Eljárás : 2019/2170(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0041/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0041/2021

Viták :

PV 25/03/2021 - 8
CRE 25/03/2021 - 8

Szavazatok :

PV 25/03/2021 - 10
PV 25/03/2021 - 17
CRE 25/03/2021 - 17

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0112

<Date>{10/03/2021}10.3.2021</Date>
<NoDocSe>A9-0041/2021</NoDocSe>
PDF 213kWORD 70k

<TitreType>VÉLEMÉNY</TitreType>

<Titre>a Bizottság Albániáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről</Titre>

<DocRef>(2019/2170(INI))</DocRef>


<Commission>{AFET}Külügyi Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Isabel Santos</Depute>

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság Albániáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről

(2019/2170(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra[1],

 tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseire, a Tanács 2019. június 18-i következtetéseire, valamint az Európai Tanács 2019. október 17–18-i következtetéseire, amelyek elhalasztották az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatokat,

 tekintettel az Európai Tanács tagjainak az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2020. március 26-i közös nyilatkozatára, amely jóváhagyta a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2020. március 25-i tanácsi következtetéseket,

 tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

 tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i következtetéseire és a Nyugat-Balkánra vonatkozó szaloniki cselekvési programra,

 tekintettel a „2019. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2019. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2019)0260) és az azt kísérő, „2019. évi jelentés Albániáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0215),

 tekintettel a „2020. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0660) és az azt kísérő, „2020. évi jelentés Albániáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0354),

 tekintettel „A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv” című, 2020. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0608),

 tekintettel „A Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatás” című, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

 tekintettel a berlini folyamat keretében 2020. november 10-én Szófiában megrendezett EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóra,

 tekintettel az Európai Tanács 2014. június 26–27-i következtetéseire, amely tartalmazza az uniós tagjelölt státusz Albániának való megadásáról szóló határozatot,

 tekintettel „A médiaszabadság megerősítése, az újságírók európai védelme, a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és a platformok szerepe” című, 2020. november 25-i állásfoglalására[2],

 tekintettel az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására[3],

 tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641),

 tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón elfogadott szófiai nyilatkozatra és a kiemelt célkitűzések ehhez csatolt szófiai menetrendjére,

 tekintettel a 2020. május 6-án videokonferencia keretében megrendezett EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón elfogadott zágrábi nyilatkozatra,

 tekintettel az ODIHR (az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) 2019. szeptember 5-i választási megfigyelő küldöttségének az Albán Köztársaság 2019. június 30-i helyhatósági választásairól szóló végleges jelentésére, valamint a Velencei Bizottság és az EBESZ/ODIHR 2020. december 11-i közös véleményére az albán alkotmány 2020. július 30-i módosításáról és a választási törvény módosításáról,

 tekintettel Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportja 2021. évi éves munkaprogramjára,

 tekintettel 2020. június 19-i ajánlására a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó ajánlásáról, a 2020. évi csúcstalálkozót követően[4],

 tekintettel az Európai Parlament több mint 20 képviselőjének 2020. december 8-i közös nyilatkozatára az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalásokról,

 tekintettel Albániáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

 tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

 tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0041/2021),

A. mivel a bővítés az EU egyik leghatékonyabb külpolitikai eszköze, mivel hozzájárul az Unió alapvető értékei – az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, a béketeremtés és az emberi jogok tiszteletben tartása – tágabb körben történő érvényesüléséhez;

B. mivel Albánia tovább folytatta erőfeszítéseit az EU felé vezető úton, eleget téve az első kormányközi konferencia megrendezéséhez az EU által támasztott szükséges legtöbb feltételnek;

C. mivel a jogállamiság kulcsfontosságú viszonyítási alap egy tagjelölt ország uniós csatlakozás felé történő előrelépésének értékeléséhez;

D. mivel Albániának további előrehaladást kell elérnie a demokratikus intézmények és eljárások megszilárdítása, az igazságszolgáltatási intézmények megfelelő működésének biztosítása, a korrupció elleni küzdelem, valamint a médiaszabadság és a kisebbségi jogok védelme terén;

E. mivel Albániában a kulcsfontosságú reformokra irányuló következetes erőfeszítések valamennyi érdekelt fél közös szerepvállalását igénylik;

F. mivel Albánai saját érdemen alapuló tagállammá válásának lehetősége az Unió saját politikai, biztonsági és gazdasági érdeke; mivel a szükséges reformok minősége és az ország irántuk való elkötelezettsége határozza meg a csatlakozás ütemtervét;

G. mivel az uniós bővítés és a demokrácia, a jogállamiság és a jólét nyugat-balkáni javulása hozzájárul a régió biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez, amelynek Albánia is része;

H. mivel Albániában 2021. április 25-én általános választásokra kerül sor, és mivel az EBESZ/ODIHR ajánlásait nem hajtották végre teljes egészében;

I. mivel a Bizottság 2020. július 1-én benyújtotta az Albániával való tárgyalások keretének tervezetét;

J. mivel a jelenlegi világjárvány egyértelműen igazolta, hogy az EU-nak és a Nyugat-Balkánnak együtt kell folytatnia a közös kihívások kezelését;

K. mivel Albániának még helyre kell állítania a 2019. november 26-i földrengés és a Covid19-világjárvány által okozott hatalmas károkat, fokoznia kell polgári védelmi és katasztrófareagálási felkészültségét, és elő kell mozdítania az uniós polgári védelmi mechanizmushoz való csatlakozásra való felkészülést;

L. mivel az EU a földrengés utáni rehabilitációra és újjáépítésre 115 millió EUR összegű támogatást mozgósított a 400 millió EUR összegű támogatási ígérete részeként;

M. mivel Albánia gazdaságára kemény csapást mért a Covid19-világjárvány, és a vírus terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések negatív hatást gyakorolnak a központi költségvetésre;

N. mivel az EU 3,3 milliárd EUR-t mozgósított a Covid19-világjárvány nyugat-balkáni kezelésére, ebből 38 millió EUR azonnali támogatást nyújtott az egészségügyi ágazatnak, 467 millió EUR-t szánt az egészségügyi rendszer ellenálló képességének kiépítésére, valamint a járvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, 750 millió EUR-t makroszintű pénzügyi támogatásra, 385 millió EUR-t a magánszektor támogatására és újraindítására, 1,7 milliárd EUR-t pedig az Európai Beruházási Bank biztosított kedvezményes kölcsönök formájában;

O. mivel az EU 51 millió EUR-t mozgósított Albánia támogatására a Covid19 elleni küzdelemben, és 180 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást bocsátott rendelkezésre;

P. mivel az EU Albánia legnagyobb kereskedelmi partnere és fő donora, és mivel az ország 2007 óta 1,25 milliárd EUR uniós előcsatlakozási finanszírozásban részesült;

Q. mivel a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv megkönnyíti a régió hosszú távú fellendülését a Covid19-világjárványt követően, és támogatja a gazdasági fejlődést és a reformokat;

R. mivel az albán állampolgárok 2010 decembere óta vízummentesen utazhatnak a schengeni térségbe;

S. mivel az albán állampolgárok 2015 óta részt vehetnek az Erasmus+ keretében megvalósuló hallgatói, tudományos és ifjúsági csereprogramokban;

T. mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogatja Albánia uniós integráció iránti stratégiai döntését, amely a jogállamiságon és a jószomszédi kapcsolatokon alapul;

U. mivel Albánia a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek köszönhetően továbbra is megbízható külpolitikai partner;

1. üdvözli Albánia egyértelmű stratégiai orientációját és elkötelezettségét az uniós integráció iránt, amely a jószomszédi kapcsolatokban és a csatlakozással kapcsolatos reformok folyamatos végrehajtásában nyilvánul meg; e tekintetben üdvözli az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2020. március 26-i tanácsi nyilatkozatot; hangsúlyozza az integrációs folyamat fontosságát, mivel az a reformok katalizátora, és üdvözli azt a támogatást, amelyet ez a folyamat az albán nép körében élvez;

2. úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencián adott esetben részt kell vegyenek Albánia és más nyugat-balkáni országok képviselői, kormányzati és civil társadalmi szinten egyaránt, beleértve a fiatalokat is, és aktív szerepet kell vállalniuk;

3. támogatja, hogy a tárgyalási keret Tanács általi elfogadását, valamint az Európai Tanács által meghatározott feltételek maradéktalan teljesítését követően további késedelem nélkül hívják össze az első kormányközi konferenciát; emlékeztet, hogy Albánia 2014 óta tagjelölt ország, és hogy a Bizottság 2018 óta javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését;

4. emlékeztet a csatlakozási tárgyalások átalakító jellegére, és megjegyzi, hogy a csatlakozási folyamat hitelességének biztosítása érdekében a mérföldkövek teljesítésének tükröződnie kell az uniós tagság felé vezető úton; emlékeztet, hogy rivális szereplők megpróbálják veszélyeztetni a nyugat-balkáni országok további integrációját és politikai stabilitását;

5. úgy véli, hogy a főtárgyaló és a tárgyalócsoport kinevezése, valamint a Tanács 2020. márciusi következtetéseiben meghatározott prioritások kezelésére irányuló cselekvési terv elfogadása az uniós integrációs folyamat előmozdítása érdekében vállalt egyértelmű politikai elkötelezettség jele;

6. hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált bővítési módszertan alapján a csatlakozás terén elért haladás az alapvető területeken – először is a jogállamiság, a demokratikus intézmények hatékony működése és a közigazgatás, valamint a gazdaság terén – végrehajtandó tartós, mélyreható és visszafordíthatatlan reformoktól függ; e tekintetben emlékeztet az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, továbbá a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés fontosságára;

7. sürgeti az albániai hatóságokat, hogy fokozzák a politikai párbeszéd és az ország demokratikus intézményei működésének megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket, és javítsák a légkört a médiapluralizmus és a civil társadalom tekintetében;

A demokratikus intézmények működése

8. sürgeti a politikai vezetőket Albániában, hogy az átláthatóság fokozása és a párbeszéd hiányának leküzdése révén alakítsanak ki bizalmi légkört, és komoly aggodalmának ad hangot a polarizált politikai légkör és a pártok közötti fenntartható együttműködés hiánya miatt, amely továbbra is akadályozza a demokratikus folyamatot; emlékeztet a konstruktív politikai párbeszéd fontosságára a reformfolyamat előmozdítása és az albán intézmények rendes demokratikus működésének biztosítása terén tett további előrelépés szempontjából;

9. emlékeztet, hogy a politikai erők közösen felelősek azért, hogy szakítsanak a kölcsönös vádaskodás, az egyoldalú döntések és a bojkottok gyakorlatával, ehelyett inkább a konszenzusépítés pozitív példáira, például a választási reformról szóló 2020. június 5-i megállapodáshoz vezető erőfeszítésekre építsenek;

10. felhívja az albániai közintézményeket, hogy járjanak el átláthatóan, és alkalmazzanak jó kormányzási gyakorlatokat; hangsúlyozza az annak érdekében tett proaktív lépések fontosságát, hogy az információkat időben és rendszeresen elérhetővé tegyék a civil társadalom, a média és a nyilvánosság számára, különösen akkor, ha olyan fontos közérdekű kérdésekhez kapcsolódnak, mint például a jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzet;

11. hangsúlyozza, hogy a 2021. április 25-i általános választások kulcsfontosságúak lesznek az ország demokratikus eljárásainak és struktúráinak megszilárdításához és megújításához, valamint a magasabb szintű politikai stabilitás eléréséhez; hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes választások az uniós integráció alapvető elemei;

12. aggodalmának ad hangot a szavazatvásárlásokkal kapcsolatos állítások miatt, és emlékeztet, hogy annak üldözése szerepel a Tanács által 2020. március 25-én meghatározott feltételek között; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 2021. évi parlamenti választásokra való felkészülésre átlátható és befogadó kerüljön sor; megjegyzi, hogy minden politikai erőnek, állami szervnek, a civil társadalomnak és a médiának közös feladata a választási kampány átláthatóságának, hitelességének és objektivitásának, továbbá dezinformációktól, megfélemlítéstől és hamis vádaktól való mentességének biztosítása;

13. hangsúlyozza a 2020 júliusában kodifikált választási reformok végrehajtásának fontosságát, amelyek összhangban vannak az EBESZ/ODIHR, valamint az Európa Tanács ajánlásaival; hangsúlyozza a Velencei Bizottság és az EBESZ/ODIHR 2020. decemberi közös véleménye teljes körű és időben történő végrehajtásának fontosságát; üdvözli az EBESZ/ODIHR egyes ajánlásait végrehajtó 2020. június 5-i megállapodás pozitív eredményét; megjegyzi, hogy azt nem vették figyelembe, és hogy a Velencei Bizottság véleményének megvárására irányuló ismételt nemzetközi felhívások ellenére széles pártok közötti konszenzus nélkül tettek további lépéseket, aminek eredményeként az albán parlament 2020 októberében elfogadta a választási törvény vitatott módosításait;

14. hangsúlyozza, hogy fokozni kell az albán parlament részvételét az uniós integrációs folyamatban, és tovább kell fejleszteni jogalkotási, felügyeleti és költségvetési ellenőrzési kapacitásait a jogszabályok uniós vívmányokkal való összehangolásának biztosítása érdekében;

15. sürgeti Albániát, hogy javítsa a kormányzaton belüli koordinációt, gyorsítsa fel a decentralizációt a területi közigazgatási reform keretében, és mozdítsa elő a helyi szintű nyilvános konzultációkat és a közigazgatás reformját;

Jogállamiság

16. emlékeztet, hogy kiemelten fontos a jogállamiság védelme az igazságügyi átalakítás, valamint a magas szintű korrupcióval szembeni folyamatos és következetes fellépés révén; elismerését fejezi ki az átfogó igazságügyi reform végrehajtása terén elért előrehaladás miatt, amelyet a példa nélküli átvilágítási folyamat és a vonatkozó intézmények és szakosodott szervek létrehozása támaszt alá, és felszólít e folyamatok felgyorsítására annak érdekében, hogy kézzelfogható elmozdulás történjen az elszámoltatható, független és működőképes igazságszolgáltatás felé, ami az első kormányközi konferencia előfeltétele;

17. hangsúlyozza, hogy az albániai igazságügyi ágazat reformját illetően stratégiaibb megközelítést kell kidolgozni, amely kezeli a fokozódó ügyhátralékot; magas szintű átláthatósági normák biztosítását kéri az igazságügyi ágazatban, valamint az olyan eszközök újbóli aktiválását, mint a korábban működő online adatbázisok; üdvözli a működését újrakezdő Alkotmánybíróság új tagjainak kinevezését, és sürgeti az albán intézményeket, hogy mielőbb zárják le a kinevezési folyamatot, helyreállítva az Alkotmánybíróság teljes körű és hatékony működését; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fellebbviteli bíróságok folyamatos működését és megfelelő személyzetét;

18. üdvözli, hogy a Legfelsőbb Bíróság részben visszanyerte működőképességét, és hogy több mint ezer ügyet vizsgált felül, és arra ösztönzi, hogy a teljes működőképesség elérése érdekében tegyen további előrelépést az újabb bírák kinevezése terén, és csökkentse drasztikusan a nem fenntartható mértékű ügyhátralékot;

19. elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy létrehozták a Nemzeti Nyomozó Irodát, hogy annak igazgatója már ellátja feladatait, és hogy a nyomozók felvétele folyamatban van;

20. hangsúlyozza, hogy Albániának vissza kell szorítania a korrupciót a társadalom, a kormány és a közigazgatás minden szintjén; aggodalmát fejezi ki amiatt a jelenlegi gyakorlat miatt, amely lehetővé teszi, hogy az állami rendőrség magánforrásból adományokban és szponzorálásban részesüljön; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a korrupciós vádak továbbra is aláássák a közbizalmat a kormány és a demokratikus intézmények iránt;

21. hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzügyi, technikai és emberi erőforrások biztosításával kell garantálni az igazságszolgáltatási, bűnüldözési és korrupcióellenes intézmények hatékony működését, együttműködését, valamint pénzügyi és működési függetlenségét; hangsúlyozza, hogy kézzelfogható eredményeket kell elérni független és pártatlan nyomozások formájában, amelyek biztosítják a sikeres vádemelést a nagy horderejű bűncselekményekkel, köztük a korrupcióval kapcsolatban;

22. üdvözli a korrupcióellenes szervek létrehozását, és tudomásul veszi a korrupcióellenes jogszabályok terén elért eredményeket; elismeri, hogy az újonnan létrehozott korrupció és szervezett bűnözés elleni különleges szervezet (SPAK) alapos nyomozásokat végez, és vádemelésekre kerül sor a korrupcióellenes és szervezett bűnözéssel foglalkozó bíróságokon; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azok függetlenségét, hogy hatékonyan és proaktívan tudjanak fellépni a büntetlenség és a magas szintű korrupció ellen;

23. kéri, hogy minden minisztériumban haladéktalanul fogadjanak el és hajtsanak végre konkrét integritási terveket, a korrupcióellenes ágazatközi stratégiában és az annak végrehajtására vonatkozó cselekvési tervben előírtaknak megfelelően; emlékeztet, hogy fejleszteni kell a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságát és nyomon követését a politikai pártok finanszírozásáról szóló módosított törvény alapján; megállapítja, hogy fontos az albán Legfelső Állami Számvevőszék ajánlásainak tényleges végrehajtása;

24. tudomásul veszi az illegális vagyonnal és a pénzmosással kapcsolatos proaktív nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek számának növekedését, ami a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök szisztematikus befagyasztásához és lefoglalásához vezet, és felszólít az ilyen ügyekben folytatott büntetőeljárások és a jogerős bírósági ítéletek erősítésére, összhangban a bíróságok függetlensége, a megfelelő eljárás és a tisztességes tárgyalás elvével; hangsúlyozza a kiterjedt pénzmosási problémákat, különösen az építőiparban és az ingatlanszektorban;

25. üdvözli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló jogszabályok és mechanizmusok javítása érdekében tett lépéseket, és további intézkedésekre szólít fel a Pénzügyi Akció Munkacsoport cselekvési tervének gyors végrehajtása érdekében, különös tekintettel az informális gazdaság méretének csökkentésére;

26. hangsúlyozza Albánia folyamatos erőfeszítéseinek és a rendszerszintű fejlesztéseinek fontosságát az embercsempészet, a lőfegyverek és a hamisított áruk csempészete, valamint a számítógépes bűnözés és a terrorfenyegetések elleni küzdelemben;

27. felszólítja Albániát, hogy az elmúlt években tett jelentős erőfeszítéseire építve fokozza a helyi és nemzetközi bűnözői hálózatok felszámolására, valamint a kábítószer-előállítás és -kereskedelem felszámolására irányuló jelentős és szigorú erőfeszítéseit; üdvözli, hogy az ország fokozott együttműködést folytat az Europollal és az uniós tagállamok bűnüldöző hatóságaival, ami számos sikeres nagyszabású bűnüldözési műveletet eredményezett, többek között az albán és az olasz hatóságok között a közös nyomozócsoport égisze alatt folytatott példaértékű együttműködés révén; ösztönzi az albán hatóságokat, hogy mielőbb küldjenek ki egy albán összekötő ügyészt az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéhez (Eurojust); javasolja Albániának, hogy fogadjon el új kábítószer-ellenes stratégiát és cselekvési tervet, többek között pótolva a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos jogszabályi hiányosságokat is;

Alapvető jogok

28. támogatásáról biztosítja az inkluzív politikákat, és előrelépésre szólít fel a valamennyi polgár alapvető szabadságjogainak és jogainak hatékony védelmét célzó intézkedések elfogadása terén, különös hangsúlyt fektetve a nőkre, a gyermekekre, a fogyatékossággal élő személyekre, az etnikai kisebbségekre és az LMBTIQ+ személyekre;

29. üdvözli, hogy Albánia kinevezte megfigyelőjét az Európai Unió Alapjogi Ügynökségébe (FRA), és ösztönzi a hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az FRA szakértelmét annak érdekében, hogy Albánia jogszabályait és gyakorlatait összhangba hozzák az uniós vívmányokkal és normákkal;

30. üdvözli az ország megkülönböztetés elleni jogszabályainak módosítását, és felhívja a hatóságokat, hogy fokozzák a határozott megkülönböztetésellenes ítélkezési gyakorlat kialakítására irányuló erőfeszítéseiket; sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények, köztük az antiszemitizus hatékony megelőzését és büntetőeljárás alá vonását;

31. megjegyzi, hogy Albánia LMBTI-kérdésekre vonatkozó 2016–2020-as nemzeti cselekvési terve lejárt, és felszólítja a kormányt, hogy a civil társadalommal folytatott átlátható és inkluzív konzultáció révén dolgozzon ki új cselekvési tervet, és biztosítsa, hogy a végrehajtáshoz megfelelő forrásokat különítsenek el; felhívja az albán hatóságokat, hogy mozdítsák elő az LMBTQI+ személyek társadalmi befogadását, akik továbbra is rendszeresen hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlöletbeszéddel szembesülnek; üdvözli az elfogadhatatlan „átnevelő terápia” megszüntetésére irányuló döntést, ezáltal megerősítve a nemi identitáshoz és a nemi önkifejezéshez való jogot;

32. sürgeti a hatóságokat annak biztosítására, hogy elegendő emberi, technikai és pénzügyi erőforrás álljon az ombudsman, a megkülönböztetés elleni küzdelemért felelős biztos, valamint a tájékoztatáshoz való jogért és az adatvédelemért felelős biztos hivatalai rendelkezésére, és hogy ajánlásaikat szisztematikusan hajtsák végre; hangsúlyozza, hogy csak olyan személyeket szabad kinevezni e tisztségekbe, akiknek függetlensége és szakmaisága kétségen felül áll;

33. kéri, hogy hozzanak létre hatékony mechanizmust a nemi alapú erőszak, így a zaklatás, a családon belüli és a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésére, amit felerősített a Covid19-világjárvány, valamint az áldozatok védelmére és támogatására, amely biztosítja az elkövetők hatékony és eredményes bíróság elé állítását is;

34. emlékezteti Albániát azon felhívásaira, amelyben szorgalmazta a közszolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítását és további javulást elérését a fogyatékossággal élő személyek, romák, az egyiptomi közösség és más etnikai kisebbségek oktatása, foglalkoztatása, valamint egészségügyi és életkörülményei terén; üdvözli a 2019-es poznańi nyilatkozatot a romák integrációjáról az EU bővítési folyamatában; sürgeti a hatóságokat, hogy mozdítsák elő a romaintegrációs politikákat az uniós romastratégiai kerettel összhangban;

35. sürgeti Albániát, hogy mielőbb fogadja el a fennmaradó öt jogszabályt a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 2017. évi kerettörvény, valamint az önmeghatározáshoz és a kisebbségi nyelvek – adott esetben a helyi közigazgatás szintjén történő – használatához kapcsolódó jogok, továbbá a kisebbségi nyelveken folytatott oktatáshoz való jog teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében; felhívja Albániát, hogy védje meg és mozdítsa elő nemzeti kisebbségei kulturális örökségét, nyelveit és hagyományait, és biztosítson számukra kisebbségi nyelveken külön médiateret az állami és helyi médiaorgánumokban;

36. ezzel összefüggésben üdvözli a népszámlálás 2021 őszén történő megrendezéséről szóló törvény elfogadását, és felhívja Albániát, hogy tegyen meg minden szükséges lépést annak eredményes megvalósítása érdekében, többek között a valamennyi elismert kisebbségi csoportot felölelő kérdőív és kézikönyv elkészítése révén;

37. felhívja Albániát, hogy biztosítsa a kisebbségi csoportok esélyegyenlőségét, valamint megfelelő képviseletét a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban;

38. ösztönzi Albániát, hogy tegyen további előrelépést az ingatlannyilvántartás, a tulajdon-visszaszolgáltatási és a kárpótlási jogok megszilárdítására, a tulajdonnal kapcsolatos átmeneti eljárásokról szóló törvény elsősorban az ingatlanok nyilvántartási folyamatának átlátható módon történő előmozdítása útján való végrehajtására és az átfogó földreform befejezésére irányuló intézkedések terén;

39. üdvözli Albániának a tolerancia és a vallások közötti harmónia előmozdítására, valamint az előítéletek és a hátrányos megkülönböztetés, ezen belül az antiszemitizmus kezelésére irányuló erőfeszítéseit, amint azt a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség antiszemitizmusra vonatkozó meghatározásának parlamenti jóváhagyása is megerősítette, így Albánia lett az első muszlim többségű ország, amely elfogadja ezt a megfogalmazást; további erőfeszítéseket szorgalmaz a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a meggyőződés és a vallás szabadsága tiszteletben tartásának biztosítása érdekében;

40. felhívja a hatóságokat, hogy alapvető jogként garantálják a gyülekezés szabadságát, többek között vészhelyzetek vagy természeti katasztrófák idején is tiszteletben tartva az arányosság elvét; hangsúlyozza az ombudsman által e tekintetben tett ajánlásokat;

41. rámutat annak fontosságára, hogy foglalkozzanak a rendőri visszaélésekkel kapcsolatos vádakkal, és vizsgálatot és büntetőeljárást indítsanak az erő aránytalan alkalmazásával összefüggő ügyekben, többek között a Covid19-világjárvány összefüggésében is; emlékeztet a gyanúsítottakkal és a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmód felszámolásának szükségességére;

42. emlékeztet arra, hogy Albánia nemzetközi kötelezettségeivel összhangban a hatóságok kötelesek garantálni a tisztességes eljárást a menedékkérők számára és megfelelően foglalkozni a menekültek, menedékkérők és migránsok szükségleteiről, fokozva ugyanakkor a migrációs áramlások esetleges erősödésére való készültséget és javítva az együttműködést a tagállamok hatóságaival; szorgalmazza a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására és a kiutasítási eljárásokat sértő és ezen belül az emberi jogokat megsértő bejelentett esetek kivizsgálására szolgáló kapacitások növelését;

43. hangsúlyozza, hogy a határvédelem és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése prioritást kell élvezzen, és azokat az alkalmazandó nemzetközi és regionális jogszabályokban és elvekben rögzített alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végezni; üdvözli az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) első teljes értékű, Európai Unión kívüli közös műveletének elindítását;

44. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió külső határának védelméhez való albániai hozzájárulás kulcsfontosságú, és felhívja az Uniót, hogy fokozza a határvédelem számára nyújtott támogatását a régióban, és támogassa az albániai hatóságok igényeit a menekültek, menedékkérők és migránsok ellátása során;

45. üdvözli az albániai hatóságok jelenlegi erőfeszítéseit, és sürgeti őket, hogy lépjenek fel határozottan az emberkereskedelem és annak áldozatai – köztük a gyermekek és más kiszolgáltatott csoportok – kizsákmányolásának megelőzése, kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és a büntetések kiszabása terén, növeljék a reintegrációs szolgáltatások számát, és gondoskodjanak a tanúk védelméről;

46. üdvözli a folyamatban lévő intézkedéseket, és további eredményeket kér az irreguláris migráció és az albán állampolgárok – köztük kísérő nélkül érkező kiskorúak – által az uniós tagállamokban benyújtott megalapozatlan menedékkérelmek számának jelentős csökkentése terén; megjegyzi, hogy Albánia továbbra is teljesíti a vízumliberalizációs kritériumokat;

Civil társadalom és a média

47. hangsúlyozza, hogy javítani kell a civil társadalom működését övező légkört, és sürgeti a hatóságokat, hogy a döntéshozatali folyamat egészében, a különböző kormányzati szinteken gondoskodjanak az érdemi, megfelelő időben történő és reprezentatív konzultációról, erősítsék a jogi és pénzügyi keretet, és ezáltal fokozzák a nem kormányzati szektor pénzügyi fenntarthatóságát;

48. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a civil társadalmi szervezetek részt vegyenek a társadalom működéséről folytatott rendszeres konzultációkban, ami lehetővé teszi a polgárok részvételét az ország ügyeiben;

49. hangsúlyozza a feltételek javításának és olyan környezet kialakításának szükségességét, amely előmozdítja a közintézmények elszámoltathatóságát és ellenőrzését, különösen a civil társadalommal és az újságírókkal való együttműködés, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük és jogbiztonságuk garantálása révén; nagyon aggasztónak tartja a dezinformáció oknyomozó újságírókkal, civil társadalmi aktivistákkal és a befolyásos szereplők elszámoltatására törekvő más személyekkel szembeni elterjedt alkalmazásával kapcsolatos riasztó állításokat;

50. aggodalommal jegyzi meg, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága terén nem történt előrelépés, és hogy a független média megfelelő működése akadályokba ütközik;

51. emlékeztet a minőségi újságírás garantálásának és a médiaműveltség szintje emelésének fontosságát az albániai demokrácia működésének biztosítása, valamint a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és az álhírek leküzdése érdekében; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a Bizottságot, hogy javítsák a koordinációt, és kezeljék az uniós perspektíva aláásására irányuló dezinformációt és hibrid fenyegetéseket azáltal, hogy stratégiaibb módon hangsúlyozzák az EU fontosságát a nyugat-balkáni polgárok számára, és sürgeti, hogy mozdítsák elő egy Balkánra összpontosító kiválósági központ létrehozását a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében;

52. kezdeményezéseket szorgalmaz a külső hatásoktól mentes és a média professzionális magatartását elősegítő médiakörnyezet elősegítésére, ideértve az oknyomozó újságírást is;

53. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az állami és magántulajdonban lévő médiaorgánumok önszabályozását, etikai normáit, függetlenségét, pártatlanságát, pénzügyi fenntarthatóságát és beszámolóinak minőségét, valamint erősíteni kell a média tulajdonviszonyai, finanszírozása és az állami hirdetések átláthatóságát; intézkedéseket szorgalmaz a műsorszóró vállalatok tulajdonviszonyai átláthatóságának biztosítása érdekében; megállapítja, hogy a minőségi újságírás biztosítása érdekében szükség van a médiaszakemberek foglalkoztatási és szociális feltételeinek javítására;

54. elítéli az újságírókkal szembeni erőszakot, megfélemlítést, lejárató kampányokat és közvetett politikai és pénzügyi nyomást, amely súlyosan korlátozza a média szabadságát, öncenzúrát vált ki, és komolyan veszélyezteti a bűnözés és a korrupció felderítésére irányuló erőfeszítéseket; felhívja a hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot az újságírókkal szemben a közelmúltban elkövetett sorozatos erőszakos cselekmények és indokolatlan fogva tartás miatt, és haladéktalanul reagáljanak azokra az állításokra, hogy a rendőrség – többek között fogva tartásuk ideje alatt – tettlegesen bántalmazott újságírókat;

55. üdvözli a hatóságok azon kötelezettségvállalását, hogy visszavonják a médiatörvényhez javasolt módosítások tervezetét, és valamennyi jövőbeli javaslat vonatkozásában maradéktalanul végrehajtják a Velencei Bizottság 2020. június 19-i ajánlásait; megismétli az úgynevezett „rágalmazás elleni csomag” keretében eredetileg javasolt intézkedésekkel kapcsolatos aggályait, és megállapítja, hogy a médiára és a hírközlésre vonatkozó jogszabályok bármilyen felülvizsgálatát átlátható és inkluzív módon kell elvégezni, biztosítva a civil társadalom álláspontjának és véleményének megismerését a médiaszabadság és a független újságírók munkakörnyezetének javítása érdekében;

Társadalmi-gazdasági reformok

56. ösztönzi az albán kormányt, hogy kezelje prioritásként a Covid19-világjárvány egészségügyi és társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére irányuló intézkedéseket, különös tekintettel a marginalizálódott és a kiszolgáltatott csoportokra, például a romákra, az egyiptomi és az az LMBTIQ+ közösségre, a fogyatékossággal élőkre és az egyedülálló szülőkre, egyúttal tegyen további lépéseket a sokféleség, a versenyképesség és a digitalizáció javítása, a szociális párbeszéd reprezentativitásának fokozása és a kiterjedt informális gazdaság visszaszorítása érdekében;

57. emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés a mindent átható korrupció felszámolásától, a jobb átláthatóságtól, jogbiztonság és hatékonyságtól, a tisztességes versenytől és az adminisztratív eljárások egyszerűsítésétől függ;

58. ösztönzi az albániai hatóságokat, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának mérséklése érdekében erősítsék meg a szociális ellátás hatókörét, és javítsák a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különösen a veszélyeztetett csoportok számára;

59. a demográfiai hanyatlás és az agyelszívás kezelésére irányuló konkrét intézkedések fokozását szorgalmazza olyan aktív munkaerőpiaci politikák révén, amelyek felszámolják a strukturális munkaerőhiányt, és csökkentik a tartós munkanélküliséget, különösen a fiatalok és a leginkább marginalizálódott csoportok körében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hozzáférhető, minőségi és inkluzív oktatás előmozdítása és a lakhatással kapcsolatos problémák kezelése révén fenntartható, hosszú távú munkalehetőségek jöjjenek létre a fiatalok számára; felhívja az albán kormányt, hogy – többek között oktatási célokra is – javítsa az internet-hozzáférés elérhetőségét és megfizethetőségét;

60. üdvözli a nők politikában való részvétele terén tapasztalható pozitív tendenciákat, és további lépésekre szólít fel a nemek közötti egyenlőtlenségek, bérszakadék és a munkahelyi megkülönböztetés kezelése érdekében;

61. sürgeti a hatóságokat, hogy fokozzák a gyermekmunka felszámolására irányuló erőfeszítéseiket az informális szektorban, és támogassák a gyermekbántalmazás büntetőeljárás alá vonását;

62. hangsúlyozza az uniós támogatások és az uniós finanszírozás láthatósága és az ezzel kapcsolatos kommunikáció javításának szükségességét Albániában; e tekintetben emlékeztet az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében Észak-Macedóniának és Albániának nyújtott teljesítményjutalomra, és különösen az EU által a Covid19-világjárvány elleni küzdelem céljából a Nyugat-Balkánnak biztosított jelentős támogatásra;

63. üdvözli, hogy a Bizottság arra törekszik, hogy külön gazdaságélénkítési és beruházási terv révén stratégiai jellegűbb beruházások valósuljanak meg a Nyugat-Balkánon; hangsúlyozza, hogy minden beruházásnak összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás és az EU szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó célkitűzésének céljaival; elismeri a gazdaságélénkítési és beruházási terv jelentőségét a fenntartható összeköttetések, a humán tőke, a versenyképesség és az inkluzív növekedés támogatásában, valamint a regionális és határokon átnyúló együttműködés megerősítésében; szorgalmazza a megfelelő társfinanszírozást és az uniós finanszírozás átláthatóságának és láthatóságának további javítását; hangsúlyozza, hogy Albánia esetében a finanszírozást a folyamatban lévő demokratikus átmenetre, valamint a demográfiai hanyatlás és az agyelszívás elleni küzdelemre kell összpontosítani;

Környezetvédelem, energia és közlekedés

64. emlékeztet, hogy továbbra is jelentős erőfeszítésekre van szükség az energiahatékonysággal, az ellátás biztonságával, a kibocsátáscsökkentéssel és a megújuló energiával kapcsolatos célok eléréséhez, valamint a fenntartható energiára, fűtésre és közlekedésre való átállás révén történő diverzifikáláshoz;

65. ösztönzi Albániát, hogy diverzifikálja az energiatermelést, gondoskodjon arról, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból megalapozott beruházásokra kerüljön sor a vízerőművek üzemeltetése területén, és növelje a költséghatékony beruházásokat a szél- és napenergia-forrásokba; sürgeti a kormányt, hogy a védett területeken – különösen a Valbona és a Vjosa folyó közelében – zajló vízenergia-fejlesztések leállítása révén minimalizálja a biológiai sokféleséget érintő hatásokat, és bejelentésének megfelelően a lehető leghamarabb hozza létre a folyó teljes hosszára kiterjedő Vjosa Nemzeti Parkot; hangsúlyozza, hogy az ökológiai szempontból érzékeny ágazatokban javítani kell a környezetvédelmi hatásvizsgálatokat, a stratégiai környezetvédelmi vizsgálatokat és az eljárások átláthatóságát, és fel kell gyorsítani a környezeti bűncselekmények büntetőeljárás alá vonását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Albánia javítsa a nukleáris biztonságra és a sugárvédelemre vonatkozó stratégiáját; emlékeztet arra, hogy Albánia még nem hangolta össze teljes mértékben jogszabályait az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelvvel;

66. sürgeti a hatóságokat, hogy többek között Albánia áramtőzsdéjének működőképessé tétele, a piac megnyitásának folytatása, az elosztórendszer-üzemeltetők funkcionális szétválasztásának biztosítása és a villamosenergia-piac összekapcsolásának biztosítása révén gondoskodjanak az Energiaközösségről szóló szerződésnek való teljes körű megfelelésről; hangsúlyozza a nemrég elkészült Adria-gázvezeték, valamint az átalakított vlorai hőerőmű közelgő hálózatra kapcsolásának hozzájárulását a regionális energiabiztonsághoz; emlékeztet arra, hogy le kell zárni a villamosenergia-piac reformját, és üzembe kell helyezni az Észak-Macedóniával összeköttetést teremtő Bitola–Elbasan villamosenergia-összeköttetést;

67. további előrelépést szorgalmaz a stratégiai közlekedési hálózatoknak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) szabályozási keretével összhangban történő megerősítése terén, kéri a „kék autópálya” albán szakaszaival kapcsolatos munkálatok folytatását, a vasúti ágazat reformjainak befejezését, valamint további haladás elérését a Tirana–Podgorica–Durrës vasúti összeköttetéssel kapcsolatban;

68. mély aggodalmát fejezi ki egyes albániai gazdasági projektek miatt, amelyek védett területeken okoztak környezeti károkat; hangsúlyozza, hogy az ökológia szempontból érzékeny turisztikai és energetikai infrastrukturális projekteket a döntéshozatalt megelőző, a civil társadalommal és a helyi közösségekkel folytatott széles körű, az egész országra kiterjedő konzultáció keretében kell lebonyolítani, és e projekteknek meg kell felelniük a hatásvizsgálatokra és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi és uniós normáknak;

69. sürgeti az albániai hatóságokat, hogy dolgozzanak ki olyan nemzeti energiastratégiát, amely garantálja a Párizsi Megállapodással, a vonatkozó uniós éghajlat-politikákkal, dekarbonizációs célokkal és szén-dioxid-árazási eszközökkel való teljes harmonizációt és végrehajtást az európai zöld megállapodással és a 2020-as szófiai nyilatkozatban tett politikai kötelezettségvállalásokkal összhangban; felkéri az albániai hatóságokat, hogy haladéktalanul fogadják el az éghajlatvédelmi törvény tervezetét, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusról szóló törvényt és határozatot; kéri az integrált nemzeti energia- és klímaterv tervezetének gyorsított véglegesítését az Energiaközösség titkársága általi felülvizsgálat céljából;

70. további erőfeszítéseket szorgalmaz a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén; fontosnak tartja egy szilárd konzultációs rendszer kialakítását a politikai döntéshozók és a vidéki térség különböző érdekcsoportjai között; hangsúlyozza, hogy olyan korszerű, ökológiai és klímabarát, kis- és közepes méretű gazdaságokon alapuló mezőgazdaságot kell kialakítani, amely biztosítja a mezőgazdasági termelők megélhetését, valamint Albánia természeti erőforrásainak és a biológiai sokféleségnek védelmét;

71. emlékeztet arra, hogy Albániának prioritásként kell kezelnie a 2020–2035 közötti időszakra szóló új nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia végrehajtását és az integrált regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását, valamint elő kell mozdítania az újrafeldolgozást, be kell zárnia a veszélyeshulladék-lerakókat, igazodnia kell az uniós normákhoz, különösen az égetés tekintetében, valamint meg kell előznie az erdőirtást és a tengeri műanyagszennyezést; felhívja a figyelmet az Adriai-tenger szennyezésére és hogy a kidobott szemetet az áramlatok gyakran továbbszállítják; hangsúlyozza, hogy szükség van a vízminőség-ellenőrzési és szennyvízkezelési kapacitások növelésére, valamint a környezetért és a védett területekért felelős ügynökségek kapacitásainak erősítésére;

Regionális együttműködés és külpolitika

72. üdvözli Albánia folyamatos erőfeszítéseit a jószomszédi kapcsolatok és a regionális integráció előmozdítása érdekében; hangsúlyozza a további lépések megtételének fontosságát a szomszédokkal való megbékélés és a regionális együttműködés előmozdítása érdekében, amelynek az alapvető uniós értékek tiszteletben tartásán és az Unión belüli közös jövőn kell alapulnia;

73. felszólít új lehetőségek megteremtésére a nyugat-balkáni országokkal folytatott magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszéd terén rendszeres EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozók és intenzívebb miniszteri kapcsolatok révén a bővítési folyamat politikai jellegének megerősítése, valamint a határozottabb irányítás és a magas szintű elkötelezettség biztosítása érdekében, a felülvizsgált bővítési módszertan célkitűzéseinek is megfelelően;

74. üdvözli a lezáratlan kétoldalú kérdések megoldása felé tett konstruktív lépéseket, beleértve Görögország és Albánia arra irányuló közös kötelezettségvállalását, hogy tengeri területeik határainak kérdését a Nemzetközi Bíróság elé terjesztik;

75. üdvözli a regionális integráció elmélyítésére, az összekapcsoltság és a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásának elősegítésére, valamint a közös regionális piachoz való hozzájárulásra irányuló inkluzív lépéseket;

76. üdvözli Albánia konstruktív szerepét a többoldalú kezdeményezésekben, ideértve a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és az EBESZ elnökeként tett lépéseit is;

77. üdvözli Albánia azon döntését, hogy a jószomszédi kapcsolatok javításának eszközeként részt vesz a mini-Schengen kezdeményezésben, és új lehetőségeket biztosít az albán emberek és vállalkozások számára;

78. felhívja az összes politikai vezetőt, hogy tegyenek sürgős lépéseket az 1991. január 1. és 2001. december 31. között a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítására, a RECOM-koalíció által végzett jelentős munkára építve; sürgeti a politikai vezetőket a Nyugat-Balkánon, hogy mozdítsák elő a regionális megbékélést, és tartózkodjanak e témák eszközként való felhasználásától a belső politikai küzdelmek során;

79. üdvözli, hogy Albánia 2012 óta teljes mértékben igazodik a közös kül- és biztonságpolitikai határozatokhoz és nyilatkozatokhoz, és elismerését fejezi ki az uniós válságkezelési missziókban és műveletekben való aktívan részvételéért, valamint az EU számára stratégiai fontossággal bíró NATO-missziókhoz való aktív hozzájárulásáért; sürgeti Albániát, hogy tegyen eleget a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságával kapcsolatos uniós álláspontnak;

80. hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak meg kell erősíteniük partnerségüket és koordinációjukat a Nyugat-Balkánon a legfontosabb reformok előmozdítása, valamint a kormányzás és a megbékélés javítása érdekében; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy fokozzák az Albániának nyújtott támogatást az olyan országokból származó rosszindulatú külföldi beavatkozások elleni küzdelemben, mint Oroszország, Kína és Irán; szem előtt tartva a fent említett igazodást és Albánia uniós csatlakozási folyamatát, Tiranának a biztonsági és védelmi kérdésekben egyre szorosabb együttműködést kell kialakítania az EU és a NATO tagállamaival;

°

° °

81. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Albán Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

4.3.2021

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

62

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alviina Alametsä, Alexander Alexandrov Yordanov, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Anna Bonfrisco, Reinhard Bütikofer, Fabio Massimo Castaldo, Włodzimierz Cimoszewicz, Katalin Cseh, Tanja Fajon, Anna Fotyga, Michael Gahler, Kinga Gál, Giorgos Georgiou, Sunčana Glavak, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Sandra Kalniete, Karol Karski, Dietmar Köster, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, David Lega, Miriam Lexmann, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, Claudiu Manda, Lukas Mandl, Thierry Mariani, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Gheorghe-Vlad Nistor, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Kostas Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Jérôme Rivière, María Soraya Rodríguez Ramos, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Andreas Schieder, Radosław Sikorski, Jordi Solé, Sergei Stanishev, Tineke Strik, Hermann Tertsch, Hilde Vautmans, Harald Vilimsky, Idoia Villanueva Ruiz, Viola Von Cramon-Taubadel, Thomas Waitz, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Raffaele Fitto, Marisa Matias

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)

Janina Ochojska

 


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

62

+

ECR

Angel Dzhambazki, Raffaele Fitto, Anna Fotyga, Karol Karski, Jacek Saryusz-Wolski, Hermann Tertsch

ID

Anna Bonfrisco

PPE

Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Michael Gahler, Kinga Gál, Sunčana Glavak, Sandra Kalniete, Andrius Kubilius, David Lega, Miriam Lexmann, Antonio López-Istúriz White, Lukas Mandl, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Gheorghe-Vlad Nistor, Janina Ochojska, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko

Renew

Petras Auštrevičius, Katalin Cseh, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, María Soraya Rodríguez Ramos, Hilde Vautmans

S&D

Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Tanja Fajon, Raphaël Glucksmann, Dietmar Köster, Claudiu Manda, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Kati Piri, Giuliano Pisapia, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Andreas Schieder, Sergei Stanishev

The Left

Marisa Matias, Manu Pineda, Idoia Villanueva Ruiz

VERTS/ALE

Alviina Alametsä, Reinhard Bütikofer, Jordi Solé, Tineke Strik, Viola Von Cramon-Taubadel, Thomas Waitz, Salima Yenbou

NI

Fabio Massimo Castaldo

 

4

-

ID

Thierry Mariani, Jérôme Rivière, Harald Vilimsky

NI

Kostas Papadakis

 

1

0

The Left

Giorgos Georgiou

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] HL L 107., 2009.4.28, 166. o.

[2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0320.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0050.

[4] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0168.

Utolsó frissítés: 2021. március 19.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat