Eljárás : 2020/2015(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0176/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0176/2020

Viták :

PV 19/10/2020 - 15
PV 19/10/2020 - 18
CRE 19/10/2020 - 15
CRE 19/10/2020 - 18

Szavazatok :

PV 20/10/2020 - 17
PV 20/10/2020 - 21

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0277

<Date>{02/10/2020}2.10.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0176/2020</NoDocSe>
PDF 260kWORD 97k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokról</Titre>

<DocRef>(2020/2015(INI))</DocRef>


<Commission>{JURI}Jogi Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Stéphane Séjourné</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokról

(2020/2015(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 4., 16, 26., 114. és 118. cikkére,

 tekintettel az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményre,

 tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra[1] és a Bizottság minőségi jogalkotással kapcsolatos iránymutatásaira (COM(2015)0215),

 tekintettel a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Szerzői Jogi Szerződésére, a WIPO Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésére, valamint a WIPO szellemi tulajdonnal kapcsolatos politikáról és a mesterséges intelligenciáról szóló, 2020. május 29-i felülvizsgált vitaanyagára,

 tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

 tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],

 tekintettel a számítógépes programok jogi védelméről szóló, 2009. április 23-i 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[4],

 tekintettel a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[5],

 tekintettel a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[6],

 tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7],

 tekintettel a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1807 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8],

 tekintettel az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[9],

 tekintettel „A mesterséges intelligencia – a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című, 2020. február 19-i bizottsági fehér könyvre (COM(2020)0065),

 tekintettel a Bizottság által létrehozott magas szintű szakértői csoport mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkájára,

 tekintettel az „Európai adatstratégia” (COM(2020)0066) és „Új európai iparstratégia” című bizottsági közleményekre (COM(2020)0102),

 tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatalban végzett vizsgálatról szóló, 2019. novemberi irányelvekre,

 tekintettel a Bizottság Közös Kutatóközpontjának és Technológiai Jövőkutatási Intézetének a digitális gazdaságról szóló 2016/05. számú, „A gazdaságpolitika távlatai az online platformok kérdésében” című munkadokumentumára,

 tekintettel a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024) kiadott „Ambiciózusabb Unió. Programom Európa számára” című politikai iránymutatásra,

 tekintettel a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályokról szóló 2017. február 16-i állásfoglalására a Bizottságnak szóló ajánlásokkal[10],

 tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

 tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire,

 tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0176/2020),

A. mivel az Unió szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogi keretének célja az innováció és a kreativitás előmozdítása, valamint az ismeretekhez és az információhoz való hozzáférés biztosítása;

B. mivel az EUMSZ 118. cikke előirányozza, hogy az uniós jogalkotó intézkedéseket hoz létre a szellemi tulajdonhoz fűződő európai jogok létesítése érdekében abból a célból, hogy biztosítsa e jogok egységes védelmét az egész Unióban; mivel az egységes piac kedvez az erőteljesebb gazdasági növekedés feltételeinek, garantálva az uniós polgárok jólétét;

C. mivel a mesterséges intelligencia (MI) és a hasonló új technológiák közelmúltbeli előrehaladása jelentős technológiai fejlődést képvisel, amely távlatokat nyit és kihívásokat generál az uniós polgárok, vállalkozások, a közigazgatások, az alkotók és a védelmi ágazat számára;

D. mivel az MI-technológiák megnehezíthetik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok nyomon követhetőségét és azoknak a mesterséges intelligenciával előállított termékekre való alkalmazását, megakadályozva ezáltal, hogy méltányos díjazásban részesüljenek azok az emberi alkotók, akiknek az eredeti munkáját az ilyen technológiák hajtóerejeként használják fel;

E. mivel annak a célnak, hogy az Unió világelsővé váljon az MI-vel kapcsolatos technológiák terén, magában kell foglalnia az Unió digitális és ipari szuverenitásának visszaszerzésére és megőrzésére, versenyképességének biztosítására, valamint az innováció előmozdítására és védelmére irányuló erőfeszítéseket, és az Unió iparpolitikájának strukturális reformjára van szükség annak érdekében, hogy az Unió a kulturális sokféleség tiszteletben tartása mellett vezető szerepet tölthessen be az MI-vel kapcsolatos technológiák terén; mivel ahhoz, hogy az Unió az MI-technológiák terén vezető hatalommá váljon, szükség van a szellemitulajdon-jogok hatékony rendszerére, amely megfelel a digitális kor kihívásainak, és segíti az innovátorokat az új termékek piacra bocsátásában; mivel az erős biztosítékok elengedhetetlenek az uniós szabadalmi rendszernek az innovatív MI-fejlesztők kárára történő visszaélésektől; mivel annak érdekében, hogy a technológia a továbbiakban is az embereket és a közjót szolgálja, az MI-re vonatkozó megközelítésnek középpontba kell állítania az emberi dimenziót, valamint tiszteletben kell tartania az etikai alapelveket és az emberi jogokat;

F. mivel az MI-technológiák terén az egységes piac széttöredezésének és az eltérő nemzeti rendelkezéseknek és iránymutatásoknak az elkerülése érdekében az uniós szabályozás a megfelelő szabályozási szint; mivel a teljes körűen harmonizált uniós szabályozási keretben benne rejlik a lehetőség, hogy az MI-technológiák terén nemzetközileg is normatív hivatkozássá válhat; mivel az MI-rendszerekre vonatkozó új közös szabályoknak rendelet formáját kell ölteniük annak érdekében, hogy Unió-szerte azonos normákat állapítsanak meg, és mivel a jogszabályokat időtállóvá kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy lépést tudjanak tartani e technológia gyors fejlődésével, és alapos hatásvizsgálatok révén nyomon kell követni őket; mivel a jogbiztonság hozzájárul a technológiai fejlődéshez, a polgárok új technológiákba vetett bizalma pedig alapvető fontosságú az ágazat fejlődéséhez, mivel erősíti az Unió versenyelőnyét; mivel az MI-re vonatkozó szabályozási keretnek ezért bizalmat kell keltenie az MI biztonsága és megbízhatósága iránt, és egyensúlyt kell teremtenie a közérdek védelme és az innovációba való befektetésre irányuló üzleti ösztönzők között;

G. mivel az MI- és a kapcsolódó technológiák számítási modelleken és algoritmusokon alapulnak, amelyek az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) értelmében matematikai módszereknek minősülnek, és ezért önmagukban nem szabadalmazhatók; mivel a matematikai módszerek és a számítógépes programok az ESZE 52. cikkének (3) bekezdése értelmében szabadalmi oltalom alatt állhatnak, amennyiben olyan MI-rendszer részeként használják őket, amely hozzájárul valamilyen további műszaki hatáshoz; mivel az ilyen esetleges szabadalmi oltalom hatását alaposan fel kell mérni;

H. mivel az MI- és a kapcsolódó technológiák olyan számítógépes programok létrehozásán és végrehajtásán alapulnak, amelyek mint ilyenek, különleges szerzői jogi védelmi rendszer hatálya alá tartoznak, amely szerint a számítógépes programoknak csak a kifejezési formája részesülhet védelemben, a program bármely elemének alapjául szolgáló ötletek, módszerek és elvek pedig nem;

I. mivel egyre nagyobb számban ítélnek oda MI-vel összefüggő szabadalmakat;

J. mivel az MI- és a kapcsolódó technológiák fejlődése kérdéseket vet fel magának az innovációnak a védelmével, valamint a szellemi tulajdonjogoknak az MI- és a kapcsolódó technológiák által előállított anyagokra, tartalmakra vagy adatokra való alkalmazásával kapcsolatban, amelyek ipari vagy művészeti jellegűek lehetnek, és különféle kereskedelmi lehetőségeket teremtenek; mivel e tekintetben fontos különbséget tenni a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia által önállóan létrehozott alkotás között;

J. mivel az MI- és a kapcsolódó technológiák szorosan függenek a már meglévő tartalomtól és a nagy mennyiségű adattól; mivel egyes nem személyes adatokhoz és adatbázisokhoz való fokozott, átlátható és nyílt hozzáférés az Unióban – különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára –, valamint az adatok interoperabilitása, amely korlátozza a bezártsági hatásokat, alapvető szerepet fog játszani az európai MI fejlesztésének előmozdításában és az európai vállalatok globális szintű versenyképességének támogatásában; mivel a személyes adatok gyűjtésének tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat és az adatvédelmi szabályokat, és testreszabott irányítást igényel, nevezetesen az adatkezelés és a MI-technológiák kifejlesztéséhez és bevezetéséhez felhasznált adatok átláthatósága tekintetében, és ennek az MI-n alapuló rendszer teljes életciklusa alatt érvényesülnie kell;

