Jelentés - A9-0193/2020Jelentés
A9-0193/2020
Európai Parlament

JELENTÉS az euróövezet gazdaságpolitikájáról (2020)

16.10.2020 - (2020/2078(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Joachim Schuster


Eljárás : 2020/2078(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0193/2020
Előterjesztett szövegek :
A9-0193/2020
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az euróövezet gazdaságpolitikájáról (2020)

(2020/2078(INI))

Az Európai Parlament

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 122. cikke (2) bekezdésére amely megkönnyíti a természeti katasztrófák vagy az általuk nem befolyásolható rendkívüli események következtében nehézségekkel küzdő vagy ezek által súlyosan fenyegetett tagállamok pénzügyi támogatását, továbbá tekintettel annak 136. cikkére, valamint 1. és 2. jegyzőkönyvére,

– tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre és annak „mentesítési rendelkezésére”, amelyet a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (3) bekezdése, 9. cikkének (1) bekezdése és 10. cikkének ( 3) bekezdése[1], valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról, valamint a költségvetési politikák súlyos gazdasági visszaesés esetén történő összehangolásának elősegítéséről szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (5) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdése[2] tartalmaz,

– tekintettel Bizottság „A riasztási mechanizmus keretében készült 2020. évi jelentés” című 2019. december 17-i jelentésére (COM(2019)0651) valamint az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló 2019. december 17-i bizottsági ajánlásra (COM(2019)0652)

– tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2020. február 10-i tanácsi ajánlásra[3],

– tekintettel a „2020. évi európai szemeszter: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről” című 2020. február 26-i bizottsági közleményre (COM(2020)0150)

– tekintettel „A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló átfogó uniós szakpolitikáról – a Bizottság cselekvési terve és más közelmúltbeli fejlemények” című 2020. július 10-i állásfoglalására[4],

– tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására[5],

– tekintettel „A gazdasági kormányzás felülvizsgálata – Jelentés az 1173/2011, 1174/2011, 1175/2011, 1176/2011, 1177/2011, 472/2013 és 473/2013 rendelet alkalmazásáról és a 2011/85/EU tanácsi irányelv megfelelőségéről” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0055),

– tekintettel a Bizottságnak „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető további lépések ütemterve” című, 2017. december 6-i közleményére (COM(2017)0821),

– tekintettel az Európa helyreállítási szükségleteinek azonosításáról szóló 2020. május 27-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra[6],

– tekintettel az Európai Valutaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2019. március 14-i állásfoglalására[7],

– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalására[8],

– tekintettel a 2020. július 7-i „Nyári gazdasági előrejelzés” című bizottsági dokumentumra[9],

– tekintettel az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseire[10],

– tekintettel a „Méltányos adózás a digitalizált és globalizált gazdaságban: BEPS 2.0” című, 2019. december 18-i állásfoglalására[11],

– tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[12],

– tekintettel az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 15-i állásfoglalására[13],

– tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására (2019/2956(RSP))[14],

– tekintettel a 2020. március 13-i „A Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedések” című bizottsági közleményre (COM(2020)0112),

– tekintettel az Európai Parlament és a Tanács az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a Covid19-járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2020/460 rendeletére (2020. március 30.) (a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés)[15],

– tekintettel a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának aktiválásáról szóló, 2020. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0123),

– tekintettel az Európai Parlament és a Tanács a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek a jelentős közegészségügyi szükséghelyzet által súlyosan érintett tagállamoknak és az Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítása céljából történő módosításáról szóló (EU) 2020/461 rendeletére (2020. március 30.)[16],

– tekintettel a Bizottság 2020. március 25-i, tagállamoknak szóló iránymutatására a közvetlen külföldi befektetésekről és a harmadik országokból származó tőke szabad mozgásáról, valamint Európa stratégiai eszközeinek védelméről, az (EU) 2019/452 rendelet (a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet) alkalmazásának megkezdése előtt (C(2020)1981),

– tekintettel a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából létrehozandó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretről szóló 2020. március 19-i bizottsági közleményre (2020/C 91 I/01) és annak 2020. április 4-i módosítására (2020/C 112 I/01),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló melléklet módosításáról szóló, a tagállamokhoz intézett 2020. március 27-i bizottsági közleményre (2020/C 101 I/01 – C(2020) 2044),

– tekintettel a 2020. évi Covid19-világjárvány hatásainak leküzdéséhez szükséges áruk behozatalára vonatkozó behozatali vámok és héa alóli mentességről szóló, 2020. április 3-i bizottsági határozatra (C(2020) 2146),

– tekintettel az 575/2013/EU és az (EU) 2019/876 rendeletnek a COVID19-világjárvány nyomán szükségessé vált kiigazítások tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló, 2020. április 28-i bizottsági javaslatra (banki csomag elfogadása) (COM(2020)0310-2020/0066(COD)),

– tekintettel a költségvetési keretnek a hatos és kettes jogalkotási csomagra összpontosító 2019. szeptember 19-i értékelésére, az Európai Költségvetési Tanács 2019. október 29-i éves jelentésére, az Európai Költségvetési Tanács Covid19-ről szóló, 2020. március 24-i nyilatkozatára, valamint az Európai Költségvetési Tanács 2020. július 1-i, az euróövezet számára megfelelő költségvetési irányvonalra vonatkozó értékelésére,

– tekintettel a Bizottság 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiájára (2019. december 17.) (COM(2019)0650),

– tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

– tekintettel a Bizottság 2020. május 6-i gazdasági előrejelzésére: 2020 tavasza (Intézményi dokumentum 125) (2020. május 6.),

– tekintettel a Tanács a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról szóló (EU) 2020/672 rendeletére (2020. május 19.)[17],

– tekintettel a „2020. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2017)0500),

– tekintettel az „Európa pillanata: helyreállítás és építés az új nemzedék számára” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2007)0456),

– tekintettel az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0442),

– tekintettel a Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramjáról szóló, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0440),

– tekintettel a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2020. május 28-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0441),

– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló, 2020. május 28-i módosított bizottsági javaslatra (COM(2020)0445),

– tekintettel a négy elnök „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” című, 2012. december 5-i jelentésére, az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére, az Európa jövőjéről szóló, 2017. március 1-jei bizottsági fehér könyvre, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i bizottsági vitaanyagra,

– tekintettel az eurócsoport által az uniós vezetők számára készített, a GMU elmélyítéséről szóló 2018. december 4-i jelentésre,

– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0193/2020),

A. mivel a Covid19-világjárvány példátlan és szimmetrikus sokkot okoz mind az EU-ban, mind globálisan, és időtartama, valamint egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásai még nem láthatók előre;

B. mivel a sokk szimmetrikus, de a hatás tagállamonként jelentősen eltér, tükrözve a világjárvány súlyosságát és a megfékezésére irányuló intézkedéseik szigorúságát, valamint egyedi gazdasági kitettségeiket és kezdeti feltételeiket, beleértve egyes ágazatok kiszolgáltatottságát és a diszkrecionális költségvetési politikai válaszlépésekre rendelkezésükre álló mozgásterüket;

C. mivel a határozott, összehangolt és szolidaritáson alapuló európai válasz elengedhetetlen a válság negatív gazdasági és társadalmi következményeinek, a belső piac széttöredezettségének, valamint a régiók és országok közötti makrogazdasági különbségek és strukturális polarizáció további mélyülésének enyhítéséhez; mivel ha az egyik országban nem kerülne sor teljes mértékű helyreállításra, ez az erős kölcsönös függőségek miatt az összes többi országra is átterjedne, és mindenhol visszafogná a gazdasági növekedést;

D. mivel a hatások többsége várhatóan átmeneti lesz, továbbá ha a jövedelmek, a munkahelyek, a likviditás és a beruházások támogatása érdekében alkalmazott nemzeti és európai politikák eredményesek, a gazdasági tevékenység a korlátozások fokozatos enyhítését követően fellendül; mivel azonban tartós negatív következmények várhatók, mint például a továbbra is visszafogott kereslet, a piaci és jövedelmi bizonytalanságok, a beruházási deficitek és a foglalkoztatás visszaesése, ami csökkenti a gazdaság termelési potenciálját, és akadályozza a korábbi termelési és növekedési pályához való visszatérést;

E. mivel az Uniónak úgy kell választ adnia a jelenlegi válságra, hogy ezáltal növelje a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességét;

F. mivel az EU és tagállamai elkötelezték magukat a Szerződéseken alapuló alapvető értékek, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje, a szociális jogok európai pillére és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett;

G. mivel a nőket aránytalanul nagy mértékben sújtja a válság, és a javasolt helyreállítási válasz nem foglalkozik a Covid19-válság kapcsán az ápolási-gondozási ágazatban felmerülő kihívásokkal, sem a nők előtt álló sajátos kihívásokkal;

H. mivel a Covid19-válság különösen a kiszolgáltatott csoportokat érinti, ami az egyenlőtlenségek, a szegénység, a munkanélküliség és a társadalmi különbségek növekedéséhez, valamint a szociális és foglalkoztatási normák aláásásához vezet Európában;

I. mivel a Covid19-világjárvány rávilágított annak fontosságára, hogy értékeljük az ápolási-gondozási munka ellátását, nemcsak az egészségügyi ágazatban, hanem a gyermekgondozással, a fogyatékossággal élők gondozásával és az idősebbek gondozásával összefüggésben is; hangsúlyozza, hogy az euróövezeti gazdaságpolitikáknak több beruházást kell előirányozniuk a jó minőségű, megfizethető és hozzáférhető állami és magán gondozási szolgáltatásokba;

J. mivel a tagállamok 2019-ben az országspecifikus ajánlásoknak csupán 5,7%-át hajtották végre teljes mértékben, és legalább 45,9%-uk tekintetében előrehaladást értek el, 48,4%-ukat azonban nem, vagy csak korlátozott mértékben hajtották végre;

K. mivel a demokratikus legitimitás és átláthatóság érdekében a Tanácsnak, a Bizottságnak és az eurócsoportnak az európai szemeszter folyamatának valamennyi szakaszában elszámoltathatónak kell lennie az Európai Parlament felé;

I. A kiindulási helyzet

1. mély aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottság 2020. nyári gazdasági előrejelzése szerint az EU várhatóan történetének legmélyebb, 8,3%-os recesszióját fogja elszenvedni, ami jelentősen magasabb a tavaszi előrejelzésben eredetileg előrejelzett 7,4%-nál, ami a 2009. évi pénzügyi válsághoz képest sokkal mélyebb recessziót jelent; megjegyzi továbbá, hogy az összesített költségvetési hiány a GDP 2019-es 0,6%-ról 2020-ben a GDP körülbelül 8,5%-ára nőtt mind az euróövezetben, mind az EU-ban, ami az euróövezet összesített GDP-arányos államadósságnak újabb, közel 102,7%-os (az EU-ban 95,1%-os) csúcsértéke, megfordítva a 2014 óta tartó csökkenő tendenciát; hangsúlyozza, hogy az euróövezetben a munkanélküliség a 2019. évi 7,5%-ról (az EU-ban 6,7%) várhatóan 9,5%-ra fog emelkedni 2020-ben (az EU-ban 9%), és hogy figyelemreméltó negatív hatás várható a kkv-k számára, miközben az egységes piacot és versenyképességét rendkívül nagy bizonytalanság és jelentős lefelé mutató kockázatok övezik;

2. aggasztja a Covid19-válságnak a világgazdaságra, a kereskedelemre, az egyenlőtlenségekre (ezen belül a jövedelmi és a nemek közötti egyenlőtlenségekre) és a szegénységre gyakorolt negatív hatása; megjegyzi, hogy a világ GDP-je (az EU nélkül) az előrejelzések szerint idén körülbelül 3%-kal csökken, ami súlyosabb visszaesés, mint amely a 2008–2009-es globális pénzügyi válság alatt bekövetkezett, és 2020-ban a világban az import mennyisége több mint 10%-kal, az euróövezeti export pedig körülbelül 13%-kal csökken; riasztónak tartja a szegénység fokozódását, mivel számos feltörekvő ország és alacsony jövedelmű ország csak korlátozottan képes egy ilyen nagyságrendű egészségügyi válság kezelésére, valamint korlátozott politikai mozgástérrel rendelkezik a makrogazdasági hatás tompítására;

3. felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság becslése szerint az EU-27 beruházási szükségletei 2020-ben és 2021-ben 1,5 billió EUR-t tesznek majd ki a tavaszi előrejelzésben feltételezett alapforgatókönyvön felül, valamint évente legalább 595 milliárd EUR-t a zöld átmenet és a digitális átalakulás megvalósítása érdekében[18], beleértve az évi 20 milliárd EUR-s további beruházási igényt az EU autonómiájához és az iparágak rezilienciájának megerősítéséhez szükséges stratégiai beruházásokhoz és az EU stratégiai függetlenségének megerősítéséhez a leginkább szükséges áruk és szolgáltatások terén (egészségügyi termékek és gyógyszerek, stratégiai digitális infrastruktúra, kulcsfontosságú alaptechnológiák, kritikus nyersanyagok, védelem és űrtechnológia);

4. megjegyzi, hogy a világjárvány kitörésére reagálva biztosított összesített likviditási támogatási intézkedések az EU GDP-jének 22%-át teszik ki, és azokat meglévő uniós költségvetési eszközök egészítették ki, amelyek az EU GDP-je 4,5%-ának erejéig kínáltak támogatást[19]; úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket 2021-ben is folytatni kell; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Helyreállítási Eszköz (NGEU) a következő négy évben a GDP 4–5%-ának megfelelő további költségvetési ösztönzőt jelenthet az európai gazdaságok számára;

5. hangsúlyozza, hogy mind az állami, mind a magánszektor beruházásai már a válság előtt is egyértelműen elégtelenek voltak, és hogy az előrejelzések a beruházások további meredek visszaesését vetítik előre, amely 2020-ban és 2021-ben együttesen 846 milliárd EUR-t tehet ki[20];

II. Rövid távú igények

Gazdasági helyreállítás

6. elismeri, hogy az EU azzal a példa nélküli kihívással néz szembe, hogy enyhítse a történelmi recesszió társadalmi és gazdasági következményeit, és kijelölje a fenntartható és igazságos átmenethez és a digitális átalakuláshoz, valamint a versenyképesség megerősítéséhez kapcsolódó gyors gazdasági fellendülés útját; meggyőződése, hogy ehhez elengedhetetlen az állami és magánberuházások jelentős és tartós növelése, valamint a hosszú távon életképes, társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból fenntartható reformok, és hogy a beruházások magasabb szintjét hősszú időre stabilizálni kell, miközben fokozott felfelé irányuló konvergenciára és fenntartható növekedésre van szükség az EU-ban;

7. üdvözli a monetáris és költségvetési politika területén kialakult válságra mind uniós, mind tagállami szinten adott gyors és határozott választ, amely a következő elemekből állt: az EKB Pandémiás Veszélyhelyzeti Eszközvásárlási Programja (PEPP), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) aktiválása és az EBB páneurópai garanciaalapjának elindítása, amely biztosítja a pénzügyi piacok likviditását és stabilizálását, továbbá tudomásul veszi az általános mentesítési rendelkezés Bizottság általi aktiválását, amely lehetővé teszi az európai költségvetési keret és az elfogadott átmeneti állami támogatási rendszer lehető legnagyobb rugalmasságát, ezáltal lehetővé téve a nemzeti kormányok számára, hogy pénzügyileg támogassák az egészségügyi rendszereket és vállalkozásokat, továbbá a küszöbön álló szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE), amelynek célja, hogy a válság alatt megőrizze az emberek foglalkoztatását;

8. üdvözli az Európai Tanácsnak az európai helyreállítási tervre vonatkozó következtetéseit, valamint a 750 milliárd EUR összegű, kötvények Bizottság általi kibocsátását és új saját forrásokat magában foglaló NGEU eszközt[21]; emlékeztet azonban arra, hogy a Parlament sokkal nagyobb beruházási ösztönzést kért a Covid19-válság kezeléséhez, és elismeri, hogy további intézkedésekre van szükség a hatalmas gazdasági és társadalmi különbségek kialakulásának megelőzése, valamint az EU hosszú távú szociális és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése érdekében;

9, alapvető fontosságúnak tartja, hogy a javasolt helyreállítási csomag teljes mértékben igazodjon az EU új fenntartható növekedési stratégiájához, és szilárd finanszírozási stratégián alapuljon, azaz összhangban legyen az európai zöld megállapodás elveivel, amely fellépéseinek és céljainak középpontjába a fenntarthatóságot helyezi, a szociális jogok európai pillérével és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival, továbbá a nők jogainak védelmére és a nemek közötti egyenlőség megvalósítására irányuló célkitűzéssel; kéri, hogy az alapokat és forrásokat olyan projektekhez és kedvezményezettekhez irányítsák, amelyek/akik az érintett forrásokat felelősségteljesen és hatékonyan költik el olyan fenntartható projektekre, amelyek a lehető legnagyobb hatást fejtik ki, ugyanakkor fokozzák az európai szemeszter iránti elkötelezettséget és tiszteletben tartják a Szerződéseken alapuló alapvető értékeinket;

10. hangsúlyozza, hogy a helyreállításnak a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencián, a szociális párbeszéden, valamint a munkavállalók, az alkalmazottak és az önálló vállalkozók szociális jogainak és munkakörülményeinek javításán kell alapulnia, és további támogatást kell nyújtania a Fenntartható Európa beruházási tervhez (SEIP), különös figyelmet fordítva a társadalmi szerepvállalás lehetővé tételére;

11. kéri, hogy a Covid19-válság keretében állami támogatásban, uniós finanszírozásban vagy más közpénzben részesülő vállalkozások tartsák meg munkavállalóikat, nyújtsanak védelmet számukra, fizessék be méltányosan adóikat, a felelős vállalkozásra vonatkozó nemzetközi normák betartása alapján kötelezzék el magukat fenntarthatósági célkitűzések mellett, és tartózkodjanak attól, hogy osztalékot fizessenek vagy részvény-visszavásárlási programokat kínáljanak, amelyek célja a részvényesek díjazása és a részvényárak növelése;

12. megállapítja, hogy a súlyos gazdasági visszaesés miatt sor került a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválására, és elvárja, hogy az ne maradjon aktív azt követően, ha már nem szükséges a világjárvány okozta válságból való kilábalást célzó tagállami erőfeszítések támogatásához, a rövid távú stabilitás biztosításához, a tagállamok gazdasági és társadalmi rezilienciájának megerősítéséhez, továbbá a gazdaságnak a fenntartható és inkluzív, a versenyképességet és a regionális és társadalmi felzárkózást előmozdító átmenet felé vezető pályára állításához;

13. osztja az Európai Költségvetési Tanács annak kapcsán megfogalmazott aggályát, hogy legkésőbb 2021 tavaszáig útmutatással kell szolgálni az általános mentesítési rendelkezés deaktiválásának időzítéséről és feltételeiről, és felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő gazdasági kutatásokon és adatokon alapuló, az Európai Költségvetési Tanács nézeteit figyelembe vevő ütemtervet;

14. az Európai Költségvetési Tanács azon véleményét is osztja, hogy a helyreállítás szempontjából nem tanácsos a költségvetési irányvonal gyors megfordítása, és hogy 2021-ben szélesebb körű és hosszabb távú költségvetési támogatásra, valamint egyes diszkrecionális költségvetési intézkedések – többek között a kormányzati kiadások néhány komponensének – kiterjesztésére lesz szükség a kereslet fellendítéséhez;

15. emlékeztet arra, hogy az EU-n, különösen pedig az euróövezeten belül elő kell mozdítani a felzárkózást és a fenntartható növekedést;

A költségvetési és gazdaságpolitikai keret  felülvizsgálata, és az eredményeknek megfelelő kiigazítása

16. tudomásul veszi az Európai Költségvetési Tanács azon következtetését[22], amely szerint a költségvetési keretet – tekintettel szükségtelen mértékű összetettségére és prociklikusságára, valamint arra tényre, hogy a válság előtti növekedés hét évében nem szolgált védelemmel az államháztartás minősége szempontjából, illetve nem mozdította elő a fenntartható közberuházásokat – felül kell vizsgálni, valamint az eredményeknek megfelelően ki kell igazítani, továbbá meggyőződése, hogy a világjárvány okozta mély gazdasági válság nyomán ennek szükségessége még égetőbbé vált;

17. úgy véli, hogy a költségvetési keret Covid19-válságot követő felülvizsgálatának, valamint az eredmények szerinti kiigazításának a fenntartható költségvetési gazdálkodást szavatolva meg kell találnia azt az új egyensúlyt, amely megerősíti a fenti követelményeket az éghajlatváltozással és digitalizációval, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti rezilienciával kapcsolatos növekedésösztönző kormányzati kiadások, továbbá a beruházások, többek között a vállalatok – mindenekelőtt a kkv-k – talpra állását célzó, az egységes piacra és az egységes piac versenyképességére irányuló beruházások új szinten való stabilizálása szempontjából;

18. rámutat arra, hogy a gazdaságirányítási keretnek a jelenlegi gazdasági realitásokat is figyelembe kell vennie, valamint összhangban kell állnia az Unió szakpolitikai prioritásaival, egyszersmind pedig meg kell erősítenie a szabálykövetési fegyelmet az egyszerűsített, egyértelmű és gyakorlatias, felülvizsgált és az eredményeknek megfelelően kiigazított költségvetési szabályok esetében;

19. anticiklikus költségvetési politikát szorgalmaz az Unióban és a tagállamokban, valamint támogatja a GDP-arányos államadósság csökkentését, továbbá hogy a gazdasági fellendülés során az EU növekedési szakaszaiban a nemzeti költségvetéseket hozzák egyensúlyi vagy enyhe többletet mutató helyzetbe, hogy ily módon hatékonyan lehessen reagálni a jövőbeli kihívásokra és szavatolni lehessen az euróövezet stabilitását; a Bizottságot és a Tanácsot mindazonáltal felhívja, hogy ne ismételjék meg a gazdasági válságra adott válaszlépések múltbeli hibáit;

20. aggasztja a Covid19-válságnak az államháztartási hiányra és a magánszektor adósságállományára gyakorolt, az euróövezetben és az Unióban – kiváltképpen pedig a világjárvány kedvezőtlen hatásai előtt is magas államadósággal rendelkezett tagállamokban – jelentkező jelentős, de egyenetlen negatív hatása, amely tovább súlyosbítja a világjárvány és/vagy a korábban fennálló magas államadósság által különösen sújtott tagállamok helyzetét; olyan megoldást szorgalmaz, amely garantálja az államadósság fenntarthatóságát; mindezek fényében úgy véli, hogy az Európai Bizottság kötvénykibocsátása fontos lépés a jelenlegi válságban;

21. alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU költségvetési és gazdaságpolitikai keretének felülvizsgálata az országspecifikus ajánlások szempontjából testreszabott megoldásokkal szolgáljon ahhoz, hogy reagálni lehessen a tagállamok különböző szükségleteire; olyan szabályokat szorgalmaz, amelyek lehetővé teszik a költségvetési politika számára, hogy rövid távon körültekintően reagáljon a sokkhatásokra, és a költségvetési szabályokkal összhangban reális és észszerű időn belül mérsékelje a magas államadóssági arányokat, teret engedve ugyanakkor a megfelelő szintű közberuházásoknak, a fenntartható adópolitikáknak és a stabil kormányzati bevételeknek, valamint az állami infrastruktúra hosszú távú korszerűsítésének és erősítésének;

22. hangsúlyozza, hogy az európai, nemzeti és szubnacionális közberuházások – a költségvetési fenntarthatóság és a megbízható költségvetési szabályok tiszteletben tartása mellett – jelentős mértékben erősítik az Uniót 1) a Covid19-válságból való talpra állást célzó, 2) a tisztább, társadalmi szempontból inkluzív, fenntartható és digitális társadalomra való átállás előmozdítására, valamint a növekedés élénkítésére, továbbá az egységes piac és az Unión belüli kohézió megerősítésére irányuló, valamint 3) az Unió versenyképességének és stratégiai autonómiájának növelését célzó törekvéseinek megvalósításában; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hozzanak létre kiszámítható, a köz- és magánberuházásokat az Unió hosszú távú célkitűzéseinek megfelelően támogató beruházási szabályokat is tartalmazó szabályozási keretet, amely ugyanakkor a tagállamok jövőbeli válságokra való reagálási képességét is biztosítja;

A fenntartható és demokratikus európai szemeszter mint cél

23. üdvözli az európai zöld megállapodást, amely fontos részét képezi a környezetvédelem, a termelékenység, a stabilitás és a méltányosság négy dimenzióját összekötő új fenntartható növekedési stratégiánknak, amely a – digitális és zöld technológiák, az innovatív ipari bázis és a stratégiai autonómia támogatta – versenyképes fenntarthatóságot az európai szociális piacgazdaság központi elemévé emeli, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az átalakulás folyamatában;

24. üdvözli, hogy az európai szemeszter tavaszi csomagja ügyelt arra, hogy azonnali gazdaságpolitikai válaszlépésekkel szolgáljon a Covid19 egészségügyi és társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez és enyhítéséhez, valamint a gazdasági tevékenység újraindításához; megállapítja, hogy a tavaszi csomag országspecifikus ajánlásai a világjárvány nyomán felmerült legsürgetőbb kihívásokra és a fenntartható növekedés újraindítására összpontosítottak, és hogy az ajánlások két célkitűzés köré szerveződnek: rövid távon a koronavírus-világjárvány súlyos negatív társadalmi-gazdasági következményeinek a mérséklésére, rövid és középtávon pedig a zöld átállást és a digitális transzformációt elősegítő fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítására;

25. támogatja a Bizottság azon bejelentését, hogy felülvizsgálja, valamint az eredmények alapján kiigazítja az európai szemesztert annak érdekében, hogy az a helyreállítási intézkedések koordinációs eszközévé váljon; megjegyzi, hogy az európai szemeszter folyamatának biztosítania kell, hogy a költségvetési és gazdaságpolitikai koordináció szolgáljon az uniós gazdasági kormányzás folyamatának működési alapjaként, és adott esetben figyelembe kell vennie a szociális és környezetvédelmi politikai célkitűzéseket is; meggyőződése, hogy a tagállamok közötti tisztességtelen verseny elkerülése érdekében ennek ki kell terjednie az állami támogatásokra és adópolitikákra, valamint a költségvetési és szociális politikára, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat szabályozó politikákra vonatkozó intézkedések fokozottabb koordinációjára is;

26. felhívja az Európai Bizottságot, hogy az európai szemeszter folyamatával párhuzamosan – de anélkül, hogy azt gyengítené – dolgozzon ki egy új éghajlati mutatót a tagállami költségvetések struktúrája és az egyes nemzeti költségvetéseknek a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez igazított forgatókönyve közötti eltérés értékelésére; hangsúlyozza, hogy e mutatóra azért van szükség, hogy a tagállamok információkkal rendelkezzenek a Párizsi Megállapodás keretén belüli éghajlati pályájukról;

27. elismeri – a tagállami szinten elfogadott szakpolitikai intézkedések nagyságrendjére, valamint azok példa nélküli jellegére figyelemmel – a szerepet, amelyet a Bizottság az európai szemeszterre ruházott a helyreállítási terv keretében, továbbá az európai szemeszter jelentőségét az uniós szintű szakpolitikai koordináció szempontjából; megjegyzi azonban, hogy a tagállami beruházási és reformprogramok kiigazításának hatékonysága és sikere az európai szemeszter felülvizsgálatától és az eredményeknek megfelelő kiigazításától függ, az pedig, hogy a tagállamok erőteljesebben elköteleződjenek az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt, szintén az említett felülvizsgálattól, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumnak az eredmények tükrében történő kiigazításától függ; felhívja ezért a Bizottságot, hogy kommunikáljon proaktívabban és jobban a tagállamokkal, az országspecifikus ajánlások szokásos elfogadása előtt kínáljon fel testreszabott megoldásokat, valamint tegye intenzívebbé az intézményközi vitát;

28. megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az európai szemeszter közötti kapcsolat, valamint a beruházások és a reformok végrehajtása terén elért eredmények nyomon követése növelheti a tagállamok elkötelezettségét; úgy véli azonban, hogy a kettő közötti kapcsolatot oly módon kell kialakítani, hogy az erősítse a fellendülést, javítsa a tagállamok társadalmi, gazdasági és környezeti rezilienciáját, valamint elősegítse az uniós hozzáadott érték teremtését;

29. meggyőződése, hogy a reziliens gazdaság kiépítéséhez meg kell erősíteni az uniós kormányzás szociális dimenzióját azzal a céllal, hogy minden személy számára megfelelő védelmet lehessen biztosítani, és azt a lehetőséget sem lehet elvetni, hogy szükség esetén uniós minimumszabályok kerüljenek meghatározásra az élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának megerősítése érdekében;

30. kiemeli a teljes körű vita, valamint az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek megfelelő bevonásának fontosságát; megismétli az Európai Parlament gazdasági kormányzási keretben betöltött demokratikus szerepének megerősítésére irányuló felhívását, valamint felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kellő módon vegyék figyelembe a Parlament által elfogadott állásfoglalásokat; felkéri a Bizottságot, hogy a Parlamentet és a Tanácsot – mint társjogalkotókat – egyformán lássa el megfelelő tájékoztatással az uniós gazdasági kormányzási keret alkalmazásának valamennyi aspektusáról, az előkészítő szakaszokat, valamint a reformokra vagy fejlesztésre irányuló esetleges javaslatokat is ideértve;

31. kiemeli, hogy a Gazdasági és Monetáris Bizottság fontos szerepet tölt be az Európai Parlament felé való elszámoltathatóság javítását célzó intézkedések megtételében, tekintve, hogy az európai szemeszter alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az elszámoltathatóság jelenlegi rendszerét tovább lehet erősíteni legitimitásának és hatékonyságának javítása érdekében;

32. a demokratikus elszámoltathatóság, az átláthatóság és a civil társadalom ellenőrző szerepének megerősítése érdekében szorgalmazza, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt alakítsanak ki szoros koordinációt a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel;

33. kiemeli, hogy az állami bevételek elengedhetetlenek a világjárványt követő, az Unió fenntartható versenyképességét helyreállító fellendülés finanszírozásához, valamint a fenntartható gazdaságra való méltányos átállás támogatásához; emlékeztet arra, hogy az adókijátszás és az adókikerülés uniós szinten évente akár 160–190 milliárd eurós bevételkiesést is jelenthet az államkincstárak számára; emlékeztet ezért arra, hogy nemzeti és uniós szinten egyaránt fontos fellépni az adócsalással, az adókijátszással, az adókikerüléssel, valamint a pénzmosással szemben; ezzel összefüggésben emlékeztet arra a segítségre, amelyet az „Úton a hatékonyabb és demokratikusabb uniós adópolitikai döntéshozatal felé” című bizottsági közleményben[23] foglaltak jelentenek, és üdvözli a Bizottságnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervét; „A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikáról – a Bizottság cselekvési terve és más közelmúltbeli fejlemények” című, 2020. július 1-jei parlamenti állásfoglalásban[24] részletezettek szerint ambiciózus, az európai szintű felügyeletet, hatásköröket és erőforrásokat megerősítő jogalkotási javaslatot szorgalmaz;

34. felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nemzetközi intézmények által javasolt azon új politikákat, amelyek egyfelől támogatják a klímasemleges gazdaságra való átállás társadalmi-gazdasági hatásait enyhítő és a fenntartható növekedést előmozdító méltányos átmenetet, valamint hozzájárulnak annak finanszírozásához, másfelől pedig a világjárványt követő talpra állással összefüggő hatalmas költségek csökkentését, valamint a tagállamok államháztartásának helyreállítását hivatottak szolgálni; felhívja az uniós vezetőket és a Bizottságot, hogy hozzanak határozott döntéseket az új saját források egy olyan csomagjának mielőbbi bevezetése érdekében, amely tartalmazza a környezetvédelem megvalósításának és a tisztességes, fenntartható, versenyképes egységes piac kialakításának egyaránt kedvező uniós politikákból származó bevételeket, továbbá tegyék lehetővé a helyreállítási eszköz révén nyújtott kölcsönök visszafizetését már a következő többéves pénzügyi keret során; emlékeztet arra, hogy ezeket az új saját forrásokat a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2021-től be kell vezetni, és azoknak állandó forrásokként kell szolgálniuk; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a Parlamentnek az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló, 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalásában[25] kifejtett álláspontjára, amely szerint be kell vezetni a saját források új kategóriáit;

III. A középtávon megteendő lépések

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése

35. hangsúlyozza, hogy az euró szerepének megerősítéséhez elengedhetetlenek a megfelelő strukturális feltételek, így többek között el kell mélyíteni az európai monetáris uniót, ki kell teljesíteni a bankuniót és a tőkepiaci uniót;

36. megjegyzi, hogy a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz keretében javaslat született egy célzottan az euróövezetre irányuló költségvetési eszközre, amely strukturális reformokból és közberuházásokból álló csomagokat finanszírozott volna annak érdekében, hogy megerősítse az euróövezetbeli gazdaságok potenciális növekedését, valamint a közös valuta gazdasági sokkokkal szembeni rezilienciáját; megjegyzi, hogy a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközzel párhuzamosan létezett egy másik potenciális, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközben nem részt vevő, euróövezeten kívüli tagállamoknak szánt eszköz is, nevezetesen a konvergencia- és reformtámogató eszköz (CRI), amelynek az volt a célja, hogy a strukturális reformok pénzügyi támogatásával elősegítse az euróövezeten kívüli tagállamok euróövezethez való konvergenciáját; megjegyzi, hogy a Bizottság előterjesztett egy új, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó jogalkotási javaslatot, az előzőekben említett jogalkotási javaslatot pedig visszavonta; felkéri mindazonáltal a Bizottságot, hogy a jövőre nézve vegye fontolóra olyan javaslatok kidolgozását, amelyek mind az euróövezetet, mind az euróövezeten kívüli tagállamokat felvértezhetik a gazdasági ciklus hatékony kezelésére alkalmas eszközökkel;

37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.


 

INDOKOLÁS

A Bizottság átfogó „európai helyreállítási terve” jelentős mértékben növeli az EU politikai és gazdasági jelentőségét. Ebben a keretben az európai szemeszter érdemi, valamint koordinációs szerepet fog játszani a válságra adandó azonnali gazdaságpolitikai válasz kialakításában, előkészítve a fenntartható és méltányos zöld átállást, továbbá a digitális transzformációt, ugyanakkor előmozdítva az EU-n belüli konvergenciát. A meghozott intézkedések sikere azonban az EU gazdasági és pénzügyi irányításának átfogó, az alábbiakban indokolt reformjától függ.

Az uniós költségvetési szabályok folyamatban lévő felülvizsgálatáról szóló döntést számos ok támasztja alá: Tekintettel a digitalizálással és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kihívásokra, a közberuházások szintje egyértelműen elégtelen. A stabilitási politika tekintetében a koordinációra vonatkozó követelményeket számos tagállam egyre növekvő tehernek tekinti. Az európai szemeszter gazdaságpolitikai ajánlásait a tagállamok csak részben tekintették kötelező erejűnek, és ennek megfelelően szelektív módon hajtották végre. A keretből hiányzik továbbá a választott nemzeti és európai parlamenti képviselők kötelező demokratikus részvétele. Ennek eredményeként az európai szemeszter keretében megvalósuló szakpolitikai koordináció nem felel meg az elvárásoknak a költségvetési politikai célkitűzések terén elért eredmények tekintetében, de tágabb értelemben a gazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzése, illetve ezen egyensúlyhiányok csökkentése szempontjából sem.

A Covid19 a történelemben példa nélkül álló gazdasági válsághoz vezetett, ami még égetőbbé teszi a felülvizsgálat szükségességét. Bár a sokk szimmetrikus, a hatás tagállamonként jelentősen eltér, tükrözve a világjárvány súlyosságát és a megfékezésére irányuló intézkedéseik szigorúságát, valamint egyedi gazdasági kitettségeiket, kezdeti feltételeiket és a diszkrecionális költségvetési politikai válaszlépésekhez rendelkezésükre álló mozgásteret. Ez tovább fogja súlyosbítani a makrogazdasági egyensúlyhiányt. A GDP százalékában kifejezett adósságszint minden tagállamban jelentősen növekedni fog, és egyes tagállamokban aggasztó méreteket fog ölteni. Sok ország számára még a válság után is nagyon nehéz lesz elérni az előírt 60%-os adósságrátát. Az éghajlatváltozás és a digitalizáció jelentette kihívásokra tekintettel a közeljövőben valószínűtlennek tűnik a közberuházások szükséges jelentős növelése. A gazdasági és pénzügyi politika jelenlegi állapotában a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi rendeleteinek az általános mentesítési rendelkezés visszavonását követő visszaállítása ezért figyelmen kívül hagyná a megváltozott feltételeket és a jövőbeli szükségleteket.

Ezért az európai szemeszterről szóló jelenlegi jelentés azt javasolja, hogy az európai gazdasági és pénzügyi politika központi kihívásait – különösen a fenntartható és méltányos éghajlat-politika végrehajtását és a digitalizációt – szilárdan rögzítsék a válság leküzdésére irányuló jelenlegi szakpolitikában. Ugyanakkor meg kell határozni a válság utáni időszakra vonatkozó pénzügyi és gazdaságpolitikai keret kiigazításának alapjait. Kulcsfontosságú kérdés lesz az európai gazdasági és pénzügyi politika stabilitást célzó orientációjának összeegyeztetése a közberuházások megfelelő növelésével valamennyi uniós tagállamban. Emellett további lépéseket kell tenni a demokratizálódás, valamint a gazdasági és társadalmi egyensúlytalanságok csökkentése felé.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

15.10.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

11

11

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gunnar Beck, Marek Belka, Gilles Boyer, Francesca Donato, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Sven Giegold, Valentino Grant, Claude Gruffat, José Gusmão, Enikő Győri, Eero Heinäluoma, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, Othmar Karas, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Aurore Lalucq, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Costas Mavrides, Jörg Meuthen, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Piernicola Pedicini, Lídia Pereira, Kira Marie Peter-Hansen, Sirpa Pietikäinen, Dragoș Pîslaru, Antonio Maria Rinaldi, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Henrike Hahn, Eugen Jurzyca, Mick Wallace

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

29

+

PPE

Markus Ferber, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Enikő

Győri, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Inese Vaidere

Renew

Gilles Boyer, Engin Eroglu, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Dragoș Pîslaru, Stéphanie Yon-Courtin

S&D

Marek Belka, Jonás Fernández, Eero Heinäluoma, Pedro Marques, Costas Mavrides, Csaba Molnár, Alfred Sant, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli

 

11

-

ECR

Derk Jan Eppink, Eugen Jurzyca, Roberts Zīle

ID

Gunnar Beck, Francesca Donato, Valentino Grant, Jörg Meuthen, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni

NI

Lefteris Nikolaou-Alavanos

S&D

Aurore Lalucq

 

11

0

ECR

Johan Van Overtveldt

GUE/NGL

José Gusmão, Martin Schirdewan, Mick Wallace

NI

Piernicola Pedicini

Renew

Caroline Nagtegaal

Verts/ALE

Sven Giegold, Claude Gruffat, Henrike Hahn, Stasys Jakeliūnas, Kira Marie

Peter-Hansen

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

Utolsó frissítés: 2020. október 20.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat