Eljárás : 2020/0806(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0249/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0249/2020

Viták :

Szavazatok :

PV 15/12/2020 - 2

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0339

<Date>{09/12/2020}9.12.2020</Date>
<NoDocSe>A9-0249/2020</NoDocSe>
PDF 209kWORD 66k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>Marek Opiolának a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről</Titre>

<DocRef>(C9-0350/2020 – 2020/0806(NLE))</DocRef>


<Commission>{CONT}Költségvetési Ellenőrző Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Matteo Adinolfi</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 1. MELLÉKLET: MAREK OPIOLA ÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET: MAREK OPIOLA KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Marek Opiolának a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C9-0350/2020 – 2020/0806(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0350/2020),

 tekintettel eljárási szabályzata 129. cikkére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0249/2020),

A. mivel a Tanács 2020. november 5-i levelével konzultált az Európai Parlamenttel Marék Opiolának a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről;

 

B. mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ezt követően értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

C. mivel a bizottság a továbbiakban – 2020. december 7-én – meghallgatta a jelöltet, aki a meghallgatáson nyitóbeszédet mondott, majd válaszolt a bizottság tagjai által feltett kérdésekre;

1. kedvezőtlenül véleményezi a Tanács Marék Opiola számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

 


 

1. MELLÉKLET: MAREK OPIOLA ÉLETRAJZA

Szakmai tapasztalat:

 

2019. november 27-től → jelenleg is

Lengyelország Legfőbb Ellenőrző Hivatala

alelnök

 

2019. november 12.–2019. november 27.

a Lengyel Köztársaság Szejmje, 9. ciklus

parlamenti képviselő – a Szejm tagja

 Különleges Szolgálatok Bizottsága

 Az eljárási szabályzattal, a képviselők ügyeivel és a mentességekkel foglalkozó bizottság

 Nemzetvédelmi Bizottság

 

2015–2019

a Lengyel Köztársaság Szejmje, 8. ciklus

parlamenti képviselő – a Szejm tagja

 Különleges Szolgálatok Bizottsága

A bizottság elnöke (2015-től 2019-ig)

 Nemzetvédelmi Bizottság

A bizottság elnökhelyettese (2015-től 2019-ig)
 

 A Lengyel Köztársaság Szejmjének és Szenátusának a NATO Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttsége

Küldöttségvezető (2016-tól 2019-ig)

 

2011–2015

a Lengyel Köztársaság Szejmje, 7. ciklus

parlamenti képviselő – a Szejm tagja

 Különleges Szolgálatok Bizottsága

A bizottság elnöke (2013. februártól 2013. augusztusig)

A bizottság elnökhelyettese (2012. júliustól 2013. februárig)

 Nemzetvédelmi Bizottság

A nemzetközi együttműködéssel és a NATO-val foglalkozó albizottság

Az albizottság elnöke (2011-től 2013-ig)

 

 A Lengyel Köztársaság Szejmjének és Szenátusának a NATO Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttsége

Küldöttségvezető (2012-től 2015-ig)

 

2007–2011

a Lengyel Köztársaság Szejmje, 6. ciklus

parlamenti képviselő – a Szejm tagja

 Különleges Szolgálatok Bizottsága

 Nemzetvédelmi Bizottság

A nemzetközi együttműködéssel és a NATO-val foglalkozó albizottság

Az albizottság elnöke (2009-től 2011-ig)

 A Lengyel Köztársaság Szejmjének és Szenátusának a NATO Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttsége

Küldöttségvezető (2007-től 2011-ig)

 

2005–2007

a Lengyel Köztársaság Szejmje, 5. ciklus

parlamenti képviselő – a Szejm tagja

 Nemzetvédelmi Bizottság

A bizottság elnökhelyettese (2006-tól 2007-ig)

 Különleges Szolgálatok Bizottsága

 Az eljárási szabályzattal, a képviselők ügyeivel és a mentességekkel foglalkozó bizottság

 

2002–2005

A Jog és Igazságosság párt központi irodája

 Elnöki Hivatal

 Vezetői Iroda
szakértő
 

Katonai tapasztalat:

1997–2002

Katonaság, 2420. egység

polgári alkalmazott
 

Tanulmányok

2003–2004

Varsói Egyetem

Posztgraduális tanulmányok a nemzetbiztonságról

Posztgraduális diploma

 

1995–2003

Varsói Egyetem

Újságírás és politikatudomány tanszék
mesterfokozat politikatudományból

Nyelvek:

Nyelvismeret szintje – angol: megfelelő

 

Minősített adatokhoz való hozzáférés:

Hozzáférés a legtitkosabb információkhoz, uniós titkokhoz és titkos NATO-információkhoz

 

Hobbik és érdeklődési kör:

Lövészet, kenuzás, vitorlázás

 

 


2. MELLÉKLET: MAREK OPIOLA KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1. Sorolja fel az államháztartás terén szerzett szakmai tapasztalatait, amelyekre vagy a költségvetés-tervezéssel, illetve a költségvetési tervezet végrehajtásával vagy kezelésével, vagy a költségvetés ellenőrzésével vagy felülvizsgálatával összefüggésben tett szert.

15 éve dolgozom a közigazgatás területén. Miután öt cikluson át a Lengyel Köztársaság Szejmjének képviselője voltam, átvettem a Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnöki tisztjét. E szerepeimben széles körű tapasztalatot szereztem az államháztartással kapcsolatos jogalkotás, valamint az állami költségvetés végrehajtására vonatkozó eljárások megtervezése, ellenőrzése és felügyelete terén.

Több mint 14 évig voltam a Lengyel Köztársaság Szejmjének képviselője, és ez idő alatt több különböző bizottság munkájában is részt vettem: az eljárási szabályzattal, a képviselők ügyeivel és a mentességekkel foglalkozó bizottságéban, a Nemzetvédelmi Bizottságéban és a Különleges Szolgálatok Bizottságáéban, amelyeknek alelnöke és elnöke is voltam. E bizottságok munkája többek között a következő kiemelt feladatokra irányult: a költségvetés-tervezetek és az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések éves elfogadása, beleértve a magas szintű intézmények, például a Lengyel Köztársaság elnökének kancelláriája, a Szejm és a Szenátus kancelláriája, a Nemzeti Választási Hivatal, a Nemzetvédelmi Minisztérium és a különleges állambiztonsági szolgálatok által készített jelentéseket, többek között a minősített és a legmagasabb biztonsági besorolású költségvetéseket is. Hivatali időm alatt 14 állami költségvetéssel foglalkoztam, amelyek 50 minősített költségvetést tartalmaztak, az ország legmagasabb szintű kancelláriáinak és hivatalainak 30 költségvetésével, valamint a honvédelem területén 14 költségvetéssel.

Az állami költségvetés parlamenti szintű kidolgozása és végrehajtása területén szerzett tapasztalataim hasznos előkészítésként szolgáltak pályafutásom következő szakaszához, melyet a Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnökeként végeztem, és következésképpen megkönnyítették az átmenetet az államháztartás parlamenti felügyeletétől a külső ellenőr által gyakorolt független felügyeletre. A Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnökeként végzett munkám lehetővé tette számomra, hogy a hivatal éves munkaciklusához való hozzájárulásaim révén széles körű tapasztalatokra tegyek szert, a következő évre vonatkozó munkaterv kidolgozásától az ellenőrzések tervezésén, az önellenőrzésen és a végleges dokumentumok jóváhagyásán át az ellenőrzési eredmények közzétételéig. Feladatkörömbe tartozik az állami költségvetés végrehajtására vonatkozó ellenőrzés egy részének felügyelete, amely a Legfőbb Ellenőrző Hivatal által végzett legfontosabb ellenőrzés.

Idén a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése és az állami monetáris politika vizsgálata keretében több mint 80 ellenőrzést felügyeltem az államháztartási szektorba tartozó szervezeteknél. Emellett jelenleg 50, a Legfőbb Ellenőrző Hivatal által tervezett és eseti ellenőrzést felügyelek, amelyek célja a közfinanszírozás, többek között a nemzeti és uniós szintű finanszírozás felhasználásának ellenőrzése. A megfelelő biztonsági ellenőrzések alapján hat, a 2019. évi állami költségvetés keretében államtitoknak minősített ellenőrzést, valamint négy, minősített adatnak nyilvánított, tervezett ellenőrzést felügyeltem. A bevett gyakorlatnak megfelelően a Legfőbb Ellenőrző Hivatal 2019-ben mintegy 400 intézmény felett gyakorolt ellenőrzést, és ezek mintegy 10%-ánál közvetlenül felügyelte az ellenőrzéseket, és ennek alapján elkészítette Az állami költségvetés és a monetáris politika végrehajtásáról szóló 2019. évi elemzést. Felügyeltem a kulcsfontosságú költségvetési tételek kezelőire vonatkozó költségvetési ellenőrzési eljárásokat, többek között a központi kormányzati szervek, az alsó szintű igazgatási szervek, a végrehajtó ügynökségek, a Honvédelmi Minisztérium égisze alatt működő különleges egységek, valamint a Belügyi és a Közigazgatási Minisztérium égisze alatt működő, a közrendért és a biztonságért felelős különleges erők által működtetett 16 egyedi célú alapot. Az „Infrastruktúra és környezetvédelem” operatív program részeként helyi szinten is felügyeltem az alacsonyabb szintű tisztviselőket, a végrehajtó ügynökségeket, az állami jogi személyeket, a tartományi közigazgatásokat a tartományi költségvetések végrehajtásával összefüggésben, valamint a helyi önkormányzatokat és az állami és uniós költségvetések kedvezményezettjeit érintő költségvetési ellenőrzéseket.

A Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnökeként végzett felügyeleti tevékenységem a hivatal által végzett ellenőrzések valamennyi típusára kiterjedt, ami lehetővé tette számomra, hogy alaposan megismerjem a tervezett és az eseti ellenőrzések jellemzőit. A szakmai pályafutásom során eddig általam felügyelt ellenőrzések némelyike a közbiztonsággal volt kapcsolatos. Napi teendőim közé tartozik az ellenőrzési dokumentumok – köztük minősített dokumentumok – elkészítésének nyomon követése, az ellenőrzési feladatok ellátása az általánosan alkalmazandó jogszabályoknak, az ellenőrzési normáknak és célkitűzéseknek, valamint a Legfőbb Ellenőrző Hivatal ellenőrzési eljárásának megfelelően. Megvizsgálom és megoldom az ellenőrzések elvégzéséért felelős szervezeti egységek igazgatói által megfogalmazott aggályokat, és feladatkörömbe tartozik a végleges dokumentumok ellenőrzése és jóváhagyása is. Aktívan részt veszek a Legfőbb Ellenőrző Hivatal Tanácsának munkájában, amely az intézményen belül a legmagasabb rangú szerv. Az e szervben végzett tevékenységem magában foglalja a központi hatóságok által a költségvetési ügyekkel és a tervezett ellenőrzésekkel kapcsolatban felvetett aggályok vizsgálatát, az állami költségvetés és a monetáris politika végrehajtására vonatkozó elemzés jóváhagyását, valamint a Miniszterek Tanácsa mentesítésének megadásáról szóló vélemény elfogadását. A tervezési csoport tagjaként részt veszek a Legfőbb Ellenőrző Hivatal munkaprogramjának kidolgozásában is, amely magában foglalja az állami költségvetés végrehajtására vonatkozó ellenőrzések megtervezését.

2. Melyek voltak a legfontosabb eredményei szakmai pályafutása során?

Szakmai pályafutásom során a legkomolyabb eredmény a lengyel nép által belém vetett bizalom, amely azzal a feladattal bízott meg, hogy 14 egymást követő éven át a Lengyel Köztársaság Szejmjének tagjaként tevékenykedjek. Büszke vagyok arra, hogy a választóim ennyi éven át ilyen nagyra értékelték a munkámat. Szeretnék megemlíteni néhány olyan projektet is, amelyek elindításáért és végrehajtásáért én feleltem az évek során. Ezek közül az első a płocki Onkológiai Projekt, amely egy szakpolitikákon átívelő és több intézményt átfogó projekt azzal a céllal, hogy a Płockban és a környező régióban élő emberek egészségét javítsa az onkológiai sugárterápiához való hozzáférés biztosítása, az orvosi személyzet képzése és a rákmegelőzéssel kapcsolatos oktatás révén.

A környezetvédelmi fellépés mindig is különösen érdekelt. Az onkológiai projekt ezért magában foglalja a levegőminőség emberi egészségre gyakorolt hatásának kutatását is. Úgy vélem, hasonlóképpen fontos a fiatalok figyelmének felhívása a problémára. Ezt a célt tűzte ki az EkoMonster verseny, amely egy olyan, általam kitalált program, amely a régió általános iskolásait célozza meg, és amelynek keretében olyan gépeket vagy berendezéseket kell tervezni, amelyek a levegőminőség szempontjából kulcsfontosságú környezeti veszélyeket testesítik meg. A regionális szintű siker nemzeti szintű sikerré vált a lengyel iskolai szmogellenes hálózat keretében zajló verseny formájában. A nyertes iskolák szmogmérőket kaptak, és hozzáférést az iskolák jelenlegi levegőminőségére vonatkozó adatokat tartalmazó interaktív táblázatokhoz, és ennek alapján a Tudományos és Akadémiai Számítógép-hálózat (Országos Kutatóintézet) külön oktatási projektet valósít meg.

Legjelentősebb eredményeim közül a harmadik a „Jelentés a kellemetlen szagokkal kapcsolatos helyzetről Lengyelországban” című dokumentum, amely három év alatt készült el más országokkal és nemzeti intézményekkel együttműködésben, a Legfőbb Ellenőrző Hivatal által készített jelentések felhasználásával, és amely a kellemetlen szagok megelőzéséről szóló törvény elfogadására irányuló országos szintű fellépést váltott ki.

3. Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett Ön a hazáján kívül működő nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy intézményeknél?

2005-től kezdődően voltam a Lengyel Köztársaság Szejmjének és Szenátusának a NATO Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttségének tagja; 2007 és 2015 között alelnökként, 2016-tól 2019-ig pedig a küldöttség elnökeként szolgáltam.

A NATO brüsszeli székhelyű Parlamenti Közgyűlésének több száz képviselője van 29 NATO-tagállamból, 16 társult országból és 8 megfigyelőből. Elsődleges feladatai közé tartozik a NATO-tagországok közötti kapcsolatok erősítése, a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság előmozdítása, a fegyveres erők és a biztonságpolitika feletti parlamenti felügyelet gyakorlása, az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott párbeszéd, valamint a NATO és a nemzeti parlament közötti kapcsolatok kiépítése és fenntartása.

12 éven át folyamatosan együttműködtem a nemzeti delegációk tagjaival, ezen időszakban minden évben részt vettem két plenáris ülésen, mintegy tucatnyi külső bizottsági ülésen, valamint a NATO Parlamenti Közgyűlése, a NATO és más nemzetközi szervezetek – például az Atlanti Tanács, az Atlanti Szerződés Szövetség, a NATO Ipari Tanácsadói Csoportja, a fegyveres erők demokratikus ellenőrzésére létrehozott genfi központ, az Egyesült Államok Nemzetvédelmi Egyeteme, az ISAF és az EBESZ – által szervezett egyéb rendezvényeken. Ennek eredményeként lehetőségem nyílt arra, hogy megfigyelőként részt vegyek rövid távú választási megfigyelő missziókban, többek között Ukrajnában és Grúziában.

A küldöttség elnökeként aktív szerepet játszottam az Észak-atlanti Tanács brüsszeli rendkívüli ülésein, amelyek során rendszeresen elő tudtam terjeszteni Lengyelország transzatlanti politikai, biztonsági és védelmi prioritásait. Két alkalommal (2010-ben és 2018-ban) a NATO Parlamenti Közgyűlésének Varsóban tartott üléseinek én voltam a házigazdája, ezekre több száz résztvevő érkezett az összes tagországból. 2016-ban részt vettem a NATO-csúcstalálkozón. A Védelmi és Biztonságpolitikai Bizottság, valamint a földközi-tengeri térséggel és a Közel-Kelettel foglalkozó különleges csoport tagjaként alkalmam nyílt szorosan együttműködni más országokbeli kollégáimmal a jelenlegi geopolitikai helyzet nyomon követése érdekében. Ez azzal járt, hogy látogatást tettem NATO-tagországokban és a NATO érdekszférájába tartozó egyéb országokban. Az ilyen jellegű együttműködés és az angol nyelv munkanyelvként való használatának szükségessége (dokumentumok, találkozók és más küldöttségek képviselőivel folytatott nem hivatalos beszélgetések esetében) azt jelentette, hogy tapasztalatot szereztem a nemzetközi szintű kapcsolatok kialakítása és egy olyan tudásbázis kiépítése terén, amely lehetővé tette számomra, hogy részletekbe menő megbeszéléseket folytassak a többi taggal azokról a végleges dokumentumokról és véleményekről, amelyeket a NATO Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésein a szélesebb körű tagság terjesztett elő és vitatott meg.

A közvetlen kétoldalú együttműködés jó példája az a kapcsolat, amelyet Afganisztán parlamentjének képviselőivel sikerült kialakítanom, akik később részt vettek a NATO Parlamenti Közgyűlésének Varsóban tartott tavaszi ülésén.

4. Mentesítették Önt a korábban végzett közigazgatási tevékenység alól, amennyiben létezik ilyen mentesítési eljárás?

A pályafutásom során eddig betöltött szerepeim jellege miatt még nem kaptam mentesítést. Ugyanakkor azonban úgy vélem, hogy hasonló ellenőrzésen estem már át; először is a választópolgárok részéről az egymást követő választások során, amikor is megválasztottak, majd többször újraválasztottak a Lengyel Köztársaság Szejmjébe, másodszor pedig a különböző parlamenti bizottságok elnökeként betöltött hivatali időm alatt, mivel soha nem érkezett az eltávolításomra irányuló kérelem.

5. Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

A pályafutásom során az egyetlen politikai jelölésem az volt, amikor politikai pártom felvett a választási listájára. Minden egyéb közfeladatomat demokratikus választások – általános választások (a nemzeti parlamentbe) vagy parlamenti választások, vagy egy parlamenti fórumon belül konszenzussal hozott döntések (bizottság vagy küldöttség elnöke vagy a Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnöke) – alapján nyertem el.

6. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

2016-ban éltem a Szejm és a Lengyel Köztársaság Szenátusa által a NATO Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttség elnökeként rám ruházott hatáskörökkel, hogy előmozdítsam a NATO Parlamenti Közgyűlésének 2018. évi tavaszi ülésének Varsóban történő megrendezéséről szóló határozatot. Nem véletlenül esett a választás erre az időpontra, hiszen Lengyelország 2018-ban ünnepelte függetlenségének 100. évfordulóját. Nagy örömömre szolgál, hogy beszámolhatok arról, hogy a rendezvény nagy sikert aratott, és hogy ezt követően a világ minden tájáról számos parlamenti képviselő többször is visszatért magáncélból Lengyelországba, hogy egész családjával együtt látogassa meg hazámat.

Büszke vagyok arra a döntésemre is, hogy erőfeszítéseimet szociális és ökológiai projekteknek szentelem. Mind a fent említett onkológiai projekt, mind az iskolákban telepített levegőminőségi mérőeszközök hálózata jelenleg is a polgárok javát szolgálja, és az elkövetkező számos évben is élvezni fogja ezek előnyeit.

Az év eleje óta a világon végigsöprő világjárvány példátlan kihívás elé állított bennünket. Mindannyiunkat arra kényszerített, hogy új rendhez alkalmazkodjunk munkahelyünkön, otthonunkban és a másokkal fenntartott kapcsolatainkban. A Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnökeként kötelességem volt, hogy reagáljak erre a válságra, és döntéseket hozzak azzal kapcsolatban, hogy e kivételes körülmények között hogyan lehet a legjobban irányítani az intézményt. Amikor a világjárvány lecsapott, épp költségvetési ellenőrzés zajlott, ami további kihívást jelentett az ellenőrzési folyamat hatékonysága, integritása és megbízhatósága szempontjából. A korszerű digitális rendszereken alapuló távmunkamegoldások bevezetése érdekében hozott határozott lépéseimnek köszönhetően a költségvetési ellenőrzést is időben befejeztük, és emellett sikerült átfogó jelentést is a Parlament elé terjeszteni.

Függetlenség

7. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

Úgy vélem, hogy a köztisztviselők átláthatósága és etikus magatartása a közbizalom szükséges előfeltétele. A Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnökeként betöltött szerepemet a legszigorúbb gondossággal és pártatlansággal látom el, és függetlenségemet soha nem kérdőjelezték meg; Biztos vagyok abban, hogy ugyanez lenne a helyzet, ha kineveznének a Számvevőszék tagjává, amelyet az uniós polgárokat szolgáló, rendkívül megbízható, független és etikus intézménynek tekintek. Ezennel biztosítom Önöket arról, hogy feladataim ellátása során pártatlan, becsületes és felelős leszek, és tiszteletben tartom a munkám iránti elkötelezettség, a kollegialitás és a titoktartás elvét. Ha valaha is szükségessé válna, visszalépnék az adott ellenőrzési feladattól, és nem játszanék további szerepet az adott üggyel kapcsolatos döntésekben és tanácskozásokban.

8. Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülők, testvérek, bejegyzett élettárs vagy gyermekek) olyan üzletrésszel vagy tőkerészesedéssel, illetve vannak-e Önnek vagy családtagjainak olyan egyéb kötelezettségei, amelyek ütközhetnek a jövőbeli feladataival?

Sem én, sem közeli hozzátartozóim nem rendelkeznek semmilyen üzletrésszel vagy tőkerészesedéssel, és nem veszek részt a Számvevőszék tagjaként ellátandó jövőbeli feladataimmal összeférhetetlen üzleti vagy pénzügyi tevékenységben.

9. Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Tekintettel az eddig betöltött szerepekre és eddigi pályafutásomra, hangsúlyozni kívánom, hogy nincsenek olyan pénzügyi érdekeltségeim, részesedéseim vagy kötelezettségeim, amelyekre bármilyen titoktartási kötelezettség vonatkozna, és pénzügyi helyzetem teljes mértékben átlátható. Vállalom, hogy minden pénzügyi érdekeltségemről tájékoztatom a Számvevőszék elnökét, és lehetővé teszem vagyonnyilatkozatom közzétételét. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Lengyel Köztársaság Szejmjének tagjaként eltöltött 15 év alatt a politikai ügyek nyilvánosság általi ellenőrzésének elvével összhangban az átláthatóságot bizonyító nyilatkozatokat nyújtottam be pénzügyi érdekeltségeimről. A – többek között a legmagasabb szintű EU- és NATO-információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő – biztonsági tanúsítványaim miatt az illetékes intézmények 2006 óta a vagyonomat is ellenőrzik, és kémelhárítási ellenőrzéseket is végeznek.

10. Érintett bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Peres ügyben érintett fél nem vagyok és soha nem is voltam.

11. Játszik-e bármilyen aktív vagy végrehajtói szerepet a politikában? Ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük részletezze!

Jelenleg sem aktív, sem passzív, sem  végrehajtó szerepet nem töltök be a politikában, és nem vagyok politikai párt tagja. Lemondtam parlamenti képviselői mandátumomról, megszüntettem politikai pártbeli tagságomat, és 2019. november 27-én lemondtam a párt politikai bizottságának titkári tisztségéről.

12. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Amennyiben a Számvevőszék tagjává neveznek ki, lemondok a Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnöki tisztségéről. Szeretném hozzátenni, hogy egyetlen politikai pártnak sem vagyok tagja.

13. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

Bármely súlyos szabálytalanságra, csalásra vagy korrupcióra adott válaszom kizárólag a helyzet és az ellenőrzés során tett megállapítások őszinte és tárgyilagos értékelésén alapulna, függetlenül az érintett tagállamtól. Amennyiben csalás gyanúja merülne fel, azonnali és összehangolt lépéseket tennék annak biztosítása érdekében, hogy az ügy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) kerüljön. Ez a fellépés az érintett országtól vagy egyéntől függetlenül vitathatatlan lenne. A Legfőbb Ellenőrző Hivatal alelnökeként a szabálytalanságok őszinte kivizsgálásáról szóló, kritikus fontosságú jelentéseket nyújtottam be, amelyek többek között az államháztartási fegyelem megsértésének bejelentését eredményezték.

14. Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

Szilárd meggyőződésem, hogy bármely költségvetés – többek között az uniós költségvetés – végrehajtása során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elvén kell alapulnia. A Legfőbb Ellenőrző Hivatalnál szerzett tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy két jellemző különös jelentőséggel bír. Ezek egyike a tisztviselők önkényes döntéshozatalát lehetővé tevő mérlegelési jogkör korlátozása és az összeférhetetlenségek megszüntetése, a második pedig a közpénzek felhasználásával kapcsolatos átláthatóság és a hatékony ellenőrzési rendszer biztosítása. Véleményem szerint alapvető fontosságú a célok és a teljesítménymutatók megfelelő meghatározása, valamint a hatékony, eredményes és eredményalapú külső ellenőrzések megvalósítása. A demokratikus elszámoltathatóság érdekében rendkívül fontos továbbá az eredményekről szóló átlátható jelentéstétel. A Legfőbb Ellenőrző Hivatalnál végzett munkám során nagy hangsúlyt fektettem a jogszabályokban meghatározott könyvvizsgálati kritériumokban (jogszerűség, gazdaságosság, támogathatóság és megbízhatóság) lefektetett pénzgazdálkodási szabályokra. Szilárd meggyőződésem, hogy ezeket az elveket minden közintézménynek alkalmaznia kell.

A Számvevőszék egyedülálló helyzetéből fakad, hogy ellenőrzései – amelyek kimenetele jelentős szerepet játszik a közösségi költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásában – ezen elvek betartásának biztosítása révén hozzájárulnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kultúrájának megerősítéséhez. Ezen ellenőrzések szerepének további növeléséhez a pontos végrehajtás mellett arra is szükség van, hogy a Számvevőszék munkaeredményei a lehető legjobb minőségűek legyenek annak érdekében, hogy szilárd alapot nyújtsanak a kormányzás javítására törekvő politikai döntéshozók számára. Ebből következik, hogy az ellenőrzési jelentéseknek egyértelmű üzenetet kell tartalmazniuk, továbbá érthetőnek és kiegyensúlyozottnak kell lenniük; a feltárt szabálytalanságok mellett ki kell emelniük az azonosított bevált gyakorlatokat is, ezáltal előmozdítva azok szélesebb körű elterjedését.

A Számvevőszék egyrészt a megfelelő ajánlások megfogalmazása, másrészt végrehajtásuk későbbi nyomon követése révén járul hozzá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz. A pontos, megvalósítható és költséghatékony ajánlások nagyobb hatást fejtenének ki, és nagyobb hozzáadott értéket teremtenének; emellett elősegítenék a takarékoskodást és – amennyiben megvalósítható – a szabályozás észszerűsítését és a bürokrácia visszaszorítását. Emellett döntő fontosságú az ajánlások érintett célközönséghez való hozzáigazítása és végrehajtási határidők megállapítása, amelyek az előrehaladást mérő jövőbeli ellenőrzések alapjául szolgálnának.

15. A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek támogatnia kell a Parlamentet a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

A lengyel parlamentben és a Legfőbb Ellenőrző Hivatalban szerzett 15 éves szakmai tapasztalatom megtanított arra, hogy a költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében létfontosságú a parlamenti felügyelet mind nemzeti, mind európai szinten. Ezért támogatom az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament – és különösen annak Költségvetési Ellenőrző Bizottsága – közötti szoros együttműködést.

Tapasztalatból tudom, mennyire fontos az ellenőrzések időben történő és célzott elvégzése. Véleményem szerint a Számvevőszék jelentéseit időben közzé kell tenni, amíg azok még jelentőséggel bírnak a Parlament számára. Támogatom továbbá a Parlament ellenőrzésekkel kapcsolatos témákkal összefüggő javaslatainak figyelmes meghallgatását is. Ezért – nem utolsósorban a jogalkotás minőségének javítása érdekében – fontos a Parlament munkaprogramjának és jogalkotási eljárásának megfelelő figyelembevétele az ellenőrzések megtervezése során, hogy az európai parlamenti képviselők hozzájuthassanak a nyilvános vitáik alapjául szolgáló hasznos információkhoz. A Számvevőszék már tett lépéseket ebbe az irányba, és munkájának megtervezése során felhasználja a Bizottsági Elnökök Értekezlete által előterjesztett javaslatokat. A jó együttműködéshez a Számvevőszék tagjai és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjai közötti rendszeres ülések mellett szükség van az egyes számvevőszéki kamarákat képviselő tagok és a Parlament ágazati bizottságainak tagjai közötti találkozókra is, ami a két intézmény közötti párbeszéd erősödéséhez vezet.

16. Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

Mind a teljesítmény-ellenőrzések, mind a pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések kulcsfontosságú információkat szolgáltatnak az erőforrások felhasználásáról, ezért fontos tényezők a jó kormányzás és az átláthatóság szempontjából.

A teljesítmény-ellenőrzések hozzáadott értéke abban áll, hogy objektív információkat szolgáltatnak, és a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban lévő ajánlásokat fogalmaznak meg a közkiadásokkal kapcsolatban. A teljesítmény-ellenőrzések eredményeit az irányítási struktúrákban alkalmazott vezetési eljárások javításának alapjaként kell felhasználni, ezáltal javítva a vizsgált szervezetek működését és biztosítva az adófizetők pénzének jobb felhasználását.

Úgy vélem, hogy az uniós polgároknak nemcsak azt kell tudniuk, hogy a pénzt a szabályoknak megfelelően költötték-e el, hanem azt is, hogy sikerült-e elérni a kívánt eredményeket. Közzé kell tenni a bevált gyakorlatok egyértelmű példáit. Észszerűnek tartom a Számvevőszék elmozdulását a teljesítmény-ellenőrzések végrehajtásában való fokozottabb részvétel irányába. A világjárvány okozta jelenlegi társadalmi és gazdasági válság azt jelenti, hogy minden eddiginél fontosabb, hogy az uniós kiadások a lehető leggyorsabban elérjék a kívánt eredményeket, és a jelenleg és a jövőben érvényes költségvetési korlátok miatt egyre fontosabbá válik a közkiadások összehangolása a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével. Szilárd meggyőződésem, hogy ez erősíteni fogja a költségvetés végrehajtásának demokratikus felügyeletét, és növelni fogja az EU és intézményei iránti bizalmat.

17. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az Unió költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

A lengyel nemzeti parlamentben és a Legfőbb Ellenőrző Hivatalban szerzett szakmai tapasztalataim alapján támogatom az összes érintett fél közötti aktív együttműködést a kölcsönös bizalom alapján és az intézményi függetlenség kellő tiszteletben tartása mellett. A Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság között a megosztott irányítás alá tartozó szakpolitikai területeken zajló rendszeres információ- és tapasztalatcsere elősegíti az uniós költségvetés ellenőrzésének erősítését. Magától értetődik, hogy a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző intézmények közötti együttműködést a legfőbb ellenőrző szervek eltérő hatáskörei, cselekvési módjai és jogállása is befolyásolják.

A munka tervezési folyamatának korai szakaszában zajló információcsere – a fellépések jobb koordinációjának alapjaként – az ellenőrző intézmények közötti együttműködés megerősítésére szolgál. Ez nagyobb teret engedne a közös ellenőrzések elvégzéséhez is. Ezt hasznos kezdeményezésnek tartom, amely értékes és érdekes eredményeket hozna. Úgy vélem, hogy ez erősíteni fogja a Számvevőszék és az uniós intézmények – különösen a Tanács, a Parlament és a Bizottság – közötti párbeszédet, lehetővé téve észrevételek megtételét olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre az ellenőrzések hagyományosan nem terjednek ki.

Az Európai Számvevőszék számos szinten folytat együttműködést a nemzeti ellenőrző szervekkel, például az EUROSAI és az INTOSAI, a kapcsolattartó bizottság, valamint az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok nemzeti ellenőrző szerveinek hálózata keretében, ahol megvitatják az együttműködés alapjául szolgáló, közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. A Számvevőszék részt vesz szakértői értékelésekben is, amelyek az együttműködés különösen értékes formáját jelentik. A többi nemzeti ellenőrző szerv megállapításai nemcsak azért hasznosak, mert objektíven értékelik az aktuális tevékenységeket, és megjelölik azokat a területeket, ahol javításokra van szükség, hanem azért is, mert hozzájárulnak az intézményi átláthatósághoz.

A nyilvános vita kiszélesítése érdekében jó elképzelés lenne, ha a Számvevőszék gyakoribb állapotfelmérések formájában is aktívan együttműködne a tagállamok nemzeti ellenőrző szerveivel és egyéb intézményeivel. Jövőbeli feladataim keretein belül törekedni fogok az ilyen típusú jelentések gyakoriságának növelésére, mivel ezek átfogó képet adnak az eddigi uniós fellépésekről és ellenőrzési intézkedésekről. Az állapotfelmérések feltárják a hosszú távú tendenciákat, valamint a jelentős fenyegetéseket és problémákat, ami rendkívül hasznos eszközzé teszi őket az Európai Parlament számára az uniós költségvetési ellenőrzés tekintetében. Emellett az addig az ellenőrzések hatókörén kívül eső területek kiemelése révén kijelölhetik az ellenőrzési munka jövőbeli irányát is.

Véleményem szerint a számvevőszéki tagok feladatai közé tartozik, hogy pozitív kapcsolatokat ápoljanak a hazájukban működő nemzeti ellenőrző szervvel, és erősítsék a kölcsönös együttműködést, például olyan előadásokon, konferenciákon és munkaértekezleteken való részvételük révén, ahol a két intézmény információkat cserélhet egymással munkájuk eredményeivel, az alkalmazott ellenőrzési módszerekkel, a bevált gyakorlatokkal, a felmerült problémákkal és azok megoldásának módjaival kapcsolatban. Lengyelország Legfőbb Ellenőrző Hivatala és az Európai Számvevőszék hagyományosan rendkívül konstruktív együttműködést folytat, amely reményeim szerint folytatódni fog, ha kineveznének a Számvevőszék tagjává.

18. Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

A megfelelő költségvetési ellenőrzés szempontjából döntő fontosságú az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátott adatok, ezen belül a tagállamok által szolgáltatott adatok pontossága. Ez különösen fontos tényező a megosztott irányítás alá tartozó szakpolitikai területeken, amelyek az uniós költségvetés 80%-át teszik ki. A tagállamok által szolgáltatott adatoknak pontosnak, hiánytalannak, megbízhatónak kell lenniük, és időben kell azokat átadni annak érdekében, hogy megkönnyítsék a költségvetési gazdálkodást és a felügyeletet. Ezek az adatok létfontosságúak az Európai Bizottság által az EU kiadási programjai révén elért eredményekről készített jelentések minősége szempontjából. A megbízható adatok viszont a megalapozott politikai döntéshozatal elengedhetetlen előfeltételei, mivel biztosítják, hogy a forrásokat a legjobb eredményeket hozó célra különítsék el.

A tagállamok általi jelentéstétel és az adatok megbízhatósága nagyon lényeges kérdések a Számvevőszék számára, és ezeket a Számvevőszék jelentéseiben vizsgálja is. Véleményem szerint a Számvevőszéknek folytatnia kellene az e területen végzett tevékenységét, és a Parlament elé kell terjesztenie a nemzeti jelentéstételi rendszerekben feltárt hiányosságokra és az általa ajánlott korrekciókra vonatkozó megállapításait, kellő figyelmet fordítva a lehetséges előnyökre és költségekre.

Ugyanakkor hasznosnak tartanám azt is, ha a Számvevőszék és a tagállamok nemzeti ellenőrző szervei közös ellenőrzéseket végeznének az utóbbiak által szolgáltatott adatok pontosságának vizsgálata céljából.

Egyéb kérdések

19. Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament közötti viszony a kölcsönös tiszteleten és az egymás véleményeinek és érveinek meghallgatására való hajlandóságon alapul, ezért döntő fontosságúnak tartom azt. Amennyiben a Parlament kedvezőtlen véleményt nyilvánít számvevőszéki taggá történő kinevezésemmel kapcsolatban, konzultálni fogok az engem jelölő illetékes nemzeti szervvel, és kérem további lépések megtételét, ami új jelölt előterjesztését is jelentheti.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Számvevőszék tagjainak részleges megújítása – lengyel jelölt

Hivatkozások

12496/2020 – C9-0350/2020 – 2020/0806(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

5.11.2020

 

 

 

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

11.11.2020

 

 

 

Előadók

 A kijelölés dátuma

Matteo Adinolfi

13.11.2020

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

7.12.2020

 

 

 

Az elfogadás dátuma

7.12.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

7

23

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Matteo Adinolfi, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, Corina Crețu, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, José Manuel Fernandes, Luke Ming Flanagan, Daniel Freund, Isabel García Muñoz, Cristian Ghinea, Monika Hohlmeier, Jean-François Jalkh, Pierre Karleskind, Joachim Kuhs, Ryszard Antoni Legutko, Claudiu Manda, Younous Omarjee, Tsvetelina Penkova, Sabrina Pignedoli, Michèle Rivasi, Petri Sarvamaa, Angelika Winzig, Lara Wolters, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Joachim Stanisław Brudziński, Niclas Herbst, Mikuláš Peksa

Benyújtás dátuma

9.12.2020

 

 

Utolsó frissítés: 2020. december 11.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat