JELENTÉS a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

2.10.2020 - (COM(2020)0409 – C9-0148/2020 – 2020/0103(COD)) - ***I

Költségvetési Bizottság
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Alexandra Geese, Othmar Karas, Dragoș Pîslaru
(Közös bizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 58. cikke)

Módosítások

• 001-001 (PDF - 214 KB)
• 001-001 (DOC - 57 KB)
• 002-002 (PDF - 221 KB)
• 002-002 (DOC - 81 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2020)0409 – C9-0148/2020 – 2020/0103(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0409),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 175. cikkének (3) bekezdésére és 197. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0148/2020),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. július 15-i véleményére[1],

– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

– tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 58. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

– tekintettel eljárási szabályzatának 59. cikkére,

– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

– tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0173/2020),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[*]

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2020/0103 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a technikai támogatási eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére és 197. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 120. és 121. cikke értelmében a tagállamok kötelesek arra irányuló gazdaságpolitikát folytatni, hogy a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatások szerint hozzájáruljanak az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. ▌A Szerződés 148. cikke rendelkezik arról, hogy a tagállamok olyan foglalkoztatáspolitikát hajtsanak végre, amely figyelembe veszi a foglalkoztatási iránymutatásokat. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása ezért közös érdekű ügy.

(2) A Szerződés 175. cikke többek között arról rendelkezik, hogy a tagállamok úgy hangolják össze a gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozóan a 174. cikkben meghatározott célkitűzéseket.

(3) A Covid19-világjárvány 2020 eleji kitörése megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági és társadalmi kilátásait az Unióban és az egész világon. Az Unióban új prioritások jelentek meg a válsággal összefüggésben, amelyek különösen a helyreállításra és a rezilienciára irányulnak. Ezek a prioritások sürgős és összehangolt választ tesznek szükségessé az Unió részéről a tagállamoknál megjelenő gazdasági, társadalmi és egészségügyi következményekkel való megbirkózás és a társadalmi, ▌gazdasági és területi kiesések mérséklése érdekében. A ▌Covid19 okozta válság, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy az erős és fenntartható gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil és ellenálló gazdaságok és pénzügyi rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban kilábaljanak a válságokból. Ugyanakkor ezek a válságok világosan megmutatták, hogy gyors és koherens válaszlépések szükségesek az olyan nagy, külső sokkok esetében, amelyek az egészségügyi rendszerek, az alapvető közszolgáltatások és a kulcsfontosságú közszektorok felkészültségét, valamint hatékony szociális védelmi mechanizmusok meglétét igénylik. Az öt elnök 2015. június 22-i jelentése hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni és ki kell egészíteni a gazdasági és monetáris unió gazdasági és intézményi struktúráját. Kiemelte különösen a 2008. évi gazdasági és pénzügyi válság során tapasztalt gazdasági, társadalmi és területi különbségek leküzdésének, valamint egy új konvergenciafolyamat elindításának fontosságát. Ezenkívül a Covid19 okozta válság ismét egyértelműen bebizonyította, hogy sürgősen el kell mélyíteni a gazdasági és monetáris uniót, és javítani kell a tagállamok gazdaságainak ellenálló képességét. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy továbbra is ösztönözzük egyrészt a beruházások fellendítését, másrészt a fenntartható, intelligens, társadalmilag felelős és inkluzív növekedést elősegítő hatékony reformok végrehajtását, harmadrészt pedig szilárd költségvetési politikák elfogadását. Ezért alapvetőek lesznek az új kihívásokra reagáló, a gazdaságok strukturális gyengeségeit kezelő, fenntarthatóságukat és rezilienciájukat megerősítő reformok és beruházások, melyek elősegítik a növekedést, hogy a gazdaságok és a társadalmak visszaálljanak egy fenntartható helyreállítási pályára, fenntartható és inkluzív növekedési potenciáljuk javuljon, alkalmazkodóképességük erősödjön, minőségi munkahelyeket tudjanak teremteni, ösztönözzék a beruházásokat, valamint előmozdítsák a gazdasági, társadalmi és területi konvergencia folyamatának kiteljesedését. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy továbbra is az uniós polgárok jólétére és a közös célkitűzésekre összpontosítsunk, hogy meg lehessen küzdeni a gazdasági, társadalmi és területi különbségekkel az Unióban.

(4) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kihívások és a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és e prioritások végrehajtása nyomon követésének kereteként. Az európai szemeszter részeként a Parlament kijelentette, hogy a társadalmilag felelős reformoknak a szolidaritáson, az integráción, a társadalmi igazságosságon és a javak és a jövedelem igazságos elosztásán kell alapulniuk, ezáltal létrehozva egy olyan modellt, amely biztosítja a versenyképességet, az egyenlőséget és a szociális védelmet, védi a kiszolgáltatott csoportokat és javítja az életszínvonalat minden polgár számára, ami a szociális jogok európai pillérének kulcsfontosságú elve. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok az európai szemeszter égisze alatt kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. E a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt mutatják be a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő prioritások ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy e rendelet célkitűzéseit megvalósítva az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az Unió által a strukturális és kohéziós alapok keretében támogatott programokból és más programokból származó támogatás esetében. Az európai szemeszter keretében végrehajtott reformoknak figyelembe kell venniük a hosszú távú társadalmi, éghajlati és környezeti következményeket a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról és a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról szóló európai bizottsági közleményeknek megfelelően. Különös figyelmet kell fordítani továbbá a nemek közötti egyenlőségre, mivel – uniós ügynökségek, például a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) és a Közös Kutatóközpont (JRC) kimutatása szerint – a nőket különösen erősen sújtják a Covid19-világjárvány gazdasági következményei.

(4a)  A tagállamok még mindig nem hajtották végre megfelelően az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokat. Míg a tagállamok 2012 és 2018 között az országspecifikus ajánlásoknak átlagosan csak 53%-át hajtották végre, a költségvetési politika jobb összehangolásának lehetséges pozitív tovagyűrűző hatásai az Európai Központi Bank 2017-es becslései és a Bizottság 2018-as becslései szerint a GDP mintegy 0,2–0,3%-át teszik ki, ami évi 30 és 45 milliárd EUR közötti összeget jelent. Ebben az összefüggésben a technikai támogatási eszközt, valamint annak kapacitását és volumenét a jövőbe való beruházásként is lehet értelmezni, amely magas uniós hozzáadott értéket képvisel.

(5) Az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] 142 800 000 EUR összegű költségvetéssel létrehozta a strukturálisreform-támogató programot a 2017–2020 közötti időszakra. A strukturálisreform-támogató program létrehozásának célja, hogy erősítse a tagállamok azon képességét, hogy növekedésösztönző igazgatási és strukturális reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén. A strukturálisreform-támogató program keretében a Bizottság tagállami kérésre technikai támogatást nyújt, amely szakpolitikai területek széles körét fedheti le. Ez a rendelet az említett, a tagállamok által kedvezően fogadott program folytatása kíván lenni, miközben alkalmazza a szükséges fejlesztéseket és módosításokat.

(6) A tagállamok egyre fokozottabb mértékben vesznek igénybe technikai támogatást a strukturálisreform-támogató program keretében. ▌ Ezért ▌ e rendeletnek technikai támogatási eszközt kell létrehoznia azzal a céllal, hogy folytatódjon és jelentősen kibővüljön a tagállamok reformok végrehajtása során való támogatása. Ennek az eszköznek a Covid-válság kapcsán a fenntartható és igazságos uniós helyreállítás fontos elemét kell képeznie, és elegendő pénzügyi forrással kell rendelkeznie a kitűzött célok eléréséhez.

(7) Tekintettel az európai zöld megállapodásra mint Európa növekedési stratégiájára, valamint az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaira, a technikai támogatási eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és az átfogó célkitűzéshez, amely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 30%-ának hozzá kell járulnia az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez, és 10%-ának a biológiai sokféleség célkitűzését kell támogatnia. Az ezen eszköz keretében finanszírozott intézkedéseknek és szakpolitikai céloknak összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodás vonatkozó szabályozási aktusok szerinti „ne árts” elvével. Elismerve a digitalizáció fontosságát az uniós gazdaság és társadalom valamennyi területén, a technikai támogatási eszköznek támogatnia kell a digitális helyreállításra – így a digitális infrastruktúrára, készségekre és e-kormányzati megoldásokra, köztük biztonságos digitális kommunikációs rendszerekre, például videókonferencia-rendszerekre – irányuló, a digitális egységes piac létrehozását előmozdító reformokat és beruházásokat is. A technikai támogatási eszköznek hozzá kell járulnia az Unió és a tagállamok által a szociális jogok európai pillérével összefüggésben vállalt kötelezettségek végrehajtásához is. Az ehhez kapcsolódó intézkedéseket a technikai támogatási eszköz előkészítése és végrehajtása során kell meghatározni, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból meg kell vizsgálni. Azoknak az intézkedéseknek ▌környezeti, digitális és társadalmi kihívásokkal is foglalkoznia kell az Unión belül, ideértve a biológiai sokféleség és a természeti tőke védelmét és a körforgásos gazdaság, valamint az energetikai átmenet támogatását, és összhangban kell lennie a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel, ideértve a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ötödik célkitűzést is.

(8) A technikai támogatási eszköz általános célkitűzései az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának és a zöld és digitális átalakulás támogatása a reziliencia és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi ▌konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására és a Covid19-világjárványt követő fenntartható és igazságos, a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó beruházások ösztönzésére, az európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások hatékony megvalósítására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, az irányítás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése, illetve a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal – különösen az Uniós 2030-as éghajlatpolitikai és energetikai céljainak, valamint a klímasemlegesség 2050-re való elérésére irányuló célkitűzéssel –, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében a tagállamok által tett erőfeszítések támogatása.

(9) A technikai támogatási eszköz általános célkitűzéseinek elérése érdekében konkrét célkitűzéseket kell meghatározni. A technikai támogatási eszköz konkrét célkitűzései a nemzeti hatóságok segítése a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására szolgáló kapacitásaik fejlesztésében, így a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) YYY/XX rendeletnek megfelelő elkészítésében, végrehajtásában, felülvizsgálatában és tökéletesítésében, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztása, az érdekelt felek széles körű részvétele, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsment révén. Ezek a konkrét célkitűzések az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben valósulnak meg.

(10) A tagállamok abban való segítése érdekében, hogy valamennyi kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi területen kezelni tudják a reformok iránti igényeiket, valamint reformokat és beruházásokat dolgozzanak ki, fejlesszenek és hajtsanak végre, a Bizottságnak tagállami kérésre továbbra is technikai támogatást kell nyújtania a szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan, amelybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi szektorral, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a fenntartható fejlődéssel, a népegészségüggyel, a társadalmi jóléttel és ellátással kapcsolatos területek, a pénzügyi tájékozottságot, így a kockázattal kapcsolatos tudatosságot előmozdító és fejlesztő szakpolitikák, a pénzügyi ágazatra, így annak felügyeletére vonatkozó szakpolitikák és szabályozás, a korai észlelési és koordinált reagálási képességekre vonatkozó szakpolitikák, valamint mindezen területeken az infrastruktúra fejlesztése. Külön hangsúlyt kell helyezni a zöld és a digitális átállást elősegítő intézkedésekre. A technikai támogatási eszköznek ösztönöznie kell az euróövezethez való csatlakozás irányába mutató konvergenciát is azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euro.

(11) Ez a rendelet meghatározza a technikai támogatási eszköz pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás[5] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(12) A technikai támogatási eszköz keretében jelentkező többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós alapok keretében megosztott irányítással programozott forrásokat csoportosíthassanak át az említett eszköz költségvetésébe az uniós alapokra vonatkozó eljárással összhangban, a tagállamra a 2021 és 2027 közötti időszakban irányadó, megosztott irányítás alatti költségvetési keretösszeg legfeljebb 3%-ának megfelelő korláton belül. Az átcsoportosított forrásokat ez említett eszköz szabályaival összhangban kell felhasználni kizárólag az érintett tagállam javára. A Bizottságnak visszajelzést kell nyújtania az érintett tagállamnak a pótlólagos önkéntes hozzájárulások felhasználásáról. Ezeket a kiegészítő forrásokat a technikai támogatási eszköz szabályai szerint és annak céljaira kell felhasználni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy kérésükre további forrásokat csoportosítsanak át a technikai támogatási eszköz költségvetésébe.

(12a) A technikai támogatási eszköz keretében jelentkező többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében programozott forrásokat csoportosíthassanak át az említett eszköz költségvetésébe az eszközre vonatkozó eljárással összhangban. Az átcsoportosított forrásokat ez említett eszköz szabályaival összhangban kell felhasználni kizárólag az érintett tagállam javára. A Bizottságnak visszajelzést kell nyújtania az érintett tagállamnak a pótlólagos önkéntes hozzájárulások felhasználásáról. Ezeket a kiegészítő forrásokat a szabályok szerint és a technikai támogatási eszköz céljaira kell felhasználni, e rendelettel összhangban.

(13) A technikai támogatási eszközt kérésre kell biztosítani, a tagállam kezdeményezésére megkezdett és az eszköz célkitűzéseivel összhangban lévő reformok és beruházások, a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő, az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlások teljesítését célzó reformok vagy az uniós jog végrehajtásával összefüggő intézkedések, valamint a gazdasági kiigazítási programok végrehajtásával összefüggő reformok megvalósításának támogatása érdekében. ▌A technikai támogatási eszköz technikai támogatást nyújt továbbá az (EU) YYY/XX rendelet keretében indított helyreállítási tervek előkészítéséhez, végrehajtásához és felülvizsgálatához is.

(14) ▌A strukturálisreform-támogató program keretében már meglévő szabályokkal és gyakorlattal összhangban a technikai támogatás iránti kérelmek benyújtására vonatkozóan egyszerű folyamatot kell kialakítani. Ezen okból a tagállamok kérelmeit minden naptári évben október 31-ig be kell nyújtani, kivéve a YYY/XX rendelettel összhangban a helyreállítási és rezilienciajavítási tervek módosítására vagy felváltására irányuló kérelmeket, amelyek bármikor benyújthatók. Az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság általános elvét tiszteletben tartva meg kell határozni a tagállamok által benyújtott kérelmek vizsgálatának megfelelő kritériumait. Az említett kritériumokat a problémák sürgősségére, súlyosságára és kiterjedtségére, valamint a kért technikai támogatás által érintett szakpolitikai területeken beazonosított támogatási szükségletekre kell alapozni.

(14a) A Bizottságnak ösztönöznie kell a technikai támogatási eszköz igénybevételét a magas támogatási igényű tagállamokban. Ahhoz, hogy az elindított reformok széles körű támogatást és elfogadottságot élvezzenek, a technikai támogatási eszközt igénybe venni kívánó tagállamoknak a technikai támogatási iránti kérelem részeként a kohéziós politikával kapcsolatos partnerségről szóló magatartási kódex megfelelő rendelkezéseivel összhangban adott esetben konzultálniuk kell a releváns érdekelt felekkel, például a helyi és regionális hatóságokkal, az üzleti szektorral, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal, valamint nemzeti parlamentjeikkel. A konzultációkat a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően kell lefolytatni.

(15) Meg kell határozni a tagállamoknak nyújtandó technikai támogatáshoz kapcsolódó intézkedéseket részletező együttműködési és támogatási tervek tartalmát is. Ennek érdekében a tervezett technikai támogatási intézkedéseknek és a kapcsolódó becsült globális pénzügyi hozzájárulásnak figyelembe kell vennie az uniós alapok vagy uniós programok által finanszírozott fellépéseket és tevékenységeket.

15(a) Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd elmélyítése, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács és a Bizottság képviselőit, hogy vitassák meg az eszköz végrehajtását.

(16) Az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az uniós cselekvés láthatóságának biztosítása érdekében – a különleges adatok védelmére vonatkozó bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett – az együttműködési és támogatási terveket egyidejűleg és indokolatlan késedelem nélkül be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ▌, a Bizottságnak pedig gondoskodnia kell a megfelelő kommunikációs tevékenységek elvégzéséről, többek között a nemzeti hatóságokkal és az Európai Parlament és a Tanács az érintett tagállamokban működő képviseleti irodáival közösen folytatott kommunikációs tevékenységekről. A Bizottság weboldalán közzéteszi a támogatott projektek teljes listáját, és mindegyik esetében feltünteti az előirányzott összeget. Ezt a listát rendszeresen frissíti.

(16a) Az átláthatóság a demokratikus rendszer alapvető előfeltétele, és ezért a Szerződések szerves részét képezi. Előmozdítja a jó kormányzást és erősíti a döntéshozatali folyamatba vetett bizalmat, ezáltal erősíti a közintézmények legitimitását és hitelességét. Rendkívül fontos eszköze a korrupció és a rossz kormányzási gyakorlatok megelőzésének. Az átláthatóság megköveteli a döntéshozatallal és a közkiadásokkal kapcsolatos információk közzétételét, ugyanakkor biztosítja a polgárok hozzáférését ezekhez az információkhoz. A technikai támogatási eszköz keretében végrehajtott intézkedések és pénzmozgások maximális átláthatóságának biztosítása érdekében a projektekkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt szabványosított és összehasonlítható, nyílt és géppel olvasható formátumban közzé kell tenni egy nyilvánosan hozzáférhető hivatalos nyilvántartásban. Amennyiben az adatok nem tehetők hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, a felelős hatóságnak magyarázatot kell adnia a bizalmas jellegre. Emellett adott esetben a szoftvereket és hardvereket, valamint az azok alapján készült tanulmányokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(17) Meg kell határozni a technikai támogatási eszköz végrehajtására, különösen az irányítási módokra, a technikai támogatási intézkedések finanszírozási formáira és a munkaprogramok tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Figyelemmel a nemzeti hatóságoknak a reformok és beruházások végrehajtására irányuló erőfeszítései fenntartásának fontosságára, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében lehetővé kell tenni, hogy az elszámolható költségek társfinanszírozási aránya akár 100%-os is legyen. Annak érdekében, hogy sürgős esetekben a technikai támogatás gyorsan igénybe vehető legyen, korlátozott időre szóló különleges intézkedések elfogadásának lehetőségéről kell rendelkezni. E célból a technikai támogatási eszköz munkaprogramja költségvetésének egy korlátozott, az éves előirányzat 10%-át nem meghaladó részét különleges intézkedésekre kell elkülöníteni.

(18) Az uniós költségvetésből származó pénzeszközök hatékony és következetes allokációja, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek konzisztensnek kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadások kettős finanszírozását. Ennek jegyében a Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak a folyamat minden szakaszában biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a technikai támogatási eszköz és más uniós programok és eszközök – és különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések – finanszírozási forrásai közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása, illetve a párhuzamosságok és átfedések a teljes folyamat során történő elkerülése érdekében, és ez a követelmény kiterjed a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra is.

(19) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján az e rendelettel létrehozott eszközt sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor – az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív együttműködés előmozdítása révén – el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai.

(20) A Bizottság félévente jelentést nyújt be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. Ezen túlmenően független, félidős értékelést kell végezni, amelynek keretében megvizsgálják az e rendelettel létrehozott eszköz célkitűzéseinek megvalósulását, forrásai felhasználásának hatékonyságát és európai szintű hozzáadott értékét. Ha szükséges, e félidős értékelő jelentést az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük. Független, utólagos értékelés keretében ▌az eszközök hosszú távú hatását is vizsgálni kell.

(21) Meg kell állapítani a technikai támogatás végrehajtására vonatkozó munkaprogramokat. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört kell ruházni. Az Európai Parlament és a Tanács által a Szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet)[6] rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmére szolgáló szabályokat az (EU) YYY/XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel [a többéves pénzügyi keret jogállamisági mechanizmusa][7] összhangban, mivel a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele az európai projekt egésze legitimitásának, a polgárok Unióba vetett bizalma növelésének, az uniós politikák eredményes végrehajtásának, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(22) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[8], a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel[9], a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[10] és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel[11] összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, így a csalás megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetésére irányuló intézkedéseket és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban hatáskörében áll vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezni annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség felhatalmazást kap arra, hogy kinyomozza és büntetőeljárás alá vonja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós forrásban részesül, teljes körű együttműködést kell tanúsítania az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak ▌.

(23) Mivel e rendelet céljait a tagállamok ▌nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten valósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24) Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az (EU) 2017/825 rendelet vagy bármely más, az adott támogatásra vonatkozó más uniós jogi aktus alapján jóváhagyott támogatási intézkedés folytatását és módosítását 2020. december 31-ig. Az (EU) 2017/825 rendelet alapján jóváhagyott intézkedéseknek ezért érvényesnek kell maradniuk. Ezenkívül a technikai támogatási eszköz célkitűzéseit szolgáló, 2020. február 1-jétől induló fellépéseknek finanszírozhatónak kell lenniük. Ennek érdekében ezt lehetővé tevő átmeneti rendelkezést is meg kell határozni.

(25) E rendeletnek – a benne meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a technikai támogatási eszközt (a továbbiakban: eszköz).

A rendelet megállapítja az eszköz általános és konkrét célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „technikai támogatás”: olyan intézkedések, amelyek segítik a tagállamokat és azok nemzeti hatóságait az intézményi, igazgatási, strukturális és növekedésösztönző, fenntartható, társadalmilag inkluzív, tisztességes, valamint a fenntarthatóságot és a rezilienciát növelő reformok és beruházások végrehajtásában és megvalósításában, amelyek erősítik a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és társadalmi párbeszédet, többek között az Uniónak a Covid19 utáni helyreállításával összefüggésben;

(2) „nemzeti hatóság”: egy vagy több, kormányzati szintű közigazgatási szerv, ideértve a regionális és helyi szintű közigazgatási szerveket, valamint a költségvetési 2. cikkének 42. pontja szerinti tagállami szervezetek, amelyek a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a partnerség szellemében folytatnak együttműködést;

(3) „uniós alapok”: az (EU) YYY/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendelet [a CPR-t felváltó rendelet][13] hatálya alá tartozó pénzeszközök;

(4) „nemzetközi szervezet”: a költségvetési rendelet 156. cikke szerinti szervezet, valamint az említett cikk értelmében ilyen nemzetközi szervezetnek minősülő szervezetek.

(4a) „a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere” vagy az „európai szemeszter”: az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet[14] 2a. cikkében meghatározott eljárás;

(4b) „országspecifikus ajánlások”: az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően az európai szemeszter keretében az egyes tagállamoknak címzett tanácsi ajánlások;

3. cikk
Általános célkitűzés

Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának támogatása a reziliencia és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására és a Covid19-világjárványt követő fenntartható és igazságos, a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó beruházások ösztönzésére, az európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások hatékony megvalósítására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, az irányítás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése, illetve a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal – különösen az Uniós 2030-as éghajlatpolitikai és energetikai céljainak, valamint a klímasemlegesség 2050-re való elérésére irányuló célkitűzéssel –, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében a tagállamok által tett erőfeszítések támogatása.

4. cikk
Konkrét célkitűzések

A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés elérése érdekében az eszköz konkrét célkitűzései a nemzeti hatóságok segítése a reformok és a beruházások megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására szolgáló kapacitásaik fejlesztésében, így a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) YYY/XX rendeletnek megfelelő elkészítésében, végrehajtásában, felülvizsgálatában és tökéletesítésében, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztása, az érdekelt felek széles körű részvétele, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsment révén. Ezek a konkrét célkitűzések az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben valósulnak meg.

5. cikk
Hatály

A 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések a kohézióval, a, versenyképességgel, az oktatással, a termelékenységgel, a kutatással és az innovációval, az intelligens, tisztességes, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyekkel és a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai területekre vonatkoznak, különös tekintettel azokra a cselekvésekre, amelyek elősegítik a méltányos zöld és digitális átmenetet, és elsősorban az alábbi reformok és beruházások közül egyre vagy többre összpontosítanak:

a) modern és hatékony irányítási struktúrák és információ-kezelési rendszerek az államháztartási gazdálkodás és a vagyonkezelés, valamint a költségvetési folyamatok számára, ideértve a nemek közötti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő költségvetés-készítést, a makroszintű és gazdasági költségvetési keretet, az adósságkezelést és a készpénzgazdálkodást, a kiadási és adópolitikát, az adózási fegyelmet, az agresszív adótervezéssel, az adócsalással, ▌az adókijátszással és az adókikerüléssel szembeni küzdelmet, valamint a bevételkezelést és a vámuniót;

b) intézményi reform, valamint a közigazgatás és az elektronikus kormányzat hatékony és szolgáltatásorientált működése, beleértve a közigazgatás digitalizálását, és adott esetben a szabályok és az eljárások egyértelművé tételét vagy egyszerűsítését és az adminisztratív együttműködés ösztönzését, a tényleges jogállamiságot, versenyhatóságok és trösztellenes hatóságok kapacitásbővítésén keresztül az igazságszolgáltatási rendszerek reformját és a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítését, ideértve az ellenőrzés, a közigazgatási vagy bűnügyi vizsgálatok támogatását és a költségvetési ellenőrzési tevékenységeket, valamint a pénzügyi felügyelet megerősítését;

c) üzleti környezet, különösen a kis- és középvállalkozások, az önfoglalkoztatók, a vállalkozók és a szociális vállalkozások üzleti környezete tekintetében, újraiparosítás, a gyártás Unióba történő áthelyezése, a magánszektor fejlesztése, termék- és szolgáltatáspiacok, állami és magánberuházások, technikai támogatás a projektgazdák és inkubátorok számára, vállalkozásokban való állami részvétel, ▌kereskedelem és közvetlen külföldi tőkebefektetések, verseny és hatékony és átlátszó közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlődés, valamint a kutatás, az innováció, és a digitalizálás támogatása;

d) oktatás, egész életen át tartó tanulás és képzés – beleértve a szakképzést is –, az ifjúságpolitika, a minőségi munkahelyek létrehozására irányuló munkaerőpiaci intézkedések – ideértve a társadalmi párbeszédet is –, az alulreprezentált csoportok fokozott munkaerő-piaci részvétele, az aktív időskor előmozdítása, a továbbképzés és az átképzés, különös tekintettel a digitális készségekre, a médiatudatosság, az aktív polgári szerepvállalás, a szegénység és a ▌jövedelmi egyenlőtlenség, a rasszizmus és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség, a lakhatás, a társadalmi befogadás előmozdítása, a polgári védelem, a menekültügy, a migráció és az integráció, valamint a határpolitikák;

da) elérhető és megfizethető közegészségügy, elérhető és inkluzív szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek, reziliens ellátórendszerek és az ellátáshoz való egyetemes hozzáférés, egészségügyi, gyermekgondozási, valamint ellátórendszerek; ▌

e) az éghajlatváltozás mérséklésére és a digitális és a méltányos zöld átállás végrehajtására irányuló politikák, az e-kormányzati megoldások, az e-beszerzés, a konnektivitás, az adatokhoz való hozzáférés és irányítás, az adatvédelmi megoldások, az e-oktatás, a mesterséges intelligencia alapú fenntartható megoldások átlátható algoritmusok, nyílt forráskódú szofver- és hardvermegoldások révén történő használata, a fenntartható fejlődés környezeti pillére és a környezetvédelem, éghajlat-politikai fellépés, közlekedés és mobilitás, ideértve a tömegközlekedést is, a körforgásos gazdaság előmozdítása, energia- és erőforrás-hatékonyság, megújuló energiaforrások, az energiaellátás diverzifikálásának megvalósítása és az energiabiztonság biztosítása, továbbá a mezőgazdasági ágazatban a talaj és a biológiai sokféleség védelme, az energiaszegénység kezelése, halászat, valamint a vidéki, távoli és szigeti térségek fenntartható fejlődése; ▌

f) a pénzügyi jártasságot előmozdító és javító,pénzügyi ágazatra vonatkozó politikák és szabályozás, többek között: ▌, a pénzügyi stabilitás, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés és a reálgazdaságnak, elsősorban a kkv-knak, az önfoglalkoztatóknak és a vállalkozóknak való hitelezés, továbbá adatok és statisztikák előállítása, biztosítása és minőség-ellenőrzése;

fa) infrastruktúra-ágazati politikák, többek között fizikai és virtuális infrastruktúra tervezése, előkészítése és végrehajtása az a)–f) pontokban hivatkozott szakpolitikai területeken;

fb) az euróövezeti tagságra való felkészülés szempontjából releváns politikák, valamint azon tagállamok euróövezethez való nominál- és reálkonvergenciáját ösztönző politikák, amelyek pénzneme nem az euró; továbbá

fc) a közegészségügyet vagy a közbiztonságot fenyegető jelentős kockázatok esetén való reagáláshoz szükséges korai észlelési és koordinált reagálási képességekre, valamint az alapvető köz- és magánintézmények és -ágazatok számára az üzleti és szolgáltatás-folytonossági megoldások előmozdítására vonatkozó szakpolitikák.

6. cikk
Költségvetés

(1) Az eszköz végrehajtására szánt teljes pénzügyi keretösszeg a 2021–2027 közötti időszakban folyó áron 1 450 000 000 EUR. A 2021–2024 közötti időszakra a pénzügyi keretösszeg folyó árakon 1 000 000 000 EUR lesz. A 2025–2027 közötti időszakra a pénzügyi keretösszeg folyó árakon 450 000 000 EUR lesz.

(2) Az eszköz pénzügyi keretösszegéből fedezhetők az eszköz irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, ideértve a szervezeti információtechnológiai eszközöket, valamint az eszköz irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást. A kiadások emellett magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységeknek – például a technikai támogatási projektek különösen szakértők kiküldése révén történő helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a strukturális reformok értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértők költségeit.

(3) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az eszközhöz, az érintett tagállamra a 2021 és 2027 közötti időszakban irányadó, megosztott irányítás alá tartozó költségvetési keretösszeg legfeljebb 3%-ának megfelelő korláton belül. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat a szabályokkal és e rendelettel összhangban az eszköz céljaira az érintett tagállam javára kell többek között regionális és helyi szinten felhasználni.

6a. cikk

Kiegészítő hozzájárulás a költségvetéshez

(1) A 6. cikkben meghatározott költségvetésen túlmenően a tagállamok saját kérésükre kiegészítő forrásokat csoportosíthatnak át az eszköz költségvetésébe.

(2) E kiegészítő források a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt eseteken túlmenően szintén külső címzett bevételt képeznek. E kiegészítő forrásokra a költségvetési rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.

(3) A kiegészítő forrásokat a 7. cikkben meghatározott intézkedések finanszírozására kell fordítani, és azokat kizárólag az érintett tagállam javára lehet felhasználni.

 

II. FEJEZET

Technikai támogatás

7. cikk
A technikai támogatásra jogosult intézkedések

A 3. és a 4. cikkben meghatározott célkitűzések értelmében a program ▌a forrásfelhasználási képesség elősegítése érdekében a fellépések következő típusait finanszírozza:

a) a szakpolitikai tanácsadással, a szakpolitikák módosításával, stratégiák, reform- és beruházási ütemtervek kidolgozásával, ▌a jogalkotási, intézményi, strukturális és igazgatási reformokkal, valamint az ellenőrzéssel, a közigazgatási vagy bűnügyi vizsgálatok támogatásával és a költségvetési ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos szakértelem biztosítása;

b) szakértők – többek között rezidens szakértők – rövid távú vagy hosszú távú biztosítása konkrét területeken feladatok elvégzése vagy operatív tevékenység folytatása céljából, szükség esetén tolmácsolási, fordítási és együttműködési támogatással, igazgatási segítségnyújtással, valamint infrastrukturális létesítményekkel és felszereléssel együtt;

c) intézményi, igazgatási vagy ágazati kapacitásépítés és a kapcsolódó támogató intézkedések valamennyi kormányzati szinten, adott esetben hozzájárulva a civil társadalom megerősítéséhez is, ideértve a szociális partnereket, így különösen:

i. szemináriumok, konferenciák és munkaértekezletek kellően indokolt esetben, és ha ezek a 3. és 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célok eléréséhez szükségesek, az érdekelt felek széles körének – köztük a nőszervezetek és a veszélyeztetett csoportok képviselőinek – különböző fórumokon való részvételével;

ii. a bevált gyakorlatok cseréje, – köztük kellően indokolt esetben – munkalátogatások az érintett tagállamokba vagy harmadik országokba, hogy a tisztviselők az adott ügyekben szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert vagy szakértelmüket, illetve szaktudásukat bővítsék;

iii. képzések és online vagy egyéb képzési modulok kidolgozása az érintett reformokkal kapcsolatos, szükséges szakmai készségek és szaktudás támogatása céljából;

d)  adatok és statisztikák, többek között nemek szerint bontott adatok gyűjtése, a támogatható reformok nyomon követése, közös – köztük a nemek közötti egyenlőség és az éghajlat-politika érvényesítésére és nyomon követésére irányuló – módszertanok kidolgozása az európai szemeszter, a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseivel és a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében a különböző programok értékelésével kapcsolatban, valamint adott esetben mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek kidolgozása;

e) a helyi operatív támogatás megszervezése olyan területeken, mint a polgári védelem, a menekültügy, a migráció, az integráció és a határellenőrzés;

f) IT kapacitásépítés – hangsúlyt helyezve a tagállamok közötti interoperábilis vagy közös megoldásokra –,többek között az érintett reformok végrehajtásához szükséges IT infrastruktúra és alkalmazások fejlesztésével, karbantartásával, üzemeltetésével és minőség-ellenőrzésével kapcsolatos szakértelem, kiberbiztonság,nyílt forráskódú szoftver- és hardvermegoldások, adatvédelmi megoldások, valamint a közszolgáltatások digitalizálására irányuló programokkal kapcsolatos szakértelem, különösen az olyan ügyfélközpontú szolgáltatások területén, mint az egészségügy, a gondozás, az oktatás vagy az igazságszolgáltatás;

g) tanulmányok, kutatás, elemzések és felmérések, megvalósíthatósági tanulmányok, értékelések és hatásvizsgálatok, többek között a kitűzött célokkal összhangban nemi szempontú hatásvizsgálatok és az eredmények és hatások mennyiségi és minőségi műszaki dokumentációja, valamint online közzéteendő útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

h) oktatási kommunikációs projektek, ideértve az e-oktatást, az együttműködési, figyelemfelhívó és terjesztési tevékenységeket, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét; figyelemfelhívó és tájékoztató kampányok, médiakampányok és események szervezése, az intézményi kommunikációt és adott esetben a közösségi médián és/vagy platformokon keresztüli kommunikációt is beleértve, figyelembe véve a kommunikációs stratégia igényeit;

i) anyagok összeállítása és közzététele, információk terjesztése és az eszköz keretében nyújtott technikai támogatás eredményeinek megismertetése céljából, többek között információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök kifejlesztése, üzemeltetése és karbantartása révén; továbbá

j) a 3. és a 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzéseket elősegítő bármely egyéb releváns tevékenység.

8. cikk
Technikai támogatás iránti kérelem

(1) Az eszköz keretében technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam technikai támogatás iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza a támogatandó szakpolitikai területeket és prioritásokat az 5. cikkben meghatározott hatályon belül. Az ilyen kérelmeket az adott naptári év október 31-ig kell benyújtani. A Bizottság iránymutatást adhat arról, hogy a támogatás iránti kérelemnek mely fő elemeket kell tartalmaznia, emellett pedig még inkább előmozdíthatja és ösztönözheti az eszköz használatát a jelentős támogatási igényű tagállamokban.

(1a) Annak érdekében, hogy a végrehajtott reformok széles körű támogatást és elfogadottságot élvezzenek, az eszközből részesülni kívánó tagállamok – a technikai segítségnyújtás iránti kérelem részeként – a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban adott esetben konzultálnak az érintett érdekelt felekkel.

(2) A tagállamok a következő körülmények között, az alábbiakhoz kapcsolódóan nyújthatnak be technikai támogatás iránti kérelmet:

a) a tagállamok saját kezdeményezésére és a 3. és 4. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban vállalt reformok végrehajtása;

aa) a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő, a növekedés és a reziliencia erősítésére irányuló, a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható olyan reformok végrehajtása, amelyek az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlások, illetve az anticiklikussággal és/vagy az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos intézkedések hatékony végrehajtására irányulnak;

b) a meglévő eszközök alapján uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok gazdasági kiigazítási programjainak végrehajtása különösen a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[15] megfelelően azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, és a 332/2002/EK tanácsi rendeletnek[16] megfelelően azon tagállamok esetében pedig, amelyek pénzneme nem az euró;

▌

d) a helyreállításra és a rezilienciára irányuló, az (EU) YYY/XX rendelet szerinti tervek elkészítése és azok tagállamok által vállalt végrehajtása;

e) a helyreállítási és rezilienciatervek felülvizsgálata és javítása az (EU) YYY/XX rendelet alapján.

(2a) A tagállamok bármikor benyújthatnak az e cikk (2) bekezdése e) pontjának hatálya alá tartozó kérelmeket abból a célból, hogy javaslataikat az (EU) YYY/XX rendelet 18. cikkével összhangban módosítsák vagy felváltsák.

(3) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit szem előtt tartva, és a tagállammal – többek között az európai szemeszter keretében – folytatott párbeszédet követően a Bizottság a feltárt kihívások sürgőssége, kiterjedtsége és mélysége, az érintett szakpolitikai területekkel kapcsolatos támogatási igény, a társadalmi-gazdasági mutatók elemzése és a tagállam intézményi és általános igazgatási kapacitása alapján elemzi az (1) bekezdésben említett, támogatás iránti kérelmet.

Ezen elemzés alapján, valamint az uniós alapokból vagy más uniós programokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket figyelembe véve a Bizottság megállapodik az érintett tagállammal a kiemelt támogatandó területeket, a célkitűzéseket, adott esetben világos, reformokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, egy indikatív ütemtervet, adott esetben mérföldköveket, a meghozandó támogatási intézkedések alkalmazási körét, és az e technikai támogatáshoz nyújtott becsült globális pénzügyi hozzájárulást illetően, amelyeket egy együttműködési és támogatási tervben kell rögzíteni.

(4) A (3) bekezdésben említett együttműködési és támogatási terv az egyéb technikai támogatástól elkülönítve azonosítja a helyreállításra és a rezilienciára irányuló, az (EU) YYY/XX rendelet szerinti tagállami tervekhez kapcsolódó intézkedéseket.

9. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása és az együttműködési és támogatási tervekkel kapcsolatos kommunikáció

(1) A Bizottság ▌egyidejűleg, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az együttműködési és támogatási tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a demokratikus elszámoltathatóság, valamint az uniós fellépés láthatósága érdekében. ▌

▌

(3) A Bizottság – többek között az érintett nemzeti hatóságokkal, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az érintett tagállamban működő képviseleti irodáival folytatott közös kommunikációs tevékenységek révén – kommunikációs tevékenységeket folytat, hogy biztosítsa az együttműködési és támogatási tervekben előirányzott támogatási intézkedéseket tartalmazó csomagok uniós finanszírozásának láthatóságát. A Bizottság honlapján közzéteszi a támogatott projektek teljes listáját, és mindegyik esetében feltünteti az előirányzott összeget. Ezt a listát rendszeresen frissíti. A Bizottság az érintett tagállamokban rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlament és a Bizottság képviseleti irodáit és az Europa Experience központokat ezekről a projektekről.

10. cikk
Az eszközhöz nyújtott forrástranszferek

(1) A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszegen túlmenően a technikai támogatás költségvetése a [CPR-t felváltó] rendelet 21. cikkével összhangban és az ugyanazon cikkben meghatározott eljárás szerint nyújtott önkéntes tagállami transzferekkel is finanszírozható, az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(1a) A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszegen felül a tagállamok javasolhatják, hogy reform- és rezilienciatervük egy részét a technikai támogatási eszközhöz rendeljék. Az allokált összeg a helyreállítási és rezilienciajavítási terveik előkészítéséhez, módosításához és javításához nyújtott technikai támogatás növeléséhez járul hozzá. Az allokált összeget a technikai támogatási eszköz szabályaival összhangban kell felhasználni. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban hajtja végre.

(2) A valamely tagállam által az (1) bekezdés szerint biztosított transzfer kizárólag az adott tagállamban használható fel.

11. cikk
Kiegészítő finanszírozás

A jó forrásfelhasználási képesség elérése érdekében az eszköz keretében finanszírozott intézkedések támogatásban részesülhetnek az uniós költségvetés alá tartozó más uniós programokból, eszközökből vagy alapokból, feltéve, hogy a támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi.

12. cikk
A technikai támogatás végrehajtása

(1) A Bizottság az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre, beleértve az (EU) YYY/XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel [a többéves pénzügyi keret jogállamisági mechanizmusa][17] összhangban a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelmére vonatkozó szabályok teljes körű betartását.

(2) Az eszköz intézkedéseit vagy közvetlenül a Bizottság, vagy közvetve a tagállamoktól eltérő szerv vagy személy hatja végre a költségvetési rendelet XX. cikkével összhangban. A 7. cikk szerinti intézkedések uniós támogatása különösen a következő formákban történik:

a) vissza nem térítendő támogatások;

b) közbeszerzési szerződések;

c) külső szakértőknél, többek között a támogatást nyújtó vagy kapó tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai szakértőinél felmerült költségek megtérítése;

d) nemzetközi szervezetek által felállított vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások; továbbá

e) közvetett irányítás keretében végrehajtott intézkedések.

(3) Vissza nem térítendő támogatás a tagállamok nemzeti hatóságai, az Európai Beruházási Bank Csoport, nemzetközi szervezetek, valamint az alábbiak területén jogszerűen letelepedett köz- vagy magánjogi szervezetek és jogalanyok számára ítélhető oda:

a) a tagállamok;

b) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes felei, az abban foglalt feltételeknek megfelelően.

A vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozási aránya az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-a.

(3a) A vissza nem térítendő támogatások csak a célkitűzések megvalósulását és az indikatív határidőkön belül elért haladást követően fizethetők ki az együttműködési és támogatási tervekben foglaltak szerint.

(4) Technikai támogatási intézkedések más tagállami szervekkel és nemzetközi szervezetekkel együttműködve is nyújthatók.

(5) Technikai támogatás egyéni szakértők révén is nyújtható, akiket felkérhetnek arra, hogy segítsenek elő kiválasztott szervezett tevékenységeket, amennyiben ez a 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához szükséges.

(6) A technikai támogatás végrehajtása érdekében a Bizottság a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén munkaprogramokat fogad el ▌.

A munkaprogramok meghatározzák az eszközhöz rendelt keretösszeget. Emellett meghatározzák a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket – a 3. és 4. cikkben említett általános és konkrét célkitűzésekkel összhangban –, továbbá a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint a költségvetési rendeletben előírt valamennyi elemet.

(7) Annak érdekében, hogy a források kellő időben rendelkezésre álljanak, a munkaprogram korlátozott, az éves előirányzat 10%-át meg nem haladó részét azonnali reagálást igénylő, előre nem látható és megfelelően indokolt sürgős esetekben, többek között súlyos gazdasági zavarok, vagy az adott tagállam gazdasági vagy társadalmi vagy egészségügyi feltételeit súlyosan érintő és általa nem befolyásolható lényeges körülmények esetén meghozandó különleges intézkedésekre kell fenntartani.

A Bizottság valamely technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam kérésére különleges intézkedéseket fogadhat el az eszköz keretében meghatározott célkitűzéseknek és fellépéseknek megfelelően, hogy technikai támogatást nyújtson a nemzeti hatóságoknak a sürgős szükségletek kezeléséhez. E különleges intézkedések ideiglenes jellegűek, és a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott körülményekhez kapcsolódnak. A különleges intézkedések legfeljebb hat hónapig tarthatók fenn, és azok helyébe a 8. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő technikai támogatási intézkedés léphet.

III. FEJEZET

Kiegészítő jelleg, nyomon követés és értékelés

13. cikk
Koordináció és kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság és az érintett tagállamok a párhuzamosságok és átfedések elkerülése érdekében – a felelősségi területeikkel arányos mértékben – elősegítik a szinergiákat, és gondoskodnak az ▌eszköz, illetve más uniós programok és eszközök, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések közötti hatékony koordinációról, azok egymást kiegészítő jellegéről és koherenciájáról. Ebből a célból:

a) biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális és helyi szintű eszközök között, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;

b) optimalizálják a párhuzamos erőfeszítések elkerülésére szolgáló koordinációs mechanizmusokat; továbbá

c) biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás uniós, nemzeti és adott esetben regionális és helyi szintű felelősei között, hogy egymással koherens és észszerű támogató intézkedésekre kerüljön sor az eszköz keretében.

(2) A Bizottság törekszik az egyéb releváns nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatással való kiegészítő jelleg és szinergiák biztosítására.

14. cikk
A végrehajtás nyomon követése

(1) A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását, és az együttműködési és támogatási tervek felhasználásával méri a 3. és 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések megvalósulását. Az általános és konkrét célkitűzések megvalósításában elért haladásról való jelentéstétel, valamint e rendelet nyomon követése és értékelése céljából használandó mutatókat a melléklet határozza meg. A végrehajtás nyomon követése célzott, és az eszköz keretében végrehajtott tevékenységekkel arányos.

(2) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az eszköz végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen , időben összegyűjtsék, és amennyiben lehetséges, nemi szempontok alapján történő lebontásban. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk
Féléves jelentés

(1) A Bizottság évente kétszer, egyidejűleg jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.

(2) A féléves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a következőkről:

a)  a 8. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok által benyújtott támogatási kérelmek;

b) a tagállamok által benyújtott támogatási kérelmek elemzéséhez felhasznált, a 8. cikk (2) bekezdésében említett kritériumok alkalmazására vonatkozó elemzés;

c) ▌együttműködési és támogatási tervek a 8. cikk (3) bekezdése szerint;

d) a 12. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott különleges intézkedések; továbbá

e) támogatási intézkedések végrehajtása tagállamonként és adott esetben régiónként.

15a. cikk
Reformtámogató párbeszéd

Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd elmélyítése, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács és a Bizottság képviselőit, hogy az e rendelet értelmében hozott valamennyi intézkedés – így többek között a 15. cikkben említett féléves jelentés – megvitatása érdekében jelenjenek meg a bizottság előtt.

16. cikk
Félidős értékelés és utólagos értékelés

(1) A Bizottság e rendelet hatálybalépése után legkésőbb négy évvel független félidős értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának e rendelet végrehajtásáról. Emellett a Bizottság legkésőbb három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően független utólagos értékelő jelentést nyújt be az említett intézményeknek.

(2) A félidős értékelő jelentés értékeli különösen az eszköz 3. és 4. cikkben említett célkitűzések megvalósulásának mértékét, a források felhasználásának megfelelőségét és hatékonyságát, ▌az európai hozzáadott értéket, valamint az uniós támogatás láthatóságának biztosítására létrehozott kommunikációs tevékenységeket. A félidős értékelő jelentés mérlegeli azt is, hogy továbbra is releváns-e mindegyik célkitűzés és intézkedés.

3. Az utólagos értékelő jelentés e rendelet végrehajtásának átfogó értékeléséből áll, és információkat tartalmaz a rendelet hosszú távú hatásáról, és azt egyszerre kell benyújtani az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(3a) Adott esetben a félidős vagy utólagos értékelő jelentéseket az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatok kísérik.

16a. cikk

Átláthatóság

A kedvezményezettek a nyilvánosság érdekében biztosítják az ezen eszköz keretében végrehajtott intézkedések és pénzmozgások maximális átláthatóságát. Ezt az átláthatóságot csak az üzleti titokhoz, az alkalmazandó adatvédelmi szabályokhoz vagy az uniós szervek által folytatott közigazgatási vagy bűnügyi vizsgálatokhoz kapcsolódó jogi aktusok korlátozhatják. A kedvezményezetteknek az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[18] összhangban minden lényeges információt közzé kell tenniük. Minden közbeszerzést közzé kell tenni a nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálján.

 

IIIA. FEJEZET

A felhatalmazás gyakorlása

16b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

IV. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

17 cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1) Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét, és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan, többek között a nemzeti hatóságokkal, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az érintett tagállamban működő képviseleti irodáival folytatott közös kommunikációs tevékenységek révén. Az eszközhöz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. és 4. cikkben említett célkitűzésekhez.

18. cikk
Átmeneti rendelkezés

(1) Az (EU) 2017/825 rendelet alapján 2020. december 31-én vagy azt megelőzően kezdeményezett technikai támogatási intézkedésekre és tevékenységekre azok teljesítéséig továbbra is az említett rendelet irányadó.

(1a) Az e rendelet szerinti tevékenységek abban az esetben támogathatók, ha 2020. február 1-jétől kezdik meg őket, feltéve, hogy a 3. és 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására irányulnak.

(2) A 6. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők, beleértve az (EU) 2017/825 rendelet alapján előírt és 2020. december 31-ig be nem fejezett nyomon követést, kommunikációt és értékelést.

(3) A 2020. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásához kapcsolódóan szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2020 utáni költségvetésbe a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

19. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Mutatók

A 3. és a 4. cikkben feltüntetett célkitűzések megvalósításának mérése a következő, tagállamok és beavatkozási területek szerint felosztott mutatók alapján történik:

Az indikátorok használata a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal összhangban történik, ideértve a mennyiségi és/vagy minőségi adatokat.

  Kimeneti mutatók:

a) befejezett együttműködési és támogatási tervek száma;

a) kivitelezett technikai támogatási tevékenységek száma;

b) A technikai támogatási tevékenységek konkrét eredményei, ideértve a cselekvési terveket, ütemterveket, iránymutatásokat, kézikönyveket és ajánlásokat;

  Eredménymutatók:

c) a nyújtott technikai támogatási tevékenységek eredményei, mint például egy stratégia elfogadása, új jogszabály elfogadása / hatályos jogszabály módosítása, (új) eljárások és intézkedések elfogadása a reformok végrehajtásának előmozdítása érdekében;

Hatásmutatók:

d) a többek között a kapott technikai támogatás révén megvalósult együttműködési és támogatási tervekben meghatározott célkitűzések.

A 16. cikkben említett utólagos értékelést a Bizottság végzi többek között a nyújtott technikai támogatás és a vonatkozó intézkedések érintett tagállamokbeli végrehajtása közötti kapcsolatok meghatározása céljából, tekintettel a helyreállítás, a fenntartható növekedés, a munkahelyek száma és a kohézió növelésére.

 

 

VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (30.9.2020)

A Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára

a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2020)0409 – C9-0148/2020 – 2020/0103(COD))

A vélemény előadója: Dragoș Pîslaru

 

 

 

 

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság 2020. május 28-án, miután visszavonta a reformtámogató programra vonatkozó javaslatát, amely egy technikai támogatási eszközt is magában foglalt, előterjesztett egy olyan önálló technikai támogatási eszköz létrehozására irányuló javaslatot, amely a strukturálisreform-támogató program utódjaként önkéntes alapon valamennyi tagállam rendelkezésére áll. Az eszköz része a Bizottság által a Covid19-világjárványra reagálva annak érdekében elindított kezdeményezéseknek, amelyek célja, hogy segítsenek a tagállamoknak a negatív gazdasági és társadalmi következmények enyhítésében. Nagyon fontos megerősíteni az európai gazdaságok ellenálló képességét, és stratégiailag meg kell tervezni a helyreállítást és biztosítani kell a fenntartható növekedést.

A strukturálisreform-támogató program utódjaként a technikai támogatási eszköz célja, hogy támogatást nyújtson az igazgatási kapacitás megerősítéséhez és a hosszú távú strukturális reformokhoz a tagállamokban, ami jelentős hatást gyakorolhat munkaerőpiacukra és szociális biztonsági rendszereikre. Támogatást nyújt továbbá az európai szemeszter keretében a tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtásának előmozdításához. Az eszköz célja a kohézió előmozdítása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, az irányítás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitások megerősítésével.

A technikai támogatási eszközzel párhuzamosan, a jelenlegi helyzet jelentette új kihívásokra való reagálás érdekében a Bizottság egy Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletre is javaslatot tett, amely nagyszabású pénzügyi támogatást nyújt majd az olyan állami beruházásokhoz és reformokhoz, amelyek reziliensebbé teszik és jobban felkészítik a jövőre a tagállamok gazdaságait. Így az eszköz a fellendülési és ellenálló képességi eszköz keretében támogathatja a tagállamokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alá tartozó helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésében, végrehajtásában, felülvizsgálatában és tökéletesítésében.

Az előadó üdvözli, hogy a jelenlegi bizottsági javaslat figyelembe veszi a BUDG és az ECON bizottságoknak a reformtámogató programról szóló javaslatban foglalt technikai támogatási eszközökről szóló, 2020. április 20-án közzétett közös jelentéstervezetében, valamint az EMPL Bizottságnak a reformtámogató programról szóló, 2020. május 26-án elfogadott véleményében kifejtett álláspontját. Az előadó néhány változtatást kíván javasolni a jelenlegi helyzethez kapcsolódóan, kiemelve a társadalmilag felelős, intelligens, fenntartható és inkluzív reformok és beruházások fontosságát, amelyek jóval a Covid19-válságon túl is támogatnák a fenntartható és méltányos helyreállítást.

A Bizottság javaslata külön hangsúlyt helyez a zöld és a digitális átállást elősegítő intézkedésekre. Ebben az összefüggésben az előadó kiemeli a digitalizáció fontosságát az uniós gazdaság és társadalom valamennyi területén, valamint az eszköz lehetséges szerepét a tagállamok abban való támogatásában, hogy a digitális egységes piac mint végső cél megvalósításához hozzásegítő reformok és a digitális infrastruktúrába és készségekbe való beruházások révén biztosítsák a digitális fellendülést.

Az előadó javasolja az eszköz alkalmazási körének kiterjesztését (5. cikk) többek között például az ifjúságpolitikára; a szociális védelmi politikákra, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra; a nemi alapú megkülönböztetés csökkentésére és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló politikákra; a gyermekek és diákok oktatáshoz való hozzáférésének javítását célzó politikákra; szakoktatás és -képzésre, az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférésre és a munkaerő-piaci integrációra; a közintézményeknek a mobilis és a határ menti ingázók jogainak garantálására irányuló kapacitásának javítását célzó politikákra stb.

Az előadó véleménye szerint az eszköznek ösztönöznie kell az euróövezethez való csatlakozás irányába mutató konvergenciát is azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró.

Tágabb összefüggésben a technikai támogatási eszköznek hozzá kell járulnia az Unió és a tagállamok által a szociális jogok európai pillérével és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összefüggésben vállalt kötelezettségek végrehajtásához is.

MÓDOSÍTÁS:

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot és a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Covid19-világjárvány 2020 elején történt kitörése megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági kilátásait az Unióban és az egész világon. Az Unióban új prioritások jelentek meg a válsággal összefüggésben, amelyek különösen a helyreállításra és a rezilienciára irányulnak. Ezek sürgős és összehangolt választ tesznek szükségessé az Unió részéről a tagállamoknál megjelenő gazdasági következményekkel való megbirkózás és a társadalmi és gazdasági kiesések mérséklése érdekében. A jelenlegi Covid19-világjárvány, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy az erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil és ellenálló gazdaságok és pénzügyi rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban kilábaljanak a válságokból. Ezért alapvetőek lesznek a gazdaságok strukturális gyengeségeit kezelő és rezilienciájukat megerősítő reformok és beruházások, melyek elősegítik a növekedést, hogy a gazdaságok és a társadalmak visszaálljanak egy fenntartható helyreállítási pályára, és meg lehessen küzdeni a gazdasági, társadalmi és területi különbségekkel az Unióban.	(3) A Covid19-világjárvány 2020 elején történt kitörése megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági kilátásait az Unióban és az egész világon. Az Unióban új prioritások jelentek meg a válsággal összefüggésben, amelyek különösen a helyreállításra és a rezilienciára összpontosítanak, és a válság által érintett legkiszolgáltatottabb csoportoknak nyújtanak támogatást. Ezek sürgős és összehangolt választ tesznek szükségessé az Unió részéről a tagállamoknál megjelenő gazdasági következményekkel való megbirkózás és a területi, társadalmi és gazdasági kiesések mérséklése érdekében. A jelenlegi Covid19-világjárvány, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy az erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil és ellenálló gazdaságok és pénzügyi és szociális jóléti rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban kilábaljanak a válságokból. A társadalmilag felelős, intelligens, fenntartható és inkluzív reformok – amelyek fokozzák az alkalmazkodóképesség és a szociális védelmi rendszerek megerősítésére, a növekedés fellendítésére, a minőségi munkahelyek teremtésére, a beruházások ösztönzésére irányuló potenciált és támogatják a felfelé irányuló gazdasági, társadalmi és területi konvergencia folyamatát –, ezért alapvetőek lesznek ahhoz, hogy a gazdaságok és a társadalmak visszaálljanak egy fenntartható helyreállítási pályára, és meg lehessen küzdeni a gazdasági, társadalmi és területi különbségekkel az Unióban.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. E a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt mutatják be a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő prioritások ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az Unió által a strukturális és kohéziós alapok keretében támogatott programokból és más programokból származó támogatás esetében.	(4) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a gazdasági és szociálpolitikai területeket érintő kihívások és kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének fő keretéül. E reformoknak a szolidaritáson, az integráción, a társadalmi igazságosságon és a vagyon és a jövedelem méltányos megoszlásán kell alapulniuk, az egyenlőség és a lehetőségekhez és a szociális védelemhez való hozzáférés biztosítása, a kiszolgáltatott csoportok védelme, valamint mindannyiunk életszínvonalának javítása érdekében, amelyek a szociális jogok európai pillérének alapelveit képezik. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. Ezeket a stratégiákat a szociális partnerekkel együttműködve széleskörű és dokumentált nyilvános konzultáción alapulva kell kialakítani, és az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell azokat előterjeszteni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő prioritások ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az Unió által a strukturális és kohéziós alapok keretében támogatott programokból és más programokból származó támogatás esetében.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok a múltban az említett rendeleten keresztül egyre fokozottabb mértékben vettek igénybe technikai támogatást a strukturálisreform-támogató program keretében, ezért célszerű egy technikai támogatási eszközt létrehozni azzal a céllal, hogy folytatódjon a tagállamok reformok végrehajtása során való támogatása.	(6) A tagállamok a múltban az említett rendeleten keresztül egyre fokozottabb mértékben vettek igénybe technikai támogatást a strukturálisreform-támogató program keretében, ezért célszerű egy technikai támogatási eszközt létrehozni azzal a céllal, hogy folytatódjon a tagállamok támogatása az olyan reformok és beruházások végrehajtása során, amelyek a Covid19-járványon túl is segítik a fenntartható és igazságos helyreállítást és növelik a nemzeti rendszerek rezilienciáját.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Tekintettel az európai zöld megállapodásra mint Európa növekedési stratégiájára, valamint az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaira, a technikai támogatási eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 25 %-ának hozzá kell járulnia az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. Az ehhez kapcsolódó intézkedéseket az eszköz előkészítése és végrehajtása során kell meghatározni, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból meg kell vizsgálni. Ennek a tágabb értelemben vett környezeti és társadalmi kihívásokkal is foglalkoznia kell az Unión belül, ideértve a természeti tőke védelmét és a körforgásos gazdaság támogatását, és összhangban kell lennie a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel.	(7) Tekintettel az európai zöld megállapodásra mint Európa növekedési stratégiájára, valamint az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaira, a technikai támogatási eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 25 %-ának hozzá kell járulnia az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. Az ehhez kapcsolódó intézkedéseket az eszköz előkészítése és végrehajtása során kell meghatározni, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból meg kell vizsgálni. Az eszköz olyan reformokhoz is hozzá fog járulni, amelyek biztosítják a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását és az Unión belüli szélesebb körű környezeti és társadalmi kihívások kezelését, ideértve az egyenlőtlenségek csökkentését, a magas színvonalú közszolgáltatások biztosítását, a természeti tőke védelmét és a körforgásos gazdaság támogatását, továbbá összhangban lesz a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A technikai támogatási eszköz hozzá fog járulni az Unió és a tagállamok által a szociális jogok európai pillérével összefüggésben vállalt kötelezettségek, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveken alapuló reformok és beruházások végrehajtásához is.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7b) A technikai támogatási eszköznek segíteni kell a nemzeti hatóságok, az állami és magánszervezetek, valamint az általa támogatott projektek lakossági kedvezményezettjeinek kapacitásépítését, megnyitva az utat a helyreállítást és rezilienciát támogató alapok hatékonyabb és eredményesebb felhasználása előtt, javítva a végrehajtást és tényleges hatást gyakorolva az olyan szakpolitikákra, amelyek összhangban vannak a tagállamok szükségleteivel és fejlesztési stratégiáival, előmozdítják a méltányosan fizetett és kollektív tárgyalásokon alapuló tisztességes munkát; amelyek előmozdítják az infrastruktúrába és a termelő ágazatokba történő közberuházásokat, támogatva a társadalmi és területi kohéziót megőrző zöld és innovatív fejlesztéseket; amelyek megerősítik a közszolgáltatásokat és beruháznak azokba, magas színvonalú és egyetemes társadalmi válaszlépéseket biztosítva.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

7 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7c) Elismerve a digitalizáció fontosságát az uniós gazdaság és társadalom valamennyi területén, a technikai támogatási eszköz támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy a digitális egységes piac mint végső cél megvalósításához hozzásegítő reformok és a digitális infrastruktúrába és készségekbe való beruházások révén biztosítsák a digitális átalakulást.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A technikai támogatási eszköz általános célkitűzéseként az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és konvergencia megvalósításához szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén történő előmozdítását kell meghatározni. E célból támogatnia kell a tagállamok uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásának megerősítését az intézmények, a kormányzat, a közigazgatás, valamint a gazdasági és szociális ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatban.	(8) A technikai támogatási eszköz általános célkitűzéseként erősíteni kell a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságaik igazgatási kapacitását intézményeik, közigazgatási és gazdasági, valamint szociális szektoraik tekintetében, és támogatni kell a nemzeti, regionális és helyi hatóságok reformok tervezésére, kidolgozására és végrehajtására irányuló törekvéseit. Emellett elő kell mozdítania az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy támogatja a társadalmilag felelős reformok és beruházások végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítéseket, amelyek a Covid19-világjárványon túl is támogatják a fenntartható és igazságos, a nemek közötti egyenlőségen alapuló gazdasági, társadalmi fellendülést. E célból támogatnia kell a tagállamok uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásának megerősítését az intézmények, a kormányzat, a közigazgatás, valamint a gazdasági és szociális ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatban.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A technikai támogatási eszköz konkrét célkitűzéseként a nemzeti hatóságoknak a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására irányuló törekvéseik során való segítését kell meghatározni, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztásán, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsmenten keresztül.	(9) A technikai támogatási eszköz konkrét célkitűzéseként a nemzeti és helyi hatóságoknak, valamint a szociális partnereknek a társadalmilag felelős és fenntartható reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására, továbbá a szociális párbeszéd megerősítésére irányuló törekvéseik során való segítését kell meghatározni, többek között az adatok és a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztásán, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsmenten keresztül.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A tagállamok abban való segítése érdekében, hogy valamennyi kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi területen kezelni tudják a reformok iránti igényeiket, a Bizottságnak tagállami kérésre továbbra is technikai támogatást kell nyújtania a szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan, melybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi szektorral, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a fenntartható fejlődéssel, a népegészségüggyel és a társadalmi jóléttel kapcsolatos területek. Külön hangsúlyt kell helyezni a zöld és a digitális átállást elősegítő intézkedésekre.	(10) A tagállamok abban való segítése érdekében, hogy valamennyi kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi területen kezelni tudják a reformok iránti igényeiket, a Bizottságnak tagállami kérésre továbbra is technikai támogatást kell nyújtania a szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan, melybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi szektorral, a termékek, szolgáltatások és minőségi munkahelyek piacával, az oktatással és képzéssel, a fenntartható fejlődéssel, a demográfiai változással, a népegészségüggyel és a társadalmi jóléttel, a tevékeny időskor előmozdításával, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval, polgári védelemmel, menekültüggyel, migrációval és határpolitikákkal kapcsolatos területek, továbbá mindezen területeken az infrastruktúra fejlesztése. Külön hangsúlyt kell helyezni a zöld és a digitális átállást és a társadalmi haladást elősegítő intézkedésekre. A technikai támogatási eszköznek ösztönöznie kell az euróövezethez való csatlakozás irányába mutató konvergenciát támogató fellépéseket is azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euro.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Ahhoz, hogy a reformok széles körű támogatást élvezzenek, a technikai támogatási eszköz előnyeiből részesedni kívánó tagállamoknak a csomagjavaslatok elkészítési folyamatának részeként konzultálniuk kell az érintett érdekelt felekkel, például a helyi és regionális hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel és a civil társadalommal – a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet1a vonatkozó rendelkezéseivel összhangban –, valamint a nemzeti parlamentekkel.
	__________
	A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A technikai támogatási eszköz keretében jelentkező többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós alapok keretében megosztott irányítással programozott forrásokat csoportosíthassanak át az említett eszköz költségvetésébe az uniós alapokra vonatkozó eljárással összhangban. Az átcsoportosított forrásokat ez említett eszköz szabályaival összhangban kell felhasználni kizárólag az érintett tagállam javára. A Bizottságnak visszajelzést kell nyújtania az érintett tagállamnak a pótlólagos önkéntes hozzájárulások felhasználásáról.	(12) A technikai támogatási eszköz keretében jelentkező többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós alapok keretében megosztott irányítással programozott forrásokat csoportosíthassanak át az említett eszköz költségvetésébe az uniós alapokra vonatkozó eljárással összhangban, és a tagállamra irányadó költségvetési keretösszeg legfeljebb 10%-ának megfelelő korláton belül. Az átcsoportosított forrásokat ez említett eszköz szabályaival összhangban kell felhasználni kizárólag az érintett tagállam javára. A Bizottságnak visszajelzést kell nyújtania az érintett tagállamnak a pótlólagos önkéntes hozzájárulások felhasználásáról.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A Covid19-világjárvány hatásaiból következő rendkívüli körülményekre tekintettel a 2020. február 1-jétől induló vonatkozó fellépéseknek a technikai támogatási eszköz keretében finanszírozhatónak kell lenniük, feltéve, hogy az e rendeletben meghatározott célkitűzések megvalósítására irányulnak.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A technikai támogatási eszközt kérésre kell biztosítani, a tagállam kezdeményezésére megkezdett reformok, a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő reformok vagy az uniós jog végrehajtásával összefüggő intézkedések, valamint a gazdasági kiigazítási programok végrehajtásával összefüggő reformok megvalósításának támogatása érdekében. Az eszköz technikai támogatást nyújt továbbá az (EU) YYY/XX rendelet keretében indított helyreállítási tervek előkészítéséhez és végrehajtásához is.	(13) A technikai támogatási eszközt kérésre kell biztosítani, a tagállamokban végrehajtott reformok, a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő reformok vagy az uniós jog végrehajtásával összefüggő intézkedések, valamint a gazdasági kiigazítási programok végrehajtásával összefüggő reformok megvalósításának támogatása érdekében. Határozottan javasolt és célszerű, hogy a technikai támogatási eszköz technikai támogatást nyújtson továbbá az (EU) YYY/XX rendelet keretében indított helyreállítási tervek előkészítéséhez, felülvizsgálatához, tökéletesítéséhez és végrehajtásához is.
	___________
	1a A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) YYY/XX rendelet

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) A technikai támogatási eszköznek támogatnia kell továbbá a helyi hatóságokon és más érdekelt feleken keresztül végrehajtott reformokat. Amennyiben az európai szemeszter és különösen az országspecifikus ajánlások olyan kihívásokat azonosítanak, amelyek sürgős reformokat igényelnek, de az érintett tagállam nem megfelelően használja fel az elkülönített finanszírozást, vagy ezt a finanszírozást a Bizottság felfüggesztette, az eszköznek továbbra is támogatnia kell az e kihívások kezeléséhez hozzájáruló regionális és helyi szintű intézkedéseket.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A korábbi program, azaz a strukturálisreform-támogató program keretében már kialakított szabályokkal és gyakorlattal összhangban a technikai támogatás iránti kérelmek benyújtására vonatkozóan egyszerű folyamatot kell kialakítani. Ezen okból a tagállamok kérelmeit minden naptári évben október 31-ig be kell nyújtani. Az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság általános elvét tiszteletben tartva meg kell határozni a tagállamok által benyújtott kérelmek vizsgálatának megfelelő kritériumait. Az említett kritériumokat a problémák sürgősségére, súlyosságára és kiterjedtségére, valamint a kért technikai támogatás által érintett szakpolitikai területeken beazonosított támogatási szükségletekre kell alapozni.	(14) A korábbi program, azaz a strukturálisreform-támogató program keretében már kialakított szabályokkal és gyakorlattal összhangban a technikai támogatás iránti kérelmek benyújtására vonatkozóan egyszerű folyamatot kell kialakítani. Ezen okból a tagállamok kérelmeit – az érintett szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően – minden naptári évben október 31-ig be kell nyújtani, kivéve a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek felülvizsgálatához és tökéletesítéséhez kapcsolódó kérelmeket, különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek módosítása vagy felváltása céljából az (EU) YYY/XX rendelet 18. cikkével összhangban benyújtott kérelmeket, amelyek benyújtását az év során bármikor lehetővé kell tenni. Az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság általános elvét tiszteletben tartva meg kell határozni a tagállamok által benyújtott kérelmek vizsgálatának megfelelő kritériumait. Az említett kritériumokat a problémák sürgősségére, súlyosságára és kiterjedtségére, valamint a kért technikai támogatás által érintett szakpolitikai területeken beazonosított támogatási szükségletekre kell alapozni.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az uniós cselekvés láthatóságának biztosítása érdekében – a különleges adatok védelmére vonatkozó bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett – az együttműködési és támogatási terveket az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, a Bizottságnak pedig gondoskodnia kell a megfelelő kommunikációs tevékenységek elvégzéséről.	(16) Az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az uniós cselekvés láthatóságának biztosítása érdekében – a különleges adatok védelmére vonatkozó bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett – az együttműködési és támogatási terveket ellenőrzés céljából egyidejűleg az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, a Bizottságnak pedig gondoskodnia kell a megfelelő kommunikációs tevékenységek elvégzéséről.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) Meg kell határozni a technikai támogatási eszköz végrehajtására, különösen az irányítási módokra, a technikai támogatási intézkedések finanszírozási formáira és a munkaprogramok tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni. Figyelemmel a reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések fenntartásának fontosságára, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében lehetővé kell tenni, hogy az elszámolható költségek társfinanszírozási aránya akár 100 %-os is legyen. Annak érdekében, hogy sürgős esetekben a technikai támogatás gyorsan igénybe vehető legyen, korlátozott időre szóló különleges intézkedések elfogadásának lehetőségéről kell rendelkezni. E célból a technikai támogatási eszköz munkaprogramja költségvetésének egy korlátozott részét különleges intézkedésekre kell elkülöníteni.	(17) Meg kell határozni a technikai támogatási eszköz végrehajtására, különösen az irányítási módokra, a technikai támogatási intézkedések finanszírozási formáira és a munkaprogramok tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Figyelemmel a reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések fenntartásának fontosságára, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében lehetővé kell tenni, hogy az elszámolható költségek társfinanszírozási aránya akár 100 %-os is legyen. Annak érdekében, hogy sürgős esetekben a technikai támogatás gyorsan igénybe vehető legyen, a sürgős eset által okozott kihívások leküzdéséhez szükséges időre szóló különleges intézkedések elfogadásának lehetőségéről kell rendelkezni. E célból a technikai támogatási eszköz munkaprogramja költségvetésének egy korlátozott, annak 5%-át1a nem meghaladó részét különleges intézkedésekre kell elkülöníteni.
	__________________
	1a https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/annual_work_programme_of_the_structural_reform_support_programme.pdf

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján az e rendelettel létrehozott eszközt sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai.	(19) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján az e rendelettel létrehozott eszközt sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor – az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív együttműködés előmozdítása révén – el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Meg kell állapítani a technikai támogatás végrehajtására vonatkozó munkaprogramokat. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az Európai Parlament és a Tanács által a Szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/146 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet)17 rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.	(21) Meg kell állapítani a technikai támogatás végrehajtására vonatkozó munkaprogramokat. A technikai támogatás végrehajtása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács által a Szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/146 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet)17 rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét az (EU) YYY/XX európai parlamenti és tanácsi rendeletnek17a megfelelően, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.
__________________	__________________
17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).	17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
	17a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) YYY/XX rendelete a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. „technikai támogatás”: olyan intézkedések, amelyek segítik a tagállamokat az intézményi, igazgatási és növekedésösztönző, valamint a rezilienciát növelő reformok végrehajtásában;	1. „technikai támogatás”: olyan intézkedések, amelyek nemzeti, regionális vagy helyi szinten segítik a tagállamokat az olyan intézményi vagy igazgatási reformok kidolgozásában, felülvizsgálatában és végrehajtásában, amelyek javítják a fenntarthatóságot és a rezilienciát;

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának támogatása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, az irányítás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése érdekében a tagállamok által tett erőfeszítések támogatása.	Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása a fenntartható gazdasági és társadalmi helyreállítást, a rezilienciát és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciát segítő reformok és beruházások végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, a kormányzás és a – többek között regionális és helyi szintű – közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához – ideértve a szociális jogok európai pillére alapelveinek végrehajtását is – szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése érdekében a tagállamok által tett erőfeszítések támogatása.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés elérése érdekében az eszköz konkrét célkitűzései a nemzeti hatóságok segítése a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására szolgáló kapacitásaik fejlesztésében, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztása, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsment révén. Ezek a konkrét célkitűzések az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben valósulnak meg.	A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés elérése érdekében az eszköz konkrét célkitűzései a nemzeti és adott esetben a regionális és helyi hatóságok és a szociális partnerek támogatása a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására szolgáló kapacitásaik fejlesztésében és a szociális párbeszéd megerősítésében, különösen a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) YYY/XX rendelettel összhangban történő elkészítésében, végrehajtásában, felülvizsgálatában és tökéletesítésében, többek között az adatok és a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztása, az érdekelt felek széles körű részvétele, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsment révén. Ezeket a konkrét célkitűzéseket az érintett tagállamokkal, és adott esetben – nevezetesen az 5. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett szakpolitikai területeken, az érintett tagállam jogszabályainak és gyakorlatának megfelelően – az érintett tagállam szociális partnereivel szoros együttműködésben kell megvalósítani.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések a kohézióval, a, versenyképességgel, az oktatással, a termelékenységgel, a kutatással és az innovációval, az intelligens, tisztességes, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyekkel és a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai területekre vonatkoznak, különös tekintettel azokra a cselekvésekre, amelyek elősegítik a zöld és a digitális átmenetet, különös tekintettel az alábbiak közül egyre vagy többre:	A 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések a kohézióval, a, versenyképességgel, az oktatással és képzéssel, az egészségüggyel, a szociális védelemmel, a munkaerőpiaci beilleszkedéssel, a termelékenységgel, a digitális fejlődés kiaknázásával, a kutatással és az innovációval, az intelligens, tisztességes, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyekkel, a beruházásokkal és az infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikai területekre vonatkoznak, különös tekintettel azokra a fellépésekre, amelyek elősegítik a zöld és a digitális átmenetet, valamint azokra a fellépésekre, amelyek elősegítik a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását, az alábbiak közül egyre vagy többre összpontosítva:

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) intézményi reform, valamint a közigazgatás és az elektronikus kormányzat hatékony és szolgáltatásorientált működése, beleértve adott esetben a szabályok egyszerűsítését, a tényleges jogállamiságot, az igazságszolgáltatási rendszerek reformját és a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítését;	b) intézményi reform, valamint a közigazgatás és az elektronikus kormányzat hatékony, megkülönböztetésmentes és szolgáltatásorientált működése, digitalizáció és az állami foglalkoztatási szolgáltatások jobb működése, beleértve adott esetben a közszolgáltatások hozzáférhetőségének és megfizethetőségének javítását, az eljárások egyszerűsítését és az adminisztratív együttműködés előmozdítását, a tényleges jogállamiságot, valamint a fékeket és ellensúlyokat, az igazságszolgáltatási rendszerek reformját és a csalás, a korrupció, a pénzmosás és az adócsalás elleni küzdelem megerősítését;

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) üzleti környezet, beleértve a kis- és középvállalkozások, valamint a szociális vállalkozások üzleti környezetét is, újraiparosítás, a magánszektor fejlesztése, termék- és szolgáltatáspiacok, beruházások, vállalkozásokban való állami részvétel, privatizációs folyamatok, külkereskedelem és közvetlen külföldi tőkebefektetések, verseny és közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlődés, valamint a kutatás, az innováció, és a digitalizálás támogatása;	c) fenntartható üzleti környezet, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a szociális vállalkozások üzleti környezetét is, újraiparosítás, a magánszektor fejlesztése, termék- és szolgáltatáspiacok, fenntartható és szociális beruházások előmozdítása, vállalkozásokban való állami részvétel, privatizációs folyamatok, külkereskedelem és közvetlen külföldi tőkebefektetések, verseny és közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlődés, valamint a kutatás, az innováció, a digitalizálás és az automatizálás támogatása;

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) oktatás és képzés, a munkahelyek a munkahelyek létrehozására irányuló munkaerőpiaci intézkedések – ideértve a társadalmi párbeszédet is –, a továbbképzés és az átképzés, különös tekintettel a digitális készségekre, a médiatudatosság, az aktív polgári szerepvállalás, a szegénység és a túlzott jövedelmi egyenlőtlenség elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás előmozdítása, szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek, népegészségügy és az elérhető és megfizethető egészségügyi rendszerek, valamint a kohéziós, menekültügyi, migrációs és határpolitikák;	d) oktatás és képzés, egész életen át tartó tanulás, ifjúságpolitika, a minőségi munkahelyek létrehozására irányuló inkluzív munkaerőpiaci politikák, egyénre szabott továbbképzés és az átképzés, különös tekintettel a digitális készségekre – beleértve a tudósok továbbképzését és jobb egyéni karriertervek végrehajtását a tudományos személyzet valamennyi tagja számára, valamint a kutatási és fejlesztési (K+F) ágazat javítását célzó intézkedéseket, ezen belül többek között a K+F eredmények piaci érvényesítésének és a K+F finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását –, , a médiatudatosság, az aktív polgári szerepvállalás, a szegénység és a túlzott jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek elleni küzdelem, a társadalmi befogadás előmozdítása, a megfelelő, magas színvonalú, megfizethető és inkluzív szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek, hozzáférhető és megfizethető népegészségügyi és egészségügyi rendszerek, a tevékeny időskor előmozdítása, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, polgári védelem, menekültügyi, migrációs és határpolitikák;

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a kiszolgáltatott csoportokra, többek között a fogyatékossággal élőkre, a kisebbségekre, a szegénységben élő gyermekekre, az idősekre, a migránsokra, a munkavállalók részvételére és képviseletére összpontosító szociális védelmi intézkedések, a szociális párbeszéd erősítése és a szociális partnerek kapacitásépítése, az egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés minden formájának csökkentése, többek között szociális támogatási rendszerek, támogatási juttatások és ösztöndíjak révén, valamint nyugdíjreform-intézkedések, középpontban a munkavállalók és az önálló vállalkozók nyugdíjrendszereinek fenntarthatóságával, valamint a nők és férfiak nyugdíjjogosultságok megszerzésével kapcsolatos esélyegyenlőségével, összhangban a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával, egyúttal elősegítve annak biztosítását, hogy senki se maradjon ki;

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	db) a nemek közötti megkülönböztetés csökkentését célzó és a nemek közötti egyenlőséget, a nemek közötti bérszakadék leküzdését, a megfelelő családi szabadság és rugalmas munkafeltételeket, valamint a nők munkaerőpiaci részvételének bővítését előmozdító intézkedések, többek között az esélyegyenlőség és a szakmai előmenetel, a hozzáférhető és megfizethető gondozási infrastruktúra biztosítása révén, amely magában foglalja a megfizethető és magas színvonalú gyermekgondozást és idősgondozást, valamint a fogyatékosággal élő személyek gondozását;

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – d c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	dc) szakképzés, az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés és munkaerőpiaci integráció, a fiatalokra is kiterjedően, különös tekintettel a digitális és zöld átmenetet támogató készségekre, a vállalkozói és transzverzális készségekre, valamint valamennyi munkavállaló – köztük a mobilis és a határ menti ingázók – munkakörülményeinek javítására;

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – d d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	dd) a gyermekek és diákok oktatáshoz való hozzáférésének, valamint a fiatalok munkaerőpiaci integrációjának javítását célzó intézkedések, többek között a szegénység csökkentése, az oktatási infrastruktúra javítása, a formális és nem formális oktatáshoz való hozzáférés, valamint munkaerőpiaci lehetőségek – többek között fizetett szakmai gyakorlatok – biztosítása révén;

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – d e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	de) a közintézmények azon képességének javítását célzó intézkedések, hogy garantálni tudják a mobilis és a határ menti ingázók jogait, beleértve a biztonságos és egyenlő munkafeltételeket, a jogszabályoknak megfelelő bérezést;

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a digitális és a zöld átállás végrehajtására irányuló politikák, az e-kormányzati megoldások, az e-beszerzés, a konnektivitás, az adatokhoz való hozzáférés és irányítás, az e-oktatás, a mesterséges intelligencia alapú megoldások használata, a fenntartható fejlődés környezeti pillére és a környezetvédelem, éghajlat-politikai fellépés, mobilitás, a körforgásos gazdaság előmozdítása, energia- és erőforrás-hatékonyság, megújuló energiaforrások, az energiaellátás diverzifikálásának megvalósítása és az energiabiztonság biztosítása, továbbá a mezőgazdasági ágazatban a talaj és a biológiai sokféleség védelme, halászat és a vidéki térségek fenntartható fejlődése; továbbá	e) a zöld és a digitális átállás végrehajtására irányuló éghajlatváltozás-mérséklési politikák, az e-kormányzati megoldások, az e-beszerzés, a konnektivitás, az adatokhoz való hozzáférés és irányítás, az e-tanulás és a digitális oktatás, a mesterséges intelligencia alapú megoldások használata az emberi ellenőrzés elvének garantálása mellett, a fenntartható fejlődés környezeti pillére és a környezetvédelem, éghajlat-politikai fellépés, fenntartható mobilitás, a körforgásos gazdaság előmozdítása, energia- és erőforrás-hatékonyság, megújuló energiaforrások, az energiaellátás diverzifikálásának megvalósítása és az energiabiztonság biztosítása, továbbá a mezőgazdasági ágazatban a talaj és a biológiai sokféleség védelme, halászat és a vidéki, távoli vagy elnéptelenedő térségek fenntartható fejlődése; továbbá

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a pénzügyi ágazatra vonatkozó politikák, többek között a pénzügyi tájékozottság, a pénzügyi stabilitás, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés és a reálgazdaságnak való hitelezés előmozdítása; továbbá adatok és statisztikák előállítása, biztosítása és minőség-ellenőrzése.	f) a pénzügyi ágazatra vonatkozó politikák, többek között: a pénzügyi tájékozottság és a túlzott eladósodás elleni küzdelem, a pénzügyi stabilitás, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés és a reálgazdaságnak való hitelezés előmozdítása; továbbá adatok és statisztikák előállítása, biztosítása és minőség-ellenőrzése.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a nemzeti infrastruktúra továbbfejlesztését célzó intézkedések a politikai, gazdasági, adminisztratív, digitális, biztonsági, lakhatási, egészségügyi, közlekedési, környezetvédelmi, közbeszerzési és oktatási funkciók területén;

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fb) a tagállamok euróövezeti tagságára való felkészülés szempontjából releváns intézkedések, valamint azon tagállamok euróövezethez való nominális és reálkonvergenciáját ösztönző politikák, amelyek pénzneme nem az euró;

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az eszköz pénzügyi keretösszegéből fedezhetők az eszköz irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, ideértve a szervezeti információtechnológiai eszközöket, valamint az eszköz irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást. A kiadások emellett magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységeknek – például a technikai támogatási projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a strukturális reformok értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértők költségeit.	(2) Az eszköz pénzügyi keretösszegéből fedezhetők az eszköz irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, az érdekelt felekkel és szakértőkkel tartott ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, ideértve a szervezeti információtechnológiai eszközöket, valamint az eszköz irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást. A kiadások emellett magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységeknek – például a technikai támogatási projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a strukturális reformok értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértők költségeit.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az eszközhöz. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.	(3) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére a tagállam költségvetési keretösszegének legfeljebb 10%-áig átcsoportosíthatók az eszközhöz. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezek a források az érintett tagállam javára használhatók fel, a regionális és helyi szinteket is beleértve.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – c pont – i a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia. konzultációk az érdekelt felek széles körének – köztük a nőszervezetek, a kiszolgáltatott csoportok képviselői és a szociális partnerek – különböző fórumokon való részvételével;

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – c pont – i i alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii. munkalátogatások az érintett tagállamokba vagy harmadik országokba, hogy a tisztviselők az adott ügyekben szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert vagy szakértelmüket, illetve szaktudásukat bővítsék;	ii. a bevált gyakorlatok cseréje az érintett tagállamokkal vagy harmadik országokkal, hogy a tisztviselők az adott ügyekben szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert vagy szakértelmüket, illetve szaktudásukat bővítsék;

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) tanulmányok, kutatás, elemzések és felmérések; értékelések és hatásvizsgálatok, valamint útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;	g) tanulmányok, kutatás, elemzések és felmérések, megvalósíthatósági tanulmányok, technikai projektek és dokumentációk, értékelések és hatásvizsgálatok, nemi szempontú hatásvizsgálatok, amelyek eredményeit a legmagasabb szintű átláthatóság biztosítása és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós szintű szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében automatikusan meg kell osztani a tagállamok között és a Bizottsággal, valamint útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) oktatási kommunikációs projektek, ideértve az e-oktatást, az együttműködési, figyelemfelhívó és terjesztési tevékenységeket, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét; figyelemfelhívó és tájékoztató kampányok, médiakampányok és események szervezése, az intézményi kommunikációt és adott esetben a közösségi hálózatokon keresztüli kommunikációt is beleértve;	h) oktatási kommunikációs projektek, ideértve az e-oktatást, az együttműködési, figyelemfelhívó és terjesztési tevékenységeket, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét;, többek között azon tagállamokban tett technikai tanulmányi látogatások révén, amelyek végrehajtottak hasonló reformokat; figyelemfelhívó és tájékoztató kampányok, médiakampányok és események szervezése, az intézményi kommunikációt és adott esetben a közösségi hálózatokon keresztüli kommunikációt is beleértve;

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott intézkedéstípusok abban az esetben jogosultak finanszírozásra, ha 2020. február 1-jétől kezdődnek, feltéve, hogy a 3. és 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására irányulnak.

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az eszköz keretében technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam technikai támogatás iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza a támogatandó szakpolitikai területeket és prioritásokat az 5. cikkben meghatározott hatályon belül. Ezeket a kérelmeket az adott naptári év október 31-ig kell benyújtani. A Bizottság iránymutatást adhat arról, hogy a támogatás iránti kérelemnek mely fő elemeket kell tartalmaznia.	(1) Az eszköz keretében technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam az érintett szociális partnerekkel folytatott megfelelő egyeztetéseket követően technikai támogatás iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza a támogatandó szakpolitikai területeket és prioritásokat az 5. cikkben meghatározott hatályon belül. Ezeket a kérelmeket az adott naptári év október 31-ig kell benyújtani. A Bizottság iránymutatást adhat arról, hogy a támogatás iránti kérelemnek mely fő elemeket kell tartalmaznia, emellett pedig még inkább előmozdíthatja és bátoríthatja a technikai támogatás használatát a magas támogatási igényű tagállamokban.

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok bármikor benyújthatnak az e cikk (2) bekezdésének d) és e) pontja szerinti kérelmeket, különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálatára és tökéletesítésére irányuló kérelmeket azzal a céllal, hogy az (EU) YYY/XX rendelet (Helyreállítási és Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) 18. cikkével összhangban módosítsák vagy felváltsák javaslataikat.

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a tagállamok saját kezdeményezésére – különösen [az (EU) YYY/XX rendelettel összhangban] a helyreállítás támogatása, a fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása, valamint a reziliencia fokozása céljából – vállalt reformok végrehajtása;	a) a tagállamok saját kezdeményezésére – különösen [az (EU) YYY/XX rendelettel összhangban] a fenntartható helyreállítás támogatása, a fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása, a minőségi munkahelyek létrehozásának előmozdítása, a társadalmi befogadás, a megfelelő szociális védelem, a nagyobb gazdasági versenyképesség, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás-mérséklés, a nemek közötti egyenlőség, valamint a szociális és gazdasági reziliencia növelése céljából – vállalt reformok végrehajtása;

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő, a növekedés fenntartására és a reziliencia erősítésére irányuló reformok, különösen az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlások vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos intézkedések végrehajtása;	c) a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő, a növekedést fokozó, társadalmilag kiegyensúlyozott és a reziliencia erősítésére irányuló reformok, amelyek elősegítik a fenntartható fejlődést és a fenntartható foglalkoztatást, különösen az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlások vagy az uniós jog alkalmazásával, a szociális jogok európai pillérének elveivel, illetve az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos intézkedések végrehajtásával összefüggésben;

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálata és tökéletesítése;

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	db) az 5. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett szakpolitikai területeken a technikai támogatás iránti kérelmet benyújtó tagállam meghatározza, hogy kérelme hogyan befolyásolja a munkaerőpiaci intézményeket, beleértve a szociális partnereket is, és lehetőség szerint meghatározza, hogy a szociális partnereket hogyan kell bevonni részt a nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően;

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – d c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	dc) amennyiben technikai támogatást kérnek egy olyan országspecifikus ajánlás végrehajtása érdekében, amelyhez a szociális partnerek bevonása szükséges, a szociális partnereket haladéktalanul tájékoztatják a kérelem létéről és bevonásuk módjáról.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezen elemzés alapján, valamint az uniós alapokból vagy más uniós programokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket figyelembe véve a Bizottság megállapodik az érintett tagállammal a kiemelt támogatandó területeket, a célkitűzéseket, egy indikatív ütemtervet, a meghozandó támogatási intézkedések alkalmazási körét, és az e technikai támogatáshoz nyújtott becsült globális pénzügyi hozzájárulást illetően, amelyeket egy együttműködési és támogatási tervben kell rögzíteni.	Ezen elemzés alapján, valamint az uniós alapokból vagy más uniós programokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket figyelembe véve a Bizottság megállapodik az érintett tagállammal a kiemelt támogatandó területeket, a célkitűzéseket, egy indikatív ütemtervet, a meghozandó támogatási intézkedések alkalmazási körét, és az e technikai támogatáshoz nyújtott becsült globális pénzügyi hozzájárulást, és adott esetben a szociális partnerek bevonását illetően, amelyeket egy együttműködési és támogatási tervben kell rögzíteni.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság az érintett tagállam hozzájárulásával indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az együttműködési és támogatási tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az érintett tagállam megtagadhatja a hozzájárulást olyan érzékeny vagy bizalmas információk esetén, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a tagállam közérdekét.	(1) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül, egyidejűleg továbbítja az együttműködési és támogatási tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, nevezetesen a demokratikus elszámoltathatóság érdekében, valamint hogy az uniós cselekvés láthatóságát biztosítsa.

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül a Bizottság az alábbi körülmények fennállása esetén továbbítja az együttműködési és támogatási tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:	törölve
a) amint az érintett tagállam kitakarta azokat az érzékeny vagy bizalmas információkat, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a tagállam közérdekét;
b) olyan észszerű idő elteltével, amikor a vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala nem jár hátrányos következményekkel a támogatási intézkedések végrehajtására nézve, azonban semmi esetre sem később, mint két hónappal ezen intézkedéseknek az együttműködési és támogatási terv keretében történő végrehajtását követően.

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5a. Amennyiben az európai szemeszter és különösen az országspecifikus ajánlások olyan kihívásokat azonosítanak, amelyek sürgős reformokat igényelnek, de az érintett tagállam nem megfelelően használja fel az elkülönített finanszírozást, vagy ezt a finanszírozást a Bizottság felfüggesztette, a technikai támogatási eszköznek továbbra is támogatnia kell az e kihívások kezeléséhez hozzájáruló regionális és helyi szintű intézkedéseket.

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 6 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A technikai támogatás végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén munkaprogramokat fogad el, és ezekről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.	(6) A technikai támogatás végrehajtása érdekében a Bizottság a 16b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén munkaprogramokat fogad el.

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Annak érdekében, hogy a források kellő időben rendelkezésre álljanak, a munkaprogram korlátozott részét azonnali reagálást igénylő, előre nem látható és megfelelően indokolt sürgős esetekben, többek között súlyos gazdasági zavarok, vagy az adott tagállam gazdasági vagy társadalmi feltételeit súlyosan érintő és általa nem befolyásolható lényeges körülmények esetén meghozandó különleges intézkedésekre kell fenntartani.	Annak érdekében, hogy a források kellő időben rendelkezésre álljanak, a munkaprogram korlátozott – annak 5%-át nem meghaladó1a – részét azonnali reagálást igénylő, előre nem látható és megfelelően indokolt sürgős esetekben, többek között súlyos gazdasági zavarok, vagy az adott tagállam gazdasági vagy társadalmi feltételeit súlyosan érintő és általa nem befolyásolható lényeges körülmények esetén meghozandó különleges intézkedésekre kell fenntartani.
	_______________________
	1a. https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/annual_work_programme_of_the_structural_reform_support_programme.pdf

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a következetességet a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális szintű eszközök között, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;	a) biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a következetességet a különböző uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű eszközök között, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű felelősei között, hogy egymással koherens és észszerű támogató intézkedésekre kerüljön sor az eszköz keretében.	c) biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás uniós, nemzeti, regionális, illetve helyi szintű felelősei között, hogy egymással koherens és észszerű támogató intézkedésekre kerüljön sor az eszköz keretében.

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Éves jelentés	Féléves jelentés

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.	(1) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egyidejűleg féléves jelentést nyújt be e rendelet végrehajtásáról.

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a következőkről:	(2) A féléves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a következőkről:

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A félidős értékelő jelentés értékeli különösen az eszköz 3. és 4. cikkben említett célkitűzéseinek megvalósulását, a források felhasználásának hatékonyságát, valamint az európai hozzáadott értéket. A félidős értékelő jelentés mérlegeli azt is, hogy továbbra is releváns-e mindegyik célkitűzés és intézkedés.	(2) A félidős értékelő jelentés értékeli különösen az eszköz 3. és 4. cikkben említett célkitűzéseinek megvalósulását, a források felhasználásának megfelelőségét és hatékonyságát, valamint az európai hozzáadott értéket. A félidős értékelő jelentés mérlegeli azt is, hogy továbbra is releváns-e mindegyik célkitűzés és intézkedés.

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

16 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	16a. cikk
	Átláthatóság
	(1) A kedvezményezettek a nyilvánosság érdekében biztosítják a technikai támogatási eszköz keretében végrehajtott intézkedések és pénzmozgások maximális átláthatóságát. Ezt az átláthatóságot csak az üzleti titokhoz, az alkalmazandó adatvédelmi szabályokhoz vagy az uniós szervek által folytatott közigazgatási vagy bűnügyi vizsgálatokhoz kapcsolódó jogi aktusok korlátozhatják.
	(2) A kedvezményezettek az (EU) 2019/1024 irányelvvel1a összhangban szabványosított és összehasonlítható, nyílt és géppel olvasható formátumban közzéteszik a projektjeikre vonatkozó valamennyi lényeges információt egy nyilvánosan hozzáférhető hivatalos nyilvántartásban, amely többek között, de nem kizárólag a következőket tartalmazza: a projektjavaslatokat, az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot, az ülések jegyzőkönyveit, a hatásvizsgálatokat, a szerződéseket, az értékelési és ellenőrzési jelentéseket, valamint valamennyi közbeszerzést közzé kell tenni a nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálján.
	(3) A tagállamok az együttműködés valamennyi eredményét (beleértve az adatokat, tanulmányokat, szoftvereszközöket stb.) a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, vagy egyébként magyarázatot adnak a fájl bizalmas jellegére.
	(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett valamennyi közzétett adatnak határozatlan ideig rendelkezésre kell állnia. Az uniós intézmények és a tagállamok felajánlják együttműködésüket a logisztikai intézkedések terén annak érdekében, hogy valamennyi ilyen adat a kedvezményezett megszűnése után is hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára.
	_____________
	1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

16 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	16b. cikk
	A felhatalmazás gyakorlása
	(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
	(2) A Bizottságnak a 12. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.
	(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
	(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
	(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
	(6) A 12. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.	(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el a nyilvánosságnak, többek között a médián keresztül megkülönböztetésmentes módon.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	A technikai támogatási eszköz létrehozásáról
Hivatkozások	COM(2020)0409 – C9-0148/2020 – 2020/0103(COD)
Illetékes bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 17.6.2020	ECON 17.6.2020
Véleményt nyilvánított  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 17.6.2020
A vélemény előadója  A kijelölés dátuma	Dragoș Pîslaru 25.6.2020
58. cikk - Közös bizottsági eljárás  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	23.7.2020
Vizsgálat a bizottságban	31.8.2020
Az elfogadás dátuma	21.9.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 11 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Atidzhe Alieva-Veli, Marc Angel, Dominique Bilde, Gabriele Bischoff, Vilija Blinkevičiūtė, Andrea Bocskor, Milan Brglez, Sylvie Brunet, David Casa, Leila Chaibi, Margarita de la Pisa Carrión, Özlem Demirel, Klára Dobrev, Jarosław Duda, Estrella Durá Ferrandis, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Rosa Estaràs Ferragut, Nicolaus Fest, Cindy Franssen, Heléne Fritzon, Helmut Geuking, Alicia Homs Ginel, France Jamet, Agnes Jongerius, Radan Kanev, Ádám Kósa, Stelios Kympouropoulos, Katrin Langensiepen, Miriam Lexmann, Elena Lizzi, Radka Maxová, Kira Marie Peter-Hansen, Dragoș Pîslaru, Manuel Pizarro, Dennis Radtke, Elżbieta Rafalska, Guido Reil, Daniela Rondinelli, Mounir Satouri, Monica Semedo, Beata Szydło, Eugen Tomac, Romana Tomc, Yana Toom, Marie-Pierre Vedrenne, Marianne Vind, Maria Walsh, Stefania Zambelli, Tatjana Ždanoka, Tomáš Zdechovský
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Konstantinos Arvanitis, Brando Benifei, Marc Botenga, Samira Rafaela, Anne Sander

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

40	+
ECR	Lucia Ďuriš Nicholsonová, Margarita de la Pisa Carrión
PPE	Andrea Bocskor, David Casa, Jarosław Duda, Rosa Estaràs Ferragut, Cindy Franssen, Radan Kanev, Ádám Kósa, Stelios Kympouropoulos, Miriam Lexmann, Dennis Radtke, Anne Sander, Eugen Tomac, Romana Tomc, Maria Walsh, Tomáš Zdechovský
Renew	Atidzhe Alieva-Veli, Sylvie Brunet, Dragoș Pîslaru, Samira Rafaela, Monica Semedo, Yana Toom, Marie-Pierre Vedrenne
S&D	Marc Angel, Brando Benifei, Gabriele Bischoff, Vilija Blinkevičiūtė, Milan Brglez, Klára Dobrev, Estrella Durá Ferrandis, Heléne Fritzon, Alicia Homs Ginel, Agnes Jongerius, Manuel Pizarro, Marianne Vind
Verts/ALE	Katrin Langensiepen, Kira Marie Peter-Hansen, Mounir Satouri, Tatjana Ždanoka

 

11	-
ECR	Helmut Geuking, Elżbieta Rafalska, Beata Szydło
GUE/NGL	Leila Chaibi, Özlem Demirel
ID	Dominique Bilde, Nicolaus Fest, France Jamet, Elena Lizzi, Guido Reil, Stefania Zambelli

 

4	0
GUE/NGL	Konstantinos Arvanitis, Marc Botenga
NI	Daniela Rondinelli
Renew	Radka Maxová

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Technikai támogatási eszköz létrehozása
Hivatkozások	COM(2020)0409 – C9-0148/2020 – 2020/0103(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	28.5.2020
Illetékes bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 17.6.2020	ECON 17.6.2020
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 17.6.2020	ENVI 17.6.2020	ITRE 17.6.2020	REGI 17.6.2020
	AGRI 17.6.2020	PECH 17.6.2020	CULT 17.6.2020	JURI 17.6.2020
	LIBE 17.6.2020	FEMM 17.6.2020
Nem nyilvánított véleményt  A határozat dátuma	ENVI 10.6.2020	ITRE 25.6.2020	REGI 5.6.2020	AGRI 22.9.2020
	PECH 12.6.2020	CULT 22.6.2020	JURI 15.6.2020	LIBE 29.6.2020
	FEMM 7.7.2020
Előadók  A kijelölés dátuma	Alexandra Geese 22.7.2020	Othmar Karas 22.7.2020	Dragoș Pîslaru 22.7.2020
58. cikk – Közös bizottsági eljárás  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	23.7.2020
Az elfogadás dátuma	1.10.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	74 10 13
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Rasmus Andresen, Gunnar Beck, Marek Belka, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Robert Biedroń, Anna Bonfrisco, Gilles Boyer, Olivier Chastel, Lefteris Christoforou, David Cormand, Paolo De Castro, Francesca Donato, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Markus Ferber, José Manuel Fernandes, Jonás Fernández, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Eider Gardiazabal Rubial, Luis Garicano, Alexandra Geese, Sven Giegold, Valentino Grant, Claude Gruffat, Elisabetta Gualmini, José Gusmão, Enikő Győri, Valérie Hayer, Eero Heinäluoma, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, Herve Juvin, Othmar Karas, Billy Kelleher, Mislav Kolakušić, Moritz Körner, Ondřej Kovařík, Joachim Kuhs, Zbigniew Kuźmiuk, Georgios Kyrtsos, Ioannis Lagos, Aurore Lalucq, Philippe Lamberts, Hélène Laporte, Pierre Larrouturou, Janusz Lewandowski, Aušra Maldeikienė, Margarida Marques, Pedro Marques, Costas Mavrides, Jörg Meuthen, Silvia Modig, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Caroline Nagtegaal, Victor Negrescu, Luděk Niedermayer, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Dimitrios Papadimoulis, Piernicola Pedicini, Kira Marie Peter-Hansen, Sirpa Pietikäinen, Dragoș Pîslaru, Evelyn Regner, Karlo Ressler, Antonio Maria Rinaldi, Bogdan Rzońca, Alfred Sant, Joachim Schuster, Ralf Seekatz, Pedro Silva Pereira, Nicolae Ştefănuță, Paul Tang, Irene Tinagli, Nils Torvalds, Ernest Urtasun, Nils Ušakovs, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Angelika Winzig, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Matteo Adinolfi, Erik Bergkvist, Damian Boeselager, Fabienne Keller, Peter Liese, Eva Maydell, Mick Wallace
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)	Robert Roos
Benyújtás dátuma	2.10.2020

 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

74	+
ECR	Johan Van Overtveldt
NI	Ioannis Lagos
PPE	Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Lefteris Christoforou, Markus Ferber, José Manuel Fernandes, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo Y Marfil, Enikő Győri, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Janusz Lewandowski, Peter Liese, Aušra Maldeikienė, Eva Maydell, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Sirpa Pietikäinen, Karlo Ressler, Ralf Seekatz, Inese Vaidere, Angelika Winzig
Renew	Gilles Boyer, Olivier Chastel, Engin Eroglu, Luis Garicano, Valérie Hayer, Billy Kelleher, Fabienne Keller, Ondřej Kovařík, Moritz Körner, Caroline Nagtegaal, Dragoș Pîslaru, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Stéphanie Yon-Courtin
S&D	Marek Belka, Erik Bergkvist, Robert Biedroń, Paolo De Castro, Jonás Fernández, Eider Gardiazabal Rubial, Elisabetta Gualmini, Eero Heinäluoma, Aurore Lalucq, Pierre Larrouturou, Margarida Marques, Pedro Marques, Costas Mavrides, Csaba Molnár, Victor Negrescu, Evelyn Regner, Alfred Sant, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli, Nils Ušakovs
Verts/ALE	Rasmus Andresen, Damian Boeselager, David Cormand, Alexandra Geese, Sven Giegold, Claude Gruffat, Stasys Jakeliūnas, Philippe Lamberts, Kira Marie Peter-Hansen, Ernest Urtasun

 

10	-
GUE/NGL	José Gusmão, Mick Wallace
ID	Gunnar Beck, Herve Juvin, Joachim Kuhs, Hélène Laporte, Jörg Meuthen
NI	Mislav Kolakušić, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Piernicola Pedicini

 

13	0
ECR	Derk Jan Eppink, Zbigniew Kuźmiuk, Robert Roos, Bogdan Rzońca, Roberts Zīle
GUE/NGL	Silvia Modig, Dimitrios Papadimoulis
ID	Matteo Adinolfi, Anna Bonfrisco, Francesca Donato, Valentino Grant, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1] [HL C 0., 0000.0.0., 0. o. / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.]
• [*] Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
• [2] HL C , , o.
• [3] HL C , , o.
• [4] A strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 129., 2017.5.19., 1. o.).
• [5] Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1-14. o.).
• [6] Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
• [7] HL C , , o.
• [8] Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
• [9] Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
• [10] A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
• [11] Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
• [12] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
• [13] HL C , , o.
• [14]  A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).
• [15] Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
• [16] A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).
• [17] HL C ..., ..., ... o.
• [18] 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).