közvetlenül azáltal, hogy új vállalkozásokat és munkahelyeket teremtenek, vagy pedig közvetetten azáltal, hogy ágazatokon átívelő előnyöket hoznak létre a tágabb értelemben vett gazdaság számára, ezáltal javítják az életminőséget és növelik Európa vonzerejét. A kulturális és kreatív ágazatokat (pl. a kulturális örökséget és a művészeteket) egyre inkább az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés új forrásainak tekintik. Ezek az ágazatok már jelenleg is több mint 12 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban, ami az EU-ban foglalkoztatott összes személy több mint 7,5 %-át teszi ki. A kulturális örökség a kulturális és kreatív ágazatok kulcsfontosságú része, és nagyban hozzájárul az európai régiók, városok és vidéki területek vonzerejéhez. Fontos szerepet tölt be a magánberuházások, a tehetségek vonzásának, a helyfüggetlen üzleti tevékenységek generálásának, valamint a közvetlen és közvetett munkahelyteremtés terén.

Módosítás  150

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 8 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúra és kreativitás innovációhoz való hozzájárulása nem korlátozódik a kulturális és kreatív ágazatok közvetlen hatásaira, mivel az innovációt általánosságban egyre inkább olyan nem technológiai tényezők vezérlik, mint a kreativitás, a tervezés és az új szervezeti folyamatok vagy üzleti modellek. Különösen a különböző értékláncokkal (pl. zene, tervezés, divat, audiovizuális szolgáltatások, videojátékok, építészet stb.) rendelkező kulturális és kreatív ágazatok bírnak gazdaságilag jelentős innovációs kapacitással és képesek ösztönözni az innovációt a gazdaság más ágazataiban is.	A kultúra és kreativitás innovációhoz való hozzájárulását egyre inkább olyan nem technológiai tényezők vezérlik, mint a kreativitás, a tervezés és az új szervezeti folyamatok vagy üzleti modellek. Különösen a különböző értékláncokkal (pl. zene, tervezés, divat, audiovizuális szolgáltatások, videojátékok, építészet stb.) rendelkező ágazatok bírnak gazdaságilag jelentős innovációs kapacitással és képesek ösztönözni az innovációt a gazdaság más ágazataiban is.

Módosítás  151

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 8 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúra és a kulturális tevékenységekben való részvétel közvetlen hatással van a polgárok jólétére. A kulturális és kreatív ágazatok erősítik az identitás, a demokrácia és a közösségi részvétel társadalmi értékeit. A kultúra hatalmas lehetőséget rejt magában, hogy erősítse az európai összetartozás érzését, ahol a sokszínűség értéket jelent. Ez alapvető fontosságú az ellenálló képesség, a társadalmi hozzáférés, a társadalmi kohézió, a radikalizálódás elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség érvényesülése, valamint az európai politikai bizonytalanságok leküzdése és az egység iránti igény megvalósítása érdekében.	A kultúra és a kulturális tevékenységekben való részvétel közvetlen hatással van a polgárok jólétére. A kultúra hatalmas lehetőséget rejt magában, hogy erősítse az európai összetartozás érzését, ahol a sokszínűség értéket jelent. Ez alapvető fontosságú az ellenálló képesség, a társadalmi hozzáférés, a társadalmi kohézió, a radikalizálódás elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség érvényesülése érdekében.

Módosítás  152

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 8 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúra és kreativitás innovációhoz való hozzájárulása nem korlátozódik a kulturális és kreatív ágazatok közvetlen hatásaira, mivel az innovációt általánosságban egyre inkább olyan nem technológiai tényezők vezérlik, mint a kreativitás, a tervezés és az új szervezeti folyamatok vagy üzleti modellek. Különösen a különböző értékláncokkal (pl. zene, tervezés, divat, audiovizuális szolgáltatások, videojátékok, építészet stb.) rendelkező kulturális és kreatív ágazatok bírnak gazdaságilag jelentős innovációs kapacitással és képesek ösztönözni az innovációt a gazdaság más ágazataiban is.	A kultúra és kreativitás innovációhoz való hozzájárulását egyre inkább olyan nem technológiai tényezők vezérlik, mint a kreativitás, a tervezés és az új szervezeti folyamatok vagy üzleti modellek. Különösen a különböző értékláncokkal (pl. zene, tervezés, divat, audiovizuális szolgáltatások, videojátékok, építészet stb.) rendelkező ágazatok bírnak gazdaságilag jelentős innovációs kapacitással és képesek ösztönözni az innovációt a gazdaság más ágazataiban is.

Módosítás  153

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 8 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúra és a kulturális tevékenységekben való részvétel közvetlen hatással van a polgárok jólétére. A kulturális és kreatív ágazatok erősítik az identitás, a demokrácia és a közösségi részvétel társadalmi értékeit. A kultúra hatalmas lehetőséget rejt magában, hogy erősítse az európai összetartozás érzését, ahol a sokszínűség értéket jelent. Ez alapvető fontosságú az ellenálló képesség, a társadalmi hozzáférés, a társadalmi kohézió, a radikalizálódás elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség érvényesülése, valamint az európai politikai bizonytalanságok leküzdése és az egység iránti igény megvalósítása érdekében.	A kultúra és a kulturális tevékenységekben való részvétel közvetlen hatással van a polgárok jólétére. A kultúra hatalmas lehetőséget rejt magában, hogy erősítse az európai összetartozás érzését, ahol a sokszínűség értéket jelent. Ez alapvető fontosságú az ellenálló képesség, a társadalmi hozzáférés, a társadalmi kohézió, a radikalizálódás elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség érvényesülése érdekében.

Módosítás  154

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 8 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT kulturális és kreatív ágazattal foglalkozó TIT-je megteremti a hálózati lehetőségeket, az együttműködést, a közös alkotást és a tudásátadást az oktatás, a kutatás és üzleti élet között a kulturális és kreatív ágazatokon belül, valamint a társadalom és a gazdaság más ágazatai irányában. Elő fogja segíteni az alulról felfelé és felülről lefelé irányuló kezdeményezéseket regionális, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ki fogja alakítani az innovatív ökoszisztémákban megalakuló új vállalkozások létrehozásához és növekedéséhez szükséges keretfeltételeket. A program számos tudományterülettel (köztük a művészetekkel, a bölcsészettudományokkal, az üzleti világgal, a társadalomtudományokkal és az alkalmazott természettudományokkal) foglalkozó kutatónak és diáknak, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban és más ágazatokban tevékenykedő vállalkozóknak olyan ismereteket és készségeket nyújt majd, amelyekre innovatív megoldások megvalósítása és azok új üzleti lehetőségekké alakítása érdekében van szükség. Az innováció katalizátoraként lehetővé teszi továbbá a más gazdasági és ipari ágazatokkal való termékeny kölcsönhatást.	Az EIT kulturális és kreatív ágazattal és iparággal foglalkozó TIT-je megteremti a hálózati lehetőségeket, az együttműködést, a közös alkotást és a tudásátadást az oktatás, a kutatás és üzleti élet, valamint a közszféra és a harmadik szektor szervezetei között a kulturális és kreatív ágazatokon belül, valamint a társadalom és a gazdaság más ágazatai irányában. Elő fogja segíteni az alulról felfelé és felülről lefelé irányuló kezdeményezéseket regionális, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ki fogja alakítani az innovatív ökoszisztémákban megalakuló új vállalkozások létrehozásához és növekedéséhez szükséges keretfeltételeket. A program számos tudományterülettel (köztük a művészetekkel, a bölcsészettudományokkal, az üzleti világgal, a társadalomtudományokkal és az alkalmazott természettudományokkal) foglalkozó kutatónak és diáknak, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban és más ágazatokban tevékenykedő vállalkozóknak olyan ismereteket és készségeket nyújt majd, amelyekre innovatív megoldások megvalósítása és azok új kulturális, társadalmi és üzleti lehetőségekké alakítása érdekében van szükség. Az innováció katalizátoraként lehetővé teszi továbbá a más gazdasági és ipari ágazatokkal való termékeny kölcsönhatást.

Módosítás  155

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 9 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó TIT számos más uniós, valamint tagállami szintű kezdeményezést egészítene ki. Az uniós szinten várható főbb szinergiák a következők.	A kulturális és kreatív ágazatokkal és iparágakkal foglalkozó TIT számos más uniós, valamint tagállami szintű kezdeményezést egészítene ki. Az uniós szinten várható főbb szinergiák a következők.

Módosítás  156

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 9 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kulturális és kreatív ágazatok területén működő TIT várhatóan szorosabb szinergiákat alakít ki az Európai horizont program és különösen az [Inkluzív és biztonságos társadalom] klasztert magában foglaló II. pillér keretében, valamint a Kulturális örökség és demokrácia beavatkozási területein megvalósuló megfelelő szakpolitikai kezdeményezésekkel. Egy jövőbeli TIT értékes horizontális inputokkal is szolgálhat a [Digitális technológia és ipar] klaszterben végrehajtandó különböző tevékenységek számára, különös tekintettel az olyan gyártási technológiákra, amelyek esetében az új termékek kifejlesztésének szükségessége nagymértékben támaszkodik a kulturális és kreatív ágazatokra. Ezenkívül az új TIT hatékonyan kiegészítheti az Európai horizont program más részeit, a meglévő EIT Digital nevű beavatkozást és más uniós programok, például az InvestEU, a Digitális Európa vagy a kohéziós politikai alapok keretében tervezett fellépéseket.	A kulturális és kreatív ágazatok és iparágak területén működő TIT várhatóan szorosabb szinergiákat alakít ki az Európai horizont program és különösen a [Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom] klasztert magában foglaló II. pillér keretében, valamint a Kulturális örökség és demokrácia beavatkozási területein megvalósuló megfelelő szakpolitikai kezdeményezésekkel. Egy jövőbeli TIT értékes horizontális inputokkal is szolgálhat a [Digitális gazdaság, ipar és világűr] klaszterben végrehajtandó különböző tevékenységek számára, különös tekintettel az olyan gyártási technológiákra, amelyek esetében az új termékek kifejlesztésének szükségessége nagymértékben támaszkodik a kulturális és kreatív ágazatokra és iparágakra. Ezenkívül az új TIT hatékonyan kiegészítheti az Európai horizont program más részeit, a meglévő EIT Digital nevű beavatkozást és más uniós programok, például az InvestEU, az Erasmus, a Kreatív Európa, a Digitális Európa vagy a kohéziós politikai alapok keretében tervezett fellépéseket.

Módosítás  157

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 9 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az új Kreatív Európa program a kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó TIT tevékenységei szempontjából bír majd igen nagy jelentőséggel. A program területeket és külön pályázati felhívásokat határoz meg, amelyek tükrözik az ágazat előtt álló említett kihívásokat (pl. a kreatív szakemberek szakmai készségei és foglalkoztatása, üzleti modellek stb.), továbbá szoros szinergiák és komplementaritások kialakítására van szükség. Ugyancsak a Kreatív Európa program keretében és a kulturális és kreatív ágazatok korlátozott finanszírozáshoz jutásának összefüggésében szinergiák várhatók a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközével, amely pénzügyi mechanizmus a pénzügyi közvetítők számára nyújtott biztosítékok révén járul hozzá a kulturális és kreatív projektek növekedéséhez.	Az új Kreatív Európa program e TIT tevékenységei szempontjából bír majd igen nagy jelentőséggel. A program területeket és külön pályázati felhívásokat határoz meg, amelyek tükrözik az ágazat előtt álló említett kihívásokat (pl. a kreatív szakemberek szakmai készségei és foglalkoztatása, üzleti modellek stb.), továbbá szoros szinergiák és komplementaritások kialakítására van szükség. Ugyancsak a Kreatív Európa program keretében és a kulturális és kreatív ágazatok korlátozott finanszírozáshoz jutásának összefüggésében szinergiák várhatók a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközével, amely pénzügyi mechanizmus a pénzügyi közvetítők számára nyújtott biztosítékok révén járul hozzá a kulturális és kreatív projektek növekedéséhez.

Módosítás  158

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – 9 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ipari modernizációt célzó intelligens szakosodási stratégia (S3) platform számos olyan kutatási és innovációs stratégiát határozott meg, amelyek a kulturális és kreatív ágazatokra összpontosítanak és a vállalkozói szemléletű szereplők széles körének bevonása révén új kapcsolatokat térképeznek fel a helyi eszközök, a potenciális piacok és a társadalmi kihívások között. Az S3 stratégia egyik fő célja a kutatási szervezetek, vállalkozások és hatóságok közötti új partnerségek előmozdítása , ami új együttműködési platformok létrehozását teszi szükségessé.	Az ipari modernizációt célzó intelligens szakosodási stratégia (S3) platform számos olyan kutatási és innovációs stratégiát határozott meg, amelyek a kulturális és kreatív ágazatokra és iparágakra összpontosítanak és a vállalkozói szemléletű szereplők széles körének bevonása révén új kapcsolatokat térképeznek fel a helyi eszközök, a potenciális piacok és a társadalmi kihívások között. Az S3 stratégia egyik fő célja a kutatási szervezetek, vállalkozások és hatóságok közötti új partnerségek előmozdítása , ami új együttműködési platformok létrehozását teszi szükségessé.

Módosítás  159

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó TIT-je nagyon alkalmas a fent ismertetett főbb gazdasági és társadalmi kihívások kezelésére. A kreativitás az innováció egyik fő motorja, és a kulturális és kreatív iparágakkal foglalkozó TIT képes felszabadítani a kultúraalapú kreativitásban rejlő lehetőségeket, valamint elősegíteni Európa versenyképességének és intelligens növekedésének megerősítését.	Az EIT kulturális és kreatív ágazatokkal és iparágakkal foglalkozó TIT-je nagyon alkalmas a fent ismertetett főbb gazdasági és társadalmi kihívások kezelésére. A kreativitás az innováció egyik fő motorja, és a kulturális és kreatív ágazatokkal és iparágakkal foglalkozó TIT képes felszabadítani a művészi, kultúraalapú kreativitásban rejlő lehetőségeket, valamint elősegíteni Európa versenyképességének, fenntarthatóságának, gyarapodásának és intelligens növekedésének megerősítését.

Módosítás  160

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet - 6 pont - táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó TIT-je	törölve
– csökkenteni fogja a kulturális és kreatív ágazatok innovációs széttagoltságát olyan innovációs ökoszisztémák létrehozásának előmozdításával, amelyek helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten fogják összekapcsolni a különböző ágazatokban és tudományágakban tevékenykedő szereplőket és hálózatokat;
– képzést biztosít a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozó újítók következő generációja számára azáltal, hogy felvértezi őket a gyorsan változó környezetben való boldoguláshoz szükséges vállalkozói és technikai készségekkel;
– olyan megfelelő keretfeltételek kialakítását segíti elő, amelyekkel az ötletek új technológiai fejlesztésekbe és társadalmi innovációkba ültethetők át, amelyek javítják az életminőséget és az uniós polgárok javát szolgálják.
– a kulturális és kreatív ágazatokban új vállalkozások létrehozását és fejlesztését mozdítja elő beruházások és az üzleti szféra hosszú távú kötelezettségvállalásainak mozgósítása révén;
– szinergiákat alakít ki a meglévő TIT-ekkel, valamint más európai partnerségekkel, programokkal és kezdeményezésekkel a kulturális és kreatív ágazatokon túl a gazdaság más ágazataiban megvalósuló innováció ösztönzésére;
– az európai kreativitás és kulturális sokszínűség kiaknázása révén megerősíti az Unió globális szereplőként betöltött pozícióját a kulturális és kreatív ágazatokban.

Módosítás  161

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6 a. 1B.a. melléklet
	Tájékoztató a vízi, tengeri és tengerhasznosítási ágazatokkal és ökoszisztémákkal foglalkozó tudományos és innovációs társulásról („vízi TIT”)
	1. Integrált megközelítés
	Az Unió vízi, tengeri és tengerhasznosítási ágazatai és ökoszisztémái előtt álló kulcsfontosságú gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások integrált megközelítése a hagyományos és feltörekvő gazdasági ágazatok széles körét fedi le, amelyek szervesen kapcsolódnak a nyomásnak kitett természetes ökoszisztémákhoz. Ez a terület kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a klímasemleges, fenntartható és versenyképes Európa 2050-ig való megvalósításában, ahogy az új technológiák és a gazdaság dekarbonizálására irányuló igény nem eredményezheti a tengeri és vízi erőforrások növekvő felhasználását és kiaknázását, valamint az ökoszisztémák romlását. A tengerek, óceánok és szárazföldi vizek központi szerepet töltenek be az éghajlati folyamatokban, az emberek egészségében és jóllétében, az élelmiszer-szolgáltatásban, a kritikus ökoszisztéma-szolgáltatásokban, a megújuló energiában és egyéb erőforrásokban, valamint a biológiai sokféleség megőrzésében.
	A „vízi TIT” előtt álló kihívás viszont az, hogy az édesvízi és tengeri ökoszisztémák pusztulásából lehetőséget teremtsen a versenyképes és fenntartható körforgásos kék gazdaság számára. Ez a kihívás kizárólag multidiszciplináris és integrált megközelítés révén kezelhető, amely figyelembe veszi egyfelől a víz, másfelől pedig az éghajlat, az ökoszisztémák védelme és helyreállítása, az élelmiszerek, a szárazföld, a társadalom, az energia és egyéb témák közötti összekapcsolódásokat. A „vízi TIT” összehangolható a következő pillérekkel, amelyek teljes mértékben illeszkednek az Európai horizont első stratégiai tervére1a vonatkozó iránymutatáshoz:
	a) a tengeri biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása;
	b) elegendő, megfelelő minőségű és biztonságos víz;
	c) fenntartható tervezés és a szárazföldi vízi, tengerparti és tengeri erőforrások kezelése;
	d) hozzájárulás az élelmiszer- és táplálkozásbiztonsághoz;
	e) a kék gazdaság fejlődése.
	2. Relevancia és hatás
	A „vízi TIT” holisztikus és integrált megközelítése révén segíteni fog az 1. pontban vázolt kihívások kezelésében, az Unió prioritásainak megvalósításában és abban, hogy az Unió elérje a fenntartható fejlődési célokat. Az ENSZ a 2021–2030 közötti időszakra meghirdette a fenntartható fejlődéssel összefüggő óceánkutatási évtizedét1d, melynek mottója: „a tudomány a fenntartható óceánokért”. A „vízi TIT-nek” részt kell vennie az ENSZ e globális közösségében. Továbbá a „vízi TIT” képes lehet számos fenntartható fejlődési cél, különösen a 6. (Tiszta víz és alapvető köztisztaság), 11. (Fenntartható városok és közösségek), 13. (Fellépés az éghajlatváltozás ellen) és 14. fenntartható fejlődési cél (Óceánok és tengerek védelme) támogatására. Az IPCC óceánokról és a krioszféráról szóló jelentése (2019)1e megalapozott bizonyítékokkal szolgál az előttünk álló baljós fejlemények kapcsán, és sürgős fellépést szorgalmaz: az ökoszisztémákat ellenállóbbá kell tenni azáltal, hogy a lehető leghamarabb csökkentik a hatásokat és a meglévő és új stresszforrásokat, valamint alkalmazkodnak a szélsőséges tengeri eseményekhez és a part menti veszélyekhez.
	A legfrissebb, 2017-es adatok szerint a kék gazdaság megalapozott ágazatai Unió-szerte több mint 4 millió főt foglalkoztattak, valamint 658 milliárd EUR forgalmat és 180 milliárd EUR bruttó hozzáadott értéket termeltek1f. Ez nem foglalja magába a kék gazdaság feltörekvő ágazatait, például a kék energiát, a kék biogazdaságot és a kék biotechnológiát, amelyek jelentős növekedési és munkahelyteremtési potenciállal rendelkeznek, különösen a megújuló energiák terén. Bizonyított továbbá, hogy a tengerrel foglalkozó kutatásnak és oktatásnak pozitív gazdasági hatása van a helyi tengerparti gazdaságokra. Az a tény, hogy az Unió lakosságának közel 45%-a (214 millió ember) tengerparti régiókban él, önmagában is mutatja a „vízi TIT” relevanciáját és lehetséges hatását.
	A „vízi TIT-et” teljes mértékben belefoglalták az Unió új szakpolitikai célkitűzéseibe, amelyeket az európai zöld megállapodás részletez. Ezért az Uniónak sürgősen ki kell nevelnie az e területen dolgozó kutatók, innovátorok és vállalkozók új nemzedékét. Az oktatás, a technológia és az innováció egyedi integrálása az EIT tudásháromszög-modellje keretében hozzájárul majd az Unió ezen átfogó és nagyratörő célkitűzéseihez. Hozzájárul annak biztosításához, hogy 2030-ra – különösen humánkapacitás-építés és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására irányuló megerősített kutatási és innovációs tevékenység révén – teljes mértékben megismerjük, megvalósítsuk és kiaknázzuk az óceánok, tengerek és szárazföldi vizek, valamint ökoszisztémáik és gazdaságaik azzal kapcsolatos potenciálját, hogy azok egy egészséges bolygó előmozdítói legyenek. Amint azt az EIT javaslatához készített hatásvizsgálat is kimutatta, a „vízi TIT” nem egy konkrét gazdasági ágazatra korlátozódik, hanem számos ágazat és a környezeti ökoszisztéma egészének fenntartható jólétéhez szükséges1g.
	Hozzájárul az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. januári közleményben1h vázolt prioritásokhoz is, különösen a következőkhöz:
	– a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia
	– a levegőre, vízre és talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv
	– a belvízi utak kapacitásának növelését és jobb kezelését célzó kezdeményezések
	– az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája.
	3. Szinergiák és kiegészítő jelleg meglévő kezdeményezésekkel
	A „vízi TIT” nemcsak a lehető legerősebb szinergiákat hozza létre a releváns uniós szakpolitikai kezdeményezésekkel és az Európai horizont programon belül, hanem nemzetközi szinten is együttműködik majd a releváns ENSZ-kezdeményezésekkel és a fenntartható fejlődési célokra irányuló fellépésekkel.
	Az Unió szakpolitikai kezdeményezéseinek tekintetében a „vízi TIT” nemcsak a víz-keretirányelvben, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben és a tengeri területrendezésről szóló irányelvben meghatározott prioritásokhoz igazodik majd, hanem az európai zöld megállapodásról szóló közleményben1i, különösen a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában, a levegőre, vízre és talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben, a belvízi utak kapacitásának növelését és jobb kezelését célzó kezdeményezésekben, valamint az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájában felvázolt prioritásokhoz is hozzájárul majd.
	Néhány intelligens szakosodási stratégia (S3) számos olyan kutatási és innovációs stratégiát határozott meg, amelyek a tengeri és vízi ágazatokra összpontosítanak és a vállalkozói szemléletű szereplők széles körének bevonása révén új kapcsolatokat térképeznek fel a helyi eszközök, a potenciális piacok és a társadalmi kihívások között. Ezt a „vízi TIT-nek” a helymegosztási központokra és innovációs csomópontokra irányuló pályázatok kiválasztása során előnynek kell tekintenie, és biztosítani fogja a releváns regionális önkormányzatokkal való kölcsönhatások maximalizálását.
	Az Európai horizont program alrészeit illetően gondoskodni kell azok erős kiegészítő jellegéről és kerülni kell a megkettőzéseket, különösen a következőkkel:
	– az „Egészséges óceánok, tengerek, parti tengervizek és belvizek” küldetési terület;
	– a klímasemleges, fenntartható és produktív kék gazdaságra vonatkozó átfogó partnerség;
	– a 2. pillér klaszterei;
	– közös programozási kezdeményezések, különösen a vízzel, illetve az óceánokkal foglalkozó közös programozási kezdeményezés;
	– kutatási infrastruktúrák;
	– az EIC és az EBB az ígéretes innovációk bevezetése érdekében.
	Az elmúlt években az EBB valóban fontos szerepet töltött be azáltal, hogy segítette a köz- és a magánszektort a fenntartható kék gazdaság kiépítésében. Az EBB növelte a kék gazdasággal kapcsolatos kutatási és innovációs projektek számára nyújtott hiteleinek mértékét. Az EBB például elsők között nyújtott hitelt tengeri szélenergia-projektek számára, és az Unió teljes szélenergia-kapacitása mintegy 40%-ának finanszírozásához járult hozzá1j.
	4. Következtetés
	A „vízi TIT” nagyon alkalmas az ebben a mellékletben ismertetett főbb gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások kezelésére. A „vízi TIT-re” különösen a humánkapacitás-építéshez, az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására szolgáló innovatív megoldások találásához, és azok tettekre váltásához van szükség.
	A „vízi TIT”:
	– a felsőoktatási intézmények, kutatószervezetek, innovatív vállalatok, valamint állami és harmadik ágazathoz tartozó szervezetek közötti együttműködés révén előmozdítja az integrált és multidiszciplináris megközelítést annak biztosítása érdekében, hogy az Unió 2050-re klímasemlegessé, fenntarthatóvá és versenyképessé váljon;
	– összekapcsolja a különböző ágazatokban és diszciplínákban működő szereplőket és hálózatokat helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten, és különösen meghatározza a releváns kutatási és innovációs intelligens szakosodási stratégiákat és a kék gazdaság ágazatait magukba foglaló további nemzeti stratégiákat;
	– kiképzi és kineveli a kék gazdaság ágazatai kutatóinak és innovátorainak új nemzedékét, ellátva őket a fenntartható és versenyképes fejlődéshez szükséges vállalkozói és technológiai készségekkel. Ez magába foglalja majd a közösen elismert és tandíjmentes oktatási modulokat valamint a humánerőforrás-fejlesztésre vonatkozó hosszú távú tervet;
	– elősegíti olyan megfelelő keretfeltételek kialakítását, amelyekkel az ötletek új technológiai fejlesztésekbe és szociális innovációkba, valamint ezek piaci bevezetésébe ültethetők át, amelyek célja, hogy javítsák az életminőséget és az uniós polgárok javát szolgálják;
	– szinergiákat alakít ki más meglévő uniós partnerségekkel, Európai horizont-küldetésekkel, közös programozási kezdeményezésekkel, az EIC-vel és az EBB-vel az innovációk fejlesztése, más ágazatok fenntartható jólétének lehetővé tétele és az innovatív megoldások piaci bevezetésének és társadalmi elfogadásának előmozdítása érdekében.
	– megerősíti az Unió mint globális szereplő pozícióját az óceántudomány és a tengeri védelem, a szárazföldi vizek kezelése, valamint az ökoszisztémák védelme és helyreállítása terén.
	__________________
	1a https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/research_and_innovation/strategy_on_research_and_innovation/documents/ec_rtd_orientations-he-strategic-plan_122019.pdf
	1b The blue economy report 2019 [Jelentés a kék gazdaságról], 28. o.
	1c Az Európai horizont stratégiai tervére vonatkozó iránymutatásban foglalt 4.4. beavatkozási területnek megfelelően.
	1d https://www.oceandecade.org/
	1e https://www.ipcc.ch/srocc/
	1f The blue economy report 2019 [Jelentés a kék gazdaságról], 7. o.
	1g https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/document-library-docs/impact-assessment-swd-330-final.pdf
	1h https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/european-green-deal-communication_en.pdf
	1i https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/european-green-deal-communication_en.pdf
	1j The blue economy report 2019 [Jelentés a kék gazdaságról], https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/676bbd4a-7dd9-11e9-9f05-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-98228766.

 

 

INDOKOLÁS

Bevezetés

2008-as létrehozása óta az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és annak tudományos és innovációs társulásai (TIT) fontos szerepet töltenek be az innovációs ökoszisztémák gyarapításában, több ezer kutató képzésében, új vállalkozások létrehozásában, valamint az egyetemek, kutatóintézetek és a magánszektor közötti együttműködés és technológiatranszfer fokozásában.

Az EIT kulcsfontosságú az Unióban az innovációt akadályozó tényezők kezelésében, a benne rejlő potenciált azonban még nem valósította meg teljesen. E felülvizsgálatnak az elért eredményekre kell építenie, bizonyos aspektusok kijavítása és az új környezethez való igazítása mellett. A digitalizáció és a más régiók által teremtett versenyhelyzet miatt az Uniónak új ütemtervre van szüksége, ha valamennyi célkitűzését – beleértve az európai zöld megállapodást is – el akarja érni, miközben technológiai önrendelkezésre törekszik.

Gondos figyelmet kell fordítani a jövőbeli TIT-ek tematikus összpontosítására. Az EIT prioritásainak tükröznie kell az aktuális kihívásokat. Úgy véljük, hogy a Bizottság által javasolt, a kulturális és a kreatív ágazatokkal foglalkozó új TIT rendkívül ígéretes, mi azonban emellett egy másik, a vízzel foglalkozó TIT 2025-ben történő beindítására kívánunk javaslatot tenni.

Alapelvek

Ez a jelentéstervezet három fő alapelvre épül, amelyeket különböző intézkedések támogatnak. E három alapelv az egyensúly, a fenntarthatóság és az egyszerűsítés.

Az egyensúly egy kulcsfontosságú és átfogó dimenzió. A TIT-ek és a támogatások jelenlegi földrajzi eloszlása túlzottan koncentrált, és az egyes országok, sőt, még az egy országon belüli egyes régiók között is jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn. Bár a források elosztása során továbbra is a kiválóságot kell elsődleges szempontnak tekinteni, kiválósági központok mindenfelé találhatók Európa-szerte, nem csak a tagállamok felének leggazdagabb régióiban. Az EIT-nek a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásépítés eszközének kell lennie, és elő kell mozdítania a képzett munkaerő Unión belüli egyenletesebb áramlását. A nemek közötti egyensúlyt szintén szabályba kell foglalni. Az EIT és a TIT-ek projektjeiben és szerkezetében a nőkre kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel kiaknázatlan tehetséget képviselnek, ami gazdaságunk átalakításának kulcsa. Ez az Unió társadalma számára tehetségek elvesztését, a munkahelyi sokszínűség hiányát, a nők vezető pozíciókban való alulreprezentáltságát, és a tudományos kiválóságok felderítésére, valamint az innovatív vállalkozások és vállalatok létrehozására jelentett potenciális veszélyt eredményezi. Végül pedig jobb egyensúlyt kell kialakítanunk a tudásháromszög három pillére: az oktatás, az innováció és a kutatás között. A TIT-ek az értéklánc teljes vertikumában működnek, egy konkrét céllal: a vállalkozói tevékenység előmozdítása különböző szakterületeken. Azonban az oktatás, az innováció és a kutatás valódi integrációja nélkül ez a feladat örökké befejezetlen marad. Különösen az oktatást kell jobban megbecsülni, ha az EIT be akarja tölteni a neki szánt szerepet, hogy intézményi átalakításokat vezessen be a felsőoktatási intézményekbe és innovatív vállalkozásokat, új vállalatokat és szolgáltatásokat hozzon létre.

A fenntarthatóság többdimenziós téma, amelynek pénzügyi, társadalmi, területi és környezetvédelmi vonatkozásai is vannak. A TIT-eknek ki kell használniuk a külső beruházásokat és 15 évnyi uniós intézményi finanszírozást követően gazdaságilag fenntarthatóvá kell válniuk. Ez a meglévő TIT-ek számára még mindig kihívást jelent, így előnyös lenne a menetrend némileg rugalmas alkalmazása. A földrajzi különbségek és egyenlőtlenségek kezelése – nemcsak a tagállamok, hanem azok területei között is – és a regionális és helyi szintű fellépések előmozdítják az Unió területi fenntarthatóságát. A TIT-ek tevékenysége tükrözi az Unió aktuális prioritásait – nevezetesen a környezetvédelemmel kapcsolatos aggályainkat –, ami indokolja létezésüket. Ezért javasoljuk a vízzel foglalkozó új TIT létrehozását.

Az egyszerűsítés alapelve abban áll, hogy a leginkább felhasználóbarát megoldásokat fogadjuk el minden dimenzióban: az irányítás, a pénzügyek, valamint az EIT és TIT-jei szerkezete kapcsán egyaránt. Elsődleges szempontunknak a támogatások kedvezményezettjei érdekeinek és adminisztratív terheik csökkentésének kell lennie. Célunk az összetettség csökkentése, az eredmények és az innovatív kimenetek előtérbe helyezése, valamint az EIT és a TIT-ek szabályzatainak összehangolása az Európai horizont szabályzataival.

Főbb intézkedések

1) A felsőoktatás megerősítése

A vállalkozói kultúra teljes társadalomba való beágyazása érdekében az EIT-nek szüksége van a tudásháromszög jobb egyensúlyára, különösen a felsőoktatási intézmények tehetség- és új kompetencia-teremtési kapacitásainak növelésére. Ez kiegyensúlyozott, fenntartható és egyszerű módon a következőképp valósítható meg:

i. a TIT-ek rendszeres felsőoktatási tevékenységeinek kibővítése. Ez maga után vonja a humánerőforrások átképzését és továbbképzését az egész életen át tartó tanulás távlatában, a szakképzést, a mentorálási tevékenységeket és a tandíjmentes MOOC-kat a TIT-ek oktatási eredményeinek lehető legszélesebb körű terjesztéséért. A magánszektorral való együttműködés kulcsfontosságú lesz üzleti és innovációs ökoszisztémánk megfelelő megerősítéséhez;

ii. a felsőoktatási intézmények innovációs kapacitásának előmozdítását célzó támogatási intézkedés formájában javasolt új kezdeményezést a TIT-ek üzleti terveinek és költségvetésének szerves részévé kell tenni. Ezt a felsőoktatási kezdeményezést közvetlenül az ágazati TIT-ek hajtják végre nyitott és átlátható pályázati felhívásokon keresztül, nem képez különálló EIT-szintű támogatási intézkedést.

2) A nyitottság, átláthatóság és láthatóság fokozása

Az EIT és TIT-jei szisztematikusan tesz közzé új partnerek, új projektek kiválasztására és új helymegosztási központok létrehozására irányuló nyitott és átlátható pályázati felhívásokat. Szükség van e pályázati felhívások és a kiválasztási feltételek széles körben való terjesztésére. Javasoljuk emellett, hogy az egyes tagállamok Európai horizonttal kapcsolatos nemzeti kapcsolattartó pontjain belül hozzák létre az EIT-vel dolgozó összekötő tisztviselők hálózatát.

Végül az uniós innováció-finanszírozás olvashatóságának növelése érdekében az Európai horizont „Innovatív Európa” pillére valamennyi végrehajtó szervének egyre szorosabban együtt kell működnie. Az EIT félidős értékelése során értékelni kell az egyedi, uniós szintű egyablakos innovációs ügyintézési pont létrehozásának megvalósíthatóságát.

3) A földrajzi eloszlás kiterjesztése

A regionális innovációs program (RIS) az EIT és a TIT-ek tevékenységei földrajzi alapja bővítésének előnyben részesített eszköze. A benne rejlő potenciál azonban jórészt kihasználatlan maradt, főként az uniós strukturális és beruházási alapok és a kutatási és innovációs keretprogram között szinergiák hiánya és azok eltérő szabályai miatt. A következő pénzügyi időszak során a regionális innovációs program és az országok összekötő tisztviselőinek új hálózata előmozdíthatja a képzett munkaerő kiegyensúlyozottabb áramlását és földrajzi eloszlását az Unión belül, főként a következők révén:

– a regionális innovációs program használatának kötelezővé tétele;

– a strukturális és beruházási alapokkal kialakított szinergiák felhasználása olyan, az EIT-n belüli finanszírozási rendszerek kialakításához, amelyek hasonlítanak a kutatási és innovációs keretprogram bővítési cselekvéseihez (partnerségalakítás, ikerintézményi program és EKT-professzúrák);

– a magasan képzett személyek hazájukba való visszatérésének ösztönzése, különösen azon országok esetében, ahol az elvándorlók száma nagyobb a visszavándorlókénál („agyelszívás”); kulcsfontosságúak az EKT-val, a Marie-Skłodowska- Curie-cselekvésekkel, valamint a visszavándorlást támogató nemzeti programokkal kialakítandó szinergiák;

– a strukturális és beruházási alapok mozgósítása új helymegosztási központok és/vagy kutatási infrastruktúrák létrehozása érdekében;

– annak biztosítása, hogy a TIT-ek tevékenységeit belefoglalják az intelligens szakosodási stratégiákba. Továbbá, az ex aequo javaslatok esetében az EIT és a TIT-ek azon javaslatokat részesítik előnyben, amelyek a következő specifikációk közül többnek felelnek meg:

– képes a strukturális és beruházási alapok hozzájárulásainak kiaknázására.

– nagyobb számú olyan régióra terjed ki, amelyek a kutatás és az innováció terén alulteljesítenek

– alulreprezentált az EIT-közösségben.

– nagyobb számú kkv-ra terjed ki.

– projektcsoportjaiban jobb a nemek közötti egyensúly.

Mindeközben szem előtt tartva, hogy továbbra is a kiválóság a legfontosabb feltétel.

4) A finanszírozási modell felülvizsgálata és egyszerűsítése

Az adminisztratív terhek csökkentése, a szabályzatnak az Európai horizontéval való összehangolása, és a TIT-ek gyorsabb gazdaságilag fenntarthatóvá válásának ösztönzése érdekében a következőket javasoljuk:

i. egy TIT élettartama során négy helyett három társfinanszírozási arány alkalmazandó, hogy közelítsük őket az Európai horizont gyakorlataihoz;

ii. az Európai Számvevőszék 2016-os ajánlásának megfelelően az EIT kizárólag többéves (két- vagy még inkább hároméves) támogatásokat ítél oda a TIT-eknek, a TIT-ek üzleti terveinek időtartamát pedig a támogatások időtartamához kell igazítani;

iii. az Európai horizont támogatási mintamegállapodásától való eltéréseket a megfelelően indokolt esetekre kell korlátozni, és azoknak felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá kell tartozniuk;

iv. az Európai horizonttal összhangban az igazgatási költségek sem az EIT, sem a TIT-ek esetében nem haladhatják meg az 5%-ot;

v. a TIT-ek partnerségi keretmegállapodásának újabb 3 évre való meghosszabbítása – amelyről független értékelést követően az igazgatótanács határoz – is megfontolható, biztosítandó az olyan alapvető tevékenységek finanszírozását, amelyek gazdaságilag nem életképesek.

Elengedhetetlen továbbá, hogy a TIT-ek különböző magán- és közfinanszírozási forrásokat is kihasználjanak. Ezeknek azonban külső finanszírozóktól (régióktól, vállalatoktól, alapítványoktól) kell származnia. A pénzügyi stabilitásra irányuló bármely erőfeszítés nem eredményezheti a tandíjak vagy a partnerek által a TIT-nek fizetendő tagsági díjak növekedését. Hasonlóképpen, a pénzügyi stabilitásra irányuló bármely erőfeszítés nem eredményezheti a pályázatfinanszírozás csökkentését és a más finanszírozási eszközök (kölcsönök vagy kevert finanszírozás) felé való eltolódást, kivéve a piacközelibb tevékenységek esetében. Ezek az aspektusok különösen fontosak a kisebb szervezetek, például a kkv-k szempontjából.

5) Két új TIT létrehozása jól meghatározott prioritási területekkel

A javasolt, kulturális és a kreatív ágazatokkal foglalkozó új TIT rendkívül ígéretes, és célkitűzésének figyelembe kell vennie az európai kulturális örökség és művészetek megőrzését és hasznosítását. Ez a jelentéstervezet teljes mértékben támogatja az ezen új TIT létrehozásának javasolt menetrendjét, amely szerint annak pályázati felhívását a következő pénzügyi időszak első évében kell közzétenni.

Az érdekeltek alapos felkészülésének és az Európai horizont stratégiai tervezési folyamatával való koordináció lehetővé tétele érdekében fontos megnevezni a másodikként javasolt TIT témáját. Meggyőződésünk, hogy az EIT stratégiai innovációs tervében meghatározottak közül a vízzel foglalkozó prioritási terület jelenti a legnagyobb előnyt uniós szinten. Teljes mértékben illeszkedik az európai zöld megállapodás új uniós prioritásaihoz, valamint az olyan nemzetközi kezdeményezésekhez, mint az ENSZ által a 2021 és 2030 közötti időszakra meghirdetett fenntartható fejlődéssel összefüggő óceánkutatási évtized. Ezért hozzáadtunk egy új mellékletet, amely a vízi, tengeri és tengerhasznosítási ágazatokkal és ökoszisztémákkal foglalkozó TIT-re („vízi TIT”) vonatkozó javaslatot tartalmazza.

6) A nemi dimenzió beágyazása minden aspektusba

A doktori iskolát elvégző nők jelentősen alulreprezentáltak az IKT (21%), valamint a mérnöki, feldolgozóipari és építőipari tanulmányok (29%) területén. A TIT-ek oktatási és képzési tevékenységeinek több figyelmet kell szánniuk e tendenciák megfordítására. Két azonos pontszámmal értékelt projekt esetén a nemek jobb egyensúlyát biztosító pályázatot kell választani. Az EIT az ezt célzó tevékenységek vonatkozásában konkrét felügyeleti szereppel rendelkezik.

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL VAGY AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az EIT stratégiai innovációs tervéért felelős előadóként való kinevezésem óta lehetőségem volt arra, hogy olyan állami és magánérdekeltek egész sorával ütköztessem álláspontjaimat, akik a Bizottság javaslatát és arra vonatkozó elképzeléseiket kívánták megvitatni, hogyan lehetne a különféle igényeknek megfelelően javítani a javaslaton.

 

Az alábbi táblázat összefoglalja mindazokat az elmúlt hónapok során tartott találkozókat és telefonos megbeszéléseket, amelyeket a különböző formában az EIT és a TIT-ek tevékenységi területein működő magánvállalkozásokkal folytattam.

 

Szervezet	Dátum és időpont	Megvitatott témák
Az EIT igazgatótanácsa	2019.10.21. – 18.30	Az EIT működése, az igazgatótanács és a TIT-ek közötti kapcsolatok, a Számvevőszék megjegyzéseinek fontossága, az EIT eddigi eredményei.
A nyersanyagokkal és az egészséges élettel foglalkozó TIT-ek	2019.10.24. – 08.30 – 09.30	A TIT-ek tevékenységei, működése és eddigi eredményei, a bizottsági javaslat javításai, költségvetés, finanszírozási görbe, nyitottság és földrajzi egyensúly, gazdasági fenntarthatóság, oktatás, új TIT-ek.
Hewlett Packard (HP)	2019.11.06. – 11.30 – 12.00	A HP részvétele a digitális technológiával és iparral foglalkozó TIT tevékenységeiben
A fenntartható energiával foglalkozó TIT	2019.10.23.	A TIT-ek tevékenységei, működése és eddigi eredményei, a bizottsági javaslat javításai, költségvetés, finanszírozási görbe, nyitottság és földrajzi egyensúly, gazdasági fenntarthatóság, oktatás, új TIT-ek.
Az élelmiszerekkel foglalkozó TIT	2020.01.21.	A TIT-ek tevékenységei, működése és eddigi eredményei, a bizottsági javaslat javításai, költségvetés, finanszírozási görbe, nyitottság és földrajzi egyensúly, gazdasági fenntarthatóság, oktatási és képzési tevékenységek, új TIT-ek.
Frontiers nyílt hozzáférésű platform	2020.02.06.	Nyílt tudomány, nyílt hozzáférés, valamint a szerkesztői platform és az EIT és a TIT-ek eredményeinek terjesztése közötti kölcsönhatás.

 

A kétoldalú találkozókon túl az előadó részt vett egyes nyilvános tevékenységeken és azok szervezésében, amely során lehetősége volt további véleményeket megismerni és kérdéseket feltenni a releváns szereplőknek. Ezek a tevékenységek a következők voltak:

– az ITRE bizottság által szervezett hivatalos út Budapestre és Bécsbe az EIT központjába és néhány helymegosztási központba 2019. október 28. és 30. között – kérésre hozzáférhető az útról szóló jelentés, amely további részleteket és a viták összefoglalóját tartalmazza;

– a „Knowledge 4 Innovation” hálózattal közösen szervezett nyilvános reggeli az Európai Parlamentben 2019. november 13-án, amelynek témája az Európai Innovációs Tanács volt, és amelyen néhány TIT képviselői és számos más érdekelt is részt vett. A résztvevők egyebek közt megvitatták az EIC és az EIT közötti kapcsolatokat is;

– a „Knowledge 4 Innovation” hálózattal közösen szervezett nyilvános konferencia az Európai Parlamentben 2020. február 4-én, amelyen az EIT igazgatója, néhány TIT képviselői, az EP árnyékelőadói és egyéb érdekeltek is részt vettek.

 

Az előadó emellett a következő szervezetektől kapott észrevételeket e-mail-ek és állásfoglalások formájában: Az éghajlatváltozással foglalkozó TIT; The Guild (kutatás-intenzív európai egyetemek céhe); Norvégia EU melletti képviselete; YERUN (Fiatal Európai Kutatóegyetemek Hálózata); ECIU (Európai Innovatív Egyetemek Konzorciuma); Universitat Oberta de Catalunya; Coimbra Csoport; Business Bridge Europe; ELIA (Művészeti Intézetek Európai Ligája).

 

 

VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (9.6.2020)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Parlament és a Tanács határozatára irányuló javaslatról – Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs terve: Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése

(COM(2019)0330 – C9-0043/2019 – 2019/0152(COD))

A vélemény előadója: Judith Bunting

 

 

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó kéri, hogy az EIT-t szabályozó jogszabályok magas szintű innovációt irányozzanak elő az EIT új, 2021–2027-es stratégiai innovációs tervében.

 

Amellett, hogy a vállalkozási és üzleti ismeretek oktatása kritikus fontosságú, az EIT egyben technológiai intézet is. A tudományos és műszaki jellegű találmányok a legjobb, tartós innovációnak is alapját képezik. A műszaki oktatásra ezért az intézettel kapcsolatban álló valamennyi TIT-nek és felsőoktatási intézménynek kiemelt figyelmet kell fordítania.

(1) A stratégiai innovációs terv meghatározza az EIT stratégiáját, célkitűzéseit és prioritásait a 2021–2027 közötti időszakra, és megállapítja annak legfontosabb intézkedéseit, elérendő eredményeit és az időszakban szükséges erőforrásokat.

(2) Biztosítja az EIT és az Európai horizont közötti összhangot.

(3) Garantálja a más vonatkozó uniós programokkal, prioritásokkal és kötelezettségvállalásokkal való együttműködést és kiegészítő intézkedéseket.

(4) Bevezeti továbbá a regionális innovációs programot, amely hozzájárul a nagyobb földrajzi egyensúlyhoz.

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát és az EIT szerepét az EU versenyképességének az innovációs ökoszisztéma támogatása révén történő előmozdításában, mivel az intézet sikeresen hozzájárult a „tudásháromszög” növekedéséhez.

 

Az EIT a célorientált innováció egyik fő hajtóereje, amely képes megfelelni a társadalom előtt álló kihívásoknak többek között az alábbi területeken: fenntartható innováció; innovációs és üzleti készségek az egész életen át tartó tanulás érdekében; műszaki és vállalkozási ismeretek magas szintű felsőfokú oktatása; új piacorientált megoldások a globális kihívások kezelésére; szinergiák és hozzáadott érték az Európai horizont program egészében.

 

Az előadó említést tesz néhány jelentős sikerről, mégpedig a következőkről:

- InnoEnergy TIT – Energiatárolás – „Hajlított grafén” ultrakondenzátorok a gépjármű- és űripar számára, amelyek kevesebb mint 2 másodperc alatt töltenek újra, és élettartamuk meghaladja az egymillió felhasználást,

 

- Éghajlat TIT – Energiafelhasználás – Automatikus klímaszabályozó eszköz, jelenleg a Google Nest fő versenytársa Európában,

 

- Egészségügyi TIT – a hosszú távú egészségügyi problémák, például az Alzheimer-kór és a pitvarremegés előrejelzését lehetővé tévő mobil eszközök.

Az előadó elismeri a meglévő TIT-ek sikereit, és szorgalmazza, hogy az EIT továbbra is ösztönözze azok növekedését és hatását, és segítse a pénzügyileg fenntartható működésre való átállásukat a partnerségi keretmegállapodások megszűnésekor.

 

Az előadó üdvözli egy új TIT 2021-ben történő javasolt elindítását a kulturális és kreatív ágazatok területén, amelynek célja a kultúrán alapuló kreativitásban, különösen a digitális és technológiai fejlődésben rejlő potenciál felszabadítása, valamint Európa versenyképességének és intelligens növekedésének erősítése.

 

MÓDOSÍTÁSOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

 

Határozatra irányuló javaslat

1 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. cikk
	Általános célkitűzések
	Az EIT általános célkitűzései a következők:
	a)  a globális kihívások kezelését segítő, fenntartható, a kihívásokra épülő innovációs ökoszisztémák Unió-szerte történő megerősítése;
	b)  a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésének előmozdítása az egész életen át tartó tanulás összefüggésében, beleértve az uniós felsőoktatási intézmények kapacitásainak Unió-szerte történő növelését, valamint vállalkozói átalakulásuk támogatása; és
	c)  a globális és társadalmi kihívások kezelését célzó új megoldások piaci bevezetése.
	Az EIT szinergiákat alakít ki más uniós programokkal, és hozzáadott értéket teremt az Európai horizont keretében. A végrehajtás a TIT-ek támogatása és az EIT által koordinált tevékenységek révén valósul meg.

Módosítás  2

 

Határozatra irányuló javaslat

1 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1b. cikk
	Konkrét célkitűzések
	Az EIT konkrét célkitűzései a következők:
	a)  a TIT-ek hatásának és a tudásháromszög integrációjának növelése;
	b)  a felsőoktatási ágazat innovációs kapacitásának növelése a felsőoktatási intézmények előmozdításával;
	c)  az EIT regionális hatókörének növelése az Unión belüli innovációs kapacitások közötti különbségek kezelése érdekében.

Módosítás  3

 

Határozatra irányuló javaslat

1 c cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1c. cikk
	Új TIT indítása a kulturális és kreatív ágazatok területén
	(1)  A 2021–2027 közötti időszakban új TIT jön létre a kulturális és kreatív ágazatok területén, amelynek célja a kultúrán alapuló kreativitásban rejlő potenciál felszabadítása, Európa versenyképességének és intelligens növekedésének erősítése, valamint a társadalmi kihívások kezelése.
	(2)  A kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó TIT:
	a)  ösztönzi a műszaki innovációt azáltal, hogy összekapcsolja a vállalkozásokat és a kutatási szférát különféle ágazatokban és tudományágakban helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten;
	b)  képzést biztosít a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozó innovátorok következő generációja számára, felvértezve őket a gyorsan változó környezetben való boldoguláshoz szükséges vállalkozói, műszaki és digitális készségekkel;
	c)  elősegíti olyan megfelelő keretfeltételek kialakítását, amelyekkel az ötletek új technológiai fejlesztésekbe és társadalmi innovációkba ültethetők át, amelyek javítják az életminőséget és az uniós polgárok javát szolgálják;
	d)  megteremti a művészi, kulturális és kreatív kompetenciák és tanulmányok tanúsításához szükséges keretrendszer kifejlesztésének és ezzel együtt a képesítések és egyéb készségek tagállamok közötti elismerésének biztosításához szükséges környezetet, elősegítve ezzel a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló európai polgárok mobilitását, láthatóságát és a lehetőségekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférését;
	e)  előmozdítja új vállalkozások létrehozását és fejlesztését a kulturális és kreatív ágazatokban a beruházások, a szükséges erőforrások és az üzleti szféra hosszú távú kötelezettségvállalásainak mozgósítása révén, egyéb eszközök kiegészítéséül;
	f)  szinergiákat alakít ki a meglévő TIT-ekkel, valamint más európai partnerségekkel, programokkal és kezdeményezésekkel a kulturális és kreatív ágazatokon túl a gazdaság más ágazataiban megvalósuló innováció ösztönzésére; és
	g)  erősíti az Unió globális szereplőként betöltött pozícióját a kulturális és kreatív ágazatokban a kreativitásnak és a kulturális sokszínűségnek az uniós polgárok körében való kiaknázása, valamint az európai kultúra és innováció globális szintű láthatóvá tétele és támogatása révén.

Módosítás  4

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.1 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT-t 2008-ban hozták létre annak érdekében, hogy a tagállamok és az Európai Unió innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Az EIT úttörő szerepet játszott az oktatás, az üzleti élet és a kutatás (tudásháromszög) integrációja terén, és nagy hangsúlyt fektet a vállalkozói tehetségre és az innovációs készségekre. Az EIT 2018. évi időközi értékelése megerősítette, hogy az intézet működése továbbra is indokolt, és a tudásháromszög innováció által vezérelt integrációján alapuló modell továbbra is érvényes.	Az EIT-t 2008-ban hozták létre annak érdekében, hogy a tagállamok és az Európai Unió innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Az EIT úttörő szerepet játszott az oktatás, az üzleti élet és a kutatás (tudásháromszög) integrációja terén, és nagy hangsúlyt fektet a vállalkozói tehetségre és az innovációs készségekre. Az EIT 2018. évi időközi értékelése megerősítette, hogy az intézet működése továbbra is indokolt, és a tudásháromszög innováció által vezérelt integrációján alapuló modell továbbra is érvényes. Az EIT hozzáadott értéke egyedülálló innovációs modelljében rejlik, amelyet ennek a stratégiai innovációs tervnek meg kell őriznie és ösztönöznie kell.

Módosítás  5

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.1 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT létrehozása után egy évtizeddel az innováció üteme drámaian felgyorsult. Az innováció átformálja a gazdasági ágazatokat, megváltoztatja a meglévő vállalkozások működését és eddig példa nélküli lehetőségeket teremt. A globális gazdasági rendszer átalakulásával és a nemzetközi verseny fokozódásával az Unió egyre nagyobb mértékben rá van utalva a tehetségre és innovációs képességére. A tudományágak körében, illetve az oktatás, az üzleti élet és a kutatás között megvalósuló közös tervezés, együttműködés és közös alkotás ma minden korábbinál fontosabb az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntarthatatlan felhasználásával, a digitális átalakulással, a demográfiai változásokkal, valamint az egészségügy és az élelmezés jövőjével kapcsolatos globális kihívások kezelésének elősegítéséhez.	Az EIT létrehozása után egy évtizeddel az innováció üteme drámaian felgyorsult. Az innováció átformálja a gazdasági ágazatokat, megváltoztatja a meglévő vállalkozások működését és eddig példa nélküli lehetőségeket teremt. A globális gazdasági rendszer átalakulásával és a nemzetközi verseny fokozódásával az Unió egyre nagyobb mértékben rá van utalva a tehetségre és innovációs képességére. A tudományágak körében, illetve az oktatás, a kutatás, az üzleti élet, a közszféra és a harmadik szektor szervezetei, valamint a civil társadalom között megvalósuló közös tervezés, együttműködés és közös alkotás ma minden korábbinál fontosabb az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntarthatatlan felhasználásával, a digitális átalakulással, a kulturális és demográfiai változásokkal, valamint az egészségügy és az élelmezés jövőjével kapcsolatos globális kihívások kezelésének elősegítéséhez.

Módosítás  6

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.1 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2021–2027 közötti időszakra szóló, a kutatást és az innovációt támogató új keretprogramra irányuló [Európai horizontról szóló javaslattal] az Európai Bizottság határozottan elkötelezte magát amellett, hogy a jövőbeni kihívások megválaszolása céljából fokozza Európa innovációs potenciálját. A vállalkozások, az oktatás, a kutatás, a hatóságok és a civil társadalom összevonása révén az EIT különleges szerepet játszik az innováció előmozdításában, amit az is erősít, hogy az [Európai horizontról szóló javaslat] [Innovatív Európa pillére] alatt kapott helyet. Az [Európai horizontról szóló javaslat] tükrözi az Unió innovációval kapcsolatos egyre ambiciózusabb törekvéseit és azt, hogy azokat meg is kell valósítani.	Az Európai horizonttal az Európai Bizottság határozottan elkötelezte magát amellett, hogy a jövőbeni kihívások megválaszolása céljából fokozza Európa innovációs potenciálját. A vállalkozások, az oktatás, a kutatás, a hatóságok és a civil társadalom összevonása révén az EIT különleges szerepet játszik az innováció előmozdításában, amit az is erősít, hogy az Európai horizont [Innovatív Európa pillére] alatt kapott helyet. Az Európai horizont tükrözi az Unió egyre ambiciózusabb tudományos és technikai törekvéseit. Az EIT-nek biztosítania kell a szükséges kiválóságot a vállalkozásoktatás és a műszaki innováció terén.

Módosítás  7

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minden egyes TIT 5–10 helymegosztási központ köré szerveződik, amelyek a tudásháromszög gyakorlati integrációjának földrajzi csomópontjaiként működnek. Ezek nemzeti és regionális innovációs hátterüknek megfelelően szerveződnek és épülnek fel, és a TIT-ek legfontosabb partnereihez tartozó meglévő laboratóriumok, irodák vagy egyetemek páneurópai hálózatára épülnek.	Minden egyes TIT helymegosztási központok22 köré szerveződik, amelyek a tudásháromszög gyakorlati integrációjának földrajzi csomópontjaiként működnek. Ezek nemzeti és regionális innovációs hátterüknek megfelelően szerveződnek és épülnek fel, és a TIT-ek legfontosabb partnereihez tartozó meglévő laboratóriumok, irodák vagy egyetemek páneurópai hálózatára épülnek.
__________________	__________________
22 A helymegosztási központ az a földrajzi terület, amelyen a tudásháromszögben részt vevő legfontosabb TIT-partnerek székhelye található, és ahol a területen folyó TIT-tevékenység kapcsolattartóiként könnyen képesek kapcsolatba lépni egymással.	22 A helymegosztási központ az a földrajzi terület, amelyen a tudásháromszögben részt vevő legfontosabb TIT-partnerek székhelye található, és ahol a területen folyó TIT-tevékenység kapcsolattartóiként könnyen képesek kapcsolatba lépni egymással.

Módosítás  8

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— Oktatási és képzési tevékenységek, amelyek meghatározó vállalkozói komponenssel rendelkeznek a tehetségek következő generációjának képzéséhez, beleértve az EIT-védjeggyel23 rendelkező programok megtervezését és végrehajtását, különösen mesterképzési és doktori szinten.	— Oktatási és képzési tevékenységek, amelyek meghatározó vállalkozói komponenssel rendelkeznek a tehetségek következő generációjának képzéséhez, beleértve az EIT-védjeggyel23 rendelkező programok megtervezését és végrehajtását, különösen mesterképzési és doktori szinten, a STEAM körébe tartozó valamennyi területen;
__________________	__________________
23 Az EIT-védjegy az EIT által a TIT-ek olyan oktatási programjainak odaítélt minőségi pecsét, amelyek megfelelnek többek között a vállalkozói ismeretekre, valamint az innovatív „gyakorlati tanulást” tartalmazó tantervekre vonatkozó egyedi minőségi kritériumoknak.	23 Az EIT-védjegy az EIT által a TIT-ek olyan oktatási programjainak odaítélt minőségi pecsét, amelyek megfelelnek többek között a vállalkozói ismeretekre, valamint az innovatív „gyakorlati tanulást” tartalmazó tantervekre vonatkozó egyedi minőségi kritériumoknak.

Módosítás  9

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— Innovációt támogató tevékenységek olyan innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások kifejlesztésére, amelyek konkrét üzleti lehetőségeket kínálnak;	— Innovációs és vállalkozói tevékenységek olyan innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztésének elősegítésére, amelyek konkrét üzleti lehetőségekre irányulnak, és társadalmi hozzáadott értéket képviselnek;

Módosítás  10

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT által alkalmazott megközelítés hozzájárul mind a fokozatos, mind a robbanásszerű innovációk megvalósulásához a piaci hiányosságok hatékony kezelése és a különböző ágazatok átalakulásának támogatása érdekében. Lehetővé teszi a globális kihívások kezelésére irányuló hosszú távú üzleti stratégiák kidolgozását és elősegíti azon keretfeltételek megteremtését, amelyek elengedhetetlenek egy jól működő innovációs ökoszisztéma növekedéséhez és az innováció kibontakozásához.	Az EIT által alkalmazott megközelítés hozzájárul mind a fokozatos, mind a robbanásszerű innovációkhoz a piaci hiányosságok hatékony kezelése és a különböző ágazatok átalakulásának támogatása érdekében. Lehetővé teszi a globális kihívások kezelésére irányuló hosszú távú üzleti stratégiák kidolgozását és elősegíti azon keretfeltételek megteremtését, amelyek elengedhetetlenek egy jól működő innovációs ökoszisztéma növekedéséhez és az innováció kibontakozásához.

Módosítás  11

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.3 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Először is a mai gazdaságokat egyre inkább az hajtja, hogy az emberek és szervezetek mennyire képesek ötleteiket termékekbe és szolgáltatásokba átültetni. Manapság a legfontosabbak az innovációs készségek és a vállalkozói kultúra, ami különösen igaz a tudomány és a technológia területén, de más területeken is egyre inkább. Nagy szükség van a felsőoktatási intézmények innovációs kapacitásának további növelésére Európában. Az EIT egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy ezt meg tudja valósítani az Európai horizont program keretében.	Először is a mai társadalmakat és gazdaságokat egyre inkább az hajtja, hogy az emberek és szervezetek mennyire képesek ötleteiket termékekbe, szolgáltatásokba és folyamatokba átültetni. Manapság a legfontosabbak az innovációs készségek és a vállalkozói kultúra, ami különösen igaz a technológia és a tudomány területén, de más területeken, például a művészetekben és a bölcsészettudományokban is egyre inkább. Nagy szükség van a felsőoktatási intézmények innovációs kapacitásának további növelésére Európában. Az EIT egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy ezt meg tudja valósítani az Európai horizont program keretében.

Módosítás  12

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1.3 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Másodszor, a fizikai közelség az innováció megvalósulásának egyik kulcsfontosságú tényezője. Az innovációs hálózatok kifejlesztésére és a tudás létrehozását, megosztását és átadását támogató szolgáltatások biztosítására irányuló kezdeményezések kulcsszerepet játszanak a vállalkozások, a tudományos élet, a kutatási szervezetek, a kormányok és a magánszemélyek közötti kapcsolatok előmozdításában. Mindazonáltal a kutatási és innovációs teljesítmények az EU-ban – amint az az éves európai innovációs eredménytáblából is kiderül – jelentős eltéréseket mutatnak. Rendkívül fontos, hogy az innováció befogadó jellegű legyen és a helyi térségekben gyökerezzen. A „helyi alapú” megközelítésnek köszönhetően az EIT tevékenységei kifejezetten alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a helyi innovációs ökoszisztémák megerősítéséhez.	Másodszor, a fizikai közelség az innováció és a fenntarthatóság megvalósulásának egyik kulcsfontosságú tényezője. Az innovációs hálózatok kifejlesztésére és a tudás létrehozását, megosztását és átadását támogató szolgáltatások biztosítására irányuló kezdeményezések kulcsszerepet játszanak a vállalkozások, a tudományos élet, a kutatási szervezetek, a kormányok és a magánszemélyek közötti kapcsolatok előmozdításában minden területen. Mindazonáltal a kutatási és innovációs teljesítmények az EU-ban – amint az az éves európai innovációs eredménytáblából is kiderül – jelentős eltéréseket mutatnak. Rendkívül fontos, hogy az innováció befogadó jellegű legyen és a helyi és regionális térségekben gyökerezzen. A „helyi alapú” megközelítésnek köszönhetően az EIT tevékenységei kifejezetten alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a helyi és regionális innovációs ökoszisztémák megerősítéséhez, és a fenntartható gazdaság új modelljeit kínálják.

 

Módosítás  13

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT az Európai horizont program szerves részeként hozzá fog járulni átfogó célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához. A TIT-ek az intézményesített európai partnerségek részei lesznek, ami azt jelenti, hogy egy sor elvet és életciklus-kritériumot fognak követni egy egységesebb, nyitottabb és hatásokon alapuló megközelítés biztosítása érdekében. Az EIT általános célkitűzései tehát az intézet Európai horizont programban játszott átfogó szerepét és az [Innovatív Európa pillérben] betöltött helyét tükrözik.	A kiválóság az EIT fő hajtóerejét jelenti. Az EIT arra törekszik, hogy fokozza a meglévő TIT-ek törekvéseit, és ösztönözze a minél színvonalasabb kutatást és innovációt az innovációs közösségekben. Az EIT 2021–2027 közötti stratégiai menetrendjének fontos része a földrajzi hatókör szélesítése, a tagállamok és a társult országok innováció terén való felzárkóztatásához történő hozzájárulás, valamint a színvonalas felsőoktatási lehetőségek kiterjesztése különösen a regionális innovációs programban (RIS) megnevezett, mérsékelt és lemaradó innovátor országokra és régiókra. Az EIT az Európai horizont program szerves részeként hozzá fog járulni az Unió innovációs kapacitásának erősítéséhez, valamint átfogó célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához. A TIT-ek az intézményesített európai partnerségek részeivé válnak, ami azt jelenti, hogy az Európai horizont programban foglaltak szerint egy sor elvet és életciklus-kritériumot fognak követni egy egységesebb, átláthatóbb, nyitottabb és hatásokon alapuló megközelítés biztosítása érdekében. Az EIT általános célkitűzései az intézet Európai horizont programban játszott átfogó szerepét és az [Innovatív Európa pillérben] betöltött helyét tükrözik.

Módosítás  14

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT átfogó beavatkozási területeit az [Európai horizontról szóló javaslat] határozza meg. Az EIT továbbra is támogatja a tudományos és innovációs társulásokat (TIT-ek), hogy megerősítse azokat az innovációs ökoszisztémákat, amelyek segítenek megbirkózni a globális kihívásokkal. Ennek módja egyrészt az oktatás, a kutatás és a vállalkozások integrációjának ösztönzése, ami ezáltal innovációt elősegítő környezetet teremt, másrészt a vállalkozók új generációjának előmozdítása és támogatása, valamint az Európai Innovációs Tanáccsal szoros szinergiában és egymást kiegészítő módon innovatív vállalkozások létrehozásának ösztönzése. Ennek során konkrétan:	Az EIT átfogó beavatkozási területeit az Európai horizont program határozza meg. Az EIT továbbra is támogatja tudományos és innovációs társulásait (TIT-ek), hogy emelje azon uniós innovációs közösségek színvonalát, amelyek segítenek megbirkózni a globális kihívásokkal. Ennek módja egyrészt a magas szintű műszaki oktatás, a kutatás és a vállalkozások integrációjának ösztönzése, ami ezáltal innovációt elősegítő környezetet teremt, másrészt a vállalkozók új generációjának előmozdítása és támogatása, valamint az Európai Innovációs Tanáccsal szoros szinergiában és egymást kiegészítő módon innovatív vállalkozások létrehozásának ösztönzése. Ennek során konkrétan:

Módosítás  15

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 1 bekezdés – -1 pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1. a magas szintű és nemek szempontjából kiegyensúlyozott tudományos és műszaki oktatás ösztönzése valamennyi tagállamban;

Módosítás  16Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 1 bekezdés – -1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1a. a nemek közötti egyensúlyra való törekvés a műszaki és vállalkozási ismeretek oktatásában valamennyi tagállamban;

 

Módosítás  17

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Európa-szerte megerősíti a fenntartható innovációs ökoszisztémákat;	1. Unió-szerte megerősíti a fenntartható innovációs ökoszisztémákat;

Módosítás  18

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. a jobb oktatás révén előmozdítja az innovációt és a vállalkozói kedvet; és	2. előmozdítja a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztését az egész életen át tartó tanulás összefüggésében, beleértve az uniós felsőoktatási intézmények kapacitásainak Unió-szerte történő növelését, valamint vállalkozói átalakulásuk támogatását, egyebek mellett a szociális vállalkozás területén is; és

Módosítás  19

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 2.2 pont – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Európai horizont program "Szakértelem megosztása" része és az EIT által támogatott bevonási tevékenységek közötti szinergiák lehetőségeit is ki lehet majd használni. Konkrétan, az Európai horizont program "Szakértelem megosztása" című részének célországai az EIT bevonási tevékenységeinek célcsoportjaként ki tudják majd használni az EIT szakértelmét és a folyamat későbbi szakaszában (azaz a piachoz közel) megvalósuló tevékenységek kidolgozásának támogatását.	Az Európai horizont program „Szakértelem megosztása” című része és az EIT által támogatott bevonási tevékenységek közötti szinergiák lehetőségeit is ki lehet majd használni. Konkrétan, az Európai horizont program „Szakértelem megosztása” című részének célországai az EIT bevonási tevékenységeinek célcsoportjaként ki tudják majd használni az EIT szakértelmét és a folyamat későbbi szakaszában (azaz a piachoz közel) megvalósuló tevékenységek kidolgozásához nyújtott támogatását.

Módosítás  20

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 1 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tudásháromszög EIT és TIT-ek által történő uniós, tagállami, regionális és helyi szintű integrációja továbbra is központi feladatot jelent az innovációs ökoszisztémák megerősítése és fenntarthatóvá tétele, valamint a globális kihívásokra adandó új megoldások kidolgozása szempontjából. Az EIT továbbra is támogatni fogja a TIT-ek hálózatát (lásd a 2. ábrát) és tovább fogja erősíteni az elindításukat, növekedésüket és irányításukat támogató sikeres platformját. A TIT-ek továbbra is helymegosztási központokon keresztül működnek majd. A TIT-ek továbbra is pénzügyi fenntarthatóságra törekszenek annak érdekében, hogy a köz- és magánberuházások bevonása révén hosszú távon (legkésőbb 15 év elteltével) pénzügyileg függetlenné váljanak az EIT-támogatástól.	A tudásháromszög EIT és TIT-ek által történő uniós, tagállami, regionális és helyi szintű integrációja továbbra is központi feladatot jelent az innovációs ökoszisztémák megerősítése és fenntarthatóvá tétele, valamint a globális kihívásokra adandó új megoldások kidolgozása szempontjából. Az EIT továbbra is támogatni fogja a TIT-ek hálózatát (lásd a 2. ábrát) és tovább fogja erősíteni az elindításukat, növekedésüket és irányításukat támogató sikeres platformját. A TIT-ek továbbra is helymegosztási központokon keresztül működnek majd. A TIT-ek továbbra is pénzügyi fenntarthatóságra törekszenek annak érdekében, hogy a köz- és magánberuházások bevonása révén hosszú távon (legkésőbb 15 év elteltével) pénzügyileg függetlenné váljanak az EIT-támogatástól.

Módosítás  21

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT tovább fogja növelni regionális hatását a potenciális partnerek és az érdekelt felek iránti fokozott nyitottság, valamint a TIT-ek jobban kidolgozott regionális stratégiája révén, ideértve a megfelelő intelligens szakosodási stratégiákkal való kapcsolatokat is.	A földrajzi egyensúly javítása érdekében az EIT tovább fogja növelni regionális hatását a potenciális partnerek és az érdekelt felek iránti fokozott nyitottság, valamint a TIT-ek jobban kidolgozott regionális stratégiája révén, ideértve a megfelelő intelligens szakosodási stratégiákkal való kapcsolatokat is.

Módosítás  22

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az EIT regionális innovációs programjának keretében megvalósuló tevékenységek végrehajtására szánt EIT-költségvetés az EIT által a TIT-ek számára nyújtott teljes támogatási összeg legalább 10%-át teszi majd ki, és ezáltal növeli a regionális innovációs programra jogosult országokban a célzott régiókból származó TIT-partnerek számát. A regionális innovációs programból származó támogatásnak valamennyi területen ösztönöznie kell a nemek közötti egyensúlyt.

 

Módosítás  23

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT saját maga által irányított és a TIT-ek által végrehajtott regionális innovációs programja ez idáig önkéntes alapon működött. 2021-től kezdve a regionális innovációs program a TIT-ek többéves stratégiájának szerves részévé válik. Az EIT továbbra is iránymutatást és támogatást nyújt a TIT-ek számára az EIT többéves regionális innovációs programjával kapcsolatos stratégiák előkészítésében és azok végrehajtásában. Az EIT regionális innovációs programjának tevékenységei fokozottabb támogatást nyújtanak majd az innováció terén alulteljesítő országok és térségek innovációs kapacitásai számára. Az EIT regionális innovációs programjának keretében megvalósuló tevékenységek végrehajtására szánt EIT-költségvetés az EIT által a TIT-ek számára nyújtott teljes támogatási összeg legalább 10 %-át teszi majd ki, és ezáltal növeli a célzott régiókból származó TIT-partnerek számát. A regionális innovációs program keretében támogatott tevékenységek célja a következő:	Az EIT gondoskodni fog róla, hogy az EIT regionális innovációs programjának tevékenységeit olyan potenciális új partnerek bevonására és integrálására használják, amelyek hozzáadott értéket jelentenek a TIT-ek számára, és ezáltal növelik az EIT páneurópai lefedettségét; az EIT biztosítani fogja továbbá, hogy a tevékenységek teljes mértékben integrálódjanak a TIT-ek többéves stratégiáiba. Az EIT saját maga által irányított és a TIT-ek által végrehajtott regionális innovációs programja ez idáig önkéntes alapon működött. 2021-től kezdve a regionális innovációs program a TIT-ek többéves stratégiájának szerves részévé válik, és ezáltal szélesíti az EIT páneurópai hatókörét. Az EIT továbbra is iránymutatást és támogatást nyújt a TIT-ek számára az EIT többéves regionális innovációs programjával kapcsolatos stratégiák előkészítésében és végrehajtásában. Az EIT regionális innovációs programjának tevékenységei fokozottabb támogatást nyújtanak majd az EU-13 országok, valamint egyéb, az innováció terén alulteljesítő mérsékelt és lemaradó országok innovációs kapacitásai számára. A regionális innovációs program keretében támogatott tevékenységek célja a következő:

Módosítás  24

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a helyi ökoszisztéma innovációs kapacitásainak javítása kapacitásépítési tevékenységek, valamint a helyi innovációs szereplők (klaszterek, hálózatok, regionális hatóságok, felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, szakképzési intézmények) közötti szorosabb együttműködés révén;	— a helyi ökoszisztéma innovációs kapacitásainak javítása kapacitásépítési tevékenységek, valamint a helyi innovációs szereplők (kkv-k, klaszterek, hálózatok, regionális hatóságok, felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, szakképzési intézmények) közötti szorosabb együttműködés révén;

Módosítás  25

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 2 bekezdés – 1 a franciabekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	— az új partnerek TIT-ekbe történő bevonására vonatkozó célkitűzés támogatása az új helymegosztási központok létesítése által a földrajzi egyensúly javítása céljából;

Módosítás  26

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 2 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a helyi innovációs ökoszisztémák összekapcsolása a páneurópai innovációs ökoszisztémákkal az EIT-hez tartozó TIT-ekkel és helymegosztási központjaikkal folytatott együttműködés révén.	(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás  27

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 2 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezenkívül a TIT-ek helyi innovációs ökoszisztémákba történő fokozottabb integrációja érdekében minden TIT-nek stratégiát kell kidolgoznia és végrehajtania, amelynek célja a regionális és helyi innovációs szereplőkkel fenntartott kapcsolatok erősítése, és az EIT aktívan nyomon fogja követni a stratégia végrehajtását. A „helyi alapú” innovációs megközelítést integrálni kell a TIT-ek többéves stratégiájába és üzleti tervébe és annak a TIT-ek helymegosztási központjaira (és regionális programjára) kell épülnie, ezáltal kihasználva a TIT-közösségéhez való hozzáférést biztosító és a helymegosztási partnerekkel való együttműködési szerepüket. A TIT-eknek bizonyítaniuk kell kapcsolatukat az intelligens szakosodási stratégiákkal, valamint a vonatkozó tematikus platformok tevékenységeivel és régiók közötti kezdeményezésekkel, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságait. Az EIT szintén nyomon követi a helymegosztási központok működését és azt, hogy hogyan integrálódnak a helyi innovációs ökoszisztémába.	Ezenkívül a TIT-ek helyi innovációs ökoszisztémákba történő fokozottabb integrációja érdekében minden TIT-nek stratégiát kell kidolgoznia és végrehajtania, amelynek célja a regionális és helyi innovációs szereplőkkel, különösen az EU-13 országokban lévő szereplőkkel fenntartott kapcsolatok erősítése, és az EIT aktívan nyomon fogja követni a stratégia végrehajtását. A „helyi alapú” innovációs megközelítést integrálni kell a TIT-ek többéves stratégiájába és üzleti tervébe, és annak a TIT-ek helymegosztási központjaira (és regionális innovációs programjára) kell épülnie, ezáltal kihasználva a TIT-közösséghez való hozzáférést biztosító szerepüket és együttműködve a helymegosztási partnerekkel. A TIT-eknek bizonyítaniuk kell kapcsolatukat az intelligens szakosodási stratégiákkal, valamint a vonatkozó tematikus platformok tevékenységeivel és régiók közötti kezdeményezésekkel, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságait. Az EIT szintén nyomon követi a helymegosztási központoknak és a regionális innovációs program kedvezményezettjeinek a működését és azt, hogy azok hogyan integrálódnak a helyi innovációs ökoszisztémába.

Módosítás  28

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.1 pont – 3 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT igazgatótanácsának javaslata és annak elemzése alapján javaslat született a kulturális és kreatív ágazatok területén elsőként elindítandó tudományos és innovációs társulás 2022-ben történő létrehozásáról. A pályázati felhívás közzétételére 2021-ben kerül sor. Ez az a prioritási terület, amely a legnagyobb mértékben kiegészíti az EIT által már elindított nyolc TIT-et és az Európai horizont keretében létrehozandó más európai partnerségekre vonatkozó potenciális prioritási területeket. A kulturális és kreatív ágazatok nagy növekedési potenciállal és számos helyi szintű kezdeményezéssel rendelkeznek és nagy vonzerőt jelentenek a polgárok számára, továbbá szorosan be vannak ágyazva helyi és regionális ökoszisztémáikba. A kulturális és kreatív ágazat azonban továbbra is jelentős mértékben széttöredezett, és  az innovátorok és a vállalkozások létrehozói nem rendelkeznek a szükséges vállalkozói és innovációs készségekkel. Ezeket a szűk keresztmetszeteket egy TIT tudná a leghatékonyabban kezelni a tudásháromszög-integrációs megközelítésnek, a hosszú távú perspektíváknak és a helyi alapú megközelítésnek köszönhetően. A kulturális és kreatív ágazat előtti kihívásokat és a jövőbeli TIT várható hatásait összegző tájékoztatót a stratégiai innovációs terv 1B. melléklete tartalmazza.	Az EIT igazgatótanácsának javaslata és annak elemzése alapján javaslat született a kulturális és kreatív ágazatok területén elsőként elindítandó tudományos és innovációs társulás 2022-ben történő létrehozásáról, amelynek átlátható és nyílt pályázati felhívása 2021-ben kerül közzétételre. Ez az a prioritási terület, amely a legnagyobb mértékben kiegészíti az EIT által már elindított nyolc TIT-et és az Európai horizont keretében létrehozandó más európai partnerségekre vonatkozó potenciális prioritási területeket. A kulturális és kreatív ágazat nagy növekedési potenciállal és számos helyi szintű kezdeményezéssel rendelkezik, továbbá nagy vonzerőt jelent a polgárok számára. Ezek az ágazatok a helyi és regionális közösségekbe erősen beágyazottak. Emellett az ágazat az üzleti technikai innováció terén is jelentős potenciállal rendelkezik az EIT-modell alapján. A kulturális és kreatív ágazat azonban továbbra is jelentős mértékben széttöredezett, és az innovátorok és a vállalkozások létrehozói nem rendelkeznek a szükséges vállalkozói és innovációs készségekkel. Ezeket a szűk keresztmetszeteket egy TIT tudná a leghatékonyabban kezelni a tudásháromszög-integrációs megközelítésnek, a hosszú távú perspektíváknak és a helyi alapú megközelítésnek köszönhetően. A kulturális és kreatív ágazat előtti kihívásokat és a jövőbeli TIT várható hatásait összegző tájékoztatót e stratégiai innovációs terv 1B. melléklete tartalmazza.

Módosítás  29

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3.2. A felsőoktatás innovációs kapacitásának támogatása	3.2. A felsőoktatás innovációs és vállalkozói kapacitásának támogatása

Módosítás  30

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tudásháromszög-integrációs modell segítségével az EIT hozzájárult a felsőoktatás, a kutatás és az innováció közötti tartós szakadék áthidalásához. Az EIT különösen a humán tőke fejlesztésének kulcsfontosságú eszköze, mivel tevékenysége középpontjában a vállalkozói ismeretek oktatása áll. Az EIT által kifejtett hatás azonban továbbra is a TIT-ek partnereire korlátozódik.	A tudásháromszög-integrációs modell segítségével az EIT hozzájárult a felsőoktatás, a kutatás és az innováció közötti tartós szakadék áthidalásához. Az EIT különösen a humán tőke fejlesztésének kulcsfontosságú eszköze, mivel tevékenysége középpontjában a vállalkozói ismeretek oktatása áll. Az EIT által kifejtett hatás azonban továbbra is korlátozott, és ki kell terjeszteni a TIT-partnereken túlra is.

Módosítás  31

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Támogatja, valamint erősíti a kulturális és művészeti oktatást, és eközben szorgalmazza a művészi kompetenciák és készségek határokon átívelő elismerését.

Módosítás  32

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az innováció szélesebb körű támogatása érdekében az európai felsőoktatási intézményeknek innovatívnak és vállalkozószelleműnek kell lenniük az oktatással, a kutatással, a vállalkozások bevonásával, valamint a tágabb értelemben vett helyi innovációs ökoszisztémával kapcsolatos megközelítésükben, ideértve a civil társadalmat is.	Az innováció szélesebb körű támogatása érdekében az európai felsőoktatási intézményeknek innovatívnak és vállalkozószelleműnek kell lenniük az oktatással, a kutatással, a vállalkozások és a tágabb értelemben vett helyi innovációs közösségek – többek között a civil társadalom és más érdekelt felek – bevonásával kapcsolatos megközelítésükben, egyszersmind pedig kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a nemek közötti egyenlőségre és a fogyatékossággal élő személyek bevonására is.

Módosítás  33

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.2 pont – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A felsőoktatási intézmények innovatívabb és fokozottabban vállalkozói szemléletű szervezetekké alakítása világos stratégiát, módszertani keretet és források elkülönítését teszi szükségessé. Tapasztalatai alapján az EIT egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy az Európai horizont program keretében támogatást nyújtson a felsőoktatási intézmények vállalkozói és innovációs kapacitásának fejlesztéséhez.	Az EIT különösen azon felsőoktatási intézményekre összpontosít, amelyek olyan mérsékelt és lemaradó innovátor országokban és más, gyengén teljesítő régiókban találhatók, amelyek meg kívánják erősíteni innovációs jelenlétüket és intelligens szakosodási stratégiáikat. Az EIT az e tevékenységekre előirányzott teljes költségvetésnek legalább 25%-át különíti el erre az intézkedésre. A felsőoktatási intézmények innovatívabb és fokozottabban vállalkozói szemléletű szervezetekké alakítása világos és ambiciózus stratégiát, módszertani keretet és forráselkülönítést tesz szükségessé. Tapasztalatai alapján az EIT egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy az Európai horizont program keretében támogatást nyújtson a felsőoktatási intézmények vállalkozói és innovációs kapacitásának fejlesztéséhez.

Módosítás  34

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 1 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT által kínált lehetőségek szélesebb körben történő terjesztése és jobb megértése érdekében az intézet megvizsgálja az EIT által támogatott TIT-ekben Európa-szerte történő részvétellel kapcsolatos szempontokra vonatkozó iránymutatások és segítségnyújtás megerősítésének a meglévő információs hálózatokra épülő lehetőségét.	Az EIT által kínált lehetőségek szélesebb körben történő terjesztése és jobb megértése érdekében az intézet megerősíti a potenciális új partnereknek szóló iránymutatásokat és segítségnyújtást az EIT által támogatott TIT-ekben történő részvétellel kapcsolatos szempontokra vonatkozóan, amihez a már meglévő információs hálózatokra épít, valamint – amennyiben szükséges – új információs hálózatokat hoz létre Európa-szerte.

Módosítás  35

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 1 pont – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT rendszeres találkozókat fog szervezni a tagállamok képviselőinek csoportjával és a Bizottság megfelelő szervezeti egységeivel évente legalább kétszer a kommunikáció és információáramlás tagállamok közötti és uniós szintű megfelelő biztosítása, valamint acsoport EIT által finanszírozott tevékenységek teljesítményeiről éseredményeiről való tájékoztatása érdekében. A tagállamok képviselőinek csoportja megfelelő támogatást biztosít továbbá, hogy az EIT által finanszírozott tevékenységek kapcsolatban legyenek a nemzeti programokkal és kezdeményezésekkel, beleértve e tevékenységek lehetséges nemzeti társfinanszírozását.	Az EIT évente találkozókat szervez a tagállamok képviselőinek csoportjával, valamint a Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és az uniós tanácsadó szervekkel – például a Régiók Bizottságával, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a kommunikáció és információáramlás tagállamok közötti és uniós szintű megfelelő biztosítása érdekében. A tagállamok képviselőinek csoportja megfelelő támogatást biztosít továbbá, hogy az EIT által finanszírozott tevékenységek kapcsolatban legyenek a nemzeti programokkal és kezdeményezésekkel, beleértve e tevékenységek lehetséges nemzeti társfinanszírozását.

Módosítás  36

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 1 pont – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT (az EIT Alumni Testületével26 együttműködésben) továbbra is irányítja az EIT Alumni Közösséget és stratégiai iránymutatást nyújt számára annak érdekében, hogy maximalizálja vállalkozási és társadalmi hatását, valamint tagjainak folyamatos részvételét az EIT által támogatott tevékenységekben. A 2021–2027 közötti időszakban a Közösség tovább növekszik és ki fog terjedni a felsőoktatási intézmények innovációs kapacitását támogató fellépésekben részt vevő korábbi diákokra is.	Az EIT (az EIT Alumni Testületével együttműködésben) továbbra is irányítja az EIT Alumni Közösséget és stratégiai iránymutatást nyújt számára annak érdekében, hogy maximalizálja vállalkozási és társadalmi hatását, valamint tagjainak folyamatos részvételét az EIT által támogatott tevékenységekben. Az EIT elemezni fogja, valamint meg fogja osztani a bevált gyakorlatot az öregdiák-közösségek továbbfejlesztése érdekében. Az öregdiákokat be kell vonni a TIT-ek javára végzett adományszervezésbe, mindenekelőtt pedig – az új hallgatók és kutatók mentorálása révén – a felsőoktatási intézmények innovációs kapacitásainak megerősítésébe.
__________________	__________________
26 Az EIT öregdiák-közösség összehozza azokat a vállalkozókat és változást előidéző szereplőket, akik a TIT-ek által nyújtott oktatási vagy vállalkozói programban vettek részt. A közösség egy több mint 5000 tagú hálózatot képvisel.	26 Az EIT öregdiák-közösség összehozza azokat a vállalkozókat és változást előidéző szereplőket, akik a TIT-ek által nyújtott oktatási vagy vállalkozói programban vettek részt. A közösség egy több mint 5000 tagú hálózatot képvisel.

Módosítás  37

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.3 pont – 2 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez idáig nem történt meg a TIT-ektől származó helyes gyakorlatok és tanulságok megfelelő kodifikálása és hatékony terjesztése. A politikai döntéshozók és az egész innovációs közösség tudáspartnereként működő támogatói minőségében az EIT továbbfejleszti innovációs intézményi szerepét, amely képes észlelni, elemezni, kodifikálni, megosztani és biztosítani az innovatív gyakorlatok, tanulságok és az EIT által finanszírozott tevékenységek (oktatás és képzés, innovációtámogatás, vállalkozástámogatás) szélesebb körben történő elterjesztését. Ez a tevékenység az [Európai horizontról szóló javaslat] [Innovatív Európa pillérén] belüli egyéb kezdeményezésekkel való kapcsolatokra és szinergiákra épít.	Ez idáig nem történt meg a TIT-ektől származó helyes gyakorlatok és tanulságok megfelelő kodifikálása és hatékony terjesztése. A politikai döntéshozók és az egész innovációs közösség tudáspartnereként működő támogatói minőségében az EIT továbbfejleszti innovációs intézményként, valamint kiválósági központként betöltött szerepét, amely képes észlelni, elemezni, kodifikálni, megosztani az EIT által finanszírozott tevékenységekből (oktatás és képzés, innovációtámogatás, vállalkozástámogatás) származó innovatív gyakorlatokat, tanulságokat és eredményeket, valamint biztosítani ezek szélesebb körben történő elterjesztését. A tevékenység az Európai horizont [Innovatív Európa pillérén] belüli egyéb kezdeményezésekkel való kapcsolatokra és szinergiákra épít. Annak érdekében, hogy az EIT az Unió és az Európai Parlament folyamatos támogatását élvezze, rendszeres tájékoztató üléseket kell tartania az európai parlamenti képviselők számára. E tájékoztató üléseket kutatók és üzleti partnerek, vezetők és menedzserek bevonásával kell megtartani, és emellett az üléseknek lehetőségeket kell biztosítaniuk az ellenőrzés és az eszmecsere számára is.

Indokolás

Az európai parlamenti képviselők közül többen csak szerény ismeretekkel rendelkeznek az EIT-ről, az intézet sikereiről és működéséről. Ezt orvosolni kell.

Módosítás  38

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a pont számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja az EIT és a TIT-ek jelenlegi működésének kiigazítása és javítása. Az EIT hatékonyan működő és stratégiai gondolkodású igazgatótanácsa figyelemmel fogja kísérni ezen intézkedéseknek az EIT szintjén történő végrehajtását és megfelelő ösztönzést és ellenőrzést biztosít – többek között a finanszírozás elosztásának folyamat révén – annak szavatolása érdekében, hogy a TIT-ek végrehajtsák azokat.	Ez a pont számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja az EIT és a TIT-ek jelenlegi működésének kiigazítása és javítása. Az EIT hatékonyan működő és stratégiai gondolkodású igazgatótanácsa figyelemmel fogja kísérni ezen intézkedéseknek az EIT szintjén történő végrehajtását, valamint megfelelő ösztönzést és ellenőrzést biztosít – többek között teljesítményalapú forráselosztási folyamat révén – annak szavatolása érdekében, hogy a TIT-ek a legmagasabb minőségi színvonal állandó biztosításával hajtsák végre a változtatásokat.

 

Módosítás  39

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT gyakorlati útmutatást nyújt a TIT-eknek és figyelemmel kíséri azok munkáját a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek és az európai partnerségekre vonatkozóan az Európai horizontról szóló rendeletben meghatározott elvek és kritériumok betartása, valamint az Európai horizont program prioritásaival való összhang tekintetében teljesítményük és hatásaik maximalizálása érdekében.	Az EIT gyakorlati útmutatást nyújt a TIT-eknek és folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a TIT-ek megfelelnek-e a hatékony és eredményes irányítás EIT-rendeletben foglalt elveinek, az európai partnerségekre vonatkozóan az Európai horizontról szóló rendeletben meghatározott elveknek és kritériumoknak, valamint teljesítményük és hatásaik maximalizálása érdekében folyamatosan nyomon követi az Európai horizont program prioritásaival való összhangot. Megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozni, amennyiben a TIT-ek a teljesítménymutatók tanúsága szerint alulteljesítenek vagy nem megfelelő eredményeket érnek el.

 

Módosítás  40

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A TIT-ek folyamatos nyitottságát és a végrehajtás során érvényesülő átláthatóságot biztosító intézkedések elsősorban azáltal fognak javulni, hogy közös rendelkezéseket vezetnek be a partnerségek számára hozzáadott értéket biztosító új tagokra vonatkozóan. A TIT-ek ezenkívül teljesen átlátható módon végzik majd tevékenységeiket. A TIT-ek továbbra is dinamikus partnerségek lesznek, amelyekhez az új partnerek – köztük egyre több kkv – a kiválóság és a stratégiába való illeszkedés alapján csatlakozhatnak. A finanszírozás koncentrációjának korlátozása és annak biztosítása érdekében, hogy a TIT-ek tevékenységei egy széles partnerhálózat előnyeit élvezhessék, az üzleti terv elkészítésére vonatkozó eljárás (többek között a prioritások meghatározása, a tevékenységek kiválasztása és a források elosztása) átláthatóbbá és inkluzívabbá válik. Végül a TIT-ek növelni fogják a pályázati felhívások arányát, különösen harmadik felek számára nyitott innovációs projektek esetében. Mindezen intézkedések növelni fogják a TIT-ek tevékenységeiben részt vevő szervezetek számát. Végezetül rendszeres jelentéseikben a TIT-eknek be kell számolniuk az új partnerek bevonásáról.	Az EIT biztosítja a végrehajtás során az átláthatóságot, valamint a TIT-ek folyamatos nyitottságát az új tagok tekintetében, elsősorban az új helymegosztási központok létesítésére elkülönített finanszírozás által. E cél megvalósítása érdekében átlátható és következetes csatlakozási feltételeket fognak alkalmazni a partnerségek számára hozzáadott értéket biztosító új tagokra vonatkozóan. A TIT-ek ezenkívül teljesen átlátható módon végzik majd tevékenységeiket. A TIT-ek továbbra is dinamikus partnerségek lesznek, amelyekhez az új partnerek – köztük egyre több kkv – a kiválóság és az innovációs ökoszisztémákhoz való helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű hozzájárulás képessége alapján csatlakozhatnak. A földrajzi egyensúly tiszteletben tartása és a finanszírozás koncentrációjának az EU-15 országokra való korlátozása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a TIT-ek tevékenységei egy széles partnerhálózat előnyeit élvezhessék, az üzleti terv elkészítésére vonatkozó eljárás (többek között a prioritások meghatározása, a tevékenységek kiválasztása és a források elosztása) átláthatóbbá és inkluzívabbá válik, ekképpen ösztönözve az EU-13 országokbeli felek részvételét. A TIT-ek növelni fogják a pályázati felhívások arányát, különösen harmadik felek számára nyitott innovációs projektek esetében. Mindezen intézkedések segíteni fogják a TIT-ek tevékenységeiben részt vevő szervezetek számának növelését. Végezetül rendszeres jelentéseikben a TIT-eknek be kell számolniuk az új partnerek bevonásáról.

Módosítás  41

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a. Világszintű termékeny kölcsönhatások A jövőbeli készségek megkövetelik a kritikai gondolkodást, a szellemi rugalmasságot, a kreativitást és az interdiszciplináris gondolkodást. Európa sikerét az EIT ambiciózus, az egyes szakterületek közötti termékeny kölcsönhatások révén fogja támogatni, mindenekelőtt a különböző TIT-ekben részt vevő kutatók és vezető innovátorok együttműködésének előmozdításával. Ez a TIT-ek közötti, évente vagy félévente tartott, két vagy több szakterületet felölelő konferenciákkal valósítható meg (amelyeken hallgatók és kutatók is részt vesznek – lásd a 3.1. pontot: Tudományos és innovációs társulások – A meglévő TIT-eknek nyújtott támogatás).

Módosítás  42

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 4 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4b. A kkv-k és az induló vállalkozások részvétele
	Mivel az Unióban működő vállalkozások 99%-a kkv, és az elmúlt öt évben e vállalkozások hozták létre az új munkahelyek körülbelül 85%-át, az EIT-nek biztosítania kell, hogy a TIT-ek üzleti partneri körének kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), valamint induló vállalkozások is tagjai legyenek. Jóllehet a tagsági díjak minden TIT számára lényeges finanszírozási forrást jelentenek, a kkv-k és az induló vállalkozások kiegyensúlyozott részvétele alapvető fontosságú az innováció és a vállalkozói ismeretek oktatásának terjesztéséhez. Különösen a RIS-országokbeli kkv-k és induló vállalkozások bevonása döntő fontosságú a TIT-ek megfelelő működéséhez. Az EIT eredeti küldetésnyilatkozatával összhangban ez:
	(1) elő fogja segíteni a társadalmi problémák azonosítását a tagállamokban;
	(2) biztosítani fogja a helyi szintű növekedést; és
	(3) az Unió egészére ki fogja terjeszteni a szakképzett munkaerőt igénylő foglalkoztatási lehetőségeket.
	Ezt szem előtt tartva az új üzleti partnerek kiválasztásakor, valamint az üzleti tervek elkészítésére vonatkozó eljárás esetében az EIT-nek szigorú elveket kell alkalmaznia a nyitottság és az átláthatóság tekintetében. Az új találmányok és innovációk fejlesztésébe bevont kkv-knak az adott TIT-ben részt vevő nagyvállalatokkal előzetes megállapodás tárgyát képező beszerzési megállapodásokkal kell rendelkezniük.

Indokolás

Mivel az EU-ban működő vállalkozások 99%-a kkv, és az elmúlt öt évben e vállalkozások hozták létre az új munkahelyek körülbelül 85%-át, az EIT-nek biztosítania kell, hogy a TIT-ek üzleti partneri körének kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint induló vállalkozások is tagjai legyenek. Az előzetes megállapodás tárgyát képező beszerzési megállapodások jelentik a kkv-k TIT-ekbe való bevonásának egyik olyan módját, amellyel elkerülhető, hogy a kkv-knak anyagi lehetőségeiket meghaladó tagdíjakat kelljen fizetniük.

Módosítás  43

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 6 pont – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottsággal szoros együttműködésben végzett részletes független tanulmány alapján 2023 végéig az EIT meg fogja határozni azon TIT-ekkel fenntartott kapcsolatait, amelyek támogatása a 2021–2027-es programozási időszak során megszűnik. A végleges felülvizsgálat pozitív kimenetelétől függően az EIT együttműködési szándéknyilatkozatot írhat alá az egyes TIT-ekkel, amelynek célja a TIT-ekkel való együttműködés folytatása a partnerségi keretmegállapodás megszűnését követően. A szándéknyilatkozatnak többek között tartalmaznia kell a következőkhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket:	Az EIT az Európai horizont program európai partnerségekre vonatkozó keretének megfelelően általános elveket dolgoz ki a TIT-ekkel a partnerségi keretmegállapodás megszűnése után fenntartott kapcsolatra vonatkozóan. A Bizottsággal szoros együttműködésben végzett részletes független tanulmány alapján 2023 végéig az EIT meg fogja határozni azon TIT-ekkel fenntartott kapcsolatait, amelyek támogatása a 2021–2027-es programozási időszak során megszűnik. A végleges felülvizsgálat pozitív kimenetelétől függően az EIT együttműködési szándéknyilatkozatot írhat alá az egyes TIT-ekkel, amelynek célja a TIT-ekkel való együttműködés folytatása a partnerségi keretmegállapodás megszűnését követően. A szándéknyilatkozatnak többek között tartalmaznia kell a következőkhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket:

Módosítás  44

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.4 pont – 6 pont – 1 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— az EIT márkanév használata, részvétel az EIT-díjakban és az EIT által szervezett más tevékenységekben;	(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás  45

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.5 pont – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— Az Erasmus és az EIT szinergiákat hoz létre közösségeik között. Az együttműködés arra irányul, hogy egyrészt hozzáférést biztosítson a TIT-partner felsőoktatási intézményekben tanuló Erasmus hallgatóknak a TIT-ek nyári kurzusaihoz vagy más releváns képzési tevékenységeihez (például vállalkozói készségek és innovációmenedzsment témában), másrészt kapcsolatokat alakítson ki a TIT-ek öregdiák-hálózatával.	— Az Erasmus és az EIT szinergiákat hoz létre közösségeik között. Az együttműködés arra irányul, hogy egyrészt hozzáférést biztosítson a TIT-partner felsőoktatási intézményekben tanuló Erasmus hallgatóknak a TIT-ek nyári kurzusaihoz vagy más releváns képzési tevékenységeihez (például vállalkozói készségek és innovációmenedzsment témában), másrészt kapcsolatokat alakítson ki a TIT-ek öregdiák-hálózatával. Ennek az ErasmusPro részeként tanulószerződéses gyakorlati képzésben és szakmai képzésben részt vevő hallgatókra is ki kell terjednie.

Módosítás  46

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.5 pont – 2 bekezdés – 3 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— Ahol lehetséges szinergiákat hoznak létre az európai egyetemek kezdeményezéseivel, amelyek elősegíthetik az EIT oktatási tevékenységeinek előtérbe helyezését rendszerszintű hatás elérése érdekében.	— Szinergiákat hoznak létre az „Európai Egyetemek” kezdeményezésével annak biztosítása érdekében, hogy az EIT oktatási tevékenységei részét képezzék az általános rendszernek, és ily módon kedvező hatást gyakoroljanak a tagállami oktatásra.

 

Módosítás  47

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 3.5 pont – 6 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— Az új Kreatív Európa program kifejezetten a kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó jövőbeli TIT tevékenységei szempontjából bír jelentőséggel. A programmal erős szinergiák és komplementaritás jön létre olyan területeken, mint például a kreatív készségek, a munkahelyek és az üzleti modellek.	— Az új Kreatív Európa program kifejezetten a kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó jövőbeli TIT tevékenységei szempontjából bír jelentőséggel. A programmal erős szinergiák és kiegészítő jelleg jön létre olyan területeken, mint például az új technológiák fejlesztésére összpontosító kreatív készségek, e készségek elismerése és igazolása, továbbá a munkahelyek, határokon átnyúló mobilitás, a kreativitás ágazatközi megközelítései és az üzleti modellek fejlesztése.

Módosítás  48

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.1 pont – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az EIT új támogató fellépést fog indítani, hogy elősegítse új helymegosztási központok létesítését azokban a tagállamokban, amelyek a jelenlegi TIT-ekben nincsenek képviselve vagy alulreprezentáltak.

Módosítás  49

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) a TIT-ekre vonatkozó ambiciózus előírásoknak a legjobb és leginkább nagyratörő kutatást és innovációt kell elősegíteniük és támogatniuk;

Módosítás  50

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT biztosítani fogja, hogy a belső ellenőrzési rendszerén keresztül összegyűjtött adatok – köztük a TIT-ek eredményei – teljes mértékben integrálódjanak az Európai horizont program átfogó adatkezelési rendszerébe. Az EIT biztosítani fogja, hogy a nyomonkövetési és értékelési folyamatából származó részletes információk időben rendelkezésre álljanak és hozzáférhetők legyenek az Európai horizont végrehajtására vonatkozó közös elektronikus adatbázisban. Az EIT ezenkívül biztosítani fogja a mennyiségi és minőségi hatásokra vonatkozó célzott jelentéstételt, beleértve a lekötött és ténylegesen folyósított pénzügyi hozzájárulásokat is.	Az átláthatóság és a nyitottság javítása érdekében az EIT biztosítani fogja, hogy a belső ellenőrzési rendszerén keresztül összegyűjtött adatok – köztük a TIT-ek eredményei – teljes mértékben hozzáférhetők legyenek és integrálódjanak az Európai horizont program átfogó adatkezelési rendszerébe. Az EIT biztosítani fogja, hogy a nyomonkövetési és értékelési folyamatából származó részletes információk időben rendelkezésre álljanak és hozzáférhetők legyenek az Európai horizont végrehajtására vonatkozó közös elektronikus adatbázisban. Az EIT ezenkívül biztosítani fogja a mennyiségi és minőségi hatásokra vonatkozó célzott jelentéstételt, beleértve a lekötött és ténylegesen folyósított pénzügyi hozzájárulásokat is.

Módosítás  51

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 7 pont – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— A producereknek, a forgalmazóknak, a műsorszolgáltatóknak, a filmszínházaknak és a kulturális szervezetek valamennyi típusának innovatívnak kell lenniük ahhoz, hogy vonzóak lehessenek a közönség új generációi számára.	— A művészeknek, az alkotóknak, a producereknek, a forgalmazóknak, a műsorszolgáltatóknak, a filmszínházaknak és a kulturális szervezetek valamennyi típusának innovatívnak kell lenniük ahhoz, hogy ösztönözzék a kreatív ágazatokban való aktív részvételt, támogassák a közönség szerepvállalását és fejlődését minden korosztály, de különösen a fiatalok esetében, Európán belül és kívül, valamint társadalmi értéket teremtő új eljárásokat, szolgáltatásokat, kulturális tartalmakat és új típusú kreatív gyakorlatokat fejlesszenek ki.

Módosítás  52

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 7 pont – 2 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— A kulturális és kreatív ágazatokon belüli vállalkozói és transzverzális készségek hiánya 28 mind a kialakulóban lévő alágazatokat, mind pedig a jelenleg mélyreható digitális átalakuláson keresztülmenő, igen kiforrott ágazatokat érinti. Ezekre a készségekre az innováció miatt van szükség és alapvető fontosságúak az ágazatot érintő munkaerőpiaci változások szempontjából.	— A kulturális és kreatív ágazatokon belüli vállalkozói és transzverzális készségek hiánya mind a kialakulóban lévő alágazatokat, mind pedig a jelenleg mélyreható digitális átalakuláson keresztülmenő, kiforrott ágazatokat érinti. Ezekre a készségekre az innováció miatt van szükség és alapvető fontosságúak az ágazatot érintő munkaerőpiaci változások szempontjából.
__________________	__________________
28 Az európai egyetemeken oktatott kulturális és kreatív tanulmányok elsősorban az „alkotó részre” összpontosítanak és a diplomások nem mindig készek arra, hogy belépjenek a modern munkaerőpiacra, mivel nem rendelkeznek ágazatközi (vállalkozói, digitális, pénzügyi irányítási) készségekkel. A felsőoktatási intézmények tekintetében az Unió le van maradva az Egyesült Államoktól a kommunikációs és médiatamulmányok területén (miközben az uniós egyetemek jobb teljesítményt nyújtanak a hagyományosabb tudományágakban, mint például a művészet és formatervezés vagy az előadó-művészetek).	28 Az európai egyetemeken oktatott kulturális és kreatív tanulmányok elsősorban az „alkotó részre” összpontosítanak és a diplomások nem mindig készek arra, hogy belépjenek a modern munkaerőpiacra, mivel nem rendelkeznek ágazatközi (vállalkozói, digitális, pénzügyi irányítási) készségekkel. A felsőoktatási intézmények tekintetében az Unió le van maradva az Egyesült Államoktól a kommunikációs és médiatamulmányok területén (miközben az uniós egyetemek jobb teljesítményt nyújtanak a hagyományosabb tudományágakban, mint például a művészet és formatervezés vagy az előadó-művészetek).

 

Módosítás  53

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 7 pont – 3 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— Korlátozott az együttműködés a kutatók között, illetve a kutatás és az ipar között, valamint a K+F erőfeszítések koordinálása, a módszerek, eredmények és bevált gyakorlatok megosztása pedig nem megfelelő. Emellett nem készül fordítás a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos kutatások többségéről, ami ismétlődésekhez vezet, mivel a kutatók gyakran nem ismerik a hasonló projekteket.	— Korlátozott az együttműködés a kutatók között, illetve a kutatás és az ipar, valamint a közszféra és a harmadik szektor szervezetei között, a K+F erőfeszítések koordinálása, a módszerek, eredmények és bevált gyakorlatok megosztása pedig nem megfelelő. Az Unió hivatalos nyelveinek legtöbbjén nem készülnek fordítások a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos kutatások többségéről, ami ismétlődésekhez vezet, mivel a kutatók gyakran nem ismerik a hasonló projekteket.

Módosítás  54

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 7 pont – 3 bekezdés – 3 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— Európában a regionális intelligens szakosodási prioritások jelentős része a kultúra különböző vetületeire (pl. kulturális örökség, kreatív ágazatok stb.) vonatkozik. Tekintettel a kultúra és a kreativitás városok és régiók gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából betöltött szerepének fontosságára, valamint arra, hogy Európa-szerte képes további segítséget nyújtani az egyenlőtlenségek kezeléséhez, egy, a kultúra és kreatív ágazatok területén működő TIT-ben igen magas potenciál rejlik.	— Európában a regionális intelligens szakosodási prioritások jelentős része a kultúra különböző vetületeire (pl. kulturális örökség, videojátékok, médiatartalmak előállítása, tervezés, építészet stb.) vonatkozik. Tekintettel a kultúra és a kreativitás városok és régiók gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából betöltött szerepének fontosságára, valamint arra, hogy Európa-szerte képes további segítséget nyújtani az egyenlőtlenségek kezeléséhez, egy, a kultúra és kreatív ágazatok területén működő TIT-ben igen magas potenciál rejlik.

 

Módosítás  55

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 7 pont – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az európai foglalkoztatással, a gazdaság ellenálló képességével és az intelligens növekedéssel kapcsolatos kihívások között szerepelnek olyan kérdések, mint a munkanélküliség (különösen az ifjúsági munkanélküliség) és a globális verseny.	A kulturális és kreatív ágazatok képesek ösztönözni az innovációt a gazdaság más ágazataiban is. Az európai gazdaság ellenálló képességével és az intelligens növekedéssel kapcsolatos aktuális kihívások között szerepel az innováció és a készségek (különösen a digitális készségek) hiánya, a munkanélküliség (különösen az ifjúsági munkanélküliség), az alulfoglalkoztatottság, valamint az egyre növekvő globális verseny.

Módosítás  56

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 7 pont – 4 bekezdés – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— Az európai iparágak számára kihívást jelent a digitalizáció és a globalizáció, valamint azok erőteljes hatása arra, ahogyan a művészek előállítják és forgalmazzák alkotásaikat és ahogy közönségükhöz viszonyulnak. A DVD-piacok összeomlása, az új fogyasztói elvárások és az egyesült államokbeli stúdiók folytatódó fölénye az olyan globális digitális óriáscégek felemelkedésével együtt, mint az Amazon, az ITunes, a Google és a Netflix, hatással voltak a hagyományos értékláncra.	— Az európai kulturális és kreatív ágazatok számára kihívást jelent a digitalizáció és a globalizáció, valamint azok erőteljes hatása arra, ahogyan a művészek előállítják és forgalmazzák alkotásaikat és ahogy közönségükhöz viszonyulnak. A hagyományos formátumok eltűnése, az új fogyasztói elvárások és a néhány, Európán kívüli vállalat révén megvalósuló növekvő piaci koncentráció az olyan globális digitális óriáscégek felemelkedésével együtt, mint az Amazon, az ITunes, a Google és a Netflix, hatással voltak a hagyományos értékláncra.

 

Módosítás  57

 

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 7 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Végül Európa globális szereplőként betöltött szerepe magában foglalja azt az igényt, hogy javítani kell az Európában létrehozott kulturális tartalmak terjesztését. Európának meg kell őriznie versenyképességét az új technológiák (pl. MI, IoT, blokklánc) létrehozásáért folyó globális digitális versenyben, aminek tekintetében a kulturális és kreatív ágazatok világszerte fontos tartalom-, termék- és szolgáltatásfejlesztők. Ezenkívül globális szinten a kulturális és kreatív ágazatok (pl. formatervezés, építészet stb.) aktívan hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a környezetbarát innováció motorjai, miközben a kulturális tartalom (irodalom, film és a művészetek) felhívhatja a figyelmet a környezeti problémákra és tájékoztathatja a közvéleményt.	Végül Európa globális szereplőként betöltött szerepe magában foglalja azt az igényt, hogy javítani kell az Európában létrehozott kulturális tartalmak terjesztését. Európának meg kell őriznie versenyképességét az új technológiák (pl. gépi tanulás és MI, IoT, blokklánc) létrehozásáért és fejlesztéséért folyó globális digitális versenyben, aminek tekintetében a kulturális és kreatív ágazatok világszerte fontos tartalom-, termék- és szolgáltatásfejlesztők. Ezenkívül globális szinten a kulturális és kreatív ágazatok (pl. formatervezés, építészet stb.) aktívan hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a környezetbarát innováció motorjai, miközben a kulturális tartalom (irodalom, film és a művészetek) felhívhatja a figyelmet a környezeti problémákra és tájékoztathatja a közvéleményt.

Módosítás  58

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 8 pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT kulturális és kreatív ágazattal foglalkozó TIT-je – átfogó szemléletű és integrált megközelítésével – segítséget fog nyújtani valamennyi fent meghatározott kihívás kezelésében. Az élet, a társadalom és a gazdaság szinte valamennyi területére kiterjedő tevékenységekkel egy ilyen témájú TIT rendkívül fontos lesz a gazdasági és társadalmi hatás szempontjából és stratégiai lehetőségeket nyit meg a gazdasági, technológiai és társadalmi innováció számára.	Az EIT kulturális és kreatív ágazattal foglalkozó TIT-je – átfogó szemléletű és integrált megközelítésével – a fent említett kihívások kezelésére fog törekedni. Az élet, a társadalom és a gazdaság szinte valamennyi területére kiterjedő tevékenységekkel egy ilyen témájú TIT rendkívül fontos lesz a gazdasági és társadalmi hatás szempontjából és stratégiai lehetőségeket nyit meg a gazdasági, technológiai és társadalmi innováció számára.

Módosítás  59

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 8 pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúraalapú és kreativitásvezérelt innovációk fellendítik Európa versenyképességét vagy közvetlenül azáltal, hogy új vállalkozásokat és munkahelyeket teremtenek, vagy pedig közvetetten azáltal, hogy ágazatokon átívelő előnyöket hoznak létre a tágabb értelemben vett gazdaság számára, ezáltal javítják az életminőséget és növelik Európa vonzerejét. A kulturális és kreatív ágazatokat egyre inkább az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés új forrásainak tekintik, amelyek már jelenleg is több mint 12 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban, ami az EU-ban foglalkoztatott összes személy 7,5 %-át teszi ki.	A kultúraalapú és kreativitásvezérelt innovációk választ adnak a társadalmi kihívásokra, és fellendítik Európa versenyképességét vagy közvetlenül azáltal, hogy új vállalkozásokat, szervezeteket és munkahelyeket teremtenek, vagy pedig közvetetten azáltal, hogy ágazatokon átívelő előnyöket hoznak létre a tágabb értelemben vett gazdaság számára, ezáltal javítják az életminőséget és növelik Európa vonzerejét. A kulturális és kreatív ágazatokat egyre inkább az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés új forrásainak tekintik, amelyek több mint 12 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban, ami az EU-ban foglalkoztatott összes személy 7,5 %-át teszi ki.

Módosítás  60

Határozatra irányuló javaslat

I melléklet – 6 pont – 9 pont – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EIT kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó TIT-je nagyon alkalmas a fent ismertetett főbb gazdasági és társadalmi kihívások kezelésére. A kreativitás az innováció egyik fő motorja, és a kulturális és kreatív iparágakkal foglalkozó TIT képes felszabadítani a kultúraalapú kreativitásban rejlő lehetőségeket, valamint elősegíteni Európa versenyképességének és intelligens növekedésének megerősítését.	Az EIT kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó TIT-je nagyon alkalmas a fent ismertetett főbb gazdasági, szociális és társadalmi kihívások kezelésére. A kreativitás az innováció egyik fő motorja, és a kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó TIT képes felszabadítani a művészi, kultúraalapú kreativitásban rejlő lehetőségeket, valamint elősegíteni Európa szociális modelljének, globális versenyképességének, valamint intelligens és fenntartható növekedésének megerősítését.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA
FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, „Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése” című stratégiai innovációs terve
Hivatkozások	COM(2019)0330 – C9-0043/2019 – 2019/0152(COD)
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 18.7.2019
Véleményt nyilvánított  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CULT 18.7.2019
Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	19.12.2019
A vélemény előadója  A kijelölés dátuma	Vlad-Marius Botoş 11.2.2020
Vizsgálat a bizottságban	21.1.2020	28.5.2020
Az elfogadás dátuma	2.6.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 0 8
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Asim Ademov, Isabella Adinolfi, Christine Anderson, Vlad-Marius Botoş, Ilana Cicurel, Gilbert Collard, Gianantonio Da Re, Laurence Farreng, Tomasz Frankowski, Alexis Georgoulis, Irena Joveva, Niyazi Kizilyürek, Predrag Fred Matić, Dace Melbārde, Victor Negrescu, Niklas Nienaß, Peter Pollák, Marcos Ros Sempere, Domènec Ruiz Devesa, Andrey Slabakov, Massimiliano Smeriglio, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Salima Yenbou, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Isabel Benjumea Benjumea, Christian Ehler, Łukasz Kohut
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)	Angel Dzhambazki

 

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

21	+
PPE	Asim Ademov, Isabel Benjumea Benjumea, Christian Ehler, Tomasz Frankowski, Peter Pollák, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Milan Zver
S&D	Łukasz Kohut, Predrag Fred Matić, Victor Negrescu
RENEW	Vlad-Marius Botoş, Ilana Cicurel, Laurence Farreng, Irena Joveva
VERTS/ALE	Niklas Nienaß, Salima Yenbou
ECR	Angel Dzhambazki, Dace Melbārde, Andrey Slabakov
NI	Isabella Adinolfi

 

0	-

 

8	0
S&D	Domènec Ruiz Devesa, Marcos Ros Sempere, Massimiliano Smeriglio
ID	Christine Anderson, Gilbert Collard, Gianantonio Da Re
GUE/NGL	Alexis Georgoulis, Niyazi Kizilyürek

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, „Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése” című stratégiai innovációs terve
Hivatkozások	COM(2019)0330 – C9-0043/2019 – 2019/0152(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	11.7.2019
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 18.7.2019
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 18.7.2019	CULT 18.7.2019	JURI 18.7.2019
Nem nyilvánított véleményt  A határozat dátuma	BUDG 23.7.2019	JURI 3.9.2019
Társbizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CULT 19.12.2019
Előadók  A kijelölés dátuma	Maria da Graça Carvalho 18.9.2019
Vizsgálat a bizottságban	4.12.2019	28.4.2020
Az elfogadás dátuma	16.6.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	63 0 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nicola Beer, François-Xavier Bellamy, Hildegard Bentele, Tom Berendsen, Vasile Blaga, Manuel Bompard, Paolo Borchia, Marc Botenga, Markus Buchheit, Klaus Buchner, Jerzy Buzek, Carlo Calenda, Andrea Caroppo, Maria da Graça Carvalho, Ignazio Corrao, Ciarán Cuffe, Josianne Cutajar, Nicola Danti, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Valter Flego, Niels Fuglsang, Lina Gálvez Muñoz, Claudia Gamon, Nicolás González Casares, Bart Groothuis, András Gyürk, Henrike Hahn, Robert Hajšel, Ivo Hristov, Ivars Ijabs, Romana Jerković, Eva Kaili, Seán Kelly, Izabela-Helena Kloc, Łukasz Kohut, Zdzisław Krasnodębski, Andrius Kubilius, Thierry Mariani, Marisa Matias, Eva Maydell, Georg Mayer, Joëlle Mélin, Iskra Mihaylova, Dan Nica, Angelika Niebler, Ville Niinistö, Aldo Patriciello, Mauri Pekkarinen, Tsvetelina Penkova, Morten Petersen, Markus Pieper, Clara Ponsatí Obiols, Robert Roos, Sara Skyttedal, Jessica Stegrud, Beata Szydło, Riho Terras, Grzegorz Tobiszowski, Patrizia Toia, Marie Toussaint, Isabella Tovaglieri, Henna Virkkunen, Pernille Weiss, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Rasmus Andresen, Damien Carême, Susana Solís Pérez, Viola Von Cramon-Taubadel
Benyújtás dátuma	24.6.2020

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

63	+
PPE	François-Xavier Bellamy, Hildegard Bentele, Tom Berendsen, VasileBlaga, Jerzy Buzek, Maria Da Graça Carvalho, Pilar Del Castillo Vera, Christian Ehler, András Gyürk, Seán Kelly, Andrius Kubilius, Eva Maydell, Angelika Niebler, Aldo Patriciello, Markus Pieper, Sara Skyttedal, Riho Terras, Henna Virkkunen, Pernille Weiss
S&D	Carlo Calenda, Josianne Cutajar, Niels Fuglsang, Lina Gálvez Muñoz, Nicolás González Casares, Robert Hajšel, Ivo Hristov, Romana Jerković, Eva Kaili, Łukasz Kohut, Dan Nica, Tsvetelina Penkova, Patrizia Toia, Carlos Zorrinho
RENEW	Nicola Beer, NicolaDanti, Valter Flego, Claudia Gamon, Bart Groothuis, Ivars Ijabs, Iskra Mihaylova, Mauri Pekkarinen, Morten Petersen, Susana Solís Pérez
ID	Paolo Borchia, Markus Buchheit, Andrea Caroppo, Thierry Mariani, Georg Mayer, Joëlle Mélin, Isabella Tovaglieri
Greens	Rasmus Andresen, Klaus Buchner, Damien Carême, Ciarán Cuffe, Henrike Hahn, Ville Niinistö, Marie Toussaint, Viola Von Cramon-Taubadel
GUE	Manuel Bompard, Marc Botenga, Marisa Matias
NI	Ignazio Corrao, Clara Ponsatí Obiols

 

0	-

 

6	0
ECR	Izabela-Helena Kloc, Zdzisław Krasnodębski, Robert Roos, Jessica Stegrud, Beata Szydło, Grzegorz Tobiszowski

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás