Eljárás : 2020/2123(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0002/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0002/2021

Viták :

PV 08/02/2021 - 13
CRE 08/02/2021 - 13

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0039

<Date>{05/01/2021}5.1.2021</Date>
<NoDocSe>A9-0002/2021</NoDocSe>
PDF 196kWORD 64k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az Európai Központi Bank 2020. évi éves jelentéséről</Titre>

<DocRef>(2020/2123(INI))</DocRef>


<Commission>{ECON}Gazdasági és Monetáris Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Sven Simon</Depute>

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 KISEBBSÉGI ÁLLÁSPONT (AZ 55. CIKK (4) BEKEZDÉSE)
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Központi Bank 2020. évi éves jelentéséről

(2020/2123(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) 2019. évi éves jelentésére,

 tekintettel az EKB visszajelzésére az Európai Parlament által az EKB 2018. évi éves jelentéséről szóló állásfoglalása részeként nyújtott inputra,

 tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az EKB alapokmányára, és különösen annak 15. és 21. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 123. cikkére, 127. cikkének (1), (2) és (5) bekezdésére, 130. cikkére, 132. cikkére, valamint 284. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

 tekintettel az eurorendszer munkatársainak az euróövezetre vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseire és az EKB Kormányzótanácsa által 2020. június 4-én elfogadott intézkedésekre,

 tekintettel az euróövezeti vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáféréséről szóló, 2019. október és 2020. március között elvégzett EKB-felmérésre, amelyet 2020 május 8-án tettek közzé,

 tekintettel az EKB munkatársainak az euróövezetre vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseire, amelyeket 2020. szeptember 10-én tettek közzé,

 tekintettel az Európai Központi Bank elnökével, Christine Lagarde-dal 2020. február 6-án, június 8-án és szeptember 28-án tartott monetáris párbeszédre,

 tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalására[1],

 tekintettel az EKB kriptoeszközökkel foglalkozó munkacsoportjának „Stablecoins: Implications for monetary policy, financial stability, market infrastructure and payments, and banking supervision in the euro area” (Stabil kriptopénzek: a monetáris politikát, a pénzügyi stabilitást, a piaci infrastruktúrát és a pénzforgalmat, valamint az euróövezeti bankfelügyeletet érintő következmények) című, 2020. szeptemberben közzétett, 247. számú műhelytanulmányára,

 tekintettel az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására[2],

 tekintettel az EKB digitális euróról szóló, 2020. októberi jelentésére,

 tekintettel az EKB „The use of cash by households in the euro area” (A háztartások készpénzhasználata az euróövezetben) című, 2017. novemberi, 201. számú műhelytanulmányára,

 tekintettel az EKB környezetvédelmi nyilatkozatának 2020. évi aktualizálására,

 tekintettel eljárási szabályzata 142. cikkének (1) bekezdésére,

 tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0002/2021),

A. mivel a Bizottság 2020. nyári gazdasági előrejelzése – figyelembe véve a Covid19-világjárvány okozta gazdasági sokkhatásokat – azt vetíti előre, hogy az euróövezet gazdasága 2020-ban 8,7 %-kal fog csökkenni, 2021-ben pedig 6,1 %-kal fog nőni, az EU-27 gazdasága pedig 2020-ban 8,3 %-kal fog csökkenni, 2021-ben pedig 5,8 %-kal fog nőni;

B. mivel az EKB munkatársainak 2020. szeptemberi makrogazdasági előrejelzése szerint az euroövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerinti éves infláció 2020-ban átlagosan 0,3 %, 2021-ben 1,0 %, 2022-ben pedig 1,3 % lesz, ugyanakkor az inflációra vonatkozó előrejelzések jelentős eltéréseket mutatnak az euróövezeten belül;

C. mivel az Eurostat szerint a munkanélküliségi ráta 2020. augusztusban az EU-ban 7,4 %, az euróövezetben pedig 8,1 % volt; mivel a munkanélküliségi ráta várhatóan emelkedni fog; mivel a munkanélküliségi ráta az Unión belül egyenetlen képet mutat; mivel a munkanélküliség terén továbbra is rendkívül markánsak a regionális egyenlőtlenségek, mind az egyes tagállamokon belül, mind a tagállamok között; mivel az ifjúsági munkanélküliség magas aránya még mindig súlyos probléma, amelyet az Uniónak kezelnie kell;

D. mivel a HICP-re vonatkozó 2020. évi EKB-adatok a Covid19-válság miatt számos tagállamban deflációs hatást mutatnak;

E. mivel az EKB szeptemberi előrejelzése szerint (az euróövezet nélkül számított) globális reál-GDP 2020-ban 3,7 %-kal csökkenni fog, majd ezt követően 2021-ben 6,2 %-kal, 2022-ben pedig 3,8 %-kal növekedni fog;

F. mivel az Európai Parlament arra vonatkozó ismételt felhívásai ellenére, hogy az EKB igazgatósági helyeire előválogatott jelöltek listája legalább két nevet tartalmazzon, és a nemek szempontjából kiegyensúlyozott legyen, az EKB új, Yves Mersch helyébe lépő igazgatósági tagjának kinevezéséhez kapcsolódó listán kizárólag férfiak szerepeltek; mivel a nők továbbra is erősen alulreprezentáltak az EKB Kormányzótanácsában;

G. mivel 2019-ben az EKB nettó nyeresége 2 366 milliárd eurót tett ki, szemben a 2018. évi 1 575 milliárd eurós összeggel; mivel e növekedés főként az USD-portfólió és az eszközvásárlási program portfóliója utáni nettó kamatjövedelem emelkedésének tudható be;

H. mivel 2019 végén az eurórendszer mérlegfőösszege 4 671 425 millió EUR összeget ért el, ami a 2018-as rekordérték után az eddigi második legmagasabb összeg;

I. mivel a kkv-knak, amelyek továbbra is az uniós gazdaság és társadalmak gerincét adják, egyszersmind pedig erősebbé teszik a gazdasági és társadalmi kohéziót, további támogatásra van szükségük;

J. mivel a Covid19-válság súlyosan érintette a kkv-kat; mivel az általános gazdasági kilátások alakulása negatívan érintette a finanszírozáshoz jutásukat;

K. mivel az EUMSZ meghatározása szerint az EKB megbízatása az árstabilitás fenntartása és az Unión belüli általános gazdaságpolitika támogatása azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az uniós célkitűzések megvalósításához;

L. mivel a 2019. novemberi Eurobarométer-felmérés szerint az egy közös valutát, az eurót használó európai gazdasági és monetáris unió társadalmi támogatottsága 2019-ben 62 %-os volt;

M. mivel az EKB 2020. március 18-án bejelentette a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP), amely egy új, ideiglenes program, amely a köz- és a magánszektor eszközeinek megvásárlására irányul, és 750 milliárd EUR keretösszeggel rendelkezik, a célja pedig az euróövezetben a koronavírus-világjárvány által okozott, a monetáris transzmissziós mechanizmust fenyegető kockázatok elleni fellépés;

N. mivel az EKB Kormányzótanácsa 2020. június 4-én úgy döntött, hogy 1,35 billió euróval növeli a PEPP keretösszegét, legalább 2021. június végéig kiterjeszti a PEPP keretében végzett nettó vásárlások időtávját, valamint hogy a PEPP keretében lejáró tőketörlesztések legalább 2022 végéig újra befektetésre kerülnek; megállapítja ezenfelül, hogy az EKB eszközvásárlási programjának (APP) keretében lebonyolított nettó vásárlások havi 20 milliárd EUR ütemmel folytatódni fognak, a 120 milliárd EUR kiegészítő ideiglenes keretösszegből 2020 végéig lebonyolított vásárlásokkal együtt;

O. mivel a likviditás biztosítása érdekében egyéb szakpolitikai intézkedésekre került sor, így például célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket (TLTRO III) és világjárvány-specifikus likviditási műveleteket (PELTRO) bonyolítottak le;

Általános áttekintés

1. üdvözli az EKB szerepét az euró stabilitásának megőrzésében; kiemeli, hogy az EKB Szerződésekben meghatározott jogszabályi függetlensége jelenti az egyik előfeltételét annak, hogy a bank teljesíteni tudja mandátumát, és megőrizze demokratikus legitimitását; hangsúlyozza, hogy ehhez a függetlenséghez szükséges, hogy az EKB ne kérjen és ne fogadjon el utasítást uniós intézményektől vagy szervektől, tagállami kormányoktól vagy bármely más szervtől; hangsúlyozza, hogy ezt a függetlenséget nem szabad megsérteni, kiemeli továbbá, hogy a központi bank függetlenségét mindig megfelelő szintű elszámoltathatóságnak kell kiegészítenie; hangsúlyozza, hogy az EUMSZ kimondja, hogy az EKB az árstabilitás fenntartására vonatkozó elsődleges megbízatása mellett egyszersmind támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az uniós célkitűzések megvalósításához, mindaddig, amíg nem állnak ellentétben az elsődleges megbízatással; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés, a konvergencia, a teljes körű foglalkoztatás és a társadalmi haladás az Uniónak az EUMSZ 3. cikkében meghatározott általános célkitűzései közé tartoznak;

2. kiemeli a közös valuta visszafordíthatatlan jellegét; hangsúlyozza, hogy az euró nemcsak monetáris, hanem egyben politikai projekt is;

3. aggasztja a Covid19-világjárvány által okozott példátlan egészségügyi, gazdasági és társadalmi válság, valamint az euróövezet gazdaságának erőteljes zsugorodása és a gyorsan romló munkaerőpiaci feltételek, többek között a munkanélküliség erősödése; megjegyzi, hogy az euróövezet tevékenysége várhatóan fel fog lendülni, bár a fellendülés várható üteme és nagyságrendje továbbra is rendkívül bizonytalan, és nem egyenletes a tagállamok körében;

4. aggasztja továbbá, hogy a növekedési kilátásokkal kapcsolatos kockázatok mérlege továbbra is lefelé mutat, olyan kivételes bizonytalanság közepette, amelyben a visszaesés és a fellendülés mértéke a járvány megfékezésére irányuló intézkedések időtartamától és hatékonyságától, a jövedelmekre és a foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatások enyhítését célzó fiskális és monetáris politikák sikerétől, valamint a kínálati kapacitás, a belföldi kereslet és a nemzetközi ellátási láncok tartós érintettségének mértékétől függ;

5. a pandémiát követően a pénzügyi szektor rendszerkockázatának sürgős újraértékelésére szólít fel; e tekintetben üdvözli, hogy az Európai Rendszerkockázati Testületen belül létrehoztak egy, a pandémiával foglalkozó munkacsoportot; javasolja, hogy a jövőbeli stressztesztekbe építsék be az idioszinkratikus kockázat kvalitatív értékelését;

6. üdvözli az EKB által az árstabilitás fenntartása érdekében tett erőfeszítéseket; megállapítja, hogy az inflációs célértéket nem sikerült szisztematikusan elérni, és további éberségre van szükség; rávilágít arra, hogy az euróövezetben az elmúlt hónapokban deflációt regisztráltak; felhívja a figyelmet arra, hogy a defláció jelentős kockázatokkal jár az euróövezet gazdaságai számára, ami határozott beavatkozást tehet szükségessé az EKB részéről;  üdvözli az EKB által inflációs mutatóinak kiigazítása céljából jelenleg folytatott vitát; megállapítja, hogy a HICP az infláció mérésére szolgáló nagyon szűk fogalom, amely a lakhatási költségek HICP-kosárban szereplő nem megfelelő aránya miatt alulbecsli az inflációt az euróövezetben[3]; felszólít a kosár újbóli kiigazítására annak figyelembevétele érdekében, hogy az európai háztartások jövedelmük 24 %-át lakhatással kapcsolatos kiadásokra költik; ösztönzi az EKB-t, hogy vegye figyelembe a többek között az alacsony kamatlábak által okozott eszközár-inflációt is; elismeri a monetáris politika transzmissziója előtt álló kihívásokat;

8. tudomásul veszi Lagarde elnök asszony határozott felhívását „a költségvetési és monetáris politikák teljes körű összehangolására”, valamint elkötelezettségét „minden olyan eszköz bevetése mellett, amely a legeredményesebb, leghatékonyabb és leginkább arányos eredményt hozza”, hogy támogassák az euróövezet gazdasági fellendülését; hangsúlyozza, hogy a költségvetési és monetáris politikák szorosan kiegészítik egymást; üdvözli az EKB pandémiás vészhelyzeti vásárlási programját, amelynek célja az euróövezet gazdasági kilábalásának támogatása;

Monetáris politika

9. üdvözli az EKB által a Covid19-válságra a veszélyhelyzetben adott gyors és jelentős monetáris politikai válaszintézkedést; elismeri e válasz pozitív hatását az euróövezet gazdasági helyzetére; elvárja, hogy az EKB mindaddig tartsa fenn támogatását, amíg arra szükség van; tudomásul veszi Yves Mersch EKB felügyeleti testületi tag nyilatkozatát, miszerint ezt a rugalmasságot nem terjesztik ki más műveletekre;

10. hangsúlyozza, hogy a monetáris politika önmagában nem elegendő a fenntartható gazdasági fellendülés eléréséhez; hangsúlyozza, hogy a versenyképességet és a társadalmi kohéziót erősítő reformokra van szükség a gazdasági növekedés Unió-szerte történő helyreállítása és fokozása érdekében; úgy véli, hogy önmagában a monetáris politika csak korlátozott hatást képes gyakorolni a fellendülésre, és az EKB függetlenségének tiszteletben tartása mellett felhívja az EKB-t, hogy megbízatásának keretein belül mérlegelje olyan más szakpolitikai intézkedések alkalmazásának a lehetőségét, amelyek potenciálisan képesek lehetnek stimulálni a gazdaságot; hangsúlyozza a nagyon laza monetáris politika továbbgyűrűző hatásait, például a megtakarítókra gyakorolt hatást vagy az eszközár-infláció kockázatát; óva inti a tagállamokat attól, hogy az alacsony kamatok jellemezte környezetet magától értetődőnek tekintsék, mivel a kamatlábak emelkedése kedvezőtlen hatással lehet az államadósság-törlesztésre;

11. óva int azonban a kötvénypiaci felülértékelések kockázatával szemben, mivel azokat a kamatlábak újbóli emelkedése esetén nehéz lenne kezelni, különösen a túlzott hiány esetén követendő eljárásban érintett országokban és ott, ahol magas az államadósság szintje;

12. megjegyzi, hogy az aktív monetáris politika fontos szerepet tölt be a pénzügyi megszorítások miatt a kis- és középvállalkozásokra nehezedő nyomás enyhítésében; elismeri, hogy a pénzügyi megszorításokkal küzdő kkv-k aránya a 2009 és 2012 közötti 18 %-ról 2016 és 2019 között 8 %-ra csökkent; hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság erős hatást gyakorol a kkv-kra; elismeri a mikro-, kis- és középvállalkozások Unión belüli jelentőségét; e tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy ösztönözni kell a magán- és közberuházásokat, valamint a reformokat, ezért további erőfeszítéseket szorgalmaz a reálgazdaság finanszírozásának biztosítása érdekében;

13. felkéri az EKB-t, hogy kövesse nyomon, milyen arányban van a mennyiségi lazítás a mérlegében szereplő kockázatokkal, az eszközár-inflációval és az erőforrások esetleges helytelen elosztásával;

14. felhívja a figyelmet a hosszú távon alacsony kamatlábak hatására; hangsúlyozza, hogy az alacsony kamatlábak egyfelől lehetőségekkel szolgálnak a fogyasztók, a vállalkozások – köztük a kkv-k –, a munkavállalók és a hitelfelvevők számára, akik élhetnek az erőteljesebb gazdasági lendület, az alacsonyabb munkanélküliség és a mérsékeltebb hitelfelvételi költségek nyújtotta előnyökkel; elismeri az EKB politikáinak eltérő elosztási következményeit; felhívja az EKB-t, hogy vizsgálja meg politikáinak a vagyoni egyenlőtlenségre gyakorolt hatását; másfelől sajnálatát fejezi ki az életképtelen és erősen eladósodott vállalkozások számának növekedése, a kormányoknak a növekedést és a fenntarthatóságot elősegítő reformok folytatására való ösztönzőinek csökkenése, valamint a biztosítókra és a nyugdíjalapokra gyakorolt káros hatások miatt, és hangsúlyozza, hogy ez Unió-szerte számos polgárra jelentős pénzügyi terhet ró;

15. megjegyzi a monetáris politika és a növekvő lakásárak közötti kapcsolatot az euróövezetben; hangsúlyozza, hogy a 2018-as 9,6 %-os, tartósan magas lakásköltség-túlterheltségi arány a világjárvány miatt várhatóan növekedni fog, és felhívja az EKB-t, hogy értékelje mennyiségi lazítási programjának az Unió egész területén a megélhetési költségekre gyakorolt regionális és ágazati hatását, valamint a nemzedékek közötti méltányosságra gyakorolt hatásokat;

16. tudomásul veszi, hogy a válság súlyossága arra kényszerítette az EKB-t, hogy a monetáris politikai keretstratégia felülvizsgálatáról más témákra helyezze át a figyelmét; nyugtázza, hogy Lagarde elnök asszony a 2020. szeptember 28-án tartott monetáris párbeszéd során vállalta, hogy szoros együttműködést fog folytatni a Parlamenttel, és biztosítani fogja a rendszeres párbeszédeket;

17. hangsúlyozza, hogy a monetáris politikai keretstratégia felülvizsgálata során alaposan figyelembe kell venni az egyre inkább szolgáltatásokhoz kötött és digitalizált európai gazdaság jellegét, és fel kell mérni, hogy ez milyen mértékben akadályozza a monetáris politikák reálgazdaságba történő transzmisszióját;

Az éghajlatváltozással szembeni intézkedések

18. az EKB függetlenségét tiszteletben tartva megjegyzi az éghajlatváltozásnak az infláció dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós kockázataira gyakorolt hatását; emlékeztet az EKB árstabilitás megőrzésében betöltött szerepére; emlékeztet arra, hogy az EKB-t mint uniós intézményt köti a Párizsi Megállapodás;

19. nyugtázza Lagarde elnök asszony elkötelezettségét amellett, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne éghajlatbarát módon megváltoztatni az EKB műveleteit, és hogy „megvizsgálja az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében rendelkezésre álló összes lehetőséget”; felhívja az EKB-t, hogy a fedezeti keretrendszerét hangolja össze az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal, és tegye közzé a Párizsi Megállapodáshoz való igazodásának szintjét, valamint vizsgálja meg az ilyen összehangolást a bankszektorban;

20. üdvözli, hogy a zöld kötvények vásárlása és az EKB portfóliójából való részesedése továbbra is növekszik;

21. ösztönzi az éghajlatváltozásnak a pénzügyi stabilitásra és az euróövezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatási képességek növelésére irányuló erőfeszítéseket;

Egyéb szempontok

22. felhívja az EKB-t, hogy folytassa arra irányuló munkálatait, hogy a pénzügyi piacok stabilitása az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő minden körülmény között biztosított legyen;

23. hangot ad abbéli aggodalmának, hogy a KBER-en belül folyamatosan nő a TARGET2 egyenlegeinek eltérése; megjegyzi, hogy ezen eltérések értelmezése vitatott;

24. tudomásul veszi az EKB kriptoeszközökkel foglalkozó munkacsoportja által végzett elemzés eredményeit; felhívja az EKB-t hogy kezelje a kriptoeszközök nyújtotta anonimitás miatt a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és más bűncselekmények tekintetében felmerülő kockázatokat; felhívja az EKB-t, hogy fokozottan kövesse nyomon a kriptoeszközök, köztük a stabil kriptopénzek fejlődését és a megnövekedett kiberbiztonsági kockázatokat;

25. üdvözli az EKB digitális euró bevezetésével kapcsolatos elemzését és előkészítő munkáját; megjegyzi, hogy a digitális euró nem jelent kriptoeszközt; hangsúlyozza, hogy a digitális eurónak eleget kell tennie egy sor minimumkövetelménynek, többek között a robusztusságot, a biztonságot, a hatékonyságot és a magánélethez való jog védelmét illetően; hangsúlyozza, hogy a digitális euró nem veszélyeztetheti a készpénzt mint fizetési eszközt; üdvözli az EKB ajánlását, miszerint a digitális euró kibocsátásának az euróövezeten kívül is hozzáférhetőnek kell lennie, oly módon, amely összhangban van az eurórendszer célkitűzéseivel, az euró iránti kereslet külföldi befektetők körében való stimulálása érdekében, előmozdítva ezzel az euró erősebb nemzetközi szerepét; felhívja az EKB-t, hogy gondoskodjon megfelelő egyensúlyról a pénzügyi technológiákkal (FinTech) kapcsolatos pénzügyi szabályozási innováció lehetővé tétele és a pénzügyi stabilitás biztosítása között;

26. osztja az EKB aggályait az árnyékbanki tevékenységekként is ismert nem banki pénzügyi szektor gyors növekedésével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy e területen megfelelő szabályozásra van szükség; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EKB mérsékelje a pénzforgalmi rendszerekhez való hozzáférés céljából a bankok köré csoportosuló, banknak nem minősülő szabályozott jogalanyok növekvő számához kapcsolódó rendszerszintű kockázatot;

27. üdvözli, hogy az EKB folyamatosan törekszik arra, hogy erősítse reagálási és helyreállítási képességeit a saját szervezete ellen irányuló kibertámadások esetére; aggodalommal veszi tudomásul a TARGET2 elszámolási rendszer 2020. októberi és novemberi technikai hibáit; üdvözli, hogy az EKB ezt követően kivizsgálta ezeket a meghibásodásokat, és kéri, hogy az eredményeket hozzák a Parlament tudomására;

28. elismeri az EKB-nak a hamisítás elleni küzdelem terén elért sikerét, amit a hamis bankjegyek teljes forgalombeli, tartósan alacsony aránya is bizonyít; üdvözli a korszerűsített 100 EUR és 200 EUR címletű, fokozott biztonsági jellemzőkkel rendelkező bankjegyek 2019-es bevezetését; rámutat arra, hogy az uniós polgárok számára fontos fizetőeszköz a készpénz; felhívja az EKB-t, hogy ne csökkentse tovább a forgalomban lévő különböző bankjegyek mennyiségét;

29. felhívja az EKB-t, hogy tárja fel az euró nemzetközi szerepének megerősítésére irányuló lehetőségeket, mivel ez egyfelől növelné az EU azon képességét, hogy a többi globális hatalomtól függetlenül alakítsa politikai irányvonalát, másfelől pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa megőrizze gazdasági szuverenitását; megjegyzi, hogy az euró mint tartalékvaluta vonzóbbá tétele tovább fogja erősíteni nemzetközi használatát; hangsúlyozza, hogy az euró szerepének megerősítéséhez az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére van szükség; üdvözli az EKB ismételt felhívásait a bankunió kiteljesítésére; hangsúlyozza, hogy egy jól megtervezett európai biztonságos eszköz létrehozása megkönnyítheti a pénzügyi integrációt, és segíthet enyhíteni az államok és a hazai bankszektor közötti visszacsatolási spirált;

30. üdvözli, hogy Bulgária és Horvátország 2020 júliusában belépett az ERM II-be; támogatja, hogy mindkét országban mielőbbi céldátumot tűzzenek ki az euró bevezetésére; üdvözli a horvát és bolgár bankok EKB általi, 2019. júliusi és augusztusi átfogó átvilágítását; felhívja a figyelmet a Szerződésekben rögzített azon követelményre, hogy Dánia kivételével minden tagállamnak kötelessége bevezetni a közös valutát, amint teljesítette a maastrichti konvergenciakritériumokat;

31. felkéri az EKB-t, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokkal is folytassa eredményes együttműködését;

Elszámoltathatóság

32. emlékeztet arra, hogy Lagarde elnök nyitott a szélesebb körű párbeszédre, és hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni az EKB elszámoltathatóságát és átláthatóságát; hangsúlyozza, hogy el kell gondolkodni azon, hogy miként fokozható az EKB Európai Parlament általi, valamint a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszéd révén történő ellenőrzése; kéri, hogy tárgyaljanak meg egy hivatalos intézményközi megállapodást, amely formalizálja a monetáris funkciókkal kapcsolatban fennálló elszámoltathatósági gyakorlatokat, és túl is lép azokon;

33. nagy aggodalommal állapítja meg, hogy az EKB Kormányzótanácsának 25 tagja közül csak kettő nő, annak ellenére, hogy az Európai Parlament és az EKB vezetői, köztük Christine Lagarde elnök asszony többször kérték, hogy az uniós gazdasági és monetáris ügyek területén történő jelölések során javítsák a nemek közötti egyensúlyt; emlékeztet arra, hogy az Igazgatóság tagjainak jelölését körültekintően, teljes átláthatóság mellett és a Szerződéseknek megfelelően a Parlamenttel együtt kell előkészíteni; felkéri a Tanácsot, hogy a közeljövőben betöltendő álláshelyek esetében állítsa össze az előválogatott jelöltek nemek szempontjából kiegyensúlyozott listáját, és ezt ossza meg a Parlamenttel, hogy ily módon a Parlament jelentőségteljesebb tanácsadói szerepet tölthessen be a kinevezési folyamat során; sajnálja, hogy ez idáig nem történt kielégítő előrelépés; emlékeztet arra, hogy a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód alkotmányos elv, amelyet szigorúan be kell tartani;

34. üdvözli az EKB részletes, szakaszonkénti és lényegi visszajelzését, amelyet az EKB 2018. évi éves jelentéséről szóló parlamenti állásfoglalásra adott; felhívja az EKB-t, hogy továbbra is kötelezze el magát az elszámoltathatóság mellett, és minden évben tegyen közzé írásos visszajelzést az EKB éves jelentésére vonatkozó parlamenti állásfoglalásról;

35. tudomásul veszi a német szövetségi alkotmánybíróság EKB-ról szóló, 2020. május 5-i határozatát, valamint az EKB Kormányzótanácsának ugyanazon a napon tett nyilatkozatát; elismeri, hogy az EKB folyamatosan értékeli az összes program arányosságát; tudomásul veszi az EKB azon későbbi döntését, hogy a közszektor eszközeinek megvásárlására irányuló programmal (PSPP) kapcsolatos nem nyilvános dokumentumokat az Európai Parlament, a német szövetségi kormány, a Bundestag és a Bundesbank rendelkezésére bocsátja;

36. elismeri és gratulál az EKB-nak és Lagarde elnöknek a Parlamenttel folytatott kommunikáció és átláthatóság javítására irányuló folyamatos erőfeszítésekhez; egyetért továbbá Lagarde elnök asszonnyal abban, hogy az EKB-nak jobban kell kommunikálnia a polgárok felé azt, hogy politikái milyen hatásokat eredményeznek; másrészről rendszeres párbeszédet javasol zárt ülések keretében a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának tagjai és az EKB érintett képviselői között a Kormányzótanács tevékenységeire vonatkozó legutóbbi rendelkezésre álló összegzés közzétételét követően, hogy a monetáris párbeszédek előtt és azokkal párhuzamosan értékeljék az EKB döntéseit;

37. üdvözli, hogy az EKB etikai bizottsága közzétette az összeférhetetlenségi ügyekről és a megbízás megszűnését követően az EKB Igazgatóságának, Kormányzótanácsának és felügyeleti testületének tagjai által vállalt kereső foglalkozásokról szóló véleményét; felhívja az EKB-t, hogy kövesse ezt az átláthatóságot az esetleges összeférhetetlenségek és a megbízás utáni keresőtevékenységek tekintetében;

38. megerősíti a visszaélések bejelentésére vonatkozó megerősített politika elfogadására és az EKB személyzeti szabályzatának felülvizsgálatára irányuló felhívását, amelyet összhangba kell hozni minimálisan az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelvben[4] rögzített szabványokkal és célokkal, a visszaélést bejelentő személyek védelme, valamint számukra annak lehetővé tétele érdekében, hogy a megtorlástól való félelem nélkül, bizalmasan felvessék aggodalmaikat, beleértve szükség esetén az anonimitást is;

39. kéri a szociális és munkavállalókkal kapcsolatos ügyek, valamint az irányítási ügyek részletesebb nyilvánosságra hozatalát, a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló 2014/95/EU irányelv[5] szellemében;

°

° °

40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak.


KISEBBSÉGI ÁLLÁSPONT (AZ 55. CIKK (4) BEKEZDÉSE)

Kisebbségi álláspont (55. cikk (4) bekezdés) az Európai Központi Bankról – Gunnar BECK európai parlamenti képviselő (ID) 2020. évi éves jelentése

 

Sajnálattal tölt el, hogy az EKB jelentős mértékben növeli a pénzkínálatot és az euróövezet GDP-jének közel 70 %-ára bővíti mérlegét. Az euróövezet északi részének bankjai aránytalanul nagy összegű betéteket tartanak az EKB-nál, és aránytalanul nagy büntetőkamatot fizetnek az EKB-nak. Ezzel szemben az euróövezet déli részének bankjai aránytalan mértékben profitálnak a TLTRO-hitelek negatív kamatlábaiból. Ez azt jelenti, hogy az euróövezet déli részének gyenge bankjai teherré válhatnak az északi bankok számára. Emellett egyes tagállamok aránytalan mértékben profitáltak a PSPP-ből, mivel a nemzeti központi bankok és az EKB a kötvényvásárlások felosztásához már nem tartják tiszteletben a tőkejegyzési kulcsot, és aránytalanul sok kötvényt vásároltak a súlyosan eladósodott tagállamoktól, szemben a még viszonylag stabil államháztartású tagállamokkal. Az EKB tőkejegyzési kulcstól való eltérése megerősíti azt a gyanút, hogy a PSPP fő célja a túlzottan eladósodott tagállamok költségvetési stabilizálása, ami nem tartozik az EKB megbízatásának hatálya alá. Sajnálom, hogy az EKB minden eddiginél kevesebb hajlandóságot mutat a kamatlábak normalizálására, sőt elutasítja azt, és felszólítom az EKB-t, hogy a lehető leghamarabb normalizálja a kamatlábakat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.12.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

6

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gunnar Beck, Marek Belka, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Gilles Boyer, Francesca Donato, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Jonás Fernández, Raffaele Fitto, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Sven Giegold, Valentino Grant, Claude Gruffat, José Gusmão, Enikő Győri, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Billy Kelleher, Aurore Lalucq, Philippe Lamberts, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Jörg Meuthen, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Lídia Pereira, Kira Marie Peter-Hansen, Sirpa Pietikäinen, Dragoș Pîslaru, Antonio Maria Rinaldi, Joachim Schuster, Ralf Seekatz, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli, Ernest Urtasun, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marc Angel, Manon Aubry, Gabriele Bischoff, Damien Carême, Chris MacManus, Margarida Marques, Andreas Schwab

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

40

+

EPP

Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo Y Marfil, Enikő Győri, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Andreas Schwab, Ralf Seekatz, Inese Vaidere

S&D

Marc Angel, Marek Belka, Gabriele Bischoff, Jonás Fernández, Margarida Marques, Pedro Marques, Csaba Molnár, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli

RENEW

Gilles Boyer, Engin Eroglu, Billy Kelleher, Caroline Nagtegaal, Dragoș Pîslaru, Stéphanie Yon-Courtin

GREENS/EFA

Damien Carême, Sven Giegold, Claude Gruffat, Philippe Lamberts, Kira Marie Peter-Hansen, Ernest Urtasun

ECR

Johan Van Overtveldt, Roberts Zīle

6

-

ID

Gunnar Beck, Jörg Meuthen

EUL/NGL

Manon Aubry, José Gusmão, Chris Macmanus

NI

Lefteris Nikolaou-Alavanos

8

0

S&D

Aurore Lalucq

ID

Francesca Donato, Valentino Grant, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni

ECR

Derk Jan Eppink, Raffaele Fitto, Eugen Jurzyca

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0325.

[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0211.

[3] vö.: „Tartósan alacsony infláció az euróövezetben: Helytelen mérés, vagy ok az aggodalomra?” (https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2018/614214/IPOL_IDA(2018)614214_EN.pdf).

[4] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről HL L 305., 2019.11.26., 17. o.

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról. HL L 330., 2014.11.15., 1. o.

Utolsó frissítés: 2021. január 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat