Eljárás : 2019/2202(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0219/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0219/2020

Viták :

PV 09/02/2021 - 13
PV 09/02/2021 - 15
CRE 09/02/2021 - 13
CRE 09/02/2021 - 15

Szavazatok :

PV 11/02/2021 - 2

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0050

<Date>{17/11/2020}17.11.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0219/2020</NoDocSe>
PDF 305kWORD 113k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról </Titre>

<DocRef>(2019/2202(INI))</DocRef>


<Commission>{AFET}Külügyi Bizottság</Commission>

Előadó : <Depute>Michael Gahler</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN


PR_INI_ImplReport

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról

(2019/2202(INI))

Az Európai Parlament

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 8. cikkére és V. címére, különösen 21., 22., 36. és 49. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ötödik részére,

 tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra, kiterjedően a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra (AA/DCFTA), amely 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba, valamint a kapcsolódó társulási menetrendre,

 tekintettel arra, hogy az 539/2001/EK tanácsi rendelet európai parlamenti és tanácsi módosításai nyomán 2017 június 11-én vízummentes rendszert vezettek be Ukrajna állampolgárai számára,

 tekintettel a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel az Ukrajnával kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU Ukrajnával kötött társulási megállapodásának végrehajtásáról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására[2], a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról / mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló, 2016. január 21-i állásfoglalására[3], valamint a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a keleti partnerségről szóló 2020. június 19-i ajánlására, a 2020. júniusi csúcstalálkozó előkészítéseként[4],

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának (OHCHR) Ukrajnáról szóló jelentéseire, különösen a 2020. szeptemberi, az ukrajnai emberi jogi helyzetről szóló 30. jelentésére,

 tekintettel az ENSZ főtitkárának „Situation of human rights in the Autonomous Republic of Crimea and the city of Sevastopol, Ukraine” (Az emberi jogok helyzete a Krím Autonóm Köztársaságban és az ukrajnai Szevasztopol városban) című, 2020. június 19-i jelentésére,

 tekintettel az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) Association Implementation Report on Ukraine (Az Ukrajnával kötött társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentés) című, 2019. december 12-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2017)0433),

 tekintettel a 2020. október 6-án megrendezett 22. EU–Ukrajna csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

 tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés, a keleti partnerség civil társadalmi fóruma és az ukrán civil társadalom más képviselőinek ajánlásaira és tevékenységeire,

 tekintettel az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság 2019. december 19-én tartott ülésén kiadott zárónyilatkozatokra és ajánlásokra,

 tekintettel a 2019. március 31-i és április 21-i ukrán elnökválasztáson, valamint a 2019. július 21-i előrehozott parlamenti választásokon részt vevő választási megfigyelő misszióinak következtetéseire,

 tekintettel a Bizottság negyedik makroszintű pénzügyi támogatási programja keretében Ukrajnának nyújtott 500 millió EUR összegű kölcsön 2020. május 29-i folyósítására,

 tekintettel az EU által a szomszédos országoknak a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben való támogatása érdekében bevezetett, példa nélküli támogatási csomagokra, és különösen a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a bővítési és a szomszédságpolitikai partnerek számára makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/701 európai parlamenti és tanácsi határozat által Ukrajnának nyújtott 1,2 milliárd EUR összegű kölcsönökre[5],

 tekintettel a NATO–Ukrajna Bizottság 2019. október 31-i közös nyilatkozatára,

 tekintettel az Európai Rasszizmus- és Intoleranciaellenes Bizottság (ECRI) 2017 szeptemberében közzétett ötödik országfelügyeleti jelentésére, valamint az Ukrajnára vonatkozó, a 2017. évi ajánlások végrehajtásának helyzetéről szóló, 2020 júniusában közzétett következtetésekre,

 tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett, a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ajánlására[6], valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott normákra,

 tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) 2019. július 21-i választási megfigyelő küldöttségének az ukrajnai előrehozott parlamenti választásokról szóló végleges jelentésére,

 tekintettel a Transparency International 2019. évi korrupcióérzékelési listájára, amely Ukrajnát a 180 értékelt ország és terület közül a 126. helyre sorolja (ahol az első hely a legjobb helyzetre utal),

 tekintettel az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére és az 1992. november 5-én elfogadott, Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájára,

 tekintettel az ukrán nyelv államnyelvként való használatát támogató törvényről szóló, a Velencei Bizottság által elfogadott véleményre, valamint az államnyelv, a kisebbségi és egyéb nyelvek oktatásban való használatára vonatkozó, 2017. szeptember 5-i oktatási törvényről szóló, a Velencei Bizottság által elfogadott véleményre,

 tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

 tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére,

 tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0219/2020),

A. mivel a társulási megállapodás/a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió Ukrajnával fenntartott kapcsolatainak sarokköve, ami politikai társuláson és gazdasági integráción alapul, és a reformok ütemterveként szolgál, amelynek teljes körű végrehajtását az Unióhoz való fokozatos közeledés, az uniós belső piacba való fokozatos integrálás és a megállapodásban rejlő lehetőségek és előnyök teljes körű kiaknázása felé tett kulcsfontosságú lépésnek kell tekinteni;

B. mivel Ukrajna az EUSZ 49. cikke értelmében európai kilátásokkal rendelkezik, és kérheti felvételét az Európai Unióba, amennyiben elkötelezi magát a koppenhágai kritériumok és a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

C. mivel a 22. EU–Ukrajna csúcstalálkozó elismerte Ukrajna európai törekvéseit, és üdvözölte azt, hogy Európát választotta, elismerte Ukrajna jelentős előrelépését a reformfolyamat során, valamint üdvözölte a társulási megállapodás végrehajtása során elért eredményeket és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás sikerét;

D. mivel 2019-ben Ukrajna mind elnöki, mind parlamenti szinten kényes választási időszakon ment keresztül, és mivel dicséretesnek kell tekinteni, ahogy ezeket a folyamatokat, valamint az azokból következő békés és rendezett hatalomátvételt kezelte;

E. mivel a 2020. október 25-i országos helyhatósági választások a demokrácia állapotának újabb próbáját és a további konszolidáció lehetőségét jelentik; mivel a 2020. október 25-i helyhatósági választások közeledtével zajló választási kampány során kísérletet tettek a választási törvény módosítására, és továbbra is komoly aggodalomra ad okot a Covid19-helyzetre válaszul adott egyértelmű intézkedések hiánya, a biztonságos szavazás új normáinak tekintetében;

F. mivel a civil társadalom és a választási szakértők arról számoltak be, hogy a helyi pártszervezetek, a jelöltek és a választási bizottságok tagjai nem tudtak megfelelően felkészülni a jelöltek nyilvántartásba vételére, mivel a választási törvényt közvetlenül a választási folyamat előtt fogadták el;

G. mivel a felülről lefelé irányuló ellenőrzési mechanizmusok – a kötött mandátum elvének érvényesítésén keresztüli – bevezetése, valamint a pártlisták minimum 10 000 választópolgárhoz való kapcsolása gyengíti a választások demokratikus jellegét;

H. mivel a civil társadalom kritizálta azt a döntést, hogy a kormányzati ellenőrzésű Donyeck és Luhanszk területén lévő 18 helyi közösségben nem tartanak választásokat, és nem indokolta egyértelműen a polgári-katonai közigazgatás ezt a döntést, amely ténylegesen mintegy 475 000 polgárt foszt meg szavazati jogától ezekben a közösségekben;

I. mivel a választási kampányok során ígért reform gyors megvalósítása érdekében, különösen 2019 második felében a jogalkotási tevékenység üteme különösen folyamatos volt, olykor a parlamenti ellenőrzés, az átláthatóság és a jogalkotás minőségének rovására;

J. mivel bár Ukrajna jelentős előrelépést tett a társulási megállapodással kapcsolatos kötelezettségvállalások végrehajtása és az Unióval való integráció terén, számos megkezdett reformot be kell fejezni, különösen a jogállamiság, a jó kormányzás és a korrupció elleni küzdelem területén, mivel a jelentős előrelépés ellenére a széles körben elterjedt korrupció továbbra is akadályozza Ukrajna reformfolyamatát; mivel további intézkedéseket kell elfogadni a visszalépések elkerülése érdekében, különös tekintettel az igazságszolgáltatásra;

K. mivel az elfogadott reformokban rejlő lehetőségeket a reformfolyamat dinamikája és az ehhez kapcsolódó intézményi kihívások miatt nem aknázzák ki teljes mértékben; mivel a reformokat a belső intézményi instabilitás és ellentmondások, az egyértelmű referenciaértékek hiánya, a gyenge kapacitás, a korlátozott erőforrások és az olyan külső tényezők, mint a Covid19-világjárvány, valamint az igazságügyi és gazdasági intézmények teljes függetlenségének elfogadására és biztosítására, valamint az igazságszolgáltatás szelektív alkalmazásának elkerülésére irányuló politikai akarat hiánya is hátráltatja;

L. mivel a NATO–Ukrajna Bizottság 2019. október 31-i együttes nyilatkozata felszólítja Ukrajnát, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelességeinek és kötelezettségvállalásainak, tartsa tiszteletben az emberi és kisebbségi jogokat, és maradéktalanul hajtsa végre a Velencei Bizottság oktatási törvényre vonatkozó ajánlásait és következtetéseit;

M. mivel az OHCHR legutóbbi jelentése kiemeli, hogy a büntetőeljárások terén nem történt előrelépés az ukrán hadsereg által állítólagosan elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések elszámoltathatóságával, valamint a Függetlenség téri bűncselekmények kivizsgálásában tapasztalható késedelmekkel és elégtelen eredményekkel kapcsolatban;

N. mivel a Transparency International legfrissebb nemzetközi jelentése szerint az Ukrajnában tapasztalható korrupció a 2017-es szintre csökkent;

O. mivel az ukrán állampolgárok továbbra is széles körben támogatják a modernizációt, az oligarchizáció megszüntetését, a reformok végrehajtását és a korrupció elleni küzdelmet, és mivel mindezekhez késlekedés nélkül válaszlépésekre van szükség;

P. mivel a Covid19-világjárvány kitörése előtt az ukrán gazdaságban helyreállt a stabilitás, és kielégítő növekedést, valamint növekvő munkanélküliséget mutatott, amelyet a társulási megállapodásban/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban rejlő lehetőségek kiaknázása terén elért előrelépés segített elő;

Q. mivel fenn kell tartani Ukrajna makrogazdasági stabilitását, az IMF által támasztott kötelezettségvállalásoknak eleget téve és az EU makroszintű pénzügyi támogatási programjának keretében elfogadott valamennyi középtávú strukturális politikát végrehajtva, valamint biztosítva az erős és független Ukrán Nemzeti Bankot;

R. mivel a jelenlegi globális válság összehangolt megközelítést és rendkívüli támogatási intézkedési csomagokat tesz szükségessé; mivel minden vészhelyzeti intézkedésnek arányosnak és időben korlátozottnak kell lennie, és tiszteletben kell tartania az alapvető szabadságjogokat;

S. mivel az EU a Covid19-világjárvány kezdetétől fogva kiállt Ukrajna népe mellett, pénzügyi és anyagi támogatást nyújtva olyan kétoldalú és regionális programokon keresztül, mint amilyeneket az Unió 2020 márciusában, áprilisában és májusában bocsátott Ukrajna rendelkezésére;

T. mivel a Covid19-világjárvány elmélyítette az ukrán egészségügyi rendszer problémáit; mivel annak ellenére, hogy az ukrán törvények szerint az egészségügyi ellátás ingyenes, a valóság nem ez, amit az ország orvosi kezelésre szoruló polgárainak többsége is megtapasztal;

U. mivel a Covid19-világjárvány fényében még fontosabb, hogy továbbra is folytatódjon a humanitárius segélyek szállítása, és hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziója, az ENSZ ügynökségei, a nem kormányzati szervezetek és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága akadálytalanul elérhesse a kormányzati ellenőrzés alatt álló területeket;

V. mivel Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, valamint a szükséges gazdasági és társadalmi reformok végrehajtására való képességét továbbra is súlyosan aláássák a célzott félretájékoztatási kampányok, a kibertámadások és más hibrid fenyegetések, valamint az ország keleti részén a megoldatlan konfliktus, amelyet a donyecki és luhanszki terület nagy részének folyamatos orosz katonai agressziója és megszállása, illetve a Krím Autonóm Köztársaság és Szevasztopol illegális megszállása és bekebelezése okozott, ami rontja az emberi jogi helyzetet, és akadályozza az ország jólétének, stabilitásának és növekedésének előmozdítását;

W. mivel az EU határozottan elítélte az Ukrajna elleni folyamatos orosz agressziót, beleértve a Krím és Szevasztopol jogellenes, a szuverenitást és a területi integritást sértő annektálását, továbbá olyan politikát alakított ki és fog folytatni, amely szerint nem ismeri el a megszállást, és ezzel összefüggésben folytatja a nemzetközi jog e megsértésében érintett személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések végrehajtását;

X. mivel az EU továbbra is elkötelezett a normandiai négyek, az EBESZ, a háromoldalú kapcsolattartó csoport és az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziójának törekvései iránt, és üdvözölte Ukrajna normandiai négyekkel és a háromoldalú kapcsolattartó csoporttal kapcsolatos konstruktív megközelítését, valamint felszólította Oroszországot, hogy viszonozza ezt;

Y. mivel 2014. július 17-én a Malaysia Airlines MH17-es számú, Amszterdam és Kuala Lumpur közötti járatát a donyecki körzet felett lelőtték, az Ukrajna területi integritását veszélyeztető orosz törekvések keretében, és ez mind a 298 utas és a teljes személyzet halálához vezetett; mivel a holland vezetésű közös nyomozócsoport (JIT) megerősítette, hogy az MH17-es járatot az orosz szárazföldi erők Kurszkban állomásozó 53. légelhárítási dandárjának Buk föld-levegő rakétájával lőtték le;

Z. mivel 2020. március 9-én, a holland törvények alapján megkezdődött a Malaysia Airlines MH17-es járat lelövésének négy fő gyanúsítottja elleni tárgyalás, amit a közös nyomozócsoport Ukrajnával folytatott együttműködése tett lehetővé; mivel Hollandia 2020. július 10-én államközi kérelmet nyújtott be az Oroszországi Föderációval szemben az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, annak az MH17-es járat lelövésében betöltött szerepéért; mivel Oroszország nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy a 2019. szeptember 7-én lefolytatott fogolycserébe egy ötödik érdekelt személyt, Vlagyimir Cemahot is bevonják; mivel 2020. október 15-én Oroszország egyoldalúan megszüntette az Ausztráliával és Hollandiával folytatott háromoldalú, az igazság feltárására törekvő egyeztetésekben való részvételét; mivel Oroszország következetesen akadályozott minden, az elkövetők bíróság elé állítására irányuló erőfeszítést, többek között a közös nyomozócsoport eredményeinek elutasításával, az MH17-es járatról szóló félretájékoztatás elősegítésével, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsában meglévő vétójogának annak érdekében történő gyakorlásával, hogy meghiúsítsa egy nemzetközi törvényszék felállítását;

AA. mivel az EU elítéli Oroszországot, amiért leállította az MH17 ügyében folytatott együttműködést; mivel az EU határozottan felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben működjön együtt az MH17-tel kapcsolatos nyomozások és bírósági ügyek kapcsán;

AB. mivel a Kelet-Ukrajnában zajló háború kezdete óta mintegy 13 000 embert – egynegyedük civil – öltek meg, és összesen 30 000 ember sebesült meg; mivel több mint 1,5 millió ukránnak kellett elmenekülnie otthonából az Oroszország által támogatott fegyveres csoportokkal folytatott fegyveres konfliktus miatt; mivel Oroszország és annak szövetségesei több száz ukránt tartanak fogva, míg mások holléte még mindig ismeretlen; mivel a folyamatban lévő katonai konfliktus humanitárius válságot okozott, amely pusztító következményekkel járt 4,4 millió ember számára, akik közül megközelítőleg 1,5 millió fő belső menekült (lakóhelyének elhagyására kényszerülő személy); mivel 3,4 millió frontvonalon elő ember igényel humanitárius segítséget és védelmet; mivel az állami infrastruktúra elleni támadások eredményeként a helyi lakosságnak korlátozott az egészségügyi létesítményekhez, iskolákhoz, vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférése;

AC. mivel Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten jelentősen romlott az emberi jogok helyzete, miközben a szólásszabadság megsértése, a médiával való visszaélés és az orosz állampolgárság felvételének kikényszerítése szisztematikus jelenséggé vált, és nem garantálják az emberi jogokat és alapvető szabadságokat; mivel a megszállt Krím önjelölt hatóságai továbbra is zaklatják a krími tatárokat, és több tucat büntetőeljárást folytatnak terrorizmus koholt vádja alapján; mivel az ukrajnai Polgári Szabadságjogok Központjának becslése szerint legalább 94 ukrán állampolgár ellen indítottak eljárást politikai okokból a Krímben vagy Oroszországban, ebből 71 krími tatárt, köztük Marlen Aszanovot, Memet Beljalovot, Timur Ibragimovot, Szejran Szalijevet, Szerver Mustavajevet, Szerver Zekirjajevet és Edem Szmailovot 2020 szeptemberében 13 és 19 év közötti börtönbüntetésre ítélték;

AD. mivel Ukrajna 2020-ban a sajtószabadságra vonatkozó globális indexen a 96. helyet foglalja el; mivel Ukrajna számos reformot fogadott el, többek között a média tulajdonjogának átláthatóságáról szóló törvényt is, de sokkal többre van szükség a médiát a markukban tartó oligarchák szorításának enyhítéséhez, a szerkesztői függetlenség ösztönzéséhez és az újságírók elleni erőszakos bűncselekmények büntetlensége ellen folytatott küzdelemhez;

AE. mivel Ukrajnában a média helyzetét továbbra is erősen befolyásolják az oligarchikus médiatulajdonosok, továbbá a médiában dolgozók, különösen a korrupció és csalás terén nyomozó újságírók, Vagyim Komarov újságíró 2019-es halálát is beleértve, folyamatos erőszakos fenyegetettségnek és megfélemlítésnek vannak kitéve, munkájukat gyakran akadályozza többek között az információhoz való korlátozott hozzáférés, a jogi eszközökkel gyakorolt nyomás, beleértve a Bihus.info elleni büntetőügyet is, valamint a kibertámadások;

AF. mivel Ukrajna jelentős problémával néz szembe a nemek közötti egyenlőtlenség területén; mivel a törvény előtti egyenlőség nem jelent tényleges egyenlőséget, mivel a nők a gyakorlatban továbbra is jelentős akadályokba ütköznek, különösen a munkahelyen; mivel a Világgazdasági Fórumnak a globális nemek közötti egyenlőtlenséget vizsgáló, 2018. évi indexében Ukrajna 149 ország közül a 65. helyen szerepel; mivel a jövedelmi egyenlőtlenségek mutatója szerint Ukrajnában minden férfiak által keresett 100 dollárra a nők által megkeresett 63,1 dollár jut mindössze;

AG. mivel az LMBTI-személyek és a feminista aktivisták folyamatosan gyűlöletbeszédnek és erőszakos támadásoknak vannak kitéve, a romák pedig diszkriminatív hangnemmel és gyűlöletbeszéddel szembesülnek az állami és helyi hatóságok, valamint a média részéről;

AH. mivel a bűnüldöző szervek számos alkalommal megtagadták az LMBT-személyek által benyújtott, gyűlölet-bűncselekményekkel vagy gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bűnügyi panaszok kivizsgálását, nevezetesen a Pride-tüntetők esetében, mivel a büntető törvénykönyvben nem szerepel olyan rendelkezés, ami a szexuális irányultságon vagy nemi identitásban alapuló gyűlöletre vagy erőszakra való uszítás üldözésére vonatkozna; mivel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság javasolta a büntető törvénykönyv módosítását, hogy az ezeket a területekre is kiterjedjen, és súlyosbító körülménynek tekintse ezeket;

AI. mivel a Parlament elismeri a hatóságok vezető szerepét és politikai akaratát a nemzeti Pride felvonulások megfelelő védelmének biztosításában; mivel a gyűlöletbeszéd és az LMBT-személyek elleni gyűlölet-bűncselekmények azonban továbbra is elterjedtek, és nem mindig áll rendelkezésre rendőri védelem, amint azt a kijevi Pride alatt elkövetett erőszakos támadások is tükrözik, ahol a tüntetők nem élvezhették teljes mértékben az erőszaktól védett, békés gyülekezés szabadságához való egyetemes jogukat;

AJ. mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás kísérletet tett arra, hogy Ukrajna nemzeti jogrendszerét és normáit közelítse az uniós jogrendszerhez és normákhoz, beleértve a szociális területet is; mivel e kötelezettségvállalások ellenére a fentiek szociális területen történő alkalmazása továbbra sem kielégítő; mivel Ukrajna ratifikálta a legfontosabb nemzetközi jogi okmányokat, de továbbra sem alkalmazza azokat;

AK. mivel a társulási megállapodás szerinti kötelezettségek és a szakszervezetek által a kormány felé tett számos, a társadalmi párbeszéd folytatásához szükséges intézkedések alkalmazására irányuló felhívás ellenére a háromoldalú konzultáció koncepciója alapvetően nem működik; mivel több mint egy évtizeddel az Ukrán Nemzeti Háromoldalú Szociális és Gazdasági Tanács létrehozása után ez a hatóság még mindig gyenge és hatástalan, nem gyakorol tényleges hatást a társadalmi párbeszédre, és folyamatosan a létszámhiány és a tevékenységei összehangolásának következetlenségei sújtják; mivel 2019-ben az Igazságügyi Minisztérium által bejegyzett összes ukrán szakszervezet (177) közül csak azok egyharmada kapott lehetőséget a kollektív tárgyalásokban való részvételre;

Közös értékek és általános elvek

1. megjegyzi, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás tükrözi az EU és Ukrajna politikai társulás és gazdasági integráció iránti közös törekvését, és reformtervként szolgálhat, és hangsúlyozza annak kiemelkedő fontosságát, különösen a jelenlegi kivételes időszakokban; sürgeti a megállapodás teljes körű végrehajtását és a benne rejlő lehetőségek kiaknázását; sürgeti továbbá az ukrán hatóságokat, hogy a Covid19-világjárvány által támasztott kihívások ellenére továbbra is tartsák napirendjükön kiemelt helyen ennek végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásra szigorú feltételrendszer vonatkozik, és ismételten hangsúlyozza, hogy Ukrajnának újra elkötelezettséget kell tanúsítania a reformok és az uniós elvekhez való ragaszkodás iránt; emlékeztet arra, hogy a megállapodás aktualizálásra szorul, a szabályozási keretek és a gazdasági fejlesztési igények változásait megfelelően figyelembe véve, a nyomon követési mechanizmusok megerősítése érdekében;

2. üdvözli a példa nélküli segélycsomagokat, köztük a makroszintű pénzügyi támogatást, amelyeket az Unió bocsátott Ukrajna rendelkezésére, a Team Europe részeként, hogy segítséget nyújtson a partnerországoknak a Covid19 okozta vészhelyzet kezeléséhez; megjegyzi, hogy ez az EU szolidaritásának kulcsfontosságú megnyilvánulása egy példa nélküli válság idején; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy teremtsenek olyan légkört, ami elősegíti a beruházásokat, és mielőbb alkalmazzák azokat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítására vonatkozó feltételeket, amelyekről az egyetértési megállapodásban megállapodtak;

3. meggyőződését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az OCSE/ODIHR választási megfigyelő missziók az Európai Parlament részvételével összességében versenyjellegűnek, jól szervezettnek és hatékony módon irányítottnak értékelték a 2019. évi elnökválasztásokat és parlamenti választásokat, ami megerősíti Ukrajna elkötelezettségét az Unió demokratikus értékei mellett, és különösen figyelemreméltó az Ukrajna destabilizálására irányuló, folyamatban lévő orosz erőfeszítésekkel összefüggésben; sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy foglalkozzanak az európai parlamenti küldöttségek vezetőinek nyilatkozataiban azonosított hiányosságokkal, és kövessék az EBESZ/ODIHR választási megfigyelő küldöttségének zárójelentéseiben foglalt ajánlásokat; továbbra is éberen figyeli, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben Ukrajnában a szabad és tisztességes választások megtartására vonatkozó demokratikus normákat, mivel az országban közelegnek a rég várt decentralizációs reform utáni első helyhatósági választások; felhívja az ukrán kormányt, hogy biztosítson olyan szabad és tisztességes, helytelen kampányfinanszírozási módszerek nélküli választási kampányokat, ahol nincs helye a szavazatvásárlásnak; hangsúlyozza, hogy a választási folyamatot és a választás napján zajló szavazási folyamat során szigorúbb biztonsági előírásokat kell alkalmazni, és különleges biztonsági intézkedéseket kell hozni, a Covid19 terjedésének megakadályozása érdekében; megjegyzi, hogy a 2019. évi előrehozott ukrán parlamenti választások során az egy mandátummal rendelkező választókerületek határait a nemzeti kisebbségek képviselete szempontjából nem kedvező módon határozták meg; megjegyzi, hogy egyes régiókban, például Kárpátalján választási visszaéléseket figyeltek meg, például „klónjelöltek” indítását, ami csökkentette annak esélyét, hogy magyar kisebbségi tagok kerüljenek a parlamentbe;

4. üdvözli a 2019 decemberében elfogadott új választási kódexet, beleértve annak a belső menekültek jogaira vonatkozó rendelkezéseit is; emlékeztet azonban arra, hogy a választási törvény állandó módosítása egy folyamatban lévő választás során ellentmond a Velencei Bizottság ajánlásainak, jogbizonytalanságot okoz, és kedvezőtlenül befolyásolja a választási bizottságok munkáját; sürgeti Ukrajnát, hogy folytassa az illegális kampányokkal, a szavazatvásárlással, az adminisztratív erőforrásokkal való visszaéléssel, valamint a közösségi médiában folytatott kampányokat övező jogbizonytalansággal szembeni küzdelmet;

5. kitart amellett, hogy a választási kódexet javítani kell és összhangba kell hozni a nemzetközi normákkal olyan kérdések kezelése érdekében, mint a közösségi médiában folytatott kampányok, a kampánykiadások átláthatósága és a független jelöltek választási részvétele; a helyhatósági választásokkal kapcsolatosan hangsúlyozza azonban, hogy fontos felszámolni a lakhelyük elhagyására kényszerült választópolgárok nyilvántartásba vételének bürokratikus akadályait, pénzügyi plafont kell megállapítani a kampánykiadások terén, lehetővé tenni az egyéni jelöltek részvételét, beleértve többek között a kis közösségekben a jelöltek számára készpénzletét bevezetésére irányuló szándék felülvizsgálatát;

Reformok és intézményi keret

6. hangsúlyozza a demokráciát előmozdító reformok és az intézményekbe vetett bizalom mint a leghatékonyabb biztonsági mechanizmus fontosságát; felhívja az Európai Bizottságot, hogy használja az érvényben lévő mechanizmusokat a reformok Ukrajna általi végrehajtásának ösztönzésére és támogatására; javasolja, hogy a civil társadalommal szoros együttműködésben dolgozzanak ki és alkalmazzanak kvalitatív és kvantitatív mechanizmusokat – köztük egyértelmű referenciamutatókat, ajánlásokat és feltételrendszereket – a reformok Ukrajna általi végrehajtásának nyomon követésére, és ezeket használják fel a reformokra vonatkozó iránymutatások hatékony eszközeiként szolgáló éves végrehajtási jelentések módszertanának javítására;

7. hangsúlyozza, hogy az Ukrajna által elért eredményeket értékelő olyan továbbfejlesztett irányítási és jelentéstételi mechanizmusok kialakítására van szükség, különösen az igazságügyi ágazat, a korrupció elleni harc, valamint az állami tulajdonú vállalatok vállalatirányítási és energetikai reformjának terén, amelyek gazdasági és beruházási támogatásokhoz kapcsolódnának;

8. javasolja, hogy a politikai erőfeszítéseket, a pénzügyi támogatást és a technikai segítségnyújtást összpontosítsák korlátozott számú prioritásra, a reformok hosszú távú sikerének biztosítása érdekében, ne csak a jogalkotás területén, hanem a gyakorlatban is; támogatja az EU és Ukrajna közötti ágazati együttműködés megerősítését az olyan kiemelt területeken, mint a digitális gazdaság, az energia, az éghajlatváltozás és a kereskedelem; üdvözli Ukrajnának az EU digitális egységes piacához és az európai zöld megállapodáshoz való közeledésre való törekvéseit, amelyeket a vonatkozó uniós vívmányok alkalmazása révén valósít meg;

9. tudomásul veszi Ukrajna és a társulási megállapodás, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás többi aláírója partnerségi státuszát, és megerősített politikai párbeszédet sürget velük a további gazdasági integráció és a jogalkotási harmonizáció előmozdítása érdekében; felkéri az EU-t, hogy a „többért többet” elvvel összhangban fontolja meg a három társult ország, köztük Ukrajna számára a reformok és beruházások egy megerősített együttműködési stratégiájának a létrehozását, ami többek között, de nem kizárólag a beruházási kapacitás kiépítésének, a közlekedés, az energetika, az igazságszolgáltatás és a digitális gazdaság területeinek feltételeihez kötődne, és az EU-ba való integráció ambiciózus menetrendjét készítené elő; felkéri a Bizottságot, hogy 2020 végéig a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve tegyen javaslatot egy részletes, feltételekhez kötött és testreszabott gazdasági és beruházási tervre Ukrajna és az EU-hoz társult más országok számára a Covid19-világjárvány következményeinek kezelésével összefüggésben; kéri ezen túlmenően az uniós intézményeket azon lehetőség megfontolására, hogy Ukrajna és a többi társult ország megfigyelőként részt vehessen az EUMSZ 291. cikke és a 182/2011/EU rendelet[7] alapján létrehozott bizottságok munkájában, valamint az Európai Tanács munkacsoportjainak és bizottságainak ülésein, annak érdekében, hogy az EU demonstrálhassa további integrációra vonatkozó kötelezettségvállalásait, valamint hogy megerősítsék az országok reformorientáltságát és adminisztratív know-how-ját;

10. támogatja a társulási megállapodás / a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás átfogó felülvizsgálatát a megállapodás rendelkezéseivel összhangban, valamint annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználják az abban rejlő lehetőségeket a politikai társulás és a gazdasági integráció terén, beleértve Ukrajna Unióba való fokozott ágazati integrációját;

11. felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások elhanyagolt területeit olyan fontos szakpolitikai területek tekintetében, mint a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és az egészségügyi válságok kezelése, és közben biztosítsa, hogy azok ne legyenek ellentétesek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépés vagy az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó kezdeményezések szükségességével;

12. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az olyan uniós fejlesztési, növekedési és versenyképességi potenciállal rendelkező ágazatokba történő beruházásokat, amelyek tovább erősíthetik a gazdasági diverzifikációt, mint például a fenntartható energia és az éghajlat, a digitális egységes piac és a kiberbiztonság, valamint a közlekedés;

13. üdvözli az Ukrajna által a társulási megállapodásban foglalt, az ország kötelezettségvállalásainak teljesítése terén elért fejleményeket, különösen a mezőgazdaság, az energia, a bankszektor, a decentralizáció, a digitális gazdaság, a környezetvédelem és a választási eljárások területén; megjegyzi azonban, hogy a társulási megállapodás felülvizsgálati mechanizmusa („Pulse of the AA”) szerint a társulási megállapodás végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak csak 37%-a valósult meg 2019-ben (a 2018-as 52%-hoz képest); elismeri a 2019 második felében a reformok ütemének felgyorsítására tett kísérleteket, de sürgeti az ukrán intézményt, hogy ne rendelje alá az elfogadott jogszabályok minőségét a jogalkotási folyamat meggyorsításának, és hogy folytassa a kötelezettségvállalások teljesítését;

14. erre vonatkozóan hangsúlyozza, hogy Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az Unió által nyújtott politikai, technikai és pénzügyi támogatás szintje attól függ, hogy milyen mértékben teljesíti az Unió és tagállamai felé tett – különösen a reformfolyamattal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségekkel és az alapvető szabadságokkal, valamint a valódi és hatékony jogállamiság megteremtésével kapcsolatos – kötelezettségvállalásait;

15. üdvözli a 2018-ban elfogadott közös kormányzati-parlamenti ütemtervet és az európai integráció közös platformjának 2019. novemberi létrehozását, és reményét fejezi ki, hogy ezek a kezdeményezések a reformok tervezésében, elfogadásában és végrehajtásában részt vevő különböző intézmények közötti koordináció megerősödését eredményezik; ösztönzi a Parlamentet és Ukrajna kormányát, hogy hatékonyabban használják ki ezt az eszközt, és a szinergiák maximalizálása érdekében vizsgálják felül együttműködésüket a társulási megállapodással kapcsolatos kötelezettségvállalások végrehajtása és a jogszabályok közelítése terén, különös tekintettel az uniós jogalkotással és a megfelelőségi értékelésekkel kapcsolatos szakértelemre;

16. dicséret illeti Ukrajnát a közigazgatás reformja terén elért előrehaladásért, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ne lassuljon le a további előrehaladás, és hogy a Covid19-járvány alatt is a lehető leghamarabb kerüljenek benyújtásra az ideiglenes kinevezések az érdemeken alapuló munkaerő-felvételi eljárásokban; tudatában van annak, hogy ez jelentős kihívást jelent az ukrán kormányzat, intézmények és közigazgatás számára, és ösztönzi a Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő technikai és pénzügyi támogatást;

17. üdvözli annak az önkormányzatok decentralizációjára és szerepük erősítésére irányuló, 2014-ben megkezdett reformnak az eredményeit, amely az eddigi legsikeresebb reformok egyike; tudomásul veszi a U-LEAD projekt támogatását, ami közel ezer, összesen mintegy 11,7 millió lélekszámú helyi közösség összeolvadását eredményezte; pozitívan értékeli a közigazgatás és az államháztartás decentralizálása érdekében egy jogi aktusokból álló csomag és azok gyakorlati végrehajtása révén eddig tett lépéseket; különösen teljes mértékben támogatja a Verhovna Radának a járások megalakításáról és megszüntetéséről szóló, 2020. július 17-i határozatát, amelynek megfelelően a járások konszolidációjára vonatkozó rendelkezések főszabályként a jelenleg nem az ukrán kormányzat által ellenőrzött Krímre, és a donyecki és luhanszki területek kerületeire is vonatkoznak;

18. sürgeti Ukrajnát, hogy a decentralizációs reformot széles körű és nyílt, különösen a helyi önkormányzatokkal és azok szövetségeivel folytatott párbeszéd keretében fejezze be, azzal a céllal, hogy növelje a helyi önkormányzatok autonómiáját és hatásköreit, valamint ösztönözze a központi kormányzat és a helyi és regionális önkormányzatok nemzeti szövetségei közötti rendszeres eszmecserét minden olyan szakpolitikáról, amely területi hatással járhat;

19. üdvözli, hogy 2020. október 25-én sor került a helyhatósági választások első fordulójára, ahol a részvételi arány meghaladta a 36%-ot, és hogy a választás szabad és tisztességes volt, ám egy ezzel párhuzamos nyilvános konzultációval párosult, amely az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala szerint indokolatlan politikai előnyt teremtett, és kétségbe vonta az állam és a párt szétválasztását; felhívja az állami hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a helyi önkormányzatok autonómiáját, és támogassák az önkormányzatok és városok adminisztrációs kapacitásait; üdvözli a költségvetési törvény módosítását, amely 60 %-os részesedést garantál a helyi személyi jövedelemadóból, mivel ez a rendezett helyi szintű államháztartáshoz való szükséges hozzájárulás; óva int attól, hogy helyi szinten párhuzamos struktúrák jöjjenek létre, mivel ez a hatáskörök feletti küzdelmet eredményezheti, de javasolja, hogy vegyék fontolóra a tisztségviselők kettős – helyi, és a legalacsonyabb szintű állami hatósági – kompetenciákkal való felruházását;

Együttműködés a közös kül- és biztonságpolitika terén

20. elismeri Ukrajna egyedülálló tapasztalatát és szakértelmét, és üdvözli Ukrajna részvételét a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókban, harccsoportokban és műveletekben, az uniós harccsoportokhoz való hozzájárulását, valamint a nemzetközi és regionális kérdésekről szóló uniós nyilatkozatokhoz való fokozott igazodását, továbbá gratulál Ukrajnának új „NATO-tagságra esélyes partneri” státuszához;

21. üdvözli a tudományos és technológiai együttműködés – beleértve az űripart is –, valamint a honvédelem terén tett sikeres lépéseket, nevezetesen az operatív, oktatási és intézményi szegmensek konvergenciáját, valamint az ezen ágazatokban szükséges belső változások végrehajtását; üdvözli, hogy Ukrajna kész részt venni az Unió Európai horizont kutatási és innovációs keretprogramjában és az ESA kutatási programjaiban; megjegyzi, hogy Ukrajna Védelmi Minisztériuma és az Európai Védelmi Ügynökség között gyümölcsöző az együttműködés, és ösztönzi a további fejlődést; felhívja az EU-t és Ukrajnát, hogy fokozzák a biztonsági és védelmi együttműködést és szenteljenek különös figyelmet a kelet-ukrajnai konfliktusnak és Oroszország Ukrajna területi egységének megbontására tett kísérleteinek, a megbékélés, a kiberbiztonság terén folytatott együttműködés és a félretájékoztatás elleni küzdelem révén, a családok, a közösségek és az állami intézmények ellenálló képességének erősítésén munkálkodva;

22. támogatja Ukrajna lehetséges részvételét az egyes KBVP-projektekben, beleértve az EVÜ-vel való együttműködést, és különösen az állandó strukturált együttműködést (PESCO), feltéve, hogy – más harmadik országokhoz hasonlóan – Ukrajna megfelel az elfogadott politikai, anyagi és jogi feltételeknek; üdvözli, hogy az Európai Unió nemrégiben úgy határozott, hogy felkéri Ukrajnát, hogy vegyen részt az EU ALTHEA műveletében Bosznia és Hercegovinában, és mindkét felet – az EU-t és Ukrajnát – arra ösztönzi, hogy bővítse tovább Ukrajna részvételét az Európai Unió misszióiban és műveleteiben;

23. üdvözli az ukrán hatóságok és az európai köz- és magánszektor között az elsősorban Oroszországból érkező azon hibrid fenyegetések elleni küzdelem érdekében folytatott erősödő együttműködést, amelyek célja többek között a hamis információk terjesztése, az erőszakra bujtás, és a kormányellenes és Európa-ellenes érzelmek ösztönzése; úgy véli, hogy időszerű és megfelelő az EU és Ukrajna számára a lehető leghamarabb párbeszédet kezdeményezni a kiberkérdésekről, és támogatja azt az elképzelést, hogy a jelenlegi és a jövőbeli fenyegetésekre való megfelelő reagálás érdekében szélesíteni kell a biztonságról és a védelemről folytatott párbeszéd spektrumát, különösen az EU globális biztonsági stratégiájával összhangban;

24. megismétli, hogy az Unió szilárdan támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, valamint hogy támogatja az orosz kormány és az ország szuverenitását és területi integritását aláásó ügynökök nemzetközileg összehangolt szankcionálását mindaddig, amíg a szankciók feloldásához szükséges valamennyi feltétel teljesül, beleértve a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását és Ukrajna területi integritásának a nemzetközileg elismert határain belüli visszaállítását;

25. továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálását, valamint a Donyeck és Luhanszk bizonyos területeinek de facto megszállását; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, vonja vissza katonai erőit Ukrajna területéről, és teljes körűen hajtsa végre az ENSZ Közgyűlésének Ukrajna, a Krím és Szevasztopol területi integritásáról szóló határozatait;

26. üdvözli, hogy a három éves patthelyzetet követően 2019. december 9-én Párizsban újraindultak a normandiai négyek keretében zajló béketárgyalások; sürgeti valamennyi felet, hogy csatlakozzanak a tűzszüneti megállapodáshoz; hangsúlyozza a konfliktus mérsékléséhez kapcsolódó további területek azonosításának, az aknamentesítési tevékenységeknek és a frontvonal mentén lévő ellenőrzési pontok megnyitásának fontosságát, és felszólítja Oroszországot, hogy az általa támogatott fegyveres alakulatok feletti befolyását használja fel a minszki megállapodások, valamint a normandiai négyek és a háromoldalú kapcsolattartó csoport közelmúltban folytatott találkozói keretében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartására és teljes körű végrehajtására; emlékeztet arra, hogy a minszki megállapodásnak és az úgynevezett „Steinmeier-formulának” megfelelően Kelet-Ukrajna megszállt részein a helyhatósági választásokat az ukrán jogszabályokkal összhangban és az EBESZ felügyelete alatt kell lefolytatni; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben nem teljesülnek a szabad és tisztességes választások feltételei Donyeck és Luhanszk területén; üdvözli az oroszok által támogatott szeparatistáknak a háromoldalú kapcsolattartó csoport tárgyalásaiba történő bevonására irányuló terv elvetését; sajnálatát fejezi ki az ukrán küldöttség magas rangú tagjainak a háromoldalú kapcsolattartó csoportban tett kijelentései miatt, amelyben tagadták Oroszország katonai részvételét a Donyec-medence régiójában zajló konfliktusban;

27. határozottan elítéli Oroszország destabilizáló lépéseit és katonai jelenlétét Ukrajnában; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország folyamatosan katonai létesítményeket épít és csapatokat telepít a Krím-félszigetre, beleértve jóval több mint 30 000 csapatot, új föld-levegő és föld-föld rakétarendszereket, atomképes tengeralattjárókat és stratégiai bombákat; elítéli Oroszország jogellenes lépéseit a Kercsi-szoros feletti ellenőrzés megszerzésére, nevezetesen a Kercsi-híd és vasúti összeköttetése Ukrajna beleegyezése nélkül történő kiépítését, mivel azok sértik a nemzetközi tengerjogot és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait, valamint az Azovi-tenger lezárását, militarizálását és a tenger alatti kábelek lefektetését, ami súlyosan akadályozza Ukrajna gazdasági tevékenységeit; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa az Azovi-tengeren az akadálytalan és szabad áthaladást, valamint a nemzetközi nem kormányzati szervezetek és nemzetközi humanitárius szervezetek bejutását a Donyec-medence és az annektált Krím megszállt ukrán területeire; felszólít valamennyi ukrán politikai fogoly és hadifogoly szabadon bocsátására Oroszországban, a Krím félszigeten és a Donyec-medence ukrán kormány által nem ellenőrzött részein; aggodalmát fejezi ki azonban a Malaysian Airlines MH17-es járatának lelövésében való részvétellel gyanúsított orosz állampolgárok szabadon bocsátása miatt;

28. hangsúlyozza, hogy politikai megoldást kell találni a kelet-ukrajnai konfliktusra; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fokozzák a békés konfliktusrendezés érdekében tett erőfeszítéseiket azáltal, hogy támogatják a békefolyamatban részt vevő összes fél tevékenységét, valamint ösztönzik a bizalomépítő intézkedéseket, és arra törekszenek, hogy mandátumot kapjanak az ENSZ békefenntartó missziójának bevetésére Ukrajna egész megszállt területén; kéri, hogy ha majd a helyzet lehetővé teszi, a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásának részeként egy EU vezette KVBP-missziót ajánljanak fel a konfliktus részes feleinek, amely segítséget nyújtana olyan feladatokban, mint az aknamentesítés, a helyi választások előkészületei és a humanitárius segélyszervezetek szabad bejutásának biztosítása; ezzel párhuzamosan felhívja az uniós intézményeket, hogy amennyiben a helyzet szükségessé teszi, legyen kész fokozni az Oroszországgal szembeni szankciókat, beleértve azt is, ha Oroszország nem teljesíti a minszki jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeit, különösen a biztonság terén tett előrelépés tekintetében;

29. sürgeti Ukrajnát, hogy tegyen eleget állami exportellenőrzésének az uniós követelményekkel és előírásokkal összhangban történő reformjára, valamint a következetes és szisztematikus szankciópolitika végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásainak; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy felügyeljék jobban az uniós szankciók alkalmazását, többek között a közös uniós szabályok végrehajtásával megbízott tagállami hatóságok tevékenységeinek jobb felügyelete révén;

30. felhívja az EKSZ-t, hogy az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének képviselete segítségével alakítson ki egy sokkal aktívabb szerepet az EU számára a Kelet-Ukrajnában vívott háború békés rendezésében, többek között a normandiai négyek megállapodása szerint; javasolja annak megfontolását, hogy uniós különmegbízottat nevezzenek ki, aki a Krímért és a Donyec-medence térségéért felel;

31. ismételten szorgalmazza, hogy az EU aktív részvételével kezdjenek nemzetközi tárgyalásokat a Krím félsziget megszállásának megszüntetéséről; felhívja az alelnököt/főképviselőt, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak minden szükséges támogatást a Krím nemzetközi platform létrehozásához, amely lehetővé tenné az Ukrajna területi integritásának helyreállítására irányuló erőfeszítések összehangolását, formalizálását és rendszerezését; fontosnak tartja, hogy a krími tatárok egyetlen nemzetközileg elismert képviseleti szerveként a krími tatárok medzsliszét bevonják egy ilyen platform tevékenységeibe;

32. emlékeztet ugyanakkor,Kr hogy a nemzetközi humanitárius jog szerint az Oroszországi Föderáció mint megszálló állam teljes felelősséggel tartozik a Krím, az ideiglenesen megszállt Krím félsziget lakossága szükségleteinek kielégítéséért, beleértve a vízellátást is; rámutat arra is, hogy a negyedik genfi egyezmény szerint, amelynek Oroszország is a részese, a megszálló hatalom nem kényszerítheti a megszállt terület lakosait arra, hogy fegyveres vagy kisegítő erői szolgálatába álljanak;

33. elítéli az Oroszországi Föderációt, hogy a megszállt Krím félszigetre, valamint Donyeck és Luhanszk területére orosz állampolgárokat telepített le, ami felborította az orosz útlevéllel rendelkezők és az ukránok közötti egyensúlyt, valamint hogy helyi választásokat próbált szervezni az ukrajnai Krím Autonóm Köztársaságban 2020. szeptember 13-án; megállapítja, hogy Szevasztopol kormányzójának megválasztása jogellenes és sérti a nemzetközi törvényeket, csakúgy, mint a „Krími Köztársaság” úgynevezett Állami Tanácsának, Szimferopol város úgynevezett Törvényhozó Testületének és Razdolno régió úgynevezett Vidéki Tanácsának képviselőire leadott szavazatok; felszólítja az EU-t, hogy szabjon ki szankciókat a szavazások szervezéséért és végrehajtásáért felelős személyekre; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország a megszállt Krímben élő fiatal férfiakat besorozta az orosz fegyveres erők szolgálatába, és ezek 85%-a az Oroszországi Föderáció területén teljesít szolgálatot; felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel a besorozással a Krím-félszigeten, és maradéktalanul tartsa be a genfi egyezményekből fakadó kötelezettségeit;

34. teljes mértékben támogat minden olyan erőfeszítést, ami arra törekszik, hogy a Malaysia Airlines orosz föld-levegő rakétával lelőtt MH17-es járatának 298 áldozata és hozzátartozóik számára igazságot szolgáltasson, a négy gyanúsított ellen a holland törvények alapján indított, nemzetközileg támogatott büntetőeljárást, és az Oroszországgal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán benyújtott keresetet is beleértve; elismerését fejezi ki Ukrajna számára a közös nyomozócsoporttal folytatott együttműködéséért, amelynek célja az igazság felderítése, a gyanúsítottak azonosítása és az elkövetők bíróság elé állítása; elítéli Oroszország egyoldalú kivonulását az Ausztráliával és Hollandiával folytatott háromoldalú, az igazság feltárására törekvő egyeztetésekről; felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben működjön együtt minden folyamatban lévő erőfeszítéssel annak érdekében, hogy biztosítsa az MH17-es járat lelövésében részt vevő bármely személy vagy szervezet elszámoltathatóságát, többek között az Ausztráliával és Hollandiával folytatott, az igazság feltárására törekvő párbeszéd folytatásával, a Hollandia által Oroszország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához ez ügyben benyújtott államközi kérelemmel való együttműködésének biztosításával, valamint Vlagyimir Cemah Hollandia részére történő kiadatásával; sürgeti Oroszországot, hogy hagyjon fel az MH17-es járatra vonatkozó félretájékoztatás ösztönzésével;

35. felhívja Ukrajnát, hogy támogassa a moldovai központi kormányt abban, hogy Moldova területi integritása alapján visszanyerje a Dnyeszter-melléki régió feletti ellenőrzést;

36. tudomásul veszi, hogy 2018 júniusában elfogadták a nemzetbiztonságról, 2020-ban pedig a honvédelmi beszerzésekről és a hírszerzésről szóló törvényeket; sürgeti azonban további jogszabályok elfogadását az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SSU) hatásköreinek korlátozására annak érdekében, hogy azt tisztán kémelhárítási és terrorizmusellenes ügynökséggé lehessen átalakítani, valamint hogy parlamenti felügyelet jöjjön létre az egész biztonsági ágazat felett;

Jogérvényesülés, szabadság és biztonság

37. újólag megerősíti, hogy a korrupció elleni küzdelem terén elért kézzelfogható eredmények elengedhetetlenek a reformfolyamat magas szintű támogatottságának fenntartásához a polgárok körében, valamint az üzleti környezet javításához és a közvetlen külföldi befektetések vonzásához; ösztönzi az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek további előrelépést a reformok, és különösen a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén, és biztosítsák a kulcsfontosságú korrupcióellenes intézmények függetlenségét és folyamatos munkáját; e tekintetben elismerését fejezi ki a korrupció megelőzésével foglalkozó nemzeti ügynökség (NAPC) helyreállításával és a jogellenes gazdagodásról és a visszaélést bejelentő személyekről szóló új törvények 2020. januári hatálybalépésével, valamint a korrupcióellenes legfelsőbb bíróság működésének 2019. szeptemberi megkezdésével kapcsolatban;

38. aggasztja azonban az alkotmánybíróság 2020. október 27-i ítélete, amely joghézagot teremtett az ukrán korrupcióellenes struktúrában, és súlyosan meggyengíti a NAPC-t; sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy a korrupció elleni küzdelem érdekében a lehető leghamarabb lépjenek fel egy teljes mértékben működőképes, hatékony és átfogó intézményi struktúra visszaállítása céljából, beleértve az igazságszolgáltatást is, teljes mértékben megőrizve ez utóbbinak a végrehajtói és jogalkotói hatalomtól való függetlenségét; hangsúlyozza, hogy a teljes körű felhatalmazással rendelkező NAPC döntő szerepet játszik ebben az összefüggésben, és hogy az alkotmánybíróság határozatát nem szabad ürügyként felhasználni annak gyengítésére vagy mellőzésére; bízik abban, hogy a különböző politikai szereplők – különösen a Verhovna Rada – azonnali reakciója hamarosan olyan jogszabályokhoz vezet, amelyek megszüntetik ezt a joghézagot, amely gyengíti a korrupcióellenes erőfeszítéseket;

39. hangsúlyozza a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság (HACC) és más korrupcióellenes intézmények függetlensége biztosításának fontosságát, és pártatlan és semleges megközelítésre szólít fel a korrupcióellenes intézmények tevékenységeiben a korrupció elleni küzdelem iránti bizalom és a nyilvánosság támogatásának biztosítása érdekében; elismeri az első meghozott ítéleteket és azt, hogy a HACC tiszteletben tartja a magas szintű szakmai normákat; felszólít azonban a HACC munkájának fokozására az elítélések arányának növelése érdekében, a magas politikai szintű ügyekben is;

40. elégedett az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal (NABU) munkájával, amely vitathatatlanul az ország leghatékonyabb korrupcióellenes intézménye; hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell erősíteni a NABU függetlenségét; sürgeti az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatalról szóló törvény alkotmánnyal, és a közelmúltban hozott alkotmánybírósági határozattal történő összhangjának biztosítását, valamint az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal, a szakosodott korrupcióellenes ügyészi hivatal és az állami nyomozóiroda vezetőinek kiválasztására vonatkozó, átlátható, politikai szándéktól mentes és érdemeken alapuló kiválasztási eljárások biztosítását, beleértve a feddhetetlenség hiteles ellenőrzését;

41. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Verhovna Rada tagjai megkísérelték megtámadni és veszélyeztetni a korrupcióellenes intézményeket, különösen pedig az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal igazgatójának eltávolítására, és a szakosodott korrupcióellenes ügyészi hivatal igazgatójának átláthatatlan kiválasztási folyamatára irányuló kísérletek miatt; megjegyzi, hogy a korrupció felderítésére és megdöntésére törekvő nem kormányzati szervezetek aktivistáinak és az újságírók védelme nem biztosított, és kéri a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, 2020 januárjában hatályba lépett új törvény hatékony alkalmazását;

42. üdvözli a 2020–2024-re vonatkozó korrupcióellenes stratégia tervezetét, és elvárja, hogy a Verhovna Rada hamarosan elfogadja ezt az átfogó stratégiát, a tervezet valamennyi kulcsfontosságú elemét fenntartva; tudomásul veszi a korrupcióellenes intézményekre irányuló nyomás és szabotázs különböző formáit, amelyek azt tükrözik, hogy a korrupcióellenes küzdelem egyre hatékonyabb és eredményesebb; ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal, a szakosodott korrupcióellenes ügyészi hivatal és a korrupcióellenes legfelsőbb bíróság mint korrupcióellenes intézmények függetlenek és eredményesek maradjanak, és megfelelő forrásokkal rendelkezzenek; üdvözli a pénzmosás elleni új törvény 2019. decemberi elfogadását, ami megerősítette az ukrán vállalkozások tulajdoni szerkezetének átláthatóságát, és a vonatkozó jogi keret jelentős javulását jelenti;

43. mélységes aggodalmát fejezi ki a jelentős rendszerszintű politikai nyomás, valamint az Ukrán Nemzeti Bank elnöke ellen sajnos nem először alkalmazott megfélemlítés miatt, ami miatt 2020 júliusában lemondott; sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy ne gyakoroljanak politikai nyomást a független gazdasági intézményekre és végrehajtó hatóságokra, és biztosítsák függetlenségük megőrzését, amely garantálja a piac megfelelő működését és a valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket;

44. sajnálja, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is Ukrajna egyik legkevésbé megbízható intézménye, és súlyos aggodalmát fejezi ki a 2019. októberi reformot követő állapota miatt, amely a bírák minősítő bizottságának feloszlatásához és visszaállításához vezetett, és a bírák értékeléséhez és kinevezéséhez kapcsolódó eljárás leállását eredményezte, miközben körülbelül 2000 bíró helye betöltetlen; sajnálja, hogy a bírák minősítő bizottsága korábban nem vette figyelembe az állami integritási tanács véleményét a bírák újraértékelése során, és sürgeti, hogy ezt a jövőben tegye meg annak érdekében, hogy az alsóbb fokú bíróságok üres álláshelyeit olyan bírákkal töltse be, akik megfelelnek az etikai és feddhetetlenségi normáknak, teljes összhangban a Velencei Bizottság 969/2019. sz. véleményével; ragaszkodik a bírák minősítő bizottsága mielőbbi visszaállításához a 3711. sz. törvénynek az ukrán alkotmánybíróság 4. március 11-i 2020-p/2020. sz. határozatával összhangban történő módosítása alapján, egy átlátható kiválasztási eljáráson alapuló, nemzetközi szakértők bevonásával működő, független bizottság létrehozása érdekében; úgy véli, hogy a bírák ily módon megerősített minősítő bizottsága a saját maga által elfogadott szabályokkal és eljárásokkal összhangban, megbízatása keretében képes lesz hatékonyan lefolytatni az új bírák kinevezését és a hivatalban lévő bírák átvilágítását; határozottan ragaszkodik a reformokból kimaradó Legfelsőbb Igazságügyi Tanács feddhetetlenségének ellenőrzéséhez; sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy folytassák és gyorsítsák fel az igazságszolgáltatás reformját annak érdekében, hogy ne ássák alá az újonnan létrehozott korrupcióellenes intézmények munkáját, tartózkodjanak a politikai indíttatású perektől és az igazságszolgáltatás politikai ellenfelekkel szembeni eszközként való felhasználásától, valamint hogy egészítsék ki a szervezett bűnözés elleni küzdelem jogi keretét;

45. felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze a meglévő eszközöket, és dolgozzon ki újakat a jogállamiság és a jó kormányzás terén, az Ukrajna által elért eredmények nyomon követése és értékelése érdekében, különös tekintettel az uniós igazságügyi eredménytáblára és a jogállamisági mechanizmusra, hogy biztosítsa a folyamatban lévő reformok szoros ellenőrzését, valamint a reformok esetleges hiányosságainak megfelelő azonosítását és korrekcióját;

46. üdvözli a legfőbb ügyész hivatalának 2019 szeptemberében kezdeményezett reformját, és kéri az ügyészek kinevezésének véglegesítését, biztosítva, hogy az új ügyészek kiválasztására minden szinten átlátható és politikailag pártatlan eljárás keretében kerül sor; ösztönzi az ukrán hatóságokat, hogy erősítsék meg a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és javítsák a jogi keretet, valamint az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést és koordinációt;

47. határozottan felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy tartózkodjanak a politikai indíttatású bírósági ügyek folytatásával kapcsolatos korábbi rossz gyakorlattól; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a politikai kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbségeket az illetékes politikai fórumokon, nem pedig az igazságszolgáltatási szférában kell kezelni;

48. kifejezi aggodalmát amiatt, hogy Ukrajnát a Bizottság a „2. kategóriába” tartozó kiemelt országként sorolja fel, ami azt jelenti, hogy a szellemitulajdon-jogok nem részesülnek kellő védelemben és azokat nem érvényesítik megfelelően; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a vámellenőrzéseket és -infrastruktúrát annak érdekében, hogy hatékonyabban meg lehessen akadályozni a hamisított termékek Ukrajnába való belépését és Ukrajnán belüli szállítását; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát a szellemi tulajdonjogokról szóló új törvénytervezetek kidolgozásában;

49. felszólítja az ukrán kormányt, hogy folytassa az ukrán erők tagjai által az Euromajdan-tüntetések során aktivisták ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálását, és haladéktalanul szolgáltasson igazságot az áldozatoknak és családjaiknak;

50. sürgeti Ukrajnát, hogy ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát és a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményt;

51. üdvözli az ukrán büntető törvénykönyv azon módosításait, amelyek a beleegyezés hiányán keresztül határozzák meg a nemi erőszakot és a szexuális erőszakot, és sürgeti a szexuális erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására szolgáló módszertan gyors kidolgozását; sajnálatosnak tartja, hogy ennek a módszertannak a hiánya miatt nem került sor 2019-ben a beleegyezés hiányán alapuló nemi erőszakkal vagy szexuális erőszakkal kapcsolatos büntetőeljárásra;

Emberi jogok és alapvető szabadságok

52. határozottan elítéli az emberi jogok és alapvető szabadságok – például a véleménynyilvánítás szabadsága, a vallás és meggyőződés szabadsága és az egyesülés szabadsága, valamint a békés célú gyülekezéshez való jog – széles körű és állandó megsértését, amelyet az orosz megszálló erők az ideiglenesen megszállt Krím területén, valamint az úgynevezett szeparatista erők a Donyec-medence nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területein követnek el, ideértve a kényszersorozást, a deportálást, a kényszerített útlevélkiadást, az oktatási jogok korlátozását, az önkényes fogva tartást, a kínzást és egyéb embertelen fogvatartási körülményeket, valamint az olyan korlátozó intézkedéseket, mint például a határellenőrző pontok egyoldalú bezárása és az ENSZ- és egyéb humanitárius misszióktól a belépés megtagadása, amelyek különösen aggasztóak a jelenlegi világjárvány idején;

53. emlékeztet arra, hogy a kelet-ukrajnai háború továbbra is veszélyezteti a polgári lakosság életét és jóllétét, és megjegyzi, hogy a 2020. július 27-én hatályba lépett tűzszünet alatt Kelet-Ukrajnában az ellenségeskedések számának csökkenése hozzájárult a biztonsági incidensek 53%-os visszaeséséhez és a polgári áldozatok számának csökkenéséhez; üdvözli az „EU az ellenálló régiókért” (EU4ResilientRegions) elnevezésű, 30 millió euró értékű kezdeményezést, amelynek célja, hogy fokozza Kelet- és Dél-Ukrajna ellenálló képességét a folyamatban lévő konfliktus negatív hatásaival, többek között a hibrid fenyegetésekkel és egyéb destabilizáló tényezőkkel szemben;

54. rendkívül aggasztónak tartja azonban a jelenleg nem az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló keleti területek romló humanitárius helyzetét, különösen a jelenlegi Covid19-vészhelyzet fényében; sürgeti a tényleges helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a lakosság alapvető szükségletei, többek között a jó minőségű egészségügyi létesítményekhez és kezeléshez való hozzáférés is teljesüljenek, és e célból teljes mértékben működjenek együtt a legitim ukrán kormánnyal;

55. hangsúlyozza, hogy Kelet-Ukrajnában a frontvonal két oldalán élő több mint 3,5 millió ember még mindig a humanitárius segítségnyújtástól és védelemtől függ, mivel a vízellátás és a villamosenergia-szolgáltatás leállásával kell szembenéznie; megjegyzi, hogy a jelenlegi Covid19-világjárvány súlyosbította azokat a kihívásokat, amelyekkel ezek az emberek szembesülnek;

56. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az emberi jogok helyzete romlott a Krím félszigeten, mivel Oroszország a megszállás kezdete óta drasztikusan korlátozza a gyülekezés, a véleménynyilvánítás, az egyesülés, az információhoz való hozzáférés szabadságát és a vallásszabadságot; sajnálatát fejezi ki az önjelölt orosz hatóságok által különösen a krími tatár kisebbséggel szemben alkalmazott diszkriminatív politikák és tulajdonhoz fűződő jogaik megsértése miatt, és amiatt, hogy e közösség tagjait és másokat kényszersorozással, üldözéssel, házkutatásokkal, fogva tartással és erőszakos eltüntetésekkel félemlítenek meg egyre nagyobb mértékben, továbbá a véleménynyilvánítás, az egyesülés, a vallás és a mozgás szabadságának fent említett hiánya miatt a félszigeten; felszólít a Krím félszigeten és Oroszországban illegálisan fogva tartott és bebörtönzött valamennyi ukrán állampolgár, köztük a krími tatár aktivisták azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására; felszólítja továbbá Oroszországot, hogy vizsgálja ki a krími tatárok ellen elkövetett atrocitásokat, és biztosítsa a krími tatárok, az ukránok és minden etnikai és vallási közösség jogait saját kultúrájának, hagyományainak, oktatásának és identitásának fenntartására és fejlesztésére;

57. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Ukrajnában több mint 1,5 millió belső menekült él, emiatt Ukrajna a kilencedik helyen áll a világon a belső menekültek száma tekintetében; megjegyzi, hogy ezért a felelősség leginkább az Oroszországi Föderációt és annak szövetségeseit terheli; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a konfliktus által érintett személyek szenvedésének enyhítésére és hajtsanak végre intézkedéseket a belső menekültek jogainak védelmére; felszólítja Ukrajnát, hogy a belső menekültek számára biztosítson teljes körű polgári és politikai jogokat, és a belső menekültekre vonatkozóan tartsa be a nemzetközi normákat; hangsúlyozza az ideiglenesen megszállt területeken az ukrán állampolgársággal kapcsolatos jogok védelmének és biztosításának fontosságát, ideértve a nyugdíjra és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának megszerzésére vonatkozó eljárások egyszerűsítését, hogy elkerüljék e személyek hontalanná és kiszolgáltatottá válását;

58. sürgeti az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő misszióját, hogy távolról is hajtsa végre megbízatását, többek között az üldöztetések áldozataival és tanúival, ügyvédekkel, civil szervezetekkel és a média képviselőivel folytatott rendszeres párbeszéd segítségével, mind a Krím, mind a Donyec-medence vonatkozásában; felkéri az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, hogy folyamatosan kövesse figyelemmel az emberi jogok helyzetét a Krím félszigeten és Kelet-Ukrajna nem kormányzati ellenőrzés alá eső területein;

59. megállapítja, hogy az ukrán nemzeti emberi jogi stratégia végrehajtására vonatkozó ötéves cselekvési terv 2020-ban lejár, és kéri, hogy a következő cselekvési terv céljainak meghatározása előtt alaposan vizsgálják meg a főbb eredményeket; szorosan figyelemmel kíséri az ukrán kormány által a krími tatároknak nyújtott támogatást, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Verhovna Radának 2020 szeptemberében benyújtott 2021. évi költségvetési tervezet nem biztosít finanszírozást a krími tatárok és az Ukrajna területéről kitoloncolt más nemzetiségű személyek áttelepítésére és elszállásolására irányuló program számára; felszólítja Ukrajnát, hogy fogadjon el jogszabályokat az ukrajnai őslakos népekről, az őslakos krími tatárok jogállásáról, és módosítsa alkotmányát a krími tatár nép Ukrajnán, és különösen a Krímen belüli nemzeti-területi autonómiájának elismerése érdekében, amely az őslakos krími tatárok önrendelkezéshez való elidegeníthetetlen jogában gyökerezik; ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán hatóságok foglalkozzanak az egyetlen krími tatár nyelvű televíziócsatorna, az ATR problémáival, és kínáljanak stabil pénzügyi és technikai támogatási mechanizmust annak érdekében, hogy a televíziócsatorna továbbra is sugározhasson az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten; üdvözli Ukrajna kezdeményezését a krími tatár nyelv 2032-ig tartó időszakra vonatkozó fejlesztési és népszerűsítési stratégiájának kidolgozására;

60. felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy mielőbb ültessék át a gyakorlatba és alkalmazzák az EU emberi jogi szankciómechanizmusát, az európai Magnyickij-törvényt, az EUMSZ 215. cikke alapján, amely lehetővé teszi az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő és más bűncselekményekért – beleértve a korrupciót is – felelős személyekkel és vállalkozásokkal szembeni szankciók alkalmazását, és felkéri Ukrajnát, hogy kövesse a példát, és vezesse be a törvényt ukrán változatát;

61. tudomásul veszi az ukrán nyelv mint államnyelv működésének támogatásáról szóló jogszabályt, és kéri az ukrán hatóságokat, hogy azt nemzetközi kötelezettségeivel teljes összhangban és a Velencei Bizottság 960/2019. számú véleményében foglalt ajánlásoknak megfelelően hajtsák végre, azaz tartsák tiszteletben a közösségek azon jogát, hogy saját nyelvüket fejlesszék és teljes mértékben használják, valamint hogy a nemzeti kisebbségeket, nyelveiket és az oktatáshoz való jogukat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék és tartsák szem előtt az egyensúlyt;

62. felszólítja Ukrajnát, hogy a hivatalos nyelv védelméért felelős biztost – vagy bármely más, azonos célból létrehozott szervet – ruházza fel a kisebbségi nyelvek használatára és az őslakos népekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörökkel;

63. támogatja a meggyőződés, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségnek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az információhoz, ami minden demokrácia kritikus alkotóeleme; elítéli az etnikai vagy nyelvi alapú gyűlöletbeszédet és megkülönböztetést, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket célzó álhíreket és félretájékoztatást;

64. megállapítja, hogy intézkedéseket kell hozni a kisebbségi jogok infrastruktúrájának megerősítésére, valamint a kisebbségi jogok jogszabályi és gyakorlati védelme iránti bizalom erősítésére; rámutat, hogy az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a jogvédelem megerősítését, a kisebbségi kérdésekre irányuló intézményi figyelem növelését, valamint erőteljesebb és állandó konzultációs mechanizmusok létrehozását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok nem tettek megfelelő lépéseket a kisebbségi csoportokat, különösen a roma közösséget célzó megkülönböztetés és gyűlöletbeszéd kezelése érdekében, amely közösség megkülönböztetés, faji indíttatású erőszak és az intolerancia megnyilvánulásainak áldozatává vált; felszólítja Ukrajnát, hogy erősítse meg a holokauszt és a totalitarizmus áldozatairól való megemlékezést azáltal, hogy csatlakozik a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetséghez (IHRA), és fogadja el és alkalmazza az IHRA antiszemitizmusra vonatkozó meghatározását; felhívja a Bizottságot, hogy kérje fel Ukrajnát az Európa a polgárokért programban való részvételre;

65. ösztönzi az európai politikai alapítványok által Ukrajnában a politikai vezetők következő nemzedékének felnevelésében végzett munkát;

66. ösztönzi az egyházakkal és a vallási közösségekkel és szervezetekkel folytatott párbeszéd és együttműködés megerősítését az olyan területeken, mint a békeépítés és a megbékélés, megerősítve ezáltal az igazságos és szabad társadalom, valamint az oktatás, az egészségügyi ellátás és az alapvető szociális szolgáltatások iránti bizalmat;

67. tudomásul veszi a média területén folytatott reformtörekvéseket; hangsúlyozza, hogy a reformnak biztosítania kell különösen a szabályozó testület függetlenségét, pártatlanságát és elszámoltathatóságát, a médiabeli tulajdonviszonyok átláthatóságát, a különböző médiacsatornák számára egyenlő esélyeket és a tisztességes piaci versenyt; aggodalmát fejezi a szabályozó ügynökségnek olyan új, kiterjedt hatásköröket biztosítani kívánó tervek miatt, amelyek a média szabadságát és az online és nyomtatott sajtó tartalmát veszélyeztető kockázatokat hordoznak; hangsúlyozza, hogy a dezinformáció elleni fellépésről szóló jelenlegi törvénytervezet a sajtószabadság rovására széles körű állami beavatkozáshoz vezethet a médiatartalom és az újságírók tevékenységének terén, és nem lesz hatékony a dezinformáció terjesztésével szemben; sürgeti a médiaközösséggel és az érintett nemzetközi szervezetekkel való szélesebb körű konzultáció megszervezését a véleménynyilvánítás szabadságát érintő kockázatok elkerülése érdekében;

68. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ukrán televíziós médiapiacot – plurális volta ellenére – továbbra is az oligarchák túlzott befolyása jellemzi; sürgeti Ukrajnát, hogy támogassa a szabad és független médiát és erősítse a médiapluralizmust; hangsúlyozza a fenntartható közszolgálati műsorszolgáltató, a független médiaszabályozó és civil társadalom fontosságát a dezinformációval és egyéb destabilizáló tényezőkkel szembeni ellenálló képesség kiépítésében; felszólítja a Verhovna Radát és a kormányt, hogy tartsák fenn az állam közszolgálati műsorszolgáltató iránti elkötelezettségét, és biztosítsanak pénzügyi és politikai támogatást annak további korszerűsítéséhez, függetlenségéhez és oknyomozó újságírói tevékenységének folytatásához;

69. ismételten hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát a hibrid fenyegetések elleni küzdelemben, valamint a dezinformáció és az álhírek kezelésében, többek között a független média és a médiatudatos stratégiai kommunikáció megerősítése révén, Ukrajna ellenálló képességének javítása érdekében; üdvözli az EU és Ukrajna közötti kiberpárbeszéd elindításának bejelentését;

70. aggodalmát fejezi ki a média képviselőinek, különösen a korrupció és a csalások felderítésével foglalkozó oknyomozó újságírók munkakörülményeinek romlása miatt; elítél minden olyan cselekedetet, amelynek célja az újságírók munkájának korlátozása, ideértve az információhoz való hozzáférés korlátozását, a büntetőügyek indítását, a források felfedésének kényszerítését, és a gyűlöletbeszédet, különösen a független médiával szemben folytatott gyűlöletbeszédet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Verhovna Rada tagjai célzott dezinformációs kampányoknak estek áldozatul, vagy akár szándékosan is segítették azok terjesztését, az ukrán oknyomozó újságírók platformjai által nemrégiben végzett elemzés szerint;

71. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2017–2019-es időszakban számos újságírót és civil aktivistát támadtak meg; felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy vonják büntetőeljárás alá az elkövetőket és biztosítsák a médiában dolgozók és az újságírók biztonságát, és sürgeti őket, hogy a média szabályozása során alkalmazzanak arányos megközelítést;

72. sürgeti a demokratikus, független, plurális és kiegyensúlyozott médiakörnyezet kialakítását Ukrajnában, amely véget vetne a médiacsatornák politikailag motivált üldözésének, például az engedélyek visszavonásának, és biztosítaná a helyi újságírók, a véleményformálók és a másként gondolkodók zaklatástól és megfélemlítéstől való védelmét, lehetővé tenné az online és offline információkhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést, valamint az érdemi polgári részvételt, továbbá biztosítaná az emberi és polgári jogokat; hangsúlyozza, hogy az újságírók, az emberijog-védők és a védőügyvédek számára biztosítani kell, hogy munkájukat függetlenül, valamint indokolatlan beavatkozás és megfélemlítés nélkül végezhessék; üdvözli az ukrán emberi jogi szervezetek és a krími ügyész munkáját, aki ideiglenesen Ukrajna szárazföldi részéről rögzíti az emberi jogi jogsértéseket és visszaéléseket; ragaszkodik ahhoz, hogy minden emberi jogi jogsértést ki kell vizsgálni, és az elkövetőket bíróság elé kell állítani;

73. hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható és inkluzív fejlődés kulcsfontosságú előfeltétele; sürgeti az ukrán kormányt és hatóságokat, hogy tegyenek intézkedéseket a nők képviseletének és a velük szembeni egyenlő bánásmódnak a további javítása érdekében, a politikai és társadalmi élet minden szintjén, valamint a nemi alapú erőszak elleni küzdelem érdekében; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az Ukrajnával kapcsolatos valamennyi politikájukban, pénzügyi támogatásukban, programjukban és tevékenységükben érvényesítsék a nemek közötti egyenlőséget, különösen amikor a Covid19 negatív hatásainak enyhítésére törekszenek, mivel a nőket, köztük a női vállalkozókat érintették leginkább a szigorú korlátozó intézkedések;

74. elítéli az LMBTI-személyek elleni erőszakos támadásokat és gyűlölet-bűncselekményeket, és felszólítja az ukrán bűnüldöző hatóságokat, hogy ténylegesen vizsgálják ki ezeket a támadásokat; sürgeti Ukrajnát, hogy hozzon létre és hatékonyan hajtson végre egy olyan átfogó másodlagos jogszabályt, amely biztosítja a meggyőződés szabadságát, fellép az LMBTI-személyek, a feminista aktivisták, a fogyatékossággal élő személyek és a kisebbségek elleni folyamatos megkülönböztetés ellen, és erősítse meg jogaik védelmét; felhívja az ukrán kormányt és valamennyi politikai szereplőt, hogy tegyenek erőfeszítéseket egy befogadó és toleráns társadalom megteremtésére;

75. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a büntető törvénykönyv 161. cikke még mindig nem rendelkezik a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló gyűlöletre vagy erőszakra való uszítás büntetéséről, és hogy ezek nem jelentenek alapot a bűncselekmények súlyosító körülményeit illetően, valamint a 67. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában tárgyalt, a súlyosbító körülményekről szóló általános rendelkezések között sem szerepelnek; emlékeztet arra, hogy a nemzeti emberi jogi stratégia végrehajtásáról szóló kormányzati cselekvési terv előírja, hogy a büntető törvénykönyv 67. cikkében súlyosító körülményként a szexuális irányultság és a nemi identitás alapját is szerepeltetni kell; emlékeztet a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság ajánlásaira, és felszólítja Ukrajnát, hogy ennek megfelelően módosítsa a büntető törvénykönyvet;

Kereskedelmi és gazdasági együttműködés, munkaügyi és szociális ügyek, munkavállalói mobilitás

76. kiemeli, hogy Ukrajna az Unió fontos geopolitikai, geostratégiai és kereskedelmi partnere; üdvözli az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi forgalom jelentős növekedését, amelynek következtében jelenleg az Unió Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere; sajnálja azonban, hogy viszonylag alacsony az országba érkező közvetlen külföldi befektetések száma;

77. üdvözli a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok terén 2019-ben elért folyamatosan pozitív eredményeket, amelyek szerint az ukrán behozatal 12,3%-kal, a kivitel pedig 9,7%-kal nőtt, ami összesen 43,3 milliárd eurót tett ki; hangsúlyozza, hogy az EU és Ukrajna közötti kereskedelem 49%-kal nőtt, és hogy továbbra is az EU Ukrajna fő kereskedelmi partnere, 2019-ben Ukrajna kereskedelmének 40%-át tette ki, míg Ukrajna az EU 18. legnagyobb kereskedelmi partnere, ami az EU teljes kereskedelmének 1,1%-át teszi ki; megjegyzi, hogy Ukrajna EU-val szembeni kereskedelmi hiánya 5,1 milliárd euróra nőtt;

78. arra ösztönzi mindkét felet, hogy fokozzák a kétoldalú szinten és a nemzetközi fórumokon folytatott együttműködést a Covid19 által állított kihívások kezelése érdekében, különösen az ellátási láncok ellenállóbbá és diverzifikáltabbá tétele, valamint a protekcionista tendenciák kezelésére irányuló együttműködés révén; megjegyzi, hogy a nyitott stratégiai autonómia elérésére irányuló uniós célkitűzés lehetőségeket teremthet a szomszédsággal való még szorosabb együttműködésre;

79. bátorítja a Bizottságot, hogy támogassa Ukrajnát a gazdasági diverzifikáció további erősítésére képes területek azonosításában, valamint ezek prioritásként történő kezelésében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás teljes körű végrehajtása során;

80. megismétli, hogy Ukrajnának az EU belső piacába való fokozatos integrációja a társulási megállapodásban előírtak szerint a társulás egyik fő célja, és ezzel összefüggésben támogatja az Ukrajna és az EU közötti megerősített gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok feltételeinek megteremtését, valamint a jogszabályok közelítésének szélesebb körű folyamatát, amely a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás teljes körű végrehajtásától és a vonatkozó jogi, gazdasági és technikai szabályoknak és normáknak való megfeleléstől függ;

81. megjegyzi, hogy számos reformot vezettek be, amelyek a gazdaság deregulációjához, az államháztartás nagyobb átláthatóságához, valamint a koncessziókra és a köz- és magánszféra közötti partnerségre vonatkozó szabályozás javulásához vezettek, és új lehetőségeket teremtettek mind a helyi, mind a külföldi befektetők számára;

82. megjegyzi azonban, hogy az országban az oligarchák befolyásának megszüntetésére irányuló folyamat nem járt látható hatással, mivel az oligarchák továbbra is erőteljes hatást gyakorolnak az ukrán gazdaságra és politikára, különösen a médiabeli tulajdonviszonyok, valamint az igazságszolgáltatásra és a bűnüldözési rendszerre gyakorolt befolyás tekintetében; úgy véli, hogy hatékony módszernek bizonyulhat, ha egyértelmű és mindenki számára egyenlő szabályokat alakítanak ki a gazdaságban és a politikában a leggazdagabb vállalkozók egy kis csoportja által az állam működésére, többek között a jogalkotásra gyakorolt nem hivatalos befolyás tényleges csökkentése érdekében, ezért felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az oligarchák befolyásának megszüntetésére irányuló folyamatot;

83. sajnálatát fejezi ki továbbá az állami tulajdonú vállalatok számának növekedése miatt, és sürgeti Ukrajnát, hogy folytassa az állami tulajdonú vállalatok privatizációját gazdasága korszerűsítése és működésének javítása, valamint az oligarchák befolyásának elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy Ukrajnának ismételten el kell köteleznie magát az egyéni érdekeltségek befolyása elleni küzdelem terén, amelynek elhanyagolása súlyosan veszélyeztetheti az eddig végrehajtott reformokat, valamint Ukrajna eddigi támogatási intézkedéseit;

84. felhívja Ukrajnát és az EU-t, hogy erősítsék a kétoldalú kereskedelem további liberalizálása terén folytatott együttműködést, beleértve az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodás megkötését, valamint az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel és a vámokkal kapcsolatos együttműködést; felszólít továbbá az EU és Ukrajna közötti ágazati együttműködés növelésére az oktatás és a kutatás, az innováció, az IKT-ágazat és a digitalizálás, valamint a zöld technológiák terén a know-how és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében; szélesebb körű együttműködésre szólít fel továbbá és Ukrajna fokozatosan differenciált ágazati integrációjára egyebek mellett az energiaunióba, a közlekedési közösségbe és a digitális egységes piacba;

85. felhívja Ukrajna hatóságait, hogy nyissák meg az ország légiközlekedési piacát az európai vállalkozások, köztük a fapados vállalkozások előtt, és támogatja a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás mielőbbi aláírását;

86. üdvözli az Ukrajna és az EU között a digitális területen folytatott együttműködés terén elért eredményeket, és ösztönzi az ilyen együttműködés további elmélyítését, amelynek célja, hogy egymás számára belső piaci bánásmódot biztosítsanak, többek között más kölcsönös érdeklődésre számot tartó ágazatban is; hangsúlyozza a digitális transzformáció és az e-kormányzás irányába tett lépések fontosságát, valamint a megbízható elektronikus szolgáltatásokkal és elektronikus hírközléssel kapcsolatos ukrán jogszabályok uniós jogszabályokhoz történő közelítése terén elért eredményeket; ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a médiával és az információs műveltséggel, az e-kormányzással és a digitális gazdasággal kapcsolatos erőfeszítéseket, hogy azok tükrözzék a jelenlegi, digitális korszakot és az EU digitális egységes piacába való fokozatos integrálódást, valamint hogy vizsgálja meg az EU és Ukrajna közötti barangolási díjak csökkentésének módjait; e tekintetben elismeri az Ukrajnában az e-kormányzást és a digitális gazdaságot támogató új, 25 millió EUR összegű uniós programot; ösztönzi az egységes eurófizetési térség (SEPA) Ukrajnára történő kiterjesztését az összes műszaki és jogi követelmény teljesülése után;

87. felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy végezzenek hiteles igényfelmérést a Donyec-medence régiójában a társadalmi-gazdasági helyreállításra irányuló stratégia kialakítása érdekében, és javasolja a Donyec-medence újjáépítésére vonatkozó, megfelelő nemzetközi keret létrehozását;

88. felhívja az ukrán hatóságokat, hogy folytassák a közegészségügyi rendszer reformját, különösen a Covid19-világjárvány által az ukrán egészségügyi rendszerre gyakorolt pusztító hatás tükrében; megállapítja, hogy az UNICEF szerint a Covid19 nemcsak közegészségügyi válságot okozott, hanem társadalmi-gazdasági válságot is, amely 27,2%-ról 43,6%-ra, sőt 50,8%-ra növelheti a szegénységi rátát Ukrajnában; arra ösztönzi ezért az ukrán kormányt, hogy hajtson végre átfogó szociális védelmi intézkedéseket a Covid19 hatásainak enyhítése érdekében;

89. üdvözli, hogy Ukrajna csatlakozott az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságához és a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerhez, hogy részt vegyen a Covid19-járványra adott közegészségügyi válaszintézkedések páneurópai koordinációjában; sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és Ukrajnát, hogy fokozzák a közegészségügy ellenállóképességével kapcsolatos együttműködést, osszák meg a bevált gyakorlatokat, és működjenek együtt a civil társadalommal a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportokra összpontosító járványügyi stratégiák kidolgozásával kapcsolatban;

90. felhívja az ukrán kormányt annak biztosítására, hogy a Covid19-re válaszul hozott korlátozó intézkedések törvényesek és szigorúan szükségesek legyenek, álljanak arányban a közegészség védelmének és az életmentésnek a célkitűzésével, alapuljanak tudományos szakvéleményen, képezzék folyamatos felülvizsgálat tárgyát, és ha már nincs rájuk szükség, oldják fel azokat, valamint megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazzák; felhívja a hatóságokat annak biztosítására, hogy a Covid19-re adott válaszoktól a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok ne kerüljenek aránytalanul hátrányos helyzetbe, és tegyenek lépéseket a már meglévő egyenlőtlenségek kezelésére;

91. sürgeti Ukrajnát, hogy kezelje az egészségügyi ágazatban és különösen az egészségügyi minisztériumban továbbra is széle körben létező részrehajlást és korrupciót, és hogy hatékonyan vizsgáljon ki minden korrupt tevékenységet, különösen a világjárvány közepette az orvostechnikai felszerelések aránytalanul magas áron történő beszerzésére irányuló kísérleteket;

92. üdvözli a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítésében történt előrelépést, valamint az állat- és növény-egészségügyi stratégia 2019. novemberi elfogadását, ami több mint 200 uniós normatív aktust foglal magában, amelyeket alkalmazni kell az ukrán jogszabályokban;

93. aggodalommal állapítja meg, hogy nem történt elegendő előrelépés az uniós állatjóléti előírásokhoz történő közelítés terén;

94. üdvözli a mezőgazdasági földterületek értékesítéséről szóló törvény 2020. márciusi elfogadását, amely várhatóan hozzá fog járulni Ukrajna mezőgazdaági ágazata hatalmas potenciáljának felszabadításához, valamint a banki tevékenységek szabályozását szolgáló egyes eszközök javításáról szóló törvény 2020. májusi elfogadását, amely megerősíti a bankrendszert és megakadályozza, hogy a PrivatBank visszakerüljön korábbi tulajdonosaihoz;

95. üdvözli, hogy Ukrajna csatlakozott a fellebbezés esetén választottbírósági eljárás alkalmazásáról szóló átmeneti megállapodáshoz, így hozzájárul a Fellebbezési Testület megbénulása által okozott patthelyzet leküzdéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai a WTO-ban egy két lépésből álló vitarendezési rendszer előnyeit élvezhessék mindaddig, amíg a Fellebbezési Testület újra működőképessé nem válik;

96. felhívja Ukrajnát, hogy tartsa magát a választottbírói testületnek a feldolgozatlan faanyagok kivitelére vonatkozó moratóriumra vonatkozó jövőbeli határozataihoz, miközben az erdészeti nyersanyagok teljes értékláncában kötelező átvilágítást alkalmaz, és javítja az erdészeti ágazat irányítását;

97. aggodalommal állapítja meg, hogy Ukrajna a közelmúltban két védintézkedési vizsgálatot indított az Unióból származó nitrogén és összetett műtrágyák behozatala vonatkozásában; tudomásul veszi, hogy Ukrajna úgy döntött, hogy az utolsó pillanatban megszünteti mindkét védintézkedési vizsgálatot, miközben további védintézkedési vizsgálatok vannak előkészületben; figyelmeztet arra, hogy a hasonló intézkedések alááshatják a két fél közötti kölcsönös bizalmat;

98. emlékeztet arra, hogy a baromfihús érzékeny termék az EU-ban; tudomásul veszi az „egyéb” baromfihúsdarabok kivitelére a baromfihúsra és a baromfihús-készítményekre vonatkozó kereskedelmi preferenciák módosítása révén talált megoldást, amellyel megszüntették a megállapodásban lévő joghézagot; felszólítja Ukrajnát, hogy tartózkodjon a hasonló gyakorlatoktól, és teljes mértékben, jóhiszeműen és maradéktalanul tartsa tiszteletben és hajtsa végre a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás valamennyi rendelkezését; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának alapos nyomon követését, és használjon fel minden rendelkezésre álló intézkedést a piactorzító gyakorlatok és a joghézagok lehetséges kihasználásának leküzdésére;

99. sürgeti, hogy kezeljék a vidék és a város közötti megosztottságot Ukrajnában, mégpedig a vidéki és elővárosi térségekben működő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (mkkv-k), a mezőgazdasági kistermelőknek és családi vállalkozásoknak nyújtott hatékony pénzügyi és technikai ösztönzőkkel, valamint a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében az emberek közötti kapcsolattartás és a városok és a vidék közötti infrastruktúra javításával;

100. üdvözli a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás kkv-k támogatására szolgáló eszköze keretében a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása és a kereskedelmi lehetőségek megnyitása terén elért eredményeket; kiemeli, hogy egy megfelelő tájékoztató kampány lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy jobban kihasználhassák a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás által kínált lehetőségeket;

101. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai támogatást a regionális foglalkoztatási központoknak a foglalkoztatás ösztönzése, a fiatalok és a szociális vállalkozásokat előnyben részesítő fenntartható gazdasági fejlesztési programok támogatása és az azokba való beruházás érdekében, és összpontosítson a vidéki térségekben élő fiatalokra az oktatási rendszer munkaerőpiaci kereslet révén történő megerősítése érdekében, a legkiszolgáltatottabbak védelme és a társadalmi-gazdasági lehetőségek hiányának megelőzése érdekében;

102. ösztönzi a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak az EU-val folytatott kereskedelemhez kapcsolódó munkaügyi és egyesülési szabadsággal kapcsolatos jogokra gyakorolt hatásait; felhívja az ukrán kormányt, hogy összpontosítson a kereskedelem és a fenntartható fejlődés szociális dimenziójára is, és szorosan kövesse nyomon a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának gazdasági és társadalmi hatásait; felhívja az ukrán kormányt, hogy tartsa tiszteletben és juttassa érvényre a munkaügyi normákat, valamint erősítse meg és maradéktalanul hajtsa végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) valamennyi egyezményét; ösztönzi az ukrán kormányt, hogy folytassa munkaügyi normáinak közelítését az uniós előírásokhoz, különösen a gyülekezési szabadság és a szociális párbeszéd tekintetében; üdvözli a munkaügyi reformra irányuló kezdeményezést, ugyanakkor hangsúlyozza a szakszervezetekkel és a civil társadalommal folytatott széles körű konzultációk szükségességét, és javasolja, hogy használják ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakértelmét ebben a kérdésben;

103. felhívja az ukrán kormányt, hogy vezessen be egy ösztönzőket és szankciókat tartalmazó rendszert az informális foglalkoztatási ágazatban  közismerten magas számú munkahely elleni küzdelem érdekében;

104. elismeri a munkaerő mobilitásának növekedését Ukrajna és az EU között, ahol 2,2 és 2,7 millió fő közé tehető a kivándorlási arány, ami a teljes ukrán foglalkoztatás 13–16%-ának felel meg, és ami egyrészt hozzájárul az ukrán munkaerőpiaci kínálat csökkenéséhez, és bizonyos szakmák esetében a munkaerőhiány kialakulásához, másrészt pedig az egyik olyan tényező, amely az országban maradó munkavállalók bérének növekedéséhez és a kivándorlók átutalásain keresztül pénzbeáramláshoz vezet, ami jelentős hatással van az ukrán gazdaságra, és a GDP több mint 8%-ának megfelelő bevételt jelent; felszólít a 2014-et követő munkaerő-kivándorlási hullám Ukrajna és a tagállamok gazdaságát és társadalombiztosítási rendszereit egyaránt érintő gazdasági és társadalmi előnyeinek és hatásainak további elemzésére; hangsúlyozza, hogy szükség van egy olyan munkakörnyezet kialakítását célzó kormányzati megközelítésre, amely tisztességes munkakörülményeket biztosít az ukrán vállalkozások alkalmazottai számára, többek között munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, törvényesen bejelentett, állami társadalombiztosítási fedezettel rendelkező munkahelyeket, időben és teljes mértékben kifizetett béreket, a szakszervezeti tagsághoz és az érdekképviselethez való jogot, valamint a kötelező érvényű kollektív szerződésekre irányuló közös érdemi tárgyalásokat; ismételten felszólít arra, hogy találjanak megoldást Ukrajnában az agyelszívásra olyan módon, hogy előmozdítják a jó minőségű és inkluzív oktatási és képzési programokat, és munkalehetőségeket teremtenek, hogy saját helyi közösségeikben társadalmi-gazdasági perspektívát kínáljanak a fiataloknak és családjaiknak;

105. üdvözli és kéri az uniós finanszírozású programok továbbfejlesztését, amelyek mind az ukrán szakképzési rendszer korszerűsítését („EU4Skills: Jobb készségek a modern Ukrajnáért”), mind a potenciális visszatérők és a hazai vállalkozók számára kulcsfontosságú szerepet betöltő üzleti környezetet támogatják (korrupció elleni küzdelem, kkv-támogatás, adó- és vámreform stb.), az ágazati támogatások, és az uniós makroszintű pénzügyi támogatási programok feltételei révén;

106. kéri a Társulási Tanácsot, hogy kezelje kiemelt helyen a nemzetközi munkaügyi szabványok és az uniós jogszabályok és gyakorlatok alkalmazását a szociálpolitika, a foglalkoztatás és a munkaügyek, a kollektív tárgyalási szabályozás, a szociális párbeszéd, a nemek közötti egyenlőtlenség kezelése és a munkaügyi jogszabályok reformjának területén, annak biztosítása érdekében, hogy a szociális partnerek érdekei egyensúlyba kerüljenek, és hogy a munkavállalók jogai védelmet élvezzenek, a társulási megállapodás (419–421. és 424. cikk) és a vonatkozó ILO-egyezmények (81., 87., 98., 117., 122., 129., 144., 154. és 173. sz. egyezmények) rendelkezéseinek megfelelően; emlékezteti az ukrán kormányt, hogy az üzleti klíma javítását, a közvetlen befektetések vonzását és a gazdasági növekedés előmozdítását célzó erőfeszítésekre nem kerülhet sor a munkavállalók jogainak és munkakörülményeinek rovására; felhívja az ukrán kormányt, hogy módszeresen közelítse meg és intézményileg támogassa a szociális párbeszédet, és tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a Nemzeti Háromoldalú Szociális és Gazdasági Tanács a párbeszéd hatékony eszköze legyen;

107. aggodalommal állapítja meg, hogy a szakszervezetek a tökéletlen és elnagyolt jogszabályok miatt csak korlátozott mértékben képesek gyakorolni jogaikat Ukrajnában;

Energia, környezetvédelem és éghajlatváltozás

108. üdvözli, hogy 2019-ben befejeződött a Naftohaz szétválasztása, és az EU harmadik energiaügyi csomagjával összhangban létrejött egy jogilag független földgázszállításirendszer-üzemeltető (GTSO); felhívja azonban az ukrán hatóságokat, hogy erősítsék meg a földgázszállításirendszer-üzemeltető Naftohaztól való technikai függetlenségét; üdvözli a földgázversenypiac liberalizálását és megnyitását a háztartások számára; sajnálja azonban a Naftohaz vezetősége, többek között a vállalat felügyelőbizottsága ellen folytatott legutóbbi támadásokat, amelyek veszélyeztetik annak függetlenségét és az eddig ezen a területen megvalósult reformfolyamatot;

109. hangsúlyozza Ukrajna stratégiai tranzitországként betöltött szerepét a gázszállítás terén, valamint a nemzeti földgázszállító rendszer korszerűsítésének szükségét, és az EU energiapiacába történő integrációjának fontosságát, a társulási megállapodás frissített XXVII. mellékletének hatékony végrehajtása alapján; üdvözli az EU által ösztönzött hosszú távú gáztranzit-szerződés aláírását; aggodalmát fejezi ki az Északi Áramlat 2 csővezetékének építésével kapcsolatban, és megismétli annak hosszú távú alapvető politikai, gazdasági és biztonsági kockázatait; megjegyzi, hogy a csővezeték megerősíti az EU orosz gázellátástól való függőségét, veszélyezteti az EU belső piacát, nincs összhangban az EU energiapolitikájával vagy stratégiai érdekeivel, és negatív következményekkel járhat a háború sújtotta Ukrajnára nézve; ezért – korábbi állásfoglalásaival összhangban – felhívja az összes érdekelt felet, különösen a tagállamok és Európa érdekelt feleit, hogy a projekt leállítása érdekében használják ki a rendelkezésre álló jogi záradékokat;

110. kéri a Bizottságot, hogy az energiapiacok további integrációja céljából vizsgálja meg Ukrajna uniós vívmányoknak való megfelelését az energetika területén; teljes mértékben támogatja Ukrajnának az európai kontinentális villamosenergia-hálózatba (ENTSO-E) való integrációját; sürgeti Ukrajnát, hogy javítsa a nemzetközi (pl. a Bizottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, a Világbank, a KfW, az ENTSO-E és az Energiaközösség) és az ukrán energiaágazatot támogató ukrán intézmények politikáinak és fellépéseinek összehangolását;

111. elítéli az Ukrajna területén, az ukrán kizárólagos gazdasági övezetben végzett orosz gázkitermelést, és kijelenti, hogy az EU nem ismeri el az Azovi-tengeren és a Fekete-tengeren lévő gázmezők Oroszországi Föderáció általi elfoglalását, valamint támogatja az ukrán hatóságok által az illegális kitermelés leállítására tett jogi intézkedéseket;

112. sajnálja, hogy a villamos energia új nagykereskedelmi piaca, amely 2019 júliusában kezdte meg működését Ukrajnában, az uniós elvárásokhoz mérten még mindig nem versenypiac; sürgeti ezért Ukrajnát, hogy fejezze be reformját és javítsa az uniós jognak való megfelelés szintjét, mindenekelőtt Ukrenerho függetlenségének megerősítésével és a kereszttámogatás elkerülésével; felszólítja Ukrajnát, hogy a szigorú európai környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak megfelelően korszerűsítse meglévő erőműveit;

113. üdvözli az ukrán kormány azon álláspontját, hogy tiszteletben tartja az Energiaközösségen belül vállalt azon kötelezettségét, hogy eleget tesz az alkalmazandó uniós jognak, beleértve a környezetvédelmi és biztonsági politikát is, és így nem teszi lehetővé a szomszédos országokban található erőművekből származó villamos energia behozatalát, amelyeket a nemzetközi egyezmények követelményeinek és a legmagasabb szintű nemzetközi környezetvédelmi és biztonsági normáknak való megfelelés nélkül építenek;

114. sajnálja, hogy a megújulóenergia-termelési ágazatban Ukrajna nem teljesíti a befektetőkkel szembeni kötelezettségeit, és hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító termelőknek történő kifizetések késedelme fenyegeti a tiszta energiaforrások további fejlesztését Ukrajnában;

115. sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy sürgősen fejezzék be az atomerőművek korszerűsítését, és vizsgálják ki e folyamatok késedelmét, különös tekintettel a Zaporizzsja atomerőmű korszerűsítésére;

116. hangsúlyozza az infrastrukturális együttműködés régióban történő erősítésének, Ukrajna energiaellátása további diverzifikációjának, az energiahatékonyságnak, a megújuló energiaforrásoknak és az ukrán energiaágazat konnektivitásának fontosságát a környezeti fenntarthatóság biztosítása mellett; megjegyzi, hogy a keleti partnerség országai közötti régión belüli kereskedelem támogatása és előmozdítása új gazdasági lehetőségeket is teremt, többek között a kkv-k számára;

117. elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ukrán kormány 2019 februárjában elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló állami környezetvédelmi politikára vonatkozó stratégiát, a nemzeti hulladékgazdálkodási tervet, a környezeti hatásvizsgálatról és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jogszabályokat, valamint az éghajlat-politika terén elfogadott jogszabályokat; sürgeti Ukrajnát, hogy még inkább növelje részvételét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az éghajlatváltozási politikák végrehajtásában és az éghajlatváltozás a politikaformálás valamennyi területén történő általános érvényesítésében, valamint hogy fokozza erőfeszítéseit a 2015. évi Párizsi Megállapodáshoz kapcsolódó nemzeti kötelezettségvállalások terén;

118. sürgeti Ukrajnát, hogy a fenntartható erdőgazdálkodási és környezetvédelmi normákkal összhangban hatékonyan lépjen fel az illegális fakitermelés ellen, és tegyen lépéseket a természeti erőforrások illegális és fenntarthatatlan kiaknázása által okozott környezeti károk, például a Kárpátok őserdeiben folytatott illegális fakitermelés felszámolása érdekében, ami a régióbeli áradások fő oka is; felszólítja az EU-t, hogy járuljon hozzá az illegális szvidoveci síparadicsom projekttel kapcsolatos illegális fakitermelés, valamint a borostyánkő illegális és környezetkárosító kitermelési módszerének megelőzéséhez; ösztönzi Ukrajnát, hogy ruházzon be az ökológiai és környezetvédelmi szempontból biztonságos és fenntartható idegenforgalmi infrastruktúrába, és felhívja az ukrán hatóságokat, hogy az ellenőrzés, az átláthatóság, valamint a környezeti hatásvizsgálatok és az átvilágítás javítása révén akadályozzák meg, hogy a jövőbeli projektek károsítsák a környezetet; sürgeti Ukrajnát, hogy biztosítsa a környezetvédelmi információkhoz való nyílt és egyszerű hozzáférést, terjessze ki a védett területeket és gyorsítsa fel a nagy tüzelőberendezésekből származó főbb szennyező anyagokra vonatkozó nemzeti kibocsátás-csökkentési tervének végrehajtását; ösztönzi Ukrajnát, hogy fogadjon el jogszabályokat a fenntartható közlekedés fejlesztésére; sürgeti Ukrajnát, hogy biztonságos és környezettudatos módon takarítsa el és ártalmatlanítsa a rendkívül veszélyes mezőgazdasági vegyi anyagokat, különösen az elavult növényvédő szereket a Herszoni területen és Ukrajna más régióiban;

119. mély aggodalmát fejezi ki a kelet-ukrajnai konfliktus környezeti hatásai miatt, beleértve az összefüggő bányárendszerek elárasztásából fakadó veszélyeket is; felszólít a konfliktus környezeti hatásainak részletes értékelésére, és egy azt követő, az ökológiai összeomlás megelőzését célzó reagálási terv kidolgozására; a Donyec-medence aknamentesítésére irányuló programot javasol az ukrán hatóságok és a nemzetközi közösség bevonásával;

120. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a Donyeck régióban és környékén található orvosi, ipari vagy tudományos célokra használt mintegy 1200 radioaktív sugárforrás komoly egészségügyi, biztonsági és ökológiai kockázatokat rejt; felhívja az EBESZ-t, a háromoldalú összekötő csoportot és a normandiai négyeket, hogy az atomsorompó-szabályozással összhangban vegyék fel a harcot a radioaktív tevékenységek terjedésével és a radioaktív anyagok csempészésével szemben; sürgeti az összes felet, hogy működjenek együtt az érdekelt felekkel a használaton kívüli, nagy aktivitású radioaktív sugárforrásoknak a Donyec-medencéből történő biztonságos elszállítása érdekében;

121. üdvözli Ukrajna azon törekvését, hogy hozzájáruljon az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez, és felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa megfelelően Ukrajna erőfeszítéseit, többek között releváns, strukturált párbeszéd, ütemterv és információcsere révén; kéri a Bizottságtól annak biztosítását, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ne legyen ellentétes az abban foglalt környezetvédelmi célkitűzésekkel és kezdeményezésekkel;

122. üdvözli az EU 10 millió eurós „éghajlatváltozási csomag a fenntartható gazdaságért” elnevezésű programját, amely támogatást nyújt Ukrajnának ahhoz, hogy holisztikus megközelítés kialakítása mentén szervezze át kulcsfontosságú gazdasági ágazatait az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átálláshoz;

Emberek közötti kapcsolatok

123. elismeri a határokon átnyúló mobilitás fontosságát az emberek közötti kapcsolatok erősítésében, és üdvözli az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízummentes rendszer folyamatos sikeres végrehajtását, amely lehetővé tette az ukrán állampolgárok számára, hogy 2017 júniusa óta több mint 40 millió alkalommal utazzanak uniós országokba; hangsúlyozza, hogy továbbra is teljesíteni kell a vízumliberalizációs követelményeket, és fel kell gyorsítani a kapcsolódó reformtörekvéseket; úgy véli, hogy a vízummentes rendszer az Ukrajnából az EU-ba történő utazás fokozódását eredményezte, így hozzájárult az egyes társadalmak közötti jobb megértéshez, ami a folyamatos közeledés legjobb alapja; hangsúlyozza, hogy ezt a megközelítést tovább kell vinni, és idővel ki kell terjeszteni;

124. emlékeztet Ukrajna uniós keretekbe, például az Erasmus+, az Európai horizont és a Kreatív Európa programokba való integrációjának fontosságára, valamint arra, hogy az együttműködés fokozására van szükség a jelenlegi és a jövőbeli programok keretében; úgy véli, hogy az ukrán hallgatók, valamint egyetemi és iskolai tanárok Erasmus+ programokban való részvételét láthatóan meg kell növelni;

125. megjegyzi, hogy az ukrán állampolgárok schengeni országokba tett látogatásainak megnövekedett száma kihívás elé állította az EU–ukrán határátkelőhelyeket, amelyek zsúfoltak, és sem infrastruktúrájuk, sem kapacitásuk nem elégséges ahhoz, hogy a határt átlépő személyek számára megfelelő és humánus feltételeket biztosítsanak; megjegyzi, hogy az Unió és Ukrajna határán, különösen a magyar–ukrán és a lengyel–ukrán szakaszon az egyik legégetőbb probléma már régóta a határátlépést megelőző hosszú várakozási idő; kéri a Bizottságot, hogy indítson párbeszédet annak biztosítása érdekében, hogy többek között beruházások, a személyzet képzése és a határátlépéssel kapcsolatos panaszok kivizsgálásának hatékony mechanizmusa révén a határátkelés folyamata gyors és korrupciómentes legyen; ösztönzi az EU-t, hogy támogassa új határátkelőhelyek létrehozását és az EU–ukrán határon már meglévő határátkelőhelyek bővítését, a finanszírozás szigorú nyomon követésével, hogy elejét vegye a korábbi visszaéléseknek;

126. támogatja az EU és Ukrajna közötti együttműködés megerősítését, különösen a határigazgatás, a biometrikus eszközökre épülő menekültügyi és személyazonosság-kezelő rendszerek, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása, a szervezett bűnözés és a súlyos nemzetközi bűncselekmények elleni küzdelem, valamint az Ukrajna és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) közötti együttműködés elmélyítése terén;

127. megjegyzi, hogy további előrelépés történt az ukrán vám- és határigazgatási eljárásoknak az Unió eljárásaival való összehangolása terén, valamint az Adó- és Vámhivatal folyamatban lévő intézményi reformja terén; üdvözli a 2019 őszén elfogadott, az állami vámhivatal egységes jogi személyéről szóló törvényt, valamint az engedélyezett gazdálkodókról és a nemzeti elektronikus árutovábbítási rendszer bevezetéséről szóló törvényeket; szintén üdvözli, hogy az ukrán kormány 2019 júliusában elfogadott egy „a 2025-ig tartó időszakra szóló integrált határigazgatási stratégiát” és az azt követő, 2020–2022. évi cselekvési tervet; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az EU által finanszírozott, hat uniós határellenőrző pont korszerűsítésére irányuló projekt elakadt, és hogy az említett határokon még mindig nagyon hosszú várakozási idő tapasztalható; sürgeti továbbá az ukrán hatóságokat, hogy fogadják el az engedélyezett gazdálkodók rendszerének és a nemzeti elektronikus árutovábbítási rendszer teljes körű működőséhez szükséges valamennyi függőben lévő intézkedést és rendeletet, és biztosítsák, hogy az állami vámhivatal új vezetőségét haladéktalanul, átlátható és elfogulatlan, nyilvános folyamat során válasszák ki a kompetens jelöltek közül; sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy az integrált határigazgatás kulcsfontosságú elemeként tegyék büntetendővé bármely áru csempészését;

128. felszólítja az EU-t, valamint Ukrajna és Moldova hatóságait, hogy gyorsítsák fel az illegális kereskedelem megállításának és a Dnyeszter-melléki csempészhálózatok felszámolásának folyamatát, mivel ez a régió biztos menedékként szolgál a csempészek számára, amelyet bűnözők és oligarchák is kihasználtak, ezenkívül az orosz befolyás megerősítését is szolgálja, és egyike a konfliktus elhúzódását okozó legfőbb tényezőknek;

Intézményi rendelkezések

129. üdvözli a 2020. október 6-i EU–Ukrajna csúcstalálkozó – a Covid19-járvány kitörése óta az első olyan kétoldalú csúcstalálkozó, amelyet Brüsszelben, személyes részvétel mellett tartottak – eredményeit, és mindkét fél egyértelmű nyilatkozatait arra vonatkozóan, hogy továbbra is elkötelezettek Ukrajna Európai Unióval való politikai társulásának és gazdasági integrációjának megerősítése mellett;

130. elégedett a folyamatban lévő találkozók és tevékenységek eredményeivel, amelyeket az Európai Parlamentnek az ukrán parlamenttel a békéért és demokráciáért folytatott Jean Monnet-párbeszédei keretében végeztek, és teljes mértékben támogatja azok folytatását; meggyőződése, hogy a párbeszéd parlamenti kultúrájának elmélyítése erős, független, átlátható és hatékony ukrán Verhovna Radát eredményez, ami elengedhetetlen az ország demokratikus és európai jövője szempontjából, és összhangban áll az ukrán polgárok törekvéseivel;

131. ebben az összefüggésben ösztönzi a Verhovna Radát, hogy aktívan folytassa intézményi reformját, amelynek célja többek között a jogalkotási kapacitás és a minőség javítása, a végrehajtó hatalom politikai felügyelete, valamint az átláthatóság és a polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása a társulási megállapodás végrehajtásához kapcsolódó törvénytervezetek elfogadásának egyszerűsítése és rangsorolása céljából, valamint intézményi biztosítékok létrehozása a társulási megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokkal ellentétes jogszabályok megakadályozására, például az európai integrációért felelős bizottság szerepének megerősítése révén, amelynek véleményeit kötelező érvényűnek kellene tekinteni; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Parlament továbbra is együttműködjön a Verhovna Radával annak érdekében, hogy támogassa ezt a reformfolyamatot; hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a lehető legmegfelelőbben kell megvalósítani a parlamentközi együttműködést és az emberek közötti kapcsolatokat;

132. hangsúlyozza, hogy fontos az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziójának (EUAM) további támogatása, és hangsúlyozza annak a polgári biztonsági ágazat reformjában betöltött szerepét; üdvözli a mariupoli helyi iroda megnyitását, és reméli, hogy a misszió megbízatásának megfelelően kézzelfogható eredmények fognak születni; kéri a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a társulási megállapodás / a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásában részt vevő ukrán hatóságok kapacitásainak erősítése terén; felkéri a Bizottságot, hogy a 22. Ukrajna–EU csúcstalálkozó vonatkozó határozataival összhangban tervezze meg azokat az eszközöket, amelyek annak támogatásához szükségesek, hogy Ukrajna egyre inkább igazodhasson az uniós vívmányokhoz;

133. ismételten kéri, hogy hozzanak létre egy keleti partnerségi egyetemet Ukrajnában; felhívja az uniós intézményeket, hogy erősítsék meg és bővítsék ki az uniós jogra szakosodni kívánó ukrán jogi szakembereknek szóló képzési programokat, és erősítsék Ukrajna azon képességét, hogy részt vegyen az Európai horizontban, többek között az emberek közötti kapcsolatok, valamint az EU és Ukrajna közötti tudományos és oktatási együttműködés fellendítése érdelében;

134. üdvözli az ukrán köztisztviselők intézményi kapacitásépítéséhez és az Európai Tudományok Szakkollégiumának natolini campusa által szervezett továbbképzésekhez nyújtott uniós támogatást;

135. felhívja az összes uniós intézményt, a tagállamokat és az ukrán hatóságokat, hogy szervezzenek kampányokat a polgároknak a keleti partnerségi kezdeményezésből és a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásából eredő lehetőségekről való tájékoztatására, hívják fel a figyelmet a szorosabb társulás előnyeire, valamint hangsúlyozzák a szóban forgó előnyöknek az ukrán és a többi társult ország munkaerőpiacán tapasztalható pozitív fejleményekkel való összefüggését; ösztönzi az ukrán hatóságokat, hogy jobban tájékoztassák az ukrán állampolgárokat a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás és az uniós segítségnyújtás előnyeiről, és tegyenek több erőfeszítést annak biztosítására, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás és az uniós segítségnyújtás és programok által kínált lehetőségek eljussanak a helyi szintre, többek között az ország távoli részeire, különösen a vidéki területekre, hogy lehetővé tegyék a lakosok számára, hogy közösségeikben pozitív változásokra törekedjenek;

136. elismerését fejezi ki az ukrán civil társadalomnak, a fiataloknak és a nem kormányzati szervezeteknek a közélet és a politikai élet valamennyi területén folytatott tevékenységeikért, és különösen a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásához nyújtott támogatásukért, a Covid19-világjárvány kihívásainak leküzdéséért, a félretájékoztató kampányok elleni küzdelmükért, a belső menekülteknek és más kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott segítségnyújtásért és támogatásért, valamint a társadalmi reziliencia és a médiatudatosság erősítéséért az ukrán nép körében; ösztönzi az ukrán központi és helyi kormányokat, hogy továbbra is mozdítsák elő a civil társadalommal való szoros együttműködést, többek között a tevékenységeihez nyújtott fokozott pénzügyi támogatás révén; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként e nem kormányzati szervezetek és civil társadalmi szervezetek támogatását; e tekintetben üdvözli a Szomszédságpolitikai Civil Társadalmi Eszköz 20 millió eurós programját, amely támogatja a civil társadalmi szervezetek döntéshozatali és közéleti folyamatokban való részvételi kapacitásainak megerősítését; sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy a civil társadalmi szervezetek és más egyesületek működésére és munkájára vonatkozó számos törvénytervezet fényében ne fogadjanak el olyan jogszabályokat, amelyek nem felelnek meg Ukrajna hazai és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek, és hogy biztosítsák a civil társadalom indokolatlan beavatkozástól mentes működését;

 

°

° °

137. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
 


 

 

VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (27.10.2020)

<CommissionInt>a Külügyi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról</Titre>

<DocRef>(2019/2202(INI))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Enikő Győri</Depute> 

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. kiemeli, hogy Ukrajna az Európai Unió fontos geopolitikai, geostratégiai és kereskedelmi partnere; úgy véli, hogy a 2016 óta alkalmazott mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség hozzájárult a kereskedelem pozitív irányú fejlődéséhez és a gazdaság korszerűsítéséhez, fellendítette a közvetlen külföldi befektetéseket, és mindkét oldalon új munkahelyeket teremtett; üdvözli a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok terén 2019-ben folyamatosan elért pozitív eredményeket, amelyek szerint az ukrán behozatal 12,3%-kal, a kivitel pedig 9,7%-kal nőtt, ami összesen 43,3 milliárd eurót tett ki; hangsúlyozza, hogy az EU és Ukrajna közötti kereskedelem 49%-kal nőtt, és hogy az EU továbbra is Ukrajna fő kereskedelmi partnere, 2019-ben Ukrajna kereskedelmének 40%-át tette ki, míg Ukrajna az EU 18. legnagyobb kereskedelmi partnere, és az EU teljes kereskedelmének 1,1%-át teszi ki; megjegyzi, hogy Ukrajna EU-val szembeni kereskedelmi hiánya 5,1 milliárd euróra nőtt;

2. üdvözli az Ukrajnának nyújtott, sorban negyedik makroszintű – egymilliárd EUR értékű – pénzügyi támogatás jóváhagyását és két részletben történő folyósítását; megjegyzi, hogy az EU 2014 óta a makroszintű pénzügyi támogatási program keretében összesen 3,8 milliárd euró összegű hitelt nyújtott Ukrajnának, ami az EU által egyetlen partnerországnak folyósított makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb összege; kiemeli, hogy az EU gyorsan reagált, és 190 millió eurót biztosított a legsürgetőbb egészségügyi szükségletek kielégítésére, valamint kiemeli az Ukrajnának a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben nyújtott további 1,2 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás fontosságát és időszerűségét; megjegyzi, hogy ez az EU szolidaritásának kulcsfontosságú megnyilvánulása egy példa nélküli válság idején; emlékeztet rá, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás fontos eszköz volt Ukrajna ambiciózus reformprogramjának végrehajtásához és a gazdasági növekedés felgyorsításához, különösen a „többért többet” ösztönzők jóvoltából; emlékeztet a valódi demokratikus reformokon és a jó kormányzáson alapuló feltételrendszerek fontosságára; ösztönzi Ukrajnát, hogy tegyen további előrelépéseket a szabályozások uniós vívmányokhoz való közelítése terén;

3. arra ösztönzi mindkét felet, hogy fokozzák a kétoldalú szinten és a nemzetközi fórumokon folytatott együttműködést a Covid19 által állított kihívások kezelése érdekében, különösen az ellátási láncok ellenállóbbá és diverzifikáltabbá tétele, valamint a protekcionista tendenciák kezelésére irányuló együttműködés révén. megjegyzi, hogy a nyitott stratégiai autonómia elérésére irányuló uniós célkitűzés lehetőségeket teremthet a szomszédsággal való még szorosabb együttműködésre;

4. ösztönzi Ukrajnát, hogy folytassa a mezőgazdasági, környezetvédelmi és szociális reformok felé vezető útját; hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szabályaival való összehangolás lehetővé teszi a felek számára az együttműködés megerősítését és a kereskedelem megkönnyítését; ösztönzi Ukrajnát, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban meghatározott környezetvédelmi célkitűzéseket, valamint a fenntartható kereskedelem és fejlődés iránti nemzetközi kötelezettségvállalásait, különösen a Párizsi Megállapodást; ösztönzi a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak az EU-val folytatott kereskedelemhez kapcsolódó munkaügyi és egyesülési jogokra gyakorolt hatásait; felszólítja Ukrajnát, hogy összpontosítson a kereskedelem szociális dimenziójára azáltal, hogy orvosolja a munkaügyi felügyeleti rendszer hiányosságait, valamint a munkaerő-piaci és foglalkoztatási politikákon belüli megkülönböztetést;

5. felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a társulási megállapodások/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások elhanyagolt területeit olyan fontos szakpolitikai területek tekintetében, mint a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és az egészségügyi válságok kezelése, és közben biztosítsa, hogy azok ne legyenek ellentétesek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépés vagy az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó kezdeményezések szükségességével;

6. felhívja az EU-t, hogy továbbra is támogassa, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó országok csatlakozzanak az egységes eurófizetési térséghez (SEPA), ami mindenekelőtt a polgárok javát szolgálja, és új lehetőségeket kínál a kkv-k fejlődése számára;

7. üdvözli a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás kkv-k támogatására szolgáló eszköze keretében a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása és a kereskedelmi lehetőségek megnyitása terén elért eredményeket; kiemeli, hogy egy megfelelő tájékoztató kampány lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy jobban kihasználhassák a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás által kínált lehetőségeket; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás által a kkv-kra gyakorolt hatást; megjegyzi, hogy a keleti partnerség országai közötti régión belüli kereskedelem támogatása és előmozdítása új gazdasági lehetőségeket is teremt, többek között a kkv-k számára;

8. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az olyan uniós fejlesztési, növekedési és versenyképességi potenciállal rendelkező ágazatokba történő beruházásokat, amelyek tovább erősíthetik a gazdasági diverzifikációt, mint például a fenntartható energia és az éghajlat, a digitális egységes piac és a kiberbiztonság, valamint a közlekedés; üdvözli az Ukrajna által a digitális átalakulás terén tett pozitív lépéseket, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az IKT-ágazat és a zöld technológiák fejlesztése, valamint a know-how és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében vizsgálja meg a fokozott ágazati együttműködés és beruházás lehetőségeit a digitális gazdaság, az oktatás és kutatás, a digitális készségek, az innováció és a félretájékoztatás elleni küzdelem terén; e tekintetben elismeri az Ukrajnában az e-kormányzást és a digitális gazdaságot támogató új, 25 millió EUR összegű uniós programot;

9. üdvözli, hogy Ukrajna csatlakozott a fellebbezés esetén választottbírósági eljárás alkalmazásáról szóló átmeneti megállapodáshoz, így hozzájárul a Fellebbezési Testület megbénulása által okozott patthelyzet leküzdéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai a WTO-ban egy két lépésből álló vitarendezési rendszer előnyeit élvezhessék mindaddig, amíg a Fellebbezési Testület újra működőképessé nem válik;

10. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai támogatást a regionális foglalkoztatási központoknak a foglalkoztatás ösztönzése, a fiatalok és a szociális vállalkozásokat előnyben részesítő fenntartható gazdasági fejlesztési programok támogatása és az azokba való beruházás érdekében, és összpontosítson a vidéki térségekben élő fiatalokra az oktatási rendszer munkaerő-piaci kereslet révén történő megerősítése érdekében, a legkiszolgáltatottabbak védelme és a társadalmi-gazdasági lehetőségek hiányának megelőzése érdekében;

11. emlékeztet arra, hogy a baromfihús érzékeny termék az EU-ban; elismeri az „egyéb” baromfihúsdarabok kivitelére a baromfihúsra és a baromfihús-készítményekre vonatkozó kereskedelmi preferenciák módosítása révén talált megoldást, amellyel megszüntették a megállapodásban lévő joghézagot; felszólítja Ukrajnát, hogy tartózkodjon a hasonló gyakorlatoktól, és teljes mértékben, jóhiszeműen és maradéktalanul tartsa tiszteletben és hajtsa végre a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás valamennyi rendelkezését; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának alapos nyomon követését, és használjon fel minden rendelkezésre álló intézkedést a piactorzító gyakorlatok és a joghézagok lehetséges kihasználásának leküzdésére;

12. üdvözli az Ukrajna által a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodással összhangban elfogadott számos reformot és rendeletet, például az EU–Ukrajna állategészségügyi és növényegészségügyi stratégiát, valamint valamint azt, hogy Ukrajna a műszaki előírásokat és eljárásokat összehangolja az uniós előírásokkal és eljárásokkal; aggodalommal állapítja meg, hogy nem történt elegendő előrelépés az uniós állatjóléti előírások közelítése terén; felszólítja Ukrajnát, hogy sürgősen hangolja össze állatjóléti jogszabályait, valamint állategészségügyi és növényegészségügyi előírásait az uniós vívmányokkal, és az állategészségügyi és növényegészségügyi stratégiával összhangban hajtsa végre azokat; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a brojlercsirkékre, tojótyúkokra és sertésekre vonatkozó átmeneti időszak 2026-ig történő meghosszabbítását;

13. emlékeztet a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak a jó kormányzáson, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmen alapuló reformfolyamat részeként betöltött szerepére; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság további megerősítése, a strukturális reform és a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságúak a vonzóbb üzleti és beruházási környezet megteremtéséhez Ukrajnában; hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetekkel való jóhiszemű együttműködés fontosságát, amely azáltal valósul meg, hogy nézeteiket beépítik a döntéshozatalba és a reformok végrehajtásába;

14. úgy véli, hogy a jogszabályok uniós vívmányokhoz közelítése a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás legfontosabb dimenziója, mivel az uniós piachoz való tényleges hozzáférés és a reform nagyban függ a vonatkozó jogszabályok megfelelő végrehajtásától és érvényesítésétől; tudatában van annak, hogy ez jelentős kihívást jelent az ukrán kormányzat, intézmények és közigazgatás számára, és ösztönzi a Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő technikai és pénzügyi támogatást; elismerését fejezi ki az Ukrajnát támogató csoportnak, és felhívja a csoportot, hogy készítsen még több jelentést az Európai Parlament számára a nyújtott támogatás fajtájáról, nevezetesen a vívmányok átültetése és végrehajtása tekintetében;

15. kifejezi aggodalmát amiatt, hogy Ukrajnát a Bizottság a „2. kategóriába” tartozó kiemelt országként sorolja fel, ami azt jelenti, hogy a szellemitulajdon-jogok nem részesülnek kellő védelemben és azokat nem érvényesítik megfelelően; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a vámellenőrzéseket és az infrastruktúrát annak érdekében, hogy hatékonyabban meg lehessen akadályozni a hamisított termékek Ukrajnába való belépését és Ukrajnán belüli szállítását; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát a szellemi tulajdonjogokról szóló új törvénytervezetek kidolgozásában;

16. aggodalommal állapítja meg, hogy Ukrajna a közelmúltban két védintézkedési vizsgálatot indított az Unióból származó nitrogén és összetett műtrágyák behozatala vonatkozásában; tudomásul veszi, hogy Ukrajna úgy döntött, hogy az utolsó pillanatban megszünteti mindkét védintézkedési vizsgálatot, miközben további védintézkedési vizsgálatok vannak előkészületben; figyelmeztet arra, hogy hasonló intézkedések alááshatják a két fél közötti kölcsönös bizalmat;

17. megjegyzi, hogy az EU az EU–Ukrajna társulási megállapodás keretében hivatalos vitarendezési eljárást indított a feldolgozatlan faanyagra vonatkozó ukrajnai exporttilalommal kapcsolatban, és aggodalmát fejezi ki a megoldás felé tett lassú előrehaladás miatt; felszólítja Ukrajnát, hogy szüntesse meg a faanyagokra vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat, mivel azok összeegyeztethetetlenek az EU–Ukrajna társulási megállapodás követelményeivel;

18. emlékeztet a béke jelentőségére Ukrajna gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából; megjegyzi, hogy a Krím jogellenes annektálására és Ukrajna szándékos destabilizálására válaszul az EU Oroszországgal szembeni gazdasági szankcióit 2021. január 31-ig meghosszabbították a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásának elmulasztása miatt; felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy fokozzák a konfliktusban való közvetítésre irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy segítsék az ukrán gazdaságot és a régiót a régióban folytatott együttműködésben rejlő gazdasági lehetőségek teljes körű kiaknázásában;

19. felhívja a Bizottságot, hogy alaposan kövesse nyomon és értékelje a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását, különös tekintettel az uniós vívmányok átültetésére és végrehajtására, valamint a megállapodás megsértésének eseteire; bátorítja a Bizottságot, hogy támogassa Ukrajnát a gazdasági diverzifikáció további erősítésére képes területek azonosításában, valamint ezek prioritásként történő kezelésében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás teljes körű végrehajtása során; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek ezekről a kérdésekről, többek között az EU által nyújtott technikai és pénzügyi támogatásról, és használja fel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás 2021-re tervezett felülvizsgálata során levont tanulságokat.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Barry Andrews, Anna-Michelle Asimakopoulou, Tiziana Beghin, Geert Bourgeois, Saskia Bricmont, Udo Bullmann, Jordi Cañas, Daniel Caspary, Miroslav Číž, Arnaud Danjean, Paolo De Castro, Emmanouil Fragkos, Raphaël Glucksmann, Markéta Gregorová, Enikő Győri, Roman Haider, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Danuta Maria Hübner, Herve Juvin, Karin Karlsbro, Maximilian Krah, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, Margarida Marques, Gabriel Mato, Sara Matthieu, Emmanuel Maurel, Maxette Pirbakas, Carles Puigdemont i Casamajó, Samira Rafaela, Inma Rodríguez-Piñero, Massimiliano Salini, Helmut Scholz, Liesje Schreinemacher, Sven Simon, Dominik Tarczyński, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Marie-Pierre Vedrenne, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mazaly Aguilar, Nikos Androulakis, Marek Belka, Sergio Berlato, Markus Buchheit, Reinhard Bütikofer, Marco Campomenosi, Anna Cavazzini, Dita Charanzová, Clare Daly, Nicola Danti, Jérémy Decerle, Luke Ming Flanagan, José Manuel García-Margallo y Marfil, Dino Giarrusso, Márton Gyöngyösi, Svenja Hahn, Yannick Jadot, Agnes Jongerius, Sandra Kalniete, Seán Kelly, Peter Kofod, Andrey Kovatchev, Miapetra Kumpula-Natri, Jean-Lin Lacapelle, Aurore Lalucq, Morten Løkkegaard, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Costas Mavrides, Liudas Mažylis, David McAllister, Javier Moreno Sánchez, Gheorghe-Vlad Nistor, Urmas Paet, Luisa Regimenti, Manuela Ripa, Annie Schreijer-Pierik, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Witold Jan Waszczykowski, Angelika Winzig, Juan Ignacio Zoido Álvarez

 


 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

34

+

EPP

Anna-Michelle Asimakopoulou, Daniel Caspary, Arnaud Danjean, Enikő Győri, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Gabriel Mato, Massimiliano Salini, Sven Simon, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler

S&D

Udo Bullmann, Paolo De Castro, Raphaël Glucksmann, Bernd Lange, Margarida Marques, Inma Rodríguez-Piñero, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Miroslav Číž

RENEW

Barry Andrews, Jordi Cañas, Svenja Hahn, Samira Rafaela, Liesje Schreinemacher, Marie-Pierre Vedrenne

GREENS

Saskia Bricmont, Markéta Gregorová, Heidi Hautala, Sara Matthieu

ECR

Geert Bourgeois, Dominik Tarczyński, Jan Zahradil

NI

Carles Puigdemont i Casamajó

 

6

-

ID

Herve Juvin, Maximilian Krah, Jean-Lin Lacapelle

GUE

Emmanuel Maurel, Helmut Scholz

NI

Tiziana Beghin

 

3

0

ID

Roman Haider, Danilo Oscar Lancini

ECR

Emmanouil Fragkos

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 


 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

9.11.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

7

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alviina Alametsä, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Lars Patrick Berg, Anna Bonfrisco, Reinhard Bütikofer, Fabio Massimo Castaldo, Susanna Ceccardi, Włodzimierz Cimoszewicz, Katalin Cseh, Tanja Fajon, Anna Fotyga, Michael Gahler, Sunčana Glavak, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Márton Gyöngyösi, Sandra Kalniete, Dietmar Köster, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, David Lega, Miriam Lexmann, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, Claudiu Manda, Thierry Mariani, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Gheorghe-Vlad Nistor, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Kostas Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Jérôme Rivière, María Soraya Rodríguez Ramos, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Andreas Schieder, Radosław Sikorski, Jordi Solé, Sergei Stanishev, Tineke Strik, Hermann Tertsch, Hilde Vautmans, Harald Vilimsky, Idoia Villanueva Ruiz, Viola Von Cramon-Taubadel, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Vladimír Bilčík, Andrea Bocskor, Andrzej Halicki, Katrin Langensiepen, Michal Šimečka, Mick Wallace

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

53

+

PPE

Traian Băsescu, Michael Gahler, Sunčana Glavak, Sandra Kalniete, Andrius Kubilius, David Lega, Miriam Lexmann, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Lukas Mandl, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Gheorghe-Vlad Nistor, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko, Vladimír Bilčík, Andrzej Halicki

S&D

Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Tanja Fajon, Raphaël Glucksmann, Claudiu Manda, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Andreas Schieder

RENEW

Petras Auštrevičius, Katalin Cseh, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Urmas Paet, María Soraya Rodríguez Ramos, Hilde Vautmans, Michal Šimečka

VERTS

Alviina Alametsä, Reinhard Bütikofer, Jordi Solé, Tineke Strik, Viola Von Cramon-Taubadel, Salima Yenbou, Katrin Langensiepen

ECR

Anna Fotyga, Jacek Saryusz-Wolski, Hermann Tertsch, Witold Jan Waszczykowski,

NI

Márton Gyöngyösi

 

7

-

S&D

Dietmar Köster

ID

Thierry Mariani, Jérôme Rivière, Harald Vilimsky

GUE

Manu Pineda, Mick Wallace

NI

Kostas Papadakis

 

8

0

PPE

Andrea Bocskor

S&D

Sergei Stanishev

ID

Lars Patrick Berg, Anna Bonfrisco, Susanna Ceccardi

ECR

Charlie Weimers

GUE

Idoia Villanueva Ruiz

NI

Fabio Massimo Castaldo

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

[1] HL L 303., 2018.11.28., 39. o.

[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0518.

[3] HL C 11., 2018.10.11., 82. o.

[4] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0167.

[5] HL L 165., 2020.5.27, 31. o.

[7] Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Utolsó frissítés: 2020. december 2.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat