Eljárás : 2020/2043(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0019/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0019/2021

Viták :

PV 08/03/2021 - 18
PV 08/03/2021 - 20
CRE 08/03/2021 - 18
CRE 08/03/2021 - 20

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0071

<Date>{15/02/2021}15.2.2021</Date>
<NoDocSe>A9-0019/2021</NoDocSe>
PDF 320kWORD 114k

<TitreType>VÉLEMÉNY</TitreType>

<Titre>az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé</Titre>

<DocRef>(2020/2043(INI))</DocRef>


<Commission>{ENVI}Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Yannick JADOT</Depute>

A vélemény előadói (*):

Karin Karlsbro, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Luis Garicano, a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé

(2020/2043(INI))

Az Európai Parlament

 tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás),

 tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programjának a kibocsátási szakadékról szóló, 2019-es jelentésére,

 tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) a 1,5°C-os globális felmelegedésről, valamint az óceánokról és a krioszféráról szóló különjelentéseire,

 tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

 tekintettel „Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása” című, 2020. szeptember 17-i bizottsági közleményre (COM(2020)0562) és az azt kísérő hatásvizsgálatra (SWD(2020)0176),

 tekintettel az Európai Tanács 2019. december 12-i és 2020. július 17–21-i következtetéseire,

 tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására[1],

 tekintettel az Európai Számvevőszék 2020. szeptember 15-i, „Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere: célzottabbá kell tenni a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását” című, 18/2020. számú különjelentésében foglalt következtetésekre és ajánlásokra,

 tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására[2],

 tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai célkitűzéssel, nevezetesen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 60%-os csökkentésével kapcsolatos álláspontjára[4],

 tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

 tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Költségvetési Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére,

 tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A9-0019/2021),

A. mivel az éghajlatváltozás káros hatásai közvetlen fenyegetést jelentenek az emberek megélhetésére, valamint a szárazföldi és a tengeri ökoszisztémákra nézve, amint azt az IPCC 1,5°C-os globális felmelegedésről szóló, valamint az óceánokról és a krioszféráról szóló különjelentései is megerősítik; mivel e hatások egyenlőtlenül oszlanak el, és a legkedvezőtlenebbek a szegényebb országokat és embereket érintik;

B. mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2030-tól az éghajlatváltozás várhatóan évente mintegy 250 000 – alultápláltság, malária, hasmenés és hőstressz miatt bekövetkező – többlethalálozást fog okozni;

C. mivel a globális átlaghőmérséklet már több, mint 1,1°C-kal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest[5];

D. mivel az EU és tagállamai a Párizsi Megállapodás keretében kötelezettséget vállaltak arra, hogy a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján megvalósítják az éghajlat-politikai fellépést, és most az a céljuk, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség;

E. mivel az elmúlt évtizedekben az EU sikeresen függetlenítette a területi üvegházhatásúgáz-kibocsátást a gazdasági növekedéstől, hiszen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 24%-kal csökkent, miközben a GDP 1990 és 2019 között több mint 60%-kal nőtt; mivel ez nem veszi figyelembe az EU nemzetközi kereskedelembe ágyazott kibocsátásait, és ezért alábecsüli az Unió globális szénlábnyomát;

F. mivel 2015-ben az importált és az exportált kibocsátások aránya körülbelül 3:1 volt az EU-ban, mintegy 1,317 milliárd tonna importált és 424 millió tonna exportált CO2[6];

G. mivel a hatályos uniós jog hatékonynak bizonyult az eddig elfogadott éghajlat-politikai célok elérésében; mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) jelenlegi kialakítása – különösen a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó meglévő rendelkezések – nem biztosított hatékony ösztönzőket bizonyos ágazatok, különösen az ipar szükséges dekarbonizációjához, és egyes esetekben indokolatlan váratlan nyereséghez vezetett a kedvezményezett vállalkozások számára, amint azt az Európai Számvevőszék is kiemelte[7];

H. mivel a Bizottságnak folytatnia kell a termékek szén-dioxid- és környezeti lábnyomának megállapítására szolgáló módszerek kidolgozására irányuló munkáját a teljes életcikluson alapuló megközelítés alkalmazásával, valamint annak biztosításával, hogy a termékekben lévő beágyazott kibocsátások elszámolása a lehető legnagyobb mértékben tükrözze a valóságot, beleértve a nemzetközi közlekedésből származó kibocsátásokat is;

I. mivel a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a termékek és szolgáltatások nyomonkövethetőségét is, adatbázisokat hozva létre azzal a céllal, hogy pontosabban azonosítsa életciklusaik összes hatását, figyelembe véve például az anyagok kitermelését és felhasználását, a gyártási folyamatot és az energiafelhasználást, valamint az alkalmazott szállítási módot is;

J. mivel a tüzelőanyagok égetéséből származó globális CO2-kibocsátás mintegy 27%-a jelenleg a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott árukhoz kapcsolódik[8]; mivel a nemzetközi áruszállítás 90%-át a tengeren bonyolítják le, ami jelentős ÜHG-kibocsátáshoz vezet; mivel az EU kezdeti nemzetileg meghatározott hozzájárulása (NDC) csak a vízi közlekedésből származó ÜHG-kibocsátást foglalta magában; mivel ez az EU 2030-ra vonatkozó céljának fényében felülvizsgálat tárgya lesz;

K. mivel a Covid19-világjárvány okozta válság fontos tanulságokkal járt, ezért a Bizottság az új vészhelyzeti helyreállítási eszközre („Next Generation EU”) irányuló javaslatában hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az európai autonómiát és ellenálló képességet, valamint a rövid ellátási láncok, különösen a rövidebb élelmiszer-ellátási láncok szükségességét;

L. mivel alapvető fontosságú, hogy a Bizottság integrált elképzeléssel rendelkezzen az éghajlat-politikákról, többek között a kibocsátáscsökkentési célok teljesítését összekapcsolva szén-dioxid-árazási stratégiákkal, figyelembe véve a tengeri közlekedésből származó kibocsátásokat is;

M. mivel a szélesebb szabályozási környezet részeként a hatékony és érdemi szén-dioxid-árazás biztosítása gazdasági ösztönzőként szolgálhat az alacsonyabb ÜHG-kibocsátási lábnyomú termelési módok kifejlesztése számára, és a fellendítheti az innovációba és az új technológiákba való beruházásokat, ami elősegíti az uniós gazdaság dekarbonizációját és körforgásossá tételét; mivel ezzel összefüggésben szerepet játszhat az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó hatékony mechanizmus (CBAM);

N. mivel a kereskedelem a fenntartható fejlődés előmozdításának és az éghajlatváltozás elleni küzdelem elősegítésének fontos eszköze lehet; mivel az EU egységes piaca a világ második legnagyobb fogyasztói piaca, amely az Uniót mint globális normaalkotót egyedülálló helyzetbe hozza;

O. mivel az éghajlatváltozás elleni küzdelem a versenyképesség és a társadalmi igazságosság egyik tényezője, és komoly lehetőségeket kínál az ipari fejlődés, a munkahelyteremtés, az innováció és a regionális fejlesztés tekintetében;

P. mivel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) lehetővé teszi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) számára, hogy az emberi, állati és növényi élet vagy egészség megóvása (a GATT-megállapodás XX. cikkének b) pontja), illetve a természeti erőforrások védelme (a GATT-megállapodás XX. cikkének g) pontja) érdekében szükséges intézkedéseket vezessenek be;

Q. mivel az EU-nak el kell fogadnia, hogy egy harmadik ország az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó  mechanizmust hoz létre, amennyiben a szóban forgó ország magasabb szén-dioxid-árat alkalmaz;

R. mivel Biden amerikai elnök választási platformján kedvező álláspontra helyezkedett, és arra kíván törekedni, hogy „szén-dioxid-kiigazítási díjakat vagy kvótákat vezessen be az olyan országokból származó, nagy szén-dioxid-kibocsátású termékekre, amelyek nem teljesítik éghajlat- és környezetvédelmi kötelezettségeiket”; mivel ez új lehetőséget teremtene az EU és az USA közötti együttműködésre az éghajlatváltozás elleni küzdelem és e kulcsfontosságú partnerség helyreállítása terén;

S. mivel az éghajlatváltozás terén az EU ambiciózusabb céljai nem növelhetik annak kockázatát, hogy európai iparágak kibocsátásáthelyezést hajtanak végre;

Általános megjegyzések

1. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jelenleg a benyújtott – Uniós és tagállami – NDC-k egyike sem áll összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy a Párizsi Megállapodás előírásainak megfelelően fel kell tartóztatni a globális hőmérséklet-emelkedést, biztosítva, hogy az iparosodás előtti szinthez képest jóval kevesebb, mint 2°C-ra korlátozzák, és folytatva az erőfeszítéseket a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra való korlátozása érdekében;

2. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt néhány évben az EU egyes kereskedelmi partnerei nem működtek együtt az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon, ami – amint azt a COP25 nemrégiben megállapította – aláássa a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésére irányuló kollektív globális képességünket; arra ösztönzi az összes felet, hogy támogassák azt a kollektív és tudományos alapú globális erőfeszítést, amellyel e célok elérhetők; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az UNFCCC-n belül tartsák fenn az átlátható, tisztességes és inkluzív döntéshozatali folyamatot;

3. hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak felelőssége és egyben nagy lehetősége, hogy a többi vezető globális kibocsátóval együtt továbbra is vezető szerepet töltsenek be a globális éghajlat-politikai fellépésben; rámutat arra, hogy az EU vezető szerepet tölt be a globális éghajlat-politikai fellépésben, amint azt a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzés elfogadása, valamint az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó 2030-as célérték növelésére irányuló terve is bizonyítja; határozottan buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a CBAM-ra vonatkozó jogalkotási javaslat elfogadása előtt és után fokozzák klímadiplomáciájukat, és különösen biztosítsák a folyamatos párbeszédet a kereskedelmi partnerekkel a globális éghajlat-politikai fellépés ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy párhuzamos diplomáciai erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU szomszédos országai már korán elköteleződjenek;

4. kiemeli a polgárok és a fogyasztók központi szerepét az energetikai átállásban, valamint az éghajlatváltozás hatásait csökkentő fogyasztói döntések ösztönzésének és támogatásának jelentőségét, az életminőség javulását eredményező fenntartható tevékenységek és járulékos előnyök előmozdítása révén;

5. megjegyzi, hogy a Bizottság az EU 2030-as éghajlat-politikai célkitűzését az 1990-es szinthez képest „legalább 55%-os nettó kibocsátáscsökkentésben” javasolta megállapítani; kiemeli azonban, hogy a Parlament magasabb, 60%-os célértéket fogadott el;

6. megjegyzi, hogy míg az EU jelentősen csökkentette belső üvegházhatásúgáz (ÜHG)-kibocsátását, az EU-ba irányuló  importba beágyazott ÜHG-kibocsátás folyamatosan nőtt, ezzel veszélybe sodorva az Unió globális szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy az áruk és szolgáltatások Unióba irányuló nettó importja az Unió belső CO2-kibocsátásának több mint 20%-át teszi ki; úgy véli, hogy az EU globális ÜHG-lábnyomának csökkentésére irányuló lehetséges intézkedések meghatározása érdekében jobban nyomon kell követni az import ÜHG-tartalmát;

A WTO-kompatibilis CBAM kialakítása

7. támogatja a CBAM bevezetését, feltéve, hogy az összeegyeztethető a WTO szabályaival és az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal azáltal, hogy nem diszkriminatív, és nem minősül a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozásának; úgy véli, hogy a CBAM arra ösztönözné az európai iparágakat és az EU kereskedelmi partnereit, hogy dekarbonizálják iparágaikat, és ezért a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban támogatja az ÜHG-semlegesség irányába mutató uniós és globális éghajlat-politikákat; egyértelműen kijelenti, hogy a CBAM-ot kizárólag az éghajlat-politikai célkitűzések előmozdítására kell tervezni, és nem szabad visszaélni vele a protekcionizmus, az indokolatlan megkülönböztetés vagy korlátozások fokozásának eszközeként; hangsúlyozza, hogy ennek a mechanizmusnak támogatnia kell az EU zöld célkitűzéseit, különösen az uniós iparba és a nemzetközi kereskedelembe ágyazott ÜHG-kibocsátások jobb kezelését, ugyanakkor megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és globális szinten egyenlő versenyfeltételekre kell törekednie;

8. hangsúlyozza, hogy a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok számára különleges elbánást kell biztosítani sajátosságaik és a CBAM fejlődésükre gyakorolt lehetséges negatív hatásainak figyelembevétele érdekében;

9. emlékeztet a legkülső régiók sajátos korlátaira és az előttük álló kihívásokra, amelyeket különösen távoli fekvésük, szigetjellegük és piacuk korlátozott mérete súlyosbít, és kéri, hogy a CBAM az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkével összhangban fordítson különös figyelmet sajátos jellemzőikre;

10. ismételten hangsúlyozza, hogy a CBAM bevezetésének egy olyan jogalkotási intézkedéscsomag részét kell képeznie, amely biztosítja az uniós termelésből és fogyasztásból származó ÜHG-kibocsátások gyors csökkentését, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiák növelése révén; hangsúlyozza, hogy a CBAM-ot olyan politikákkal kell összekapcsolni, amelyek célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokba való beruházások lehetővé tétele és előmozdítása, többek között innovatív finanszírozási eszközök, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv és egy környezetvédelmi szempontból ambiciózus és társadalmilag igazságos, szélesebb körű uniós iparpolitika révén, azzal a céllal, hogy Európa szén-dioxid-mentesített újraiparosítását helyi szinten irányítsák minőségi munkahelyek létrehozása és az európai gazdaság versenyképességének biztosítása érdekében, egyszersmind teljesítve az EU éghajlat-politikai törekvéseit, valamint kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtva a klímasemlegességre irányuló beruházások biztosításához;

11. hangsúlyozza, hogy a termékszabványok biztosíthatják a karbonszegény, erőforrás-hatékony előállítást, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a termékek felhasználása minél kisebb káros környezeti hatással járjon; ezért kéri a Bizottságot, hogy a CBAM bevezetésének kiegészítéseként tegyen javaslatot az uniós piacon forgalomba hozott termékekre vonatkozó ambiciózusabb és kötelező normákra és szabványokra az ÜHG-kibocsátás csökkentése, valamint az erőforrás- és energiamegtakarítás tekintetében, a fenntartható termékpolitikai keret és a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv  támogatása érdekében;

12. úgy véli, hogy a belső piac és az értéklánc esetleges torzulásainak megelőzése érdekében a CBAM-nak ki kell terjednie az EU ETS hatálya alá tartozó termékek és áruk valamennyi behozatalára, beleértve a köztes termékekbe vagy végtermékekbe történő beágyazottakat is; hangsúlyozza, hogy a CBAM-nak kezdettől fogva (már 2023-tól) és hatásvizsgálatot követően magában kell foglalnia a villamosenergia-ágazatot és az energiaigényes iparágakat, például a cement-, az acél-, az alumínium-,  az olajfinomító, a papír-, az üveg-, a vegyianyag- és a műtrágyaágazatot, amelyek továbbra is jelentős ingyenes kiosztásban részesülnek, ugyanakkor az Unió ipari kibocsátásainak 94%-át teszik ki;

13. hangsúlyozza, hogy a behozatal ÜHG-kibocsátástartalmát átlátható, megbízható és naprakész termékspecifikus referenciaértékek alapján, a harmadik országok létesítményeinek szintjén kell elszámolni, és hogy alapesetben, ha az importőr nem bocsátja rendelkezésre az adatokat, az egyes termékek átlagos globális ÜHG-kibocsátástartalmát kell figyelembe venni, a változó kibocsátási intenzitású, eltérő előállítási módszerek szerinti bontásban; úgy ítéli meg, hogy a behozatal szén-dioxid-árazásának ki kell terjednie mind a közvetlen, mind a közvetett kibocsátásokra, és ezért figyelembe kell vennie a villamosenergia-hálózat országspecifikus szén-dioxid-intenzitását is, vagy ha az importőr adatokat bocsát rendelkezésre, az energiafogyasztás létesítményszintű szén-dioxid-intenzitását;

14. megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg értékeli a CBAM bevezetésének valamennyi különböző lehetőségét, az adóztatási eszközöktől kezdve az EU ETS-en alapuló mechanizmusokig; hangsúlyozza, hogy az EU ETS felülvizsgálatával párhuzamosan meg kell vizsgálni a CBAM kialakításának módozatait annak érdekében, hogy biztosítani lehessen azok egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját, és el lehessen kerülni az átfedéseket, amelyek az uniós iparágak kettős védelméhez vezetnének; hangsúlyozza a CBAM alapjául szolgáló átlátható folyamat fontosságát, többek között a WTO-val és az EU kereskedelmi partnereivel történő, az Európai Parlament által összehangolt együttműködés, valamint a CBAM különböző formái hatékonyságának, eredményességének és jogi megvalósíthatóságának gondos értékelése és összehasonlítása révén a teljes globális ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében; kitart amellett, hogy a CBAM elsődleges célja a környezetvédelem, és hogy ezért a környezetvédelmi kritériumoknak alapvető szerepet kell játszaniuk az eszközök megválasztásában, biztosítva a kiszámítható és kellően magas szén-dioxid-árat, amely ösztönzi a dekarbonizációs beruházásokat a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítása érdekében;

15. hangsúlyozza, hogy értékelni kell az egyes lehetőségeknek a fogyasztók – különösen a kiszolgáltatottabb csoportok – életszínvonalára, valamint a bevételekre gyakorolt hatását; felszólítja a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatba foglalja bele a CBAM-ból mint saját forrásból származó bevétel uniós költségvetést érintő következményeit is, a választott kialakítástól és módozatoktól függően;

16. úgy véli, hogy a kibocsátásáthelyezés lehetséges kockázatának a WTO szabályainak betartása mellett történő kezelése érdekében a CBAM-nak oly módon kell díjat fizetnie a behozatal szén-dioxid-tartalmáért, hogy az tükrözze az uniós gyártók által fizetett szén-dioxid-kibocsátási költségeket; hangsúlyozza, hogy a CBAM szerinti szén-dioxid-árazásnak tükröznie kell az EU ETS szerinti uniós egységek árának dinamikus alakulását, egyszersmind biztosítva a szén-dioxid árának kiszámíthatóságát és mérsékeltebb volatilitását; úgy véli, hogy az importőröknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó kibocsátási egységek egy külön készletéből kellene vásárolniuk kibocsátási egységeket, amelyek szén-dioxid-ára megfelel az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben az ügylet napján érvényesnek; hangsúlyozza, hogy a CBAM bevezetése csak egyike az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedéseknek, és azt a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban szükséges intézkedéseknek, valamint az EU ETS ambiciózus reformjának kell kísérnie annak biztosítása érdekében, hogy az észszerű szén-dioxid-árazást eredményezzen, amely teljes mértékben tiszteletben tartja „a szennyező fizet” elvet, valamint hogy hozzájáruljon a szükséges ÜHG-kibocsátáscsökkentéshez az EU 2030-ra vonatkozó aktualizált éghajlat-politikai célkitűzésével és a 2050-ra vonatkozó nettó nulla ÜHG-kibocsátási célkitűzéssel összhangban, többek között a lineáris csökkentési tényező kezelésével, a felső határ kiigazításával és a szén-dioxid-minimálár esetleges bevezetése szükségességének felmérésével;

17. kiemeli, hogy az összes – akár hazai, akár importált – fogyasztási termék szén-dioxid-tartalmára kivetett jövedéki adó (vagy adó) nem kezelné teljes mértékben a kibocsátásáthelyezés kockázatát, és technikai kihívást jelentene, tekintettel a globális értékláncokban a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követésének összetettségére, továbbá jelentős terhet róna a fogyasztókra; elismeri, hogy az importra kivetett rögzített vámilleték vagy adó egyszerű eszköz lehet arra, hogy erős és stabil környezetvédelmi árjelzést adjon az importált szén-dioxid tekintetében; úgy véli azonban, hogy rögzített jellege miatt egy ilyen adó kevésbé rugalmas eszköz lenne ahhoz, hogy tükrözze az EU ETS árainak alakulását; hangsúlyozza, hogy egy olyan változó adó bevezetése, amely automatikusan az EU ETS árait tükrözi, a gyakorlatban egyenértékű lenne egy elméleti kibocsátáskereskedelmi rendszerrel; elismeri, hogy amennyiben a CBAM fiskális jellegű lesz, lehetőség van egy, az EUMSZ 192. cikkének (2) bekezdésén alapuló mechanizmus bevezetésére;

18. hangsúlyozza, hogy az importőröknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az EU ETS nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó uniós normákkal összhangban bizonyítsák, hogy termékeik szén-dioxid-tartalma alacsonyabb az említett értékeknél, és ennek megfelelően – a fenntartható technológiákra irányuló innováció és beruházások világszerte történő ösztönzése érdekében – kiigazított illetéket kelljen fizetniük; úgy véli, hogy ez nem róhat aránytalan terhet a kkv-kra; kiemeli, hogy a mechanizmus végrehajtását olyan uniós normáknak kell alátámasztaniuk, amelyek megakadályozzák annak megkerülését vagy helytelen felhasználását, és amelyek működtetéséhez erős és független infrastruktúrára lesz szükség;

19. hangsúlyozza, hogy az egyenlő feltételek és a megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében a CBAM-nak biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli importőrök ne fizessenek kétszeres díjat termékeik szén-dioxid-tartalmáért; felhívja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje a CBAM különböző formáinak a legkevésbé fejlett országokra gyakorolt hatását;

20. hangsúlyozza, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszertől eltérően a mechanizmusnak nem szabad szén-dioxid-semlegesnek tekintenie a fa tüzelőanyagként való égetését, és a felülvizsgált és frissített kereten belül a fakitermelés során keletkezett és a kimerült talajból származó szén-dioxidra árat kell megállapítani;

21. nyomatékosan kéri a Bizottságot az azzal kapcsolatos kockázat mérséklésére, hogy az Unióba exportálók megpróbálják megkerülni a mechanizmust vagy rontani annak hatékonyságát például azzal, hogy a piacok között átirányítják a termelésüket, vagy félkész árut exportálnak;

A CBAM kereskedelmi vonatkozásai

22. kéri, hogy a Párizsi Megállapodás és annak 1,5℃-os célkitűzése váljon a kereskedelempolitika egyik fő vezérelvévé, amelyhez minden kereskedelmi kezdeményezést és azok politikai eszközeit hozzá kell igazítani, többek között a szabadkereskedelmi megállapodásokba alapvető elemként történő beillesztésével; meggyőződése, hogy ez a célorientált kereskedelempolitika fontos hajtóerő lehet abban, hogy a gazdaságokat a dekarbonizáció felé tereljék a Párizsi Megállapodásban és az európai zöld megállapodásban meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében;

23. mélységes aggodalmát fejezi ki a multilaterális kereskedelmi rendszer erodálódása miatt; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan működjön együtt a kereskedelmi partnerek kormányaival az e kezdeményezéssel kapcsolatos folyamatos párbeszéd biztosítása érdekében, ezáltal ösztönözve mind az Unión belüli, mind az uniós kereskedelmi partnerek általi éghajlat-politikai fellépést; hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitika felhasználható és azt fel is kell használni a pozitív környezetvédelmi menetrend előmozdítására, valamint annak elkerülésére, hogy a környezetvédelmi törekvések szintje lényegesen eltérjen az Unió és a világ többi része között, és hogy a CBAM-ot az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei szerinti intézkedéseket kiegészítő intézkedésként kell megtervezni; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés végső céljának a CBAM-ot feleslegessé tevő globális fellépésnek kell lennie, ahogy a világ többi része is felzárkózik azokhoz a törekvésekhez, amelyeket az EU tűzött ki a CO2-kibocsátás csökkentésére; ezért úgy véli, hogy a CBAM-ra e folyamat felgyorsítását elősegítő eszközként, nem pedig a protekcionizmus eszközeként kell tekinteni; elvárja, hogy a Bizottság a WTO vagy a G20-ak keretében tárgyalásokat kezdjen egy globális megközelítésről;

24. úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelem és a kereskedelempolitika kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos globális gazdaságra való átállásban, és mint ilyeneket, támogatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a Párizsi Megállapodásnak az elérésére irányuló globális erőfeszítéseket; úgy véli, hogy sürgősen el kell végezni a WTO átfogó reformját, hogy garantálni tudja a tisztességes kereskedelmet, ezzel egyidejűleg pedig küzdjön a globális felmelegedés ellen; megjegyzi, hogy a GATT szabályai 1947-re nyúlnak vissza, és úgy véli, hogy azokat a jelenlegi éghajlati válság közepette újra kell gondolni; elvárja, hogy a Bizottság sürgősen kezdeményezze a WTO reformját az éghajlat-politikai célkitűzésekkel való összeegyeztethetőség megvalósítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a globális szén-dioxid-árazásra, valamint az éghajlat- és környezetvédelmi technológiák kereskedelmének megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseit, például olyan kereskedelempolitikai kezdeményezések révén, mint a WTO környezeti termékekről szóló megállapodása;

25. felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a WTO olyan többoldalú reformjait, amelyek összhangba hozzák a nemzetközi kereskedelmi jogot a Párizsi Megállapodás céljaival és a nemzetközi jog egyéb vonatkozásaival, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeivel; rámutat arra, hogy a CBAM akkor egyeztethető össze a WTO szabályaival, ha egyértelmű környezetvédelmi célkitűzéssel bír, szem előtt tartva a globális ÜHG-kibocsátás csökkentését, és ha fenntartja a legmagasabb szintű környezeti integritást;

26. hangsúlyozza, hogy a CBAM hozzájárulhat a fenntartható fejlődési célokhoz; emlékeztet arra, hogy a tisztességes munka előmozdítása szintén fenntartható fejlesztési cél, és nyomatékosan kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós piacon forgalomba hozott árukat olyan feltételek mellett állítsák elő, amelyek tiszteletben tartják az ILO egyezményeit;

27. megjegyzi, hogy a WTO szabályaival való összeegyeztethetőség érdekében a GATT rendelkezései – mint például az I. cikk (a legnagyobb kedvezményes elbánás elve), a III. cikk (a nemzeti elbánás elve) és szükség esetén a XX. cikk (általános kivételek) – alapul szolgálhatnak a CBAM kialakításához, és annak indoka csak és kizárólag környezetvédelmi lehet, nevezetesen a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a kibocsátásáthelyezés megelőzése;

28. hangsúlyozza a megkülönböztetésmentesség GATT III. cikke szerinti elvét; hangsúlyozza, hogy a behozatal és a belföldi termelés azonos kezelése kulcsfontosságú kritérium bármely intézkedés WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőségének biztosításához; hangsúlyozza, hogy a CBAM-nak alternatívát kell képeznie az uniós jog alapján az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban a kibocsátásáthelyezésre vonatkozóan meglévő intézkedések helyett, amennyiben egyenlő versenyfeltételeket teremtene az uniós belföldi és külföldi gyártók között azáltal, hogy az ezekben az ágazatokban található összes áru beágyazott szén-dioxid-kibocsátására díjat vet ki, függetlenül azok eredetétől, ezáltal teljes védelmet biztosítva az európai ipar számára a kibocsátásáthelyezéssel szemben, és elkerülve a harmadik országokba történő kibocsátásáthelyezést; hangsúlyozza, hogy a CBAM végrehajtásának együtt kell járnia az érintett ágazatokra vonatkozó intézkedések párhuzamos, fokozatos, gyors és esetleges teljes megszüntetésével annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az uniós létesítmények kettős védelme, miközben az értéklánc egészében értékelni kell az exportra és a függő ágazatokra gyakorolt hatást; hangsúlyozza, hogy a CBAM kialakításának egy egyszerű elvet kell követnie, amely szerint egy tonna szenet nem szabad kétszer megvédeni;

29. hangsúlyozza, hogy globális szinten egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az európai iparágak versenyképessége számára, az éghajlatra és a környezetre gyakorolt káros hatások mellőzésével; ezért nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg export-visszatérítések esetleges bevezetését, de csak akkor, ha teljes mértékben bizonyítani tudja az éghajlatra gyakorolt pozitív hatásukat és a WTO szabályaival való összeegyeztethetőségüket; hangsúlyozza, hogy a káros éghajlati hatásoknak az európai exportáló iparágak számára kevésbé hatékony termelési módszerek ösztönzése révén történő megelőzése és a WTO-val való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében a lehetséges exporttámogatás bármely formájának átláthatónak és arányosnak kell lennie, és nem vezethet semmilyen versenyelőnyhöz az uniós exportáló iparágak számára a harmadik országokban, és szigorúan a leghatékonyabb létesítményekre kell korlátozódnia az uniós exportáló vállalatok ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló ösztönzők fenntartása érdekében;

30. hangsúlyozza, hogy minden ilyen mechanizmusnak ösztönzőket kell nyújtania az iparágak számára az EU-ban és külföldön egyaránt, hogy tiszta és versenyképes termékeket állítsanak elő, és a kereskedelmi lehetőségek veszélyeztetése nélkül elkerüljék a kibocsátásáthelyezést;

31. megjegyzi, hogy a CBAM az európai zöld megállapodás részét képezi, és eszközként szolgál azon uniós cél eléréséhez, hogy 2050-re elérjük a nulla nettó ÜHG-kibocsátást; megjegyzi, hogy a CBAM közvetlenül vagy közvetve potenciálisan érintheti a leginkább szén-dioxid- és kereskedelemintenzív iparágakat, és hogy ezekkel konzultációt kell folytatni a folyamat során; megjegyzi továbbá, hogy a CBAM oly módon befolyásolhatja az ellátási láncokat, hogy azok internalizálnák a szén-dioxid-kibocsátási költségeket; hangsúlyozza, hogy bármely CBAM-nak könnyen kezelhetőnek kell lennie, és nem róhat indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív terhet a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra;

A CBAM és a saját források

32. elismeri, hogy a CBAM-ot vagy a jelenlegi vámrendszer kiterjesztéseként, vagy az EU ETS meglévő keretén belüli kiegészítő rendszerként lehetne végrehajtani; hangsúlyozza, hogy mindkét megközelítés teljes mértékben összhangban lehet a saját forrásokra vonatkozó kezdeményezéssel;

33. támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a CBAM által generált bevételeket új saját forrásként használja fel az Unió költségvetésében, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa e bevételek felhasználásának teljes átláthatóságát; hangsúlyozza azonban, hogy a CBAM költségvetési szerepe csak az eszköz mellékterméke lehet; úgy véli, hogy ezeknek az új bevételeknek lehetővé kell tenniük az éghajlat-politika és a zöld megállapodás célkitűzéseinek – például a méltányos átállásnak és az európai gazdaság dekarbonizációjának – nagyobb mértékű támogatását, valamint az éghajlatváltozásnak leginkább kitett legkevésbé fejlett országok és fejlődő kis szigetállamok javára az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásához való uniós hozzájárulás növelését, különösen a tiszta és szén-dioxid-mentes technológiákon alapuló iparosítási folyamat támogatása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy következő javaslatában vegye figyelembe a mechanizmus szociális hatásait, azok minimalizálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a CBAM-ból származó bevételeket semmi esetre sem szabad álcázott támogatásként felhasználni a nagymértékben szennyező európai iparágak számára, ami végső soron veszélyeztetné a WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőségét;

34. emlékeztet arra, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásban, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló intézményközi megállapodásban új saját források – többek között a CBAM – létrehozásáról állapodott meg a következő többéves pénzügyi keret során[9]; hangsúlyozza, hogy a CBAM-ból származó bevételek uniós költségvetésbe történő csatornázása segítene enyhíteni a költségvetési egyenértékűséggel kapcsolatos problémákat, és biztosítaná a tagállamok közötti igazságos hatásmegosztást, valamint biztosítaná a minimális adminisztratív költségekkel járó egyszerű struktúrát; ezért arra a következtetésre jut, hogy a bevételek uniós saját forrásként való meghatározása csökkentené a GNI-alapú hozzájárulások arányát az EU költségvetésének finanszírozásában, és így elősegítené a CBAM hatásának valamennyi tagállam közötti igazságos megosztását; úgy véli, hogy az alacsonyabb GNI-hozzájárulásoknak köszönhető nemzeti szintű megtakarítások növelni fogják a tagállamok költségvetési mozgásterét; hangsúlyozza, hogy a mechanizmus végrehajtását az energiaigényes iparágak számára nyújtott, környezeti szempontból káros támogatások, különösen az általuk felhasznált energiára vonatkozó adómentességek és adókedvezmények megszüntetésének kell kísérnie;

35. tudomásul veszi azokat az óvatos becsléseket, melyek alapján a mechanizmusból származó éves bevétel az új eszköz alkalmazási körétől és kialakításától függően 5 és 14 milliárd EUR közé tehető; kiemeli, hogy az uniós költségvetés mindenképp egyedülállóan alkalmas a bevételingadozások, sőt a hosszú távú regresszív hatások tompítására;

36. elkötelezetten kívánja biztosítani, hogy a CBAM-alapú saját forrás egy olyan sajátforrás-kosár részét képezze, amely elegendő legalább a Helyreállítási Eszköz keretében felvett hitel tőke- és kamattörlesztéséhez szükséges összes várható kiadás fedezésére, tiszteletben tartva az egyetemesség elvét; emlékeztet továbbá arra, hogy a törlesztési tervből származó bármely többletnek általános bevételként továbbra is az uniós költségvetésben kell maradnia;

37. emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás szerinti bevezetésükre vonatkozó ütemtervben meghatározott, új saját források kosarának bevezetése elősegítheti, hogy a kiadások uniós szinten még inkább a kiemelt területekre és a közös közjavakra összpontosuljanak, a nemzeti kiadásokhoz képest jelentős hatékonyságnövekedéssel; emlékeztet arra, hogy ha a három intézmény egyike nem tartja be az intézményközi megállapodásban megállapított feltételeket, akkor a többi intézmény jogorvoslattal élhet vele szemben;

38. felszólítja az intézményeket, hogy aktívan kövessék az új saját források bevezetésére vonatkozó, intézményközi megállapodásban rögzített ütemterv szellemét és szövegét, amely előírja, hogy a szóban forgó új saját forrásnak legkésőbb 2023. január 1-jén hatályba kell lépnie;

A CBAM végrehajtása és egyéb szempontok

39. hangsúlyozza, hogy a CBAM végrehajtását az energiaigényes iparágak számára nemzeti szinten nyújtott, környezeti szempontból káros támogatások valamennyi formája megszüntetésének kell kísérnie; felhívja a Bizottságot, hogy „a szennyező fizet” elv fényében értékelje a tagállamok ezzel kapcsolatos különböző gyakorlatait;

40. kéri, hogy a CBAM-ot a Bizottság égisze alatt működő független szerv kövesse nyomon, amelynek rendszeresen, de legalább évente kétszer jelentést kell tennie és átlátható tájékoztatást kell nyújtania a Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

41. megjegyzi, hogy az EU a világ legnagyobb szénimportőre, és hogy az EU-ból exportált termékek karbontartalma lényegesen alacsonyabb az importált termékekénél; levonja a következtetést, hogy Európa a nemzetközi átlaghoz képest nagyobb erőfeszítéseket tesz az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy az Unió teljes éghajlati hatásának mérése érdekében megbízható bejelentési módszerre van szükség, amely az EU-ba importált termékekhez és szolgáltatásokhoz köthető kibocsátást is figyelembe veszi;

42. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érdemleges nemzetközi erőfeszítések, többek között az erőteljes, széles körben alkalmazott és következetes nemzetközi szén-dioxid-árazás, valamint a teljes mértékben versenyképes, alacsony kibocsátású technológiák, termékek és gyártási folyamatok idővel elavulttá teszik majd a mechanizmust; úgy véli, hogy az éghajlatváltozás globális problémájára globális megoldásokat kell találni, ezért az EU-nak a Párizsi Megállapodás 6. cikkével összhangban továbbra is támogatni kell a szén-dioxid-árazás globális keretének létrehozását; arra biztatja a Bizottságot, hogy a mechanizmus kialakításakor dolgozzon ki egyértelmű és ambiciózus ütemtervet annak végrehajtására és továbbfejlesztésére vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló egyes technikai megoldások még mindig kísérleti szakaszban vannak, ezért felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az ezek továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseit; felhívja a Bizottságot, hogy a mechanizmust egy átfogó és hosszú távú szakpolitikai intézkedéscsomag részeként alakítsa ki, a fokozott energia- és erőforrás-hatékonyságra épülő, nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság létrehozásának legkésőbb 2050-ig teljesítendő céljával összhangban;

43. emlékeztet arra, hogy az EU éghajlat-változási politikájának és iparpolitikájának, valamint a fenntartható gazdasági növekedés fenntartására és fokozására irányuló célnak kéz a kézben kell járnia; hangsúlyozza, hogy bármely mechanizmust az uniós ipari stratégiánkba kell beépíteni, az ipari ágazatokat tiszta és versenyképes termékek előállítására ösztönözve;

44. hangsúlyozza, hogy a mechanizmus akkor működik megfelelően, ha biztosítja az EU-ba importált kibocsátások csökkentését, és a kibocsátásáthelyezés kockázatát kiküszöbölve a leghatékonyabb éghajlatvédelmet kínálja, a WTO szabályainak tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza, hogy a mechanizmust oly módon kell kialakítani, hogy alkalmazása hatékony és egyszerű legyen, de megelőzze a megkerülő magatartásokat, többek között az erőforrások átcsoportosítását, illetve a mechanizmus hatályán kívül eső félkész vagy végtermékek behozatalát;

45. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai tanácsadást és támogatást hazai és külföldi ágazatoknak – különösen kkv-knak a behozatalukra vonatkozó megbízható ÜHG-kibocsátás-elszámolási rendszerek létrehozásában –, fenntartva az európai ipar erejét, és nem gördítve technikai akadályokat a kereskedelmi partnerek elé;

46. kéri, hogy készüljön értékelés a mechanizmus kkv-kra és a belső piacon belüli versenyre gyakorolt hatásáról; kéri, hogy szükség esetén hozzanak létre a kkv új piaci helyzethez történő alkalmazkodását segítő mechanizmust, amely megvédi őket a nagyobb piaci szereplők tisztességtelen gyakorlataitól;

47. megjegyzi továbbá, hogy meg kell előzni a tisztességtelen verseny kialakulását az európai piacon, ezért a mechanizmusnak az egymással versenyben álló anyagok egyikét sem szabad nem hátrányosan érintenie; hangsúlyozza, hogy a leginkább éghajlatbarát anyagok semmiképpen sem szenvedhetnek versenyhátrányt;

48. hangsúlyozza e mechanizmus jelentőségét az európai polgárok és érdekeik képviseletének biztosításában, valamint az olyan uniós prioritások megvalósításához való hozzájárulásban, mint az éghajlatvédelem, a fenntartható növekedés és a nemzetközi versenyképesség; felhívja ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a mechanizmus létrehozásának jogalkotási folyamatába társjogalkotóként teljes mértékben vonják be a Parlamentet;

°

° °

49. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 


INDOKOLÁS

Az éghajlatváltozás már nem csupán a tudósok és a jövő nemzedékeinek ügye. Drámai következményeivel nap mint nap szembesülünk a legközelebbi területeken, és a világ többi részén bekövetkező katasztrófákról érkező képek feldúlnak bennünket. Tüzek, hőhullámok, aszályok, áradások, szökőárak, ciklonok, olvadó jég, világjárványok, népességvándorlás –  az éghajlatváltozás immár a valóság része. Pedig a hőmérsékletek átlagosan mindössze 1,1°C fokkal melegedtek!

A Párizsi Megállapodás általános mozgósításra irányult. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, és magasabbra kell tenni a lécet, mivel jelenlegi éghajlat-politikáink inkább 3-4 fokos, sőt a legborúlátóbb forgatókönyvek szerint még jelentősebb felmelegedéshez vezetnek. Példátlanul kaotikus világ vár ránk! Az Európai Unióra is felelősség hárul, egyrészt az általa előállított, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, másrészt pedig a behozatalhoz kapcsolódó, egyre jelentősebb kibocsátások miatt. Emellett a multilateralizmusban és a nélkülözhetetlen nemzetközi együttműködésben is kulcsszerepet játszik. Gazdasági és kereskedelmi hatalom lévén példát kell mutatnia.

Az európaiak felismerték a helyzet sürgősségét és a veszélyeket. Megteszik, ami tőlük telik. A fiatalok felvonulásokat tartanak az éghajlatért. A gazdasági szereplők egyre nagyobb hányada fektet be jelentős mértékben a megújuló energiákba, az épületek és a közlekedés észszerű és hatékony energiafelhasználásába, illetve az ipar és a szolgáltatások dekarbonizációjába. A gazdálkodók igazolják, hogy a mezőgazdaság hozzá tud járulni a bolygó hűtéséhez, annak fűtése helyett. Az éghajlatváltozás leküzdéséhez nem csupán a veszélyes hatások ellen kell fellépni, hanem közös akarattal kell átalakítanunk a fejlődési modellünket, hogy fenntarthatóbbá, társadalmilag igazságosabbá, ellenállóbbá és önállóbbá váljon. A dekarbonizációt nemcsak égető szükségszerűségnek, hanem lehetőségnek is kell tekinteni, a munkahelyteremtés, a technológiai, szociális, ipari és demokratikus innováció robusztus motorjának és a régiókat kiegyenlítő eszköznek.

A legkésőbb 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzés, a zöld megállapodás és az éghajlatvédelmi jogszabályok révén az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Unió politikai napirendjének központi elemét képezi. Az Európai Parlament állásfoglalásai, a Bizottság programja és a Tanácson belül folyó megbeszélések több és jobb cselekvésre szólítanak fel. Az a célkitűzés, hogy 2030-ig 40%-kal csökkentsük kibocsátásainkat, mára elavult. A tudósok ezt az arányt 65%-ra javasolják megemelni. Bármi legyen is a felülvizsgált célkitűzés, arra kötelez bennünket, hogy igen komolyan és rendszerszerűen felülvizsgáljuk a témára vonatkozó uniós szakpolitikák összességét, különös tekintettel az ETS-irányelvre, amely nagymértékben befolyásolja a szén-dioxid árát, és ezáltal a szén-dioxid-mentesítésre való ösztönzést. Nem létezhet ambiciózus éghajlat-politika a kiosztott szén-dioxid-kibocsátási egységek jelentős csökkentése nélkül, a szén-dioxid-piac alacsony hatékonyságához hozzájáruló ingyenes kibocsátási egységek gyors felszámolása és a CO2 tonnánkénti minimálárának meghatározása nélkül.

Jóllehet az Unió éghajlat-politikája nem elégséges, mégis ambiciózusabb számos kereskedelmi partneréénél. Ha az éghajlatváltozás elleni küzdelmet ipari, gazdasági és társadalmi esélyként ki kívánjuk használni, gazdaságunk szén-dioxid-mentesítése nem vezethet az ipar további leépítéséhez, ami kibocsátásáthelyezéssel és a beruházások áthelyezésével jár. A mi felelősségünk annak biztosítása, hogy a vállalkozásoktól elvárt erőfeszítések ne kényszerítsék őket tisztességtelen versenybe az Uniónál kevésbé ambiciózus országokban termelő szereplők részéről, akiknek termékei a belső piacon megtalálhatók. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) ezt szolgálja.

A CBAM mint nélkülözhetetlen eszköz azt a kedvező folyamatot segíti elő, amelynek elsődleges célja az éghajlat védelme. Több célja van:

 hozzájárulás az Unión belüli éghajlati fellépés erősítéséhez,

 partnereink komolyabb törekvéseinek ösztönzése,

 termelőink védelme a tisztességtelen versennyel szemben,

 a gazdasági tevékenységek európai területre történő visszahelyezésének előmozdítása,

 az Unió saját forrásainak növelése.

Ennek érdekében a CBAM-nak több alapelvnek kell megfelelnie.

 Valamennyi importált termékre alkalmazni kell, hogy lefedje szénlábnyomunk egészét, és hogy elkerüljük a belső piac torzulásait. Átmeneti intézkedésként azokra a fő nyersanyagokra kell alkalmazni, amelyek kitermelése magas szén-dioxid-kibocsátással jár, és amelyekre az európai szén-dioxid-piac kiterjed.

 A lehető leghamarabb, de legkésőbb 2023-tól kezdődően alkalmazni kell. Az ETS piacával való koordináció annál hatékonyabb lesz, minél rövidebb az átmeneti időszak. A hatékony CBAM-nak lehetővé kell tennie az ingyenes kvóták megszüntetését. Utóbbiak mint a kibocsátásáthelyezés fő eszközei erőteljes káros hatásokat és extraprofitot eredményeztek, amint arra az Európai Számvevőszék „Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere: célzottabbá kell tenni a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását” című, 18/2020. számú különjelentése is rámutat.

 Összeegyeztethetőnek kell lennie a multilaterális kereskedelmi szabályokkal, amennyiben a GATT több cikke lehetővé teszi a kereskedelminél magasabb rendű, például környezetvédelmi és egészségügyi érdekek szerinti fellépést.

 Új saját forrásként az európai költségvetés részét kell képeznie. Kiállunk amellett, hogy ezt az erőforrást elsősorban a zöld megállapodásra és az igazságos átállásra fordítsuk, egy jelentős részével pedig a legszegényebb és az éghajlatváltozás által leginkább érintett országok átmenetét támogassuk.

Az európaiak elvárják, hogy az Európai Unió határozottabban és ambiciózusabban lépjen fel az éghajlat érdekében. Szeretnék, ha felhagyna a kereskedelempolitika terén mutatott naivitásával vagy cinizmusával, minthogy túlságosan gyakran figyelmen kívül hagyja az általa aláírt megállapodások társadalmi, környezeti és ipari költségeit.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus kiváló lehetőséget kínál az éghajlat, az ipar, a foglalkoztatás, az ellenálló képesség, a szuverenitás és az áthelyezés összeegyeztetésére. Ilyen értelemben az Unió jelentős politikai és demokratikus próbatétele. Az Európai Parlamentnek élen kell járnia!


 

VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (14.12.2020)

<CommissionInt>a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé</Titre>

<DocRef>(2020/2043(INI))</DocRef>

A vélemény előadója (*): <Depute>Karin Karlsbro</Depute>

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

 

 

 

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. üdvözli azt az európai uniós célt, hogy 2050-ig el kell érni a klímasemlegességre való társadalmilag méltányos átállást, továbbá üdvözli azt a Parlament által javasolt célt, miszerint 2030-ig 60%-kal kell csökkenteni a kibocsátásokat; kéri, hogy az uniós kereskedelempolitikában és számos más szakpolitikai területen is törekedjenek továbbra is az éghajlatváltozással kapcsolatos magasabb szintű erőfeszítésekre; kéri, hogy a Párizsi Megállapodás és annak 1,5℃-os célkitűzése váljon a kereskedelempolitika egyik fő vezérelvévé, amelyhez minden kereskedelmi kezdeményezést és azok politikai eszközeit hozzá kell igazítani, többek között a szabadkereskedelmi megállapodásokba alapvető elemként történő beillesztésével; meggyőződése, hogy ez a célorientált kereskedelempolitika fontos hajtóerő lehet abban, hogy a gazdaságokat a dekarbonizáció felé tereljék a Párizsi Megállapodásban és az európai zöld megállapodásban meghatározott éghajlatpolitikai célkitűzések elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy az EU éghajlatváltozással szembeni magasabb szintű törekvéseinek eredményeként megnőhet a kibocsátásáthelyezés kockázata; sürgeti a Bizottságot, hogy valamennyi szakpolitikájában biztosítsa a kibocsátásáthelyezés elleni teljes körű védelmet, figyelembe véve az európai ipar és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét; megjegyzi, hogy miközben az Unió 2018-ban az 1990-es szinthez képest 23,2%-kal csökkentette belső üvegházhatásúgáz-kibocsátását (ÜHG-kibocsátás), a nemzetközi kereskedelembe beépült ÜHG-kibocsátása folyamatosan nőtt; hangsúlyozza, hogy az áruk és szolgáltatások Unióba irányuló nettó importja az Unió belső CO2-kibocsátásának több mint 20%-át teszi ki;

2. globális szén-dioxid-ár és multilaterális megoldás hiányában támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, tisztességes, átlátható, hatékony és piaci alapú uniós mechanizmusra (CBAM) tesz javaslatot, azzal a feltétellel, hogy az összeegyeztethető a WTO szabályaival és az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal (azaz megkülönböztetésmentes, és nem minősül a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozásának), továbbá arányos, a szennyező fizet elvén alapul és alkalmas az uniós éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására; úgy véli, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusnak minden olyan harmadik országból származó árura vonatkoznia kell, amely még nem része egy hatékony szén-dioxid-árazási rendszernek, vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU-ETS) céljaihoz és költségeihez hasonló, egyenértékű intézkedéseknek, a származáson alapuló megkülönböztetés elkerülése érdekében, és hogy a kevésbé ambiciózus szén-dioxid-árazás költségeinek levonhatóknak kell lenniük az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból;

3. meggyőződése, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusnak azt a célt kell kitűznie, hogy az EU tekintetében elkerülje a kibocsátásáthelyezés kockázatát, és ezáltal hozzájáruljon a globális kibocsátások csökkentésére irányuló átfogó célkitűzéshez, és segítse az EU-t kötelezettségvállalásai teljesítésében; kiemeli, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmust kizárólag az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések előmozdítására, valamint a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentésére tervezték, és hogy ezt arányos és kiegyensúlyozott módon, tényeket alapul véve kell végrehajtani, és nem szabad visszaélni vele a protekcionizmus, az indokolatlan megkülönböztetés vagy a korlátozások fokozására szolgáló eszközként a nemzetközi kereskedelem már amúgy is terhelt globális színterén; kéri, hogy ebben az összefüggésben kerüljék el a túlzott bürokráciát; megjegyzi, hogy az intézkedés egyik következménye annak megelőzése lesz, hogy a termelést az EU-n kívülre helyezzék át, mivel az ilyen áthelyezés semmissé tehetné az EU kibocsátáscsökkentésre és nemzetközi környezetvédelmi politikáinak előmozdítására irányuló erőfeszítéseit;

4. megjegyzi, hogy a WTO szabályaival való összeegyeztethetőség érdekében az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) rendelkezései – mint például az I. cikk (a legnagyobb kedvezményes elbánás elve), a III. cikk (a nemzeti elbánás elve) és szükség esetén a XX. cikk (általános kivételek) – alapul szolgálhatnak az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus kialakításához, és annak egyetlen indoka csak környezetvédelmi lehet – a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a kibocsátásáthelyezés megelőzése;

5. felszólít, hogy az alapos hatásvizsgálatokat 2021 közepéig a jogalkotási javaslattal együtt nyújtsák be a lehető legnagyobb átláthatóság, valamint a WTO-val és az EU kereskedelmi partnereivel való együttműködés és elkötelezettség ösztönzése érdekében, az Európai Parlamenttel egyeztetve; megjegyzi, hogy a hatásvizsgálatot azért kell elvégezni, hogy csökkentsék a kibocsátásáthelyezés kockázatát és következésképpen a globális összkibocsátást; ezért kéri a Bizottságot, hogy a következő szempontokat foglalja bele a hatásvizsgálatba:

a) az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatásai a fenntartható innovációra, valamint a kereskedelmi forgalom és az ellátási láncok változásai;

b) az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus alternatív lehetőségekhez viszonyított hozzáadott értékének értékelése;

c) lehetséges kísérleti ágazatok a korai végrehajtáshoz, ahol az áruk karbontartalma könnyen azonosítható;

d) a kizárólag alapanyagokra összpontosító mechanizmusnak az uniós iparra gyakorolt lehetséges hatása, amely a mechanizmus hatálya alá nem tartozó köztes és végtermékek behozatala felé történő elmozduláshoz vezethet, különösen akkor, ha a mechanizmus felváltja a meglévő kibocsátásáthelyezési intézkedéseket;

e) a villamosenergia-szektort felvegyék-e és ha igen, hogyan vegyék fel a magas szén-dioxid-kibocsátású villamos energia behozatalának speciális esetei közé;

f)  az uniós vállalkozásokra, különösen a kkv-kra gyakorolt lehetséges hatások a globális verseny tekintetében, ha a termékekre kihat összetevőik magasabb ára;

g) a kulcsfontosságú változók kombinációjának elemzése, beleértve az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusban szereplő ágazatokat, országokat és ÜHG-kibocsátásokat, valamint ezek kapcsolatát a meglévő kibocsátásáthelyezési intézkedésekkel;

h) különös figyelem a legkevésbé fejlett és a fejlődő országokra annak biztosítása érdekében, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus ne gyakoroljon negatív hatást fejlődésükre;

6. megjegyzi, hogy a hatásvizsgálatnak gondosan meg kell vizsgálnia, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hogyan lépne kölcsönhatásba az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében meglévő kibocsátásáthelyezési intézkedésekkel, beleértve azt is, hogy a kezdeti szakaszban a jelenlegi intézkedéseknek vagy az ingyenes kibocsátási egységeknek ki kell-e egészíteniük az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust, vagy el kell-e törölni azokat, elkerülve ugyanakkor a kettős védelmet és az importtal szembeni hátrányos megkülönböztetést, valamint hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust fokozatosan kell-e bevezetni a WTO-val való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében, az uniós vállalkozások számára a kiszámíthatóság és a stabilitás fenntartása mellett;

7. hangsúlyozza, hogy minden ilyen mechanizmusnak ösztönzőket kell nyújtania az iparágak számára az EU-ban és külföldön egyaránt, hogy tiszta és versenyképes termékeket állítsanak elő, és a kereskedelmi lehetőségek veszélyeztetése nélkül elkerüljék a kibocsátásáthelyezést; kiemeli azt a szerepet, amelyet egy kiegyensúlyozott és megfelelően végrehajtott mechanizmus játszhat az olyan energiaigényes ágazatokban, mint az acél-, a cement- és az alumíniumipar, tekintettel az ezekben az ágazatokban tapasztalt kereskedési kitettségre, valamint azok ETS-beli részvételére;

8. megjegyzi, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus az európai zöld megállapodás részét képezi, és eszközként szolgál azon uniós cél eléréséhez, hogy 2050-től ne kerüljön sor nettó ÜHG-kibocsátásra; megjegyzi, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus közvetlenül vagy közvetve potenciálisan érintheti a leginkább szén-dioxid- és kereskedelemintenzív iparágakat, és hogy ezekkel konzultációt kell folytatni a folyamat során; megjegyzi továbbá, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus oly módon befolyásolhatja az ellátási láncokat, hogy azok internalizálnák a szén-dioxid-kibocsátási költségeket; hangsúlyozza, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó minden mechanizmusnak könnyen kezelhetőnek kell lennie, és nem róhat indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív terhet a vállalkozásokra, különösen nem a kis- és középvállalkozásokra;

9. szorgalmazza, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevételeiből támogassák a globális és az európai éghajlatpolitikai fellépést; javasolja, hogy a bevételeket az uniós költségvetésbe forgassák vissza kutatás, innováció és szén-dioxid-semleges technológiák kifejlesztése céljából az ipar fenntartható átállásának támogatása érdekében, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására a WTO-val való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében;

10. mélységes aggodalmát fejezi ki a multilaterális kereskedelmi rendszer erodálódása miatt; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan működjön együtt a kereskedelmi partnerek kormányaival az e kezdeményezéssel kapcsolatos folyamatos párbeszéd biztosítása érdekében, ezáltal ösztönözve mind az Unión belüli, mind az uniós kereskedelmi partnerek általi éghajlat-politikai fellépést; hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitika felhasználható és azt fel is kell használni a pozitív környezetvédelmi menetrend előmozdítására, valamint annak elkerülésére, hogy a környezetvédelmi törekvések szintje lényegesen eltérjen az Unió és a világ többi része között, és hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei szerinti intézkedéseket kiegészítő intézkedésként kell megtervezni; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés végső céljának az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust feleslegessé tevő globális fellépésnek kell lennie, ahogy a világ többi része is felzárkózik azokhoz a törekvésekhez, amelyeket az EU tűzött ki a CO2-kibocsátás csökkentésére; ezért azon a véleményen van, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra e folyamat felgyorsítását elősegítő eszközként kell tekinteni, nem pedig a protekcionizmus eszközeként; elvárja, hogy a Bizottság a WTO vagy a G20-ak keretében tárgyalásokat kezdjen egy globális megközelítésről;

11. a karbontartalom olyan számítási módszerére szólít fel, amely nem tesz különbséget az uniós és a harmadik országbeli termelők között, és amely a lehető legközelebb áll az érintett áruk tényleges karbontartalmához; tudomásul veszi az uniós tagállamokból és harmadik országokból származó termékek karbontartalmának kiszámításával kapcsolatos nehézségeket, és folyamatos erőfeszítésekre szólít fel a termékek karbontartalmának összehasonlíthatósága érdekében; hangsúlyozza, hogy az összetett termékek karbontartalmának és teljesítményének nyomon követésére szolgáló technológia hasznos lehet az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus e termékek tekintetében történő érvényesítése során; megjegyzi, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusnak ösztönzőket kell teremtenie az országok és a gyártók számára, hogy megosszák egymással a szén-dioxid-árazásra és a termékek karbontartalmára vonatkozó információkat;

12. úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelem és a kereskedelempolitika kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos globális gazdaságra való átállásban, és mint ilyeneket, támogatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a Párizsi Megállapodásnak az elérésére irányuló globális erőfeszítéseket; úgy véli, hogy sürgősen el kell végezni a WTO átfogó reformját, hogy garantálni tudja a tisztességes kereskedelmet, ezzel egyidejűleg pedig küzdjön a globális felmelegedés ellen; megjegyzi, hogy a GATT szabályai 1947-re nyúlnak vissza, és úgy véli, hogy azokat a jelenlegi éghajlati válság közepette újra kell gondolni; elvárja, hogy a Bizottság sürgősen kezdeményezze a WTO reformját az éghajlatpolitikai célkitűzésekkel való összeegyeztethetőség megvalósítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a globális szén-dioxid-árazásra, valamint az éghajlat- és környezetvédelmi technológiák kereskedelmének megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseit, például olyan kereskedelempolitikai kezdeményezések révén, mint a WTO környezeti termékekről szóló megállapodása.

 


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.12.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

2

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Barry Andrews, Anna-Michelle Asimakopoulou, Tiziana Beghin, Geert Bourgeois, Udo Bullmann, Jordi Cañas, Daniel Caspary, Miroslav Číž, Arnaud Danjean, Paolo De Castro, Emmanouil Fragkos, Raphaël Glucksmann, Enikő Győri, Roman Haider, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Danuta Maria Hübner, Herve Juvin, Karin Karlsbro, Maximilian Krah, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, Margarida Marques, Gabriel Mato, Sara Matthieu, Emmanuel Maurel, Carles Puigdemont i Casamajó, Samira Rafaela, Inma Rodríguez-Piñero, Massimiliano Salini, Helmut Scholz, Sven Simon, Dominik Tarczyński, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Marie-Pierre Vedrenne, Jörgen Warborn, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marco Campomenosi, Nicola Danti, Manuela Ripa

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

34

+

PPE

Anna-Michelle Asimakopoulou, Daniel Caspary, Arnaud Danjean, Enikő Győri, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Gabriel Mato, Massimiliano Salini, Sven Simon, Jörgen Warborn

S&D

Udo Bullmann, Miroslav Číž, Paolo De Castro, Raphaël Glucksmann, Bernd Lange, Margarida Marques, Inma Rodríguez-Piñero, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt

RENEW

Barry Andrews, Jordi Cañas, Karin Karlsbro, Samira Rafaela, Nicola Danti, Marie-Pierre Vedrenne

ID

Herve Juvin, Danilo Oscar Lancini, Marco Campomenosi

VERTS/ALE

Manuela Ripa, Heidi Hautala, Sara Matthieu

ECR

Emmanouil Fragkos

NI

Tiziana Beghin, Carles Puigdemont i Casamajó

 

2

-

ID

Roman Haider, Maximilian Krah

 

5

0

ECR

Geert Bourgeois, Dominik Tarczynski, Jan Zahradil

GUE/NGL

Emmanuel Maurel, Helmut Scholz

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (11.12.2020)

<CommissionInt>a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé</Titre>

<DocRef>(2020/2043(INI))</DocRef>

A vélemény előadója (*): <Depute>Luis Garicano</Depute>

 

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

 

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. úgy véli, hogy a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) fő céljának annak kell lennie, hogy a kibocsátásáthelyezés elleni küzdelem révén fellépjen az éghajlatváltozás ellen és támogassa az EU éghajlat-politikai célkitűzéseit azáltal, hogy kezeli a kibocsátásáthelyezés kockázatát, illetve uniós és globális szinten ösztönzi a zöld és energiahatékony technológiákba való uniós és globális szintű beruházást, hozzájárulva ezáltal az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának globális csökkentéséhez; úgy véli, hogy a végső célnak egy hatékony globális éghajlat-politika kialakításának kell lennie;

2. úgy véli, hogy a közelmúltban elfogadott zöld megállapodásban foglalt, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzés, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig történő legalább 60%-os csökkentésére vonatkozó, a Parlament által elfogadott célkitűzés, valamint az Unió Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásai jelentős dekarbonizációs erőfeszítéseket tesznek szükségessé az Unió részéről, ami a hazai termelők által az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében fizetett szén-dioxid-ár jóval a jelenlegi ár fölé történő emelkedéséhez fog vezetni; ezért úgy véli, hogy a szén-dioxid-kibocsátás egységes globális árazásának hiányában a kibocsátásáthelyezés kockázata fokozódhat; ezzel összefüggésben üdvözli a Tanács és a Bizottság kötelezettségvállalását egy karbonintenzitást ellensúlyozó, WTO-kompatibilis mechanizmus végrehajtására, amely biztosítaná, hogy az importárak tükrözzék a szén-dioxid-tartalmat, segítve az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a belföldi és a külföldi termelők között, és ezáltal biztosítva, hogy az EU éghajlat-politikai célkitűzéseit ne ássa alá a termelés áthelyezése és a kevésbé ambiciózus éghajlat-politikával rendelkező országokból származó megnövekedett behozatal, ezzel hozzájárulva az igazságos átmenet biztosításához;

3. megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg értékeli a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus bevezetésének valamennyi különböző lehetőségét, az adóztatási eszközöktől kezdve az EU ETS-en alapuló mechanizmusokig; kiemeli, hogy az összes – akár hazai, akár importált – fogyasztási termék széntartalmára kivetett vámilleték adó (vagy adó) nem kezelné teljes mértékben a kibocsátásáthelyezés kockázatát, és technikai kihívást jelentene, tekintettel a globális értékláncokban a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követésének összetettségére, továbbá jelentős terhet róna a fogyasztókra; úgy véli, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatának a WTO szabályainak betartása mellett történő kezelése érdekében a CBAM-nek oly módon kell díjat fizetnie a behozatal széntartalmáért, hogy az tükrözze az uniós gyártók által fizetett szén-dioxid-kibocsátási költségeket; e tekintetben úgy véli, hogy a megkülönböztetésmentesség WTO-elvének való megfelelés érdekében a mechanizmusnak egységes szén-dioxid-árat kell biztosítania mind a belföldi gyártók, mind az importőrök számára; úgy véli, hogy az uniós gyártók által fizetett szén-dioxid-költséget legjobban tükröző lehetőség, amely biztosítja az automatikus árkiigazítást és a megkülönböztetésmentesség elvének való megfelelést, az EU ETS-en alapuló mechanizmus; ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy olyan rendszert vezessen be, amely arra kötelezné az importőröket, hogy a termékeik szén-dioxid-kibocsátási volumenére kibocsátási egységeket vásároljanak; úgy véli, hogy ezt az importra vonatkozó kibocsátási egységek a kibocsátáskereskedelmi rendszer áraihoz kapcsolódó külön csoportjának létrehozásával (elméleti kibocsátáskereskedelmi rendszer) vagy az importőröknek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében már meglévő csoportjába való bevonásával lehetne elérni; megjegyzi, hogy ez utóbbi további technikai kihívásokat vonhat maga után, mint például az árstabilitás biztosításának szükségességét (amelyet esetleg a meglévő felső határ megfelelő szintre emelésével és a piaci stabilizációs tartalék felhasználásával lehetne kezelni), valamint az esetleges piaci beavatkozás kockázatának elkerülését célzó biztosítékok bevezetését; elismeri, hogy az importra kivetett rögzített vámilleték vagy adó egyszerű eszköz lehet arra, hogy erős és stabil környezetvédelmi árjelzést adjon az importált karbon tekintetében; úgy véli azonban, hogy rögzített jellege miatt egy ilyen adó kevésbé rugalmas eszköz lenne ahhoz, hogy tükrözze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árainak alakulását; hangsúlyozza, hogy egy olyan változó adó bevezetése, amely automatikusan tükrözi az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árait, a gyakorlatban egyenértékű lenne egy fiktív kibocsátáskereskedelmi rendszerrel; elismeri, hogy amennyiben a CBAM fiskális jellegű lesz, lehetőség van egy, az EUMSZ 192. cikkének (2) bekezdésén alapuló mechanizmus bevezetésére; kitart amellett, hogy a CBAM elsődleges célja a környezetvédelem, és ezért a környezetvédelmi kritériumoknak alapvető szerepet kell játszaniuk az eszköz megválasztásában; hangsúlyozza, hogy e céllal összhangban a kiválasztott eszköznek kiszámítható és kellően magas szén-dioxid-árat kell biztosítania, amely ösztönzi a dekarbonizációs beruházásokat a Párizsi Megállapodás céljainak elérése érdekében;

4. úgy véli, hogy a CBAM-nek ideális esetben az EU ETS hatálya alá tartozó összes – a nyersanyagoktól a köztes vagy végtermékekig terjedő – alapanyagimportra vonatkoznia kellene, hogy elkerülhetők legyenek a termékek közötti versenytorzulások a belső piacon és az értéklánc mentén; elismeri, hogy már 2023-ban technikai nehézségekbe ütközik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó valamennyi alapanyag lefedése, és megérti, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatának leginkább kitett ágazatok a kezdeti szakaszban elsőbbséget élvezhetnek; mindazonáltal figyelmezteti a Bizottságot az uniós iparágakat érő potenciális károkra, ha az EU ETS nem terjed ki valamennyi ágazatára, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a lehető legszélesebb ágazati hatókörre; sürgeti a Bizottságot, hogy amennyiben fokozatos megközelítést alkalmaz, foglaljon bele egy kötelező érvényű ütemtervet a CBAM hatókörének bővítésére;

5. úgy véli, hogy ideális esetben a CBAM-nek a lehető legpontosabban kell mérnie a hatálya alá tartozó behozatal karbontartalmát; mindazonáltal ajánlja egy olyan megvalósítható rendszer bevezetését, amely az alapanyagok összetételén keresztül objektíven méri minden egyes behozatal szén-dioxid-kibocsátási volumenét (az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság javaslatának megfelelően); emlékeztet arra, hogy ez a megközelítés az EU ETS hatálya alá tartozó minden alapanyagot súlyozna, és azt megszorozná egy alapértelmezett szén-dioxid-intenzitási értékkel; hangsúlyozza azonban, hogy az importőröknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az EU ETS nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó uniós normákkal (MRV) összhangban bizonyítsák, hogy termékeik szén-dioxid-tartalma alacsonyabb az említett értékeknél, és ennek megfelelően – a fenntartható technológiákra irányuló innováció és beruházások világszerte történő ösztönzése érdekében – kiigazított illetéket kelljen fizetniük; úgy véli, hogy ez nem róhat aránytalan terhet a kkv-kra; kiemeli, hogy a mechanizmus végrehajtását olyan uniós normáknak kell alátámasztaniuk, amelyek megakadályozzák annak megkerülését vagy helytelen felhasználását, és amelyek működtetéséhez erős és független infrastruktúrára lesz szükség;

6. javasolja, hogy a CBAM végrehajtása a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának fokozatos megszüntetését, és egy megfelelő átmeneti időszakot követően annak végleges felszámolását eredményezze, mivel a mechanizmusnak biztosítania kell, hogy az uniós gyártóknak és importőröknek ugyanazokat a szén-dioxid-kibocsátási költségeket kelljen viselniük az uniós piacon; hangsúlyozza, hogy egy kiszámítható menetrendű átmeneti időszak alatt fokozatosan meg kell szüntetni az ingyenes kibocsátási egységeket; úgy véli, hogy az átmeneti időszaknak szabályozási biztonságot kell nyújtania az erőforrás- és energiaigényes iparágak számára; hangsúlyozza, hogy nem szabad kettős védelmet biztosítani, és hogy a mechanizmusnak WTO-kompatibilisnek kell lennie; úgy véli, hogy e célból a CBAM-nek le kell vonnia az ingyenes kibocsátási egységek értékét az importőrök által fizetendő összegből annak érdekében, hogy a CBAM és az ingyenes kibocsátási egységek párhuzamosan létezhessenek anélkül, hogy kétszeres ellentételezéshez vezetnének, és hogy a WTO előírásainak továbbra is megfeleljenek; megjegyzi, hogy ezt a fokozatos megszüntetést olyan exporttámogatási intézkedések bevezetésének kell kísérnie, amelyek továbbra is megfelelnek a WTO előírásainak és összhangban állnak az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel; felhívja a Bizottságot, hogy az erőteljes szén-dioxid-mentesítési ösztönzők fenntartása és az uniós export számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében értékelje a részleges export-visszatérítések bevezetését a leginkább szén-dioxid-hatékony termelőkre vonatkozó jelenlegi referenciaérték-logika alapján, amely nem térít meg többet, mint az ingyenes kibocsátási egységek jelenlegi szintje;

7. hangsúlyozza, hogy az egyenlő feltételek és a megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében a CBAM-nek biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli importőrök ne fizessenek kétszeres díjat termékeik széntartalmáért; felhívja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje a CBAM különböző formáinak a legkevésbé fejlett országokra gyakorolt hatását;

8. kéri, hogy a CBAM bevételeit tekintsék uniós bevételeknek;

9. úgy véli, hogy a fenti javaslat szilárd alapot biztosít a WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőséghez, mivel nem tesz különbséget a gyártók és az importőrök között (és egymás között sem), átlátható és tudományosan megalapozott objektív kritériumokon alapul, és teljesíti elsődleges célját, a környezet és az egészség védelmét; felhívja a Bizottságot, hogy folytasson kétoldalú és többoldalú megbeszéléseket a kereskedelmi partnerekkel a CBAM végrehajtásának megkönnyítése és a viszontintézkedések elkerülése érdekében; kitart amellett, hogy elő kell mozdítani a Bizottság környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját a WTO-ban annak érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog összhangba kerüljön a Párizsi Megállapodás éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseivel; felhívja a Bizottságot, hogy vonja be a Parlamentet a CBAM kidolgozási folyamatának valamennyi szakaszába; kéri egy olyan nyomon követési mechanizmus és felülvizsgálati folyamat létrehozását, amelyben a Parlament a legteljesebb mértékben részt vesz.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.12.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

7

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gunnar Beck, Marek Belka, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Gilles Boyer, Francesca Donato, Derk Jan Eppink, Engin Eroglu, Jonás Fernández, Raffaele Fitto, Frances Fitzgerald, José Manuel García-Margallo y Marfil, Sven Giegold, Valentino Grant, Claude Gruffat, José Gusmão, Enikő Győri, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Billy Kelleher, Aurore Lalucq, Philippe Lamberts, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Jörg Meuthen, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Lídia Pereira, Kira Marie Peter-Hansen, Sirpa Pietikäinen, Dragoș Pîslaru, Antonio Maria Rinaldi, Joachim Schuster, Ralf Seekatz, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli, Ernest Urtasun, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marc Angel, Manon Aubry, Gabriele Bischoff, Damien Carême, Eugen Jurzyca, Chris MacManus, Margarida Marques, Andreas Schwab

 


A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

39

+

GUE/NGL

Manon Aubry, José Gusmão

PPE

Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Frances Fitzgerald, José Manuel García Margallo y Marfil, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Lídia Pereira, Sirpa Pietikäinen, Andreas Schwab, Ralf Seekatz, Inese Vaidere

Renew

Gilles Boyer, Engin Eroglu, Billy Kelleher, Dragoș Pîslaru, Stéphanie Yon Courtin

S&D

Marc Angel, Marek Belka, Gabriele Bischoff, Jonás Fernández, Aurore Lalucq, Margarida Marques, Pedro Marques, Csaba Molnár, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli

Verts/ALE

Damien Carême, Sven Giegold, Claude Gruffat, Philippe Lamberts, Kira Marie Peter Hansen, Ernest Urtasun

 

7

-

ECR

Derk Jan Eppink, Eugen Jurzyca, Roberts Zīle

ID

Gunnar Beck, Jörg Meuthen

NI

Lefteris Nikolaou Alavanos

PPE

Enikő Győri

 

8

0

ECR

Raffaele Fitto, Johan Van Overtveldt

GUE/NGL

Chris MacManus

ID

Francesca Donato, Valentino Grant, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni

Renew

Caroline Nagtegaal

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 


 

VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (11.12.2020)

<CommissionInt>a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé</Titre>

<DocRef>(2020/2043(INI))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Elisabetta Gualmini</Depute>

 

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. emlékeztet arra, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) már régen felmerült mint az uniós költségvetés egyik lehetséges, tényleges és zöld saját bevételi forrása, és az új saját forrásokra vonatkozóan a Parlament szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalásában előnyben részesített lehetőségek között is szerepelt[10];

2. elismeri, hogy a CBAM elsődleges céljai az éghajlat védelme, a kibocsátásáthelyezési dilemma enyhítése, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a szén-dioxid-mentesítési költségek tekintetében, az alacsony szén-dioxid-kibocsátást eredményező termékek és eljárások iránti kereslet növelése, a verseny és a kereskedelem torzulásának megelőzése, valamint az uniós iparágak versenyképességének megőrzése; hangsúlyozza, hogy a CBAM segíteni fogja az EU-t abban, hogy teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseit, ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a nemzetközi kereskedelemben, csökkentve a termelésnek a kevésbé ambiciózus környezetvédelmi szabályozással rendelkező harmadik országokba történő kihelyezését, és tiszteletben tartva a „szennyező fizet” elvet, azzal a céllal, hogy a világ többi részét is ösztönözze klímavédelmi fellépések végrehajtására a Párizsi Megállapodással és az európai zöld megállapodással összhangban; úgy véli, hogy a CBAM bevezetése végső soron az innováció és a környezetbarátabb technológiákba való beruházás növekedését eredményezné; hangsúlyozza továbbá, hogy a CBAM-et a legmagasabb szintű környezetvédelmi integritást szem előtt tartva kell megtervezni;

3. felszólítja a Bizottságot, hogy a jogalkotási javaslat előterjesztése előtt végezze el a CBAM végrehajtására vonatkozó különböző tervek alapos hatásvizsgálatát; kéri, hogy ez a hatásvizsgálat kezdettől fogva vegye figyelembe a különböző forgatókönyveket – például annak lehetőségét, hogy a jelenleg és a jövőben a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra kiterjedjen –, valamint azon ágazatok sajátosságait, amelyekre a mechanizmus kiterjedhet; elengedhetetlennek tartja, hogy az értékelés során mérjék fel, hogy a mechanizmus különböző formában megvalósuló változatai hogyan befolyásolnák a mechanizmus ÜHG-kibocsátások csökkentésére való képességét, értékeljék azoknak az uniós ipari ágazatra – különösen a kkv-kra – és az uniós exportőrök versenyképességére gyakorolt gazdasági és szociális következményeit, valamint a harmadik országok és beszállítóik által az uniós ágazatokkal szemben hozott lehetséges ellenintézkedéseket; ugyanakkor úgy véli, hogy az erőteljes szén-dioxid-mentesítési ösztönzők fenntartása és az uniós áruk számára a harmadik országok piacain egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a hatásvizsgálatnak meg kell fel kell mérnie az export-visszatérítések előnyeit és valószínűsíthető következményeit (ideértve a fokozatos bevezetés esetén várhatókat is) a CBAM hatálya alá tartozó és azon kívül eső ágazatokban, valamint hogy azok mennyiben egészítik ki a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében hozott kibocsátásáthelyezési intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy értékelni kell az egyes lehetőségeknek a fogyasztók – különösen a kiszolgáltatottabb csoportok – életszínvonalára gyakorolt hatását, valamint a bevételekre gyakorolt hatását; felszólítja a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatba foglalja bele a CBAM-ből mint saját forrásból származó bevétel uniós költségvetést érintő következményeit is, a választott kialakítástól és módozatoktól függően;

4. hangsúlyozza a belső piaci torzulások, valamint az EU-val szembeni protekcionista intézkedések elkerülésének fontosságát; megjegyzi, hogy az EU éghajlatváltozás mérséklésére való nagyobb mértékű törekvése a kibocsátásáthelyezés kockázatának növekedéséhez vezet a harmadik országokban alkalmazott, kevésbé szigorú környezetvédelmi normák és kevésbé ambiciózus éghajlat-politika miatt; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy ennek megfelelően minden politikájában biztosítsa a kibocsátásáthelyezés elleni teljes körű védelmet; a Kereskedelmi Világszervezettel összeegyeztethető, megkülönböztetésmentes és progresszív mechanizmust javasol, és határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy maradjon nyitott egy olyan többoldalú megközelítésre, amely hatékonyan hozzájárulhat a Párizsi Megállapodással összhangban tett globális éghajlat-politikai fellépésekhez, és amely segíthet elkerülni az uniós gazdasággal szembeni megtorlást; ugyanakkor sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen olyan többoldalú WTO-reformokra, amelyek összhangba hozzák a nemzetközi kereskedelmi jogot a Párizsi Megállapodás céljaival; úgy véli, hogy tekintettel a világméretű járványra és az abból eredő gazdasági válságokra, egyre inkább elengedhetetlenné válik olyan nemzetközi politikák kidolgozása, amelyek össze tudják egyeztetni a halaszthatatlan éghajlat-politikai intézkedéseket az ipari versenyképességgel és a tisztességes kereskedelemmel;

5. elismeri, hogy a CBAM-et vagy a jelenlegi vámrendszer kiterjesztéseként, vagy az ETS meglévő keretén belüli kiegészítő rendszerként lehetne végrehajtani; hangsúlyozza, hogy mindkét megközelítés teljes mértékben összhangban lehet a saját forrásokra vonatkozó kezdeményezéssel; kiemeli, hogy az ágazatokra, az anyagokra és a szén-dioxid-árakra vonatkozó ETS-szabványok szerint központosított utóbbi modell megkönnyítené az uniós és nem uniós termékekre vonatkozó egyenértékű szén-dioxid-árazás kialakítását, és ezáltal tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a nemzetközi kereskedelemben, továbbá garantálná a WTO-jogszabályokkal, és különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény III. cikkével való összeegyeztethetőséget; rámutat arra, hogy bár a végleges mechanizmusnak végül ki kell terjednie a behozatal lehető legszélesebb körére, a CBAM kezdeti kialakítása korlátozódhat a gazdaság bizonyos, a hatásvizsgálat alapján kiválasztott ágazataira;

6. emlékeztet arra, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásban, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló intézményközi megállapodásban új saját források – többek között a CBAM – létrehozásáról állapodott meg a következő többéves pénzügyi keret során; hangsúlyozza, hogy a CBAM mechanizmusból származó bevételek uniós költségvetésbe történő csatornázása segítene enyhíteni a költségvetési egyenértékűséggel kapcsolatos problémákat, és biztosítaná a tagállamok közötti igazságos hatásmegosztást, valamint biztosítaná a minimális adminisztratív költségekkel járó egyszerű struktúrát; ezért arra a következtetésre jut, hogy a bevételek uniós saját forrásként való meghatározása csökkentené a GNI-alapú hozzájárulások arányát az EU költségvetésének finanszírozásában, és így elősegítené a CBAM hatásának valamennyi tagállam közötti igazságos megosztását; úgy véli, hogy az alacsonyabb GNI-hozzájárulásoknak köszönhető nemzeti szintű megtakarítások növelni fogják a tagállamok költségvetési mozgásterét; hangsúlyozza, hogy a mechanizmus végrehajtását az energiaigényes iparágak számára nyújtott, környezeti szempontból káros támogatások, különösen az általuk felhasznált energiára vonatkozó adómentességek és adókedvezmények megszüntetésének kell kísérnie;

7. üdvözli, hogy amennyiben a CBAM az intézményközi megállapodásnak megfelelően saját forrás alapjául fog szolgálni, ez az uniós költségvetés bevételi oldalát jobban hozzá fogja igazítani az olyan stratégiai politikai célkitűzésekhez, mint az európai zöld megállapodás, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a körforgásos gazdaság és a méltányos átállás, és ezáltal hozzá fog járulni járulékos előnyök, ösztönzők és uniós hozzáadott érték megteremtéséhez; úgy véli, hogy a CBAM bevételei jellegüknél és eredetüknél fogva szigorúan az uniós szintű éghajlat-politikához, a külső határokhoz és a kereskedelempolitikához kapcsolódnának, és ez kiváló alapot jelent ahhoz, hogy az EU saját forrásai legyenek; hangsúlyozza, hogy a CBAM-ből származó bevételeket ezért a környezeti integritás érdekében nem szabad felhasználni olyan politikák vagy fellépések támogatására, amelyek ellentétesek a Párizsi Megállapodással és az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel;

8. hangsúlyozza, hogy az érintett behozatalhoz tartozó ÜHG-kibocsátást olyan átlátható és megbízható termékspecifikus referenciaértékek alapján kell elszámolni, amelyek megfelelnek az egyes termékekhez tartozó átlagos globális ÜHG-kibocsátásnak, figyelembe véve az eltérő kibocsátási intenzitású, különböző termelési módszereket; úgy ítéli meg, hogy a behozatal szén-dioxid-árazásának figyelembe kell vennie a villamosenergia-hálózat országspecifikus szén-dioxid-intenzitását is;

9. tudomásul veszi azokat az óvatos becsléseket, melyek alapján a mechanizmusból származó éves bevétel az új eszköz alkalmazási körétől és kialakításától függően 5 és 14 milliárd EUR közé tehető; kiemeli, hogy az uniós költségvetés mindenképp egyedülállóan alkalmas a bevételingadozások, sőt a hosszú távú regresszív hatások elnyelésére;

10. elkötelezett annak biztosítására, hogy a CBAM-alapú saját forrás egy olyan sajátforrás-kosár részét képezze, amely elegendő legalább a Helyreállítási Eszköz keretében felvett hitel tőke- és kamattörlesztéséhez szükséges összes várható kiadás fedezésére, tiszteletben tartva az egyetemesség elvét; emlékeztet továbbá arra, hogy a törlesztési tervből származó bármely többletnek továbbra is az uniós költségvetésben kell maradnia általános bevételként; hangsúlyozza, hogy a CBAM-bevételeknek adott kiadásokhoz rendelése ellentétes lenne az intézményközi megállapodással, a saját forrásokról szóló határozattal és a költségvetési rendelettel;

11. emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás szerinti bevezetésükre vonatkozó ütemtervben meghatározott új saját források kosarának bevezetése elősegítheti, hogy a kiadások uniós szinten még inkább a kiemelt területekre és a közös közjavakra összpontosuljanak, a nemzeti kiadásokhoz képest jelentős hatékonyságnövekedéssel; emlékeztet arra, hogy ha a három intézmény egyike nem tartja be az intézményközi megállapodásban megállapított feltételeket, akkor a többi intézmény jogorvoslattal élhet vele szemben;

12. felszólítja az intézményeket, hogy aktívan kövessék nyomon az ügy alakulását, tiszteletben tartva az új saját források bevezetésére vonatkozó, intézményközi megállapodásban rögzített ütemterv szellemét és betűjét, amely előírja, hogy a szóban forgó új saját forrásnak legkésőbb 2023. január 1-jén hatályba kell lépnie.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.12.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Rasmus Andresen, Robert Biedroń, Anna Bonfrisco, Olivier Chastel, Lefteris Christoforou, David Cormand, Paolo De Castro, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Vlad Gheorghe, Elisabetta Gualmini, Francisco Guerreiro, Valérie Hayer, Eero Heinäluoma, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Moritz Körner, Joachim Kuhs, Zbigniew Kuźmiuk, Ioannis Lagos, Hélène Laporte, Pierre Larrouturou, Janusz Lewandowski, Margarida Marques, Siegfried Mureşan, Victor Negrescu, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Dimitrios Papadimoulis, Bogdan Rzońca, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Nils Ušakovs, Johan Van Overtveldt, Rainer Wieland, Angelika Winzig

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Herbert Dorfmann, Niclas Herbst, Petros Kokkalis

 

 


 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

33

+

Greens/EFA

Rasmus Andresen, Damian Boeselager, David Cormand, Francisco Guerreiro

GUE/NGL

Petros Kokkalis, Dimitrios Papadimoulis

ID

Hélène Laporte

PPE

Lefteris Christoforou, Herbert Dorfmann, José Manuel Fernandes, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Janusz Lewandowski, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Rainer Wieland, Angelika Winzig

Renew

Olivier Chastel, Vlad Gheorghe, Valérie Hayer, Moritz Körner, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds

S&D

Robert Biedroń, Paolo De Castro, Eider Gardiazabal Rubial, Elisabetta Gualmini, Eero Heinäluoma, Pierre Larrouturou, Margarida Marques, Victor Negrescu, Nils Ušakovs

 

2

-

ID

Joachim Kuhs

NI

Ioannis Lagos

 

4

0

ECR

Zbigniew Kuźmiuk, Bogdan Rzońca, Johan Van Overtveldt

ID

Anna Bonfrisco

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 


VÉLEMÉNY AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (17.12.2020)

<CommissionInt>a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>A WTO-val összeegyeztethető, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus felé</Titre>

<DocRef>(2020/2043(INI))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Jens Geier</Depute>

 

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A. mivel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) lehetővé teszi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) számára, hogy az emberi, állati és növényi élet vagy egészség megóvása (a GATT-megállapodás XX. cikkének b) pontja), illetve a természeti erőforrások védelme (a GATT-megállapodás XX. cikkének g) pontja) érdekében szükséges intézkedéseket vezessenek be;

1. üdvözli a Párizsi Megállapodást, amit az éghajlatváltozás elleni küzdelem melletti nemzetközi kötelezettségvállalásnak tekint, és hangsúlyozza, hogy valamennyi nemzetközi szabálykönyv esetében alaposan értékelni kell, hogy összhangban áll-e e klímacélokkal; megjegyzi, hogy az EU a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintek 9%-áért felelős, és a világ harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója; aggodalmát fejezi ki egyrészt amiatt, hogy hiányoznak az ezen megállapodás keretében hozott határozatok végrehajtását célzó nemzetközi, kellően ambiciózus erőfeszítések és intézkedések, másrészt pedig amiatt, hogy az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból;

2. üdvözli az e tekintetben tett európai erőfeszítéseket, közöttük az európai zöld megállapodás bevezetését, valamint a költséghatékony, méltányos, társadalmilag kiegyensúlyozott átállásra vonatkozó célkitűzést, amelynek köszönhetően a tervek szerint legkésőbb 2050-ig elérhető a klímasemlegesség; hangsúlyozza, hogy 2030-ig fenn kell tartani az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 60%-os csökkentését, ugyanakkor biztosítani kell a „szennyező fizet” elv következetes alkalmazását;

3. úgy véli, hogy az aszimmetrikus éghajlatvédelmi intézkedések nem elegendők az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikerének biztosításához; hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitikát fel lehet és fel is kell használni pozitív környezetvédelmi menetrend előmozdítására (az EU versenyképességének megőrzése mellett), valamint az EU és a világ többi része között a környezetvédelmi ambíció terén fennálló jelentős különbségek áthidalására; úgy véli továbbá, hogy az EU-ba importált kibocsátásokat sürgősen csökkenteni kell, és hogy ennek érdekében a WTO szabályaival összeegyeztethető uniós szén-dioxid-kiigazítási mechanizmus (a továbbiakban: „a mechanizmus”) ösztönözheti alacsony kibocsátású termékek behozatalát az EU-ba, valamint alacsony kibocsátású technológiák és termékek előállítását az EU-ban; úgy véli, hogy a mechanizmus serkentheti az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, arányos és kiegyensúlyozott végrehajtása  esetén pedig az első lépés lehet a nemzetközi szén-dioxid-árazás felé; kijelenti továbbá, hogy a mechanizmusnak önmagát erősítő, nemzetközi szintű folyamatot kell elindítania az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén, többek között azáltal is, hogy e küzdelmet a többoldalú környezetvédelmi megállapodások részévé teszi;

4. megjegyzi, hogy az EU a világ legnagyobb szénimportőre, és hogy az EU-ból exportált termékek karbontartalma lényegesen alacsonyabb az importált termékekénél; levonja a következtetést, hogy Európa a nemzetközi átlaghoz képest nagyobb erőfeszítéseket tesz az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy az Unió teljes éghajlati hatásának mérése érdekében megbízható bejelentési módszerre van szükség, amely az EU-ba importált termékekhez és szolgáltatásokhoz köthető kibocsátást is figyelembe veszi;

5. hangsúlyozza, hogy a mechanizmus fő célja, hogy megkönnyítse a karbonsemlegesség elérését, és ösztönözze az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a mechanizmusnak a gyártási folyamatok szén-dioxid-mentesítésére irányuló fontos erőfeszítések előmozdítása révén lehetővé kell tennie az európai ipar számára az EU éghajlat-politikai céljainak megvalósításához való jelentős hozzájárulást, harmadik országok számára pedig a nemzetközi éghajlat-politikai célokhoz való hozzájárulást, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek során egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni az európai ipar számára; rámutat továbbá, hogy a szén-dioxid-árazás kiszámításakor figyelembe kell venni a behozatal során végzett szállításból származó kibocsátásokat is; úgy véli, hogy a mechanizmusnak az adott termék szénlábnyomának minél nagyobb részére kell kiterjednie, figyelembe véve például az előállításával járó energiafelhasználásból származó és az értéklánc mentén keletkező kibocsátásokat is, de elkerülve egyúttal a belső piaci torzulásokat, különösen a downstream piacokon;

6. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érdemleges nemzetközi erőfeszítések, többek között az erőteljes, széles körben alkalmazott és következetes nemzetközi szén-dioxid-árazás, valamint a teljes mértékben versenyképes, alacsony kibocsátású technológiák, termékek és gyártási folyamatok idővel elavulttá teszik majd a mechanizmust; véleménye szerint az éghajlatváltozás globális problémájára globális megoldásokat kell adni, ezért az EU-nak a Párizsi Megállapodás 6. cikkével összhangban továbbra is támogatni kell a szén-dioxid-árazás globális keretének létrehozását; biztatja a Bizottságot, hogy a mechanizmus kialakításakor adjon egyértelmű és ambiciózus ütemtervet a végrehajtására és továbbfejlesztésére vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló egyes technikai megoldások még mindig kísérleti szakaszban vannak, ezért felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az ezek továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseit; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a kockázatok tekintetében azonosított minden ágazatban gondoskodjon a kibocsátásáthelyezés elleni célzott és megfelelő időben történő védelemről; felhívja végezetül a Bizottságot, hogy a mechanizmust átfogó és hosszú távú szakpolitikai intézkedéscsomag részeként alakítsa ki, a fokozott energia- és erőforrás-hatékonyságra épülő, nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaság létrehozásának legkésőbb 2050-ig teljesítendő céljával összhangban;

7. hangsúlyozza továbbá, hogy a mechanizmusnak szélesebb körű szakpolitikák és kiegészítő intézkedések részét kell képeznie, amelyek célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokba történő beruházások lehetővé tétele és előmozdítása, az ipar kibocsátásintenzitásának csökkentése, valamint az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiák alkalmazásának ösztönzése; kijelenti, hogy a mechanizmust környezetvédelmi szempontból ambiciózus, gazdaságilag megalapozott és társadalmilag igazságos, az ellenálló képességet és a globális versenyképességet megerősítő iparpolitikának kell kísérnie;  javasolja továbbá, hogy részesüljön támogatásban az épületállomány felújítása, az építőanyagok helyettesítése, a méltányos átállási mechanizmus végrehajtása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagok közbeszerzés útján történő ösztönzése és az erőteljes innovációs közpolitika, ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó technológiák ne részesülhessenek támogatásban; hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban figyelembe kell venni a továbbfejlesztett termékszabványok kiegészítő hatását;

8. emlékeztet az uniós termékkövetelményeknek és termékjelölésnek köszönhető eredményekre, amelyek képeseknek bizonyultak arra, hogy ösztönözzék a felelős fogyasztást, bevonják az európai polgárokat, valamint a termékek környezeti teljesítményének javításának előmozdítása révén támogassák az ipari versenyképességet és innovációt; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hasonló termékpolitikákat, amelyek új szabványokat mozdíthatnak elő és vezető piacokat teremthetnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony termékek és technológiák számára, biztosítva a fenntartható gazdaságra való áttérést és hozzájárulva annak szavatolásához, hogy a termékek használata a lehető legkisebb negatív környezeti hatásokkal járjon;

9. hangsúlyozza, hogy a világszerte alkalmazott éghajlat-politikai intézkedések aszimmetrikus jellege, valamint különösen az, hogy Európa kereskedelmi partnerei nem tesznek ambiciózus éghajlat-politikai lépéseket, növelheti a kibocsátásáthelyezés kockázatát, ez pedig a globális kibocsátások növekedéséhez és az európai ipar számára versenyhátrányhoz vezethet a nemzetközi piacokon, és ezáltal európai munkahelyeket és értékláncokat sodorhat veszélybe; hangsúlyozza, hogy az európai iparra egyre nagyobb nyomás nehezedik a kereskedelmi partnerektől érkező olcsó behozatal, valamint a Covid19-válság miatt; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a mechanizmus kialakítása során gondoskodjon az  éghajlatváltozással és a szén-dioxid-kibocsátások áhelyezésével szembeni védelem célzottabbá és hatékonyabbá tételéről;

10. hangsúlyozza, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése együtt jár az EU ipari versenyképességének megőrzésével és a kibocsátások harmadik országokba – az ipari tevékenységek, beruházások és munkahelyek átszervezése révén – történő áthelyezésének elkerülésével ; hangsúlyozza, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében végzett tevékenységeknek következetes összhangban kell állniuk az éghajlat-politikai célokkal; hangsúlyozza, hogy a stratégiai ágazatok esetében különösen jelentős a termelési és beruházási kapacitásukra gyakorolt hatások kockázata; hangsúlyozza, hogy fel kell mérni az ipari tevékenységek Unión kívülre történő áthelyezésével és kiszervezésével kapcsolatos lehetséges kockázatokat; rámutat továbbá, hogy a harmadik országok kormányait és exportőreit kibocsátásaik csökkentésére késztető ösztönzőket kell teremteni;

11. emlékeztet arra, hogy az EU éghajlat-változási politikájának és iparpolitikájának, valamint a fenntartható gazdasági növekedés fenntartására és fokozására irányuló célnak kéz a kézben kell járnia; hangsúlyozza, hogy bármely mechanizmust uniós ipari stratégiába kell beépíteni, az ipari ágazatokat tiszta és versenyképes termékek előállítására ösztönözve;

12. javasolja progresszív és ágazatspecifikus mechanizmus kialakítását, amelyet alapos hatásvizsgálatot követően, először a legmagasabb szén-dioxid-tartalmú és kereskedelmi intenzitású ágazatokban – például az energiaigényes acél-, cement- és alumíniumiparban, az energiaiparban, valamint a műanyag-, vegyi- és műtrágyaiparban – kell végrehajtani, és e kört idővel bővíteni; úgy véli, hogy e kialakítás csökkentheti a nemzetközi színtéren alkalmazott megtorló intézkedések kockázatát, és egyúttal tesztfázisként is szolgálhat az európai ipar számára; hangsúlyozza azonban, hogy ennek során el kell kerülni a belső piac torzulásait és a túlzott adminisztratív terheket, amelyek korlátozhatják a tisztességes, nyílt és szabályokon alapuló piaci versenyt, különösen kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), illetve a protekcionizmus eszközévé válhatnak;

Kereskedelmi szempontok

13. hangsúlyozza, hogy az európai ipar, többek között a kkv-k számára lehetőséget kell biztosítani a globális ellátási lánchoz és a globális piacokhoz való hozzáférésre, ezáltal biztosítva versenyképességük megőrzését; mély aggodalmát fejezi ki a multilaterális kereskedelmi rendszer eróziója által okozott hatások miatt, amelyeket tovább súlyosbítanak a kereskedelmi akadályok és az európai kereskedelmi egyensúly tekintetében kialakult kereskedelmi konfliktusok; véleménye szerint a mechanizmust oly módon kell kialakítani, hogy csökkenjen a kereskedelmi viták kiújulásának kockázata; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az EU-val szembeni esetleges nemzetközi megtorló intézkedések elkerülése érdekében a mechanizmus hatékonyságának sérelme nélkül alkalmazzon többoldalú megközelítést, folyamatos párbeszédet alakítva ki nemzetközi kereskedelmi partnereivel, különösen azokkal, amelyek eltérő megközelítést alkalmaznak az éghajlatvédelem terén;

14. sürgeti a Bizottságot, hogy a mechanizmust tegye megkülönböztetésmentessé és összeegyeztethetővé a WTO vívmányaival és az EU kereskedelmi megállapodásaiban foglalt rendelkezésekkel, lehetőleg a GATT-megállapodás XX. cikkének b) és g) pontját alkalmazva; bátorítja a Bizottságot, hogy biztosítson egyenlő versenyfeltételeket a nemzetközi kereskedelemben, szem előtt tartva, hogy az EU a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja; hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes globális piac elveit megfelelően tiszteletben kell tartani;

15. felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő a szén-dioxid-árazás globális keretét, és könnyítse meg az éghajlat- és környezetvédelmi technológiák kereskedelmét, például olyan kereskedelempolitikai kezdeményezések révén, mint a WTO környezeti termékekről szóló megállapodása; hangsúlyozza, hogy az Unió úttörő szerepet tölthet be azzal, hogy kereskedelmi megállapodásaiba nagyra törő energiaügyi és fenntarthatósági fejezeteket illeszt be;

Módszertan

16. hangsúlyozza, hogy a mechanizmus akkor működik megfelelően, ha biztosítja az EU-ba importált kibocsátások csökkentését és  a kibocsátásáthelyezés kockázatát kiküszöbölve a leghatékonyabb éghajlatvédelmet kínálja, a WTO szabályainak tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza, hogy a mechanizmust oly módon kell kialakítani, hogy alkalmazása hatékony és egyszerű legyen, de megelőzze a megkerülő magatartásokat, többek között az erőforrások átcsoportosítását, illetve a mechanizmus hatályán kívül eső félkész vagy végtermékek behozatalát;

17. úgy véli, hogy a számítási módszerben a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni az importált áruk tényleges széntartalmát, ügyelve egyúttal arra is, hogy ne keletkezzenek újabb nehézségek és hátrányok az európai ipar számára; megjegyzi, hogy a végtermékek vagy köztes termékek széntartalmára vonatkozó ellenőrzött és megbízható adatok gyűjtése az értékláncok  nemzetközi jellege miatt nehéz; kéri ezért a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy  fejlett technológiák, például blokkláncok által kínált lehetőségek felhasználásával technikailag megvalósítható-e az importőröktől és exportőröktől származó megbízható adatok gyűjtése és rendelkezésre bocsátása, és szükség esetén javasoljon erre vonatkozó megoldásokat; hangsúlyozza ezért, hogy  a mechanizmus hatékonyságának értékelése érdekében átfogó nyomon követési, jelentési és ellenőrzési rendszert kell létrehozni; véleménye szerint az adatok megbízhatóságának biztosítása érdekében fontolóra lehetne venni az ellenőrzés független harmadik félre bízását;

18. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai tanácsadást és támogatást hazai és külföldi ágazatoknak – különösen kkv-knak a behozatalukra vonatkozó megbízható üvegházhatásúgázkibocsátás-elszámolási rendszerek létrehozásában –, fenntartva az európai ipar erejét, és nem gördítve technikai akadályokat a kereskedelmi partnerek elé; felhívja továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy az importőrök módjában álljon termékeik alacsony karbontartalmának igazolása, és ennek alapján a szén-dioxid-kibocsátás utáni fizetési kötelezettségük csökkentése vagy az azok alóli mentesülés; felhívja a Bizottságot a megvalósíthatóság és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel való összeegyeztethetőség szavatolására;

19. megjegyzi továbbá, hogy meg kell előzni a tisztességtelen verseny kialakulását az európai piacon, ezért a mechanizmusnak az egymással versenyben álló anyagok egyikét sem szabad nem hátrányosan érintenie; hangsúlyozza, hogy a leginkább éghajlatbarát anyagok semmiképpen sem szenvedhetnek versenyhátrányt;

20. úgy véli, hogy a mechanizmusnak figyelembe kell vennie a legkevésbé fejlett országok sajátos helyzetét, amelyek korábbi kibocsátása nem számottevő; hangsúlyozza, hogy nem szabad gátolni ezen országok fenntartható fejlődését, és helyzetüket nem szabad a környezetet és a helyi lakosságot egyaránt károsító szennyező iparágak hozzájuk történő áthelyezésével tovább súlyosbítani;

21. felhívja a Bizottságot azon lehetőség elemzésére, amely szerint a mechanizmus végrehajtása az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésével kezdődne, amelyek egy átmeneti szakaszban – a mechanizmus teljes körű, hatékony bevezetéséig – maradna fenn; hangsúlyozza, hogy nem szabad kettős védelmet biztosítani, és hogy a mechanizmusnak WTO-kompatibilisnek kell lennie;

22. kéri a Bizottságot azon lehetőség megvizsgálására, hogy a mechanizmus kialakítása során a WTO szabályaival teljes mértékben összeegyeztethető export-visszatérítések kerüljenek bevezetésre a szén-dioxid-hatékonyság szempontjából legtisztességesebb ipari szereplők számára;

23. hangsúlyozza, hogy „A 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja megállapodás céljából” című, 2018. november 14-i állásfoglalása[11] és az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozattervezetről a 2020. szeptember 16-i plenáris ülésen elfogadott jogalkotási állásfoglalása[12] szerint a mechanizmus által generált forrásokat európai saját forrásnak kell tekinteni;

24. felhívja a Bizottságot, hogy az igazságos tehermegosztás biztosítása érdekében a következő javaslatában vegye figyelembe a mechanizmus szociális vonatkozásait; megjegyzi, hogy a mechanizmus a termékek árainak emelkedését jelentheti a fogyasztók számára; hangsúlyozza, hogy nem szabad a fogyasztók – különösen az alacsony jövedelműek – vásárlóerejét még jobban megterhelni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérjék fel az életszínvonalra gyakorolt lehetséges hatásokat, különösen a kiszolgáltatott csoportok és a harmadik országokból származó importra nagymértékben támaszkodó tagállamok esetében, és hozzanak hatékony intézkedéseket az alacsony jövedelmű háztartások támogatására, valamint tegyenek intézkedéseket az importált áruk árának a mechanizmus végrehajtásának következményeképpen történő bármely emelkedésével kapcsolatos kockázatok kompenzálása érdekében;

25. felhívja a Bizottságot, hogy a jogalkotási javaslat előterjesztése előtt végezzen alapos hatásvizsgálatot a különböző mechanizmusok, tervek és alternatívák tekintetében rendelkezésre álló minden lehetőségről annak feltárása érdekében, hogy ezek milyen mértékben ösztönzik a nemzetközi éghajlat-politikai fellépést, miként előzik meg a szén-dioxid-kibocsátás és a beruházások áthelyezésének kockázatát, és mely eszközökkel teljesíthetők a leghatékonyabban a globális éghajlat-politikai célkitűzések; javasolja, hogy a Bizottság a mechanizmus formájának megválasztásakor azt a célkitűzést tekintse a legfontosabb tényezőnek, amely szerint 2050-ig el kell érni a klímasemlegességet;

26. felhívja a Bizottságot, hogy hatásvizsgálatában azonosítson intézkedéseket azon ágazatok esetében, ahol a legnagyobb a kibocsátásáthelyezés kockázata, ugyanakkor vegye figyelembe ezek versenyképességét is; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a mechanizmus kereskedelmi partnerekre, többek között az EU-val szomszédos országokra és a fejlődő országokra gyakorolt hatásait; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálat eredményeit a lehető legkorábbi időpontban, még a jogalkotási javaslat közzététele előtt tegye nyilvánosan hozzáférhetővé;

27. kéri, hogy készüljön értékelés a mechanizmus kkv-kra és a belső piacon belüli versenyre gyakorolt hatásáról; kéri, hogy szükség esetén hozzanak létre a kkv új piaci helyzethez történő alkalmazkodását segítő mechanizmust, amely megvédi őket a nagyobb piaci szereplők tisztességtelen gyakorlataitól;

28. hangsúlyozza e mechanizmus jelentőségét az európai polgárok és érdekeik képviseletének biztosításában, valamint az olyan uniós prioritások megvalósításához való hozzájárulásban, mint az éghajlatvédelem, a fenntartható növekedés és a nemzetközi versenyképesség; felhívja ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a mechanizmus létrehozásának jogalkotási folyamatába társjogalkotóként teljes mértékben vonják be a Parlamentet.


 

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

15.12.2020

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

32

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

François Alfonsi, Nicola Beer, François-Xavier Bellamy, Hildegard Bentele, Tom Berendsen, Vasile Blaga, Manuel Bompard, Paolo Borchia, Markus Buchheit, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Carlo Calenda, Andrea Caroppo, Maria da Graça Carvalho, Ciarán Cuffe, Nicola Danti, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Valter Flego, Niels Fuglsang, Lina Gálvez Muñoz, Claudia Gamon, Jens Geier, Nicolás González Casares, Bart Groothuis, Christophe Grudler, András Gyürk, Henrike Hahn, Robert Hajšel, Ivo Hristov, Ivars Ijabs, Romana Jerković, Eva Kaili, Seán Kelly, Izabela-Helena Kloc, Łukasz Kohut, Zdzisław Krasnodębski, Andrius Kubilius, Miapetra Kumpula-Natri, Thierry Mariani, Eva Maydell, Joëlle Mélin, Iskra Mihaylova, Dan Nica, Angelika Niebler, Ville Niinistö, Aldo Patriciello, Mauri Pekkarinen, Mikuláš Peksa, Tsvetelina Penkova, Morten Petersen, Markus Pieper, Clara Ponsatí Obiols, Jérôme Rivière, Robert Roos, Sara Skyttedal, Maria Spyraki, Jessica Stegrud, Beata Szydło, Riho Terras, Grzegorz Tobiszowski, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Marie Toussaint, Isabella Tovaglieri, Henna Virkkunen, Pernille Weiss, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Damien Carême, Eleonora Evi, Klemen Grošelj, Alicia Homs Ginel, Elena Lizzi

 

 


 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

37

+

EPP

François-Xavier Bellamy

S&D

Carlo Calenda, Niels Fuglsang, Lina Gálvez Muñoz, Jens Geier, Nicolás González Casares, Robert Hajšel, Alicia Homs Ginel, Ivo Hristov, Romana Jerković, Eva Kaili, Łukasz Kohut, Miapetra Kumpula-Natri, Dan Nica, Tsvetelina Penkova, Patrizia Toia, Carlos Zorrinho

RENEW

Nicola Beer, Nicola Danti, Valter Flego, Claudia Gamon, Klemen Groselj, Christophe Grudler, Ivars Ijabs, Iskra Mihaylova, Mauri Pekkarinen, Morten Petersen

Greens

François Alfonsi, Damien Carême, Ciarán Cuffe, Eleonora Evi, Henrike Hahn, Ville Niinistö, Mikuláš Peksa, Marie Toussaint

GUE

Manuel Bompard

NI

Clara Ponsatí Obiols

 

32

-

EPP

Hildegard Bentele, Tom Berendsen, Vasile Blaga, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Maria da Graça Carvalho, Pilar Del Castillo Vera, Christian Ehler, András Gyurk, Seán Kelly, Andrius Kubilius, Eva Maydell, Angelika Niebler, Aldo Patriciello, Markus Pieper, Sara Skyttedal, Maria Spyraki, Riho Terras, Henna Virkkunen, Pernille Weiss

ID

Paolo Borchia, Markus Buchheit, Elena Lizzi, Isabella Tovaglieri

ECR

Izabela-Helena Kloc, Zdzisław Krasnodębski, Robert Roos, Jessica Stegrud, Beata Szydło, Grzegorz Tobiszowski, Evžen Tošenovský

NI

Andrea Caroppo

 

4

0

RENEW

Bart Groothuis

ID

Thierry Mariani, Joëlle Mélin, Jérôme Rivière

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 



 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

5.2.2021

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

58

8

10

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nikos Androulakis, Margrete Auken, Simona Baldassarre, Marek Paweł Balt, Traian Băsescu, Aurélia Beigneux, Monika Beňová, Sergio Berlato, Alexander Bernhuber, Malin Björk, Simona Bonafè, Delara Burkhardt, Pascal Canfin, Sara Cerdas, Mohammed Chahim, Tudor Ciuhodaru, Nathalie Colin-Oesterlé, Esther de Lange, Christian Doleschal, Marco Dreosto, Bas Eickhout, Cyrus Engerer, Eleonora Evi, Agnès Evren, Pietro Fiocchi, Andreas Glück, Catherine Griset, Jytte Guteland, Teuvo Hakkarainen, Martin Hojsík, Pär Holmgren, Jan Huitema, Yannick Jadot, Adam Jarubas, Karin Karlsbro, Petros Kokkalis, Joanna Kopcińska, Ryszard Antoni Legutko, Javi López, César Luena, Fulvio Martusciello, Liudas Mažylis, Joëlle Mélin, Tilly Metz, Silvia Modig, Dolors Montserrat, Alessandra Moretti, Dan-Ştefan Motreanu, Ljudmila Novak, Grace O’Sullivan, Jutta Paulus, Stanislav Polčák, Jessica Polfjärd, Luisa Regimenti, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Rob Rooken, Silvia Sardone, Christine Schneider, Günther Sidl, Ivan Vilibor Sinčić, Linea Søgaard-Lidell, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Edina Tóth, Véronique Trillet-Lenoir, Petar Vitanov, Alexandr Vondra, Mick Wallace, Pernille Weiss, Michal Wiezik, Tiemo Wölken, Anna Zalewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Manuel Bompard, István Ujhelyi, Inese Vaidere

 


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

58

+

NI

Ivan Vilibor Sinčić

PPE

Traian Băsescu, Alexander Bernhuber, Nathalie Colin-Oesterlé, Christian Doleschal, Agnès Evren, Adam Jarubas, Fulvio Martusciello, Liudas Mažylis, Dolors Montserrat, Dan-Ştefan Motreanu, Ljudmila Novak, Stanislav Polčák, Jessica Polfjärd, Christine Schneider, Edina Tóth, Inese Vaidere, Pernille Weiss, Michal Wiezik

Renew

Pascal Canfin, Martin Hojsík, Jan Huitema, Karin Karlsbro, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Linea Søgaard-Lidell, Nils Torvalds, Véronique Trillet-Lenoir

S&D

Nikos Androulakis, Marek Paweł Balt, Monika Beňová, Simona Bonafè, Delara Burkhardt, Sara Cerdas, Mohammed Chahim, Tudor Ciuhodaru, Cyrus Engerer, Jytte Guteland, Javi López, César Luena, Alessandra Moretti, Günther Sidl, István Ujhelyi, Petar Vitanov, Tiemo Wölken

The Left

Malin Björk, Petros Kokkalis, Silvia Modig, Mick Wallace

Verts/ALE

Margrete Auken, Bas Eickhout, Eleonora Evi, Pär Holmgren, Yannick Jadot, Tilly Metz, Grace O'Sullivan, Jutta Paulus

 

8

-

ECR

Sergio Berlato, Pietro Fiocchi, Joanna Kopcińska, Ryszard Antoni Legutko, Rob Rooken, Alexandr Vondra, Anna Zalewska

The Left

Manuel Bompard

 

10

0

ID

Simona Baldassarre, Aurelia Beigneux, Marco Dreosto, Catherine Griset, Teuvo Hakkarainen, Joëlle Mélin, Luisa Regimenti, Silvia Sardone

PPE

Esther de Lange

Renew

Andreas Glück

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206.

[2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0078.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.

[4] Az Európai Parlament 2020. október 8-án elfogadott módosításai a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz, Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0253.

[5] Meteorológiai Világszervezet (WMO), „Statement on the State of the Global Climate in 2019” (A globális éghajlat 2019. évi helyzetéről szóló nyilatkozat).

[6] Fezzigna, P., Borghesi, S., Caro, D.: Revising Emission Responsibilities through Consumption-Based Accounting: A European and Post-Brexit Perspective (A kibocsátással kapcsolatos felelősségek felülvizsgálata fogyasztóalapú elszámolás révén: európai kilátások a brexit figyelembevételével), in: Sustainability, 17, 2019. január.

[7] Lásd a Számvevőszék 18/2020. sz. különjelentését.

[8] Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), „A nemzetközi kereskedelemben és a hazai végső keresletben megtestesülő szén-dioxid-kibocsátás: módszertan és eredmények az OECD országok közötti input-output adatbázisának felhasználásával”, 2020. november 23.

[9] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0358.

[10] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0220.

[11] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.

[12] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0220.

Utolsó frissítés: 2021. február 26.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat