Jelentés - A9-0227/2020Jelentés
A9-0227/2020
Európai Parlament

JELENTÉS az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli referencia-árfolyamok mentessége, valamint egyes megszűnő referenciamutatókat helyettesítő referenciamutatók kijelölése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

19.11.2020 - (COM(2020)0337 – C9‑0209/2020 – 2020/0154(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Caroline Nagtegaal


Eljárás : 2020/0154(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0227/2020
Előterjesztett szövegek :
A9-0227/2020
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli referencia-árfolyamok mentessége, valamint egyes megszűnő referenciamutatókat helyettesítő referenciamutatók kijelölése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2020)0337 – C9‑0209/2020 – 2020/0154(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0337),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0209/2020),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Központi Bank ...-i véleményére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. október 29-i véleményére[1],

– tekintettel eljárási szabályzatának 59. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0227/2020),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha a javaslatát más szöveggel helyettesíti, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


 

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[*]

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2020/0154 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli referencia-árfolyamok mentessége, valamint egyes megszűnő referenciamutatókat helyettesítő referenciamutatók kijelölése tekintetében történő módosításáról és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A szabadon nem átváltható vagy devizakorlátozással érintett fizetőeszközök devizaárfolyamának volatilitásával szembeni kitettségük fedezése céljából az uniós vállalkozások nem szállítható tőzsdén kívüli határidős devizaügyleteket és csereügyleteket kötnek. Az ilyen eszközök segítségével azok felhasználói védekezhetnek a bázisdevizára (például dollárra vagy euróra) szabadon nem átváltható fizetőeszközök árfolyamának volatilitásával szemben. Ha nem állnak rendelkezésre a tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek és csereügyletek alapján kifizetendő összegek számításához szükséges azonnali devizaárfolyamok, az hátrányosan érintheti azokat az uniós vállalkozásokat, amelyek feltörekvő piacokra exportálnak vagy ilyen piacon eszközökkel rendelkeznek, és ennek következtében ki vannak téve a feltörekvő piaci fizetőeszközök árfolyam-ingadozásának. Az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet[3] 51. cikkének (5) bekezdésében előírt átmeneti időszak lejáratát követően nem használható fel olyan azonnali devizaárfolyam, amelyet egy harmadik ország központi banktól eltérő referenciamutató-kezelője állít elő.

(2) Annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások a devizaárfolyam-kockázat csökkentése mellett továbbra is folytathassák üzleti tevékenységüket, a nem szállítható tőzsdén kívüli határidős ügyletekben vagy csereügyletekben az ügyleti kifizetések számítása céljából hivatkozott azonnali átváltási árfolyamok kikerülnek az (EU) 2016/1011 rendelet hatálya alól.

(3) Ahhoz, hogy kijelölhesse azokat a harmadik országbeli azonnali átváltási árfolyamokat, amelyek nem tartoznak az (EU) 2016/1011 rendelet hatálya alá, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szabadon nem átváltható fizetőeszközök olyan azonnali átváltási árfolyamának mentesítése tekintetében, amelyet a nem szállítható tőzsdén kívüli határidős ügyletek vagy csereügyletek alapján kifizetendő összegek számításához használnak fel.  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(3a) Az (EU) 2016/1011 rendelet úgy rendelkezik, hogy az uniós piaci szereplők 2021. december 31-ig továbbra is felhasználhatják az Unión kívüli országban kezelt referenciamutatókat attól függetlenül, hogy azokra vonatkozóan van-e hatályban egyenértékűségi határozat, illetve az index rendelkezik-e az Unióban történő felhasználására vonatkozó elismeréssel vagy jóváhagyással. A jogalkotók arra számítottak, hogy a harmadik országok 2021 végéig hozzáigazítják referenciamutató-rendszerüket az e rendeletben meghatározott szabályokhoz, és hogy az Unión kívüli országokban kezelt referenciamutatók uniós piaci szereplők általi felhasználását a Bizottság által hozott egyenértékűségi vagy jóváhagyási határozatok biztosítják, ezzel garantálva a jogbiztonságot. Mindazonáltal e tekintetben kevés előrelépés történt. Tekintettel az Unióban és a harmadik országokban használt pénzügyi referenciamutatók szabályozása és annak intenzitása terén fennálló eltérésekre, valamint annak érdekében, hogy biztosítsuk a piac zökkenőmentes működését és azt, hogy 2021 végét követően rendelkezésre álljanak Unión belüli felhasználásra harmadik országbeli referenciamutatók, a Bizottságnak 2021. június 30-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján a jelenlegi akadályok leküzdése érdekében felül kell vizsgálnia az (EU) 2016/1011 rendeletnek a harmadik országok rendszerére vonatkozó jelenlegi rendelkezéseit, és adott esetben további hatásköröket kell kapnia a harmadik országbeli referenciamutatók vagy referenciamutató-családok jóváhagyására vonatkozóan.

(4) Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követően a londoni bankközi kamatláb (Libor) az átmeneti időszak 2020. december 31-i lejártával nem minősül kritikus referenciamutatónak. Ezenfelül az egyesült királysági Financial Conduct Authority (a továbbiakban: FCA) bejelentette, hogy beszünteti a bankok ösztönzését vagy kötelezését a Libor-hoz való hozzájárulásra, azt a jelentős kockázatot előidézve, hogy 2021 végéig megszűnik az egyik legfontosabb referencia-kamatláb.Ennek ellenére a Libor megszűnése hátrányos következményekkel járhat, amelyek jelentős zavart idéznek elő az uniós pénzügyi piacok működésében. Az Unióban a hitelek, kölcsönök, lekötött betétek és származtatott termékek területén jelenleg fennálló és 2021. december 31-ét követően lejáró, referenciaként a Liborra hivatkozó ügyletállományhoz nem kapcsolódnak a Libor megszűnésére vonatkozó megbízható biztonsági rendelkezések. Az érintett ügyletek között sok olyan található, amely 2021. december 31. előtt nem tárgyalható újra a biztonsági rendelkezések beemelése céljából. A Libor megszűnése ezért jelentős zavart idézhet elő az uniós pénzügyi piacok működésében.

(5) Az (EU) 2016/1011 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése megköveteli, hogy a referenciamutató-kezelőtől eltérő felügyelt szervezetek vészhelyzeti tervvel rendelkezzenek arra az esetre, ha egy referenciamutató jelentősen megváltozik, vagy előállítását megszüntetik. Lehetőség szerint e vészhelyzeti tervnek egy vagy több lehetséges helyettesítő referenciamutatót kell kijelölnie. Valamely referenciamutató megszüntetése esetén továbbra is ennek a decentralizált, nem jogalkotási módszernek kell az eljárás alapértelmezett módszerének lennie, azonban a Libor példája rámutatott, hogy a gyakorlatban ez a módszer nem mindig elégséges. Ezért annak érdekében, hogy biztosítani lehessen azoknak az ügyleteknek a szabályszerű kifutását, amelyek egy olyan széles körben használt referenciamutatóra hivatkoznak, amelynek megszüntetése hátrányos, az uniós pénzügyi piacok működésében jelentős zavart előidéző következményekkel járhat, és amelyek az érintett referenciamutató megszűnéséig nem tárgyalhatók újra ügyleti tartalékráta megállapítása céljából, létre kell hozni egy tartalék módszert, amely előírja a helyettesítő referenciamutató kötelező állami kijelölését. Ennek a módszernek mechanizmust kell tartalmaznia az ilyen ügyletek megfelelő helyettesítő referenciamutatókra történő átállásához. A helyettesítő referenciamutatóknak biztosítaniuk kell, hogy elkerülhető legyen az ügyletek meghiúsulása, amely hátrányos, az uniós pénzügyi piacok működésében jelentős zavart előidéző következményekkel járhat.

(6) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni egy olyan helyettesítő referenciamutató kijelölése tekintetében, amely felhasználható a megszűnő referenciamutató közzétételének beszüntetéséig nem újratárgyalt ügyletek kifutása során. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[4] megfelelően kell gyakorolni. A jogbiztonság feltétele, hogy a Bizottság e végrehajtási hatásköreit kizárólag pontosan meghatározott kiváltó események bekövetkezésekor gyakorolja, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a helyettesítendő referenciamutató kezelése és közzététele véglegesen megszűnik.

(7) Szükség esetén a Bizottságnak a megfelelő időpontban ajánlást kell elfogadnia, amelyben ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályban jelöljék ki a megszűnő referenciamutatót helyettesítő rátát az olyan jogalanyok által kötött ügyletekre vonatkozóan, amelyek nem minősülnek az (EU) 2016/1011 rendelet hatálya alá tartozó felügyelt szervezetnek. Az ügyletek összekapcsoltságának figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára az arra vonatkozó ajánlás megfogalmazását, hogy a nemzeti helyettesítő ráták egyezzenek meg az általa a felügyelt szervezetek ügyleteire vonatkozóan kijelölt helyettesítő rátával.

(8) A Bizottság csak olyan helyzetekben gyakorolhatja végrehajtási hatásköreit, amikor a megítélése szerint valamely referenciamutató megszűnése hátrányos, az uniós pénzügyi piacok és reálgazdaság működésében jelentős zavart előidéző következményekkel járhat. A Bizottság továbbá csak akkor gyakorolhatja a végrehajtási hatásköreit, ha egyértelművé vált, hogy az érintett referenciamutató reprezentativitása nem állítható helyre, vagy közzétételét véglegesen beszüntetik.

(9) A helyettesítő referenciamutató felhasználása kizárólag olyan ügyletek esetében megengedhető, amelyek újratárgyalására az érintett referenciamutató megszűnése előtt nem került sor. A Bizottság által kijelölt helyettesítő referenciamutató felhasználását ezért olyan ügyletekre kell korlátozni, amelyeket a felügyelt szervezetek már a helyettesítő referenciamutatót kijelölő végrehajtási jogi aktus hatálybalépésének időpontja előtt megkötöttek. Ezenkívül arra figyelemmel, hogy a végrehajtási jogi aktus célja az ügyleti folytonosság biztosítása, a helyettesítő referenciamutató kijelölése nem érintheti azokat az ügyleteket, amelyekhez már megfelelő biztonsági rendelkezés kapcsolódik.

(10) A helyettesítő referenciamutató kijelölésére vonatkozó végrehajtási hatáskörei gyakorlásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a referenciamutató kamatjegyzése szerinti devizanem tekintetében illetékes hatóságok szervezésében működő magánszektorbeli munkacsoportok által a megszűnő referenciamutatóra hivatkozó, meglévő pénzügyi eszközökben és ügyletekben felhasználandó helyettesítő rátákra vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokat. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a referenciamutató-kezelő illetékes felügyeleti hatósága és az ESMA ajánlásait is. Az ajánlásoknak széles körű nyilvános konzultációkon és szakértői ismereteken kell alapulniuk, és tükrözniük kell a referenciamutató felhasználói közötti megállapodást a megszűnő referencia-kamatláb legmegfelelőbb helyettesítő rátájára vonatkozóan. Ezek az ajánlások továbbá teljes egészében e magánszektorbeli munkacsoportok ajánlásai, és azok a hatóságok, amelyek égisze alatt e munkacsoportok működnek, nem vállalnak semmiféle felelősséget az ajánlások tartalmáért, és nem feltétlenül értenek egyet az azokban kifejtett álláspontokkal.

(11) Arra figyelemmel, hogy a végrehajtási hatáskörök fő célkitűzése, hogy garantálják a jogbiztonságot a megszűnő referenciamutatóra hivatkozó, meglévő ügylettel rendelkező felügyelt szervezetek számára, a megszűnő referenciamutatót felhasználó felügyelt szervezet tekintetében illetékes hatóságoknak nyomon kell követniük az ilyen ügyletekben részes felek korábbról megmaradt ügyletállományának alakulását, és megállapításaikról évente be kell számolniuk a Bizottságnak és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA).

(12) Az (EU) 2016/1011 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12a) Jelenleg folyik az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendeletének[5] arra irányuló módosítása, hogy a piaci résztvevők számára egyértelművé tegyék, hogy azokra az ügyletekre, amelyeket azt megelőzően hoztak létre vagy újítottak meg, hogy megkezdődött az elszámolási vagy letéti követelményeknek a referencia-kamatláb alapjául szolgáló tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre (a továbbiakban: elődügyletek) való alkalmazása, nem kell alkalmazni az említett követelményeket, amennyiben azok megújítására kizárólag a referencia-kamatlábra vonatkozó reform végrehajtása vagy a végrehajtására való felkészülés céljából került sor. Az (EU) 2016/1011 rendelet előírja a felügyelt szervezetek számára, hogy készítsenek és tartsanak fenn megbízható írásbeli terveket, amelyek meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket abban az esetben hoznának, ha valamely referenciamutató lényegesen megváltozna vagy megszűnne, és hogy ezeket a terveket tükrözzék az ügyfelekkel fennálló szerződéses kapcsolatukban. E kötelezettségek piaci szereplők általi teljesítésének elősegítése, valamint a bármely típusú referenciamutatót referenciaként használó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek megbízhatóságának fokozására irányuló, piaci szereplők általi fellépések előmozdítása érdekében módosítani kell a 648/2012/EU rendeletet annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az elődügyletekre nem vonatkoznak az említett elszámolási és letéti követelmények, amennyiben ezeket az ügyleteket lecserélik, módosítják vagy megújítják, akár külön-külön, akár valamely ügyletportfólióhoz kapcsolódó változtatások részeként, kizárólag az alapjukul szolgáló referencia-kamatláb más kamatlábbal való – a referencia-kamatlábra vonatkozó reform végrehajtása vagy a végrehajtására való felkészülés céljából történő – felváltása vagy az alapjukul szolgáló bármely referencia-kamatlábra vonatkozó pótrendelkezések – az említett reform végrehajtása vagy végrehajtására való felkészülés, illetve szerződéseik megbízhatóságának fokozása érdekében történő – bevezetése céljából. Ezek a módosítások a piaci szereplők számára biztosítandó egyértelműség érdekében szükségesek, és nem érinthetik a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek más célú lecserélésével, módosításával vagy megújításával kapcsolatos elszámolási és letéti kötelezettségek hatályát.

(13) Arra figyelemmel, hogy a Libor 2021. január 1-től nem minősül az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti kritikus referenciamutatónak, indokolt e rendelet haladéktalan hatálybalépése,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1011 rendelet módosításai

(1) A 2. cikk a következőképpen módosul:

-a) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 „(1a) A 28a. cikk alkalmazandó

a) minden olyan ügyletre vagy a 2014/65/EU irányelv fogalommeghatározása szerinti pénzügyi eszközre, amelyre az egyik tagállam joga alkalmazandó, és amely referenciamutatóra hivatkozik; valamint

b) minden olyan ügyletre, amelyre egy harmadik ország joga vonatkozik, de amelynek felei mind az Unióban rendelkeznek székhellyel vagy lakóhellyel, és amelynek esetében az említett harmadik ország joga nem rendelkezik egy referenciamutató szabályszerű kivezetéséről.”

a) a (2) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

„i. arra referencia-árfolyamra, amelyet a Bizottság a (3) bekezdéssel összhangban jelölt ki.”;

b) a szöveg a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Bizottság az Unión kívül található referenciamutató-kezelő által kezelt referencia-árfolyamot akkor jelölhet ki, ha az alábbi kritériumok mindegyike teljesül:

a) a referencia-árfolyam egy harmadik országbeli, szabadon nem átváltható fizetőeszköz azonnali átváltási árfolyamára hivatkozik;

b) a felügyelt szervezetek gyakran, módszeresen és rendszeresen felhasználják a referencia-árfolyamot olyan származtatott ügyletekben, amelyek célja a harmadik országbeli fizetőeszközök árfolyam-volatilitásának fedezése;

c) a referencia-árfolyamot elszámolási árfolyamként használják fel a b) pontban említett származtatott ügylet alapján fizetendő összeg számításához, amelynek teljesítése az a) pontban említett, korlátozottan átváltható fizetőeszköztől eltérő fizetőeszközben történik.

(4) A Bizottság 2022. december 31-ig nyilvános konzultációt kezdeményez az e cikk (3) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő referencia-árfolyamok meghatározása érdekében. A Bizottság 2023. december 31-ig a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a harmadik országbeli fizetőeszközök árfolyam-volatilitásának fedezésére szolgáló azonnali referencia-árfolyamok jegyzékének létrehozása érdekében, és ezt a jegyzéket rendszeresen frissíti. A Bizottság által a (3) bekezdés szerint kijelölt, harmadik országbeli referencia-árfolyamot felhasználó felügyelt szervezetek illetékes hatóságai legalább kétévente jelentést készítenek a Bizottság ▌részére azon származtatott ügyletek számáról, amelyek az adott referencia-árfolyamot használják fel a harmadik országbeli fizetőeszközök árfolyam-volatilitásának fedezésére.”;

(1a) A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„22a. »devizapiaci referenciamutató«: olyan referenciamutató, amelynek értékét egy másik deviza vagy devizakosár egy adott devizában kifejezett árához viszonyítva határozzák meg;”

b) a 24. pont a) alpontjának i. alpontja a következőképpen módosul:

„i. a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott kereskedési helyszín, vagy harmadik ország olyan kereskedési helyszíne, amellyel kapcsolatban a Bizottság végrehajtási határozatot fogadott el, melynek értelmében az adott ország jogi és felügyeleti keretrendszerét egyenértékű joghatással bírónak tekinti a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 28. cikke (4) bekezdésének vagy a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének (4) bekezdése értelmében, vagy a szabályozott piac a 648/2012/EU rendelet 2a. cikke értelmében egyenértékűnek minősül, de minden esetben csak a pénzügyi eszközök ügyleti adatai vonatkozásában;

(1b) A 28. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A referenciamutatót felhasználó, az (1) bekezdésben említett referenciamutató-kezelőtől eltérő felügyelt szervezetek megalapozott, írásba foglalt terveket készítenek és tartanak fenn azokról az intézkedésekről, amelyeket az adott referenciamutató lényeges változása vagy előállításának megszüntetése esetén tennének meg. Ha megvalósítható és célszerű, ezekben a tervekben meg kell jelölni a továbbiakban már nem előállított referenciamutatókat esetleg helyettesítő, egy vagy több referenciaként használható alternatív referenciamutatókat, megjelölve, hogy ezek a referenciamutatók miért lennének megfelelő alternatívák. A felügyelt szervezetek indokolatlan késedelem nélkül elküldik e terveket és azok frissítéseit az érintett illetékes hatóságnak, és szerepeltetik ezeket az ügyfelekkel való szerződéses kapcsolatokban is. Az illetékes hatóságok értékelik e tervek megalapozottságát.”

(2) a rendelet a következő ▌cikkel egészül ki:

„28a. cikk
Referenciamutató kötelező helyettesítése

(1) Arra a referenciamutatóra vonatkozóan, amelynek megszűnik a közzététele, a Bizottság egy vagy több helyettesítő referenciamutatót jelölhet ki, ha a szóban forgó referenciamutató közzétételének megszűnése egy vagy több tagállamban jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorolhat a piac integritására, a pénzügyi stabilitásra és a reálgazdaságra, és az alábbi események bármelyike bekövetkezett:

a) a referenciamutató kezelője tekintetében illetékes hatóság nyilvánosságra hozta, vagy olyan nyilvános közleményt adott ki vagy tájékoztatást tett közzé, amelyben bejelentette, hogy nem állítható helyre a referenciamutató képessége arra, hogy mérje a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot; e bejelentés előtt a nemzeti illetékes hatóság alkalmazta a 23. cikk szerinti korrekciós hatásköröket, és meg állapította, hogy a 23. cikk szerinti hatáskörök nem elégségesek a referenciamutató helyreállításához;

b) a referenciamutató kezelője vagy egy nevében eljáró személy nyilvános közlemény kiadása vagy tájékoztatás közzététele révén nyilvánosan bejelentette, hogy véglegesen vagy határozatlan időre beszüntette vagy be fogja szüntetni a referenciamutató előállítását, azzal, hogy a közlemény kiadásának vagy a tájékoztatás közzétételének időpontjában nincs olyan jogutód referenciamutató-kezelő, amely folytatja a referenciamutató előállítását;

c) a referenciamutató kezelője tekintetében illetékes hatóság vagy a referenciamutató-kezelő felett fizetésképtelenségi vagy szanálási jogkört gyakorló más jogalany nyilvános közlemény kiadása vagy tájékoztatás közzététele révén nyilvánosan bejelentette, hogy a referenciamutató-kezelő véglegesen vagy határozatlan időre beszüntette vagy be fogja szüntetni a referenciamutató előállítását, azzal, hogy a közlemény kiadásának vagy a tájékoztatás közzétételének időpontjában nincs olyan jogutód referenciamutató-kezelő, amely folytatja a referenciamutató előállítását;

ca) az illetékes hatóság visszavonja vagy felfüggeszti a referenciamutató-kezelő engedélyét vagy nyilvántartásba vételét azzal, hogy a visszavonás vagy felfüggesztés időpontjában nincs olyan jogutód referenciamutató-kezelő, amely folytatja a referenciamutató előállítását.

(2) A helyettesítő referenciamutató ▌a törvény erejénél fogva kiváltja a 2. cikk (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó referenciamutatóra történő hivatkozásokat, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:

a) az ügyletek ▌a helyettesítő referenciamutatót kijelölő végrehajtási jogi aktus hatálybalépésének napján hivatkoztak a beszüntetett közzétételű referenciamutatóra;

b) a pénzügyi eszközök és ügyletek, valamint teljesítménymérések nem tartalmaznak megfelelő biztonsági rendelkezést;

ba) a biztonsági rendelkezést nem tartják megfelelőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) nem terjed ki a referenciamutató végleges megszüntetésére;

b) az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

i. nincs biztonsági ráta;

ii. a biztonsági ráta alkalmazásához harmadik felek további beleegyezése szükséges;

iii. a biztonsági rátát harmadik felek által szolgáltatott jegyzések alapján számítják ki, vagy a ráta az érintett referenciamutató utolsó közzétételét rögzíti,

c) az érintett hatóság megállapította, hogy a szerződésben elfogadott biztonsági rendelkezés alkalmazása általában már nem – és jelentős eltéréssel – tükrözi a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot, amelyet a megszűnő referenciamutató mérni hivatott, és kedvezőtlen hatást gyakorolhat a pénzügyi stabilitásra;

A ba) pont c) alpontja céljából az érintett hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot és az ESMA-t az értékeléséről. Ha az értékelés egynél több tagállam szervezeteit érintheti, az összes szóban forgó tagállam érintett hatóságai közösen végzik el az értékelést.

A tagállamok kijelölnek egy vagy több olyan érintett hatóságot, amelyek helyzetüknél fogva el tudják végezni a c) alpont szerinti értékelést. A tagállamok legkésőbb [e rendelet hatálybalépése után 6 hónappal] tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az illetékes hatóságok e bekezdés szerinti kijelöléséről.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek bármelyikének teljesülése esetén a Bizottság az 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusokat fogad el egy vagy több helyettesítő referenciamutató kijelölése céljából. Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a referenciamutató kamatjegyzése szerinti devizanem tekintetében illetékes hatóság szervezésében működő, alternatív referencia-kamatlábbal foglalkozó munkacsoport által megfogalmazott ajánlásokat, ha ilyen ajánlások rendelkezésre állnak. Új helyettesítő referenciamutató létrehozása előtt a Bizottság nyilvános konzultációt folytat, valamint konzultál az ESMA-val és a referenciamutató-kezelő nemzeti illetékes hatóságával.

(3a) A (3) bekezdésben említett végrehajtási aktusnak tartalmaznia kell a következőket:

i. a referenciamutató(k) helyettesítése;

ii. a spread kiigazítása, beleértve az e spread kiigazításának meghatározására szolgáló módszert, amelyet a helyettesítő referenciamutatóra kell alkalmazni a helyettesítés időpontjában minden egyes futamidőre, hogy beszámítsák az átállás vagy a kivezetendő referenciamutatóból eredő változások által a helyettesítő referenciamutatóra gyakorolt hatásokat;

iii. a megfeleléshez szükséges alapvető változtatások, amelyek a helyettesítő referenciamutatóhoz kapcsolódnak vagy annak használatához vagy alkalmazásához észszerűen szükségesek;

iv. az a dátum, amelytől a referenciamutató(ka)t helyettesítő referenciamutató alkalmazandó;

(4) A Bizottság által kijelölt referenciamutatót felhasználó felügyelt szervezetek tekintetében illetékes hatóságok nyomon követik, hogy az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok mérsékelték-e az ügyletek meghiúsulását vagy a gazdasági növekedésre és a beruházásokra gyakorolt egyéb káros hatásokat az Unióban. Erre vonatkozóan évente jelentést készítenek a Bizottság és az ESMA részére.

(4a) Ez a cikk a kritikus referenciamutatókra alkalmazandó. Továbbá alkalmazandó a nem kritikus és a harmadik országbeli referenciamutatókra is, amennyiben megszüntetésük jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorolna az Unió piaci integritására, pénzügyi stabilitására és reálgazdaságára.”

(2a) A 29. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Valamely felügyelt szervezet is használhat az Unióban helyettesítő referenciamutatót, ha azt a Bizottság a 23a. cikkben meghatározott eljárással összhangban jelöli ki.”

1a. cikk

Az 648/2012/EU rendelet módosítása

Az 648/2012/EK rendelet 13a. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„13a. cikk

A referencia-kamatlábak más kamatlábbal való felváltása és szerződéses pótrendelkezések bevezetése az elődügyletek esetében

(1) A 11. cikk (3) bekezdésében említett szerződő felek az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapján már meglévő kockázatkezelési eljárásaikat továbbra is alkalmazhatják azokra a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek megkötésére vagy megújítására az előtt került sor, hogy a kockázatkezelési eljárások alkalmazásának a 11. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettsége érvénybe lépett volna, feltéve hogy e rendelet hatálybalépését követően a szóban forgó ügyletek lecserélésére, módosítására vagy megújítására kizárólag az alapjukul szolgáló referencia-kamatláb más kamatlábbal való felváltása vagy az ügylet alapjául szolgáló bármely referencia-kamatlábra vonatkozó pótrendelkezések bevezetése céljából kerül sor.

(2) Azokra az ügyletekre, amelyek megkötésére vagy megújítására az elszámolási kötelezettségnek a 4. cikk szerinti érvénybe lépését megelőzően került sor, és amelyek lecserélésére, módosítására vagy megújítására utóbb, e rendelet hatálybalépését követően kizárólag az alapjukul szolgáló referencia-kamatláb más kamatlábbal való felváltása vagy az ügylet alapjául szolgáló bármely referencia-kamatlábra vonatkozó pótrendelkezések bevezetése céljából kerül sor, ennélfogva nem válik alkalmazandóvá a 4. cikk szerinti elszámolási kötelezettség.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

 


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli referencia-árfolyamok mentessége, valamint egyes megszűnő referenciamutatókat helyettesítő referenciamutatók kijelölése tekintetében történő módosítása

Hivatkozások

COM(2020)0337 – C9-0209/2020 – 2020/0154(COD)

A Parlamentnek történő benyújtás dátuma

27.7.2020

 

 

 

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

14.9.2020

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

14.9.2020

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

 A határozat dátuma

ITRE

10.9.2020

 

 

 

Előadók

 A kijelölés dátuma

Caroline Nagtegaal

7.9.2020

 

 

 

Az elfogadás dátuma

19.11.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

0

10

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gunnar Beck, Marek Belka, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Gilles Boyer, Francesca Donato, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Luis Garicano, Sven Giegold, Valentino Grant, Claude Gruffat, José Gusmão, Enikő Győri, Eero Heinäluoma, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, Othmar Karas, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Georgios Kyrtsos, Aurore Lalucq, Philippe Lamberts, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Costas Mavrides, Jörg Meuthen, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Piernicola Pedicini, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Dragoș Pîslaru, Evelyn Regner, Antonio Maria Rinaldi, Alfred Sant, Joachim Schuster, Ralf Seekatz, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli, Ernest Urtasun, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Manon Aubry, Patryk Jaki, Eugen Jurzyca, Maximilian Krah, Ville Niinistö, Mick Wallace

Az előterjesztés dátuma

19.11.2020

 


 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

49

+

ECR

Derk Jan Eppink, Patryk Jaki, Eugen Jurzyca, Johan Van Overtveldt, Roberts Zīle

NI

Piernicola Pedicini

PPE

Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Markus Ferber, Frances Fitzgerald, José Manuel García‑Margallo y Marfil, Enikő Győri, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Ralf Seekatz, Inese Vaidere

Renew

Gilles Boyer, Engin Eroglu, Luis Garicano, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Caroline Nagtegaal, Dragoș Pîslaru, Stéphanie Yon Courtin

S&D

Marek Belka, Jonás Fernández, Eero Heinäluoma, Dietmar Köster, Aurore Lalucq, Pedro Marques, Costas Mavrides, Csaba Molnár, Evelyn Regner, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli

Verts/ALE

Sven Giegold, Claude Gruffat, Stasys Jakeliūnas, Philippe Lamberts, Ville Niinistö, Ernest Urtasun

 

0

-

 

10

0

GUE/NGL

Manon Aubry, José Gusmão, Mick Wallace

ID

Gunnar Beck, Francesca Donato, Valentino Grant, Maximilian Krah, Jörg Meuthen, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

Utolsó frissítés: 2020. december 4.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat