Eljárás : 2020/2142(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0056/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0056/2021

Viták :

PV 27/04/2021 - 8
CRE 27/04/2021 - 8

Szavazatok :

PV 28/04/2021 - 2
PV 28/04/2021 - 13
CRE 28/04/2021 - 13
PV 29/04/2021 - 19

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0166

<Date>{14/04/2021}14.4.2021</Date>
<NoDocSe>A9-0056/2021</NoDocSe>
PDF 221kWORD 72k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács</Titre>

<DocRef>(2020/2142(DEC))</DocRef>


<Commission>{CONT}Költségvetési Ellenőrző Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Pascal Durand</Depute>

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

(2020/2142(DEC))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

 tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2020)0288 – C9-0222/2020)[2],

 tekintettel a Tanácsnak a 2019-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

 tekintettel a Számvevőszéknek a 2019. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt[3],

 tekintettel a Számvevőszéknek a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára[4],

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

 tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5] és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

 tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

 tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság véleményére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0056/2021),

1. elhalasztja a Tanács főtitkára számára az Európai Tanács és a Tanács 2019-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;

2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

 


 

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

(2020/2142(DEC))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

 tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

 tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság véleményére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0056/2021),

A. mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1. üdvözli, hogy a 2019-re vonatkozó éves jelentésében („a Számvevőszék jelentése”) a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Tanács és a Tanács („a Tanács”) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

2. elégedetten nyugtázza, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján azt a következtetést vonta le, hogy a 2019. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően a Tanács igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és a megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

3. általános megjegyzésként sajnálja, hogy a számvevőszéki jelentés „Igazgatás” című 9. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül; kéri, hogy az említett fejezettel kapcsolatos ellenőrzési munka összpontosítson jobban a Tanács számára nagy jelentőséggel bíró vagy akár kritikus kérdésekre;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

4. rámutat arra, hogy a Tanács költségvetése nagyrészt igazgatási jellegű, és jelentős részét a személyzethez, az épületekhez, a bútorzathoz és a berendezésekhez kapcsolódó kiadások, valamint egyéb fenntartási költségek teszik ki; sajnálja, hogy nem vették figyelembe a Parlamentnek az Európai Tanács és a Tanács költségvetésének az átláthatóság miatt külön költségvetésekre választására vonatkozó, régóta megfogalmazott kérését, amely javítaná mindkét intézmény átláthatóságát, és sürgeti a Tanácsot, amint a korábbi években kiadott, mentesítésről szóló állásfoglalásokban ismételten megtette, hogy az átláthatóság és mindkét intézmény elszámoltathatóságának, valamint kiadásaik hatékonyságának javítása érdekében készítsen külön költségvetést az Európai Tanács és a Tanács részére;

5. megállapítja, hogy a Tanács költségvetése 2019-ben összesen 581 895 459 EUR volt (szemben a 2018. évi 572 854 377 EUR-val és a 2017. évi 561 576 000 EUR-val), 92,3%-os globális végrehajtási aránnyal (szemben a 2018. évi 91,9%-os és a 2017. évi 93,8%-os aránnyal); megállapítja, hogy a költségvetés növekedése csökkenő ütemű, mértéke 9 millió EUR volt (2018-ban 11,3 millió EUR, 2017-ben pedig 16,5 millió EUR), ami 1,6%-os növekedésnek felel meg (szemben a 2018. évi 2%-kal és a 2017. évi 3%-kal); 

6. emlékeztet arra, hogy a 2018-ról 2019-re átvitt előirányzatok összesen 56 599 584 EUR-t tettek ki, ami 10,7%-os átviteli aránynak felel meg, és főként olyan kategóriákból származik, mint a számítógépes rendszerek (19,5 millió EUR), az épületek (16,0 millió EUR) és a tolmácsolás (11,9 millió EUR); üdvözli a 2019-es átvitelek végrehajtását, ami összesen 49 240 654 EUR kifizetését, azaz 87,7%-os arányt jelent, többek között a számítógépes rendszerekre (18,7 millió EUR), az épületekre (12,5 millió EUR) és a tolmácsolásra (10,4 millió EUR) vonatkozóan;

7 elismeri az átviteli arány kismértékű csökkenését, amely arány 2019 és 2020 között 9,8 % volt (szemben a 2018 és 2019 közötti 10,7 %-os, illetve a 2017 és 2018 közötti 11,5 %-os aránnyal); emlékezteti azonban a Tanácsot, hogy az átvitelek kivételt jelentenek az évenkéntiség elve alól, és azoknak a tényleges szükségleteket kell tükrözniük; felhívja a Tanácsot, hogy fokozza erőfeszítéseit a költségvetés túlbecslésének elkerülése érdekében;

8. elismerését fejezi ki a Tanácsnak a „Küldöttségek utazási költségei” költségvetési sor 100%-os sikeres kötelezettségvállalási és kifizetési arányáért; tudomásul veszi továbbá a „Számítógépes rendszerek” és az „Információ” költségvetési tételek 100%-os kötelezettségvállalási arányát, de rámutat e költségvetési sorok 2020-ra történő átvitelének 35,4%-os, illetve 32,9 %-os arányára;

9. tudomással rendelkezik arról, hogy az „intézményi” és „egyéb” ülések száma 2019-ben 7668 volt (míg 2010-ben 6338); megjegyzi, hogy a 2019-ben  szervezett ülések teljes száma 2018-hoz képest 0,8%-kal (azaz 65 üléssel) csökkent, mivel az európai választások és az új képviselők megválasztása vagy kinevezése miatt a második félévben csökkent a jogalkotási tevékenység az összes intézménynél; 

10. megállapítja, hogy az üléstevékenység csökkenésével összhangban és a tolmácsolási időegység (i-slot) árának 2%-os (2018-hoz képest 10 EUR mértékű) emelkedése ellenére a tolmácsolási költségek 11%-kal csökkentek (62,2 millió EUR, szemben a 2018. évi 70 millió EUR-val), és a költségek 62 480 tolmácsnapra vonatkoztak, ami 13%-os csökkenést jelent 2018-hoz képest;

11. megállapítja, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2019-ben közzétett jogi aktusok száma 1326 volt (míg 2018-ban 1210, 2017-ben 1130, 2010-ben pedig 825); egyetért azzal, hogy a jogi aktusok számának növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a 2019-es európai választások előtt a lehető legtöbb jogi aktust kellett elfogadni;

12. emlékezteti a Tanácsot arra, hogy a hatásvizsgálatok végzése a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt egyik kulcstényező, valamint azon ígéretére, hogy hatásvizsgálatokat végez a Bizottság javaslataihoz fűzött jelentős módosításaival kapcsolatban; sajnálja, hogy a Tanács eddig egyik módosításával kapcsolatban sem végzett hatásvizsgálatot;

 

Belső irányítás, belső kontroll, teljesítmény

13. a korszerűsítéssel összefüggésben megállapítja, hogy a Tanács lépéseket tett a hierarchia egyes rétegeinek megszüntetése révén laposabb irányítási struktúra létrehozására, amelynek célja a kommunikáció javítása, a döntéshozatal megkönnyítése és a személyzet mozgásterének növelése az aktákért való felelősség bővítésével; megemlíti, hogy bevezetésre került egy hatékonyan tesztelt humánerőforrás-kezelési informatikai eszköz (SYSPER) és egyéb, a kiküldetések életciklusának kezelésére használt eszközök; nagyra értékeli ezeket a lépéseket, és felhívja a Tanácsot, hogy folytassa ezeket a lépéseket;

14. elismeri, hogy rendelkezésre áll egy olyan belső ellenőrzési keret, amely észszerű bizonyosságot nyújt a célkitűzések elérésével kapcsolatban; üdvözli, hogy a 2019-es év vonatkozásában sem hűtlen kezelésről, sem szabálytalanságokról nem történt említés a belső ellenőr és a Számvevőszék ellenőrzési jelentéseiben, sem pedig az ellenőrző bizottság véleményeiben; megjegyzi továbbá, hogy valamennyi szervezeti egység végzett kockázatkezelést, amelynek során kockázati nyilvántartást vezettek az azonosított kockázatokra, azokat értékelésére, és a kiválasztott kockázatkezelési módszerre vonatkozó információkkal; megjegyzi, hogy 2019-ben nem jelentettek kritikus kockázati szintet, és nem realizálódtak jelentős kockázatok; üdvözli, hogy a 2016 és 2018 között kiadott ajánlások 93%-át végrehajtották, vagy azok végrehajtása folyamatban van;

15. üdvözli a Tanács pénzgazdálkodási és teljesítményi rendszereiben történt fejlesztéseket, például az integrált pénzügyi és tevékenységtervezési projekt 2019. októberi elindítását, amelynek eredménye az éves és többéves költségvetési tervezés integrálása lesz, valamint a pénzügyi tervezés és a költségvetés-végrehajtás közötti kapcsolat megteremtése a tevékenységek szintjén;

16. megjegyzi, hogy a pénzforgalmi helyzet javulásával összefüggésben a számlák kifizetésének átlagos késedelme 2019-ben 19 nap volt, míg a késedelem legfeljebb 30 naptári nap lehet;

17. emlékeztet arra, hogy a fő teljesítménymutatók általánosan elismert eszközök az elért eredményeknek a célkitűzésekhez viszonyított mérésére; felhívja a Tanácsot, hogy vezetői jelentéseiben foglalja össze a legfontosabb fő teljesítménymutatókat és a kapcsolódó eredményeket;

Humánerőforrás

18. megállapítja, hogy a 2019. évi létszámtervben szereplő álláshelyek számát 3033 álláshelyben határozták meg (szemben a 2018. évi 3031 álláshellyel és a 2017. évi 3027 álláshellyel); üdvözli az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy észszerűsítsék a szervezeti felépítést 30 AST5-álláshely 30 AD5-álláshellyé történő átalakításával az igazgatás folytatódó korszerűsítésének részeként; általánosságban üdvözli az igazgatás korszerűsítésének folyamatát, amelynek célja a Tanács szervezeti felépítésének minőségi javítása és az erőforrások megfelelő felhasználása; 

19. kéri a Tanácsot, hogy készítsen jelentést a HR-eljárások egyszerűsítési és javítási folyamatáról és minden kapcsolódó intézkedésről, például a 2018 őszén végzett személyzeti felmérés nyomon követéséről, a személyzet karrierlehetőségeinek javításáról, a tapasztalatok és ismeretek megosztásának erősítéséről, a modern kommunikációs eszközök előmozdításáról és a pszichoszociális kockázatok további megelőzéséről;

20. üdvözli a Tanács Főtitkárságának a fogyatékossággal élő gyakornokokat segítő pozitív cselekvési programját, amely évi 4–-6 fizetett szakmai gyakorlatot biztosít igazolt fogyatékossággal rendelkező uniós polgároknak, továbbá üdvözli a Tanácsnak az igényekhez észszerűen alkalmazkodó munkakörnyezetre vonatkozó politikáját is, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy másokkal egyenlő módon végezhessenek munkát;

21. felhívja a Tanácsot, hogy készítsen jelentést a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervéről és a Tanácsnál dolgozó, fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségét biztosító intézkedéseiről, az ezzel kapcsolatban bevezetett eljárásokról és a nők és férfiak közötti egyensúly valamennyi hierarchiai szinten történő megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről; felhívja továbbá a Tanácsot, hogy nyújtson tájékoztatást a fogyatékossággal élő személyek arányáról a személyzet körében, valamint a földrajzi egyensúlyról és az egyensúly biztosítása érdekében tett intézkedésekről;

22. emlékeztet a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formáció szükségességéről szóló, 2020. december 17-i parlamenti állásfoglalásra, amelyben arra kérte a nemek közötti egyenlőségért felelős minisztereket és államtitkárokat, hogy hozzanak létre külön intézményi fórumot a nemek közötti egyenlőségnek az Unió stratégiáiba és politikai folyamataiba történő fokozottabb beépítése, valamennyi kapcsolódó politika összehangolása, valamint a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség védelmének Unión belüli, interszekcionális megközelítés révén történő harmonizálása érdekében; hangsúlyozza, hogy ez a külön tanácsi formáció kulcsfontosságú szerepet töltene be a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos főbb kérdésekről folytatott tárgyalások akadályainak elhárításában;

23. felhívja a Tanácsot, hogy foglalkozzon a nemek közötti és földrajzi egyensúlyhiányokkal annak érdekében, hogy valamennyi tagállam állampolgárai megfelelő képviselettel rendelkezzenek, többek között vezetői szinten is;

Összeférhetetlenség, zaklatás, visszaélések bejelentése

24. sajnálatosnak tartja, hogy nem kapott több információt a Tanács etikai kultúrájának és normáinak javulásáról, ideértve például a nyilvános etikáról szóló speciális képzést bemutató tematikus weboldal linkjét, az integritással és az etikai értékekkel kapcsolatos elvárásokat meghatározó, valamennyi alkalmazottra kiterjedő magatartási kódexet, az etika témájában gyakran feltett kérdésekre vonatkozó belső iránymutatást vagy a visszaélést bejelentő személyek védelmével kapcsolatos eljárásokat;

25. tudatában van a Tanácsnak az uniós intézmények és szervek – különösen az Európai Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék és a tanácsadó bizottságok (a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) – jelölési és kinevezési eljárásaiban játszott kulcsszerepével; határozottan javasolja ezen szerep felülvizsgálatát az Unió által elfogadott etikai elvek, köztük a feddhetetlenség és a méltóság elvének figyelembevételével; emlékeztet a Számvevőszék azon kijelentésére, hogy az etikus magatartás „hozzájárul a hatékonyabb és eredményesebb pénzgazdálkodáshoz és a közbizalom erősödéséhez, ami elengedhetetlen a közpolitikák sikeréhez”, valamint különösen, hogy „az európai uniós intézmények és szervek alkalmazottai és tagjai által tanúsított bármiféle etikátlan magatartás nagymértékben felkelti a köz figyelmét, és csökkenti az Unióba vetett bizalmat”; ezért úgy véli, el kell kerülni, hogy olyan jelölteket nevezzenek ki az uniós intézmények és szervek tagjaiként, akik reputációs kockázatot jelentenek, például akiknek etikátlan magatartása megerősítést nyert az OLAF által vagy az ellenük folyamatban lévő jogi eljárás során; 

26. aggályosnak tartja, hogy a Tanács hivatalos honlapján nem talált olyan etikai keretre vonatkozó fejezetet, amely a lehetséges összeférhetetlenségek megelőzésére, azonosítására és elkerülésére vonatkozó szabályokat tartalmaz; felhívja a Tanácsot, hogy e tekintetben igazodjon a többi uniós intézményhez, például az Európai Bíróság honlapjához, amely külön fejezetet szentel az átláthatóságnak; felhívja a Tanácsot, hogy mutasson be egy, az ilyen intézkedések bevezetésére vonatkozó tervet, egyértelműen rögzített határidőkkel;

27. nyomatékosan megismétli a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy hozza összhangba az Európai Tanács elnökének magatartási kódexét a Parlament és a Bizottság magatartási kódexeivel annak érdekében, hogy legyenek az uniós jogalkotáshoz kapcsolódó tevékenységek jóváhagyására vonatkozó érvényes szabályok azt követően, hogy az Európai Tanács elnöke kilépett a Tanácsból;

28. kiemeli, hogy a Tanács Főtitkársága 2020. január 21-én levelet küldött a delegációknak, amelyben tájékoztatást nyújtott a Főtitkárság volt vezető tisztviselői által a szolgálati jogviszony megszűnését követően végzett szakmai tevékenységekről az Európai Unió tisztviselőinek 2019. évi személyzeti szabályzata 16. cikkének harmadik és negyedik bekezdésével, valamint a végrehajtási szabályokkal összhangban;

29. ismét mély aggodalmát fejezi ki a politikai és költségvetési döntéshozatali folyamatokban érintett számos tagállami képviselővel kapcsolatos összeférhetetlenség miatt; megismétli a Parlament Tanácshoz intézett azon erőteljes felhívását, hogy biztosítsa, hogy azok a tagállami képviselők, akik a tulajdonukban lévő vállalkozásokon keresztül közvetlenül részesülnek uniós támogatásokban, ne vegyenek részt a kapcsolódó politikai vagy költségvetési vitákban és szavazásokon; kéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az összeférhetetlenség elkerülésére hozott szükséges intézkedésekről;

Épületek

30. üdvözli, hogy az Európa épülettel kapcsolatos projektért a belga hatóságoknak fizetendő összeg utolsó részletét 2019-ben fizették ki, mivel 2017-ben nem lehetett aláírni a kapcsolódó végleges adásvételi szerződést; megjegyzi, hogy a 2017-ről 2018-ra határozat útján átvitt 4,1 millió EUR összegű előirányzatot 2018-ban megfelelően lekötötték, de nem fizették ki, és 2019-re vitték át kifizetés céljából; 

31. ismételten aggodalmát fejezi ki az új Európa épület építéséről szóló, a médiában megjelent riasztó információk miatt; felszólítja a Tanácsot, hogy alaposan tájékozódjon a fővállalkozóról és az alvállalkozók (a média szerint akár 12 alvállalkozó) teljes láncolatáról, továbbá az alkalmazott munkavállalók munkakörülményeiről, és juttassa el megállapításait a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságához;

32. üdvözli, hogy a Tanács erőfeszítéseket tett környezeti lábnyomának csökkentésére valamennyi épületében, amelyek 2016 óta szerepelnek a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS); üdvözli, hogy 2020 októberében részletes környezetvédelmi nyilatkozatot tettek közzé a 2019-es adatok alapján;

Digitalizáció

33. megjegyzi, hogy 2019-ben a Tanács digitális szolgáltatási osztálya (SMART) széles körű szolgáltatást nyújtott a Tanácsnak, és jelentős beruházások történtek olyan új eszközök kifejlesztése terén, mint a fordításkezelési rendszer, a tájékoztató eszköz, a háromoldalú egyeztetések táblázatainak létrehozására és kezelésére szolgáló táblázatszerkesztő, a jogalkotási szövegek együttműködésen alapuló megszövegezésére és szerkesztésére szolgáló EDiT, az eAgenda és más technikai platformok; 

34. ösztönzi a Tanácsot, hogy használjon nyílt forráskódú technológiát annak érdekében, hogy elkerülje a szállítóktól való függést, megőrizze a saját technikai rendszerei feletti ellenőrzést, erősebb biztosítékokat nyújtson a felhasználók magánéletének és adatainak védelmére, valamint növelje a biztonságot és az átláthatóságot a nyilvánosság számára;

35. arra bátorítja a Tanácsot, hogy kövesse az európai adatvédelmi biztos által az uniós intézmények és a Microsoft között 2018-ban aláírt intézményközi licencmegállapodás és végrehajtási szerződés újratárgyalására megfogalmazott ajánlást, hogy elérje a digitális szuverenitást, elkerülje a vevőfogvatartást és az ellenőrzés elmaradását, valamint biztosítsa a személyes adatok védelmét;

Átláthatóság

36. megállapítja, hogy – miután a Tanács jóváhagyta az európai ombudsmannak („az ombudsman”) a tagállamok számára a szponzorálással kapcsolatban nyújtott iránymutatásra vonatkozó ajánlását, továbbá a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának rendszeres emlékeztetői nyomán – a Tanács Főtitkársága 2020. június 29-én megküldte a delegációknak a Tanács elnökségei által a szponzorálással kapcsolatban követendő legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás-tervezetet; ismételten hangsúlyozza, hogy bármilyen valós vagy vélt összeférhetetlenség veszélyezteti a Tanács és az egész Unió hírnevét;

37. megjegyzi, hogy a tagállamoktól elvárják saját tanácsi elnökségük finanszírozását, és sajnálatosnak tartja, hogy azok kiadásaik egy részét vállalati szponzorálásból fedezik; komoly aggodalmának ad hangot a lehetséges hírnévromlás miatt, amelyet ez a gyakorlat a Tanács és az Unió számára okozhat; sürgeti, hogy az elnökségek kerüljék el, hogy a költségek fedezésére vállalati szponzorálást alkalmazzanak, és e tekintetben kéri a Tanácsot, hogy irányozza elő az elnökségek költségvetésbe való bevonását;

38. arra ösztönzi a Tanácsot, hogy megfelelő tanáccsal lássa el az elnökségeket a szponzorálásra vonatkozó egyértelmű és átlátható szabályok meghatározása során, fokozott figyelmet fordítva az abból eredő esetleges összeférhetetlenségre, ha a vállalati szektornak kifejezett érdeke fűződik a Tanács által elfogadott határozatokhoz; sürgeti a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépést az iránymutatások tekintetében, és különösen gondolkozzon el azon, hogy az iránymutatás jelenleg nem kötelező jellegű;

39. emlékeztet arra, hogy az ombudsman vizsgálatot (OI/2/2017) indított a Tanács 2017-ben végzett jogalkotási munkájának átláthatóságát illetően azzal a céllal, hogy a polgárok könnyebben nyomon követhessék az uniós jogalkotási folyamatot; üdvözli, hogy az ombudsman a közelmúltban pozitívan fogadta a Tanács által az átláthatóság irányába tett új lépéseket, például azt, hogy proaktív módon közzétette a jogszabálytervezetekről folytatott tárgyalások előrehaladásáról szóló jelentéseket, ami teljes mértékben összhangban áll az ombudsman által a vizsgálatai nyomán tett javaslatokkal, valamint az utolsó mentesítési állásfoglalásokban megfogalmazott kérésekkel;

40. emlékeztet arra, hogy az ombudsman OI/2/2017 számú, az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett stratégiai vizsgálatáról szóló, 2019. január 17-i állásfoglalásában az Európai Parlament túlnyomó többséggel támogatta az ombudsman jogalkotási átláthatóságra vonatkozó javaslatait, és arra kéri a Tanácsot, hogy javítsa tovább a jogalkotás átláthatóságát, különösen a tagállamok álláspontjának rögzítése és közzététele, valamint több háromoldalú egyeztetési dokumentum rendelkezésre bocsátása révén; sürgeti a Tanácsot, hogy fokozza az átláthatóság érdekében tett erőfeszítéseit többek között azáltal, hogy géppel olvasható formátumban közzéteszi a tanácsi munkadokumentumokat; felkéri a Tanácsot, hogy számoljon be a jogalkotás átláthatóságának javítása érdekében tett egyéb intézkedésekről; 

41. felhívja a figyelmet az ombudsman 1946/2018/KR számú ügyben hozott határozatára, amelyben az ombudsman arra kérte a Tanács Főtitkárságát, hogy vezessen teljes körű nyilvántartást a lobbisták és az Európai Tanács elnöke vagy kabinetjének tagjai közötti találkozókról; határozottan támogatja az ombudsman azon kijelentését, hogy az elnök kabinetjének tagjai csak az átláthatósági nyilvántartásban szereplő érdekképviselőkkel találkozhatnak, illetve általuk szervezett eseményeken vehetnek részt; aggasztónak tartja, hogy ezt a kijelentést figyelmen kívül hagyták, és kéri, hogy adjanak arra választ az ombudsmannak;

42. örvendetesnek tartja, hogy a három intézmény (a Parlament, a Tanács és a Bizottság) ismételten kifejezte arra irányuló közös törekvését, hogy megállapodást érjenek el egy háromoldalú intézményi átláthatósági nyilvántartásról az érdekképviselőkkel folytatott kapcsolattartás átláthatóságának növelése érdekében; elismerését fejezi ki a Tanácsnak a német elnökség alatt tett, a 2020. október 6-i ötödik intézményközi tárgyaláson ismertetett pozitív lépéseiért és további eredményeiért, és arra ösztönzi az összes érintett szereplőt, hogy állapodjanak meg a reformokról annak érdekében, hogy a nyilvántartás a Tanács bevonása révén kötelezővé váljon; sürgeti a Tanácsot, hogy terjessze ki a megállapodás hatályát azáltal, hogy a lobbisták számára kötelezővé teszi a nyilvántartásba vételt, amennyiben az aktuális vagy jövendőbeli elnökségek nagykövetével vagy a nagykövetek Állandó Képviselők Bizottságában (Coreper) helyet foglaló helyetteseivel, vagy a Tanács főtitkárával vagy főigazgatóival kívánnak találkozni;

43. megállapítja, hogy hét panaszt nyújtottak be az ombudsmanhoz és egy stratégiai vizsgálatra került sor, és ezek mind az átláthatóságot érintették; megjegyzi, hogy a hét panasz közül kettő esetében az ombudsman úgy vélte, hogy hivatali visszásság történt; megállapítja, hogy egy ügyet lezártak, kettő esetében úgy vélték, hogy azok nem jártak hivatali visszássággal, míg a fennmaradó két panasz továbbra is függőben van; megjegyzi, hogy a vizsgálat során, amely az eurócsoport üléseinek előkészítésében részt vevő szervek átláthatóságára vonatkozott, az ombudsman megállapította, hogy a Tanács lépéseket tett átláthatósági politikájának további javítása érdekében, és úgy határozott, hogy lezárja ezt a stratégiai vizsgálatot;

Kommunikáció

44. egyetért azzal, hogy a Tanács honlapja hozzáférhetőségének javítása, amely a 2018. évi külső ellenőrzési ajánlások részét képezte, 2019-ben prioritást élvezett; a biztató eredmények egyikeként üdvözli, hogy az úgynevezett „szakpolitikai oldalak”, amelyek háttér-információkat nyújtanak a Tanácsban tárgyalt főbb kezdeményezésekről és jogszabályokról, a honlap leggyorsabban növekvő részét alkották;

45. üdvözli, hogy a fejlesztések – többek között a fogyatékossággal élő személyek számára is – jobb internetes felhasználói élményt eredményeztek, amelyet a hozzáférhetőségi pontszám mér, és amelynek szintje a 2018 végi 47%-ról 2019 decemberére 67%-ra nőtt; megjegyzi, hogy a fennmaradó ellenőrzési ajánlásokat, amelyek elsősorban a felhasználói élményhez és a tartalom-létrehozási szabványokhoz kapcsolódnak, 2020-ban hajtják végre; kéri a Tanácsot, hogy a későbbiekben számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ellenőrzési ajánlások eredményeiről és előrehaladásáról, különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését illetően;

46. megjegyzi, hogy a Tanács audiovizuális műsorszolgáltatási infrastruktúráját és gyártási létesítményeit 2019-ben továbbfejlesztették a műveletek hatékonyságának növelése, valamint egy olyan időtálló és jobb ellenállóképességű infrastruktúra biztosítása érdekében, amely képes kezelni a növekvő számú videoközvetítést;

A Tanács szerepe az Európai Ügyészség (EPPO) európai ügyészeinek kinevezésében

47. emlékeztet arra, hogy 2019-ben és 2020-ban a nemzeti előválogató bizottságok megnevezték jelöltjeiket az értékeléshez, és a kiválasztással foglalkozó európai tanácsadó testület tanácskozást folytatott az EPPO-hoz 2020-ban kinevezendő 22 európai ügyész képesítéseiről; emlékeztet arra, hogy az (EU) 2018/1696 végrehajtási határozat[6] szerint a kiválasztással foglalkozó európai tanácsadó testület értékeli a jelölteket és a Tanács számára rangsort állít fel, amelyet a Tanács figyelembe vesz; 

48. emlékeztet arra, hogy a 2020. július 22-i 14830/19 számú végrehajtási határozat[7] kimondja, hogy „a Belgium, Bulgária és Portugália által jelölt személyeket illetően a Tanács – az említett jelöltek érdemeinek a Tanács érintett előkészítő szerveiben elvégzett eltérő értékelése alapján – nem követte a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület preferenciájának nem kötelező jellegű sorrendjét”;

49. emlékeztet arra, hogy 2020. július 27-én Ausztria, Észtország, Hollandia és Luxemburg nyilatkozatot adott ki, amely kiemeli, hogy „el kell kerülni a kiválasztással foglalkozó nemzeti tanácsadó testületek rangsorai, valamint a kiválasztással foglalkozó európai tanácsadó testület rangsorai közötti versengést, mivel az erodálhatja a kinevezési folyamat európai alkotóelemét”;

50. sajnálatosnak tartja, hogy 2020 júliusa és szeptembere között a Tanács a Parlament több, írásbeli választ igénylő kérdésére sem adott megfelelő választ, amelyekben arra kérte a Tanácsot, hogy fejtse ki, miért döntött úgy, hogy nem követi a kiválasztással foglalkozó európai tanácsadó testület ajánlásait, továbbá részletezze, milyen értékelési folyamat alapján jutott arra a döntésre, hogy nem követi a kiválasztással foglalkozó európai tanácsadó testület ajánlásait;

51. rendkívül aggasztónak tartja azon médiahíreket, amelyek szerint a portugál kormány téves információkat szolgáltatott a Tanácsnak a kiválasztással foglalkozó európai tanácsadó testület által második helyre rangsorolt jelölt titulusáról és tapasztalatáról, aminek alapján az érintett jelöltet portugál európai ügyésszé nevezték ki;

52. emlékeztet arra, hogy az európai ügyészeknek függetlennek kell lenniük, és annak gyanúja, hogy egy nemzeti kormány a kiválasztással foglalkozó európai tanácsadó testület ajánlásával ellentétes módon beavatkozott egy jelölt érdekében, súlyosan negatív hatást gyakorolna az Európai Ügyészség mint intézmény hírnevére, feddhetetlenségére és függetlenségére;

A mentesítés megtagadásával kapcsolatos helyzet jelenlegi állása

53. hangsúlyozza a Parlament azon előjogát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikke, valamint a költségvetési rendelet és a Parlament eljárási szabályzata vonatkozó rendelkezései értelmében a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság fenntartása és az uniós adófizetőkkel szembeni demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében mentesítést adjon;

54. megállapítja, hogy a Parlament közel húsz év alatt kialakította azt a gyakorlatot, hogy valamennyi uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek mentesítést ad;

55. mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata támogatja az adófizetők és a közvélemény jogát ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak az állami bevételek felhasználásáról;

56. megismétli, hogy a nyílt és átlátható uniós közigazgatás és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme egyaránt megköveteli a nyílt és átlátható mentesítési eljárást, amelynek keretében valamennyi uniós intézmény elszámoltatható az általa végrehajtott költségvetésért a költségvetési rendelet 59. cikke alapján;

57.  megismétli, hogy javítani kell az intézmények közötti együttműködést a mentesítési eljárás keretében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, az éves mentesítési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács közötti együttműködésről szóló egyetértési megállapodás révén;

58. hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikke értelmében az egyes intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az azokban meghatározott eljárásokkal, feltételekkel és célkitűzésekkel összhangban járnak el, és az intézmények jóhiszeműen együttműködnek egymással;

59. emlékeztet az eddigi mentesítési eljárások során tapasztalt visszatérő nehézségekre, amelyeket a Tanács együttműködésének hiánya okozott, valamint emlékeztet arra, hogy a Parlament a 2009–2019. évi pénzügyi évekre vonatkozóan megtagadta a mentesítés megadását a Tanács főtitkára számára;

60. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet – amelyben a Parlamentnek csupán arra van lehetősége, hogy megtekintse a Számvevőszék és az európai ombudsman jelentéseit és a Tanács weboldalán szereplő információkat, de nem kap a Tanácstól írásbeli vagy szóbeli választ az éves mentesítési eljárás során – lehetetlenné teszi, hogy a Parlament megalapozott döntést hozzon a mentesítés megadásáról, ami tartósan negatív hatást gyakorol mindkét intézményre, és hiteltelenné teszi a költségvetési gazdálkodás politikai ellenőrzésével kapcsolatos eljárást;

61. hangsúlyozza, hogy e patthelyzet végleges feloldása érdekében újra kell indítani a tárgyalásokat a Tanáccsal egy kölcsönösen kielégítő megállapodás elérése céljából;

62. megismétli, hogy a Parlament tárgyalócsoportot hozott létre, és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága 2020. május 25-én levelet küldött a Tanács főtitkárának, amelyben javasolta a tárgyalások megkezdését;

63. továbbra is meg van győződve arról, hogy e kérdésben lehetséges a megállapodás, ezért felhívja a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül indítsa újra e tárgyalásokat egy olyan megoldás érdekében, amely tiszteletben tartja a polgárok elszámoltathatósági jogát;

64. megjegyzi, hogy különbséget kell tenni az érintett intézményeknek a mentesítési eljárásokban játszott eltérő szerepe között; hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogadja el, hogy a két intézmény egyenértékű és reciprok szerepet töltsön be a mentesítési eljárásban;

65. elismeri, hogy a folyamatban mutatkozó pozitív tendenciát megszakította a Covid19-járvány; aggodalommal állapítja meg, hogy 2020 őszén a Parlament részéről minden arra irányuló kísérlet kudarcot vallott, hogy előzetes eszmecsere céljából találkozzon a Tanáccsal;

66. rámutat, hogy amíg a felek nem folytatnak tárgyalást egymással, addig a Parlament álláspontja változatlan marad, és a felek közötti tárgyalás az ügy megoldásának előfeltétele;

67. emlékeztet Věra Jourová alelnök és Johannes Hahn biztos 2019. évi parlamenti meghallgatásuk során tett nyilatkozatára, miszerint hajlandók szerepet vállalni e kérdésben annak érdekében, hogy nagyobb átláthatóságot lehessen elérni a Tanács költségvetésének végrehajtása tekintetében; úgy véli, hogy a tárgyalásokat ki lehetne terjeszteni a Bizottságra is annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament megkapja a szükséges információkat arra vonatkozóan, hogy a Tanács hogyan hajtja végre költségvetését.


 

 

VÉLEMÉNY AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (28.1.2021)

<CommissionInt>a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére</CommissionInt>


<Titre>az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács</Titre>

<DocRef>(2020/2142(DEC))</DocRef>

A vélemény előadója: <Depute>Antonio Tajani</Depute>

 

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikke értelmében az Európai Parlament mentesíti a Bizottságot az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól; mivel a Tanács költségvetése az uniós költségvetés részét képezi;

B. mivel az EUMSZ 319. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az Európai Parlament kérésére köteles megadni a Parlamentnek a kiadások végrehajtásával, illetve a pénzügyi ellenőrző rendszerek működésével kapcsolatos minden szükséges tájékoztatást;

C. mivel az egyes uniós intézmények és szervek külön-külön történő mentesítési eljárása régóta fennálló gyakorlat az átláthatóság és az uniós polgárok felé való demokratikus elszámoltathatóság garantálására, és azt a Tanács kivételével valamennyi intézmény és szerv elfogadja;

D.  mivel az együttműködés hiánya miatt a Tanács válaszadása terén folyamatosan fennálló nehézségek ahhoz vezettek, hogy a Parlament több mint 10 éve elutasítja a Tanács mentesítését a költségvetés rá vonatkozó szakaszának végrehajtását illetően, azt eredményezve, hogy 6 milliárd EUR összegű közpénzt megfelelő ellenőrzés nélkül költöttek el;

E.  mivel a közpénzek elköltése feletti demokratikus ellenőrzés létfontosságú ahhoz, hogy a polgárok bízhassanak az intézmények működésében;

F.  mivel az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alátámasztja, hogy az adófizetőknek és a közvéleménynek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon az állami bevételek felhasználásáról;

G.   mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikke értelmében az egyes intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az azokban meghatározott eljárásokkal, feltételekkel és célkitűzésekkel összhangban járnak el, és az intézmények jóhiszeműen együttműködnek egymással;

H.  mivel az EUSZ 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat;

I.  mivel az EUSZ 17. cikkének (8) bekezdése értelmében a Bizottság az Európai Parlamentnek felel; mivel a Parlament különböző eszközökkel rendelkezik annak biztosítására, hogy a Bizottság tiszteletben tartsa a Szerződésben foglalt kötelezettségét, beleértve a mentesítési eljárást is, amelynek keretében értékeli az uniós pénzeszközök megfelelő kezelését;

1.  megismétli, hogy javítani kell az intézmények közötti együttműködést a mentesítési eljárás keretében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, az éves mentesítési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács közötti együttműködésről szóló egyetértési megállapodás révén; sajnálja, hogy a Tanáccsal ennek érdekében folytatott tárgyalások még mindig nem zárultak le a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által a Tanács főtitkára részére 2020. május 25-én küldött levél ellenére sem, amelyben arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy a parlamenti Elnökök Értekezlete a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát bízta meg a Tanáccsal a mentesítési eljárással kapcsolatban folytatott tárgyalások újraindításával;

2.  továbbra is meg van győződve arról, hogy e kérdésben lehetséges a megállapodás, ezért felhívja a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül indítsa újra e tárgyalásokat egy olyan megoldás érdekében, amely tiszteletben tartja a polgárok elszámoltathatósági jogát; megismétli azon korábbi álláspontját, hogy amennyiben a Tanáccsal folytatott tárgyalások nem járnak sikerrel, azokba be kell vonni a Bizottságot is annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament megkapja – akár közvetlenül, akár a Bizottságon keresztül – a szükséges információkat arra vonatkozóan, hogy a Tanács hogyan hajtja végre költségvetését;

3.  azon a véleményen van, hogy amennyiben nem lesz intézményközi megoldás, a Parlamentnek a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot csak a Bizottságnak kell címeznie, ugyanakkor folytatnia kell azt a gyakorlatot, hogy kísérő állásfoglalásokat fogad el az egyes uniós intézményeknek és szerveknek címzett észrevételekkel, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés egyetlen szakaszát se hajtsák végre megfelelő ellenőrzés nélkül;

4. úgy véli, hogy a kezdetektől fogva elősegítené a tájékozottabb mentesítési eljárást, ha a Tanács növelné az átláthatóságot és proaktív megközelítést alkalmazna az információmegosztásban;

5. megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a Tanács jogalkotási folyamatainak átláthatóságára vonatkozóan az ombudsman által stratégiai vizsgálatát követően tett ajánlást; sürgeti a Tanácsot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az ajánlás indokolatlan késedelem nélküli végrehajtása érdekében;

6.  úgy véli, hogy bár a jelenlegi helyzetet javítani lehetne a szerződések keretein belül az uniós intézmények közötti jobb együttműködés révén is, a mentesítési eljárás jobb átláthatóságának biztosítása érdekében idővel szükség lehet a szerződések felülvizsgálatára, hogy egyértelműbb legyen a jogi helyzet a mentesítési eljárás tekintetében, például kifejezett hatáskört adva az Európai Parlamentnek, hogy külön-külön adjon mentesítést az egyes intézményeknek és szerveknek; hangsúlyozza, hogy a Parlament illetékes bizottságának alaposan meg kell vizsgálnia az ilyen változásoknak a Szerződésekben előírt intézményközi egyensúlyra gyakorolt hatását; e tekintetben úgy véli továbbá, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia lehetőséget nyújt egy ilyen javaslat nyilvános vitájának elindítására, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság fokozására irányuló lehetőségek feltárására.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

28.1.2021

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Gabriele Bischoff, Damian Boeselager, Geert Bourgeois, Fabio Massimo Castaldo, Gwendoline Delbos-Corfield, Pascal Durand, Daniel Freund, Charles Goerens, Esteban González Pons, Sandro Gozi, Brice Hortefeux, Laura Huhtasaari, Giuliano Pisapia, Paulo Rangel, Antonio Maria Rinaldi, Domènec Ruiz Devesa, Jacek Saryusz-Wolski, Helmut Scholz, Pedro Silva Pereira, Antonio Tajani, László Trócsányi, Mihai Tudose, Guy Verhofstadt, Loránt Vincze, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Victor Negrescu, Nikolaj Villumsen

 


 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ID

Gerolf Annemans, Laura Huhtasaari, Antonio Maria Rinaldi

NI

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Esteban González Pons, Brice Hortefeux, Paulo Rangel, Antonio Tajani, László Trócsányi, Loránt Vincze, Rainer Wieland

RENEW

Pascal Durand, Charles Goerens, Sandro Gozi, Guy Verhofstadt

S&D

Gabriele Bischoff, Victor Negrescu, Giuliano Pisapia, Domènec Ruiz Devesa, Pedro Silva Pereira, Mihai Tudose

Verts/ALE

Damian Boeselager, Gwendoline Delbos Corfield, Daniel Freund

 

 

 

2

-

The Left

Helmut Scholz, Nikolaj Villumsen

 

 

 

2

0

ECR

Geert Bourgeois, Jacek Saryusz Wolski

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 


 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

1.3.2021

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Matteo Adinolfi, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, Corina Crețu, Martina Dlabajová, José Manuel Fernandes, Raffaele Fitto, Luke Ming Flanagan, Daniel Freund, Isabel García Muñoz, Monika Hohlmeier, Jean-François Jalkh, Ádám Kósa, Joachim Kuhs, Ryszard Antoni Legutko, Claudiu Manda, Alin Mituța, Younous Omarjee, Tsvetelina Penkova, Markus Pieper, Sabrina Pignedoli, Michèle Rivasi, Petri Sarvamaa, Angelika Winzig, Lara Wolters, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gilles Boyer, Mikuláš Peksa

 


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

29

+

ECR

Raffaele Fitto, Ryszard Antoni Legutko

ID

Matteo Adinolfi, Jean-François Jalkh, Joachim Kuhs

NI

Sabrina Pignedoli

PPE

Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Monika Hohlmeier, Ádám Kósa, Markus Pieper, Petri Sarvamaa, Angelika Winzig, Tomáš Zdechovský

Renew

Gilles Boyer, Olivier Chastel, Martina Dlabajová, Alin Mituța

S&D

Caterina Chinnici, Corina Crețu, Isabel García Muñoz, Claudiu Manda, Tsvetelina Penkova, Lara Wolters

The Left

Luke Ming Flanagan, Younous Omarjee

Verts/ALE

Daniel Freund, Mikuláš Peksa, Michèle Rivasi

 

0

-

 

 

 

0

0

 

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] HL L 67., 2019.3.7.

[2] HL C 384., 2020.11.13., 1. o.

[3] HL C 377., 2020.11.9., 13. o.

[4] HL C 384., 2020.11.13., 180. o.

[5] HL L 193., 2018.7.30, 1. o.

[6] A Tanács 2018. július 13-i (EU) 2018/1696 végrehajtási határozata az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló (EU) 2017/1939 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzatáról (HL L 282., 2018.11.12., 8. o.).

[7] A Tanács (EU) 2020/1117 végrehajtási határozata (2020. július 27.) az Európai Ügyészség európai ügyészeinek kinevezéséről (HL L 244., 2020.7.29., 18. o.).

Utolsó frissítés: 2021. április 20.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat