Eljárás : 2020/2115(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0269/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0269/2020

Viták :

PV 19/01/2021 - 16
PV 19/01/2021 - 18
CRE 19/01/2021 - 16
CRE 19/01/2021 - 18

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0016

<Date>{17/12/2020}17.12.2020</Date>
<NoDocSe>A9‑0269/2020</NoDocSe>
PDF 280kWORD 97k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az összeköttetésről és az EU–Ázsia közötti kapcsolatokról</Titre>

<DocRef>(2020/2115(INI))</DocRef>


<Commission>{AFET}Külügyi Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Reinhard Bütikofer</Depute>

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az összeköttetésről és az EU–Ázsia közötti kapcsolatokról

(2020/2115(INI))

Az Európai Parlament

  tekintettel az Európai Unió 2016. június 28-án közzétett, kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

 tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések – Az uniós stratégia elemei” című, 2018. szeptember 19-i közös közleményére (JOIN(2016)0031),

 tekintettel az EU és Japán közötti, a fenntartható összeköttetésekre és a minőségi infrastruktúrára vonatkozó, 2019. szeptember 27-i partnerségre,

 tekintettel az Ázsiáról és a Csendes-óceán térségéről 2012. július 12-én kiadott közös EU–USA nyilatkozatra,

 tekintettel „Az EU fokozottabb biztonsági együttműködése Ázsiában és Ázsiával” című, 2018. május 28-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU és Közép-Ázsia: a szorosabb partnerség új lehetőségei” című, 2019. május 15-i közös közleményére (JOIN(2019)0009),

 tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” című, 2020. március 9-i közös közleményére (JOIN(2020)0004),

 tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség: összefogás a közös jövő érdekében” című, 2019. április 16-i közös közleményére (JOIN(2019)0006),

 tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája” című, 2016. április 27-i közös közleményére (JOIN(2016)0021),

 tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A keleti partnerségre vonatkozó szakpolitika 2020 után. A reziliencia erősítése – a mindenki számára előnyös keleti partnerség” című, 2020. március 18-i közös közleményére (JOIN(2020)007),

 tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641),

 tekintettel „A Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról – A Bizottság hozzájárulása a 2020. május 6-i EU–Nyugat-Balkán vezetői találkozót megelőzően” című, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

 tekintettel a Nyugat-Balkánra vonatkozó, 2015-ben elfogadott összekapcsoltsági menetrendre,

 tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az ellenállóképesség stratégiai megközelítése” című, 2017. június 7-i közös közleményére (JOIN(2017)0021),

 tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére (2015) és a fejlesztésfinanszírozásra irányuló addisz-abebai cselekvési programra (2015),

 tekintettel a G20-ak minőségi infrastrukturális beruházásokra vonatkozó alapelveire (2019) és az infrastruktúra eszközosztályként történő fejlesztését célzó ütemtervre (2018),

 tekintettel „Az 5G biztonságos kiépítése az EU-ban – Az uniós eszköztár alkalmazása” című 2020. január 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0050),

 tekintettel a 2017. november 20–21-i 13.  ASEM (Ázsia–Európa) külügyminiszteri találkozó következtetéseire és az elnök nyilatkozatára,

 tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

 tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

 tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0269/2020),

A. mivel az EU kibővített globális konnektivitási stratégiájához hatékony kormányzásra és a tagállamok, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők széles körű bevonására van szükség ahhoz, hogy hatékonyan képviseljék az EU alapvető értékeit és közös érdekeit;

B. mivel az egyre inkább összekapcsolt és globális világban az EU-nak konnektivitási stratégiákat kell végrehajtania és demonstrálnia annak érdekében, hogy előmozdítsa érdekeit, értékeit és pozícióit, és megerősítse az együttműködést partnereivel a digitális területen, valamint az egészségügy, a biztonság, a zöld átmenet, a közlekedés, az energia és különösen az emberi hálózatok területén; mivel az Európa, Ázsia és más kontinensek közötti jelentős gazdasági potenciál a fizikai és digitális infrastruktúra hiánya miatt továbbra is kiaknázatlan;

C. mivel a Covid19-világjárvány még inkább aláhúzta egy hatékony uniós összekapcsoltsági stratégia fontosságát, és egyértelművé tette mind az európai, mind a globális konnektivitási hálózatok gyengeségeit és erősségeit; mivel a Covid19 utáni gazdaságélénkítés új lehetőséget kínál, és fordulópontként használható fel a beruházások fenntarthatóbb, digitálisabb és zöldebb irányba fordításához, a nagyobb rezilienciát szolgáló összekapcsoltsági menetrendjeink fellendítése mellett;

D. mivel a globális összekapcsolódási stratégiának fenntartható és szabályokon alapuló megközelítést kell alkalmaznia, és az EU kulcsfontosságú politikáinak céljait kell szolgálnia, például a gazdasági fellendülést, az európai zöld megállapodást, a digitális átalakulást, valamint az emberi jogok globális előmozdítását és a hatékony multilateralizmust; mivel a regionális és globális biztonsági kereteknek hozzá kell járulniuk az államok közötti kapcsolatok megfelelő működéséhez szükséges biztonságos környezet megteremtéséhez; mivel ezeknek a kereteknek Európa kereskedelempolitikai és diplomáciai erejére kell épülniük, és kezelniük kell az olyan új és sürgős kihívásokat, mint a globális egészségügy és biztonság, a hibrid fenyegetések, a terrorizmus és a szegénység;

E. mivel az összekapcsoltság már most is alapvető eleme számos uniós stratégiának; mivel erősíteni kell az összekapcsoltságra irányuló valamennyi politika koherenciáját és láthatóságát; mivel a globális összekapcsoltság hatással van Európa és a harmadik országok versenyképességére, és kereskedelmi lehetőségeket biztosít az európai és más vállalkozások, különösen a kkv-k számára a közös jólét elérése érdekében;

F. mivel egy fenntartható összeköttetési stratégiának az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérését kell szolgálnia;

G. mivel az EU összekapcsoltsági stratégiájának végrehajtásához a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretben elkülönített állami pénzügyi forrásokra, az emberi erőforrások elosztására és a magánszektor szerepvállalásának elősegítésére irányuló megújult erőfeszítésekre lesz szükség, amint azt az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekről szóló 2018. évi közös közlemény kifejezetten kimondja; mivel számos fejlődő régió jelentős mértékű, szabályokon alapuló beruházást igényel egy új gazdasági dinamika eléréséhez, különösen a Covid19-világjárványt követően;

H. mivel az EU – mint a világ egyik legnagyobb gazdasága és a regionális együttműködés és az emberek közötti kapcsolatok erősítésének úttörője – számára a globális összekapcsoltsági stratégia képes arra, hogy hozzáadott értéket teremtsen globális menetrendjének végrehajtásához és előmozdításához, ideértve a Team Europe megközelítést és a regionális menetrendeket, például az európai indiai-csendes-óceáni stratégia kidolgozását és az ASEM-en belüli együttműködést az EU kulcsfontosságú politikái közötti szinergiák révén, erősítve ezáltal az EU globális szereplőként elfoglalt helyét;

I. mivel az EU Japánnal és Dél-Koreával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásai nyomán növekedni fog a kereskedelem Ázsia és Európa között, és fejlesztésekre lesz szükség a közlekedési infrastruktúra tekintetében;

J. mivel a 2019. évi, az EU és Japán közötti összeköttetésekre vonatkozó partnerség további jelentőséggel ruházta fel a stratégiát; mivel más ázsiai partnerekkel – így Indiával, mint feltörekvő globális szereplővel – partnerségeket kell létrehozni; mivel Afrikát és az európai szomszédságot az összeköttetés szempontjából kiemelt régiónak kell tekinteni;

K. mivel az EU, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatokról szóló közös közleményt szintén figyelembe kell venni a stratégiában;

L. mivel a Bizottság 2021. évi munkaprogramjának tartalmaznia kell a globális konnektivitási stratégiát;

M. mivel kulcsfontosságú fenntartani a környezetbarát közlekedési módok tekintetében meglévő infrastruktúrát Európában és azon kívül; mivel Európának többet kell beruháznia a fenntartható infrastruktúrába, például egy korszerű európai nagy sebességű vasúthálózatba, amely kiválthatna néhány Európán belüli légi közlekedési útvonalat; mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem fenntartható projektek magas adósságot és erőforrás-pazarlást eredményeznek, aláássák az infrastrukturális beruházások előnyeit a helyi közösségek számára, fokozott szennyezéshez vezetnek és károsítják a környezetet;

N. mivel az elmúlt években a globális szereplők felismerték a közlekedési összeköttetésekben rejlő lehetőségeket, és vezető szerepet vállaltak a globális infrastruktúra stratégiai fejlesztésének folytatásában; mivel új lehetőségek nyílnak az EU és Ázsia közötti közlekedési hálózatok számára, különösen a vasúti és a tengeri ágazatban; mivel a Covid19-válság megmutatta, hogy az Ázsiával való közlekedési összeköttetés folyamatossága elengedhetetlen ahhoz, hogy garantálni lehessen az ellátási láncot valamennyi típusú áru tekintetében; mivel az EU és Ázsia közötti közlekedés a globális színtéren a kereskedelmi forgalom és a megtett távolság tekintetében kiemelkedő eredményeket mutat fel; mivel az EU és Ázsia között használt valamennyi közlekedési mód esetében garantálni kell a biztonságot, a védelmet és az ökológiai fenntarthatóságot, különös tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására;

A konnektivitási stratégia alapelvei

1. hangsúlyozza, hogy a konnektivitás alapvető szerepet tölt be az EU és tagállamainak geopolitikai kapcsolataiban, és rámutat arra, hogy a konnektivitás mint az Európai Unió alapvető orientációja mélyen beépül az EU hazai és nemzetközi kihívásokra vonatkozó megközelítésébe; rámutat arra, hogy az összekapcsoltságra vonatkozó politikákat sikeresen végrehajtották az EU-ban, és hogy az összekapcsoltság területén hozott intézkedések egyre inkább beépültek az EU számos külkapcsolatába;

2. ösztönzi a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy a jelenlegi EU-Ázsia összekapcsolási stratégia kiterjesztéseként hozzanak létre egy globális uniós összekapcsolási stratégiát annak érdekében, hogy a konnektivitási filozófiánkat és politikáinkat összehangolják azzal a céllal, hogy megerősítsék az EU valódi és nélkülözhetetlen geopolitikai és geogazdasági szereplőként betöltött szerepét egyetlen narratívával és transzkulturális támogatóként, valamint hogy megerősítsék a világ azon demokráciáival fenntartott partnerségeket, amelyek osztoznak az alapvető értékeinkben; mivel az olyan konkrét regionális prioritásokat és politikákat, mint a keleti partnerség, az európai szomszédságpolitika (ENP), a Latin-Amerikával és a Karib-térséggel fenntartott kapcsolatokról szóló közös közlemény és a jövőbeli indiai-csendes-óceáni stratégia, össze kell hangolni a stratégiával;

3. nyomatékosan rámutat arra, hogy a globális kihívások súlyosbodni fognak, ha a világ egymással szemben álló táborokra hasad vagy teljesen fragmentálttá válik; ezért úgy véli, hogy az összeköttetést olyan elvként kell előmozdítani, amely szükség esetén és lehetőség szerint együttműködésre törekszik;

4. hangsúlyozza, hogy a konnektivitásnak az uniós munka kulcsfontosságú prioritásaként kell szolgálnia annak érdekében, hogy megerősítse Európa ambícióját, proaktívabb európai álláspontot alakítson ki a globális politikában, és megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy Európa kétoldalúan és többoldalú fórumokon együttműködhessen más országokkal az adóügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható konnektivitás előmozdítása érdekében;

5. elvárja, hogy a stratégia hozzájáruljon az erős és méltányos Unió kiépítésére, a békés és tiszteletteljes nemzetközi kapcsolatokba való beruházásra, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéshez való – többek között az európai zöld megállapodást és a digitális átalakulást előmozdító ambiciózus kereskedelmi megállapodások alapján történő – hozzájárulásra, valamint a globális igazságszolgáltatás előmozdítására irányuló fő uniós keretpolitikák végrehajtásához;

6. véleménye szerint a globalizáció fenntartható formájának előmozdításához a harmadik országokkal való együttműködésre lesz szükség a Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlesztési célok – mint a stratégia központi elemei – végrehajtása terén;

7. úgy véli, hogy a stratégiának az EU alapvető értékein és közös érdekein alapuló politikai, gazdasági, kulturális, fenntarthatósági és biztonsági dimenziók széles skáláját kell átfogóan kezelnie, olyan kiemelt projekteket kell végrehajtania, amelyek a szabadság, az emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia, a megkülönböztetés elleni szolidaritás, a fenntarthatóság, az inkluzivitás, a társadalmi igazságosság átláthatósága, az egyenlő versenyfeltételek, a kölcsönösség és a szabályokon alapuló multilateralizmus tiszteletben tartása szempontjait középpontba állító értékeinket demonstrálják, valamint meg kell erősítenie az EU nemzetközi normaalkotói szerepét; tudatában van annak, hogy megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat kell elkülöníteni ennek végrehajtásához;

8. felkéri az uniós és tagállami szintű gazdasági és társadalmi érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre megfelelő fórumokat e részvételhez; kitart amellett, hogy a parlamenteknek aktív szerepet kell játszaniuk az összeköttetési politika kialakításában és felügyeletében;

9. emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés érdekében az összekapcsoltságra irányuló beruházásokra van szükség; hangsúlyozza, hogy ezeknek a beruházásoknak tiszteletben kell tartaniuk a közjót, az átláthatóságot, a piaci hatékonyságot, az egyenlő versenyfeltételeket, beleértve a közbeszerzési piacokhoz való tisztességes hozzáférést és a költségvetési életképességet, elkerülve ugyanakkor az adósságcsapdába kerülést; kiemeli, hogy az ilyen beruházásoknak támogatniuk kell a gazdasági ellenálló képességet, a gazdaság Párizsi Megállapodással összeegyeztethető dekarbonizációját, a munkaerő új készségeinek fejlesztését, valamint a magas szintű környezetvédelmi és biológiai sokféleségi normáknak való megfelelést; hangsúlyozza továbbá, hogy be kell tartaniuk a szociális és munkavállalói jogokra, az átláthatóságra, az emberi jogokra, a kellő gondosságra, az interoperabilitásra és a jó kormányzásra vonatkozó szigorú uniós normákat, és megfelelő, inkluzív és nyilvános konzultációk és nyílt hozzáférés alapján hangot kell adniuk a projektek által érintett embereknek, többek között a helyi érdekelt feleket, így a kkv-kat is;

10. felkéri az összes európai országot, hogy csatlakozzanak az EU összekapcsoltsági stratégiájához, beleértve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), a Nyugat-Balkán és az európai szomszédság országait, valamint hogy funkcionálisan integrálják a különböző fejlődő régiókat; ösztönzi az Egyesült Királyságot, hogy fogjon össze az Unióval a stratégiai nemzetközi konnektivitás előmozdításában, különös tekintettel a brit alsóház által az Egyesült Királyság nemzetközi politikájának jövőjéről készített közelmúltbeli jelentésre; úgy véli, hogy előnyben kell részesíteni a több európai ország által közösen felügyelt projekteket;

11. nyomatékosan hangsúlyozza a partnereinkkel és más országokkal és régiókkal való tisztességes együttműködés szükségességét, ugyanakkor puha hatalmat használva az európai értékek előmozdítására, valamint erős és tartós partnerségek biztosítására; úgy véli,  hogy a stratégiának közös előnyöket kell teremtenie, biztosítania kell a kölcsönös piacra jutást, és meg kell akadályoznia az egyoldalú függőségeket vagy adósságcsapdákat, amelyek veszélyeztetik a részt vevő országok autonómiáját, és azt a kölcsönös tisztelet szellemében kell végrehajtani;

12. rámutat arra, hogy a Nyugat-Balkán a stratégia egyik prioritásaként döntő jelentőséggel bír; úgy véli, hogy a stratégia kedvező szinergiákat alakíthat ki a régión belüli egyéb politikai és gazdasági folyamatokkal, nevezetesen regionális integrációt; úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országokra vonatkozóan meglévő infrastrukturális terveket – például a nyugat-balkáni uniós összeköttetés-fejlesztési programot – összhangba kell hozni a stratégiával; üdvözli, hogy a régióra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervvel összefüggésben lendületet kaptak a konnektivitásra irányuló nyugat-balkáni beruházások; kiemeli továbbá a keleti partnerség fontosságát és az összekapcsoltságra helyezett hangsúlyt, amint azt a 2020. március 18-i közös közlemény is kiemelte;

A stratégia irányítása

13. hangsúlyozza, hogy a stratégiát nyomon kell követni és össze kell hangolni az EU-n belüli, valamint az EU és leendő tagjai közötti belső összeköttetésekre irányuló törekvéssel, például a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) vagy a „három tenger” kezdeményezésen keresztül, megerősítve a közös értékeket, normákat és érdekeket, valamint biztosítva,   hogy az uniós intézmények és a tagállamok közös felelősségüknek tekintsék a stratégia végrehajtását; úgy véli, hogy a tagállamok aktív felelősségvállalása nélkül a stratégia kerekek nélküli autó lesz;

14. hangsúlyozza a stratégia többdimenziós jellegét, amely megköveteli a nemzetközi összekapcsoltságra és interoperabilitásra irányuló, meglévő stratégiák, politikák és projektek hatékony összehangolását; elvárja, hogy e tekintetben fokozzák és egyszerűsítsék az EKSZ és a Bizottság főigazgatóságai közötti meglévő koordinációt;

15. hangsúlyozza, hogy a stratégia tekintetében egyértelműbb irányításra és a hatáskörök megosztására van szükség a Bizottságon belül minden szinten, ideértve a felső szinteket is; javasolja ezért, hogy a stratégia végrehajtását rendszeresen vitassa meg a biztosok „Erősebb Európáért” csoportja, amelynek az konnektivitást koordináló szervként kell működnie, és amelynek társelnöki tisztét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke (alelnök/főképviselő) és az összeköttetésért felelős bizottsági koordinátor – ideális esetben egy ügyvezető alelnök – tölti be;

16. ajánlja, hogy a szinergiák és a hatékonyság maximalizálása érdekében az EKSZ biztosítsa az összeköttetést koordináló szerv titkárságát, a munkavégzés megfelelő szintjén pedig be kell vonni az összes érintett főigazgatót, míg az elnöki tisztet a Bizottság és az EKSZ főtitkárainak közösen kell betöltenie;

17. rámutat annak fontosságára, hogy bevonják a stratégiába a Parlamentet, a Tanácsot, a tagállamokat és a nemzeti parlamenteket; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság rendszeresen készítsen jelentést a stratégia végrehajtása terén elért eredményekről, amelyet a Parlamentnek és a Tanácsnak részletesen meg kell vitatnia; ösztönzi nemzeti összekapcsoltsági koordinátorok kinevezését a tagállamok kormányaiba; azon a véleményen van, hogy egy külön erre a célra létrehozott tanácsi munkacsoport javíthatná az összeköttetésekkel kapcsolatos koherenciát, annak működőképessé tételét és a felelősségvállalást a tagállamok között; javasolja, hogy az összekapcsoltság esetében a minősített többségi szavazást alkalmazzák, kivéve a nemzetbiztonsággal kapcsolatos vagy annak vonatkozásában fontos területeket;

18. úgy véli, hogy az érintett érdekelt felekkel – köztük az uniós pénzügyi intézményekkel – folytatott információcsere és azok aktív bevonása alapvető fontosságú a stratégia sikeréhez, tekintettel az e területen meglévő beruházási hiányra; javasolja, hogy a Bizottság tanácsadó testületeként hozzanak létre egy, a nemzetközi konnektivitással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, amely magában foglalja az üzleti élet képviselőit, ahogyan azt az egy üzleti tanácsadó csoport létrehozására irányuló, a 2018. szeptember 19-i közös közleményben felvázolt javaslat előirányozta, valamint a civil társadalmat és más érdekelt feleket, többek között az emberi jogok, a környezetvédelem és a munkajog területéről, továbbá nemzetközi pénzügyi intézményeket, különös hangsúlyt fektetve az Európai Beruházási Bankra (EBB) mint uniós bankra, és összhangban a nemek közötti egyenlőség kritériumával;

19. határozottan úgy véli, hogy az európai és tagállami fejlesztési bankoknak, beruházási ügynökségeknek és exporthitel-ügynökségeknek központi szerepet kell játszaniuk a nemzetközi összeköttetési projektekbe történő beruházások irányításában, különös tekintettel a magánszektor projektek finanszírozásában és végrehajtásában való részvételének mozgósítására, valamint – az ország fejlettségi szintjétől függően – a beruházási szükségletekkel vagy a meglévő keretekkel kapcsolatos tanácsadásban; szorgalmazza egy egyablakos interfész létrehozását a magánszektor számára;

20. ebben az összefüggésben szerepet szán az EBB-nek és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD); határozott meggyőződése, hogy a stratégia egyik sarokkövévé kell tenni a magánszektor bankképes nemzetközi összeköttetési projektekbe történő bevonásának tevékeny előmozdítását; kéri, hogy gyorsítsák fel az európai fejlesztésfinanszírozási struktúra megerősítésére irányuló, folyamatban lévő munkát annak érdekében, hogy potenciálisan létrejöjjön egy teljes értékű európai fejlesztési bank; támogatja a más nemzetközi pénzügyi intézményekkel az európai értékek és stratégiai érdekek alapján folytatott együttműködést;

21. hangsúlyozza, hogy a stratégia csak akkor lehet hiteles, ha rendelkezik a törekvéseknek megfelelő szintű végrehajtáshoz szükséges eszközökkel; elismerően nyilatkozik a nemzetközi együttműködésre fordított uniós finanszírozás jelentős összegéről, különösen a támogatások a világ többi nagyhatalma által nyújtott összeghez képest jelentős mértékéről, amely 2014 és 2018 között 345 milliárd eurót tett ki;

22. kifogásolja, hogy az összeköttetési politikák előmozdításához és finanszírozásához nyújtott uniós nemzetközi hozzájárulások ismertsége és láthatósága nem megfelelő, és kéri, hogy ezen haladéktalanul változtassanak; hangsúlyozza továbbá, hogy a stratégia sikeréhez szükséges támogatás biztosítása érdekében célzott kommunikációs politikát kell kialakítani, és felhív a stratégia előnyeinek, eredményeinek és céljainak világosabb és hatékony kommunikációjára; hangsúlyozza e tekintetben a kiemelt projektekben rejlő lehetőségeket;

23. úgy véli, hogy a stratégia céljainak elérése érdekében megfelelő közforrásokat kell elkülöníteni a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben; kéri, hogy a stratégiát foglalják bele a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközről (NDICI) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközről (IPA III) szóló jövőbeli rendeletekbe annak érdekében, hogy az EU hatékonyan megvalósíthassa a stratégia célkitűzéseit olyan uniós pénzügyi programok felhasználásával, mint az InvestEU és különösen az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+), a külső tevékenységi garancia és a földrajzi beruházási eszközök, mint a Szomszédsági Beruházási Keret (NIF), a Közép-ázsiai Beruházási Keret (IFCA) és az Ázsiai Beruházási Keret (AIF); kiemeli továbbá azt a lehetőséget, hogy a partnerországok segítséget kapjanak hazai finanszírozási mechanizmusok kialakításához;

24. úgy véli, hogy a konnektivitási stratégiának a többdimenziós megközelítésmód követése mellett egyértelműen összpontosítania kell bizonyos pontosan meghatározott prioritásokra; üdvözli, hogy az Európai Tanács német, portugál és szlovén elnökségének 18 hónapos programjába figyelemreméltó módon belefoglalták az EU összeköttetési menetrendjét; hangsúlyozza a kiemelt projektek meghatározásának fontosságát az érintett ágazatok számára, amelyeknek jelentős európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük, stratégiai közérdeket kell képviselniük, és meg kell mutatniuk az EU egyedülálló, értékalapú megközelítését; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy javasoljanak kritériumokat az ilyen projektek azonosítására;

25. üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint a G20-ak minőségi infrastrukturális beruházásokra vonatkozó elvei és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének a fenntartható infrastruktúráról szóló határozata; ösztönzi a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy valamennyi multilaterális és plurilaterális fórumon –  például az ENSZ Közgyűlésében, az ASEM keretében vagy a G7-csoportban – mozdítsák elő a nemzetközi összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégiai megközelítést;

A stratégia prioritásai

Zöld átmenet

26. hangsúlyozza az EU szerepét a Párizsi Megállapodás végrehajtásában, többek között a körforgásos gazdaság és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes beruházások előmozdítása révén; úgy véli, hogy a gazdaságok dekarbonizációja és a biológiai sokféleség és a környezet megőrzése érdekében az éghajlatváltozásra adott válasznak a stratégia átfogó prioritását kell képeznie, különös tekintettel a minőségi infrastruktúra fejlesztésére; rámutat arra, hogy kulcsfontosságú fenntartani a környezetbarát közlekedési módok tekintetében meglévő infrastruktúrát Európában és azon kívül; felszólít az összeköttetésekkel kapcsolatos vonatkozó beruházások szisztematikus környezetbarátabbá tételére; e tekintetben javasolja, hogy határozzanak meg átlátható pályázati kritériumokat a termékek vagy szolgáltatások életciklus-költségeire, valamint az uniós szabványoknak és előírásoknak való megfelelésre vonatkozóan; úgy véli, hogy a fejlesztési együttműködés társadalmilag igazságos és fenntartható zöldebbé tétele, az általános infrastrukturális beruházások és különösen az energetikai dimenzió kiemelt fontosságú kérdés; kulcsfontosságú kiemelt projektnek tekinti az alternatív energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködést; javasolja, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztésével kapcsolatos együttműködést tegyék az EU és Afrika közötti konnektivitás pillérévé; alapvető dimenziónak tartja a fenntarthatóságra irányuló kapacitásépítést; üdvözli az ambiciózus tudományos együttműködést az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítása, a biológiai sokféleség védelme, valamint a körforgásos gazdaság, a fenntartható növekedés és a méltányos átállás előmozdítása érdekében;

Közlekedés

27. határozottan ösztönzi egy globális, összehangolt megközelítés elfogadását harmadik országokkal való szoros együttműködés révén az összekapcsoltság, egy ellenállóképes közlekedési infrastruktúra és ipar helyreállítása és fenntartása érdekében, a globális ellátási láncok támogatása céljából; üdvözli az EU és Ázsia közötti együttműködést az olyan kezdeményezések terén, mint az Európa–Kaukázus–Ázsia közlekedési folyosó (TRACECA) program, valamint az új fenntartható közlekedési kezdeményezések előmozdítása olyan fontos ázsiai partnerekkel, mint India és Közép-Ázsia;

28. hangsúlyozza, hogy az EU-nak össze kell kapcsolnia a jól kidolgozott TEN-T keretet az ázsiai hálózatokkal, ugyanakkor meg kell valósítania az EU-n belüli saját TEN-T projektjeit, például a Rail Balticát és másokat; üdvözli az EU Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervének elfogadását, valamint a TEN-T folyamatban lévő bővítését a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerség országaiban, amely régió földrajzi helyzetéből adódóan az összeköttetésekre vonatkozó stratégia kulcsfontosságú részének tekintendő; úgy véli, hogy a bővítési országok és a keleti partnerség országai számára különleges TEN-T koordinátort kell kinevezni;

29. kiemeli a vasúti összeköttetések fontosságát; rámutat arra, hogy az eurázsiai kontinensen egységes jogi keretet kell biztosítani a vasúti árufuvarozásra vonatkozóan; felszólít az uniós műszaki előírások, különösen a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó biztonsági normák alkalmazásának kiterjesztésére és az SZMGSZ 2. melléklete[1] szerinti vonatkozó OTIF-iránymutatásoknak[2] való megfelelésre, valamint új gazdasági lehetőségek teremtésére a piacok megnyitása és a beruházási lehetőségek előmozdítása révén;

30. hangsúlyozza az ázsiai partnerországokkal kötendő átfogó légi közlekedési megállapodásokról szóló, folyamatban lévő tárgyalások fontosságát, különös tekintettel az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti megállapodásra, amely egyértelmű szabályozási kereten és különösen a magas szintű európai uniós normáknak való megfelelésen alapuló, tisztességes és átlátható piaci feltételeket teremtene; kiemeli az ázsiai országoknak nyújtott uniós támogatás fontosságát a polgári légi közlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának enyhítésében;

31. felhívja a Bizottságot, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten és tengeri szállítási megállapodásokon keresztül folytassa az adminisztratív formaságok digitalizálására és egyszerűsítésére, valamint az ázsiai kikötők tengerhajózási biztonságának megerősítésére irányuló tengeri közlekedési kezdeményezéseinek előrehaladását; kiemeli az ázsiai harmadik országokkal a megfelelő tengeri szállítási megállapodások révén folytatott további együttműködés fontosságát, ami hozzájárulna a tengeri közlekedés szabályozásához, megkönnyítéséhez és fenntarthatóbbá tételéhez;

32. hangsúlyozza, hogy az összeköttetési stratégiának biztosítania kell, hogy az ázsiai fuvarozók betartsák a közúti szállítási ágazatra vonatkozó uniós szabványokat; együttműködésre szólít fel a Bizottság és a tagállamok között az ágazatra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok végrehajtása terén;

Digitális transzformáció

33. különösen kihangsúlyozza azt, hogy a digitalizáció a 21. század kulcsfontosságú dimenziója, és kiemeli, hogy az hatással van a világon minden egyes személy mindennapi életére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat ennélfogva, hogy fokozzák a digitális transzformációra irányuló törekvéseiket; elvárja, hogy az EU az Egyesült Államokkal és Kínával egyenrangú, versenyképes globális szereplővé váljon a digitalizáció terén; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a digitális összeköttetés és a digitális hozzáférés optikai kábelen és 5G-n alapuló, nagyon nagy kapacitású hálózatok révén történő előmozdítása kiemelt prioritás az EU számára; úgy véli, hogy ebben az ágazatban a nyitott stratégiai autonómia kialakításának magában kell foglalnia a berendezésgyártók ellátási láncának a nyitott és interoperábilis hálózati architektúrák előmozdítása révén történő diverzifikálását, valamint az olyan harmadik országokkal és régiókkal létrehozott, digitalizációt célzó partnerségeket is, amelyek osztják értékeinket, és amelyek az alapvető jogokat maradéktalanul tiszteletben tartva építik ki a technológiát; sürgeti a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal megvalósított összeköttetési projektek esetében szabja feltételként a technológia etikus hazai és külföldi felhasználását; hangsúlyozza, e tekintetben, hogy a biztonság szempontja elsőrendű jelentőséggel bír;

34. hangsúlyozza, hogy az EU-nak normaalkotóként közös vezetésre kell törekednie a nemzetközi normák, szabványok és gyakorlatok meghatározása és védelme, valamint előmozdítása terén, egy békés, biztonságos, jogállamiságon alapuló és nyitott IKT-környezetre, fenntartható és felelős digitalizációra alapozva, egyidejűleg kezelve a kiberfenyegetéseket és védve az emberi jogokat és szabadságokat az interneten, beleértve a személyes adatok védelmét;

35. azt ajánlja, hogy jelentősen gyorsítsák fel az ASEAN-országokkal, valamint Indiával, Japánnal, az Egyesült Államokkal, Ausztráliával, Kanadával, Dél-Koreával, Új-Zélanddal és másokkal folytatott adatvédelmi együttműködést az adatáramlásokra vonatkozó megfelelőségi határozatok előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a kereskedelmi megállapodásokban az e-kereskedelemre és a digitális kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseknek a stratégia digitális pillérének céljait kell szolgálniuk; az adatáramlás tekintetében megjegyzi, hogy az uniós fél már előterjesztett ezzel kapcsolatos javaslatokat számos tárgyalás során az adatvédelemmel és az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) összhangban[3]; megjegyzi, hogy a Japánra vonatkozó megfelelőségi határozat példaként szolgál a digitális integráció előmozdítására; szorgalmazza a digitális összeköttetés-fejlesztési program összekapcsolását a globális digitális együttműködésre irányuló leendő uniós stratégiával;

36. hangsúlyozza, hogy az 5G infrastruktúra Európa stratégiai rezilienciájának stratégiai elemét jelenti; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy tervet az európai 5G fejlesztésére és az olyan harmadik országokok által kiépített 5G technológia kivezetésére vonatkozóan, amelyek nem osztják az európai értékeket és  normákat; sürgeti a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal megvalósított összeköttetési projektek esetében határozottam szabja feltételként a technológia etikus hazai és külföldi felhasználását; üdvözli a Digitális Európa program kiberbiztonsággal kapcsolatos rendelkezéseit a pályázati folyamattal kapcsolatban; támogatja az 5G eszköztár megközelítés beépítését a digitális összeköttetés előmozdításába, tekintettel az extraterritoriális alkalmazás lehetőségeire; ösztönzi a Bizottságot, hogy próbáljon meg a konnektivitási partnerekkel is  az EU nemzetközi mobil barangolási megállapodásaihoz hasonló egyezményeket kötni; üdvözli az Újgenerációs Internet Kezdeményezést és az olyan digitális infrastruktúra-projektekre irányuló beruházásokat, mint az Európa és Latin-Amerika közötti kapcsolat kiépítését célzó (BELLA) mélytengeri vezeték; javasolja, hogy a Bizottság azonosítsa a célzott hivatalos digitális fejlesztési támogatás (ODA) valós szükségleteit; javasolja, hogy a Bizottság kiemelt projektként mozdítsa elő a 6G fejlesztésére irányuló együttműködést a hasonlóan gondolkodó országokkal;

Emberek közötti kapcsolatok

37. úgy véli, hogy az emberek közötti kapcsolatok dimenziója a stratégia egyik alapvető pillére, amelyre még nagyobb hangsúlyt kell helyezni; e tekintetben kölcsönös mobilitási lehetőségeket szorgalmaz Európa és Ázsia között; rámutat arra, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a nyilvános diplomácia számára;

38. nagy hangsúlyt fektet a diákok, a szakképzésben részt vevők, a fiatal szakemberek, a tudományos szakemberek, a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek kutatói és a kulturális területek közötti személyes kapcsolatok előmozdítására, mivel ezek kulcsfontosságúak a kölcsönös megértés és tisztelet szempontjából; támogatja az inkluzivitáson, a kölcsönösségen és a nemek közötti egyenlőségen alapuló együttműködést; felszólít különösen az ifjúsági dimenzió ifjúsági fórumok révén történő megerősítésére az idegennyelv-tudás, a diák- és felsőoktatási csereprogramok, valamint az oklevelek kölcsönös elismerésének kölcsönös előmozdítása érdekében; ennek vonatkozásában szorgalmazza az eTwinning platform konnektivitási partnerországok előtt történő megnyitását; emlékeztet a például az innovátorok közötti regionális cserék, és a városok közötti együttműködés lehetőségeire; kiemeli, hogy a konnektivitás lehetőséget teremt arra, hogy Európa központi szerepet töltsön be a kutatás, az innováció és a beruházások metszetében; véleménye szerint e pillér keretében külön figyelmet kell fordítani a kisebbségi kérdésekre;

39. üdvözli a Nyugat-Balkánra vonatkozóan elfogadott kezdeményezéseket, amelyek célja az ifjúsági együttműködés és csereprogramok, valamint a szakoktatás és -képzés előmozdítása, és ösztönzi, hogy hasonló programokat kínáljanak a stratégia más partnereinek, kezdve a keleti partnerség országaival; megjegyzi, hogy az EU és a Nyugat-Balkán közötti összekapcsoltság a stratégia szerves része, mivel a régió országai leendő uniós tagállamok;

40. üdvözli, hogy 2018 februárjában megrendezésre került az EU–ASEAN Fiatal vezetők és stratégiai gondolkodók fóruma, és az ASEM csúcstalálkozóival párhuzamosan megtartották az Ázsia–Európa Alapítvány (ASEF) fiatal vezetői csúcstalálkozóját; javasolja, hogy ezeket a találkozókat rendszeresen tartsák meg, és hogy az EU és az Afrikai Unió közötti kapcsolat részeként is hozzanak létre hasonló éves fórumokat;

41. felhívja a Bizottságot, hogy igazítsa egymáshoz a stratégiát és a leendő uniós kutatási és innovációs együttműködési stratégiát; kéri a Bizottságot, hogy kövesse a kutatási és innovációs együttműködéssel kapcsolatos stratégiai megközelítésmódját, fejlesztve a hasonlóan gondolkodó partnerekkel fenntartott kapcsolatokat, beleértve a társult partneri státusz mérlegelését, és olyan egyetemes elvekre alapozva az együttműködést, mint a tudományos élet szabadsága, a nyílt hozzáférés, a szellemi tulajdon védelme, az egyenlő versenyfeltételek, a kutatás integritása, valamint a személyes adatok védelme; ösztönzi az országspecifikus kutatási együttműködési politikák elfogadását; rámutat az olyan kritériumok meghatározásának fontosságára, amelyekkel azonosíthatók az érzékeny ágazatok a K+I területén, beleértve a kettős felhasználású technológia területét;

Kereskedelem, beruházások, versenyképesség és szabványok

42. megjegyzi, hogy az Uniónak erősítenie kell kapcsolatait a fogadó országokkal, és hiteles és fenntartható alternatívát kell kínálnia számukra az összekapcsoltság finanszírozása tekintetében;

43. úgy véli, hogy az emberek közötti kapcsolatok dimenziója ahhoz is elengedhetetlen, hogy a versenyképesség alapját az uniós értékek képezzék, és az európai gazdasági diplomácia hatékony legyen;

44. úgy véli, hogy a kereskedelempolitikának a méltányos és fenntartható kereskedelem és beruházások előmozdítása révén kell hozzájárulnia a stratégia célkitűzéseinek eléréséhez; kiemeli a gazdasági ellenálló képességnek az ellátási láncok diverzifikálása, valamint a regionális integráció szorosabbra fűzése révén történő megerősítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy a stratégiának együtt kell járnia az érintett piacokhoz – többek között a közbeszerzéshez – való hozzáférés növelésére irányuló erőfeszítésekkel, valamint elő kell mozdítania a nyitott és átlátható beruházási környezetet, megnyitva a lehetőségeket és hozzájárulva a globális versenyképességhez; kiemeli az együttműködés fontosságát az átvilágítás, a szellemi tulajdon és a földrajzi jelzések tekintetében;

45. hangsúlyozza ezzel kapcsolatban a nemzetközi környezetvédelmi, fenntarthatósági és társadalmi normáknak a kereskedelmi és beruházási megállapodásokban betöltött központi szerepét; emlékeztet a Bizottság 15 pontos cselekvési tervének felülvizsgálatára és a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló tanácsi megbeszélésekre; felhívja a Bizottságot, hogy teljes körűen hajtson végre piacvédelmi eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy az európai vállalkozások ne legyenek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak kitéve, valamint hogy a Párizsi Megállapodással, a fenntartható fejlesztési célokkal és az ILO egyezményeivel összhangban a stratégia kidolgozása és a fenntartható integráció megvalósítása érdekében hatékonyan hajtsa végre a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket; úgy véli, hogy a Bizottságnak és az EKSZ-nek a stratégiai szempontokra nagyobb hangsúlyt fektető megközelítést kellene alkalmaznia az általános vámkedvezmény-rendszerrel (GSP) kapcsolatban, többek között oly módon, hogy fokozzák a GSP-rendszer emberi jogi, nemzetközi munkaügyi, környezetvédelmi és jó kormányzási normákkal kapcsolatos hatékonyságának növelésére irányuló, a legmagasabb politikai szinten való fellépést;

46. hangsúlyozza az Unió Kínával fenntartott stratégiai kapcsolatának és rendszerszintű rivalizálásának fontosságát, és felszólítja a tagállamokat és az intézményeket, hogy Kínával szemben egységesen lépjenek fel, és alkalmazzanak összehangolt megközelítést; ismételten felszólítja Kínát, hogy lépjen előre a Kereskedelmi Világszervezet ambiciózus reformja terén, beleértve az ipari támogatásokra vonatkozó átfogó szabályokat, és elismeri a kínai állami tulajdonú vállalkozások piactorzító gyakorlataival, a kényszerített technológiatranszferekkel és adatlokalizációval, a kapacitásfelesleggel és a kapcsolódó dömpingelt exporttal, valamint egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos aggodalmakat; úgy véli, hogy az egyenlő versenyfeltételek harmadik piacokra való kiterjesztése kiemelkedő fontosságú az európai vállalkozások hosszú távú lehetőségei szempontjából;

47. hangsúlyozza az EU által kötött nemzetközi kereskedelmi megállapodások szerepét és megfelelő végrehajtásuk fontosságát; úgy véli, hogy a konnektivitást bele kell foglalni a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleménybe; hangsúlyozza a nemzetközi normák és az átlátható szabványok szerepét a minőségi infrastruktúra és a hálózati interoperabilitás előmozdítása tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő megállapodásokat tegye ambiciózusabbá azáltal, hogy a szabványosítási politikát szisztematikusan belefoglalja a kétoldalú partnerségekbe és kereskedelmi megállapodásokba a többoldalú szabványosítás előmozdítása, valamint a nemzetközileg elfogadott szabványok és az átlátható szabályozási együttműködés széles körű elterjedésének előmozdítása érdekében, teljes mértékben tiszteletben tartva a szabályozáshoz való jogot;

48. úgy véli, hogy a szabványosítási politika uniós modelljének előnye, hogy innovatív, nyitott és inkluzív, és lehetővé kell tenni, hogy e modell továbbra is képes legyen kezelni a különböző szabványosítási paradigmák közötti globális versenyt; elvárja, hogy a Bizottság játsszon proaktív szerepet a szabványosítási politika előmozdításában; javasolja ezért, hogy egy magas rangú európai bizottsági tisztviselő – ideális esetben a belső piacért felelős biztos – legyen felelős az uniós szabványosítási politika koordinálásáért; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy szorosabban koordináljanak a hasonló gondolkodású demokratikus partnerekkel a nemzetközi standardalkotó fórumokon az olyan nemzetközi normák előmozdítása érdekében, amelyek támogatják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;

Egészség

49. úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány bebizonyította, hogy sürgősen prioritásként kell kezelni az egészségügyi ágazatot mint az együttműködés új, kulcsfontosságú területét, különösen az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét, a gyógyszerekhez, orvosi felszerelésekhez és vakcinákhoz való hozzáférést, az EU stratégiai autonómiájának megőrzését az egészségügy terén, az egyoldalú függőségek elkerülését, a biztonságos és sokszínű gyógyszer- és egészségügyi ellátási láncok biztosítását, valamint a válságkezeléssel és a pandémia-megelőzési politikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, valamint az utazások kezelése és a nyitott határok tekintetében alkalmazott kölcsönösséget illetően; javasolja, hogy az európai egészségügyi unió törekvéseit kapcsolják össze a stratégiával, és alakítsanak ki partnerséget egyéb regionális mechanizmusokkal, ideértve az ASEAN járványvédelmi központját; hangsúlyozza, hogy az Uniónak fel kell használnia az egészségügyi összekapcsoltságot ahhoz, hogy tanuljon a világjárvány hasonló gondolkodású partnerek – például Új-Zéland, a Koreai Köztársaság, illetve Tajvan – általi sikeres kezelésének példáiból;

50. kiemeli a Covid19-világjárvány tanulságait az összehangolt intézkedések fontossága tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a globális szállítási útvonalak és ellátási láncok nyitottak és biztonságosak maradjanak;

Biztonság

51. meggyőződése, hogy sürgősen fejleszteni kell a stratégia biztonsági dimenzióját, figyelembe véve annak kockázatát, hogy a konnektivitást fegyverként is használhatják; hangsúlyozza a globális együttműködés geopolitikai megközelítésének szükségességét annak érdekében, hogy az EU sikeresen szembe tudjon nézni az új biztonsági kihívásokkal, beleértve a kiberbiztonságot, a digitális összeköttetést, a kritikus infrastruktúrát és a technológia potenciális kettős felhasználását; kiemeli a terrorizmus fenyegetésének komolyságát; kiemeli az EU szomszédságát illető növekvő biztonsági aggályokat; sürgeti az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy vállaljanak proaktívabb szerepet ezekben a kérdésekben;

52. hangsúlyozza, hogy erőteljesebb biztonsági dimenziót kell kialakítani az afrikai partnerségünk keretében; emlékeztet „Az EU fokozottabb biztonsági együttműködése Ázsiában és Ázsiával” című 2018. évi tanácsi következtetésekre; nyugtázza, hogy az EU egyre fontosabbnak tekinti az indiai-csendes-óceáni térségen belüli biztonsági aggályokat, amint az a tagállamok indiai-csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiáiban is megnyilvánul; támogatja az indiai-csendes-óceáni térségre vonatkozó közös uniós stratégia kidolgozására irányuló kezdeményezést és az indiai-csendes-óceáni térségbeli partnerekkel történő együttműködést, beleértve a katonaságok közötti cseréket; úgy véli, hogy az indiai-csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködést a nyitottság, a jólét, az inkluzivitás, a fenntarthatóság, az átláthatóság, a kölcsönösség és a megvalósíthatóság elvének kell vezérelnie;

Összeköttetéseket célzó partnerségek

53. határozottan üdvözli a fenntartható összeköttetésekre és a minőségi infrastruktúrára vonatkozó EU-Japán partnerség létrehozását, amely a Nyugat-Balkánnal, Kelet-Európával, Közép-Ázsiával, az indiai-csendes-óceáni térséggel és Afrikával való fenntartható összeköttetésre összpontosít; reméli, hogy az EU és Japán tevékenyen elő fogja mozdítani az érintett célcsoportok körében az összeköttetésekre irányuló partnerségeket, és 2021 első felében megkezdi a partnerség működőképessé tételét;

54. üdvözli a 2019. február 1-jén hatályba lépett EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodást, valamint az EBB, a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) és a Japán Nemzetközi Együttműködési Bank (JBIC) közötti fokozott koordinációt, különösen a zöld összeköttetések finanszírozása tekintetében; úgy véli, hogy a Nyugat-Balkán és Délkelet-Ázsia nagyon jó lehetőségeket kínál Japán és az EU harmadik partnerekkel történő, összekapcsoltságot célzó együttműködésére; jelentős potenciált lát a magánszektor, többek között a kkv-t bevonásában; emellett szorgalmazza a Japán és az EU közötti, összekapcsoltságot célzó együttműködés biztonsági szempontjainak figyelembevételét, a tengerbiztonságra is kiterjedően;

55. határozottan üdvözli az Indiával az összekapcsoltsághoz kötődő partnerség kiépítésére irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokat; reméli, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségei, valamint a G20-ak soron következő elnökségei, Olaszország és India fel fogják használni befolyásukat az előrelépésre; nyugtázza a dél-ázsiai regionális infrastruktúrára irányuló konnektivitási kezdeményezést; tudomásul veszi, hogy India részt vesz a multiszektorális technikai és gazdasági együttműködésre irányuló Bengáli-öböl kezdeményezésben (BIMSTEC) és a Nemzetközi Északi – Déli Közlekedési Folyosóban (INSTC); a jelenlegi körülmények között úgy véli, hogy Indiának nagyobb szerepet kell játszania, és hogy törekedni kell az EU és a dél-ázsiai államok közötti mélyebb együttműködésre; támogatja a különböző ázsiai konnektivitási stratégiák koordinálásának támogatását, amelyek száma a Világbank szerint 16;

56. emlékeztet arra, hogy az Oroszországi Föderációnak és Törökországnak is érdekeik fűződnek ahhoz, hogy az EU-Ázsia közötti összeköttetésben érdekelt felekké váljanak, és ahol csak lehet, kész partnerségre lépni velük; felismeri, hogy a közép-ázsiai országoknak az elmúlt két évtizedben jelentős előnye származott a világgazdaságba való fokozott integrációból; úgy véli, hogy az Uniónak sokkal nagyobb szerepet kell játszania és a régió egyik kulcsszereplőjévé kell válnia, a kereskedelmet és a beruházást használva fel a közös jólét kialakításához; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Kína által finanszírozott közép-ázsiai projektek átláthatatlanok; ragaszkodik a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák prioritásként való kezeléséhez, továbbá az adósság fenntarthatóságának biztosításához;

57. üdvözli az EU és Korea közötti, az összeköttetési partnerségről szóló feltáró eszmecserét, és reméli, hogy az 2021-ben előrelépést eredményez majd; támogatja egy EU-ASEAN összeköttetési partnerség létrehozását, amelynek célja többek között az ASEAN már meglévő konnektivitási főtervével és projektportfóliójával való összekapcsolás; elismeri, hogy mivel az ASEAN-régió az USA és Kína után az Unió harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az uniós exportőrök jelentős előnyökhöz jutnak majd a piachoz való jobb hozzáférés biztosítása, valamint az együttműködés stratégiai partnerségek és beruházásvédelmi megállapodások segítségével történő fokozása révén; támogatja a regionális EU–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodás megkötését; ösztönzi az erdőirtás csökkentését és a fenntartható mezőgazdaság diverzifikálását célzó beruházások alkalmazását;

58. tudomásul veszi Ausztrália regionális összekapcsoltságot célzó szakpolitikai kezdeményezéseit és az Ausztráliával folytatott, az érdekeltségébe tartozó különböző földrajzi területeken belüli összekapcsoltságról szóló uniós eszmecseréket; szorosabb együttműködést sürget Ausztráliával a demokráciák közötti szolidaritás kinyilvánítása érdekében; lehetőségeket lát a Mekong folyó medencéjében fekvő partnerekkel történő együttműködésben;

59. kiemeli a Tajvannal való összekapcsoltságra irányuló együttműködés szükségességét a Covid19-világjárvány kezelése, az emberek közötti kapcsolatok javítása, a délkelet-ázsiai régióban a digitális szakadék csökkentése, valamint egy EU-Tajvan beruházási megállapodás lehetőségének feltárása terén bevált gyakorlataiból való tanulságok levonása céljából;

60. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az átfogó regionális gazdasági partnerségi (RCEP) megállapodást és Kína abban betöltött szerepét;

61. határozott meggyőződését fejezi ki az iránt, hogy az EU-nak meg kell erősítenie az USA-val folytatott együttműködést; üdvözli az Egyesült Államok által kezdeményezett Blue Dot Network (BDN) koncepciót; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal a BDN-nel kapcsolatban a szabályokon alapuló és fenntartható összeköttetésekre vonatkozó transzatlanti együttműködés megerősítése érdekében, rámutatva ugyanakkor az utóbbival kapcsolatos aggodalmakra; reménykedik a jövőbeli együttműködésben, különös tekintettel az összeköttetési projektek szigorú minőségi normáinak fenntartása és a magánszektor bevonásának elősegítése tekintetében;

62. támogatja az EU, valamint Latin-Amerika és a karib-tengeri térség közötti partnerség megerősítésére irányuló, a 2019. évi közös közleményben kiemelt kötelezettségvállalásokat, beleértve a digitális gazdaságra és az összekapcsoltságra vonatkozókat; rámutat a Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel fennálló partnerség megerősítésének jelentőségére, mivel a régió teljes mértékben osztja az európai alapvető értékeket és érdekeket;

63. rámutat arra, hogy az EU mérsékelt eredményekkel működött együtt Kínával az EU–Kína Hálózatfejlesztési Platform keretében; úgy véli, hogy az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés Kína határozott külpolitikájának középpontjában áll; kész fontolóra venni az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel való partnerséget olyan konkrét esetekben, amikor ez nem veszélyezteti az EU alapelveit, amikor a kezdeményezés megfelel a nemzetközi normáknak, és amikor a Bizottság megvizsgálja az érintett projekteket annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az uniós normáknak és szabályozásoknak, például a szociális, környezetvédelmi és költségvetési normáknak, emellett tartsák be a fenntarthatóságot, az átláthatóságot, az inkluzivitást, a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és a kölcsönösséget, hogy ne növekedjen a harmadik országok autoriter nyomásgyakorlásának nemzetközi súlya, valamint hogy biztosított legyen a közös piac integritása és az EU politikai kohéziója; úgy véli, hogy ezzel összefüggésben hangsúlyt kell helyezni az eurázsiai közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, különös tekintettel a multimodális és fenntartható szállításra;

64. kiemeli az EU–Kína Hálózatfejlesztési Platform folyamatban lévő munkájának fontosságát, amely erőfeszítéseket tesz az EU kibővített TEN-T hálózata és Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése közötti közlekedési együttműködési lehetőségek feltárására; hangsúlyozza, hogy globális és átfogó megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén biztosítsák a vállalkozások számára a szabad és tisztességes versenyt Kínával, beleértve az átláthatóságot és az egyenlő versenyfeltételeket; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy ezen a területen a szerződési feltételeket a lehető legátláthatóbbá kell tenni, és tiszteletben kell tartani az Unió alapvető érdekeit;

65. megjegyzi, hogy az összeköttetési politikáknak csökkenteniük kell az olyan negatív externáliákat, mint a környezeti hatások és a szennyezés; kiemeli a fenntarthatóság fontosságát a stratégia egészében; arra ösztönzi az EU-t, hogy működjön együtt az ázsiai partnerországokkal az Ázsiával kiépített közlekedési összeköttetések biztonságosabbá és biztosabbá tétele érdekében, nem utolsósorban az adatáramlás, a mobilitás és a kiberbiztonság terén;

66. hangsúlyozza az európai legkülső régiók fontosságát, különösen azokét, amelyek közelebb vannak Ázsiához, és kiemeli gazdasági potenciáljukat; ösztönzi a Bizottságot, hogy segítse elő a beruházásokat e térségekben összeköttetéseik megerősítése és gazdaságuk fellendítése érdekében;

67. felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fejlesszenek ki erős nyomon követési képességeket más országok és régiók konnektivitási stratégiáiban, többek között a ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzügyi források, a pénzügyi stabilitásra, a fenntartható fejlődésre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a jogállamiságra, a jó kormányzásra és a multilateralizmus elveire gyakorolt hatások tekintetében; kiemeli az „Európa együtt” megközelítésben rejlő potenciált a konnektivitással kapcsolatos uniós és a tagállami erőfeszítések közötti szinergiák megtalálása tekintetében; támogatja a partnerországokkal való együttműködést a strukturális politikákra, az ipari és gazdasági fejlődésre és a szegénység enyhítésére gyakorolt hosszú távú hatások nyomon követése érdekében;

Globális konnektivitás

68. határozottan hangsúlyozza, hogy a Stratégiának különös figyelmet kell fordítania az európai szomszédsággal és a szomszédos afrikai kontinenssel való összeköttetésre, mivel az egyre nagyobb geopolitikai jelentőséggel bír számos globális szereplő számára; elvárja, hogy ez az erőfeszítés integrálja az Uniónak az Afrikában végrehajtott, a konnektivitást fejlesztési együttműködésen keresztül előmozdító szakpolitikákkal kapcsolatos tapasztalatait; kéri, hogy ezt a célt magas szinten vitassák meg az Afrikai Unióval, és ennek eredményeként 2021 végéig hozzanak létre egy az EU és Afrika közötti, az összekapcsoltságra vonatkopó partnerséget;

69. méltatja a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt azon szándékukért, hogy 2021-ben az Északi-sarkvidékre vonatkozó stratégiát terjesszenek elő, és felszólítja az EU-t, hogy legyen aktív az Északi-sarkvidéken; aggodalmának ad hangot az éghajlatváltozás e sérülékeny régióra gyakorolt hatása miatt; tudomásul veszi különösen, hogy a jég megolvadása miatt új tengeri útvonal nyílhat meg Ázsia felé, amelyet digitális összeköttetésekhez, például optikai kábelekhez is fel lehetne használni, és tudomásul veszi Kína északi-sarkvidéki Selyemút kezdeményezését; elvárja, hogy ezen erőfeszítések középpontjában a fenntartható összeköttetés álljon;

70. nyugtázza a 2019-ben megrendezett első Európai Konnektivitási Fórum sikerét; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2020-ban a Covid19 miatt elmaradt a fórum; várakozással tekint a következő fórum elé, amelyre – amennyiben a járvány megengedi – 2021-ben kerül sor; úgy véli, a következő fórumokat fel kell használni arra, hogy valamennyi eurázsiai konnektivitási partnert – köztük Oroszországot és Kínát – bevonják a jövőbeni eurázsiai gazdasági, politikai és biztonsági berendezkedéssel kapcsolatos elképzeléseikről folytatandó többoldalú eszmecserékbe;

71. elvárja, hogy a Bizottság világos narratívával rendelkező új kommunikációs megközelítést terjesszen elő annak érdekében, hogy megfelelő láthatóságot és kellő elszámoltathatóságot biztosítson az uniós összekapcsoltsági politikák és azok eredményei számára; nyomatékosan kéri, hogy tervezzék újra az EU konnektivitási stratégiáját olyan közérthető és vonzó nyelvezettel és fogalmakkal, amelyek kifejezésre juttatják a konnektivitás specifikus értékalapú európai megközelítését, és egyértelmű ütemtervvel a stratégia megvalósítása és végrehajtása érdekében;

°

° °

72. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak és az EU összeköttetési partnereinek.


 

 

VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (10.11.2020)

<CommissionInt>a Külügyi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>az összekapcsoltságról és az EU és Ázsia közötti kapcsolatokról</Titre>

<DocRef>(2020/2115(INI))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Seán Kelly</Depute>

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

 

 

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. elismeri, hogy Ázsia a világ legnagyobb népességű és a leggyorsabban növekvő gazdaságoknak otthont adó kontinense; úgy véli, hogy a kereskedelempolitikának hozzá kell járulnia az EU és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, valamint hogy az Uniónak kiemelten kell foglalkoznia az EU és Ázsia közötti hatékony és fenntartható összeköttetés nyitott, méltányos, szabályokon alapuló, egyenlő versenyfeltételeket, fenntartható fejlődést, multilateralizmust, átláthatóságot, nemzetközi normákat és kölcsönösséget biztosító multilaterális kereskedelmi rendszeren keresztül történő fokozásával, ami kulcsfontosságú szerepet játszana a globális stabilitásban, a regionális jólétben és a kölcsönös gazdasági növekedésben; úgy véli továbbá, hogy az előnyös integráció fontos tényező a folyamatban lévő Covid19-világjárványból való kilábalásban;

2. sajnálja, hogy számos ázsiai ország bizonyos ágazatokban továbbra is indokolatlan protekcionista gazdaságpolitikát alkalmaz, ami tisztességtelen versenyfeltételeket teremt az európai vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy az összeköttetésekre vonatkozó stratégiának együtt kell járnia az érintett piacokhoz – többek között a közbeszerzéshez – való hozzáférés növelésére irányuló erőfeszítésekkel, valamint elő kell mozdítania a nyitott és átlátható beruházási környezetet, megnyitva a lehetőségeket és hozzájárulva a globális versenyképességhez; megjegyzi, hogy a szabad kereskedelmi forgalom lehetővé tétele az ellátási láncok diverzifikálása, valamint a regionális integráció szorosabbra fűzése révén növeli a gazdasági ellenálló képességet és javítja a termékek elérhetőségét; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az együttműködést az átvilágítás, a szellemi tulajdonra vonatkozó rendelkezések és a földrajzi jelzések tekintetében; emlékeztet arra, hogy az EU és Ázsia fontos partnerek a fenntartható fejlődés, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének végrehajtása tekintetében, és hogy a hatékony és fenntartható összeköttetések előmozdítása – a kereskedelemmel együtt – az ázsiai partnerekkel való szélesebb körű stratégiai partnerség alapvető eleme; megjegyzi, hogy a fenntartható és szabályokon alapuló eurázsiai gazdasági hálózatok előmozdítása érdekében az európai és ázsiai országoknak – amennyiben lehetséges – folytatniuk kell többoldalú erőfeszítéseiket és a régiók közötti párbeszédet; úgy véli, hogy a Bizottságnak és az EKSZ-nek a stratégiai szempontokra nagyobb hangsúlyt fektető megközelítést kellene alkalmaznia az általános vámkedvezmény-rendszerrel (GSP) kapcsolatban, többek között oly módon, hogy fokozzák a GSP-rendszer emberi jogi, nemzetközi munkaügyi, környezetvédelmi és jó kormányzási normákkal kapcsolatos hatékonyságának növelésére irányuló, a legmagasabb politikai szinten való fellépést;

3. úgy véli, hogy a Bizottság nyitott stratégiai autonómiát célzó megközelítése révén az ellátási lánc ellenálló képességét olyan szereplők megbízható hálózata fogja támogatni, akik megbízható partnerek lehetnek a kockázatokra vonatkozó közös koordinációs mechanizmusok, valamint értékelési módszerek és szabványok kidolgozásában, akik megosztják az információkat és elvárásaikat, és akik aktív párbeszédet folytatnak a kormányokkal, a vállalkozásokkal és a befektetőkkel; úgy véli, hogy az Európa és Ázsia közötti, kiemelt – légi, tengeri és szárazföldi – közlekedési folyosókon és a digitális, energetikai és emberek közötti eszközök nagy kapacitású hálózatán keresztül megvalósított hatékony és fenntartható összeköttetések és hálózatok, valamint a digitalizációra és az adminisztráció egyszerűsítésére épülő hatékonyabb és megbízhatóbb vámeljárások fenntartható módon fogják növelni az EU és Ázsia közötti kereskedelmi forgalmat és adattovábbítást; úgy véli, hogy a kereskedelmi megállapodásokban az e-kereskedelemre és a digitális kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseknek az összeköttetésekre vonatkozó stratégia digitális pillérének céljait kell szolgálniuk; az adatáramlás tekintetében megjegyzi, hogy az uniós fél már előterjesztett ezzel kapcsolatos javaslatokat az Indonéziával, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Chilével folytatott tárgyalások során, és ezeknek az adatvédelemmel és az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) összhangban más plurilaterális vagy multilaterális kezdeményezésekbe is be kell épülniük; megjegyzi, hogy a Japánra vonatkozó megfelelőségi határozat példaként szolgál a digitális integráció előmozdítására; elismeri, hogy az összekapcsoltság terén beruházási hiány tapasztalható, és felismeri, hogy be kell indítani és erősíteni kell a magánbefektetőkkel, a nemzeti és nemzetközi intézményekkel, valamint a multilaterális fejlesztési bankokkal és egyéb érdekelt felekkel folytatott együttműködést, többek között konkrét kiemelt kezdeményezések azonosítása érdekében is; hangsúlyozza, hogy az Unió és az ázsiai partnerek közötti kereskedelem fokozottabb összeköttetés révén történő megkönnyítésének egyben a vámhatóságok teljesítményének megerősítését és a vámügyi irányítás megszilárdítását kell eredményeznie, különösen a szellemitulajdon-jogok érvényesítése terén, a csalás elleni küzdelem és a hamisított áruk egységes piacra való belépésének megakadályozása eszközeként;

4. hajlandó arra, hogy olyan konkrét esetekben, amikor ez nem veszélyezteti az Unió alapelveit, a gazdasági folyosók közötti összeköttetések kiépítése érdekében fontolóra vegye a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel való együttműködést, beleértve azt is, hogy segít Kínának biztosítani, hogy a kezdeményezés megfeleljen a nemzetközi normáknak; hangsúlyozza, hogy létfontosságú a harmadik országok piacain a tisztességes verseny többoldalú gazdasági kormányzási gyakorlatok fenntartása révén történő biztosítása; úgy véli, hogy az esetleges szűk keresztmetszetek és közlekedési korlátok megelőzése érdekében a Bizottságnak a TEN-T folyosókra vonatkozó tanulmányokra irányuló erőfeszítések összekapcsolása tekintetében tovább kellene elemeznie a Kínával és Japánnal kialakítható esetleges szinergiákat; hangsúlyozza az Unió Kínával fenntartott stratégiai kapcsolatának fontosságát, és felszólítja a tagállamokat és az intézményeket, hogy Kínával szemben egységesen lépjenek fel, és alkalmazzanak összehangolt megközelítést; ismételten felszólítja Kínát, hogy lépjen előre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ambiciózus reformja terén, beleértve az ipari támogatásokra vonatkozó átfogó szabályokat, és elismeri a kínai állami tulajdonú vállalkozások piactorzító gyakorlataival, a kényszerített technológiatranszferekkel és adatlokalizációval, a kapacitásfelesleggel és a kapcsolódó dömpingelt exporttal, valamint egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos aggodalmakat; úgy véli, hogy az egyenlő versenyfeltételek harmadik piacokra való kiterjesztése kiemelkedő fontosságú az európai vállalkozások hosszú távú lehetőségei szempontjából;

5. emlékeztet arra, hogy az új északi-sarkvidéki hajózási útvonalak akár 40%-kal csökkenthetik Európa és Ázsia között az utazási időt és a távolságot, új kereskedelmi csomópontokat hozva létre, ami jelentős hatást gyakorolhat a kereskedelmi forgalomra; hangsúlyozza, hogy az Északi-sarkvidékre vonatkozó átfogó stratégia révén az Uniónak aktív szerepet kell vállalnia az Északi-sarkvidéken, ugyanakkor elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmi célkitűzéseket, biztosítva, hogy az új útvonalak összhangban álljanak a nemzetközi szabályokkal és normákkal, megelőzendő az északi-sarkvidéki ökoszisztémára nehezedő nyomás fokozódását;

6. hangsúlyozza a kétoldalú, regionális és többoldalú kereskedelmi megállapodások meglévő hálózatának fontosságát, valamint az Unió és az ázsiai partnerek közötti kétoldalú együttműködés jelentőségét, melyre sikeres példaként a Japánnal, Dél-Koreával, Vietnámmal és Szingapúrral fenntartott stratégiai partnerségeket lehet megemlíteni; elismeri, hogy mivel az ASEAN-régió az USA és Kína után az Unió harmadik legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere, az uniós exportőrök jelentős előnyökhöz jutnak majd a piachoz való jobb hozzáférés biztosítása, valamint az együttműködés stratégiai partnerségek és beruházásvédelmi megállapodások segítségével történő fokozása révén; üdvözli a földrajzi jelzésekről szóló új megállapodást, valamint a Kínával folytatott együttműködés szorosabbra fűzésének lehetőségét, például az átfogó beruházási megállapodás révén; felhívja a Bizottságot, hogy kezdje meg a Tajvannal kötendő beruházási megállapodással kapcsolatos hatályfelmérést és hatásvizsgálatot, valamint nyissa meg az erről szóló tárgyalásokat; tudomásul veszi a „fegyver kivételével mindent” rendszer kambodzsai felfüggesztésére vonatkozó határozatot, és hangsúlyozza aggodalmát az országban tapasztalható emberi jogi helyzet miatt; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű stratégiát e tekintetben, és sürgeti Kambodzsát, hogy a Bizottsággal együttműködve foglalkozzon az aggodalomra okot adó kulcsfontosságú területekkel annak érdekében, hogy az ország visszakerülhessen a rendszerbe;

7. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégia Közép-Ázsiában a régió összeköttetései tekintetében nem kapott ugyanolyan figyelmet, mint az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés; támogatja a Bizottság kereskedelmi akadályok felszámolására irányuló erőfeszítéseit, amelyek alapjául a fenntartható, szabályokon alapuló összeköttetésre irányuló törekvés szolgál, és amelyek magukban foglalják a mozgás és az infrastruktúra nem fizikai és szabályozási akadályainak kezelését is; felismeri, hogy a közép-ázsiai országoknak az elmúlt két évtizedben jelentős előnye származott a világgazdaságba való fokozott integrációból; úgy véli, hogy az Uniónak sokkal nagyobb szerepet kell játszania és a régió egyik kulcsszereplőjévé kell válnia, a kereskedelmet és a beruházást használva fel a növekedés motorjaként, amely hozzájárul a közös jóléthez; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Kína által finanszírozott közép-ázsiai projektek az ajánlattételi eljárások tekintetében átláthatatlanok, és azokat túlnyomórészt kínai vállalatok valósítják meg, amelyek lényegesen kevésbé nyitottak a helyi vagy nemzetközi vállalatok számára; felszólítja Kínát, hogy fokozza a viszonosságot, különösen az infrastrukturális ágazatban, valamint javítsa az átláthatóságot, biztosítson elsőbbséget a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normáknak, továbbá biztosítsa az adósság fenntarthatóságát;

8. felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a kereskedelmi megállapodások megfelelő végrehajtásáról, valamint a meglévő megállapodásokat tegye ambiciózusabbá a szabványosításra vonatkozó rendelkezések átlátható szabályozási együttműködéssel történő megerősítése és a fenntartható uniós és nemzetközi környezetvédelmi és társadalmi normák tiszteletben tartásának előmozdítása révén, figyelemmel a Bizottság 15 pontos cselekvési tervének[4] felülvizsgálatára, valamint a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló tanácsi megbeszélésekre; felhívja a Bizottságot, hogy teljes körűen hajtson végre piacvédelmi eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy az európai vállalkozások ne legyenek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak kitéve, és kezelje az árak és a költségek olyan torzulásait, amelyek nem a szabadpiaci erőviszonyok következményei, valamint hogy a Párizsi Megállapodással, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival és az ILO egyezményeivel összhangban az összekapcsolási stratégia kidolgozása és a fenntartható integráció megvalósítása érdekében hatékonyan hajtsa végre a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.11.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Barry Andrews, Anna-Michelle Asimakopoulou, Tiziana Beghin, Geert Bourgeois, Saskia Bricmont, Udo Bullmann, Jordi Cañas, Daniel Caspary, Miroslav Číž, Arnaud Danjean, Paolo De Castro, Emmanouil Fragkos, Raphaël Glucksmann, Markéta Gregorová, Enikő Győri, Roman Haider, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Danuta Maria Hübner, Herve Juvin, Karin Karlsbro, Maximilian Krah, Bernd Lange, Gabriel Mato, Sara Matthieu, Emmanuel Maurel, Carles Puigdemont i Casamajó, Samira Rafaela, Inma Rodríguez-Piñero, Massimiliano Salini, Helmut Scholz, Liesje Schreinemacher, Sven Simon, Dominik Tarczyński, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Marie-Pierre Vedrenne, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marek Belka, Jean-Lin Lacapelle

 


A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

39

+

EPP

Anna-Michelle Asimakopoulou, Daniel Caspary, Arnaud Danjean, Enikő Győri, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Gabriel Mato, Massimiliano Salini, Sven Simon, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler

S&D

Udo Bullmann, Miroslav Číž, Paolo De Castro, Raphaël Glucksmann, Bernd Lange, Marek Belka, Inma Rodríguez-Piñero, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt,

RENEW

Barry Andrews, Jordi Cañas, Karin Karlsbro, Samira Rafaela, Liesje Schreinemacher, Marie-Pierre Vedrenne

ID

Roman Haider , Herve Juvin, Jean-Lin Lacapelle

GREENS

Saskia Bricmont, Markéta Gregorová, Heidi Hautala, Sara Matthieu

ECR

Geert Bourgeois, Emmanouil Fragkos, Dominik Tarczyński, Jan Zahradil

NI

Tiziana Beghin, Carles Puigdemont i Casamajó

 

1

-

ID

Maximilian Krah

 

2

0

GUE

Emmanuel Maurel, Helmut Scholz

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 


 

 

VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (2.12.2020)

<CommissionInt>a Külügyi Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>az összeköttetésről és az EU–Ázsia közötti kapcsolatokról</Titre>

<DocRef>(2020/2115(INI))</DocRef>

A vélemény előadója (*): <Depute>Angel Dzhambazki</Depute>

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

 

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A. mivel az elmúlt években a globális szereplők felismerték a közlekedési összeköttetésekben rejlő lehetőségeket, és úttörő szerepet vállaltak a globális infrastruktúra stratégiai fejlesztésének folytatásában; mivel uniós szinten az első lépést 2018 őszén tették meg az EU és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégia elfogadásával;

B. mivel a jelenlegi közlekedés egyre inkább multimodálissá válik, és új lehetőségek nyílnak az EU és Ázsia közötti közlekedési hálózatok fejlesztésére és továbbfejlesztésére, különösen a vasúti és a tengeri ágazatban;

C. mivel a Covid19-válság megmutatta, hogy az Ázsiával összekötő közlekedés folytonossága elengedhetetlen volt ahhoz, hogy garantálni lehessen a pandémia során az ellátási láncot valamennyi típusú áru tekintetében;

D. mivel az EU és Ázsia közötti közlekedési összeköttetések a teherforgalom és a megtett távolság tekintetében világszinten egyedülállóak, és figyelembe kell venni az út közben megtett területek különbözőségét és azok stabilitását, hogy az igénybe vett szállítási módtól függetlenül garantálni lehessen a járműkonvojok biztonságát és védelmét;

E. mivel fokozni kell az uniós szintű szabályok, mint az állami támogatások ellenőrzésére és a közbeszerzésre vonatkozó szabályok előmozdítását; mivel a közbeszerzésekhez való hozzáférés tekintetében kölcsönösségre van szükség a partnerek között; mivel a közbeszerzési eljárásoknak nyíltaknak és átláthatóaknak kell lenniük annak érdekében, hogy a vállalatok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül egyenlő versenyfeltételeket élvezhessenek;

F. mivel az uniós zöld átállás célkitűzéseire tekintettel át kell gondolni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az EU és Ázsia közötti szállítási útvonalak mentén; mivel az árufuvarozás nagy mennyiségére tekintettel, a fenntartható közlekedési módok használata jelentős hatással lehet ezekre a kibocsátásokra; mivel annak érdekében, hogy a közúti közlekedési összeköttetések hatékonysága ne szenvedjen kárt, különleges figyelmet kell fordítani az alternatív energiaforrásokra (villamos energiára vagy hidrogénre) való átállásra a közlekedés területén;

1. felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy biztosítsák az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó stratégia megfelelő végrehajtását az Európa és Ázsia közötti összeköttetések javítása érdekében – konkrét szakpolitikai javaslatokat és kezdeményezéseket követve – azáltal, hogy olyan hatékony politikai kormányzási mechanizmust biztosítanak, amely az EU-t szabályalkotóvá teheti a közlekedési összeköttetések terén, miközben előmozdítják az olyan uniós elveket, mint az átláthatóság, a jó kormányzás, a fenntarthatóság, a kölcsönösség, az egyenlő versenyfeltételek melletti tisztességes verseny, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása; megjegyzi, hogy Ázsia az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, és ezért az EU és Ázsia közötti összeköttetés gazdasági és geopolitikai jelentőséggel is bír; megjegyzi, hogy Kína az Európai Unió rendszerszintű riválisa, és hogy az infrastrukturális projektek szerepet játszanak Kína hosszú távú politikai stratégiájában; megjegyzi, hogy az EU-nak továbbra is elő kell mozdítania a nyílt és átlátható közbeszerzési eljárásokat, amelyek keretében állampolgárságtól függetlenül valamennyi vállalatnak egyenlő versenyfeltételeket kell élveznie;

2. kiemeli, hogy tudomásul kell venni a Covid19-világjárvány tanulságait, és ezért elismeri az áruk, a közlekedési dolgozók, a szolgáltatások és a tőke határokon átnyúló összehangolt helyreállításának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a globális szállítási útvonalak és ellátási láncok nyitottak és biztonságosak maradjanak; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az adminisztratív eljárások digitalizálását és egyszerűsítését a közlekedési hálózatok és a határokon átnyúló kereskedelem interoperabilitásának lehetővé tétele érdekében;

3. határozottan ösztönöz egy összehangolt globális megközelítést a harmadik országokkal folytatott szoros együttműködés révén az összeköttetés, az ellenállóképes közlekedési infrastruktúra és ipar helyreállítása és fenntartása érdekében, a globális ellátási lánc támogatásaként; kiemeli ezért, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek folytatnia kell a beruházások ösztönzését az összeköttetések terén olyan eszközökkel, mint a külső fellépések beruházási kerete vagy a földrajzi beruházási eszközök, mint például a Szomszédsági Beruházási Keret (NIF), a Közép-ázsiai Beruházási Keret (IFCA) és az Ázsiai Beruházási Keret (AIF);

4. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó stratégia szerves részeként határozzanak meg és alkalmazzanak minimumszabályokat a környezetvédelmi, egészségügyi és az utasok jogaival kapcsolatos kérdésekben annak biztosítása érdekében, hogy az Unió normatív szerepet tölthessen be; ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon konkrét szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi uniós partner figyelembe vegye és tiszteletben tartsa a fenntarthatóság elvét és az átfogó, szabályokon alapuló összeköttetést; hangsúlyozza, hogy az EU és Ázsia jobban együttműködhetne a szabályozási környezet, az államháztartási gazdálkodás és a hazai források mozgósításának javítása érdekében; hangsúlyozza az EU kötelezettségvállalását a Párizsi Megállapodás végrehajtása tekintetében, többek között a körforgásos gazdaság és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes beruházások előmozdítása révén; üdvözli az ezen elveken alapuló együttműködést a különböző uniós és ázsiai kezdeményezések között, mint például az Európa–Kaukázus–Ázsia közlekedési folyosó (TRACECA), továbbá üdvözli a fontos ázsiai partnerekkel, például Indiával és Közép-Ázsiával kialakított új együttműködési kezdeményezések előmozdítását a fenntartható közlekedés területén;

5. üdvözli az EU Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervének elfogadását, valamint az EU transzeurópai közlekedési hálózatának (TEN-T) folyamatban lévő bővítését a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerség országaiban, amely régió földrajzi helyzetéből adódóan az EU és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó stratégia kulcsfontosságú részének tekintendő; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a TEN-T és külső dimenziója felülvizsgálatának folyamatát, fontolja meg egy, a bővítéssel és a keleti partnerség országaival foglalkozó különleges TEN-T koordinátor kinevezését, és terjesszen elő átfogó közlekedési kezdeményezést a TEN-T és az ázsiai stratégiai hálózatok összekapcsolása érdekében;

6. hangsúlyozza az éberség fontosságát az olyan infrastrukturális projektek uniós finanszírozását illetően, amelyeket annak ellenére ítélhetnek oda harmadik országok vállalatainak, hogy azok európai partnereik számára lezárták saját közbeszerzési piacaikat, valamint hogy a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra is összpontosítani kell, és valódi hozzáadott értéket kell teremteni; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel és hangolja össze az országoknak a meglévő TEN-T bővítési tervek végrehajtására irányuló erőfeszítéseit;

7. kiemeli a vasúti összeköttetések fontosságát és azok jövőbeli szerepét a beruházási kilátások szempontjából; rámutat arra, hogy az eurázsiai kontinensen egységes jogi keretet kell biztosítani a vasúti árufuvarozásra vonatkozóan; felszólít az uniós műszaki előírások alkalmazásának kiterjesztésére, és új gazdasági lehetőségek megteremtésére a piacok megnyitása és a beruházási lehetőségek előmozdítása révén;

8. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot átrakodó terminálok létesítésére és korszerűsítésére irányuló uniós társfinanszírozási lehetőségekre a meglévő transzeurázsiai vasúti folyosók kapacitásának növelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy hasznosítsa a veszélyes áruk vasúti szállításának jobb biztonsági mutatóját, és biztosítsa azt, hogy különösen a kínai hatóságok erősítsék meg a Kína és az EU közötti vasúti szolgáltatások megnyitását a veszélyes áruk szállítása előtt, összhangban a szükséges biztonsági intézkedésekkel és az SZMGSZ[5] 2. melléklete szerinti vonatkozó iránymutatásokkal, amelyeket a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF) tett közzé; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) segítségével mozdítsa elő az az Európa és Ázsia közötti vasúti közlekedést azáltal, hogy harmonizálja az e régió vasúti közlekedésére vonatkozó jogszabályok meglévő különbségeit;

9. hangsúlyozza az ázsiai partnerországokkal kötendő átfogó légi közlekedési megállapodásokról szóló, folyamatban lévő tárgyalások fontosságát, és annak biztosítását, hogy ezek a megállapodások tartalmazzák az éghajlatváltozással kapcsolatos aggályokat; felszólít különösen az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti megállapodás gyors megkötésére, amely várhatóan több mint egymilliárd polgárt köt majd össze; emlékeztet arra, hogy az EU és az ASEAN közötti tervezett légi közlekedési megállapodásnak nem az a célja, hogy tisztességtelen versenyt eredményezzen a vállalatok között, hanem éppen ezzel ellentétes hatás kiváltása: egyértelmű szabályozási kereten alapuló tisztességes és átlátható piaci feltételek megteremtése, és különösen a légi közlekedésben dolgozók jogainak védelmére, a biztonságra, a védelemre, a légiforgalmi szolgáltatásra, valamint a szociális, fogyasztó- és környezetvédelemre vonatkozó magas szintű uniós normák fenntartása; határozottan ösztönzi a légi közlekedési ágazat számára megvalósuló fenntartható üzemanyaggal kapcsolatos további kutatást és innovációt;

10. megjegyzi, hogy a kölcsönös átrepülési engedélyek hozzájárulnak a nemzetközi kereskedelem zavartalanságához; kiemeli az ázsiai országoknak nyújtott uniós támogatás fontosságát a polgári légi közlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának enyhítésében;

11. felhívja a Bizottságot, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten és tengeri szállítási megállapodásokon keresztül folytassa az adminisztratív formaságok digitalizálására és egyszerűsítésére, valamint az ázsiai kikötők tengerhajózási biztonságának megerősítésére irányuló tengeri közlekedési kezdeményezéseinek előrehaladását; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az alternatív üzemanyagok használatát az európai és ázsiai kikötőkben; kiemeli az ázsiai harmadik országokkal a megfelelő tengeri szállítási megállapodások révén folytatott további együttműködés fontosságát, ami hozzájárulna a tengeri közlekedés szabályozásához, megkönnyítéséhez és fenntarthatóbbá tételéhez;

12. hangsúlyozza, hogy az EU elkötelezett a hajózás szabadsága, valamint az óceánok és tengerek fenntartható irányítása mellett; hangsúlyozza a biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt óceánok fontosságát szerte a világon; felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy ázsiai partnerei átálljanak a biológiai sokféleséget és a környezetet tiszteletben tartó, fenntartható kék gazdaságra;

13. rámutat a Covid19-járvány idején parton rekedt tengerészek drámai helyzetére; sajnálattal állapítja meg, hogy egyes nemzetközi tengeri területeken a politikai feszültségek vagy a kalózkodás veszélyeztetik a hajózás szabadságát a nemzetközi útvonalakon;

14. hangsúlyozza, hogy az összeköttetési stratégiának biztosítania kell, hogy az ázsiai fuvarozók betartsák a közúti szállítási ágazatra vonatkozó uniós jogszabályokat; együttműködésre szólít fel a Bizottság és a tagállamok között az ágazatra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok végrehajtása terén;

15. kiemeli az EU–Kína Hálózatfejlesztési Platform folyamatban lévő munkájának fontosságát, amely erőfeszítéseket tesz az EU kibővített TEN-T hálózata és Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése közötti közlekedési együttműködési lehetőségek feltárására; elismeri annak fontosságát, hogy a teljes átláthatóság elérésére, a szabályok betartására, kölcsönösségre és a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételekre kell törekedni a piacra jutás tekintetében; hangsúlyozza, hogy globális és átfogó megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén biztosítsák a vállalkozások számára a szabad és tisztességes kereskedelmet Kínával; üdvözli az ezen elveken alapuló együttműködést a különböző uniós és ázsiai kezdeményezések között; várakozással tekint a Hálózatfejlesztési Platform keretében kidolgozásra kerülő, az Európa és Kína közötti fenntartható vasúti közlekedési folyosókkal foglalkozó közös tanulmány végrehajtása elé;

16. tudomásul veszi a kínai külpolitika új, asszertív jellegét és az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés szerepét, valamint törekvését a nyugati irányú összeköttetések kialakítására; ennek fényében hangsúlyozza, hogy összehangolt uniós politikát kell képviselni az „Egy övezet, egy út” kezdeményezést illetően; megjegyzi, hogy Európa stratégiai infrastruktúrájának megvédése a külföldi felvásárlásoktól szuverenitási kérdés; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy ezen a területen a szerződési feltételeket a lehető legátláthatóbbá kell tenni, és tiszteletben kell tartani az Unió alapvető érdekeit;

17. ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket a vállalatok közötti tisztességes és átlátható verseny konkrét biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy az európaiak mindig a szolgáltatók és a kiépített infrastruktúra széles választékához férhessenek hozzá; megjegyzi, hogy az összeköttetési politikáknak csökkenteniük kell az olyan negatív externáliákat, mint a környezeti hatás és a szennyezés; kiemeli a fenntarthatóság fontosságát e stratégia egészében;

18. hangsúlyozza a digitális infrastruktúra és a nagy kapacitású hálózati vonalak fontosságát az összekapcsoltság szempontjából, valamint az adatbiztonság fontosságát, mivel a személyek és az áruk mobilitása nagymértékben függ az adatátviteltől; kéri a megfelelő biztonság és kiberbiztonság megteremtését ezen folyamatok kezelése során; emlékeztet arra, hogy ezeket a kihívásokat nem lehet kizárólag nemzeti politikák révén megoldani; ezért kéri az EU-t, hogy működjön együtt az ázsiai partnerországokkal az Ázsiával kiépített közlekedési összeköttetések biztonságosabbá és biztosabbá tétele érdekében;

19. hangsúlyozza az uniós legkülső régiók fontosságát, különösen azokét, amelyek közelebb vannak Ázsiához, és kiemeli gazdasági potenciáljukat; ösztönzi a Bizottságot, hogy segítse elő a beruházásokat e térségekben összeköttetéseik megerősítése és gazdaságuk fellendítése érdekében;

20. kéri a Budapest–Belgrád nagysebességű vasútvonal építési szerződésének teljes átláthatóságát; kéri a szerződés részletei és odaítélési feltételei titkosításának feloldását és közzétételét.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

1.12.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

1

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Magdalena Adamowicz, Andris Ameriks, José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Marco Campomenosi, Massimo Casanova, Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Johan Danielsson, Andor Deli, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Ismail Ertug, Gheorghe Falcă, Giuseppe Ferrandino, Mario Furore, Søren Gade, Isabel García Muñoz, Jens Gieseke, Elsi Katainen, Elena Kountoura, Julie Lechanteux, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Benoît Lutgen, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Philippe Olivier, Rovana Plumb, Tomasz Piotr Poręba, Dominique Riquet, Dorien Rookmaker, Massimiliano Salini, Vera Tax, Barbara Thaler, István Ujhelyi, Petar Vitanov, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Lucia Vuolo, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Leila Chaibi, Anne-Sophie Pelletier, Markus Pieper

 


 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

42

+

ECR

Peter Lundgren, Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

GUE/NGL

Leila Chaibi, Anne-Sophie Pelletier

NI

Mario Furore

PPE

Magdalena Adamowicz, Andor Deli, Gheorghe Falcă, Jens Gieseke, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Barbara Thaler, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

Renew

José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Søren Gade, Elsi Katainen, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Dominique Riquet

S&D

Andris Ameriks, Johan Danielsson, Ismail Ertug, Giuseppe Ferrandino, Isabel García Muñoz, Bogusław Liberadzki, Rovana Plumb, Vera Tax, István Ujhelyi, Petar Vitanov

Verts/ALE

Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Tilly Metz

 

1

-

NI

Dorien Rookmaker

 

6

0

GUE/NGL

Elena Kountoura

ID

Marco Campomenosi, Massimo Casanova, Julie Lechanteux, Philippe Olivier, Lucia Vuolo

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 


 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.12.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

2

12

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alviina Alametsä, Alexander Alexandrov Yordanov, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Lars Patrick Berg, Anna Bonfrisco, Reinhard Bütikofer, Fabio Massimo Castaldo, Susanna Ceccardi, Włodzimierz Cimoszewicz, Katalin Cseh, Tanja Fajon, Anna Fotyga, Michael Gahler, Kinga Gál, Sunčana Glavak, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Márton Gyöngyösi, Karol Karski, Dietmar Köster, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, David Lega, Miriam Lexmann, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, Jaak Madison, Claudiu Manda, Lukas Mandl, Thierry Mariani, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Gheorghe-Vlad Nistor, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Kostas Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Jérôme Rivière, María Soraya Rodríguez Ramos, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Andreas Schieder, Radosław Sikorski, Jordi Solé, Sergei Stanishev, Tineke Strik, Hermann Tertsch, Hilde Vautmans, Harald Vilimsky, Idoia Villanueva Ruiz, Thomas Waitz, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andor Deli, Markéta Gregorová, Bart Groothuis

 


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

54

+

EPP

Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Andor Deli, Michael Gahler, Sunčana Glavak, Kinga Gál, Andrius Kubilius, David Lega, Miriam Lexmann, Antonio López‑Istúriz White, Lukas Mandl, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Gheorghe‑Vlad Nistor, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler‑Lima, Željana Zovko

S&D

Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Tanja Fajon, Raphaël Glucksmann, Dietmar Köster, Claudiu Manda, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Isabel Santos, Andreas Schieder, Sergei Stanishev, Nacho Sánchez Amor

Renew

Petras Auštrevičius, Katalin Cseh, Bart Groothuis, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Urmas Paet, María Soraya Rodríguez Ramos, Hilde Vautmans

GREENS

Alviina Alametsä, Reinhard Bütikofer, Markéta Gregorová, Jordi Solé, Tineke Strik, Thomas Waitz, Salima Yenbou

GUE

Manu Pineda, Idoia Villanueva Ruiz

NI

Fabio Massimo Castaldo, Márton Gyöngyösi

 

2

-

ID

Lars Patrick Berg

NI

Kostas Papadakis

 

12

0

ID

Anna Bonfrisco, Susanna Ceccardi, Jaak Madison, Thierry Mariani, Jérôme Rivière, Harald Vilimsky

ECR

Anna Fotyga, Karol Karski, Jacek Saryusz‑Wolski, Hermann Tertsch, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] A Vasutak Együttműködési Szervezetének (OSZZSD) a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodása (SZMGSZ).

[2] Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet

[3] HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

[5] A Vasutak Együttműködési Szervezetének (OSZZSD) a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodása (SZMGSZ).

Utolsó frissítés: 2021. január 12.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat