Eljárás : 2020/0105(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0174/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0174/2020

Viták :

PV 20/01/2021 - 12
CRE 20/01/2021 - 12

Szavazatok :

PV 21/01/2021 - 2

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0015

<Date>{02/10/2020}2.10.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0174/2020</NoDocSe>
PDF 218kWORD 83k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>     <RefProcLect>***I</RefProcLect>

<Titre>Javaslat a 223/2014/EU rendeletnek a Covid19-válság kezelése érdekében bevezetendő egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre</Titre>

<DocRef>(COM(2020)0223 – C9-0151/2020 – 2020/0105(COD))</DocRef>


<Commission>{EMPL}Foglalkoztatási és Szociális Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Lucia Ďuriš Nicholsonová</Depute>

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

Javaslat a 223/2014/EU rendeletnek a Covid19-válság kezelése érdekében bevezetendő egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre

(COM(2020)0223 – C9-0151/2020 – 2020/0105(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0223),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0151/2020),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. június 10-i véleményére[1],

 a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

 tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

 tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0174/2020),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

<RepeatBlock-Amend><Amend>Módosítás  <NumAm>1</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>2 preambulumbekezdés:</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) 2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz; a tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A társadalmilag igazságos fellendülés biztosítása érdekében a Covid19-világjárványra válaszul hozott intézkedéseknek a szociális jogok európai pillérének húsz alapelvére kell támaszkodniuk

(2) 2017. november 17-én az Európában jelentkező társadalmi kihívásokra adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz; a tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A társadalmilag igazságos és reziliens fellendülés biztosítása érdekében a Covid19-világjárványra válaszul hozott intézkedéseknek a szociális jogok európai pillérének húsz alapelvére kell támaszkodniuk.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>2</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamokat példátlan módon sújtják a Covid19-világjárvány okozta válság következményei. A válság súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt. Ez kivételes helyzetet teremtett, amelyet a szociális jogok európai pillérével összhangban egyedi intézkedésekkel kell kezelni.

(3) A tagállamokat példátlan módon sújtják a Covid19-világjárvány okozta válság következményei. A válság súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt, súlyosbította a szegénységben vagy annak küszöbén élő több mint 109 millió ember helyzetét, elmélyítette a társadalmi szakadékokat, még több munkahely megszűnését okozta, és növelte a munkanélküliségi rátákat, valamint az egyenlőtlenségeket, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében. Ez kivételes helyzetet teremtett, amelyet sürgősen kezelni kell a szociális jogok európai pillérével és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban álló konkrét intézkedések, valamint egyéb, a szegénység elleni küzdelmet szolgáló intézkedések révén.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>3</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Ez különösen kihat a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra. Tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány miatt egyre többeket érint az élelmiszerhiány és az anyagi nélkülözés, valamint arra, hogy a válság során a leginkább rászorulók különleges kockázatoknak és további nehézségeknek vannak kitéve, a tagállamoknak további finanszírozási igényeik vannak az alap által nyújtott támogatásokból.

(4) Ez különösen kihat a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra. Tekintettel arra, hogy Unió-szerte már eleve rengeteg embert sújtott az élelmiszerhiány és az anyagi nélkülözés(évente 13 millió ember – köztük körülbelül 4 millió gyermek – már a Covid19-válságot megelőzően részesült a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap támogatásából), és a Covid19-világjárvány miatt e számok növekednek, a válság során pedig a leginkább rászorulók sajátos kockázatoknak és további nehézségeknek vannak kitéve, és a tagállamoknak még több finanszírozásra van szükségük a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>4</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>5 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A tagállamok által a Covid19-vírus terjedésének megfékezése érdekében bevezetett kivételes korlátozások miatt a gazdaságot érő hatalmas sokkhatások és az egységes piac működésére gyakorolt súlyos hatások orvoslása érdekében az Európai Tanács 2020. április 23-án jóváhagyta az erőteljes beruházási komponenst tartalmazó, „fellendülést szolgáló ütemtervet”, az [Európai Helyreállítási Eszköz] létrehozására szólított fel, és megbízta a Bizottságot, hogy elemezze a szükségleteket abból a célból, hogy a források Európa leginkább érintett ágazataira és földrajzi részeire irányulhassanak, ugyanakkor egyértelműen határozza meg a többéves pénzügyi kerettel való kapcsolatot.

(5) A tagállamok által a Covid19-vírus terjedésének megfékezése érdekében bevezetett kivételes korlátozások miatt a gazdaságot és a társadalmat érő hatalmas sokkhatások, valamint az európai szociális modellre és az egységes piac működésére gyakorolt súlyos hatások orvoslása érdekében az Európai Tanács 2020. április 23-án jóváhagyta az erőteljes beruházási komponenst tartalmazó, „fellendülést szolgáló ütemtervet”, az [Európai Helyreállítási Eszköz] létrehozására szólított fel, és megbízta a Bizottságot, hogy elemezze a szükségleteket abból a célból, hogy a források Európa leginkább érintett ágazataira és földrajzi részeire irányulhassanak, ugyanakkor egyértelműen határozza meg a többéves pénzügyi kerettel való kapcsolatot.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>5</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>6 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A Bizottság 2020. május 27-én az 1311/2013/EU, EURATOM tanácsi rendelet11 módosítására irányuló rendeletjavaslatot12 terjesztett elő, és kiegészítő forrásokat szabadított fel a tagállamok válságelhárítási támogatására a Covid19-világjárvány és a gazdasági fellendülés előkészítése érdekében. E csomag részeként a strukturális alapokból a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében 2020-ra, 2021-re és 2022-re további különleges, 58 272 800 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalás áll rendelkezésre e célra annak érdekében, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok meglévő struktúráin keresztül gyorsan el lehessen azt juttatni a reálgazdaságba. A Bizottságnak meg kell határoznia a kiegészítő források tagállamonkénti bontását egy olyan allokációs módszer alapján, amely a tagállamok relatív jólétére és a jelenlegi válság által a gazdaságukra gyakorolt hatás mértékére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb objektív statisztikai adatokon alapul. A válság hatásainak alakulását tükrözendő a bontást 2021-ben felül kell vizsgálni ugyanazon allokációs módszer alapján, a 2021. október 19-ig rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok felhasználásával. Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen reagálni a Covid19-járványnak a leginkább rászoruló személyekre gyakorolt társadalmi hatására, helyénvaló, hogy a tagállamok a kiegészítő forrásokat – szükségleteiknek megfelelően – a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz rendelhessék. Ennek során a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük azt, hogy a Covid19-világjárvány óta nőtt a leginkább rászorulók száma. Ezenkívül meg kell állapítani a megnövelt forrásokból a tagállamnak szánt technikai segítségnyújtására szolgáló allokáció felső határát. Figyelembe véve a kiegészítő források várható gyors elköltését, az ezen kiegészítő forrásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat is vissza kell vonni a programok lezárásakor. A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében az ERFA, az ESZA és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap között pénzügyi átcsoportosítási lehetőségek is bevezetésre kerülnek a kiegészítő források tekintetében.

(6) A Bizottság 2020. május 27-én az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet12 módosítására irányuló rendeletjavaslatot11 terjesztett elő, és kiegészítő forrásokat szabadított fel a tagállamok válságelhárításra irányuló intézkedéseinek támogatására a Covid19-világjárvány tükrében, valamint egy szociális, reziliens és fenntartható gazdasági fellendülés előkészítése céljából. E csomag részeként a strukturális alapokból a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében 2020-ra, 2021-re és 2022-re további különleges, 58 272 800 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalást bocsátanak rendelkezésre e célra annak érdekében, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok meglévő struktúráin keresztül gyorsan el lehessen azt juttatni a reálgazdaságba. A Bizottságnak meg kell határoznia a kiegészítő források tagállamonkénti bontását egy olyan allokációs módszer alapján, amely a rendelkezésre álló legfrissebb objektív statisztikai adatokon alapul, ideértve többek között az egyenlőséget – a tagállamok relatív jólétére, a szegénységre, a társadalmi kirekesztés arányára, valamint a jelenlegi válság által a gazdaságukra és a társadalmukra gyakorolt hatás jellegére és mértékére vonatkozóan –, különös tekintettel a leginkább rászorulókra, például a hajléktalanokra és a szegregált intézményekben élőkre, akikhez a tagállamok statisztikai hivatalai rendszerint nem jutnak el. E célból releváns és összehasonlítható adatokat kell gyűjteni a szegénység és a társadalmi kirekesztés területén tevékenykedő, illetve a leginkább rászorulók részére szolgáltatásokat nyújtó nem kormányzati szervezetek és helyi hatóságok bevonásával. Ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a Covid19-válság hatásainak változásait, a bontást 2021-ben felül kell vizsgálni ugyanazon allokációs módszer alapján, a 2021. október 19-ig rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai, illetve egyenlőségre vonatkozó adatok felhasználásával. Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen reagálni a Covid19-járványnak a leginkább rászoruló személyekre gyakorolt társadalmi hatására, az 1303/2013/EU rendelet12a 92. cikkének (7) bekezdésétől eltérve, a tagállamoknak a kiegészítő források egy részét a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz kell rendelniük. Ennek során a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük azt, hogy a Covid19-világjárvány óta nőtt a leginkább rászoruló személyek száma. Ezenkívül meg kell állapítani a megnövelt forrásokból a tagállamnak szánt technikai segítségnyújtására szolgáló allokáció felső határát. Figyelembe véve a kiegészítő források várható gyors elköltését, az ezen kiegészítő forrásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat is vissza kell vonni a programok lezárásakor. A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében az ERFA, az ESZA és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap között pénzügyi átcsoportosítási lehetőségeket is be kell vezetni a kiegészítő források tekintetében. Figyelembe véve az ESZA-nak a szegénység felszámolásában és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben betöltött alapvető szerepét, az ESZA részarányát nem szabad a jelenlegi 23,1%-os uniós szintű jogi kötelezettség alá csökkenteni.

__________________

__________________

11 COM(2020)446.

11 COM(2020)0446.

12 Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

12 A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

 

12a Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>6</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>6 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) A szegénység női problémává válása miatt – aminek következtében a szegénység gyakoribb és súlyosabb a nők esetében1a – a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során figyelembe kell venni a nemi szempontokat. Ezenkívül a megkülönböztetés és a szegénység közötti elválaszthatatlan kapcsolat miatt, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkével összhangban tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.

 

__________________

 

1a https://eige.europa.eu/gender-mainstreaming/policy-areas/poverty

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>7</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>8 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok elegendő pénzügyi eszközzel rendelkezzenek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben végrehajtott válságkezelő intézkedések gyors végrehajtásához és a gazdaság helyreállításának előkészítéséhez, magasabb szintű előfinanszírozást kell biztosítani a kiegészítő forrásokból támogatott intézkedések gyors végrehajtásához. Az előfinanszírozás mértékének biztosítania kell, hogy a tagállamok rendelkezzenek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy szükség esetén előleget folyósítsanak a kedvezményezetteknek, és a kifizetési kérelmek benyújtását követően gyorsan költségtérítést nyújthassanak a kedvezményezetteknek.

(8) Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok elegendő pénzügyi eszközzel rendelkezzenek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben végrehajtott válságkezelő intézkedések gyors végrehajtásához – tekintettel a járványnak a szegénységre és a társadalmi kirekesztésre gyakorolt hatására –, valamint a gazdaság és a társadalom szociális, reziliens és fenntartható fellendülésének előkészítéséhez, a lehető legrövidebb időn belül magasabb szintű előfinanszírozást kell biztosítani a kiegészítő forrásokból támogatott intézkedések gyors végrehajtásához. Az előfinanszírozás mértékének biztosítania kell, hogy a tagállamok rendelkezzenek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy szükség esetén előleget folyósítsanak a kedvezményezetteknek, illetve a kifizetési kérelmek benyújtását követően gyorsan költségtérítést nyújthassanak a kedvezményezetteknek. A kedvezményezettek azonnali megsegítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy minden szükséges lépést megtesznek az előlegek lehető leggyorsabb folyósítása érdekében.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>8</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>8 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból történő támogatás módját e rendelet következtében nem kell módosítani, és az alapnak megosztott irányítás alatt kell maradnia.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>9</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>9 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben enyhítsék az állami költségvetések válságelhárítással kapcsolatos terheit, és felkészüljenek a gazdaság talpra állására, helyénvaló, hogy a kiegészítő források esetében ne legyen szükséges a társfinanszírozás.

(9) Annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben enyhítsék az állami költségvetések válságelhárítási intézkedésekkel kapcsolatos terheit, továbbá a gazdaság és a társadalom szociális, reziliens és fenntartható fellendülésének előkészítése érdekében helyénvaló, hogy a kiegészítő források esetében ne legyen szükséges a társfinanszírozás.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>10</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>11 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Mivel a rendelet célját, nevezetesen a leginkább rászorulókra háruló népegészségügyi válság hatásának orvoslását a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a javasolt intézkedés léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(11) Mivel a rendelet célját, nevezetesen a leginkább rászorulókat sújtó népegészségügyi és társadalmi-gazdasági válság hatásának orvoslását a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a javasolt intézkedés léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>11</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>14 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Tekintettel a Covid19-világjárványra, valamint az azzal összefüggő népegészségügyi válság kezelésének sürgősségére, szükségesnek tekinthető kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(14) Tekintettel a Covid19-világjárványra, valamint az azzal összefüggő népegészségügyi és társadalmi-gazdasági válság kezelésének sürgősségére, szükségesnek tekinthető kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>12</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont</Article>

<DocAmend2>223/2014/EU rendelet</DocAmend2>

<Article2>6a cikk – cím</Article2>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az erőforrások önkéntes növelése a COVID-19-járványra adott válaszul

Az erőforrások növelése a Covid19-járványra adott válaszul

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>13</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont</Article>

<DocAmend2>223/2014/EU rendelet</DocAmend2>

<Article2>6a cikk – 1 bekezdés</Article2>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. A COVID-19-világjárványra adott válaszul a tagállamok önkéntes alapon növelhetik a 6. cikkben említett forrásokat, összhangban az 1303/2013/EU rendelet 92b. cikke 5. pontjának hetedik albekezdésével. A növekedés hatással lehet a 2020., 2021. és 2022. évi költségvetési kötelezettségvállalásokra.

1. A Covid19-világjárványra adott válaszul a tagállamok – a kiegészítő források legalább 3%-ának megfelelő minimális részesedéssel – növelik a 6. cikkben említett forrásokat, összhangban az 1303/2013/EU rendelet 92b. cikke 5. pontjának hetedik albekezdésével. A növekedés hatással lehet a 2020., 2021. és 2022. évi költségvetési kötelezettségvállalásokra.

</Amend></RepeatBlock-Amend>


 

INDOKOLÁS

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) az az eszköz, amely segíti a szegénységben élőket a szegénységből és a társadalmi kirekesztésből kivezető első lépésekben. Évente mintegy 13 millió ember részesül FEAD-támogatásban, köztük mintegy 4 millió 15 év alatti gyermek.

A Covid19-világjárvány közvetlen és közvetett hatásai tovább fokozódnak valamennyi tagállamban. A jelenlegi helyzet példa nélküli, és az adott körülmények között alkalmazandó, a helyzethez igazított rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé, többek között a FEAD által a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott támogatás tekintetében.

Az első „koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés” (CRII)[2] – egy 2020. április 1-jén hatályba lépett intézkedéscsomag – számos olyan fontos változtatást vezetett be az európai strukturális és beruházási alapokra alkalmazandó jogszabályi keretben, amelyek a jelenlegi helyzetben hatékonyabb reagálást tesznek lehetővé. „A koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés” (CRII+) keretében kiegészítő intézkedéseket fogadtak el[3]. Ez a csomag a 223/2014/EU rendeletnek[4] (a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendelet) a 2020. április 25-én hatályba lépett, 2020. április 23-i (EU) 2020/559 európai parlamenti és tanácsi rendelet[5] révén történő módosításait is tartalmazta. E módosítások célja a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap kiigazítása a Covid19-világjárvány kihívásainak való megfelelés és különösen a válságból eredő további nehézségeknek kitett célcsoportok újonnan felmerülő szükségleteire való gyors reagálás érdekében. A rendelet ezért további konkrét likviditási és rugalmassági intézkedéseket vezetett be a tagállamok számára a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében a Covid19-világjárvány kezelése érdekében, beleértve az élelmiszersegély és az alapvető anyagi támogatás utalványok révén történő nyújtásának lehetőségét is.

Bár a helyzet még mindig változik, és a tagállamok enyhítik a társadalmukra és vállalkozásaikra vonatkozó korlátozásokat, valamint újraindítják gazdaságukat, a válság közvetlen és közvetett hatásai már számos ágazatban érezhetők voltak. A helyreállítás folyamata időbe fog telni, és nem zárható ki, hogy további korlátozó intézkedésekre is szükség lesz, mivel már számos EU-tagállamban tanúi lehetünk a Covid19 új hullámainak. Ebben az összefüggésben komoly a kockázata annak, hogy növekedni fog az élelmiszerhiányban és anyagi nélkülözésben élők száma, ezért további intézkedésekre van szükség a Covid19-világjárvány társadalmi következményeinek kezelése érdekében, biztosítva a társadalmilag igazságos fellendülést a szociális jogok európai pillérével összhangban.

A Bizottság 2020. május 27-én az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet[6] módosítására irányuló rendeletjavaslatot[7] terjesztett elő, és kiegészítő forrásokat szabadított fel a tagállamok válságelhárítási támogatására a Covid19-világjárvány tükrében, a szociális és reziliens gazdasági fellendülés előkészítése céljából. E csomag részeként a strukturális alapokból a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében 2020-ra, 2021-re és 2022-re további különleges, 58 272 800 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalás áll rendelkezésre e célra annak érdekében, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok meglévő struktúráin keresztül gyorsan el lehessen azt juttatni a reálgazdaságba.

A vélemény előadója szerint a Bizottságnak meg kell határoznia a kiegészítő források tagállamonkénti bontását egy olyan allokációs módszer alapján, amely a tagállamok viszonylagos jólétét jelző legfrissebb rendelkezésre álló objektív statisztikai adatokon alapul, továbbá olyan (például az egyenlőségre vonatkozó) statisztikai adatokon, amelyek a jelenlegi válság által a gazdaságukra és a társadalmukra gyakorolt hatás mértékét jelzik, különös tekintettel a leginkább rászorulókra, például a hajléktalanokra és a szegregált intézményekben élőkre, akikhez a tagállamok statisztikai hivatalai hagyományosan nem jutnak el; e célból releváns és összehasonlítható adatokat kell gyűjteni a szegénység és a társadalmi kirekesztés területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek bevonásával. Ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a válság hatásainak változásait, a bontást 2021-ben felül kell vizsgálni ugyanazon allokációs módszer alapján, a 2021. október 19-ig rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai, illetve egyenlőségre vonatkozó adatok felhasználásával.

Az előadó megemlíti, hogy ahhoz, hogy hatékony választ lehessen adni a Covid19-járványnak a leginkább rászoruló személyekre gyakorolt társadalmi hatására, az 1311/2013/EU, Euratom rendelet 92. cikkének (7) bekezdésétől eltérve adott esetben szükséges, hogy tagállamok a kiegészítő források egy részét a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz rendeljék (az ERFA-nak és az ESZA-nak történő allokáció előtt vagy azzal egyidejűleg). Végezetül, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkével összhangban az alap előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során figyelembe kell venni a nemi szempontokat.


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

A 223/2014/EU rendeletnek a Covid19-válság kezelése érdekében bevezetendő egyedi intézkedések tekintetében történő módosítása

Hivatkozások

COM(2020)0223 – C9-0151/2020 – 2020/0105(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

28.5.2020

 

 

 

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

17.6.2020

 

 

 

Előadók

 A kijelölés dátuma

Lucia Ďuriš Nicholsonová

25.6.2020

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

31.8.2020

21.9.2020

 

 

Az elfogadás dátuma

1.10.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

52

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Atidzhe Alieva-Veli, Abir Al-Sahlani, Marc Angel, Dominique Bilde, Gabriele Bischoff, Vilija Blinkevičiūtė, Andrea Bocskor, Milan Brglez, Sylvie Brunet, David Casa, Leila Chaibi, Margarita de la Pisa Carrión, Klára Dobrev, Jarosław Duda, Estrella Durá Ferrandis, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Rosa Estaràs Ferragut, Nicolaus Fest, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Heléne Fritzon, Helmut Geuking, Alicia Homs Ginel, France Jamet, Agnes Jongerius, Radan Kanev, Ádám Kósa, Stelios Kympouropoulos, Katrin Langensiepen, Miriam Lexmann, Elena Lizzi, Radka Maxová, Kira Marie Peter-Hansen, Dragoș Pîslaru, Manuel Pizarro, Dennis Radtke, Elżbieta Rafalska, Guido Reil, Daniela Rondinelli, Mounir Satouri, Monica Semedo, Beata Szydło, Eugen Tomac, Romana Tomc, Marie-Pierre Vedrenne, Marianne Vind, Maria Walsh, Stefania Zambelli, Tatjana Ždanoka, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Konstantinos Arvanitis, Brando Benifei, Marc Botenga, Samira Rafaela, Eugenia Rodríguez Palop

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

52

+

ECR

Lucia Ďuriš Nicholsonová, Helmut Geuking, Elżbieta Rafalska, Beata Szydło, Margarita de la Pisa Carrión

GUE/NGL

Konstantinos Arvanitis, Marc Botenga, Leila Chaibi, Eugenia Rodríguez Palop

ID

Dominique Bilde, France Jamet, Elena Lizzi, Stefania Zambelli

NI

Daniela Rondinelli

PPE

Andrea Bocskor, David Casa, Jarosław Duda, Rosa Estaràs Ferragut, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Radan Kanev, Ádám Kósa, Stelios Kympouropoulos, Miriam Lexmann, Dennis Radtke, Eugen Tomac, Romana Tomc, Maria Walsh, Tomáš Zdechovský

Renew

Atidzhe Alieva-Veli, Sylvie Brunet, Radka Maxová, Dragoș Pîslaru, Samira Rafaela, Monica Semedo, Marie-Pierre Vedrenne

S&D

Marc Angel, Brando Benifei, Gabriele Bischoff, Vilija Blinkevičiūtė, Milan Brglez, Klára Dobrev, Estrella Durá Ferrandis, Heléne Fritzon, Alicia Homs Ginel, Agnes Jongerius, Manuel Pizarro, Marianne Vind

Verts/ALE

Katrin Langensiepen, Kira Marie Peter-Hansen, Mounir Satouri, Tatjana Ždanoka

 

2

-

ID

Nicolaus Fest, Guido Reil

 

1

0

Renew

Abir Al-Sahlani

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/460 rendelete (2020. március 30.) az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a COVID-19 járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés)   (HL L 99., 2020.3.31., 5. o.)

[3]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/558 rendelete (2020. április 23.) az 1301/2013/EU és az 1303/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2020.4.24., 1. o.).

[4]  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1–41. o.).

[5]  HL L 130., 2020.4.24., 7. o.

[6]  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o).

Utolsó frissítés: 2020. október 19.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat