IDŐKÖZI JELENTÉS az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
25.3.2021 - (COM(2020)0225) – (2020/0112R(APP))
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Lukas Mandl
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2020)0225) – (2020/0112R(APP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2020)0225),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 352. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 6. és 7. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság 2012. július 19-i, a decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatára és a közös megközelítésre,
– tekintettel az Alapjogi Ügynökség megerősítéséről és az Alapjogi Ügynökségről szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló, az Alapjogi Ügynökség Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztálya által 2020 májusában közzétett tanulmányra,
– tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (5) bekezdésére,
– tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság időközi jelentésére (A9-0058/2021),
A. mivel a tanácsi rendeletre irányuló javaslat előrelépést jelent az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) munkájának átfogóan még hatékonyabbá tétele felé azáltal, hogy lehetővé teszi számára, hogy az Unió hatáskörébe tartozó valamennyi területen teljeskörűen működjön, valamint egyértelművé teszi feladatait és munkamódszereit, ugyanakkor tiszteletben tartva az arányosság és a szubszidiaritás elvét; mivel sajnálatos, hogy ennek jogalapja jelenleg a Tanácsban egyhangúságot és a Parlament jóváhagyását igényli, ami azt jelenti, hogy a Parlament reformba történő bevonása korlátozott;
B. mivel az Alapjogi Ügynökség jelentős mértékben hozzájárul az alapvető jogok tiszteletben tartásához, és mint független és teljes jogú uniós ügynökséget és az alapjogok őrét tovább kell erősíteni az alapvető jogok lehető leghatékonyabb előmozdítása és védelme érdekében, ugyanakkor párbeszédre törekedve a civil társadalom – többek között az ügyvédi kamarák, szakmai szervezetek, bírák és ügyészek – aktív bevonása révén;
C. mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének a közös kül- és biztonságpolitika valamennyi szempontja területén az Unió és tagállamai fellépéseinek és tevékenységeinek nyomon követésébe és ellenőrzésébe való további bevonásában tükröződnie kell az erősebb külső dimenzió kialakítására irányuló uniós törekvéseknek;
D. mivel globalizált világunkban alapvető fontosságú az alapvető jogok kellő védelmének a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködés keretében történő garantálása;
E. mivel az uniós polgárok körében a rendőrség és az igazságügyi hatóságok munkájába vetett bizalom csak akkor építhető ki és erősíthető meg, ha az Unió és a tagállamok intézkedéseit és tevékenységeit pontosan, gondosan és következetesen nyomon követik és ellenőrzik, és azokat a lehető leghamarabb összhangba hozzák az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségekkel; mivel az Alapjogi Ügynökség tevékenysége a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben ezért rendkívül fontos, és ezért megbízatásának ki kell terjednie a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területére is;
F. mivel az Alapjogi Ügynökség által az alapvető jogok védelme és az olyan kihívások azonosítása terén végzett munka, mint például a gyermekek jogai, a migráció (beleértve a külső határokat is), a mesterséges intelligencia és az új technológiák alkalmazása, a nemek közötti egyenlőség, a nemi alapú erőszak és a nők jogai stb., az Alapjogi Ügynökség prioritásai szempontjából fontos, ezért azt el kell ismerni és támogatni kell;
1. rendkívül fontosnak tartja az Alapjogi Ügynökség azon célkitűzését, hogy tájékoztatást, segítséget és szakértelmet biztosítson az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára az alapvető jogokkal, valamint az alapvető jogok védelmével és biztosításával kapcsolatban az EU-ban, mivel az Alapjogi Ügynökség nyomon követi a Charta gyakorlati alkalmazását a tagállamok valamennyi polgára tekintetében, ezáltal törekedve annak biztosítására, hogy minden egyént méltósággal kezeljenek, miközben valamennyi tagállam egyenlő elbánásban részesül; hangsúlyozza, hogy fontos segítői szerepet tölt be az Unió és tagállamai támogatásában az alapvető jogokkal kapcsolatos intézkedések meghozatala és a cselekvési irányvonalak kialakítása során; hangsúlyozza, hogy ezek a támogató intézkedések különböző formákat ölthetnek, beleértve a tényeken alapuló, kiegyensúlyozott és különböző forrásokat figyelembe vevő jelentések közzétételét; ösztönzi a Bizottságot és a Tanácsot, hogy politikai döntéshozatalukba szisztematikusan építsék be az Alapjogi Ügynökség által előállított adatokat, és a Parlament ugyanezt tűzi ki célul;
2. hangsúlyozza, hogy a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd általános és sürgető kérdés, csakúgy, mint a nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságokon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, nemi identitáson vagy nemi önkifejezésen, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés; emlékeztet, hogy a horizontális és interszekcionális megközelítés kulcsfontosságú a mindenkit megillető alapvető jogok védelme szempontjából; óva int a gyűlöletbeszéd és a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia különböző formáinak – különösen a cigányellenességnek, az antiszemitizmusnak, az iszlamofóbiának, valamint a fekete vagy egyéb színes bőrű emberekkel szembeni rasszizmusnak – számos tagállamban történő terjedése és elfogadottá válása ellen, amit tovább súlyosbított a szélsőséges mozgalmak terjedése és amely felerősödött az online környezetben, különösen a Covid19-világjárvány idején; hangsúlyozza az Alapjogi Ügynökség elkötelezettségét a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem mellett, és felhívja az ügynökséget, hogy folytassa a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos fejleményekkel kapcsolatos munkáját, és rendszeresen számoljon be a különböző ügyekről és a legújabb tendenciákról;
3. újólag megerősíti azon határozott szándékát, hogy lehetővé teszi az Alapjogi Ügynökség számára, hogy az Unió hatáskörébe tartozó valamennyi területen teljeskörűen működjön, és betöltse az uniós jogalkotók által meghatározott szerepét, azaz meghatározza azokat az elveket és feltételeket, amelyek mellett egyetértését megadhatja; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlamentet csak korlátozott mértékben vonják be az Alapjogi Ügynökség reformjába, és hangsúlyozza, hogy a rendes jogalkotási eljárást részesíti előnyben; felhívja a Bizottságot, hogy más bel- és igazságügyi ügynökségekkel összhangban biztosítson megfelelő megnövelt költségvetést az Alapjogi Ügynökség számára, hogy teljes mértékben betölthesse szerepét; elismeri, hogy az Alapjogi Ügynökség számára megfelelően képzett személyzetet kell biztosítani;
4. felhívja a Tanácsot, hogy az Alapjogi Ügynökségről szóló rendelet módosításakor vegye figyelembe a következő megfontolásokat:
(i) A rendelet hatálya
a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő változásokkal összhangban a „Közösség” szó helyébe a rendelet egészében az „Unió” szónak kell lépnie – ez azt jelenti, hogy az Unió vagy a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitikával, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos vagy annak keretébe tartozó fellépéseinek és tevékenységeinek az Alapjogi Ügynökség hatáskörébe kell tartozniuk; e tekintetben tisztázni kell, hogy az Alapjogi Ügynökség megbízatása kiterjed a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre, valamint az alapvető jogoknak az Unió külső határain való tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdésekre (az EUMSZ 77. cikkével összhangban), és a bírósági határozatok és ítéletek tagállamok közötti kölcsönös elismerésével kapcsolatos kérdésekre is összpontosít; kiemeli, hogy az Alapjogi Ügynökség fontos szerepet játszik az EUSZ 7. cikke szerinti eljárásokkal és a jogállamiságról szóló éves jelentéssel kapcsolatos értékes hozzájárulások és információk biztosításában; úgy véli, hogy az Alapjogi Ügynökségnek a jövőben az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel[2] összefüggésben is hozzájárulást kell nyújtania; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az Alapjogi Ügynökségnek a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok elveinek védelmét szolgáló eszközként betöltött szerepét, különösen az aggasztó autoriter tendenciák jellemezte időkben;
(ii) Együttműködés harmadik országokkal
a megfigyelői tagság nem korlátozódhat a tagjelölt országokra és a stabilizációs és társulási megállapodással rendelkező országokra, hanem nyitva kell állnia más harmadik országok, például az Európai Gazdasági Térség/az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai, az Egyesült Királyság és – amennyiben azt az Alapjogi Ügynökség igazgatótanácsa azt helyénvalónak tartja – az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok előtt is;
(iii) Tevékenységi területek
a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni, az Alapjogi Ügynökségről szóló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küzdelem, valamint a megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények bármely formája elleni általánosabb elköteleződés mellett az új rendelet operatív részében konkrétan meg kell említeni a következő tevékenységi területeket:
a cigányellenesség, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia, a fekete és más színes bőrű emberek elleni rasszizmus elleni küzdelem, a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme, valamint a politikai vagy egyéb vélemények tiszteletben tartása;
(iv) Éves és többéves programozás
a jelenlegi ötéves többéves keret megszüntetésére irányuló bizottsági javaslatot figyelembe kell venni annak érdekében, hogy az egyes ötéves időszakokra vonatkozóan megszűnjön a tematikus korlátozások bevezetése, és így lehetővé váljon, hogy az Alapjogi Ügynökség munkáját és tematikus fókuszát hozzáigazíthassa a felmerülő prioritásokhoz; az Alapjogi Ügynökségnek a programozást az Alapjogi Ügynökség nemzeti összekötő tisztviselőivel szoros együttműködésben kell elkészítenie annak érdekében, hogy a fő tematikus tevékenységi területeket a lehető legjobban és leghatékonyabban összehangolja a tagállamok nemzeti hatóságaiéval; a programozási dokumentum tervezetét megvitatás céljából meg kell küldeni a Tanács illetékes előkészítő szervének és az Európai Parlamentnek, és e megbeszélések eredményének fényében az Alapjogi Ügynökség igazgatójának kell benyújtania a programozási dokumentum tervezetét az Alapjogi Ügynökség igazgatótanácsához elfogadásra;
5. felhívja a Bizottságot, hogy alapos hatásvizsgálatot és az Alapjogi Ügynökség érintett érdekelt feleivel folytatott konzultációt követően vegye fontolóra az Alapjogi Ügynökségről szóló rendelet átfogóbb és nagyratörőbb felülvizsgálatát az Alapjogi Ügynökség függetlenségének, hatékonyságának és eredményességének megerősítése érdekében; felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja meg ezeket a javaslatokat; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli felülvizsgálatra tekintettel fordítson különös figyelmet az alábbiakra:
(i) Igazgatótanács
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy – sok más uniós ügynökség esetéhez hasonlóan – egy további tagot nevezzen ki az Alapjogi Ügynökség igazgatótanácsába; az igazgatótanács tagjai számára biztosítani kell a jogot, hogy egyszer újra kinevezzék őket; az Alapjogi Ügynökségről szóló rendelet által létrehozott testületekre vonatkozóan meg kell határozni a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó követelményt; ösztönzi az Alapjogi Ügynökséget, hogy folytassa azt a gyakorlatot, hogy a tudományos bizottság legalább egy tagja megfelelő szakértelemmel rendelkezzen a nemek közötti egyenlőség terén;
(ii) Az Alapjogi Ügynökség tevékenységeinek független értékelése és felülvizsgálata
az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének intézkedéseit és tevékenységeit ötévente független, nem a Bizottság által megrendelt külső értékelésnek kell alávetni; a független külső értékelés célja különösen az Alapjogi Ügynökség tevékenységei és eredményei hatásának, hatékonyságának, eredményességének és munkamódszereinek értékelése; az igazgatótanács megvizsgálja az Alapjogi Ügynökségről szóló rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében említett értékelések következtetéseit, és szükség esetén ajánlásokat nyújt be a Bizottsághoz az Alapjogi Ügynökség, annak munkamódszerei vagy feladatköre módosítására vonatkozóan; a Bizottság az értékelő jelentéseket és az ajánlásokat továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére, és közzéteszi azokat; az értékelő jelentés és az ajánlások megvizsgálása után a Bizottság javaslatokat nyújthat be az e rendelet általa szükségesnek ítélt módosításaira vonatkozóan;
(iii) Feladatok
a Tanács, a Bizottság vagy a Parlament kérésére az Alapjogi Ügynökségnek képesnek kell lennie különösen független tudományos kutatásokat, felméréseket, valamint előkészítő és megvalósíthatósági tanulmányokat végezni, valamint következtetéseket és véleményeket megfogalmazni és közzétenni konkrét tematikus témákban, például országspecifikus értékeléseket és a jogalkotási javaslatokra vonatkozó véleményeket a jogalkotási folyamat különböző szakaszaiban és az EUSZ 7. cikke szerinti eljárásokról; ezt nem csak egy uniós intézmény kérésére, hanem az Alapjogi Ügynökség kezdeményezésére is lehetővé kell tenni; ezen túlmenően egyes tagállamoknak vagy tagállamok egy csoportjának is kezdeményezési jogot kell biztosítani; az Alapjogi Ügynökségnek a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó jövőbeli uniós mechanizmusban betöltött aktív szerepét olyan szervként kell belefoglalni a rendeletbe, amely egy független szakértői testülettel együttműködve pártatlan módon azonosítja az egyes tagállamok főbb pozitív és negatív fejleményeit, és hozzájárul többek között a Bizottság éves jelentésének elkészítéséhez;
°
° °
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
INDOKOLÁS
Az Alapjogi Ügynökség (FRA) kiemelkedő szerepet játszik az alapjogi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás, segítségnyújtás és szakértelem biztosításában, valamint az alapvető jogok EU-n belüli védelmében és megőrzésében. Segítői szerepet tölt be az uniós intézmények és a tagállamok támogatásában az alapvető jogokkal kapcsolatos intézkedések meghozatala és a cselekvési irányvonalak kialakítása során.
E fontos feladatok teljesítése érdekében naprakésszé kell tenni az Alapjogi Ügynökség jelenlegi megbízatását, összhangban a jelenlegi megbízatás 2007-es elfogadása óta bekövetkezett intézményi változásokkal. E tekintetben az erősebb külső dimenzió kialakítására irányuló uniós törekvéseknek tükröződniük kell az Alapjogi Ügynökségnek a közös kül- és biztonságpolitika keretében az Unió és tagállamai által hozott intézkedések és tevékenységek nyomon követésébe és ellenőrzésébe való további bevonásában, többek között a harmadik országokkal – például az EGT-/EFTA-országokkal, a brexit utáni Egyesült Királysággal vagy az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országokkal – való együttműködés lehetőségeinek kiszélesítése révén. Emellett az Alapjogi Ügynökség megbízatásának ki kell terjednie a rendőrségi és az igazságügyi hatóságoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos intézkedéseire és tevékenységeire is.
Független ügynökségként betöltött szerepére tekintettel az Alapjogi Ügynökség igazgatótanácsának képesnek kell lennie arra, hogy évente határozzon a programozási dokumentumokról, és ötévente független külső értékelést kell készíteni az Alapjogi Ügynökség tevékenységei és eredményei hatásának, eredményességének, hatékonyságának és munkamódszereinek értékelése érdekében.
VÉLEMÉNY A NŐJOGI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (10.2.2021)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2020)0225 – 2020/0112R(APP))
A vélemény előadója: Evelyn Regner
PA_Consent_Interim
JAVASLATOK
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:
A. mivel a nemek közötti egyenlőség az EU Szerződésekben rögzített alapértéke, és mivel az Alapjogi Ügynökség (FRA) egyedi módon járul hozzá az Unióban az alapvető jogok előmozdításához és védelméhez;
B. mivel a nemen és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetést gyakran átfedi az egyéb alapon – például faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján – történő megkülönböztetés, ami kettős és többszörös megkülönböztetéshez vezet; mivel a horizontális interszekcionális megközelítés kulcsfontosságú a mindenkit megillető alapvető jogok védelme szempontjából;
C. mivel a Alapjogi Ügynökség úgy hajtja végre megbízatását, hogy folyamatosan fejleszti kutatási kapacitását, szakértői tanácsadást nyújt, és felhívja a figyelmet az alapvető jogok különböző kérdéseire, többek között a nemek közötti egyenlőségre;
D. mivel a nemek szerint lebontott és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő, összehasonlítható adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljes mértékben tükrözzék a nemi alapú erőszak mértékét, láthatóvá tegyék az egyenlőtlenségeket, és célzott politikákat hozzanak létre; mivel az uniós és tagállami politikák különböző területein még mindig hiányoznak a nemek szerint lebontott és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő adatok; mivel az Alapjogi Ügynökség felmérései és adatelemzései e tudáshiányok pótlására törekednek;
E. mivel az Alapjogi Ügynökség az operatív tevékenységekben betöltött szerepét is növeli azáltal, hogy az alapjogi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, segítséget és tanácsadást nyújt a migrációs fogadóállomásokon, ahol a bizonytalan életkörülmények megnehezíthetik a nők és lányok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, különösen a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal összefüggésben, és ahol a szexuális és nemi alapú erőszak jelentős kockázata áll fenn, továbbá képzések szervezése és a többi illetékes hatósággal és ügynökséggel, például az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) való együttműködés révén; mivel az Alapjogi Ügynökség és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) nagyon jó eredményeket ért el az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség előmozdításának megerősítése érdekében a kutatás, a kommunikáció és a hálózatépítés terén folytatott együttműködés terén;
F. mivel a szexuális és reproduktív jogok emberi jogok, amelyek megsértése sérti a nők és leányok egyenlőséghez, megkülönböztetésmentességhez, méltósághoz és egészséghez, továbbá az embertelen vagy megalázó bánásmódtól való mentességhez való jogát; mivel a közelmúltban látható, európai szintű visszaesés tapasztalható a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai, többek között a szexuális és reproduktív egészség és jogok terén, és egyre korlátozottabb az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés; mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy „[a] nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez”; mivel az Alapjogi Ügynökség az EIGE-vel együttműködve értékes hozzájárulást nyújt e jogok védelméhez;
G. mivel az Alapjogi Ügynökség által a Covid19 és az annak megfékezését célzó intézkedések által az alapvető jogokra gyakorolt hatásról készített elemzés rávilágított arra, hogy a vírus aránytalan hatást gyakorol a nőkre, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő nőkre, például a nemi alapú erőszak áldozataira, az alapvető ágazatokban dolgozó nőkre, a szegénység kockázatának kitett nőkre és a többszörös megkülönböztetéstől szenvedő nőkre;
H. mivel a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formáció létrehozása – amint azt a Parlament már kérte – lehetővé tenné az Alapjogi Ügynökséggel való széles körű együttműködést a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben, és tovább erősítené a nők jogainak védelmét és a nemek közötti egyenlőséget az Európai Unióban;
1. úgy véli, hogy az Alapjogi Ügynökség jelenlegi megbízatása releváns, megfelel az EU igényeinek, és jelentős uniós hozzáadott értéket képvisel; nagyra értékeli az Alapjogi Ügynökség által elért eredmények minőségét, hatékonyságát és uniós szintű hatását, ugyanakkor felhívja az Ügynökséget, hogy munkája során javítsa a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, összhangban a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret prioritásaival;
2. felkéri a Tanácsot, hogy a jelenlegi reform keretében a vonatkozó rendelkezések módosításakor a 168/2007/EK rendelettel létrehozott szervek feladatkörébe foglaljon bele egy, a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó követelményt, és írja elő, hogy a tudományos bizottság legalább egy tagja rendelkezzen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos megfelelő szakértelemmel;
3. felkéri a Tanácsot, hogy a jelenlegi reform keretében a vonatkozó rendelkezések módosításakor írja elő a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő értékelés elvégzését;
4. nagyra értékeli az Alapjogi Ügynökség és az EIGE közötti együttműködést a nemek közötti egyenlőség különböző szempontjai tekintetében, többek között a nemi alapú erőszak terén, és felszólít ezen együttműködés megerősítésére a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai, a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat esetlegesen sértő szakpolitikák és/vagy jogszabályok, az interszekcionális megkülönböztetés, a Covid19 nőkre és lányokra gyakorolt hatásai, különösen a nemi alapú erőszak, a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférés, valamint a fokozódó társadalmi kirekesztés és online erőszak visszaszorítása érdekében, mivel ez súlyos és növekvő probléma, amely jelentős hatást gyakorolhat az európai társadalomra és az európai gazdaságra; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Covid19-világjárvány következtében bevezetett kijárási korlátozások időszakában jelentősen nőtt a nemi alapú erőszak, ugyanakkor az összes tagállamban továbbra is alacsony a bejelentési arány; szorgalmazza továbbá az Alapjogi Ügynökség és az EIGE közötti fokozott együttműködést, hogy többek között vélemények megfogalmazása révén hozzá tudjanak járulni az illetékes hatóságok munkájához annak érdekében, hogy javítsák a migrációs fogadóállomásokon tartózkodó nők és lányok biztonságát azáltal, hogy tisztességes életkörülményeket biztosítanak és garantálják a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, többek között a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, valamint megelőzik a szexuális és nemi alapú erőszakot;
5. felhívja az Alapjogi Ügynökséget, hogy a büntetőügyekben folytatott együttműködés tekintetében meglévő kibővített hatásköreinek keretében kifejezetten foglalkozzon a nemi dimenzióval a bűncselekmények áldozatainak védelme kapcsán;
6. felszólítja az Alapjogi Ügynökséget, hogy az EIGE-vel együttműködésben készítsen új tanulmányt a nemi alapú erőszakról és a nők elleni erőszakról a Covid19 fényében, egy új tanulmányt a szexuális és reproduktív egészség és jogok európai védelméről, valamint egy új tanulmányt, amely elemzi a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályokat és azok végrehajtását annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a jogszabályok hiányosságait;
7. hangsúlyozza, hogy a nemi alapú erőszak akadályozza a nők és férfiak közötti egyenlőség teljes körű megvalósulását, és megkülönböztetésnek és az emberi jogok megsértésének minősül; emlékeztet a nemi alapú erőszakra vonatkozó összehasonlítható, naprakész, nemek szerint lebontott adatok hiányára a tagállamokban;
8. sajnálatosnak tartja, hogy az Alapjogi Ügynökségnek a nők elleni erőszakról szóló legutóbbi felmérése – amely uniós szinten referenciaként szolgál – 2014 elejére nyúlik vissza, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló adatok nem naprakészek és nem pontosak; megismétli ezért az Alapjogi Ügynökséghez intézett felhívását, hogy a tagállamokban fennálló helyzetet tükröző naprakész adatokat bocsásson rendelkezésre;
9. kiemeli az Alapjogi Ügynökség által a nők jogai terén eddig nyújtott értékes hozzájárulásokat, például a „Láthatatlanul: háztartási alkalmazottként kizsákmányolt migráns nők” című közelmúltbeli, 2018-ban közzétett jelentését, amely feltárta, hogy Unió-szerte egyes migráns nőket magánlakásokban megdöbbentő munkakörülmények között dolgoztatnak, és megsértik alapvető jogaikat;
10. kéri, hogy célzottabb képzést biztosítsanak az Alapjogi Ügynökség személyzete számára a nemek közötti egyenlőség – többek között a nemi alapú erőszak – területén, különösen a migrációs fogadóállomásokon tett látogatásokkal összefüggésben, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy bizonyítékokon alapuló támogatást és tanácsadást nyújtsanak a nemzeti hatóságoknak, a Bizottságnak és az uniós fogadóállomásokon dolgozó más érintett ügynökségeknek annak érdekében, hogy támogatásuk révén segítséget nyújthassanak az illetékes hatóságoknak abban, hogy hathatósabban támogassák a nőket és lányokat, például egészségügyi szükségleteik tekintetében, ideértve a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat is, jobban azonosítani tudják a nemi alapú erőszak áldozatait, valamint az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatait, és meg tudják adni nekik a szükséges segítséget és támogatást;
11. üdvözli, hogy az Alapjogi Ügynökség tevékenységi köre kiterjed majd az Unió hatásköreire, beleértve a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködést is; hangsúlyozza a Bizottság elkötelezettségét a nemi alapú erőszak felszámolására irányuló erőfeszítések javítása és összpontosítása, az áldozatok számára erőteljes támogatási rendszer biztosítása, az EU Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásának felgyorsítása, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés által kínált lehetőségek arra való felhasználása mellett, hogy az EU által elismert bűncselekmények jegyzékébe felvegye a nőkkel szembeni erőszakot, és üdvözli az Alapjogi Ügynökség fentiekhez való hozzájárulását;
12. szorgalmazza az Alapjogi Ügynökség feladatkörének kiterjesztését annak érdekében, hogy az ügynökség saját kezdeményezésére hozzájárulhasson az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján a Bizottságon, a Parlamenten és a Tanácson belül folyó megbeszélésekhez; felhívja az Alapjogi Ügynökséget, hogy egy független szakértőkből álló testülettel együttműködve pártatlan módon azonosítsa az egyes tagállamokban tapasztalható főbb pozitív és negatív fejleményeket, és járuljon hozzá az uniós értékekről szóló éves nyomonkövetési jelentés módszertanának kidolgozásához a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus keretében;
13. elismeri, hogy a 2020–2022 közötti időszakra szóló jelenlegi munkaprogramjával összefüggésben az Alapjogi Ügynökséget megfelelően szakosodott személyzettel kell ellátni annak érdekében, hogy tovább vizsgálhassa a nemekkel kapcsolatos tematikus kérdéseket, például a nemi alapú erőszak problémakörét.
INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
4.2.2021 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
27 6 2 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Christine Anderson, Simona Baldassarre, Robert Biedroń, Vilija Blinkevičiūtė, Annika Bruna, Margarita de la Pisa Carrión, Rosa Estaràs Ferragut, Frances Fitzgerald, Cindy Franssen, Heléne Fritzon, Lívia Járóka, Arba Kokalari, Alice Kuhnke, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Karen Melchior, Andżelika Anna Możdżanowska, Maria Noichl, Sandra Pereira, Pina Picierno, Sirpa Pietikäinen, Samira Rafaela, Evelyn Regner, Diana Riba i Giner, Eugenia Rodríguez Palop, María Soraya Rodríguez Ramos, Christine Schneider, Sylwia Spurek, Jessica Stegrud, Isabella Tovaglieri, Ernest Urtasun, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Chrysoula Zacharopoulou, Marco Zullo |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Alicia Homs Ginel, Radka Maxová |
|||
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
27 |
+ |
NI |
Marco Zullo |
PPE |
Rosa Estaràs Ferragut, Frances Fitzgerald, Cindy Franssen, Lívia Járóka, Arba Kokalari, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Sirpa Pietikäinen, Andreas Schieder, Elissavet Vozemberg-Vrionidi |
Renew |
Radka Maxová, Karen Melchior, Samira Rafaela, María Soraya Rodríguez Ramos, Chrysoula Zacharopoulou |
S&D |
Robert Biedroń, Vilija Blinkevičiūtė, Heléne Fritzon, Alicia Homs Ginel, Maria Noichl, Pina Picierno, Evelyn Regner |
The Left |
Eugenia Rodríguez Palop |
Verts/ALE |
Alice Kuhnke, Diana Riba i Giner, Sylwia Spurek, Ernest Urtasun |
6 |
- |
ECR |
Margarita de la Pisa Carrión, Andżelika Anna Możdżanowska |
ID |
Christine Anderson, Simona Baldassarre, Annika Bruna, Isabella Tovaglieri |
2 |
0 |
ECR |
Jessica Stegrud |
The Left |
Sandra Pereira |
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
16.3.2021 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
52 13 2 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Magdalena Adamowicz, Malik Azmani, Katarina Barley, Pernando Barrena Arza, Pietro Bartolo, Nicolas Bay, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Joachim Stanisław Brudziński, Jorge Buxadé Villalba, Damien Carême, Caterina Chinnici, Clare Daly, Marcel de Graaff, Anna Júlia Donáth, Lena Düpont, Cornelia Ernst, Laura Ferrara, Nicolaus Fest, Jean-Paul Garraud, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Sophia in ‘t Veld, Patryk Jaki, Marina Kaljurand, Assita Kanko, Fabienne Keller, Peter Kofod, Moritz Körner, Alice Kuhnke, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Lukas Mandl, Nuno Melo, Roberta Metsola, Nadine Morano, Javier Moreno Sánchez, Maite Pagazaurtundúa, Nicola Procaccini, Emil Radev, Paulo Rangel, Terry Reintke, Diana Riba i Giner, Ralf Seekatz, Michal Šimečka, Birgit Sippel, Martin Sonneborn, Tineke Strik, Ramona Strugariu, Tomas Tobé, Dragoş Tudorache, Milan Uhrík, Tom Vandendriessche, Bettina Vollath, Jadwiga Wiśniewska, Elena Yoncheva, Javier Zarzalejos |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Sira Rego, Isabel Santos, Silvia Sardone, Tom Vandenkendelaere, Axel Voss, Isabel Wiseler-Lima |
|||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
52 |
+ |
NI |
Laura Ferrara, Martin Sonneborn |
PPE |
Magdalena Adamowicz, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Lena Düpont, Jeroen Lenaers, Lukas Mandl, Nuno Melo, Roberta Metsola, Emil Radev, Paulo Rangel, Ralf Seekatz, Tomas Tobé, Tom Vandenkendelaere, Axel Voss, Isabel Wiseler-Lima, Javier Zarzalejos |
Renew |
Malik Azmani, Anna Júlia Donáth, Sophia in 't Veld, Fabienne Keller, Moritz Körner, Maite Pagazaurtundúa, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache |
S&D |
Katarina Barley, Pietro Bartolo, Caterina Chinnici, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Marina Kaljurand, Juan Fernando López Aguilar, Javier Moreno Sánchez, Isabel Santos, Birgit Sippel, Bettina Vollath, Elena Yoncheva |
The Left |
Pernando Barrena Arza, Clare Daly, Cornelia Ernst, Sira Rego |
Verts/ALE |
Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Damien Carême, Alice Kuhnke, Terry Reintke, Diana Riba i Giner, Tineke Strik |
13 |
- |
ECR |
Joachim Stanisław Brudziński, Jorge Buxadé Villalba, Patryk Jaki, Nicola Procaccini, Jadwiga Wiśniewska |
ID |
Nicolas Bay, Nicolaus Fest, Jean-Paul Garraud, Marcel de Graaff, Peter Kofod, Silvia Sardone, Tom Vandendriessche |
NI |
Milan Uhrík |
2 |
0 |
ECR |
Assita Kanko |
PPE |
Nadine Morano |
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás