JELENTÉS Helga Bergernek a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

29.6.2020 - (C9-0129/2020 – 2020/0802(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Mikuláš Peksa

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Helga Bergernek a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C9-0129/2020 – 2020/0802(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0129/2020),

– tekintettel eljárási szabályzata 129. cikkére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0126/2020),

A. mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága ekkor értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286.cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B. mivel 2019. november 12-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1. kedvezően véleményezi a Tanács Helga Berger számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

 

 

1. MELLÉKLET: HELGA BERGER ÖNÉLETRAJZA

 

Alapvető kompetenciák

 

– Többéves tapasztalat az ellenőrzés területén

– Széles körű vezetői tapasztalatok a közigazgatás és államháztartás területén

– Bíróként szerzett munkatapasztalat

– A politikában és kommunikációs területen szerzett munkatapasztalat

– Felügyeleti testületi és bizottsági tag

– Határozott, célratörő, mobil, kitartó

– Nagy hangsúlyt helyezek a függetlenségre, átláthatóságra, hatékonyságra, eredményességre és a jó ár-érték arányra

 

 

Szakmai tapasztalat

 

Osztrák Szövetségi Pénzügyminisztérium:

 

– Költségvetésért és államháztartásért felelős főigazgató  2016. januártól máig 

Az igazgatóság általános felelősségi körébe tartozik az osztrák szövetségi költségvetés, célja pedig az államháztartás tartós konszolidálása

 

Osztrák Számvevőszék, Ausztria:

 

– Gazdálkodási és közigazgatási főigazgató  2010. október – 2015. december

 

– 5. ellenőrzési osztály főigazgatója (szövetségi állam, tartományok,

önkormányzatok)  2010. július – 2010. szeptember

 

– 5. ellenőrzési osztály főigazgató-helyettese (szövetségi állam, tartományok,

önkormányzatok)  2008. március – 2010. június

 

– Kommunikációért/parlamenti kapcsolatokért felelős egység vezetője,

az Osztrák Számvevőszék sajtószóvivője  2006. október – 2010. június

 

 

Szövetségi Igazságügyi Minisztérium, Ausztria:

 

Bírói kinevezés a Bécsi Regionális Bíróságon  2006. július

Bírójelölt  2003. április – 2006. június

 

Szövetségi Közszolgálati és Sportminisztérium, Ausztria:

Az osztrák alkancellár kabinetvezetője

Különleges feladat: közigazgatási reform, köztisztviselők  2000. szeptember – 2003. március

 

 

Karintiai Regionális Kormány, Ausztria:

 

A kormányzó helyettes kabinetvezetője  1999. április – 2000. július

 

 

Európai Parlament,

 

EP-képviselő asszisztense  1996. november – 1999. április

 

 

 

Tanulmányok / oklevelek

 

 

Grazi Egyetem

jogi magiszter oklevél  1991 - 1996

 

 

 

Grazi Egyetem

Export- és nemzetközi üzleti tevékenységi program  1995 - 1996

 

 

Alpbach Program

Európai integrációs nyári egyetem  1997 nyara

 

 

San Diego State University

Mikroökonómiai program  1998. július

 

Nem vezetői tisztségek

 

JELENLEG

 

Felügyeleti testület elnöke

Österreichische Bundesfinanzierungsagentur (Osztrák államkincstár)

 

Felügyelőbizottság

aws – Austrian Wirtschaftsservice GmbH (Osztrák Fejlesztési Bank)

 

 

Felügyelőbizottság

Justizbetreuungsagentur (Igazságügyi Támogató Ügynökség)

 

Állami biztos

Oberösterreichische Landesbank (Felső-ausztriai Tartományi Bank)

 

Helyettes állami biztos

Pensionsversicherungsanstalt (Nyugdíjbiztosító Intézet)

 

 

KORÁBBAN

 

Etikai testületek elnöke

Osztrák Számvevőszék

 

elnök

Az Országos Doppingellenes Ügynökség Független Döntőbizottsága

 

Felügyelőbizottság

BIG Bundesimmobiliengesellschaft (Szövetség Ingatlantársaság)

 

 

MELLÉKLET: HELGA BERGER KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1. Kérem, ismertesse szakmai tapasztalatait a közpénzek terén, beleértve a költségvetés tervezését, a költségvetés végrehajtását vagy a költségvetés kezelését, illetőleg a költségvetési ellenőrzést vagy auditálást.

Széles körű szakmai tapasztalatokat tudok felvonultatni az államháztartás tervezése, irányítása és ellenőrzése terén:

(1) Költségvetés-tervezés Az Osztrák Szövetségi Pénzügyminisztérium költségvetési részlegének vezetőjeként többek között a mintegy 80 milliárd EUR volumenű osztrák szövetségi költségvetés tervezéséért és végrehajtásáért felelek; felelősségi körömbe tartozik még a szövetségi állam és a tartományok és önkormányzatok közötti pénzügyi kapcsolatok kialakítása és az osztrák pénzügyi érdekek uniós szintű képviselete is, valamint az uniós költségvetés és az osztrák szövetségi költségvetés közötti fizetési forgalom.

(2) Költségvetési gazdálkodás: Az Osztrák Számvevőszék gazdálkodási és közigazgatási főigazgatójaként az Osztrák Számvevőszék költségvetésének irányításáért és az INTOSAI költségvetésének végrehajtásáért feleltem. Jelenlegi tisztségemben a költségvetéssel kapcsolatos általános felelősség mellett külön feladatom a 4. költségvetési fejezet végrehajtása: Nyugdíjak – szövetségi tisztviselők, pénzügyi kompenzáció, pénzállomány kezelése, finanszírozás és devizacsere-ügyletek. Költségvetés-ellenőrzés:

(3) Költségvetés-ellenőrzés: Az Osztrák Számvevőszéknél végzett 10 éves tevékenységem során különböző területeken dolgoztam, és ennek során ellenőrként jelentős mértékben közreműködtem az államháztartás ellenőrzésében.

 

E több mint 20 éves szakmai tapasztalat során, amelyre az államháztartási tervezés, végrehajtás és ellenőrzés terén tettem szert, mindvégig a legjobb minőség, az objektivitás és a tárgyszerűség elvei szerint jártam el. Feladatfelfogásom és az e területen szerzett képesítéseim elismerésének tekintem, hogy az osztrák Nationalratban képviselt összes párt egyhangúan jelölt engem az Európai Számvevőszék osztrák tagjának.

A továbbiakban a fent felsorolt pontokat fogom részletesebben kifejteni: 

(1) 2016 óta az Osztrák Szövetségi Pénzügyminisztérium költségvetési részlegének vezetőjeként nagymértékben részt veszek az osztrák fiskális politika megtervezésében és kialakításában. Az osztrák szövetségi költségvetés középtávú és éves tervezése is az én felelősségembe tartozik. A fenntartható pénzügyekre vonatkozó fiskális politikai cél gondos költségvetés-tervezést követel meg a kormányzati munka tartalmi súlypontjainak ezzel egyidejű biztosítása mellett. A költségvetés tervezése részletes elemzéseken és szcenáriós számításokon alapul, amelyek alapját független gazdasági előrejelzések és a többi minisztérium egyes kiegészítő követeléseihez kapcsolódó részletes adatelemzések képezik, és a költségvetési célok elérése érdekében részletes ellenjavaslatok kidolgozását is megköveteli. A Stabilitási és Növekedési Paktum európai előírásai alapján, valamint a nemzeti adósságküszöbbel összhangban az utóbbi években sikerült megfordítani a fiskális politikai trendet, és új adósságok nélkül egyértelmű konszolidációt elérni; ebből a körülményből Ausztria immár profitálni tudni a nemzetközi pénzügyi piacon, és a Covid19-világjárvány jelenlegi helyzetében lehetővé teszi, hogy Ausztria átfogó segélycsomagokat állítson össze.

A költségvetés végrehajtása többnyire korlátozó megközelítést követel meg a Szövetségi Pénzügyminisztériumtól. E feladat ellátása érdekében rendkívül felelősen kell eljárni a felelősségi körömbe tartozó költségvetési részlegben, mivel az új projektek esetében a költségvetéssel szemben támasztott esetleges követelményeknél szakmailag megalapozott módon mérlegelni kell az új projektek hozzáadott értékét azok költségvetési követelményeivel. Csak megalapozott érvekkel lehet pályán tartani a költségvetést, továbbá biztosítani az állami források lehetőleg hatékony és eredményes felhasználását. Az utóbbi években sikerült elérnünk ezt, amit Ausztria költségvetési számai is bizonyítanak.

A rám bízott feladatkörök közé tartoznak még az uniós költségvetés éves tárgyalásai és a többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások pénzügyi vonatkozásai. Ebbe a hatáskörbe tartoznak olyan ügyek is, mint az uniós saját források, az uniós költségvetési rendelet reformja és a költségvetés éves mentesítése az Európai Számvevőszék jelentései alapján.

A költségvetési részlegben végzett munkám egyik fontos eleme volt a költségvetési jog reformjának megvalósítása is. Ezzel a reformmal Ausztria lefektette a korszerű költségvetési irányítás egy fontos alapkövét is. Jelentősen javult a fiskális átláthatóság, az eredményszemléletű költségvetési tervezés jelentősen növelte a pénzügyi beszámolás minőségét, lényegesen javult a középtávú tervezés tervezési biztonsága, valamint a költségvetési eszközök rugalmassága. A költségvetési jogi reform bevezette a szabályozási javaslatok és egyéb projektek eredményorientált hatásvizsgálatát is, amely konkrét dimenziók mentén (pl. egyenlőség, pénzügyi, gazdasági, ökológiai szempontok) rendszerszinten értékeli azok hatását, és nemzetközi példát állít az eredményorientált irányítás számára. Időközben elvégezték a reform átfogó értékelését, és az irányításom alatt jelenleg is dolgoznak az értékelési eredmények megvalósításán.

 (2) Az Osztrák Számvevőszék gazdálkodási és közigazgatási főigazgatójaként a másik oldalról, azaz költségvetési irányítási szervként a költségvetés tervezéséért, elkészítéséért és végrehajtásáért feleltem. Egy számvevőszék költségvetésének kezelése az intézmény példamutató szerepe miatt egyrészt megköveteli a közpénzekkel való különösen felelősségteljes és takarékos gazdálkodást, másrészt viszont tudatosságra is szükség van, hogy az előírt ellenőrzési feladatok jövőorientált módon történő ellátása érdekében a költségvetés rendelkezésére bocsássák a szükséges erőforrásokat. A költségvetés mellett a felelősségi körömbe tartoztak a jellegzetes igazgatási területek is (személyzeti ügyek, infrastruktúra, IT, tervezés és fejlesztés, kommunikáció, kapcsolattartás és az INTOSAI általános titkársága).

Egy olyan időszakban, amikor egyre szűkösebbek az erőforrások, meg kellett oldanunk azt a feladatot is, hogy az ügymenet fenntartása mellett csökkentsük a költségvetési sarokszámokat. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy optimalizáltuk a folyamatokat, és megemeltük a megfelelő megtakarítási potenciált. Ezzel egyidejűleg a tárgyalások során sikeresen mutattunk rá arra, hogy megfelelő költségvetési és személyzeti erőforrásokra van szükség. A részleg vezetőjeként döntő mértékben közreműködtem ennek kialakításában.

Az Osztrák Számvevőszék az INTOSAI főtitkársága. A főtitkár pénzügyi megbízottjaként én feleltem az INTOSAI – elsősorban tagállami hozzájárulásokból összeálló – költségvetésének végrehajtásáért, és képviseltem e szervezet költségvetési érdekeit.

A költségvetési részlegen folytatott jelenlegi tevékenységem keretében a szövetségi költségvetés 35 fejezete közül 4-et kezelek (nyugdíjak – szövetségi tisztviselők, pénzügyi kompenzáció, pénzállomány kezelése, finanszírozás és devizacsere-ügyletek). Mi felelünk ezen a területen a tervezésért, az eredményorientált irányításért, valamint a végrehajtásért és a zárásért is. Célravezető költségvetés-irányítási szervként hozzáállni ezekhez az alterületekhez, ami lehetővé teszi a megfelelő nézőpontváltást, és ezáltal más perspektívákat is megnyit a végrehajtásban.

A felügyeleti vagy igazgatási testületekben betöltött tisztségeim során is megfelelő tapasztalatokra tettem szert az államháztartás irányítása terén. Különösen a szövetségi állam hitelfelvételéért, adósságkezeléséért és pénzállomány-kezeléséért felelős Osztrák Szövetségi Finanszírozási Ügynökség és az AWS fejlesztési bank felügyeleti testületében betöltött tisztségeim során más szemszögből is ráláthattam az ügyekre.

A különböző felelősségi körökben szerzett átfogó tapasztalataim alapján meg tudom érteni mások kihívásait, és sokféle módon közre tudok működni a közös konstruktív megoldások kialakításában.

(3) Az Osztrák Számvevőszéknél végzett mintegy 10 éves tevékenységem során lehetőségem nyílt arra, hogy ellenőrként átfogó ismeretekre tegyek szert nemzeti és nemzetközi szinten is. Ezek az átfogó ellenőrzési tapasztalatok beépültek a Szövetségi Pénzügyminisztériumban végzett mindennapi munkámba, hogy ezáltal optimalizáljuk az állami források felhasználását.

Ezen ellenőrzési tevékenység keretében megbízóként az ellenőrzésekért is feleltem, és ebben a feladatkörben meghatároztam az ellenőrzések tartalmi irányát, illetve irányítottam az ellenőrzési eljárásokat és az erőforrások felhasználását is. Ennek során különösen arra ügyeltem, hogy az ellenőrzési csapat célirányosan készüljön fel az ellenőrzésre, hogy az ellenőrzési tervet az ellenőrzési tervezés előírásainak megfelelően konkretizálják, és hogy az ellenőrzési projektet az előírt határidőre és a megadott erőforrások keretein belül hajtsák végre. E feladat ellátása során különös figyelmet fordítottam az ellenőrzési megállapítások és ajánlások tartalmi minőségének biztosítására. A felelősségi körömben végrehajtott ellenőrzési projektek ellenőrzési jelentései alátámasztják ezt a megközelítést.

Emellett jelentős részt vállaltam a Számvevőszék által évente közzétett mintegy 100 jelentés minőségbiztosításában. Ez a feladat lehetőséget adott arra, hogy intenzíven foglalkozzak a közigazgatás és az ellenőrzés különböző területeivel, és megfelelő ismeretekre tegyek szert ezekről, de arra is, hogy betekintést nyerjek a különböző ellenőrzési megközelítésekbe és azok eredményeibe. Ez azonban azt is jelentette, hogy ismerni kellett a közzétett ellenőrzési megállapításokat és ajánlásokat, és szükség esetén ki kellett fejteni és értelmezni kellett azokat. Ilyen módon néhány éven belül átfogó ismereteket szereztem a Számvevőszék mind az öt osztályának ellenőrzési tevékenységeiről, és így a közigazgatás teljes területén el tudtam mélyíteni és bővíteni tudtam ismereteimet. Feladatom volt még a nyilvános és parlamenti vitákra előterjesztett jelentések tartalmi előkészítése is.

Döntő szerepet játszottam a 2005-ben elindított stratégiai folyamatban és az Osztrák Számvevőszék újrapozicionálásában, amihez többek között egy új víziót, stratégiát és egy új programozási eljárást dolgoztam ki. Részlegvezetőként feladatkörömbe tartoztak a Számvevőszék fontos reformprojektjei, például a Számvevőszék eredménymérési eszközei (vizsgálati eljárások, utókövetés) és az új eredményorientált megközelítés; az informatikai területen számos projektet valósítottunk meg az ellenőrzési osztályok jobb feladatellátása érdekében, és biztosítottuk a párttörvény és a médiaátláthatósági törvény szerinti különleges feladatok webalapú elvégzését. Emellett én feleltem a Számvevőszék közigazgatási reformmal foglalkozó három kiadványáért.

 

2. Melyek voltak eddigi szakmai pályafutásának legjelentősebb eredményei?

A közpénzeket az adófizetők állítják elő, az elvárásom pedig az, hogy a közpénzt rendkívül felelősségteljesen kezeljük. Ezt az elvárást szem előtt tartva mindig előmozdítottam a források jobb felhasználására irányuló reformokat, ügyeltem a költségvetési források felhasználásának hatékonyságára és eredményességére, és a költségvetés szigorú végrehajtásán keresztül hozzájárultam az államháztartás konszolidációjához Ausztriában.

Ebből a szemléletből következően az eddigi legfontosabb sikereim közé a közigazgatási reformhoz nyújtott hozzájárulásaimat sorolnám:

• adminisztratív reformprojektek koordinálása és sikeres végrehajtása az alkancellár kabinetfőnökeként, majd Ausztria honvédelmi és sportminisztereként (feladatreform-bizottság, adminisztratív reformokról szóló 2001. évi törvény, a minisztériumok strukturális reformjai, nemzeti szintű személyezellenőrzés és új pozícióigazgatás bevezetése);

• az Osztrák Számvevőszéknek a reformok motorjaként való pozicionálása, amelynek során én feleltem a Számvevőszék közigazgatási reformokkal kapcsolatos három kiadványáért, számos dolgozatot készítettem többek között a feladatok megreformálásával és a deregulációval foglalkozó bizottság számára, és ezzel jelentős mértékben formáltam a Számvevőszékről mint a reformok motorjáról kialakult képet;

• a 2016-os ausztriai belső pénzügyi kompenzáció, amely egy alapvető rendszerszintű átalakítást indított el a feladatmegosztásban; a pénzügyi kompenzáció átláthatóbb, racionalizáltabb és egyszerűbb lett;

• a költségvetési jog reformjának átfogó értékelése az OECD, az IMF és az osztrák egyetemek bevonásával az érvényes szabályozások továbbfejlesztésének céljából;

• egy kiadások felülvizsgálatával foglalkozó részleg létrehozása, valamint a e téma előmozdítása a Szövetségi Pénzügyminisztériumban, egyértelműen a költségvetési források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét helyezve a középpontba.

Szintén a fontos sikerek között említem meg a sikeres költségvetési konszolidációs pályát és az elmúlt évek ennek megfelelő jó költségvetési számait, valamint Ausztria nemzetközi pénzpiacon elért erős pozícióit. Sikerült fiskális politikai fordulatot elérni, és új adósságok nélkül egyértelmű konszolidációt véghezvinni. Csak aprólékos munkával és megalapozott érvekkel lehet pályán tartani a költségvetést. A részlegben folyó munka stratégiai továbbfejlesztésével kiváló munkatársaim is jelentős mértékben hozzájárultak a sikerhez. Számomra az eddigi tevékenységem fontos sikerei közé tartoznak a jó költségvetési sikermutatók, de a részlegem stratégiai továbbfejlesztése is.

Számomra személyesen nagyon fontos a munkatársak fejlődése, valamint a felelősségi körömbe tartozó fiatal munkatársak vagy jövőbeli vezetők integrációja és továbbfejlődése, és az ő fejlődésüket szintén a fontos sikereim közé sorolom.

Az eddigi szakmai pályafutásom minden sikere felett állónak tartom a függetlenséget, illetve a befolyásolhatatlanságot. Mivel ezek az értékek nagyon fontosak számomra, jelentős sikeremnek tekintem a bírói képzésem sikeres lezárását is.

Végezetül pedig megemlítem, hogy a 2012. márciusi osztrák bizalmi indexben az Osztrák Számvevőszék az első helyet foglalta el, amire a független intézményként végzett munka elismerésének ékes bizonyítékaként tekintek, ami ezáltal a többek között a kommunikáció és az Osztrák Számvevőszék stratégiai orientációja terén végzett munkám sikere is.

 

3. Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél, illetve a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

Eddigi beosztásaimban jórészt olyan átfogó nemzetközi hatásköreim voltak, amelyeken keresztül megfelelő szakmai tapasztalatokat gyűjtöttem a nemzetközi és többnyelvű intézményekben és az ilyen intézményekkel.

Már szakmai pályafutásom kezdetén tapasztalatokat szereztem az Európai Parlamentben, és a tevékenységemen keresztül betekintést kaptam a Parlament működésébe. Az egyik európai parlamenti képviselő munkatársaként a Jogi, Állampolgári Jogi és Bel- és Igazságügyi Bizottsággal és intézményi ügyekért felelős bizottsággal foglalkoztam, és megéltem a Santer-féle Bizottság lemondását, az Amszterdami Szerződés munkálatait és a közös valuta bevezetésének előkészítését. Ezek a tapasztalatok és azok a háttérismeretek, amelyeket csak egy intézményben folytatott többéves tevékenység során lehet megszerezni, döntő jelentőségűek voltak a szakmai pályafutásom további állomásai számára, és nagyban segítettek az európai intézmények működésének megértésében.

A Szövetségi Pénzügyminisztériumban – ahogy azt már korábban kifejtettem – az osztrák pénzügyi érdekek uniós szintű képviselete, valamint az uniós költségvetés és az osztrák szövetségi költségvetés közötti fizetési forgalom tartozott a felelősségi körömbe. Ebben az összefüggésben a felelősségi körömbe tartoztak az éves európai költségvetésről folytatott tárgyalások, beleértve az ECOFIN BUDGET költségvetési egyeztetési eljárását is, és a Költségvetési Bizottságon és az ehhez szükséges nemzeti utasításokon keresztül az uniós költségvetés év közbeni végrehajtásában (különösen a költségvetés-módosításokban) és az éves mentesítési eljárásban is részt vettem. Ezek a területek különösen az uniós elnökség időszaka alatt jelentettek rendkívül nagy kihívást. Jelenleg természetesen a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások pénzügyi vonatkozásai is a felelősségi körömbe tartoznak.

Az Osztrák Számvevőszéken végzett munkám során átfogó nemzetközi tapasztalatokat gyűjtöttem a különböző nemzetközi területeken:

Az Osztrák Számvevőszék egyrészt az INTOSAI főtitkársága. Az Osztrák Számvevőszék Főtitkársága látja el az INTOSAI központi igazgatási feladatait, támogatja az Elnökséget és a Kongresszust, elősegíti a tagok közötti kommunikációt, valamint szemináriumokat és különleges projekteket szervez. Én feleltem az ezzel foglalkozó részlegért. Ebben a beosztásban a fent felsorolt költségvetési ügyek mellett főként a kongresszusok és elnökségi ülések, valamint egyes szemináriumok előkészítéséért feleltem, továbbá részt vettem a kommunikációs munkacsoport munkájában és a függetlenségi kezdeményezésben.

Az Osztrák Számvevőszéknél a feladataim közé tartozott az uniós tagállamok számvevőszékeivel és az Európai Számvevőszékkel való kapcsolattartás. Az éves kapcsolattartási bizottság – az uniós számvevőszékek elnökeinek és az Európai Számvevőszék elnökének egyesülete – előkészítése céljából részt vettem az összekötő tisztviselők ülésein. Ezeken a találkozókon, ahol kicseréltük a tapasztalatokat, és megvitattuk az uniós források felhasználására irányuló államháztartási belső ellenőrzések aktuális kérdéseit, az akkori osztrák megközelítést szorgalmaztam, amely arra irányult, hogy be kell vezetni az Európai Számvevőszék által végzendő teljesítmény-ellenőrzést. Ez a megközelítés osztrák szempontból azért is volt olyan fontos, mert ezeknek az ellenőrzéseknek a célja az uniós támogatások hatékony felhasználása volt.

Alapos tapasztalatokat szerezhettem az Európai Számvevőszékkel közösen Norvégiában elvégzett konzultatív szakértői vizsgálat során is, amelyet osztrák részről én vezettem, és amelynek során végig a hatékonyság növelése, az államháztartási belső ellenőrzés feladatvégzésének eredményessége, valamint mindenekelőtt a közönségkapcsolati munka állt a középpontban.

 

4. Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

Az osztrák költségvetési jog nem ír elő az uniós költségvetéshez hasonló mentesítési eljárást. Az Osztrák Számvevőszék a Nationalrat elé terjeszti a szövetségi záróelszámolást, amelyről ott vitatkoznak és döntenek. Az ott megadott formális, közvetett mentesítés így az én felelősségi körömbe tartozó költségvetési fejezetekre is érvényes.

Azokban a társaságokban, amelyek felügyeleti testületeinek tagja vagyok, mindig megadták, illetve most is megadják a mentesítést.

 

5. Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

Nem töltök be, és eddig soha nem is töltöttem be politikai hivatalt.

 

6. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

(1) az Osztrák Számvevőszék újrapozicionálása és stratégiai irányának meghatározása, valamint a megfelelő reformok végrehajtása;

(2) az osztrák fiskális politika trendjeinek átfordítása egy kiegyensúlyozott költségvetés irányába;

(3) a Covid19-válságkezelési alap gyors, nem bürokratikus létrehozása, hogy biztosítsák a Covid19-válság negatív következményeinek mérséklésére szolgáló intézkedésekhez szükséges finanszírozást.

 

Függetlenség

7. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

Az állami források optimális felhasználása mellett meghatározó értékeim a függetlenség, az átláthatóság, az objektivitás, a feddhetetlenség és a minőség. Döntéseimet, egyrészt hogy bírói képzésen vegyek részt, másrészt pedig hogy a Számvevőszékhez mentem át dolgozni, egyaránt azt motiválta, hogy erős és független állami intézményeknek dolgozzak, amelyek a legmagasabb minőségi elvárásokkal, objektíven, szakmai alapon, nagyfokú feddhetetlenség és függetlenség mellett végzik a tevékenységüket.

Ezt a felfogást követve természetesen a feladataim ellátása során is kiemelten kezelem ezeket az értékeket, és ezt a szemléletet képviseltem a Számvevőszék Etikai Testületének elnökeként végzett tevékenységeimben is. Ez a testület azzal a céllal jött létre, hogy tudatosítsa a magatartási kódex elveit és szabályait, továbbá hogy a Limai, illetve Mexikói Nyilatkozat alapján segítséget és tanácsot adjon az Osztrák Számvevőszék munkatársainak.

Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy ezek az értékek a mindennapi feladatok ellátása során is érvényre jussanak. Ez egyrészt egy tartalmilag megalapozott és érvekkel alátámasztott előkészítést, másrészt pedig megfelelő érdekeket képviselő fellépést és meggyőzőerőt követel meg. Eddig tisztségeimben a feladataimat mindig ezekre a pillérekre támaszkodva láttam el. Ez a megközelítés önmagában nézve adott esetben növeli a ráfordításokat, közép- és hosszú távon viszont mindenképpen biztosítja az elfogadottságot, a meggyőzőerőt és a motivációs képességet. Ezt próbálom meg példaként is továbbadni.

Így számomra magától értetődik, hogy – ha kineveznek az Európai Számvevőszék tagjának – a jövőbeli munkámat is ezen értékek és mindenekelőtt a teljes függetlenség alapján fogom végezni. Mindez azt jelenti, hogy a szakszerűtlen érveket figyelmen kívül hagyva, a legmagasabb szakmaisággal, megalapozottan összegyűjtött számok és tények alapján fogom végezni a munkámat, és ennek során mindig ügyelni fogok arra, hogy az összeférhetetlenség legkisebb jele se mutatkozzon meg, jómagam pedig az Európai Számvevőszék tagjaként megfelelő példával járjak elöl.

 

8. Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülei, testvérei, bejegyzett partnere vagy gyermekei) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Nem.

 

9. Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? 

Természetesen örömmel bocsátom rendelkezésre az összes szükséges információt.

 

10. Érintett bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Bírósági eljárásban nem vagyok jelenleg érintett.

 

11. Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük részletezze!

Nem játszom aktív vagy végrehajtói politikai szerepet.

A felügyeleti vagy irányítási testületekben betöltött jelenlegi tisztségeim nem politikai tisztségek, hanem a Szövetségi Pénzügyminisztériumban betöltött pozíciómból adódnak. Ha kineveznek az Európai Számvevőszék tagjának, akkor természetesen lemondok ezekről a tisztségekről.

 

12. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Sohasem voltam politikai párt tagja, és sohasem töltöttem be választott hivatalt vagy tisztséget egy pártban.

 

 

13. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

Ebben az esetben ugyanúgy járnék el, mint minden más esetben, amely egy másik tagállamban következik be. A jogszabályi rendelkezések és az Európai Számvevőszék belső szabályainak figyelembevételével megalapozott gyanú esetén kezdeményező módon és szakmai alapon hoznám meg az előírt intézkedéseket.

Számomra magától értetődő, hogy minden tevékenységem során a lehető legnagyobb gonddal ügyeljek arra, hogy fel se merüljön az összeférhetetlenség látszata. A csalás, a korrupció és a szabálytalanságok elleni küzdelem elengedhetetlen az intézménybe vetett bizalomhoz. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy gyanú esetén a zéró tolerancia jegyében határozottan lépjünk fel, amire az összes illetékes szervezet bevonásával haladéktalanul sort kell keríteni. A feladatok végrehajtása

 

14. Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

A politikának és a közigazgatásnak joggal egyre intenzívebben kell foglalkoznia a teljesítmény és az eredményesség kérdésével. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról folyó viták középpontjában olyan témák állnak, mint a hatékonyság, eredményesség és a hatásosság. A polgárok jó okkal választ akarnak kapni a felhasznált adóeurók lehetőleg hatékony felhasználásának és az ezáltal elért hatásnak a kérdésére. A költségvetés-politikai kérdésekben már nem csak a pénzeszközök elosztásának kérdése áll, hanem elsősorban az azzal elérni kívánt hatás kérdése. A közpénzek optimális felhasználásának érdekében véleményem szerint szorgalmazni kell és tovább kell fejleszteni ezeket a témákat, és a ráfordítások helyett az eredményre kell fordítani a figyelmet.

Már széles területeken végbement az a kultúraváltás, amely a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra helyezi a hangsúlyt. Így például az osztrák közigazgatás a 2013-as költségvetési reform óta éllovas szerepet tölt be az eredményorientált irányításban. A törvénytervezeteknél és projekteknél bevezetett eredményorientált hatásvizsgálat, valamint a költségvetési dokumentumokban a konkrét intézkedésekhez és mutatókhoz kötött kötelező eredménycélok minőségi szempontból jelentős mértékben továbbfejlesztették az osztrák közigazgatást.

Ebből a fejlődésből következően a költségvetési ellenőrzés területén is felmerül nem csak a közpénzek jogszerű és szakszerű felhasználásának kérdése, hanem mindenekelőtt a gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználás kérdése is. Az államháztartási belső ellenőrzésnek a teljesítmény-ellenőrzést előtérbe helyezve kell reagálnia erre. Az államháztartási belső ellenőrzésnek nem csak a közpénzek jogszerű és szakszerű felhasználását kell vizsgálnia, hanem választ kell adnia arra a kérdésre is, hogy a politikai célok eléréséhez gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használták-e fel a közpénzeket, és a megfelelő ajánlásokkal hozzá kell járulnia a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz. A teljesítmény-ellenőrzéseknek egy jó alapot kell kínálniuk a döntéshozók számára ahhoz, hogy az irányítás javítása érdekében politikai döntéseket hozzanak.

Annak felülvizsgálata, hogy a szakpolitikai intézkedések és programok elérték-e a kitűzött célokat, és optimálisan használták-e fel a forrásokat, egy szélesebb perspektívát követel meg, és kihívást is jelenthet az ellenőrző intézmények kialakult munkarendje számára. Ugyanakkor mindenképpen hozzáadott értéket is teremt az állami intézmények jövő- és reformorientált cselekvése terén. Az államháztartási belső ellenőrzés külső szemlélete jelzéseket adhat, hogy megállítsuk a rossz fejlődési irányokat, megkérdőjelezzük a bejáratott struktúrákat és folyamatokat, és mindenekelőtt reformokra ösztönözzük a döntéshozókat. A közpénzek optimálisabb felhasználásához nyújtott hozzájárulás az ellenőrző intézmény és annak munkatársai számára is kielégítő hozzáadott értéket teremt, amely a tevékenységük nyomán jön létre. Az ellenőrzési tevékenység során is arról van szó, hogy a forrásokat hatékonyan és eredményesen használjuk fel!

 

15. A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

A költségvetési hatáskör mellett a demokratikus rendszer másik fontos pillére az állami ellenőrzés. E szerepkör lehetőleg hatékony betöltése a szintén felelős intézmények által nyújtott megfelelő támogatást is megköveteli.

Az Európai Számvevőszék mind a mentesítési eljárás esetében, mind pedig a különjelentések útján egy átfogó, érvényes és objektív alapot biztosított a magas minőségi színvonalú parlamenti munka számára, és ezzel megteremtette a parlamenti ellenőrzési munkához szükséges átláthatóságot. Az Európai Parlament képviselőinek és a polgároknak meg kell tudniuk bízni a megállapítások és értékítéletek minőségében, a jelentéseknek az esedékes döntések előtt megfelelő időben rendelkezésre kell állniuk, a cselekvési területek számára pedig megfelelő végrehajtás-orientált ajánlásokat kell kidolgozni.

Az ellenőrzési tematikának elsősorban aktuális, a jövő szempontjából releváns témákkal kell foglalkoznia, és le kell fednie a fontosabb kockázati területeket. Mindenképpen célszerű strukturált párbeszédet folytatni a témákról az Európai Parlamenttel, illetve a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal.

Az Osztrák Számvevőszéknél 10 éven át feleltem a Natonalrathoz és a tartományi gyűlésekhez fűződő kapcsolatok parlamenti összekötő szolgálatáért. E tevékenységből azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy a sikeres pénzügyi ellenőrzés szempontjából döntő szerepet játszik a jelentések olvasóbarát kidolgozása, továbbá a végrehajtás-orientált ajánlások és az utókövetési folyamatok. További pozitív hozzájárulást jelenthet, ha a jelentést és a következtetéseket ennek megfelelően mutatják be a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságban, de az adott szakbizottságokban folyó tanácskozások során is.

Ha ezek a követelmények teljesülnek, akkor a Parlament megalapozottan tudja ellátni ellenőrzési feladatát a demokratikus elszámoltatási kötelezettség és általában az EU legitimitása és fenntarthatósága érdekében.

 

16. A kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

Abból adódóan, hogy a közigazgatásban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kultúrájára helyeződik a hangsúly, elvárások fogalmazódnak meg az államháztartási belső ellenőrzéssel szemben. A közpénzt az adófizetők teremtik elő, nekik felelünk; a közpénzeket ezért rendkívül felelősen, hatékonyan és eredményesen kell felhasználni, hogy elérjük a szakpolitikai intézkedésekben és programokban kitűzött célokat, és biztosítsuk a források optimális felhasználását.

Jellemzően ezekkel a rendkívül fontos kérdésekkel foglalkoznak a teljesítmény-ellenőrzések. Ahogy már kifejtettük, ezekből a fejleményekből adódóan azt várják az államháztartási belső ellenőrzéstől, hogy megfelelően továbbfejlesztik az ellenőrzési munkát, és az e szemlélet szerint fog folyni. Az Osztrák Számvevőszék túlnyomórészt teljesítmény-ellenőrzéseket végez, az osztrák közigazgatás pedig a 2013-as költségvetési jogi reform óta éllovas szerepet tölt be a közpénzek eredményorientált kezelése terén. Mind az Osztrák Számvevőszéknél, mind a Szövetségi Pénzügyminisztériumban meggyőződhettem a szélesebb hatókörű teljesítmény-ellenőrzés hozzáadott értékéről és az eredményorientált irányítás előnyeiről. Iránymutatónak tartom az eredményorientáltság, az átláthatóság, a hatékonyság és pénzügyi helyzet lehetőleg valósághű bemutatásának elveit, amelyeket az osztrák alkotmány is rögzít.

Az ellenőrző hatóságoktól joggal várható el, hogy az ellenőrzések a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságára és eredményességére összpontosítsanak, megállapításokat tegyenek a politikai célok eléréséről, és a közpénzek jobb felhasználása érdekében ajánlásokat fogalmazzanak meg. Az eredményekről szóló állami ellenőrzési jelentések átfogó alapot biztosítanak a politikai döntéshozóknak, valamint az állami intézmények vezetőinek és munkatársainak arról, hogy a közpénzek optimális felhasználása érdekében hogyan lehet javítani az intézmények munkáját. A jelentések átláthatóságot teremtenek, és ezzel növelik a szükséges tudatosságot és a megvalósítás valószínűségét. Végső soron pedig erősítik a polgárok bizalmát. Ezért jobban ki kellene használni a teljesítmény-ellenőrzések és az azok alapján elfogadott különjelentések hozzáadott értékét. Ha kineveznek az Európai Számvevőszék tagjának, örömmel fogom az Európai Unió céljainak szolgálatába állítani a teljesítmény-ellenőrzések és az eredményorientált irányítás terén szerzett tapasztalataimat.

 

17. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke teljes joggal rögzíti, hogy az Európai Számvevőszéknek és a nemzeti ellenőrző szerveknek a függetlenségük megőrzése mellett bizalommal együtt kell működniük.

A függetlenség megőrzése mellett a bizalom alapján folytatott együttműködés azt feltételezi, hogy megértjük a másik fél mindenkori álláspontját. Ez annál is inkább fontos, mert a számvevőszékek szintjén is megmutatkozik az Európai Unió sajátos jellegét adó sokszínűség. A nemzeti számvevőszékek történelmükből fakadóan eléggé eltérő jogállással és feladatkörökkel rendelkeznek, és különböző mértékben foglalkoznak a pénzügyi, megfelelőségi és teljesítmény-ellenőrzésekkel; mindegyiknek megvan a maga erőssége. Ez még inkább érvényes az uniós programok és politikák nemzeti szintű végrehajtására.

Ezért ugyan kihívást jelent, az együttműködés és az ellenőrzések során azonban annál hatékonyabb, ha a legjobbtól való tanulásra helyezzük a hangsúlyt, európai és nemzeti szinten megvitatjuk ezeket a következtetéseket, és végrehajtjuk az ajánlásokat.

Ez az együttműködésen alapuló szemlélet annál is fontosabb, mert az uniós költségvetés nagy részét a megosztott irányítás keretében hajtják végre, és a források optimális felhasználását a hatósági ellenőrzés két fele csak közösen tudja biztosítani.

Ahogy korábban bemutattam, az Osztrák Számvevőszéknél a feladatom volt az uniós tagállamok számvevőszékeivel és az Európai Számvevőszékkel kapcsolatot tartó szolgálat működtetése is, ahol az akkori osztrák megközelítést szorgalmaztam, amely arra irányult, hogy be kell vezetni az Európai Számvevőszék által végzendő teljesítmény-ellenőrzést.

Mindenképpen az együttműködés javításának további fontos mérföldkövei közé tartoznak az Európai Számvevőszék új stratégiáján alapuló legutóbbi fejlemények, miszerint a hangsúlyt a teljesítmény-ellenőrzésekre, az ellenőrzési programok jobb egyeztetésére és a közös ellenőrzések optimális végrehajtására fogják helyezni. Én is ennek megfelelően fogom meghatározni a súlypontokat.

Döntő szerepe van még az Európai Számvevőszék és a nemzeti parlamentek és nemzeti intézmények közötti együttműködésnek. A megosztott irányítás költségvetési jelentősége miatt elengedhetetlen, hogy a tagállamokkal együttműködve kiemelt figyelmet fordítsunk az uniós források felhasználásának javítására. Ezen a területen is döntő jelentősége van annak, hogy az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament a nemzeti parlamentekkel és nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen határozza meg a súlypontokat.

 

18. Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

Ahogy azt már az előző kérdésnél kifejtettem, az Európai Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző hatóságok között a függetlenség megőrzése mellett a kölcsönös bizalom alapján folytatott együttműködés minden ellenőrzési tevékenység esetében döntő tényező az államháztartás sikeres belső ellenőrzése szempontjából. Csak közösen tudjuk európai szinten elérni az elvárt célokat, és csak közösen tudjuk csökkenteni a hibák arányát.

Ez az együttműködésen alapuló megközelítés abban is döntő szerepet játszik, hogy a tagállamokra konkrét utalásokat tartalmazó, megfelelő ellenőrzési megállapításokat tudjunk tenni az Európai Parlament számára. A nemzeti ellenőrző hatóságok azzal tűnnek ki, hogy ismerik a regionális sajátosságokat, és megfelelő részletes vagy háttérismeretekkel rendelkeznek, az Európai Számvevőszék viszont átfogó képet tud alkotni, és „európai”, hálózati szemlélete van. Ezért az ellenőrzési megállapítások és a jogszabályi rendelkezések keretében gyűjtött ellenőrzési adatok megosztása mind az ellenőrzési erőforrások hatékony felhasználása, mind pedig az ellenőrzések hatékonysága szempontjából célszerű.

Ez azonban azt feltételezi, hogy egy időben egységes szabványokat alkalmaznak az ellenőrzések során, és az ellenőrök kicserélik a tapasztalataikat. A közös munkaértekezletek, képzési programok és az ellenőrök közötti kölcsönös cserekapcsolatok mindenképpen hozzájárulnak a kölcsönös megértéshez és a másik fél sajátosságainak tudatosításához. Pozitív példa erre az Osztrák Számvevőszék által kezdeményezett államháztartási ellenőrzési MBA-program, amelyet a Bécsi Gazdasági Egyetemmel közösen hoztunk létre.

De döntő szerepe van a jelentések előkészítési módjának is, különösen a bonyolult tényállások esetén. A részletekbe menő témáknál is fontos, hogy – az átfogó, érvényes megállapítások alapján – kiemeljük a legfontosabb állításokat, és a parlamenti munkához szükséges információkat állítsuk a középpontba, amelyeket össze kell kapcsolni a közfeladatok ellátásának javítására irányuló megfelelő ajánlásokkal és a bevált gyakorlatokkal.

 

Egyéb kérdések

19. Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Igen.

Azért pályáztam erre a pozícióra, mert az európai célok érdekében hozzá szeretnék járulni a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználásához és az intézmények működéséhez. Számomra fontos az európai munkába vetett bizalom, a források felhasználásának javítása és az európai adófizetők érdekét szolgáló politikai célok elérése.

Ez azt feltételezi, hogy a feladatomat az érintett intézményekkel folytatott legjobb, bizalmi együttműködésben láthatom el. A Szerződés is elvárja az Európai Számvevőszék tagjaitól a függetlenséget, a megfelelő képesítést és azt, hogy feladataikat az Unió érdekében lássák el.

Ha a Parlament a meghallgatás során nem tudna meggyőződni a szakmai és személyes alkalmasságomról, valamint a független ellenőrző intézmény céljaival és a tagjaival szembeni jogos elvárásokkal való azonosulásomról, akkor ez nem lenne megfelelő kiindulási alap ahhoz, hogy feladataimat úgy lássam el, ahogy az elhatároztam. Ezért lemondanék jelöltségemről.

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	A Számvevőszék tagjainak részleges megújítása – Ausztria jelöltje
Hivatkozások	07630/2020 – C9-0129/2020 – 2020/0802(NLE)
A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja	5.5.2020
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CONT 13.5.2020
Előadók  A kijelölés dátuma	Mikuláš Peksa 15.5.2020
Vizsgálat a bizottságban	25.6.2020
Az elfogadás dátuma	25.6.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	16 11 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Matteo Adinolfi, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, Corina Crețu, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, José Manuel Fernandes, Luke Ming Flanagan, Daniel Freund, Isabel García Muñoz, Cristian Ghinea, Monika Hohlmeier, Joachim Kuhs, Ryszard Antoni Legutko, Claudiu Manda, Younous Omarjee, Tsvetelina Penkova, Sabrina Pignedoli, Petri Sarvamaa, Angelika Winzig, Lara Wolters, Tomáš Zdechovský
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Gilles Boyer, Jeroen Lenaers, Mikuláš Peksa, Antonio Maria Rinaldi, Ramona Strugariu, Viola Von Cramon-Taubadel
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)	Bogdan Rzońca
Benyújtás dátuma	29.6.2020