1. tudomásul veszi a Bizottság „A mesterséges intelligencia – a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című fehér könyvét, illetve az „Európai adatstratégiát”; hangsúlyozza, hogy az ezekben felvázolt megfontolások hozzájárulhatnak az emberi dimenziót középpontba állító MI lehetőségeinek kibontakoztatásához az Unióban; megállapítja ugyanakkor, hogy a Bizottság nem foglalkozott a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének kérdésével az MI- és a kapcsolódó technológiák fejlesztésével összefüggésben, annak ellenére, hogy e jogok kulcsfontosságúak; hangsúlyozza a közös európai adattér létrehozásának szükségességét, és úgy véli, hogy annak használata fontos szerepet fog játszani az innovációban és a kreativitásban az uniós gazdaságban, amelyet ösztönözni kell; hangsúlyozza, hogy az Uniónak alapvető szerepet kell játszania a mesterséges intelligencia fejlesztésére, alkalmazására és felhasználására vonatkozó alapelvek meghatározásában anélkül, hogy hátráltatná annak fejlődését vagy akadályozná a versenyt;

2. hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztése a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban innovációval, kutatással, a beruházások mobilizálásával és jelentős előnyökkel jár majd a gazdaság, a társadalom, a környezet, a nyilvánosság és a biztonság szempontjából, miközben vonzóbbá teszi ezeket az ágazatokat az új generációk számára, új foglalkoztatási lehetőségeket és fenntarthatóbb üzleti modelleket teremt, hangsúlyozza azonban, hogy nem okozhat kárt vagy kárt az embereknek vagy a társadalomnak;

3. hangsúlyozza egy működőképes és teljes körűen harmonizált szabályozási keret létrehozásának fontosságát az MI-technológiák területén; javasolja, hogy az európai digitális egységes piac széttöredezésének elkerülése és az innováció előmozdítása érdekében ez a keret rendelet, és ne irányelv formájában valósuljon meg;

4 felhívja a Bizottságot, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó valamennyi jogszabályban vegye figyelembe és megfelelően ültesse át a magas szintű szakértői csoport iránymutatásaiban meghatározott hét kulcsfontosságú követelményt, amit a 2019. április 8-i közleményében[11] üdvözölt;

5. hangsúlyozza, hogy az MI-technológiák fejlesztése, bevezetése és használata, valamint a globális adatgazdaság kibontakozása folytán fontos műszaki, társadalmi, etikai és jogi kérdések várnak megoldásra cselekvést igénylő különböző területeken, így a szellemitulajdon-jogok területén, valamint a szellemitulajdon-jogok által az ezekre a szakpolitikai területekre gyakorolt hatással összefüggésben; kiemeli, hogy az MI-technológiákban rejlő potenciál felszabadítása érdekében fel kell számolni a szükségtelen jogi akadályokat, hogy ne akadályozzák a növekedést vagy az innovációt az Unió fejlődő adatgazdaságában; kéri, hogy végezzenek hatásvizsgálatot a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme tekintetében az MI-technológiák fejlesztésével összefüggésben;

6. hangsúlyozza a szellemitulajdon-jogok kiegyensúlyozott védelmének kulcsfontosságát az MI-technológiák tekintetében, valamint az ilyen védelem többdimenziós jellegét, ugyanakkor hangsúlyozza a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmének, a jogbiztonság megteremtésének és az e technológiákba való beruházások ösztönzéséhez, valamint hosszú távú életképességük és fogyasztói felhasználásuk biztosításához szükséges bizalom megteremtésének fontosságát; úgy véli, hogy az Uniónak lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI-technológiák létrehozásában azáltal, hogy a technológiai fejlődés fényében rendszeresen értékelt operatív szabályozási keretet fogad el, valamint proaktív közpolitikákat hajt végre, különösen a képzési programok, valamint a kutatás és a köz- és magánszféra közötti együttműködés pénzügyi támogatása tekintetében; megismétli annak szükségességét, hogy kellő mozgástér maradjon az új technológiák, termékek és szolgáltatások fejlesztése számára; hangsúlyozza, hogy a kreativitást és az innovációt elősegítő környezet létrehozása az MI-technológiák alkotók általi használatának ösztönzése révén nem történhet sem az alkotók érdekeinek, sem az Unió etikai elveinek kárára;

7. úgy véli továbbá, hogy az Uniónak az MI különböző dimenzióit technológiailag semleges és kellőképpen rugalmas nézőpontokból kell vizsgálnia ahhoz, hogy az illeszkedjék a jövőbeli technológiai változásokhoz és lehetséges felhasználásokhoz; szükségesnek tartja továbbra is az MI és a szellemitulajdon-jogok egymásra hatásának mérlegelését mind a szellemitulajdon-védelmi hivatalok, mind a felhasználók szempontjából; úgy véli, hogy az MI-alkalmazások értékelésével kapcsolatos kihívás miatt szükség van bizonyos átláthatósági követelményekre és új módszerek kidolgozására, mivel például az adaptív tanulási rendszerek minden egyes input után újrakalibrálódhatnak, ami hatálytalanná teheti az előzetes közzététel bizonyos részeit;

8. hangsúlyozza az átláthatóság és a felelősség fontosságát a streamingszolgáltatások algoritmushasználata során annak érdekében, hogy jobban garantálható legyen a nyelvi és formai szempontból változatos kulturális és kreatív tartalmakhoz való hozzáférés, valamint az európai művekhez való pártatlan hozzáférés;

9. úgy véli, hogy a távoli vagy biometrikus azonosítási technológiákban – például a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban alkalmazott kontaktkövető alkalmazásokban – egyre nagyobb szükség van az MI- és a kapcsolódó technológiákra, amelyek a Covid19-válság és az esetleges jövőbeli egészségügyi és közegészségügyi válságok kezelésének új módjával szolgálhatnak, szem előtt tartva az alapvető jogok, a magánélet és a személyes adatok védelmének szükségességét;

10. ajánlja az MI-technológiák szellemitulajdon-jogok terén kifejtett hatásai ágazati és típus szerinti értékelésének előnyben részesítését; véleménye szerint egy ilyen megközelítésnek figyelembe kell vennie például az emberi beavatkozás fokát, az MI autonómiáját, a felhasznált adatok és szerzői joggal védett anyagok szerepének és eredetének fontosságát, továbbá más lényeges tényezők esetleges szerepét; emlékeztet arra, hogy bármilyen megközelítésnek megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a befektetett erőforrások és erőfeszítések védelme, valamint az alkotás és a megosztás ösztönzése között; véleménye szerint mélyrehatóbb kutatásokra van szükség az emberi beavatkozás értékelésére az MI-algoritmusok adatainak vonatkozásában; úgy véli, hogy az olyan forradalmi technológiák, mint az MI, mind a kis-, mind a nagyvállalatok számára lehetőséget kínálnak piacvezető termékek fejlesztésére; úgy véli, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tekintetében minden vállalatnak egyformán hatékony és eredményes jogvédelmet kell élveznie; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Egységes piac programon és a digitális innovációs központokon keresztül nyújtsanak támogatást az induló vállalkozásoknak és a kkv-knak termékeik védelme terén;

11. javasolja, hogy ez az értékelés az MI és a kapcsolódó technológiák hatására és következményeire összpontosítson a hatályos szabadalmi jog, a védjegyek és formatervezési minták védelme, a szerzői jog és a szomszédos jogok keretein belül, beleértve az adatbázisok és a számítógépes programok jogi védelmének, valamint a nem nyilvános tudásanyag és a kereskedelmi információk („üzleti titkok”) védelmének alkalmazhatóságát jogellenes megszerzésük, felhasználásuk és közzétételük ellenében; elismeri, hogy az MI-technológiák előrelépést hozhatnak a szellemitulajdon-jogok érvényesítése terén, ugyanakkor kiemeli az emberi ellenőrzés és felülvizsgálat szükségességét, különösen a jogi következményekkel összefüggésben; leszögezi ezenfelül az arra vonatkozó értékelés szükségességét, hogy a fogyasztók legjobb védelme érdekében korszerűsíteni kell-e a szerződési jogot, és hogy át kell-e dolgozni a versenyszabályokat annak érdekében, hogy kezelni lehessen a digitális gazdaságban jelentkező piaci működésképtelenségeket és visszaéléseket, és hogy szükséges-e teljesebb jogi keret kialakítása az MI által érintett gazdasági ágazatok számára, lehetővé téve ezáltal az európai vállalatok és az érintett érdekelt felek növekedését, továbbá hangsúlyozza, hogy jogbiztonságot kell teremteni; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdon védelmét mindig össze kell egyeztetni más alapvető jogokkal és szabadságokkal;

12. emlékeztet arra, hogy a szabadalmaztathatóság nem vonatkozik a matematikai módszerekre, kivéve, ha műszaki célt szolgálnak műszaki jellegű találmányok keretében, amelyek maguk csak akkor szabadalmaztathatók, ha teljesülnek a találmányokkal kapcsolatos feltételek; emlékeztet arra, hogy amennyiben a találmány vagy műszaki eszközök felhasználásával járó módszerre, vagy műszaki eszközre vonatkozik, annak tárgya a maga egészében tekintve valóban műszaki jellegű, tehát nincs kizárva a szabadalmaztathatóság köréből; hangsúlyozza e tekintetben a szabadalmi oltalmi keret szerepét az MI-vel kapcsolatos találmányok ösztönzésében és terjesztésük előmozdításában, valamint azt, hogy lehetőségeket kell teremteni az európai vállalatok és induló vállalkozások számára az MI európai fejlesztésének és elterjedésének előmozdítására; rámutat, hogy a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak kulcsszerepet játszanak az új MI- és a kapcsolódó technológiák fejlesztésében és terjesztésében, valamint az interoperabilitás biztosításában; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az ágazati szabványok kialakítását és ösztönözze a hivatalos szabványosítást;

13. felhívja a figyelmet, hogy a szabadalmi oltalom akkor adható meg, ha a találmány újszerű és nem magától értetődő, valamint létrehozásában feltalálói tevékenység is szerepet játszik; megállapítja továbbá, hogy a szabadalmi jog a mögöttes technológia teljes körű leírását is megköveteli, ami egyes MI-technológiák vonatkozásában az összefüggés-rendszerek összetettsége folytán nehézségeket támaszthat; hangsúlyozza továbbá a mérnöki visszafejtés jogi kihívásait, amely kivételt jelent az informatikai programok szerzői jogi védelme és az üzleti titkok védelme alól, amelyek viszont döntő fontosságúak az innováció és a kutatás szempontjából, és amelyeket megfelelően figyelembe kell venni az MI-technológiák fejlesztése során; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a termékek megfelelő, például moduláris módon történő tesztelésének lehetőségeit anélkül, hogy az a könnyen lemásolható termékek széles körű közzététele következtében kockázatot jelentene a szellemitulajdon-jogok jogosultjai számára vagy az üzleti titkok tekintetében; hangsúlyozza, hogy az MI-n alapuló technológiáknak, amelyek hatékonyabb tanulási módszerek, nyilvánosan elérhetőknek kell lenniük az oktatás és a kutatás céljára;

14. megállapítja, hogy a művészi tartalmak kreatív létrehozási folyamatának önállósodása kérdéseket vethet fel a szellemitulajdon-jogok tulajdonosának kiléte tekintetében az ilyen tartalmak esetén; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy nem lenne célszerű az MI-technológiákat jogi személyiséggel felruházni, és felhívja a figyelmet egy ilyen lehetőség negatív hatásaira az emberi alkotók ösztönzése szempontjából;

15. rámutat a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotás közötti különbségre, mivel az utóbbi új szabályozási kihívásokat teremt a szellemitulajdon-jogok védelme tekintetében, mint például a tulajdonlás, az alkotó kiléte és a megfelelő javadalmazás kérdése, valamint a potenciális piaci koncentrációval kapcsolatos kérdések; úgy véli továbbá, hogy az MI-n alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokat meg kell különböztetni a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalomhoz fűződő potenciális szellemitulajdon-jogoktól; hangsúlyozza, hogy amennyiben az MI-t csak eszközként használják ahhoz, hogy segítséget nyújtson a szerzőnek az alkotás folyamatában, továbbra is a szellemitulajdon-jogok hatályos kerete alkalmazandó;

16. úgy véli, hogy az MI-technológia által létrehozott műszaki alkotásokat a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi keretnek kell védenie annak érdekében, hogy ösztönözze az alkotás e formájába való beruházást, és javítsa a jogbiztonságot a polgárok, a vállalkozások és – mivel jelenleg az MI-technológiák fő felhasználói közé tartoznak – a feltalálók számára; úgy véli, hogy a mesterséges eszközök és robotok által önállóan alkotott művek valószínűleg nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben az eredetiség elvének tiszteletben tartása érdekében, amely természetes személyhez kapcsolódik, és mivel a „szellemi alkotás” fogalma a szerző személyiségére vonatkozik; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az Unióban az MI által előállított művekre alkalmazandó közös, egységes szerzői jogi rendelkezésekre vonatkozó horizontális, tényeken alapuló és technológiasemleges megközelítést, amennyiben úgy tekinthető, hogy a szerzői jog vonatkozik e művekre; javasolja, hogy a tulajdonjogot – amennyiben van ilyen – csak olyan természetes vagy jogi személyekre alkalmazzák, akik vagy amelyek jogszerűen létrehozták a művet, és csak akkor, ha a szerzői jogi védelem alatt álló anyag felhasználása esetén a szerzői jog jogosultja erre engedélyt adott, kivéve, ha szerzői jogi kivételek vagy korlátozások alkalmazandók; hangsúlyozza az adatokhoz és az adatmegosztáshoz, a nyílt szabványokhoz és a nyílt forráskódú technológiához való hozzáférés megkönnyítésének fontosságát a beruházások ösztönzése és az innováció fellendítése mellett;

17. megállapítja, hogy az MI lehetővé teszi a technika állására vagy a szellemitulajdon-jogok meglétére vonatkozó nagy mennyiségű adat feldolgozását; megjegyzi ugyanakkor, hogy a szellemitulajdon-jogok bejegyzési eljárásához és a szellemitulajdon-jogok megsértéséért való felelősség meghatározásához használt MI vagy kapcsolódó technológiák nem helyettesíthetik az ember által esetről esetre elvégzett felülvizsgálatot a döntések minőségének és tisztességességének biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább képessé válik a jellemzően emberek által végzett feladatok ellátására, és ezért hangsúlyozza, hogy megfelelő biztosítékokat kell létrehozni, többek között olyan tervezési rendszereket, amelyek magukban foglalják az emberi beavatkozással végrehajtott ellenőrzési és felülvizsgálati folyamatokat, és a mesterséges intelligencia által végzett döntéshozatal átláthatóságát, elszámoltathatóságát és ellenőrzését;

18. megállapítja, hogy a személyes adatok MI-technológiák általi felhasználása tekintetében a szerzői jog által védett művek, más anyagok, valamint kapcsolódó adatok, köztük már meglévő tartalmak, kiváló minőségű adatkészletek és metaadatok jogszerű felhasználását a szerzői jogi védelemmel kapcsolatos korlátozásokra és a szerzői jogi védelem alóli kivételekre vonatkozó hatályos szabályok, például a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó azon kivétel fényében kell megítélni, amelyeket a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló irányelv tartalmaz; további pontosításra szólít fel az MI-alkalmazások révén autonóm módon létrehozott művek esetében az adatok szerzői jog szerinti védelme, valamint a lehetséges védjegy- és formatervezés-oltalom tekintetében; úgy véli, hogy elő kell mozdítani a nem személyes adatok vállalkozások és ágazatok közötti önkéntes megosztását, és annak tisztességes szerződéses megállapodásokon, többek között hasznosítási megállapodásokon kell alapulnia; rámutat a „deepfake”-ek félrevezető, manipulált vagy egyszerűen rossz minőségű adatok alapján történő létrehozása következtében felmerülő problémákra a szellemitulajdon-jogok terén, függetlenül attól, hogy a „deepfake” esetlegesen a szerzői jog által védett adatokat tartalmaz-e; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a demokráciák destabilizálása céljából tömegesen manipulálják a polgárokat, és felszólít a tudatosság és a médiaműveltség fokozására, valamint a tények és információk ellenőrzésére szolgáló, égetően szükséges MI-technológiák rendelkezésre bocsátására; úgy véli, hogy az MI-n alapuló technológiák életciklusa során az adatvédelmi szabályokkal összhangban felhasznált adatok nem személyes, auditálható nyilvántartásai megkönnyíthetik a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásának nyomon követését, és ezáltal jobban védhetik a jogosultakat és hozzájárulhatnak a magánélet védelméhez, ha az auditálható nyilvántartás vezetésére vonatkozó követelményt kiterjesztik a biometrikus adatokat tartalmazó képeket és/vagy videókat tartalmazó vagy azokból származó adatokra; hangsúlyozza, hogy az MI-technológiák hasznosak lehetnek a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével összefüggésben, de emberi felülvizsgálatra és annak garantálására lenne szükség, hogy az MI-n alapuló döntéshozatali rendszerek teljes mértékben átláthatók legyenek; hangsúlyozza, hogy semmilyen jövőbeli MI-rendszer nem kerülheti meg a nyílt forráskódú technológiára vonatkozó esetleges követelményeket a közbeszerzési eljárásokban, és nem akadályozhatja meg a digitális szolgáltatások összekapcsolását; megjegyzi, hogy az MI-rendszerek szoftveralapúak és statisztikai modelleken alapulnak, amelyek hibákat is tartalmazhatnak; hangsúlyozza, hogy az MI által generált eredmények nem lehetnek diszkriminatívak, és hogy az MI-rendszerek részrehajlása csökkentésének egyik leghatékonyabb módja annak biztosítása, hogy – amennyire az uniós jog azt lehetővé teszi – a nem személyes adatok maximális mennyisége rendelkezésre álljon képzési célokra és gépi tanulásra; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a nyilvánosan hozzáférhető adatok fenti célokra történő felhasználását;

19. hangsúlyozza a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia teljes körű végrehajtásának fontosságát a nem személyes adatok elérhetőségének és interoperabilitásának javítása érdekében az Unióban; hangsúlyozza, hogy az európai adatstratégiának biztosítania kell az egyensúlyt egyrészt az adatok áramlásának, az azokhoz való szélesebb körű hozzáférésnek, valamint azok felhasználásának és megosztásának előmozdítása, másrészt a szellemitulajdon-jogok és az üzleti titkok védelme között, az adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy értékelni kell, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós szabályok megfelelő eszközt jelentenek-e az adatok védelmére, ideértve az MI fejlesztéséhez szükséges ágazati adatokat is, emlékeztetve arra, hogy a szellemi tulajdon védelme alatt álló strukturált adatok – például adatbázisok – általában nem tekinthetők adatnak; véleménye szerint teljes körű információkat kell szolgáltatni a szellemi tulajdonként védett adatok felhasználására vonatkozólag, nevezetesen a platformok és a vállalkozások közötti kapcsolatok keretében; üdvözli a Bizottság közös európai adattér létrehozására irányuló szándékát;

20. megállapítja, hogy a Bizottság vizsgálja a nem személyes adatok felhasználását célul kitűző gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat befolyásoló kérdésekről szóló jogszabály szükségességét, és üdvözli az adatbázisokról szóló irányelv esetleges felülvizsgálatát, valamint – általános keretként – az üzleti titkok védelméről szóló irányelv alkalmazásának esetleges pontosítását; érdeklődéssel várja a Bizottság által az európai adatstratégia kérdésében indított nyilvános konzultáció eredményeit;

21. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a szellemi tulajdon kiegyensúlyozott és innovációvezérelt védelmét kell biztosítania, szem előtt tartva az MI-technológiák európai fejlesztőinek érdekeit, erősítenie kell az európai vállalatok nemzetközi versenyképességét többek között a lehetséges visszaélés jellegű pereskedési taktikákkal szemben, valamint a felhasználók számára a legmagasabb szintű jogbiztonságot kell biztosítania elsősorban a nemzetközi tárgyalások során, nevezetesen az MI-ről és az adatforradalomról a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) jelenleg folyó megbeszélések tekintetében; üdvözli, hogy a Bizottság nemrégiben benyújtotta az Unió álláspontját a szellemi tulajdonra vonatkozó politikákról és a mesterséges intelligenciáról szóló összefoglaló WIPO-dokumentum tervezetéről szóló, a WIPO által tartott nyilvános konzultáció keretében; e tekintetben emlékeztet az Unió azon etikai kötelezettségére, hogy az MI-vel kapcsolatos határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése révén világszerte támogassa a fejlődést, többek között a határokon átnyúló kutatásra, valamint a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó korlátozások és kivételek révén, amint azt a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló irányelv előírja;

22. teljes mértékben tudatában van annak, hogy az MI terén való fejlődést össze kell kapcsolni az infrastruktúra és a digitális készségek oktatása terén tett állami beruházásokkal, valamint a konnektivitás és az interoperabilitás jelentős mértékű javításával, hogy az előnyöket teljes mértékben ki lehessen aknázni; ezért kiemeli a biztonságos és fenntartható 5G hálózatok fontosságát az MI-technológiák teljes körű bevezetése szempontjából, valamint – ami ennél is lényegesebb– az infrastruktúra szintjével és annak biztonságával kapcsolatos, az egész Unióban szükséges munka fontosságát; tudomásul veszi a közlekedési ágazatban az MI-vel kapcsolatban zajló intenzív szabadalmi tevékenységet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy mindez súlyos jogvitákhoz vezethet, amelyek ártani fognak az ágazat egészének és a közlekedés biztonságát is érinthetik, amennyiben nem dolgozunk ki késedelem nélkül az MI-hez kapcsolódó technológiák fejlesztésére vonatkozó jogszabályt európai szinten;

23. támogatja a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy felkérje a feldolgozóipar kulcsfontosságú szereplőit – a közlekedés területén tevékenykedő gyártókat, az MI-vel és a konnektivitással foglalkozó innovátorokat, a turisztikai ágazat szolgáltatóit és a gépjárműipari értéklánc más szereplőit –, hogy állapodjanak meg arról, hogy milyen feltételek mellett készek megosztani adataikat;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


 

 


 

INDOKOLÁS

A mesterséges intelligencia (MI) a tudományos kutatás egyik szakterülete, amelynek kezdete a XX. század közepére nyúlik vissza. Célkitűzése nagyratörő: megérteni, hogyan működik az emberi gondolkodás, és reprodukálni azt hasonló döntéshozó folyamatok létrehozása érdekében. Az MI pár éve új korszakba lépett a nagy számítási teljesítmény, az adatmennyiségek megsokszorozódása és nagy hatékonyságú algoritmusok találkozása révén.

 

Ez az új dinamika elősegíti az MI fejlődését és terjedését számos ágazatban. Lehetővé teszi például a klinikai minták elemzésének automatizálását vagy a közlekedésirányító lámpák pontosabb – emberi beavatkozás nélküli – működtetését a közúti forgalom függvényében. Az e technológiában rejlő innovációs lehetőségek tehát igen széles körűek, és az Európai Uniónak meg kell alkotnia az európai MI fejlődéséhez és a tét nagyságát tükröző közpolitikák kialakításához szükséges operatív jogi keretet, nevezetesen az európai polgárok képzése, valamint az alkalmazott és alapkutatások pénzügyi támogatása tekintetében. E keretnek szükségszerűen ki kell terjednie a szellemitulajdon-jogok átgondolására az innováció és az alkotó tevékenység ösztönzése és védelme érdekében e területen.

 

A mesterséges intelligencia meghatározása még mindig vita tárgyát képezi, de a jogbiztonság valószínűleg ösztönözni fogja az e területen szükséges beruházásokat az EU-ban. Ezért olyan normatív rugalmasságra kell törekedni, amely képes figyelembe venni az MI sokarcúságát és ugyanakkor kiállni az idő (és a technológiai előrehaladás) próbáját.

 

Legelsősorban az MI fejlődésének fényében át kell gondolni a szabadalmi jogot. A szabadalom a műszaki találmányok védelmét szolgálja, azaz azon termékekét, amelyek újszerű műszaki megoldást jelentenek egy adott műszaki problémára. Ennek megfelelően az algoritmusok, a matematikai módszerek és a számítógépes programok önmagukban ugyan nem szabadalmaztathatók, de beilleszthetők egy szabadalmaztatható műszaki találmányba. Az európai MI elterjedése szempontjából meghatározó, hogy a gazdasági szereplők – különösen az európai start-up vállalkozások – tisztában legyenek ezzel a lehetőséggel.

 

Az Európai Szabadalmi Hivatal által nyilvántartásba vett, közvetlenül az MI működésére vonatkozó találmányok („alapvető” MI-technológiák) terén a szabadalom iránti kérelmek száma az évtized folyamán csaknem háromszorosára nőtt: számuk 2010 és 2017 között 396-ról 1264-re emelkedett. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy mennyiségük bizonyos harmadik államokban számszerűen magasabb, és hogy e stratégiai területen erős a nemzetközi verseny.

 

Az MI-t szabadalmi hivatalok is használják a technika aktuális állására vonatkozó kutatás megkönnyítése céljából. E tekintetben fontos emlékeztetni arra, hogy a technológia hasznos segítő eszköz, de nem helyettesítheti az ember ítélőképességét a jogok odaítélésének kérdésében. A szabadalmakat illetően azt is hangsúlyozni szükséges, hogy bizonyos MI-technológiák döntéshozatali összetettsége megnehezítheti annak ellenőrzését, hogy e találmányok megfelelnek-e a hatályos szabályozásoknak.

 

Mindennek következtében bizonyos döntéshozatali folyamatok fokozódó önállósodása műszaki vagy művészeti alkotások létrejöttét eredményezheti. E változások fényében a szellemitulajdon-jogok együttesének értékelését a prioritások egyikének kell tekinteni az uniós jog érintett ágában, a kreativitás és az innováció kiteljesedését ösztönző és az alkotókat jutalmazó környezet kialakításának szolgálatában. Az emberi beavatkozás szerepe továbbra is alapvető az MI-t alkalmazó rendszerek programozásában, a betáplált adatok kiválasztásában és a kapott eredmények pontosításában. Az „erős”, azaz öntudattal rendelkező MI perspektívája ugyanis nagymértékben a jövő kérdése.

 

A szerzői jogokat illetően az eredetiség mint feltétel – amely a műre rányomja alkotója személyiségének jegyét – akadályként jelentkezhet az MI által előállított alkotások védelme szempontjából. Ugyanakkor ez a feltétel a jelek szerint a viszonylagos újszerűség objektív felfogása felé alakul át, amely különbséget tud tenni a már létrehozott művek és a védett mű között. Az MI által generált alkotófolyamat és a „hagyományos” alkotás közös tárgya továbbra is a kulturális örökség gazdagodását jelenti, még ha az alkotás maga eltérő aktusban valósul is meg. Miközben szaporodnak az MI által létrehozott művészeti alkotások – példaként említsük meg „A következő Rembrandt” című képet[12], amely a festő e célból digitalizált 346 festményének MI általi feldolgozásából született meg –, úgy tűnik, elindultunk abba az irányba, hogy az MI által létrehozott művet műalkotásnak fogadjuk el inkább a kreatív eredmény, semmint az alkotás folyamata alapján. Hozzá kell tenni azt is, hogy az MI által létrehozott művek védettségének hiánya folytán a művek előadói jogok híján maradnak, ugyanis a szomszédos jogok jelentette védettség feltételezi az előadott műre vonatkozó szerzői jog létét.

 

Ennek megfelelően javasoljuk annak megfontolását, hogy az ilyen módon alkotott „mű” esetében a szerzői jogok célszerűen a művet jogszerűen kiadó és közzé tevő természetes személyt illessék meg, amennyiben a mögöttes technológiák megalkotója vagy megalkotói nem emeltek kifogást e felhasználás ellen. Ez a megfontolás illeszkedne a „művek adatainak” védelmére vonatkozó európai rendszerbe; ezek az adatok felhasználhatók az MI-technológiák tanítására szolgáló adatok részeként, amelyek aztán másodlagos műveket hoznak létre például kereskedelmi célokból, feltéve, hogy ezt a felhasználást a jogtulajdonosok nem tartották fenn kifejezetten saját maguk számára.

 

Végül tekintettel az adatok és kiválasztásuk alapvető szerepére az MI-technológiák fejlesztésében, kérdések vetődnek fel ezen adatok hozzáférhetőségére vonatkozóan, különösen ami az adatoktól való függést, a bezártsági hatást, bizonyos vállalatok erőfölényét és általában véve az elégtelen adatáramlást illeti. Elő kell tehát segíteni az Európai Unióban létrehozott adatok megosztását a mesterséges intelligenciát érintő innovációk ösztönzése érdekében. Rövid távon ez az erőfeszítés megnyilvánulhat például a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv átültetésében és a licenciaszerződések igénybevételének népszerűsítésében, az ipari adatok megosztása ösztönzésének jegyében. Középtávon a Bizottság a közös európai adatterek irányítására vonatkozó általános jogi keretről szóló jövőbeli javaslata mérföldkőnek tekinthető, különösen az érzékeny – például egészségügyi – adatbázisokhoz való hozzáférés tekintetében.


 

 

 

VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (9.7.2020)

<CommissionInt>a Jogi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemi tulajdonhoz fűződő jogokról</Titre>

<DocRef>(2020/2015(INI))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Adam Bielan</Depute>

 

 

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet azokra a lehetőségekre, amelyeket a mesterséges intelligencia kínál a vállalkozások, a fogyasztók és a közszektor számára nyújtott innovatív szolgáltatások terén; hangsúlyozza, hogy az MI-technológiák kulcsszerepet játszhatnak a gazdaság digitalizációjában számos ágazatban, így például az ipar, az egészségügy, az építőipar és a szállítás területén, ami új üzleti modellek létrejöttéhez vezethet; kiemeli, hogy az Uniónak aktívan ösztönöznie kell e terület fejlődését a digitális egységes piac fejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia belső piaci fejlesztése és használata szempontjából előnyt jelent a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat szabályozó rendszer megbízhatósága, kiegyensúlyozottsága és hatékonysága; megjegyzi, hogy fontos különbséget tenni az MI-alkalmazások vagy -algoritmusok, az MI által előállított technológia és termékek, adatbázisok és egyedi adatok között, amelyek különféle jogi formákat igényelnek;

2. úgy véli, hogy az olyan forradalmi technológiák, mint a mesterséges intelligencia, mind a kis-, mind a nagyvállalatok számára lehetőséget kínálnak piacvezető termékek fejlesztésére; úgy véli, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tekintetében minden vállalatnak vagy minden ilyen termék tulajdonosának egyformán hatékony és eredményes jogvédelmet kell élveznie; úgy véli, hogy ez elősegítheti az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) érvényesülését, és jelentős versenyelőnyhöz vezethet az Unióban; kéri, hogy elemezzék a „szabadalmi trollok” visszaélésszerű gyakorlatainak és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos stratégiai pereknek a hatását, amelyek mesterségesen akadályozhatják a piacra lépést és védhetik a már piacon lévő szereplőket; hangsúlyozza a mesterségesintelligencia-technológiák fontosságát az ügyletek szellemi tulajdonnal kapcsolatos aspektusainak átláthatóbb, hatékonyabb és megbízhatóbb kezelése terén;

3. hangsúlyozza azon intézkedések és információs csatornák fontosságát, amelyek célja, hogy segítsék a kkv-kat és az induló vállalkozásokat a szellemitulajdon-jogok védelmének hatékony használatában az MI-technológiák kapcsán; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egységes piaci programon és a digitális innovációs központokon keresztül nyújtsanak támogatást az induló vállalkozásoknak és a kkv-knak termékeik fejlesztése és védelme érdekében, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy kiteljesítsék európai növekedési és munkahelyteremtési potenciáljukat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság és a tagállamok a mesterséges intelligencia fejlesztése érdekében törekedjenek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok egyéb fontos globális szereplőivel való koordinációra annak érdekében, hogy globálisan kompatibilis megközelítést alakítsanak ki, amely mind a kkv-k, mind az induló vállalkozások számára előnyös lenne;

4. hangsúlyozza a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, köztük az üzleti titkok védelmének fontosságát a mesterséges intelligenciára vonatkozó bármely szabályozási keretben, különös tekintettel a „magas kockázatúnak” tekintett alkalmazások szűk körére vonatkozó részletes követelményekre, elismerve ugyanakkor, hogy ezeket össze kell hangolni más közpolitikai célkitűzésekkel, többek között az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásával; úgy véli, hogy az emberközpontú, megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésének biztosítása érdekében szükség van a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtására;

5. hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok védelme mellett a fogyasztóknak a védett művek engedélyezett felhasználását illető jogbiztonság is érdekében áll, különösen bonyolult algoritmikus termékek esetében; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az adatok nyomon követhetősége érdekében, amelyek figyelembe veszik mind az adatszerzés jogszerűségét, mind a fogyasztói jogok és az alapvető jogok védelmét;

6. úgy véli, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazások értékelésének kihívása új módszerek kidolgozását és a piacfelügyeleti hatóságok számára megfelelő adminisztratív kapacitások biztosítását teszi szükségessé; megjegyzi, hogy az adaptív tanulási rendszerek minden egyes input után újrakalibrálódhatnak, ami önmagában hatálytalanná teheti az előzetes közzététel bizonyos részeit;

7. úgy véli, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazások tanúsítása esetén bizonyítani kell az átláthatóságot, a megmagyarázhatóságot – amennyire lehetséges –, továbbá az etikai normáknak való megfelelést; megjegyzi, hogy ezt a célt nem lehet elérni – ha egyáltalán elérhető – kizárólag az algoritmus vagy a kód egyszerű közzétételével; emlékeztet arra, hogy ebben a folyamatban az adatkészletek is fontosak;

8. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen módokon lehetséges a termékek moduláris vagy olyan ellenőrző eszközök alkalmazásával történő értékelése, amelyek lehetővé tennék a termékek megfelelő tesztelését, egyúttal megfelelve a titoktartás követelményének a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok jogosultjai üzleti titkainak védelme érdekében.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

7.7.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alex Agius Saliba, Andrus Ansip, Brando Benifei, Adam Bielan, Hynek Blaško, Biljana Borzan, Vlad-Marius Botoş, Markus Buchheit, Dita Charanzová, Deirdre Clune, David Cormand, Petra De Sutter, Carlo Fidanza, Evelyne Gebhardt, Alexandra Geese, Sandro Gozi, Maria Grapini, Svenja Hahn, Virginie Joron, Eugen Jurzyca, Arba Kokalari, Marcel Kolaja, Kateřina Konečná, Andrey Kovatchev, Jean-Lin Lacapelle, Maria-Manuel Leitão-Marques, Adriana Maldonado López, Antonius Manders, Beata Mazurek, Leszek Miller, Kris Peeters, Anne-Sophie Pelletier, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Kim Van Sparrentak, Marion Walsmann, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Arimont, Marco Campomenosi, Maria da Graça Carvalho, Edina Tóth, Stéphanie Yon-Courtin

 


 

 

 

VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (14.7.2020)

<CommissionInt>a Jogi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokról</Titre>

<DocRef>(2020/2015(INI))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Andor Deli</Depute>



JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Bevezetés

1. üdvözli a mesterséges intelligenciával (MI) és az adatokkal kapcsolatos, a Bizottság 2020. február 19-i közleményeiben, „A mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című fehér könyvben, valamint az európai adatstratégiában megerősített törekvéseket; megjegyzi azonban, hogy komolyabban kell venni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének kérdését a mesterségesintelligencia-technológiák és a kapcsolódó technológiák fejlesztésével összefüggésben;

2. hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztése és alkalmazása szükségessé teszi technikai, társadalmi, gazdasági, etikai és jogi kérdések, valamint az ágazatokon átnyúló hatások tisztázását számos szakpolitikai területen – ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is –, valamint válaszok és szakpolitikák európai szintű kidolgozását;

3. hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztése a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban innovációval, kutatással, a beruházások mobilizálásával és jelentős előnyökkel jár majd a gazdaság, a társadalom, a környezet, a nyilvánosság és a biztonság szempontjából, miközben vonzóbbá teszi az ágazatot az új generációk számára, új foglalkoztatási lehetőségeket és fenntarthatóbb üzleti modelleket teremt, azonban nem okozhat kárt vagy kárt az embereknek vagy a társadalomnak;

4. tudomásul veszi a vállalatok és a gazdasági régiók közötti globális versenyt a közlekedési ágazat mesterségesintelligencia-megoldásainak fejlesztése terén; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a közlekedési ágazatban működő európai vállalatok nemzetközi versenyképességét azáltal, hogy az EU-ban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások fejlesztése és alkalmazása számára kedvező környezetet alakítanak ki; hangsúlyozza továbbá, hogy a mesterséges intelligenciát valamennyi közlekedési mód esetében alkalmazni kell, a városi és a vidéki területeken egyaránt, és hogy ezért holisztikus, technológiailag semleges és rugalmas megközelítésre van szükség a közlekedési és mobilitási ágazat valamennyi kihívásának megfelelő kezeléséhez;

5.  megerősíti, hogy a mesterséges intelligenciával és a konnektivitással kapcsolatos innovációkkal összefüggő szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra, valamint az adatokhoz való hozzáférésre és az adatok biztonságára vonatkozó megfelelő uniós szintű jogi keret meghatározása kulcsfontosságú lesz a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztése, valamint a közlekedési és a turizmussal összefüggő ökoszisztémákban való zökkenőmentes, biztonságos és széles körű terjesztése szempontjából;

6.  úgy véli, hogy a szellemitulajdon-védelmi stratégiák a mesterséges intelligencia fejlődésével párhuzamosan folyamatosan fejlődni fognak, és hogy figyelembe kell majd venni az olyan kérdéseket, mint az e változó környezethez való alkalmazkodás a rugalmas szerzői jogi, szabadalmi oltalmi, védjegy- és formatervezési mintaoltalom vagy akár az üzleti titokra vonatkozó szabályok révén, és meg kell vizsgálni, hogy az innovátorok számára milyen módon biztosítható a szellemi tulajdon legszélesebb körű és legmegbízhatóbb védelme, amely a jogbiztonság garantálása mellett ösztönzi a magánvállalkozásokba, egyetemekbe, kkv-kba és a klaszterekbe történő új beruházásokat, a köz- és magánszféra együttműködése révén támogatva a kutatást és fejlesztést;

7. felhívja a Bizottságot, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó valamennyi jogszabályban vegye figyelembe és megfelelően ültesse át a magas szintű szakértői csoport iránymutatásaiban meghatározott hét kulcsfontosságú követelményt, amit a 2019. április 8-i közleményében[13] üdvözölt;

8. úgy véli, hogy a távoli vagy biometrikus azonosítási technológiákban – például a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban alkalmazott kontaktkövető alkalmazásokban – egyre nagyobb szükség van a mesterségesintelligencia- és a kapcsolódó technológiákra, amelyek a Covid19-válság és az esetleges jövőbeli egészségügyi és közegészségügyi válságok kezelésének új módjával szolgálhatnak, szem előtt tartva az alapvető jogok, a magánélet és a személyes adatok védelmének szükségességét;

A szellemitulajdon-jogok és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk

9. megjegyzi, hogy a szellemitulajdon-jogok jelenlegi széttöredezett jogi kerete és a jogbizonytalanság kihat a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztésére a közlekedésben; felhívja ezért a Bizottságot, hogy értékelje a szellemi tulajdonra vonatkozó rendszerének a mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztése tekintetében való alkalmasságát, és részletes elemzést és a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatát követően terjessze elő azon jogalkotási javaslatait, amelyeket a bizalom, a jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása, valamint a további széttöredezettség elkerülése, és ezáltal az e technológiákba történő beruházások ösztönzése érdekében szükségesnek tart;

10. megjegyzi hogy a mesterséges intelligencia, bár lehetővé teszi a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos nagy mennyiségű adat feldolgozását, nem helyettesítheti az ember általi ellenőrzést a szellemitulajdon-jogok biztosítása, valamint a szellemitulajdon-jogok megsértéséért való felelősség meghatározása terén;

11. megjegyzi, hogy az adatok MI általi felhasználása tekintetében a szerzői jog által védett adatok felhasználását a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó azon kivételek fényében kell megítélni, amelyeket a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló irányelv tartalmaz, valamint a szellemitulajdon-jogok védelmével kapcsolatos korlátozások és kivételek hatálya alá tartozó valamennyi felhasználás fényében;

12. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje annak lehetőségét és a vállalkozások, többek között a kkv-k számára való relevanciáját, hogy szoftvereken vagy algoritmusokon alapuló szabadalmakat szerezzenek annak érdekében, hogy biztosítsák mind az innováció védelmét, mind a megbízható mesterséges intelligenciához szükséges átláthatóságot, valamint a közcélokra használt algoritmusok hozzáférhetőségét; hangsúlyozza az e vállalatok közötti egyenlő versenyfeltételek megőrzésének szükségességét, valamint a versenyjoggal való összhang fenntartásának fontosságát;

13. teljes mértékben tudatában van annak, hogy a mesterséges intelligencia terén való fejlődést össze kell kapcsolni az infrastruktúra és a digitális készségek oktatása terén tett állami beruházásokkal, valamint a konnektivitás és az interoperabilitás jelentős mértékű javításával, hogy az előnyöket teljes mértékben ki lehessen aknázni; ezért kiemeli a biztonságos és fenntartható 5G hálózatok fontosságát a mesterségesintelligencia-technológiák teljes körű bevezetése szempontjából, valamint – ami ennél is fontosabb – az infrastruktúra szintje és annak biztonsága szempontjából az egész Unióban szükséges munka fontosságát; tudomásul veszi a közlekedési ágazatban a mesterséges intelligenciával kapcsolatban folyó intenzív szabadalmi tevékenységet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez tömeges jogvitákhoz vezethet, amelyek ártani fognak az ágazat egészének és a közlekedés biztonságát is érinthetik, amennyiben nem dolgoznak ki késedelem nélkül a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák fejlesztésére vonatkozó jogszabályt európai szinten;

14. rámutat, hogy a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak kulcsszerepet játszanak az új mesterségesintelligencia- és kapcsolódó technológiák fejlesztésében és terjesztésében, valamint az interoperabilitás biztosításában; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az ágazatközi szabványok kialakítását és a hivatalos szabványosítást; e tekintetben emlékeztet a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak engedélyezéséről szóló, 2017. november 29-i bizottsági közleményre és a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak átláthatóságára vonatkozóan abban meghatározott alapelvekre, nevezetesen a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) engedélyezésre és végrehajtásra; külön felhívja a figyelmet azokra a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmakra, amelyek javíthatják a közlekedést igénybe vevők számára a hozzáférhetőséget, és a közúti közlekedésbiztonságot és óvintézkedéseket;

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és adatok

15. üdvözli, hogy a Bizottság kész biztosítani azt, hogy az adatok gyűjtése és felhasználása az EU általános adatvédelmi rendeletének és más szigorú adatvédelmi szabályainak teljes körű betartásával történjen; hangsúlyozza, hogy továbbra is védeni kell az európai polgárok adatait, de úgy véli, hogy megfelelő egyensúlyra van szükség az adatvédelem és a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok között annak érdekében, hogy a mesterségesintelligencia-innovátorok számára biztosítani lehessen a szükséges rugalmasságot;

16. üdvözli a Bizottság azon célját, hogy közös európai adattér jöjjön létre a szabványokba, az eszközökbe és az infrastruktúrába történő befektetés mellett; különösen támogatja egy közös európai mobilitási adattér létrehozását, amely figyelembe veszi az adatvédelemre vonatkozó hatályos európai jogi keretet;

17. felhívja a Bizottságot, hogy méltányos és megfelelő rugalmassággal és a technológiai semlegesség elvével összhangban megfelelő módon és sürgősen foglalkozzon az adatok és a szellemi tulajdon védelmének kérdésével és az ezzel kapcsolatos jogalkotási javaslatokkal, többek között a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló kezdeményezések kidolgozása és az e területen folytatott kutatásokba való beruházás révén;

18. üdvözli a közös európai adatterek irányítására vonatkozó támogató és rugalmas jogi keret jövőbeli létrehozását, valamint a Bizottság azon szándékát, hogy előmozdítsa a vállalkozások és a kormányzat közötti, valamint a vállalkozások közötti adatmegosztást, és hogy az adatokhoz való kötelező hozzáférést tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett azokra az esetekre korlátozza, amikor az egyedi körülmények ezt szükségessé teszik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a mobilitásban érdekelt valamennyi fél hozzáférjen a járművek által generált adatokhoz az innovatív, adatvezérelt szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása érdekében;

19. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet a kkv-k és klaszterek olyan adatokhoz való hozzáférésére, amelyek fellendíthetik tevékenységüket, valamint a technológiai központokra és egyetemekre azok kutatási programjainak előmozdítása érdekében;

20. támogatja a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy felkérje a feldolgozóipar kulcsfontosságú szereplőit – a közlekedés területén tevékenykedő gyártókat, a mesterséges intelligencia és a hálózatok tekintetében innovátorokat, a turisztikai ágazat szolgáltatóit és a gépjárműipari értéklánc más szereplőit – arra, hogy állapodjanak meg arról, hogy milyen feltételek mellett készek megosztani adataikat.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

14.7.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

2

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Magdalena Adamowicz, Andris Ameriks, José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Marco Campomenosi, Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Johan Danielsson, Andor Deli, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Ismail Ertug, Gheorghe Falcă, Giuseppe Ferrandino, Mario Furore, Søren Gade, Isabel García Muñoz, Jens Gieseke, Elsi Katainen, Kateřina Konečná, Elena Kountoura, Julie Lechanteux, Bogusław Liberadzki, Benoît Lutgen, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Philippe Olivier, Rovana Plumb, Dominique Riquet, Dorien Rookmaker, Massimiliano Salini, Barbara Thaler, István Ujhelyi, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Lucia Vuolo, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Leila Chaibi, Angel Dzhambazki, Markus Ferber, Carlo Fidanza, Maria Grapini, Roman Haider, Alessandra Moretti

 


 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

41

+

ECR

Angel Dzhambazki, Carlo Fidanza, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

NI

Mario Furore, Dorien Rookmaker

PPE

Magdalena Adamowicz, Andor Deli, Gheorghe Falcă, Markus Ferber, Jens Gieseke, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Massimiliano Salini, Barbara Thaler, Elissavet Vozemberg-Vrionidi

RENEW

José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Søren Gade, Elsi Katainen, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Dominique Riquet

S&D

Andris Ameriks, Johan Danielsson, Ismail Ertug, Giuseppe Ferrandino, Isabel García Muñoz, Maria Grapini, Bogusław Liberadzki, Alessandra Moretti, Rovana Plumb, István Ujhelyi

VERTS/ALE

Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Tilly Metz

 

2

-

GUE/NGL

Leila Chaibi, Kateřina Konečná

 

6

0

GUE/NGL

Elena Kountoura

ID

Marco Campomenosi, Roman Haider, Julie Lechanteux, Philippe Olivier, Lucia Vuolo

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

43

+

ECR

Adam Bielan, Carlo Fidanza, Eugen Jurzyca, Beata Mazurek

PPE

Pascal Arimont, Maria da Graça Carvalho, Deirdre Clune, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Antonius Manders, Kris Peeters, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Edina Tóth, Marion Walsmann

EUL/NGL

Kateřina Konečná, Anne-Sophie Pelletier

GREENS/EFA

David Cormand, Petra De Sutter, Alexandra Geese, Marcel Kolaja, Kim Van Sparrentak,

ID

Markus Buchheit, Marco Campomenosi, Virginie Joron, Jean-Lin Lacapelle

NI

Marco Zullo

RENEW

Andrus Ansip, Vlad-Marius Botoş, Dita Charanzová, Sandro Gozi, Svenja Hahn, Stéphanie Yon-Courtin

S&D

Alex Agius Saliba, Brando Benifei, Biljana Borzan, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Maria-Manuel Leitão-Marques, Adriana Maldonado López, Leszek Miller, Christel Schaldemose

 

0

-

 

 

 

1

0

ID

Hynek Blaško

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 


 

 

VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (3.9.2020)

<CommissionInt>a Jogi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokról</Titre>

<DocRef>(2020/2015(INI))</DocRef>

Előadó: <Depute>Sabine Verheyen</Depute>

 

PA_NonLeg


JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. emlékeztet, hogy a mesterséges intelligenciának (MI) és átfogóbban a kapcsolódó technológiáknak az emberiség szolgálatában kell állniuk, és hogy azok előnyeit széles körben és megkülönböztetésmentesen meg kell osztani; hangsúlyozza, hogy mivel a mesterséges intelligencia a technológiák folyamatosan változó gyűjteménye, amelyet nagy sebességgel fejlesztenek, és mivel fokozatosan egyre több, jellemzően emberek által végzett feladat elvégzésére válik képessé, hosszú távon egyes területeken akár túl is szárnyalhatja az ember szellemi kapacitását; hangsúlyozza ezért, hogy megfelelő biztosítékokat kell kialakítani, ideértve észszerű esetben a tervezési rendszerek emberi beavatkozással történő felügyeletét és a mesterséges intelligencia általi döntéshozás felülvizsgálatának, átláthatóságának és ellenőrzésének folyamatait; elismeri, hogy a kulturális és a kreatív ágazat alkotói műveik elkészítéséhez már széles körben alkalmazzák a mesterséges intelligencián alapuló új technológiákat;

2. hangsúlyozza, hogy az Uniónak alapvető szerepet kell játszania a mesterséges intelligencia fejlesztésére, alkalmazására, programozására és felhasználására vonatkozó alapelvek meghatározásában anélkül, hogy különösen az uniós rendeletekben vagy magatartási kódexekben hátráltatná annak fejlődését vagy akadályozná a versenyt; emlékeztet arra, hogy az (EU) 2019/790 irányelv jogi keretet biztosít a szerzői joggal védett művek szöveg- és adatbányászati (TDM) eljárások során történő felhasználásához, amelyek kulcsfontossággal bírnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos folyamatokban; hangsúlyozza ezért azt a követelményt, hogy minden felhasznált műhöz jogszerűen kell hozzáférni, valamint azt a jogosultak számára garantált jogot, mely szerint előzetesen dönthetnek úgy, hogy engedélyük nélkül nem lehet műveiket felhasználni mesterséges intelligenciával kapcsolatos eljárásokban; hangsúlyozza továbbá, hogy szükség van a digitális adatokra vonatkozó etikai keretre és stratégiára, amelyet szükség esetén olyan jogszabályoknak kell kísérniük, amelyek rögzítik az alapvető jogokat és az uniós értékeket;

3. hangsúlyozza a mesterséges intelligencia iskolákban és egyetemeken történő használatának fontosságát, aminek segítségével olyan új, hatékonyabb tanulási módszereket lehet bevezetni, amelyek javítják a tanulók és a diákok eredményességi mutatóit; kiemeli, hogy népszerűsíteni kell a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tananyagokat, amelyek célja segítséget nyújtani a tanulóknak és a diákoknak ahhoz, hogy megszerezhessék a jövőbeli álláslehetőségekhez szükséges szakértelmet; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiáknak nyilvánosan elérhetőknek kell lenniük oktatás és kutatás céljára;

4. hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a mesterséges intelligenciához Unió-szerte és a tagállamokon belül biztosított legyen a nyilvános és egyenlő hozzáférés; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációhoz és kutatáshoz nyújtott uniós támogatást széles körben elérhetővé kell tenni az Unióban; kiemeli, hogy külön támogatást kell biztosítani a mesterséges intelligencia hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő csoportokhoz tartozó fejlesztőinek és felhasználóinak;

5. úgy véli, hogy széles körben elérhetővé kell tenni a szellemitulajdon-jogok védelmével kapcsolatos útmutatást és tanácsadást a mesterséges intelligencia fejlesztői és felhasználói számára;

6. emlékeztet, hogy a mesterséges intelligencia nem csak olyan tevékenységeket képes elvégezni, amelyek korábban kizárólag emberi tevékenységek voltak, hanem autonóm és kognitív tulajdonságokra is szert tehet és fejleszthet ki tapasztalás vagy megerősítés révén történő tanulással; hangsúlyozza a felelősség fogalmát a megerősítés révén tanulásra képes mesterségesintelligencia-rendszerek tekintetében; hangsúlyozza, hogy a betanított mesterségesintelligencia-rendszerek képesek szinte önállóan kulturális és kreatív alkotásokat létrehozni minimális emberi ráfordítás mellett; megjegyzi továbbá, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek előre nem látható módon fejlődhetnek azáltal, hogy még az eredeti programozóik számára is ismeretlen eredeti műveket hoznak létre, amit ugyancsak figyelembe kell venni az ilyen művekből származó hasznosítási jogok védelmére szolgáló keret létrehozásakor; emlékeztet mindamellett arra, hogy a mesterséges intelligenciának segítenie, nem pedig helyettesítenie kell a kreatív emberi elmét;

7. megállapítja, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek szoftveralapú rendszerek, amelyek a környezetük elemzése alapján képesek intelligens viselkedés megjelenítésére; hangsúlyozza, hogy ez az elemzés statisztikai modelleken alapul, amelyeknek elkerülhetetlen részei a hibák, olykor olyan visszacsatolási hurkokkal, amelyek megismétlik, megerősítik és tartósan fenntartják a már előzetesen meglévő torzításokat, hibákat és feltevéseket; megállapítja, hogy olyan rendszereket és a módszereket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az algoritmusok ellenőrzését, magyarázhatóságát és a problémák megoldását;

8. úgy véli, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokat meg kell különböztetni a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalomhoz fűződő szellemitulajdon-jogoktól; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének útjában álló felesleges jogi akadályokat fel kell számolni annak érdekében, hogy ki lehessen aknázni az említett technológiákban rejlő lehetőségeket a kultúrában és az oktatásban;

9. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a mesterséges intelligencia által létrehozott kulturális és kreatív alkotásokkal kapcsolatos szerzői jogi kérdésekkel; hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok rendszerének alapját a művek szerzőjeként és létrehozójaként az emberi alkotásnak kell képeznie; megállapítja továbbá, hogy központi jelentősége van annak, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott mű mennyire vezethető vissza egy emberi alkotóra; felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell vizsgálni, vajon olyan „eredeti alkotásról” van-e szó, amely nem igényel semmilyen emberi beavatkozást; úgy véli, hogy alapos kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogy vajon a mesterséges intelligenciával előállított művek szerzői jogának a mesterségesintelligencia-szoftver, -algoritmus vagy -program szerzői jogtulajdonosára történő automatikus átruházása a legjobb megoldás-e, mivel ahhoz, hogy valakit egy új kreatív mű szerzőjének lehessen tekinteni, szükség van egy emberre; üdvözli a Bizottság egy szerzői jogokkal és az új technológiákkal foglalkozó tanulmány elkészítésére irányuló felhívását;

10. aggodalmát fejezi ki a szellemi tulajdonjogok és a mesterséges intelligencia fejlődése közötti lehetséges vákuum miatt, amely sebezhetővé teheti a kulturális és kreatív iparágakat és az oktatást a mesterséges intelligencia által létrehozott, szerzői jogi védelem alá eső művekkel szemben; aggodalmát fejezi ki a szellemi tulajdon lehetséges megsértése miatt, és hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni az esetleges piaci hiányosságokat vagy károkat; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az Unióban a mesterséges intelligenciával előállított művekre alkalmazandó közös, egységes szerzői jogi rendelkezésekre vonatkozó horizontális, tényeken alapuló és technológiasemleges megközelítést, amely fokozná e művek növekedését, és a mesterséges intelligenciával és a robotikával foglalkozó ágazat technológiai és gazdasági fejlődésébe történő magánberuházásokat is vonzaná;

11. megállapítja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kapacitások bővülését a félretájékoztatás terjesztése és a dezinformáció létrehozása terén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok számos megsértéséhez vezethet, továbbá rendkívül aggasztja annak lehetősége, hogy tömegesen manipulálják a polgárokat a demokráciák destabilizálására; e tekintetben felszólít az információs és médiaműveltség megerősítésére, nem feledkezve meg arról, hogy a digitális transzformáció ennek elengedhetetlen szempontja; kéri, hogy fektessenek hangsúlyt a tények és információk ellenőrzésére szolgáló szoftverek fejlesztésére;

12. emlékeztet arra, hogy az adatok központi szerepet töltenek be a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztése és betanítása során; hangsúlyozza, hogy ebbe beletartoznak az olyan strukturált adatok is, mint például az adatbázisok, a szerzői jogi védelem alatt álló művek és egyéb, szellemitulajdon-jogi védelmet élvező alkotások, amelyek általában nem tekinthetők adatnak; hangsúlyozza ezért, hogy fontos foglalkozni a mesterséges intelligencián alapuló technológiák működésével kapcsolatos, szellemi tulajdont érintő felhasználások fogalmával;

13. rámutat arra, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerekben előforduló torzulások csökkentésének leghatékonyabb módja annak biztosítása, hogy a lehető legtöbb adat álljon rendelkezésre a betanításhoz, amihez korlátozni kell a szöveg- és adatbányászat előtt álló felesleges akadályokat és elő kell segíteni a határokon átívelő felhasználásokat;

14. hangsúlyozza, hogy amennyiben a mesterséges intelligenciát csak eszközként használják ahhoz, hogy segítséget nyújtson a szerzőnek az alkotás folyamatában, továbbra is a mindenkori szerzői jogi keret alkalmazandó a létrehozott műre, figyelmen kívül hagyva a mesterséges intelligencia beavatkozását;

15. különleges biztonsági jellemzők és szabályok bevezetését ajánlja a mesterséges intelligencián alapuló technológiákhoz kapcsolódó adatvédelmi jogok megvédése érdekében; hangsúlyozza, hogy kötelezővé kell tenni a mesterséges intelligencián alapuló technológiák adatvédelmi ellenőrzését;

16. emlékeztet továbbá arra, hogy az uniós szerzői jogok reformja kivételt vezetett be a szöveg- és adatbányászatra vonatkozóan, mely szerint a tudományos kutatáshoz szabadon felhasználhatók adatok, az egyéb célokból alkalmazott szöveg- és adatbányászat pedig szintén lehetséges lesz az új kivétel alapján, ha a további követelmények teljesülnek;

17. hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia hatékony eszközként szolgálhat a szerzői jogi védelem alatt álló online tartalmak észleléséhez és jelzéséhez; hangsúlyozza azt is, hogy foglalkozni kell a mesterségesintelligencia-rendszerek által elkövetett szerzői jogi és egyéb szellemitulajdon-jogi jogsértésekért való felelősség, valamint az adatok tulajdonjogának kérdésével; hangsúlyozza azonban, hogy világosan meg kell különböztetni az önálló jogsértéseket és a harmadik fél műveinek oly módon történő másolását, amelyet a mesterségesintelligencia-szoftver üzemeltetője tett lehetővé, illetve nem akadályozott meg; felveti, hogy a felelősség megállapításának elengedhetetlen feltétele a nyomonkövethetőség, amely egyrészről alapul szolgál a jogi lépésekhez, másrészről pedig lehetővé teszi a nem megfelelő működés diagnosztizálását és javítását;

18. hangsúlyozza az átláthatóság és a felelősség fontosságát a streamingszolgáltatások algoritmushasználata során annak érdekében, hogy jobban garantálható legyen a nyelvi és formai szempontból változatos kulturális és kreatív tartalmakhoz való hozzáférés, valamint az európai művekhez való pártatlan hozzáférés;

19. emlékeztet az Unió azon etikai kötelességére, hogy világszerte támogassa a fejlődést, elősegítve a határokon átívelő együttműködést a mesterséges intelligenciát illetően, többek között a határokon átívelő kutatásra és szöveg- és adatbányászatra vonatkozó korlátozások és kivételek révén, és ennek elérése érdekében sürgeti a nemzetközi fellépés felgyorsítását a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél;

20. elismeri, hogy bizonyos államok technológiai fejlettsége miatt az Uniónak alapvető kötelessége előmozdítani a mesterséges intelligencia előnyeinek megosztását számos eszköz, többek között valamennyi tagállamban a kutatásba történő beruházás felhasználásával.

 

 


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

1.9.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Christine Anderson, Ilana Cicurel, Gilbert Collard, Gianantonio Da Re, Laurence Farreng, Tomasz Frankowski, Romeo Franz, Hannes Heide, Irena Joveva, Petra Kammerevert, Niyazi Kizilyürek, Predrag Fred Matić, Dace Melbārde, Victor Negrescu, Peter Pollák, Marcos Ros Sempere, Andrey Slabakov, Massimiliano Smeriglio, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Salima Yenbou, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Isabel Benjumea Benjumea, Christian Ehler, Ibán García Del Blanco, Bernard Guetta, Marcel Kolaja, Elżbieta Kruk, Martina Michels

 


 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

28

+

PPE

Isabel Benjumea Benjumea, Christian Ehler, Tomasz Frankowski, Peter Pollák, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Milan Zver

S&D

Ibán García del Blanco, Hannes Heide, Petra Kammerevert, Predrag Fred Matić, Victor Negrescu, Marcos Ros Sempere, Massimiliano Smeriglio

RENEW

Ilana Cicurel, Laurence Farreng, Bernard Guetta, Irena Joveva

ID

Gilbert Collard

VERTS/ALE

Romeo Franz, Marcel Kolaja, Salima Yenbou

ECR

Elżbieta Kruk, Dace Melbārde, Andrey Slabakov

GUE/NGL

Niyazi Kizilyürek, Martina Michels

NI

Isabella Adinolfi

 

1

-

ID

Christine Anderson

 

1

0

ID

Gianantonio Da Re

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

 

 


 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

1.10.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Manon Aubry, Gunnar Beck, Geoffroy Didier, Angel Dzhambazki, Ibán García Del Blanco, Jean-Paul Garraud, Esteban González Pons, Mislav Kolakušić, Gilles Lebreton, Karen Melchior, Jiří Pospíšil, Franco Roberti, Marcos Ros Sempere, Liesje Schreinemacher, Stéphane Séjourné, Raffaele Stancanelli, József Szájer, Marie Toussaint, Adrián Vázquez Lázara, Axel Voss, Tiemo Wölken, Javier Zarzalejos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Patrick Breyer, Evelyne Gebhardt

 


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

19

+

EPP

Geoffroy Didier, Esteban González Pons, Jiří Pospíšil, József Szájer, Axel Voss, Javier Zarzalejos

S&D

Ibán García Del Blanco, Evelyne Gebhardt, Franco Roberti, Marcos Ros Sempere, Tiemo Wölken

RENEW

Liesje Schreinemacher, Stéphane Séjourné, Adrián Vázquez Lázara

ID

Jean-Paul Garraud, Gilles Lebreton

ECR

Angel Dzhambazki, Raffaele Stancanelli

NI

Mislav Kolakušić

 

3

-

VERTS/ALE

Patrick Breyer, Marie Toussaint

GUE/NGL

Manon Aubry

 

2

0

RENEW

Karen Melchior

ID

Gunnar Beck

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

[1] HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

[2] HL L 130., 2019.5.17., 92. o.

[3] HL L 77., 1996.3.27., 20. o.

[4] HL L 111., 2009.5.5., 16. o.

[5] HL L 157., 2016.6.15., 1. o.

[6] HL L 172., 2019.6.26., 56. o.

[7] HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

[8] HL L 303., 2018.11.28., 59. o.

[9] HL L 186., 2019.7.11., 57. o.

[10] HL C 252., 2018.7.18., 239. o.

[11] „Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése” (COM(2019)0168).

[13] „Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése” (COM(2019)0168).

Utolsó frissítés: 2020. október 19.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat