JELENTÉS a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

11.12.2020 - (COM(2018)0225 – C8-0155/2018 – 2018/0108(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Birgit Sippel

Módosítások

• 001-001 (PDF - 296 KB)
• 001-001 (DOC - 82 KB)
• 002-002 (PDF - 531 KB)
• 002-002 (DOC - 161 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0225 – C8-0155/2018 – 2018/0108(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0225),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 82. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0155/2018),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0256/2020),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[*]

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a büntetőeljárásokban az elektronikus információkra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

 

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére,

 

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

 

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

 

rendes jogalkotási eljárás keretében,

 

mivel:

 

(1) Az Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. Az ilyen térség fokozatos kialakítása érdekében az Unió a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén – amit az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei ülése óta a büntetőügyekben az Unión belül folytatott igazságügyi együttműködés alapköveként tartanak számon – alapuló büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket fogad el.

 

(2) Az elektronikus információk beszerzését és megőrzését célzó intézkedések az egész Unióban egyre fontosabbak a nyomozások és vádemelések lehetővé tétele céljából. Az elektronikus információk beszerzésének hatékony mechanizmusai elengedhetetlenek a bűnözés elleni küzdelemhez, olyan feltételek és garanciák mellett, amelyek biztosítják az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert alapvető jogoknak és elveknek, különösen a szükségesség és arányosság, a tisztességes eljárás, a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a közlések bizalmassága elveinek való teljes megfelelést.

(3) ▐

(4) ▐

(5) ▐

(6) ▐

(7) A hálózatalapú szolgáltatások bárhonnan nyújthatók és nem igényelnek fizikai infrastruktúrát, helyszínt vagy személyzetet a releváns országban, ahol a szolgáltatást kínálják. Ennélfogva a releváns elektronikus információkat gyakran a nyomozást végző tagállamon kívül tárolják, ami kihívásokat okoz az elektronikus információk büntetőeljárás során történő összegyűjtése tekintetében.

 

(8) Emiatt az igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmeket gyakran olyan államokhoz intézik, amelyekben nagyszámú szolgáltató található. Ezenfelül a kérelmek száma megsokszorozódott. Ennek eredményeként az elektronikus információk beszerzése az igazságügyi együttműködés csatornáinak igénybevételével gyakran hosszú ideig tart, ami problémákat okozhat az elektronikus információk gyakran volatilis jellege miatt. Ezenfelül nincs harmonizált jogi kerete a szolgáltatókkal való együttműködésnek, noha egyes harmadik országbeli szolgáltatók elfogadják a nem tartalmi adatokra irányuló közvetlen megkereséseket a vonatkozó nemzeti joguk által megengedett mértékben. Ennek következményeként minden tagállam egyre inkább a szolgáltatókkal kialakított  közvetlen önkéntes együttműködési csatornákra támaszkodik, ha ilyen rendelkezésre áll, különböző nemzeti eszközök, feltételek és eljárások alkalmazásával.

 

(9) A széttöredezett jogi keret kihívásokat jelent azon bűnüldöző, igazságügyi hatóságok és szolgáltatók számára, amelyek teljesíteni akarják a jogi megkereséseket, mivel egyre gyakrabban találkoznak jogbizonytalansággal és esetleges kollíziókkal. Ezért konkrét szabályokat kell előterjeszteni az elektronikus információk megőrzésére és közlésére irányuló, határokon átnyúló igazságügyi együttműködésre vonatkozóan a meglévő uniós jog kiegészítése, valamint a bűnüldöző hatóságok, az igazságügyi hatóságok és a szolgáltatók között az elektronikus információk területén folytatott együttműködés szabályainak tisztázása érdekében, biztosítva ugyanakkor az EUSZ 6. cikkében és a Chartában elismert alapvető jogok és elvek, valamint a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartását.

(9a) A 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] rendelkezik a bizonyítékok megszerzéséről, az azokhoz való hozzáférésről és a bizonyítékok közléséről valamely tagállamban, a bizonyítékoknak egy másik tagállamban bűnügyi nyomozás és büntetőeljárás során történő felhasználása céljából. Előfordulhat, hogy az európai nyomozási határozatban rögzített eljárások és határidők nem megfelelőek az elektronikus információk esetében, amelyek volatilisabb természetűek, továbbá könnyebben és gyorsabban törölhetők. E rendelet ezért külön eljárásokat határoz meg, amelyek figyelembe veszik az elektronikus információk sajátos jellegét. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós keret hosszú távú széttöredezettségének elkerülése érdekében azonban a Bizottságnak középtávon a rendelet működését a 2014/41/EU irányelvvel összefüggésben is értékelnie kell.

(10) ▐

(10a) Ez a rendelet tiszteletben tartja mindazokat az alapvető jogokat és elveket, amelyeket az EUSZ 6. cikke és a Charta, a nemzetközi jog, valamint azon nemzetközi megállapodások elismernek, amelyeknek az Unió vagy annak minden tagállama részes fele – ideértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt –, továbbá amelyeket a tagállamok alkotmányai rögzítenek, azok hatályának megfelelően. E jogok és elvek közé tartozik különösen a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a törvényesség és arányosság elve, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma.

(10b) E rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megtiltaná valamely közlésre kötelező európai határozat végrehajtásának megtagadását, ha objektív okok alapján feltehető, hogy a közlésre kötelező európai határozat kibocsátására azért került sor, hogy valamely személy ellen neme, faji vagy etnikai származása, vallása, szexuális irányultsága vagy nemi identitása, állampolgársága, nyelve vagy politikai véleménye miatt indítsanak büntetőeljárást vagy szabjanak ki büntetést, vagy feltehető, hogy az adott személy helyzetét bármely fenti körülmény hátrányosan befolyásolhatja.

(11) A büntetőeljárásokban az elektronikus információk közlésére kötelező európai határozat és az ezek megőrzésére kötelező európai határozat mechanizmusának feltétele a tagállamok közötti kölcsönös bizalom és annak vélelme, hogy más tagállamok is tiszteletben tartják az uniós jogot, a jogállamiságot és különösen az alapvető jogokat, amelyek elengedhetetlen elemei az Unión belüli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek. Amennyiben azonban a végrehajtó hatóság alapos okkal úgy véli, hogy a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása nem lenne összeegyeztethető az EUSZ 6. cikkében és a Chartában elismert alapvető jogok védelmével kapcsolatos kötelezettségeivel, meg kell tagadni a közlésre kötelező európai határozat végrehajtását. Mielőtt a végrehajtó hatóság arról dönt, hogy az elismerés vagy a végrehajtás megtagadásának e rendeletben előírt valamely indokára hivatkozik, a szükséges további információk beszerzése érdekében konzultálnia kell a kibocsátó hatósággal. A Bizottság által az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanácshoz benyújtott, rendszerszintű vagy általános hiányosságokra utaló, indokolással ellátott javaslattal kapcsolatos információnak különös relevanciával kell bírnia a szóban forgó értékelés szempontjából.

(11a) Amennyiben az Európai Tanács olyan határozatot fogad el, amely az EUSZ 7. cikkének (2) bekezdése szerint megállapítja, hogy a kibocsátó tagállamban súlyosan és tartósan megsértik az EUSZ 2. cikkében foglalt elveket, így például a jogállamisággal együtt járó elveket, a végrehajtó igazságügyi hatóság úgy határozhat, hogy automatikusan az e rendeletben az elismerés vagy a végrehajtás megtagadására vonatkozóan rögzített indokok valamelyikére hivatkozik anélkül, hogy külön értékelést kellene végeznie.

(11b) A magán- és a családi élet tiszteletben tartása, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésével összefüggésben való védelme alapvető jogok. A Charta 7. cikke és 8. cikkének (1) bekezdése, valamint az EUMSZ 16. cikkének (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a magán- és a családi élete, az otthona és a kapcsolattartása tiszteletben tartásához, valamint a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok védelme és kezelése kizárólag az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[3] és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[4], valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[5] megfelelően történjen.

(11c) Az e rendelet keretében megszerzett személyes adatokat kizárólag a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtásával és a védelemhez való jog gyakorlásával kapcsolatos célokból szükséges esetekben és e célokkal arányos mértékben szabad kezelni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy megfelelő adatvédelmi politikák és intézkedések vonatkozzanak a személyes adatoknak az illetékes hatóságok részéről a szolgáltatók részére történő, e rendelet céljait szolgáló továbbítására, beleértve az adatok biztonságát garantáló intézkedéseket is. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ugyanezen biztosítékok vonatkozzanak a személyes adatok érintett hatóságok részére történő továbbítására. A személyes adatokat tartalmazó információkhoz kizárólag arra engedéllyel rendelkező személyek férhetnek hozzá.

(12) ▐

(13) ▐

(13a)  Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az uniós nemzetbiztonsági hatóságok általi általános és megkülönböztetés nélküli adatmegőrzés súlyosan sérti a magánélet védelmére vonatkozó, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt szabályokat. Ezért e rendelet alkalmazása nem eredményezheti az adatok általános és megkülönböztetés nélküli megőrzését, és nem érintheti a szolgáltatók adatbiztonsággal kapcsolatos jogait vagy kötelezettségeit, beleértve a titkosításhoz való jogot.

(14) ▐ A 2010/64/EU[6], a 2012/13/EU[7], a 2013/48/EU[8], az (EU) 2016/343[9], az (EU) 2016/800[10] és az (EU) 2016/1919[11] európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított büntetőeljárási jogokat azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve az említett irányelvek kötelezőek, az irányelvek hatályán belül alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó büntetőeljárásokra. A Charta szerinti eljárási biztosítékok az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi eljárásra alkalmazandók.

(14a) Amennyiben a kibocsátó állam okkal feltételezi, hogy esetleg párhuzamos büntetőeljárás folyik egy másik tagállamban, a 2009/948/IB tanácsi kerethatározattal[12] összhangban konzultálnia kell e tagállam hatóságaival.

(15) Ez az eszköz azon szabályokat fekteti le, amelyek mellett egy illetékes igazságügyi hatóság egy büntetőeljárás során az Európai Unióban közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat révén arra kötelezhet egy az Unióban szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatót, hogy közöljön vagy megőrizzen olyan elektronikus információkat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak. Ez a rendelet minden olyan határokon átnyúló esetben alkalmazandó, amikor a szolgáltató tevékenységi központja  egy másik tagállamban van, vagy ha a szolgáltató az Unióban nem telepedett le, jogi képviselettel rendelkezik egy másik tagállamban. A tagállamok hatóságai nem bocsáthatnak ki extraterritoriális hatályú belföldi határozatokat az e rendelet alapján kérhető elektronikus információk közlésére vagy megőrzésére vonatkozóan.  

(16) A büntetőeljárás során az elektronikus információk összegyűjtése szempontjából leginkább releváns szolgáltatók az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatói, valamint a felhasználók közötti interakciókat megkönnyítő, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes szolgáltatói. Ennélfogva indokolt, hogy mindkét csoportra kiterjedjen e rendelet hatálya. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatóit az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] határozza meg. E szolgáltatások kiterjednek az olyan interperszonális kommunikációs formákra, mint az internetes hangtovábbítási, azonnali üzenetküldési és e-mail-szolgáltatások. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások e rendeletben szereplő kategóriái azok, amelyek esetében az adattárolás meghatározó eleme a felhasználó részére nyújtott szolgáltatásoknak, utalva különösen a közösségi oldalakra, amennyiben azok nem minősülnek elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak, a felhasználóik (mint a fogyasztók vagy a vállalkozások) közötti ügyleteket megkönnyítő online piacterekre, valamint az egyéb tárhelyszolgáltatókra, beleértve azokat is, amelyeknél a szolgáltatást felhőalapú számítástechnika révén nyújtják.

(17) ▐

(18) A nevek és számok kiosztásával kapcsolatos internetinfrastruktúra-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók – például a domain-nevek nyilvántartói és nyilvántartásai, ▌a proxy szolgáltatók, vagy az internetprotokoll-címek (a továbbiakban: IP-címek) regionális internetes nyilvántartásai – különös jelentőséggel bírnak, amikor a rosszhiszemű vagy feltört honlapok mögött álló szereplők azonosításáról van szó. E szolgáltatók birtokában olyan adatok vannak, amelyek ▌lehetővé tehetik a bűncselekmény elkövetése során használt honlap mögött álló személy vagy szervezet, illetve ▌a bűncselekmény áldozatának azonosítását.

(18a) Az e rendelet szerinti határozatokat a szolgáltatók tevékenységi központjának helyére vagy az e célra kijelölt jogi képviselőknek kell címezni, ha a szolgáltató nem telepedett le az e rendelet által kötelezett valamely tagállamban. Az egynél több tagállamban letelepedési hellyel rendelkező szolgáltató esetében a tevékenységi központ az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban az adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket a szolgáltató egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi központnak tekinteni.

(19) Ez a rendelet csak ▌a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásának időpontjában tárolt adatok gyűjtését szabályozza. Nem ír elő általános adatmegőrzési kötelezettséget, továbbá nem teszi lehetővé a titkos adatszerzést vagy a tárolt adatoknak a közlésre vagy megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásához képest későbbi megszerzését.

(20) Az e rendelet hatálya alá tartozó adatkategóriák közé tartoznak az előfizetői adatok, a forgalmi adatok ▌és a tartalmi adatok.  Ezek a kategóriák összhangban vannak számos tagállam jogszabályaival, az uniós joggal, például a 2002/58/EK irányelvvel és a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, valamint a nemzetközi joggal, nevezetesen az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményével (CETS No.185) (a továbbiakban: budapesti egyezmény).

(21) Célszerű külön kezelni az előfizetői adatokat, mint a rendeletben használt sajátos adatkategóriát. Az előfizetői adatok megszerzésének célja a mögöttes felhasználó azonosítása, és az alapvető jogokba való beavatkozás szintje alacsonyabb, mint más, szenzitívebb adatkategóriák esetében.

(22)  A forgalmi adatok megszerzésének célja általában viszont a magánéletbe nagyobb beavatkozást jelentő információ szerzése, például a felhasználó kapcsolatairól és hollétéről, valamint ezek felhasználhatók az érintett személy részletes profiljának elkészítéséhez. Ezért a szenzitív jelleg tekintetében a forgalmi adatok a tartalmi adatokhoz hasonlóak.

(22a)  Az IP-címek kulcsfontosságú kiindulópontot jelenthetnek azokhoz a bűnügyi nyomozásokhoz, amelyekben a gyanúsított személyazonossága nem ismert. Az uniós vívmányok Európai Bíróság általi értelmezése szerint az IP-címeket személyes adatnak kell tekinteni, és az uniós adatvédelmi vívmányok értelmében teljes körű védelmet kell élvezniük. Ezen túlmenően bizonyos körülmények között forgalmi adatnak minősülhetnek. Konkrét bűnügyi nyomozás céljából azonban a bűnüldöző hatóságok kizárólag a felhasználó azonosítása céljára kikérhetik az IP-címeket és – egy későbbi lépésben – az előfizető vagy a regisztrált felhasználó nevét vagy címét. Ilyen esetekben helyénvaló ugyanazt a rendszert alkalmazni, mint az előfizetői adatokra, az e rendeletben meghatározottak szerint.

(22b) A metaadatok könnyebben feldolgozhatók és elemezhetők, mint a tartalmi adatok, mivel már strukturált és szabványosított formátumban vannak, de ha elektronikus hírközlési szolgáltatásokból vagy protokollokból származnak, nagyon érzékeny és személyes adatokat is felfedhetnek. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a más elektronikus hírközlési szolgáltatásokból vagy protokollokból származó metaadatokat tartalmi adatoknak kelljen tekinteni az adott szolgáltatások használatával/szolgáltatók révén történő tárolásuk, továbbításuk, terjesztésük vagy megosztásuk esetén.

(23) Mindegyik adatkategória tartalmaz személyes adatokat és így kiterjed rájuk az uniós adatvédelmi vívmányok garanciáinak hatálya. Az alapvető jogokra gyakorolt hatás intenzitása azonban eltérő a kategóriák esetében, különösen egyrészről az előfizetői adatok, másrészről pedig a forgalmi és tartalmi adatok esetében. Míg az előfizetői adatok és az IP-címek azért lehetnek hasznosak, mert kezdeti nyomokkal szolgálnak a nyomozás során a gyanúsított személyazonosságát illetően, addig a forgalmi és tartalmi adatok gyakran relevánsabbak olyan bizonyítékként, amelyek végül a gyanúsított bűnösségének megállapításához vezethetnek. Ennélfogva alapvető fontosságú, hogy minden ilyen adatkategória e jogi eszköz hatálya alá tartozzon. Az alapvető jogokba való eltérő beavatkozás miatt eltérő garanciák és feltételek vonatkoznak az ilyen adatok megszerzésére.

(24) A közlésre kötelező európai határozat és a megőrzésre kötelező európai határozat olyan nyomozati intézkedések, amelyeket csak konkrét, már megtörtént bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét büntetőeljárások keretében lehet kibocsátani, minden egyes esetben az arányosság és a szükségesség egyedi értékelését követően, a gyanúsított vagy a vádlott jogainak figyelembevételével.

(25) ▐

(26) Ezt a rendeletet az Unióban szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra kell alkalmazni, továbbá az e rendeletben szabályozott határozatokat kizárólag az Unióban nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok vonatkozásában lehet kibocsátani. A kizárólag az Unión kívül nyújtott szolgáltatások nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(27)  Annak megállapításához, hogy egy szolgáltató kínál-e szolgáltatásokat az Unióban, értékelni kell, hogy egyértelmű-e az, hogy a szolgáltató az Unió egy vagy több tagállamában szolgáltatásokat tervez kínálni jogi személy vagy természetes személy adatalanyok számára. Ugyanakkor egy online interfész puszta elérhetősége (például a szolgáltató vagy egy közvetítő honlapjának vagy egy e-mail-címnek vagy más elérhetőségeknek a hozzáférhetősége, vagy egy valamely tagállamban is használt nyelv használata) nem tekinthető elegendőnek az ilyen szándék megállapításához.

(28)  Az Unióval fennálló érdemi kapcsolat szintén releváns a rendelet alkalmazási körének meghatározása szempontjából. Az Unióval való ilyen érdemi kapcsolat akkor tekinthető fennállónak, ha a szolgáltató az Unióban letelepedett. Ilyen telephely hiányában az érdemi kapcsolat kritériumát annak alapján kell értékelni, hogy egy vagy több tagállamban jelentős számú felhasználó található-e, vagy a tevékenységek egy vagy több tagállamra irányulnak-e. Az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenység meglétét az összes releváns körülmény alapján kell megállapítani, beleértve az olyan tényezőket is, mint az adott tagállamban általánosan használt nyelv vagy pénznem használata, illetve az áruk és szolgáltatások megrendelésének lehetősége.▐

(28a) Azokat a helyzeteket, amikor valamely személy életét vagy testi épségét fenyegető közvetlen veszély áll fenn, sürgős esetként kell kezelni, és rövidebb határidőket kell megadni a szolgáltató és a végrehajtó hatóság számára. Amennyiben egy kritikus infrastruktúra megzavarása vagy megsemmisítése közvetlenül veszélyeztetné valamely személy életét vagy testi épségét, az ilyen helyzetet is sürgős esetként kell kezelni, az uniós joggal összhangban.

 (29) Közlésre kötelező európai határozat csak akkor bocsátható ki, ha az szükséges és arányos, figyelembe véve a gyanúsított vagy a vádlott jogait és a bűncselekmény súlyosságát. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy hasonló belföldi ügyben ugyanolyan feltételek mellett a határozatot meg lehetett volna-e hozni, hogy van-e elegendő ok annak feltételezésére, hogy bűncselekményt követtek el, ha az kellően súlyos ahhoz, hogy indokolja az adatok határokon átnyúló közlését, és ha a kért információ releváns a nyomozás szempontjából. A határozatnak szigorúan az adott ügyben bizonyítékként felhasználható releváns és szükséges adatok megszerzésének jogszerű céljához szükséges mértékre és olyan meghatározott személyek adataira kell korlátozódnia, akik közvetlenül kapcsolódnak az adott eljáráshoz. A közvetlen kapcsolatnak azon személy, akinek adatait kérik, és a konkrét eljárás célja között mindenkor kimutathatónak kell lennie.

(30) Amikor közlésre kötelező európai határozatot vagy megőrzésre kötelező európai határozatot bocsátanak ki, a határozat kibocsátására vagy érvényesítésére irányuló eljárásban mindig részt kell vennie egy igazságügyi hatóságnak. Figyelemmel a forgalmi és a tartalmi adatok szenzitívebb jellegére, az e kategóriákra vonatkozó közlésre kötelező európai határozatok kibocsátása vagy érvényesítése bírósági felülvizsgálatot igényel. Mivel az előfizetői adatok kevésbé szenzitívek, az ezek közlésére irányuló közlésre kötelező európai határozatokat emellett az illetékes ügyészek is kibocsáthatják vagy érvényesíthetik, amennyiben az adott ügyész képes feladatkörének tárgyilagos gyakorlására. Amennyiben a nemzeti jog előírja, a határozat végrehajtásához szükség lehet a végrehajtó állam bíróságának bevonására az eljárásba.

(30a) Az illetékes kibocsátó hatóság akkor tekinthető függetlennek, ha nincs kitéve annak a kockázatnak, hogy a határozat elfogadásával kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve alá van rendelve külső, különösen végrehajtó hatalmi szerv, például az igazságügyi miniszter által kibocsátott rendelkezéseknek vagy utasításoknak. Akkor kell úgy tekinteni, hogy ez a függetlenség fennáll, ha a megfelelő törvényi szabályozás és intézményi keret alapján az illetékes kibocsátó hatóság képes feladatait tárgyilagosan ellátni és függetlenül jár el a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásával járó feladatainak végrehajtása során, figyelembe véve minden terhelő és mentő bizonyítékot, és anélkül, hogy ki lenne téve annak a kockázatnak, hogy döntéshozatali jogkörét külső rendelkezéseknek vagy utasításoknak vetik alá.

(31) Ugyanezen okból megkülönböztetést kell tenni a rendelet tárgyi hatályát illetően is: Az előfizetői adatoknak és az IP-címeknek a kizárólag a személyazonosság megállapítása céljából történő közlését elrendelő határozatok kibocsátására bármilyen bűncselekmény vonatkozásában sor kerülhet, míg a forgalmi és tartalmi adatokra szigorúbb feltételeknek kell vonatkozniuk, annak érdekében, hogy tükrözzék az ilyen adatok szenzitívebb jellegét. Egy küszöbérték több más, e rendeletben rögzített előzetes és utólagos feltétellel és garanciával együtt arányosabb megközelítést tesz lehetővé, az arányosság és az érintett személyek jogainak biztosítása érdekében. A küszöbérték ugyanakkor nem áshatja alá az eszköz hatékonyságát és jogalkalmazók általi igénybevételét. Az, hogy a határozatok kibocsátása olyan nyomozásokra korlátozódik, amelyek olyan bűncselekményeket érintenek, amelyek büntetési tételének felső határa legalább három év szabadságvesztés, a súlyosabb bűncselekményekre korlátozza a jogi eszköz hatályát, anélkül, hogy túlzottan kihatna a jogalkalmazók általi igénybevételének lehetőségeire. Kizár a rendelet hatálya alól jelentős számú olyan bűncselekményt, amelyeket a tagállamok kevésbé súlyosnak tekintenek és így alacsonyabb maximális büntetéssel sújtanak. A küszöbérték további előnye, hogy könnyen alkalmazható a gyakorlatban.

(32) Vannak olyan sajátos bűncselekmények, amelyeknél az információk rendszerint kizárólag elektronikus formában lesznek elérhetők, amely jellegénél fogva rendkívül mulandó. Ez a helyzet a számítógéppel összefüggő bűncselekmények esetében, még azoknál is, amelyek esetleg nem tekinthetők súlyosnak, de amelyek túlzott vagy jelentős kárt okozhatnak, beleértve különösen az egyedileg csekély hatású, de nagyszámú és általános kárt okozó bűncselekményeket. A legtöbb olyan esetben, amikor a bűncselekményt informatikai rendszer révén követték el, jellemzően büntetlenséghez vezetne ugyanazon küszöbérték alkalmazása, mint a bűncselekmények más típusainál. Ez igazolja a rendelet alkalmazását azon bűncselekményekre is, amelyeknél a büntetési tétel felső határa alacsonyabb, mint három év szabadságvesztés. Az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben[14] meghatározott további, terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények, valamint a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben[15] meghatározott, a gyermekek szexuális bántalmazásával és szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények esetében nem előírás a legalább 3 éves maximális küszöbérték.

(33) ▐

(34) ▐

(35) A mentességekre és kiváltságokra, amelyek személyek kategóriáira (mint a diplomaták) vagy különösen védett kapcsolatokra (mint az ügyvédi titoktartás, az információforrások bizalmas kezelése) vonatkozhatnak, vagy a sajtószabadságra és az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó szabályokra a kölcsönös elismerés más okmányai is hivatkoznak, mint például az európai nyomozási határozat. Az uniós jogban nincs egységes meghatározás arra nézve, hogy mi minősül mentességnek vagy kiváltságnak. E fogalmak pontos meghatározása tehát a nemzeti jog feladata. Ez magában foglalhatja az orvosi (például orvosok) és jogi szakmákra, papokra vagy más módon védett tanácsadókra vonatkozó védelmet, de a sajtószabadságra és az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságára (például újságírókra) vonatkozó szabályokat is, még ha nem is feltétlenül tekintik ezeket kiváltsági vagy mentességi formának. Ezért az alkalmazandó nemzeti jogot már a határozat kibocsátásakor figyelembe kell venni, mivel a kibocsátó hatóság csak akkor bocsáthatja ki a határozatot, ha azt hasonló belföldi ügyben azonos feltételek mellett ki lehetett volna bocsátani. Ezen alapelv mellett a kibocsátó államban a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a végrehajtó államban az adatokat védő mentességeket és kiváltságokat, ugyanúgy, mintha azokról a kibocsátó állam jogrendje rendelkezne. Ez különösen akkor releváns, ha a végrehajtó állam joga ▌magasabb szintű védelmet biztosít, mint a kibocsátó állam joga. További biztosítékként e szempontokat nem csak a határozat kibocsátásának időpontjában kell figyelembe venni, hanem később, az értesítési eljárás során és akkor is, amikor az érintett adatok relevanciáját és elfogadhatóságát értékelik a büntetőeljárás releváns szakaszában, továbbá ha a végrehajtási eljárásra kerül sor, azokat a végrehajtó hatóságnak is figyelembe kell vennie.

(36) A közlésre kötelező európai határozat bármilyen bűncselekmény kapcsán kibocsátható, ha hasonló belföldi ügyben a kibocsátó államban ugyanolyan feltételek mellett ki lehetett volna bocsátani, ha van elegendő ok annak feltételezésére, hogy bűncselekményt követtek el, ha az kellően súlyos ahhoz, hogy indokolja az adatok határokon átnyúló közlését, és ha a kért információ releváns a nyomozás szempontjából. A határozatnak olyan meghatározott személyek adataira kell korlátozódnia, akik közvetlen kapcsolatban állnak az e rendeletben említett konkrét eljárásokkal, és a közvetlen kapcsolatnak azon személy, akinek adatait kérik és a konkrét adatkezelés célja között mindenkor kimutathatónak kell lennie. A megőrzésre kötelező európai határozat célja a releváns adatok eltávolításának, törlésének vagy megváltoztatásának megakadályozása olyan helyzetekben, amelyekben ezen adatok közlésének elérése több időt igényelhet ▌.

(37) A megőrzésre kötelező európai határozatot és a közlésre kötelező európai határozatot a szolgáltató tevékenységi központjába kell címezni, ahol az adatkezelő található, vagy ha a szolgáltató nem telepedett le az Unióban vagy egy olyan tagállamban, amelyre ez a rendelet kötelező, a szolgáltató által kijelölt jogi képviselő részére kell megküldeni. A határozatot ezzel egyidejűleg közvetlenül a végrehajtó hatósághoz címezve is meg kell küldeni.

(38) A közlésre kötelező európai határozatot és a megőrzésre kötelező európai határozatot a közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (KKEHT), illetve megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (MKEHT) révén kell megküldeni. E tanúsítványoknak ugyanazokat a kötelező információkat kell tartalmazniuk, mint a határozatoknak. Szükség esetén a Tanúsítványt le kell fordítani a végrehajtó állam és a szolgáltató (egyik) hivatalos nyelvére, vagy más olyan hivatalos nyelvre, amelyről a tagállam vagy a szolgáltató bejelentette, hogy elfogadja. E tekintetben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a Bizottsághoz benyújtott nyilatkozatban bármikor kijelenthessék, hogy készek elfogadni a KKEHT-k és a MKEHT-k azon fordításait, amelyek az Unió egy vagy több, az adott tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén készültek. A Bizottságnak a nyilatkozatokat valamennyi tagállam és a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat rendelkezésére kell bocsátania.

(39) Az illetékes kibocsátó hatóságnak a KKEHT-t vagy a MKEHT-t ▌közvetlenül kell továbbítania a címzetteknek a Bizottság által [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig létrehozott közös európai digitális információcsere-rendszeren keresztül. E rendszernek az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel[16], az (EU) 2016/679 rendelettel, az (EU) 2016/680 irányelvvel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban lehetővé kell tennie, hogy az engedélyezett, határokon átnyúló kommunikáció, a határozatok és a kért adatok illetékes hatóságok és szolgáltatók közötti hitelesítése és továbbítása biztonságos csatornákon keresztül történjen, garantálva a vonatkozó információk hatékony, megbízható és zökkenőmentes cseréjét, a magas szintű biztonságot, titoktartást és integritást, valamint a magánélet és a személyes adatok szükséges védelmét. E célból nyílt és széles körben használt, a technika mindenkori állásának megfelelő elektronikus aláírási és titkosítási technológiát kell alkalmazni. A rendszernek azt is lehetővé kell tennie a címzettek számára, hogy írásbeli nyilvántartást vezessenek olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a címzettek számára a határozat és a kibocsátó hatóság hitelességének megállapítását, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal összhangban.

(39a) Amennyiben a szolgáltatók vagy a tagállamok már létrehoztak külön rendszereket vagy egyéb biztonságos csatornákat a bűnüldözési célú adatkérelmek kezeléséhez, lehetővé kell tenni az ilyen rendszerek vagy csatornák e közös európai digitális információcsere-rendszerrel történő összekapcsolását.

 (40) Az előfizetői adatokra vagy IP-címekre vonatkozó – kizárólag a személyek azonosítását célzó – KKEHT átvételét követően a szolgáltató gondoskodik arról, hogy a kért adatokat legkésőbb a KKEHT átvételétől számított 10 napon belül, sürgős esetekben pedig 16 órán belül megküldjék a kibocsátó hatóságnak. Amennyiben a végrehajtó hatóság a határidőn belül úgy határoz, hogy az e rendeletben az elismerés vagy a végrehajtás megtagadására vonatkozóan felsorolt indokok valamelyikére hivatkozik, határozatáról haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó hatóságot, valamint a szolgáltatót. A kibocsátó hatóságnak törölnie kell az adatokat. Amennyiben a kért adatokat még nem küldték meg a kibocsátó hatóságnak, a címzett szolgáltató nem továbbíthatja az adatokat.

(40a) A forgalmi vagy tartalmi adatokra vonatkozó KKEHT átvételét követően a szolgáltatónak haladéktalanul intézkednie kell a kért adatok megőrzése érdekében. Amennyiben a végrehajtó hatóság a határidőn belül úgy határoz, hogy az e rendeletben az elismerés vagy a végrehajtás megtagadására vonatkozóan felsorolt indokok valamelyikére hivatkozik, határozatáról haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó hatóságot, valamint a szolgáltatót. Amennyiben a kibocsátó állam az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 7. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt áll, a szolgáltató kizárólag a végrehajtó hatóság kifejezett írásbeli jóváhagyásának átvételét követően továbbíthatja a kért adatokat. E különös rendelkezés sérelme nélkül, amennyiben a végrehajtó hatóság a határidőn belül nem hivatkozott az e rendeletben felsorolt indokok egyikére sem, a szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a kért adatokat haladéktalanul megküldjék közvetlenül a KKEHT-ban feltüntetettek szerint a kibocsátó hatóságnak vagy a bűnüldöző hatóságoknak.

(41) ▐

(42) A megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (MKEHT) átvétele után a szolgáltatónak haladéktalanul intézkednie kell a kért adatok legfeljebb 60 napig történő megőrzése érdekében. A 60 napos időszak akként került kiszámításra, hogy lehetőséget adjon a közlés iránti hivatalos kérelem kibocsátására. Ez a határidő csak további 30 nappal hosszabbítható meg annak megelőzése érdekében, hogy a potenciálisan releváns adatok a megőrzésre kötelező európai határozat lejárta előtt elvesszenek, ha ez szükséges az adatok relevanciájának további értékeléséhez a folyamatban lévő nyomozások szempontjából. Amennyiben a kibocsátó hatóság az említett határidőn belül megküldi a későbbi közlésre kötelező európai határozatot a címzetteknek, a szolgáltatónak mindaddig meg kell őriznie az adatokat, amíg az a közlésre kötelező európai határozat végrehajtásához szükséges.

(42a) Annak érdekében, hogy a szolgáltató kezelni tudja a problémákat azokban az esetekben, ha KKEHT vagy a MKEHT formai vagy tartalmi szempontból esetleg hiányos, nyilvánvaló hibákat tartalmaz vagy nem tartalmaz elegendő információt a határozat végrehajtásához, meg kell határozni egy kommunikációs eljárást, hogy felvilágosítást vagy szükség esetén helyesbítést lehessen kérni a kibocsátó hatóságtól. Előfordulhatnak továbbá olyan esetek is, amikor a szolgáltató vis maior vagy a szolgáltatónak fel nem róható de facto lehetetlenség esetén nem tudja megadni az információt, vagy azt bármely más okból nem tudja kimerítően vagy időben megadni. Ezek az okok lehetnek technikai vagy operatív jellegűek (pl. a kis- és középvállalkozások működési korlátai). Ezekben az esetekben a szolgáltatónak meg kell keresnie a kibocsátó hatóságokat, és meg kell adnia a megfelelő indoklást, és akkor is, ha úgy ítéli meg, hogy a határozat nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy eltúlzott. Ha például egy határozat valamely adott földrajzi területen élő személyek meghatározatlan csoportjára vonatkozóan vagy konkrét büntetőeljáráshoz nem kapcsolódóan kér adatközlést, nyilvánvalóan nem felel meg a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátási feltételeinek. A kommunikációs eljárásnak tehát a korai szakaszban széles körben lehetővé kell tennie a KKEHT vagy MKEHT kibocsátó hatóság általi kijavítását vagy ismételt mérlegelését. Ha felvilágosításra vagy javításra van szükség, a kibocsátó hatóságnak haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül válaszolnia kell. A kibocsátó hatóság válaszának hiányában a határozatot semmisnek kell tekinteni. Amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek, a kibocsátó hatóságnak új határidőt kell megállapítania, vagy vissza kell vonnia a határozatot. Az adatok rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a szolgáltató ezen eljárás során köteles megőrizni a kért adatokat, ha ez lehetséges.

(42b) A kölcsönös bizalom elvének ellenére a végrehajtó hatóság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megtagadhassa a közlésre kötelező európai határozat elismerését vagy végrehajtását, amennyiben a megtagadás azon alapul, hogy nem teljesültek a közlésre kötelező európai határozat kibocsátásának e rendeletben felsorolt feltételei, vagy az e rendeletben felsorolt egyéb konkrét okok alapján.

(42c) A ne bis in idem elv alapvető jogelv az Unióban, amelyet a Charta is elismer, és amelyet a Bíróság ítélkezési gyakorlata alakított. Ezért a határozat értékelése esetén a végrehajtó hatóságnak meg kell tagadnia a közlésre kötelező európai határozat végrehajtását, ha az ellentétben állna ezzel az elvvel.

(42d) Ezenfelül ha a végrehajtó hatóság értékeli a határozatot és alapos okkal feltételezhető, hogy a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása összeegyeztethetetlen lenne a tagállamnak az EUSZ 6. cikke és a Charta értelmében fennálló kötelezettségeivel, a kibocsátó hatóságnak meg kell tagadnia a közlésre kötelező európai határozat végrehajtását.

(42e) Amennyiben a közlésre kötelező európai határozat elismerése vagy végrehajtása a végrehajtó államban valamely mentesség vagy kiváltság megsértésével járna, a végrehajtó hatóságnak el kell utasítania a határozatot azokban az esetekben, amikor azt a végrehajtó hatóság értékeli.

(42f) A forgalmi és tartalmi adatokra vonatkozó, közlésre kötelező európai határozatok nagyobb beavatkozással járó jellege miatt a végrehajtó hatóságnak ezen adatkategóriák tekintetében további opcionálisan alkalmazható okokat kell biztosítani az elismerés és a végrehajtás megtagadására.

(43) Mivel annak a személynek, akinek az adatait kérik, az adatvédelmi jogokkal és a védelemhez való joggal kapcsolatos tájékoztatása lényeges eleme a hatékony felülvizsgálat és a bírósági jogorvoslat lehetővé tételének az EUSZ 6. cikke és a Charta értelmében, a szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell azt a személyt, akinek az adatait kérik. A személy tájékoztatása során a szolgáltatónak meg kell tennie a KKEHT és a MKEHT, valamint a közölt vagy megőrzött adatok bizalmas jellegének, titkosságának és integritásának biztosításához szükséges, a technika mindenkori állásának megfelelő operatív és technikai intézkedéseket.

(43a) Mindaddig, amíg az a vonatkozó büntetőeljárás akadályozásának elkerülése vagy egy másik személy alapvető jogainak védelme érdekében szükséges és arányos, a kibocsátó hatóság – kellően figyelembe véve az intézkedés azon személy alapvető jogaira gyakorolt hatását, akinek az adatait kérik – bírósági határozat alapján – amelyet megfelelően meg kell indokolni, különösen a titoktartási kötelezettség időtartama tekintetében, továbbá időközönként felül kell vizsgálni – arra hívhatja fel a szolgáltatót, hogy tartózkodjon azon személy tájékoztatásától, akinek az adatait kérik. Amennyiben a kibocsátó hatóság arra hívta fel a szolgáltatót, hogy tartózkodjon a személy tájékoztatásától, a kibocsátó hatóságnak az adatok közléséről vagy megőrzéséről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell azt a személyt, akinek az adatait kérik. A tájékoztatás elhalasztható mindaddig, amíg az szükséges és arányos, figyelembe véve a gyanúsított és a vádlott jogait, és nem sértve a védelemhez fűződő jogokat és a hatékony jogorvoslatot. A felhasználók tájékoztatásának magában kell foglalnia az e rendeletben említettek szerinti összes elérhető jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást is.

(43b) Az e rendelettel összhangban megszerzett elektronikus információkat kizárólag azon eljárások céljára szabad felhasználni, amelyekhez azokat e rendelettel összhangban megszerezték, kivéve, ha egy személy életét vagy testi épségét fenyegető közvetlen veszély áll fenn. Amennyiben egy kritikus infrastruktúra megzavarása vagy megsemmisítése közvetlenül veszélyeztetné valamely személy életét vagy testi épségét, az ilyen helyzetet is valamely személy életét vagy testi épségét fenyegető közvetlen veszélyként kell kezelni, az uniós joggal összhangban.

(43c) Az e rendeletben felsorolt feltételek bármelyikének megsértésével gyűjtött elektronikus információkat indokolatlan késedelem nélkül törölni kell. Azokat az elektronikus információkat, amelyek már nem szükségesek – az esetleges fellebbezéseket is ideértve – ahhoz a nyomozáshoz vagy büntetőeljáráshoz, amelyek céljára azokat közölték vagy megőrizték, haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha ez érintené a gyanúsított vagy a vádlott védelemhez való jogát. Ennek érdekében az elektronikus információk tárolásának szükségességét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. A személyt, akinek az adatait kérték, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell a törlésről.

(43d) Az e rendelet megsértésével gyűjtött elektronikus információk nem fogadhatók el bíróság előtt. Ez magában foglal minden olyan esetet is, amikor az e rendeletben meghatározott kritériumok nem teljesülnek. Nem fogadhatók el a bírósági eljárásokban azok az elektronikus információk sem, amelyek megszerzésére azt megelőzően került sor, hogy az elismerés megtagadásának az e rendeletben felsorolt okaira hivatkoztak. Az e rendelettel összhangban szerzett elektronikus információk elfogadhatóságának értékelése során az illetékes igazságügyi hatóságoknak az eljárás minden szakaszában biztosítaniuk kell a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartását. Az ilyen értékelés során az illetékes igazságügyi hatóságoknak kellően figyelembe kell venniük azt is, hogy az e rendeletben meghatározott kritériumok teljesültek-e, különösen, ha a kért adatokat esetleg mentességek vagy kiváltságok védik.

(43e) Ha a szolgáltató kéri, a kibocsátó államnak meg kell térítenie a szolgáltatónak a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtásával kapcsolatban viselt jogos költségeit. Ennek érdekében a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a költségtérítési szabályokról, amelyeket a Bizottságnak kell közzétennie. Amennyiben gyakorlati okok – mint például a szolgáltató gazdasági mérete, a kibocsátó állam és a végrehajtó állam eltérő nyelvi rendszerei vagy az ezen államok közötti eltérő nemzeti költségtérítési szabályok – a szolgáltatót lényegesen akadályozzák abban, hogy a közlésre kötelező európai határozat vagy az európai nyomozási határozat végrehajtásával kapcsolatos költségek megtérítését követelje a kibocsátó államtól, a szolgáltatót fel kell jogosítani arra, hogy a költségek megtérítését a végrehajtó államtól követelje. Amennyiben a szolgáltató a végrehajtó államot választja, e költségeket a kibocsátó államnak meg kell térítenie a végrehajtó állam számára.

(43f) A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet szerinti kötelezettségek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Ezeknek a szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az illetékes hatóságoknak a szolgáltatók jogsértéseire alkalmazandó megfelelő szankció meghatározása során minden releváns körülményt figyelembe kell venniük, így többek között a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát, hogy szándékosan vagy gondatlanul követték-e el és azt, hogy a szolgáltatót felelősségre vonták-e korábbi hasonló jogsértésekért. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a mikrovállalkozásokra.

(43g) Amennyiben egy szolgáltató kellő gondossággal jár el, különösen az adatvédelmi kötelezettségek tekintetében, és e rendelettel összhangban felvilágosítást vagy indokolást kér a kibocsátó hatóságtól, nem vonható felelősségre az okozott késedelmek következményeiért. Ezenfelül a szolgáltató e rendelet szerinti kötelezettségeinek megsértése esetén alkalmazott szankciókat meg kell semmisíteni, amennyiben a végzést e rendelettel összhangban sikeresen megtámadták.

(44) Amennyiben a szolgáltató határidőn belül nem tesz eleget a KKEHT-nak vagy a MKEHT-nak, anélkül, hogy megfelelő indokolással szolgálna, és amennyiben a KKEHT tekintetében a végrehajtó hatóság nem hivatkozott az elismerés vagy a végrehajtás megtagadására irányuló, e rendeletben meghatározott indokok egyikére sem, a kibocsátó hatóság felkérheti a végrehajtó állam illetékes hatóságát a határozat végrehajtásának kikényszerítésére. Ilyen esetben a végrehajtó államnak hivatalosan elő kell írnia a szolgáltató számára, hogy tegyen eleget a határozatnak, és tájékoztatnia kell a szolgáltatót arról a lehetőségről, hogy a végrehajtást kifogásolhatja azáltal, hogy e rendelettel összhangban a szolgáltató rendelkezésére álló indokok valamelyikére hivatkozik a határozat helyesbítése vagy felülvizsgálata céljából. Amennyiben a szolgáltató még mindig nem teljesíti kötelezettségeit, a tagállamoknak e rendelettel összhangban szankciót kell kiszabniuk.

(45) ▐

(46) ▐

(47) A nyomozási cselekmények azokon az egyéneken kívül, akiknek az adatait kérik, ▌harmadik ország jogszabályait is érinthetik. Ilyen esetekben általában a nemzetközi megállapodásokon alapuló igazságügyi együttműködés a legmegfelelőbb módja az elektronikus információk kérésének akkor, ha harmadik országgal kollízió merül fel. Az ilyen nemzetközi megállapodások sérelme nélkül és harmadik országok szuverén érdekeivel kapcsolatos nemzetközi udvariasság lehetővé tétele, az érintett egyén védelme és a szolgáltatók egymással ütköző kötelezettségeinek kezelése érdekében ez a jogi eszköz konkrét ▌felülvizsgálati mechanizmusról rendelkezik arra az esetre, amennyiben a szolgáltató vagy a végrehajtó hatóság úgy ítéli meg, hogy a közlésre kötelező európai határozatnak vagy a megőrzésre kötelező európai határozatnak való megfelelés harmadik ország olyan alkalmazandó jogszabályaiba ütközne, amelyek tiltják az érintett adatok közlését.

(48) Ennek érdekében, ha a szolgáltató vagy a végrehajtó hatóság úgy véli, hogy a konkrét ügyben a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat egy harmadik ország jogából eredő jogi kötelezettség megsértésével jár, akkor indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb a határozat átvételétől számított 10 napon belül tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot és a releváns címzetteket, egyúttal felfüggesztve a határozat végrehajtását.. Ennek az értesítésnek tartalmaznia kell minden, a harmadik ország jogával, annak a szóban forgó ügyre történő alkalmazhatóságával és az ütköző kötelezettség jellegével kapcsolatos releváns részletet. A kibocsátó hatóság ilyenkor az értesítés átvételétől számított 10 napon belül felülvizsgálja a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot a kritériumok figyelembevételével, beleértve a vonatkozó jog által védett érdekeket, a büntetőügy és a harmadik ország kapcsolatát, a szolgáltató és a harmadik ország közötti kapcsolatot, a kibocsátó állam ahhoz fűződő érdekét, hogy megszerezze az elektronikus információkat, valamint a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat teljesítésének lehetséges következményeit a címzettekre nézve. Ezen eljárás során a kért adatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.

(48a) A kibocsátó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a releváns kritériumok érvényesítése érdekében visszavonja, fenntartsa vagy szükség esetén kiigazítsa a határozatot. Visszavonás esetén arról a kibocsátó hatóságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a címzetteket. Amennyiben a hatóság a határozat fenntartása mellett dönt, döntéséről tájékoztatnia kell a címzetteket. A végrehajtó hatóságnak a kibocsátó hatóság határozatának átvételétől számított 10 napon belül, a rendeletben felsorolt kritériumok alapján végleges határozatot kell hoznia a kibocsátó hatóság határozatának kellő figyelembevételével, és tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot és a szolgáltatót a végleges határozatról.

(49) A vizsgált ügy sajátos körülményei között az egymásnak ellentmondó kötelezettségek fennállásának megállapítása során a kibocsátó hatóságnak és a végrehajtó hatóságnak tájékoztatást kell kérnie a harmadik ország illetékes hatóságától, például abban az esetben, ha a felülvizsgálat az érintett harmadik ország jogának értelmezésével kapcsolatos kérdéseket vet fel, összhangban az (EU) 2016/680 irányelvvel, és amennyiben ez nem akadályozza az e rendeletben előírt határidők betartását.

(50) Az értelmezéssel kapcsolatban szintén sor kerülhet szakértő bevonására, szakértői vélemények révén, amennyiben rendelkezésre állnak. A harmadik ország jogának értelmezésével és a tagállami kollíziós eljárásokkal kapcsolatos információkat és ítélkezési gyakorlatot elérhetővé kell tenni egy olyan központi platformon, mint a SIRIUS projekt és/vagy az Európai Igazságügyi Hálózat, hogy fel lehessen használni az ugyanazon vagy hasonló kérdések kapcsán összegyűjtött tapasztalatokat és szakértelmet. Ez nem akadályozhatja meg a harmadik állammal folytatott új konzultációt, amennyiben az szükséges.

(51) ▐

(52) ▐

(53) ▐

(54) ▐ Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban fontos, hogy minden olyan személyt, akinek adatait közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat kapcsán kikérik, a kibocsátó és a végrehajtó államban a nemzeti jognak megfelelően, valamint az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2016/680 irányelv alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül megillessen a hatékony jogorvoslathoz való jog az ilyen határozatokkal szemben, beleértve a határozat jogszerűsége – többek között szükségessége és arányossága – vitatásának lehetőségét is. A közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásának érdemi indokait a kibocsátó államban lehet megtámadni, az alapvető jogok végrehajtó államban érvényes garanciáinak sérelme nélkül. A kibocsátó hatóságnak és a végrehajtó hatóságnak meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy kellő időben tájékoztatást nyújtson a nemzeti jogon alapuló jogorvoslati lehetőségekről – beleértve azt, hogy azok mikortól érvényesek –, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy ezeket hatékonyan lehessen gyakorolni.

(55) ▐

(56) ▐

(57) ▐

(57a) E rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követése érdekében a Bizottságnak a tagállamoktól kapott adatok alapján éves jelentést kell közzétennie az előző naptári évről. E célból a tagállamoknak az illetékes hatóságoktól átfogó statisztikákat kell összegyűjteniük és naprakészen tartaniuk e rendelet különböző aspektusairól, a kikért adatok típusa, a címzettek (címzett végrehajtó hatóság), a címzett szolgáltató típusa [elektronikus hírközlési szolgáltatás, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy internetes domainnév és IP-szám-szolgáltatás (például IP-címszolgáltatók, domainnév-nyilvántartások, domainnév-nyilvántartók vagy kapcsolódó helyettesítő szolgáltatások)] szerint, valamint arról, hogy sürgős esetről volt-e szó. Adott esetben az összegyűjtött adatoknak tartalmazniuk kell az elismerés vagy a végrehajtás megtagadásának okait, az igénybe vett jogorvoslati lehetőségeket, a kiszabott szankciókat, a szolgáltató által igényelt költségeket és a végrehajtás kikényszerítésére indított eljárást.

(58) A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését, amelynek a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, biztosítania kell a hatásvizsgálatok alapját, és ki kell térnie az eltérések alkalmazásának értékelésére (sürgősségi eltérés, a felhasználó tájékoztatásának elvétől való eltérés), valamint a közös európai információcsere-rendszer és e rendelet működésének értékelésére a 2014/41/EU irányelvvel összefüggésben▌. Az információkat rendszeresen gyűjteni kell, annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak a rendelet értékeléséhez.

(59) Az előre lefordított és egységesített formanyomtatványok használata megkönnyíti a különböző igazságügyi hatóságok közötti, valamit a szolgáltatókkal való együttműködést és információcserét, lehetővé téve az elektronikus információk felhasználóbarát módon történő, gyorsabb és hatékonyabb továbbítását. Csökkenthetik a fordítási költségeket is és hozzájárulhatnak a minőség magas szintjéhez. A válasz-formanyomtatványok ehhez hasonlóan lehetővé teszik az egységesített információcserét. A formanyomtatványok megkönnyítik továbbá a statisztikai adatok gyűjtését.

(60)  ▐

(61) Az e rendeleten alapuló intézkedések nem léphetnek az elektronikus információk beszerzése céljából a 2014/41/EU ▌irányelvvel vagy a kölcsönös jogsegély-eljárásokkal összhangban hozott európai nyomozási határozatok helyébe. A tagállami hatóságoknak a helyzetükhöz leginkább illő eszközt kell választaniuk; lehetséges, hogy előnyben részesítik az európai nyomozási határozatot, amikor különböző típusú nyomozási cselekményeket kérnek egy másik tagállamtól, beleértve, de nem kizárólagosan az elektronikus információk közlését.

(62) ▐

(63) Mivel e rendelet célját, nevezetesen az elektronikus információk határokon keresztül történő biztosítását és begyűjtését annak határokon átnyúló jellege miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(64) Az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írország jelezte azon szándékát, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(65) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(66) Az európai adatvédelmi biztossal az   (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet[17] 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2019. november 6-án véleményt nyilvánított[18],

 

ELFOGADTA E ZT A RENDELETET:

 

1. fejezet: Tárgy, fogalommeghatározások és hatály

 

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet megállapítja azokat a szabályokat, amelyek mellett egy tagállami hatóság valamely büntetőeljárás soránarra kötelezhet egy, az Unióban szolgáltatásokat nyújtó és egy másik tagállamban letelepedett, vagy ha nem telepedett le, ott jogi képviselettel rendelkező szolgáltatót, hogy az adatok helyétől függetlenül közöljön vagy őrizzen meg olyan elektronikus információkat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak.

` A tagállamok hatóságai nem bocsáthatnak ki extraterritoriális hatályú belföldi határozatokat az e rendelet alapján kérhető elektronikus információk közlésére vagy megőrzésére vonatkozóan.

(1a)  A közlésre vagy megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátása a gyanúsított vagy vádlott nevében is kérhető, a védelemhez fűződő irányadó jogok keretében, a nemzeti büntetőeljárásokkal összhangban.

(2) E rendelet nem módosítja a Chartában és az EUSZ 6. cikkében foglalt alapvető jogok és jogelvek – köztük a büntetőeljárás alá vont személyek védekezéshez való joga – tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget, és nem változtat a bűnüldöző hatóságok, az igazságügyi hatóságok vagy a szolgáltatók e tekintetben fennálló kötelezettségein.

 

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „közlésre kötelező európai határozat”: valamely tagállam (a „kibocsátó állam”) igazságügyi hatósága által kibocsátott vagy érvényesített határozat, amelyet egy olyan szolgáltatóhoz címeztek, amely az Unióban szolgáltatásokat nyújt és egy másik olyan tagállamban letelepedett vagy jogi képviselettel rendelkezik, amely tagállamra nézve ez a rendelet kötelező (a „végrehajtó állam”), hogy elektronikus információt közöljön;

2. „megőrzésre kötelező európai határozat”: valamely tagállam (a „kibocsátó állam”) igazságügyi hatósága által kibocsátott vagy érvényesített határozat, amelyet egy olyan szolgáltatóhoz címeztek, amely az Unióban szolgáltatásokat nyújt és egy másik olyan tagállamban letelepedett vagy jogi képviselettel rendelkezik, amely tagállamra nézve ez a rendelet kötelező (a „végrehajtó állam”), hogy őrizzen meg elektronikus információt egy későbbi, közlésre irányuló megkeresés céljából;

3.  „szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, amely a szolgáltatások egy vagy több alábbi kategóriáját nyújtja, és a személyes adatok tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelőként jár el:

a) [az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv] 2. cikkének 4. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatások;

b) az információs társadalomnak az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv[19] 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott olyan szolgáltatásai, amelyek esetében az adattárolás meghatározó eleme a felhasználó részére nyújtott szolgáltatásoknak ▌;

c) internetes domainnév-szolgáltatók és IP-szám szolgáltatók, mint például az IP-cím szolgáltatók, domain-név nyilvántartások és nyilvántartók, valamint a kapcsolódó ▌proxy szolgáltatók;

4. „az Unióban szolgáltatások nyújtása”:

a) egy vagy több tagállamban annak lehetővé tétele jogi vagy természetes személyek számára, hogy igénybe vegyék a ▌3. pontban felsorolt szolgáltatásokat; és

b) érdemi kapcsolat fennállása az a) pontban hivatkozott tagállammal vagy tagállamokkal: az Unióval való ilyen érdemi kapcsolat akkor tekinthető megvalósultnak, ha a szolgáltató az Unióban letelepedett, ilyen telephely hiányában az érdemi kapcsolat kritériumát annak alapján kell értékelni, hogy egy vagy több tagállamban jelentős számú felhasználó található-e, vagy a tevékenységek egy vagy több tagállamra irányulnak-e;

5. „tevékenységi központ”: az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező szolgáltató esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban az adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket a szolgáltató egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi központnak tekinteni; 

6. „elektronikus információ”: a szolgáltató által ▌a közlésre vagy megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásának időpontjában jogszerűen tárolt előfizetői, forgalmi vagy tartalmi adatok, amelyeket abból a célból kérnek, hogy valamely tagállamban a nemzeti jognak megfelelően bizonyítékul szolgáljanak egy bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás, büntetőeljárás alá vonás és bírósági eljárás során;

7. „előfizetői adatok”: minden olyan, a szokásos üzletmenet során gyűjtött adat, amely a megadott névre, születési dátumra, postai vagy földrajzi címre, számlázási és fizetési adatokra, telefonszámra vagy e-mail-címre vonatkozik, amely azonosítja az előfizetőt vagy ügyfelet, valamint a nyújtott szolgáltatás típusát és a szolgáltatóval kötött szerződés időtartamát, és amely feltétlenül szükséges a szolgáltatás felhasználójának azonosításához;

8.  „forgalmi adatok”: a rendes üzletmenet során gyűjtött, a következőkre vonatkozó adatok:

a) a szolgáltatás típusa és tartama, beleértve a technikai adatokat és a kapcsolódó technikai intézkedéseket, valamint az előfizető vagy ügyfél által használt vagy részére biztosított interfészeket azonosító adatokat, a szolgáltatás igénybevételének érvényesítésére vonatkozó adatokat, kivéve a felhasználó által megadott vagy a felhasználó kérésére létrehozott jelszavakat és más, a jelszó helyett használt hitelesítési eszközöket;

b) egy felhasználói munkamenet kezdetére és végére vonatkozó adatok, mint a használat dátuma és időpontja, a szolgáltatásba való belépés és kilépés időpontja;

c) elektronikus hírközlési hálózatban elektronikus hírközlési tartalom továbbítása, terjesztése vagy megosztása céljából kezelt elektronikus hírközlési metaadatok, beleértve a közlés forrásának és címzettjének megtalálásához és azonosításához használt adatokat, a terminál helyével kapcsolatos, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben kezelt adatokat, valamint a közlés dátumára, időpontjára, időtartamára és típusára vonatkozó adatokat;

9. ▐

10. „tartalmi adatok”: ▌az előfizetői vagy forgalmi adatoktól eltérő, a szolgáltató által digitális formátumban tárolt adat, például szöveg, beszéd, videók, képek és hang;

11. „információs rendszer”: a 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke a) pontjának meghatározása szerinti információs rendszer[20];

12. „kibocsátó állam”: az a tagállam, amelyben a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot kibocsátják;

12a.  „kibocsátó hatóság”: a kibocsátó államnak a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátására az adott ügyben illetékes hatósága;

13. „végrehajtó állam”: az a tagállam, amelyben a szolgáltató letelepedett vagy jogi képviselettel rendelkezik, és amelynek a közlésre kötelező európai határozatot és a közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványt, vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot és a megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványt értesítés és végrehajtás céljából e rendelettel összhangban megküldik;

 14. „végrehajtó hatóság”: a végrehajtó államban az az illetékes hatóság, amelynek részére a közlésre kötelező európai határozatot és a megőrzésre kötelező európai határozatot vagy a közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványt és a megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványt a kibocsátó hatóság értesítés és végrehajtás céljából e rendelettel összhangban megküldi; amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, a végrehajtó hatóság a végrehajtó államban bíróság is lehet;

 15. „sürgős esetek”: olyan helyzetek, amelyekben valamely személy életét vagy testi épségét ▌fenyegető közvetlen veszély áll fenn.

3. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet azokra a tagállamokra és azokra a szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek egy vagy több olyan tagállamban, amelyekre nézve e rendelet kötelező, szolgáltatásokat kínálnak és e tagállamok egyikében letelepedtek vagy jogi képviselettel rendelkeznek.

(1a) A rendelet nem alkalmazandó a kibocsátó hatóság által kezdeményezett olyan eljárásokra, amelyek célja kölcsönös jogsegély nyújtása egy másik tagállamnak vagy egy harmadik országnak.

(2) A közlésre kötelező európai határozat és a megőrzésre kötelező európai határozat kizárólag büntetőeljárás keretében és céljaira bocsátható ki, akár a tárgyalást megelőző szakaszban, akár a tárgyalási szakban. A határozatok olyan eljárásban is kibocsáthatók, amelyek olyan bűncselekményre vonatkoznak, amely miatt a kibocsátó államban jogi személy vonható felelősségre, illetve büntethető meg.

(3)  A rendelet szerinti határozatok kizárólag az Unióban kínált, a 2. cikk 3. pontjában meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó adatok kapcsán bocsáthatók ki.

 

2. fejezet Közlésre kötelező európai határozat, megőrzésre kötelező európai határozat, valamint tanúsítványok

 

4. cikk

Kibocsátó hatóság

(1) A 3. cikk (2) bekezdésében hivatkozott konkrét eljárásokkal közvetlen kapcsolatban álló meghatározott személyek személyazonosságának megállapítása kizárólagos céljából előfizetői adatok és IP-címek megszerzésére irányuló közlésre kötelező európai határozatot a következők bocsáthatnak ki:

 a) az adott ügyben hatáskörrel rendelkező bíró, bíróság, nyomozási bíró vagy ügyész; vagy

b) bármely más, a kibocsátó állam által meghatározott és az adott ügyben a büntetőeljárás során nyomozó hatóságként eljáró illetékes hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik a bizonyítékgyűjtés elrendelésére. Az ilyen közlésre kötelező európai határozatot, miután megvizsgálták, hogy megfelel-e a közlésre kötelező európai határozat kibocsátására vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételeknek, egy kibocsátó állambeli bírónak, bíróságnak, nyomozási bírónak vagy ügyésznek érvényesítenie kell.

(2) Forgalmi és tartalmi adatok közlésére kötelező európai határozatot kizárólag a következők bocsáthatnak ki:

 a) az adott ügyben hatáskörrel rendelkező bíró, bíróság vagy nyomozási bíró; vagy

 b) bármely más, a kibocsátó állam által meghatározott és az adott ügyben a büntetőeljárás során nyomozó hatóságként eljáró illetékes hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik a bizonyítékgyűjtés elrendelésére. Az ilyen közlésre kötelező európai határozatot, miután megvizsgálták, hogy megfelel-e a közlésre kötelező európai határozat kibocsátására vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételeknek, egy kibocsátó állambeli bírónak, bíróságnak vagy nyomozási bírónak érvényesítenie kell.

(3) Minden adatkategóriára vonatkozóan kibocsáthat megőrzésre kötelező európai határozatot:

a)  az adott ügyben hatáskörrel rendelkező bíró, bíróság, nyomozási bíró vagy ügyész; vagy

b) bármely más, a kibocsátó állam által meghatározott és az adott ügyben a büntetőeljárás során nyomozó hatóságként eljáró illetékes hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik a bizonyítékgyűjtés elrendelésére. Az ilyen megőrzésre kötelező európai határozatot, miután megvizsgálták, hogy megfelel-e a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátására vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételeknek, egy kibocsátó állambeli bírónak, bíróságnak, nyomozási bírónak vagy ügyésznek érvényesítenie kell.

(4) Amennyiben a határozatot az (1) bekezdés b) pontja, a (2) bekezdés b) pontja vagy a (3) bekezdés b) pontja alapján igazságügyi hatóság érvényesítette, e hatóság szintén kibocsátó hatóságnak tekinthető a közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány vagy a megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány megküldése szempontjából.

 

5. cikk

A közlésre kötelező európai határozat kibocsátásának feltételei

(1) A kibocsátó hatóság csak akkor bocsáthat ki közlésre kötelező európai határozatot, ha fennállnak az e cikkben meghatározott feltételek.

(2) A közlésre kötelező európai határozatnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett eljárás céljával arányosnak és szükségesnek kell lennie, figyelembe véve az érintett személy jogait. Csak akkor bocsátható ki, ha hasonló belföldi ügyben ugyanolyan feltételek mellett ki lehetett volna bocsátani, ha van elegendő ok annak feltételezésére, hogy bűncselekményt követtek el, ha az kellően súlyos ahhoz, hogy indokolja az adatok határokon átnyúló közlését, továbbá ha a kért információ releváns a nyomozás szempontjából. A határozatnak olyan meghatározott személyek adataira kell korlátozódnia, akik közvetlen kapcsolatban állnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett konkrét eljárásokkal.

(3) A 3. cikk (2) bekezdésében hivatkozott konkrét eljárásokkal közvetlen összefüggésben álló meghatározott személyek személyazonosságának megállapítása kizárólagos céljából előfizetői adatok vagy IP-címek megszerzésére irányuló közlésre kötelező európai határozat kibocsátására bármilyen bűncselekmény vonatkozásában sor kerülhet.

(4) A forgalmi vagy tartalmi adatok közlését elrendelő, közlésre kötelező európai határozat csak olyan bűncselekmények tekintetében bocsátható ki, amelyek büntetési tételének felső határa a kibocsátó államban legalább 3 év szabadságvesztés.

(4a) A forgalmi vagy tartalmi adatok közlését elrendelő, közlésre kötelező európai határozat kibocsátására a következő bűncselekmények vonatkozásában is sor kerülhet:

a)  az alábbi bűncselekmények esetében, ha azokat részben vagy egészben információs rendszer felhasználásával követték el:

– a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat 3., 4. és 5. cikkében meghatározott bűncselekmények;

– a 2013/40/EU irányelv 3–8. cikkében meghatározott bűncselekmények;

b) az (EU) 2017/541 irányelv 3–12. és 14. cikkében meghatározott bűncselekmények;

ba) a 2011/93/EU irányelv 3–7. cikkében meghatározott bűncselekmények.

(5) A közlésre kötelező európai határozatnak tartalmaznia kell a következő információkat:

a) a kibocsátó és – adott esetben – az érvényesítő hatóság; forgalmi és tartalmi adatok esetében, amennyiben a kibocsátó állam az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 7. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás alatt áll, az e rendelet 9. cikkének (2a) bekezdésében említett különleges eljárásra vonatkozó információk;

b) a közlésre kötelező európai határozat 7. cikkben említett címzettjei;

c) az egyedileg azonosítható személyek, vagy ha a határozat kizárólagos célja valamely személy azonosítása, bármely más egyedi azonosító, például felhasználónév vagy bejelentkezési azonosító;

d) a kért adat kategóriája (előfizetői adatok, forgalmi adatok ▌vagy tartalmi adatok);

e) ▌a közölni kért időtartomány, a lehető leginkább leszűkítve;

f) a kibocsátó állam büntetőjogának alkalmazandó rendelkezései;

g) sürgős esetben ▌ennek alapos indokai;

h) ▐

i) az intézkedés szükségességének és arányosságának indokai, kellően figyelembe véve az intézkedés hatását azon konkrét személyek alapvető jogaira, akinek az adatait kérik, és a bűncselekmény súlyosságát.

(6)  ▐

(7) Amennyiben a kibocsátó hatóság okkal feltételezheti, hogy a kért adatokat azon tagállam joga szerint, amelyben a szolgáltató címzetté vált, vagy annak a tagállamnak a joga szerint, ahol az a személy, akinek az adatait kikérték, lakóhellyel rendelkezik, vagy ahol szakmai titoktartási kötelezettség vagy ügyvédi titoktartási kötelezettség köti, mentességek és kiváltságok védik, vagy azok közlése kihathat e tagállam olyan alapvető érdekeire, mint a nemzetbiztonság és a védelem, a kibocsátó hatóságnak a közlésre kötelező európai határozat kibocsátása előtt felvilágosítást kell kérnie, többek között az érintett tagállam illetékes hatóságaival folytatott konzultáció révén, akár közvetlenül, akár az Eurojust vagy a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat útján. Amennyiben a kibocsátó hatóság azt állapítja meg, hogy a kért adatokat ilyen mentességek és kiváltságok védik, vagy azok közlése kihathat a másik tagállam alapvető érdekeire, a kibocsátó hatóság nem bocsáthatja ki a közlésre kötelező európai határozatot.

 

6. cikk

A megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásának feltételei

(1) A kibocsátó hatóság csak akkor bocsáthat ki megőrzésre kötelező európai határozatot, ha fennállnak az e cikkben meghatározott feltételek.

(2) A megőrzésre kötelező európai határozat akkor bocsátható ki, ha az szükséges és arányos adatok eltávolításának, törlésének vagy megváltoztatásának megakadályozása céljából, az ezen adatok közlésére irányuló későbbi megkeresés érdekében, kölcsönös jogsegély, európai nyomozási határozat vagy közlésre kötelező európai határozat útján, figyelembe véve az érintett személy jogait. A megőrzésre kötelező európai határozat bármilyen bűncselekmény kapcsán kibocsátható az adatok megőrzése érdekében, ha hasonló belföldi ügyben a kibocsátó tagállamban ugyanolyan feltételek mellett ki lehetett volna bocsátani, ha van elegendő ok annak feltételezésére, hogy bűncselekményt követtek el, ha az kellően súlyos ahhoz, hogy indokolja az adatok határokon átnyúló megőrzését, továbbá ha a kért információ releváns a nyomozás szempontjából. A határozatnak olyan meghatározott személyek adataira kell korlátozódnia, akik közvetlen kapcsolatban állnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett konkrét eljárásokkal.

(3) A megőrzésre kötelező európai határozatnak tartalmaznia kell a következő információkat:

a) a kibocsátó és – adott esetben – az érvényesítő hatóság;

b) a megőrzésre kötelező európai határozat 7. cikkben hivatkozott címzettjei;

c) az egyedileg azonosítható személyek, akiknek az adatai megőrzését kérik, vagy ha a határozat kizárólagos célja valamely személy azonosítása, bármely más egyedi azonosító, például felhasználónév vagy bejelentkezési azonosító;

d) a megőrzendő adat kategóriája (előfizetői adatok, forgalmi adatok ▌vagy tartalmi adatok);

e) ▌a megőrizni kért időtartomány, a lehető leginkább leszűkítve;

f) a kibocsátó állam büntetőjogának alkalmazandó rendelkezései;

g) az intézkedés szükségességének és arányosságának indokai, kellően figyelembe véve az intézkedés hatását azon konkrét személyek alapvető jogaira, akinek az adatait kérik, és a bűncselekmény súlyosságát.

(3a) Amennyiben a kibocsátó hatóság okkal feltételezheti, hogy a kért adatokat azon tagállam joga szerint, amelyben a szolgáltató címzetté vált, mentességek és kiváltságok védik, vagy azok megőrzése kihathat e tagállam olyan alapvető érdekeire, mint a nemzetbiztonság és a védelem, a kibocsátó hatóságnak a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátása előtt felvilágosítást kell kérnie, többek között az érintett tagállam illetékes hatóságaival folytatott konzultáció révén, akár közvetlenül, akár az Eurojust vagy a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat útján.  Amennyiben a kibocsátó hatóság azt állapítja meg, hogy a kért adatokat ilyen mentességek és kiváltságok védik, vagy azok megőrzése kihathat a másik tagállam alapvető érdekeire, a kibocsátó hatóság nem bocsáthatja ki a megőrzésre kötelező európai határozatot.

6a. cikk

Jogi képviselő

(1) Az e rendelet által kötelezett tagállamokban szolgáltatást nyújtó, de az Unióban nem letelepedett szolgáltatók kijelölnek egy jogi képviselőt a tagállamok illetékes hatóságai által a büntetőeljárás során elektronikus információk gyűjtése céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatok és megőrzésre kötelező európai határozatok átvétele, az azoknak való megfelelés, és azok végrehajtása érdekében. A jogi képviselőnek azon (e rendelet által kötelezett) tagállamok egyikében kell letelepedési hellyel rendelkeznie, ahol a szolgáltató szolgáltatásait nyújtja.

(2) Az e rendelet által kötelezett tagállamokban szolgáltatást nyújtó, de olyan tagállamban letelepedett szolgáltatók, amelyre nézve e rendelet nem kötelező, kijelölnek egy jogi képviselőt a tagállamok illetékes hatóságai által a büntetőeljárás során elektronikus információk gyűjtése céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatok és megőrzésre kötelező európai határozatok átvétele, az azoknak való megfelelés, és azok végrehajtása érdekében. A jogi képviselőnek az e rendelet által kötelezett azon tagállamok egyikében kell letelepedési hellyel rendelkeznie, ahol a szolgáltató szolgáltatásait nyújtja.

(3) Az egy csoporthoz tartozó szolgáltatók együttesen is kijelölhetnek egy jogi képviselőt.

(4) A jogi képviselőt fel kell hatalmazni az említett határozatoknak és végzéseknek az érintett szolgáltató nevében történő átvételére, az azoknak való megfelelés és azok végrehajtásának biztosítására.

(5) A jogi képviselő kijelölését követően a szolgáltatók írásban értesítik azt a tagállamot, ahol jogi képviselőjük letelepedési hellyel rendelkezik. Az értesítésnek tartalmaznia kell a jogi képviselő kijelölését és elérhetőségeit, valamint az ezekben bekövetkező bármely változást.

(6) Az értesítésben meg kell határozni az 1/58 rendelet szerinti azon uniós hivatalos nyelvet (nyelveket), amelye(ke)n a jogi képviselő megkereshető. Ez magában foglalja a jogi képviselő letelepedési helye szerinti tagállam által elfogadott nyelvek – legalább – egyikét.

(7) A tagállamokkal e cikknek megfelelően közölt információkat elérhetővé kell tenni a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat erre kijelölt honlapján. Ezeket az információkat rendszeresen frissíteni kell.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt jogi képviselő felelősségre vonható legyen az e rendelet szerinti kötelezettségek be nem tartásáért a határozatok és végzések átvétele esetén, a szolgáltató felelőssége és a vele szemben megtehető jogi lépések sérelme nélkül.

(9)  A tagállamok meghatározzák az e cikk rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

7. cikk

A közlésre kötelező európai határozat és a megőrzésre kötelező európai határozat címzettjei

 

(1) Az elektronikus információk büntetőeljárások során történő összegyűjtése céljából a közlésre kötelező európai határozatot és a megőrzésre kötelező európai határozatot közvetlenül és egyidejűleg az alábbiaknak kell címezni:

a) a szolgáltató tevékenységi központja, vagy adott esetben a szolgáltató által a büntetőeljárásokban a bizonyítékok összegyűjtése céljából kijelölt, végrehajtó állambeli jogi képviselője; és

b) a végrehajtó hatóság.

(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett bármely szolgáltató írásban értesítse e tagállamot arról, hogy a szolgáltató tevékenységi központja hol található. Az értesítés tartalmazza az elérhetőségi adatokat, valamint az azokban bekövetkező valamennyi változást.

(1b) A tagállamokkal az (1a) bekezdésnek megfelelően közölt információkat elérhetővé kell tenni a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat erre kijelölt honlapján. Ezeket az információkat rendszeresen frissíteni kell.

(2)  ▐

(3)  ▐

(4)   ▐

7a. cikk

Közös európai információcsere-rendszer

 

(1) A Bizottság [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja] -ig létrehoz egy biztonságos csatornákkal rendelkező közös európai információcsere-rendszert a határozatok, valamint a kért adatok illetékes hatóságok és szolgáltatók közötti engedélyezett, határokon átnyúló közlésének, hitelesítésének és továbbításának kezelésére. Az illetékes hatóságok és a szolgáltatók e rendelet alkalmazása céljából ezt a rendszert használják.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a rendszer garantálja a vonatkozó információk hatékony, megbízható és zökkenőmentes cseréjét, valamint a biztonság, a titkosság és az integritás magas szintjét, továbbá a magánélet és a személyes adatok szükséges védelmét, az (EU) 2018/1725 rendelettel, az (EU) 2016/679 rendelettel, az (EU) 2016/680 irányelvvel és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban. E célból nyílt és széles körben használt, a technika mindenkori állásának megfelelő elektronikus aláírási és titkosítási technológiát kell alkalmazni.

(3)  Amennyiben a szolgáltatók vagy a tagállamok már létrehoztak külön rendszereket vagy egyéb biztonságos csatornákat a bűnüldözési célú adatkérelmek kezeléséhez, lehetővé kell tenni az ilyen rendszerek vagy csatornák e közös európai információcsere-rendszerrel történő összekapcsolását.

 

8. cikk

A közlésre kötelező európai határozatra és a megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány

(1) A közlésre kötelező európai határozatot és a megőrzésre kötelező európai határozatot a 7. cikkben meghatározott címzettek részére a 7a. cikkben meghatározott rendszeren keresztül közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (KKEHT), illetve megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (MKEHT) révén kell megküldeni.

A kibocsátó hatóságnak vagy az érvényesítő hatóságnak ki kell töltenie az I. mellékletben szereplő KKEHT-t vagy a II. mellékletben szereplő MKEHT-t, alá kell írnia azt és igazolnia kell, hogy tartalma pontos és helyes.

(2) A KKEHT-t vagy a MKEHT-t a 7a. cikkben meghatározott rendszeren keresztül közvetlenül kell továbbítani, lehetővé téve a címzettek számára, hogy olyan írásbeli dokumentációt készítsenek, amely révén a címzettek megállapíthatják a határozat és a kibocsátó hatóság hitelességét.

(3) A KKEHT tartalmazza az 5. cikk (5) bekezdésének a)–i) pontjában szereplő valamennyi információt, többek között elegendő információval szolgál ahhoz, hogy a címzettek azonosíthassák és megkereshessék a kibocsátó hatóságot, továbbá tartalmazza a közölt adatok fogadásához rendelkezésére álló eszközökre és technikai interfészekre vonatkozó információkat, vagy azt, hogy ezek az információk hol találhatók.

(4) A MKEHT tartalmazza a 6. cikk (3) bekezdésének a)–g) pontjában szereplő valamennyi információt, többek között elegendő információval szolgál ahhoz, hogy a címzettek azonosíthassák és megkereshessék a kibocsátó hatóságot.

(5) Szükség esetén a KKEHT-t és a MKEHT-t le kell fordítani a végrehajtó állam hivatalos nyelvére vagy a végrehajtó állam által az (5a) bekezdéssel összehangban kifejezetten elfogadott valamely másik nyelvre.

 

8a. cikk

Az előfizetői adatokra és IP-címekre vonatkozó,

a személyek azonosításának kizárólagos célját szolgáló KKEHT végrehajtása

 

(1) Az előfizetői adatokra és az IP-címekre vonatkozó, a személyek azonosításának kizárólagos célját szolgáló KKEHT-t közvetlenül és egyidejűleg az alábbiaknak kell címezni:

a) a szolgáltató tevékenységi központja, vagy adott esetben jogi képviselője letelepedésének helye; és

b) a végrehajtó hatóság.

A végrehajtó hatóság egyidejű tájékoztatása nem bírhat halasztó hatállyal a szolgáltató (1) bekezdésben említett kötelezettségei tekintetében.

(2) Az előfizetői adatokra és IP-címekre vonatkozó, személy azonosításának kizárólagos célját szolgáló KKEHT átvételét követően a szolgáltató gondoskodik arról, hogy a kért adatokat a lehető leghamarabb, legkésőbb a KKEHT átvételétől számított 10 napon belül közvetlenül megküldjék a kibocsátó hatóságnak vagy a KKEHT-ban megjelölt bűnüldöző hatóságoknak. A kért adatok megküldésével egyidejűleg a szolgáltató a megküldött adatok másolatát tájékoztatás céljából továbbítja a végrehajtó hatóságnak.

(3)  A sürgős esetekben a szolgáltató a kért adatokat indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a KKEHT átvételétől számított 16 órán belül megküldi. A kért adatok megküldésével egyidejűleg a szolgáltató az adatokat tájékoztatás céljából a végrehajtó hatóság rendelkezésére bocsátja.

(4) Amennyiben a végrehajtó hatóság úgy határoz, hogy a 10a. cikk (1) bekezdésében felsorolt indokok valamelyikére hivatkozik, a lehető leghamarabb, legkésőbb az (1) vagy (2) bekezdésben említett határidőkön belül intézkedik, és határozatáról haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó hatóságot, valamint a szolgáltatót. A kibocsátó hatóság köteles törölni az adatokat. Amennyiben a kért adatokat még nem küldték meg a kibocsátó hatóságnak, a címzett szolgáltató nem továbbítja az adatokat.

(5) Amennyiben a KKEHT hiányos, formai vagy tartalmi szempontból nyilvánvalóan hibás, vagy nem tartalmaz elegendő információt a KKEHT végrehajtásához, a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a KKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot, valamint felvilágosítást vagy – szükség esetén – helyesbítést kér a kibocsátó hatóságtól a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. A kibocsátó hatóság haladéktalanul, legkésőbb 5 napon belül válaszol. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidők nem alkalmazandók, amíg a felvilágosítás megadására nem kerül sor. A kibocsátó hatóság válaszának hiányában a határozatot semmisnek kell tekinteni.

(6) Amennyiben a szolgáltató vis maior vagy nem a szolgáltatónak betudható körülményekből adódó ténybeli lehetetlenség – többek között mert a személy, akinek az adatait kérik, nem az ügyfele, vagy mert az adatokat a KKEHT átvétele előtt törölték – miatt nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, a szolgáltató az indokok ismertetésével indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a KKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. Amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek, a kibocsátó hatóság visszavonja a KKEHT-t, valamint határozatáról tájékoztatja a címzetteket. 

(7) Minden olyan esetben, amikor a szolgáltató egyéb – többek között technikai vagy operatív – okból nem szolgáltatja, nem kimerítően szolgáltatja vagy nem a határidőn belül szolgáltatja a kért információt, az okokról indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a KKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. A kibocsátó hatóság a szolgáltató által megadott információk fényében felülvizsgálja a határozatot, és szükség esetén új határidőt ír elő a címzettek számára. Amennyiben a szolgáltató úgy ítéli meg, hogy a KKEHT nem hajtható végre, mert önmagukban a KKEHT-ban szereplő információk alapján egyértelmű, hogy az nyilvánvalóan visszaélést valósít meg vagy meghaladja a határozat célját, a szolgáltató szintén megküldi a III. mellékletben szereplő formanyomtatványt a kibocsátó hatóságnak, valamint a KKEHT-ban említett végrehajtó hatóságnak, ami a kért adatok továbbítása tekintetében halasztó hatállyal bír. Ilyen esetekben a végrehajtó hatóság akár közvetlenül, akár az Eurojuston vagy a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül felvilágosítást kérhet a kibocsátó hatóságtól a közlésre kötelező európai határozatot illetően. A kibocsátó hatóság haladéktalanul, legkésőbb 5 napon belül válaszol. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidők nem alkalmazandók, amíg a felvilágosítás megadására nem kerül sor. A kibocsátó hatóság válaszának hiányában a határozatot semmisnek kell tekinteni.

(8)  A szolgáltató lehetőség szerint megőrzi a kért adatokat, amennyiben azokat nem közli haladéktalanul a (3), (4) és (5) bekezdésnek megfelelően. A megőrzést az adatok közléséig vagy a KKEHT visszavonásáig vagy semmissé válásáig kell fenntartani.

9. cikk

A forgalmi vagy tartalmi adatokra vonatkozó KKEHT végrehajtása

(-1a)  A forgalmi vagy tartalmi adatokra vonatkozó KKEHT-t közvetlenül és egyidejűleg az alábbiaknak kell címezni:

a) a szolgáltató tevékenységi központja, vagy adott esetben jogi képviselője letelepedésének helye; és

b) a végrehajtó hatóság. (1) A forgalmi vagy tartalmi adatokra vonatkozó KKEHT átvételét követően a szolgáltató haladéktalanul intézkedik az adatok megőrzése érdekében.

(1a)  Amennyiben a végrehajtó hatóság úgy határoz, hogy a 10a. cikkben meghatározott indokok valamelyike alapján elutasítja a KKEHT-t, a lehető leghamarabb, legkésőbb a KKEHT átvételétől számított 10 napon belül intézkedik, és e határozatról haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó hatóságot, valamint a szolgáltatót. (2)  Amennyiben a végrehajtó hatóság a sürgős esetekben határoz úgy, hogy a 10a. cikkben meghatározott indokok valamelyike alapján elutasítja a KKEHT-t, a lehető leghamarabb, legkésőbb a KKEHT átvételétől számított 16 órán belül intézkedik, és e határozatról haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó hatóságot, valamint a szolgáltatót.

(2a) Amennyiben a kibocsátó állam az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdésében vagy 7. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt áll, a szolgáltató kizárólag a végrehajtó hatóság kifejezett írásbeli jóváhagyásának átvételét követően továbbíthatja a kért adatokat. E célból a végrehajtó hatóság, mielőtt megadja az (1a) és (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül írásbeli jóváhagyását, kellő gondossággal értékeli a kibocsátó hatóság határozatát, és mindenekelőtt megvizsgálja az elismerés vagy a végrehajtás megtagadásának a 10a. cikk szerinti indokait.

(2b) A (2a) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a végrehajtó hatóság az (1a) és (2) bekezdésben említett határidőkön belül nem hivatkozott a 10a. cikkben felsorolt indokok egyikére sem, a határozat címzettjeként megjelölt szolgáltató biztosítja, hogy a kért adatokat haladéktalanul és közvetlenül megküldjék a kibocsátó hatóságnak vagy a KKEHT-ban feltüntetett bűnüldöző hatóságoknak.

(2c) Amennyiben a végrehajtó hatóság egy konkrét ügyben nem tudja betartani az (1) vagy (2) bekezdésben megállapított határidőt, erről bármely formában késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a szolgáltatót, közölve a késedelem okát és a határozat meghozatalához előreláthatólag szükséges időt.

(3) Amennyiben ▐ a KKEHT hiányos, formai vagy tartalmi szempontból nyilvánvalóan hibás, vagy nem tartalmaz elegendő információt a KKEHT végrehajtásához, a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a KKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot, valamint felvilágosítást vagy – szükség esetén – helyesbítést kér a kibocsátó hatóságtól a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. A kibocsátó hatóság haladéktalanul, legkésőbb 5 napon belül válaszol. Az (1a) és (2) bekezdésben megállapított határidők nem alkalmazandók, amíg a felvilágosítás megadására nem kerül sor. A kibocsátó hatóság válaszának hiányában a határozatot semmisnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben a szolgáltató vis maior vagy nem ▐ a szolgáltatónak betudható körülményekből adódó ténybeli lehetetlenség – többek között mert a személy, akinek az adatait kérik, nem az ügyfele, vagy mert az adatokat a KKEHT átvétele előtt törölték – miatt nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, a szolgáltató az indokok ismertetésével indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a KKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. Amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek, a kibocsátó hatóság visszavonja a KKEHT-t, valamint határozatáról tájékoztatja a címzetteket.

(5) Minden olyan esetben, amikor a szolgáltató egyéb – többek között technikai vagy operatív – okból nem szolgáltatja, nem kimerítően szolgáltatja vagy nem a határidőn belül szolgáltatja a kért információt, az okokról indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb az (1a) és (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a KKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. A kibocsátó hatóság a szolgáltató által szolgáltatott információk fényében felülvizsgálja a határozatot, és szükség esetén új határidőt ír elő a címzettek számára.

Amennyiben a szolgáltató úgy ítéli meg, hogy a KKEHT nem hajtható végre, mert önmagukban a KKEHT-ban szereplő információk alapján egyértelmű, hogy az ▐ nyilvánvalóan visszaélést valósít meg vagy meghaladja a határozat célját, a szolgáltató szintén megküldi a III. mellékletben szereplő formanyomtatványt a kibocsátó hatóságnak, valamint a KKEHT-ban említett végrehajtó hatóságnak, ami a kért adatok továbbítása tekintetében halasztó hatállyal bír. Ilyen esetekben az illetékes végrehajtó hatóság akár közvetlenül, akár az Eurojuston vagy a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül felvilágosítást kérhet a kibocsátó hatóságtól a közlésre kötelező európai határozatot illetően. A kibocsátó hatóság haladéktalanul, legkésőbb 5 napon belül válaszol. Az (1a) és (2) bekezdésben megállapított határidők nem alkalmazandók, amíg a felvilágosítás megadására nem kerül sor. A kibocsátó hatóság válaszának hiányában a határozatot semmisnek kell tekinteni.

(6) A szolgáltatónak az (1), (1a), (2), (2b), (2c), (3), (4) és (5) bekezdésben említett eljárás során – lehetőség szerint – meg kell őriznie a kért adatokat. A megőrzést az adatok közléséig vagy a KKEHT visszavonásáig vagy semmissé válásig kell fenntartani.

10. cikk

A megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány végrehajtása

(-1a) A MKEHT-t közvetlenül és egyidejűleg az alábbiaknak kell címezni:

a) a szolgáltató tevékenységi központja, vagy adott esetben jogi képviselője letelepedésének helye; és

b) a végrehajtó hatóság.

A végrehajtó hatóság egyidejű tájékoztatása nem bírhat halasztó hatállyal a szolgáltató (1) bekezdésben említett kötelezettségei tekintetében.

(1) A MKEHT átvételét követően a szolgáltató haladéktalanul intézkedik a kért adatok megőrzése érdekében. A megőrzés 60 nap után megszűnik, kivéve, ha a kibocsátó hatóság megerősíti, hogy a közlésre irányuló későbbi megkeresés megindításra került. A MKEHT meghosszabbítható további 30 nappal, de kizárólag abban az esetben, ha ez az adatok relevanciájának további értékeléséhez szükséges.

(2) Amennyiben a kibocsátó hatóság az (1) bekezdésben említett határidőn belül benyújtja a későbbi, közlésre kötelező európai határozatot, a szolgáltató addig köteles az adatok megőrzésére, amíg ez az említett, közlésre kötelező európai határozat 8a. cikk vagy 9. cikk szerinti végrehajtásához szükséges.

(3) Amennyiben a megőrzés már nem szükséges, a kibocsátó hatóság erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a címzetteket, és a megőrzés haladéktalanul megszűnik.

(4) Amennyiben a MKEHT hiányos, formai vagy tartalmi szempontból nyilvánvalóan hibás, vagy nem tartalmaz elegendő információt a MKEHT végrehajtásához, a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a MKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot, valamint felvilágosítást vagy – szükség esetén – helyesbítést kér a kibocsátó hatóságtól a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. A kibocsátó hatóság haladéktalanul, legkésőbb 5 napon belül válaszol. A címzettek biztosítják, hogy a kért felvilágosítás átvehető legyen, hogy ily módon a szolgáltató teljesíteni tudja az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit. A kibocsátó hatóság válaszának hiányában a határozatot semmisnek kell tekinteni.

(5) Amennyiben a szolgáltató vis maior vagy nem ▐ a szolgáltatónak betudható körülményekből adódó ténybeli lehetetlenség – többek között mert a személy, akinek az adatait kérik, nem az ügyfele, vagy mert az adatokat a MKEHT átvétele előtt törölték – miatt nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, a szolgáltató az indokok ismertetésével indokolatlan késedelem nélkül megkeresi a kibocsátó hatóságot és a MKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. Amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek, a kibocsátó hatóság visszavonja a MKEHT-t, valamint határozatáról tájékoztatja a címzetteket.

(6) Minden olyan esetben, amikor a szolgáltató a III. mellékletben szereplő formanyomtatványban felsorolt okoktól eltérő egyéb – többek között technikai vagy operatív – okokból nem őrzi meg a kért információkat, a szolgáltató ennek indokairól indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a MKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot a III. mellékletben szereplő formanyomtatványban. A kibocsátó hatóság a szolgáltató által szolgáltatott indokolás fényében felülvizsgálja a határozatot.

Amennyiben a szolgáltató úgy ítéli meg, hogy a MKEHT nem hajtható végre, mert önmagukban a MKEHT-ban szereplő információk alapján egyértelmű, hogy az nyilvánvalóan visszaélést valósít meg vagy meghaladja a határozat célját, a szolgáltató szintén megküldi a III. mellékletben szereplő formanyomtatványt a kibocsátó hatóságnak, valamint a MKEHT-ban említett végrehajtó hatóságnak. Ilyen esetekben az illetékes végrehajtó hatóság akár közvetlenül, akár az Eurojuston vagy a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül felvilágosítást kérhet a kibocsátó hatóságtól a megőrzésre kötelező európai határozatot illetően. A kibocsátó hatóság haladéktalanul, legkésőbb 5 napon belül válaszol. Az (1) bekezdésben megállapított határidő nem alkalmazandó, amíg a felvilágosítás megadására nem kerül sor. A kibocsátó hatóság válaszának hiányában a határozatot semmisnek kell tekinteni.

 

10a. cikk

Az elismerés vagy a végrehajtás megtagadásának indokai

 

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, ha a KKEHT-t a végrehajtó hatóság értékeli, a KKEHT-t el kell utasítani, amennyiben:

 

a) nem teljesülnek a közlésre kötelező európai határozat kibocsátására vonatkozó, e rendelet 5. cikkében meghatározott feltételek;

 

b) a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása ellentétes lenne a ne bis in idem elvével;

 

c) alapos okkal feltételezhető, hogy a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása összeegyeztethetetlen lenne a tagállamnak az EUSZ 6. cikke és a Charta értelmében fennálló kötelezettségeivel; vagy

 

d) a büntetőjogi felelősség megállapítása és korlátozása tekintetében a végrehajtó állam joga alapján olyan mentesség, kiváltság áll fenn, vagy a sajtószabadságra és az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozóan olyan szabályok vannak hatályban, amelyek lehetetlenné teszik a közlésre kötelező európai határozat végrehajtását.

 

(2) Az (1) bekezdésen felül a végrehajtó hatóság elutasíthatja a forgalmi és tartalmi adatokra vonatkozó KKEHT-t, amennyiben:

a) a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene, veszélyeztetné az információforrást, vagy konkrét hírszerzési tevékenységekhez kapcsolódó minősített információ felhasználásával járna együtt;

b) a közlésre kötelező európai határozat olyan bűncselekménnyel kapcsolatos, amelyet feltételezhetően a kibocsátó állam területén kívül és részben vagy teljes egészében a végrehajtó állam területén követtek el, és az a magatartás, amely miatt a KKEHT-t kibocsátották, a végrehajtó állam joga szerint nem minősül bűncselekménynek; c)  az a magatartás, amely miatt a KKEHT-t kibocsátották, a végrehajtó állam joga szerint nem minősül bűncselekménynek, kivéve, ha a IIIa. mellékletben foglalt bűncselekmény-kategóriák egyikébe tartozó, a kibocsátó hatóság által a KKEHT-ban megjelölt bűncselekményről van szó, feltéve hogy e bűncselekmény a kibocsátó állam joga szerint szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethető, amelynek felső határa legalább három év;

d) a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása a végrehajtó állam jogrendszerében csak bizonyos bűncselekményekre vagy bűncselekmény-kategóriákra, vagy magasabb büntetési tétellel büntetendő bűncselekményekre korlátozódik; vagy

e) a közlésre kötelező európai határozatnak való megfelelés harmadik ország olyan jogszabályaiba ütközik, amelyek tiltják az érintett adatok közlését.

(3) A (2) bekezdés e) pontja a 14a. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően alkalmazandó.

(4) Ha a közlésre kötelező európai határozat adó-, vám- és devizaügyekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozik, a végrehajtó hatóság nem tagadhatja meg az elismerést vagy végrehajtást azon az alapon, hogy a végrehajtó állam joga nem vet ki ugyanolyan típusú adót vagy vámot, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú adó-, vám- és devizajogszabályokat, mint a kibocsátó állam joga.

(5) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett esetekben a közlésre kötelező európai határozat elismerésének vagy végrehajtásának teljes vagy részleges megtagadásáról szóló határozat meghozatala előtt a végrehajtó hatóság bármely megfelelő módon konzultációt folytat a kibocsátó hatósággal, és adott esetben felkéri a kibocsátó hatóságot bármely szükséges információ haladéktalan megadására.

(6) Az (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, és amennyiben a kiváltság vagy a mentesség felfüggesztése a végrehajtó állam valamelyik hatóságának hatáskörébe tartozik, a végrehajtó hatóság haladéktalanul ilyen irányú megkereséssel fordul e hatósághoz. Amennyiben a kiváltság vagy a mentesség felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy valamely nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, az érintett hatóságot a kibocsátó hatóság kéri fel e hatáskör gyakorlására.

(7) A végrehajtó hatóság a III. mellékletben foglalt formanyomtatvány használatával tájékoztatja a kibocsátó hatóságot az e cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt, az elismerés vagy végrehajtás megtagadására vonatkozó indokok bármelyikének alkalmazásáról.

 

11. cikk

A felhasználók tájékoztatása és a titoktartás

(1) A szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja azt a személyt, akinek az adatait kérik. A szolgáltató megteszi a KKEHT és a MKEHT, valamint a közölt vagy megőrzött adatok bizalmas jellegének, titkosságának és integritásának biztosításához szükséges, a technika mindenkori állásának megfelelő operatív és technikai intézkedéseket.

(1a) Mindaddig, amíg az a vonatkozó büntetőeljárás akadályozásának elkerülése vagy egy másik személy alapvető jogainak védelme érdekében szükséges és arányos, a kibocsátó hatóság – kellően figyelembe véve az intézkedés azon személy alapvető jogaira gyakorolt hatását, akinek az adatait kérik – bírósági határozat alapján felhívhatja a szolgáltatót, hogy tartózkodjon azon személy tájékoztatásától, akinek az adatait kérik. Az ilyen határozatot megfelelően indokolni kell, annak tartalmaznia kell a titoktartási kötelezettség időtartamát, és azt rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

(2) Amennyiben a kibocsátó hatóság bírósági határozat alapján arra hívta fel a címzetteket, hogy tartózkodjanak azon személy tájékoztatásától, akinek az adatait kérik, a kibocsátó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az adatközlésről vagy -megőrzésről azon személyt, akinek az adatait a KKEHT vagy a MKEHT révén kérik. A tájékoztatás – a gyanúsított és a vádlott jogainak figyelembevételével, valamint a védelemhez fűződő jogok és a hatékony jogorvoslat sérelme nélkül – elhalasztható mindaddig, amíg az a vonatkozó büntetőeljárás akadályozásának elkerülése érdekében szükséges és arányos.

(3) Az érintett személy tájékoztatása során a kibocsátó hatóságnak közölnie kell minden, a 17. cikkben hivatkozott elérhető jogorvoslati lehetőséget is.

11a. cikk

A megszerzett információk felhasználására vonatkozó korlátozások

 

Az e rendelettel összhangban megszerzett elektronikus információk kizárólag azon eljárások céljára használhatók fel, amelyekhez azokat e rendelettel összhangban megszerezték, kivéve, ha valamely személy életét vagy testi épségét fenyegető közvetlen veszély áll fenn.

11b. cikk

Az elektronikus információk törlése

 

(1) Az e rendelet megsértésével gyűjtött elektronikus információkat indokolatlan késedelem nélkül törölni kell.

(2)  Azokat az elektronikus információkat, amelyek már nem szükségesek az eljárás összes olyan szakaszához – az esetleges fellebbezéseket is ideértve –, amelyekhez azokat közölték vagy megőrizték, indokolatlan késedelem nélkül törölni kell, kivéve, ha ez érintené a gyanúsított vagy a vádlott védelemhez való jogait. Az elektronikus információk tárolásának szükségességét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

(3) A törlésről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell azt a személyt, akinek az adatait kérik.

11c. cikk

Az elektronikus információk elfogadhatósága bírósági eljárásokban

 

Az e rendelet megsértésével – többek között az e rendeletben meghatározott kritériumok teljesítése nélkül – szerzett elektronikus információk nem fogadhatók el a bírósági eljárásokban. Szintén nem fogadhatók el a bírósági eljárásokban azok az elektronikus információk, amelyek megszerzésére azt megelőzően került sor, hogy az elismerés megtagadásának az 10a. cikkben (új) felsorolt indokaira hivatkoztak.

12. cikk

A költségek megtérítése

Amennyiben azt a szolgáltató kéri, a kibocsátó államnak meg kell térítenie a szolgáltató jogos, valamint a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtásával kapcsolatban viselt költségeit. Gyakorlati okokból a költségek megtérítését a szolgáltató a végrehajtó államtól is kérheti. Amennyiben a szolgáltató a végrehajtó államot választja, e költségeket a kibocsátó állam köteles megtéríteni a végrehajtó állam számára. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a költségtérítési szabályokról, a Bizottság pedig közzéteszi ezeket.

 

 

 

3. fejezet: Szankciók, felülvizsgálati eljárás és jogorvoslati lehetőségek

13. cikk

Szankciók

(1) A ▐ tagállamok megállapítják az e rendelet 8a., 9., 10. és 11. cikke szerinti kötelezettségek megsértése esetén a területükön működő szolgáltatók tekintetében alkalmazandó ▐ szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítása érdekében. A tagállamok nemzeti joga által előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.

(1a) Az adatvédelmi kötelezettségek sérelme nélkül, a szolgáltatók a tagállamokban nem vonhatók felelősségre a KKEHT-nak vagy a MKEHT-nak való megfelelésből fakadó következmények miatt.

14. cikk

Végrehajtási eljárás

(1) Amennyiben a szolgáltató határidőn belül nem tesz eleget a KKEHT-nak vagy nem tesz eleget a MKEHT-nak, anélkül, hogy ▐ indokolást szolgáltatna, és amennyiben a végrehajtó hatóság nem hivatkozott az elismerés vagy a végrehajtás megtagadására vonatkozó, a 10a. cikkben meghatározott indokok egyikére sem, a kibocsátó hatóság felkérheti a végrehajtó állam illetékes hatóságát a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtásának kikényszerítésére ▐.

(2)  ▐

(3) A végrehajtó hatóság ▐ hivatalosan tájékoztatja a szolgáltatót arról, hogy eleget kell tennie a vonatkozó kötelezettségnek, tájékoztatva arról, hogy lehetősége van a végrehajtás kifogásolására a 8a., a 9. vagy a 10. cikkben felsorolt indokokra hivatkozva, valamint a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókról, továbbá határidőt állapít meg a teljesítésre vagy a kifogásolásra.

(4)  ▐

(5)  ▐

(6) A szolgáltató kifogása esetén a végrehajtó hatóság a szolgáltató által szolgáltatott információk és szükség esetén a kibocsátó hatóságtól ▐ beszerzett kiegészítő információk alapján dönt arról, hogy végrehajtatja-e a határozatot vagy megtagadja-e annak elismerését. A végrehajtó hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti döntéséről a szolgáltatót és a kibocsátó hatóságot.

(7)  ▐

(8) ▐

(9) Amennyiben a végrehajtó hatóság az adatokat megszerzi a szolgáltatótól, azokat indokolatlan késedelem nélkül továbbítja a kibocsátó hatóság részére ▐ .

(10) Amennyiben a szolgáltató nem tesz eleget ▐ kötelezettségeinek, ▐ a végrehajtó hatóság a 13. cikkel összhangban ▐ szankciót alkalmaz. A bírságot kiszabó határozattal szemben biztosítani kell a hatékony bírói jogorvoslat elérhetőségét.

14a. cikk

Felülvizsgálati eljárás harmadik országok jogszabályaival ütköző kötelezettségek esetén

(1) Amennyiben szolgáltató vagy a végrehajtó hatóság úgy ítéli meg, hogy a közlésre kötelező európai határozatnak vagy a megőrzésre kötelező európai határozatnak való megfelelés harmadik ország olyan alkalmazandó jogszabályaiba ütközne, amelyek tiltják az érintett adatok közlését, indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a határozat átvételétől számított 10 napon belül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és az érintett címzetteket. Ebben az esetben a határozat végrehajtását fel kell függeszteni.

(2) Az ilyen értesítésnek tartalmaznia kell minden, a harmadik ország jogával, annak a szóban forgó ügyre történő alkalmazhatóságával, valamint az ütköző kötelezettség jellegével kapcsolatos releváns részletet.

(3) A kibocsátó állam illetékes hatósága az alábbi kritériumok alapján az értesítés átvételétől számított 10 napon belül felülvizsgálja a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot, valamint tájékoztatja a címzetteket:

a) a harmadik ország vonatkozó jogszabálya által védett érdekek, az alapvető jogokat és az adatok közlését akadályozó egyéb érdekeket is ideértve, különös tekintettel a harmadik ország nemzetbiztonsági érdekeire;

b) azon büntetőügy kapcsolatának mértéke a kibocsátó állam és a harmadik ország joghatósági területével, amelyre vonatkozóan a határozatot kibocsátották, amit többek között az alábbiak jeleznek:

i. azon személy fellelhetősége, állampolgársága és tartózkodási helye, akinek az adatait kérték és/vagy az áldozat(ok) fellelhetősége, állampolgársága és tartózkodási helye,

ii. a hely, ahol a szóban forgó bűncselekményt elkövették;

c) a szolgáltató és a szóban forgó harmadik ország közötti kapcsolat mértéke;

d) a bűncselekmény súlyossága és az elektronikus információk haladéktalan megszerzésének fontossága alapján a kibocsátó államnak az érintett elektronikus információk megszerzéséhez fűződő érdeke;

e) a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat teljesítésének lehetséges következményei a címzettekre nézve, beleértve a szolgáltatókra a harmadik ország jogszabálya alapján kiszabható szankciókat is.

(4) E kritériumok érvényesítése érdekében a kibocsátó hatóság az értesítés átvételétől számított 10 napon belül visszavonja, fenntartja vagy szükség esetén kiigazítja a határozatot. E célból a kibocsátó hatóság felvilágosítást kér az alkalmazandó jogról a harmadik ország illetékes hatóságától az (EU) 2016/680 irányelvnek megfelelően, amennyiben ez nem akadályozza az e rendeletben előírt határidők betartását. Visszavonás esetén a kibocsátó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a címzetteket a visszavonásról.

(5) Amennyiben a kibocsátó hatóság a határozat fenntartásáról határoz, arról tájékoztatja a címzetteket. A kibocsátó hatóság határozatának megfelelő figyelembevétele mellett és a harmadik ország illetékes hatóságával az (EU) 2016/680 irányelvvel összhangban folytatott – az e rendeletben előírt határidők betartását nem akadályozó – konzultációt követően, a végrehajtó hatóság a (3) bekezdésben felsorolt kritériumok alapján végleges határozatot hoz a kibocsátó hatóság határozatának átvételétől számított 10 napon belül, valamint végleges határozatáról tájékoztatja a kibocsátó hatóságot, a szolgáltatót és a harmadik ország illetékes hatóságát.

(6)  A 14a. cikkben említett eljárás időtartama alatt a szolgáltató köteles megőrizni a kért adatokat.

15. cikk

▐

16. cikk

▐

 

 

17. cikk

Hatékony jogorvoslatok

(1) Azon személyek, akiknek adatait közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat révén kérték, jogosultak az ilyen határozatokkal szembeni hatékony jogorvoslatra, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2016/679 rendelet alapján rendelkezésre álló jogorvoslatok sérelme nélkül.

(2)  ▐

(3) A hatékony jogorvoslathoz való e jogot a kibocsátó állam vagy a végrehajtó állam bírósága előtt a nemzeti joggal összhangban kell gyakorolni, és magában kell foglalnia az intézkedés jogszerűsége – többek között szükségessége és arányossága – megtámadásának lehetőségét.

(3a)  Az alapvető jogok végrehajtó állambeli garanciáinak sérelme nélkül, a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásának érdemi indokait a kibocsátó államban lehet megtámadni.

(4) A 11. cikk sérelme nélkül a kibocsátó hatóság és a végrehajtó hatóság meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy kellő időben tájékoztatást nyújtsanak a nemzeti jogon alapuló jogorvoslati lehetőségekről, többek között arról, hogy e jogorvoslati lehetőségek mikor alkalmazandók, továbbá gondoskodnak arról, hogy ezekkel hatékonyan lehessen élni.

(5) Ilyen esetben ugyanazokat a határidőket és egyéb feltételeket kell alkalmazni, mint a hasonló belföldi esetekben, oly módon, amely garantálja e jogorvoslatok tényleges gyakorlását az érintett személyek számára.

(6)  ▐

 

 

18. cikk

▐

 

 

5. fejezet: Záró rendelkezések

 

19. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A Bizottság legkésőbb ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig részletes programot határoz meg e rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére. A nyomon követési program meghatározza azokat az eszközöket, amelyekkel és azokat az időközöket, amilyen gyakorisággal az adatokat és az egyéb szükséges információkat gyűjteni kell. Meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és egyéb információk gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket.

(2) A tagállamok minden esetben összegyűjtik és megőrzik az érintett hatóságoktól származó átfogó statisztikákat. Az előző naptári évre vonatkozóan összegyűjtött adatokat minden évben március 31-ig kell megküldeni a Bizottságnak és azoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a) a KKEHT-k és MKEHT-k száma a kért adatok típusa, a címzettek és a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

aa) a sürgős esetekre vonatkozó eltérések alapján kibocsátott KKEHT-k száma, a körülményekre és a lehetséges kimenetelekre vonatkozó részleteket is ideértve;

ab) azon kibocsátott KKEHT-k és MKEHT-k száma, amelyek esetében a kibocsátó hatóság a 11. cikk (1a) bekezdése szerinti lehetőséggel élve felhívta a szolgáltatót, hogy tartózkodjon azon személy tájékoztatásától, akinek az adatait kérik, ideértve a körülményekkel kapcsolatos információkat és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti esetleges későbbi tájékoztatást is;

b) a teljesített és nem teljesített KKEHT-k és MKEHT-k száma a kért adatok típusa, a címzettek és a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

ba) az elutasított KKEHT-k száma a kért adatok típusa, a címzettek, a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek), valamint az elismerés vagy a végrehajtás megtagadására felhozott indokok szerinti bontásban;

c) a teljesített KKEHT-k esetében a kért adatok megszerzésének átlagos időtartama a KKEHT kibocsátásának időpontjától a megszerzés időpontjáig, a kért adatok típusa, a címzettek és a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

ca) a teljesített MKEHT-k esetében a MKEHT-t követő vonatkozó KKEHT-eljárás átlagos időtartama a MKEHT kibocsátásának időpontjától a KKEHT kibocsátásának időpontjáig, a kért adatok és a címzettek szerinti bontásban;

d) ▐;

e) a közlésre kötelező európai határozatokkal és a megőrzésre kötelező európai határozatokkal szemben igénybe vett jogorvoslatok száma a kibocsátó államban és a végrehajtó államban, a kért adatok típusa szerinti bontásban;

f) a 13. cikkel összhangban kiszabott szankciók a kért adatok típusa, a címzettek, a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek), valamint a szankciók mértéke szerinti bontásban;

g) a szolgáltatók által a KKEHT-k vagy a MKEHT-k végrehajtásával kapcsolatban visszaigényelt költségek, valamint a kibocsátó hatóságok által megtérített költségek áttekintése;

h) a megindított végrehajtási eljárások száma a kért adatok típusa, a címzettek, a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek), valamint a végeredmények szerinti bontásban.

(2a) A Bizottság minden év június 30-ig jelentést tesz közzé, amely tagállamonként összesített formában tartalmazza a (2) bekezdésben említett adatokat.

 

20. cikk

▐

21. cikk

▐

 

22. cikk

Értesítések

(1) .... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt 12 hónap]-ig  valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot az alábbiakról:

a) azok a hatóságok, amelyek nemzeti jogukkal összhangban hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a 4. cikknek megfelelően közlésre kötelező európai határozatot vagy megőrzésre kötelező európai határozatot bocsássanak ki és/vagy érvényesítsenek;

b) az a végrehajtó hatóság, amelynek a KKEHT-t vagy a MKEHT-t a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtása vagy a végrehajtás kikényszerítése céljából megküldik;

ba) amennyiben a szolgáltatók vagy a tagállamok már létrehoztak külön rendszereket vagy egyéb biztonságos csatornákat a bűnüldözési célú adatkérelmek kezeléséhez, a 7a. cikkben említett rendszerrel összekapcsolandó azon eszközök és technikai interfészek, amelyek az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak a közölt adatok fogadásához vagy az azokhoz való hozzáféréshez.

c) ▐

(1a) Ugyanezen időpontig az egynél több tagállamban telephellyel rendelkező szolgáltatók értesítik a Bizottságot az Unión belüli tevékenységi központjukról.

(2) A Bizottság az e cikk alapján kapott információkat nyilvánosan elérhetővé teszi egy erre kijelölt honlapon vagy pedig a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat 2008/976/IB tanácsi határozat[21] 9. cikkében említett honlapján.

 

23. cikk

Kapcsolat az európai nyomozási határozatokkal és a kölcsönös jogsegély-eljárásokkal

 

A tagállamok hatóságai továbbra is kibocsáthatnak a 2014/41/EU irányelvnek megfelelően európai nyomozási határozatokat vagy alkalmazhatják a kölcsönös jogsegély már létező eljárásait olyan elektronikus információk összegyűjtése céljából, amelyek e rendelet hatálya alá is tartoznak.

24. cikk

Értékelés

 

A Bizottság legkésőbb [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 2 év]-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a rendelet működéséről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely különösen azt értékeli, hogy hány ügyben alkalmazták a 9. cikk (2) bekezdése szerinti sürgősségi eltérést és a 11. cikk szerinti, a felhasználó tájékoztatásának elvétől való eltérést. A jelentést a közös európai információcsere-rendszer működésének értékelése, valamint a rendeletnek a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez viszonyított működésére vonatkozó értékelés kíséri. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kell elvégezni. A tagállamok megküldik a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

25. cikk

Hatálybalépés

 

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [18 hónappal a hatálybalépését követő dátum]-tól/-től kell alkalmazni.

 

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

 

 

I. MELLÉKLET

 

KÖZLÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZATRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY (KKEHT)

ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓK KÖZLÉSÉHEZ

 

Az (EU)… rendelet1 alapján a közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványt (KKEHT) ▐ közvetlenül és egyidejűleg a szolgáltatónak és a végrehajtó hatóságnak kell címezni a KKEHT ▐ végrehajtása érdekében. Amennyiben az adatokat a KKEHT átvételét követően nem közlik, a címzett megőrzi a kért adatokat, kivéve, ha a KKEHT-ban található információk nem teszik lehetővé ezen adatok azonosítását. A megőrzést az adatok közléséig, illetve addig kell fenntartani, amíg a kibocsátó hatóság vagy adott esetben a végrehajtó hatóság nem jelzi, hogy az adatok megőrzése és közlése a továbbiakban már nem szükséges.

A címzettek kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a KKEHT, valamint a közölt vagy megőrzött adatok bizalmas jellegét.

 

A. SZAKASZ:

Kibocsátó állam: …………………………………………………………………………………..

Megjegyzés: a kibocsátó hatóság adatait a végén kell megadni (E. és F. szakasz)

Címzettek (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

– szolgáltató vagy adott esetben jogi képviselője:

– végrehajtó hatóság

 

B. SZAKASZ: Határidők

A kért adatokat a következő határidőben kell közölnie (jelölje meg a megfelelő négyzetet és szükség esetén töltse ki):

□ legfeljebb 10 napon belül, amennyiben a végrehajtó hatóság nem hivatkozott az elismerés vagy végrehajtás megtagadásának valamely indokára;

□ sürgős esetben legfeljebb 16 órán belül, amennyiben a végrehajtó hatóság nem hivatkozott az elismerés vagy végrehajtás megtagadásának valamely indokára;

– valamely személy életét vagy testi épségét érintő közvetlen veszély. Indokolás:

▐

 

C. SZAKASZ: A felhasználó tájékoztatása

Tüntesse fel (szükség esetén jelölje meg), ha:

□ a szolgáltató bírósági határozat alapján nem tájékoztathatja azt a személyt, akinek adatait a KKEHT-ben kérik. Indokolás: ...

 

D. SZAKASZ: A közlendő elektronikus információ

 

i. Ez a KKEHT a következő adatokra vonatkozik (jelölje meg a megfelelő négyzete(ke)t):

□ előfizetői adatok ▐:

□ név, cím, születési idő, elérhetőségek (e-mail-cím, telefonszám) és más releváns, a felhasználó/előfizető személyazonosságára vonatkozó adatok

□ az első regisztráció kelte és időpontja, a regisztráció típusa, a szerződés másolata, a regisztráció időpontjában a személyazonosság megállapításának eszközei, az előfizető által szolgáltatott dokumentumok másolatai

□ a szolgáltatás típusa, beleértve az azonosítót (telefonszám, ▐ SIM-kártya száma, MAC-cím) és a társított eszköz(ök)

□ profil-információk (felhasználónév, profil fotó)

□ a szolgáltatás igénybevételének visszaigazolásával kapcsolatos adatok, mint a felhasználó/előfizető által megadott alternatív e-mail-cím

▐

□ PUK kódok

□ IP-cím, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából:

– IP-cím

– azonosítási célú IP kapcsolódási nyilvántartások / naplók

□ forgalmi adatok▐:

a) (mobil) telefónia esetében:

□ kimenő (A) és bejövő (B) azonosítók (telefonszám, IMSI, IMEI)

□ a kapcsolódások időpontjai és időtartamai

□ hívási kísérletek

□ a bázisállomás azonosítója, beleértve a földrajzi információkat (X/Y koordináták), a kapcsolódás kezdetének és befejeződésének időpontjában

□ az igénybe vett hordozási szolgáltatás/távszolgáltatás (pl. UMTS, GPRS)

b) internet esetében:

□ útvonal-információk (forrás IP-cím, cél IP-cím(ek), portszám(ok), böngésző, ▐ üzenetazonosító)

□ a bázisállomás azonosítója, beleértve a földrajzi információkat (X/Y koordináták), a kapcsolódás kezdetének és befejeződésének időpontjában

□ az adatok mennyisége

c) tárhelyszolgáltatás esetében:

□ naplófájlok

□ ticketek

□ vásárlás-történet

– az előzetes fizetési egyenleg feltöltéstörténete

▐

□ tartalmi adatok ▐:

– kapcsolatlista

□ (webes) mailbox dump

□ online tárolási dump (a felhasználó által előállított adatok)

□ oldaldump

□ üzenetek naplója/backupja

□ hangüzenet-dump

□ szervertartalom

□ készülék backup

ii. További információk a KKEHT végrehajtásának érdekében:

 IP-cím:…………………………………………………………………………..

 Telefonszám:………………………………………………………………….

 E-mail-cím:……………………………………………………………………...

 IMEI-szám:……………………………………………………………………….

 MAC-cím:……………………………………………………………………….

 Azon személy(ek), aki(k)nek az adatait kérik:………………………………….………..

 A szolgáltatás megnevezése: ………………………………………………………………..

 Egyéb: ……………………………………………………………………………….

 

iii. A közölni kért időtartomány:

……..…………………………………………………………………………………………….

 

iv. Tüntesse fel (adott esetben jelölje meg és töltse ki), ha:

□ a kért adatokat egy korábbi megőrzés iránti megkeresésnek megfelelően őrizték meg, amelynek kibocsátója:………………………….…………………………………………..…… (tüntesse fel a hatóságot, illetve a megkeresés megküldésének időpontját és hivatkozási számát, ha rendelkezésre áll), és amelyet a következő részére küldtek meg:………………………………………………..…………………… (tüntesse fel a címeket, amelyre azokat megküldték, valamint a címzett által megadott hivatkozási számot, ha rendelkezésre áll)

 

v. A kibocsátott KKEHT tárgyát képező bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:

……………………………………………..……………………………….……………………

Ez a KKEHT forgalmi és/vagy tartalmi adatok vonatkozásában került kibocsátásra és az a következőket érinti (adott esetben jelölje meg a megfelelő négyzete(ke)t):

 olyan bűncselekmény(ek), amelyek büntetési tételének felső határa a kibocsátó államban legalább három év szabadságvesztés;

az alábbi bűncselekmény(ek) esetében, ha azokat részben vagy egészben információs rendszer felhasználásával követték el:

a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat 3., 4. és 5. cikkében meghatározott bűncselekmény(ek);

a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3–7. cikkében meghatározott bűncselekmény(ek);

a 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3–8. cikkében meghatározott bűncselekmény(ek);

az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3–12. és 14. cikkében meghatározott bűncselekmények.

 

vi. Tüntesse fel (szükség esetén jelölje meg), ha:

A kért adatokat egy szolgáltató által egy vállalat vagy más nem természetes személy jogalany részére biztosított vállalati infrastruktúra részeként tárolják vagy kezelik, és ennek a KKEHT-nek azért a szolgáltató a címzettje, mert a vállalat vagy jogalany részére címzett nyomozási cselekmények nem megfelelőek, különösen mivel veszélyeztethetnék a nyomozást.

 

vii. Minden egyéb releváns információ:

………………………………………….……………………………….………………………

 

E. SZAKASZ: A KKEHT-t kibocsátó hatóság adatai

A KKEHT-t kibocsátó hatóság típusa (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

□ bíró, bíróság vagy nyomozási bíró

□ ügyész (előfizetői adatok és IP-címek esetében, kizárólag adott személyek személyazonosságának megállapítása céljából)

□ ügyész (forgalmi és tartalmi adatok esetén) → kérjük, töltse ki az F. szakaszt is

□ bármely más, a kibocsátó állam által meghatározott illetékes hatóság → kérjük, töltse ki az F. szakaszt is

Azon kibocsátó hatóság és/vagy képviselője részletes adatai, amely igazolja a KKEHT tartalmának pontosságát és helytállóságát:

A hatóság megnevezése:…………………………………………..…………………………………..

Képviselőjének neve:………….……………………...……………………………………

Betöltött tisztség (beosztás/rang):………………………………………………...…………………………

Ügyiratszám:….………………………………………………………………..……………………..

Cím:…………………………………………………………………………..……………..

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)…………………………………………..…………….

Fax: (országhívószám) (körzetszám)…………………………………………..………….....

E-mail-cím:………………………………………………………………………………..………….

Dátum: ………………………………………………………………………………….…………

Hivatalos pecsét (ha van ilyen) és aláírás:………………………………………………...……

 

F. SZAKASZ: A KKEHT-t érvényesítő hatóság adatai A KKEHT-t érvényesítő hatóság típusa (jelölje meg a megfelelő négyzetet): □ bíró, bíróság vagy nyomozási bíró □ ügyész (előfizetői adatok és IP-címek esetében, kizárólag adott személyek személyazonosságának megállapítása céljából) Azon érvényesítő hatóság és/vagy képviselője részletes adatai, amely igazolja a KKEHT tartalmának pontosságát és helytállóságát: A hatóság megnevezése:……………………………………………………………………………… Képviselőjének neve:…………………………………………...………………………… Betöltött tisztség (beosztás/rang):………………………………………………………..…….…………… Ügyiratszám:………………………………………………….……………………..………………. Cím: ……………………………………………………...……………………..………….. Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)……………………….……………………..……….... Fax: (országhívószám) (körzetszám)…………………………………………….………….. E-mail-cím:………………………………………………………………………………….….……. Dátum: ……………………………………………………………………….…………………. Hivatalos pecsét (ha van ilyen) és aláírás:…………………………………..…………………

 

G. SZAKASZ: Adattovábbítás és elérhetőségi adatok

i. Az a hatóság, amelynek az adatokat továbbítani kell (jelölje meg és adott esetben töltse ki)

□ a kibocsátó hatóság

□ az érvényesítő hatóság

□ a kibocsátó állam által meghatározott más illetékes hatóság:........................................

ii. Az a hatóság/kapcsolattartó, amellyel kapcsolatba lehet lépni a KKEHT végrehajtásával kapcsolatos bármilyen kérdést illetően:……………………….………………………………………………………………

 

 

 

II. MELLÉKLET

 

MEGŐRZÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZATRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY (MKEHT)

ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓK MEGŐRZÉSÉHEZ

 

Az (EU)… rendelet2 alapján ▐ a megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványt (MKEHT) közvetlenül és egyidejűleg a szolgáltatónak (vagy adott esetben jogi képviselőjének) és a végrehajtó hatóságnak kell címezni a MKEHT végrehajtása érdekében. A megőrzés 60 nap után megszűnik, kivéve, ha a kibocsátó hatóság megerősíti, hogy egy közlésre irányuló későbbi megkeresés megindításra került. Amennyiben a kibocsátó hatóság az említett 60 nap alatt megerősíti, hogy egy közlésre irányuló későbbi megkeresés megindításra került, a címzett addig köteles az adatok megőrzésére, amíg az a későbbi megkeresés kézbesítését követően az adatok közléséhez szükséges.

A címzettek kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a MKEHT, valamint a megőrzött vagy közölt adatok bizalmas jellegét.

 

A. SZAKASZ:

Kibocsátó állam: ……………………………………………………………………………………

 Megjegyzés: a kibocsátó hatóság adatait a végén kell megadni (D. és E. szakasz)

Címzettek (jelölje meg a megfelelő négyzetet és töltse ki az alábbiakat):

– szolgáltató vagy adott esetben jogi képviselője: ...

– végrehajtó hatóság: ...

 

B. SZAKASZ: A felhasználó tájékoztatása

Tüntesse fel (szükség esetén jelölje meg), ha:

□ a szolgáltató bírósági határozat alapján nem tájékoztathatja azt a személyt, akinek adatait a MKEHT-ben kérik. Indokolás: ...

 

C. SZAKASZ: A megőrzendő elektronikus információk

i. A MKEHT a következő adatokra vonatkozik (jelölje meg a megfelelő négyzete(ke)t):

□ előfizetői adatok ▐:

□ név, cím, születési idő, elérhetőségek (e-mail-cím, telefonszám) és más releváns, a felhasználó/előfizető személyazonosságára vonatkozó adatok

□ az első regisztráció kelte és időpontja, a regisztráció típusa, a szerződés másolata, a regisztráció időpontjában a személyazonosság megállapításának eszközei, az előfizető által szolgáltatott dokumentumok másolatai

□ a szolgáltatás típusa, beleértve az azonosítót (telefonszám, ▐ SIM-kártya száma, MAC-cím) és a társított eszköz(ök)

□ profil-információk (felhasználónév, profil fotó)

□ a szolgáltatás igénybevételének visszaigazolásával kapcsolatos adatok, mint a felhasználó/előfizető által megadott alternatív e-mail-cím

▐

□ PUK kódok

IP-címek, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából:

-  IP-cím

-  azonosítási célú IP kapcsolódási nyilvántartások/naplók

▐

□ forgalmi adatok ▐:

a) (mobil) telefónia esetében:

□ kimenő (A) és bejövő (B) azonosítók (telefonszám, IMSI, IMEI)

□ a kapcsolódások időpontjai és időtartamai

□ hívási kísérletek

□ a bázisállomás azonosítója, beleértve a földrajzi információkat (X/Y koordináták), a kapcsolódás kezdetének és befejeződésének időpontjában

□ az igénybe vett hordozási szolgáltatás/távszolgáltatás (pl. UMTS, GPRS)

b) internet esetében:

□ útvonal-információk (forrás IP-cím, cél IP-cím(ek), portszám(ok), böngésző, ▐ üzenetazonosító)

□ a bázisállomás azonosítója, beleértve a földrajzi információkat (X/Y koordináták), a kapcsolódás kezdetének és befejeződésének időpontjában

□ az adatok mennyisége

c) tárhelyszolgáltatás esetében:

□ naplófájlok

□ ticketek

□ vásárlás-történet

□ egyéb forgalmi adatok▐:

□ az előzetes fizetési egyenleg feltöltéstörténete

▐ tartalmi adatok ▐:

– kapcsolatlista

□ (webes) mailbox dump

□ online tárolási dump (a felhasználó által előállított adatok)

□ oldaldump

□ üzenetek naplója/backupja

□ hangüzenet-dump

□ szervertartalom

□ készülék backup

 

ii. További információk a MKEHT végrehajtásának érdekében:

 IP-cím:……………………………………………………….…..……………..

 Telefonszám:……………………………………………….………………..

 E-mail-cím:………………………………………………….………………….

 IMEI-szám:……………………………………………………………………….

 MAC-cím:……………………………………………………………………….

 Azon személy(ek), aki(k)nek az adatait kérik:………………………………………….

 A szolgáltatás megnevezése: ………………………………………………………………..

 Egyéb: ………………………………………………………….……………………

 

iii. A megőrizni kért időtartomány:

……..…………………………………………………………………………………………….

 

iv. A kibocsátott MKEHT tárgyát képező bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:

…………………………………………………………………………………..………….……

 

v. Minden egyéb releváns információ:

…………………………………………………………………………………………………..

 

D. SZAKASZ: A MKEHT-t kibocsátó hatóság adatai

A MKEHT-t kibocsátó hatóság típusa (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

□ bíró, bíróság vagy nyomozási bíró

□ ügyész

□ bármely más, a kibocsátó állam joga által meghatározott illetékes hatóság → kérjük, töltse ki az E. szakaszt is

Azon kibocsátó hatóság és/vagy képviselője részletes adatai, amely igazolja a MKEHT tartalmának pontosságát és helytállóságát:

A hatóság megnevezése:………………………………………………………………………………

Képviselőjének neve:………………………………………………………..……………

Betöltött tisztség (beosztás/rang):…………………………………………………….…………………….

Ügyiratszám:.…………………………………………………………….………………………..

Cím:.…………………………………………………………….………………………..

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)……………………………….……………………….

Fax: (országhívószám) (körzetszám)……………………………….…………………….....

E-mail-cím:………………………………………………………………….……………………….

Dátum: ……………………………………………………………………………………………

Hivatalos pecsét (ha van ilyen) és aláírás:…………………………...…………………………

 

E. SZAKASZ: A MKEHT-t érvényesítő hatóság adatai

A MKEHT-t érvényesítő hatóság típusa (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

□ bíró, bíróság vagy nyomozási bíró

□ ügyész

Azon érvényesítő hatóság és/vagy képviselője részletes adatai, amely igazolja a MKEHT tartalmának pontosságát és helytállóságát:

A hatóság megnevezése:…………………………………………………………………………..…

Képviselőjének neve:………………………………………………..……………………

Betöltött tisztség (beosztás/rang):…………………………………………………….……………………

Ügyiratszám:………………………………………………………………………..………………..

Cím: ………………………………………………………………………………………..

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)………………………………………………………...

Fax: (országhívószám) (körzetszám)…………………………………..……………………

E-mail-cím:…………………………………………………………………………..………………

Dátum: …………………………………………………………………………………………..

Hivatalos pecsét (ha van ilyen) és aláírás:……………………………………...………………

 

F. SZAKASZ: Elérhetőség Az a hatóság, amellyel kapcsolatba lehet lépni a MKEHT végrehajtásával kapcsolatos bármilyen kérdést illetően: ………………………………………………………………………………………………

 

III. MELLÉKLET

 

A KKEHT/MKEHT VÉGREHAJTÁSÁNAK LEHETETLENSÉGÉRŐL, VAGY A KKEHT ELISMERÉSÉNEK MEGTAGADÁSÁRÓL SZÓLÓ INFORMÁCIÓK

 

A. SZAKASZ:

Az alábbi információk a következőkre vonatkoznak:

□ a közlésre kötelező európai határozat (KKEHT)

□ a megőrzésre kötelező európai határozat (MKEHT)

 

B. SZAKASZ:

A KKEHT/MKEHT címzettjei:

– szolgáltató vagy adott esetben jogi képviselője: ...

– végrehajtó hatóság: ...

A KKEHT-t/MKEHT-t kibocsátó hatóság: ……………………………..…………………

Adott esetben a KKEHT-t/MKEHT-t érvényesítő hatóság: ……………………………….

 

C. SZAKASZ:

A KKEHT/MKEHT címzettjének ügyiratszáma: ……………………….…………….

A kibocsátó hatóság ügyiratszáma: …………………………………………………………

Adott esetben az érvényesítő hatóság ügyiratszáma:……………………….……………….

▐ A KKEHT/MKEHT megküldésének időpontja: ………………...…………………

 

D. SZAKASZ: A KKEHT/MKEHT végrehajtásának lehetetlenségére vonatkozó indokok

 

i. A KKEHT/MKEHT az alábbi ok(ok)ból nem hajtható végre vagy nem hajtható végre a kért határidő belül:

□ a KKEHT/MKEHT hiányos

□ a KKEHT/MKEHT formai vagy tartalmi szempontból nyilvánvalóan hibás

□ a KKEHT/MKEHT nem tartalmaz elegendő információt

□ vis maior vagy nem a címzettnek, illetve a szolgáltatónak betudható körülmények miatti ténybeli lehetetlenség

□ a közlésre kötelező európai határozatot nem az (EU) … rendelet 4. cikkében megjelölt kibocsátó hatóság bocsátotta ki vagy érvényesítette;

□ a megőrzésre kötelező európai határozatot nem az (EU) … rendelet 4. cikkében megjelölt kibocsátó hatóság bocsátotta ki vagy érvényesítette

□ a közlésre kötelező európai határozatot nem az (EU) … rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében szereplő bűncselekmény miatt állították ki

□ a szolgáltató nem tartozik az (EU) … rendelet hatálya alá

□ a közlésre kötelező európai határozat/megőrzésre kötelező európai határozat nem a szolgáltató által vagy nevében a KKEHT/MKEHT kibocsátásának időpontjában tárolt adatokra vonatkozik;

□ pusztán a KKEHT-ban/MKEHT-ban szereplő információk alapján úgy tűnik, az nyilvánvalóan visszaélést valósít meg vagy túllépi a határozat célját;

□ a közlésre kötelező európai határozatnak vagy a megőrzésre kötelező európai határozatnak való megfelelés harmadik ország olyan jogszabályába/jogszabályaiba ütközik, amely/amelyek tiltja/tiltják az érintett adatok közlését.

 

ii. Fejtse ki részletesebben a teljesítés elmaradásának indokait ebben az ügyben, szükség esetén feltüntetve az e szakasz i. pontjában fel nem sorolt egyéb indokokat:

………………………………………………………………………………………………….

 

Da. SZAKASZ:

 

A KKEHT elismerésének vagy végrehajtásának megtagadására vonatkozó indokok (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

Valamennyi KKEHT esetében:

 

[ ] nem teljesülnek a közlésre kötelező európai határozat kibocsátására vonatkozó, e rendelet 5. cikkében meghatározott feltételek

 

[ ]a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása ellentétes lenne a ne bis in idem elvével

 

[ ] alapos okkal feltételezhető, hogy a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása összeegyeztethetetlen lenne a tagállamnak az EUSZ 6. cikke és a Charta értelmében fennálló kötelezettségeivel

 

[ ] a büntetőjogi felelősség megállapítása és korlátozása tekintetében a végrehajtó állam joga alapján olyan mentesség, kiváltság áll fenn, vagy a sajtószabadságra és az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozóan olyan szabályok vannak hatályban, amelyek lehetetlenné teszik a közlésre kötelező európai határozat végrehajtását

 

A forgalmi és tartalmi adatokra vonatkozó KKEHT esetében:

 

[ ] a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene, veszélyeztetné az információforrást, vagy konkrét hírszerzési tevékenységekhez kapcsolódó minősített információ felhasználásával járna együtt

 

[ ] a közlésre kötelező európai határozat olyan bűncselekménnyel kapcsolatos, amelyet feltételezhetően a kibocsátó állam területén kívül és részben vagy teljes egészében a végrehajtó állam területén követtek el, és az a magatartás, amely miatt a KKEHT-t kibocsátották, a végrehajtó állam joga szerint nem minősül bűncselekménynek

 

[ ] az a magatartás, amely miatt a KKEHT-t kibocsátották, a végrehajtó állam joga szerint nem minősül bűncselekménynek, kivéve, ha a IIIa. mellékletben foglalt bűncselekmény-kategóriák egyikébe tartozó, a kibocsátó hatóság által a KKEHT-ban megjelölt bűncselekményről van szó, feltéve hogy e bűncselekmény a kibocsátó állam joga szerint szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethető, amelynek felső határa legalább három év

 

[ ] a közlésre kötelező európai határozat végrehajtása a végrehajtó állam jogrendszerében csak bizonyos bűncselekményekre vagy bűncselekmény-kategóriákra, vagy magasabb büntetési tétellel büntetendő bűncselekményekre korlátozódik

 

[ ] a közlésre kötelező európai határozatnak való megfelelés harmadik ország olyan jogszabályaiba ütközik, amelyek tiltják az érintett adatok közlését.

 

E. SZAKASZ: Harmadik ország jogából következő ütköző kötelezettségek:

Harmadik ország jogából következő ütköző kötelezettségek esetén tüntesse fel az alábbi információkat:

– a harmadik ország jogszabályának/jogszabályainak címe, beleértve a releváns rendelkezés(eke)t is:

…………………………………………………………………….…………………………….

– a releváns rendelkezés(ek) szövege:

…………………………………………………..………………………………..…………….

– az ütköző kötelezettség jellege, beleértve a harmadik ország jogszabálya által védett érdeket is:

□ egyének alapvető jogai (jelölje meg):

……………………………………………………………………………….………………..

□ a harmadik ország nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos alapvető érdekei (jelölje meg):

…………………………………………………………………………………………………..

□ egyéb érdekek (jelölje meg):

…………………………………………………..……………………………………………….

– fejtse ki, hogy miért alkalmazandó a jogszabály ebben az ügyben:

……………………………………………………………..………………….…..……………..

– fejtse ki, hogy miért véli úgy, hogy ebben az ügyben kollízió áll fenn:

……………………………………………………………………..……………………………

– fejtse ki a szolgáltató és a szóban forgó harmadik ország közötti kapcsolatot:

…………………………………………………………………………………….……………..

– a közlésre kötelező európai határozat teljesítésének lehetséges következményei a címzettre nézve, beleértve az esetlegesen felmerülő szankciókat:

……………………………………………………………………………...……………….…...

 

F. SZAKASZ: A kért információk

A kibocsátó hatóságtól további információkra van szükség a KKEHT/MKEHT végrehajtása érdekében (adott esetben töltse ki):

……………………………………………………………………………….…………………..

 

G. SZAKASZ: Az adatok megőrzése

A kért adatok (adott esetben jelölje meg a megfelelő négyzetet és töltse ki):

□ megőrzését 5 napig kell fenntartani a kibocsátó hatóság ▐ által biztosítandó felvilágosítás vagy – szükség esetén – helyesbítés céljából

□ közlésére vagy megőrzésére nem kerül sor, mivel a KKEHT-ban/MKEHT-ban szolgáltatott információk nem teszik lehetővé azok azonosítását

– közlésére nem kerül sor, mivel fennáll az elismerés vagy végrehajtás megtagadásának valamelyik indoka.

 

H. SZAKASZ: A szolgáltató vagy adott esetben jogi képviselője részletes adatai

A szolgáltató/jogi képviselő neve:….……………….…………………………

A feljogosított személy neve:…………………………………………………………………

Hivatalos pecsét (ha van ilyen) és aláírás:……………………………………………………..

 

 

IIIa. MELLÉKLET

 

A 10a. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett bűncselekmény-kategóriák:

– bűnszervezetben való részvétel,

– terrorizmus,

– emberkereskedelem,

– gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia,

– kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott kereskedelme,

– fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,

– korrupció,

– csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást is,

– bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása,

– pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is,

– kiberbűnözés,

- környezeti bűnözés, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is,

– segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz,

– szándékos emberölés, súlyos testi sértés,

– emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,

– emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés,

– rasszizmus és idegengyűlölet,

– szervezett vagy fegyveres rablás,

– kulturális javak – köztük régiségek és műtárgyak – tiltott kereskedelme,

– csalás,

– védelmi pénz szedése és zsarolás,

– iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás,

– okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem,

– fizetőeszközök hamisítása,

– hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,

– nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme,

– lopott gépjárművek kereskedelme,

– szexuális kényszerítés,

– gyújtogatás,

– a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények,

– légi jármű/hajó jogellenes hatalomba kerítése,

– szabotázs.

 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	A büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról
Hivatkozások	COM(2018)0225 – C8-0155/2018 – 2018/0108(COD)
A Parlamentnek történő benyújtás dátuma	17.4.2018
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 31.5.2018
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 31.5.2018
Nem nyilvánított véleményt  A határozat dátuma	IMCO 16.5.2018
Előadók  A kijelölés dátuma	Birgit Sippel 4.9.2019
Vizsgálat a bizottságban	11.11.2019	28.1.2020	7.12.2020
Az elfogadás dátuma	7.12.2020
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 22 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdalena Adamowicz, Konstantinos Arvanitis, Malik Azmani, Katarina Barley, Pernando Barrena Arza, Pietro Bartolo, Nicolas Bay, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Jorge Buxadé Villalba, Damien Carême, Anna Júlia Donáth, Lena Düpont, Cornelia Ernst, Nicolaus Fest, Jean-Paul Garraud, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Andrzej Halicki, Evin Incir, Sophia in ‘t Veld, Patryk Jaki, Lívia Járóka, Marina Kaljurand, Assita Kanko, Fabienne Keller, Peter Kofod, Łukasz Kohut, Moritz Körner, Alice Kuhnke, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Nuno Melo, Roberta Metsola, Nadine Morano, Javier Moreno Sánchez, Maite Pagazaurtundúa, Nicola Procaccini, Emil Radev, Paulo Rangel, Ralf Seekatz, Michal Šimečka, Birgit Sippel, Martin Sonneborn, Tineke Strik, Ramona Strugariu, Annalisa Tardino, Tomas Tobé, Milan Uhrík, Tom Vandendriessche, Bettina Vollath, Jadwiga Wiśniewska, Javier Zarzalejos
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Delara Burkhardt, Andor Deli, Leopoldo López Gil, Kostas Papadakis, Anne-Sophie Pelletier, Rob Rooken, Domènec Ruiz Devesa, Hilde Vautmans, Petar Vitanov
Az előterjesztés dátuma	11.12.2020

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

35	+
PPE	Magdalena Adamowicz, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Lena Düpont, Andrzej Halicki, Jeroen Lenaers, Leopoldo López Gil, Nuno Melo, Roberta Metsola, Nadine Morano, Emil Radev, Paulo Rangel, Ralf Seekatz, Tomas Tobé, Javier Zarzalejos
S&D	Katarina Barley, Pietro Bartolo, Delara Burkhardt, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Marina Kaljurand, Łukasz Kohut, Juan Fernando López Aguilar, Javier Moreno Sánchez, Domènec Ruiz Devesa, Birgit Sippel, Petar Vitanov, Bettina Vollath,
GUE/NGL	Konstantinos Arvanitis, Pernando Barrena Arza, Cornelia Ernst, Anne-Sophie Pelletier
NI	Milan Uhrík

 

22	-
PPE	Andor Deli, Lívia Járóka
Renew	Malik Azmani, Anna Júlia Donáth, Sophia in ‘t Veld, Fabienne Keller, Moritz Körner, Maite Pagazaurtundúa, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Hilde Vautmans
Verts/ALE	Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Damien Carême, Alice Kuhnke, Tineke Strik
ECR	Jorge Buxadé Villalba, Patryk Jaki, Nicola Procaccini, Rob Rooken
NI	Kostas Papadakis, Martin Sonneborn

 

7	0
ID	Nicolas Bay, Nicolaus Fest, Jean-Paul Garraud, Peter Kofod, Annalisa Tardino, Tom Vandendriessche
ECR	Assita Kanko

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

• [*] Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
• [1] HL C […]., […], […]. o.
• [2]  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).
   
• [3]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.)
• [4]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
• [5]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
• [6] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.).
• [7] Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.).
• [8] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1. o.).
• [9] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11., 1. o.).
• [10] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.).
• [11] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1. o.).
   
• [12]  A Tanács 2009/948/IB kerethatározata (2009. november 30.) a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről (HL L 328., 2009.12.15., 42. o.).
• [13]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).
• [14]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).
• [15]  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).
• [16]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
• [17] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
• [18]  Az európai adatvédelmi biztos 7/2019. sz. véleménye a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról (2019. november 6.).
• [19] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
• [20] Az Európai Parlament és a Tanács 2013/40/EU irányelve (2013. augusztus 12.) az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 218., 2013.8.14., 8. o.).
• [21] A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).