JELENTÉS az 575/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány miatt szükséges gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében az értékpapírosítási keretrendszer kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
10.11.2020 - (COM(2020)0283 – C9-0208/2020 – 2020/0156(COD)) - ***I
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Othmar Karas
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az 575/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány miatt szükséges gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében az értékpapírosítási keretrendszer kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2020)0283 – C9-0208/2020 – 2020/0156(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0283),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0208/2020),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Központi Bank 2020. szeptember 23-i véleményére[1],
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. október 29-i véleményére[2],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0213/2020),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha a javaslatát más szöveggel helyettesíti, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[*]
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az 575/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány miatt szükséges gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében az értékpapírosítási keretrendszer kiigazítása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank 2020. szeptember 23-i véleményére[3],
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. október 29-i véleményére[4],
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel
(1) A Covid19-világjárvány súlyosan érinti a tagállamok polgárait, vállalkozásait, egészségügyi rendszereit és gazdaságait. A Bizottság az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2020. március 27-i, az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című közleményében hangsúlyozta, hogy a következő hónapokban is folyamatos kihívást jelent majd a likviditás és a finanszírozáshoz jutás biztosítása. Ezért elengedhetetlen a Covid19-világjárvány által okozott súlyos gazdasági sokkot követő helyreállítás támogatása a meglévő pénzügyi jogszabályok célzott módosításai révén. Ez az intézkedéscsomag a tőkepiaci helyreállítási csomag keretében kerül elfogadásra.
(2) A hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak (a továbbiakban: intézmények) kulcsfontosságú szerepük lesz majd a helyreállításban. Ugyanakkor valószínűleg hatást gyakorol rájuk a romló gazdasági helyzet. Az illetékes hatóságok ideiglenesen engedményeket állapítottak meg az intézmények számára a tőketartalék, likviditás és működés tekintetében, hogy a megnövekedett kihívásokkal teli környezetben továbbra is be tudják tölteni a reálgazdaság finanszírozásában játszott szerepüket. Ugyanebből a célból az Európai Parlament és a Tanács a Covid19-válságra adott válaszként már elfogadta az 575/2013/EU és az (EU) 2019/876 rendelet bizonyos célzott kiigazításait.
(3) Az értékpapírosítás a jól működő pénzügyi piacok fontos alkotórésze, amennyiben hozzájárul az intézmények finanszírozási forrásainak diverzifikálásához és a szabályozói tőke felszabadításához, amely azután további hitelnyújtás céljára használható fel. Emellett az értékpapírosítás az intézmények és más piaci szereplők számára kiegészítő befektetési lehetőségeket jelent, elősegítve a portfólió-diverzifikációt és a finanszírozási források vállalkozások és a lakosság felé történő áramlását mind tagállami kereteken belül, mind az uniós tagállamok között.
(4) Meg kell erősíteni ezért az intézmények azon képességét, hogy a Covid19-világjárványt követően biztosítsák a reálgazdaság számára szükséges finanszírozás áramlását, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez megfelelő prudenciális biztosítékok álljanak rendelkezésre. Az 575/2013/EU rendelet értékpapírosítási keretrendszert érintő célzott módosításai hozzá fognak járulni e célkitűzések eléréséhez, és javítani fogják a keretrendszer és a Covid19-világjárvány kezelése érdekében uniós és nemzeti szinten hozott különböző intézkedések koherenciáját és komplementaritását.
(5) A Bázel III keretrendszer 2017. december 7-én közzétett utolsó elemei az értékpapírosítási kitettségek esetében csak a fedezetnyújtók egy korlátozott körére írnak elő hitelminősítési minimumkövetelményt, nevezetesen olyan szervezetek számára, amelyek nem állami szervek, közszektorbeli intézmények, intézmények vagy más, prudenciálisan szabályozott pénzügyi intézmények. Következésképpen módosítani kell az 575/2013/EU rendelet 249. cikkének (3) bekezdését a Bázel III keretrendszerrel való összehangolás érdekében, azon állami garanciarendszerek hatékonyságának fokozása céljából, amelyek segítséget nyújtanak az intézmények számára NPE értékpapírosítási stratégiájukhoz a Covid19-világjárványt követően. A Bázel III keretrendszerrel való összhang érdekében az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújtó nem szabályozott szolgáltatónak a kezdetkor 2. hitelminőségi besorolással, azt követően pedig 3. hitelminőségi besorolással kell rendelkeznie.
(6) Az értékpapírosításra vonatkozó jelenlegi uniós prudenciális keretrendszert a tipikus értékpapírosítási ügyletek, azaz a teljesítő hitelek legáltalánosabb jellemzőire szabták. Az NPE értékpapírosítás szabályozói kezeléséről szóló, 2019. október 23-i véleményében[5] az Európai Bankhatóság (EBH) rámutatott arra, hogy az értékpapírosításra vonatkozóan az 575/2013/EU rendeletben meghatározott jelenlegi prudenciális keret az NPE értékpapírosításra alkalmazva aránytalan tőkekövetelményekhez vezet, mivel az értékpapírosítás belső minősítésen alapuló módszere (SEC-IRBA), valamint az értékpapírosítás sztenderd módszere (SEC-SA) nem veszi figyelembe a nemteljesítő kitettségek sajátos kockázati tényezőit. Következésképpen az NPE értékpapírosítás olyan egyedi kezelésére van szükség, amely az EBH véleményére épül, és megfelelően figyelembe veszi az NPE értékpapírosítási piacok uniós sajátosságait és az NPE piacot, valamint az NPE értékpapírosítással szembeni kitettségekre vonatkozó nemzetközi standardok változásait. Annak érdekében, hogy a vonatkozó bázeli standardot – közzétételét követően – megfelelően értékelni lehessen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy vizsgálja felül az NPE értékpapírosítások prudenciális kezelését.
(6a) Mivel a nemteljesítő kitettségek piaca a Covid19-válság következtében nagy valószínűséggel növekedni fog és jelentős mértékben megváltozik, helyénvalónak tűnik az NPE értékpapírosítás piacának szoros nyomon követése, valamint a keret újraértékelése a potenciálisan nagyobb adathalmaz fényében. Ezért az 519aa. cikkben felhatalmazást kell adni az EBH-nak az NPE értékpapírosítás piacának nyomon követésére, valamint arra, hogy nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az NPE értékpapírosítás szavatolótőke-kezelésére vonatkozó felülvizsgálat célszerűségéről, figyelembe véve különösen az NPE értékpapírosítás piacának helyzetét, valamint általában véve az NPE piacát a Covid19-válságot követően.
(7) Az EBH a szintetikus értékpapírosítás STS keretrendszeréről szóló, 2020. május 6-i jelentésében megállapította, hogy egyedi keretrendszert kell létrehozni az eszközök mérlegen tartásával járó, egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítás kezeléséhez. Tekintettel arra, hogy az eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosítás ügynöki és modellkockázata alacsonyabb az eszközök mérlegen tartásával járó nem-STS értékpapírosításhoz képest, indokolt az eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosításra vonatkozóan az EBH jelentésében javasolt, megfelelően kockázatérzékeny kalibrálás bevezetése a kkv-portfóliók előresorolt üzletrészsorozatainak jelenlegi kedvezményes szabályozási kezelése alapján. Az eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosítás nagyobb mértékű, az ilyen értékpapírosítások előresorolt ügyletrészsorozatának kockázatérzékenyebb kezelése révén előmozdított alkalmazása szabályozói tőkét szabadítana fel, és végső soron prudenciális szempontból megbízható módon tovább bővítené az intézmények hitelnyújtási kapacitását. A szerzett jogokra vonatkozó szabályt is alkalmazni kell azon szintetikus mérlegen belüli értékpapírosítások fennálló előbbre sorolt pozícióira vonatkozóan, amelyekre az értékpapírosítást kezdeményező intézmények az e rendelet hatálybalépése előtt a jelenlegi 270. cikket alkalmazták.
(7a) A Covid19-válságból való gazdasági helyreállás összefüggésében és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a végfelhasználók a mérlegeik megalapozottságának védelme érdekében eredményesen fedezni tudják kockázataikat. A tőkepiaci unióról szóló magas szintű fórum végleges jelentése megállapította, hogy a partnerkockázatra alkalmazandó sztenderd módszer (SA-CCR) káros hatással lehet a pénzügyi fedezeti ügyletek végfelhasználók számára való rendelkezésre állására és költségeire. E tekintetben a Bizottságnak ...[2021. június 30]-ig felül kell vizsgálnia az SA-CCR megközelítés alkalmazását, kellően figyelembe véve az európai bankszektor és gazdaság sajátosságait, az egyenlő nemzetközi versenyfeltételeket, valamint a nemzetközi standardok terén és fórumokon történt fejleményeket.
(7b) A Bizottságnak – az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) szoros együttműködésben – a Bázel III keretrendszer közelgő végrehajtásának részeként ...[2021. december 31]-ig jelentést kell benyújtania a kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyei vagy részvényei formájában fennálló kitettségek jelenlegi kedvezményes szabályozási kezelésének megfelelő értékeléséről, az euróövezet tagállamainak államkötvényeiből álló alapul szolgáló portfólióval, amelyeknek az egyes tagállamok kötvényeire vonatkozó relatív súlya egyenlő az egyes tagállamok által az Európai Központi Banknak (EKB) nyújtott tőke-hozzájárulás relatív súlyával, figyelembe véve az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletről szóló, 2019. március 23-i európai parlamenti álláspontot.
▌
(9) Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az intézmények Covid19-világjárványhoz kapcsolódó hitelezési és veszteségviselési képességének maximalizálását, ugyanakkor ezen intézmények rezilienciájának folyamatos biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok a léptékük és hatásuk miatt jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(10) Az 575/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 575/2013/EU rendelet módosítása
Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
(-1) A 242. cikk a következő ponttal egészül ki:
„19a. »szintetikus értékpapírosítási felár«: a 2017/2402/EU rendelet 2. cikkének 28. pontjában meghatározott szintetikus értékpapírosítási felár.”;
(-1a) A 248. cikk a következőképpen módosul:
a) Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„da) A szintetikus értékpapírosítási felár kitettségértéke adott esetben a következő elemekből áll:
i. az értékpapírosítást kezdeményező intézmény által az alkalmazandó számviteli keret alapján az eredménykimutatásában már elismert értékpapírosított kitettségekből származó bevétel, amelyet az értékpapírosítást kezdeményező intézmény szerződés alapján szintetikus értékpapírosítási felárként az ügylethez rendelt;
ii. az értékpapírosítást kezdeményező intézmény által a korábbi időszakokban szerződés alapján kijelölt szintetikus értékpapírosítási felár, amely még mindig rendelkezésre állnak a veszteségek viselésére;
iii. az értékpapírosítást kezdeményező intézmény által a jelenlegi időszakban szerződés alapján kijelölt szintetikus értékpapírosítási felár, amely még mindig rendelkezésre állnak a veszteségek viselésére;
iv. az értékpapírosítást kezdeményező intézmény által a jövőbeli időszakokra szerződés alapján kijelölt szintetikus értékpapírosítási felár.
Az első albekezdés alkalmazásában a szintetikus értékpapírosítással kapcsolatban biztosítékként vagy a hitelminőség javítására nyújtott összegeket, amelyekre már az e fejezetben foglalt rendelkezésekkel összhangban szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, nem kell beszámítani a kitettségértékbe.”
b) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki arra, hogy az értékpapírosítást kezdeményező intézménynek hogyan kell meghatároznia az (1) bekezdés da) pontjában említett kitettségértéket.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ...[e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”
(1) A 249. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 201. cikk (1) bekezdésének g) pontjában felsorolt elismert, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújtóknak elismert külső hitelminősítő intézet olyan hitelminősítésével kell rendelkezniük, amely a hitelkockázati fedezet első elismerésének időpontjában 2-es vagy jobb, majd a későbbiekben 3-as vagy annál jobb hitelminőségi besorolásnak felel meg.;
(1a) A 256. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A szintetikus értékpapírosítás alsó veszteségviselési határainak (A) és a felső veszteségviselési határainak (D) kiszámítása céljából az értékpapírosítást kezdeményező intézmény a 248. cikk da) pontjában említett szintetikus értékpapírosítási felárnak megfelelő értékpapírosítási pozíció kitettségértékét egy ügyletrészsorozatnak tekinti, és az általa visszatartott többi ügyletrészsorozat alsó veszteségviselési határait (A) és felső veszteségviselési határait (D) úgy igazítja ki, hogy ezt a kitettségértéket hozzáadja az értékpapírosításhoz alapul szolgáló kitettséghalmaz fennálló egyenlegéhez. Az értékpapírosítást kezdeményező intézménytől eltérő intézmények nem végzik el ezt a kiigazítást.”
(2) A rendelet a következő cikkel egészül ki:
“269a. cikk
Nemteljesítő kitettségek (NPE) értékpapírosításának kezelése
(1) Az NPE értékpapírosításban levő pozíciók kockázati súlyát a 254. cikknek megfelelően, 100%-os alsó korlát figyelembevételével kell kiszámítani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az intézményeknek a következő kockázati súlyokat kell rendelniük az 50%-os alsó és 100%-os felső kockázatisúly-korlátozás alá tartozó beszámítható hagyományos NPE értékpapírosítás előresorolt ügyletrészsorozatához:
a) ha a 254. cikknek megfelelően a SEC-IRBA-t vagy a SEC-SA-t kell használni, a 259. cikkből, illetve a 261. cikk alapján meghatározott kockázati súly;
b) ha a 254. cikknek megfelelően a SEC-ERBA-t kell használni, a 256. cikk alapján meghatározott kockázati súly.
(3) Azon intézmények számára, amelyek e cím 3. fejezete alapján a halmaz kitettségeire nem használhatnak a nemteljesítéskori veszteségrátára és a hitel-egyenértékesítési tényezőkre vonatkozó saját becsléseket, nem engedélyezhető a SEC-IRBA használata az NPE értékpapírosításban levő pozíció kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámításához.
(4) A 268. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a beszámítható hagyományos NPE értékpapírosításban levő pozíció várható veszteségeit a vissza nem fizetendő árengedmény ▌és adott esetben az esetleges további egyedi hitelkockázati kiigazítások levonása után kell figyelembe venni.
(4a) A 267. cikk alkalmazásában, amennyiben az intézmény a belső minősítésen alapuló módszert használja, a beszámítható hagyományos NPE értékpapírosításban levő pozíció várható veszteségeit a vissza nem fizetendő árengedmény levonása után kell figyelembe venni.
(5) E cikk alkalmazásában a vissza nem fizetendő árengedményt az a) pontban szereplő összeg és a b) pontban szereplő összeg különbözeteként kell kiszámítani:
a) az NPE értékpapírosítás alapul szolgáló kitettségeinek fennálló összege;
b) a harmadik fél befektetőknek eladott NPE értékpapírosítás ügyletrészsorozatai vagy – adott esetben – ügyletrészsorozat-részei árának és az értékpapírosítást kezdeményező által megtartott ügyletrészsorozatok vagy – adott esetben – ügyletrészsorozat- részek fennálló értékének összege.
Amennyiben az árengedményt úgy alakítják ki, hogy azt teljes egészében vagy részben vissza lehessen fizetni az értékpapírosítást kezdeményezőnek, az ilyen árengedményt visszafizetendőnek kell tekinteni, és e cikk alkalmazásában nem számít vissza nem fizetendő árengedménynek.
(5a) E cikk alkalmazásában:
a) „NPE értékpapírosítás”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott NPE értékpapírosítás;
b) „beszámítható hagyományos NPE értékpapírosítás”: olyan hagyományos NPE értékpapírosítás, amelynek esetében az alapul szolgáló kitettségeket a különleges célú gazdasági egységre ruházták át, a szóban forgó kitettségek fennálló egyenlege után legalább 50%-os vissza nem fizetendő árengedmény mellett.”;
(3) A 270. cikk helyébe a következő szöveg lép:
“270. cikk
Előresorolt pozíciók az eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosításban
Az értékpapírosítást kezdeményező intézmény az (EU) 2017/2402 rendelet 26a. cikkének (1) bekezdésében említett, eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosítással összefüggésben egy értékpapírosítási pozíciót illetően a kockázattal súlyozott kitettségértéket értelemszerűen e rendelet 260., 262. vagy a 264. cikkének megfelelően számíthatja ki, amennyiben e pozíció esetében mindkét következő feltétel teljesül:
a) az értékpapírosítás megfelel a 243. cikk (2) bekezdésében megállapított követelményeknek;
b) a pozíció előresorolt értékpapírosítási pozíciónak minősül;
ba) az értékpapírosítást kezdeményező intézmény által nem megtartott pozíciókhoz kapcsolódó hitelkockázatot olyan garancia vagy viszontgarancia révén ruházzák át, amely teljesíti az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel összefüggésben a 4. fejezetben meghatározott, a hitelkockázat sztenderd módszerére vonatkozó követelményeket;
(3a) A 430. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
“1a. Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában, amikor az intézmények jelentést tesznek az értékpapírosításra vonatkozó szavatolótőke-követelményekről, az általuk szolgáltatott információknak tartalmazniuk kell a 269a. cikkben meghatározott eljárás hatálya alá tartozó NPE értékpapírosítás kitettségértékét, az általuk kezdeményezett szintetikus értékpapírosítás kitettségértékét, valamint e szintetikus értékpapírosítás alapjául szolgáló eszközök eszközosztályonkénti bontását is.”
▌
(4a) A rendelet a következő cikkel egészül ki:
„494ba. cikk
Az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó átmeneti rendelkezések
A 270. cikktől eltérve az értékpapírosítást kezdeményező intézmény egy értékpapírosítás kockázattal súlyozott kitettségértékét a 260., 262. vagy a 264. cikknek megfelelően számíthatja ki, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:
a) az értékpapírosítást [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt bocsátották ki;
b) az értékpapírosítás [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja előtti napon] megfelel a 270. cikkben foglalt, abban az időpontban alkalmazandó feltételeknek.”
(4b) Az 501c. cikk bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:
„Az EBH az ERKT-val folytatott konzultációt követően a rendelkezésre álló adatok és a Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű munkacsoportjának megállapításai alapján köteles értékelni, hogy indokolt lenne-e az alapvetően környezeti és/vagy társadalmi célokhoz fűződő eszközökhöz vagy tevékenységekhez, köztük az értékpapírosításokhoz kapcsolódó kitettségek külön prudenciális kezelése. Az EBH-nak különösen a következőket kell megvizsgálnia:”
(4c) Az 519a. cikk a következő ponttal egészül ki:
„da) hogyan építhetők be a környezeti fenntarthatósági kritériumok az értékpapírosítási keretbe, többek között az NPE értékpapírosítással szembeni kitettségek esetében.”
(4d) A rendelet a következő cikkel egészül ki:
„519aa. cikk
NPE értékpapírosítások
(1) A Bizottság ...[2020. december 31]-ig felülvizsgálja az NPE értékpapírosítás 269a. cikk szerinti prudenciális kezelését az NPE értékpapírosítással szembeni kitettségekre vonatkozó nemzetközi standardok változásainak figyelembevétele érdekében, és – adott esetben – jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2) Az EBH nyomon követi a 269a. cikk alkalmazását, értékeli az NPE értékpapírosítás szavatolótőke-követelményét, különös tekintettel az NPE értékpapírosítás piacának helyzetére, és általában véve a nemteljesítő kitettségek piacára, és megállapításairól ...[e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak.
A Bizottság az EBH jelentése alapján ...[e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónap]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 269a. cikk alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslattal együtt.”
(4e) A rendelet a következő cikkel egészül ki:
„519ba. cikk
Euróövezeti államkötvényekből álló alapul szolgáló portfólióval rendelkező KBF-ek
A Bizottság – az ERKT-vel szoros együttműködésben – a Bázel III keretrendszer közelgő végrehajtásának részeként [2021. december 31-ig] jelentést nyújt be a kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyei vagy részvényei formájában fennálló kitettségek jelenlegi kedvezményes szabályozási kezelésének megfelelő értékeléséről, az euróövezet tagállamainak államkötvényeiből álló alapul szolgáló portfólióval, amelyeknek az egyes tagállamok kötvényeire vonatkozó relatív súlya egyenlő az egyes tagállamok által az Európai Központi Banknak (EKB) nyújtott tőke-hozzájárulás relatív súlyával, figyelembe véve az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletről szóló, 2019. március 23-i európai parlamenti álláspontot.”
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt …,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
Cím |
Az 575/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány miatt szükséges gazdasági helyreállítás támogatása céljából az értékpapírosítási keretrendszer kiigazítása tekintetében történő módosítása |
|||
Hivatkozások |
COM(2020)0283 – C9-0208/2020 – 2020/0156(COD) |
|||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
27.7.2020 |
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 14.9.2020 |
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Othmar Karas 7.9.2020 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
10.11.2020 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
36 23 0 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Gunnar Beck, Marek Belka, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Gilles Boyer, Francesca Donato, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Luis Garicano, Sven Giegold, Valentino Grant, Claude Gruffat, José Gusmão, Enikő Győri, Eero Heinäluoma, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, Othmar Karas, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Georgios Kyrtsos, Aurore Lalucq, Philippe Lamberts, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Costas Mavrides, Jörg Meuthen, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Piernicola Pedicini, Lídia Pereira, Kira Marie Peter-Hansen, Sirpa Pietikäinen, Dragoș Pîslaru, Evelyn Regner, Antonio Maria Rinaldi, Alfred Sant, Ralf Seekatz, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Cristian Terheş, Irene Tinagli, Ernest Urtasun, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Gerolf Annemans, Chris MacManus, Mick Wallace |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés) |
Dietmar Köster |
|||
Benyújtás dátuma |
10.11.2020 |
|||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
36 |
+ |
PPE |
Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Markus Ferber, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Enikő Győri, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Ralf Seekatz, Inese Vaidere |
Renew |
Gilles Boyer, Engin Eroglu, Luis Garicano, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Caroline Nagtegaal, Dragoș Pîslaru, Stéphanie Yon-Courtin |
S&D |
Marek Belka, Jonás Fernández, Eero Heinäluoma, Dietmar Köster, Pedro Marques, Costas Mavrides, Csaba Molnár, Evelyn Regner, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli |
23 |
- |
ECR |
Derk Jan Eppink, Cristian Terheş, Johan Van Overtveldt, Roberts Zīle |
GUE/NGL |
José Gusmão, Chris MacManus, Mick Wallace |
ID |
Gerolf Annemans, Gunnar Beck, Francesca Donato, Valentino Grant, Jörg Meuthen, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni |
NI |
Lefteris Nikolaou-Alavanos, Piernicola Pedicini |
S&D |
Aurore Lalucq |
Verts/ALE |
Sven Giegold, Claude Gruffat, Stasys Jakeliūnas, Philippe Lamberts, Kira Marie Peter-Hansen, Ernest Urtasun |
0 |
0 |
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
- [1] HL C ... /A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [2] HL C ... /A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [*] Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
- [3] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [4] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
- [5] https://eba.europa.eu/risk-analysis-and-data/npls