Eljárás : 2020/0104(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0214/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0214/2020

Viták :

PV 09/02/2021 - 3
CRE 09/02/2021 - 3

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0038

<Date>{10/11/2020}10.11.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0214/2020</NoDocSe>
PDF 1417kWORD 496k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>     <RefProcLect>***I</RefProcLect>

<Titre>a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról</Titre>

<DocRef>(COM(2020)0408 – C9-0150/2020 – 2020/0104(COD))</DocRef>


<Commission>{CJ16}Költségvetési Bizottság
Gazdasági és Monetáris Bizottság</Commission>

Előadók: <Depute>Eider Gardiazabal, Siegfried Muresan, Dragos Pîslaru</Depute>

(Közös bizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 58. cikke)

A vélemény előadói (*):

Dragoș Pîslaru, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Pascal Canfin, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

François-Xavier Bellamy, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Roberts Zīle, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 MÓDOSÍTÁSOK FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSPONT A NŐJOGI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 LEVÉL AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról

(COM(2020)0408 – C9-0150/2020 – 2020/0104(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0408),

 tekintettel az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének harmadik bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0150/2020),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

 tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 58. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

 tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,

 tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában előterjesztett álláspontjára,

 tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság levelére,

 tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0214/2020),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[*]

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 120. és 121. cikke értelmében a tagállamok kötelesek arra irányuló gazdaságpolitikát folytatni, hogy a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatások szerint hozzájáruljanak az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. Az EUMSZ 148. cikke értelmében a tagállamok foglalkoztatáspolitikájuk végrehajtása során figyelembe veszik a foglalkoztatási iránymutatásokat. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása tehát közös érdekű ügy.

(2) Az EUMSZ 175. cikke többek között arról rendelkezik, hogy a tagállamok úgy hangolják össze a gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozóan a 174. cikkben meghatározott célkitűzéseket.

(2a) Az EUMSZ 174. cikke kimondja, hogy az átfogó, harmonikus fejlődés elősegítése érdekében az Uniós úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Úgy rendelkezik továbbá, hogy az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik. Az érintett régiók közül különös figyelmet kell fordítani a vidéki térségekre, az ipari átalakulás által érintett térségekre, a szigetekre, a legkülső régiókra és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régiók, és kiindulási helyzetüket és sajátosságaikat figyelembe kell venni az uniós szakpolitikák végrehajtása során.

(3) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: európai szemeszter), többek között a szociális jogok európai pillérének elvei, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, az energiaunió irányításának keretében elfogadott nemzeti éghajlat-politikai tervek és a méltányos átállási tervek szolgálnak a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és végrehajtásuk nyomon követésének kereteként. A szolidaritáson, az integráción, a társadalmi igazságosságon és a javak méltányos eloszlásán alapuló strukturális reformokkal is foglalkozni kell, azzal a céllal, hogy minőségi munkahelyeket és fenntartható növekedést teremtsenek, biztosítsák az esélyegyenlőséget és az esélyekhez való hozzáférést, valamint a szociális védelmet, hogy védjék a kiszolgáltatott csoportokat és javítsák minden polgár életszínvonalát. Az említett reformok támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. Adott esetben ezeket a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából.

(3a) Amint azt a Bizottság a 2020. évi fenntartható növekedési stratégiában, valamint a 2020. évi európai szemeszter tavaszi és nyári csomagjában felvázolta, az európai szemeszternek hozzá kell járulnia az európai zöld megállapodás, a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.

(4) A Covid19 2020 eleji kitörése az Unióban és az egész világon megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági, társadalmi és költségvetési kilátásait, ami miatt uniós és nemzeti szinten is sürgős és összehangolt válaszintézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy kezelhetők legyenek a valamennyi tagállamot érintő, rendkívüli mértékű gazdasági és társadalmi következmények. A Covid19 fokozta a demográfiai helyzethez, a társadalmi befogadáshoz és a társadalmi kohézióhoz kapcsolódó kihívásokat, és aszimmetrikus következményekhez vezetett a tagállamokban. A ▌Covid19 okozta válság, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy az erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil, fenntartható és ellenálló gazdaságok és pénzügyi és jóléti rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban, méltányos és inkluzív módon kilábaljanak a válságokból. A reziliencia hiánya a sokkok negatív továbbgyűrűző hatásaihoz vezethet a tagállamok vagy az Unió egészén belül, ezáltal pedig kihívások elé állítja az Unió konvergenciáját és kohézióját. E tekintetben az oktatásra, a kultúrára és az egészségügyre fordított kiadások csökkentése kontraproduktívnak bizonyulhat a gyors fellendülés szempontjából. A Covid19-válság közép- és hosszú távú következményei jelentős mértékben azon múlnak, hogy a tagállamok gazdaságai és társadalmai milyen gyorsan lábalnak ki a válságból, ez pedig a tagállamok adóügyi és a válság társadalmi és gazdasági hatását mérséklő intézkedéseitől, valamint gazdaságaik és társadalmi struktúráik rezilienciájától függ. Fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások a gazdaságok strukturális gyengeségeinek kezelése, a tagállamok ellenálló képességének erősítése, a termelékenység és a versenyképesség növelése, valamint a szén-dioxidtól való függés csökkentése érdekében. Ezekre lesz szükség ahhoz, hogy a gazdaságok visszatérjenek ▌a normális kerékvágásba, és az Unión belüli egyenlőtlenségek és különbségek mérséklődjenek.

(5) A kohéziót és a belföldi gazdaságok, társadalmak és intézmények magas szintű rezilienciájának kialakítását, az alkalmazkodóképesség megerősítését, és a növekedési potenciál felszabadítását célzó, a Párizsi Megállapodással összhangban a fenntarthatóságot és a növekedést elősegítő reformok és beruházások végrehajtása az Unió szakpolitikai prioritásai közé tartozik. E reformok ▌nélkülözhetetlenek a gazdasági fellendülés fenntartható, méltányos és inkluzív pályára állításához és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciafolyamat támogatásához. A világjárvánnyal kapcsolatos válságot követően erre még inkább szükség van ahhoz, hogy lehetővé tegyük a gyors helyreállítást.

(5a) Az EUMSZ 2. és 8. cikke előírja, hogy az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését, beleértve a nemek közötti egyenlőség szempontjait szem előtt tartó költségvetési tervezést is, az EU valamennyi politikája és jogszabálya esetében alkalmazni kell.

(5b) A nők élvonalbeli szerepet töltenek be a Covid19-válságban, lévén ők adják az egészségügyi dolgozók többségét EU-szerte, és egyensúlyra törekedve a nem fizetett gondozási tevékenység és az alkalmazotti felelősségük vonatkozásában. Ez a helyzet egyre nehezebb az egyedülálló szülők számára, akik 85%-a nő. A stabil ellátási infrastruktúrába történő beruházás szintén elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség, a nők gazdasági szerepvállalásának biztosítása, a reziliens társadalmak létrehozása, a túlnyomóan nőket foglalkoztató ágazatokra jellemző bizonytalan körülmények elleni küzdelem, a munkahelyteremtés ösztönzése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése érdekében, és pozitív hatással van a GDP-re, mivel lehetővé teszi, hogy több nő végezzen fizetett munkát.

(6) A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy válságok idején a beruházások szintje gyakran drasztikusan visszaesik. Ennek fényében alapvető fontosságú az európai hozzáadott értékkel bíró stratégiai köz- és magánberuházások támogatása ebben a konkrét helyzetben, a pandémia hatásainak enyhítése a fellendülés felgyorsítása érdekében, a hozzájárulás az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához, a társadalmi befogadás és kohézió, a reálgazdaságban kézzelfogható eredményeket hozó hosszú távú növekedési potenciál megerősítése, valamint az intézmények ellenálló képességének és a válsághelyzetekre való felkészültségnek a megerősítése. A tiszta energiára és a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, valamint a lakásszektor és más kulcsfontosságú gazdasági ágazatok energiahatékonyságának javítására irányuló zöld és digitális technológiákba, a kutatás-fejlesztésbe és a tudásalapú gazdaságba, a kapacitásokba és eljárásokba való beruházás fontos szerepet játszik a méltányos, inkluzív és fenntartható fejlődés megvalósításában és a munkahelyteremtés elősegítésében. Az ilyen beruházások a fő ellátási láncok diverzifikációja révén lehetővé teszik azt is, hogy az Unió reziliensebb legyen, és kevésbé legyen másokra utalva. Ugyanilyen fontos az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokba és az általános érdekű szociális szolgáltatásokba való beruházás a társadalmi befogadás és kohézió előmozdítása érdekében.

(6a) A helyreállítást végre kell hajtani és az Unió és a tagállamok rezilienciáját hat európai prioritás, nevezetesen a zöld átállás, a digitális transzformáció, a gazdasági kohézió, a termelékenység és a versenyképesség, a társadalmi és területi kohézió és az intézményi reziliencia finanszírozása, valamint azt biztosító szakpolitikák révén kell elérni, hogy az európaiak következő generációja ne legyen „karanténgeneráció”.

(6b) A gazdaság hosszú távú dekarbonizációjához és az Unió éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulás, a biológiai sokféleség előmozdítása, a fenntartható növekedés elérése, a körforgásos gazdaság előmozdítása és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében fontos a zöld technológiákba, kapacitásokba és reformokba való beruházás, amelynek célja az igazságos zöld átállás elősegítése, a fenntartható energetikai átállás, a lakhatás és más kulcsfontosságú gazdasági ágazatok biztonságának és hatékonyságának fokozása.

(6c) A digitális technológiákba, az infrastruktúrába és a folyamatokba való beruházás növelni fogja az Unió globális szintű versenyképességét, és a kulcsfontosságú ellátási láncok diverzifikálása révén hozzá fog járulni ahhoz, hogy az Unió ellenállóbbá és innovatívabbá váljon, továbbá kevésbé függő helyzetbe kerüljön. A reformoknak és beruházásoknak elő kell mozdítaniuk a szolgáltatások digitalizálását, a digitális és adatinfrastruktúra, a klaszterek és a digitális innovációs központok, valamint a nyílt digitális megoldások fejlesztését. A digitális átállásnak ösztönöznie kell a kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációját is. A közbeszerzésnek tiszteletben kell tartania az interoperabilitás, az energiahatékonyság és a személyes adatok védelmének elveit, lehetővé téve a kkv-k és az induló vállalkozások részvételét, és előmozdítva a nyílt forráskódú megoldások használatát.

(6d) A gazdasági kohézió és a termelékenység növelését, a kkv-kat, az egységes piac megerősítését és a versenyképességet célzó reformoknak és beruházásoknak lehetővé kell tenniük az uniós gazdaság fenntartható fellendülését. E reformoknak és beruházásoknak elő kell mozdítaniuk a vállalkozói készséget, a szociális gazdaságot, a fenntartható infrastruktúra fejlesztését, a közlekedést, valamint az iparosodást és az újraiparosítást, továbbá enyhíteniük kell a válságnak a közös valuta euróövezeten kívüli tagjelölt tagállamok általi elfogadásának folyamatára gyakorolt hatását.

(6da) A reformoknak és beruházásoknak a társadalmi kohéziót is fokozniuk kell, és hozzá kell járulniuk a szegénység és a munkanélküliség elleni küzdelemhez. Minőségi és stabil munkahelyek létrehozását, a hátrányos helyzetű csoportok és a polgárok csoportjainak bevonását kell eredményezniük, és lehetővé kell tenniük a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, a szociális párbeszéd, valamint a szociális védelem és jólét megerősítését. Ezek az intézkedések kiemelt fontosságúak gazdaságaink talpra állása érdekében, egyúttal biztosítják, hogy senki se maradjon le.

(6e) Az Uniónak intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy az európaiak következő generációját ne érintse tartósan a Covid19-válság hatása, és hogy a generációs szakadék ne mélyüljön tovább. Reformokra és beruházásokra van szükség az oktatás és a készségek, köztük a digitális készségek előmozdításához, a készségeknek az aktív munkaerő továbbképzésére, átképzésére és átminősítésére vonatkozó prioritások generációs célzottságán keresztül betöltött szerepének előmozdításához, a munkanélkülieknek szóló integrációs program, a gyermekek és a fiatalok oktatáshoz, egészségügyhöz, táplálkozáshoz, foglalkoztatáshoz és lakhatáshoz való hozzáférésébe és lehetőségeibe való befektetésre irányuló szakpolitikák és a generációs szakadék áthidalására irányuló szakpolitikák előmozdításához.

(6f) A Covid19-válság rámutatott arra is, hogy mennyire fontos megerősíteni az intézmények és a közigazgatás ellenálló képességét és válsághelyzetekre való felkészültségét, különösen az üzleti és közszolgáltatások folytonosságának javítása, valamint az egészségügyi és ellátási rendszerek hozzáférhetőségének és kapacitásának javítása révén, továbbá javítani a közigazgatás és a nemzeti rendszerek hatékonyságát, beleértve az adminisztratív terhek minimalizálását is, valamint növelni az igazságszolgáltatási rendszerek és a csalás megelőzését és a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló felügyelet hatékonyságát. Le kell vonni a tanulságokat és növelni kell a tagállamok intézményi ellenálló képességét.

(6g) A Helyreállítási és Rezilienciépítési Eszköz (az eszköz) keretében kidolgozott minden helyreállítási és rezilienciaépítési terv összege legalább 40%-ának az éghajlat-politika és a biológiai sokféleség általános érvényesítéséhez kell hozzájárulnia, figyelembe véve, hogy az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összegének legalább 37%-át az éghajlat-politika általános érvényesítésének finanszírozására kell fordítani. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós stratégiával.

(6h) Az eszköz keretében végrehajtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek forrásainak legalább 20%-a hozzá kell járuljon az európai digitális stratégiához és a digitális egységes piac megvalósításához az Unió globális szintű versenyképességének növelése, valamint az Unió ellenállóbbá, innovatívabbá és stratégiailag önállóbbá tétele érdekében.

(6i) Az eszköz keretében végrehajtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek forrásainak legalább 7%-át a hat európai prioritáshoz kapcsolódó beruházási és reformintézkedésekre kell fordítani, és az eszköz teljes pénzügyi allokációjának a hat európai prioritást kell szolgálnia.

(6j) Az eszköz általános célkitűzésének annak kell lennie, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása révén hozzájáruljon az e rendeletben meghatározott hat európai prioritás kihívásainak kezeléséhez, valamint az uniós szakpolitikák célkitűzéseihez, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz, a szociális jogok európai pilléréhez, a Párizsi Megállapodáshoz és az egységes piac megerősítéséhez. Ennek érdekében az eszköznek hozzá kell járulna a tagállamok rezilienciájának és alkalmazkodóképességének javításához, a válság társadalmi és gazdasági hatásának enyhítéséhez, valamint a zöld és digitális átállás támogatásához, helyreállítva ezáltal az uniós gazdaságok növekedési potenciálját, ösztönözve a munkahelyteremtést a Covid19-világjárványt követően, valamint előmozdítva a fenntartható növekedést.

(6k) Az eszköznek olyan reformok és beruházások révén kell hozzájárulnia a fellendüléshez és a rezilienciához, amelyek a társadalom, a demográfia és különösen a gyermekek, a fiatalok és a kiszolgáltatott csoportok javát szolgálják, oktatás és képzés révén javítják az üzleti környezetet, a fizetésképtelenségi kereteket, az agresszív adózási gyakorlatok elleni küzdelmet, modernizálják gazdaságainkat és iparunkat, a K+I-t, a fenntartható digitális, energetikai és közlekedési infrastruktúrát, valamint az összeköttetéseket. Az eszköznek hozzá kell járulnia továbbá a fenntartható körforgásos gazdaság fejlesztéséhez, támogatnia kell a vállalkozói készséget, beleértve a kkv-kat, az egészségügyi és gondozási ágazatokat, a kultúrát és a médiát, a sportot, az idegenforgalmat és a vendéglátást, a mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazatokat, meg kell erősítenie a biológiai sokféleséget és a környezetvédelmet, az élelmiszer-ellátási láncokat, az éghajlatváltozás mérséklésén és az ahhoz való alkalmazkodáson keresztül elő kell mozdítania a zöld átállást, valamint hozzá kell járulnia a fenntartható és energiahatékony lakhatásba való beruházásokhoz. A reformoknak és beruházásoknak meg kell erősíteniük a szociális védelmi és jóléti rendszereket, a közigazgatást és az általános érdekű szolgáltatásokat, beleértve az igazságszolgáltatást és a demokráciát, és hozzá kell járulniuk a demográfiai kihívások kezeléséhez.

(6l) A Covid19- válság valamennyi tagállamban súlyos következményekkel jár a társadalmi tevékenységekre nézve. Az oktatás, a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a vendéglátás és az idegenforgalom megbénultak. Az Uniónak és a tagállamoknak is be kell ruházniuk e kiemelten fontos területeken. A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy teljes költségvetésük legalább 2%-át a kulturális és kreatív ágazatokra, 10%-át pedig a minőségi és inkluzív oktatásba történő beruházásokra fordítsák.

(7) Jelenleg nincs olyan eszköz, amely közvetlen pénzügyi támogatásról rendelkezne ahhoz kapcsolódóan, hogy milyen eredmények valósultak meg, illetve a tagállamok milyen reformokat és közberuházásokat hajtottak végre a Covid19-válságra válaszul. Az Unió gazdaságának egésze helyreállhat, többek között a beruházások átirányítása és a reformoknak a meglévő uniós stratégiákhoz és kihívásokhoz való igazítása révén, ideértve többek között az európai szemeszterben, a szociális jogok európai pillérében, az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaiban, az energiaunió irányításának keretében elfogadott nemzeti éghajlat-politikai tervekben és a méltányos átállásra vonatkozó tervekben meghatározott stratégiákat és kihívásokat, hogy azok tartós hatást gyakoroljanak a tagállamok ▌ellenálló képességére.

(8) Ennek tükrében szükség van arra, hogy megerősítsük a tagállamok támogatásának jelenlegi keretét, és egy innovatív eszközön keresztül közvetlen pénzügyi támogatást nyújtsunk a tagállamoknak. Ezért az eszközt e rendelet alapján kell létrehozni annak érdekében, hogy hatékony és jelentős pénzügyi támogatást nyújtson a fenntartható reformok és a kapcsolódó köz- és magánberuházások végrehajtásának felgyorsításához a tagállamokban, az Unióban a Covid19-válság kedvezőtlen hatásainak és következményeinek kezelésére szolgáló célzott eszközként. Az eszköznek átfogónak kell lennie és hasznosítania kell a Bizottság és a tagállamok által más eszközök és programok végrehajtásából nyert tapasztalatokat. Az eszköz magában foglalhat olyan intézkedéseket is, amelyek támogatási rendszerek – többek között pénzügyi eszközök, támogatások vagy hasonló rendszerek – révén ösztönzik a magánberuházásokat, az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartása mellett. Ezen túlmenően az eszköz a nemzeti fejlesztési bankok támogatását előmozdító intézkedéseket is tartalmazhat.

(9) Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve ▌a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet[3] (költségvetési rendelet) 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.

(9a) A Covid19-válság okozta társadalmi és gazdasági sokkból való kilábalás elősegítését célzó intézkedéseket a reziliencia, valamint az ökológiai és társadalmi fenntarthatóság elvének kell vezérelnie. Törekedniük kell arra is, hogy ötvözzék a sürgősség szükségességét a hosszú távú perspektívával. A megalapozott tudományos bizonyítékokkal alátámasztott és széles körű politikai és társadalmi konszenzust élvező intézkedéseket nem szabad gyengíteni vagy elhalasztani, hanem továbbra is elsőbbséget kell biztosítani számukra.

(10) Az [Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló] rendelettel összhangban és az abban allokált források erejéig az ▌eszköz keretében helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell megvalósítani a Covid19-válság példa nélküli társadalmi és gazdasági hatásának kezelése érdekében. Az ilyen kiegészítő forrásokat oly módon kell felhasználni, hogy biztosított legyen az [EURI] rendeletben előírt határidők betartása.

(10a) Az eszköznek támogatnia kell azokat a projekteket, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét, és amelyek valódi európai hozzáadott értéket generálnak. Az eszköz nem helyettesítheti az ismétlődő jellegű nemzeti kiadásokat, és nem lehet ellentétes az Unió stratégiai és gazdasági érdekeivel, ezért nem finanszírozhatja harmadik országok beruházási terveit.

(10b) Az európai hozzáadott értéknek a hat európai prioritás kölcsönhatásából és összekapcsolódásából kell származnia, koherenciát és szinergiákat kell teremtenie, továbbá koordinációs előnyöket, jogbiztonságot, nagyobb hatékonyságot és kiegészítő jelleget kell biztosítania.

(10c) A Covid19-válság egyik tanulsága az, hogy az Uniónak diverzifikálnia kell a kritikus ellátási láncokat, ezért az eszköz egyik célkitűzése az Unió stratégiai autonómiájának megerősítése kell, hogy legyen.

(10d) A fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok és a visszavont előirányzatok összegét az európai hozzáadott értékkel rendelkező programok megerősítésére kell felhasználni, különösen a közvetlen irányítás keretében, például, de nem kizárólag a K+I, az oktatás és az infrastruktúra területén.

(10e) Az eszköz keretében kidolgozott helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek szinergiában kell működniük az InvestEU programmal, és lehetővé tehetik az InvestEU program keretében a tagállami komponenshez való hozzájárulást, különösen az érintett tagállamokban letelepedett vállalkozások fizetőképessége érdekében. A tervek lehetővé tehetik a többéves pénzügyi keret gyermekekre, ifjúságra, az Erasmus-ra, a kultúrára, valamint K+I-re és az Európai horizont programra vonatkozó közvetlen irányítású programokhoz való hozzájárulást is.

(10f) Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköznek nem szabad pénzügyi teherré válnia a következő generációk számára, és azt az Unió új saját forrásaiból kell visszafizetni. Alapvető fontosságú továbbá, hogy a Európai Uniós Helyreállítási Eszközzel összefüggésben felmerült hiteleket időben visszafizessék.

(11) Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, amely kifejezésre juttatja a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokat, az ezen rendelettel létrehozott eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30%-a fordítódjon éghajlat- és környezetpolitikai célkitűzések támogatására, a biológiai sokféleséget támogató uniós költségvetési kiadásokra vonatkozó 10%-os általános cél mellett. A tagállamoknak gazdaságélénkítési és rezilienciaépítési terveikben különös figyelmet kell fordítaniuk az átmenetek következményei által esetlegesen sújtott munkavállalók támogatására és társadalmi szerepvállalásuk növelésére, különösen a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a kollektív tárgyalás elvének védelme révén.

 

(15) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott egyértelmű mérföldkövek és célok megvalósítása céljából pénzügyi támogatást nyújtson. Ezt az egyedi célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani.

(16) Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájáruljon az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához, a tervnek a reformok és a közberuházási projektek végrehajtását szolgáló, koherens, releváns, hatékony és eredményes helyreállítási és rezilienciaépítési tervet képező intézkedésekből kell állnia. ▌

(16a) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek részletes magyarázatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és intézkedések hogyan járulnak hozzá a hat európai prioritás mindegyikéhez, beleértve a vonatkozó és az általános minimális költségvetési előirányzatokat is.

(16b) A tervnek azt is ki kell fejtenie, hogy miként járul hozzá az uniós politikákhoz, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz, a szociális jogok európai pilléréhez, a Párizsi Megállapodáshoz és az egységes piac megerősítéséhez. A tervnek azt is ki kell fejtenie, hogy a terv hogyan járul hozzá az Unió stratégiai és gazdasági érdekeihez, és miként nem hat azok ellen, hogyan nem helyettesíti a nemzeti költségvetési kiadásokat, miként tartja tiszteletben az uniós finanszírozás addicionalitásának elvét és a jelentős károkozás elkerülésének elvét. A tervnek ki kell fejtenie, hogy miként egyeztethető össze a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós stratégia elveivel.

(16c) A nemzeti helyreállítás és rezilienciaépítési terv nem érinti a kollektív szerződések uniós és nemzeti joggal és gyakorlattal, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban történő megkötéséhez vagy érvényesítéséhez, illetve a kollektív fellépéshez való jogot.

(16d) A terv kifejti, hogy miként járul hozzá az érintett tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlásokban vagy a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások hatékony kezeléséhez. Amennyiben egy tagállamban a Bizottság részletes felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány áll fenn, a tervnek ki kell fejtenie, hogy az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] 6. cikke alapján tett ajánlások hogyan egyeztethetők össze a tervekkel. A tervnek részleteznie kell a megfelelő mérföldköveket, a célokat, valamint a reformok és beruházások végrehajtásának ütemtervét.

(16e) A tervnek átfogó reform- és beruházási csomagot kell tartalmaznia, és biztosítania kell ezek konzisztenciáját. A tervnek részleteznie kell a tervezett köz- és magánberuházási projekteket, a kapcsolódó beruházási időszakot, és adott esetben hivatkoznia kell a magánpartnerek bevonására. A tervnek részleteznie kell a reformok és beruházások becsült összköltségét. Adott esetben információkat kell tartalmaznia a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásról és a strukturálisreform-támogató program vagy a technikai támogatási eszköz keretében végrehajtott korábbi vagy tervezett reformokkal való kapcsolatról, valamint az esetlegesen szükséges kísérő intézkedésekről, beleértve az összes szakpolitikai intézkedés ütemtervét is.

(16f) A polgárokhoz a regionális és helyi hatóságok vannak a legközelebb, első kézből szerezve tapasztalatokat a helyi közösségek és gazdaságok szükségleteivel és problémáival kapcsolatban, ezért kulcsszerepet töltenek be a gazdasági és társadalmi helyreállításban. Ezt figyelembe véve szorosan be kell vonni őket az eszköz megtervezésébe és végrehajtásába, beleértve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítését, valamint az eszköz alá tartozó projektek irányítását. Annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a helyi és regionális önkormányzatokban rejlő potenciált a helyreállítás és az ellenálló képesség megvalósítása terén, a tagállami szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett az eszköz forrásainak egy részét nekik kell végrehajtaniuk.

(16g) A tervnek adott esetben részleteznie kell a hiteltámogatás iránti kérelmet és a további mérföldköveket.

(16h) A tervnek tartalmaznia kell a tagállam azon terveinek, rendszereinek és konkrét intézkedéseinek az ismertetését, amelyeket az ezen eszközből származó források felhasználása során a összeférhetetlenségek, korrupció és csalás megelőzésére, felderítésére és orvoslására használt.

(16i) A tervnek tartalmaznia kell a tagállamok által annak biztosítása érdekében hozott intézkedéseket, hogy a kedvezményezett vállalkozások ne legyenek érintettek az (EU) 2018/822 tanácsi irányelv[5] szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adóügyi rendelkezésekben.

(16j) Adott esetben a terveknek a határokon átnyúló vagy páneurópai projektekbe való beruházásokat is magukban kell foglalniuk az európai együttműködés támogatása érdekében.

(16k) Az eszközből részesülő valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania és elő kell mozdítania az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeket. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy kezdeményezze a tagállamok részére az eszköz keretében történő kötelezettségvállalás vagy a kifizetési előirányzatok felfüggesztését a jogállamiság általános hiányosságai esetén, amennyiben azok hátrányosan érintik vagy annak kockázatát hordozzák, hogy hátrányosan érinthetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással vagy az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmével kapcsolatos elveket. Az eszköznek világos szabályokról és eljárásokról kell gondoskodnia a felfüggesztési mechanizmus kezdeményezésére vagy annak megszüntetésére vonatkozóan. E tekintetben az eszköz keretében történő finanszírozás felfüggesztésének kezdeményezésére irányuló eljárást és az azt követő tartalékba helyezést csak akkor szabad blokkolni, ha a Tanács minősített többsége vagy az Európai Parlament többsége ezt ellenzi. A végső kedvezményezetteknek vagy a fogadó feleknek, köztük a helyi és regionális önkormányzatoknak történő kifizetéseket folytatni kell.

(16l) A Covid19-válság okozta gazdasági és társadalmi következményekkel kapcsolatos, 2020. február 1-jétől kezdődő intézkedések támogathatók.

(17) Ha egy tagállam a 472/2013/EU rendelet[6] 12. cikke alapján mentesül az európai szemeszterre vonatkozóan meghatározott monitoring és értékelés alól, vagy ha a 332/2002/EK tanácsi rendelet[7] alapján felügyelet alatt áll, lehetővé kell tenni, hogy e rendelet rendelkezései a vonatkozó rendeletek alapján kiadott intézkedésekben meghatározott kihívások és prioritások tekintetében alkalmazandók legyenek az érintett tagállamra.

(18) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai szemeszter keretében megbeszélést folytasson az Unión belüli helyreállítási, rezilienciaépítési és alkalmazkodóképességi helyzetről. A megfelelő bizonyítékok biztosítása érdekében e megbeszélésnek a Bizottság európai szemeszterrel összefüggésben elérhető stratégiai és analitikus információira kell támaszkodnia, és – amennyiben ezek rendelkezésre állnak – a tervek előző években való végrehajtására vonatkozó információkon kell alapulnia. A Bizottság a vonatkozó információkat egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja. A létező strukturális gazdasági párbeszéd mintájára kialakított helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédet az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament minden illetékes bizottságában meg kell tartani.

(19) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtásával és megvalósításával kapcsolatban felmerülő tényleges tagállami szükségletekkel arányos érdemi pénzügyi hozzájárulás biztosítása érdekében helyénvaló megállapítani – a pénzügyi támogatás (azaz a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás) tekintetében – a tagállamok számára az eszköz keretében elérhető maximális pénzügyi hozzájárulást. 2021 és 2022 során e maximális pénzügyi hozzájárulást az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó ▌GDP-jének reciproka, valamint a 2015–2019-es időszakra vonatkozó relatív munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani. 2023 és 2024 során e maximális pénzügyi hozzájárulást a népesség, a GDP reciproka és a 2020–2021-es időszakban a 2019-hez képest tapasztalt kumulált reál-GDP-csökkenés alapján kell kiszámítani.

(20) Meg kell határozni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre irányuló javaslatok tagállamok általi benyújtásának eljárását és e javaslatok tartalmát. Az eljárások gyors lefolytatásának biztosítása érdekében a tagállamoknak legkésőbb április 30-ig helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk, a nemzeti reformprogram külön mellékleteként. A gyors végrehajtás érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok az előző év október 15-én a következő évre vonatkozó nemzeti költségvetés-tervezettel együtt benyújthassák e terv tervezetét. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítéséhez a tagállamok a(z) XX/YYYY-i [a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló] rendelettel összhangban igénybe vehetik a technikai támogatási eszközt.

(20a) Értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a különböző tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei között kialakult szinergiákat, valamint az említett tervek és a többi nemzeti szintű beruházási terv közötti kiegészítő jelleget. A Bizottság adott esetben az egész Unióra kiterjedő konzultációt folytat az érdekelt felekkel, hogy összegyűjtse a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos felelősségre, annak következetességére és hatékonyságára vonatkozó nézeteiket. A Bizottság a terv tekintetében független szakértő által végzett, nemi szempontú hatásvizsgálatot is előír, vagy saját maga végzi el ezt az értékelést.

(22) A Bizottságnak értékelnie kell a tagállamok által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és szorosan együtt kell működnie az érintett tagállammal. A Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja a folyamattal kapcsolatos nemzeti felelősséget, és figyelembe veszi a különböző tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei között kialakított szinergiákat, valamint az említett tervek és a többi nemzeti szintű beruházási terv közötti kiegészítő jelleget. A Bizottságnak a követelmények és az eredményességüket, hatékonyságukat, relevanciájukat és koherenciájukat igazoló kritériumok listája alapján értékelnie kell a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, és e célból figyelembe kell vennie az érintett tagállam által benyújtott indokolást és elemeket ▌.

(23) E rendelet mellékleteként megfelelő iránymutatásokat kell meghatározni, amelyek alapján a Bizottságnak – átlátható és méltányos módon – értékelnie kell a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, valamint – a célkitűzésekkel és az e rendeletben meghatározott egyéb releváns követelményekkel összhangban – meg kell határoznia a pénzügyi hozzájárulást. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében erre a célra a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó javaslatok értékelésére szolgáló minősítési rendszert kell létrehozni. Az elfogadott tervekre adott értékeléseket közzé kell tenni.

(24) A magas színvonalú tervek előkészítéséhez való hozzájárulás, továbbá a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésében és megvalósítási fokuk értékelésében a Bizottság számára nyújtandó segítség biztosítása érdekében rendelkezni kell a szakértői javaslatok, valamint a – tagállami kérésre nyújtható – partneri tanácsadás és technikai támogatás alkalmazásáról. Munkaügyi politikákat érintő szakértői javaslatok esetén bevonják a szociális partnereket.

(25) Az egyszerűsítés érdekében a pénzügyi hozzájárulás meghatározásának egyszerű kritériumokon kell alapulnia. A pénzügyi hozzájárulást az adott tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége alapján kell meghatározni. Az eszközből származó finanszírozás nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hosszabb időre vagy tartósan csökkentik a kormányzati bevételeket, például adócsökkentéseket vagy illetékcsökkentéseket.

(26) Feltéve, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel az értékelési kritériumoknak, a maximális pénzügyi hozzájárulást kell allokálni az érintett tagállam részére, amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reform és beruházás tervezett összköltsége megegyezik a maximális pénzügyi hozzájárulás összegével vagy nagyobb annál. Amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége kisebb, mint a maximális pénzügyi hozzájárulás összege, akkor a terv tervezett összköltségével megegyező összeget kell allokálni az érintett tagállam részére. Nem ítélhető meg pénzügyi hozzájárulás a tagállamnak, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben az értékelési kritériumoknak. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a terv nem kezeli kielégítő módon az értékelés kritériumait, akkor tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és kérnie kell az érintett tagállamtól, hogy nyújtson be egy felülvizsgált tervet.

(28) Lehetővé kell tenni a tagállami terv hitel formájában történő pénzügyi támogatását, azzal a feltétellel, hogy az érintett tagállam megfelelően indokolt kérelme alapján hitelmegállapodás megkötésére kerül sor a Bizottsággal. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását támogató hiteleket az ilyen kiadások hosszú távú jellegét tükröző lejárattal kell nyújtani, egyértelmű és pontos hiteltörlesztési ütemterv mellett. E lejárati idők eltérhetnek az Unió által a hitelek finanszírozása érdekében a tőkepiacokon felvett hitelek lejárati idejétől. Ezért lehetőséget kell biztosítani a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésében rögzített elvtől való eltérésre, mely elv szerint a pénzügyi támogatást biztosító hitelek tekintetében nem kerülhet sor lejárati transzformációra.

(29) A hitelkérelmet alá kell támasztaniuk a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségleteknek, különösen a zöld és a digitális átállás tekintetében, és annak, hogy a terv költsége meghaladja a vissza nem térítendő támogatás révén allokálható maximális pénzügyi hozzájárulás összegét. Lehetővé kell tenni, hogy a terv benyújtásával egyidejűleg kerüljön sor a hitelkérelem benyújtására. Amennyiben a hitelkérelem benyújtására más időpontban kerül sor, azt további mérföldköveket és célokat tartalmazó felülvizsgált tervnek kell kísérnie. A források előreütemezésének biztosítása érdekében a tagállamoknak legkésőbb 2024. augusztus 31-ig kell kérniük a hiteltámogatást. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében maximálni kell a rendelet keretében nyújtható összes hitel teljes összegét. Emellett az egyes tagállamoknak nyújtott hitel maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 6,8%-át. Kivételes körülmények között – a rendelkezésre álló források függvényében – lehetőséget kell biztosítani a maximált összeg emelésére. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében azt is lehetővé kell tenni, hogy a hitel kifizetésére részletekben, az eredmények elérésétől függően kerüljön sor.

(30) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy indokolással ellátott kérelemben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását kérjék a végrehajtási időszakban, amennyiben ezt objektív körülmények szükségessé teszik. A Bizottságnak értékelnie kell az indokolással ellátott kérelmet, és két hónapon belül új határozatot kell hoznia. A tagállam az év során bármikor támogatást kérhet a technikai támogatási eszközön keresztül [a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló] XX/YYYY rendelettel összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítása vagy felváltása érdekében.

(30a) A döntéshozatali folyamatban érintett tagállamoknak és uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy csökkentsék a kérelmek feldolgozásának idejét és egyszerűsítsék az eljárásokat, ezzel biztosítva az eszköz igénybevételéről és végrehajtásáról szóló határozatok zökkenőmentes és gyors elfogadását.

(31) Annak érdekében, hogy az eszköz pénzügyi irányítása hatékony és egyszerű legyen, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak olyan finanszírozás formáját kell öltenie, amely azon alapul, hogy a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott mérföldkövekhez és célokhoz viszonyítva milyen eredményeket sikerült elérni. Ezért a további hiteltámogatásnak – a pénzügyi támogatás (azaz a vissza nem térítendő támogatás) tekintetében meghatározottakhoz képest – további mérföldkövekhez és célokhoz kell kapcsolódnia. A kifizetésekre a releváns mérföldkövek teljesítését követően kerülhet sor.

(32) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre, a törlésre és a pénzeszközök visszafizettetésére. A kiszámíthatóság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok félévente nyújthassanak be kifizetési kérelmeket. A kifizetéseket részletekben, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállami végrehajtására vonatkozó pozitív bizottsági értékelés alapján kell teljesíteni. A Bizottságnak az alapokból nyújtott, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet jóváhagyó határozatban meghatározott teljes támogatás 20%-át kell előfinanszíroznia. Célszerű lehetővé tenni a pénzügyi hozzájárulás abban az esetben való felfüggesztését, illetve törlését, továbbá csökkentését vagy visszafizettetését, ha a tagállam nem hajtotta végre kielégítően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, vagy ha súlyos szabálytalanságokra, azaz csalásra, korrupcióra vagy összeférhetetlenségre derül fény. A visszafizettetést lehetőség szerint az eszköz keretében kifizetetlen kifizetések beszámításával kell biztosítani. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre, törlésre és a kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó döntései tiszteletben tartsák a tagállamok észrevételezési jogát.

(32a) Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az eszköz végrehajtása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy eredményes és hatékony belső kontrollrendszer működését, és vissza kell fizettetniük a jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegeket. A tagállamoknak gyűjteniük kell az olyan adatokat és információkat, amelyek lehetővé teszik az eszközből támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok – azaz csalás, korrupció és összeférhetetlenség – megelőzését, felderítését és korrekcióját.

(33) A végrehajtás hatékony nyomon követése érdekében a tagállamoknak az európai szemeszter folyamata keretében félévente jelentést kell tenniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljesítése terén elért előrehaladásról. A nemzeti reformprogramoknak megfelelően tükrözniük kell az érintett tagállamok által készített ilyen jelentéseket, és kívánatos e programokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljesítése tekintetében elért előrelépésekről való beszámolás eszközeként alkalmazni. Az Európai Parlament illetékes szakbizottságai bármelyik fázisban meghallgathatják a tagállamoknak és bármilyen egyéb releváns intézménynek és érdekelt félnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekért felelős képviselőit, hogy megtárgyalják a rendelet rendelkezéseiben szereplő és annak alapján végrehajtandó intézkedéseket.

(34) Az átláthatóság érdekében a Bizottság által elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és a Bizottságnak gondoskodnia kell a megfelelő kommunikációs tevékenység elvégzéséről. A Bizottságnak biztosítania kell az eszköz keretében történő kiadások láthatóságát azáltal, hogy egyértelműen közli, hogy a támogatott projekteket egyértelműen „európai uniós gazdaságélénkítési kezdeményezésként” kell feltüntetni.

(35) Az eszköz keretében történő kiadásoknak hatékonynak kell lenniük, és egyaránt pozitív hatást kell gyakorolniuk Európa válságból való kilábalására és Európa fenntartható gazdaságra való átállására. Az uniós költségvetésből származó pénzeszközök hatékony és következetes allokációja, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása, valamint az összeférhetetlenség elkerülése érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek konzisztensnek kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadások kettős finanszírozását. A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források és a technikai támogatási eszközön keresztül kapott technikai támogatás közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása érdekében. E célból a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a terveiknek a Bizottsághoz való benyújtásakor ismertessék a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó releváns információkat. Az eszköz keretében nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie az egyéb uniós alapok és programok keretében nyújtott támogatást, továbbá az eszköz keretében finanszírozott reform- és beruházási projektek támogatásban részesülhetnek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy a támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi.

(36) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdésének megfelelően az ▌eszközt ▌konkrét nyomonkövetési követelmények szerinti információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Adott esetben e követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszközök tényleges hatásai. E célból létre kell hozni egy külön eredménytáblát, amely kiegészíti a meglévő szociális eredménytáblát és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás meglévő eredménytábláját. Az eszköz keretében történő kiadásokra külön mentesítési eljárást kell alkalmazni a Bizottság által az EUMSZ 318. cikke alapján készített mentesítési értékelő jelentés külön fejezetében. A nyomon követés céljából gyűjtött adatokat nemek szerinti bontásban kell gyűjteni.

(36a) A Bizottságnak elszámoltathatónak kell lennie az eszköz végrehajtása tekintetében, és meg kell jelennie az Európai Parlament előtt, hogy szükség esetén magyarázattal szolgáljon, ideértve a súlyos gondatlanság vagy kötelességszegés eseteit is. E tekintetben az Európai Parlament ajánlásokat tehet a feltárt hiányosságok kezelésére.

(37) Célszerű, hogy a Bizottság a rendelettel létrehozott eszköz végrehajtásáról félévente jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentésnek részletes  tájékoztatást kell nyújtania a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz keretében az érintett tagállamok által a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében elért haladásról, beleértve a célok és mérföldkövek végrehajtásának helyzetét is; tájékoztatást kell nyújtania továbbá az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében az eszközhöz rendelt, előző évi bevételek összegéről, költségvetési sorok szerinti bontásban, valamint arról, hogy Európai Uniós Helyreállítási Eszközön keresztül beszedett összegek milyen mértékben segítik elő az eszköz célkitűzéseinek megvalósítását.

(38) Független értékelést kell végezni, amelynek keretében megvizsgálják az e rendelettel létrehozott eszköz célkitűzéseinek megvalósulását, forrásai felhasználásának hatékonyságát és hozzáadott értékét. Az értékelést adott esetben a rendelet módosítására irányuló javaslattal kell kísérni. Független, utólagos értékelés keretében emellett az eszközök hosszú távú hatását is vizsgálni kell.

(38a) A Bizottságnak felülvizsgálatokat kell készítenie az eszköz végrehajtásáról, és adott esetben javaslatot kell tennie a rendelet módosítására az előirányzatok teljes lekötésének biztosítása érdekében.

(39) A tagállamok által végrehajtandó helyreállítási és rezilienciaépítési terveket és a megfelelő, ezekre allokált pénzügyi hozzájárulásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában kell meghatározni. Az EUMSZ 290. cikkével összhangban a jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elfogadásával, valamint a pénzügyi támogatásnak a vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követő kifizetésével kapcsolatos hatáskörrel a Bizottságot kell felhatalmazni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam és a Bizottság megállapodjon bizonyos technikai jellegű operatív szabályokról, amelyek részletesen meghatározzák a végrehajtásnak a határidőkkel, a mérföldkövekre és célokra vonatkozó mutatókkal, valamint az alapul szolgáló adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos vonatkozásait. Annak érdekében, hogy az operatív szabályok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során fennálló körülmények tekintetében mindvégig relevánsak legyenek, lehetővé kell tenni az ilyen technikai szabályok elemeinek kölcsönös egyetértés alapján történő módosítását. Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(40) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[8], a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel[9], a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[10] és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel[11] összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelet szerint az Európai Ügyészség (EPPO) kivizsgálhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] előírásainak megfelelően az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében az eszközből származó finanszírozás végső kedvezményezettjeit vagy fogadóit nyilvánosságra kell hozni. A pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése céljából a tagállamoknak az információkat elektronikus formában, egyetlen adatbázisban kell rendelkezésre bocsátaniuk, anélkül, hogy szükségtelen adminisztratív terheket teremtenének.

(41) Mivel e rendelet céljait a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten valósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. A program működésének felülvizsgálatát és rendszeres frissítéseit az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon a vitákhoz, például az Európa jövőjéről szóló konferencián.

(42) E rendeletnek – a benne meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések és pénzügyi keretösszeg

1. cikk
Tárgy

E rendelet létrehozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az eszköz).

A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a pénzügyi keretösszeget, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „uniós alapok”: az (EU) YYY/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet [a CPR-t felváltó rendelet] hatálya alá tartozó pénzeszközök[13];

(2) „pénzügyi hozzájárulás”: az eszköz keretében a tagállamok részére allokálható vagy allokált vissza nem térítendő pénzügyi támogatás; ▌

(2a) „nem rulírozó hitel”: tagállamnak nyújtott, rögzített ütemezésű, rendszeres részletekben visszafizetendő hitel;

(3) „a politikai koordináció európai szemesztere” vagy „európai szemeszter”: az ▌1466/97/EK tanácsi rendelet 2a. cikkében meghatározott eljárás[14];

(3a) „nemzeti hatóság”: egy vagy több, kormányzati szintű közigazgatási szerv, ideértve a regionális és helyi szintű közigazgatási szerveket, valamint a költségvetési rendelet 2. cikkének 42. pontja szerinti tagállami szervezetek, amelyek a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a partnerség szellemében folytatnak együttműködést;

(3b) „addicionalitás”: e rendelet kontextusában a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában] foglalt addicionalitási követelménynek való megfelelés, valamint adott esetben a magánberuházások maximalizálása a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése d) pontjának] megfelelően;

(3c) „mérföldkövek”: egyértelmű, minőségi, mennyiségi, mérhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalások, amelyeket a tagállam a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében vállalt;

(3d) „reziliencia”: valamilyen válságból eredő gazdasági, társadalmi és környezeti sokkhatásokkal és tartós strukturális változásokkal szembeni méltányos, fenntartható és inkluzív módon történő fellépés képessége, valamint a jólét előmozdítása mindenki számára;

(3e) „jelentős károkozás elkerülése”: nem támogatni vagy végezni olyan gazdasági tevékenységeket, amelyek jelentős mértékben károsítják az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletben[15] (az uniós taxonómiáról szóló rendelet) említett környezetvédelmi célkitűzéseket. A Bizottság technikai útmutató feljegyzéseket dolgoz ki a jelentős károkozás elkerülésére vonatkozó elv gyakorlati alkalmazásáról, figyelembe véve e rendeletet.

(3f) „uniós éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzések”: az (EU).../... rendeletben [európai éghajlat-politikai rendelet] meghatározott uniós éghajlat-politikai célkitűzések és célok.

3. cikk
Alkalmazási kör

Az e rendelettel létrehozott ▌eszköz alkalmazási körébe hat, az alábbi pillérekbe szerveződő európai prioritás tartozik:

- méltányos zöld átállás, figyelembe véve a zöld megállapodás célkitűzéseit;

- digitális átalakulás, figyelembe véve az európai digitális stratégia célkitűzéseit;

- gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség, figyelembe véve az ipari és a kkv-stratégia célkitűzéseit;

- társadalmi kohézió, figyelembe véve a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit;

- intézményi reziliencia a válságokra való reagálási képesség és az azokra való felkészültség növelése érdekében; továbbá

- az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz szakpolitikái, figyelembe véve az európai készségfejlesztési program, az ifjúsági garancia és a gyermekgarancia célkitűzéseit.

Az ezen eszköz keretében finanszírozásra jogosult helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az összesített költségben mért allokációjuk 100%-át a hat európai prioritás alá tartozó beruházási és reformintézkedésekre kell fordítaniuk. Minden nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv összesített költségben mért allokációjának legalább 7%-át a hat európai prioritás mindegyike alá tartozó beruházási és reformintézkedésekre kell fordítania.

A Bizottság technikai útmutató feljegyzéseket dolgoz ki az allokáció gyakorlati alkalmazásáról.

Az Unió éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseihez – különösen a 2030-ra vonatkozó aktualizált uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez és az Unió éghajlat-semlegességi célkitűzésének 2050-ig történő teljesítéséhez – való hozzájárulás és az azokkal való teljes összhang érdekében [az éghajlat-semlegesség elérését szolgáló keret létrehozásáról és az (EU) 2018/199 rendelet (európai éghajlat-változási jogszabály) módosításáról szóló 2020/XXX rendelettel] összhangban minden helyreállítási és rezilienciaépítési terv legalább 40%-ának hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szempontoknak a hat európai prioritásban történő érvényesítéséhez.

Az egyes gazdaságélénkítési és rezilienciaépítési tervek összegének legalább 20%-a hozzájárul a hat európai prioritás digitális kiadásainak finanszírozásához, tükrözve az európai digitális stratégia prioritásait és a digitális egységes piac megvalósításának szükségességét, amely növelni fogja az Unió globális szintű versenyképességét, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az Unió ellenállóbbá, innovatívabbá és stratégiailag önállóbbá váljon.

4. cikk
Általános és egyedi célkitűzések

(1) Az ▌eszköz általános célkitűzése, hogy a 3. cikkben említett hat európai prioritásra összpontosítson. A koherencia és a szinergiák biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani a hat európai prioritás közötti kölcsönhatásokra és kapcsolódási pontokra, ezáltal európai hozzáadott értéket teremtve. Az eszköz előmozdítja az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját és konvergenciáját, valamint stratégiai autonómiáját azáltal, hogy javítja a tagállamok rezilienciáját, válsághelyzetekre való felkészültségét és alkalmazkodóképességét, enyhíti a válság társadalmi, gazdasági és a nemekkel kapcsolatos hatásait, ▌ támogatja a méltányos, igazságos zöld és digitális átmenetet, ▌ hozzájárul az uniós gazdaságok növekedési potenciáljának helyreállításához, a Covid19-válságot követően előmozdítja a minőségi munkahelyek teremtését, előmozdítja a fenntartható növekedést és hozzájárul az euróövezet fejlődéséhez.

(1b) Az eszköz hozzájárul az uniós szakpolitikák célkitűzéseihez, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz, a szociális jogok európai pilléréhez, a Párizsi Megállapodáshoz és az egységes piac megerősítéséhez.

(2) Az általános célkitűzés megvalósítása érdekében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben a fenntartható növekedést serkentő reformokra és fenntartható beruházásokra vonatkozóan meghatározott egyértelmű mérföldkövek és célok megvalósítása céljából. Ezt az egyedi célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros és átlátható együttműködésben kell megvalósítani.

4a. cikk
Horizontális elvek

(1) Az eszköz nem sértheti az Unió stratégiai és gazdasági érdekeit. E tekintetben nem kaphatnak támogatást az olyan projektek, amelyek harmadik országok stratégiai beruházási terveinek részét képezik, és amelyek olyan, az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] 4. cikke értelmében a tagállamok és a Bizottság által figyelembe veendő tényezők körébe esnek, amelyek valószínűsíthetően érintik a biztonságot vagy a közrendet.

(2) Az eszközből nyújtott támogatás nem helyettesíti az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat, és tiszteletben tartja az uniós finanszírozás addicionalitásának elvét.

(3) Az eszköz csak olyan projekteket támogathat, amelyek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülésének elvét.

5. cikk
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó források

(1) Az [EURI] rendelet 2. cikkében említett intézkedések ezen eszköz keretében valósulnak meg a következőképpen:

a) az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. pontjában említett, vissza nem térítendő támogatásra rendelkezésre álló 337 968 000 000 EUR összegből folyó áron [312 500 000 000 EUR, 2018-as árakon], az [EURI] rendelet 4. cikkének (4) és (8) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.

Ezek az összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek.

b) az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése b) pontjában említett, a tagállamok számára a 12. és 13. cikk rendelkezései szerint nem rulírozó hiteltámogatásra rendelkezésre álló 385 856 000 000 EUR összegből folyó áron [360 000 000 000 EUR, 2018-as árakon], az [EURI] rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett összegekből fedezhetők az eszköz irányításához és az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, a nemzeti hatóságokkal, szociális partnerekkel, civil társadalommal, ifjúsági szervezetekkel és más érintettekkel való konzultáció, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal, illetve a szervezeti információtechnológiai eszközökkel kapcsolatos kiadások, akárcsak az eszköz irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadás. A kiadások emellett magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységeknek – például a projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a fenntartható növekedést serkentő reformok és fenntartható beruházások értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértői közreműködés költségeit. E tevékenységekre tekintettel a tagállamok [a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló] XX/YYYY rendelettel összhangban technikai támogatást is kérhetnek.

(2a) A Bizottság [2024.] december 31-ig értékeli az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett vissza nem térítendő támogatás céljára rendelkezésre álló fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok és visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok várható összegét, amelyek az EU 2025. évi költségvetési tervezetében – a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban – az európai hozzáadott értékkel rendelkező programok külső címzett bevételként történő megerősítése céljából bevihetők az uniós költségvetésbe.

A Bizottság csak egy olyan értékelést követően tesz egyedi alapon javaslatot az első albekezdésben meghatározott programok megerősítésére, amely megállapítja, hogy az érintett programok esetében növelni kell a finanszírozást a vonatkozó jogszabályokban meghatározott célkitűzések elérése érdekében.

A Bizottság értékelését be kell nyújtani a költségvetési hatóságnak. A Parlament és a Tanács egyénileg módosíthatja, jóváhagyhatja vagy elutasíthatja az e bekezdés első albekezdésében meghatározott egyedi programok megerősítésére irányuló bizottsági javaslatokat.

Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott programok megerősítésére fel nem használt összegeket teljes egészében a Bizottság által az eszköz finanszírozására igénybe vett finanszírozás visszafizetésére kell felhasználni.

6. cikk
A megosztott irányítású programokból származó források

(1) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az eszközhöz. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni, a tagállam költségvetési keretösszegének legfeljebb 5%-áig.

(2) A tagállamok javasolhatják, hogy reform- és rezilienciaépítési tervük legfeljebb 5%-át a technikai támogatási eszközhöz és az InvestEU programhoz rendeljék, különösen a fizetőképességet támogató intézkedésekhez, valamint a többéves pénzügyi keret gyermekekre, fiatalokra, köztük az Erasmusra, a kultúrára és a kutatásra és innovációra, köztük az Európai horizontra vonatkozó programjaihoz, ha és csak akkor, ha az elkülönített összeg hozzájárul a célkitűzések eléréséhez és tiszteletben tartja e rendelet követelményeit a 3., 4. és 4a. cikkel összhangban, valamint követi a 17. cikkben meghatározott értékelési eljárást. Az átcsoportosított összeg végrehajtása azon alapra vonatkozó szabályoknak megfelelően történik, amelybe a források átcsoportosításra kerültek, továbbá az érintett tagállam javára valósul meg. Az átcsoportosított összeg társfinanszírozása nem szükséges. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban hajtja végre.

7. cikk
Végrehajtás

Az ▌eszközt a költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság hajtja végre közvetlen irányítással.

8. cikk
Addicionalitás és kiegészítő finanszírozás

Az eszköz keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós alapok és programok keretében nyújtott támogatást, valamint az Európai Beruházási Bankcsoport vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott finanszírozást, amelyekben valamely tagállam részvényes. A reform- és beruházási projektek támogatásban részesülhetnek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy a támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi.

9. cikk
Az eszközt a gondos gazdasági kormányzáshoz kötő intézkedések

A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének hatályvesztése esetén a Bizottság 3 hónapon belül javaslatot tesz e rendelet módosítására annak érdekében, hogy az eszközt a közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 15. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint a gondos gazdasági kormányzáshoz kössék.

9a. cikk
Az eszközt a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsoló intézkedések

(1) Az eszköz csak azon tagállamok számára áll rendelkezésre, amelyek elkötelezettek a jogállamiság és az Unió alapvető értékeinek tiszteletben tartása mellett.

(2) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy kezdeményezze a tagállamok részére az eszköz keretében történő kötelezettségvállalás vagy a kifizetési előirányzatok felfüggesztését a jogállamiság általános hiányosságai esetén, amennyiben azok hátrányosan érintik vagy annak kockázatát hordozzák, hogy hátrányosan érinthetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos elveket.

(3) Az alábbiak tekintendők a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságnak, amennyiben sértik vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét:

a) a bíróság függetlenségének veszélyeztetése, beleértve az igazságszolgáltatási feladatok autonóm módon történő gyakorlására vonatkozó képesség bármely korlátozását, a függetlenség garanciáiba való külső beavatkozással, az ítélkezés külső utasításra történő korlátozásával, az igazságügyi személyzet kinevezésére vagy szolgálati feltételeire vonatkozó szabályok önkényes felülvizsgálásával, az igazságügyi személyzet bármilyen módon történő, a pártatlanságukat veszélyeztető befolyásolásával vagy az ügyvédi munkakör függetlenségének befolyásolásával;

b) a közigazgatási szervek – többek között a bűnüldöző hatóságok – által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésének, kijavításának és szankcionálásának elmulasztása, a megfelelő működésüket befolyásoló pénzügyi és emberi erőforrások visszatartása, vagy az összeférhetetlenség elkerülésének elmulasztása;

c) a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állásának és hatékonyságának korlátozása, többek között korlátozó eljárási szabályok révén, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása;

d) valamely tagállam arra irányuló adminisztratív kapacitásának veszélyeztetése, hogy eleget tudjon tenni az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek, beleértve az uniós jogot alkotó szabályok, normák és politikák hatékony végrehajtására való képességet;

e) azon intézkedések, amelyek gyengítik az ügyvéd és ügyfele közötti bizalmas kommunikáció védelmét.

(4) Egy tagállamban akkor állapítható meg a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság, amikor az alábbiak közül egy vagy több sérül vagy veszélybe kerül:

a) a tagállamban az eszközt végrehajtó hatóságok megfelelő működése, különösen a közbeszerzési vagy támogatási eljárások keretében;

b) a piacgazdaság megfelelő működése, tiszteletben tartva ezáltal a versenyt és a piaci erőket az Unióban, valamint a tagsággal járó kötelezettségek hatékony végrehajtása, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljainak követését;

c) a pénzügyi ellenőrzést, monitoringot, belső és külső ellenőrzéseket végző hatóságok megfelelő működése, valamint a hatékony és átlátható pénzügyi irányítási és elszámoltathatósági rendszerek megfelelő működése;

d) a nyomozó- és vádhatóságok megfelelő működése az eszköz végrehajtásával kapcsolatos csalás – többek között adócsalás –, korrupció vagy az uniós jog egyéb megsértése miatt;

e) az a), c) és d) pontban említett hatóságok által hozott intézkedések vagy mulasztások független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálata;

f) az eszköz végrehajtásával kapcsolatos csalás – többek között adócsalás –, korrupció vagy egyéb uniós jogsértés megelőzése és szankcionálása, valamint a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok részéről hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabása a kedvezményezettek számára;

g) a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetése;

h) az adóelkerülés és az adóverseny megelőzése és szankcionálása, valamint az adóügyek közigazgatási együttműködéséhez hozzájáruló hatóságok megfelelő működése;

i) az OLAF-fal és – amennyiben az érintett tagállam részt vesz abban – az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint;

j) az eszköz megfelelő végrehajtása az alapvető jogok rendszeres megsértését követően.

(5) A (4) bekezdés feltételeinek teljesülése esetén a következő intézkedések közül egy vagy több fogadható el:

a) új jogi kötelezettségvállalások megtételének tilalma;

b) kötelezettségvállalások felfüggesztése;

c) kötelezettségvállalások csökkentése, ideértve a pénzügyi korrekciókat is;

d) az előfinanszírozás csökkentése;

e) a kifizetési határidők megszakítása;

f) kifizetések felfüggesztése.

Hacsak az intézkedések elfogadásáról szóló határozat másként nem rendelkezik, a megfelelő intézkedések elrendelése nem befolyásolhatja a tagállam azon kötelezettségét, hogy teljesítse a kifizetéseket a végső kedvezményezetteknek vagy fogadónak. A támogatásra jogosult regionális és helyi intézkedések továbbra is részesülnek az eszközből. A tagállami hiányosságok esetén a támogatásra jogosult regionális és helyi intézkedések továbbra is részesülnek az eszközből.

A meghozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság jellegével, súlyosságával, időtartamával és hatókörével. Amennyire csak lehetséges, az e hiányosság által érintett vagy potenciálisan érintett uniós fellépéseket kell célozniuk.

A Bizottság a tagállami kötelezettségek tekintetében a végső kedvezményezetteknek vagy fogadóknak egy weboldalon vagy internetes portálon keresztül nyújt tájékoztatást és iránymutatást.

A Bizottság ugyanezen a honlapon vagy portálon megfelelő eszközöket biztosít a végső kedvezményezettek vagy fogadók számára, hogy tájékoztassák a Bizottságot bármely olyan jellegű kötelezettségszegésről, amely – a végső kedvezményezettek vagy fogadók véleménye szerint – közvetlenül érinti őket. A végső kedvezményezettek vagy fogadók által e bekezdésnek megfelelően nyújtott információkat a Bizottság csak akkor veheti figyelembe, amennyiben azokhoz arra vonatkozó bizonyítékot is mellékelnek, hogy az érintett végső kedvezményezett vagy fogadó hivatalos panaszt nyújtott be az illetékes hatósághoz.

A végső kedvezményezettek vagy fogadók által szolgáltatott információk alapján a Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok által fizetendő összegeket ténylegesen kifizetik a végső kedvezményezetteknekvagy fogadóknak.

(6) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy alapos okkal feltételezi a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését, írásbeli értesítést küld az adott tagállamnak, amelyben megjelöli a megállapítás alapjául szolgáló indokokat. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ilyen értesítésről és annak tartalmáról.

A (4) bekezdés feltételei teljesítésének értékelése során a Bizottság minden releváns információt figyelembe vesz, ideértve az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, az Európai Parlament állásfoglalásait, a Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok következtetéseit és ajánlásait. A Bizottság figyelembe veszi az uniós csatlakozási tárgyalások során alkalmazott kritériumokat, különösen az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról, a jogérvényesülésről, a szabadságról és a biztonságról, a pénzügyi ellenőrzésről és az adózásról szóló közösségi vívmányok fejezeteit, valamint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében alkalmazott iránymutatásokat, amelyek a tagállamok által elért haladás nyomon követésére szolgálnak.

A Bizottságot egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal létrehozott, független szakértőkből álló testület segíti.

A Bizottság a megállapítások előtt és után is kérhet az értékeléséhez szükséges további információkat.

Az érintett tagállam megadja a kért információkat, és észrevételeket tehet a Bizottság által meghatározott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb, mint a megállapításról szóló értesítés időpontjától számított 1 hónap, sem több, mint a megállapításról szóló értesítés időpontjától számított 3 hónap. Észrevételeiben a tagállam korrekciós intézkedések elfogadását javasolhatja.

A Bizottság figyelembe veszi a kapott információkat és az érintett tagállam által tett észrevételeket, valamint a javasolt korrekciós intézkedések megfelelőségét annak eldöntése során, hogy elfogad-e az (5) bekezdésben említett bármely intézkedésekre vonatkozó határozatot. A Bizottság egyhónapos indikatív jellegű határidőn belül, de mindenképpen az információ kézhezvételének időpontjától számított észszerű időn belül határoz a kapott információk nyomon követéséről.

A bevezetendő intézkedések arányosságának értékelésekor a Bizottság kellő figyelmet fordít az ebben a bekezdésben említett információkra és iránymutatásra.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosság áll fenn, végrehajtási aktus révén határozatot fogad el az (5) bekezdésben említett intézkedésekről.

A Bizottság a határozat elfogadásával egyidejűleg javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elfogadott intézkedések értékével megegyező összeg költségvetési tartalékba történő átcsoportosítására.

A költségvetési rendelet 31. cikkének (4) és (6) bekezdésétől eltérve, az Európai Parlament és a Tanács a két intézmény átvételétől számított négy héten belül tanácskozik az átcsoportosítási javaslatról. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében az ilyen átcsoportosításokat jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a négyhetes időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács – ez utóbbi minősített többséggel eljárva – módosítja vagy elutasítja azokat. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács módosítja az átcsoportosítási javaslatot, akkor a költségvetési rendelet 31. cikkének (8) bekezdését kell alkalmazni.

A nyolcadik albekezdésben említett határozat akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem utasítja el az átcsoportosítási javaslatot a tizedik albekezdésben említett határidőn belül.

(7) Az érintett tagállam bármikor bizonyítékot tartalmazó hivatalos értesítést nyújthat be a Bizottságnak annak igazolására, hogy a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságot orvosolták vagy megszüntették.

Az érintett tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság egyhónapos indikatív jellegű határidőn belül, de mindenképpen a hivatalos értesítés kézhezvételének időpontjától számított észszerű időn belül értékeli az érintett tagállamban fennálló helyzetet. Amint a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek alapján az (5) bekezdésben említett intézkedéseket elfogadták, részben vagy teljesen megszűntek, a Bizottság haladéktalanul határozatot hoz az említett intézkedések teljes vagy részleges megszüntetéséről. A Bizottság a határozat elfogadásával egyidejűleg javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy teljes egészében vagy részben szüntessék meg a (6) bekezdésben említett költségvetési tartalékot. Ilyen esetekben az (5) bekezdésben ismertetett eljárás alkalmazandó.

II. FEJEZET

Pénzügyi hozzájárulás, allokációs folyamat és hitelek

10. cikk
Maximális pénzügyi hozzájárulás

Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összeg allokációjához a maximális pénzügyi hozzájárulást minden egyes tagállam esetében az I. mellékletben meghatározott módszertan alkalmazásával kell kiszámítani az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó bruttó hazai termékének (GDP) reciproka ▌és relatív munkanélküliségi rátája, valamint a 2020–2021 közötti időszakban megfigyelt reál-GDP 2019-hez képesti kumulatív csökkenése alapján.

A 2021–2022 közötti időszakban a maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítása az I. mellékletben meghatározott módszerrel történik, az egyes tagállamok 2015–2019 közötti népessége, egy főre jutó GDP-jének reciproka és relatív munkanélküliségi rátája alapján.

A 2023–2024 közötti időszakban a maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítása az I. mellékletben meghatározott módszerrel történik, a 2020–2021 közötti népesség, az egy főre jutó GDP reciproka és a 2020–2021 időszakban megfigyelt reál-GDP 2019-hez képesti kumulatív csökkenése alapján, és azt 2022. június 30-ig ki kell számítani.

11. cikk
A pénzügyi hozzájárulás allokációja

(1) A Bizottság a 2022. december 31-ig tartó időszakra allokáció céljából rendelkezésre bocsátja az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett 337 968 000 000 EUR-t. Mindegyik tagállam a rendelkezésére álló, 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegéig terjedően nyújthat be kérelmeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtása céljából.

(2) A 2022. december 31-ével kezdődő, 2024. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan a pénzügyi források rendelkezésre állása esetén a Bizottság az európai szemeszter ütemtervével összhangban pályázati felhívásokat szervezhet. Ebből a célból a Bizottság közzéteszi az ezen időszakban sorra kerülő pályázati felhívások indikatív ütemezését, és minden felhívásnál közli az allokációra rendelkezésre álló összeget. Mindegyik tagállam az I. mellékletben említett, allokációra rendelkezésre álló összeg rá jutó részének megfelelő maximális összegig nyújthat be javaslatot a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kért támogatásra.

12. cikk
Hitelek

(1) 2024. december 31-ig tagállami kérésre a Bizottság az érintett tagállam számára hiteltámogatást nyújthat a tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtásához.

(2) Az egyes tagállamok a 15. cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásával egyidejűleg, vagy a 2024. augusztus 31-ig terjedő időszakon belül más időpontban kérhetnek hitelt. Ez utóbbi esetben a kérelemhez csatolni kell egy felülvizsgált tervet, amely további mérföldköveket és célokat is tartalmaz.

(3) A tagállami hitelkérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a hiteltámogatás indokai, amelyeket alátámasztanak a további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségletek;

b) a további reformok és beruházások a 15. cikknek megfelelően;

c) az érintett helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegéhez vagy a 17. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv számára allokált pénzügyi hozzájárulás összegét meghaladó költsége;

ca) információk arról, hogy a hitelkérelem hogyan illeszkedik a tagállam általános pénzügyi tervezésébe és a felelősségteljes költségvetési politika általános céljába.

(4) Az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez nyújtott hiteltámogatás nem lehet magasabb, mint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv – adott esetben módosított – teljes költségének és a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegének különbözete. Az egyes tagállamoknak nyújtott hitel maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 6,8%-át.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve a források rendelkezésre állásának függvényében a hiteltámogatás összege kivételes körülmények között emelhető.

(6) A hiteltámogatás kifizetésére – a 17. cikk (4) bekezdésének g) pontjával összhangban – részletekben, a mérföldkövek és célok teljesítésétől függően kerül sor.

(7) A Bizottság a 17. cikkel összhangban hoz határozatot a hiteltámogatásra irányuló kérelemről. Adott esetben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet ennek megfelelően módosítani kell.

13. cikk
Hitelmegállapodás

(1) Az érintett tagállammal való hitelmegállapodás megkötése előtt a Bizottság értékeli:

a) azt, hogy a hitelkérelem indokolása és a kért hitel összege a további reformok és beruházások viszonylatában észszerűnek és valószerűnek minősül-e; továbbá

b) azt, hogy a további reformok és beruházások megfelelnek a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

(2) Amennyiben a hitelkérelem megfelel az (1) bekezdésben említett kritériumoknak, a 17. cikk (2) bekezdésében említett határozat elfogadását követően a Bizottság hitelmegállapodást köt az érintett tagállammal. A hitelmegállapodás a költségvetési rendelet 220. cikkének (5) bekezdésében előírtak mellett a következő elemeket tartalmazza:

a) a hitel összege euróban, beleértve adott esetben az XX. cikk szerinti, hiteltámogatás formájában nyújtott előfinanszírozást is;

b) az átlagos lejárati idő; a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdése e lejárati idő tekintetében nem alkalmazandó;

c) a hitel árképzési képlete és rendelkezésre állásának időtartama;

d) a részletek maximális száma és egy egyértelmű és pontos visszafizetési ütemezés;

e) a hiteltámogatás végrehajtásához az érintett reformok és beruházási projektek tekintetében szükséges egyéb elemek, a 17. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban.

(3) A költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban az e cikkben említett hitelek nyújtása céljából történő hitelfelvétel költségeit a kedvezményezett ország viseli.

(4) A Bizottság megállapítja az e cikkel összhangban nyújtott hitelekkel kapcsolatos hitelezési műveletek kezeléséhez szükséges szabályokat.

(5) Az e cikkel összhangban nyújtott hitelben részesülő tagállam külön számlát nyit a kapott hitel kezelésére. A tagállam továbbá az előző bekezdésben meghatározott szabályoknak megfelelően a hitel szerint esedékes tőkeösszeget és kamatot húsz TARGET2 üzleti nappal a megfelelő lejárati időpont előtt átutalja a Bizottság által megjelölt számlára.

13a. cikk
Felülvizsgálatok és módosítások

(1) Legkésőbb 2022 végéig a Bizottság felülvizsgálja az e rendelet II. fejezetében hivatkozott források végrehajtását. A források teljeskörű felhasználásának biztosítása érdekében e kötelező felülvizsgálathoz adott esetben mellékelni kell az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot.

(2) Legkésőbb 2024 végéig a Bizottság felülvizsgálja az e rendelet II. fejezetében hivatkozott források végrehajtását. A kötelezettségvállalási előirányzatok teljeskörű felhasználásának biztosítása érdekében e kötelező felülvizsgálatot az e rendelet felülvizsgálatához szükséges intézkedéseknek kell kísérniük.

III. FEJEZET

Helyreállítási és rezilienciaépítési tervek

14. cikk
Támogathatóság

(1) A 3. cikkben említett európai prioritások és a 4. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki Ezek a tervek meghatározzák az adott tagállam következő négy évre vonatkozó reform- és beruházási programját. Az ezen eszköz keretében finanszírozásra jogosult helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egy átfogó és koherens csomag formájában reformok, továbbá köz- és magánberuházási beruházási projektek végrehajtására irányuló intézkedéseket foglalnak magukban A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítéséhez a tagállamok a(z) XX/YYYY-i [a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló] rendelettel összhangban igénybe vehetik a technikai támogatási eszközt.

A Covid19-válság gazdasági és társadalmi következményeihez kapcsolódó, 2020. február 1-jétől kezdődően az intézkedések támogathatók a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, amennyiben megfelelnek az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott hat európai prioritáshoz, többek között a kiadások 3. cikkben meghatározott minimális arányához, valamint a 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzésekhez, és tiszteletben kell tartaniuk a 4a. cikkben meghatározott horizontális elveket.

(2a) Az eszköz alkalmazási körével összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek hozzá kell járulniuk az érintett tagállamnak címzett vonatkozó országspecifikus ajánlásokban vagy a Bizottság által az európai szemeszter összefüggésében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban – például a Tanács által jóváhagyott, az euróövezetre vonatkozó releváns ajánlásokban – meghatározott kihívások hatékony kezeléséhez.

(2b) A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek emellett azokkal az információkkal is összhangban kell lenniük, amelyeket a tagállamok az európai szemeszter keretében benyújtott nemzeti reformprogramokban, az (EU) 2018/1999 rendelet[17] értelmében kidolgozott nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveikben és azok aktualizált változataiban, a Méltányos Átállást Támogató Alap[18] égisze alatt létrejött méltányos területi átállási tervekben, az ifjúsági garancia végrehajtási terveiben, valamint az uniós alapok keretében megkötött partnerségi megállapodásokban és operatív programokban, továbbá az uniós jog és politikák végrehajtásához kapcsolódó fellépésekben szerepeltetnek.

(2c) A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós stratégiával, a tervezett intézkedések nemi szempontú hatásvizsgálatán kell alapulniuk és tartalmazniuk kell a válság által a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt negatív hatások hatékony kezelésére irányuló kulcsfontosságú intézkedéseket, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló intézkedésekkel kombinálva. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük a nemzeti esélyegyenlőségi stratégiákkal is.

(2d) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nem gyakorolhatnak negatív hatást az egységes piacra.

(3) Amennyiben egy tagállam a 472/2013/EU rendelet 12. cikke alapján mentesül az európai szemeszterre vonatkozóan meghatározott monitoring és értékelés alól, vagy a 332/2002/EK tanácsi rendelet értelemében felügyelet alá tartozik, akkor az érintett tagállam esetében az e rendeletben meghatározott rendelkezések alkalmazandók a tagállami előírások értelmében meghozott intézkedések által azonosított kihívások és prioritások tekintetében.

(3a) A nemzeti helyreállítás és rezilienciaépítés nem érinti a nemzeti joggal és gyakorlattal, az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint a nemzeti és uniós joggal és gyakorlattal összhangban történő, a kollektív szerződések megkötéséhez vagy érvényesítéséhez, illetve a kollektív fellépéshez való jogot.

15. cikk
Helyreállítási és rezilienciaépítési terv

(1) A 11. cikk (1) bekezdése szerint allokációra rendelkezésre bocsátott pénzügyi hozzájárulásban részesülni kívánó tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervet nyújt be a Bizottságnak a 14. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

Miután a Bizottság allokációra rendelkezésre bocsátja a 11. cikk (2) bekezdésében említett összeget, a tagállam adott esetben naprakésszé teszi és benyújtja a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, hogy figyelembe vegye a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított, aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást.

(2) Az érintett tagállam által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet a nemzeti reformprogrammal együtt, egyetlen integrált dokumentumként kell alapszabályként hivatalosan legkésőbb április 30-ig benyújtani. A tagállamok a terv tervezetét az előző év október 15-től kezdődően nyújthatják be a következő év költségvetés-tervezetével együtt.

Az eszköz keretében támogatásban részesülni kívánó tagállamok többszintű párbeszédet alakítanak ki, amelyben a helyi és a regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, különösen az ifjúsági szervezetek, az egyéb érdekelt felek és a nyilvánosság aktívan részt vehetnek és megvitathatják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítését és végrehajtását. A terv tervezetét konzultáció céljából a Bizottságnak történő benyújtás időpontja előtt benyújtják a helyi és a regionális önkormányzatoknak, a szociális partnereknek, a civil társadalmi szervezeteknek, különösen az ifjúsági szervezeteknek és más érintett érdekelt feleknek, valamint a nyilvánosságnak, és a szociális partnerek a partnerség elvével összhangban legalább 30 napot kapnak arra, hogy írásban reagáljanak.

(3) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kellően indokolni kell és alá kell támasztani. A terv mindenekelőtt a következő elemeket tartalmazza:

a) annak részletes magyarázata, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és intézkedések hogyan járulnak hozzá a 3. cikkben meghatározott hat európai prioritás mindegyikéhez, és hogyan járulnak hozzá a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt célkitűzésekhez, és hogyan nem hatnak azok ellen;

ab) az eszköz alkalmazási körével összhangban annak indokolása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hogyan járul hozzá az érintett tagállamnak címzett vonatkozó országspecifikus ajánlásokban vagy a Bizottság által az európai szemeszter összefüggésében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban – például a Tanács által jóváhagyott, az euróövezetre vonatkozó releváns ajánlásokban – meghatározott kihívások hatékony kezeléséhez;

ac) amennyiben egy tagállamban a Bizottság részletes felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány áll fenn, annak magyarázata, hogy az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett ajánlások hogyan egyeztethetők össze a tervekkel;

ad)  annak részletes magyarázata, hogy a terv hogyan felel meg a 3. cikkben meghatározott hat európai prioritás mindegyikére vonatkozó minimális allokációs aránynak;

ae) annak részletes magyarázata, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervre igényelt összeg legalább 40%-a hogyan járul hozzá az éghajlati szempontok és a biológiai sokféleség szempontjának általános érvényesítéséhez a Bizottság által biztosított nyomonkövetési módszertan alkalmazásával. A rendelet hatálybalépése előtt a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén elfogadja a megfelelő módszertant, adott esetben az uniós taxonómia által megállapított kritériumokat alkalmazva;

af) annak magyarázata, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá a digitális tevékenységekhez, és hogy a(z) ... mellékletben a digitális címkézésre vonatkozóan meghatározott módszer alapján a terv teljes allokációjának legalább 20%-át kitevő összegről van-e szó; a módszert ennek megfelelően kell alkalmazni a táblázatban felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; a digitális célkitűzések támogatási összegeire vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek erősítik e beruházásoknak a digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását;

ag) annak magyarázata, hogy az intézkedések miként nem hatnak az Unió stratégiai és gazdasági érdekei ellen, miként nem helyettesítik az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat, és a 4a. cikkel összhangban miként tartják tiszteletben az addicionalitás elvét, valamint a jelentős károkozás elkerülésének elvét;

ah) annak kifejtése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv miként áll összhangban a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia elveivel, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiával, a nemi szempontú hatásvizsgálattal, valamint annak ismertetése, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvéhez, valamint a nemi alapú megkülönböztetés megszüntetéséhez, illetve az ebből eredő kihívások kezeléséhez;

d) tervezett egyértelmű mérföldkövek, célok és a reformok végrehajtására vonatkozó, legfeljebb négyéves időtartamra, valamint a beruházások végrehajtására vonatkozó, legfeljebb hétéves időtartamra szóló indikatív menetrend;

da) annak indokolása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek miként testesítenek meg átfogó reform- és beruházási csomagot, miként konzisztensek és milyen szinergiák várhatók a 14. cikk (2b) bekezdésében említett dokumentumokban meghatározott tervekkel, stratégiákkal és programokkal;

e) a tervezett köz- és magánberuházási projektek, az azokhoz kapcsolódó beruházási időszak, valamint adott esetben a magánszférába tartozó partnerek bevonására való utalások;

ea) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előírt intézkedések a 651/2014/EU bizottsági rendelet[19] szerint nem mentesülnek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében említett, állami támogatás bejelentésére vonatkozó kötelezettség alól, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet a Bizottság az állami támogatási és versenyszabályoknak való megfelelés céljából prioritásként elemzi;

f) a benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő reformok és beruházások becsült összköltsége (más néven „a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége”) megfelelő, valamely független közjogi szervezet által validált egyértelmű indokolással, valamint annak ismertetése, hogy ez a költség miért áll összhangban a ▌ költséghatékonyság elvével és a gazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt várható hatással;

g) adott esetben a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó információk, valamint a strukturálisreform-támogató program vagy a technikai támogatási eszköz keretében korábban megvalósított vagy tervezett reformokkal való összefüggés;

h) az esetleg szükséges kísérő intézkedések, például az összes szakpolitikai fellépés ütemterve;

i) a (2) bekezdés második albekezdésében említett többszintű párbeszéd összefoglalása arról, hogy miként vették figyelembe az érdekelt felek észrevételeit, és az érdekelt felek kérésére véleményük csatolható a nemzeti helyreállítási és rezilienciaápítési tervekhez, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban tervezett konzultációk és párbeszédek részletei, beleértve a vonatkozó mérföldköveket és célokat is;

j) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv érintett tagállam általi eredményes nyomon követését és végrehajtását biztosító megoldások, beleértve a javasolt, egyértelmű, minőségi és mennyiségi mérföldköveket és célokat, valamint a kapcsolódó mutatókat, ezen belül annak kifejtése, hogy a terv miként javítja a szociális eredménytáblán és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytábláján megjelenő országonkénti teljesítményt;

k) adott esetben a hiteltámogatás iránti kérelem és a 12. cikk (2) és (3) bekezdésében említett kiegészítő mérföldkövek, valamint azok elemei; valamint

ka) a tagállam azon terveinek, rendszereinek és konkrét intézkedéseinek az ismertetése, amelyeket az ezen eszközből származó források felhasználása során az összeférhetetlenségek, a korrupció és a csalás megelőzésére, felderítésére és orvoslására használt, beleértve a más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó terveket, rendszereket és intézkedéseket is, továbbá az elveszett, jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére és adott esetben szankciók kiszabására irányulókat is;

kb) a tagállamok által annak biztosítása érdekében hozott intézkedések, hogy a fogadó vállalkozások ne legyenek érintettek az (EU) 2018/822 irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adóügyi rendelkezésekben;

l) bármely egyéb releváns információ.

(4) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervükre irányuló javaslatok előkészítése során a tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság szervezze meg a bevált gyakorlatok cseréjét, lehetővé téve a kérelmező tagállamok számára más tagállamok tapasztalatainak felhasználását. A tagállamok a technikai támogatási eszköz keretében az év bármely időpontjában technikai támogatást is kérhetnek az arról szóló rendelettel összhangban. A technikai támogatásnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania a kollektív tárgyalással kapcsolatos nemzeti szabályokat és gyakorlatokat. A technikai támogatási tevékenységek nem áshatják alá a szociális partnerek szerepét, és nem veszélyeztethetik a kollektív tárgyalás autonómiáját.

(4a) A nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési tervért felelős tagállami képviselők és adott esetben a független költségvetési intézmények felkérésüket követően megjelennek az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt a helyreállítási és rezilienciaépítési terv bemutatása céljából. A Bizottság a vonatkozó információkat egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja.

16. cikk
A Bizottság értékelése

(1) A Bizottság a helyreállítási és rezilienciaépítési terv és adott esetben annak a tagállam által a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott frissített változatának értékelése során az érintett tagállammal szorosan együttműködve jár el. A Bizottság észrevételeket tehet vagy kiegészítő információkat kérhet. Az érintett tagállam rendelkezésre bocsátja a kért kiegészítő információkat, és szükség esetén módosíthatja a tervet annak hivatalos benyújtása előtt vagy után. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat a 17. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról.

(1a) Értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a különböző tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei között kialakult szinergiákat, valamint az említett tervek és a többi nemzeti szintű beruházási terv közötti kiegészítő jelleget.

(2) A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelése és az érintett tagállam számára elkülönítendő összeg meghatározása során a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállam által az európai szemeszterrel összefüggésben benyújtott elemzési információkat, a 15. cikk (3) bekezdésében említett indokolást és elemeket, valamint az egyéb releváns információkat, beleértve különösen az érintett tagállam nemzeti reformprogramjában és nemzeti energia- és klímatervében, valamint a Méltányos Átállást Támogató Alap égisze alatt létrejött méltányos területi átállási tervekben, az ifjúsági garancia végrehajtási terveiben foglaltakat, továbbá adott esetben a technikai támogatási eszköz keretében kapott technikai támogatásból származó információkat.

Figyelembe veszi továbbá az éves jogállamisági jelentésben, az uniós igazságügyi eredménytáblában, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájában és a szociális eredménytáblában foglalt információkat. A Bizottság a terv tekintetében független szakértő által végzett, nemi szempontú hatásvizsgálatot is előír, vagy saját maga végzi el ezt az értékelést.

A Bizottság adott esetben az egész Unióra kiterjedő konzultációt folytat az érdekelt felekkel, hogy összegyűjtse a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos felelősségre, annak következetességére és hatékonyságára vonatkozó nézeteiket.

(3) A Bizottság értékeli a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját és koherenciáját, és ▌ ebből a célból a következő elemeket veszi figyelembe:

A Bizottság értékeli, hogy valamennyi helyreállítási és rezilienciaépítési terv megfelel-e a következő követelményeknek:

a) a terv összegének legalább 40%-a járul-e hozzá az éghajlat és a biológiai sokféleség szempontjának általános érvényesítéséhez, és helyesen alkalmazzák-e a 15. cikk (3) bekezdésének ae) pontjában említett nyomonkövetési módszert;

b) a terv összegének legalább 20%-a járul-e hozzá a digitális fellépésekhez, és helyesen alkalmazzák-e a 15. cikk (3) bekezdésének af) pontjában említett nyomonkövetési módszert;

c) az egyes intézkedések nem hatnak-e az Unió stratégiai és gazdasági érdekei ellen, nem helyettesítenek-e ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat, és a 4a. cikkel összhangban tiszteletben tartják-e az addicionalitás elvét, valamint a jelentős károkozás elkerülésének elvét;

d) a terv megfelel-e a 3. cikkben meghatározott hat európai prioritás mindegyikére vonatkozó minimális allokációs aránynak;

e) a tagállamok által hozott intézkedések biztosítják-e, hogy a fogadó vállalkozások ne legyenek érintettek az (EU) 2018/822 irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adóügyi rendelkezésekben;

Eredményesség:

f) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájárul-e a 3. cikkben meghatározott hat európai prioritás mindegyikéhez, és hozzájárul-e a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt célkitűzésekhez, és nem hat-e azok ellen;

g) sor került-e az 15. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett többszintű párbeszédre, és az érintett érdekelt felek tényleges lehetőséget kapnak-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítésében és végrehajtásában való részvételre;

h) az érintett tagállamok által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, többek között a javasolt minőségi és mennyiségi, egyértelműen meghatározott mérföldkövek és célok, valamint a kapcsolódó mutatók eredményes nyomon követését és végrehajtását, továbbá a terv javítja-e a szociális eredménytáblán és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytábláján megjelenő országonkénti teljesítményt;

i) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e az érintett tagállamra;

j) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz-e beruházásokat határokon átnyúló vagy páneurópai projektekbe, amelyek adott esetben európai hozzáadott értéket teremtenek, figyelembe véve a tagállamok földrajzi helyzetükből eredő korlátait;

Hatékonyság:

k) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségére vonatkozóan a tagállam által benyújtott indokolás észszerű és valószerű-e, valamint az összköltség a költséghatékonyság elvének megfelelően arányos-e a várható gazdasági és szociális hatással ▌;

l) az érintett tagállamok által javasolt intézkedés várhatóan megelőzi, felderíti és orvosolja-e az összeférhetetlenséget, a korrupciót és a csalást az eszközből származó források felhasználása során, beleértve a más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket is;

Relevancia:

m) tartalmaz-e a terv olyan intézkedéseket, amelyek az eszköz hatályával összhangban hatékonyan hozzájárulnak az érintett tagállamnak címzett vonatkozó országspecifikus ajánlásokban vagy a Bizottság által az európai szemeszter összefüggésében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban – például a Tanács által jóváhagyott, az euróövezetre vonatkozó releváns ajánlásokbanmeghatározott kihívások kezeléséhez;

n) a terv összeegyeztethető-e az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke értelmében tett ajánlásokkal, amennyiben a Bizottság mélyreható felülvizsgálatot követően egy tagállam esetében egyensúlytalanságokat, illetve túlzott egyensúlytalanságokat állapít meg;

o) a terv tartalmazza-e a 15. cikkben említett pontos információkat;

Koherencia:

p) a terv átfogó reform- és beruházási csomagot testesítenek-e meg, és az intézkedések biztosítják-e a 14. cikk (2b) bekezdésében említett következetességet és szinergiákat;

q) a terv összhangban áll-e a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia elveivel, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiával, készült-e nemi szempontú hatásvizsgálat, és a tervben szereplő intézkedések várhatóan hozzájárulnak-e a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséhez, valamint a nemi alapú megkülönböztetés megszüntetéséhez, illetve az ebből eredő kihívások kezeléséhez.

Ezeket az értékelési kritériumokat a II. melléklettel összhangban kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az érintett tagállam a 12. cikkben említett hiteltámogatást kért, a Bizottság értékeli, hogy a hiteltámogatás iránti kérelem megfelel-e a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, nevezetesen, hogy a hitelkérelem által érintett további reformok és beruházások megfelelnek-e a (3) bekezdés szerinti értékelési kritériumoknak.

(4a) Amennyiben a Bizottság negatív értékelést ad egy helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, a 17. cikk (1) bekezdésben említett határidőn belül közli az értékelés megfelelő indokolását.

(5) A tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése céljából a Bizottságot szakértők segíthetik, többek között az Európai Parlament által kijelölt szakértők is.

17. cikk
A Bizottság határozata

(1) A Bizottság a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tagállam általi hivatalos benyújtását követő két hónapon belül a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján határozatot fogad el. Abban az esetben, ha a Bizottság pozitív értékelést ad a tagállam által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, a határozat meghatározza a tagállam által végrehajtandó reformokat és beruházási terveket, beleértve azokat a mérföldköveket és célokat, amelyekre a 11. cikknek megfelelően allokált pénzügyi hozzájárulás részletének folyósításához van szükség.

(2) Amennyiben az érintett tagállam hiteltámogatást kér, a határozat a 12. cikk (4) és (5) bekezdésében említett hiteltámogatás összegét is megállapítja, valamint a hiteltámogatásban részesülő tagállam által végrehajtandó további reformokat és beruházási projekteket, beleértve a kiegészítő mérföldköveket és célokat is.

(3) A 16. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak megfelelő helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre szánt pénzügyi hozzájárulás összegét ▌ a következőképpen kell megállapítani:

a) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége legalább akkora, vagy magasabb, mint a tagállamot megillető, a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összege, akkor az érintett tagállamnak allokált pénzügyi hozzájárulás egyenlő a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás teljes összegével;

b) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összköltsége alacsonyabb, mint a tagállamot megillető, a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összege, akkor az érintett tagállamnak allokált pénzügyi hozzájárulás egyenlő a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségével;

ba) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kellően megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és a terv a 16. cikk (3) bekezdésének h), i), l), m) és p) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében kapott két B értékelésen felül további B értékeléseket kap, a pénzügyi allokációt kritériumonként 2%-kal kell csökkenteni, de a teljes csökkentés nem haladhatja meg a teljes pénzügyi allokáció 6%-át.

c) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben a 16. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak, az érintett tagállam részére pénzügyi hozzájárulás nem allokálható. Az érintett tagállam a technikai támogatási eszköz részeként technikai segítségnyújtás iránti kérelmet nyújthat be annak érdekében, hogy a későbbi ciklusokban jobban elő lehessen készíteni a javaslatot.

(4) Az (1) bekezdésben említett határozatban továbbá meg kell állapítani a következőket:

a) a pénzügyi hozzájárulás csak részletekben fizetendő attól az időponttól kezdve, amikor a tagállam kielégítő módon végrehajtotta a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan megállapított mérföldköveket és célokat;

aa) a pénzügyi hozzájárulás, valamint – adott esetben – a 11a. cikkel összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását követően előfinanszírozás formájában fizetendő hiteltámogatás összege;

b) a reformok és a beruházási projektek ismertetése és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége;

c) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának időtartama az alábbiak szerint:

(1) a beruházás befejezése tekintetében az a beruházási időszak, amelyen belül a beruházási projektet végre kell hajtani, legkésőbb a határozat elfogadásától számított hét év lehet;

(2) a reformok befejezése tekintetében az az időszak, amelyen belül a reformokat végre kell hajtani, legkésőbb a határozat elfogadásától számított négy év lehet;

d) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések és ütemterv, beleértve az egyértelmű minőségi és mennyiségi mérföldköveket és adott esetben a -19. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket;

e) a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatók, ideértve a 15. cikkben említett, az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokkal kapcsolatos célértékeknek való megfelelés mérésére szolgáló módszertant is; valamint

f) a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz és jelentésekhez való teljes körű hozzáférést biztosító módozatok;

g) adott esetben a részletekben fizetendő hitel összege, valamint a hiteltámogatás folyósításához kapcsolódó további mérföldkövek és célok.

(5) Amennyiben a Bizottság negatív értékelést ad a tagállam által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, a javaslatnak a tagállam általi benyújtásától számított két hónapon belül közölnie kell az értékelés megfelelő indokolását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá egy, a tagállamnak szóló ajánlást a technikai támogatási eszköznek [a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló] XX/YYY rendelettel összhangban történő felhasználására a helyreállítási és rezilienciaépítési terv e rendelet 18. cikkével összhangban történő módosítása vagy felváltása érdekében. Az Európai Parlament felkérését követően a Bizottság megjelenik az illetékes bizottságok előtt, hogy magyarázattal szolgáljon a helyreállítási és rezilienciaépítési terv negatív értékelésével kapcsolatban. A Bizottság a vonatkozó információkat egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja.

(6) A d) pontban a végrehajtásra vonatkozóan említett intézkedéseket és ütemtervet, az e) pontban említett, a tervezett mérföldkövek és a célok eléréséhez kapcsolódó releváns mutatókat, az f) pontban említett igazoló adatokhoz való bizottsági hozzáférést biztosító intézkedéseket, valamint adott esetben az e cikk (4) bekezdésének g) pontjában említett, a hiteltámogatás folyósításához kapcsolódó további mérföldköveket és célokat az e cikk (1) bekezdésében említett határozat elfogadását követően a Bizottság és a tagállam által közösen meghatározandó operatív szabályokban kell részletesebben ismertetni. A Bizottság közvetlenül a határozat meghozatalát és a Bizottság weboldalán való közzétételét követően egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja az elfogadott tervet és az összes vonatkozó információt, többek között a (6) bekezdésben említett operatív megállapodást is. A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén meghatározza az operatív megállapodások tartalmát annak érdekében, hogy elősegítse a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek koherenciáját és összehasonlíthatóságát, valamint szabványosított adatokat biztosítson a 21a. cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési mutatóhoz.

(7) Ezeket az (1) és a (2) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌ a 25. cikk a) pontjának megfelelően kell elfogadni.

18. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítása

(1) Amennyiben objektív körülmények miatt egy tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, köztük a vonatkozó mérföldköveket és célokat részben vagy egészében már nem lehet megvalósítani, vagy amennyiben az érintett tagállam további olyan lényeges beruházásokat vagy reformintézkedéseket azonosított, amelyek e rendelet értelmében támogathatók, vagy amennyiben az érintett tagállam lényegesen javítani kívánja a 16. és 17. cikk szerinti értékelés eredményét, az érintett tagállam a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatok módosítására vagy felváltására irányuló, indokolással ellátott kérelmet intézhet a Bizottsághoz. A tagállam ebből a célból módosított vagy új helyreállítási és rezilienciaépítési tervre tehet javaslatot. A tagállam az év során bármikor kérheti a technikai támogatási eszköznek [a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló] XX/YYY rendelettel összhangban történő felhasználását a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítása vagy felváltása érdekében.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az érintett tagállam által előterjesztett okok indokolják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását, a Bizottság a 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően értékeli az új tervet, és a 17. cikknek megfelelően a kérelem hivatalos benyújtásától számított két hónapon belül új határozatot hoz.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az érintett tagállam által előterjesztett okok nem indokolják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását, a kérelmet annak hivatalos benyújtásától számított két hónapon belül elutasítja, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a Bizottság megállapításainak közlésétől számított egy hónapos időtartamon belül megtegye észrevételeit. Az Európai Parlament felkérését követően a Bizottság megjelenik az illetékes bizottságok előtt, hogy magyarázattal szolgáljon a helyreállítási és rezilienciaépítési terv negatív értékelésével kapcsolatban.

(3a) A tagállamok az e rendelet Hivatalos Lapban történő kihirdetésétől számított hat hónapon belül a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (európai klímarendelet) módosításáról szóló rendeletben foglalt új, 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célnak megfelelően adott esetben frissítés útján kiigazítaják helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket. A Bizottság a 16. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban értékeli a naprakésszé tett helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és a kérelem hivatalos benyújtásától számított két hónapon belül a 17. cikkel összhangban új határozatot hoz.

IV. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

-19. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) Az eszköz végrehajtása során a tagállamok – mint az eszközből nyújtott pénzeszközök kedvezményezettjei vagy hitelfelvevői – minden szükséges intézkedést megtesznek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és különösen annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló minden intézkedés megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak.

(2) A 13. cikk (2) bekezdésében és a 19. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban elő kell írni, hogy a tagállamok kötelesek:

a) rendszeresen ellenőrizni, hogy a nyújtott finanszírozást megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal összhangban használták-e fel, valamint hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló valamennyi intézkedést megfelelően, minden alkalmazandó szabállyal, többek között az uniós és a nemzeti joggal összhangban hajtották-e végre;

b) megfelelő intézkedéseket hozni az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és a költségvetési rendelet 61. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerinti összeférhetetlenség megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében, továbbá jogi lépéseket tenni a hűtlenül kezelt pénzeszközök visszaszerzésére, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló bármely intézkedés vonatkozásában;

c) a kifizetési kérelmekhez csatolni a következőket:

i. vezetői nyilatkozat arról, hogy a pénzeszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használták fel, hogy a kifizetési kérelemmel együtt benyújtott információk teljes körűek, pontosak és megbízhatóak, valamint hogy az alkalmazott kontrollrendszerek kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a pénzeszközök kezelésére valamennyi alkalmazandó szabállyal, különösen az összeférhetetlenség elkerülésére, a csalás megelőzésére, valamint a korrupció és a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó szabályokkal összhangban került sor; valamint

ii. az ellenőrzések részletes ismertetése, egy független közjogi szerv által jóváhagyott költségbecslések megfelelő indokolása, hatásvizsgálatok, pénzügyi kimutatások és egyéb releváns információk, valamint az elvégzett ellenőrzések, különös tekintettel a beruházási projektekre, beleértve a feltárt hiányosságokat és a meghozott korrekciós intézkedéseket;

d) a pénzeszközöknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló intézkedésekkel összefüggésben történő felhasználására vonatkozó ellenőrzés és kontroll céljából elektronikus formátumban, egységes adatbázisba kell gyűjteni a következő adatokat, melyek – a szükségtelen adminisztratív terhek növelése nélkül – lehetővé teszik, hogy az uniós vizsgálati és ellenőrző szervek hasonló szintű hozzáféréssel rendelkezzenek:

i. a pénzeszközök végső címzettjének neve;

ii. a szerződő fél és az alvállalkozó neve, amennyiben a pénzeszközök végső címzettje a közbeszerzésekre irányadó uniós, illetve nemzeti rendelkezések szerinti ajánlatkérő szerv;

iii. a pénzeszközök címzettje(i), illetve a szerződő fél/felek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv[20] 3. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti  tényleges tulajdonosának családi neve(i), utóneve(i) és születési időpontja;

iv. a helyreállítási és rezilienciépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtását célzó intézkedések felsorolása, a közfinanszírozás teljes összege, az eszköz és más uniós alapok keretében folyósított források összegének feltüntetésével:

e) a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy gyakorolják a költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében előírt jogaikat, és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtását célzó intézkedésekre kifizetett pénzeszközök valamennyi végső kedvezményezettjére, vagy az azok végrehajtásában részt vevő minden más személyre vagy szervezetre vonatkozóan hasonló kötelezettségeket írjanak elő;

f) a költségvetési rendelet 132. cikkével összhangban meg kell őrizni a nyilvántartásokat;

fa) a költségvetési rendelet 75. cikkével összhangban meg kell őrizni a nyilvántartásokat. Ennek eredményeként a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokat az Európai Parlament általi mentesítés időpontjától számított legalább öt évig meg kell őrizni. A műveletekre vonatkozó dokumentumokat a műveletek végleges lezárását követő év végéig mindenképpen meg kell őrizni. Bírósági eljárás esetén ezt az időtartamot fel kell függeszteni mindaddig, amíg az utolsó jogorvoslati lehetőség határideje le nem jár;

g) a bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok nem szükségesek a költségvetési mentesítéshez, a kontrollhoz, illetve az ellenőrzéshez. A forgalmi adatok megőrzésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet[21] alkalmazandó.

(3) A tagállamok a végrehajtó partnerek, és nyomon követik, összegyűjtik és tárolják az eszköz hatálya alá tartozó projektek finanszírozásának kedvezményezettjeire vonatkozó információkat.

A Bizottság az éves mentesítési eljárás keretében továbbra is elszámoltatható a költségvetési hatóság felé, és az eszközt külön mentesítési eljárásként mutatja be a Bizottság által az EUMSZ 318. cikke alapján készített mentesítési értékelő jelentés külön fejezetében.

(4) Az eszköz keretében folyósított uniós források az EUMSZ 287. cikkével összhangban az Európai Számvevőszék külső ellenőrzésének tárgyát képezik.

(5) A Bizottságot, az OLAF-ot, az Európai Ügyészséget és a Számvevőszéket a tagállamok e rendelet értelmében kifejezetten felhatalmazzák a költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogaik gyakorlására.

Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban igazgatási vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az eszköz keretében finanszírozott támogatásokkal kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

A Bizottság eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket alkalmaz, figyelembe véve az azonosított kockázatokat. A Bizottság e célból kifejleszti vagy kiigazítja a meglévő informatikai rendszereket egy olyan digitális teljesítményjelentési rendszer létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi a szabálytalanságok vagy csalások nyomon követését, felderítését és bejelentését.

(6) A 13. cikk (2) bekezdésében és a 19. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban elő kell írni továbbá, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve az említett megállapodásokból eredő kötelezettségek megsértése esetén a Bizottság jogosult arányosan csökkenteni az eszközből nyújtott támogatást és behajtani az Unió költségvetésébe visszafizetendő pénzeszközöket, illetve előírni a hitelek határidő előtti visszafizetését.

A Bizottság a visszafizetendő összegnek, a csökkentés összegének, illetve a határidő előtt visszafizetendő hitel összegének a megállapítása során tiszteletben tartja az arányosság elvét, valamint figyelembe veszi az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve a kötelezettségszegés súlyosságát. A tagállamnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a csökkentést vagy a határidő előtti visszafizetést megelőzően észrevételeket tegyen.

19. cikk
A pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalás

(1) A 17. cikk (1) bekezdésében említett ▌ határozat a költségvetési rendelet értelmében vett egyedi jogi kötelezettségvállalás, amely globális kötelezettségvállalásokon alapulhat. Adott esetben a költségvetési kötelezettségvállalások felbonthatók több évre elosztott éves részletekre.

(1a) A költségvetési kötelezettségvállalások globális kötelezettségvállalásokon alapulhatnak, és adott esetben több évre elosztott éves részletekre bonthatók.

19a. cikk
A pénzügyi hozzájárulások kifizetésére, felfüggesztésére és törlésére vonatkozó szabályok

(2) A pénzügyi hozzájárulások érintett tagállamok számára történő, e cikk szerinti kifizetésére a költségvetési előirányzatoknak megfelelően és a rendelkezésre álló források függvényében kerül sor. Az e cikkben említett ▌ határozatokat a ▌25. cikk a) pontjának megfelelően kell elfogadni.

(2a) 2021-ben – az e rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalás Bizottság általi elfogadásának függvényében, és ha a tagállam a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásával egyidejűleg kéri – a Bizottság vissza nem térítendő támogatás formájában a jogi kötelezettségvállalás legfeljebb 20%-ának megfelelő összegű, illetve adott esetben az e rendelet 19. cikkével összhangban hiteleszköz formájában a hiteltámogatás legfeljebb 20%-ának megfelelő összegű előfinanszírozási kifizetést teljesít. A Bizottság a költségvetési rendelet 116. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e rendelet 19. cikkében említett jogi kötelezettségvállalás Bizottság általi elfogadásától számított két hónapon belül teljesíti a megfelelő kifizetést.

Amennyiben a (2a) bekezdés szerinti előfinanszírozásra kerül sor, a 17. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint kifizetendő pénzügyi hozzájárulásokat, illetve adott esetben hiteltámogatást arányosan ki kell igazítani.

Ha a pénzügyi hozzájárulás előfinanszírozásának vissza nem fizetendő támogatás formájában az (1) bekezdés értelmében 2021-ben kifizetett összege meghaladja 10. cikk (2) bekezdésével összhangban 2022. június 30-ig kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás 20%-át, a 19a. cikk (3) bekezdésével összhangban engedélyezett következő kifizetést és szükség szerint az azt követő kifizetéseket csökkenteni kell mindaddig, míg a többletösszeg nincs ellentételezve. Ha a fennmaradó kifizetések nem elegendőek erre, a többletösszeget vissza kell téríteni.

(2b) A 13. cikk (2) bekezdésében és a 19. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban és határozatokban elő kell írni továbbá, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő és a tagállam által nem korrigált csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve az említett megállapodásokból és határozatokból eredő kötelezettségek súlyos megsértése esetén a Bizottság jogosult arányosan csökkenteni az eszközből nyújtott támogatást és behajtani az Unió költségvetésébe visszafizetendő pénzeszközöket, illetve előírni a hitelek lejárat előtti visszafizetését.

A Bizottság a visszafizetendő összegnek, a csökkentés összegének, illetve a lejárat előtt visszafizetendő hitel összegének a megállapítása során tiszteletben tartja az arányosság elvét, valamint figyelembe veszi az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve a kötelezettségszegés súlyosságát. A tagállamnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a csökkentést vagy a határidő előtti visszafizetést megelőzően észrevételeket tegyen.

(3) A 19. cikk (2a) bekezdése szerinti előfinanszírozásra tekintettel a bizottsági felhatalmazáson alapuló jogi aktussal jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, elfogadott vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követően az érintett tagállam kellően indokolt kifizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulásnak a célok és mérföldkövek megvalósításának, valamint adott esetben a hitelrészlet megfelelő része tekintetében. Ilyen kifizetési kérelmeket a tagállamok adott esetben félévente nyújtanak be a Bizottsághoz. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül értékeli, hogy a 17. cikk (1) bekezdésében említett határozatban előírt vonatkozó mérföldköveket és célokat kielégítő módon végrehajtották-e. Az értékelés során a 17. cikk (6) bekezdésében említett operatív megállapodást is figyelembe kell venni. A pénzeszközök folyósítása az elfogadott mérföldkövek és célok végrehajtási szintjének megfelelően történik. A Bizottságot munkájában szakértők segíthetik, többek között az Európai Parlament által kijelölt szakértők is.

Amennyiben a Bizottság pozitív értékelést ad, határozatot kell elfogadnia a pénzügyi hozzájárulás költségvetési rendeletnek megfelelő folyósításáról. Az egyes kifizetési határozatok csak akkor teljesíthetők, ha a vonatkozó mérföldköveket és célokat olyan módon hajtották végre, hogy kimutatható a mérhető előrelépés.

(4) Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésben említett értékelés eredményeként megállapítja, hogy a 17. cikk (1) bekezdésében említett határozatban előírt mérföldköveket és célokat nem hajtották végre kielégítő módon, a kifizetési ▌kérelem megfelelő részét fel kell függeszteni. Az érintett tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.

A felfüggesztést csak akkor lehet megszüntetni, ha a tagállam meghozta a 17. cikk (1) bekezdésében említett mérföldkövek és célok kielégítő végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

(5) A költségvetési rendelet 116. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a kifizetési határidőt a (3) bekezdés második albekezdése értelmében a pozitív eredménynek az érintett tagállammal való közlésének napjától, vagy a (4) bekezdés második albekezdése értelmében a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó közlés napjától kezdődően kell számítani.

(6) Amennyiben az érintett tagállam a felfüggesztéstől számított hat hónapos időtartamon belül nem hozta meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság a költségvetési rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján arányosan csökkenti a pénzügyi hozzájárulás összegét, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a bizottsági megállapítások közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit

(7) Amennyiben az érintett tagállam a 17. cikk (1) bekezdésében említett határozat elfogadásának napjától számított tizennyolc hónapon belül nem mutat fel érdemi előrelépést a vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítése tekintetében, a Bizottság felmondja az e rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében és 19. cikkének (1) bekezdésében említett megállapodásokat vagy határozatokat, és a költségvetési rendelet 14. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül visszavonja a pénzügyi hozzájárulás összegére vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Az e cikk (2a) bekezdése szerinti előfinanszírozást teljes egészében vissza kell fizettetni.

A Bizottság a pénzügyi hozzájárulás törlésére – és adott esetben az előfinanszírozás visszafizettetésére – vonatkozó határozatot hoz, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy az érdemi előrelépés elmaradását megállapító bizottsági értékelés közlésétől számított két hónapos időtartamon belül megtegye az észrevételeit.

(7a) Kivételes körülmények felmerülése esetén a pénzügyi hozzájárulás folyósításáról szóló, a 19a. cikk (3) bekezdése szerinti határozat elfogadását legfeljebb három hónappal el lehet halasztani.

(8) E cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a kiegészítő hiteltámogatásra a 13. cikkben említett hitelmegállapodás rendelkezéseivel és a 17. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban.

V. FEJEZET

Jelentéstétel és tájékoztatás

20. cikk
A tagállam általi jelentéstétel az európai szemeszter keretében

Az érintett tagállam az európai szemeszter keretében negyedévente jelentést tesz a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megvalósítása terén elért eredményekről, beleértve a 17. cikk (6) bekezdésében említett operatív szabályokat, az egyes javasolt mérföldkövek, célok és a kapcsolódó mutatók megvalósítását, valamint a Bizottság által a technikai támogatási eszköz részeként tett ajánlásokat, amennyiben a tagállam ezt kéri. E célból a tagállamok negyedéves jelentéseit megfelelően meg kell jeleníteni a nemzeti reformprogramokban, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentéstétel eszközeként alkalmazandók. A nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekért felelős tagállami képviselők, valamint az érintett intézmények és érdekelt felek az Európai Parlament kérésére megjelennek az illetékes bizottságok előtt, hogy megvitassák az e rendelet alapján előírt és meghozandó intézkedéseket. A tagállamok a folyamat bármely szakaszában egyidejűleg az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátják a vonatkozó információkat.

A 2011/85/EU tanácsi irányelvben[22] meghatározott független költségvetési intézményeket felkérik, hogy félévente kiegészítsék és értékeljék ezeket az jelentéseket a rendelkezésre bocsátott információk, adatok és előrejelzések megbízhatóságára, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért teljesítményre és általános haladásra összpontosítva.

20a. cikk
Helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd

(1) Az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd fokozása, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottságai felkérhetik a Tanács és a tanácsi előkészítő szervek, a Bizottság, valamint adott esetben az eurócsoport képviselőit, hogy az e rendelet értelmében és az XXX[EURI] tanácsi rendelet alapján hozott minden intézkedés megvitatása céljából jelenjenek meg a bizottság előtt.

(2) A nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) felkérheti(k) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervért felelős tagállami képviselőket és adott esetben a nemzeti független költségvetési intézményeket, hogy jelenjenek meg a bizottságok előtt a helyreállítási és rezilienciaépítési terv és az e rendelet szerint előírt és meghozandó intézkedések bemutatása céljából.

(3) A Bizottság egyidejűleg az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja a tagállamok által benyújtott, az intézmények számára az e rendelet szerinti megbízatásuk teljesítése szempontjából releváns összes információt. Az érzékeny vagy bizalmas információk bizonyos titoktartási kötelezettségek mellett továbbíthatók.

(4) A Bizottság által az e rendelettel összefüggésben vagy annak végrehajtása keretében a Tanácsnak vagy bármely előkészítő szervének továbbított információkat egyidejűleg az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani, szükség esetén titoktartási szabályok betartása mellett. A tanácsi előkészítő szerveken belül folytatott megbeszélések releváns eredményeit meg kell osztani az Európai Parlament megfelelő bizottságaival.

21. cikk
A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveivel kapcsolatos tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács számára és kommunikációs tevékenységek

(1) A Bizottság a 17. cikknek megfelelően a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusával elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és minden más releváns információt indokolatlan késedelem nélkül, egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ilyen esetben a Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködve dönt arról, hogyan lehet a kitakart információkat bizalmas módon hozzáférhetővé tenni számukra. A nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekért felelős tagállami képviselők, valamint az érintett intézmények és érdekelt felek az Európai Parlament kérésére megjelennek az illetékes bizottságok előtt, hogy megvitassák az e rendelet alapján előírt és meghozandó intézkedéseket. A tagállamok a folyamat bármely szakaszában egyidejűleg az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátják a vonatkozó információkat.

(2) A Bizottság kommunikációs tevékenységeket folytathat annak érdekében, hogy biztosítsa a vonatkozó helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott pénzügyi támogatás uniós finanszírozásának láthatóságát, láthatóan elhelyezve az Unió emblémáját,többek között az érintett nemzeti hatóságokkal végzett közös kommunikációs tevékenységek révén. A Bizottság biztosítja az eszköz keretében történő kiadások láthatóságát azáltal, hogy egyértelműen közli, hogy a támogatott projekteket egyértelműen „uniós helyreállítási kezdeményezésként” kell megjelölni.

(2a) A Bizottság félévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mérföldköveinek és céljainak végrehajtásában elért eredményekről, valamint arról, hogy a tervek mennyiben egészítik ki a meglévő uniós programokat.

(2b) A Bizottság félévente részletes jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azokról a pénzügyi kötelezettségekről, amelyeket harmadik felekkel vállalt az eszköz finanszírozása céljából. A jelentés a 7. cikkel összhangban egyértelmű és hiteles visszafizetési tervet tartalmaz a többéves pénzügyi keret igénybevétele nélkül. Az érzékeny és bizalmas információk előzetesen elfogadott szigorú titoktartás mellett bocsáthatók az európai parlamenti képviselők rendelkezésére.

21a. cikk
Helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla

(1) A Bizottság helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát (a továbbiakban: eredménytábla) hoz létre, amely módosítás nélkül egészíti ki a meglévő szociális eredménytáblát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás meglévő eredménytáblája által meghatározott mutatókkal. Az eredménytábla bemutatja az egyes tagállamok által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük keretében elfogadott reformok és beruházások végrehajtásának állását, valamint az egyértelmű mérföldkövek és célok kielégítő végrehajtásához kapcsolódó részletek tagállamok részére történő folyósításának állását.

(2) Az eredménytábla bemutatja a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek által az e rendelet hatályát meghatározó hat prioritás mindegyikében elért eredményeket.

(3) Az eredménytábla tartalmazza a 3. cikkben említett európai prioritásokhoz, a 4. cikkben foglalt konkrét célkitűzésekhez és a 4a. cikkben foglalt horizontális elvekhez kapcsolódó kulcsfontosságú mutatókat, például a társadalmi, gazdasági és környezeti mutatókat, amelyek értékelik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek által a 3. cikkben foglalt, e rendelet hatályát meghatározó hat európai prioritás mindegyikében elért haladást, valamint az éghajlat-politikai és egyéb környezetvédelmi célkitűzésekre fordított kiadások minimális arányának való megfelelés nyomon követési folyamatának összefoglalását.

(4) Az eredménytáblában fel kell tüntetni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek vonatkozó mérföldkövei teljesítésének mértékét, a végrehajtásuk során feltárt hiányosságokat, valamint a Bizottság által az egyes hiányosságok kezelésére tett ajánlásokat.

(5) Az eredménytáblában fel kell tüntetni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával, valamint az egyértelmű mérföldkövek és célok kielégítő végrehajtásához kapcsolódó részletek folyósításával kapcsolatos intézkedéseket és ütemtervet.

(6) Az eredménytábla a bevált gyakorlatok tagállamok közötti állandó cseréjének alapjául szolgál, amely rendszeresen szervezett strukturált párbeszéd formájában valósul meg.

(7) Az eredménytáblát folyamatosan frissítik és nyilvánosan elérhetővé teszik a Bizottság honlapján. Az eredménytáblán fel kell tüntetni a kifizetési kérelmek, a kifizetések, valamint a pénzügyi hozzájárulások felfüggesztésének és visszavonásának státuszát.

(8) A Bizottság az Európai Parlament illetékes bizottságai által szervezett meghallgatásokon ismerteti az eredménytáblát.

(9) Az eredménytábla létrehozása során a Bizottság lehetőség szerint a reziliencia társadalmi és gazdasági vetületének nyomon követésére szolgáló többféle mutatón alapuló jelzőrendszerekre, valamint a reziliencia zöld és digitális vetületének nyomon követésére szolgáló jelzőrendszerekre támaszkodik, amelyeket „A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása” című 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentéshez csatoltak.

VI. FEJEZET

Kiegészítő jelleg, nyomon követés és értékelés

22. cikk
Koordináció és kiegészítő jelleg

A Bizottság és az érintett tagállamok – a felelősségi területeikkel arányos mértékben – elősegítik a szinergiákat, és biztosítják a hatékony koordinációt az e rendelettel létrehozott eszköz és más uniós programok és eszközök – többek között a technikai támogatási eszköz – és különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések, valamint az Európai Beruházási Bank Csoport vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott finanszírozás között, amelyekben valamely tagállam részvényes. Ebből a célból:

a) biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális szintű eszközök között, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;

b) optimalizálják a párhuzamos erőfeszítések elkerülésére szolgáló koordinációs mechanizmusokat; valamint

c) biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás, az ellenőrzés és a felügyelet uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű felelősei között az e rendelet alapján létrehozott eszközök célkitűzéseinek elérése érdekében.

23. cikk
A végrehajtás nyomon követése

(1) A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását és méri a 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósulását. Az általános és egyedi célkitűzések megvalósításában elért haladásról való jelentéstétel, és az eszköz nyomon követése és értékelése céljából használandó mutatókat a III. melléklet határozza meg. A végrehajtás nyomon követése célzott és az eszköz keretében végrehajtott tevékenységekkel arányos.

(2) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a tevékenységek végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket nemek és jövedelemszintek szerinti bontásban hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök végső fogadóira és kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(2a) Az Európai Parlament jogosult a Bizottság kiadásokra vonatkozó döntéseinek teljes körű ellenőrzésére. A Bizottság teljes körű hozzáférést biztosít az Európai Parlament illetékes szerve és az európai parlamenti képviselők számára. A Bizottság negyedévente tájékoztatja az Európai Parlamentet a jóváhagyott tervek állásáról, azok jóváhagyott módosításairól, a benyújtott kifizetési kérelmekről, a meghozott kifizetési határozatokról, a kifizetések felfüggesztéséről, a kifizetések törléséről és a pénzeszközök visszafizettetéséről. A Bizottság az Európai Parlament illetékes bizottságai által szervezett meghallgatásokon negyedévente áttekintést nyújt ezekről az információkról.

(2ab) A Bizottság negyedévente tájékoztatja az Európai Parlamentet, és e célból az eszközből származó pénzeszközök végső kedvezményezettjei tekintetében nyílt hozzáférésű adatokat tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető adatbázist hoz létre. Az érzékeny és bizalmas információk előzetesen elfogadott szigorú titoktartás mellett bocsáthatók az európai parlamenti képviselők rendelkezésére.

(2ac) A Bizottság nyilvános meghallgatások formájában negyedévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek az eszköz tagállamokban történő végrehajtásáról. A jelentés részletes információkat tartalmaz a lekötött és a tagállamoknak kifizetett összegekről, az elfogadott mérföldkövek végrehajtásának állásáról és minden releváns tényről az eszköz teljes átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása érdekében. 

(2ad) A Bizottság hatékony nyomonkövetési keretet hoz létre a lezárt projektek számára.

24. cikk
Féléves jelentés

(1) A Bizottság féléves jelentéseket nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendeletben meghatározott eszköz végrehajtásáról.

(2) A féléves jelentésnek információkat kell tartalmaznia az eszköz keretében érintett tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei terén elért előrehaladásról.

(3) A féléves jelentés a következő információkat is tartalmazza:

a) az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében az eszközhöz rendelt, előző évi bevételek összege költségvetési sorok szerinti bontásban;

b) az Európai Uniós Helyreállítási Eszközön keresztül beszedett összegek milyen mértékben segítik elő az eszköz célkitűzéseinek megvalósítását;

ba) részletes tájékoztatás a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kidolgozására, felülvizsgálatára, végrehajtására és javítására irányuló technikai támogatási eszköz iránti kérelmekről;

bb) az egyes tagállamokra vonatkozó célok és mérföldkövek végrehajtásának állapota, az egyes tagállamoknak külön-külön és az összesen lekötött és kifizetett összegek, a benyújtott kifizetési kérelmek, az elfogadott kifizetési határozatok, a kifizetések felfüggesztése vagy törlése, a pénzeszközök visszafizettetése, a pénzeszközök kedvezményezettjei és minden egyéb olyan releváns információ, amely biztosítja a teljes átláthatóságot és elszámoltathatóságot, valamint a tervek és a meglévő uniós programok közötti kiegészítő jelleget;

bc) az egyes tagállamokra vonatkozó, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének a költségvetési rendelet 61. cikkével összhangban történő végrehajtását részletező szakasz;

bd) az eszköz milyen arányban járul hozzá az uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez;

be) az eszközből származó pénzeszközök fogadóinak és végső kedvezményezettjeinek jegyzéke.

(4) A jelentést az integrált pénzügyi elszámoltathatósági jelentéstétel részeként továbbítani kell az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak, és annak az EUMSZ 318. cikke szerinti, a Bizottság mentesítést értékelő jelentésének külön fejezetében kell szerepelnie külön mentesítési eljárásban.

25. cikk
Az eszköz értékelése és utólagos értékelése

(1) A Bizottság e rendelet hatálybalépése után négy évvel a rendelet végrehajtására vonatkozó független értékelő jelentést, és legkésőbb 12 hónappal 2027 végét követően független utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(2) Az értékelő jelentés értékeli különösen a célkitűzések megvalósulásának mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az uniós hozzáadott értéket. Az értékelő jelentés figyelembe veszi azt is, hogy továbbra is releváns-e mindegyik célkitűzés és intézkedés.

(3) Az értékelést adott esetben a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

(4) Az utólagos értékelő jelentés az e rendelet által létrehozott eszközök átfogó értékeléséből áll és információt tartalmaz azok hosszú távú hatásáról.

25a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 17. és a 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. és a 19. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 17. és a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

VII. FEJEZET

Közlemény és záró rendelkezések

26. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1) Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy jól láthatóan elhelyezik az Unió emblémáját és következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle célközönségnek, köztük a médiának, a közösségi médiának és a nyilvánosságnak. A kedvezményezettek biztosítják az eszköz keretében történő kiadások láthatóságát azáltal, hogy a támogatott projekteket egyértelműen „uniós helyreállítási kezdeményezésként” tüntetik fel.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az e rendelettel létrehozott eszköz, valamint az azzal kapcsolatos intézkedések és eredmények tekintetében. Az e rendelet által létrehozott eszközhöz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 4. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2a) Az intézkedések és azok eredményeinek promóciója során az uniós finanszírozás kedvezményezettjei és a Bizottság rendszeresen tájékoztatják és bevonják az Európai Parlament és a Bizottság képviseleti irodáit az érintett tagállamokban zajló projektekről.

28. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök


I. MELLÉKLET

Az eszköz keretében nyújtott maximális pénzügyi hozzájárulás (azaz a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás) kiszámításának módszertana tagállamonként

 

Ez a melléklet meghatározza az egyes tagállamok számára a 10. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámításának módszerét. A módszer a következőket veszi figyelembe:

 népesség,

 az egy főre jutó GDP reciproka,

 az elmúlt 5 év átlagos munkanélküliségi rátája az uniós átlaghoz képest (2015–2019);

 a reál GDP halmozott visszaesése a 2020–2021 közötti időszakban, vagyis a reál GDP 2021-ig bekövetkező változása 2019-hez képest.

A források túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében:

 az egy főre jutó fordított GDP reciproka nem haladhatja meg az uniós átlag 150%-át,

 az egyes országok munkanélküliségi rátájának uniós átlagtól való eltérése nem haladhatja meg az uniós átlag 150%-át,

 a gazdagabb (az uniós átlag feletti egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel rendelkező) tagállamok általában stabilabb munkaerőpiacának figyelembevétele érdekében a munkanélküliségi rátájuk uniós átlagtól való eltérése legfeljebb 75% lehet.

2021-re és 2022-re vonatkozóan az eszköz keretében az adott tagállamra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás () a következőképpen határozható meg:

MFCi(2021-2022) = αi × 0,6 × (FS)

2023-ra és 2024-re vonatkozóan az eszköz keretében az adott tagállamra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás (MFCi) a következőképpen határozható meg:

MFCi(2023-2024) = betai × [ 0,4(FS) + le nem kötött összeg (2021-2022)

ahol:

FS (pénzügyi támogatás) az eszköz keretében rendelkezésre álló,

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi keretösszeg; továbbá az i. tagállamra vonatkozó hozzájárulási kulcs, amely a következőképpen határozható meg:

,

ahol 1,

és ahol 1, és 0,75  ahol a tagállamoknál a

ahol:

  az i. országra vonatkozó hozzájárulási kulcs az i. ország egy főre jutó bruttó hazai terméke 2019-ben, az EU-27 tagállamainak egy főre jutó súlyozott átlagos bruttó hazai

terméke 2019-ben;

az i. ország teljes népessége 2019-ben

az EU-27 tagállamainak teljes népessége 2019-ben

az i. ország átlagos munkanélküliségi rátája 2015 és 2019 között

az EU-27 átlagos munkanélküliségi rátája 2015 és 2019 között

FS (pénzügyi támogatás) az eszköz keretében rendelkezésre álló, az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi keretösszeg; továbbá

betai az i. tagállamra vonatkozó hozzájárulási kulcs, amely a következőképpen határozható meg:

,

és és 0,75 azon tagállamoknál a

ahol:

  az i. országra vonatkozó hozzájárulási kulcs

az i. ország egy főre jutó bruttó hazai terméke 2019-ben

az EU-27 tagállamainak egy főre jutó súlyozott átlagos bruttó hazai terméke 2019-ben

az i. ország teljes népessége 2019-ben

az EU-27 tagállamainak teljes népessége 2019-ben

a halmozott veszteség mértéke az i. ország reál bruttó hazai termékében a 2020–2021 közötti időszakban

a halmozott veszteség mértéke az EU-27 tagállamainak reál bruttó hazai termékében a 2020–2021 közötti időszakban

A 2023–2024 közötti időszakra vonatkozó hozzájárulási kulcsot az Eurostat 2022. június 30-i adatai alapján kell kiszámítani.

A módszertan alkalmazása a tagállamonkénti maximális pénzügyi hozzájárulás következő részarányát és összegét eredményezi.

 

Maximális pénzügyi hozzájárulás uniós tagállamonként

 

Részarány (%)

Összeg (millió, 2018-as árak)

BE

1,55

4821

BG

1,98

6131

CZ

1,51

4678

DK

0,56

1723

DE

6,95

21545

EE

0,32

1004

IE

0,39

1209

EL

5,77

17874

ES

19,88

61618

FR

10,38

32167

HR

1,98

6125

IT

20,45

63380

CY

0,35

1082

LV

0,70

2170

LT

0,89

2766

LU

0,03

101

HU

1,98

6136

MT

0,07

226

NL

1,68

5197

AT

0,95

2950

PL

8,65

26808

PT

4,16

12905

RO

4,36

13505

SI

0,55

1693

SK

1,98

6140

FI

0,71

2196

SE

1,24

3849

Total

100,00

310000

 


II. MELLÉKLET

Az eszköz értékelési iránymutatása

(1) Alkalmazási kör

Az értékelési iránymutatások célja, hogy az iránymutatások és a rendelet alapján a Bizottság – átlátható és méltányos módon – értékelje a tagállamok által előterjesztett helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó javaslatokat, továbbá, hogy a Bizottság a célkitűzésekkel és az e rendeletben meghatározott egyéb releváns követelményekkel összhangban határozza meg a pénzügyi hozzájárulást. Ezek az iránymutatások konkrétan a 16. cikk (3) bekezdésében, valamint a 17. cikk (3) bekezdésében említett értékelési kritériumok alkalmazásának és a pénzügyi hozzájárulás meghatározásának alapját képezik.

Az értékelési iránymutatások célja:

a) a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó javaslatok értékelési folyamatával kapcsolatos további iránymutatás nyújtása;

b) a méltányos és átlátható eljárás biztosítása érdekében az értékelési kritériumok további részleteinek pontosítása, továbbá egy minősítési rendszer létrehozása; valamint

c) a Bizottság által az értékelési kritériumok alapján elvégzendő értékelés és a kiválasztott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatban a bizottsági határozatban meghatározandó pénzügyi hozzájárulás megállapítása közötti kapcsolat rögzítése.

Az iránymutatások a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó javaslatok Bizottság általi értékelésének megkönnyítésére, valamint annak biztosítására szolgálnak, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elősegítsék a releváns reformokat és közberuházásokat, tiszteletben tartsák az uniós finanszírozás addicionalitásának elvét és valódi európai hozzáadott értéket teremtsenek a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása mellett.

(2) Értékelési kritériumok

A 16. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság értékeli a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját és koherenciáját, ▌ és ebből a célból figyelembe veszi a következő elemeket:

A Bizottság értékeli, hogy valamennyi helyreállítási és rezilienciaépítési terv megfelel-e a következő követelményeknek:

a) a terv összegének legalább 40%-a járul-e hozzá az éghajlat és a biológiai sokféleség szempontjának általános érvényesítéséhez, és helyesen alkalmazzák-e a 15. cikk (3) bekezdésének ae) pontjában említett nyomonkövetési módszert;

b) a terv összegének legalább 20%-a járul-e hozzá a digitális fellépésekhez, és helyesen alkalmazzák-e a 15. cikk (3) bekezdésének af) pontjában említett nyomonkövetési módszert;

c) az egyes intézkedések nem hatnak-e az Unió stratégiai és gazdasági érdekei ellen, nem helyettesítik-e az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat, és az új 4a. cikkel összhangban tiszteletben tartják-e az addicionalitás elvét, valamint a jelentős károkozás elkerülésének elvét;

d) a terv megfelel-e a 3. cikkben meghatározott európai prioritások mindegyikére vonatkozó minimális allokációs aránynak;

e) a tagállamok által hozott intézkedések biztosítják-e, hogy a kedvezményezett vállalkozások ne legyenek érintettek az (EU) 2018/822 irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adóügyi rendelkezésekben;

Eredményesség:

f) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájárul-e a 3. cikkben meghatározott hat európai prioritás mindegyikéhez, és hozzájárul-e a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt célkitűzésekhez, és nem hat-e azok ellen;

g) sor került-e a 15. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett többszintű párbeszédre, és az érintett érdekelt felek tényleges lehetőséget kapnak-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítésében és végrehajtásában való részvételre;

h) az érintett tagállamok által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, a javasolt minőségi és mennyiségi mérföldkövek és célok, valamint a kapcsolódó mutatók eredményes nyomon követését és végrehajtását, továbbá a terv javítja-e a szociális eredménytáblán és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytábláján megjelenő országonkénti teljesítményt;

i) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e az érintett tagállamra;

j) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz-e beruházásokat határokon átnyúló vagy páneurópai projektekbe, amelyek európai hozzáadott értéket teremtenek, adott esetben figyelembe véve a tagállamok földrajzi helyzetükből eredő korlátait;

Hatékonyság:

k) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségére vonatkozóan a tagállam által benyújtott indokolás észszerű és valószerű-e, valamint az összköltség a költséghatékonyság elvének megfelelően arányos-e a gazdasági és szociális hatással;

l) az érintett tagállamok által javasolt intézkedés várhatóan megelőzi, felderíti és orvosolja-e az összeférhetetlenséget, a korrupciót és a csalást az eszközből származó források felhasználása során, beleértve a más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket is;

Relevancia:

m) tartalmaz-e a terv olyan intézkedéseket, amelyek az eszköz hatályával összhangban hatékonyan hozzájárulnak az érintett tagállamnak címzett vonatkozó országspecifikus ajánlásokban vagy a Bizottság által az európai szemeszter összefüggésében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban – például a Tanács által jóváhagyott, az euróövezetre vonatkozó releváns ajánlásokban – meghatározott kihívások kezeléséhez;

n) a terv összeegyeztethető-e az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke értelmében tett ajánlásokkal, amennyiben a Bizottság mélyreható felülvizsgálatot követően egy tagállam esetében egyensúlytalanságokat, illetve túlzott egyensúlytalanságokat állapít meg;

o) a terv tartalmazza-e a 15. cikkben említett pontos információkat;

Koherencia:

p) a terv átfogó reform- és beruházási csomagot testesít-e meg, és az intézkedések biztosítják-e a 14. cikk (2b) bekezdésében említett következetességet és szinergiákat;

q) a terv összhangban áll-e a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia elveivel, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiával, készült-e nemi szempontú hatásvizsgálat, és a tervben szereplő intézkedések várhatóan hozzájárulnak-e a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséhez, valamint a nemi alapú megkülönböztetés megszüntetéséhez, illetve az ebből eredő kihívások kezeléséhez.

▌Az értékelési folyamat eredményeként a Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésében említett értékelési kritériumok mindegyike alapján minősíti a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terveket annak érdekében, hogy értékelje a tervek eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját és koherenciáját, valamint a pénzügyi allokációnak a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban történő megállapítása céljából.

Az egyszerűsítés és a hatékonyság érdekében a minősítési rendszernek A-tól C-ig kell terjednie az alábbiak szerint:

Minősítés az a)–e) pont vonatkozásában:

A – A kritériumok teljesülnek

C – A kritériumok nem teljesülnek

Minősítés az f), g), h), i), j), k), l), m), n), o), p), q) pont vonatkozásában:

A – A kritériumok nagymértékben teljesülnek/Megfelelő intézkedések a h) pont eredményes végrehajtásához

B – A kritériumok mérsékelten teljesülnek/Minimális intézkedések a h) pont eredményes végrehajtásához

C – A kritériumok kismértékben teljesülnek/Elégtelen intézkedések a h) pont eredményes végrehajtásához

A j) pont kritériumai esetében csak az „A” vagy „B” minősítés alkalmazandó, és nem kapnak minősítést azok a tagállamok, amelyek földrajzi helyzetükből eredő objektív korlátokkal rendelkeznek.

▌(3) A helyreállítási és rezilienciaépítési költségvetési eszköz keretében nyújtott pénzügyi hozzájárulás meghatározása

A 17. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság az érintett tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelentőségére és koherenciájára vonatkozó, a 17. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján történő értékelésének figyelembevételével meghatározza a pénzügyi hozzájárulást. E célból a következő kritériumokat alkalmazza:

a) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége legalább akkora, vagy magasabb, mint a tagállamot megillető, a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összege, akkor az érintett tagállamnak allokált pénzügyi hozzájárulás egyenlő a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás teljes összegével;

b) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összköltsége alacsonyabb, mint a tagállamot megillető, a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összege, akkor az érintett tagállamnak allokált pénzügyi hozzájárulás egyenlő a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségével;

ba) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kellően megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és a terv a 16. cikk (3) bekezdésének h), i), l), m) és p) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében kapott két B értékelésen felül további B értékeléseket kap, a pénzügyi allokációt kritériumonként 2%-kal kell csökkenteni, de a teljes csökkentés nem haladhatja meg a teljes pénzügyi allokáció 6%-át.

c) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben a 16. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak, az érintett tagállam részére pénzügyi hozzájárulás nem allokálható.

Ezen albekezdés végrehajtása céljából az alábbi képletek alkalmazandók:

 a fenti a) pont esetében:      a tagállam által kapott összeg

 a fenti b) pont esetében:    <  a tagállam által kapott összeg

 ahol: 

 i az érintett tagállam

 MFC a maximális pénzügyi hozzájárulás az érintett tagállam részére 

 C a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségének összege

 

A 16. cikk (3) bekezdése szerinti értékelési folyamat eredményeként és a minősítések figyelembevételével:

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel az értékelési kritériumoknak.

 

Ha az a)– q) pontokban ismertetett kritériumokra vonatkozó végső minősítés a következő pontszámokat tartalmazza:

 

- az a)– f) pontok vonatkozásában van egy A értékelés;

 

és a többi kritérium esetében:

 

- mindegyik „A” értékelés,

 

vagy

 

- többségében „A”, kisebb részben „B” értékelések, „C” értékelés nélkül.

A terv a 16. cikk (3) bekezdésének h), i), l), m) és p) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében kapott két B értékelésen felül további B értékeléseket kap, a pénzügyi allokációt kritériumonként 2%-kal kell csökkenteni, de a teljes csökkentés nem haladhatja meg a teljes pénzügyi allokáció 6%-át.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben az értékelési kritériumoknak.

 

Ha az a)– q) pontokban ismertetett kritériumokra vonatkozó végső minősítés a következő pontszámokat tartalmazza:

 

- az a)– f) pontok vonatkozásában nincs A értékelés;

 

és a többi kritérium esetében:

 

- többségében „B”, kisebb részben „A” értékelések ,

 

vagy

 

- legalább egy „C” értékelés.

 

 

 

III. melléklet

Mutatók

A 4. cikkben említett célkitűzések elérését – tagállamonkénti és beavatkozási területenkénti bontásban – a következő mutatók alapján kell mérni.

A mutatókat a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal összhangban kell felhasználni, beleértve a mennyiségi és/vagy minőségi adatokat is.

  Teljesítménymutatók:

a) a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek száma ▌;

b) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez allokált pénzügyi hozzájárulás összesen;

  Eredménymutatók:

c) a végrehajtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek száma; Az e rendelet által megállapított hatásmutatók

d) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott célkitűzések, amelyeket többek között az e rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében kapott átfogó pénzügyi támogatás (beleértve adott esetben a hiteltámogatást is) révén értek el.

A 25. cikkben említett utólagos értékelést a Bizottság azzal a céllal is végzi, hogy megállapítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében kapott átfogó pénzügyi támogatás (beleértve adott esetben a hiteltámogatást is) és az érintett tagállamban a helyreállítás, a reziliencia, a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a kohézió fokozása érdekében végrehajtott megfelelő intézkedések közötti kapcsolatokat.


 

 

 

VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (16.10.2020)

<CommissionInt>a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára</CommissionInt>


<Titre>a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról</Titre>

<DocRef>(COM(2020)0408 – C9-0150/2020 – 2020/0104(COD))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Dragoș Pîslaru</Depute>

 

 



RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság 2020. május 28-án javaslatot terjesztett elő egy Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozására, amely a visszavont bizottsági reformtámogató programra (RSP) irányuló javaslat helyébe lép. Az új javaslat a reformtámogató program legutóbbi szövegén alapul, és szorosan összekapcsolódik az európai szemeszter keretében nyújtott szakpolitikai iránymutatással. A célkitűzések felülvizsgálatra kerültek, és az eszköz megvalósításának módját úgy alakították át, hogy figyelembe vegye a Covid19-világjárványból eredő új realitásokat. Ebben az új összefüggésben alapvető fontosságú a helyreállítás stratégiai tervezése és a fenntartható növekedés biztosítása az európai gazdaságok és társadalmak ellenálló képességének erősítésével.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a felülvizsgált többéves pénzügyi keret részeként az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz fő programjaként fog szolgálni. Az eszköz továbbá a jelenlegi Covid19-világjárványra való reagálásként hozott intézkedések részét képezi, mint amilyen például a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés.

Az eszköz célja, hogy nagyszabású pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamokban leginkább szükséges hosszú távú reformok és a kapcsolódó állami beruházások tervezésének és végrehajtásának beindításához. Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása olyan intézkedések révén, amelyek lehetővé teszik az érintett tagállamok számára, hogy gyorsabban és fenntarthatóbb módon állhassanak talpra és ellenállóbbá váljanak, azáltal, hogy enyhítik a válság társadalmi és gazdasági hatásait, támogatják a zöld és energetikai átmenetet, ösztönzik a munkahelyteremtést és előmozdítják a fenntartható növekedést.

Tágabb összefüggésben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzájárul majd az Unió és a tagállamok által a szociális jogok európai pillérével és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összefüggésben vállalt kötelezettségek végrehajtásához is.

Az eszköz a támogatást az érintett tagállam önkéntes alapon benyújtott kérelmét követően nyújtja. Ez a támogatás közvetlen irányítás keretében vissza nem térítendő támogatás és kölcsönök formájában valósul meg.

A tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell készíteniük, amelyek egy koherens csomagban tartalmazzák a reformok és az állami beruházási projektek megvalósításához szükséges intézkedéseket, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, a nemzeti reformprogramokkal, a nemzeti energia- és klímatervekkel, a méltányos átállásra vonatkozó tervekkel, valamint az uniós alapok keretében elfogadott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal. Ezek a tervek a nemzeti reformprogram mellékletét képezik majd, és e tervek végrehajtása terén elért eredményekről az európai szemeszter keretén belül is jelentés készül.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel párhuzamosan a Bizottság javaslatot tett egy technikai támogatási eszközre vonatkozó rendeletre is, amely támogatást nyújt a tagállamok közigazgatási kapacitásának erősítéséhez és a hosszú távú strukturális reformokhoz, valamint elősegíti a tagállamoknak az európai szemeszter keretében címzett országspecifikus ajánlások végrehajtását.

Az előadó üdvözli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozására irányuló új bizottsági javaslatot, és meg van győződve arról, hogy az eszköz döntő szerepet fog játszani az Unió helyreállítása és megújítása során. Támogatja egy pillér létrehozását az eszközön belül, ami a következő generáció, különösen a fiatalok és a gyermekek számára tervezett reformokra és beruházásokra szolgál. Ez tükrözi az előadó szilárd elkötelezettségét az iránt az elképzelés iránt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek jövőorientált eszköznek kell lennie, amit úgy terveztek, hogy a következő generáció javát szolgálja.

Ez a vélemény a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2020. május 26-án elfogadott „a reformtámogató program létrehozásáról” szóló (2018/0213(COD)) javaslatra épül. Következésképpen magában foglal minden olyan módosítást, ami a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szempontjából is releváns.

Továbbá, az előadó további változtatásokra is javaslatot kíván tenni, amelyek rámutatnak a szolidaritáson, integráción és társadalmi igazságosságon alapuló strukturális reformok jelentőségére, melyek az európai szemeszter céljainak részeként biztosítják az esélyegyenlőséget és a lehetőségekhez való hozzáférést, valamint a szociális védelmet, hogy védjék a kiszolgáltatott csoportokat és javítsák minden polgár életszínvonalát. Véleménye szerint az elindított reformok széles körű támogatást szerezhetnek, ha a tagállamok az eszköz keretében történő pénzügyi támogatás iránti kérelmek benyújtási folyamatának részeként konzultációt folytatnak az érintett érdekelt felekkel és nemzeti parlamentekkel.

Az előadó az eszköz alkalmazási körének kiterjesztését javasolja (3. cikk) a szakpolitikai területek széles körének beépítésével, mint például az oktatásra, az egész életen át tartó tanulásra és képzésre vonatkozó intézkedések; a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok, idősek és fogyatékkal élők jobb jövőjét biztosító intézkedések; a nemek közötti megkülönböztetés csökkentését és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó intézkedések; a vállalkozási lehetőségek és készségek fellendítésének feltételeit előmozdító intézkedések; az éghajlat-politika végrehajtására vonatkozó intézkedések; a közintézmények azon kapacitásának javítását célzó intézkedések, melyek biztosítják az ingázó és a határokon átnyúló munkavállalók jogait; A szakképzésre és a fiatalok munkaerőpiaci integrációjára irányuló intézkedések; nyugdíjreform-intézkedések, valamint a közegészségügyi rendszerek javítását célzó intézkedések.

Az előadó egy olyan módosítást is javasol, amely kifejezetten a túlzott egyensúlyhiánnyal küzdő tagállamok és a jelentős strukturális fejlődési késedelemmel küzdő, euróövezeten kívüli tagállamok helyzetére vonatkozik.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot és a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

<RepeatBlock-Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>1</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>2 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A Szerződés 2. és 8. cikke kimondja, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség uniós érték, és hogy az Uniónak valamennyi tevékenysége során törekednie kell az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését, ezen belül a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést minden uniós szakpolitikában és rendeletben meg kell valósítani.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>2</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: európai szemeszter) – ideértve a szociális jogok európai pillérének elveit is – szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformok támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. Ezeket a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából.

(3) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: európai szemeszter) – ideértve az európai zöld megállapodás célkitűzéseit, a szociális jogok európai pillérének elveit és az ENSZ fenntartható fejlődési céljait is – szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az európai szemeszter céljainak részeként a szolidaritáson, integráción és társadalmi igazságosságon alapuló strukturális reformokkal is foglalkoznak, azzal a céllal, hogy minőségi munkahelyeket és növekedést teremtsenek, biztosítsák az esélyegyenlőséget és az esélyekhez való hozzáférést, valamint a szociális védelmet, hogy védjék a kiszolgáltatott csoportokat és javítsák minden ember életszínvonalát. Az említett reformok támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. Ezeket a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>3</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A Covid19-világjárvány 2020 eleji kitörése az Unióban és az egész világon megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági kilátásait, ami miatt az Uniónak sürgős és összehangolt válaszintézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy kezelhetők legyenek a valamennyi tagállamot érintő, rendkívüli mértékű gazdasági és társadalmi következmények. A Covid19 fokozta a demográfiai helyzethez kapcsolódó kihívásokat. A jelenlegi Covid19-világjárvány, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy az erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil és ellenálló gazdaságok és pénzügyi rendszerek kialakítása segíti a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban kilábaljanak a válságokból. A Covid19-válság közép- és hosszú távú következményei jelentős mértékben azon múlnak, hogy a tagállamok gazdaságai milyen gyorsan lábalnak ki a válságból, ez pedig attól függ, hogy a tagállamoknak milyen költségvetési mozgástér áll rendelkezésükre a válság társadalmi és gazdasági hatását mérséklő intézkedések megtételére, és mennyire reziliens a gazdaságuk. A gazdaságok strukturális gyengeségeinek kezelését és rezilienciájuk megerősítését célzó reformok és beruházások tehát elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdaságok visszatérjenek a fenntartható fellendülés pályájára, és elkerülhető legyen az Unión belüli különbségek további elmélyülése.

(4) A Covid19-világjárvány 2020 eleji kitörése az Unióban és az egész világon megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági kilátásait, ami miatt az Uniónak sürgős és összehangolt válaszintézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy kezelhetők legyenek a valamennyi tagállamot érintő, rendkívüli mértékű gazdasági és társadalmi következmények. A Covid19 fokozta a demográfiai és társadalmi helyzethez kapcsolódó kihívásokat, különösen a nők és lányok esetében a meglévő egyenlőtlenségek miatt. A jelenlegi Covid19-világjárvány, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy a megfelelő életszínvonalat biztosító, erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil és ellenálló gazdaságok és pénzügyi és szociális jóléti rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban kilábaljanak a válságokból. A Covid19-válság közép- és hosszú távú következményei jelentős mértékben azon múlnak, hogy a tagállamok gazdaságai milyen gyorsan lábalnak ki a válságból, ez pedig attól függ, hogy a tagállamoknak milyen költségvetési mozgástér áll rendelkezésükre a válság társadalmi és gazdasági hatását mérséklő intézkedések megtételére, és mennyire reziliens a gazdaságuk. A gazdaságok strukturális gyengeségeinek kezelését és gazdasági, társadalmi, ökológiai és igazgatási rezilienciájuk megerősítését célzó reformok és beruházások tehát elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdaságok visszatérjenek a fenntartható fellendülés pályájára, és elkerülhető legyen az Unión belüli különbségek további elmélyülése, valamint a tagállamok közötti vagy az Unió egészén belüli sokkok elkerülhető továbbgyűrűző hatásai, ami a konvergenciát és a kohéziót érintő kihívásokat eredményez.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>4</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A tagállamok szociális jóléti rendszerei biztosítják a társadalmak és a polgárok számára a tisztességes élethez szükséges integrált szolgáltatásokat és gazdasági előnyöket, a következő beavatkozási területeken: szociális biztonság, egészségügy, oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, igazságszolgáltatás, valamint a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott szociális szolgáltatások. Ezek kulcsszerepet játszanak a társadalmi szempontból fenntartható fejlődés megvalósításában, előmozdítva az egyenlőséget és a társadalmi igazságosságot. A Covid19-válság miatt a tagállamok szociális jóléti rendszerei példa nélküli stresszhelyzetbe és nyomás alá kerültek, mivel azokat nem az egészségügyi és gazdasági vészhelyzet közepette felmerülő társadalmi igények kielégítésére alakították ki. A szociális jóléti rendszereket oly módon kell megerősíteni, hogy teljesíteni tudjanak és segíteni tudják a teljes népességet, különösen válság vagy rendszerszintű sokkok esetén.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>5</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 b preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b) A Covid19-válság gazdasági következményei nagymértékben csökkentették számos tagállam költségvetési mozgásterét, ami aláássa a fontos reformok és beruházási prioritások végrehajtására való képességüket. Miközben az európai szemeszter a gazdasági reformok és a beruházási prioritások azonosítására szolgáló uniós keretrendszert jelenti, a helyreállítás és a rezilienciaépítés szükségessége – amelyet a Covid19-válság nyomatékosított – túlmutat a gazdaságpolitika területén, és azt megfelelően előre kell sorolni az európai szemeszter kialakítása és létrehozása során.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>6</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>5 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A belföldi gazdaságok magas szintű rezilienciájának kialakítását, az alkalmazkodóképesség megerősítését, és a növekedési potenciál felszabadítását célzó reformok végrehajtása az Unió szakpolitikai prioritásai közé tartozik. E reformok tehát nélkülözhetetlenek a gazdasági fellendülés fenntartható pályára állításához és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciafolyamat támogatásához. A világjárvánnyal kapcsolatos válságot követően erre még inkább szükség van ahhoz, hogy lehetővé tegyük a gyors helyreállítást.

(5) A belföldi gazdaságok és társadalmak magas szintű rezilienciájának kialakítását, az alkalmazkodóképesség megerősítését, az inkluzív növekedési potenciál felszabadítását és a technológiai fejlesztésekhez való alkalmazkodást célzó reformok végrehajtása az Unió szakpolitikai prioritásai közé tartozik E reformok tehát nélkülözhetetlenek a gazdasági fellendülés fenntartható pályára állításához és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciafolyamat támogatásához. Az uniós gazdaságok és társadalmak már a Covid19-válságot megelőzően is mélyreható változásokon mentek keresztül az éghajlatváltozás, a környezeti, digitális és demográfiai kihívások, valamint a szociális beruházási szakadék miatt. A világjárvánnyal kapcsolatos válságot követően erre még inkább szükség van ahhoz, hogy lehetővé tegyük a gyors helyreállítást. A társadalmi fenntarthatóságot és a befogadást a befogadó és reziliens társadalmak kiépítésére irányuló, szóban forgó folyamat szegletkövének kell tekinteni.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>7</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>5 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 A nők élvonalbeli szerepet töltenek be a Covid19-válságban, mivel Unió-szerte ők teszik ki az egészségügyi dolgozók többségét, és munkahelyi feladataik mellett nem fizetett gondozási tevékenységeket látnak el, ami az egyszülős – 85%-ban nők által irányított – családok esetében egyre nehezebbé válik.  A szilárd gondozási infrastruktúrába való beruházás elengedhetetlen a nők és férfiak közötti egyenlőség és a nők gazdasági szerepvállalásának biztosításához, valamint az ellenállóképes társadalmak kiépítéséhez, a zömében nőket foglalkoztató ágazatban uralkodó bizonytalan körülményekkel szembeni fellépéshez, a munkahelyteremtés fellendítéséhez, a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzéséhez. Emellett az ilyen beruházások pozitív hatást gyakorolnak a GDP-re, mivel több nő számára teszik lehetővé a fizetett munkában való részvételt.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>8</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>6 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy válságok idején a beruházások szintje gyakran drasztikusan visszaesik. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a helyreállítás felgyorsításához és a hosszú távú növekedési potenciál megerősítéséhez elengedhetetlenül fontos támogatni a beruházásokat. A tiszta energiára való átállás elősegítésére, valamint a lakásszektor és más kulcsfontosságú gazdasági ágazatok energiahatékonyságának javítására irányuló zöld és digitális technológiákba, kapacitásokba és eljárásokba való beruházás fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődés megvalósításában és a munkahelyteremtés elősegítésében. A fő ellátási láncok diverzifikációja révén lehetővé teszi azt is, hogy az Unió reziliensebb legyen, és kevésbé legyen másokra utalva.

(6) A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy válságok idején a beruházások szintje gyakran drasztikusan visszaesik. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a gazdasági és társadalmi helyreállítás felgyorsításához és a hosszú távú fenntartható növekedési potenciál megerősítéséhez, a társadalmi reziliencia és kohézió növeléséhez, valamint az egyenlőtlenségek és a szegénység fokozódásának elkerüléséhez elengedhetetlenül fontos támogatni a beruházásokat. A tiszta energiára való átállás elősegítésére, valamint a lakásszektor és más kulcsfontosságú gazdasági ágazatok energiahatékonyságának javítására irányuló zöld és digitális technológiákba, kapacitásokba és eljárásokba való beruházás fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődés megvalósításában és a minőségi munkahelyek megtartásában és az ellenálló munkaerőpiacok kiépítésében. A fő ellátási láncok diverzifikációja révén lehetővé teszi azt is, hogy az Unió reziliensebb legyen, és függetlenebbé váljon.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>9</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>8 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Ennek tükrében szükség van arra, hogy megerősítsük a tagállamok támogatásának jelenlegi keretét, és egy innovatív eszközön keresztül közvetlen pénzügyi támogatást nyújtsunk a tagállamoknak. Ezért e rendelet szerint létre kell hozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az eszköz) annak érdekében, hogy az hatékony pénzügyi támogatást és jelentős segítséget biztosítson a reformok és a kapcsolódó közberuházások végrehajtásához a tagállamokban. Az eszköznek átfogónak kell lennie és hasznosítania kell a Bizottság és a tagállamok által más eszközök és programok végrehajtásából nyert tapasztalatokat.

(8) Ennek tükrében szükség van arra, hogy megerősítsük a tagállamok támogatásának jelenlegi keretét, és egy olyan mechanizmust biztosítsunk, amely lehetővé teszi, hogy egy innovatív eszközön keresztül közvetlen pénzügyi támogatást nyújtsunk a tagállamoknak. Ezért e rendelet szerint létre kell hozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az eszköz) annak érdekében, hogy az hatékony pénzügyi támogatást és jelentős segítséget biztosítson a Bizottságnak az európai szemeszter keretében közzétett országspecifikus ajánlásaihoz kapcsolódó reformok és a kapcsolódó közberuházások végrehajtásához a tagállamokban, különös tekintettel az európai zöld megállapodásban ismertetett új fenntartható növekedési stratégia célkitűzéseire, a szociális jogok európai pillérének és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak a társadalmi és területi kohézió elérésére vonatkozó elveire. Az eszköznek átfogónak kell lennie és hasznosítania kell a Bizottság és a tagállamok által más eszközök és programok végrehajtásából nyert tapasztalatokat.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>10</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>10 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) Az eszköznek szinergiákat kell biztosítania az InvestEU-val és ki kell egészítenie azt, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben az InvestEU-n keresztül folyósítandó összeget különítsenek el a tagállamokban letelepedett vállalkozások fizetőképességének, valamint ezek előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységeinek támogatására.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>11</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>11 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, amely kifejezésre juttatja a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokat, az ezen rendelettel létrehozott eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25%-a fordítódjon éghajlat-politikai célkitűzések támogatására.

(11) Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, amely kifejezésre juttatja a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokat, az ezen rendelettel létrehozott eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint a méltányos, senkit hátra nem hagyó átállásannak és azon, átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 37%-a fordítódjon éghajlat-politikai célkitűzések támogatására, és ne lehessen olyan intézkedéseket finanszírozni, amelyek kedvezőtlenül érintik az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességéhez vezető pályát. Továbbá, mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend holisztikus és ágazatokon átívelő szakpolitikai megközelítést igényel a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kihívások teljes körű kezelésének biztosítása érdekében, a társadalmi fenntarthatóságot ugyanígy prioritásként kell kezelni az eszköz keretében.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>12</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>11 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) Tükrözve a szociális jogok európai pillérét – mint Európa szociális stratégiáját, amely azt hivatott biztosítani, hogy a klímasemlegességre és a digitalizációra való áttérés, a demográfiai változás, valamint a Covid19-válság utáni helyreállítás társadalmilag méltányos és igazságos legyen – az eszköz hozzá fog járulni a pillér 20 alapelvének megvalósításához és a társadalmi haladás célkitűzéseinek és mérföldköveinek eléréséhez.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>13</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>13 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Annak érdekében, hogy olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyek az eszközt a gondos gazdasági kormányzáshoz kötik, a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy az egységes végrehajtási feltételek biztosítása céljából, a Bizottság javaslatára, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a helyreállítási és rezilienciaépítési programokkal kapcsolatos javaslatokra vonatkozó határozatok elfogadására rendelkezésre álló időszakot, illetve felfüggessze az eszköz keretében történő való kifizetéseket, amennyiben jelentős meg nem felelés áll fenn a (...) szóló, (EU) XXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendeletben [CPR] a gazdasági kormányzás tekintetében meghatározott releváns eseteket illetően. A Tanácsot arra is fel kell hatalmazni, hogy az említett releváns eseteket illetően, a Bizottság javaslatára, végrehajtási jogi aktusok útján visszavonja az ilyen felfüggesztéseket.

(13) Annak érdekében, hogy olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyek az eszközt a gondos gazdasági kormányzáshoz kötik, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a helyreállítási és rezilienciaépítési programokkal és az eszköz keretében történő kifizetésekkel kapcsolatos javaslatokra vonatkozó határozatok elfogadására rendelkezésre álló időszak részleges vagy teljes felfüggesztése vagy az azzal kapcsolatos felfüggesztés megszüntetése tekintetében, amennyiben jelentős meg nem felelés áll fenn a (...) szóló, (EU) XXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendeletben [CPR] a gazdasági kormányzás tekintetében meghatározott releváns eseteket illetően. A kifizetések felfüggesztéséről szóló határozat nem alkalmazandó, feltéve, hogy az általános mentesítési záradék aktív. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó okiratoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>14</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>13 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a) Az eszköz alkalmazási körének a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, a zöld és digitális átmenethez, az egészségügyhöz, a versenyképességhez, a vállalkozói készséghez, az ellenálló képességhez, a termelékenységhez, a pénzügyi rendszerek stabilitásához, a kultúrához, az oktatáshoz és a készségekhez, a gyermek- és ifjúságpolitikákhoz, a kutatáshoz és innovációhoz, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, az állami egészségügyi rendszerekhez, valamint a szociális jogok európai pillérével összhangban lévő olyan szakpolitikákhoz kapcsolódó szakpolitikai területekre kell kiterjednie, amelyek hozzájárulnak elveinek érvényesítéséhez, mint amilyen a szociális védelem, a minőségi munkahelyek és beruházás, a nemek közti egyenlőség és a fogyatékossággal élő személyek integrációja, a demokratikus rendszereket erősítő társadalmi párbeszéd, ideértve a hatékony és független igazságszolgáltatási rendszereket, valamint a médiapluralizmust és a média szabadságát.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>15</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>14 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz általános célkitűzésének annak kell lennie, hogy előmozdítsa az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. Ennek érdekében az eszköznek hozzá kell járulna a tagállamok rezilienciájának és alkalmazkodóképességének javításához, a válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, valamint a zöld és digitális átállás támogatásához, elősegítve ezáltal az uniós gazdaságok növekedési potenciáljának a Covid19-válságot követő helyreállítását és a munkahelyteremtést, valamint előmozdítva a fenntartható növekedést.

(14) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz általános célkitűzésének annak kell lennie, hogy előmozdítsa az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, valamint hogy hozzájáruljon az uniós szakpolitikák, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai, a szociális jogok európai pillére, a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez, a belső piac megerősítéséhez, az ellenálló gazdasági és társadalmi struktúrákhoz, az ellenállóképes munkaerőpiacokhoz, a demográfiai kihívások kezeléséhez, valamint az igazgatási és intézményi kapacitás megerősítéséhez. Ennek érdekében az eszköznek hozzá kell járulna a tagállamok rezilienciájának és alkalmazkodóképességének javításához, a válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra, valamint a klímasemleges Európa 2050-ig történő megvalósítását célzó zöld és digitális átmenet támogatásához, elősegítve ezáltal az uniós gazdaságok növekedési potenciáljának a Covid19-válságot követő helyreállítását, a minőségi munkahelyek létrehozását, valamint a fenntartható növekedés és nemek közti egyenlőség, az innovatív és fenntartható újraiparosítás és infrastruktúra, az oktatási, képzési, átképzési és továbbképzési rendszerek reformja előmozdítását és az azon tagállamokban bevezetendő reformok támogatását, amelyek pénzneme nem az euró, hogy megkönnyítse az euróra, mint fizetőeszközre történő átállásukat.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>16</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>15 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából pénzügyi támogatást nyújtson. Ezt az egyedi célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani.

(15) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak a fejlődésüket és a termelő és stratégiai ágazatokba való beruházásukat előmozdító projektek ösztönzése érdekében, valamint hogy strukturáló szerepet játsszon az egyetemes, ingyenes és magas színvonalú közszolgáltatások biztosításában.. Ezt az egyedi célkitűzést az érintett tagállamok egyedi fejlesztési stratégiáinak kellő tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani, érdemi hozzájárulást nyújtva azáltal, hogy azonnali válaszokat ad a Covid19-válság hatásaira és a tagállamok és az Unió társadalmi és területi kohéziójának biztosításában strukturáló szerepet játszó közberuházásokat hajt végre.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>17</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>16 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájáruljon az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához, a tervnek a reformok és a közberuházási projektek végrehajtását szolgáló, koherens helyreállítási és rezilienciaépítési tervet képező intézkedésekből kell állnia. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, a nemzeti reformprogramokkal, a nemzeti energia- és klímatervekkel, a méltányos átállásra vonatkozó tervekkel, valamint az uniós alapok keretében elfogadott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal. Az európai zöld megállapodás és a digitális menetrend prioritásainak körébe tartozó fellépések ösztönzése érdekében a terveknek a zöld és digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is meg kell határozniuk. Az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a nemzeti energia- és klímatervekben és azok aktualizált változataiban meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások gyors megvalósítását. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni.

(16) Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájáruljon az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához, a tervnek a reformok és a közberuházási projektek végrehajtását szolgáló, koherens helyreállítási és rezilienciaépítési tervet képező intézkedésekből kell állnia. Ahhoz, hogy az elindított reformok széles körű támogatást élvezzenek, az eszközt igénybe venni kívánó tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési programok kidolgozási folyamatának részeként a kohéziós politika keretében megvalósuló partnerségről szóló magatartási kódex vonatkozó rendelkezéseivel összhangban konzultálniuk kell a helyi és regionális hatóságokkal és más érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzeti parlamentekkel. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az Unió stratégiai autonómiájával, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival, az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival és a „jelentős károkozás elkerülését célzó” elvvel, valamint az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal – különösen a szociális és foglalkoztatási politikákkal kapcsolatban, figyelembe véve az egyes tagállamok számára azonosított specifikus társadalmi indikátorokat –, a nemzeti reformprogramokkal, a nemzeti energia- és klímatervekkel, a méltányos átállásra vonatkozó tervekkel, valamint az uniós alapok keretében elfogadott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek tartalmaznia kell az elérendő konkrét szociális mutatókat és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2020-2025 közötti időszakra szóló uniós stratégia célkitűzéseivel összhangban álló, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó hatásvizsgálatot. Az európai zöld megállapodás és a digitális menetrend, a gyermekgarancia, az ifjúsági garancia és a szociális jogok európai pillére prioritásainak körébe tartozó fellépések ösztönzése érdekében a tervnek olyan intézkedéseket is meg kell határoznia, amelyek relevánsak az e rendeletben meghatározott hat szakpolitikai terület szempontjából, és közvetlenül hozzájárulnak azokhoz. Az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a nemzeti energia- és klímatervekben és azok aktualizált változataiban meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások gyors megvalósítását. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásakor konzultáljanak a szociális partnerekkel, és lehetőséget kapjanak arra, hogy már korai szakaszban megtegyék észrevételeiket.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>18</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>18 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében a Tanácsnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai szemeszter keretében megbeszélést folytasson az Unión belüli helyreállítási, rezilienciaépítési és alkalmazkodóképességi helyzetről. A megfelelő bizonyítékok biztosítása érdekében e megbeszélésnek a Bizottság európai szemeszterrel összefüggésben elérhető stratégiai és analitikus információira kell támaszkodnia, és – amennyiben ezek rendelkezésre állnak – a tervek előző években való végrehajtására vonatkozó információkon kell alapulnia.

(18) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai szemeszter keretében megbeszélést folytasson az Unión belüli helyreállítási, rezilienciaépítési és alkalmazkodóképességi helyzetről. A megfelelő bizonyítékok biztosítása érdekében e megbeszélésnek a Bizottság európai szemeszterrel összefüggésben elérhető stratégiai és analitikus információira kell támaszkodnia, és – amennyiben ezek rendelkezésre állnak – a tervek előző években való végrehajtására vonatkozó információkon kell alapulnia.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>19</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>21 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) A reformokkal és a beruházásokkal kapcsolatos tagállami felelősségvállalásnak, valamint a reformok és a beruházások előtérbe helyezésének a biztosítása érdekében a támogatásra igényt tartó tagállamoknak megfelelően indokolt és megalapozott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben részletesen meg kell határozni a terv végrehajtását szolgáló intézkedéseket, beleérve a célokat és a mérföldköveket is, valamint azt, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan milyen hatást fog gyakorolni a növekedési potenciálra, a munkahelyteremtésre, valamint a gazdasági és társadalmi rezilienciára; a tervnek tartalmaznia kell a zöld és digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is; továbbá a tervben azt is ki kell fejteni, hogy a javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv milyen módon áll összhangban a európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal. A folyamat során törekedni kell a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködésre, és ki kell alakítani azt.

(21) A reformokkal és a beruházásokkal kapcsolatos tagállami felelősségvállalásnak, valamint a reformok és a beruházások előtérbe helyezésének a biztosítása érdekében a támogatásra igényt tartó tagállamoknak megfelelően indokolt és megalapozott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben részletesen meg kell határozni a terv végrehajtását szolgáló intézkedéseket, a regionális és helyi hatóságokkal és más érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel a terv benyújtása előtt folytatott konzultáció mértékét, beleértve a célokat és a mérföldköveket is, valamint azt, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan milyen hatást fog gyakorolni az európai zöld megállapodás céljaira, a szociális jogok európai pillérének és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elveire, különös tekintettel a fenntartható növekedési potenciálra, a minőségi munkahelyek létrehozására, valamint a gazdasági és társadalmi rezilienciára, továbbá a szociális jogok európai pillérével és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaival összhangban álló javítandó társadalmi indikátorokat; a tervnek tartalmaznia kell a zöld és digitális átállás szempontjából releváns és az ezekhez közvetlenül hozzájáruló intézkedéseket is, és ahol lehetséges, egy becslést a zöld és digitális átállás hatásáról az elvesztett munkahelyek és a szociális védelem hiányának tekintetében, valamint ezen problémák megoldására szolgáló megfelelő intézkedéseket is; továbbá a tervben azt is ki kell fejteni, hogy a javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv milyen módon áll összhangban az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, valamint be kell mutatnia, hogy a terv várhatóan hogyan járul hozzá a nemek közötti egyenlőséghez és a nemek közötti kiegyensúlyozott növekedéshez és munkahelyteremtéshez. A folyamat során törekedni kell a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködésre, és ki kell alakítani azt.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>20</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>22 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) A Bizottságnak értékelnie kell a tagállamok által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és szorosan együtt kell működnie az érintett tagállammal. A Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja a folyamattal kapcsolatos nemzeti felelősséget, és ezért figyelembe veszi az érintett tagállam által benyújtott indokolást és elemeket, és értékeli, hogy a tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul-e az érintett tagállamnak címzett releváns országspecifikus ajánlásban vagy a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott egyéb dokumentumokban megjelölt kihívások hatékony kezeléséhez; hogy a terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a zöld és digitális átálláshoz és az átállásból eredő kihívások kezeléséhez; hogy a terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e az érintett tagállamban, hogy a terv várhatóan hatékonyan hozzájárul-e a tagállami növekedési potenciál erősítéséhez, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozásához, enyhíti-e a válság gazdasági és társadalmi hatását, továbbá hozzájárul-e a gazdasági, társadalmi és területi kohézió javításához; hogy a tagállam a benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozóan olyan indokolást biztosított-e, amely észszerű és valószerű, továbbá hogy az összköltség a gazdaság és foglalkoztatás tekintetében várható hatáshoz viszonyítva arányos-e; hogy a javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz-e a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens fellépéseket képeznek; valamint hogy az érintett tagállam által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes végrehajtását, a javasolt mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(22) A Bizottságnak értékelnie kell a tagállamok által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és szorosan együtt kell működnie az érintett tagállammal a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek részvételével. A Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja a folyamattal kapcsolatos nemzeti felelősséget, és ezért figyelembe veszi az érintett tagállam által benyújtott indokolást és elemeket, és értékeli, hogy a tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul-e az érintett tagállamnak címzett releváns országspecifikus ajánlásban vagy a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott egyéb dokumentumokban megjelölt kihívások hatékony kezeléséhez; hogy a terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a zöld és digitális átálláshoz és az átállásból eredő kihívások kezeléséhez; hogy a terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e az érintett tagállamban, hogy a terv várhatóan hatékonyan hozzájárul-e a tagállami növekedési potenciál erősítéséhez, a minőségi munkahelyek létrehozásához, valamint a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozásához, enyhíti-e a válság gazdasági és társadalmi hatását, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra és a fiatalokra, valamint hozzájárul-e az Unió stratégiai autonómiájának és az Unió és a tagállamok kötelezettségvállalásainak, különösen a Párizsi Megállapodásnak, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak és a szociális jogok európai pillérének a végrehajtásához, továbbá a gazdasági, társadalmi és területi kohézió javításához és az infrastrukturális szakadék csökkentéséhez; hogy a tagállam a benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozóan olyan indokolást biztosított-e, amely észszerű és valószerű, továbbá hogy az összköltség a gazdaság, foglalkoztatás és társadalmi haladás tekintetében várható hatáshoz viszonyítva arányos-e; hogy a javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz-e a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens fellépéseket képeznek; valamint hogy az érintett tagállam által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes végrehajtását, a javasolt mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>21</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>24 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) A magas színvonalú tervek előkészítéséhez való hozzájárulás, továbbá a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésében és a reformok megvalósítási fokának értékelésében a Bizottság számára nyújtandó segítség biztosítása érdekében rendelkezni kell a szakértői javaslatok, valamint a – tagállami kérésre nyújtható – partneri tanácsadás alkalmazásáról.

(24) A magas színvonalú tervek előkészítéséhez való hozzájárulás, továbbá a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésében és a reformok megvalósítási fokának értékelésében a Bizottság számára nyújtandó segítség biztosítása érdekében rendelkezni kell a szakértői javaslatok, valamint a – tagállami kérésre nyújtható – partneri tanácsadás alkalmazásáról. Amennyiben ez a szaktanácsadás munkaügyi politikákat érint, a szociális partnereket tájékoztatják és végső fokon bevonják. Nem kérhető technikai támogatás olyan területeken, amelyek teljes egészében vagy részben a szociális partnerek hatáskörébe tartoznak, kivéve, ha a szociális partnerek ebbe beleegyeznek. Az ilyen tevékenységek nem áshatják alá a szociális partnerek szerepét és nem veszélyeztethetik a kollektív tárgyalás autonómiáját.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>22</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>29 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29) A hitelkérelmet alá kell támasztania helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségleteknek, különösen a zöld és digitális átállás tekintetében, és annak, hogy terv költsége meghaladja a vissza nem térítendő támogatás révén allokálható maximális pénzügyi hozzájárulás összegét. Lehetővé kell tenni, hogy a terv benyújtásával egyidejűleg kerüljön sor a hitelkérelem benyújtására. Amennyiben a hitelkérelem benyújtására más időpontban kerül sor, azt további mérföldköveket és célokat tartalmazó felülvizsgált tervnek kell kísérnie. A források előreütemezésének biztosítása érdekében a tagállamok legkésőbb 2024. augusztus 31-ig kérhetnek hiteltámogatást. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében maximálni kell a rendelet keretében nyújtható összes hitel teljes összegét. Emellett az egyes tagállamoknak nyújtott hitel maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 4,7%-át. Kivételes körülmények között – a rendelkezésre álló források függvényében – lehetőséget kell biztosítani a maximált összeg emelésére. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében azt is lehetővé kell tenni, hogy a hitel kifizetésére részletekben, az eredmények elérésétől függően kerüljön sor.

(29) A hitelkérelmet alá kell támasztania helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségleteknek, különösen a zöld és digitális átállás tekintetében, és annak, hogy terv költsége meghaladja a vissza nem térítendő támogatás révén allokálható maximális pénzügyi hozzájárulás összegét. Lehetővé kell tenni, hogy a terv benyújtásával egyidejűleg kerüljön sor a hitelkérelem benyújtására. Amennyiben a hitelkérelem benyújtására más időpontban kerül sor, azt további mérföldköveket és célokat tartalmazó felülvizsgált tervnek kell kísérnie. A források előreütemezésének biztosítása érdekében a tagállamok legkésőbb 2024. augusztus 31-ig kérhetnek hiteltámogatást. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében maximálni kell a rendelet keretében nyújtható összes hitel teljes összegét. Emellett az egyes tagállamoknak nyújtott hitel maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 6,8%-át. Kivételes körülmények között – a rendelkezésre álló források függvényében – lehetőséget kell biztosítani a maximált összeg emelésére. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében azt is lehetővé kell tenni, hogy a hitel kifizetésére részletekben, az eredmények elérésétől függően kerüljön sor. A Bizottságnak a kérelem időpontjától számított két hónapon belül értékelnie kell a hiteltámogatásra irányuló kérelmet.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>23</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>32 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a) Amennyiben az érintett tagállam objektív körülmények miatt részben vagy egészében nem tudja már megvalósítani a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, beleértve a vonatkozó mérföldköveket és célokat, és amennyiben a szociális és gazdasági mutatók olyan mértékben változnak meg, ami jelentős hatással van az eredetileg benyújtott tervre, az érintett tagállam határozatának módosítására vagy felváltására irányuló, indokolással ellátott kérelmet intézhet a Bizottsághoz. Ennek érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy javaslatokat tegyenek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítására, és igénybe vehessék a technikai támogatási eszközt.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>24</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>32 b preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32b) Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok esetén felfüggeszti a tagállam számára elkülönített finanszírozást, a regionális és helyi szinten támogatható intézkedéseknek továbbra is részesülniük kell az eszközből.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>25</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>32 c preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32c) A túlzott egyensúlyhiánnyal szembesülő tagállamok, azok a tagállamok, amelyek fizetőeszköze nem az euró és a jelentős strukturális fejlődési késedelemmel szembesülő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben reformokat javasoljanak azon problémák megoldására, amelyek a szóban forgó túlzott egyensúlyhiányhoz vezettek.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>26</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>34 a preambulumbekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kommunikációs tevékenységeket – különös tekintettel az eszköz keretében nyújtott támogatás láthatóságával kapcsolatos kötelezettségre – megfelelő módon hajtsák végre a megfelelő regionális és helyi szinten, többféle csatornán keresztül, megkülönböztetésmentes módon.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>27</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>39 preambulumbekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39) A tagállamok által végrehajtandó helyreállítási és rezilienciaépítési terveket és a megfelelő, ezekre allokált pénzügyi hozzájárulásokat a Bizottságnak végrehajtási jogi aktus formájában kell rögzítenie. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elfogadásával, valamint a pénzügyi támogatásnak a vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követő kifizetésével kapcsolatos végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az ott meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás13 alkalmazásával a Bizottság gyakorolja. A végrehajtási jogi aktus elfogadását követően lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam és a Bizottság megállapodjon bizonyos technikai jellegű operatív szabályokról, amelyek részletesen meghatározzák a végrehajtásnak a határidőkkel, a mérföldkövekre és célokra vonatkozó mutatókkal, valamint az alapul szolgáló adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos vonatkozásait. Annak érdekében, hogy az operatív szabályok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során fennálló körülmények tekintetében mindvégig relevánsak legyenek, lehetővé kell tenni az ilyen technikai szabályok elemeinek kölcsönös egyetértés alapján történő módosítását. E rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(39) A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által végrehajtandó helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a megfelelő, és a megfelelő, ezekre allokált pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó okiratoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam és a Bizottság megállapodjon bizonyos technikai jellegű operatív szabályokról, amelyek részletesen meghatározzák a végrehajtásnak a határidőkkel, a mérföldkövekre és célokra vonatkozó mutatókkal, valamint az alapul szolgáló adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos vonatkozásait. Annak érdekében, hogy az operatív szabályok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során fennálló körülmények tekintetében mindvégig relevánsak legyenek, lehetővé kell tenni az ilyen technikai szabályok elemeinek kölcsönös egyetértés alapján történő módosítását. E rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által a Szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. A Szerződés 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása, a független igazságszolgáltatás, a médiapluralizmus és a tömegtájékoztatás szabadsága elengedhetetlen előfeltételei a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

________________________________

 

Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

 

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>28</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 cikk</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az e rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alkalmazási körébe a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval, a zöld és digitális átállással, az egészségüggyel, a versenyképességgel, a rezilienciával, a termelékenységgel, az oktatással és a készségekkel, a kutatással és innovációval, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyteremtéssel és a beruházásokkal, valamint a pénzügyi rendszerek stabilitásával összefüggő szakpolitikai területek tartoznak.

Az e rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alkalmazási körébe a következő generáció jobb jövőjének megteremtése, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió javítása, a növekedést ösztönző reformok előmozdítása és a belső piac megerősítése révén — a következő hat szakpolitikai terület tartozik:

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>29</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 cikk – a pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

a) zöld átállás, figyelembe véve az európai zöld megállapodás célkitűzéseit;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>30</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 cikk – b pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

b) digitális transzformáció, figyelembe véve a digitális menetrend célkitűzéseit;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>31</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 cikk – c pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

c) gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség, figyelembe véve az uniós ipari és a kkv-stratégia célkitűzéseit;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>32</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 cikk – d pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

d) társadalmi kohézió, figyelembe véve a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>33</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 cikk – e pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

e) intézményi reziliencia és kapacitásépítés;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>34</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 cikk – f pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

f) az Európai Helyreállítási Eszköz körébe tartozó szakpolitikák, figyelembe véve az ifjúsági garancia és a gyermekgarancia célkitűzéseit.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>35</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>3 a cikk (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. cikk

 

1. E rendelet alkalmazása során teljes mértékben tiszteletben tartják a Szerződés 152. cikkét, és az e rendelet alapján kiadott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tiszteletben tartják a bérképzésre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat és intézményeket. E rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkét, és ennek megfelelően nem érinti a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban a kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez, illetve a kollektív fellépéshez való jogot.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>36</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 1 bekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz általános célkitűzése az, hogy a tagállamok rezilienciájának és alkalmazkodóképességének javítása, a válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítése, valamint a zöld és digitális átállás támogatása révén előmozdítsa az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és így hozzájáruljon az uniós gazdaságok növekedési potenciáljának a Covid19-válságot követő helyreállításához, ösztönözve ezáltal a Covid19-válságot követő munkahelyteremtést, valamint elősegítve a fenntartható növekedést.

(1) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz általános célkitűzése az, hogy hozzájáruljon a 3. cikkben említett hat szakpolitikai terület kihívásainak kezeléséhez, ezáltal előmozdítva az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját oly módon, hogy javítja a tagállamok rezilienciáját és alkalmazkodóképességét, enyhíti a válság társadalmi és gazdasági hatását, támogatja a zöld és a digitális átállást, hozzájárul az uniós gazdaságok növekedési potenciáljának helyreállításához, ösztönzi a Covid19-válságot követő munkahelyteremtést, elősegíti a fenntartható növekedést és európai hozzáadott értéket teremt.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>37</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 1 a bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Az eszköz hozzájárul az uniós szakpolitikák célkitűzéseihez, a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalásokhoz, valamint a belső piac, a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai megerősítéséhez olyan intézkedések végrehajtása révén, mint például:

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>38</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 1 a bekezdés (új) – a pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

a) a klímasemleges Unióra való 2050-ig történő átálláshoz méltányos átmenet a leginkább érintett régiók támogatásával, fenntartható mobilitás és infrastruktúra, az energiaszegénység kezelése, az energia- és erőforrás-hatékonyság, a megújuló energiaforrások előmozdítása, az energiadiverzifikáció megvalósítása és az energiabiztonság biztosítása, a mezőgazdasági ágazatra, a halászatra és a vidéki és határokon átnyúló területek fenntartható fejlesztésére vonatkozó intézkedések;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>39</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 1 a bekezdés (új) – b pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

b) az állami foglalkoztatási szolgálatok szerepének digitalizálása és kiterjesztése érdekében, és amelyek előmozdítják a digitális infrastruktúrát, javítják a digitális munkához való hozzáférést és előmozdítják a digitális készségek fejlesztését;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>40</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 1 a bekezdés (új) – c pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

c) az ellenállóképes, tisztességes munkakörülményeket biztosító munkaerőpiacok kiépítéséhez, a belső piac megerősítése, a beruházások ösztönzése és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia folyamatának támogatása, a vállalkozói lehetőségek és készségek fellendítését célzó intézkedések, a beruházások és a kkv-k számára kedvező környezet megteremtése, beleértve az innovatív és fenntartható újraiparosítást, az ipari ágazatba történő beruházásokat, az Unió termelési és stratégiai kapacitásának megszilárdítása, az ipari ökoszisztémák fejlesztése, valamint azon tagállamok támogatása, amelyek pénzneme nem az euró, a közös valuta bevezetésére irányuló erőfeszítéseikben;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>41</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 1 a bekezdés (új) – d pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

d) a társadalmi befogadás érdekében, a szociális biztonság, valamint a szociális jóléti és védelmi rendszerek megerősítése, szociális párbeszéd, szociális infrastruktúra fejlesztése, minőségi munkahelyek, a fogyatékossággal élők befogadása, a nemek közötti egyenlőség, a szegénység és az egyenlőtlenségek kezelése, a nemek közötti bérszakadék, a megfelelő családi szabadság és a rugalmas munkafeltételek, valamint a nők munkaerő-piaci részvételének növelése, többek között az esélyegyenlőség és a szakmai előmenetel biztosítása révén;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>42</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 1 a bekezdés (új) – e pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

e) a tagállamok és regionális és helyi hatóságaik igazgatási és intézményi kapacitásának erősítése az intézmények, a kormányzás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és szociális ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatban, a közegészségügy és az egészségügyi rendszerek javítása, beleértve a jobb válságreagálási kapacitást, a minőségi és megfizethető gondozási és otthoni gondozási szolgáltatások fejlesztését, a biztonságosabb, jobb minőségű és hozzáférhetőbb otthonokat és gondozóközpontokat, az orvosi berendezéseket és a valamennyi polgár számára hozzáférhető orvosi szolgáltatásokat, a közintézmények azon képességének javítását célzó intézkedések, hogy garantálni tudják a mobilis és a határ menti ingázók jogait, beleértve a biztonságos és egyenlő munkafeltételeket, a jogszabályoknak megfelelő bérezést és minden szükséges tájékoztatást, a pénzügyi rendszerek stabilitása érdekében, a hatékony és független igazságszolgáltatási rendszerek megerősítése, a médiapluralizmus és a tömegtájékoztatás szabadságának előmozdítása;

</Amend>

 

<Amend>Módosítás  <NumAm>43</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 1 a bekezdés (új) – f pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(f) hogy kezelje a demográfiai, valamint a kultúra, az oktatás, az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés tekintetében felmerülő kihívásokat, beleértve a nemzeti és regionális továbbképzési és átképzési stratégiák és intézkedések kidolgozását, a munkaerő-piaci fejlemények jobb előrejelzését, a gyermek- és ifjúságpolitikát, a mindenki számára biztosított esélyegyenlőséget és hozzáférést, a nyugdíjreformokat, középpontba helyezve a munkavállalók és az önálló vállalkozók nyugdíjrendszereinek fenntarthatóságát és megfelelőségét, valamint a nyugdíjjogosultságok megszerzése terén a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>44</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 2 bekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az általános célkitűzés megvalósítása érdekében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából. Ezt az egyedi célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani.

(2) Az általános célkitűzés megvalósítása érdekében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy a gazdasági különbségek, a társadalmi egyenlőtlenség és a gyenge szociális védelem tovagyűrűző hatásai aláássák az Unió általános stabilitását. Ezt az egyedi célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>45</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 2 a bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Azok a tagállamok, amelyek fizetőeszköze nem az euró, és jelentős lemaradással küzdenek a strukturális fejlődés terén, problémáik kezelésére irányuló helyreállítási és rezilienciaépítési terveket terjeszthetnek elő.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>46</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>4 cikk – 2 b bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a tagállamok által 2020. február 1-je után kezdeményezett reformok és beruházások minősülnek támogathatónak.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>47</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>5 cikk – 2 bekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett összegekből fedezhetők az adott eszköz irányításához és az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal, illetve a szervezeti információtechnológiai eszközökkel kapcsolatos kiadások, akárcsak az adott eszköz irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadás. A kiadások emellett magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységeknek – például a projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a reformok és beruházások értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértői közreműködés költségeit.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett összegekből fedezhetők az adott eszköz irányításához és az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, és amennyiben azok [a technikai támogatási eszközről szóló 2020/0103 (COD)] rendelet 7. cikke szerint nem jogosultak technikai támogatásra. Amennyiben egy tagállam nem használja fel a rendelkezésére bocsátott forrásokat, e forrásokat a regionális és helyi hatóságokkal és más érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság kidolgozott javaslatok céljára felhasználhatóvá teheti a kutatás élénkítését támogató intézkedésekről folytatott nyílt viták, a nyilvános viták és a Covid19-válság negatív következményeinek kezeléséhez szükséges reformokkal kapcsolatos információk terjesztésének ösztönzése érdekében.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>48</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>9 cikk – 1 bekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A(z) […)]-ra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet [CPR] 15. cikkének (7) bekezdésében meghatározott esetek bármelyikével kapcsolatos jelentős meg nem felelés esetén a Tanács a Bizottság javaslata alapján végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el a 17. cikk (1) bekezdésében és a 17. cikk (2) bekezdésében említett határozatok elfogadására rendelkezésre álló időszak felfüggesztéséről, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő kifizetések felfüggesztéséről.

(1) A(z) […)]-ra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet [CPR] 15. cikkének (7) bekezdésében meghatározott esetek bármelyikével kapcsolatos jelentős meg nem felelés esetén a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 27a. cikkel összhangban a 17. cikk (1) bekezdésében és a 17. cikk (2) bekezdésében említett határozatok elfogadására rendelkezésre álló időszak felfüggesztését illető határozatról, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő kifizetések részleges vagy teljes felfüggesztéséről.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>49</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>9 cikk – 1 a bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A kifizetések felfüggesztéséről szóló, (1) bekezdésben említett határozat a felfüggesztésről szóló határozat dátuma után benyújtott kifizetési kérelmekre alkalmazandó.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>50</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article> 9 cikk – 1 b bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A 17. cikkben említett időtartam felfüggesztését az e cikk (1) bekezdésben említett határozat elfogadását követő naptól kell alkalmazni.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>51</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>9 cikk – 1 c bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  Az (1) bekezdésben említett, a kifizetések felfüggesztéséről szóló határozat nem alkalmazandó, feltéve, hogy az általános mentesítési záradék aktív.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>52</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>9 cikk – 2 bekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A(z) (...)-ra/-re vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 15. cikkének (11) bekezdésében említett esetek bármelyike esetén a Tanács a Bizottság javaslata alapján végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el az előző bekezdésben említett időtartam, illetve kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről.

(2) A(z) (...)-ra/-re vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 15. cikkének (11) bekezdésében említett esetek bármelyike esetén a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 27a. cikkel összhangban az előző bekezdésben említett időtartam, illetve kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről. A vonatkozó eljárások, illetve kifizetések a felfüggesztés megszüntetését követő napon folytatódnak.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>53</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>9 cikk – 2 a bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok miatt felfüggeszti a tagállam számára elkülönített finanszírozást, a regionális és helyi szinten támogatható intézkedéseknek továbbra is részesülniük kell az eszközből.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>54</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>12 cikk – 4 bekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez nyújtott hiteltámogatás nem lehet magasabb, mint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv – adott esetben módosított – teljes költségének és a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegének különbözete. Az egyes tagállamoknak nyújtott hitel maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 4,7%-át.

(4) Az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez nyújtott hiteltámogatás nem lehet magasabb, mint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv – adott esetben módosított – teljes költségének és a 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegének különbözete. Az egyes tagállamoknak nyújtott hitel maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam bruttó nemzeti jövedelmének 6,8%-át.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>55</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>13 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) annak kifejtése, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan miként kezelik az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékek tekintetében fennálló hiányosságokat;

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>56</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>13 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb) annak kifejtése, hogy a tervben szereplő intézkedések hogyan veszik figyelembe a nonprofit civil társadalmi szervezetektől és a tagállam helyi vagy regionális hatóságaitól kapott álláspontokat.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>57</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>14 cikk – 1 bekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 4. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki. Ezek a tervek meghatározzák az adott tagállam következő négy évre vonatkozó reform- és beruházási programját. Az ezen eszköz keretében finanszírozásra jogosult helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egy koherens csomag formájában strukturális reformok és a közberuházási projektek végrehajtására irányuló intézkedéseket foglalnak magukban.

(1) A 4. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki. Ezek a tervek meghatározzák az adott tagállam következő négy évre vonatkozó reform- és beruházási programját. Az ezen eszköz keretében finanszírozásra jogosult helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egy koherens csomag formájában strukturális reformok és a közberuházási projektek végrehajtására irányuló intézkedéseket foglalnak magukban. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítéséhez a tagállamok a(z) XX/YYYY-i [a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló] rendelettel összhangban igénybe vehetik a technikai támogatási eszközt.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>58</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>14 cikk – 1 a bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, valamint a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokat, minden helyreállítási és rezilienciaépítési terv legalább 37%-ának éghajlati és biodiverizási fellépések támogatásához, valamint a környezeti fenntarthatósági célkitűzések érvényesüléséhez kell hozzájárulnia. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja a vonatkozó módszertant, hogy segítse a tagállamokat e követelmény teljesítésében.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>59</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>14 cikk – 1 b bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Tükrözve a társadalmi haladásra irányuló európai stratégiának számító, a szociális jogok európai pillérét, minden helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes összege jelentős részének hozzá kell járulnia a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseihez. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja a vonatkozó módszertant, hogy segítse a tagállamokat e követelmény teljesítésében.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>60</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>14 cikk – 1 c bekezdés (új)</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközhöz jövőorientált jellegét tükrözve, valamint elismerve a digitális készségfejlesztési program, a gyermekgarancia és az ifjúsági garancia jelentőségét, minden helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek hozzá kell járulnia a fiatalok munkaerőpiaci kilátásait és általános jólétét hosszú távon rontó káros hatások kockázatának kezeléséhez a fiatalokat célzó minőségi foglalkoztatási, oktatási és szakképesítési megoldások és válaszok révén.

</Amend>

<Amend>Módosítás  <NumAm>61</NumAm>

<DocAmend>Rendeletre irányuló javaslat</DocAmend>

<Article>14 cikk – 2 bekezdés</Article>

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus strukturális kihívásokkal és prioritásokkal, különösen azokkal, amelyek a zöld és digitális átállás szempontjából lényegesek vagy azokból következnek. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek emellett azokkal az információkkal is összhangban kell lenniük, amelyeket a tagállamok az európai szemeszter keretében benyújtott nemzeti reformprogramokban, az (EU) 2018/1999 rendelet21 értelmében kidolgozott nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben és azok aktualizált változataiban, a Méltányos Átállást Támogató Alap22 égisze alatt létrejött méltányos területi átállási tervekben, valamint az uniós alapok keretében megkötött partnerségi megállapodásokban és operatív programokban szerepeltetnek.

(2) A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus strukturális kihívásokkal és prioritásokkal, különösen azokkal, amelyek a 3. cikkben szereplő szakpolitikai területek, valamint a területi, szociális és gazdasági kohézió szempontjából lényegesek vagy azokból következnek, figyelembe véve a regionális és helyi különbségekhez kapcsolódó beruházási szükségleteket és kihívásokat A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek hozzá kell járulniuk az Unió stratégiai autonómiájához, az éghajlatsemlegesség 2050-ig történő megvalósításához, valamint a szociális jogok európai pillérének és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtása révén a társadalmi fenntarthatósághoz. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek emellett azokkal az információkkal is összhangban kell lenniük, amelyeket a tagállamok az európai szemeszter keretében benyújtott nemzeti reformprogramokban, az (EU) 2018/1999 rendelet21 értelmében kidolgozott nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben és azok aktualizált változataiban, a Méltányos Átállást Támogató Alap22 égisze alatt létrejött méltányos területi átállási tervekben, valamint az uniós alapok keretében megkötött partnerségi megállapodásokban és operatív programokban szerepeltetnek.

______________________________

________________________

21 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról.

21 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról.

22 […]

22 […]

</Amend>

<Amend>Módosítás