Eljárás : 2019/2197(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0160/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0160/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0252

<Date>{18/09/2020}18.9.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0160/2020</NoDocSe>
PDF 269kWORD 88k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>a közös kereskedelempolitika végrehajtásáról – 2018. évi éves jelentés</Titre>

<DocRef>(2019/2197(INI))</DocRef>


<Commission>{INTA}Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Jörgen Warborn</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a közös kereskedelempolitika végrehajtásáról – 2018. évi éves jelentés

(2019/2197(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság 2019. október 14-i jelentésére a szabadkereskedelmi megállapodások 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti végrehajtásáról (COM(2019)0455),

 tekintettel a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról (2018. január 1. – 2018. december 31.) szóló bizottsági jelentést (COM(2019)0455) kísérő 2019. október 14-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0370),

 tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem – a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. évi bizottsági közleményre,

 tekintettel „A Bizottság 2020. évi munkaprogramja: Ambiciózusabb Unió” című 2020. január 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0037),

 tekintettel a „Politikai iránymutatás a következő Európai Bizottság (2019–2024) számára” című, 2019. július 16-i dokumentumra,

 tekintettel a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozó éves jelentésről szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640),

 tekintettel a Covid19-járványra való globális szintű uniós reagálásról szóló 2020. április 8-i közös közleményre (JOIN(2020) 11 final),

 tekintettel a WTO jövőjéről szóló, 2018. november 29-i állásfoglalására[2],

 tekintettel „Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” című 2020. március 9-i közös közleményre (JOIN(2020)4),

 tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) az elektronikus kereskedelemről szóló, 2019. január 25-i közös nyilatkozatára,

 tekintettel a G20-ak kereskedelmi minisztereinek 2020. március 30-i és május 14-i nyilatkozatára,

 tekintettel a 2018. július 25-i USA–EU közös nyilatkozatra,

 tekintettel a Japán, az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi miniszterei háromoldalú találkozóján született, 2020. január 14-i közös nyilatkozatra,

 tekintettel „A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő védelméről és érvényesítéséről szóló jelentés” című, 2019. december 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0452),

 tekintettel a Bizottságnak a piacvédelmi intézkedésekről szóló, 2019. március 27-i éves jelentésére (COM(2019)0158),

 tekintettel az európaiak kereskedelemhez és az uniós kereskedelempolitikához való hozzáállásáról szóló, 2019 novemberében közzétett Eurobarométer tematikus felmérésre,

 tekintettel az „EU–Kína – Stratégiai kilátások” című, a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat által 2019. március 12-én elfogadott közös közleményre (JOIN(2019)5 final),

 tekintettel „Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések – Az uniós stratégia elemei” című, a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat által 2018. szeptember 19-én elfogadott közös közleményre (JOIN(2018)31 final),

 tekintettel a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló, 2019. június 26-i bizottsági jelentésre,

 tekintettel az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról szóló, 2017. május 18-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására[4],

 tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című határozatra,

 tekintettel a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2016. július 5-i állásfoglalására[5],

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) V. fejezetének II. címére és az EUMSZ 218. cikkére,

 tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégiáról szóló, 2015. június 9-i állásfoglalására[6],

 tekintettel „A nemek közötti egyenlőség az uniós kereskedelmi megállapodásokban” című, 2018. március 13-i állásfoglalására[7],

 tekintettel a Bizottság nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2020. márciusi stratégiájára,

 tekintettel a 2018–2019 közötti időszakra vonatkozó általános vámkedvezmény-rendszerről szóló bizottsági jelentésre[8],

 tekintettel a Bizottság 2018. november 22-i, „Az egységes piac a változó világban – Páratlan eszköz, amelyhez megújított politikai elkötelezettség szükséges” című közleményére (COM(2018)0772),

 tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

 tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére,

 tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0160/2020),

A. mivel a közös kereskedelempolitika végrehajtásáról szóló, 2018. május 30-i parlamenti állásfoglalás széles körű támogatást kapott a szabály- és értékalapú, kiszámítható kereskedelmi rendszerrel kapcsolatos megközelítése tekintetében; mivel a 2018 óta bekövetkezett új fejlemények, elsősorban az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás végrehajtása, legutóbb pedig a Covid19-világjárvány kereskedelemre gyakorolt hatásai szükségessé teszik az előző jelentés átfogó aktualizálását;

B. mivel az EU a világ vezető kereskedelmi hatalma és legnagyobb kereskedelmi tömbje, valamint a gazdasági jólét egyik fő motorja; mivel az Unió egyben az előállított áruk és szolgáltatások legnagyobb kereskedője is; mivel a legfrissebb mutatók azt mutatják, hogy 2019-ben az Unió áruexportja 2 132,3 milliárd euróra nőtt, ami az előző évhez képest 3,5 %-os növekedést jelent; mivel a jelenlegi globális kihívások ellenére az Egyesült Államok és Kína az Unió fő kereskedelmi partnerei; mivel 2007 és 2017 között a globális GDP több mint 70%-kal nőtt; mivel ha összehasonlítjuk az EU 17 %-os növekedését az olyan országok adataival, mint az Egyesült Államok (60 %), India (80 %) és Kína (315 %), egyértelmű, hogy az EU lemarad a globális versenyképesség terén;

C. mivel a Bizottság 2019. október 14-én közzétette az uniós szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló harmadik jelentését, amely azt mutatja, hogy 2018-ban az uniós kivitel 33%-a és az uniós behozatal 29%-a szabadkereskedelmi partnerekkel bonyolított kereskedelem volt; mivel 2018-ban a szabadkereskedelmi partnerekkel bonyolított kereskedelem 84,6 milliárd EUR összegű kereskedelmi többletet eredményezett az EU számára, szemben a 24,6 milliárd EUR összegű teljes kereskedelmi hiánnyal; mivel az Európai Bizottság által a közelmúltban kiadott jelentés szerint a különleges kereskedelmi kedvezmények (GSP) alapján a fejlődő országokból az EU-ba irányuló export 2016 és 2018 között 16,2%-kal nőtt, azaz értéke a 2016. évi 158 milliárd EUR-ról 2018-ra 183,6 milliárd EUR-ra emelkedett; mivel 2020-ban a világkereskedelem várhatóan 13–32%-kal visszaesik a Covid19-járvány hatásai miatt; mivel az áruk és szolgáltatások EU27-en kívüli exportja várhatóan 9,2 %-kal, az EU27-en kívüli import pedig 8,8 %-kal csökkenni fog, míg az IMF várakozásai szerint az EU GDP-je 7,5 %-kal fog csökkenni;

D. mivel a közös kereskedelempolitika az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, amelyet a Bizottság, a Tanács és a Parlament hajt végre, és ez megköveteli, hogy kereskedelmi ügyekben az Unió egységes álláspontot képviseljen, az Uniót képviselő főtárgyaló szerepét pedig a Bizottság tölti be; mivel 2015. október 14-én a Bizottság elfogadta „A mindenki számára előnyös kereskedelem – a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című közleményt (COM(2015)0497); mivel a Bizottság megkezdte a kereskedelempolitika felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a Covid19-válságot követően javítsa a kereskedelmi eszköztárat; 

E. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke és az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke előírja, hogy a közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni, ideértve az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a fenntartható fejlődés előmozdítását; mivel 2019 decemberében a Bizottság elfogadta az európai zöld megállapodást, amely előírja, hogy valamennyi uniós fellépésnek és politikának hozzá kell járulnia célkitűzéseihez;

F. mivel az EU kereskedelem- és beruházáspolitikája a gazdasági tevékenységek folytatásához szükséges jogbiztonság, valamint stabil, kiszámítható és megfelelően szabályozott környezet révén piacra jutást és beruházásvédelmet is biztosít a beruházók számára;

G. mivel az Eurobarométer legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az uniós polgárok mintegy 60 %-a úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelem előnyökkel jár számára; mivel a közvélemény egy része jól tájékozott a kereskedelempolitikáról és a kereskedelmi megállapodásokról; mivel a megkérdezettek fele azt javasolja, hogy az EU-ban történő munkahelyteremtés, valamint a környezetvédelmi és egészségügyi normák védelme tartozzon az uniós kereskedelempolitika prioritásai közé; mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak folytatniuk kell a kereskedelempolitikára és a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó megfelelő kommunikációs stratégia kidolgozását, amelynek célja a kereskedelemmel kapcsolatos álhírek kezelése és a lehető legtöbb információ továbbítása, ugyanakkor meg kell célozniuk az egyes érdekelt feleket, és javítaniuk kell a gazdasági szereplők kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tájékozottságát;

H. mivel a kereskedelmi megállapodásokból és jogalkotási intézkedésekből álló közös kereskedelempolitikának a stabil, kiszámítható és tisztességes kereskedelmi környezet létrehozásának célkitűzését kell szolgálnia, amelyben az uniós vállalkozások gyarapodhatnak és érvényesülhetnek az uniós polgárok érdekei, továbbá biztosítania kell, hogy az EU továbbra is megőrizze meglévő szociális és szabályozási modelljét, miközben a kereskedelempolitikát értékeinek világszerte történő előmozdítására használja fel; mivel az EU-nak fokoznia kell a tisztességes verseny előmozdítására irányuló erőfeszítéseit, ezáltal egyenlő versenyfeltételeket biztosítva és kezelve az aktuális kereskedelmi kérdéseket; mivel e célok elérése megköveteli az Unió kereskedelempolitikájának helyes irányultságát és annak tisztességesebb és átláthatóbb módon történő, teljes körű és hatékony végrehajtását és nyomon követését; mivel az EU kereskedelmi megállapodásainak a piacra jutás és a kereskedelem akadályainak felszámolása révén növekedési lehetőségeket kell biztosítaniuk; mivel elengedhetetlen, hogy a tárgyalásokat a kölcsönös előnyök szellemében folytassák, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése és az uniós szabályok és normák betartásának garantálása érdekében;

I. mivel 2020. április 30-án az EU 18 WTO-taggal együtt hivatalosan értesítette a WTO-t a „fellebbezés esetén választottbírósági eljárás alkalmazásáról rendelkező, többoldalú átmeneti megállapodásról” (MPIA); mivel ez az értesítés a WTO Fellebbezési Testületének patthelyzetére való tekintettel az MPIA alkalmazásának kezdetét jelenti a részt vevő WTO-tagok között felmerülő viták vonatkozásában;

J. mivel a Covid19-járvány sokrétű, hosszú távú következményekkel járó válságot okozott, és felszínre hozta a globális értékláncok ellenálló képességének hiányát bizonyos kulcsfontosságú termékek, többek között az orvostechnikai felszerelések és eszközök tekintetében; mivel a válság rámutatott, hogy erősebb és ellenállóbb termelési láncokra, valamint a stratégiai területekre irányuló beruházásokra van szükség az uniós ellátási láncok ellenálló képességének fokozása érdekében; mivel a tudományosan megalapozott jelentések szerint világszerte egyre nagyobb a világjárványok kitörésének és az éghajlatváltozással összefüggő, a nemzetközi kapcsolatokat érintő jelenségeknek a kockázata; mivel a G20-ak kereskedelmi miniszterei elkötelezték magukat a Covid19-járvány nemzetközi kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt hatásainak enyhítése mellett azáltal, hogy folytatják az együttműködést egy szabad, tisztességes, megkülönböztetésmentes, átlátható, kiszámítható és stabil kereskedelmi és beruházási környezet kialakítása érdekében, valamint azáltal, hogy megőrzik piacaink nyitottságát az alapvető egészségügyi felszerelések és berendezések, a kritikus mezőgazdasági termékek és más alapvető áruk és szolgáltatások határokon átívelő, folyamatos áramlásának biztosítása érdekében;

K. mivel a Bizottság 2020. március 14-én sürgősségi eljárás keretében elfogadta az (EU) 2020/402 végrehajtási rendeletet[9], amely ideiglenes intézkedésként exportengedélyhez köti az egyéni védőeszközök kivitelét az (EU) 2015/479 rendelettel összhangban, és amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az EU-nak abban, hogy szembenézzen a megnövekedett kereslettel, és felkészítse az EU operatív kapacitását harmadik országok támogatására;

L. mivel az EU tárgyalásokat folytatott a Latin-Amerika és a karib-tengeri térség csaknem egészével – Bolívia, Kuba és Venezuela kivételével – fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó átfogó megállapodásokról;

M. mivel a Parlament 2015-ben hangsúlyozta a nemi dimenzió érvényesítésének szükségességét az EU nemzetközi kereskedelempolitikájában[10], 2018-ban pedig a nemek közötti egyenlőség figyelembevételének szükségességét a kereskedelmi megállapodásokban[11]; mivel az EU-ban 36 millió munkahely – amelyek közül 13,7 milliót nők töltenek be – az EU-n kívülre irányuló exporttól függ; mivel a nők jelentősen alulreprezentáltak az EU-n kívüli kereskedelemben, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban; mivel az EU-ban öt exportáló vállalatból csak egyet vezet (vagyis tulajdonol és/vagy igazgat) nő, és a nők az exportágazatban a teljes munkaerő 30 %-át vagy annál kisebb hányadát alkotják;

N. mivel számos ország vámot vet ki az orvostechnikai eszközökre, ideértve a betegmonitorokat, a diagnosztikai berendezéseket és a széles körben alkalmazott gyógyszereket, például az antibiotikumokat, a fájdalomcsillapítókat vagy az inzulint, valamint gyakorlatilag minden ország behozatali vámmal sújtja a szappant; mivel a vámokat súlyosbította az Egyesült Államok azon döntése, amely szerint 370 milliárd USD kiegészítő vámot vet ki a Kínából származó behozatalra, amely bizonyos egyéni védőeszközöket is érint;

O. mivel tudományosan megalapozott jelentések rámutatnak a nemzetközi kapcsolatokat érintő világméretű járványkitörések és éghajlatváltozással kapcsolatos jelenségek növekvő kockázataira, és arra a következtetésre jutnak, hogy gazdasági modelljeinket gyökeresen meg kell reformálni, különösen a Párizsi Megállapodással összhangban;

Globális háttér

1. rámutat arra, hogy a globális keretek jelentős aspektusai eltolódtak és kiszámíthatatlannak bizonyultak, sőt az elmúlt két évben feszültségek is kialakultak; megismétli, hogy támogatja a nyitott, szabad, szabályokon alapuló, kiszámítható és tisztességes többoldalú kereskedelmi rendszert, amelyet meg kell őrizni és ösztönözni kell; rámutat arra, hogy a kedvezőtlen globális gazdasági légkör ellenére az EU (2018-ban) 84,6 milliárd EUR többletet könyvelhetett el a kereskedelmi megállapodásokban részt vevő partnereivel bonyolított árukereskedelemben, szemben a világ többi részével bonyolított kereskedelem 24,6 milliárd EUR összegű teljes kereskedelmi hiányával; emlékeztet arra, hogy több mint 36 millió munkahelyet támogat az Unión kívülre irányuló kivitel;

2.   megjegyzi, hogy mióta a Bizottság 2015-ben elfogadta „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű legutóbbi kereskedelmi stratégiáját, az EU számos új kereskedelmi megállapodást kötött és kezdett el alkalmazni, nevezetesen az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA), az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodást (GPM), valamint az EU és Szingapúr közötti és az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodást;

3.  kitart amellett, hogy az uniós kereskedelmi stratégiának továbbra is elő kell mozdítania az Unió érdekeit és értékeit, amikor világszerte új kihívásokkal néz szembe, növelnie kell az uniós ipar versenyképességét, és gazdasági növekedést kell generálnia az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban; ezért úgy véli, hogy egy ambiciózus többoldalú és kétoldalú menetrend, mindkét fél számára tisztességes és gyümölcsöző kereskedelmi megállapodások megkötése, amelyek biztosítják a szigorú viszonosságot és az érzékeny ágazatokban a szigorú európai normák és előírások tiszteletben tartását, valamint az emberi jogokat és azok hatékony védelmét, az indokolatlan kereskedelmi akadályok felszámolása, valamint szükség esetén a piacvédelmi eszközök használata a legjobb módja annak, hogy az EU versenyképesebbé váljon a globalizált világban;

4.  hangsúlyozza, hogy a másik két kereskedelmi szuperhatalommal, Kínával és az USA-val fennálló kapcsolataink – amelyek kereskedelmi kapcsolataink mintegy 30 %-át teszik ki – kulcsfontosságúak az uniós kereskedelempolitika alakításában; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy az EU erősítse kapcsolatait a világ más részeivel, diverzifikálja és javítsa kereskedelmi kapcsolatait valamennyi partnerével, beleértve a fejlődő országokat és a legkevésbé fejlett országokat is, és törekedjen egy többpólusú világrend kialakítására; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az EU gazdaságának a néhány jelentősebb kereskedelmi partner ellátási láncaitól való túlzott függését; 

5. hangsúlyozza, hogy fokozni kell a tagállamok közötti információcserét; szorgalmazza a bevált gyakorlatok tagállamok egymás közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti további cseréjét a szinergiák elérése és az eredmények javítása érdekében; e tekintetben hangsúlyozza továbbá, hogy javítani kell a megállapodásokra vonatkozó értékelési stratégiákat, és úgy véli, hogy a Bizottságnak minden egyes kereskedelmi megállapodás esetében jobb hatásvizsgálatot kell biztosítania, amelyet kellő időben, független testületeknek kell elvégezniük;

6. üdvözli a kereskedelempolitika átláthatóságának fokozását; üdvözli a Tanács azon határozatát, hogy 2019. december 19-én közzétette az AKCS-régiókkal kötendő gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalásokra vonatkozó megbízatást; elégedettségét fejezi ki az új Bizottság arra irányuló közelmúltbeli erőfeszítéseivel kapcsolatban, hogy rendszeresebben tájékoztassa a Parlamentet a folyamatban lévő tárgyalások állásáról, hogy ezáltal átláthatóbbá tegye a Bizottság munkáját, például a CETA és a Dél-Koreával kötött megállapodás keretében működő szakbizottságokról szóló részletes jelentések rendelkezésre bocsátásával;

7. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak jobb kommunikációs stratégiát kell kidolgozniuk, hogy ismertessék az EU kereskedelempolitikájának előnyeit és javítsák az ezzel kapcsolatos tájékozottságot annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen az együttműködés a társadalommal és az érdekelt felekkel; emlékeztet arra, hogy az ütemtervek lehetőséget kínálnak a Bizottság számára, hogy kommunikáljon és megmagyarázza egy-egy adott kezdeményezés és annak célkitűzései mögött rejlő okokat, továbbá hogy együttműködést folyasson a társadalommal és az érdekelt felekkel és hogy visszajelzést kapjon tőlük; úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell az ütemtervek és egyéb konzultációs tevékenységek teljes átláthatóságát, hogy a hatásuk a lehető legnagyobb legyen, és garantálják az érdekelt felek bevonását;

8. sajnálatát fejezi ki a Covid19-vírus súlyos hatásai miatt, és hogy a gazdaságok globális kereskedelmet érintő leállása következtében csökken az EU-ba irányuló import és az uniós export, továbbá hogy az értékláncokban zavarok keletkeznek és meg is állnak; kiemeli, hogy az EU-nak tanulnia kell a jelenlegi világjárványból, hogy csökkentse sebezhetőségét, különösen egyes stratégiai ágazatokban; úgy véli, hogy az EU-nak és tagállamainak gyorsan kell cselekedniük, hogy a kereskedelempolitikát eszközként használják fel a globális gazdaság helyreállítása és a recesszió enyhítése érdekében; szilárd meggyőződése, hogy az EU-nak javítania kell nyitott stratégiai autonómiáját, ugyanakkor a válság idején biztosítania kell a szabályokon alapuló kereskedelmet, és kerülnie kell a kereskedelmet korlátozó és/vagy torzító intézkedéseket, valamint hasonlóképpen fel kell lépnie a harmadik országok ilyen intézkedéseivel szemben, és ezek mindegyikével külön foglalkoznia kell a kereskedelempolitika felülvizsgálata során;

9. felszólít a jelenlegi tárgyalások folytatására, és különösen az orvostechnikai felszerelések szabad mozgásáról szóló többoldalú megállapodás gyors megkötésére irányuló tárgyalások átalakítására; határozottan ösztönz minden országot, hogy csatlakozzon a WTO gyógyszerészeti vámlebontási megállapodásához (Zero for Zero), és úgy véli, hogy annak hatályát ki kell terjeszteni valamennyi gyógyszerészeti és gyógyászati termékre a határokon átnyúló globális kereskedelem biztosítása érdekében; kéri a WTO-tagokat, hogy ezt a témát kezeljék prioritásként a WTO következő miniszteri találkozóján, és a kereskedelmi megállapodásokat tekintsék olyan eszköznek, amely segíti a vállalatokat forrásaik diverzifikálásában;

10. hangsúlyozza, hogy az EU-nak biztosítania kell a nyílt kereskedelmet és a folyamatos globális értékláncokat, és ezért tartózkodnia kell az exportkorlátozásoktól olyan áruk esetében, mint például az egyéni védőeszközök, amelyek tekintetében az EU harmadik országbeli kereskedelmi partnereitől függ; sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek korlátozzák a kritikus áruk áramlását a belső piacon, hogy azonnal szüntessék meg kiviteli korlátozásaikat, és a Bizottságot, hogy alkalmazzon zéró toleranciát az egységes piac szabályainak ilyen megsértéseivel szemben; úgy véli, hogy az EU-nak gondosan fel kell mérnie és meg kell határoznia azokat a kritikus ágazatokat és társadalmi sebezhetőségeket, amelyek terén az Uniónak biztosítania kell a termékellátást, valamint hatékony és arányos jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítania a kereskedelempolitikában;

11. sajnálja a Covid19-világjárvány miatt a nemzetközi kereskedelemben és a globális értékláncokban jelentkező zavarok nyomán kialakult gazdasági veszteségeket, amelyek különösen súlyos hatással lehetnek a fejlődő országokra; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fejlődő országokra vonatkozó kereskedelmi rendelkezései támogassák a gyógyszerekhez és az orvostechnikai eszközökhöz való hozzájutást;

12. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy segítsék a vidéki és partmenti termelők Covid19-világjárvány által előidézett piaci válságkörülményekhez való alkalmazkodását, valamint a koronavírushoz való gördülékeny alkalmazkodási és reziliencia-stratégiák kialakításának szükségességét a megfelelő bevételi szintek megtartása érdekében, miközben biztosítják a fenntartható mezőgazdasági, erdészeti, tengeri és biológiailag sokféle ökoszisztémákkal való gazdálkodást;

A WTO és a többoldalú együttműködés

13. hangsúlyozza, hogy ez kritikus pillanat a nyitott, tisztességes, kiegyensúlyozott, fenntartható és értékalapú multilateralizmus előmozdítása és a globális kereskedelmi rendszer támogatása szempontjából; mély sajnálatát fejezi ki a WTO patthelyzete miatt, amely aktív lépéseket és kötelezettségvállalásokat követel meg valamennyi WTO-tag részéről; megismétli a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer védelme iránti elkötelezettségét; 

14. hangsúlyozza a multilaterális rendszer elsődleges politikai és gazdasági jelentőségét, és felhívja a nemzetközi kereskedelmi partnereket, hogy törekedjenek egy jól működő vitarendezési rendszer kialakítására a WTO-ban, és folytassák az EU által irányított ambiciózus reformot; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy tárgyaljon új szabályokról a kereskedelmet torzító jelenségekkel szemben, a nem piaci politikákkal és gyakorlatokkal, az állami tulajdonú vállalatokkal és az ipari támogatásokkal kapcsolatban, amelyek kapacitásfelesleghez, kikényszerített technológiatranszfer politikákhoz és gyakorlatokhoz, valamint a szellemi tulajdon lopásához vezetnek; ösztönzi a WTO-tagokat, hogy a 2021-es miniszteri konferencián jussanak ambiciózus és kiegyensúlyozott megállapodásra a halászati támogatások régóta fennálló kérdésében, és egyértelműen jelezzék, hogy a WTO továbbra is képes ellátni tárgyalási funkcióját;

15. üdvözli a fellebbezés esetén választottbírósági eljárás alkalmazásáról rendelkező, többoldalú átmeneti megállapodást (MPIA), azaz azt az új rendszert, amely elősegíti, hogy az Unió más WTO tagok részvételével felülkerekedjen a WTO Fellebbezési Testületének jelenlegi bénultságán, és lehetővé teszi a részt vevő tagok számára, hogy megtartsák a WTO-n belüli kétlépcsős vitarendezési rendszert, amennyiben vitára kerül sor közöttük;

16. tudomásul veszi a folyamatban lévő ágazati és többoldalú tárgyalások során elért eredményeket, különösen a szolgáltatások belső szabályozása, az e-kereskedelem és a beruházások megkönnyítése terén; hangsúlyozza, hogy az ágazati tárgyalások a közös közleményen alapuló vállalkozások, amelyeket azzal a céllal kell lefolytatni, hogy az összes résztvevő között átfogó konszenzus alakuljon ki;

17. üdvözli a multilaterális beruházási bíróságra irányuló tárgyalások tekintetében elért eredményeket; megjegyzi, hogy a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer a multilaterális beruházási bíróság felé kell, hogy vezessen; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok rendkívül lassan haladnak az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodások felszámolása terén, és sürgeti a Bizottságot, hogy adott esetben tegyen lépéseket;

18. határozottan támogatja a piactorzító gyakorlatok világszerte történő korlátozása érdekében az EU, az USA és Japán között folyamatban lévő háromoldalú együttműködést; üdvözli e tekintetben az ipari támogatásokról szóló, 2020. január 14-i közös nyilatkozatot;

Egyesült Államok

19. mélységesen sajnálja az Egyesült Államok kereskedelmi politikájának irányában az elmúlt három évben bekövetkezett jelentős változást, és aggodalmát fejezi ki az egyoldalú kereskedelmi intézkedések és a protekcionista intézkedések növekedésével kapcsolatban, beleértve az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának határozata nyomán indított további, a kereskedelem kibővítéséről szóló törvény 232. szakaszához fűződő vizsgálatokat; sajnálja az USA 2019. november 4-i hivatalos bejelentését, miszerint kilép a Párizsi Megállapodásból, és emlékeztet arra, hogy az Unió közös kereskedelempolitikájának hozzá kell járulnia a Párizsi Megállapodás megvalósulásának elősegítéséhez; hangsúlyozza, hogy szükség van az EU és az USA közötti tárgyalások újraindítására a függőben lévő kérdések, többek között a viták megoldása érdekében; hangsúlyozza, hogy szükség van arra, hogy a mezőgazdaságot a tárgyalások keretén kívül tartsák, valamint, hogy biztosítsák a halászati ágazat megfelelő figyelemmel kísérését és védelmét;

20. emlékeztet arra, hogy az EU-nak továbbra is partnerként együtt kell működnie az USA-val, valamint hogy megoldást kell találni a közös érdekű kereskedelmi kérdésekre, valamint a fenyegetésekre és a kereskedelmi súrlódásokra, ideértve az USA által elfogadott, a nemzetközi joggal ellentétes jogszabályok területen kívüli alkalmazását is; hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is erőfeszítéseket kell tennie a kölcsönös bizalom és a szoros kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása érdekében, biztosítva ugyanakkor az európai normák tiszteletben tartását; úgy véli, hogy az USA-val kötött korlátozott kereskedelmi megállapodás fontos mérföldkőnek tekinthető;

21. felkéri a Bizottságot, hogy vonja be amerikai partnereit, hogy találjanak módot a transzatlanti kereskedelmi feszültségek enyhítésére, többek között arra, hogy találjanak tárgyalásos megoldásokat az USA-val a polgári repülőgépek támogatásának kérdésében, különös tekintettel a folyamatban lévő Airbus-Boeing vitára, és állapodjanak meg az amerikai acél- és alumíniumvámok illegális kivetésének, valamint az agrár-élelmiszeripari termékekre – többek között az érett olajbogyóra – vonatkozó jogellenes támogatás- és dömpingellenes intézkedéseknek a megszüntetéséről; sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza az összehangolt és egységes uniós válaszra irányuló erőfeszítéseit; üdvözli az EU és az USA közötti tárgyalásokat a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadásáról; bátorítja a Bizottságot, hogy támogassa az együttműködést a közös érdekek más területein is, mint például a normák és más, nem vámjellegű akadályok terén a kereskedelem egyszerűbbé tétele, valamint a bürökratikus akadályok és a költségek csökkentése érdekében;

22. sajnálja, hogy a jelenlegi kormány az általános közbeszerzési megállapodástól való visszalépést fontolgatja; sürgeti a kormányt, hogy maradjon részes fele e megállapodásnak;

Kína

23. megállapítja, hogy Kína mérete és növekedése miatt a lehetőségek piaca, valamint az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere, az uniós vállalkozások számára azonban sok az akadály az e piachoz való hozzáférés és az ottani működés terén az állami irányítású és államilag támogatott kínai gazdaság miatt, ahol az állami tulajdonban lévő vállalkozások kizárólagos vagy domináns piaci hozzáféréssel rendelkeznek; elítéli az uniós vállalatokkal szemben Kínában alkalmazott valamennyi diszkriminatív intézkedést; úgy véli, hogy az uniós és a kínai vállalatok közötti tisztességes verseny több lehetőséget és nagyobb innovációt eredményezne, és sürgeti a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon az állandó megkülönböztetéseket, és működjön együtt a kínai hatóságokkal a megkülönböztetések és az akadályok felszámolása érdekében; tudomásul veszi, hogy Kína 2019 májusában visszavonta az EU-val szemben a WTO-hoz benyújtott panaszát, amelyet azért nyújtott be, mert az Unió a dömpingellenes intézkedések tekintetében nem piacgazdasággal rendelkező ország szerinti elbírálásban részesítette Kínát; üdvözli az EU és Kína közötti vitarendezési eljárás eredményét, amely a Parlament 2016. májusi álláspontjával[12] összhangban Kína piacgazdasági státuszának megszűnését jelenti;

24. üdvözli az EU és Kína közötti, a földrajzi árujelzőkről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások 2019. november 6-i lezárását, mint az Unió földrajzi jelzéssel rendelkező termékei védelmének javítása felé tett pozitív lépést Kínában, és felszólít annak gyors megerősítésére, valamint a jogszabályok korszerűsítésére és végrehajtás megerősítésére; ragaszkodik ahhoz, hogy a földrajzi árujelzőkről szóló EU–Kína megállapodást nem sértheti az USA és Kína közötti kereskedelmi megállapodás első szakasza; felhívja a Bizottságot, hogy e megállapodás végrehajtása során kövesse nyomon az európai termékek piacra jutásának helyzetét; megjegyzi, hogy a szellemi tulajdonjogok védelméről és érvényesítéséről szóló legutóbbi jelentés szerint a lefoglalt hamisított és kalóz termékek több, mint 80%-a származott Kínából, és hogy 2018-ban és 2019-ben is ez volt a helyzet; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg további eszközöket e problémák kezelésére, és a szellemitulajdon-jogok teljes körű védelmének garantálására;

25. ösztönzi a Bizottságot, hogy zárja le a Kínával egy olyan ambiciózus beruházási megállapodás érdekében folytatott tárgyalásokat, amely hatékony fejezetet tartalmaz a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, és amely felszámolja a piac nyitottsága előtt álló összes akadályt Kínában; várakozással tekint a tárgyalások 2020 végéig történő lezárása elé, amint arról a 2019. évi EU–Kína csúcstalálkozón megállapodás született; határozottan úgy véli azonban, hogy a megállapodás tartalmának elsőbbséget kell élveznie a megkötés gyorsaságával szemben;

26. megdöbbentőnek találja az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet 2020. februárjában kiadott jelentését, mely bizonyítékokkal szolgál ujgur munkások kínai üzemekben, többek között uniós vállalatok értékláncaihoz tartozó üzemekben való kizsákmányolására; mély aggodalmát fejezi ki az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kínában és Pakisztánban az emberi jogokra gyakorolt hatása miatt; kéri a Bizottságot, hogy minden lehető módon igyekezzen véget vetni az ujgurok kizsákmányolásának; felszólítja az európai vállalatokat, hogy vessenek véget a Kína által elkövetett emberi jogi jogsértésekben való bárminemű részvételnek; ragaszkodik ahhoz, hogy ki kell zárni az ujgur kényszermunka alkalmazásával készült termékeket az egységes piacra importált termékek ellátási láncából;

Új partnerség Afrikával

27. üdvözli az átfogó, Afrikára vonatkozó uniós stratégiáról szóló közös közlemény közzétételét; felhívja az Európai Uniót, hogy szorosabban működjön együtt az afrikai országokkal egy olyan hatékony és szilárd partnerség kialakítása érdekében, amely összhangban áll az Agenda 2063 Afrikai Fejlesztési Stratégia kereskedelemmel kapcsolatos szempontjaival, és amely előmozdítaná a fenntartható gazdasági fejlődést, a növekedést és az élelmezésbiztonságot az afrikai kontinensen; hangsúlyozza, hogy az általános vámkedvezmény-rendszerről (GSP) szóló, a 2018 és 2019 közötti időszakra vonatkozó, 2020. február 10-i jelentés adatai azt mutatják, hogy a rendszer előnyeiből részesülő országok körében nőtt a kedvezmények kihasználási aránya; felhívja a Bizottságot, hogy növelje az EU és az afrikai országok közötti, valamint a maguk az afrikai országok közötti kereskedelmi intézkedésekre irányuló technikai és gazdasági támogató segélyt; e tekintetben megjegyzi, hogy a kereskedelmet támogató segély kulcsfontosságú elem kell, hogy legyen az Afrikával folytatott kereskedelmi kapcsolatokban a Covid19-válság után;

28. üdvözli az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) megvalósítása terén elért előrelépést, melynek célja az áruk és szolgáltatások egységes kontinentális piacának megteremtése a személyek és a beruházások szabad mozgása mellett; üdvözli, hogy az Unió támogatja az Afrikai Unió új kereskedelmi megfigyelőközpontjának létrehozását; felszólít az AfCFTA folyamatos uniós támogatására a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló Afrika–Európa szövetséggel összhangban; felszólít a meglévő gazdasági partnerségi megállapodások (GPM-ek) megfelelő végrehajtására és elmélyítésére a kereskedelem és a beruházások fellendítése céljából; üdvözli az ESA és a SADC GPM-ek, valamint a Ghánával és az Elefántcsontparttal kötött ideiglenes GPM-ek hatálybalépését, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többi regionális GPM ratifikálása terén nem történt előre lépés; támogatását fejezi ki az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszédben meghatározott, kontinensek közötti kereskedelmi megállapodásra vonatkozó elképzelés iránt, amelynek egyenlő felek közötti gazdasági partnerségnek kell lennie, amely kölcsönös előnyöket teremt és a fenntartható fejlődési célok előmozdítását szolgálja, valamint támogatja a versenyképes helyi és regionális értékláncok és az ellenállóképes adórendszerek kialakítását;

29. hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásokat a helyi partnerek és a civil társadalmi szervezetek támogatásával közösen kövessék nyomon; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a jelenlegi gazdasági partnerségi megállapodások részletes elemzését olyan kérdésekben, mint a helyi gazdaságok, a munkaerőpiacok, a biológiai sokféleség csökkenése, az erdőirtás és a nagyarányú földszerzés, annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e változtatásokra;

Fejlődő országok

30. hangsúlyozza, hogy a szegénység csökkentésének elősegítése révén a kereskedelem a fenntartható fejlődési célok elérésének fontos eszköze lehet; e célból hangsúlyozza, hogy a kölcsönösen előnyös szabadkereskedelmi megállapodásokra, az exportdiverzifikációra, a hozzáadott érték növelésére és a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (mkkv-k) kell összpontosítani; rámutat arra, hogy az EU elkötelezett egy szilárd, hatékony és hiteles kereskedelempolitika mellett, amely egy tisztességes, nyitott, szabályokon alapuló, többoldalú és inkluzív kereskedelmi rendszer alapját képezi, amely globális szinten egyenlő versenyfeltételeket teremt valamennyi ország – köztük a fejlődő országok – érdekében, ami elengedhetetlen a fejlődő országok globális értékláncokba való további integrációjához; emlékeztet arra, hogy az Unió kereskedelmi és fejlesztési politikájának hozzá kell járulnia a regionális integrációhoz, valamint a fejlődő országok globális értékláncokba való beépítéséhez és felemelkedéséhez;

31. hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokat érinti leginkább az adócsalás jelensége, amely minden évben több milliárd eurónyi állami bevételtől fosztja meg az államokat; kéri, hogy a fejlődő országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokba foglaljanak bele olyan rendelkezéseket, amelyek elősegítik a vállalatok és multinacionális vállalatok illegális pénzmozgásai és adókijátszása elleni küzdelmet annak biztosítása érdekében, hogy az adókat ott fizessék meg, ahol a nyereség és a valós gazdasági érték keletkezik, valamint az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megszüntetése érdekében;

Japán, Szingapúr és Vietnám

32. üdvözli az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás 2019. február 1-jei hatálybalépését, és megjegyzi, hogy a megállapodás első évi végrehajtását követően megadott első adatok szerint[13] a Japánba irányuló uniós kivitel 6,6 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest;

33. üdvözli az EU és Szingapúr közötti kereskedelmi megállapodás 2019. november 21-i hatálybalépését; üdvözli az EU–Vietnám megállapodás végrehajtása felé tett előrelépést, és folyamatos és gyors előrelépésre szólít fel, különösen a közös intézmények létrehozása, valamint az emberi jogi kérdéseket illetően még hátralevő alapvető ILO-egyezmények és -kötelezettségvállalások megerősítése terén, és sürgeti a Bizottságot, hogy az EKSZ-szel együttműködve biztosítsa azok konkrét végrehajtását; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az EU–Vietnám beruházásvédelmi megállapodást, hogy az az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodással együtt a lehető leghamarabb hatályba léphessen; megjegyzi, hogy 2018-ban az EU mintegy 13,8 milliárd euró értékű árut exportált Vietnámba, és rámutat arra, hogy a szabályalapú szabadkereskedelmi megállapodások és a beruházásvédelmi megállapodások biztosítani fogják a kiszámíthatóságot és a jogállamiságot a befektetők számára, valamint pozitívan növelik majd az exportot mindkét irányban, és stabilitást és bizalmat teremtenek a kkv-k számára; úgy véli, hogy ezek a megállapodások előrelépést jelentenek egy, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) egész térségével kötendő szabadkereskedelmi megállapodás felé;

34. hangsúlyozza, hogy ez a három megállapodás megszilárdítja az Európai Unió stratégiai dinamikáját a világ kulcsfontosságú területén, amelyet a népesség és a jövedelem gyors növekedése jellemez, valamint jelentős lehetőségeket kínál gazdasági szereplőink számára; úgy véli továbbá, hogy erősebb jelenléte révén az EU alternatívát teremthetne a kínai dominanciával szemben a térségben;

Latin-Amerika és a Karib-térség 

35. hangsúlyozza a Latin-Amerikával fenntartott, kölcsönösen előnyös kereskedelmi és politikai kapcsolatok megerősítésének fontosságát; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió és Latin-Amerika szoros együttműködést folytat egymással történelmi, kulturális és gazdasági kötelékeik alapján, és a latin-amerikai és karib-tengeri térség (LAC) jelenti az EU ötödik legnagyobb kereskedelmi partnerét; úgy véli, hogy az EU jelenléte a térségben alapvető fontosságú mind a közös értékeken alapuló együttműködés fokozása szempontjából, mind pedig az EU külső fellépési politikájának folytatása szempontjából, nevezetesen a többoldalú, szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer megerősítése szempontjából; felkéri a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé a jövőbeli kereskedelmi és társulási megállapodásokkal kapcsolatos szándékát a szöveg megbontása kapcsán;

36. hangsúlyozza az EU–Mexikó társulási megállapodás nemrégiben megkötött aktualizálásának és a Mercosur társulási megállapodás megkötésének fontosságát, mivel mindkettőnek megvan a lehetősége arra, hogy elmélyítse stratégiai partnerségünket Latin-Amerikával, további lehetőségeket teremtsen az ezen országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatainkban, és segítse az európai gazdaság ellátási láncainak diverzifikálását; úgy véli, hogy az EU és a Mercosur közötti társulási megállapodás jelenti a legnagyobb „tömbök közötti” megállapodást, és magában hordozza annak lehetőségét, hogy egy mintegy 800 millió polgárt magában foglaló, kölcsönösen előnyös nyitott piaci térséget hozzon létre; emlékeztet arra, hogy ennek a megállapodásnak – az Európai Unió összes többi kereskedelmi megállapodásához hasonlóan – tisztességes versenyfeltételeket kell biztosítania, és szavatolnia kell az európai termelési előírások és módok tiszteletben tartását; emlékeztet arra, hogy a megállapodás tartalmaz egy kötelező erejű fejezetet a fenntartható fejlődésre vonatkozóan, amelyet alkalmazni kell, végre kell hajtani és teljes körűen értékeli kell, emellett konkrét kötelezettségvállalásokat tartalmaz a munkajogokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatban, beleértve az éghajlatról szóló Párizsi Megállapodás és a kapcsolódó végrehajtási szabályok alkalmazását; 

37. meg van győződve arról, hogy a Chilével kötött társulási megállapodás aktualizálása tovább fokozza az EU jelenlétét a tágabb régióban, és elősegíti a fenntartható fejlődésen, a környezetvédelmi és munkaügyi normák erősebb védelmén, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi kereskedelmi menetrend előmozdítását; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a folyamatban lévő tárgyalások valósítsák meg ezeket az elveket, és hogy időben megállapodásra lehessen jutni;

Folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalások

38. ambiciózus menetrendre szólít fel a szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások során, különösen Ausztráliával és Új-Zélanddal, Tunéziával, Marokkóval és Indonéziával, valamint a zöld megállapodással összhangban, szem előtt tartva bizonyos mezőgazdasági termékek, például a marhahús, a juhhús, a tejtermékek és a gyümölcsök érzékeny jellegét; megismétli a Tajvannal folytatandó beruházási tárgyalások gyors megnyitására irányuló felhívását, és felkéri a Bizottságot, hogy készítsen megalapozó tanulmányt;

39. pragmatikus megközelítést alkalmaz az Egyesült Királysággal való kereskedelmi kapcsolatok tekintetében – e kapcsolatoknak átfogóaknak és ambiciózusaknak kell lenniük, és törekedniük kell a nulla százalékos vámtétel és nulla kvóta elérésére, emellett a kereskedelemre, a beruházásokra és a versenyképességre vonatkozó elveken kell alapulniuk, amint azt a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra vonatkozó 2020. június 18-i ajánlásában[14] megfogalmazta; megállapítja, hogy az Egyesült Királyság által támogatott 2019. október 17-i politikai nyilatkozat kimondja, hogy a jövőbeli gazdasági partnerséget olyan rendelkezések fogják alátámasztani, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a nyílt és tisztességes verseny számára, különösen, ha 2020 végéig nem sikerül megállapodásra jutni; rámutat arra, hogy az EU tagállamai nettó exportőrök az Egyesült Királyságba, és az uniós exportőrök és befektetők érdekeinek tiszteletben tartása és védelme érdekében kiemelt fontosságú célkitűzés, hogy mindkét felet kielégítő megoldást találjanak; kéri a Bizottságot, hogy fokozza az uniós vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét;

40. ösztönzi a Bizottságot, hogy ragadja meg az Egyesült Királyság kilépésekor létrejött alkalmat az uniós szakpolitikák észszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére, valamint az európai vállalatok és kkv-k versenyképességének fokozására; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királysággal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak arra kell törekednie, hogy a lehető legszorosabb piaci hozzáférést és a kereskedelem megkönnyítését tegye lehetővé a kereskedelmi zavarok minimalizálása és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

A szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása

41. elismeri a szabadkereskedelmi megállapodások – különösen a Dél-Koreával, Közép- és Latin-Amerikával, Kanadával és a keleti partnerekkel kötött megállapodások – végrehajtására vonatkozó bizottsági jelentésben bemutatott eredményeket; hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelmi megállapodások egyértelműen bizonyítják, hogy a legtöbb esetben megfelelnek azon elsődleges célkitűzésüknek, hogy jelentős lehetőségeket teremtenek az uniós exportőrök számára a harmadik országok kereskedelmi piacain; hangsúlyozz azonban, hogy a Bizottság a kereskedelmi és beruházási akadályok negatív gazdasági hatásának növekedését állapította meg a protekcionista tendencia eredményeként; kéri a Bizottságot, hogy folytassa a kereskedelmi megállapodások gazdaságunkra gyakorolt hatásának utólagos hatásvizsgálatát, beleértve a fenntarthatóságra gyakorolt hatás vizsgálatát is;

42. bátorítja a Bizottságot, hogy folyamatosan keressen módokat a kereskedelmi kapcsolatok javítására, valamint a keleti partnerség országai gazdasági integrációjának további mélyítésére, különös tekintettel a három társult országra;

43. emlékeztet az EU–Kanada kereskedelmi megállapodással (CETA) kapcsolatos pozitív fejleményekre; megjegyzi, hogy a végrehajtás első teljes naptári évében a kétoldalú árukereskedelem, beleértve az agrár-élelmiszeripari termékeket is, 10,3 %-kal nőtt az előző három év átlagához képest; emlékeztet arra, hogy az EU Kanadával folytatott kereskedelméből származó többlete 60 %-kal nőtt, és további lehetőségeket teremtett exportőreink számára; emlékeztet arra is, hogy a megállapodás előzetes hatálybalépése után a két fél szilárd partnerséget hozott létre az által, hogy az eredeti szöveget fontos ajánlásokkal egészítette ki a kereskedelem, az éghajlat-politika, valamint a Párizsi Megállapodás, a kereskedelmi és nemi szempontok, továbbá a kis- és közepes méretű vállalkozások tekintetében, és úgy véli, hogy ez bizonyítja a kereskedelmi megállapodás végrehajtásának dinamikáját; felkéri a Bizottságot, hogy továbbítsa a Parlamentnek az uniós kkv-k exportjára és a megállapodás általános fenntarthatóságára vonatkozó legfrissebb adatokat; emlékeztet a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet végrehajtása és nyomon követése megerősítésének fontosságára;

44. ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU egyes preferenciális partnerei alacsony preferencia-kihasználtsági arányról számoltak be az uniós exportot illetően, ami azt jelzi, hogy a kereskedelmi kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó stratégia csak korlátozott előnyökkel jár a kisebb gazdasági szereplők számára; külön megjegyzi, hogy a kedvezménykihasználás az Unió különböző kereskedelmi partnerekre irányuló exportja vonatkozásában jelentős, a különféle kereskedelmi partnerektől származó uniós behozatali kedvezmények kihasználása terén viszont kevés eltérést mutat; felhívja a Bizottságot, hogy elemezze tovább a kedvezmények kihasználását, és javasoljon új, innovatív eszközöket és gyakorlati megoldásokat; hangsúlyozza e tekintetben a rugalmas, észszerű és egyszerű származási szabályok fontosságát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat együttesen, hogy racionalizálják a hatékonyabb kereskedelemösztönző és kommunikációs stratégiák kidolgozására irányuló munkájukat, és teljes körűen használják ki az EU világszerte működő küldöttségeiben rejlő potenciált;

45. rámutat arra, hogy a nagyszámú kereskedelmi, illetve nem kereskedelmi jellegű akadály, az ellenőrzések mértékében és minőségében tapasztalható aktuális eltérések, valamint a vámunió uniós beléptetési pontjain a vámeljárások és szankcionálási politikák gyakran a kereskedelmi forgalom torzulását eredményezik és veszélyeztetik az egységes piac integritását; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, biztosítva, hogy a társaságok egyenlő feltételek mellett, tisztességesen versenyezzenek egymással;

46. kiemeli, hogy a földrajzi jelzések oltalma az Unió egyik offenzív érdeke a megállapodásokról folyó tárgyalásokon, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU partnerei megfeleljenek a földrajzi jelzések oltalmáról szóló rendelkezéseknek; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa e rendelkezések nagyobb mértékű betartását a meglévő és jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban;

47. felhívja a Bizottságot, hogy külön vizsgálja meg az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak a kereskedelem eltérítésére gyakorolt kumulatív hatásait az EU-ra, valamint a partnerországokra, és hasonlítsa össze az eredményeket az egyedi hatásvizsgálatokkal és a tényleges adatokkal;

48. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy vonják be különösen a kereskedelmi tárgyalásokban részt vevő valamennyi fél nemzeti parlamentjét, civil társadalmát és magánszektorát; kéri a szociális partnerek és civil társadalom fokozott részvételét és a velük való konzultációt a kereskedelmi megállapodások tárgyalásában és végrehajtásában, különösen a belső tanácsadó csoportok hatáskörében, melyek nyomonkövetési szerepét ki lehetne terjeszteni a kereskedelmi megállapodások minden részére, és nem korlátozni azt csak a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetekre;

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

49. emlékeztet a közös kereskedelempolitika végrehajtásáról szóló korábbi jelentésében kifejtett álláspontjára; hangsúlyozza, hogy a Bizottság szolgálatai által kidolgozott 2018. februári, 15 pontos cselekvési terv jó alapot jelent a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtásának javítását célzó munka számára; rámutat arra, hogy az új generációs megállapodások emberi jogi záradékokat és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket tartalmaznak, amelyeknek maradéktalan végrehajtása az emberi jogok, az uniós értékek és a magas színvonalú munkajogi, szociális és környezetvédelmi normák tiszteletben tartásának biztosítását és előmozdítását szolgálja; tudomásul veszi a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteknek a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésben található értékelését, és szorgalmazza a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések időben történő végrehajtását; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki pontos és konkrét módszert e fejezetek végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére, tekintettel arra, hogy ezek kizárólag mennyiségi adatok alapján nem értékelhetők; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megerősíteni a fenntartható fejlődésről szóló fejezet érvényesítését a kereskedelmi megállapodásokban;

50. tudomásul veszi a Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága által indított, a vállalatokra vonatkozó kötelező átvilágításra irányuló kezdeményezést, beleértve annak figyelembevételét az uniós kereskedelmi megállapodásokban, valamint a hatékony végrehajtást biztosító mechanizmust; rámutat arra, hogy a kötelező átvilágításról szóló javaslatnak biztosítania kell, hogy ezek az intézkedések ne jelentsenek többletterhet az európai kkv-k számára, és ne csökkentsék versenyképességüket;

51. ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy konstruktívan vegyenek részt egy, a transznacionális vállalatokról és más üzleti vállalkozásokról szóló, az emberi jogokat tiszteletben tartó, jogilag kötelező erejű ENSZ-szerződésre irányuló tárgyalásokban annak biztosítása céljával, hogy az emberi jogi jogsértések áldozatai hozzáférhessenek az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslatot kérhessenek;

52. üdvözli a Bizottságnak az európai zöld megállapodásra irányuló kezdeményezését, és hangsúlyozza, hogy azt egy ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott kereskedelmi stratégia révén, aktívan támogatni kell; üdvözli a biztos azon kötelezettségvállalását, hogy a kereskedelmi megállapodások „alapvető rendelkezésévé” teszik az éghajlatról szóló Párizsi Megállapodás rendelkezéseinek betartását;

53. megjegyzi, hogy a jelenlegi megközelítésnek  már része a kötelezettségek be nem tartásával kapcsolatos problémák kezelése; felhívja azonban a Bizottságot, hogy legyen körültekintőbb, és tanuljon korábbi tapasztalataiból, ahogyan azt az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás keretében az EU kérésére létrehozott testület is mutatja, miután Dél-Korea nem ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkavállalók jogairól, nevezetesen az egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásokról szóló egyezményeit;

54. emlékeztet arra, hogy a Bizottság és a Parlament által a Mexikóval és Vietnámmal folytatott kereskedelmi tárgyalások során tett korai erőfeszítések sikeresen hozzájárultak ahhoz, hogy 2018 novemberében, illetve 2019 júniusában mindkét ország ratifikálta a szervezkedési jogról és a kollektív tárgyaláshoz való jogról szóló 98. számú ILO-egyezményt; gratulál mindkét országnak e jelentős lépés megtételéért; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az egyéb ILO-egyezmények végrehajtása terén elért előrehaladást, és haladéktalanul állítsa fel az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodás keretében elfogadott parlamentközi bizottságot, különös figyelmet fordítva a gyermekmunka tilalmára; sajnálja, hogy Vietnám nem ratifikálta az egyesülési szabadságról és a kényszermunkáról szóló 87. és 105. sz. ILO-egyezményt; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és kérjen konzultációkat a vietnám kormánnyal, ha ez nem tesz az egyezmény ratifikálása érdekében folyamatos és tartós erőfeszítéseket a megállapodás szerint;

55. emlékeztet arra, hogy hatékony cselekvési tervre van szükség, hogy megvalósítsák a szabadkereskedelmi megállapodásokban a gyermekmunka zéró toleranciájának célját; ehhez a nem kormányzati szervezetekkel és a nemzeti hatóságokkal való szoros partnerség kiépítésére van szükség, hogy az EU fejlesztési politikája keretében tett intézkedésekkel összhangban erős társadalmi és gazdasági alternatívákat alakítsanak ki a családok és a munkavállalók számára;

56. úgy véli, hogy a kereskedelmi megállapodásokban a kereskedelem és a fenntartható fejlődés kapcsolatára vonatkozó fejezeteknek az európai zöld megállapodás külső dimenziójának egyik fő ösztönzőjét kell képezniük; hangsúlyozza, hogy minden új szén-dioxid-kiigazítási mechanizmusnak összeegyeztethetőnek kell lennie a WTO szabályaival és az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal; hangsúlyozza, hogy az uniós vállalatokat nem szabad versenyhátrányba hozni;

57. megjegyzi, hogy az EU kereskedelmi és beruházási politikáját fel kell használni az ellátási láncok felelős irányításának előmozdítására, többek között annak biztosítására, hogy a vállalkozások tartsák tiszteletben az emberi jogokat, a munkavállalói jogokat és a környezetvédelmi normákat, továbbá elérhető legyen az igazságszolgáltatás; tudomásul veszi a Bizottság azon kötelezettségvállalásait, hogy 2021-ig jogalkotási javaslatot terjeszt elő;

58. felhívja a Bizottságot az egyoldalú kereskedelmi kedvezményekhez – mint a GSP vagy a GSP+ – kapcsolódó emberi jogi feltételek eredményes végrehajtásának és nyomon követésének biztosítására; hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitikának hozzá kell járulnia az illegális kereskedelem, az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelemhez;

59. úgy véli, hogy az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek tizenötödik konferenciájának (COP 15) kereskedelmi dimenzióját teljes mértékben figyelembe kell venni; emlékeztet a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának 15. üléséről (COP 15) szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására[15], amelyben felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különösen külső fellépési eszközeik, mint például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) révén aktívan vegyenek részt a harmadik országokban a biológiai sokféleség védelmét, megőrzését és helyreállítását célzó intézkedések és irányítás előmozdítása és célkitűzéseinek meghatározása érdekében, különösen az összes többoldalú és kereskedelmi megállapodásban, valamint a meg nem felelés elleni intézkedésekben; következésképpen felkéri a Bizottságot, hogy minden jövőbeli kereskedelmi megállapodásba foglaljon bele a kereskedelem és a fenntartható fejlődés kapcsolatáról szóló, kikényszeríthető fejezeteket;

60. kéri, hogy a szokásos alapvető ILO-egyezmények mellett az EU sürgesse gazdasági partnereit, hogy ratifikálják és hajtsák végre a háztartási alkalmazottakról szóló 189. számú, a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról szóló 156. számú és a munkahelyi erőszak és zaklatás tilalmát kimondó 190. számú egyezményt;

Az EU kereskedelmi érdekeinek védelme

61. emlékeztet arra, hogy a szabályokon alapuló kereskedelem fenntartására irányuló erőfeszítéseknek kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk kereskedelmi stratégiánkban, és ezzel összefüggésben üdvözli a piacvédelmi eszközök korszerűsítési csomagjának 2018. évi elfogadását és a közvetlen külföldi beruházásokra vonatkozó új átvilágítási mechanizmust; kiemeli, hogy az átvilágítási mechanizmus célja a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetések terén folytatott együttműködés és azok potenciális korlátozása az Unió és tagállamai védelme céljából; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a piacvédelmi eszközök hatékony végrehajtását az európai ipar tisztességtelen piaci gyakorlatokkal szembeni védelme érdekében, valamint értékelje és erősítse meg a védintézkedéseket annak érdekében, hogy azok jobban reagáljanak a rendkívüli körülményekre, és alkalmasabbak legyenek az európai ipar megerősítésére a piaci zavarok hatékony előrejelzése révén a kereskedelmi forgalom alapján; hangsúlyozza a szigorú ellenőrzés és a szoros együttműködés szükségességét a Covid19 utáni kontextusban, amelyben az EU néhány stratégiai ágazatára nyomás nehezedhet; hangsúlyozza azonban, hogy a közvetlen külföldi befektetések új átvilágítási mechanizmusát soha nem szabad protekcionista intézkedésként alkalmazni; üdvözli a külföldi támogatásokról szóló fehér könyvet, és felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben terjesszen elő jogalkotási javaslatot, amennyiben a jelenlegi eszközök elégtelennek bizonyulnak;

 

62. megjegyzi, hogy jelenleg jelentősen növekszik a Kínából és más harmadik országokból származó acélbehozatal, ami súlyosan érinti az európai ipart és számos munkahelyet veszélyeztet; kiemeli, hogy az acéltermékek behozatalára vonatkozó jelenlegi védintézkedések felülvizsgálati folyamatának magában kell foglalnia a meglévő kontingensek csökkentését az importált többletkapacitásnak megfelelően, és meg kell szüntetni a fel nem használt kontingensek átcsoportosításának lehetőségét;

63. üdvözli, hogy a Bizottság bejelentette, hogy 2020 elején kinevez egy kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt (CTEO) az uniós kereskedelmi megállapodások betartásának nyomon követésére és javítására; megjegyzi, hogy az EU kereskedelmi megállapodásainak szabályait megfelelően végre kell hajtani azok hatékonyságának biztosítása és a piaci torzulások kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy ennek az újonnan létrehozott tisztségnek a kereskedelmi megállapodásaink végrehajtására és érvényesítésére, valamint a piacra jutással, a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások megszegéseinek eseteire kell összpontosítania; úgy véli, hogy a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőnek nemcsak a harmadik országokkal kötött uniós kereskedelmi megállapodások környezetvédelmi és munkavédelmi kötelezettségeit kell figyelemmel kísérnie és érvényre juttatnia, hanem a kereskedelmi megállapodások valamennyi fejezetének végrehajtását felügyelnie kell, hogy garantálja e megállapodásokban rejlő potenciál teljes körű kihasználását; felhívja a Bizottságot e szerep további tisztázására;

64. felkéri a Tanácsot a nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló megállapodás gyors megkötésére annak érdekében, hogy jogbiztonságot, viszonosságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az EU gazdasági szereplői számára; felszólít az alapvető sürgősségi egészségügyi termékek globális katalógusának beépítésére azzal a céllal, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a harmadik országbeli szolgáltatók által a globális világjárvány során a nemzetközi kereskedelemben elkövetett visszaélések; megállapítja, hogy az Unió közbeszerzési piacai a legnyitottabbak a világon, és hogy egyes harmadik országokban nagyon korlátozott a hozzáférés a közbeszerzési piacokhoz; hangsúlyozza a viszonosság és a kölcsönös előnyök előmozdításának fontosságát a piacokhoz és a közbeszerzésekhez való hozzáférés terén az uniós vállalatok javára;

65. hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállamban megfelelő befektetés-átvilágítási mechanizmusokra van szükség a biztonsággal és a közrenddel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelem érdekében; ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek még nem rendelkeznek átvilágítási mechanizmusokkal, hogy vezessenek be ideiglenes megoldásokat, és felkéri a Bizottságot, hogy aktívan támogassa ezeket az erőfeszítéseket;

66. hangsúlyozza, hogy az EU-ba irányuló közvetlen külföldi beruházások, valamint az egészségügyi és egyéb kulcsfontosságú infrastruktúrák külföldi befektetők általi megszerzése potenciálisan károsíthatja az EU Covid19-világjárvány kezelésére tett erőfeszítéseit; üdvözli e tekintetben a Bizottságnak a tagállamok számára nyújtott útmutatásról szóló közleményét a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet alkalmazása előtt; sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem hoztak létre átvilágítási mechanizmust, hogy ezt sürgősen tegyék meg; felkéri továbbá a tagállamokat, hogy használják fel az összes rendelkezésre álló eszközt annak biztosítása érdekében, hogy hatékony mechanizmusok álljanak rendelkezésre az EU kritikus egészségügyi infrastruktúráját fenyegető potenciális beruházások és akvizíciók felmérése érdekében, és tegyenek szükség szerint enyhítő vagy blokkoló intézkedéseket;

67. ismételten hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni az ambiciózus éghajlati, környezetvédelmi, ökológiai és szociális normákat érvényesítő európai iparágak, valamint azon kereskedelmi partnerek között, amelyek nem e magas szintű normákat követik; ezért úgy véli, hogy sürgősen szükség van egy, a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítására irányuló WTO-kompatibilis mechanizmusra, amely fokozza a globális éghajlat-politikai fellépést és megvédi az európai iparágakat a tisztességtelen versenytől;

68. felhívja az uniós vezetőket és a Bizottságot, hogy hozzanak határozott döntéseket az uniós saját források rendszerének reformjáról, beleértve az új saját források bevezetését is; újólag megerősíti a többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésben foglalt álláspontját a szóba jöhető új saját források listáját illetően, amelyek a következők: közös konszolidált társaságiadó-alap, a digitális szolgáltatások adóztatása, a pénzügyi tranzakciós adó, a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevétel, a műanyagokra kivetett díj és a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítására irányuló, WTO-kompatibilis mechanizmus[16];

69. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a befektetési megállapodások révén folyamatos bővül a befektetők és az államok közötti választottbírósági mechanizmusok köre; emlékeztet arra, hogy az ilyen párhuzamos igazságszolgáltatási rendszerek célja a vállalati érdekek és jogok érvényesítése, a kötelezettségeik és felelősségük érvényesítésével szemben, és veszélyeztethetik az államok politikai mozgásterét és törvényes szabályozási jogát; elítéli azt a jelenséget, hogy az ügyvédi irodák arra vonatkozó tanácsadásba kezdtek, hogy a külföldi befektetők miként nyújthatnak be keresetet választottbírósági eljárások keretében a Covid-járványhoz kapcsolódó kormányzati intézkedések nyomán; állandó moratóriumot szorgalmaz minden olyan választottbírósági követelésre vonatkozóan, amely a járvány egészségügyi, gazdasági és társadalmi dimenzióit célzó intézkedésekkel és annak hatásaival kapcsolatos;

70. felszólít a környezetvédelmi árukról szóló megállapodás tárgyalásának újraindítására, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a „zöld árukra” alkalmazott tarifák egyoldalú módosítására, amennyiben azok hozzájárulnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez;

71. felszólít az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai keretében a körforgásos gazdasági kezdeményezések[17] külső dimenziójának fokozására a szabályozási együttműködés és párbeszéd révén;

Szolgáltatáskereskedelem és digitális kereskedelem

72. üdvözli a szolgáltatások kereskedelmének kulcsfontosságú területeiről, nevezetesen a szolgáltatások belföldi szabályozásáról és a beruházások megkönnyítéséről szóló, jelenleg zajló többoldalú tárgyalásokat; megjegyzi, hogy a kereskedelmi szolgáltatások és az e-kereskedelem nyújtásának legfőbb módja a harmadik országban való kereskedelmi jelenlét;

73. hangsúlyozza, hogy az EU messze a világ legnagyobb szolgáltatásexportőre, és hogy a szolgáltatások GDP-jének mintegy 70 %-át teszik ki; különösen kiemeli a szolgáltatáskereskedelem viszonylagos ellenálló képességét a Covid19-válság idején, és hangsúlyozza annak szerepét az európai gazdaságélénkítésben;

74. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi helyreállítási erőfeszítéseket nyílt és tisztességes kereskedelem révén kell támogatni, ideértve a digitális kereskedelmet is, amely moratóriumot tesz szükségessé az elektronikus átvitelre kivetett vámok esetében; támogatja az elektronikus kereskedelemre vonatkozó globális szabályokról szóló WTO együttes nyilatkozatot; felhív az észszerű megállapodás iránti nyitottságra az adatok határokon átnyúló áramlásának megkönnyítése és az elektronikus úton történő kereskedelem indokolatlan akadályainak felszámolása érdekében, teljes összhangban a magánélet és az adatok védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, többek között az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR), valamint a tárgyalási irányelvek által biztosított rugalmasság kihasználására; üdvözli azt a tényt, hogy ezek a tárgyalások nagyon sok WTO-tagot hoznak össze, és felszólít arra, hogy a lehető legnagyobb nyitottság és befogadás jellemezze őket;

Kkv-k

75. megjegyzi, hogy a kkv-k teszik ki az uniós áruexport értékének mintegy 30%-át és az összes uniós áruexporttal foglalkozó vállalkozás több mint 80%-át, ugyanakkor a kkv-knak csupán 5%-a aktív a nemzetközi piacon, ami azt jelenti, hogy nagy többségük a belső piac fellendülésétől függ; támogatja azt az elképzelést, hogy valamennyi javasolt szabadkereskedelmi megállapodásnak tartalmaznia kell egy külön fejezetet a kkv-król, ahogyan az az EU–Japán megállapodásban és Mexikóval kötött korszerűsített megállapodás esetében is szerepel, valamint hogy a kkv-kat a szabadkereskedelmi megállapodások felülvizsgálatakor is figyelembe kell venni; megjegyzi, hogy a kereskedelem akadályai és a bürokrácia különösen terhesek a kkv-k számára; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson segítséget a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (mkkv-knek), különös hangsúlyt fektetve a nők által irányított mkkv-kre, és különleges intézkedéseket hozva számukra; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy fordítsanak különös figyelmet a nők által irányított mkkv-k különleges helyzetére, amikor exporttal kapcsolatos ügyfélszolgálatokat állítanak fel, használják ki a szabadkereskedelmi megállapodások nyújtotta lehetőségeket, és erősítsék meg azokat a szolgáltatásokat, technológiákat és infrastruktúrákat (például az internet-hozzáférést), amelyek különösen fontos szerepet játszanak a nők gazdasági szerepvállalása és a nők által irányított mkkv-k szempontjából;

76. felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az üzleti vállalkozásokkal együttműködve könnyítse meg a kkv-k számára a származási szabályok alkalmazását és megértését; emlékezteti a Bizottságot arra a célkitűzésére, hogy 2020 elején elindítsa az Access2Market platformon a kkv-k számára a származási szabályokra vonatkozó önértékelési eszközt, hogy segítséget nyújtsanak a vállalatoknak annak felmérésében, hogy egy adott termék részesülhet-e előnyökben egy adott EU kereskedelmi megállapodás alapján, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kkv-k számára a kereskedelmi megállapodások és a külföldi piacokhoz való hozzáférés előnyeinek kihasználását azáltal, hogy felhasználóbarát, naprakész és gyakorlati információkat nyújtanak számukra a kereskedelempolitikáról és különösen a szabadkereskedelmi megállapodásokról; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon kereskedelempolitikájának a kkv-kra gyakorolt hatását, mivel ezek alapvető szerepet játszanak a nemzetközi kereskedelemben, emlékeztetve arra, hogy méretük és korlátozott erőforrásaik miatt az adminisztratív költségek és a bürokrácia aránytalanul nagy mértékben érintik a kkv-kat;

Nemek közötti egyenlőség és kereskedelem

77. hangsúlyozza annak lehetőségét, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodások előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget és megerősítsék a nők gazdasági helyzetét a harmadik országokban, és felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a nők kizsákmányolása ellen; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a tárgyalások során javasolják egy nemek közötti egyenlőségről szóló külön fejezet beillesztését az EU kereskedelmi és beruházási megállapodásaiba; támogatja a nemekkel és kereskedelemmel kapcsolatos, az EU–Kanada vegyes bizottság által kiadott ajánlásokat, amelyek olyan platformot hoznak létre, amely elősegítheti annak megértését, hogy a kereskedelmi megállapodások hogyan járulhatnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez;

78. tudomásul veszi, hogy a 2017. júniusáig elkészített 26 fenntarthatósági hatásvizsgálat nem tartalmazott konkrét statisztikákat a kereskedelem és a nemek közötti egyenlőség vonatkozásában, és hogy a 2018. évi végrehajtási jelentés sem tartalmaz ilyen adatokat; kitart amellett, hogy el kell kezdeni a nemek szerint bontott adatok gyűjtését, és elvárja, hogy a következő jelentés átfogó adatokat tartalmazzon a szabadkereskedelmi megállapodások hatásáról, a Bizottság kötelezettségvállalásával összhangban; e tekintetben felhívja a figyelmet a Kanada által végzett nemi alapú értékelésre, mint bevált gyakorlatra, amelyet érdemes alkalmazni;

79. felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a belföldi tanácsadó csoportok összetétele a nemek szempontjából kiegyensúlyozott legyen, és hozzanak létre egy kereskedelemmel és nemi egyenlőséggel foglalkozó bizottságot minden egyes szabadkereskedelmi megállapodás esetében a hiányosságok felmérésére, továbbá arról, hogy a kanadai–izraeli szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonlóan a vitarendezési mechanizmus alkalmazandó legyen a nemek közötti egyenlőség kérdései esetén is;

80. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

 

 


INDOKOLÁS

Az Európai Unió közös kereskedelempolitikájának végrehajtásáról szóló jelentés a második ilyen jellegű jelentés. A 2018. május 30-án elfogadott első végrehajtási jelentés a 2015 októberétől, „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című legutóbbi bizottsági kereskedelmi stratégia dátumától 2017 decemberéig, a jelentéstervezet véglegesítésének időpontjáig tartó időszakot ölelte fel.

 

Annak érdekében, hogy ne találjuk fel újra a spanyolviaszt, az előadó úgy véli, hogy ennek a jelentésnek valamiképpen az első jelentés aktualizálásának kell lennie. Amennyiben a Parlament álláspontja hasonló maradt, a jelentésnek egyszerűen emlékeztetnie kell a korábbi rendelkezésekre; ellenkező esetben, ha az álláspontok vagy a körülmények megváltoztak, aktualizálni kell a korábbi jelentést.

 

Ez a jelentés egyben az új jogalkotási ciklus első végrehajtási jelentése a kereskedelempolitikáról. Ebben az értelemben hatóköre szélesebb lesz, mint csupán a kereskedelmi megállapodások végrehajtása, és ezért előretekintő gondolkodást is kezdeményezni fog arról, hogy milyennek kell lennie az uniós kereskedelempolitikának a gyorsan változó világban.

 

A jelentés a 2018. január és 2020. július közötti időszakra vonatkozik; két év, amelynek során számos korábbi tendencia megerősítést nyert, sőt felerősödött, mint például az Egyesült Államok fokozatos kilépése a többoldalú kereskedelmi rendszerből vagy az állam által irányított kínai gazdaság konszolidációja.

 

Ugyanakkor a kép új biztató elemekkel egészült ki. Idetartoznak az EU–Kanada kereskedelmi megállapodás (CETA) végrehajtásának első két évéből származó pozitív számadatok, illetve egy sor többoldalú tárgyalás megkezdése, amelyek reményt keltenek a multilateralizmus felélénkítését illetően.

 

A kereskedelem továbbá nem egy önmagáért való cél. Ez a közös jólét biztosításának eszköze, és magában hordozza a politikai és kulturális kötelékek elmélyítésének lehetőségét is, amint azt az új Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen asszony is kijelentette politikai iránymutatásaiban. A kereskedelmi megállapodások ezért a legjobb eszközei annak, hogy partnereinket támogassák az EU ambiciózus környezetvédelmi céljainak elérésében, különösen a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetek révén.

 

Végül, de nem utolsósorban nagy jelentőséggel bír, hogy az EU képes-e megszilárdítani saját eszközeit annak érdekében, hogy jobban fel tudjon készülni a tisztességtelen verseny kezelésére, amint az az EU korszerűsített piacvédelmi eszközeinek és a külföldi beruházásokra vonatkozó új átvilágítási mechanizmusának elfogadásakor is megmutatkozott, melyek 2018 júniusában, illetve 2019 áprilisában léptek hatályba.

 



 

VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (18.6.2020)

<CommissionInt>a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>a közös kereskedelempolitika végrehajtásáról – 2018. évi éves jelentés</Titre>

<DocRef>(2019/2197(INI))</DocRef>

Előadó: <Depute>Benoît Biteau

</Depute> 

 

 


JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. hangsúlyozza, hogy a kereskedelem nem önmagában vett cél, hanem a fenntartható fejlesztési célok elérésének fontos eszköze, mivel hozzájárul a szegénység csökkentéséhez, az egészség javításához és a környezetkárosodás kezelésére irányuló erőfeszítések támogatásához, valamint az uniós értékek e célból történő előmozdításához; hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban ki kell építeni a kínálati oldali kapacitást és a kereskedelmi infrastruktúrát, az exportdiverzifikációra, a hozzáadott érték növelésére, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva; emlékeztet arra, hogy az EU elkötelezte magát a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elve és a „ne árts” elv mellett; rámutat arra, hogy az EU elkötelezett egy szilárd, hatékony és hiteles kereskedelempolitika mellett, amely egy tisztességes és nyitott, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer alapját képezi, amely elengedhetetlen a fejlődő országok globális értékláncokba való további integrációjához; hangsúlyozza e tekintetben a technikai segítségnyújtási stratégiák fontosságát;

2. hangsúlyozza a szociális, a munkaügyi és a környezetvédelmi normákra vonatkozó átfogó, kötelező erejű és végrehajtható rendelkezések fontosságát, különösen a szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezeteiben; hangsúlyozza továbbá a hatékony nyomon követés fontosságát; felszólít a kereskedelem fenntarthatóságára vonatkozó, átfogó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok szisztematikus alkalmazására;

3. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak nem szabad negatív hatást gyakorolniuk az élelmezésbiztonságra a fejlődő országokban; hangsúlyozza, hogy lehetővé kell tenni a fejlődő országok számára, hogy megerősítsék élelmiszer-önrendelkezésüket, és saját demokratikus eszközeikkel meghatározzák élelmiszerrendszereik alakítását; e célból holisztikus megközelítést sürget, amely lefedi a lényegbevágó kérdéseket, mint a közbeszerzés, a verseny, beleértve a támogatásokat, illetve az egészségügyi és növény-egészségügyi akadályokat; felhívja különösen az EU-t, hogy segítse a fejlődő országokat helyi élelmiszer-termelésük védelmében, támogassa a kis családi gazdaságokat, és építsen az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ajánlásaira;

4. megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a 2014 és 2020 közötti közös agrárpolitika (KAP) időtartama alatt történt előrelépés a politikák fejlesztési célú koherenciája felé, az exporttámogatások betiltása nincs hatással az egyéb közvetlen vagy közvetett támogatásokból eredő gazdasági torzulásokra, mint a tejtermékek esetében; felszólítja az EU-t, hogy kezdje meg a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó 1994. évi egyezmény jelenlegi rendelkezéseinek felülvizsgálatát; kéri az Uniót, hogy nyújtson segítséget a fejlődő országok számára a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmusok megtervezése terén;

5. hangsúlyozza, hogy az új Európa–Afrika-stratégiának támogatnia kell a tisztességes és etikus kereskedelmet; rámutat arra, hogy „A szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása 2018. január 1. és 2018. december 31. között” című 2019. évi bizottsági jelentés (COM(2019)0455) kiemeli, hogy korlátozott előrelépés történt a gazdasági partnerségi megállapodások hatálya alá tartozó fejlődő országok gazdasági diverzifikációja terén; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy ismerjék el a fejlődő országok által a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatban kifejezett aggályokat; emlékeztet arra, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásoknak hatékony támogatást kell nyújtaniuk a regionális piacok integrációjához; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a CARIFORUM-mal kötött gazdasági partnerségi megállapodás első 10 évének utólagos értékelő tanulmányát, és meg kell vizsgálni a javítási lehetőségeket a régió országaival való kapcsolatok megerősítése, valamint a 21. század új kihívásainak – különösen az éghajlatváltozásnak – a kezelése és a fenntartható fejlesztési célok teljesítése érdekében; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásokat a helyi partnerek és a civil társadalmi szervezetek támogatásával közösen kövessék nyomon; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a jelenlegi gazdasági partnerségi megállapodások mélyreható elemzését olyan kérdésekben, mint a helyi gazdaságok, a munkaerőpiacok, a biológiai sokféleség csökkenése, az erdőirtás és a nagyarányú földszerzés, annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e változtatásokra;

6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy különösen a kereskedelmi tárgyalásokban részt vevő valamennyi fél nemzeti parlamentjeit, civil társadalmát és magánszektorát vonják be; kéri a szociális partnerek és civil társadalom fokozott részvételét és a velük való konzultációt a kereskedelmi megállapodások tárgyalásában és végrehajtásában, különösen a belső tanácsadó csoportok hatáskörében, melyek nyomonkövetési szerepét ki lehetne terjeszteni a kereskedelmi megállapodások minden részére, és nem korlátozni azt csak a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetekre;

7. hangsúlyozza, hogy az Uniónak biztosítania kell a fenntartható globális ellátási láncokat; ismételten kéri egy uniós jogi keret létrehozását, amely kötelező vállalati kellő gondosságon alapul az ellátási láncokban való emberi jogok megsértésével kapcsolatban, és amely biztosítja az igazságszolgáltatáshoz való jogot; úgy véli, hogy ezeknek a kötelezettségeknek ágazatokon átívelőknek kell lenniük; üdvözli a konfliktusövezetekből származó ásványokra vonatkozó rendelet közelgő hatálybalépését, és kéri végrehajtásának figyelemmel kísérését, többek között kísérőintézkedések alkalmazása révén; hangsúlyozza, hogy e rendelet fontos lépés lesz az ellátási láncok átláthatósága és az ellátási láncokban fennálló felelősségek szempontjából;

8. kéri a Bizottságot, hogy tevékenyen vegyen részt a WTO-n belül a globális értékláncok fenntartható irányításához szükséges multilaterális szabályok elősegítésében, beleértve az ellátási láncokra vonatkozó kötelező kellő gondosságot, ideértve a ruházati ágazatot, amellyel első lépésként kell foglalkozni az OECD iránymutatásai alapján; ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy konstruktívan vegyenek részt egy, a transznacionális vállalatokról és más üzleti vállalkozásokról szóló, az emberi jogokat tiszteletben tartó, jogilag kötelező erejű ENSZ-szerződésre irányuló tárgyalásokban annak biztosítása céljával, hogy az emberi jogi jogsértések áldozatai hozzáférhessenek az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslatot kérhessenek;

9. hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokat érinti leginkább az adócsalás jelensége, amely minden évben milliárd eurónyi állami bevételtől fosztja meg az államokat; kéri, hogy a fejlődő országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokba foglaljanak bele olyan rendelkezéseket, amelyek elősegítik a vállalatok és multinacionális vállalatok illegális pénzmozgásai és adóelkerülése elleni küzdelmet annak biztosítása érdekében, hogy az adókat ott fizessék meg, ahol a nyereség és a valós gazdasági érték keletkezik, valamint az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megszüntetése érdekében;

10. emlékeztet, hogy a fejlődő országok egyik legnagyobb kihívása az, hogy a gazdaság diverzifikációja révén feljebb jussanak a globális értékláncon;

11. hangsúlyozza a többoldalú rendszer szükségességét, amely a leghatékonyabb módja az egyenlő globális versenyfeltételek és egy inkluzív globális kereskedelmi rendszer megteremtésének a fejlődő országok érdekében; ismételten hangsúlyozza a WTO reformjának fontosságát a fenntartható fejlesztési célokkal, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban;

12. emlékeztet továbbá, hogy az Unió kereskedelmi és fejlesztési politikájának a regionális integráció, valamint a fejlődő országok globális értékláncba való beépítése és felemelkedése felé kell törekednie; hangsúlyozza a kereskedelempolitikák módosításának fontosságát annak érdekében, hogy azok pénzügyi és technikai segítségnyújtás révén támogassák az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket;

13. hangsúlyozza továbbá a szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezete végrehajtása nyomon követésének fontosságát az Unióban és az érintett partnerországokban működő tanácsadó csoportok iránymutatásai alapján, a fejlődésorientált eredmények kereskedelmi preferenciák révén történő elérésének értékelése céljából; hangsúlyozza, hogy a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket az egyes országok kapacitásaihoz kell igazítani, a szükséges pénzügyi és technológiai transzferekkel együtt kezelve;

14. üdvözli, hogy az EU, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében támogatja nagyívű, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös szabadkereskedelmi megállapodások megtárgyalását; felhívja a figyelmet, hogy erőteljes küzdelmet kell folytatni az adókikerülés, az adókijátszás és az adócsalás ellen, ösztönzi azokat a szabályrendszereket, amelyek a nyitott és tisztességes versenyt hivatottak megteremteni és megőrizni

15. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy segítsék a vidéki és partmenti termelők Covid19-világjárvány által előidézett piaci válságkörülményekhez való alkalmazkodását, valamint a koronavírushoz való gördülékeny alkalmazkodási és reziliencia-stratégiák kialakításának szükségességét a megfelelő bevételi szintek megtartásának érdekében, miközben biztosítják a fenntartható mezőgazdasági és erdőgazdálkodást, valamint a tengeri és biológiailag sokféle ökoszisztéma fenntartható gazdálkodását;

16. sajnálja a Covid19-világjárvány miatt a nemzetközi kereskedelemben és a globális ellátási láncokban jelentkező zavarok nyomán kialakult gazdasági veszteségeket, amely különösen súlyos hatással lehetnek a fejlődő országokra; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fejlődő országokra vonatkozó rendelkezései támogassák a gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való hozzáférést; ösztönzi a Bizottságot a globális ellátási láncok jobb átláthatóságának kidolgozására, különösen a gyógyszeripari ágazatban; támogatja egy multilaterális megállapodás megkötését az orvostechnikai eszközök szabad áramlásáról;

17. felhívja a Bizottságot az egyoldalú kereskedelmi kedvezményekhez – mint a GSP vagy a GSP+ – kapcsolódó emberi jogi feltételek eredményes végrehajtásának és nyomon követésének biztosítására;

18. hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitikának támogatnia kell a Párizsi Megállapodás végrehajtását; rámutat arra, hogy az EU kereskedelmi megállapodásaiban a Párizsi Megállapodásnak alapvető záradékként kell szerepelnie; kéri, hogy e kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a szabadkereskedelmi megállapodásokba illesszenek be konkrét rendelkezéseket és célokat, különösen a nemzetileg meghatározott hozzájárulások végrehajtása, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaiból eredő veszteségek és károk, valamint a technológiaátadás tekintetében;

19. ismételten hangsúlyozza, hogy az Uniónak és kereskedelmi partnereinek be kell tartaniuk a nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi normáit, fel kell lépniük a veszélyeztetett állat- és növényfajok illegális kereskedelme ellen, fel kell lépniük az erdőirtás és az erdőpusztulás ellen, és ösztönözniük kell az éghajlatváltozás elleni küzdelmet támogató kereskedelmet; aggodalmát fejezi ki a kereskedelmi liberalizáció és az erdőirtás között fennálló kapcsolattal, valamint az új kereskedelmi megállapodások lehetséges e tekintetben negatív hatásaival kapcsolatban; kéri a Bizottságot, hogy valamennyi jövőbeni kereskedelmi megállapodásba – az átfogó és a vonatkozó részleges megállapodásokba egyaránt – foglaljon bele az erdőkre vonatkozó, jogilag kötelező rendelkezéseket, továbbá olyan biztosítékokat, amelyek gondoskodnak végrehajtásukról és elősegítik az erdőirtás és erdőpusztulás elleni küzdelmet;

20. hangsúlyozza, hogy a szállítással és a nemzetközi kereskedelemmel összefüggő CO2-kibocsátás folyamatos növekedése aláássa az EU éghajlatváltozási stratégiájának hatékonyságát; úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások éghajlati költsége erős érv amellett, hogy az exportalapú fejlesztési stratégiától a helyi fogyasztáson és termelésen alapuló endogén fejlesztés felé kell elmozdulni a fejlődő országokban;

21. hangsúlyozza, hogy a Covid19 által kiváltott zavarok előtérbe helyezték a globális élelmiszerrendszer sebezhetőségét; hangsúlyozza továbbá, hogy a mezőgazdasági piacok liberalizációja tovább erősíti a mezőgazdaság kivitelorientált, ipari modelljét, amely önmagában is jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ugyanakkor élőhelyek elvesztéséhez is vezet és a vírusok megjelenését és terjedését elősegítő feltételeket teremt; úgy véli, hogy ezzel szemben a rövid ellátási láncokban és egyéb helyi kezdeményezésekben nagy potenciál rejlik a jelenlegi élelmiszerrendszer hiányosságainak kezelése terén azáltal, hogy javítják a friss élelmiszerekhez való hozzáférést, biztosítják, hogy nagyobb érték kerüljön a mezőgazdasági termelőkhöz, és csökkentik a nemzetközi piacok zavaraival szembeni sebezhetőséget; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kereskedelemorientált mezőgazdasági politikáktól a helyi és regionális piacok felé való fokozatos elmozdulás stratégiáját;

22. támogatását fejezi ki a szén-dioxid-vám mellett, amely az éghajlatra saját maguk által gyakorolt hatások csökkentése érdekében intézkedéseket hozó cégek számára a tisztességes verseny biztosításának egyik fontos eszköze.

 


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

 

Az elfogadás dátuma

15.6.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

10

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Anna-Michelle Asimakopoulou, Hildegard Bentele, Dominique Bilde, Udo Bullmann, Catherine Chabaud, Antoni Comín i Oliveres, Ryszard Czarnecki, Gianna Gancia, Charles Goerens, Mónica Silvana González, Pierrette Herzberger-Fofana, György Hölvényi, Rasa Juknevičienė, Beata Kempa, Erik Marquardt, Norbert Neuser, Janina Ochojska, Jan-Christoph Oetjen, Michèle Rivasi, Christian Sagartz, Marc Tarabella, Tomas Tobé, Miguel Urbán Crespo, Bernhard Zimniok

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Barry Andrews, Marlene Mortler, Caroline Roose, Patrizia Toia

 


 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

15

+

S&D

Udo Bullmann, Mónica Silvana González, Norbert Neuser, Marc Tarabella, Patrizia Toia

RENEW

Catherine Chabaud, Charles Goerens, Jan-Christoph Oetjen, Barry Andrews

GREENS/EFA

Pierrette Herzberger-Fofana, Erik Marquardt, Michèle Rivasi

ECR

Beata Kempa

GUE/NGL

Miguel Urbán Crespo

N.I.

Antoni Comín i Oliveres

 

10

-

PPE

Anna-Michelle Asimakopoulou, Hildegard Bentele, György Hölvényi, Rasa Juknevičienė, Janina Ochojska, Tomas Tobé, Marlene Mortler

ID

Dominique Bilde, Gianna Gancia. Bernhard Zimniok

 

1

0

ECR

Ryszard Czarnecki

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 


 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

3.9.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

5

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Barry Andrews, Anna-Michelle Asimakopoulou, Tiziana Beghin, Geert Bourgeois, Saskia Bricmont, Udo Bullmann, Jordi Cañas, Daniel Caspary, Anna Cavazzini, Miroslav Číž, Arnaud Danjean, Paolo De Castro, Emmanouil Fragkos, Raphaël Glucksmann, Markéta Gregorová, Enikő Győri, Roman Haider, Heidi Hautala, Danuta Maria Hübner, Herve Juvin, Karin Karlsbro, Maximilian Krah, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, Margarida Marques, Gabriel Mato, Emmanuel Maurel, Maxette Pirbakas, Carles Puigdemont i Casamajó, Samira Rafaela, Inma Rodríguez-Piñero, Massimiliano Salini, Helmut Scholz, Liesje Schreinemacher, Sven Simon, Dominik Tarczyński, Mihai Tudose, Marie-Pierre Vedrenne, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

 


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

29

+

ECR

Geert Bourgeois, Emmanouil Fragkos, Dominik Tarczyński, Jan Zahradil

PPE

Anna-Michelle Asimakopoulou, Daniel Caspary, Arnaud Danjean, Enikő Győri, Danuta Maria Hübner, Gabriel Mato, Massimiliano Salini, Sven Simon, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler

RENEW

Barry Andrews, Jordi Cañas, Karin Karlsbro, Samira Rafaela, Liesje Schreinemacher, Marie-Pierre Vedrenne

S&D

Udo Bullmann, Miroslav Číž, Paolo De Castro, Bernd Lange, Margarida Marques, Inma Rodríguez-Piñero, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt

VERTS/ALE

Markéta Gregorová

 

5

-

S&D

Raphaël Glucksmann

ID

Herve Juvin, Maxette Pirbakas

GUE

Emmanuel Maurel, Helmut Scholz

 

8

0

VERTS/ALE

Saskia Bricmont, Anna Cavazzini, Heidi Hautala

ID

Maximilian Krah, Danilo Oscar Lancini, Roman Haider

NI

Tiziana Beghin, Carles Puigdemont i Casamajó

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0230. 

[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0477.

[3] HL C 307., 2018.8.30., 109. o.

[4] HL C 101., 2018.3.16., 30. o.

[5] HL C 101., 2018.3.16., 19. o.

[6] HL C 407., 2016.11.4., 2. o.

[7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0066.

[9] HL L 771., 2020.3.15., 1. o.

[10] Az Európai Parlament 2015. június 9-i állásfoglalása a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégiáról

[11] Az Európai Parlament 2018. március 13-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőségről az uniós kereskedelmi megállapodásokban

[12] Az Európai Parlament 2016. május 12-i állásfoglalása Kína piacgazdasági státuszáról, HL C 76., 2018.2.28., 43. o.

[14] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0152.

[16] Lásd az Európai Parlament állásfoglalását (2020. május 15.) az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről – elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0124.

[17] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0098&from=HU%20? ;

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 29.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat