JELENTÉS „A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozása” témájáról
3.3.2021 - (2020/2038(INI))
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
A vélemény előadója: Cláudia Monteiro de Aguiar
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
„A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozása” témájáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 195. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 349. cikkére, amely egyedi intézkedéseket állapít meg a legkülső régiókra vonatkozóan,
– tekintettel az EUMSZ 174. cikkére,
– tekintettel az „Idegenforgalom és közlekedés 2020-ban és azt követően” című, 2020. június 19-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a Bizottság „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl” című közleményére (COM(2020)0550), valamint a turisztikai és közlekedési csomag 2020. május 13-i elfogadására,
– tekintettel a Bizottság „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. nmájus 27-i nyilatkozatára (COM(2020) 0456) és az ahhoz kapcsolódó „Identifying Europe's recovery needs” (Európa helyreállítási szükségleteinek azonosítása) című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0098),
– tekintettel a Bizottság „Kék gazdaság az Unióban” című, 2020. június 11-i jelentésére,
– tekintettel a Thomas Cook csoport csődjének az uniós turizmusra gyakorolt negatív hatásáról szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására[2],
– tekintettel „A turisztikai ágazat versenyképessége – a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió egyik mozgatórugója az Európai Unióban a következő évtized folyamán” című, 2019. május 27-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),
– tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a Bizottság „Új európai kulturális menetrend” című, 2018. május 22-i közleményére (COM(2018)0267),
– tekintettel az EU legkülső régióival folytatott megerősített és megújított stratégiai partnerségről szóló, 2017. október 24-i bizottsági közleményre (COM(2017)0623),
– tekintettel a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/864 európai parlamenti és tanácsi határozatra[4],
– tekintettel a Bizottság „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című, 2014. február 20-i közleményére (COM(2014)0086) és a tengeri turizmusról szóló, 2017. március 30-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017) 0126),
– tekintettel a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről szóló, 2016. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2007)0356), valamint a Parlament e témában elfogadott, 2017. június 15-i állásfoglalására[5],
– tekintettel a szociális jogok európai pillérére[6],
– tekintettel a 2016. szeptember 5–6-i CORK 2.0 nyilatkozatra,
– tekintettel az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről szóló 2015. október 29-i állásfoglalására[7],
– tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására[8],
– tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),
– tekintettel az Európáról, a világ első számú idegenforgalmi célpontjáról – az európai turizmus új politikai keretéről szóló, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására[9],
– tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására[10], valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló 2020. június 18-i állásfoglalására[11],
– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
– tekintettel a Régiók Bizottsága „Fenntarthatóbb turizmus az uniós városokban és régiókban” című, 2020. szeptember 18-i véleményére,
– tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság „Idegenforgalom és közlekedés 2020-ban és azt követően” című, 2020. szeptember 18-i véleményére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0033/2021),
A. mivel a turizmus olyan átfogó gazdasági tevékenység, amely jelentős hatást gyakorol a környezetre és az éghajlatra, továbbá az Unió gazdaságának egészére, különösen a régiók gazdasági növekedésére, foglalkoztatására, valamint társadalmi és fenntartható fejlődésére;
B. mivel a turisztikai ágazat közvetlenül és közvetetten 27 millió embert foglalkoztat, ami az EU-ban a teljes foglalkoztatás 11,2%-ának felel meg, és 2019-ben 10,3%-kal járult hozzá az EU bruttó hazai termékéhez (GDP); mivel a turizmus hozzájárul a kiegyensúlyozott regionális struktúra előmozdításához, pozitív hatással van a regionális fejlődésre, és hozzá kell járulnia a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a társadalmi jóléthez és a helyi közösségek gazdasági biztonságához;
C. mivel a turisztikai értéklánc Európa egyik, a Bizottság által azonosított fő ipari ökoszisztémája, és mivel ez az értéklánc összetett, és a közlekedés, a szállás, a tapasztalat és a közvetítés négy, egymással szorosan összefüggő fő eleméből áll; mivel az ágazat sikere a négy elem közötti hatás mértékében rejlik; mivel a turizmus hatással van az éghajlatváltozásra azáltal, hogy a globális CO2-kibocsátáshoz 8%-kal járul hozzá[12]; mivel a turisztikai ágazat a szolgáltatások és szakmák széles skáláját foglalja magában; mivel az ágazatot főként a kis- és középvállalkozások (kkv-k) határozzák meg, amelyek tevékenysége foglalkoztatottságot és jóllétet generál az ágazattól függő régiókban;
D. mivel 2018-ban az uniós turisztikai szálláshelyek 51,7%-a – az éghajlatváltozásnak különösen kiszolgáltatott – part menti és tengeri területeken helyezkedett el, valamint ezek 32,9%-a vidéki területeken helyezkedett el; mivel a legtávolabbi régiókat nagy távolságuk, elszigeteltségük, valamint a turizmustól és a közlekedéstől való erős gazdasági és társadalmi függőség jellemzi, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi ezeket a területeket a Covid19-világjárvány hatásainak;
E. mivel a Covid19 a turizmust és a közlekedési ágazatot érintette leginkább; mivel az EU-ban legalább 6 millió munkahely van veszélyben, ami az idénymunkásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévőket érinti; mivel a világjárványra adott válaszként hozott utazási korlátozások a globális és európai turizmust továbbra is sújtják, tekintettel az az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) legfrissebb adataira, amelyek 2020-ban a nemzetközi turizmusból származó bevételek 70%-os visszaesését mutatják; mivel a Next Generation EU keretrendszerében a Bizottság a turisztikai ökoszisztéma 161 milliárd eurós alapvető beruházási szükségletét azonosította, ami az uniós beruházási hiány 22%-át teszi ki; mivel a Covid19-válság súlyosan érintette az összes közlekedési módot, elsősorban a légi összeköttetést és a légi járatok csökkenését, amely bizonyos esetekben az útvonalak megszüntetéséhez vezetett; mivel ez utóbbi sajátos hatással volt az Unió legkülső és szigeti régióira, amelyek esetében elengedhetetlenül fontos az elérhetőség és konnektivitás; mivel a Covid19-válság utasok és fogyasztók millióit hagyta bizonytalanságban jogaikat, illetve összetett és sokszor nem teljesített visszatérítési igényeiket illetően; mivel a fogyasztók bizalmának helyreállítása kulcsfontosságú az ágazat jövőjének szempontjából;
F. mivel az EUMSZ 195. cikke előírja, hogy az Unió, különösen a turisztikai ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak a turisztikai ágazat terén folytatott tevékenységét; mivel a tagállamok olyan közös kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe a turisztikai ágazatban, mint például a válságmegelőzés és -kezelés, a digitális és zöld átállás felé való törekvés, a társadalmi gazdasági és környezeti fenntarthatóság, minőségi munkahelyek teremtése, a munkavállalók szakképzése és képzése, valamint a kkv-k támogatása;
G. mivel a turisztikai és utazási iparág javára hozott intézkedések akkor a leghatékonyabbak, ha azok egy összehangolt uniós stratégia részét képezik, miközben figyelembe veszik a nemzeti és regionális szükségleteket és sajátosságokat;
H. mivel az ágazat elkötelezett olyan intézkedések és fellépések felgyorsítása és végrehajtása mellett, amelyek nagyobb fenntarthatóságot és rezilienciát biztosítanak és hozzájárulnak az ökológiai lábnyom csökkentésére vonatkozó célkitűzések eléréséhez, valamint az európai zöld megállapodásban lefektetett célok, nevezetesen a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő eléréséhez;
I. mivel előrelépés történt a környezetbarát mobilitás és a kapcsolódó útvonalak terén, amelyek ekképp megfelelnek az európai fogyasztók zöldebb és természetközelibb turistautak iránti igényének;
J. mivel egy hatékony, biztonságos, multimodális és fenntartható közösségi közlekedési rendszer pozitívan járulna hozzá a turizmussal, szabadidős utazással és vendéglátással kapcsolatos gazdasághoz, mivel a mobilitás tekintetében lehetővé teszi a fenntartható és rugalmas megoldásokat az Unió teljes területén, segítve a természetes ökoszisztémák és a helyi városi és természetes környezet megőrzését;
K. mivel a vasút európai évének ideális keretet kell biztosítania a fenntartható turizmus növelésére alkalmas kezdeményezések számára, azzal a céllal, hogy fokozza a turisztikai desztinációk vonzóvá tételét;
L. mivel a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztése és a városi, helyi és part menti területekkel való összeköttetései az utazás és a turizmus terén kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a fenntartható, alternatív és rugalmas közlekedési megoldások biztosításában;
M. mivel a turizmus terén új tendenciák jelentek meg főként a digitalizációnak, valamint az olyan alternatív turisztikai formák fejlesztésének köszönhetően, mint az ökoturizmus, az agro- és falusi turizmus, valamint az egészségügyi turizmus;
Helyreállítás: a Covid19 hatásainak kezelésére irányuló tervek
1. Hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány megbénította az Unió turisztikai ágazatát, példa nélkül álló nyomás alá helyezve ökoszisztémáját; rámutat arra, hogy folyamatos rövid távú pénzügyi támogatás szükséges az ágazat túléléséhez, különösen a világjárvány második és harmadik hulláma tekintetében; mindazonáltal úgy véli, hogy a jelenlegi válság nyomán a Bizottságnak és a tagállamoknak teljes mértékben el kell ismerniük a turisztikai iparág fontosságát, teljes mértékben integrálniuk kell azt az európai és nemzeti fejlesztési tervekbe, növelniük kell a kínálat minőségét, fenntarthatóbbá és mindenki számára hozzáférhetőbbé kell tenniük, valamint el kell indítaniuk az ágazat digitalizálására és általános modernizálására irányuló régóta esedékes állami és magánberuházásokat;
2. felkéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul és teljes körűen hajtsák végre a biztonságos utazásra vonatkozó közös és összehangolt kritériumokat, amelyeket a Tanács a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló ajánlásában fogadott el[13], miközben elősegítik az uniós utasazonosító űrlap bevezetését, lehetőség szerint digitális formában, az adatvédelmi szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza a Bizottság interoperabilitási szolgáltatását használó önkéntes, interoperábilis és anonimizált követési, nyomon követési és figyelmeztető alkalmazások fontosságát, amelyek az adatokat más célokra, például kereskedelmi vagy bűnüldözési célokra nem használják fel, valamint azt, hogy hogy közös higiéniai kritériumokat határozzanak meg a fő közlekedési csomópontokon;
3. kéri az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC), hogy – amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre – ellenőrizze és időben tegye közzé az Unió országainak és régióinak színkóddal ellátott térképét az utazóknak és vállalkozásoknak adandó összehangolt és hatékony válasz érdekében; felkéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a térkép nemzeti műsorszolgáltatókon keresztül történő terjesztését annak biztosítása érdekében, hogy a térkép a széles sávú hozzáféréssel alig vagy egyáltalán nem rendelkezőkhöz is eljusson;
4. felhívja a tagállamokat, hogy a Covid19-tesztelési stratégiákról szóló bizottsági ajánlással[14], valamint az ECDC és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség iránymutatásaival összhangban hozzanak létre az indulás előtti tesztelésre vonatkozó közös és megkülönböztetésmentes uniós egészségvédelmi protokollt, amelynek megbízhatónak és megfizethetőnek kell lennie, beleértve a gyorstesztelési technológiákat, a PCR-teszteket és egyebeket; sürgeti, hogy a karanténnak végső eszköznek kell maradnia, de ahol alkalmazzák, időtartamát a minimális számú napra kell csökkenteni, és a napok számát Unió-szerte harmonizálni kell; hangsúlyozza, hogy a szabad mozgáshoz való jog bármilyen korlátozásának arányosnak, átmenetinek és a Covid19-világjárványhoz világosan kapcsolódónak kell lennie; rámutat arra, hogy a protokoll megfelelő végrehajtása érdekében valamennyi tagállamot uniós finanszírozással kell támogatni; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a tesztelést az utazási időszak különböző szakaszaiban koordinálják;
5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy prioritásként dolgozzanak ki egy közös oltási bizonyítványt és az orvosi célú oltási eljárások kölcsönös elismerési rendszerét, amelyet az oltóanyagok elosztásával párhuzamosan kell bevezetni, megőrizve ugyanakkor az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogát; úgy véli, hogy amint az oltóanyagokat a nyilvánosság rendelkezésére bocsátották, és elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a beoltott személyek nem adják át a vírust, a bizonyítványt utazási célra a PCR-vizsgálatok és a karanténnal kapcsolatos követelmények alternatívájaként lehetne elfogadni, fenntartva ugyanakkor, hogy szükség van a jelenlegi egészségügyi intézkedések – például a szájmaszkok közterületen való viselésének és a közösségi távolságtartás szabályainak – tiszteletben tartására; hangsúlyozza, hogy szükséges és fontos visszaállítani a szabad mozgást az EU-ban, és biztosítani a közlekedési és turisztikai ágazaton belül a normalitáshoz való fokozatos visszatérést;
6. üdvözli a Re-open EU portált, és sürgeti a tagállamokat, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a portál megbízható legyen az utazók számára, világosan és érthetően tájékoztassák a Bizottságot a szabad mozgásra vonatkozó jövőbeli korlátozások alkalmazásáról vagy megszüntetéséről, amint döntés születik az ilyen változásokról; felhívja a Bizottságot, hogy az információk jobb terjesztése érdekében fejlesszen ki egy mobilalkalmazást, és továbbra is nyújtson valós idejű tájékoztatást a határokon kialakult helyzetről, valamint az uniós országokban rendelkezésre álló közlekedési és turisztikai szolgáltatásokról, beleértve a közegészségügyi és biztonsági intézkedésekre vonatkozó és egyéb releváns információkat; úgy véli, hogy a tagállamoknak ki kell egészíteniük ezt az uniós portált az adott célállomásokon található kapcsolattartó pontokra, például egy nyilvános honlapra vagy egy információs pultra vonatkozó információkkal;
7. felhívja a Bizottságot, hogy az „uniós turisztikai márka” révén indítson célzott uniós kommunikációs kampányt az utazásról és a turizmusról, amelynek célja az uniós utazások előmozdítása és a polgárok utazásba és turizmusba vetett bizalmának helyreállítása a Covid19-járvány idején;
8. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Covid19 elleni összehasonlítható védelmi intézkedések kölcsönös elismerése révén ültessék át a harmadik országokba történő utazásokra vonatkozó közös színkódrendszert és kritériumokat az összes utazási mód vonatkozásában, de különösen a légi közlekedés és a tengeri hajózás ágazatában; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy korai figyelmeztető rendszert, amely új technológiák alkalmazásával felhasználóbarát módon figyelmezteti a turistákat harmadik országbeli desztinációjukkal kapcsolatos bármilyen potenciális egészségügyi veszélyre; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az utazásszervezőket a harmadik országok egyes területeire irányuló utazások megszervezésében, a fertőzésveszély minimalizálását célzó szigorú egészségügyi protokollok teljeskörű betartása mellett;
9. felkéri a Bizottságot, hogy vezessen be egy uniós higiéniai tanúsítási címkét, amelyet az ECDC-nek és a tagállamoknak közösen kell kidolgozniuk, és olyan tanúsítvánnyal kell ellátniuk a turisztikai tevékenységeket, amellyel biztosítják, hogy azok a Covid19-vírus és más lehetséges fertőzések megelőzésére és leküzdésére vonatkozó higiéniai minimumelőírásoknak megfelelnek; úgy véli, hogy ennek a címkének arra kell irányulnia, hogy egész Európára kiterjedően olyan egészségügyi normákat állapítson meg, amelyek segítenék a fogyasztók turisztikai ágazatba vetett bizalmának helyreállítását, és ezáltal hozzájárulnak az ágazat újjáélesztéséhez, elkerülve ugyanakkor a mikrovállalkozások és a kkv-k adminisztratív terheit;
10. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Next Generation EU nem nyújt közvetlen finanszírozást a turisztikai ágazat számára, és felszólítja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy a környezetvédelmi és szociális normák tiszteletben tartása mellett építsék be a turisztikai és utazási ágazatot helyreállítási terveikbe és a REACT-EU kezdeményezésbe; hangsúlyozza, hogy bár fontos, hogy az ágazat támogatására és a csődök megelőzésére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott intézkedések visszamenőlegesen támogathatók legyenek, önmagukban nem elegendőek; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon konkrét intézkedéseket azon európai régiókkal, valamint a szigetekkel és a legkülső régiókkal kapcsolatban, amelyekben a GDP jelentős részét a turizmus teszi ki; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az uniós alapokból a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a tagállamokban szétosztott pénzügyi támogatások nem mindig érik el azokat a turisztikai szereplőket, amelyeknek sürgősen közvetlen finanszírozásra van szükségük ahhoz, hogy folytatni tudják és fenntartsák gazdasági tevékenységüket;
11. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy ideiglenesen kedvezményes héamértéket állapítsanak meg az utazási és turisztikai szolgáltatásokra vonatkozóan, amely a 2020-2024 közötti időszakban valamennyi mikrovállalkozás és kkv számára külön ösztönző csomaggal párosulna annak érdekében, hogy minimalizálják a csődök számát, és megőrizzék a munkahelyeket és megóvják a munkavállalói jogokat az európai turisztikai ágazatban, miközben a beruházásokat egy fokozottan digitalizált és fenntarthatóbb turisztikai ökoszisztémára való átállás előmozdítására használnák fel;
12. felszólítja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy a turisztikai projektek finanszírozása érdekében a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó operatív programjaikba, intelligens szakosodási stratégiáikba és partnerségi megállapodásaikba horizontális prioritásként építsék be az idegenforgalmat;
13. felkéri a Bizottságot, hogy a Parlamenttel közösen hajtsa végre az elfogadott „Európai idegenforgalmi válságkezelési mechanizmus” előkészítő intézkedést, hogy készen álljon a jövőbeli válságok kezelésére és segítse a turisztikai célpontokat válságmegelőzési tervek, vészhelyzeti intézkedések, valamint felkészültségi tervek és fellépések kidolgozásában;
14. felkéri a Bizottságot, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések előkészítésével és alakulásával kapcsolatban rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek és működjön együtt vele, valamint hogy az illetékes parlamenti bizottság és a projekteket kezdeményező európai parlamenti képviselők továbbra is részt vehessenek a folyamatban;
Áthangolás: irányítási politika az uniós kereten belül
15. felhívja a Bizottságot, hogy a turizmus integrált és hatékony megközelítésének megvalósítása érdekében vezessen be az intézmények közötti irányításra vonatkozó új modellt, megerősítve a szervezeti, pénzügyi és humánerőforrás-szerkezetet egy megfelelő forrásokkal rendelkező, kifejezetten a turizmussal foglalkozó igazgatóság létrehozásával, amelynek célja a turizmus integrált és hatékony megközelítése, a turizmus újraindításának támogatása az európai régiókban, valamint a vállalkozások segítése a fenntarthatóság és innováció kulcsfontosságú célkitűzéseinek eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint versenyképességük és vonzerejük növelése;
16. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a turizmus horizontális jellegére tekintettel vegye figyelembe a különböző főigazgatóságok közötti lehetséges szinergiákat az olyan területeken, mint a mezőgazdaság, a közlekedés, a kultúra, a tengerügy, a regionális fejlesztés, a foglalkoztatás és az éghajlat;
17. felhívja a figyelmet arra, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencián vitát kell kezdeményezni arról, hogy a turizmus az EU jelenlegi kiegészítő hatásköre helyett megosztott hatáskörébe tartozzon; hangsúlyozza, hogy a Szerződések jelenleg jelentős rugalmasságot biztosítanak a turizmusra vonatkozó uniós politikák számára, amelyet a Bizottság nem használ ki teljes mértékben; felhívja ezért a Bizottságot, hogy egy átfogó európai turisztikai politika kidolgozása érdekében kezdje el teljes mértékben kihasználni a Szerződések adta lehetőségeket;
18. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret nem tartalmaz a fenntartható turizmusról szóló külön fejezetet, ami „a közlekedésről és turizmusról 2020-ban és azt követően” címmel elfogadott parlamenti állásfoglalás által jóváhagyott európai turisztikai politika végrehajtása iránti elkötelezettséget jelentené; megjegyzi, hogy e sor és az utazási és turisztikai ágazat számára a meglévő uniós alapokon keresztül rendelkezésre álló pénzügyi támogatás között nincs átfedés és a nem helyettesíti a támogatást; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai strukturális és beruházási alapra vonatkozó rendeletekben vagy az egységes piaci programban még nem szerepelt független célkitűzésként a turizmus;
19. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knak nyújtott támogatás nyomon követésére szolgáló uniós mechanizmust, amely a likviditásra, valamint az uniós hozzáadott érték és átláthatóság biztosítására összpontosít annak érdekében, hogy fokozza e vállalkozások uniós alapokhoz és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférését és ezek felhasználását az innovatív és fenntartható projektek korszerűsítésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében, biztosítva az elszámoltathatóságot és az adminisztráció egyszerűsítését;
20. elismerését fejezi ki, hogy a Bizottság 2020-ban megszervezte az Európai Turisztikai Konferenciát, és felhívja a Bizottságot, hogy 2021-ben terjesszen elő cselekvési tervet, és kellő időben dolgozzon ki a fenntartható és stratégiai turizmusra vonatkozó, a digitális menetrenddel, a zöld megállapodással és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban álló uniós stratégiát, amely 2010-tól felváltja a stratégiát annak érdekében, hogy Európa továbbra is vezető turisztikai desztináció maradjon; emlékeztet arra, hogy e stratégia kidolgozása során konzultálni kell a turisztikai ágazat szakembereivel; hangsúlyozza e tekintetben a jelenlegi válság leküzdésére irányuló konkrét intézkedések fontosságát, valamint az olyan alternatív turisztikai formák előmozdítását, mint a kulturális és fenntartható turizmus, az agroturizmus, a vadon élő állatok megfigyelésével kapcsolatos turizmus, az ökoturizmus és más élmények szerzése, amelyeknek a túlzott turizmus elkerülése érdekében tiszteletben kell tartaniuk a környezetet és a helyi lakosság kulturális örökségét;
21. úgy véli, hogy mivel a turizmus globális ágazat, ezért kiemelten fontos az UNWTO-val való párbeszéd és együttműködés elősegítése, a Parlament és az UNWTO által 2018-ban megkötött egyetértési megállapodás alapján;
22. felszólítja a Bizottságot, hogy frissítse az uniós finanszírozás támogatásáról szóló útmutatót, és illesszen be egy egy olyan nemzeti kapcsolattartó pontra mutató linket, amely megkönnyíti a mikrovállalkozások és a kkv-k információkhoz való hozzáférését egy egyablakos vagy online eszköz segítségével, szükség esetén a tagállamok segítségére és iránymutatására támaszkodva; felhívja a Bizottságot, hogy a turisztikai ágazatban működő vállalatok és kkv-k körében hívja fel a figyelmet erre az útmutatóra;
23. felszólítja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben hozzon létre egy Európai Turisztikai Ügynökséget, és dolgozzon ki rövid távú megoldást egy turisztikai osztály létrehozásával az egyik meglévő végrehajtó ügynökségen belül, elsősorban a Kis- és Középvállalkozások Végrehajtó Ügynökségénél (EASME) vagy a most megalakuló Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökségnél;
Az Európai Turisztikai Ügynökség feladata lenne többek között:
– az uniós és a tagállami politikai döntéshozók tényszerű áttekintéssel és adatokkal való ellátása, lehetővé téve számukra, hogy az összegyűjtött és elemzett turisztikai adatok – köztük ezek lehetséges társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai – alapján megalapozott stratégiákat dolgozzanak ki;
– válságkezelési mechanizmus működtetése annak biztosítása érdekében, hogy a turisztikai ágazat megfelelően felkészüljön a jövőbeli válságokra, amennyiben a nemzeti válaszlépések elégtelennek bizonyultak;
– technikai és adminisztratív támogatás nyújtása a mikrovállalkozások és a kkv-k számára annak érdekében, hogy növeljék az uniós finanszírozáshoz és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésüket és azok felhasználását;
– a turisztikai ökoszisztéma támogatása például a bevált gyakorlatok megosztásával annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket lehessen hozni a turisztikai politikák javítására vonatkozóan;
– az európai márka népszerűsítése a harmadik országokban, és az európai turisztikai termék diverzifikációjának előtérbe helyezése;
Megerősítendő: a fenntartható, felelősségteljes és intelligens turizmusra való átállás
24. megjegyzi, hogy a fenntartható turizmusnak figyelembe kell vennie a jelenlegi és jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat, reagálva a látogatók, az ipar, a környezet és a helyi közösségek igényeire[15]; emlékeztet arra, hogy a turisztikai és utazási ágazat világszerte ökológiai lábnyomot teremt; hangsúlyozza, hogy fenntartható és rugalmas megoldásokat kell kidolgozni a multimodális közlekedés számára, és politikákat kell kidolgozni a természeti örökség és a biológiai sokféleség megőrzésére, tiszteletben tartva a befogadó közösségek társadalmi-kulturális autentikus voltát, biztosítva a fenntarthatóságot és társadalmi-gazdasági előnyöket biztosítva valamennyi érdekelt fél számára;
25. felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb dolgozzon ki egy fenntartható turizmusra vonatkozó ütemtervet, amely az ágazat éghajlati és környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló innovatív intézkedéseket tartalmaz fenntarthatóbb turisztikai formák kialakítása, a kínálat diverzifikálása, új együttműködési kezdeményezések ösztönzése és új digitális szolgáltatások kifejlesztése révén;
26. felszólítja a tagállamokat, hogy az érdekelt felekkel és a civil társadalommal konzultálva és a fenntartható turizmusra vonatkozó jövőbeli európai ütemtervvel összhangban nemzeti és regionális szinten dolgozzanak ki fenntartható turisztikai cselekvési terveket, és teljes mértékben használják ki a Next Generation EU forrásait a turisztikai átállásra vonatkozó cselekvési tervek finanszírozására;
27. hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány következtében az utazók igényei a biztonságos, tiszta és fenntarthatóbb turizmus irányába mozdultak el; hangsúlyozza, hogy a helyi kézműves tevékenységek, az agroturizmus, a falusi turizmus és az ökoturizmus mind a fenntartható turizmus szerves részét képezi, hangsúlyt fektetve a természet és a vidék felfedezésére Európában, gyaloglásra, kerékpározásra vagy lovassportra alkalmas, közös hozzáféréssel rendelkező útvonalakon;
28. felhívja a Bizottságot, hogy a régiókkal partnerségben működtessen egy állandó irányítási struktúrával rendelkező Európai Turisztikai Indikátorrendszert (ETIS), és azt – a teljesítményirányításhoz és -értékeléshez szükséges statikus mutatókkal és valós idejű adatokkal együtt – alkalmazza az adott desztinációkon; hangsúlyozza, hogy az ETIS eredménytáblájának célja a turizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak nyomon követése;
29. felhívja a Bizottságot, hogy elemezze az ökocímke korlátait, és annak alkalmazási körét terjessze ki más turisztikai szolgáltatásokra is, a turizmusra vonatkozó uniós közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) kiegészítéseképpen, és hozzon létre mechanizmusokat azoknak a tanúsítási rendszereknek és turisztikai szolgáltatóknak a támogatására és népszerűsítésére, amelyek megszerezték ezeket a tanúsítványokat;
30. felszólítja a tagállamokat, a nemzeti turisztikai szervezeteket és az ágazatot, hogy erősítsék meg a meglévő uniós minőségi védjegyekre vonatkozó kritériumok és alkalmazásuk koordinációját, és ösztönözzék a Bizottságot koordinációs szerepének folytatására és a helyi kezdeményezések támogatására;
31. gratulál a Bizottságnak a fenntartható turizmussal foglalkozó csoport létrehozásához, és kéri, hogy a csoport folytassa munkáját és vizsgálja felül a fenntartható és felelős turizmusról szóló 2012. évi európai chartát, a nemzeti, regionális és helyi szintű bevált gyakorlatok megosztásának és alkalmazásának ösztönzése érdekében; úgy véli, hogy a csoport hivatkozási pontként szolgálhat az érdekelt felek európai hálózata számára a fenntartható turizmus területén, új eszközöket és kezdeményezéseket mutathat be a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásainak értékelésére, bevonhatja az utazókat, és lehetővé teheti mind az utazók, mind a turisztikai vállalatok számára, hogy környezeti lábnyomukat megértsék;
32. hangsúlyozza az UNWTO által a turizmus fenntarthatóságának mérésére kidolgozott statisztikai keretrendszer jelentőségét, amelynek célja a fenntartható turizmus gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióival kapcsolatos statisztikák integrálása;
33. emlékeztet arra, hogy a turizmus fenntarthatóságra gyakorolt hatásaira vonatkozó pontos mennyiségi és minőségi metrikus adatok hiánya akadályozza a köz- és magánszereplőket a döntéshozatalban; kéri az Eurostatot, hogy hozzon létre referenciakeretet a fenntarthatósággal, a túlzott, illetve a túl alacsony mértékű turizmussal és munkakörülményekre vonatozó kritériumokkal kapcsolatos adatok gyűjtéséhez, és kéri a 692/2011/EU rendelet[16] naprakésszé tételét; hangsúlyozza a nagy adathalmazokban és a naprakész adatokban rejlő hatalmas lehetőségeket, nevezetesen a foglalások eredete és típusa, a tartózkodás időtartama, az átlagos költések kategóriánkénti lebontása és a kihasználtsági arány tekintetében, a turizmus alakulásának és a kereslet változásainak megértéséhez, valamint a kínálat kiigazításához és a megfelelő politikák ennek megfelelő végrehajtásához;
34. üdvözli az európai adatstratégiát és az adatkormányzásról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatot; felhívja a Bizottságot, hogy építse be a turizmust a közös adatterek irányítási keretébe, és jobban szabályozza az online foglalási platformok és az online utazási közvetítők tevékenységét, lehetővé téve a turisztikai vállalkozások számára, hogy teljes mértékben elkötelezzék magukat az innováció és a digitalizáció mellett, mivel ez utóbbiak alapvető fontosságúak a teljes ágazat modernizálása, valamint az új szolgáltatások és egy szélesebb körű, magas színvonalú kínálat kialakítása szempontjából; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a turisztikai vállalkozások számára mozdítsa elő a turizmus és a regionális inkubátorházakra és akcelerátorokra vonatkozó adatok összevonását, kihasználva a kutatást és az innovációt annak érdekében, hogy segítsék az ágazatban működő számos kkv-t az általuk előállított adatok összegyűjtésében, feldolgozásában és felhasználásában, lehetővé téve számukra, hogy teljes mértékben kihasználhassák az adatgazdaság előnyeit és fenntartható megoldásokat valósíthassanak meg;
35. megjegyzi, hogy egyre több turisztikai terméket és szolgáltatást vásárolnak online; elismeri a megosztáson alapuló gazdaság platformjainak közvetítőként betöltött megnövekedett szerepét, valamint az innováció és a fenntarthatóság terén elért érdemeiket; üdvözli a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatokat, és hangsúlyozza, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az online és offline vállalkozások számára a piaci torzulások elkerülése és az egészséges verseny megőrzése érdekében, különös tekintettel a versenytársak és a szakmai szolgáltatók közötti különbségtételre; hangsúlyozza ebben a változó környezetben az online vélemények és értékelések által a turisztikai élményekre gyakorolt hatást;
36. ugyanilyen fontosnak tartja a tudományos és innovációs társulások közötti együttműködés biztosítását az élelmiszeripari és kulturális ágazatban; meggyőződése, hogy az agroturizmus sikerének fő tényezői a piactudatosság, a jobb szakmai képesítések, az irányítás hatékonyságának növelése, a valós életben létrehozott partnerségek és a célzott hálózatépítési lehetőségek előmozdítása, valamint a jövőre vonatkozó innovatív intézkedések kidolgozása; meggyőződése továbbá, hogy az agroturizmus társadalmi, gazdasági és környezeti teljesítményének fokozása érdekében javítani kell az érdekelt felek közötti együttműködést és koordinációt, nagyobb mértékben be kell vonni a helyi hatóságokat a turizmus és a piackutatás, valamint a szakmai kommunikációs és marketingstratégiák kialakítása terén;
37. kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a helyi önkormányzatok szabályozási jogát a túlzott turizmus káros hatásai ellen;
38. megjegyzi, hogy a turizmus szorosan kapcsolódik a mobilitáshoz, és hogy a tagállamoknak – lehetőség szerint – az EU pénzügyi támogatásával növelniük kell a tisztább üzemanyagokra való átállásba, az alacsony és nulla kibocsátású járművekbe, a hozzáférhetőbb közlekedési módokba – többek között a fogyatékkal élők és a csökkent mozgásképességű személyek esetében valamennyi közlekedési módba – irányuló beruházásokat, valamint a mobilitást mint olyan szolgáltatást és platformot, amely garantálja a jegyrendszerek átjárhatóságát és intermodalitását, hogy transznacionális és intermodális, háztól házig történő szállítást biztosító jegyeket kínáljanak;
39. úgy véli, hogy a turisztikai mobilitásnak előnyben kell részesítenie a leginkább fenntartható, kisebb szénlábnyomot eredményező közlekedési eszközök használatát; emlékeztet arra, hogy minden tagállamnak korszerű, biztonságos és fenntartható közlekedési infrastruktúrával kell rendelkeznie annak érdekében, hogy Unió-szerte könnyebb legyen az utazás, megközelíthetőbbé váljanak az Európán belüli és a nemzetközi turizmus számára a legkülső régiók, a peremterületek, a távoli térségek és a szigetek, valamint hogy erősödjön a területi kohézió; rámutat arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a hiányzó határkeresztező összeköttetésekre és azok teljes kiépítésére, valamint a TEN-T 2030-as és 2050-es határidőinek betartására;
40. megjegyzi, hogy a vasút európai éve lehetőséget kínál arra, hogy felhívjuk a figyelmet a fenntartható turizmusra és az új nemzetközi útvonalakra, amelyeket az európai polgárok a vasúti összeköttetéseknek köszönhetően felfedezhetnek; felhívja ezért a Bizottságot az európai vasúti hálózat fejlesztésére; üdvözli az Unió DiscoverEU kezdeményezését, amely a tanuláson és kulturális élményeken, valamint a helyi kulturális örökség népszerűsítésén keresztül különösen a fiatalok számára biztosít lehetőséget arra, hogy felfedezzék Európát;
41. kiemeli a kultúra és a kulturális örökség európai turizmusban betöltött jelentős szerepét; felhívja ezért a tagállamokat, hogy biztosítsanak kellő forrásokat a kultúra és a kulturális örökség részét képező helyszínek számára, nem feledkezve meg arról sem, hogy azok kulturális örökségünk részeként belső értéket hordoznak, amelyet meg kell védeni, nem utolsósorban az éghajlatváltozástól és a túlzott turizmustól;
42. hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a kulturális örökség ellenálló képességét, és felhívja a figyelmet a fenntartható turizmus és a kulturális örökség közötti kapcsolatra; úgy véli, hogy a kulturális turizmus katalizátor lehet az Unióban élő emberek közötti kölcsönös megértés elmélyítéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi számukra az európai kulturális örökség sokféleségének felfedezését; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a kulturális örökség európai évéből levont tanulságokat; emlékeztet arra, hogy uniós, nemzeti és helyi szinten számos olyan kezdeményezés született, amely a fenntartható turizmust a kulturális örökség környezetvédelmi, építészeti és tervezési szakpolitikákba való integrálásával hivatott fejleszteni; úgy véli, hogy meg kell védeni az átalakulóban lévő régiók ipari örökségét annak érdekében, hogy ezeken a területeken új gazdasági és szakmai lehetőségek nyíljanak meg; ismételten hangsúlyozza, hogy fel kell hívni valamennyi szereplő figyelmét a kulturális örökség védelmére, többek között a kulturális javak tiltott kereskedelmének veszélyére is; rámutat arra, hogy a fenntartható turizmus átgondolásakor újra meg kell vizsgálni a háborúk során zsákmányolt, ellopott vagy illegálisan szerzett alkotások és kulturális javak kérdését is; ösztönzi a kiválóság előmozdítását a fenntartható kulturális turizmusban; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a kulturális turizmus szakértői közötti együttműködés előmozdítására, valamint az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének ágazaton belüli előmozdítására;
43. úgy véli, hogy az Európa Tanács által indított „Kulturális útvonalak” program segíteni fog felhívni a figyelmet Európa sokszínű történelmére, és növelni fogja a kulturális örökség ismertségét; hangsúlyozza a turisztikai látványosságok összekapcsolásának fontosságát; úgy véli, hogy a programban komoly potenciál rejlik a kisvállalkozások, a kultúrák közötti párbeszéd és a transznacionális együttműködés szempontjából, és a programnak a turizmus fenntarthatóságára – többek között a kulturális örökség védelmére – helyezett egyre nagyobb hangsúllyal kell fejlődnie;
44. felhívja a Bizottságot, hogy a kerékpáros turizmus Európán belüli előmozdítása érdekében tárja fel, hogy milyen lehetséges szinergiák szabadíthatók fel – konkrétan a pénzügyi támogatás növelésével – az EuroVelo hálózat és annak 17 folyosója tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a használaton kívüli vasúti szakaszok helyreállítását, többek között a kerékpáros-vasúti projektek támogatásával, és tevőlegesen mozdítsa elő a kerékpáros és vasúti közlekedés közötti intermodalitást; javasolja a más fenntartható ajánlatokkal ötvözött, turistáknak szóló kerékpáros csomagok népszerűsítését; úgy véli, hogy a szabadtéri tevékenységek – köztük a vidéki, hegyi vagy tengeri turizmus – határokon átnyúló, uniós forrásokból támogatott speciális hálózatokon keresztül népszerűsített útvonalai kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a különböző tagállamok régióinak összekapcsolásában és a turisztikai forgalom hatékony átirányításában, amellett hogy lehetőségeket teremthetnek a kevésbé fejlett régiók turizmusának fellendítésére is;
45. nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy új, a CALYPSO elnevezésű kezdeményezés modelljét követő inkluzív európai turisztikai rendszerre, amely lehetővé teszi a kiszolgáltatott társadalmi csoportok számára, hogy nemzeti turisztikai utalványokat használhassanak más tagállamok olyan társlétesítményeiben, amelyek szociális turisztikai programokat is kínálnak polgáraiknak; megjegyzi, hogy sok tagállam nagyon jó eredménnyel hajtja végre ezeket a programokat, és úgy véli, hogy nagyon pozitív lenne, ha ezeket uniós szinten átjárhatóvá tennék;
46. felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse az „intelligens turisztikai úti célok” kísérleti projekt eredményeit, valamint vázolja fel, hogy miként kívánja megvalósítani a programot, azaz az innovációt összekapcsolni az UNESCO-helyszínekkel, természeti területekkel, valamint a hagyományos helyi specialitásokkal és kulturális központokkal;
47. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy „az intelligens turizmus európai fővárosa” elnevezésű programot alakítsák át állandó, átfogóbb és méltányosabb kritériumokat alkalmazó projektté, hogy annak ily módon a helyi gazdaság és a helyi ellátási lánc is előnyét lássa; határozottabb elkötelezettségre szólít fel a fenntartható mobilitási lehetőségek fokozatos, Európa egészére kiterjedő bővítése érdekében;
48. üdvözli az Európai Bizottság Access City díját, és hasonló kezdeményezések megvalósítását szorgalmazza nemzeti és regionális szinten;
49. elismerését fejezi ki a Bizottságnak a part menti és tengeri turisztikai ágazatra vonatkozó stratégia 14 fellépése kapcsán végzett munkájáért, és felkéri, hogy mutassa be az eredményeket, amelyek alapján a források az infrastruktúrák (kikötők és sportkikötők), a logisztikai és operatív támogatás, valamint a megújulóenergia-felhasználás területéhez irányíthatók; hangsúlyozza, hogy meg kell óvni a tengeri ökoszisztémát, elő kell mozdítani a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, az érdekelt felek és a civil társadalom közötti párbeszédet, valamint támogatni kell a part menti és tengeri turizmus fenntartható fejlődését; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal egyetértésben hozzon intézkedéseket az üdülési célú hajóutak ágazatának támogatására, amelynek a Covid19-világjárvány továbbra is súlyos károkat okoz, és segítse elő az ágazat – szociális és környezetvédelmi normák tiszteletben tartása melletti – operatív újraindítását;
50. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a tengeri és parti menti turizmusra vonatkozó kezdeményezéseket a kapitányok képesítésének elismerése, a hajókra, sportkikötőkre és horgonyzóhelyekre vonatkozó héaszabályok, a szezonalitás leküzdése és a határokon átnyúló útvonalak, például a tengeri turisztikai útvonalak hálózata tekintetében, valamint tegye közzé, hogy jelenleg hol tart a fenntartható hajóútturizmus bevált gyakorlatainak gyűjteményére vonatkozó kísérleti projekt;
51. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a vidéki és part menti térségekben dolgozó helyi szereplőket vonja be a turisztikai termékek, szolgáltatások vagy élmények létrehozása révén megvalósuló jövedelem-diverzifikációt célzó kezdeményezésekbe, az új kezdeményezések kialakításába, valamint a meglévő kezdeményezések közötti szinergiák felkutatásába; támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az elsődleges ágazat (mezőgazdaság, állattenyésztés és halászat) termelőit bevonják e kezdeményezésekbe, valamint hogy megvizsgálják azt, hogy e kezdeményezések alkalmas eszközök lehetnek-e termékeik piaci értékesítésére és kulturális vagy gasztronómiai hagyományaik terjesztésére;
52. kiemeli a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára a vidéki térségekben rendelkezésre álló foglalkoztatási lehetőségeket, melyek előmozdítják társadalmi és gazdasági beilleszkedésüket;
53. kiemeli, hogy a vidéki turizmus hozzájárul a kisüzemi és sokszínű gazdálkodás megőrzéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek kezeléséhez és a nők foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtéséhez, mivel az ágazatban dolgozó nők aránya mintegy 50% az EU-ban, ami hozzájárul a generációs megújuláshoz és az elnéptelenedés visszafordításához;
54. hangsúlyozza, hogy a demográfiai változásokra és a közegészségügyi tudatosság növekedésére tekintettel az egészségturizmust – különösen a gyógy- és wellnessturizmust – különálló, nagy verseny- és innovációs potenciállal rendelkező ágazatként be kell vonni az európai turizmus fejlesztésére irányuló jövőbeli intézkedésekbe;
Újratervezés: a turisztikai ágazat jövőjének újragondolása
55. hangsúlyozza, hogy támogatni kell a turizmus ágazatát a körforgásos gazdaság elveinek végrehajtásában, például a klímasemleges termékek kínálatának növelésével, a tiszta energiák használatával, a káros vegyi anyagok és az egyszer használatos műanyagtermékek használatának visszaszorításával, a turisztikai épületállomány felújításának ösztönzése révén elérendő magasabb szintű épület-energiahatékonysággal, esővíz- és háztartásiszennyvíz-hasznosítási eljárások alkalmazásával, az újrahasznosítás előmozdításával és a hulladékképződés megelőzésével;
56. sürgeti a Bizottságot, hogy 2021 első félévében nyújtson be elemzést a turisztikai ágazatnak szóló állami támogatási programokra vonatkozóan kapott tagállami kérelmekről, valamint a Covid19 hatásainak leküzdéséhez felhasznált uniós finanszírozásról, többek között a SURE program alkalmazhatóságáról; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokban jelentkező társadalmi-gazdasági nehézségekre tekintettel erősítse meg a SURE eszközt, és hosszabbítsa meg annak működését 2022 végéig;
57. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szolgáljanak megoldással a turizmus ágazatában dolgozó, Covid19-válsággal érintett munkavállalók helyzetére, valamint vizsgálják meg egy olyan, az ágazat teljes értékláncát átfogó európai keret létrehozásának lehetőségét a szociális jogok európai pillérén belül, amely a szociális partnerekkel és vállalkozásokkal szoros együttműködésben, ennek az idényjellegű, részmunkaidős és atipikus foglalkoztatási formák jellemezte ágazatnak a munkafeltételeiről folytatott konstruktív párbeszéd eredményeként kerülne kialakításra; hangsúlyozza, hogy szavatolni kell a szociális védelemhez való hozzáférést;
58. felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködve gondoskodjon kellő mértékű, kifejezetten a turizmus ágazatának a dekarbonizációját, valamint a digitalizációt és az innovatív projekteket célzó támogatásról, továbbá alakítsa ki a mikrovállalkozások és a kkv-k InvestEU-hoz való hozzáférésének feltételeit, hogy ily módon lehetőség nyíljon új készségek elsajátítására, és további minőségi munkahelyek jöjjenek létre; hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz jutás problémájának megoldásához javítani kell az Unió és a helyi szint közötti koordinációt; kiemeli, hogy az új technológiák, így például a mesterséges intelligencia, a robotika, a virtuális és a kiterjesztett valóság, jelentős hatást gyakorolhatnak a turizmus ágazatára; megjegyzi, hogy e technológiák térnyeréséhez megfelelő finanszírozást kell biztosítani a turisztikai létesítmények, kiváltképpen pedig a mikrovállalkozások és kkv-k számára;
59. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan új programokra, amelyek tervezési gondolkodásmódra építve támogatják a turisztikai ágazaton belüli innovációt;
60. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által jelenleg alkalmazott, bevált gyakorlatokat, valamint az intermodális személyszállításra való zökkenőmentes átállást és az átszállójegyes vasúti közlekedés fejlesztését; emlékeztet annak a fontosságára, hogy Európán belül korszerű, zökkenőmentesen működő transzeurópai közlekedési hálózatok és nagy sebességű, határon átnyúló szolgáltatások legyenek, amelyek révén – a turisztikai ágazat fenntarthatóságának évszaktól független növelése érdekében – kiaknázhatók a nemzetközi fenntartható közösségi közlekedésben rejlő lehetőségek; e tekintetben emlékeztet a városi csomópontok és a közösségi közlekedés megerősítésének szükségességére, mivel ezek a turisztikai célpontokon fontos részét képezik a turisták utazási élményeinek és a lakók mindennapi életének;
61. felhívja a Bizottságot, hogy e-vízum, turistavízum és más intézkedések bevezetésével biztosítsa az Unióba látogatók jogszerű belépését;
62. úgy véli, az európai turisztikai márka harmadik országokban való népszerűsítése során a turisztikai termék diverzifikálására kell összpontosítani, hogy Európa a turisták szélesebb köre számára legyen vonzó célpont, növekedjen a turizmus piaci részesedése, egyúttal a tömegturizmussal küzdő desztinációkra alternatívát kínáló, más fő turisztikai célpontok is nyilvánosságot kapjanak; felhívja a figyelmet a páneurópai turisztikai termékek és szolgáltatások, például a transznacionális utak vonzerejére;
63. rámutat arra, hogy a sport jelentős mértékben hozzájárul az európai turizmushoz, és kiemeli a sportrendezvények és sporttevékenységek által teremtett lehetőségeket, nem feledkezve meg arról sem, hogy a nagy rendezvények fenntarthatóságának javítása is fontos szempont; kiemeli, hogy a turisztikai ágazat számára mennyire fontos az európai gasztronómia és a gasztronómiai útvonalak megléte, valamint a szállodai, éttermi és vendéglátóipari ágazat; rámutat az egészség- és gyógyturizmus fontosságára, egyben felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az egészségügyi kiadások csökkentésére lehetőséget adó, így az egészségmegőrzést és a gyógyszerfogyasztás csökkentését segítő turisztikai kezdeményezéseket; úgy véli, hogy az európai turisztikai márka népszerűsítése során a turisztikai célpontokkal és az utazásszervezőkkel együttműködésben az uniós kínálat diverzifikációjára kell összpontosítani a kulturális és természeti örökség, valamint a gasztronómia és az egészségmegőrzés terén;
64. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőiről, már csak annak a 2014. évi nyilvános konzultációnak a következtetéseire való tekintettel is, amely szerint ez az elismerés – a termék adott területhez való azonnali társításának köszönhetően – fellendítené a turizmust;
65. felhívja a Bizottságot, hogy az európai kulturális örökség részeként való hivatalos elismeréssel mozdítsa elő az alkotóművészi és a hagyományos kézműves szakmákat, amelyek az Európában készült termékek kiválóságát példázzák, mivel az európai régiók identitását és hagyományait juttatják kifejezésre akár a turizmus kontextusában is;
66. felhívja a Bizottságot, hogy a mostani válság hatásaira való tekintettel, valamint az esetleges jövőbeli jogbizonytalanság elkerülésére és a fogyasztói jogok védelmének biztosítása érdekében értékelje, illetve adott esetben dolgozza át az utazási csomagokról szóló irányelvet[17], valamint mozdítsa el a holtpontról a légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet[18] felülvizsgálatáról a Tanáccsal folytatott tárgyalásokat; felkéri a Bizottságot, hogy mérlegelje a fizetésképtelenséggel szembeni védelemre vonatkozó rendelkezések megerősítésének lehetőségét a megelőzésre koncentráló szemléletet beépítve, hogy a vállalkozások és a kkv-k már egy korábbi szakaszban támogatást kapjanak, és hogy a munkavállalók a rendszerszintű sokkhatásokkal és/vagy a fizetésképtelenséggel szemben védelmet élvezzenek;
67. felhívja a Bizottságot, hogy a Covid19-válság tapasztalataira építve és a tagállamok hasonló rendszerei alapján hozzon létre európai utazási garanciarendszert, amellyel gondoskodhat a vállalatok pénzügyi likviditásáról, garantálni tudja az utazóknak járó visszatérítések és a hazaszállítás költségeinek kifizetését, valamint a csőd esetén felmerülő károk méltányos megtérítését;
68. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egységes platformot olyan digitális innovációs készségfejlesztő programok kidolgozásához, amelyek a mikro-, kis- és középvállalkozások felső vezetőit felruházzák a vagyontermelő képességük optimalizálásához szükséges készségekkel; úgy véli, hogy rendkívül fontos a turisztikai ágazatban jelenleg dolgozó munkaerő rendszeres képzése és átképzése, különös tekintettel a digitális készségekre és az innovatív technológiák ismeretére; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós ütemtervet az ágazat munkavállalóinak továbbképzésére, és e célból hozzon létre uniós finanszírozási rendszert;
69. megjegyzi, hogy a készségek és képesítések nincsenek minden esetben harmonizálva az egyes országok között, valamint hiányzik kölcsönös elismerésük; ezért kéri a Bizottságot, hogy értékelje a szabályok és jogszabályok harmonizálására vonatkozó lehetőségeket ebben a tekintetben;
70. sürgeti a Bizottságot, hogy az ágazati szövetségekkel együttműködésben és a bevált gyakorlatok alapján adjon ki ajánlásokat és biztosítson pénzügyi támogatást kereskedelmi-turisztikai rendezvények, vásárok, kongresszusok, valamint a turizmust segítő művészeti és szórakoztatási rendezvények (koncertek, fesztiválok) szervezéséhez;
71. kéri a Bizottságot, hogy az idegenvezetői ágazatban jelentkező problémák orvoslására tegye közzé és ossza meg az érdekelt felekkel és a tagállamokkal a hivatásos idegenvezetői szakma bevált gyakorlatait; úgy véli, hogy a hivatásos idegenvezetők szerepe létfontosságú a kulturális örökség és ezzel együtt a helyi vidékek, hagyományok és adottságok népszerűsítésében; ezért úgy véli, hogy a szakmát megfelelő védelem illeti meg a munkaerőpiacon, mert ezzel biztosítható a szolgáltatások magas színvonala és ezzel párhuzamosan a nyílt és tisztességes verseny; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ágazatbeli képesítések kölcsönös elismerésének a hiányát annak tisztázására, hogy az Unió milyen szükséges fejlesztéseket tudna végrehajtani;
72. rámutat annak fontosságára, hogy az utazási és turisztikai szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetők legyenek, beleértve a gyermekeket, az időseket és a fogyatékosággal élőket, gazdasági helyzetükre vagy esetleges sérülékenységükre való tekintet nélkül; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő az európai fogyatékossági igazolvány lehető legszélesebb körű bevezetését és elismerését; rámutat arra, hogy a turizmus csak úgy tehető mindenki számára hozzáférhetővé, ha a turisztikai kínálat teljes ellátási láncában kellő mértékben érvényre jutnak a tagállamok által végrehajtott jogi normák, az innováció és a technológiai fejlesztések, a munkaerő képzése, a tudatosítás, valamint a megfelelő népszerűsítés és kommunikáció; e tekintetben hangsúlyozza az európai hálózatok fontosságát, ahol a köz- és a magánszféra érdekelt felei együttműködhetnek, és megoszthatják egymással a gyakorlatban bevált megoldásaikat; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tevékenyen mozdítsák elő a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet akadálymentesített turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szabványának folyamatos fejlesztését, és a szabvány elfogadását követően biztosítsák annak gyors és megfelelő végrehajtását arról is gondoskodva, hogy a szolgáltatók tiszteletben tartják a meglévő vagy bevezetés alatt álló akadálymentesítési előírásokat és tájékoztatást adnak szolgáltatásaik akadálymentességéről;
73. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan egységesített módszerre, amellyel interaktív módon össze lehet gyűjteni a vállalkozások és a turisták által adott visszajelzéseket az egyes desztinációk akadálymentességéről, és mozdítsa elő ennek a módszernek a használatát a turisztikai ágazat egészében;
74. felhívja a Bizottságot, hogy a turizmusra vonatkozó jogi szabályozás megalkotásakor és a kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzésekor, összhangban az EUMSZ 349. cikkével, vegye figyelembe a legkülső régiók sajátosságait és további korlátait, mivel ezen régiók gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése jelentős mértékben a turizmus függvénye; ezzel összefüggésben arra figyelmeztet, hogy megfelelő finanszírozásról kell gondoskodni a legkülső régiók megközelíthetőségének biztosításához; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vegye számításba a legkülső régiók éghajlatvédelmi és digitális átállását;
75. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a hegyvidéki régiókra, a szigetekre, a szigeti régiókra és a vidéki területekre, egyúttal hangsúlyozza a jól strukturált intézményi együttműködés fontosságát az összes érdekelt regionális szereplővel, valamint a Régiók Bizottságával;
76. arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kínálat hirtelen csökkenése esetén garantálják a mobilitást a kétszeresen és háromszorosan elszigetelt területeken; felhívja a figyelmet a legkülső régiók és a szigetek utasforgalmát szolgáló biztonságos folyosók létrehozására, amelyek segíthetnek ellensúlyozni e régiók állandó hátrányait;
77. hangsúlyozza, hogy az Unió vidékfejlesztési intézkedései hozzájárulnak az uniós agrárélelmezési ágazat és a környezeti fenntarthatóság megerősítéséhez, valamint a vidéki területek jólétéhez;
°
° °
78. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
INDOKOLÁS
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az EUMSZ 195. cikke első alkalommal ismeri el a turizmus jelentőségét az Unió intézményi keretében. E tekintetben az Unió feladata az, hogy a turisztikai ágazatban működő vállalkozások versenyképességének elősegítése révén kiegészítse a tagállamok tevékenységét.
E rendelkezés lehetővé teszi az Unió számára, hogy európai szinten fellépve reagáljon az ágazat közös kihívásaira, és gondoskodjon a turisztikai desztinációk gazdasági és társadalmi fejlődése számára kedvező hátteret biztosító üzleti környezet kialakításáról és formálásáról, mégpedig a szubszidiaritás elvének és a tagállamok hatásköreinek maradéktalan tiszteletben tartása és teljes körű figyelembevétele mellett.
A Covid19-világjárvány és az annak nyomán kialakult válság mindazonáltal rávilágított arra, hogy sürgősen további lépésekre van szükség európai szinten, valamint hogy az EUMSZ 195. cikkét átfogóbb módon kell értelmezni és alkalmazni.
A turisztikai és utazási ágazatban – január és augusztus között, az előző évhez képest – drámai mértékben, 92%-kal visszaestek a foglalások, ami a szálláshelyek, éttermek, az utazásszervezők, valamint a távolsági vasúti személyszállítás esetében 85%-os, a légitársaságok és az üdülési célú hajóutak esetében pedig 90%-os veszteséget okozott. A legóvatosabb becslések szerint is jelenleg 6 millió uniós munkahely van veszélyben.
Európa – a világ első számú turisztikai célpontja – 2020 első félévében 66%-kal, 2020 második félévében pedig 97%-kal kevesebb nemzetközi turistát fogadott. Figyelembe véve, hogy az ágazat 2019-ben 22,6 millió főt foglalkoztatott és ezzel a teljes uniós foglalkoztatáson belül 11,2%-os részarányt képviselt, az uniós GDP-nek pedig 9,5%-a származott a turizmusból, megállapítható, hogy az erőteljes visszaesés részben a tagállamok közötti, az utazásokra vonatkozó koordináció hiányának tudható be. A közös feltételek hiánya, valamint az egyes tagállamok és legkülső régiók kormányzata által végrehajtott különböző nemzeti és regionális szintű intézkedések zavart és bizalmatlanságot keltettek az utazók körében.
A nemzetközi helyzetre, valamint a jelenlegi válságnak a turisztikai és utazási ágazatra gyakorolt súlyos hatására tekintettel e saját kezdeményezésű jelentés négy, a következő célokat szolgáló iránymutatásra kíván összpontosítani: 1) az ágazat talpra állítása a világjárványra válaszlépésekkel szolgáló tervek révén, 2) az irányítási politika fókuszának áthelyezése az Unió keretén belül 3) a fenntartható, felelős és intelligens turizmusra irányuló ágazati kezdeményezések megerősítése, valamint 4) az idegenforgalmi ágazat jövőjére és a keresleti oldali – a kínálat esetleges kiigazítását igénylő – változásokra való felkészülés.
Az Uniónak olyan közös keretre van szüksége az alapvető és nem alapvető utazások tekintetében, amely egyértelmű és átlátható kritériumrendszerrel szolgál annak érdekében, hogy az utazók megalapozott döntéseket hozhassanak, az iparág pedig alkalmazkodni tudjon, valamint alkalmazni tudja a megfelelő egészségügyi intézkedéseket. Közös kritériumokat kell meghatározni a kockázatos térségek azonosításához és a Bizottság által javasolt színkódrendszer használatához, a karantén elkerüléséhez induláskor elvégzendő tesztek tekintetében, továbbá a maszkok használatára, az utasok tartózkodási helyének megállapítására szolgáló – a közlekedési eszközök mindegyikén alkalmazandó – formanyomtatványok egységesítésére, valamint – a lehetséges terheket csökkentve – e formanyomtatványok célországokkal való megosztására vonatkozóan. Ugyanakkor az újabb, a járványügyi helyzet romlása esetén bevezetésre kerülő korlátozásokat nem szabad alkalmazni azokra az utazókra, akik már a célállomásukon tartózkodnak. E kritériumok uniós szintű elismerése döntő fontosságú ahhoz, hogy a kölcsönös elismerések révén – különösen a légi közlekedési ágazatban és az üdülési célú hajóutak ágazatában – nyitni lehessen a harmadik országok felé. E célból, valamint tekintettel arra, hogy rendelkezésre állnak sikeres tagállami bevált gyakorlatok, alapvető fontosságú lenne kialakítani az uniós desztinációk egészségügyi tanúsítási címkéjét, amelyet a harmadik országok is elismernek, és amely a minőség és a szigorúbb egészségügyi kritériumok biztosítását hivatott szolgálni.
Az uniós javaslatok nem szólnak a turizmus közvetlen finanszírozásáról, ez pedig egyfelől egy olyan hiányzó láncszem, amelyet a jelenlegi pénzügyi keret nem pótol, másfelől pedig egy olyan kötelezettségvállalás, amelynek teljesítése a legutóbbi jogalkotási ciklus óta várat magára. Lényeges, valamint méltányos lenne, ha a szóban forgó forrásokat az iparág rendelkezésére bocsátanák, tekintve, hogy az jelentős mértékben hozzájárult az európai gazdaság növekedéséhez és fejlődéséhez, most viszont súlyos, globális jellegű és hatású válságot él át. Olyan lehetőség ez, amelyet az Unió elszalaszt azzal, hogy nem alakít ki európai szintű, a vállalkozások, egyesületek és az emberek közvetlen támogatását lehetővé tevő finanszírozást biztosító turisztikai politikát. Az Unió ahelyett, hogy jó példával járna elöl, a tagállamokra bízza, hogy a Next Generation EU, a REACT-EU, a SURE, valamint a többi meglévő finanszírozási források keretében milyen jelentőséget tulajdonítanak az ágazat támogatásának. Mindezek alapján arra kéri a Bizottságot, hogy – a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal, valamint a turizmussal foglalkozó munkacsoporttal együtt – a kiegészítő támogatások forrásaként vegye igénybe a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket. Azt biztosítandó, hogy a források eljussanak a vállalkozásokhoz, az előadó fontosnak tartja a támogatások végrehajtásának nyomon követését szolgáló mechanizmus létrehozását. Meglátása szerint ugyancsak alapvető fontosságú, hogy az Európai Beruházási Bank – a Bizottsággal együttműködve – létrehozzon konkrét projekteket, valamint megteremtse a feltételeket a mikro-, kis- és középvállalkozások InvestEU-hoz való hozzáférése tekintetében.
Elérkezett az idő továbbá arra is, hogy felkészítsük az ágazatot az oltóanyag kifejlesztését követő időszakra, ezért az előadó azt javasolja, hogy a Bizottság az Utazási és Turisztikai Világtanács különböző tanulmányai alapján vizsgálja meg a digitális egészségügyi útlevél unióbeli bevezetésének lehetőségét. Alapvető fontosságú továbbá, hogy az Unió felkészüljön a jövőbeli válságokra, következésképp pedig sürgősen elő kell mozdítani az Európai Parlament által javasolt uniós válságkezelési mechanizmus végrehajtását.
Tekintettel a turizmus és az utazások horizontális jellegére, meg kell erősíteni az unióbeli intézményi irányítási struktúrát. Elő kell mozdítani az európai intézmények közötti szinergiákat, valamint a hivatalos kommunikáció rendszerét, amelyet az – emberi és pénzügyi erőforrások tekintetében megerősített – Idegenforgalmi Osztály szervezeti struktúrájának kell támogatni. Emellett a Bizottságon belüli szolgálatközi koordináció is elengedhetetlen ahhoz, hogy az ágazat horizontális dimenziója érvényre jusson a különböző kezdeményezésekben. Elérkezett az idő az ágazatot akár az adatok elemzésével, akár a szabályok kezelésével és végrehajtásával támogató Európai Turisztikai Ügynökség létrehozására.
Azt biztosítandó, hogy az ágazat részét képezze a zöld és digitális átállás folyamatának, életbe kell léptetni azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az Európai Bizottság a múltban ugyan már pénzügyileg támogatott, de megfelelő továbbvitelükre már nem került sor. Az Európai Turisztikai Indikátorrendszernek (ETIS) állandó struktúrával kell rendelkeznie, amelyet külső ellenőrzés és nyomon követés mellett, valamint az úti célok hozzájárulásával a Bizottságnak kell pénzügyileg támogatnia. A fenntartható turizmussal foglalkozó csoportot újra fel kell állítani az ETIS új irányításának gyakorlatba történő átültetése, valamint az ETIS és az Unióban létrehozott és kiadott többi tanúsítvány – például a további szolgáltatásokra és termékekre kiterjesztendő ökocímke – térnyerésének előmozdítása érdekében. Az ágazat intenzívebb szerepvállalásához az előadó fontosnak tartja a fenntartható és felelősségteljes idegenforgalomról szóló 2012. évi európai charta naprakésszé tételét, valamint népszerűsítését.
Ahhoz, hogy e kettős átállás hatékony legyen, adatokat kell gyűjteni, elemezni, illetve értelmezni, éppen ezért az előadó lényegesnek tartja, hogy az Eurostat kialakítson egy olyan referenciakeretet, amelynek jóvoltából pontosan megismerhető a turizmus fenntarthatóságra gyakorolt hatása a túlzott, illetve a túl alacsony mértékű turizmus szempontjából, adott esetben pedig frissítse a nagy adathalmazok tekintetében az európai statisztikákról szóló rendeletet. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhetővé kell tenni az intelligens adatelemzést, ezért – a Bizottság javaslatával ellentétben – ki kell terjeszteni a turizmusra a közös európai adattér irányítási keretét. A jövő turizmusa a szóban forgó adatokhoz való hozzáféréstől függ, amely kizárólag integrált klaszterként valósítható meg. Az iparágon belüli innováció és digitalizáció értékeléséhez indokolt végrehajtani az „Intelligens turisztikai célpontok” elnevezésű előkészítő intézkedést, „az intelligens turizmus európai fővárosa” projektet pedig átalakítani állandó, több európai úti cél részvételét lehetővé tevő átfogóbb és méltányosabb kritériumrendszer szerint működő uniós projektté.
Elő kell mozdítani a mobilitást, az interoperabilitást, valamint a jegykiadó rendszer alkalmazását, továbbá fejleszteni kell a vasúti infrastruktúrát és a kerékpárút-hálózatot – többek között – a belföldi és nemzetközi turizmus előmozdítása érdekében. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy valamely közlekedési módnak egy másik rovására történő betiltása nem jelent megoldást, különösképpen több régió, illetve uniós peremország esetében.
A part menti, tengeri és vízi turizmus unióbeli jelentősége épp az Unió tengeri dimenziójából adódik. 2018-ban az unióbeli turisztikai szálláshelyek 51,7%-a működött part menti területeken, ez a szegmens tehát alaposabb vizsgálatot igényel, ennek keretében pedig felül kell vizsgálni a part menti és tengeri turisztikai ágazat tekintetében meghatározott 14 uniós stratégiai fellépést, a jövőbeli többéves pénzügyi keret finanszírozásáról szóló útmutatót, valamint az ökológiai és digitális átállás jelenlegi finanszírozását. A szóban forgó 14 fellépés naprakésszé tételéhez a már kidolgozás alatt álló – így például a kapitányok egységes önéletrajzára, az üdülőhajókra vonatkozó bevált gyakorlatok kézikönyvére (a Parlament előkészítő intézkedései), a hajókon és horgonyzóhelyeken alkalmazandó héaszabályokra, valamint a szezonalitás elleni küzdelemre irányuló – kezdeményezéseknek kell referenciakeretként szolgálniuk.
A biológiai sokféleség és a védett tengeri területek kiváló kutatási környezetnek tekinthetők, ezért elő kell mozdítani a tudományos turizmust a nemzetközi tudományos közösség tagjainak komolyabb érdeklődésére számot tartó régiókban. Alapvető fontosságú azonosítani a jövő szakmáival kapcsolatos, turisztikai ágazaton belüli tendenciákat, egyszersmind oktatni és adaptálni a hagyományos tevékenységeket, befektetni a mikro-, kis- és középvállalkozások felső vezetőinek képzésébe és ismeretbővítésébe, valamint erőforrásokat biztosítani számukra a vagyontermelő képességeik optimalizálásához.
A jelenlegi helyzetben rendkívül fontos a turisztikai ágazat jövőjének megtervezése. Az elkövetkező évtizedben az Uniónak prioritásként kell kezelnie a tendenciák és a keresleti dinamika elemzését, a fogyasztók utazási döntéseit, valamint a kevésbé szennyező gazdaság szempontját figyelembe vevő modellekre való átállást. A turizmusnak és az utazásoknak részét kell képezniük a megoldásnak, amely elvezet a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességhez, és az ebbe az irányba mutató valamennyi törekvést célzottá kell tenni, valamint pénzügyileg is ösztönözni kell. A közös problémák megoldásainak feltérképezéséhez elengedhetetlen a régiók, a gazdasági, valamint a köz- és magánszektorbeli szereplők közötti hálózatok kiépítése. Kulcsfontosságú szem előtt tartani, hogy a támogatások az ipar GDP-hez való hozzájárulása alapján kerüljenek felosztásra, valamint hogy az Unió legkülső régiói olyan tartós és elemi korlátozó tényezőkkel küzdenek, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Célunk a jogszabályok korszerűsítése, ennek keretében pedig a jövőbeli válságokhoz való jobb alkalmazkodás, valamint olyan célzott megoldások biztosítása, amelyek szavatolják a fogyasztói jogok és a vállalkozások fenntarthatósága közötti egyensúlyt.
Az innováció világszerte alapvető fontossággal bír, ebből adódóan pedig az előadó szorgalmazza, hogy kerüljenek kialakításra olyan megoldások, amelyek – a döntés meghozatala pillanatától kezdve a fizetésig, a különböző közlekedési eszközön, valamint az úti célként kiválasztott helyszínen is – biztosítják a felhőtlen élményt az utazók számára.
Szükségesnek tartunk egy európai e-vízumot, valamint úgy véljük, hogy sürgősen fel kell térképezni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az Európai Bizottság által a korábbiakban előterjesztett turistavízummal kapcsolatos megbeszélések lefolytatására.
A turisztikai és utazási ágazat szempontjából mindenekelőtt politikai akaratra, valamint egy stratégiai jövőképre van szükségünk.
Az előadó alapvető fontosságúnak tartja, hogy az év végéig konkrét célokat és célkitűzéseket tartalmazó cselekvési tervet terjesszenek elő, és kidolgozásra kerüljön egy olyan európai turisztikai stratégia, amely közös megoldásokkal szolgál a különböző európai turisztikai régiók és desztinációk társadalmi és gazdasági fejlődésének biztosítására.
A turizmus hatalmas lehetőségeket rejt magában a más népek értékeinek, hagyományainak és kultúrájának a tiszteletben tartása szempontjából, és ily módon biztosítékként szolgál a stabilitáshoz és a népek közötti békéhez, amelyek az Európai Unióval közös értékek.
VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (4.12.2020)
a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére
a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról
A vélemény előadója: Marlene Mortler
JAVASLATOK
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:
1. üdvözli, hogy több mint tíz évvel ezelőtt, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a Bizottság idegenforgalmi stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy Európa továbbra is a világ elsőszámú turisztikai célpontja legyen, és a turizmus Európa harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági tevékenysége maradjon, a kulturális és regionális sokszínűség, valamint a schengeni, határokon átnyúló utazási térség megerősítése révén; üdvözli továbbá a fenntartható európai turizmus ezt követő menetrendjét, amely emlékeztet arra, hogy a vidéki térségeknek vonzerejük növelése, gazdaságaik diverzifikálása és hozzáadott értékük növelése érdekében be kell ruházniuk az idegenforgalomba, ezáltal hosszú távú versenyképességet kialakítva;
2. emlékeztet arra, hogy az Eurostat 2018-as adatai szerint az EU turisztikai szálláshely-kapacitásának 45%-a vidéki területeken található; emlékeztet továbbá arra, hogy a turisztikai tevékenységek a vidéki jövedelem és foglalkoztatás 10–20%-át teremtik meg, ami az európai átlag duplája, és hangsúlyozza, hogy jobban fel kell térképezni a vidéki turizmus társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait;
3. úgy véli, hogy a vidéki térségek elnéptelenedésének hatékony kezelése kiemelt prioritás; hangsúlyozza, hogy az agroturizmus jelentős mértékben hozzájárul a vidéki területek gazdaságához és növekedéséhez, különösen a természeti erőforrások, valamint a kulturális és társadalmi fejlődés tekintetében hátrányos helyzetű régiókban; hangsúlyozza, hogy ez a tevékenység fontos kiegészítő jövedelemforrást jelent számos mezőgazdasági üzem számára, számos lehetőséget kínál a vidéki területek vonzerejének fenntartására és a munkahelyteremtésre, a kézműves ágazat és a vidéki vállalkozások piaci lehetőségeinek javítása és a mezőgazdasági üzemek diverzifikálása révén;
4. kiemeli, hogy a vidéki turizmus hozzájárul a kisüzemi és sokszínű gazdálkodás megőrzéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek kezeléséhez és a nők foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtéséhez, mivel az ágazatban dolgozó nők aránya mintegy 50% az EU-ban, ami hozzájárul a generációs megújuláshoz és az elnéptelenedés visszafordításához;
5. kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is mozdítsák elő és támogassák a vidéki térségekben további jövedelemforrásokat létrehozó kezdeményezéseket; hangsúlyozza e tekintetben annak fontosságát, hogy külön, naprakész adatok álljanak rendelkezésre a vidéki turizmus gazdasági fejlődéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulásáról;
6. kiemeli a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára a vidéki térségekben rendelkezésre álló foglalkoztatási lehetőségeket, melyek előmozdítják társadalmi és gazdasági beilleszkedésüket;
7. rámutat arra, hogy a mezőgazdasági termelési folyamatok és a mezőgazdaság által nyújtott közszolgáltatások széles köre, valamint egyes tevékenységek és létesítmények sokfélesége a felfedezés és az élményszerzés helyeivé teszik a gazdaságokat, ahol minden korosztály újra felfedezheti a vidéki tájakat és a vidéki közösségek által őrzött kulturális és természeti örökséget, és közelről megfigyelheti a gazdálkodást, és jobban kialakulhat az állatokkal és a természeti erőforrásokkal való bánásmódért vállalt felelősség; e tekintetben kiemeli a vidéki turizmus, a környezetvédelem, az élelmiszerek terén a biológiai sokféleség megőrzése és az állatjóléttel kapcsolatos tudatosság közötti szinergiákat; megjegyzi, hogy a fenntartható turizmus általában a vidéki turizmushoz kapcsolódik;
8. emlékeztet arra, hogy a vidéki területeken folytatott idegenforgalmi tevékenységek pozitívan járulhatnak hozzá az európai zöld megállapodáshoz és a fenntartható fejlesztési célokhoz, és előmozdítják a fenntartható és felelősségteljes fogyasztást és termelést, különösen a víz-, élelmiszer-, energia- és műanyag-felhasználás tekintetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassanak olyan kampányokat, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy a fenntartható ökoturizmus kedvezően hat a biológiai sokféleség megőrzésére, a természeti erőforrások felelősségteljes kiaknázására, és olyan tanulási tapasztalatokat kínál, amelyek a környezetbarátabb és fenntarthatóbb alternatívák felé irányítják az életmóddal kapcsolatos döntéseket; hangsúlyozza, hogy valamennyi érdekelt fél részvételével iránymutatásokat kell kidolgozni az idegenforgalom és a biológiai sokféleség, a mezőgazdaság és a kulturális hagyományok megőrzése közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében;
9. üdvözli, hogy egyre növekvő kereslet mutatkozik a helyi és autentikus utazási élmények iránt, ami jelentősen hozzájárulhat az egyes emberek által megtett utazási távolságok csökkenéséhez, így mérsékelve az éghajlatra gyakorolt hatást, a túlzsúfolt turisztikai célpontokra nehezedő nyomás csökkentése révén pedig javítva az ökoturizmus kezelését; úgy véli, hogy az agroturizmus a vidéki turizmus legfenntarthatóbb és leghatékonyabb formája Európában, amely hozzájárul a helyi vállalkozások támogatásához, valamint a mezőgazdasági és természeti területek előmozdításához; ajánlja a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak az agroturizmus diverzifikációjának optimalizálásáról, a szezonalitás csökkentéséről és az idegenforgalmi szolgáltatások minőségének növeléséről; hangsúlyozza, hogy sürgősen forrásokat kell beruházni a történelmi és kulturális szempontból fontos falvak építészeti megőrzésére;
10. úgy véli, hogy a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés turisztikai szálláshelyekkel, kültéri tevékenységekkel és gasztronómiával való összekapcsolása és hálózatba szervezése egyedülálló élményként népszerűsíti az európai kulturális örökséget és szokásokat, a sokszínű tájakat, a hagyományos mezőgazdasági életformákat, valamint a helyi hagyományokat, étkezési kultúrát és gasztronómiát;
11. hangsúlyozza, hogy a turizmus jelentős mértékben hozzájárul a regionális termékmárkák népszerűsítéséhez, és közelebb hozza egymáshoz a fogyasztókat és a termelőket, amint azt „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia is támogatja; e tekintetben kiemeli az olyan európai, nemzeti, regionális és helyi minőségrendszerek szerepét és az azokban rejlő lehetőségeket, amelyekben a termelők mellett az idegenforgalmi ágazat képviselői is részt vesznek, és felhívja az összes illetékes hatóságot, hogy ösztönözzék az ilyen kezdeményezéseket;
12. ugyanilyen fontosnak tartja a tudományos és innovációs társulások közötti együttműködés biztosítását az élelmiszer- és a kulturális ágazatban; meggyőződése, hogy az agroturizmus sikerének fő tényezői a piactudatosság, a jobb szakmai képesítések, az irányítás hatékonyságának növelése, a valós életben létrehozott partnerségek és a célzott hálózatépítési lehetőségek előmozdítása, valamint a jövőre vonatkozó innovatív intézkedések kidolgozása; meggyőződése továbbá, hogy az agroturizmus társadalmi, gazdasági és környezeti teljesítményének fokozása érdekében javítani kell az érdekelt felek közötti együttműködést és koordinációt, nagyobb mértékben be kell vonni a helyi hatóságokat az idegenforgalom és a piackutatás, valamint a szakmai kommunikációs és marketingstratégiák kialakítása terén;
13. kiemeli a „gasztro- és borturizmus” kulcsfontosságú szerepét, amely létfontosságú a vidéki turizmus újjáélesztéséhez és a munkahelyteremtés támogatásához mind a vidéki, mind a városi területeken; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy határozottan fel kell lépni az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel, valamint a hagyományos különleges termék jelzésekkel értékesített élelmiszer- és borászati termékek hamisítási piaca ellen; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a rövid ellátási láncok rendszerét a vidéki területek elnéptelenedésének mérséklése érdekében, és támogatni kell az olyan közvetlen kezdeményezéseket, mint például a mobil élelmiszerboltok, a gasztronómiai és borásztalálkozók, amelyek egyes mezőgazdasági termékek termelésére és lépésről lépésre történő feldolgozására összpontosítanak;
14. felhívja a figyelmet arra, hogy az idegenforgalmi termékek és tevékenységek tervezése, szervezése és megvalósítása terén hatalmas lehetőségek rejlenek a modern információs technológiákban; üdvözli, hogy a vidékfejlesztési programok támogatják az intelligens falvakat, ami hozzájárul a fenntartható turizmus fejlesztéséhez, és arra ösztönözheti a fiatalokat, hogy a vidéki térségekben maradjanak; kiemeli, hogy szükség van az agroturizmussal kapcsolatos digitális beruházásokra annak vonzóbbá, hozzáférhetőbbé és versenyképesebbé tétele érdekében;
15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hatékony beruházási stratégiát a vidéki turisztikai ágazat számára, járuljanak hozzá az innovatív tevékenységek, valamint az információs és kommunikációs technológiák használatának további fejlesztéséhez a vidéki és peremterületeken, és e tekintetben fejlesszék a szakmai képesítéseket; hangsúlyozza különösen a széles sávú hozzáférés kiterjesztésének fontosságát, amely nélkülözhetetlen az idegenforgalmi szolgáltatások digitális átalakulásához, továbbá több választási lehetőséget, az erőforrások jobb elosztását, valamint az utazások és a turistaforgalom kezelésére szolgáló új módszereket fog kínálni, tekintettel arra, hogy a szálláshelyek és a gazdaságok nem mindig könnyen megközelíthető helyeken találhatók; javasolja, hogy hozzanak létre segítségnyújtási szolgáltatást a vidéki térségekben működő idegenforgalmi vállalkozások számára, melynek keretében ingyenes üzleti tanácsadást nyújtanak, illetve a környezeti hatások megelőzését szolgáló tájékoztató anyagokat bocsátanak rendelkezésre;
16. hangsúlyozza, hogy az uniós vidékfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat megerősítéséhez, a környezeti fenntarthatósághoz és a vidéki területek jólétéhez;
17. megjegyzi, hogy a hozzáférhetőség és más versenyképességi igények támogathatók a KAP stratégiai tervei révén, EMVA-alapokból és LEADER-intézkedésekből a saját célzott helyi fejlesztési stratégiáik támogatása, valamint a vidéki közösségekhez elválaszthatatlanul kapcsolódó és a fenntartható turizmushoz hozzájáruló innovatív megközelítések előmozdítása érdekében. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is biztosítsanak megfelelő finanszírozást a mezőgazdaság versenyképességének fokozása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása, valamint a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének támogatása érdekében azáltal, hogy munkalehetőségeket teremtenek és megakadályozzák az elnéptelenedést, valamint regionális és helyi szinten kiaknázzák a jólét megteremtésében rejlő lehetőségeket, és támogatják Európa vidéki kulturális örökségének megőrzését;
18. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom fontos a munkahelyteremtés, a növekedés, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió szempontjából, és jelentős szerepet játszik a gazdasági fellendülésben; megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozó intézkedések súlyosan érintették a vidéki területeken zajló turisztikai tevékenységeket és az azokból származó bevételeket; hangsúlyozza, hogy az ágazat képesnek bizonyult arra, hogy gyorsan alkalmazkodjon a korlátozások által előírt új feltételekhez; ezért arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a gazdaságélénkítési terv részeként támogassák a fenntartható és felelős agroturizmussal kapcsolatos kezdeményezéseket, és különítsenek el előirányzatokat erre a célra.
INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
1.12.2020 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
40 0 5 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Mazaly Aguilar, Clara Aguilera, Atidzhe Alieva-Veli, Álvaro Amaro, Attila Ara-Kovács, Carmen Avram, Adrian-Dragoş Benea, Benoît Biteau, Mara Bizzotto, Daniel Buda, Isabel Carvalhais, Asger Christensen, Angelo Ciocca, Ivan David, Paolo De Castro, Jérémy Decerle, Salvatore De Meo, Herbert Dorfmann, Luke Ming Flanagan, Cristian Ghinea, Dino Giarrusso, Francisco Guerreiro, Martin Häusling, Martin Hlaváček, Krzysztof Jurgiel, Jarosław Kalinowski, Elsi Katainen, Gilles Lebreton, Norbert Lins, Chris MacManus, Marlene Mortler, Ulrike Müller, Juozas Olekas, Pina Picierno, Maxette Pirbakas, Bronis Ropė, Anne Sander, Petri Sarvamaa, Simone Schmiedtbauer, Annie Schreijer-Pierik, Veronika Vrecionová, Sarah Wiener, Juan Ignacio Zoido Álvarez |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Petros Kokkalis, Ruža Tomašić |
|||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
40 |
+ |
PPE |
Álvaro Amaro, Daniel Buda, Salvatore De Meo, Herbert Dorfmann, Jarosław Kalinowski, Norbert Lins, Marlene Mortler, Anne Sander, Petri Sarvamaa, Simone Schmiedtbauer, Annie Schreijer‑Pierik, Juan Ignacio Zoido Álvarez |
S&D |
Clara Aguilera, Attila Ara‑Kovács, Carmen Avram, Adrian‑Dragoş Benea, Isabel Carvalhais, Paolo De Castro, Juozas Olekas, Pina Picierno |
Renew |
Atidzhe Alieva‑Veli, Asger Christensen, Jérémy Decerle, Cristian Ghinea, Martin Hlaváček, Elsi Katainen, Ulrike Müller |
ID |
Mara Bizzotto, Angelo Ciocca, Ivan David, Gilles Lebreton, Maxette Pirbakas |
ECR |
Mazaly Aguilar, Krzysztof Jurgiel, Ruža Tomašić, Veronika Vrecionová |
EUL/NGL |
Luke Ming Flanagan, Petros Kokkalis, Chris MacManus |
NI |
Dino Giarrusso |
0 |
- |
5 |
0 |
Greens/EFA |
Benoît Biteau, Francisco Guerreiro, Martin Häusling, Bronis Ropė, Sarah Wiener |
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (29.10.2020)
a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére
a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról
Előadó: Dace Melbārde
PA_NonLeg
JAVASLATOK
A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:
1. inkluzív turisztikai szemléletet javasol, és elismeri, hogy a turizmus közép- és hosszú távú fenntarthatóságának átfogó biztosítása érdekében egyensúlyt kell teremteni a gazdasági, társadalmi, kulturális és környezetvédelmi igények között, beleértve a kulturális örökség védelmét is;
2. elismeri, hogy a kulturális turizmus jelentős növekedési és munkahelyteremtési potenciállal rendelkezik az EU-ban, mivel már tízből négy turista a helyszín kulturális kínálata alapján választ úti célt; megjegyzi azonban, hogy a kulturális örökség kínálata az általa termelt gazdasági értéknek csupán minimális részét nyeri vissza, és ezért új, alternatív és stabil finanszírozási forrásokat igényel, hogy továbbra is a fenntartható turizmus alapjául szolgálhasson; megjegyzi, hogy egyes, gazdag kulturális kínálattal rendelkező európai régiók még mindig fejletlen turisztikai ágazatokkal rendelkeznek; úgy véli, hogy a turizmus fejlesztése és előmozdítása ezekben a régiókban nemcsak bővítené az új úti célokat és tapasztalatokat keresők választási lehetőségeit, hanem hozzájárulhatna a túlzottan látogatott és népszerű helyszínekre és helyszínekre irányuló turisták számának csökkentéséhez, valamint a különböző régiók és tagállamok közötti társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez is; szorgalmazza, hogy ösztönözzék azokat az eseteket, amikor az állami és a magánszektor együtt dolgozik kezdeményezéseken, és könnyítsék meg a kis- és középvállalkozások (kkv-k) piacra jutását;
3. rámutat, hogy a kulturális örökségi helyszínek megléte arra ösztönzi az embereket, hogy utazzanak és megismerjék a különböző társadalmakat és kultúrákat; ezáltal előmozdítva a sokszínűséget, a kohéziót, a társadalmi befogadást, a szolidaritást és a közös polgárságot, a párbeszédet és a kölcsönös megértést; emlékeztet arra, hogy – a 2017. decemberi 466. sz. Eurobarométer tematikus felmérés szerint – a 15–24 éves felmérési csoport 72%-a egyetért azzal, hogy a kulturális örökség jelenléte befolyásolhatja az üdülési célpontjuk kiválasztását[19]; kiemeli azt a szerepet, amelyet a DiscoverEU kezdeményezés játszhat e tekintetben; rámutat, hogy e kezdeményezésnek mint a fiatalokat célzó oktatás és képzés kiegészítését támogatni kell; emlékeztet azonban azon álláspontjára, hogy e kezdeményezés Erasmus+ révén történő folytatása csak akkor lehetséges, ha a program megfelelő finanszírozásban részesül a következő többéves pénzügyi keretben; megjegyzi továbbá, hogy a kezdeményezés nem volt egyformán előnyös valamennyi fiatal számára; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kezdeményezéshez való hozzáférés terén az esélyegyenlőséget, különös figyelmet fordítva a tagállamok vidéki és távoli területeiről származó, valamint a más uniós országokkal jó vasúti összeköttetéssel nem rendelkező tagállamokból származó hátrányos helyzetű fiatalok bevonására;
4. ismételten hangsúlyozza a kulturális és kreatív ágazatoknak a fenntartható turizmus előmozdítására gyakorolt pozitív hatását, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a támogatásuk módjainak értékelését; emlékeztet az EMVA, és különösen a LEADER program szerepére; megjegyzi, hogy az Erasmus+ programjai és az Európai Szolidaritási Testület előmozdítja az Európán belüli turizmust és kulturális csereprogramokat, és lehetőséget kínál az EU kulturális értékeinek megőrzésére; elismeri Európa Kulturális Fővárosának alapvető szerepét a városok és régiók támogatásában, amely azáltal, hogy gazdasági keretet biztosít kulturális, művészeti és társadalmi projektjeik számára, integrálja a fenntartható turizmus fogalmait;
5. felhívja a tagállamokat és más érdekelt feleket, hogy továbbra is mozdítsák elő a fenntartható kulturális turizmust, amely átfogó helyi és regionális fejlődéshez vezethet, különös figyelmet fordítva a helyi gazdaságokra, kultúrákra, életstílusokra és hagyományokra, valamint biztosítva a helyi közösségek és iparágak, a kkv-k és más érdekelt felek részvételen alapuló és méltányos, szoros bevonását; megjegyzi a közösségi felelősségvállalás fontosságát a helyi közösségek integrációjának javítása érdekében; úgy véli, hogy a fenntartható turisztikai modellekre való átállás érdekében intézkedéseket kell javasolni a rászoruló régiók számára;
6. rámutat az új technológiák által a turizmus előmozdítása terén kínált lehetőségekre, és intézkedéseket kér a digitális transzformáció felgyorsítására annak érdekében, hogy jobban fel lehessen készülni a jövőbeli forgatókönyvekre; kiemeli a kulturális örökség digitalizálásának fontosságát, mind az oktatás és a kutatás forrásaként, mind pedig a megőrzés eszközeként; kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a digitális eszközök használatát a kulturális turisztikai ágazatban; hangsúlyozza a kohéziós alapok és különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap szerepét abban, hogy lehetővé tegyék a digitális eszközök felhasználásával a turisztikai kezdeményezések, valamint az újjáépítési és megőrzési technikák finanszírozását ott, ahol a helyszínek túl sérülékenyek ahhoz, hogy felkereshetők legyenek;
7. úgy véli, hogy az utazásszervezők egyre fontosabb szerepet játszhatnak és kell játszaniuk a fenntartható turizmus előmozdításában, egyebek közt azáltal, hogy az ügyfeleket a hulladékcsökkentésre ösztönzik, fenntartható tevékenységeket javasolnak számukra, és megismertetik velük a meglátogatni kívánt helyszíneket, különös tekintettel a kulturális örökség értékére és védelmére; úgy véli, hogy a hivatásos idegenvezetők alapvető szerepet játszanak a kulturális örökség előmozdításában, és ezért felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy szakmájukat megfelelően elismerjék, és megfelelő védelemben részesüljenek a munkaerőpiacon; hangsúlyozza, hogy nemcsak az EU-ban, hanem a harmadik országokban is elő kell mozdítani a fenntartható turizmust;
8. úgy véli, hogy a fenntartható kulturális turizmus holisztikus megközelítésének magában kell foglalnia a civil társadalmi hálózatokkal való együttműködést, valamint a tagállamokon és a helyi hatóságokon belüli és azok közötti szorosabb együttműködést is;
9. kitart amellett, hogy a szubszidiaritás elvének sérelme nélkül elő kell mozdítani és ki kell egészíteni a tagállamok oktatási és képzési kapacitásait a fenntartható és felelős turizmus területén; felszólít az oktatási programokba való beruházásra, beleértve a virtuális technológiák használatát is, a kulturális örökség védelme értékének hangsúlyozása érdekében; emlékeztet a képzett kézművesek képzésének fontosságára és az ősi szakismerettel kapcsolatos európai ismeretcsere szükségességére; úgy véli, hogy személyre szabott turisztikai képzési és továbbképzési programokat kell kidolgozni; ösztönzi az Európai Szolidaritási Testülethez hasonló uniós programok és kezdeményezések keretében megvalósított önkéntes tevékenységeken keresztüli részvételt;
10. hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a kulturális örökség ellenálló képességét, és felhívja a figyelmet a fenntartható turizmus és a kulturális örökség közötti kapcsolatra; úgy véli, hogy a kulturális turizmus katalizátorként szolgálhat az EU-ban élő emberek közötti kölcsönös megértés erősítéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy felfedezzék az európai kulturális örökség sokféleségét; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a kulturális örökség európai évéből levont tanulságokat; emlékeztet arra, hogy uniós, nemzeti és helyi szinten számos kezdeményezés született a fenntartható turizmus javítására a kulturális örökségnek a környezetvédelmi, építészeti és tervezési szakpolitikákba való integrálása révén; úgy véli, hogy meg kell védeni az átalakulóban lévő régiók ipari örökségét annak érdekében, hogy ezeken a területeken új gazdasági és szakmai lehetőségek nyíljanak meg; ismételten hangsúlyozza, hogy fel kell hívni valamennyi szereplő figyelmét a kulturális örökség védelmére, többek között a kulturális javak tiltott kereskedelmének kockázatára is; rámutat arra, hogy a fenntartható turizmussal kapcsolatos minden megfontolás során újra meg kell vizsgálni a háborúk során zsákmányolt, ellopott vagy illegálisan szerzett műveket és kulturális javakat is; ösztönzi a kiválóság előmozdítását a fenntartható kulturális turizmusban; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a kulturális turizmus szakértői közötti együttműködés előmozdítására, valamint az ágazatban az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására;
11. aggodalmát fejezi ki a kulturális örökség részét képező helyszínekre vonatkozó megfelelő gazdálkodási tervek hiánya, valamint a nem megfelelően kezelt turisztikai forgalom, az ellenőrizetlen fejlődés és a túlzott elüzletiesítés hatása miatt; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a gazdasági visszaesés miatt – amely mind nemzeti, mind uniós szinten hatással lehet a kultúra finanszírozására – csökkenhet a kulturális örökség védelmének finanszírozása; sürgeti a tagállamokat, hogy vezessenek be erős mechanizmusokat a fenntarthatatlan turisztikai forgalom megakadályozására; hangsúlyozza, hogy megfelelő megelőző és alkalmazkodási intézkedésekre van szükség az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak korlátozása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy ezen természeti és ember okozta veszélyek fényében javasoljon konkrét intézkedéseket a kulturális örökség megőrzése és védelme érdekében; felszólít a legveszélyeztetettebb európai kulturális helyszínek uniós szintű azonosítására; hangsúlyozza, hogy az uniós források fontos szerepet játszanak a kulturális örökségi helyszínek védelmében, és e tekintetben megfelelő finanszírozást kér;
12. hangsúlyozza, hogy az oktatás és az uniós kezdeményezések előmozdítása fontos szerepet játszhat a kevésbé ismert és népszerű úti célok – például a vidéki területek – felé, illetve a szezonon kívül tett utazások felfedezésében és ösztönzésében; további erőfeszítéseket javasol a turizmus fenntarthatóságának és hozzáférhetőségének előmozdítása érdekében, különösen az idősek és a fogyatékossággal élők vonatkozásában, valamint tekintettel a középtávon érvényben lévő utazási korlátozásokra; hangsúlyozza azon kezdeményezések fontosságát, amelyek elősegítik a csökkent mozgásképességű személyek önálló hozzáférését a helyszínekhez; üdvözli az intelligens turizmus európai díját, amely a hozzáférhetőség, a fenntarthatóság, a digitalizáció, valamint a kulturális örökség és a kreativitás négy külön díjkategóriájával rendelkezik;
13. kéri a Bizottságot, hogy fokozza a kulturális turizmussal kapcsolatos kezdeményezések fejlesztését azokon a területeken, ahol a lehetőségek kiaknázatlanok; megjegyzi, hogy az európai kultúra jelentőségének tudatosítása érdekében fontos előmozdítani a fenntartható turizmus céljait szolgáló, környezetbarát kezdeményezéseket, beleértve a kulturális és hagyományos útvonalakat, valamint a páneurópai kulturális eseményeket;
14. úgy véli, hogy az Európa Tanács által indított „Kulturális útvonalak” program segít kiemelni Európa sokszínű történelmét, és előmozdítja a kulturális örökséget; hangsúlyozza a turisztikai látványosságok összekapcsolásának fontosságát; úgy véli, hogy a programban nagy lehetőségek rejlenek a kisvállalkozások, a kultúrák közötti párbeszéd és a transznacionális együttműködés számára, és a programnak a turizmus fenntarthatóságára – többek között a kulturális örökség védelmére – helyezett egyre nagyobb hangsúllyal kell fejlődnie;
15. hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül segíteni kell a tagállamokat abban, hogy előmozdítsák a vállalkozói szellemet a turisztikai ágazatban és a kapcsolódó iparágakban; úgy véli, hogy a történelem, a kulturális kincsek és a regionális hagyományok legalkalmasabb nagykövetei maguk a polgárok; elismeri az együttműködésen alapuló gazdaság turisztikai ágazatban betöltött szerepét és üdvözli a Bizottság és az együttműködésen alapuló gazdasági platformok között létrejött, a turisztikai szálláshelyekkel kapcsolatos kulcsfontosságú adatok közzétételére vonatkozó megállapodást; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egyensúlyt kell teremteni az átláthatóság és a magánélet védelme között, ugyanakkor folytatni kell az együttműködést a platformokkal a tényeken alapuló fenntartható turisztikai szakpolitikák kidolgozása érdekében;
16. rámutat az ágazatnak a Covid19-válság során mutatott rezilienciájára, és üdvözli a kialakulóban lévő digitális kulturális turisztikai kínálatot, például az online múzeumi sétákat vagy az európai városokban tartott virtuális városnéző sétákat; aggodalmát fejezi ki azonban a Covid19-válság által a turizmusra gyakorolt hatás miatt, amely az utazási korlátozások és a különböző helyszínek és kulturális helyszínek bezárása miatt a legsúlyosabban érintett ágazatok közé tartozik; úgy véli, hogy a Covid19 hatása jelentősen megváltoztathatja a turisták úticélokkal kapcsolatos döntéseit és magatartását; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy támogassák a tömegturizmus felől a kulturális és fenntartható turizmus más formái felé való elmozdulást; kiemeli a fenntartható turizmusra vonatkozó olyan stratégia fontosságát, amely megfelel az EU 2050-es éghajlat-politikai céljainak is, az embereket helyezi a középpontba, és megfelelő támogatási és helyreállítási intézkedéseket tartalmaz; hangsúlyozza, hogy a turizmusnak kiemelt területként kell szerepelnie az uniós gazdaságélénkítési tervben, különös tekintettel a fenntartható turizmusra és a felelős regionális marketingre; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre testre szabott támogatási intézkedéseket a kulturális turizmus vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszakot követően is fontos megőrizni és fenntartani az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti turisztikai forgalmat.
INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
27.10.2020 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
26 1 2 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Isabella Adinolfi, Christine Anderson, Andrea Bocskor, Vlad-Marius Botoş, Ilana Cicurel, Gilbert Collard, Gianantonio Da Re, Laurence Farreng, Tomasz Frankowski, Romeo Franz, Hannes Heide, Irena Joveva, Petra Kammerevert, Niyazi Kizilyürek, Predrag Fred Matić, Dace Melbārde, Victor Negrescu, Niklas Nienaß, Peter Pollák, Marcos Ros Sempere, Domènec Ruiz Devesa, Andrey Slabakov, Massimiliano Smeriglio, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Salima Yenbou, Theodoros Zagorakis, Milan Zver |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Pernando Barrena Arza |
|||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
26 |
+ |
PPE |
Andrea Bocskor, Tomasz Frankowski, Peter Pollák, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Theodoros Zagorakis, Milan Zver |
S&D |
Hannes Heide, Petra Kammerevert, Predrag Fred Matić, Victor Negrescu, Marcos Ros Sempere, Domènec Ruiz Devesa, Massimiliano Smeriglio |
RENEW |
Vlad-Marius Botoş, Ilana Cicurel, Laurence Farreng, Irena Joveva |
VERTS/ALE |
Romeo Franz, Niklas Nienaß, Salima Yenbou |
ECR |
Dace Melbārde, Andrey Slabakov |
GUE/NGL |
Pernando Barrena Arza, Niyazi Kizilyürek |
NI |
Isabella Adinolfi |
1 |
- |
ID |
Gilbert Collard |
2 |
0 |
ID |
Christine Anderson, Gianantonio Da Re |
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
25.2.2021 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
47 2 0 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Magdalena Adamowicz, Andris Ameriks, José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Marco Campomenosi, Massimo Casanova, Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Andor Deli, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Ismail Ertug, Gheorghe Falcă, Giuseppe Ferrandino, João Ferreira, Mario Furore, Søren Gade, Isabel García Muñoz, Jens Gieseke, Elsi Katainen, Elena Kountoura, Julie Lechanteux, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Benoît Lutgen, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Philippe Olivier, Rovana Plumb, Dominique Riquet, Dorien Rookmaker, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Vera Tax, Barbara Thaler, István Ujhelyi, Petar Vitanov, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Lucia Vuolo, Roberts Zīle, Kosma Złotowski |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Clare Daly, Carlo Fidanza, Marianne Vind |
|||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
47 |
+ |
ECR |
Carlo Fidanza, Roberts Zīle, Kosma Złotowski |
ID |
Marco Campomenosi, Massimo Casanova, Julie Lechanteux, Philippe Olivier, Lucia Vuolo |
NI |
Mario Furore |
PPE |
Magdalena Adamowicz, Andor Deli, Gheorghe Falcă, Jens Gieseke, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Barbara Thaler, Elissavet Vozemberg-Vrionidi |
Renew |
José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Søren Gade, Elsi Katainen, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Dominique Riquet |
S&D |
Andris Ameriks, Ismail Ertug, Giuseppe Ferrandino, Isabel García Muñoz, Bogusław Liberadzki, Rovana Plumb, Vera Tax, István Ujhelyi, Marianne Vind, Petar Vitanov |
The Left |
Clare Daly, João Ferreira, Elena Kountoura |
Verts/ALE |
Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Tilly Metz |
2 |
- |
ECR |
Peter Lundgren |
NI |
Dorien Rookmaker |
0 |
0 |
|
|
A jelek magyarázata:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0169.
- [2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0047.
- [3] HL C 363., 2020.10.28., 179. o.
- [4] HL L 131., 2017.5.20., 1. o.
- [5] HL C 331., 2018.9.18., 125. o.
- [6] HL C 428., 2017.12.13, 10. o.
- [7] HL C 355., 2017.10.22., 71. o.
- [8] HL C 316., 2017.9.22., 88. o.
- [9] HL C 56. E, 2013.2.26., 41. o.
- [10] HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.
- [11] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0156.
- [12] „The carbon footprint of global tourism” (A globális turizmus szénlábnyoma), Nature Climate Change, 2018. május.
- [13] A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről (HL L 337., 2020.10.14., 3. o.).
- [14] A Tanács (EU) 2020/1595 ajánlása (2020. október 28.) a Covid19-tesztelési stratégiákról és azokon belül az antitest gyorstesztek alkalmazásáról (HL L 360., 2020.10.30., 43. o.).
- [15] UNWTO és az ENSZ Környezetvédelmi Programja: A fenntartható turizmus előmozdítása – szakpolitikai iránymutatás, 2005.
- [16] Az Európai Parlament és a Tanács 2011. július 6-i 692/2011/EU rendelete a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 192., 2011.7.22., 17. o.).
- [17] HL L 326., 2015.12.11., 1. o.
- [18] HL L 46., 2004.2.17, 1. o.
- [19] https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/ResultDoc/download/DocumentKy/80882