Eljárás : 2020/2019(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0177/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0177/2020

Viták :

PV 19/10/2020 - 15
PV 19/10/2020 - 18
CRE 19/10/2020 - 15
CRE 19/10/2020 - 18

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0273

<Date>{05/10/2020}5.10.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0177/2020</NoDocSe>
PDF 351kWORD 114k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról: az online működő vállalkozásokra vonatkozó kereskedelmi és polgári jogi szabályok kiigazítása</Titre>

<DocRef>(2020/2019(INL))</DocRef>


<Commission>{JURI}Jogi Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Tiemo Wölken</Depute>

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 47. cikke)

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ: A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról: az online működő vállalkozásokra vonatkozó kereskedelmi és polgári jogi szabályok kiigazítása

(2020/2019(INL))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkére,

 tekintettel az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

 tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3] (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet),

 tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvére a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)[4],

 

 tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[5],

 

 tekintettel a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló, 2018. június 6-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2018)0434),

 tekintettel a jogellenes online tartalmak elleni küzdelemről szóló, 2018. március 1-jei (EU) 2018/334 bizottsági ajánlásra[6],

 tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményre[7] és a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban aláírt egyezményre,

 tekintettel „A megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával” című, 2018. október 3-i állásfoglalására[8], 

 tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai adatstratégiáról szóló, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0066),

 tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, "Európa digitális jövőjének megtervezése" című , 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

 tekintettel az „Online platformok és a digitális egységes piac – Lehetőség és kihívás Európa számára” című 2016. május 25-i, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményre (COM(2016)0288),

 tekintettel eljárási szabályzatának 47. és 54. cikkére,

 tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire,

 tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9‑0177/2020),

 

A. mivel az Unió gazdaságának és polgárai igen nagy része megélhetésének sarokkövét képező digitális szolgáltatásokat olyan módon kell szabályozni, amely egyensúlyt tart fent az olyan központi problémák, mint például az alapvető jogok és egyéb polgári jogok tiszteletben tartása, valamint a fejlesztés és gazdasági fejlődés támogatásának igénye között, figyelembe véve a felhasználók és valamennyi piaci szereplő érdekeit, különös tekintettel a kisvállalkozásokra, a kkv-kra és az induló vállalkozásokra;

B. mivel az online tartalommegosztó szolgáltatókra és az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó egyes szabályokat a közelmúltban aktualizálták – nevezetesen az (EU) 2018/18081 irányelv és az (EU) 2019/790 irányelv –, néhány kulcsfontosságú polgári és kereskedelmi jogi szemponttal nem foglalkoztak kielégítő módon az uniós vagy a nemzeti jogban, és mivel e kérdés fontosságát a digitális szolgáltatások területén az elmúlt évtizedekben végbement gyors és egyre gyorsuló fejlődés, különösen az új üzleti modellek, technológiák és társadalmi realitások megjelenése erősítette; mivel ebben az összefüggésben szükség van az online kereskedelmi vállalkozásokra alkalmazandó polgári és kereskedelmi jog alapvető rendelkezéseinek átfogó frissítésére;

C. mivel az erősen adatközpontú hálózati hatásoknak köszönhetően egyes digitális szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások olyan jelentős piaci erővel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy üzleti gyakorlataikat rákényszerítsék a felhasználókra, és egyre nehezebbé teszi a többi szereplő – különösen az induló vállalkozások és kkv-k – számára a versenyt, az új vállalkozások számára pedig a piacra lépést;

D. mivel a versenyjogi szabályok utólagos érvényesítése önmagában nem képes hatékonyan kezelni az egyes online platformok piaci ereje által – többek között a digitális egységes piacon zajló tisztességes versenyre – gyakorolt hatást;

E. mivel a tárhelyszolgáltató platformok a tartalom puszta megjelenítésére szolgáló felületekből fejlődtek ki kifinomult szervezetekké és piaci szereplőkké, különösen a felhasználási adatokat gyűjtő és kiaknázó közösségi hálózatok esetében; mivel a felhasználóknak jogos alapjuk van arra, hogy a hozzáférés, átláthatóság, árképzés és vitarendezés tekintetében méltányos feltételeket várjanak el az ilyen platformok használatára és a felhasználók adatainak a platformok általi felhasználására vonatkozóan; mivel az átláthatóság jelentősen növelheti a digitális szolgáltatásokba vetett bizalmat;

 

F. mivel a tárhelyszolgáltató platformok meghatározhatják, milyen tartalmat mutatnak meg felhasználóiknak, ami által erőteljesen befolyásolják az információ megszerzésének és közlésének a módját, méghozzá olyan mértékig, hogy a tárhelyszolgáltató platformok ténylegesen közéleti találkozóhelyekké váltak a digitális térben; mivel a közéleti találkozóhelyeket olyan módon kell kezelni, hogy azok megvédjék a közérdeket és tiszteletben tartsák a felhasználók alapvető és polgári jogait, különösen a szabad véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz való jogot;

G. mivel a jogok tiszteletben tartása a digitális világban nem csak az alapvető jogok hatékony érvényesítését jelenti, különös tekintettel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, a magánélet védelmére, a biztonságra, a megkülönböztetésmentességre, a tulajdon és azon belül a szellemi tulajdonjog tiszteletben tartására, hanem az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a tisztességes eljárás biztosítását is; mivel a tartalom jogszerűségével kapcsolatos döntések vagy a bűnüldözési hatáskörök magánvállalatokra történő átruházása aláássa az átláthatóságot és a megfelelő eljárást, ami széttagolt megközelítéshez vezet; mivel a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében ezért gyorsított jogi eljárásra és megfelelő garanciákra van szükség; 

H. mivel az automatizált eszközök jelenleg nem képesek megbízhatóan megkülönböztetni a jogellenes tartalmat az adott összefüggésben jogszerű tartalomtól, és ezért a tartalom automatikus észlelésére és eltávolítására szolgáló mechanizmusok jogos jogi aggályokat vethetnek fel, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke által védett véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának esetleges korlátozása tekintetében; mivel az automatizált mechanizmusok alkalmazásának ezért arányosnak kell lennie, kizárólag indokolt esetekre szabad kiterjednie, és átlátható eljárásokat kell követnie;

I. mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is védi, amely egyre nagyobb mértékben függ az online platformoktól a közönség elérése tekintetében;

J. mivel a digitális szolgáltatásokat az európaiak többsége napi szinten használja, de azokra EU-szerte egyre szélesebb körű szabályok vonatkoznak, ami a piac jelentős széttöredezéséhez és következésképpen jogbizonytalansághoz vezet a határokon átnyúló tevékenységet folytató európai felhasználók és szolgáltatások számára; mivel a tárhelyszolgáltató platformok tartalommoderáló gyakorlatait szabályozó polgári jogi rendszerek uniós és nemzeti szinten bizonyos ágazatspecifikus rendelkezéseken alapulnak, és jelentős különbségek vannak a kötelezettségek, továbbá a különböző polgári jogi rendszerekben alkalmazott végrehajtási mechanizmusok terén; mivel ez a helyzet a digitális egységes piacra vonatkozó szabályok széttöredezettségéhez vezetett, ami uniós szintű választ igényel;

K. mivel egyes tárhelyszolgáltató platformok a jelenlegi üzleti modelljük alapján olyan tartalmat népszerűsítenek, amely valószínűsíthetően felkelti a felhasználók figyelmét és így több profilalkotásra szolgáló adatot generál a hatékonyabb, célzott hirdetések felkínálása, és ezáltal a profit növelése céljából; mivel ez a profilalkotás a célzott hirdetésekkel ötvözve az érzelmek kihasználására irányuló tartalom-erősítéshez vezethet, ami gyakran ösztönzi és elősegíti a szenzációkeltés a hírfolyamokban és ajánlási rendszerekben, ami pedig a felhasználók manipulálását eredményezheti;

L. mivel a kontextuális hirdetések felhasználóknak történő felkínálásához kevesebb felhasználói adatra van szükség, mint a célzott, viselkedésalapú hirdetéshez, és ezért kevésbé tolakodó;

M. mivel az ajánlási rendszerek, összehasonlító szolgáltatások, tartalomgondozás vagy hirdetéselhelyezések mögött rejlő logikai algoritmusok megválasztása továbbra is a tárhelyszolgáltató platformok mérlegelési hatáskörében marad, ami kevés lehetőséget biztosít a nyilvános felügyeletre, ami pedig aggályokat támaszt az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot illetően;

N. mivel a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok lehetővé teszik felhasználóik számára, hogy profiljukat felhasználva harmadik fél weboldalára jelentkezhessenek be, ami által ezek a platformok nyomon követhetik a felhasználók tevékenységét akár saját platformkörnyezetükön kívül is, ami az adatokhoz való hozzáférés tekintetében versenyelőnyt jelent a tartalomgondozó algoritmusok számára;

O. mivel a megosztott könyvelési technológiákon (ideértve a blokkláncokat is) alapuló úgynevezett intelligens szerződéseket, amelyek decentralizált és teljes mértékben nyomon követhető nyilvántartást és közvetlen alkalmazást tesznek lehetővé, számos területen megfelelő jogi keret nélkül használják; mivel határokon átnyúló helyzetekben e szerződések jogszerűségével és végrehajthatóságával kapcsolatban bizonytalanságok merülnek fel; 

P. mivel a platformok alku tárgyát nem képező általános szerződéses feltételei gyakran az Unión kívül alkalmazandó jogokat és illetékes bíróságokat jelölnek meg, ami akadályozhatja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést; mivel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] a joghatóságra vonatkozó szabályokat határoz meg; mivel az általános adatvédelmi rendelet tisztázza az érintett azon jogát, hogy közvetlenül az adatkezelővel vagy -feldolgozóval szemben magánjogi jogérvényesítési eljárást indítson, függetlenül attól, hogy az adatkezelésre az Unióban kerül-e sor, és függetlenül attól, hogy az adatkezelő az Unióban telepedett-e le vagy sem; mivel az általános adatvédelmi rendelet 79. cikke előírja, hogy az eljárást az adatkezelő vagy -feldolgozó tevékenységi helye szerinti, vagy az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani;

Q. mivel a nem személyes adatokhoz való hozzáférés és az azokon végzett adatbányászat fontos tényező a digitális gazdaság növekedésében; mivel a megfelelő jogi előírások és az adatok interoperabilitására vonatkozó adatvédelmi biztosítékok a bezáródási hatások kiiktatásával fontos szerepet játszanak a tisztességes piaci feltételek fennállásának biztosításában;

R. mivel fontos annak felmérése, hogy meg lehet-e bízni egy európai szervet azzal a feladattal, hogy Unió-szerte biztosítsa a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtására vonatkozó harmonizált megközelítést, segítse elő a nemzeti szintű koordinációt, és kezelje a folyamatban lévő technológiai fejlesztések nyomán megjelenő új – különösen határokon átnyúló jellegű – lehetőségeket és kihívásokat;

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

 

1. felkéri a Bizottságot, hogy indokolatlan késedelem nélkül nyújtson be egy digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt képező jogalkotási javaslatcsomagot, amely megfelelő tárgyi, személyi és területi hatállyal bír, meghatározza a legfontosabb fogalmakat, és tartalmazza az ezen állásfoglalás mellékletében meghatározott ajánlásokat is; úgy véli, hogy a jövőbeli jogalkotási javaslatok részletes szempontjainak sérelme nélkül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkét kell jogalapként választani;

 

2. javasolja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan szabályozást foglaljon magában, amely szerződéses jogokat állapít meg a tartalomkezelés tekintetében, átlátható, tisztességes, kötelező erejű és egységes előírásokat és eljárásokat határoz meg a tartalommoderálás tekintetében, valamint garantálja a független bírósági jogorvoslathoz való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy a jogalkotási javaslatnak tényeken kell alapulnia, törekednie kell az online platformok által nyújtott digitális szolgáltatások előtt álló jelenlegi akadályok felszámolására és az esetleges új és indokolatlan akadályok elhárítására, valamint fokoznia kell a fogyasztók és polgárok védelmét; úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatnak a fenntartható és intelligens növekedés elérésére, a technológiai kihívások kezelésére, valamint annak biztosítására kell irányulnia, hogy a digitális egységes piac mindenki számára méltányos és biztonságos legyen;

3.  javasolja továbbá, hogy a tartalommoderálásra javasolt intézkedések csak a jogellenes tartalmakra vonatkozzanak, ne pedig a csupán káros tartalmakra; e célból javasolja, hogy a szabályozás tartalmazzon egyetemes kritériumokat a platformok piaci erejének meghatározására annak egyértelmű meghatározása érdekében, hogy mi minősül jelentős piaci erővel rendelkező platformnak, és ezáltal annak meghatározása érdekében, hogy bizonyos, jelentős piaci erővel nem rendelkező tárhelyszolgáltató platformok mentesülhetnek-e bizonyos rendelkezések alól; hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban létrehozott keretnek kezelhetőnek kell lennie a kisvállalkozások, a kkv-k és az induló vállalkozások számára, és ezért arányos kötelezettségeket kell tartalmaznia valamennyi ágazat számára;

4.  javasolja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kötelezze az Unión kívül letelepedett digitális szolgáltatókat arra, hogy jelöljenek ki az Unión belüli felhasználók érdekeit szolgáló jogi képviselőt, akihez a kérések intézhetők például annak érdekében, hogy a fogyasztók jogorvoslattal élhessenek hamis vagy félrevezető reklámok esetén, és hogy e képviselő elérhetőségi adatait tegyék láthatóvá és hozzáférhetővé a digitális szolgáltató honlapján;

A tartalommoderálással kapcsolatos jogok

 

5. hangsúlyozza, hogy a jogszabályok betartatása továbbra is hatóságok feladata kell legyen; úgy véli, hogy a felhasználók által létrehozott tartalom jogszerűségére vonatkozó jogerős határozatot független bírói testületnek kell meghoznia, nem pedig magántulajdonban lévő kereskedelmi szervezetnek;

 

6. hangsúlyozza, hogy a szabályozásnak tiltania kell a – különösen a legkiszolgáltatottabbakkal szembeni – diszkriminatív, vagy kihasználást és kizárást jelentő tartalommoderálási gyakorlatokat és mindig tiszteletben kell tartania a felhasználók alapvető jogait és szabadságait, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát;

7.  hangsúlyozza a fogyasztók megfelelőbb védelmének szükségességét megbízható és átlátható információk biztosítása révén olyan visszaélésekkel kapcsolatban, mint például a megtévesztő állítások és csalások;

 

8. javasolja, hogy a szabályozás alkalmazását egy európai szervnek kell szorosan nyomon követnie, amelynek feladata annak biztosítása, hogy a tárhelyszolgáltató platformok megfeleljenek a szabályozás rendelkezéseinek, különösen azáltal, hogy az átláthatósági jelentések és a tárhelyszolgáltató platformok által a tartalomkezelés céljából alkalmazott nyomonkövetési algoritmusok alapján nyomon követi a tartalomkezelésre vonatkozóan megállapított szabványoknak való megfelelést; felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel egy meglévő vagy új európai ügynökség vagy európai szerv kijelölésének, illetve a nemzeti hatóságok hálózatának e feladatok ellátására történő saját koordinálásának lehetőségeit (a továbbiakban: európai szerv);

9. javasolja, hogy a tárhelyszolgáltató platformok következetes módszertanon alapuló és releváns teljesítménymutatók alapján értékelt átfogó átláthatósági jelentéseket nyújtsanak be az európai szervnek, többek között a tartalomra vonatkozó szabályzataikról és arról, hogy szerződési feltételeik megfelelnek-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek; javasolja továbbá, hogy a tárhelyszolgáltató platformok tegyék közzé és könnyen és hozzáférhető módon elérhetővé a jelentéseiket, valamint nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban tegyék közzé a tartalomkezelési szabályzataikat;

10. felszólítja a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformokat annak értékelésére, hogy a legális tartalomra vonatkozó tartalomkezelési szabályzataik milyen kockázatot jelentenek a társadalom számára, különös tekintettel az alapvető jogokra gyakorolt hatásukra, valamint arra, hogy az átláthatósági jelentések bemutatása alapján kétévente folytassanak párbeszédet az európai szervvel és az érintett nemzeti hatóságokkal;

11. javasolja, hogy a tagállamok hozzanak létre független vitarendezési testületeket, amelyek feladata a tartalommoderálással kapcsolatos jogviták rendezése; úgy véli, hogy a közzétett anonim bejegyzések és a közérdek védelmében nemcsak a vitatott tartalmat feltöltő felhasználó, hanem a fellépéshez jogos érdekkel rendelkező harmadik fél – például egy ombudsman – számára is lehetőséget kell biztosítani, hogy megtámadják a tartalom moderálásáról hozott döntést; megerősíti a felhasználók jogát az igazságszolgáltatáshoz való további folyamodásra;

12. határozottan állást foglal amellett, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem kötelezheti a tárhelyszolgáltató platformokat arra, hogy – az uniós jog eltérő rendelkezése hiányában – teljesen automatizált előzetes tartalomellenőrzést alkalmazzanak, és úgy véli, hogy a platformok által önkéntesen használt mechanizmusok nem vezethetnek automatizált eszközökön vagy a feltöltött tartalmak szűrésén alapuló előzetes ellenőrzési intézkedésekhez, és azokat az európai szervnek ellenőriznie kell a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály betartásának biztosítása céljából;

13. hangsúlyozza, hogy a tárhelyszolgáltató platformoknak átláthatónak kell lenniük az algoritmusok és az azok betanításához használt adatok kezelése során;

A tartalomgondozással, adatokkal és online hirdetésekkel kapcsolatos jogok

14. úgy véli, hogy a tartalmaknak az azokban bemutatott nézeteken vagy álláspontokon alapuló, felhasználóra szabott felerősítése a digitális társadalom egyik legkárosabb gyakorlata, különösen az olyan esetekben, amikor az ilyen tartalmak láthatósága a felhasználónak az egyéb felerősített tartalmakkal való korábbi interakciója alapján növekszik, és amikor a cél a felhasználói profilok célzott hirdetésekre való optimalizálása; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e gyakorlatok széles körű nyomon követésre és adatbányászatra támaszkodnak; felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze az ilyen gyakorlatok hatását, és tegye meg a megfelelő jogalkotási intézkedéseket;

15. úgy véli, hogy a célzott hirdetés használatát szigorúbban kell szabályozni, előnyben részesítve a kevésbé tolakodó hirdetési formákat, amelyekhez nem szükséges a felhasználók tartalommal való interakciójának nyomon követése, továbbá hogy a viselkedésalapú hirdetés megjelenítéséneknek a felhasználó szabad, konkrét, tájékozott és egyértelmű hozzájárulásától kell függenie;

16.  megjegyzi, hogy az általános adatvédelmi rendelet és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv)[10] tartalmaz a célzott hirdetésre vonatkozó rendelkezéseket;

17. javasolja ezért, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szabjon egyértelmű korlátokat és vezessen be átláthatósági szabályokat a célzott hirdetés nyújtása, valamint a célzott hirdetések működésének és elszámolásának biztosítása céljából történő adatfelhalmozás feltételei tekintetében, különösen az olyan esetekben, amikor harmadik fél weboldalain követik nyomon az adatokat; fenntartja, hogy a platformok és a fogyasztók közötti kapcsolatok kereteit biztosító új intézkedésekre van szükség a hirdetésekre, a viselkedés digitális úton történő befolyásolására és a kedvezményes bánásmódra vonatkozó átláthatósági rendelkezések tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a célzott hirdetések szabályozásának lehetőségeit, beleértve a tilalomhoz vezető fokozatos megszüntetést is;

18. hangsúlyozza, hogy az adatminimalizálás elvével összhangban, valamint az engedély nélküli átadás, a személyazonosság-lopás és a személyes adatokkal való visszaélés egyéb formáinak megelőzése érdekében a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak biztosítania kell a digitális szolgáltatások névtelen használatához való jogot, amennyiben ez technikailag lehetséges; felszólítja a Bizottságot, hogy írja elő a tárhelyszolgáltató platformok számára, hogy ellenőrizzék a velük kereskedelmi kapcsolatban álló hirdetők személyazonosságát annak érdekében, hogy biztosítsák a hirdetők elszámoltathatóságát abban az esetben, ha a reklámozott tartalmat jogellenesnek találják; javasolja ezért, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tartalmazzon olyan jogi rendelkezéseket, amelyek megakadályozzák a platformokat abban, hogy a harmadik felekkel folytatott verseny során kereskedelmileg hasznosítsák az érintett harmadik felek adatait;

19. sajnálattal állapítja meg, hogy információs aszimmetria áll fenn a tárhelyszolgáltató platformok és a hatóságok között, és felszólít a szükséges információk észszerű cseréjére; hangsúlyozza, hogy a kommunikációs metaadatokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a hatóságoknak csak előzetes bírósági engedéllyel, súlyos bűncselekmény gyanúsítottjaival szembeni nyomozás érdekében adható hozzáférés a felhasználó metaadataihoz;

20. javasolja, hogy az egyszeri bejelentkezési szolgáltatást fenntartó, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat kötelezzék arra, hogy támogassanak legalább egy nyílt és decentralizált, szabad felhasználású keretrendszeren alapuló azonosítási rendszert; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tagállamok által biztosított nemzeti rendszerekre vonatkozó közös uniós szabványokra, különösen az adatvédelmi szabványok és a határokon átnyúló interoperabilitás tekintetében;

 

21. felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a tisztességes szerződéses feltételek megállapításának lehetőségét, hogy ily módon a piaci erő kiegyensúlyozatlanságának kezelése érdekében megkönnyítse az adatmegosztást és növelje az átláthatóságot; e célból javasolja, hogy vizsgálják meg annak lehetőségeit, hogyan könnyíthető meg az adatok interoperabilitása, összekapcsolása és hordozhatósága; rámutat, hogy az adatmegosztást megfelelő biztosítékoknak kell kísérniük, beleértve a személyes adatok hatékony anonimizálását is;

22. javasolja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály írja elő a jelentős piaci erővel rendelkező platformok számára, hogy biztosítsanak olyan alkalmazásprogramozási felületet, amelyen keresztül a harmadik felek platformjai és azok felhasználói együttműködhetnek az alkalmazásprogramozási felületet biztosító platform fő funkcióival és felhasználóival, beleértve a harmadik felek által nyújtott, a felhasználói élmény javítását és testre szabását célzó szolgáltatásokat is, különösen az adatvédelmi beállításokat és a tartalomgondozási beállításokat testre szabó szolgáltatásokon keresztül; javasolja, hogy a platformok nyilvánosan dokumentálják az általuk a szolgáltatások interoperabilitásának és összekapcsolásának lehetővé tétele céljából rendelkezésre bocsátott valamennyi alkalmazásprogramozási felületet;

23. határozottan úgy véli, hogy az alkalmazásprogramozási felületet biztosító, jelentős piaci erővel rendelkező platformok nem oszthatják meg, nem őrizhetik meg és nem használhatják fel a harmadik felek által nyújtott szolgáltatások révén kapott adatokat, és azokból nem tehetnek szert bevételre;

 

24. hangsúlyozza, hogy az interoperabilitásra és összekapcsolásra vonatkozó kötelezettségek nem korlátozhatják, akadályozhatják vagy késleltethetik a tárhelyszolgáltató platformok azon képességét, hogy biztonsági problémákat hárítsanak el, a biztonsági problémák elhárításának szükségessége pedig ne vezessen az interoperabilitást és összekapcsolást biztosító alkalmazásprogramozási felületet indokolatlan felfüggesztéséhez;

 

25. felhívja a figyelmet arra, hogy az interoperabilitásra és összekapcsolhatóságra vonatkozó rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az összes alkalmazandó adatvédelmi jogszabályt; ezzel összefüggésben javasolja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály írja elő a platformok számára, hogy biztosítsák az általános adatvédelmi rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében foglalt adathordozhatósági rendelkezések technikai megvalósíthatóságát;

 

26. felkéri a tárhelyszolgáltató platformokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy felhasználóik valóban eldönthessék, hogy előzetesen hozzájárulnak-e vagy sem az olyan célzott hirdetések használatához, amelyek a felhasználónak az ugyanazon tárhelyszolgáltató platformon vagy harmadik fél weboldalán szereplő tartalommal való előzetes interakcióján alapulnak; hangsúlyozza, hogy ezt a döntést világos és érthető módon kell bemutatni, és annak elutasítása nem vezethet a platform funkcióihoz való hozzáférés letiltásához; hangsúlyozza, hogy a célzott hirdetésekhez való hozzájárulást nem lehet önkéntesen megadott és érvényes hozzájárulásnak tekinteni, amennyiben a szolgáltatáshoz való hozzáférés feltételéül szabják az adatkezelést; újfent megerősíti, hogy 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] értelmében a célzott hirdetés önkéntes hozzájáruláshoz kötött, minden más esetben pedig tiltott; megjegyzi, hogy mivel az egyének online tevékenysége lehetővé teszi viselkedésük alapos feltérképezését és az érintettek manipulálását, a személyes adatok általános és megkülönböztetés nélküli, adott digitális szolgáltatás minden igénybevételére kiterjedő gyűjtése aránytalanul sérti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot; megerősíti, hogy a felhasználóknak joguk van ahhoz, hogy a digitális szolgáltatások igénybevételekor ne legyenek kitéve általános nyomon követésnek;

27.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fogyasztó – ugyanebben a szellemben – akkor is használhassa valamely csatlakoztatott eszköz minden funkcióját, ha beleegyezését visszavonja vagy nem egyezik bele abba, hogy a működési adatoktól eltérő adatait megossza az eszköz gyártójával vagy harmadik felekkel; ismételten hangsúlyozza a szerződési feltételek átláthatóságának szükségességét az adatok harmadik felekkel való megosztásának lehetőségével és hatályával kapcsolatban;

 

28. felszólít továbbá arra, hogy biztosítsák a felhasználók számára, hogy megfelelő mértékben és átláthatóság mellett befolyásolhassák azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tartalmat gondozzák és megjelenítik számukra; megállapítja, hogy ennek magában kell foglalnia az időrendbeli rendezéstől eltérő tartalomgondozás visszautasításának lehetőségét is; rámutat, hogy a platformok által biztosított alkalmazásprogramozási felületeknek lehetővé kell tenniük a felhasználók számára azt, hogy a tartalmak gondozását az általuk meghatározott tetszőleges szoftverrel vagy szolgáltatásokkal végeztethessék el;

29. hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak jogilag megalapozott és hatékony védelmet kell nyújtania a gyermekek számára online környezetben, tartózkodva egyúttal az általános nyomon követésre vagy szűrésre irányuló kötelezettség bevezetésétől, és biztosítva az általános adatvédelmi rendelettel, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel való teljes körű koordinációt és átfedések elkerülését;

30. emlékeztet arra, hogy a fizetett hirdetéseket vagy a támogatott tartalom fizetett megjelenését egyértelmű, tömör és intelligens módon beazonosíthatóvá kell tenni; javasolja, hogy a platformokat kötelezzék a fizetett hirdetések és támogatott tartalmak eredetének közzétételére; e célból javasolja, hogy a tárhelyszolgáltató platformok tegyék közzé az összes támogatott tartalmat és hirdetést, és azokat tegyék egyértelműen láthatóvá felhasználóik számára egy nyilvánosan hozzáférhető reklámarchívumban, feltüntetve, hogy ki fizette azokat, és adott esetben kinek a nevében; hangsúlyozza, hogy ez magában foglalja mind a közvetlen, mind a közvetett kifizetéseket, valamint a szolgáltatók által kapott bármely egyéb juttatást is;

31. úgy véli, hogy amennyiben a releváns adatok a megtévesztő reklámgyakorlatok és a végrehajtás terén jelentős különbségeket mutatnak az Unióban letelepedett és a harmadik országban letelepedett platformok között, észszerű további lehetőségeket mérlegelni a hatályos uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítására; hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételekre van szükség az uniós és a harmadik országbeli hirdetők között;

Az általános szerződéses feltételekre, az intelligens szerződésekre, blokkláncokra és a nemzetközi magánjogra vonatkozó rendelkezések

32.  tudomásul veszi az olyan, világos jogi kerettel nem rendelkező úgynevezett „intelligens szerződések” terjedését, mint például a megosztott könyvelési technológiákon alapuló szerződések;

 

33. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a megosztott könyvelési technológiák –köztük a blokkláncok és különösen az intelligens szerződések – fejlesztését és használatát, nyújtson útmutatást a jogbiztonság biztosítása érdekében a vállalkozások és a fogyasztók számára, különösen a határokon átnyúló helyzetekben alkalmazott intelligens szerződések jogszerűsége és végrehajtása, valamint adott esetben a közjegyzői hitelesítéssel kapcsolatos követelmények tekintetében, és nyújtson be javaslatokat a megfelelő jogi keretre;

34. hangsúlyozza, hogy bírósági felülvizsgálat tárgyává kell tenni a közvetítők által a szolgáltatásaik felhasználói számára meghatározott feltételek méltányosságát és alapjogi normáknak való megfelelését; hangsúlyozza, hogy a felhasználók alapvető jogait – például a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát – indokolatlanul korlátozó általános szerződési feltételek nem lehetnek kötelező erejűek;

 

35. kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg az intelligens szerződések felei közötti megfelelő egyensúly és egyenlőség biztosításának módozatait, figyelembe véve a gyengébb fél magánjellegű aggályait vagy közérdekű – például a kartellmegállapodásokkal kapcsolat – aggályokat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a hitelezők jogainak tiszteletben tartását a fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárások során; határozottan javasolja, hogy az intelligens szerződések tartalmazzanak olyan mechanizmusokat, amelyek megállíthatják és visszafordíthatják végrehajtásukat és a kapcsolódó kifizetéseket;

 

36. különösen arra kéri a Bizottságot, hogy aktualizálja a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvről[12] szóló iránymutatását annak tisztázása érdekében, hogy az intelligens szerződések az irányelv 3. cikk (3) bekezdésének l) pontjában meghatározott kivétel körébe tartoznak-e, és ha igen, akkor mely körülmények között, továbbá hogy tisztázza az elállási jog kérdését;

 

37. hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológiák, különösképpen pedig az „intelligens szerződések” alkalmazásának összhangban kell állnia a trösztellenes – köztük a kartellmegállapodásokat vagy az összehangolt magatartást tiltó – szabályokkal és követelményekkel;

38. úgy véli, hogy az általános szerződési feltételek nem akadályozhatják az uniós bíróságok általi igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést, és nem foszthatják meg jogaiktól az uniós polgárokat és vállalkozásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi magánjogban biztosított védelem szempontjából értékelje, hogy bizonytalannak minősül-e az adatokhoz való hozzáférési jogok védelme, és hogy ez hátrányos helyzetbe hozhatja-e az uniós polgárokat és vállalkozásokat;

39. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy hogy a digitális szolgáltatások használatát az Unióban teljes mértékben az uniós jog szabályozza az uniós bíróságok hatáskörében;

40. arra a következtetésre jut továbbá, hogy e kérdések jogi megoldásait uniós szinten kell megtalálni, ha nemzetközi szintű fellépés nem tűnik megvalósíthatónak, vagy ha fennáll annak veszélye, hogy az ilyen fellépés túl hosszú idő alatt vezet eredményre;

41. hangsúlyozza, hogy az Unióban letelepedett szolgáltatók nem kötelezhetők a származási országukban jogszerűnek minősülő információk eltávolítására vagy az ezen információkhoz való hozzáférés letiltására;

o

o o

 

42. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a csatolt részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ: A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

A. A KÉRT JAVASLAT ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

A JAVASLAT FŐBB ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

 A javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályba foglalandó aktusokat és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt kiegészítő aktusokat egyaránt tartalmaz.

 A javaslat célja, hogy megerősítse az online működő kereskedelmi szervezetekre a digitális szolgáltatások tekintetében alkalmazandó polgári és kereskedelmi jogi szabályokat.

 A javaslat célja, hogy megerősítse és egyértelművé tegye a felhasználók tartalommoderálással és -gondozással kapcsolatos szerződéses jogait.

 A javaslat célja, hogy további lépéseket tegyen a digitális szolgáltatások céljára használt elfogadhatatlan és tisztességtelen feltételek kezelése érdekében.

 A javaslat az adatgyűjtés azon aspektusaival foglalkozik, amelyek sértik a felhasználók tisztességes szerződéses jogait, valamint az adatvédelemre és az online titoktartásra vonatkozó szabályokat.

 A javaslat foglalkozik a felhasználói jogok interoperabilitás és a hordozhatóság tekintetében történő tisztességes érvényesítésének fontosságával.

 A javaslat hangsúlyozza a nemzetközi magánjogi szabályok fontosságát, amelyek jogi egyértelműséget nyújtanak az online platformok által használt nem tárgyalható feltételeket, valamint az adatokhoz való hozzáférési jogokat és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést illetően.

 A javaslat nem foglalkozik az online piacterek szabályozásával kapcsolatos szempontokkal, amelyeket mindazonáltal figyelembe kell venni a Bizottság által javasolt digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagban.

 A javaslat felveti annak szükségességét, hogy a megosztott könyvelési technológiák – többek között a blokkláncok – terén értékelni kell a polgári és kereskedelmi jogi szempontok megfelelő szabályozásának szükségességét, és foglalkozik különösen az intelligens szerződések polgári és kereskedelmi jogi vonatkozásai megfelelő szabályozásának szükségességével.

I. A DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLYBA FOGLALANDÓ JAVASLATOK

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályba foglalandó javaslatok legfontosabb elemei a következők:

A tartalomkezelésre vonatkozó szerződéses jogokról szóló rendelet, amely a következő elemeket tartalmazza:

 Az Unióban elérhető tartalmak kezelésére kell vonatkoznia, ideértve a tartalom moderálását és gondozását is.

 Meg kell állapítania a tartalommoderálás arányos alapelveit.

 Tartalmaznia kell a bejelentési-cselekvési mechanizmusra vonatkozó hivatalos és eljárási, a platformmal, továbbá a kár jellegével és hatásával arányos, hatékony és időtálló szabályokat.

 Független vitarendezési mechanizmust kell biztosítania a tagállamokban a bírósági jogorvoslathoz való hozzáférés korlátozása nélkül.

 Olyan egyértelmű mutatókat kell megjelölnie, amelyek meghatározzák a tárhelyszolgáltató platformok piaci erejét annak meghatározása érdekében, hogy bizonyos, nem jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok mentesülhetnek-e bizonyos rendelkezések alól. Az ilyen mutatók közé tartozhat például a hálózat mérete (a felhasználók száma), pénzügyi ereje, az adatokhoz való hozzáférés, a vertikális integráció mértéke, vagy a bezáródási hatás jelenléte.

 Szabályokat kell alkotnia a tárhelyszolgáltató platformoknak a rajtuk értékesített vagy reklámozott árukkal kapcsolatos felelősségére vonatkozóan, figyelembe véve a kkv-kat támogató tevékenységeket annak érdekében, hogy az e felelősséghez való alkalmazkodás során a lehető legkisebbre csökkentsék a rájuk nehezedő terheket.

 A megfelelő szakpolitikai lehetőségek alkalmazása során egyértelműen különbséget kell tennie a jogellenes és a káros tartalmak között. E tekintetben a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban rögzített intézkedések csak az uniós és a nemzeti jogban meghatározott jogellenes tartalomra vonatkozhatnak.

 A közigazgatási jognak való megfelelésre alkalmazandó jog meghatározása tekintetében megállapított elveken kell alapulnia, és – a felhasználói jogok növekvő konvergenciájának fényében – egyértelműen rögzítenie kell, hogy ezek az elvek vonatkoznak a hatálya alá tartozó valamennyi szempontra.

 Teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját, a felhasználókat és biztonságukat, a magánéletüket és személyes adataik védelmét szolgáló uniós szabályokat, valamint más alapvető jogokat.

 Párbeszédet kell biztosítania a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok és az európai szerv között a jogszerű tartalom kezelésének kockázatkezeléséről.

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy olyan európai szerv létrehozásának lehetőségeit, amelynek feladata a javaslat rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása a következő intézkedések révén:

 a tárhelyszolgáltató platformok által tartalomkezelés céljából alkalmazott algoritmusok rendszeres ellenőrzése;

 a rendelet rendelkezéseinek a tárhelyszolgáltató platformok általi betartásának rendszeres ellenőrzése a tárhelyszolgáltató platformok által benyújtott átláthatósági jelentések, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által létrehozandó, a tartalom eltávolítására irányuló döntések nyilvános adatbázisa alapján;

 a tárhelyszolgáltató platformokkal való együttműködés a szerződéses feltételekre vonatkozó átláthatósági és elszámoltathatósági követelmények teljesítésével, valamint a tartalommoderálás és a bejelentési-cselekvési eljárások végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok kialakításában;

 együttműködés és koordináció a tagállamok nemzeti hatóságaival a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása tekintetében;

 a rendeletben leírt független vitarendezési testületek működési költségeinek finanszírozásában a tagállamokat segítő külön alap kezelése, amelyet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek be nem tartása miatt a tárhelyszolgáltató platformokra kiszabott bírságokból, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok hozzájárulásából finanszíroznak;

 bírságok kiszabása a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelés hiánya miatt. A bírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba kell befizetni, amelynek célja a tagállamok támogatása a rendeletben ismertetett vitarendezési testületek működési költségeinek finanszírozásában. A meg nem felelés esetei közé a következők tartoznak:

o a rendeletben meghatározott rendelkezések végrehajtásának elmulasztása;

o átlátható, hozzáférhető, méltányos és megkülönböztetéstől mentes szerződési feltételek biztosításának elmulasztása;

o felülvizsgálat céljából az európai szerv számára a tartalomkezelési algoritmusokhoz történő hozzáférés biztosításának elmulasztása;

o az átláthatósági jelentések elküldésének elmulasztása az európai szerv számára;

 az összes tevékenységről szóló kétévenkénti jelentés közzététele és jelentés az uniós intézmények felé.

A tartalomkezelésre vonatkozó átláthatósági jelentéseket a következőképpen kell kidolgozni:

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak rendelkezéseket kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a tárhelyszolgáltató platformok kötelesek rendszeresen átláthatósági jelentéseket közzétenni, valamint az európai szervezet rendelkezésére bocsátani. E jelentéseknek átfogónak kell lenniük, következetes módszertant kell követniük, valamint különösen a következőket kell tartalmazniuk:

 a tárhelyszolgáltató platform által kezelt bejelentésekre vonatkozó információk, többek között:

o a kapott bejelentések teljes száma, a bejelentések tágyát képező tartalom típusai, valamint a bejelentések alapján tett intézkedések,

o a kapott bejelentések száma a bejelentők kategóriái (például magánszemélyek, hatóságok vagy magánvállalkozások) szerinti bontásban,

o a teljesített eltávolítási kérelmek teljes száma, valamint az illetékes hatóságokhoz a tartalom miatt intézett kérelmek teljes száma,

o a kapott viszontbejelentések vagy fellebbezések teljes száma, valamint információk arra vonatkozóan, hogy ezek miként kerültek rendezésre,

o a közzététel, a bejelentés, a viszontbejelentés és a válaszlépések között átlagosan eltelt idő;

 a tartalommoderálással foglalkozó személyzet létszámára, a személyzet e tagjainak tartózkodási helyére, képzettségére és nyelvtudására, továbbá a döntéshozatalhoz alkalmazott algoritmusokra vonatkozó információk;

 a hatóságoktól, például a bűnüldöző hatóságoktól kapott tájékoztatási kérelmekre vonatkozó információk, többek között a maradéktalanul teljesített, valamint a nem vagy csak részben teljesített kérelmek száma;

 a szerződéses feltételek érvényesítésére vonatkozó információk, valamint a valamely tagállam által jogellenesnek minősített szerződéses feltételek megsemmisítését és/vagy módosítását elrendelő bírósági határozatokra vonatkozó információk;

A tárhelyszolgáltató platformoknak ezen túlmenően nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban közzé kell tenniük a tartalmak eltávolításáról hozott döntéseiket az átláthatóság növelése érdekében.

A rendelet értelmében létrehozandó független vitarendezési testületeknek jelentéseket kell kiadniuk az eléjük terjesztett ügyek számáról, beleértve azoknak az ügyeknek a számát is, amelyekkel foglalkoztak.

II. KIEGÉSZÍTŐ JAVASLATOK A DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLYHOZ

A felhasználók tisztességes szerződéses jogait sértő tartalomgondozásra, adatokra és online hirdetésekre vonatkozó intézkedéseknek a következőkre kell kiterjedniük:

  A tárhelyszolgáltató platformok által – a felhasználók és a tárhelyszolgáltató platformokon tárolt tartalmak közötti interakciók alapján, célzott hirdetési profilok létrehozása céljával – gyűjtött adatok minimálisra csökkentését szolgáló intézkedések, amelyek mindenekelőtt szigorú feltételekhez kötik a személyre szóló, célzott hirdetések alkalmazását, valamint követelményként rögzítik a felhasználó önkéntes, konkrét, megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelműen kinyilvánított előzetes hozzájárulását. A célzott hirdetésekhez való hozzájárulás nem tekinthető önkéntesen megadott és érvényes hozzájárulásnak, amennyiben a szolgáltatáshoz való hozzáférés feltételéül szabják az adatkezelést.

 A tárhelyszolgáltató platformok felhasználóit tájékoztatni kell arról, hogy a célzott hirdetések alkalmazása kiterjed rájuk, hozzáférést kell biztosítani számukra a tárhelyszolgáltató platformok által létrehozott profiljukhoz, lehetővé kell tenni számukra e profil módosítását, valamint meg kell adni annak lehetőségét, hogy dönthessenek a célzott hirdetések esetükben történő alkalmazásáról, továbbá hogy visszavonhassák erre vonatkozó hozzájárulásukat.

 A tárhelyszolgáltató platformoknak hozzáférhetővé kell tenniük a felhasználók számára megjelenített szponzorált tartalmak és hirdetések archívumát, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

o információk arra vonatkozóan, hogy a szponzorált tartalom vagy a szponzorálás az aktuális állapot szerint aktív vagy inaktív-e,

o az időtartam, amíg a szponzorált tartalmú hirdetés aktív volt,

o a szponzor vagy a hirdető neve és elérhetőségi adatai, valamint – ha az más – annak neve és elérhetőségi adatai, akinek a nevében a szponzorált tartalom vagy hirdetés elhelyezésre került,

o az elért felhasználók teljes száma,

o információk a megcélzott felhasználói csoportról.

A felhasználói jogok interoperabilitás, összekapcsolás és hordozhatóság tekintetében történő tisztességes érvényesítéséhez a következő elemek szükségesek:

  az adatmegosztást – mindenekelőtt az adatok interoperabilitása, összekapcsolása és hordozhatósága révén – megkönnyítő tisztességes szerződéses feltételek meghatározására nyitva álló lehetőség értékelése a piaci erő kiegyensúlyozatlanságának kezelése érdekében;

 a jelentős piaci erővel rendelkező platformokra vonatkozó követelmény, amely szerint e platformok kötelesek olyan alkalmazásprogramozási felületet biztosítani, amelyen keresztül a harmadik felek platformjai és azok felhasználói együttműködhetnek az alkalmazásprogramozási felületet biztosító platform fő funkcióival és felhasználóival, beleértve a harmadik felek által nyújtott, a felhasználói élmény javítását és testre szabását célzó szolgáltatásokat is, különösen az adatvédelmi beállításokat és a tartalomgondozási beállításokat testre szabó szolgáltatásokon keresztül;

 olyan rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy az alkalmazásprogramozási felületet biztosító, jelentős piaci erővel rendelkező platformok nem oszthatják meg, nem őrizhetik meg és nem használhatják fel a harmadik felek által nyújtott szolgáltatások révén kapott adatokat, és azokból nem tehetnek szert bevételre;

 olyan rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy az interoperabilitásra és összekapcsolásra vonatkozó kötelezettségek nem korlátozhatják, akadályozhatják vagy késleltethetik a tárhelyszolgáltató platformok azon képességét, hogy biztonsági problémákat hárítsanak el, a biztonsági problémák elhárításának szükségessége pedig ne vezessen az interoperabilitást és összekapcsolást biztosító alkalmazásprogramozási felület indokolatlan felfüggesztéséhez;

 olyan rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja a platformok számára, hogy gondoskodjanak az általános adatvédelmi rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében megállapított adathordozhatósági rendelkezések technikai megvalósíthatóságáról;

 olyan rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok nyilvánosan dokumentálják az általuk a szolgáltatások interoperabilitásának és összekapcsolásának lehetővé tétele céljából rendelkezésre bocsátott valamennyi alkalmazásprogramozási felületet.

A megosztott könyvelési technológiák, többek között a blokkláncok, és különösen az intelligens szerződések polgári és kereskedelmi jogi szempontjainak megfelelő szabályozásához a következő elemek szükségesek:

 

 olyan intézkedések, amelyek biztosítják, hogy megfelelő jogszabályi keret áll rendelkezésre a digitális szolgáltatások, többek között a megosztott könyvelési technológiák, például a blokkláncok és az intelligens szerződések fejlesztésére és bevezetésére vonatkozóan;

 

 olyan intézkedések, amelyek biztosítják, hogy az intelligens szerződések tartalmaznak az e szerződések végrehajtásának leállítását és visszafordítását lehetővé tevő mechanizmusokat, különösen a gyengébb felek egyéni vagy a közvélemény – például kartellmegállapodásokkal kapcsolatos – aggodalmainak figyelembevétele, valamint a hitelezők jogainak a fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárások során történő tiszteletben tartása érdekében;

 

 olyan intézkedések, amelyek biztosítják az intelligens szerződésekben részt vevő felek közötti megfelelő egyensúlyt, valamint e felek egyenrangúságát, figyelembe véve különösen a kisvállalkozások és a kkv-k érdekeit, amelyek tekintetében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a lehetséges módozatokat;

 

 a 2011/83/EU irányelvre vonatkozó, már meglévő útmutató aktualizálása egyrészt annak tisztázása érdekében, hogy az intelligens szerződések az említett irányelv 3. cikke (3) bekezdésének i) pontja szerinti mentesség hatálya alá tartoznak-e, másrészt pedig a határokon átnyúló műveletekkel, a közjegyző általi hitelesítésre vonatkozó követelményekkel, valamint az elállási joggal kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében.

A méltányos nemzetközi magánjogi szabályokhoz, amelyek nem fosztják meg a felhasználókat az igazságszolgáltatáshoz való jogtól:

 biztosítani kell, hogy az általános szerződéses feltételek nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek a nemzetközi magánjogi kérdéseket az igazságszolgáltatáshoz való jog kárára szabályozzák, és ezt mindenekelőtt az e tekintetben meglévő intézkedések hatékony végrehajtásával kell megvalósítani;

 olyan intézkedések szükségesek, amelyek tisztázzák a platformok adatokkal kapcsolatos tevékenységeire vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályokat, hogy azok ne legyenek hátrányosak az uniós polgárokra nézve; 

  a multilateralizmusra kell építeni, és amennyiben lehetséges a megfelelő nemzetközi fórumok keretében kell megállapodásra jutni.

Kizárólag abban az esetben helyénvaló javaslatot tenni az Unión belül alkalmazott intézkedésekre, ha lehetetlennek bizonyul észszerű időn belül multilateralizmuson alapuló megoldás kialakítása annak biztosítása érdekében, hogy a digitális szolgáltatások használatát az Unióban az uniós bíróságok joghatósága alatt teljes mértékben az uniós jog szabályozza.


B. A KÉRT JOGALKOTÁSI JAVASLAT SZÖVEGE

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a tartalomkezelésre vonatkozó szerződéses jogokról

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A digitális szolgáltatók által a felhasználókkal fennálló kapcsolatokra vonatkozóan alkalmazott szerződéses feltételek gyakran nem alkuképesek, és egyoldalúan, az említett szolgáltatók által módosíthatók. Jogalkotási szintű fellépésre van szükség e szerződéses feltételek minimumkövetelményeinek bevezetéséhez, különösen a tartalomkezelésére vonatkozó eljárási szabályok tekintetében.

(2) A tárhelyszolgáltató platformok tartalommoderáló gyakorlatait szabályozó polgári jogi rendszerek uniós szinten bizonyos ágazatspecifikus rendelkezéseken, valamint a tagállamok által nemzeti szinten elfogadott törvényeken alapulnak, és jelentős különbségek vannak az említett polgári jogi rendszerek által a tárhelyszolgáltató platformokra kirótt kötelezettségek, továbbá a végrehajtási mechanizmusaik terén.

 

(3) A tárhelyszolgáltató platformok tartalommoderálását szabályozó polgári jogi rendszerek ebből következő összehangolatlansága nem csupán jogi bizonytalanságot teremt, amely arra ösztönözheti e platformokat, hogy a szükségesnél szigorúbb gyakorlatokat vezessenek be a szolgáltatásuk igénybevételéből eredő kockázatok minimálisra csökkentése érdekében, hanem a digitális egységes piac széttöredezettségéhez is vezet, ami akadályozza a növekedést és az innovációt, valamint az európai vállalkozások fejlődését a digitális egységes piacon.

 

(4) Tekintettel a digitális egységes piac széttöredezettségének káros hatásaira, valamint az abból fakadó, a vállalkozásokat és fogyasztókat érintő jogbizonytalanságra, továbbá a tárhelyszolgáltatás nemzetközi jellegére, a moderálandó tartalmak hatalmas volumenére, valamint néhány, az Unión kívül található tárhelyszolgáltató platform jelentős piaci erejére, a tárhelyszolgáltatással kapcsolatban felmerülő különböző kérdések teljes harmonizációt biztosító, ebből adódóan pedig rendelet útján történő szabályozást igényelnek.

(5) A felhasználókkal fennálló kapcsolatok tekintetében e rendeletnek meg kell állapítania a tárhelyszolgáltató platformok szerződéses feltételeinek tisztességességére, átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó minimumkövetelményeket. A szerződéses feltételeknek világosnak, hozzáférhetőnek, érthetőnek és egyértelműnek kell lenniük, és emellett olyan tisztességes, átlátható, kötelező érvényű és egységes előírásokat és eljárásokat kell tartalmazniuk a tartalommoderálás tekintetében, amelyek szavatolják az elérhető és független bírósági jogorvoslat igénybevételét, és megfelelnek az alapvető jogoknak.

(6) A tartalmaknak az azokban bemutatott nézeteken vagy álláspontokon alapuló, felhasználóra szabott felerősítése a digitális társadalom egyik legkárosabb gyakorlata, különösen az olyan esetekben, amikor e tartalmak láthatóságát a felhasználó egyéb felerősített tartalmakkal való korábbi interakciója alapján, valamint a felhasználói profilok célzott hirdetésekhez történő optimalizálása céljából növelik.

(7) Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a keresési eredmények rangsorolásáról döntő algoritmusok befolyásolják az egyéni és közösségi kommunikációt és interakciókat, és véleményformálók lehetnek, különösen a médiatartalom esetében.

(8) A felhasználók számára láthatóvá tett tartalmak gondozása tekintetében – többek között a felhasználói jogok érvényesítése érdekében – egyrészt megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítani a felhasználóknak, másrészt lehetővé kell tenni számukra, hogy megfelelő mértékű befolyást gyakorolhassanak, ideértve az időrendi sorrendben történő megjelenítésen kívüli tartalomgondozás teljes visszautasításának lehetőségét is. Kiemelendő, hogy a felhasználó önkéntes, konkrét, megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelműen kinyilvánított előzetes hozzájárulása nélkül a felhasználó esetében nem alkalmazható tartalommoderálás. A célzott hirdetésekhez való hozzájárulást nem lehet önkéntesen megadott és érvényes hozzájárulásnak tekinteni, amennyiben a szolgáltatáshoz való hozzáférés feltételéül szabják az adatkezelést.

(9) A tárhelyszolgáltató platformok szerződéses feltételeire vagy bármilyen, a tárhelyszolgáltató platformok tartalomkezelési szabályainak általános leírásra vonatkozóan adott általános jellegű felhasználói hozzájárulás nem tekinthető elégséges hozzájárulásnak ahhoz, hogy a felhasználó számára automatikusan moderált tartalmakat jelenítsenek meg.

 (10) E rendelet – a hatályos uniós jog eltérő rendelkezése hiányában – nem kötelezi a tárhelyszolgáltató platformokat arra, hogy bármilyen formájú automatizált előzetes tartalomellenőrzést alkalmazzanak, és előírja, hogy a platformok által önkéntesen alkalmazott tartalommoderálási eljárások nem vezethetnek automatizált eszközökön alapuló előzetes ellenőrzési intézkedésekhez vagy a tartalom feltöltésének szűréséhez.

 (11) E rendeletnek emellett olyan rendelkezéseket is tartalmaznia kell, amelyek tiltják a diszkriminatív tartalommoderálási gyakorlatokat, a tartalommoderálás tekintetében a kizsákmányolást vagy kirekesztést, különösen azokban az esetekben, amikor a felhasználó által létrehozott tartalmat a külső megjelenés, etnikai származás, nem, szexuális irányultság, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor, terhesség vagy gyermeknevelés, nyelv vagy társadalmi osztály alapján távolítják el.

 (12) Az e rendelet szerinti bejelentéstételi jog megillet minden olyan természetes és jogi személyt, a közjogi hatóságokat is ideértve, akik vagy amelyek számára weboldalon vagy alkalmazáson keresztül tartalmakat tesznek elérhetővé.

 (13) A bejelentés megtételét követően a tárhelyszolgáltató platformnak tájékoztatnia kell a feltöltőt a bejelentéstételről, különösen pedig a bejelentés és a meghozandó intézkedések okáról, továbbá információkkal kell szolgálnia az eljárásról, többek között a fellebbezésről és a független vitarendezési testületek elé terjesztésről, valamint a hamis bejelentés esetén rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Ha azonban a hatóságok folyamatban lévő bűnügyi nyomozásról tájékoztatták a tárhelyszolgáltató platformot, ezek az információk nem adhatók meg. Ilyen esetben az érintett hatóságok feladata, hogy az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban tájékoztassák a feltöltőt a bejelentésről.

(14) Valamennyi érintett felet tájékoztatni kell a bejelentéssel kapcsolatos döntésről. Az érintett feleknek nyújtott tájékoztatásnak a döntés eredményén kívül tartalmaznia kell legalább a döntés indokolását, valamint azt, hogy a döntés meghozatalára kizárólag emberi közreműködéssel került-e sor, továbbá a felülvizsgálat vagy jogorvoslat vonatkozásában releváns információkat.

(15)  A tartalmat nyilvánvalóan jogellenesnek kell tekinteni, ha arról kétséget kizáróan és alapos vizsgálat elvégzése nélkül megállapítható, hogy sérti az online tartalmak jogszerűségét szabályozó jogi rendelkezéseket.

(16) Tekintettel a tárhelyszolgáltatás azonnali jellegére, valamint arra, hogy a tartalomfeltöltés gyakran ideiglenes célt szolgál, a gyors és hatékony bíróságon kívüli jogorvoslat biztosítása érdekében gondoskodni kell független vitarendezési testületekről. Ezeknek a testületeknek hatáskörrel kell rendelkezniük a felhasználók által feltöltött tartalom jogszerűségével, valamint a szerződéses feltételek helyes alkalmazásával kapcsolatos viták rendezéséhez. Ez az eljárás mindazonáltal nem akadályozhatja meg a felhasználókat az igazságszolgáltatáshoz, valamint a bíróság előtti jogorvoslathoz való jog gyakorlásában.

(17) A független vitarendezési testületek létrehozása mérsékelheti a bíróságokra nehezedő terhet azáltal, hogy biztosítja – a bírósági jogorvoslathoz való jog sérelme nélkül – a tartalomkezelési döntésekkel kapcsolatos viták gyors rendezését. Tekintettel arra, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok számára különösen előnyös lehet a független vitarendezési testületek alkalmazásának bevezetése, helyénvaló, hogy e platformok hozzájáruljanak e testületek finanszírozásához. Ezt az alapot független módon az európai szervezetnek kell kezelnie azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat a független vitarendezési testületek működési költségeinek finanszírozásában. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy e testületek megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy szakértelmük és függetlenségük biztosított legyen.

(18) A felhasználók számára biztosítani kell a jogot, hogy – alternatív vitarendezési mechanizmusként működő – tisztességes és független vitarendezési testülethez forduljanak, ha vitatni kívánják a tárhelyszolgáltató platformnak az általuk feltöltött tartalomra vonatkozó bejelentés nyomán hozott döntését. A bejelentők számára biztosítani kell e jogot, amennyiben a szóban forgó tartalom vonatkozásában polgári eljárásban kereshetőségi joggal rendelkeznének.

(19) Ami a joghatóságot illeti, az illetékes független vitarendezési testület az a testület, amely abban a tagállamban található, ahol a vita tárgyát képező tartalmat feltöltötték. A természetes személyek számára minden esetben lehetővé kell tenni, hogy a lakóhelyük szerinti tagállam független vitarendezési testületéhez nyújtsanak be panaszt.

(20) A visszaélések bejelentése elősegíti a jogsértések megelőzését, valamint a közérdeket érintő fenyegetések és károk felderítését, amelyekre egyébként nem derülne fény. A visszaélést bejelentő személyek védelme fontos szerepet játszik a véleménynyilvánítás szabadságának, a tömegtájékoztatás szabadságának és a nyilvánosság tájékoztatáshoz való jogának védelmében. Az e rendeletben foglaltakat érintő jogsértések esetében ezért az (EU) 2019/1937 irányelv[13] alkalmazandó. Ennek megfelelően az említett irányelvet módosítani kell. 

(21) E rendeletnek meg kell határoznia a végrehajtásáról szóló jelentéstételre és az észszerű időn belüli felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségeket. E célból a tagállamok által e rendelet szerint biztosítandó független vitarendezési testületeknek jelentéseket kell benyújtaniuk az eléjük utalt ügyek számáról, a meghozott – a személyes adatokat adott esetben anonimizált formában tartalmazó – határozatokról, többek között azoknak az ügyeknek a számáról, amelyekkel foglalkoztak, továbbá a rendszerszintű problémákra vonatkozó adatokról, a tendenciákról, valamint a független vitarendezési testületek határozatait be nem tartó platformok azonosításáról.

(22) Mivel e rendelet célját, nevezetesen az EU-n belüli tartalomkezelésre vonatkozó szerződéses jogok szabályozási keretének létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(23) Az e rendeletben meghatározott uniós szintű fellépést jelentősen erősítené, ha egy európai szervezetet bíznának meg a tárhelyszolgáltató platformok e rendelet rendelkezéseinek való megfelelésének megfelelő nyomon követésével, valamint biztosításával. E célból a Bizottságnak mérlegelnie kell egy már meglévő vagy új európai ügynökség vagy európai szerv kijelölésének, vagy egy hálózat vagy a nemzeti hatóságok koordinálásának lehetőségét annak érdekében, hogy ily módon az átláthatósági jelentések és a tárhelyszolgáltató platformok által a tartalomkezeléshez alkalmazott algoritmusok ellenőrzése alapján meg lehessen vizsgálni a tartalomkezelésre vonatkozóan megállapított szabályoknak való megfelelést (a továbbiakban: európai szervezet).

 

(24) A tartalmak felerősítésével járó kockázatok értékelésének biztosításához létre kell hozni a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok, az európai szervezet, valamint az érintett nemzeti hatóságok részvételével félévente megtartandó, a jogszerű tartalmakra vonatkozó tartalomkezelési politikák alapvető jogokra gyakorolt hatásával foglalkozó párbeszédek rendszerét.

(25) E rendelet minden alapvető jogot tiszteletben tart, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert, a Szerződésekben rögzített szabadságokat és elveket, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát és az információszabadságot, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

 

E rendelet célja az, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy szabályokat állapít meg annak biztosítása érdekében, hogy a tartalomkezelésre tisztességes szerződéses jogok vonatkozzanak, valamint hogy független vitarendezési mechanizmusokkal szolgáljon a tartalomkezeléssel kapcsolatos vitákhoz.

2. cikk

Hatály

 

(1)  Ez a rendelet az Unióban weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztül a nyilvánosság számára elérhető tartalmakat tároló és kezelő tárhelyszolgáltató platformokra alkalmazandó, függetlenül a tárhelyszolgáltató platform letelepedési vagy bejegyzési helyétől vagy üzleti tevékenységének fő helyétől.

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a tárhelyszolgáltató platformokra, amelyek:

a) nem kereskedelmi jellegűek; vagy

b) kevesebb mint [100 000][14] felhasználóval rendelkeznek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

 

E rendelet alkalmazásában:

1.  „tárhelyszolgáltató platform”: az információs társadalommal összefüggő, az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás, amely elsődleges vagy egyik fő rendeltetése szerint regisztrált vagy nem regisztrált felhasználóknak nyújt lehetőséget arra, hogy tartalmat tölthessenek fel egy nyilvánosan hozzáférhető weboldalon vagy alkalmazásban való megjelenítés céljából;

2.  „jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platform”: a következő jellemzők közül legalább kettővel rendelkező tárhelyszolgáltató platform:

a) képes felhasználói bázisának fejlesztésére vagy megőrzésére egyfelől a felhasználói jelentős részét függő helyzetbe hozó hálózati hatások, másfelől a gazdasági függőség kialakítását lehetővé tevő downstream piaci pozíciója révén;

b) az aktív felhasználók száma vagy a platform éves globális forgalma alapján jelentős piaci mérettel rendelkezik;

c) csoportja vagy anyavállalata által ellenőrzött üzleti vagy hálózati környezetbe tagozódik, ami lehetővé teszi a piaci erő egyik piacról egy szomszédos piacra történő átvitelét;

d) a tartalmak vagy információk egy egész kategóriája tekintetében kapuőrként gyakorol ellenőrzést a hozzáférés felett;

e) nagy mennyiségű, kiváló minőségű, a felhasználók által megadott, vagy a felhasználók online viselkedésének nyomon követése révén szerzett személyes adathoz fér hozzá, és ezek az adatok nélkülözhetetlenek a hasonló szolgáltatások nyújtásához és fejlesztéséhez, a potenciális versenytársak számára pedig nehezen hozzáférhetők vagy replikálhatók;

3.  „tartalom”: bármely eszme, gondolat, kifejezési forma vagy információ tetszőleges formátumban, például szövegként, képként, audio- vagy videoanyagként megjelenítve;

 

4. „jogellenes tartalom”: minden olyan tartalom, amely nem felel meg az uniós jognak vagy a tartalom tárolási helye szerinti tagállam jogának;

 

5.  „tartalomkezelés”: a tartalom moderálása és gondozása a tárhelyszolgáltató platformokon;

6.  „tartalommoderálás”: előre meghatározott szabályok és iránymutatások követése és alkalmazása a felhasználó által létrehozott, közzétett vagy megosztott tartalomra annak biztosítása érdekében, hogy a tartalom megfeleljen a jogi és szabályozási követelményeknek, a közösségi iránymutatásoknak és a szerződéses feltételeknek, valamint a platform ezekből következő – akár automatizált eszközök által, akár emberi közreműködéssel végrehajtott – intézkedései, például a tartalom eltávolítása, a felhasználói fiók törlése vagy felfüggesztése;

7.  „tartalomgondozás”: tartalmak kiválasztása, optimalizálása, fontossági sorrendbe rendezése és ajánlása az egyéni felhasználói profil alapján, weboldalon vagy alkalmazásban való megjelenítés céljából;

8.  „szerződéses feltételek”: minden olyan feltétel, követelmény vagy előírás, tekintet nélkül azok megnevezésére vagy formájára, amely a tárhelyszolgáltató platform és annak felhasználói közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza, és amelyet a tárhelyszolgáltató platform egyoldalúan határozott meg;

9.  „felhasználó”: természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a tárhelyszolgáltató platform által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veszi vagy az ilyen platformon tárolt tartalommal műveleteket hajt végre;

10.  „feltöltő”: természetes vagy jogi személy, aki vagy amely tartalmat ad hozzá egy tárhelyszolgáltató platformhoz, függetlenül attól, hogy a többi felhasználó számára ez látható vagy sem;

11.  „bejelentés”: hivatalos közlés, amely vitatja a tartalom jogi és szabályozási követelményeknek, a közösségi irányelveknek és a szerződéses feltételeknek való megfelelését.

4. cikk

A tartalomkezelés alapelvei

 

 

(1)  A tartalmat tisztességes, jogszerű és átlátható módon kell kezelni. A tartalomkezelési gyakorlatoknak megfelelőnek, a tartalom típusával és volumenével arányosnak, relevánsnak kell lenniük, és a tartalomkezelés céljai szempontjából a szükséges mértékre kell korlátozódniuk. A tárhelyszolgáltató platformok elszámoltathatók a tartalomkezelési gyakorlataik tisztességeségének, átláthatóságának és arányosságának biztosítása érdekében.

 

(2)  A tárhelyszolgáltató platformok a tartalommoderálás céljával nem alkalmazhatnak megkülönböztető gyakorlatokat a felhasználók tekintetében, a felhasználókat nem zsákmányolhatják ki vagy rekesztheti ki, például a felhasználó által létrehozott tartalom külső megjelenés, etnikai származás, nem, szexuális irányultság, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor, terhesség vagy gyermeknevelés, nyelv vagy társadalmi osztály alapján történő eltávolításával.

(3)  A tárhelyszolgáltató platformok elegendő információval látják el a felhasználókat a tartalomgondozási profiljukat és azon egyéni kritériumokat illetően, amelyek alapján a tárhelyszolgáltató platformok a felhasználóknak szánt tartalmat gondozzák, az arra vonatkozó információkat is ideértve, hogy alkalmaznak-e algoritmusokat, és azok milyen célt szolgálnak.

(4)  A tárhelyszolgáltató platformok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megfelelő mértékű befolyást gyakorolhassanak a számukra láthatóvá tett tartalmak gondozása felett, ideértve a tartalomgondozás teljes mértékű visszautasításának lehetőségét is. Kiemelendő, hogy a felhasználó önkéntes, konkrét, megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelműen kinyilvánított előzetes hozzájárulása nélkül a felhasználó esetében nem alkalmazható tartalommoderálás.

 

5. cikk

Strukturált kockázati párbeszéd a tartalomkezelésről

Az európai szervezettel, valamint az érintett nemzeti hatóságokkal folytatott strukturált kockázati párbeszéd részeként a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok felévente jelentést nyújtanak be az európai szervezetnek tartalomkezelési politikáiknak az alapvető jogokra gyakorolt hatásáról és a kockázatkezeléséről, valamint arról, hogy miként enyhítik a szóban forgó kockázatokat.

6. cikk

Átláthatósági kötelezettség

(1) A digitális szolgáltatók megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy nyilvánosságra lehessen hozni minden olyan érdekcsoport finanszírozását, amellyel a szolgáltatók digitális szolgáltatásainak felhasználói kapcsolatban állnak, valamint az ilyen érdekcsoportok és a felhasználók közötti kapcsolat jellegére vonatkozó részletes információkat. E nyilvánosságra hozatalnak lehetővé kell tennie a jogilag felelős személy azonosítását.

(2) Az Unió területén kívül letelepedett kereskedelmi digitális szolgáltatók az Unión belüli felhasználók érdekeinek védelme érdekében kijelölnek egy jogi képviselőt, és e képviselő elérhetőségét feltüntetik és hozzáférhetővé teszik online platformjaikon.

7. cikk

Bejelentéstételre való jogosultság

 

(1)  Minden olyan természetes és jogi személy vagy közjogi szerv, aki vagy amely számára weboldalon, alkalmazáson vagy a szoftverek egyéb típusain keresztül tartalmat szolgáltatnak, jogosult az e rendelet szerinti bejelentéstételre.

 

(2)  A tagállamok szankciókat írnak elő arra az esetre, ha egy kereskedelmi, üzleti, iparosi vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból eljáró személy rendszeresen és ismételten hamis bejelentést tesz. Az ilyen szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

8. cikk

Bejelentési eljárások

 

A tárhelyszolgáltató platformok szerződéses feltételeinek világos, hozzáférhető, érthető és egyértelmű információkat kell tartalmazniuk a bejelentési eljárásokra vonatkozóan, különös tekintettel a következőkre:

a) a maximális időtartam, amelyen belül a kérdéses tartalom feltöltőjét tájékoztatni kell a bejelentési eljárásról;

b) az időtartam, amelyen belül a feltöltő fellebbezést nyújthat be;

c) a tárhelyszolgáltató platform számára a bejelentés gyors kezelésére és a döntéshozatalra rendelkezésre álló határidő;

d) a határidő, amelyen belül a tárhelyszolgáltató platformnak tájékoztatnia kell mindkét felet a döntés eredményéről, ideértve a megtett intézkedések indokolását is.

9. cikk

A bejelentések tartalma

 

(1)  A tartalomra vonatkozó bejelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a szóban forgó tartalomra mutató hiperhivatkozás, valamint adott esetben – például a videotartalmakkal összefüggésben – időbélyegző;

b) a bejelentés oka;

c) a bejelentésben foglalt állítást alátámasztó bizonyíték;

d) jóhiszeműségre vonatkozó nyilatkozat a bejelentő részéről; valamint

e) a személyiségi jogok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértése esetén a bejelentő személyazonossága.

(2)  Az első bekezdés e) pontjában említett jogsértések esetén a bejelentő a személyiségi jogok megsértésével érintett személy vagy a megsértett szellemitulajdon-jogok jogosultja vagy az e személyek nevében eljáró személy.

10. cikk

A feltöltő tájékoztatása

 

(1) A bejelentés megtételekor, és még mielőtt a tartalomról döntés születne, a kérdéses tartalom feltöltőjének a következő információkat kell megkapnia:

a) a bejelentés és a tárhelyszolgáltató platform esetleges intézkedéseinek oka;

b) a követendő eljárásra vonatkozó kellő terjedelmű tájékoztatás;

c) a (3) bekezdésben megállapított válaszadási jogra vonatkozó tájékoztatás; valamint

d) a hamis bejelentéssel kapcsolatos, rendelkezésre álló jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás.

(2)  Az első bekezdésben előírt információkat nem kell megadni, ha a hatóságok folyamatban lévő bűnügyi nyomozásról tájékoztatták a tárhelyszolgáltató platformot.

(3)  A feltöltőnek jogában áll, hogy viszontbejelentés formájában válaszoljon a tárhelyszolgáltató platformnak. A tárhelyszolgáltató platform a megteendő intézkedésről szóló döntés meghozatalakor figyelembe veszi a feltöltő válaszát.

11. cikk

A bejelentésekről hozott döntések

 

(1)  A tárhelyszolgáltató platformok biztosítják, hogy a szükséges vizsgálatok lefolytatását követően a személyzet képzett tagjai indokolatlan késedelem nélkül meghozzák a bejelentésekre vonatkozó döntést.

(2)  Amennyiben a bejelentés tárgyát képező tartalom nem felel meg a jogi követelményeknek, a bejelentést követően a tárhelyszolgáltató platformok késedelem nélkül döntést hoznak arról, hogy eltávolítják, leveszik vagy hozzáférhetetlenné teszik-e a szóban forgó tartalmat. A 14. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az, hogy a tárhelyszolgáltató platform egy adott tartalmat nem megfelelőnek minősített, semmi esetre sem eredményezheti automatikusan egy másik felhasználó tartalmának eltávolítását, levételét vagy hozzáférhetetlenné tételét.

12. cikk

Tájékoztatás a döntésekről

 

Miután a tárhelyszolgáltató platform meghozta döntését, tájékoztatja a bejelentési eljárásban érintett valamennyi felet a döntés eredményéről, egyértelmű és egyszerű módon megadva a következő információkat:

a) a meghozott döntés indokai;

b) a döntés meghozatalára kizárólag emberi közreműködéssel vagy algoritmusok támogatásával került-e sor;

c) tájékoztatás a 13. cikkben megállapított felülvizsgálat, valamint a bírósági jogorvoslat bármely fél számára rendelkezésre álló lehetőségéről.

13. cikk

A döntések felülvizsgálata

 

(1)  A tárhelyszolgáltató platformok létrehozhatnak olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kérelmezzék a tárhelyszolgáltató platformok által hozott döntések felülvizsgálatát.

(2)   A jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok kötelesek rendelkezni az (1) bekezdésben említett felülvizsgálati mechanizmussal.

(3)  A felülvizsgálatra vonatkozó végső döntést minden esetben embernek kell meghoznia.

14. cikk

A tartalom eltávolítása

 

(1)  A bejelentés tárgyát képező tartalom – az online tartalomra vonatkozó bírósági vagy közigazgatási határozatok sérelme nélkül – mindaddig látható marad, amíg jogszerűségének értékelése folyamatban van.

(2)  A tárhelyszolgáltató platformok haladéktalanul intézkednek a nyilvánvalóan jogellenes tartalmak hozzáférhetetlenné tételéről vagy eltávolításáról.

15. cikk

Független vitarendezés

 

(1)  A tagállamok független vitarendezési testületekről gondoskodnak annak érdekében, hogy biztosítsák a gyors és hatékony bíróságon kívüli jogorvoslatot a tartalommoderálásra vonatkozó döntések megfellebbezésekor.

(2)  A független vitarendezési testületek független jogi szakértőkből állnak, akik a kapott felhatalmazás alapján elbírálják a tárhelyszolgáltató platformok és a felhasználók közötti, a kérdéses tartalom jogi és szabályozási követelményeknek, közösségi iránymutatásoknak és szerződéses feltételeknek való megfelelőségéről szóló vitákat.

(3)  A tartalommoderálásra vonatkozó vita független vitarendezési testület elé utalása nem zárja ki azt, hogy a felhasználó további jogorvoslati lehetőséget vegyen igénybe a bíróságokon, kivéve, ha a vita közös megegyezéssel zárult.

(4)  A jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok az európai szervezet által kezelt külön alapon keresztül pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a független vitarendezési testületek működési költségeihez, hogy segítsék a tagállamokat e testületek finanszírozásában. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a független vitarendezési testületek megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy szakértelmük és függetlenségük biztosított legyen.

16. cikk

A független vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályok

 

(1)  A feltöltőnek, valamint a jogos érdekből cselekvő harmadik félnek, például az ombudsmannak jogában áll olyan tartalommoderálási ügyeket az illetékes független vitarendezési testület elé terjeszteni, amelyek esetében a tárhelyszolgáltató platform úgy döntött, hogy eltávolítja, leveszi vagy hozzáférhetetlenné teszi a tartalmat, vagy más olyan módon jár el, amely ellenkezik a feltöltő által kinyilvánított előnyben részesített intézkedéssel, vagy amely az alapvető jogok megsértésének minősül.

(2)  Abban az esetben, ha a tárhelyszolgáltató platform úgy döntött, hogy nem veszi le a bejelentés tárgyát képező tartalmat, a bejelentőnek jogában áll az ügyet az illetékes független vitarendezési testület elé terjeszteni, feltéve, hogy a bejelentő rendelkezne kereshetőségi joggal polgári eljárásban a szóban forgó tartalom vonatkozásában.

 

(3)  Ami a joghatóságot illeti, az illetékes független vitarendezési testület az a testület, amely abban a tagállamban található, ahol a vita tárgyát képező tartalmat feltöltötték. A természetes személyek minden esetben benyújthatják panaszukat a lakóhelyük szerinti tagállam független vitarendezési testületéhez.

(4)  Abban az esetben, ha a bejelentőnek a (2) bekezdésnek megfelelően joga van a tartalommoderálási ügyet független vitarendezési testület elé terjeszteni, a bejelentő –  amennyiben a feltöltő a szolgáltatást nem kereskedelmi célokra használja – az ügyet a saját vagy a feltöltő szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban található független vitarendezési testület elé terjesztheti.

 

(5)  Ha azonos kérdéssel kapcsolatos tartalommoderálási ügyet egy másik független vitarendezési testület elé utalnak, a független vitarendezési testület az utalással kapcsolatos eljárást felfüggesztheti. Ha egy tartalommoderálási kérdéssel kapcsolatban egy független vitarendezési testület már ajánlást adott ki, a független vitarendezési testület az utalás kezelését megtagadhatja.

(6)  A tagállamok meghatározzák a saját joghatóságukon belül működő független vitarendezési testületekre vonatkozó összes egyéb szükséges szabályt és eljárást.

17. cikk

Személyes adatok

 

A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelésének összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel[16] és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[17].

18. cikk

A jogsértések bejelentése és a bejelentő személyek védelme

 

E rendelet megsértésének a bejelentésére, valamint az ilyen jogsértéseket bejelentő személyekre az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó.

19. cikk

Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása

 

Az (EU) 2019/1937 irányelv a következőképpen módosul:

1. a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következő alponttal egészül ki:

„xi. online tartalomkezelés;”;

2. a melléklet I. része a következő ponttal egészül ki:

„K. 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont, xi. alpont – online tartalomkezelés:

Az Európai Parlament és Tanács [XXX] rendelete a tartalomkezelésre vonatkozó szerződéses jogokról.”.

20. cikk

Jelentés, értékelés és felülvizsgálat

 

 

(1)  A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e rendelet végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos minden releváns információt. A rendelkezésre bocsátott információk és nyilvános konzultáció alapján a Bizottság ... -ig [e rendelet hatálybalépéstől számított három év] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és alkalmazásáról, és mérlegeli a további intézkedések szükségességét, beleértve adott esetben e rendelet módosítását.

(2)  Az egyéb uniós jogi aktusokban megállapított jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok évente megküldik a következő statisztikákat a Bizottságnak:

FdR

a) a független vitarendezési testületek elé terjesztett viták száma, valamint a viták tárgyát képező tartalmak típusai;

b) a független vitarendezési testületek által rendezett ügyek száma, az eredmények szerint kategorizálva.

21. cikk

Hatálybalépés

 

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet XX-tól/-től kell alkalmazni.

 

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.


 

INDOKOLÁS

A digitális szolgáltatások jellege az Európai Unióban drámai módon és drasztikus ütemben változik. A belső piacon nyújtott digitális szolgáltatások jelenlegi jogi keretét 2000-ben hozták létre. Azóta az üzleti modellek, a technológiák és a társadalmi körülmények olyan mértékben fejlődtek, amely szükségessé teszi a digitális szolgáltatások Európai Unión belüli nyújtására vonatkozó szabályok és jogszabályok átfogó aktualizálását.

Az Európai Bizottság elnöke politikai iránymutatásaiban bejelentett egy olyan digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely a 21. század digitális gazdaságának új társadalmi körülményeihez és üzleti modelljeihez igazítja az uniós jogi keretet. Egy ilyen kezdeményezés szükségessége akkor válik nyilvánvalóvá, ha figyelembe vesszük, hogy több tagállam kezdett olyan, nemzeti szintű jogszabályi intézkedéseket hozni, amelyek a közvetlenül a digitális szolgáltatásoknak az Európai Unióban történő nyújtásához kapcsolódó kérdésekkel foglalkoznak. Ha azonban a tagállamok határokon átívelő jellegű kérdésekről hoznak intézkedéseket, az ebből következő, Unió-szerte széttöredezett szabályok nemcsak hogy nem hatékonyak, hanem különösen károsak, mert akadályozzák az európai vállalatok növekedését a digitális egységes piacon. A digitális szolgáltatások egységes piacának – az EUMSZ 114. cikkében előírt – megfelelő működését biztosítandó szükség van az online működő kereskedelmi szervezetekre alkalmazandó polgári jogi és kereskedelmi szabályok frissítésére.

Az elmúlt évtized folyamán egyre több társadalmi és kereskedelmi tevékenység tevődött át az online platformokra, amelyek tartalmak, szolgáltatások és áruk közvetítésére szolgálnak. Ezen túlmenően a közösségi média és a megosztásalapú gazdaság szolgáltatásai elmossák a határokat a tartalmak és szolgáltatások szolgáltatói és fogyasztói között, így ezek rendelkezésre bocsátása vertikális és lineáris helyett horizontális és diffúz jellegű lett. Mivel a tárhelyszolgáltató platformok a tartalom- és szolgáltatáscsere erőfölénnyel rendelkező formájává váltak, előtérbe került az illegális tevékenységek elleni küzdelem kérdése.

Ezen túlmenően az erőfölénnyel rendelkező platformok jelentős piaci erőre tettek szert, ez pedig egyfajta „a győztes mindent visz” helyzethez vezetett, amelyben a piacon csak néhány szereplő található, amelyek mindegyike piaci erőfölényt gyakorol a versenytársaival szemben, és rákényszerítik az üzleti gyakorlataikat a felhasználókra. A jelenleg fennálló jogi rendszerek nemigen teszik lehetővé a szabályozási felügyeletet arra vonatkozóan, hogy a tárhelyszolgáltató platformok hogyan kezelik az illegális tevékenységeket. Ez olyan helyzetet eredményez, amelyben egyrészről a jogszabályok érvényesítése, másrészről az alapvető jogok védelme magánszervezetek kezében marad. Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke által védett véleménynyilvánítás szabadságára, az uniós jogszabályoknak átlátható eljárásokat kell biztosítaniuk a tartalommoderálásra vonatkozóan, amelyek minden érintett fél számára biztosítják az igazságszolgáltatáshoz való jogot.

Az előadó azon a véleményen van, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak hatékonnyá és működőképessé kell tennie a „bejelentés és cselekvés” elvét, és ezt az elvet az egész Unióban követendő, egységes eljárássá kell tennie a tartalom moderálása tekintetében. Ennek érdekében az előadó két módját határozta meg annak, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály miként teheti hatékonyabbá a bejelentési-cselekvési eljárásokat: i. egyértelmű eljárási keret megállapítása a bejelentési-cselekvési eljárások tekintetében; valamint ii. annak biztosítása, hogy a bejelentési-cselekvési eljárások lehetővé teszik a hatékony bírósági jogorvoslatot. Ezeket a rendelkezéseket a 2000/31/EK irányelv 12–15. cikke szerinti, a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályok alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.

Először is az uniós jogszabályoknak elő kell írniuk, hogy a bejelentési-cselekvési eljárásokat bele kell foglalni a tárhelyszolgáltató platformok szerződéses feltételeibe, amelyek közös előírásokat határoznak meg a tárhelyszolgáltató platformok tartalommoderálási módjára vonatkozóan. Ebben az értelemben a bírósági tiltó végzésnek vagy a jogosulttól érkező bejelentésnek ahhoz kell vezetnie, hogy a tárhelyszolgáltató platform arányos intézkedéseket hoz a digitális szolgáltatásokról szóló törvénycsomag részeként bevezetett rendelkezésekben meghatározott egyértelmű eljárást követve. Ilyen módon a bejelentési-cselekvési eljárások megerősödhetnek, és egyértelmű eljárási keretet kapnak, amely minden fél számára garantálja a tisztességességet és a jogbiztonságot.

Másodszor a bejelentési-cselekvési eljárások egyértelmű előírásainak megállapítása emellett azt is biztosítja, hogy lehetőség nyílik hatékony bírósági jogorvoslatra a vitás esetekben. A tartalmak hamis bejelentések vagy a túlzott mértékű blokkolás miatti téves levétele sérti a felhasználók véleménynyilvánítási szabadságát, ezért a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak egyértelműen meg kell határoznia az ilyen helyzetekben rendelkezésre álló hatékony bírósági jogorvoslat lehetőségeit. Az előadó véleménye szerint ezt a megközelítést kell előnyben részesíteni azzal az eljárással szemben, hogy felszólítják a tárhelyszolgáltató platformokat, hogy „lépjenek fel”, és legyenek proaktívabbak, különösen vészhelyzetek esetén, amely a gyakorlatban túlzott mértékű blokkoláshoz vezethet, és a tartalom jogszerűségének meghatározását teljes mértékeben magánvállalkozások kezébe helyezheti, ami káros hatásokkal járhat az alapvető jogok online gyakorlására és a jogállamiságra. E célból a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek arra kényszerítik vagy egyéb módon arra késztetik a tárhelyszolgáltató platformokat, hogy a tartalom automatizált előzetes ellenőrzését vagy egyéb előzetes tartalommoderáló eszközt alkalmazzanak. Ehelyett a tartalom jogszerűségére vonatkozó jogerős döntést kizárólag független bíróság hozhatja meg. Ennek biztosítása érdekében a tartalommoderáló gyakorlatokat a tárhelyszolgáltató platformok és a hatóságok közötti kiegyensúlyozott együttműködésre kell alapozni, amihez arra van szükség, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egyértelmű szabályokat és eljárásokat állapítson meg.

A bírósági jogorvoslatnak hatékonynak és a gyakorlatban működőképesnek kell lennie. Ezért a tartalommoderálással kapcsolatos viták nem terhelhetik túl a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereit. Ebből az okból kifolyólag az előadó jogi szakértőkből álló, független vitarendezési testületek felállítását javasolja a tagállamokban, amelyek feladata a tartalommoderálással kapcsolatok döntések miatt a tárhelyszolgáltató platformok és a felhasználók közötti fennálló viták rendezése. Egy ilyen egyszerűsített jogi eljárást úgy alakítanának ki, hogy illeszkedjen a tartalommoderálással kapcsolatos viták jellegéhez, és ugyanakkor biztosítsa, hogy a nemzeti bíróságokat ne terheljék túl az ilyen vitákkal. Mivel ezek a testületek bírósági szint alatti rendszerként működnének, nem helyettesítenék a hagyományos bíróságokat, és továbbra is minden esetben fennállna a bíróságok előtti további jogorvoslat lehetősége. A független vitarendezési testületek felállításának és működésének pénzügyi terhét nem szabad az adófizetőkre hárítani. Az előadó ehelyett egy e célra létrehozott alapot javasol, amelyhez a jelentős piaci erőfölénnyel rendelkező tárhelyszolgáltató platformoknak hozzá kell járulniuk.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása érdekében az előadó egy európai ügynökség létrehozását javasolja, amelynek lehetősége van bírságokat kiszabni azokra a tárhelyszolgáltató platformokra, amelyekről megállapítják, hogy tartalomkezelési gyakorlatuk során nem vették figyelembe a betartandó előírásokat. A tárhelyszolgáltató platformoknak rendszeres átláthatósági jelentést kell küldeniük az ügynökségnek, amelyben részletezik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban megállapított, a bejelentési-cselekvési eljárásokra vonatkozó előírások betartását. Ezen túlmenően a tárhelyszolgáltató platformoknak nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban közzé kell tenniük a tartalomlevételi döntéseikkel kapcsolatos információkat, hogy ilyen módon az újságírók és tudósok kutatásokat végezhessenek a tartalomlevételek hatásairól, hogy további ismereteket szerezhessenek a tartalommoderálási gyakorlatok hatékonyságáról. Ugyanakkor az európai ügynökség feladata, hogy a tárhelyszolgáltató platformok által alkalmazott algoritmusokat ellenőrizze mind a tartalommoderálás, mind a tartalomgondozás szempontjából, nevezetesen olyan esetekben, amikor a tárhelyszolgáltató platformok önként alkalmaznak algoritmusokat az automatizált előzetes tartalomellenőrzés céljára. Az európai ügynökséget ezenkívül fel kell jogosítani arra, hogy bírságokat szabjon ki meg nem felelés esetén, és a bírságok összege a fent említett független vitarendezési testületek számára létrehozott külön alapba kerülne befizetésre.

A tartalommoderálásra vonatkozó egyértelmű keret meghatározása mellett az előadó úgy véli, hogy a tartalomgondozás néhány gyakorlatával is foglalkozni kell. Számos tárhelyszolgáltató platform meghatározza azt, hogy mely tartalmakat érdemesebb láthatóvá tenni a felhasználók számára. Ennek alapját a felhasználók és a tartalom interakcióinak nyomon követése által a célzott hirdetések megjelenítése céljából előállított profilok képezik. A gyakorlatban ez valószínűsíthetően a tartalmak figyelemfelkeltő és szenzációhajhász módon történő felerősítését eredményezi. Ez nemcsak ahhoz a helyzethez vezet, amelyben az úgynevezett „clickbait” (kattintásra csábító) tartalom valószínűsíthetően nagyobb mennyiségben jelenik meg a hírfolyamokban és az ajánlásrendszerekben, hanem ami még fontosabb, az is előfordulhat, hogy hatással lehet a felhasználók információszabadságára, ha kevesebb befolyással lehetnek arra, hogy a tartalmat hogyan gondozták esetükben. Az előadó úgy véli, hogy az az üzleti modell, amely a tartalom láthatóságát kizárólag a tartalom hirdetési bevételek generálására való alkalmassága alapján határozza meg, a digitális társadalomra nézve káros, ezért azt javasolja egyfelől, hogy intézkedéseket kell eszközölni annak érdekében, hogy csökkentsék a célzott hirdetési profilok felépítése céljából való adatgyűjtést, másfelől lehetővé kell tenni, hogy a felhasználók megfelelő mértékben ellenőrizhessék a közösségimédia-élményeiket meghatározó tartalomgondozó algoritmusokat. Ehhez hasonlóan a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által felállítandó európai ügynökségnek a tárhelyszolgáltató platformok tartalomgondozáshoz használt algoritmusait is ellenőriznie kell.

E gyakorlat különösen akkor válik ártalmassá, ha figyelembe vesszük egyes tárhelyszolgáltató platformok piaci erőfölényét. A felhasználókat érintő bezártsági hatások a tárhelyszolgáltató platformok puszta mérete miatt fordulnak elő, és kevés platform rendelkezik erőforrásokkal ahhoz, hogy a harmadik felek webhelyeihez való hozzáférés céljából személyazonosság-ellenőrzési infrastruktúrát biztosítsanak, hogy ilyen módon saját oldalaikon kívül is követhessék a felhasználók és a tartalom közötti interakciókat. Az előadó sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a megvalósítható lehetőségeket, amelyek mindenki számára tisztességes piaci feltételeket biztosítanak, ideértve a tisztességes szerződéses feltételek meghatározásának lehetőségét, hogy megkönnyítsék az adatok megosztását a piaci szereplők között.

Az előadó emellett úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak tartalmaznia kell a megosztott könyvelési technológiákon alapuló innovatív eszközök elterjedésének megkönnyítésére irányuló rendelkezéseket is. Egyre népszerűbbek az ún. intelligens szerződések, azaz blokkláncon alapuló, közvetlenül alkalmazható protokollok. Az ilyen technológiák széles körű elterjedése azonban a jogibiztonságtól függ. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetőséget nyújt a követelmények értékelésére, hogy az intelligens szerződéseket jogilag érvényesnek minősíthessék. Az előadó konkrétan azon a véleményen van, hogy az intelligens szerződéseknek tartalmazniuk kell olyan mechanizmusokat, amelyek le tudják állítani a szerződések végrehajtását, ha azok érvénytelenek vagy meg kell őket szüntetni.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak célul kell kitűznie, hogy olyan szabályozási ökoszisztémát biztosítson az Unió számára, amely az információs társadalom összes szolgáltatásának biztosítását szabályozza. A digitális szolgáltatások nemzetközi határokon átnyúló jellege azonban azt jelenti, hogy az Unióban elérhető digitális szolgáltatásokat nyújtó számos szolgáltató székhelye harmadik országokban található. Ez joghatósági aggodalmakra ad okot a digitális szolgáltatások szerződéses feltételei tekintetében. Az előadó ezért felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a megfelelő nemzetközi magánjogi szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az európai polgárokat és vállalkozásokat ne fosszák meg jogaiktól és ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a digitális szolgáltatások használata által, és hogy az Unióban a digitális szolgáltatások használatát az uniós jog szabályozza, és az európai bíróságok joghatósága alá tartozzanak.


 

 

VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (9.7.2020)

<CommissionInt>a Jogi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>a Bizottságnak szóló, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó ajánlásokkal: az online működő kereskedelmi szervezetekre vonatkozó kereskedelmi és polgári jogi szabályok kiigazítása</Titre>

<DocRef>(2020/2019(INL))</DocRef>

Vélemény előadója(*): <Depute>Dita Charanzová</Depute>

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 47. cikke)

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

 

 

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A. mivel a szolgáltatások – beleértve a digitális szolgáltatásokat is – szabad mozgása az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt négy alapvető szabadság egyike, és létfontosságú az egységes piac működéséhez, amit a fogyasztók fokozottabb védelme és jóléte révén meg kell erősíteni;

B. mivel a belső piaci online szolgáltatásokhoz a 2000/31/EK[18] irányelv (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) szolgáltat jogi keretet, ami szabályozza a tárhelyszolgáltatást nyújtó közvetítők általi tartalomkezelést is; mivel ennek a jogi keretnek az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv felülvizsgálatából adódó bármilyen esetleges széttöredezését el kell kerülni;

C. mivel a Jogi Bizottság „A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: az online működő kereskedelmi szervezetekre vonatkozó kereskedelmi és polgári jogi szabályok kiigazítása” című jelentése nem foglalkozik az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szabályaival, amelyekről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelenleg készít jelentést;

D. mivel a 2005/29/EK irányelvet[19] (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) módosító (EU) 2019/2161 irányelvet[20], valamint a digitális tartalom szolgáltatására és a digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2019/770[21] irányelvet (a digitálistartalom-szolgáltatásról szóló irányelv), továbbá az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2019/771 irányelvet[22] csak a közelmúltban fogadták el;

E. mivel az (EU) 2017/2394 rendelet[23] a fogyasztóvédelem terén alapvető szerepet játszik a nemzeti hatóságok közötti együttműködés fokozásában;

F. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag nem sértheti a személyes adatok védelmét szolgáló jogi keretet meghatározó (EU) 2016/679 rendeletet[24] (általános adatvédelmi rendelet, GDPR);

G. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag nem érintheti a 2002/58/EK irányelvet[25], amely előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a magánélethez való jog magas szintű védelmét az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozása tekintetében;

H. mivel a Covid19-járvány kitörésével kapcsolatban a Bizottság üdvözölte a platformok pozitív megközelítését, melyet a Bizottság 2020. március 23-án küldött leveleit követően alkalmaztak, amelyekben a Bizottság felkérte a platformokat, hogy működjenek együtt az olyan csaló hirdetések eltávolításában, amelyek olyan termékeket hirdetnek, amelyekről azt állítják, hogy meg tudják előzni vagy gyógyítani tudják a Covid19-fertőzést;

I. mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag részeként javasolt jogalkotási intézkedéseknek tényeken kell alapulniuk, és mivel a Bizottságnak a rendelkezésre álló különböző lehetőségekre vonatkozó adatok, statisztikák, elemzések és tanulmányok alapján alapos hatásvizsgálatot kell végeznie;

 1. üdvözli a Bizottság és a tagállamok fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságai által a Covid19-járvánnyal kapcsolatban bejelentett legutóbbi csalásokról és tisztességtelen gyakorlatokról kiadott közös álláspontot[26];

2. hangsúlyozza a fogyasztók megfelelőbb védelmének szükségességét megbízható és átlátható információk biztosítása révén olyan visszaélésekkel kapcsolatban, mint például a megtévesztő állítások és csalások;

3. felszólítja az összes platformot, hogy működjenek együtt a Bizottsággal, a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat illetékes hatóságaival és az Európai Fogyasztói Központok Hálózatával (ECC Net) a jogellenes gyakorlatok jobb azonosítása és a csalások megszüntetése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan vizsgálja felül a fogyasztóknak és kereskedőknek szóló iránymutatásait annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hamis, félrevezető vagy más módon visszaélésszerű tartalmú termékek és szolgáltatások fogyasztók számára történő forgalmazásának, értékesítésének vagy vásárlásának elkerüléséhez, és szükség esetén tegyen jogalkotási lépéseket;

4. úgy véli, hogy ezeknek az iránymutatásoknak nem csak az uniós és nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazására kell irányulniuk, hanem proaktívan törekedniük kell a piaci válságra való gyors reagáláshoz szükséges eszközök bevezetésére;

5. ösztönzi az online hirdetések működése átláthatóságának és elszámoltathatóságának megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy az online hirdetéseket illetően további iránymutatásra van szükség a platformok szakmai gondossága és kötelezettségei tekintetében; megállapítja, hogy a platformok és a fogyasztók közötti kapcsolatok kereteit biztosító új intézkedésekre van szükség a hirdetésekre, a viselkedés digitális úton történő befolyásolására és a kedvezményes bánásmódra vonatkozó átláthatósági rendelkezések tekintetében;

6. emlékeztet arra, hogy a fizetett hirdetéseket vagy a rangsorolásban való fizetett megjelenéseket egyértelmű, tömör és intelligens módon beazonosíthatóvá kell tenni; javasolja, hogy a platformokat kötelezzék a fizetett hirdetések eredetének közzétételére, különösen, ha azok politikai jellegűek;

7. rámutat, hogy a célzott hirdetések használatát szigorúbban kell szabályozni, előnyben részesítve a kevésbé tolakodó hirdetési formákat, valamint hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagnak a fogyasztók megfelelőbb védelme érdekében egyértelmű határokat kell szabnia azon feltételek meghatározása tekintetében, hogy mikor megengedett az erre a célra való adatfelhalmozás;

8. úgy véli, hogy amennyiben a releváns adatok a megtévesztő reklámgyakorlatok és a végrehajtás terén jelentős különbségeket mutatnak az uniós és a harmadik országbeli platformok között, észszerű további lehetőségeket mérlegelni a meglévő jogszabályoknak való megfelelés megerősítésére;

9. úgy véli, hogy a meglévő jogszabályoknak való megfelelés megerősítését célzó lehetőségeknek magukban kell foglalniuk a harmadik országban székhellyel rendelkező hirdetők és reklámközvetítők arra vonatkozó kötelezettségét, hogy jelöljenek ki egy, az Unióban székhellyel rendelkező jogi képviselőt, akihez kéréssel lehet fordulni, például annak érdekében, hogy hamis vagy félrevezető reklámok esetén a fogyasztók jogorvoslattal élhessenek;

10. hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételekre van szükség az uniós és a harmadik országbeli hirdetők között; ezért kéri a Bizottságot, hogy értékelje, milyen hatással járna, ha a harmadik országok az új uniós szabályokra válaszul viszonossági alapon ugyanolyan kötelezettségeket írnának elő az Unióban székhellyel rendelkező vállalatok által harmadik országokban nyújtott szolgáltatásokra, továbbá hogy hívja fel a figyelmet arra, hogy a fogyasztóvédelmi jog hogyan alkalmazandó a harmadik országokból származó, az uniós piacot megcélzó hirdetőkre;

 11. kéri a Bizottságot, hogy tisztázza, hogy az uniós és a nemzeti jogszabályok értelmében milyen szankciókat vagy egyéb korlátozásokat kell alkalmazni a reklámközvetítőkre és platformokra, ha tudatosan fogadnak el hamis vagy félrevezető reklámokat;

12. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egyértelműen meghatározzák, mi számít hamis vagy félrevezető reklámnak; emlékeztet arra, hogy az online platformoknak intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy ne származzon nyereségük a hamis vagy félrevezető reklámokból, többek között „véleményvezérek” olyan marketingtartalmaiból, amelyeken nincs feltüntetve, hogy szponzoráltak;

13. hangsúlyozza, hogy az átláthatósági követelményeknek ki kell terjedniük arra is, hogy kötelező legyen közzétenni, ki fizeti a hirdetést, beleértve a közvetlen és közvetett kifizetéseket is vagy bármilyen más olyan ellentételezést, amelyet a szolgáltató kap, továbbá a fogyasztók kéretlen online kommunikációval szembeni védelmére is;

14. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó hirdetések, valamint a politikai jellegű hirdetések vagy a közérdekű közlemények formája és funkciója eltérő, ezért azokra eltérő, de egymást kiegészítő jellegű iránymutatásoknak és szabályoknak kell vonatkozniuk;

 15. miközben emlékeztet a korábbi erőfeszítésekre, kéri a Bizottságot, hogy továbbra is vizsgálja felül azt a gyakorlatot, hogy az egyedileg előre meg nem tárgyalt szerződési feltételekben, többek között a végfelhasználói licencszerződésekben (a továbbiakban: szerződési feltételek) előre kidolgozott szabványfeltételeket alkalmaznak, és keressen módot e feltételek méltányosabbá tételére és az uniós jognak való megfelelés biztosítására annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben tudjanak aktívan részt venni a szerződéskötésben, többek között a záradékok megválasztásával, lehetővé téve a jobb tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozat biztosítását;

16. emlékeztet arra, hogy a digitális tartalom és a digitális szolgáltatások használatára vonatkozó korlátozások, mint például a műszaki korlátozások, többek között az interoperabilitási korlátozások, vagy a végfelhasználói licencszerződésekből eredő korlátozások sérthetik az uniós jogot, amennyiben nem felelnek meg a fogyasztók digitálistartalom-szolgáltatásról szóló irányelv által védett észszerű elvárásainak;

17. megjegyzi, hogy a szerződési feltételeket a felhasználók gyakran azok elolvasása nélkül fogadják el; megjegyzi továbbá, hogy amennyiben a szerződési feltételek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egyes záradékokat ne fogadjanak el, a szolgáltatók megkövetelhetik a felhasználóktól, hogy ezt minden használat alkalmával újra erősítsék meg, így ösztönözve őket e feltételek elfogadására;

18. megjegyzi, hogy a szerződési feltételek többségét a platformok egyoldalúan módosíthatják a fogyasztókhoz intézett bármilyen értesítés nélkül, így károsítva a fogyasztóvédelmet, és felszólít a megfelelőbb fogyasztóvédelem kialakítására hatékony intézkedések révén;

19. kéri a Bizottságot, hogy készítsen iránymutatást a platformok számára arról, hogy hogyan tájékoztassák megfelelőbben a fogyasztóikat a szerződési feltételekről, például az azokkal kapcsolatos kulcsfontosságú információkat tartalmazó felugró üzenetek révén;

20. úgy véli, hogy a szerződési feltételek egyértelmű és közérthető nyelven megfogalmazott összefoglalóját – beleértve a választható záradékok egyszerű visszautasításának lehetőségét is – valamennyi ilyen szerződési feltételeket tartalmazó szöveg elején fel kell tüntetni; úgy véli, hogy a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy mintát az ilyen összefoglalókhoz;

 21. hangsúlyozza, hogy a szerződési feltételeknek ténylegesen biztosítaniuk kell, hogy az adatok harmadik felekkel történő, marketing célú megosztása a felhasználó beleegyezésén alapuljon, ezáltal biztosítva a magas szintű adatvédelmet és adatbiztonságot;

22. javasolja, hogy bármilyen, az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogorvoslat csak a piac nem megfelelő működésének megakadályozása, az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés, valamint az adatmegosztással szembeni tiltakozáshoz való jog fogyasztóknak való biztosítása céljából legyen alkalmazható, továbbá hogy a fogyasztók rendelkezzenek a személyes információik áramlásának ellenőrzését és irányítását segítő és jogorvoslatokhoz való hozzáférést biztosító technikai megoldásokkal;

23. kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fogyasztó akkor is használhassa valamely csatlakoztatott eszköz minden elsődleges funkcióját, ha nem adja beleegyezését vagy visszavonja abba való beleegyezését, hogy a működési adatoktól eltérő adatait megossza az eszköz gyártójával vagy harmadik felekkel; ismételten hangsúlyozza a szerződési feltételek átláthatóságának szükségességét az adatok harmadik felekkel való megosztásának lehetőségével és hatályával kapcsolatban;

24. a fogyasztók tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozathoz való jogának és választási szabadságának jobb érvényre juttatására szólít fel az adatok rendelkezésre bocsátása során;

 25. hangsúlyozza, hogy még nem valósult meg az (EU) 2019/2161 irányelv, az (EU) 2019/770 irányelv és az (EU) 2019/771 irányelv megfelelő átültetése és végrehajtása; kéri a Bizottságot, hogy az új piaci fejleményekre reagáló további intézkedések meghozatala során ezt vegye figyelembe;

 26. tudomásul veszi az olyan, világos jogi kerettel nem rendelkező „intelligens szerződések” terjedését, mint például a megosztott könyvelési technológiákon alapuló szerződések;

27. kéri a Bizottságot, hogy értékelje a megosztott könyvelési technológiák – többek között az „intelligens szerződések” – fejlődését és használatát, különösen a jogszerűség kérdését és az intelligens szerződések határokon átnyúló helyzetekben történő érvényesítését, nyújtson erre vonatkozó iránymutatást a vállalkozások és a fogyasztók jogbiztonságának biztosítása érdekében, és csak akkor tegyen jogalkotási kezdeményezéseket, ha az értékelés nyomán konkrét hiányosságokat tárnak fel;

28. különösen arra kéri a Bizottságot, hogy aktualizálja a 2011/83/EU irányelvről[27] (a fogyasztók jogairól szóló irányelv) szóló iránymutatását annak tisztázása érdekében, hogy az intelligens szerződéseket beleszámítja-e a 3. cikk (3) bekezdésének l) pontjában meghatározott kivételbe, és amennyiben igen, akkor mely körülmények között, továbbá hogy tisztázza az elállási jog kérdését;

29. iránymutatást kér a határokon átnyúló tranzakciókkal és a közjegyzői okiratba foglalási követelmények meglévő szabályaival kapcsolatban;

 30. hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli jogalkotási javaslatnak tényeken kell alapulnia és törekednie kell az online platformok által nyújtott digitális szolgáltatások előtt álló jelenlegi, indokolatlan akadályok felszámolására, valamint arra, hogy megelőzze az esetleges új akadályok kialakulását, ugyanakkor fokozza a fogyasztóvédelmet; úgy véli, hogy az ilyen javaslatoknak a fenntartható és intelligens növekedés elérésére, a technológiai kihívások kezelésére, valamint annak biztosítására kell irányulniuk, hogy a digitális egységes piac mindenki számára méltányos és biztonságos legyen;

31. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a platformokra vonatkozó új uniós kötelezettségeknek arányosaknak és egyértelműeknek kell lenniük a szükségtelen szabályozási terhek és korlátozások elkerülése érdekében, valamint a fogyasztóvédelem és a termékbiztonság céljait kell követniük, továbbá egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk a vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és védeniük kell polgáraink egészségét és biztonságát; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy a tagállamok az uniós jogszabályok esetében túlszabályozási gyakorlatokat alkalmazzanak;

32. kéri a Bizottságot, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag részeként mérlegelje több javaslat előterjesztésének lehetőségét, többek között a digitális szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos szerződéses jogokról, ahogy az a mellékletben található ajánlásokban szerepel;


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ:

A KÉRT JAVASLATOK TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

A. A DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLYCSOMAGRA VONATKOZÓAN KÉRT JAVASLATOK ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

 A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagnak tartalmaznia kell a következőket:

 egy olyan átfogó jogalkotási javaslat, amely felülvizsgálja az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet azzal a céllal, hogy javítsa a belső piac működését és a digitális szolgáltatások szabad mozgását;

 egy olyan, a nagy platformok előzetes szabályozásáról szóló jogalkotási javaslat, amely a platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatról szóló rendelet alapján kezeli a piaci hiányosságokat és erősíti az átláthatóságot;

 a szerződéses jogokkal kapcsolatos javaslatok a digitális szolgáltatások nyújtásával összefüggésben, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt kiegészítve, egy csomag részeként, az e mellékletben kitűzött ajánlásokon alapulva, a fogyasztóvédelem területén nemrég elfogadott jogi eszközök átültetésének és végrehajtásának alapos elemzését követően, valamint a virtuális azonosítási technológiák fejlődésének fényében a 910/2014/EU rendelet[28] (eIDAS-rendelet) felülvizsgálata a vállalkozások és a fogyasztók közötti elektronikus kommunikáció hatékonyságának javítása érdekében.

B. AJÁNLÁSOK

1. ajánlás Cél

A javaslatoknak az online működő kereskedelmi szervezetekre alkalmazandó polgári és kereskedelmi jogi szabályok megerősítését kell célul kitűzniük a digitális szolgáltatások vonatkozásában, többek között azokban az esetekben, ahol konkrét hiányosságokat tártak fel egy alapos hatásvizsgálat nyomán, valamint a megosztott könyvelési technológiák és különösen az intelligens szerződések polgári és kereskedelmi jogi szempontjainak megerősítését.

A javaslatoknak érthetőbbé kell tenniük a szerződéses feltételeket, valamint valós lehetőséget kell biztosítaniuk az egyéneknek arra, hogy bizonyos záradékokat visszautasítsanak, vagy hogy egyéni feltételekről tárgyaljanak.

2. ajánlás Hatály

A szerződéses jogokkal kapcsolatos javaslatoknak kizárólag a polgári és kereskedelmi jogi szempontokra kell koncentrálniuk, és nem érinthetik az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet. Összhangban kell lenniük a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvben meghatározott reklámszabályokkal, valamint a digitálistartalom-szolgáltatásról szóló irányelvben meghatározott, a digitális tartalomra és a digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályokkal.

3. ajánlás Általános elvek

Az átláthatóság elve

Bármilyen felhasználói feltételnek vagy a használathoz köthető egyéb záradéknak könnyen hozzáférhetőnek és könnyen érthetőnek kell lennie, valamint világos és egyértelmű megfogalmazást kell használni. A fogyasztóknak pontos és megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a digitális tartalom és a digitális szolgáltatások funkcionalitásáról és technikai korlátairól a helytelen és félrevezető reklám elkerülése érdekében. Ha egy kapcsolódó termék vagy szolgáltatás működése vagy optimális működése egy vagy több szolgáltatástól függ, a hirdetőknek és a reklámközvetítőknek biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók megértsék, hogy a termék vagy szolgáltatás a kiegészítő szolgáltatás nélkül nem használható. Annak érdekében, hogy a fogyasztók azonosítani tudják a legfontosabb pontokat, és megértsék hozzájárulásuk következményeit, a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy szerződésösszefoglaló-mintát a fő szerződési feltételekről vagy végfelhasználói licencszerződésekről, amelyet a szöveg elején meg kell jeleníteni.

A méltányosság elve

Bármilyen olyan felhasználói feltételnek vagy a használathoz köthető egyéb záradéknak, amely nem elengedhetetlen a digitális szolgáltatás nyújtásához, vagy nincs jogszabály által előírva, módosíthatónak vagy eltávolíthatónak kell lennie, mielőtt a végfelhasználó elfogadná (visszautasítás lehetősége).

A vállalkozások számára is biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy korlátozzanak bizonyos szolgáltatásokat, ha egy egyén úgy dönt, hogy visszautasít egyes feltételeket, viszont nem tagadhatják meg teljesen a hozzáférést, és nem korlátozhatják az adott digitális szolgáltatás vagy az adott digitális szolgáltatáshoz kapcsolt vagy valamilyen más formában ahhoz köthető fizikai termék alapvető elemeit.

A jogbiztonság elve

Egyértelműen rögzíteni kell, hogy minden esetben, amikor többek között a felhasználói feltételek és az intelligens szerződések jogi értelemben szerződésnek minősülnek, akkor a fogyasztók jogairól szóló irányelvben meghatározott összes vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezés alkalmazandó.

Egyértelművé kell tenni, hogy a végfelhasználó egyértelmű hozzájárulásának tekinthető-e a felhasználói feltételek puszta elfogadása, illetve a digitális szolgáltatás puszta használata annak bizonyítéka nélkül, hogy a végfelhasználó elolvasta-e ezeket a felhasználói feltételeket vagy a használattal kapcsolatos egyéb záradékokat.

Végrehajtás és szankciók

A tagállamoknak jobban érvényre kell juttatniuk a fogyasztók tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozathoz való jogát és választási szabadságát, amikor adatokat bocsátanak a hirdetők és a reklámközvetítők rendelkezésére. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk a fogyasztói jogorvoslatra, meg kell határozniuk a szerződéses jogok szabályainak megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, továbbá minden szükséges intézkedést meg kell tenniük ezek végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

7.7.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

1

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alex Agius Saliba, Andrus Ansip, Brando Benifei, Adam Bielan, Hynek Blaško, Biljana Borzan, Vlad-Marius Botoş, Markus Buchheit, Dita Charanzová, Deirdre Clune, David Cormand, Petra De Sutter, Carlo Fidanza, Evelyne Gebhardt, Alexandra Geese, Sandro Gozi, Maria Grapini, Svenja Hahn, Virginie Joron, Eugen Jurzyca, Arba Kokalari, Marcel Kolaja, Kateřina Konečná, Andrey Kovatchev, Jean-Lin Lacapelle, Maria-Manuel Leitão-Marques, Adriana Maldonado López, Antonius Manders, Beata Mazurek, Leszek Miller, Kris Peeters, Anne-Sophie Pelletier, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Kim Van Sparrentak, Marion Walsmann, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Arimont, Marco Campomenosi, Maria da Graça Carvalho, Edina Tóth, Stéphanie Yon-Courtin

 


A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

39

+

ECR

EPP

GREENS/EFA

ID

NI

RENEW

S&D

Adam Bielan, Carlo Fidanza, Eugen Jurzyca, Beata Mazurek

Pascal Arimont, Maria da Graça Carvalho, Deirdre Clune, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Antonius Manders, Kris Peeters, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Edina Tóth, Marion Walsmann

David Cormand, Petra De Sutter, Alexandra Geese, Marcel Kolaja, Kim Van Sparrentak

Markus Buchheit, Marco Campomenosi, Virginie Joron, Jean-Lin Lacapelle

Marco Zullo

Andrus Ansip, Vlad-Marius Botoş, Dita Charanzová, Sandro Gozi, Svenja Hahn, Stéphanie Yon-Courtin

Alex Agius Saliba, Biljana Borzan, Maria Grapini, Maria-Manuel Leitão-Marques, Adriana Maldonado López, Leszek Miller, Christel Schaldemose

 

1

-

ID

Hynek Blaško

 

4

0

EUL/NGL

S&D

Kateřina Konečná, Anne-Sophie Pelletier

Brando Benifei, Evelyne Gebhardt

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 


 

 

 

VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (20.7.2020)

<CommissionInt>a Jogi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>a Bizottságnak szóló, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó ajánlásokkal: az online működő vállalkozásokra vonatkozó kereskedelmi és polgári jogi szabályok kiigazítása</Titre>

<DocRef>(2020/2019(INL))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Petra Kammerevert</Depute>

(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 47. cikke)

 

 

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet arra, hogy a szabad és plurális média a demokratikus társadalmak gerincét képezi; emlékeztet arra, hogy a hagyományos médiaszolgáltatásokat szigorúan szabályozzák annak érdekében, hogy biztosítsák a véleménynyilvánítás szabadságát és a szerkesztői szabadságot az általuk közzétett tartalmak tekintetében; kéri, hogy tegyenek lépéseket különösen azon jogszerű tartalmak rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosítására, amelyek tekintetében elismert a szerkesztői felelősség vagy amelyeket újságírók készítettek, illetve bármely más, már általánosan elismert független felügyelet alá tartozó médiatartalmak más platformokon vagy szolgáltatásokon való elérhetőségének biztosítására, hogy tartalmukra ne vonatkozzanak további ellenőrzések, miközben egyértelmű és hatékonyan érvényesíthető szabályokat alkalmaznak a platformok átláthatóságára és felelősségére vonatkozóan az adatvédelem, az online biztonság és az alapvető jogok érvényesítése tekintetében; megjegyzi ezért, hogy kompatibilis keretekre van szükség az online és offline környezet vonatkozásában, és hogy a platformok szerkesztői döntései és algoritmikus folyamatai, valamint az online platformok általi tartalomeltávolítás jelentős hatással lehet a véleménynyilvánítás szabadságára és az információhoz való hozzáférésre;

2. úgy véli, hogy a gyors technológiai fejlődés, valamint az új termékek és szolgáltatások fejlődése miatt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló minden új jogalkotási javaslatnak időtálló, hosszú távú megoldásokat kell kínálnia a digitális platformokra, szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó felelősségi és biztonsági szabályok korszerűsítésére és pontosítására vonatkozóan anélkül, hogy indokolatlan akadályokat állítana a digitális szolgáltatások növekedésének útjába; hangsúlyozza, hogy minden új intézkedésnek arányosnak kell lennie, és hogy gyakorlati végrehajtásuknak figyelembe kell vennie az érintett szolgáltatók pénzügyi kapacitását és piaci részesedését a tagállamokban és az Unióban, az egyenlő versenyfeltételek biztosításának és a verseny előmozdításának elősegítése érdekében;

3. hangsúlyozza, hogy az uniós vagy nemzeti jogszabályok értelmében jogszerű és jogszerűen megosztott tartalomnak online kell maradnia, és hogy az ilyen tartalom eltávolítása nem vezethet az egyéni felhasználók azonosításához vagy személyes adataik feldolgozásához;

4. emlékeztet arra, hogy az online működő médiaplatformokra és médiaszolgáltatásokra vonatkozó átláthatósági kötelezettségeket tulajdonviszonyaikra és finanszírozási forrásaikra is alkalmazni kell;

5. úgy véli, hogy a megfelelő környezet megteremtése elengedhetetlen a digitális egységes piac teljes potenciáljának kiaknázásához; hangsúlyozza, hogy a megfelelő keretrendszer magában foglalná az online környezetnek az offline környezethez hasonló kezelését, többek között a reklámok és az adózás tekintetében is;

6. felszólít biztonságos digitális környezet kialakítására, amely az alapvető jogok tekintetében kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz a vélemények sokszínűségének, a hálózatsemlegességnek, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a tulajdon védelmének előmozdítása érdekében; megjegyzi, hogy a kommunikáció mindig egy adott kontextusban történik, és hogy ugyanakkor intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a jogellenes tartalmakat azonnal eltávolítsák, és azok ne jelenjenek meg újra; ezért kéri, hogy az automatizált eljárásokra etikai elvek, átláthatóság, elszámoltathatóság, valamint emberi felügyelet és ellenőrzés vonatkozzon; hangsúlyozza, hogy ezeket az eljárásokat a felhasználók számára hatékony panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokkal kell kiegészíteni, amelyek biztosítják, hogy a panaszokat indokolatlan késedelem nélkül kezeljék az alapvető kommunikációs szabadságok védelme érdekében;

7. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a platformok üzemeltetői átláthatósági jelentéseket tegyenek hozzáférhetővé az olyan esetek számáról, amikor a tartalmat tévesen azonosították jogellenesként vagy jogellenesen megosztottként, valamint hogy az illetékes hatóságok tegyék hozzáférhetővé az olyan esetek számára vonatkozó információt, amelyekben az eltávolítások nyomozáshoz és bűncselekmények büntetőeljárás alá vonásához vezetnek;

8. felhív minden technológiailag megvalósítható eszköz alkalmazására egyrészt a jogellenes tartalom elleni küzdelem, másrészt a káros tartalom, a félretájékoztatás, a propaganda és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen eszközök alkalmazásának szabályozói és bírósági felügyeleten kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések nem vezethetnek olyan előzetes ellenőrzési intézkedésekhez vagy feltöltés-szűréshez, amelyek nem felelnek meg a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvi 15. cikkének[29];

9. rámutat arra, hogy az átláthatóságra és az alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségek mellett a tartalom felfedezhetőségére és észlelhetőségére vonatkozó hatékony intézkedések, valamint a kifejezett önmegjelenítés korlátozása jelentősen hozzájárulhat a jogszerű tartalom terjesztéséhez, az információ és a médiapluralizmus előmozdításához, a kulturális és nyelvi sokszínűséghez, valamint a minőségi, közérdekű tartalomhoz való hozzáféréshez; rámutat a társ- és önszabályozás bevált gyakorlataira, amelyek megerősítik a platformok, a jogtulajdonosok, a tényellenőrzők, a hatóságok és a felhasználók közötti együttműködést, és lehetővé teszik a felhasználók számára az ellenőrzést azáltal, hogy lehetővé teszik számukra a megkérdőjelezhető tartalmak megjelölését; rámutat arra, hogy a közösségi médiaszolgáltatásoknak egyre gyakrabban meg kell jelölniük a félrevezető tartalmakat;

10. kéri, hogy az össztársadalmi célokat szolgáló, és azokat bizonyos ágazatokra vonatkozóan konkretizáló ágazatspecifikus szabályok – például a 2010/13/EU[30] és az (EU) 2019/790[31] európai parlamenti és tanácsi irányelv – végrehajtása élvezzen elsőbbséget az általános szabályokkal szemben a szerzők és művészek jogainak a digitális környezetben történő biztosítása érdekében;

11. kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a legutóbbi nemzeti ítélkezési gyakorlatot, amely 30 perces határidőt határoz meg a szolgáltatók számára a jogsértő tartalmak eltávolítására, továbbá hogy az élő tartalom tekintetében tisztázza a „gyors” fogalmát;

12. ismételten hangsúlyozza, hogy a versenyt támogató adathozzáférési rendszereknek, amelyek kiegészítik a versenyjogi szabályok érvényesítését, az adattulajdonosok birtokában lévő adatok decentralizálására kell törekedniük, miközben fenntartják a fogyasztók érdekében végzett innováció ösztönzését;

13. rámutat arra, hogy az alapvető szabadságoknak, például a szólásszabadságnak, a fogyasztók választásának és a magánélethez való jognak az új szabályok középpontjában kell állniuk, az egész ágazatban érvényes egyenlő versenyfeltételek elérése érdekében;

14. hangsúlyozza a digitális szolgáltatások nyújtása terén a jelenlegi és potenciális új akadályok, korlátozások és terhek kiküszöbölésének fontosságát, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára, ugyanakkor biztosítva a platformok felelősségteljes és megkülönböztetéstől mentes viselkedését és az arányos kötelezettségeket, legyen az online vagy offline;

15. szilárd meggyőződése, hogy meg kell erősíteni a platform felelősségét a jogellenes és nem biztonságos termékekkel kapcsolatban, ezáltal erősítve a digitális egységes piacot; emlékeztet arra, hogy ezekben az esetekben a platformok felelősségének a célnak megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a meglévő fogyasztói biztosítékokat, amelyeket mindenkor be kell tartani, valamint az ezzel járó jogorvoslati intézkedések bevezetését a kiskereskedők és a fogyasztók számára; úgy véli, hogy a rendszer csak akkor képes működni, ha a végrehajtó hatóságoknak elegendő hatásköre, eszköze és erőforrása van a rendelkezések végrehajtásához és a transznacionális jelleggel bíró esetekben történő hatékony együttműködéshez;

16. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy frissítsék, módosítsák, növeljék az uniós és a nemzeti szabályok átfogó jellegét, egyértelműségét és átláthatóságát, ugyanakkor eltávolítsák a szükségtelen és elavult szabályozási rendelkezéseket ahelyett, hogy további szabályozási rendelkezéseket hoznának a jelenlegi technológiai fejlődés tükrözése céljából.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

13.7.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Asim Ademov, Christine Anderson, Andrea Bocskor, Vlad-Marius Botoş, Ilana Cicurel, Gilbert Collard, Gianantonio Da Re, Laurence Farreng, Tomasz Frankowski, Romeo Franz, Alexis Georgoulis, Hannes Heide, Irena Joveva, Petra Kammerevert, Niyazi Kizilyürek, Predrag Fred Matić, Dace Melbārde, Victor Negrescu, Niklas Nienaß, Peter Pollák, Marcos Ros Sempere, Domènec Ruiz Devesa, Andrey Slabakov, Massimiliano Smeriglio, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Isabel Benjumea Benjumea, Marcel Kolaja

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)

Angel Dzhambazki

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

27

+

EPP

Asim Ademov, Isabel Benjumea Benjumea, Andrea Bocskor, Tomasz Frankowski, Peter Pollák, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Milan Zver

S&D

Hannes Heide, Petra Kammerevert, Predrag Fred Matić, Victor Negrescu, Marcos Ros Sempere, Domènec Ruiz Devesa, Massimiliano Smeriglio

RENEW

Vlad-Marius Botoş, Ilana Cicurel, Laurence Farreng, Irena Joveva

ID

Gilbert Collard

VERTS/ALE

Romeo Franz, Niklas Nienaß

ECR

Angel Dzhambazki, Dace Melbārde, Andrey Slabakov

GUE/NGL

Alexis Georgoulis, Niyazi Kizilyürek

 

1

-

VERTS/ALE

Marcel Kolaja

 

2

0

ID

Christine Anderson, Gianantonio Da Re

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 


 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

1.10.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Manon Aubry, Gunnar Beck, Geoffroy Didier, Angel Dzhambazki, Ibán García Del Blanco, Jean-Paul Garraud, Esteban González Pons, Mislav Kolakušić, Gilles Lebreton, Karen Melchior, Jiří Pospíšil, Franco Roberti, Marcos Ros Sempere, Liesje Schreinemacher, Stéphane Séjourné, Raffaele Stancanelli, József Szájer, Marie Toussaint, Adrián Vázquez Lázara, Axel Voss, Tiemo Wölken, Javier Zarzalejos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Patrick Breyer, Evelyne Gebhardt

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

22

+

EPP

Esteban González Pons, Jiří Pospíšil, József Szájer, Axel Voss, Javier Zarzalejos

S&D

Ibán García Del Blanco, Evelyne Gebhardt, Franco Roberti, Marcos Ros Sempere, Tiemo Wölken

RENEW

Karen Melchior, Liesje Schreinemacher, Stéphane Séjourné, Adrián Vázquez Lázara

ID

Jean-Paul Garraud, Gilles Lebreton

VERTS/ALE

Patrick Breyer, Marie Toussaint

ECR

Angel Dzhambazki, Raffaele Stancanelli

GUE/NGL

Manon Aubry

NI

Mislav Kolakušić

 

1

-

ID

Gunnar Beck

 

1

0

EPP

Geoffroy Didier

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

[1] HL L 186., 2019.7.11., 57. o.

[2]  HL L 130., 2019.5.17., 92. o.

[3]  HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

[4]  HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

[5]  HL L 136., 2008.5.24., 3. o.

[6]  HL L 63., 2018.3.6., 50. o.

[7]  HL L 339., 2007.12.21., 3. o.

[8]  HL C 11., 2020.1.13., 7. o.

[9]  HL L 351., 2012.12.20., 1. o.

[10]  (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

[11]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

[12]  HL L 304., 2011.11.22., 64. o.

[13]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

[14]  Helyénvaló, hogy a felhasználók számának meghatározásakor a Bizottság figyelembe vegye a kkv-k és az induló vállalkozások helyzetét.

[15]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

[16]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

[17]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

[18]  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”), (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.)

[19]  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.)

[20]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2161 irányelve (2019. november 27.) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 7. o.).

[21]   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136., 2019.5.22., 1. o.).

[22]   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019.5.22., 28. o.).

[23]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

[24]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

[25]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

[26]   Az Európai Bizottság / a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat – a fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságok közös álláspontja: „A csalás megszüntetése és a tisztességtelen üzleti gyakorlatok kezelése az online platformokon a koronavírus-járvány kapcsán az EU-ban” címmel.

[27]   Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

[28]  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

[29] Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”), (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.)

[30] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

[31] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

Utolsó frissítés: 2020. október 19.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat