JELENTÉS a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

4.5.2021 - (COM(2020)0642 – C9-0321/2020 – 2020/0289(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Christian Doleschal

Eljárás : 2020/0289(COD)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A9-0152/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0152/2021

Viták :

PV 19/05/2021 - 18
CRE 19/05/2021 - 18

Szavazatok :

PV 20/05/2021 - 12
PV 20/05/2021 - 20
CRE 20/05/2021 - 12
PV 05/10/2021 - 9

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0254
P9_TA(2021)0397

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2020)0642 – C9-0321/2020 – 2020/0289(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0642),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0321/2020),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. január 27-i véleményére [1],

– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

– tekintettel eljárási szabályzatának 59. cikkére,

– tekintettel a Jogi Bizottság véleményére,

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A9-0152/2021),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet4 abból a célból fogadták el, hogy az Aarhusi Egyezmény uniós intézményekre és testületekre való alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározása révén hozzájáruljon az Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásához.	(2) Az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet4 abból a célból fogadták el, hogy az Aarhusi Egyezmény uniós intézményekre és testületekre való alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározása révén hozzájáruljon az Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásához. Ez a rendelet ezért az egyezmény 9. cikke (3) és (4) bekezdésének végrehajtása érdekében módosítja az 1367/2006/EK rendeletet.
__________________	__________________
4 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).	4 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az európai zöld megállapodás” című 2019. december 11-i közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fontolóra veszi az 1367/2006/EK rendelet felülvizsgálatát, hogy azok a polgárok és nem kormányzati szervezetek, amelyek kétségbe vonják valamely környezeti hatással bíró határozatnak a környezetvédelmi joggal való összeegyeztethetőségét, jobban érvényesíteni tudják az uniós szintű közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz fűződő jogukat. A Bizottság emellett arra is kötelezettséget vállalt, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban javuljanak a nemzeti bíróságok előtti igazságszolgáltatáshoz való joguk érvényesítésének lehetőségei; ebből a célból közleményt adott ki „A környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításáról az EU-ban és annak tagállamaiban” címmel.	(3) „Az európai zöld megállapodás” című 2019. december 11-i közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fontolóra veszi az 1367/2006/EK rendelet felülvizsgálatát, hogy azok a polgárok és nem kormányzati szervezetek, amelyek konkrét esetekben kétségbe vonják valamely környezeti hatással bíró igazgatási aktusnak a környezetvédelmi joggal való összeegyeztethetőségét, jobban érvényesíteni tudják az uniós szintű közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz fűződő jogukat. A Bizottság emellett arra is kötelezettséget vállalt, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban javuljanak a nemzeti bíróságok előtti igazságszolgáltatáshoz való joguk érvényesítésének lehetőségei; ebből a célból 2020. október 14-én közleményt adott ki „A környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításáról az EU-ban és annak tagállamaiban” címmel, amelyben rámutat, hogy „az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben történő biztosítása az Európai Unió Bírósága és az uniós bíróságként eljáró nemzeti bíróságok előtt fontos támogató intézkedés az európai zöld megállapodás szerinti átállás megvalósításához, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a civil társadalom fokozottabb ellenőrző szerepet kapjon a demokratikus térben”.

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó bírósági eljárások nem lehetnek mértéktelenül költségesek. Annak biztosítása érdekében, hogy az 1367/2006/EK rendelet 12. cikke szerinti bírósági eljárások ne legyenek mértéktelenül költségesek1a, és hogy a kérelmező számára előreláthatóak legyenek a költségek, az uniós intézmények vagy szervek a peres eljárásban siker esetén csak ésszerű mértékű költségeket igényelhetnek, és különösen nem törekedhetnek a külső képviselet költségeinek áthárítására.
	__________________
	1a A Bizottság 2019. április 4-i közleménye a környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálatáról: „A polgárainak védelmet és jobb életminőséget nyújtó Európa”, valamint a Bizottság 2020. október 14-i közleménye a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog javításáról az EU-ban és tagállamaiban.

Módosítás 4

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Figyelembe véve az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit, valamint az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága5 által megfogalmazott aggodalmakat,5 az uniós jogot összhangba kell hozni az Aarhusi Egyezménynek a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó rendelkezéseivel, méghozzá az uniós jog alapelveivel és annak bírósági felülvizsgálati rendszerével összeegyeztethető módon.	(4) Figyelembe véve az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit, valamint az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokat, az uniós jogot összhangba kell hozni az Aarhusi Egyezménynek a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó rendelkezéseivel, méghozzá az uniós jog alapelveivel – ideértve a Szerződéseket is –, és annak bírósági felülvizsgálati rendszerével összeegyeztethető módon. Ezért az 1367/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
__________________	__________________
5 Lásd az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága által az ACCC/C/2008/32. számú ügyben tett megállapításokat a következő internetcímen: https://www.unece.org/env/pp/compliance/Compliancecommittee/32TableEC.html.	5 Az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának ajánlása (ACCC/M/2017/3 és ACCC/C/2015/128, elérhető: https://unece.org/env/pp/cc/accc.m.2017.3_european-union and https://unece.org/env/pp/cc/accc.c.2015.128_european-union.

Módosítás 5

Rendeletre irányuló javaslat

(4a) preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nemzeti jogszabályai keretében mindegyik Fél biztosítja, hogy az érintett nyilvánosság azon tagjai, akik megfelelnek a nemzeti jogukban meghatározott kritériumoknak, bírósági vagy egyéb felülvizsgálati eljárásokhoz folyamodhassanak az olyan határozatok, jogi aktusok vagy mulasztások anyagi és eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából, amelyek ellentétesek a környezetre vonatkozó nemzeti joguk rendelkezéseivel. Az aarhusi rendelet értelmében rendelkezésére álló közigazgatási felülvizsgálati lehetőség kiegészíti a közigazgatási és bírósági felülvizsgálat átfogó uniós rendszerét, amely lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy a közigazgatási aktusokat az EUMSZ 263. cikkének (4) bekezdése alapján uniós szinten közvetlenül, illetve az EUMSZ 267. cikkével összhangban – a Szerződések értelmében az uniós rendszer szerves részét képező – nemzeti bíróságokon keresztül megtámadják.

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az 1367/2006/EK rendeletben előírt belső felülvizsgálatnak az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusokra történő korlátozása jelenti a legfőbb akadályt azon környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek számára, amelyek az említett rendelet 10. cikke alapján belső ellenőrzéshez kívánnak folyamodni a szélesebb hatályú igazgatási aktusok tekintetében is. Ezért az említett rendeletben megállapított belső felülvizsgálati eljárás hatályát ki kell terjeszteni az általános hatályú nem jogalkotási aktusokra is.	(5) Az 1367/2006/EK rendeletben előírt belső felülvizsgálatnak az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusokra történő korlátozása miatt nem tárgyalják a bíróságok azon környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek beadványait, amelyek az említett rendelet 10. cikke alapján belső ellenőrzéshez kívánnak folyamodni a szélesebb hatályú igazgatási aktusok tekintetében is. Ezért az említett rendeletben megállapított belső felülvizsgálati eljárás hatályát helyén való terjeszteni az általános hatályú nem jogalkotási aktusokra is.

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az 1367/2006/EK rendelet alkalmazásában az igazgatási aktus fogalommeghatározásának a nem jogalkotási aktusokat is magában kell foglalnia. Azonban a nem jogalkotási aktusok nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket is maguk után vonhatnak, amelyek ellen a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek jogvédelmet szerezhetnek többek között az Európai Unió Bírósága előtt az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás keretében. Ezért helyénvaló kizárni a belső felülvizsgálat hatálya alól azoknak a nem jogalkotási aktusoknak a rendelkezéseit, amelyekre az uniós jog nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket ír elő.	(6) Az 1367/2006/EK rendelet alkalmazásában az igazgatási aktus fogalommeghatározásának a nem jogalkotási aktusokat is magában kell foglalnia. Azonban a nem jogalkotási aktusok nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket is maguk után vonhatnak, amelyek ellen jogvédelmet lehet szerezni, többek között az Európai Unió Bírósága előtt az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás keretében.

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A jogbiztonság érdekében ahhoz, hogy egy rendelkezést kizárhassanak az igazgatási aktus fogalmából, az uniós jognak kifejezetten elő kell írnia végrehajtási jogi aktusok elfogadását e rendelkezések kapcsán.	törölve

Módosítás 9

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az 1367/2006/EK rendelet hatálya a környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusokra terjed ki. Ezzel szemben az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése a környezetre vonatkozó jognak „ellentmondó” aktusok megtámadására terjed ki. Ezért tisztázni kell, hogy belső felülvizsgálatot kell végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy egy igazgatási aktus ellentmond-e a környezetvédelmi jognak.	(9) Az 1367/2006/EK rendelet hatálya a környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusokra terjed ki. Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése a környezetre vonatkozó jognak „ellentmondó” aktusok vagy azok hiányának megtámadására terjed ki. Ezért az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban tisztázni kell, hogy belső felülvizsgálatot kell végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy egy igazgatási aktus a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében ellentmond-e a környezetvédelmi jognak.

Módosítás 10

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Annak vizsgálatakor, hogy egy igazgatási aktus tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek hatásaik miatt ellentmondhatnak a környezetvédelmi jognak, azt kell mérlegelni, hogy ezek a rendelkezések hátrányosan befolyásolhatják-e az Unió környezetpolitikája az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérését. Ennek eredményeként a belső felülvizsgálati mechanizmusnak ki kell terjednie azokra az aktusokra is, amelyeket az Unió környezetpolitikáján kívüli egyéb politikák végrehajtása során fogadtak el.	(10) Annak vizsgálatakor, hogy egy igazgatási aktus tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek ellentmondhatnak a környezetre vonatkozó, a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett jognak, az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban azt kell mérlegelni, hogy ezek a rendelkezések hátrányosan befolyásolhatják-e az Unió környezetpolitikája az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérését. Amennyiben ez a helyzet, a belső felülvizsgálati mechanizmusnak ki kell terjednie azokra az aktusokra is, amelyeket az Unió környezetpolitikáján kívüli egyéb politikák végrehajtása során fogadtak el.

Módosítás 11

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Tekintettel az EUMSZ 263. cikkének az EUB értelmezésében vett1a első bekezdésére, egy jogi aktus akkor tekinthető külső hatással bírónak, és ily módon akkor képezheti felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát, ha harmadik személyekre nézve joghatás kiváltására irányul. Azok az igazgatási aktusok, mint például a kinevezések vagy az előkészítő intézkedések, amelyek harmadik felekre nézve nem váltanak ki joghatást, és amelyek az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban nem tekinthetők külső hatással bírónak, nem minősülnek az 1367/2006/EK rendelet szerinti igazgatási aktusoknak.
	__________________
	1a A Bíróságnak a C-583/11 P. sz., Inuit Tapiriit Kanatami és mások kontra Parlament és Tanács ügyben 2013. október 3-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2013:625, 56. pont.

Módosítás 12

Rendeletre irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10b) A jogi koherencia biztosítása érdekében egy jogi aktus jogi hatással bírónak tekintendő, és ily módon az EUMSZ 263. cikkének az EUB értelmezésében vett1a első bekezdésével összhangban felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti. Amennyiben egy jogi aktus jogi hatással bírónak van tekintve, ez azt vonja maga után, hogy formájától függetlenül felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti, mivel jogilag kötelező jellegét annak hatásai, célja és tartalma tekintetében kell figyelembe venni1b.
	__________________
	1a A Bíróságnak a T-9/19. sz., ClientEarth kontra EBB ügyben 2021. január 29-én hozott ítélete, ECLI:EU:T:2021:42, 149. és 153. pont. Lásd még a C-583/11. sz. ügyben hozott ítélet 56. pontját.
	1b A Bíróságnak az 1/57. és a 14/57 sz., Usines à tubes de la Sarre kontra ESZAK Főhatóság ügyekben 1957. december 10-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:1957:13, 114. pont. A Bíróságnak a 22/70. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben 1971. március 31-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:1971:32, 42. pont. A Bíróságnak a C-325/91. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1993. június 16-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:1993:245, 9. pont. A Bíróságnak a C-57/95. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1997. március 20-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:1997:164, 22. pont. és a Bíróságnak a C-463/10. P és a C-475/10. P. sz., Deutsche Post és Németország kontra Bizottság ügyekben 2011. október 13-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2011:656, 36. pont.

Módosítás 13

Rendeletre irányuló javaslat

10 c preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10c) A közigazgatási és/vagy bírósági felülvizsgálatra vonatkozó eljárási határidők csak akkor alkalmazandók, ha a környezetvédelmi jog által védett jelentős közérdekre vonatkozó és ezért megtámadható igazgatási aktus tartalmát az érdekelt személyek ténylegesen ismerik, különösen azokban az esetekben, amikor a szóban forgó igazgatási aktus hatályát vesztette. Erre azon gyakorlatok elkerülése érdekében van szükség, amelyek ellentétesek lehetnek az Aarhusi Egyezmény 9. cikkével és az EUB ítélkezési gyakorlatával (lásd a Bíróság a C-261/18. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 2019. november 12-én hozott ítéletét1a).
	__________________
	1a A Bíróságnak a C-261/18. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 2019. november 12-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2019:955.

Módosítás 14

Rendeletre irányuló javaslat

10 d preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10d) A nyilvánosság az uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusok létrehozásában és elfogadásában való részvételének korai és hatékony eszközei fontosak annak érdekében, hogy már korai szakaszban kezelni lehessen az aggályokat, és fel lehessen mérni, szükség van-e további javaslatra a nyilvánosság bevonásának javítása érdekében.

Módosítás 15

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet játszanak a tudatosság növelésében és a jogi lépések megtételében, az uniós intézményeknek vagy szerveknek biztosítaniuk kell az információhoz való megfelelő hozzáférést, a részvételt és az igazságszolgáltatást.

Módosítás 16

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A Bíróság ítélkezési gyakorlata6 értelmében a felülvizsgálati okok megkövetelt módon való pontos meghatározásához a valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát kérelmező környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek meg kell jelölniük azokat az alapvető ténybeli elemeket, illetve jogi érveket, amelyek alkalmasak az alapvető kétségek alátámasztására.	(12) A Bíróság ítélkezési gyakorlata6 értelmében a felülvizsgálati okok megkövetelt módon való pontos meghatározásához a valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát kérelmezőknek meg kell jelölniük azokat az alapvető ténybeli elemeket, illetve jogi érveket, amelyek alkalmasak az alapvető kétségek alátámasztására. Ezt a követelményt az 1367/2006/EK rendelet értelmében is alkalmazni kell.
__________________	__________________
6 Bíróságnak a C-82/17. számú, TestBioTech kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2019:719) 69. pontja.	6 A Bíróságnak a C-82/17. sz., TestBioTech kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2019:719,69. pont, valamint a T-9/19. sz. ügyben hozott ítélete.

Módosítás 17

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A belső felülvizsgálat iránti kérelem elbírálása során a szóban forgó kérelem által közvetlenül érintett egyéb felek, például vállalatok vagy hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az 1367/2006/EK rendeletben meghatározott határidőkön belül észrevételeket nyújtsanak be az érintett uniós intézménynek vagy szervnek.

Módosítás 18

Rendeletre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12b) Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében1a amennyiben egy az EUMSZ 107. cikke alapján nyújtott állami támogatás sérti az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, az nem nyilvánítható összeegyeztethetőnek a belső piaccal. A Bizottságnak egyértelmű iránymutatásokat kell kidolgoznia annak érdekében, hogy megkönnyítse annak értékelését, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel, ideértve a környezettel kapcsolatos uniós jogot is.
	_____________
	1a A Bíróságnak a C-594/18 P. sz., Ausztria kontra Bizottság ügyben 2020. szeptember 22-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2020:742.

Módosítás 19

Rendeletre irányuló javaslat

12 c preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12c) Az 1367/2006/EK rendelet megállapítja a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésre, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó, uniós szintű közös rendelkezéseket, hatályt és fogalommeghatározásokat. Ez helyénvaló, és hozzájárul a jogbiztonság megteremtéséhez és az Aarhusi Egyezményből eredő kötelezettségek tekintetében hozott végrehajtási intézkedések átláthatóságának növeléséhez.

Módosítás 20

Rendeletre irányuló javaslat

12 d preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12d) Az 1367/2006/EK rendelet szerinti felülvizsgálati eljárások hatályának ki kell terjednie a megtámadott jogi aktus tartalmi és eljárási jogszerűségére is. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban az EUMSZ 263. cikkének (4) bekezdése és az 1367/2006/EK rendelet 12. cikke értelmében indított eljárások nem alapulhatnak a felülvizsgálati kérelemben nem szereplő indokokon vagy bizonyítékokon, mivel ekkor a felülvizsgálati kérelem indokolására vonatkozó, az 1367/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmény okafogyottá válna, és a kérelemmel megindított eljárás tárgya megváltozna1a.
	__________________
	1a A C-82/17. sz. ügyben hozott ítélet 39. pontja.

Módosítás 21

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) A tagállamok hatóságai által elfogadott jogi aktusok, beleértve az uniós jog szerinti nem jogalkotási aktus által előírt, tagállami szinten elfogadott nemzeti végrehajtási intézkedéseket is, a Szerződésekkel és a nemzeti bíróságok autonómiájának elvével összhangban nem tartoznak az 1367/2006/EK rendelet hatálya alá;

Módosítás 22

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, nevezetesen a megfelelő ügyintézéshez való jogot (41. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk). A rendelet hozzájárul az uniós közigazgatási és bírósági felülvizsgálati rendszer hatékonyságához, és következésképpen megerősíti a Charta 41. és 47. cikkének alkalmazását, miáltal hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt jogállamisághoz.	(14) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, nevezetesen a környezet védelmének elvét (37. cikk), a megfelelő ügyintézéshez való jogot (41. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk). A rendelet hozzájárul az uniós közigazgatási és bírósági felülvizsgálati rendszer hatékonyságához környezetvédelmi ügyekben, és következésképpen megerősíti a Charta 37., 41. és 47. cikkének alkalmazását, miáltal hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt jogállamisághoz.

Módosítás 23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

1367/2006/EK rendelet

2 cikk – 1 bekezdés – g pont


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) „igazgatási aktus”: uniós intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogilag kötelező és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket foglal magában, amelyek hatásaik miatt a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti környezetvédelmi joggal ellentétesek lehetnek, kivéve az aktus azon rendelkezéseit, amelyek esetében az uniós jog kifejezetten uniós vagy nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket ír elő;	g) „igazgatási aktus”: uniós intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogi és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket foglal magában, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti környezetvédelmi joggal ellentétesek lehetnek; az igazgatási aktusok nem foglalják magukban a tagállamok közhatóságai által elfogadott aktusokat;

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

1367/2006/EK rendelet

2 cikk – 2 bekezdés


Hatályos szöveg	Módosítás
	1a. A 2. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
2. Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró közösségi intézmény vagy szerv által például a következők értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat:	„2. Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró közösségi intézmény vagy szerv által a következők értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat:”
a) a Szerződés 81., 82., 86. és 87. cikke (versenyszabályok);	a) a Szerződés 81. és 82. cikke [az EUMSZ 101. és 102. cikke] (beleértve az összefonódásra vonatkozó szabályokat is);
b) a Szerződés 226. és 228. cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárás);	b) a Szerződés 226. és 228. cikke [az EUMSZ 258. és 260. cikke] (a Szerződés megsértése miatti eljárás);
c) a Szerződés 195. cikke (ombudsmani eljárások);	c) a Szerződés 195. cikke [az EUMSZ 228. cikke] (ombudsmani eljárások);
d) a Szerződés 280. cikke (az OLAF eljárásai).	d) a Szerződés 280. cikke [az EUMSZ 325. cikke] (az OLAF eljárásai);
	da) 86. és 87. cikk [az EUMSZ 106. és 107. cikke] (versenyszabályok) [e rendelet elfogadásának napjától számított tizennyolc hónap]-ig.
	db) Legkésőbb [e rendelet elfogadásának napjától számított tizennyolc hónap]-pal a Bizottságnak iránymutatásokat kell elfogadnia annak érdekében, hogy megkönnyítse annak értékelését, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e a környezettel kapcsolatos uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel, ideértve a tagállamok által az állami támogatás Bizottság felé történő bejelentésekor benyújtandó információkat is.”

Módosítás 25

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)

1367/2006/EK rendelet

4 cikk – 2 bekezdés


Hatályos szöveg	Módosítás
	1b. A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
2. A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban:	„2. A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban azok egységes szerkezetbe foglalását követően haladéktalanul:
a) a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és közösségi jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;	a) a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és uniós jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;
	aa) a környezetre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos uniós jogszabályok vagy igazgatási aktusok elfogadásához vezető döntéshozatali eljárásokban kifejezett tagállami álláspontok;
b) az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat a közösségi intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;	b) az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat az uniós intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;
c) a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések a Szerződés 226. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;	c) a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések a Szerződés 258. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;
d) a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;	d) a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;
e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;	e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;
f) a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;	f) a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;
g) környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.”	g) környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.”

Módosítás 26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

1367/2006/EK rendelet

10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Azon uniós intézményhez vagy szervhez, amely igazgatási aktust fogadott el, vagy – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – ilyen aktust kellett volna elfogadnia, bármely, a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet jogosult belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon az alapon, hogy az aktus vagy mulasztás ellentmond a környezetvédelmi jognak.	Azon uniós intézményhez vagy szervhez, amely igazgatási aktust fogadott el, vagy – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – ilyen aktust kellett volna elfogadnia, bármely, a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság tagjai jogosultak belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon az alapon, hogy az aktus vagy mulasztás ellentmond a környezetvédelmi jognak.

Módosítás 27

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

1367/2006/EK rendelet

10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha egy igazgatási aktus egy másik nem jogalkotási aktus által előírt uniós szintű végrehajtási intézkedés, akkor a nem kormányzati szervezet a végrehajtási intézkedés felülvizsgálatának kérelmezésekor a nem jogalkotási aktus azon rendelkezésének felülvizsgálatát is kérelmezheti, amely az említett végrehajtási intézkedést szükségessé teszi.	Ha egy igazgatási aktus egy másik nem jogalkotási aktus által előírt uniós szintű végrehajtási intézkedés, akkor a nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő tagjai a végrehajtási intézkedés felülvizsgálatának kérelmezésekor a nem jogalkotási aktus azon rendelkezésének felülvizsgálatát is kérelmezhetik, amely az említett végrehajtási intézkedést szükségessé teszi.

Módosítás 28

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

1367/2006/EK rendelet

10 cikk – 2 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az (1) bekezdésben említett uniós intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 16 héttel a kérelem átvételét követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.	2. Az (1) bekezdésben említett uniós intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. Abban az esetben, ha egy uniós intézményhez vagy szervhez ugyanazon indokokra hivatkozva több, ugyanazon jogi aktus vagy mulasztás felülvizsgálata iránti kérelem érkezik, az intézmény vagy szerv dönthet úgy, hogy egyesíti a kérelmeket, és azokat egyként kezeli. Ilyen esetben az uniós intézmény vagy szerv a lehető leghamarabb értesíti a határozatról mindazokat, akik ugyanazon jogi aktus vagy mulasztás belső felülvizsgálatát kérik. A kérelem benyújtásától számított négy héten belül a kérelem által közvetlenül érintett harmadik felek észrevételeket nyújthatnak be az adott uniós intézményhez vagy szervhez. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 16 héttel a kérelem átvételét követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.

Módosítás 29

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

1367/2006/EK rendelet

11 cikk – 1 a bekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
	„1a. A 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet a nyilvánosság azon tagjai is benyújthatják, akik az alábbi (2) bekezdés szerinti kellő érintettséget vagy jogsérelmet bizonyítják.”

Módosítás 30

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új)

1367/2006/EK rendelet

11 cikk – 2 bekezdés


Hatályos szöveg	Módosítás
	2b. A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
2. A Bizottság elfogadja az (1) bekezdésben említett feltételek átlátható és következetes alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.	„2. A Bizottság elfogadja az (1) és (1a) bekezdésben említett feltételek átlátható és következetes alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Legkésőbb [e rendelet elfogadásának napjától számított tizennyolc hónap]-pal a Bizottság az 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a nyilvánosság e cikk (1a) bekezdésében említett tagjainak teljesíteniük kell. A Bizottság legalább háromévente felülvizsgálja e kritériumok alkalmazását, és adott esetben módosítja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust annak érdekében, hogy garantálja az (1a) bekezdésben említett, a nyilvánosság tagjaira ruházott jog tényleges gyakorlását.
	Az e bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított kritériumoknak:
	a) biztosítaniuk kell az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést az Aarhusi Egyezmény általános célkitűzéseivel összhangban;
	b) az egynél több tagállam nyilvánosságát érintő uniós jogi aktusra vagy mulasztásra vonatkozó kérelem esetén elő kell írniuk, hogy a kérelmet a nyilvánosság különböző tagállamokból származó tagjai nyújtsák be;
	c) elkerülhetővé kell tenniük az actio popularist, többek között annak biztosításával, hogy a kellő érintettség vagy jogsérelem bizonyításakor a nyilvánosság tagjainak bizonyítaniuk kelljen, hogy a nyilvánosság többi tagjához képest közvetlenül érintettek;
	d) minimalizálniuk kell az uniós intézményekre és szervekre háruló adminisztratív terheket.”

Módosítás 31

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)

1367/2006/EK rendelet

11 a cikk (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2c. A szöveg a következő cikkel egészül ki:
	„11a. cikk
	A belső felülvizsgálat iránti kérelmek nyilvántartása
	Az uniós intézmények és szervek legkésőbb 2021. december 31-ig létrehozzák a 11. cikkben meghatározott jogosultsági követelményeknek megfelelő valamennyi kérelem, valamint az említett követelményeknek megfelelő és a kérelmeket benyújtó kérelmezők nyilvántartását. A nyilvántartást rendszeresen frissíteni kell.”

Módosítás 32

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 d pont (új)

1367/2006/EK rendelet

12 cikk – 1 bekezdés


Hatályos szöveg	Módosítás
	2d. A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
1. A 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróságon.	„1. Amennyiben a 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság tagjai úgy ítélik meg, hogy az uniós intézmény vagy szerv által e kérelemre válaszul hozott határozat nem elegendő a környezetvédelmi jog betartásának biztosításához, a Szerződés 263. cikkével összhangban eljárást indíthatnak a Bíróságon a szóban forgó határozat érdemi és eljárási jogszerűségének felülvizsgálata céljából.”

Módosítás 33

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 e pont (új)

1367/2006/EK rendelet

12 cikk – 2 bekezdés


Hatályos szöveg	Módosítás
	2e. A 12. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
2. Amennyiben a közösségi intézmény vagy szerv elmulaszt a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróság előtt.	„2. Amennyiben az uniós intézmény vagy szerv elmulaszt a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a 10. cikk értelmében belső felülvizsgálati kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság tagjai a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthatnak a Bíróság előtt.”

Módosítás 34

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 f pont (új)

1367/2006/EK rendelet

12 cikk – 2 a bekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2f. A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
	„2a. A Bíróság költségmegosztásra vonatkozó előjogának sérelme nélkül biztosítani kell, hogy az e cikk alapján indított bírósági eljárások ne legyenek mértéktelenül drágák. A 10. cikk (1) bekezdésében említett uniós intézmények és szervek csak ésszerű költség-visszatérítési kérelmeket nyújthatnak be.”

Módosítás 35

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 g pont (új)

1367/2006/EK rendelet

12 a cikk (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2g. A szöveg a következő cikkel egészül ki:
	„12a. cikk
	A felhatalmazás gyakorlása
	1. A 11. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
	2. A Bizottságnak a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal határozatlan időre szól.





	3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
	4. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel és a nyilvánossággal.
	5. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
	6. A 11. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

INDOKOLÁS

Az aarhusi rendelet felülvizsgálata

I. Bevezetés

Az Unió és a 27 tagállam részes felei a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló 1998. évi Aarhusi Egyezménynek. Az egyezményt az 1367/2006/EK rendelet (aarhusi rendelet) ülteti át az uniós jogba.

Az aarhusi rendelet jelentős mértékben hozzájárult a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításához. Mindazonáltal az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága (ACCC) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió esetleg nem felel meg teljes mértékben az egyezmény valamennyi követelményének. Ezen aggályokra tekintettel az Unió az Aarhusi Egyezmény részes feleinek legutóbbi ülésén kinyilvánította azon szándékát, hogy „készen áll megvizsgálni, miként és mely eszközökkel képes úgy megfelelni az Aarhusi Egyezménynek, hogy az összeegyeztethető legyen az uniós jogrend alapvető elveivel és bírósági felülvizsgálati rendszerével, figyelembe véve az Egyezményben kifejezett aggályokat” (Budvai Nyilatkozat), a Tanács és a Parlament pedig felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az aarhusi rendelet módosítására. Az aarhusi rendelet felülvizsgálatára irányuló jelenlegi európai bizottsági javaslat célja az Aarhusi Egyezmény végrehajtásának javítása.

II. Az előadó ajánlásai

Az előadó úgy véli, hogy fontos biztosítani, hogy az Unió megfeleljen nemzetközi kötelezettségeinek, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós Szerződéseket, a hatáskörmegosztást és az azokban meghatározott átfogó uniós felülvizsgálati rendszert, és jogbiztonságot garantál valamennyi érintett szereplő számára, beleértve a harmadik feleket, például a vállalatokat és a hatóságokat is.

Végezetül az előadó emlékeztetni kívánja a Parlamentet a rendelet felülvizsgálatának lezárására rendelkezésre álló ambiciózus időkeretre, továbbá emlékeztet arra, hogy csak a részes felek ülésének 2021 októberében a megállapítások megvitatására vonatkozó határozata lesz végleges.

a. A nemzetközi kötelezettségek teljesítésének biztosítása

1. Általános hatályú közigazgatási aktusok

Az ACCC áttekintette, hogy az Unió megfelel-e az egyezménynek, és 2017. március 17-én közzétette megállapításait. Az ACCC úgy véli, hogy a potenciális kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy ne csak az egyedi hatályú közigazgatási aktusok, hanem az általános hatályú jogi aktusok esetében is belső felülvizsgálatot kérjenek.

Az előadó elismeri, hogy ez a javaslat alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy az Unió eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek. Mivel a környezetvédelmi ügyekben hozott határozatok a közérdek védelmét szolgálják, és jellemzően általános hatályúak, az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a rendelet felülvizsgálata biztosítani fogja a nem kormányzati szervezetek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének igen jelentős kiterjesztését. Ezt megerősíti a belső felülvizsgálatra irányuló meglévő kérelmek elemzése is, ahol a Bizottsághoz benyújtott 43 kérelem közül 25-öt elfogadhatatlannak minősítettek az egyedi hatály követelményének való meg nem felelés miatt.

2. Megfizethető költségek

Amint azt a felülvizsgálati javaslatot kísérő közlemény megállapítja, a hatékony kereshetőségi jog megköveteli a helyszíni akadályok megszüntetését, különösen a megfizethető költségeknek a rendszer egészében történő garantálásával, így a nemzeti jogrendszerek szintjén is, mivel az aarhusi rendelet által előírt közigazgatási felülvizsgálati eljárás csak egy része az Unió átfogó közigazgatási és bírósági felülvizsgálati rendszerének.

b. A jogbiztonság biztosítása

1. A „környezetvédelmi joggal” való kapcsolat tisztázása

Az ACCC azt ajánlotta, hogy az aarhusi rendeletet úgy módosítsák, hogy az magában foglalja bármely, környezettel „kapcsolatos” közigazgatási aktus megtámadásának lehetőségét, és ne csak azokat, amelyek a környezetvédelmi jog „hatálya alá tartoznak”.

Az előadó mindenekelőtt elismeri, hogy egyértelművé kell tenni a „környezetvédelmi jog” fogalmát, amely alapján felülvizsgálati kérelmeket lehet benyújtani. Az előadó úgy véli, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban a felülvizsgálati eljárásnak pontosan a jogi aktusok azon aspektusaira kell összpontosítania, amelyek közvetlenül arra irányulnak, hogy jelentős hatást gyakoroljanak az európai környezetvédelmi politika célkitűzéseinek elérésére.

2. A „ jogi kötőerő” jelentésének pontosítása

Az ACCC azon véleményének adott hangot, hogy „nincs meggyőződve arról, hogy az [Arhusi Egyezménnyel] összeegyeztethető minden olyan jogi aktus általános kizárása, amelynek nincs jogilag kötelező és külső hatása”. E tekintetben az előadó úgy véli, hogy pontosításra van szükség.

A lehetségesen felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képező közigazgatási aktusok jogbiztonságának biztosítása érdekében az előadó fontosnak tartja annak megállapítását is, hogy a jogi aktusok a jogi aktus formájától függetlenül „jogi kötőerővel bírhatnak” (pl. egyes, közlemény formájában elfogadott iránymutatások joghatásukat, céljukat és tartalmukat tekintve jogilag kötelező erejűnek tekinthetők).

3. Harmadik felek és a meghallgatáshoz való jog

Végül a jogbiztonság azt is megköveteli, hogy a felülvizsgálati kérelemmel érintett harmadik feleket, például az ilyen jogi aktus tárgyát képező társaságokat vagy hatóságokat az eljárás során meghallgassák, és ezek megvédhessék érdekeiket az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes bánásmód biztosítása érdekében.

c. A Szerződések betartásának biztosítása

1. A nyilvánosság nem kormányzati szervezetektől eltérő tagjai számára adott felülvizsgálati lehetőségek

Az ACCC azt ajánlotta, hogy az aarhusi rendelet tegye lehetővé a nyilvánosság nem kormányzati szervezetektől eltérő tagjai számára, hogy belső felülvizsgálatot kérjenek.

Az előadó azonban meg van győződve arról, hogy a potenciális kérelmezők körének bővítése nem szükséges annak biztosításához, hogy az Unió megfeleljen az Aarhusi Egyezménynek, és ez nem eredményezne biztosabb és hatékonyabb igazgatási felülvizsgálatot sem.

Az Aarhusi Egyezmény keretet biztosít az igazságszolgáltatáshoz való jog számára, de a végrehajtásának egyes szempontjaival kapcsolatos egyedi döntések meghozatalát a felekre bízza. Az Aarhusi Egyezmény számos rendelkezésében jelzi, hogy a nyilvánosság nem minden tagjának kell hozzáférést adni az egyezmény keretében lefolytatott felülvizsgálati eljáráshoz. Fontos megjegyezni, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikke arra hivatkozik, hogy a potenciális kérelmezők körét azokra kell korlátozni, akik „kellő érdekeltséggel” rendelkeznek, és megjegyzi, hogy az „érintett nyilvánosság” számára széles körű hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz. Az az érvelés, miszerint az Aarhusi Egyezmény kötelezné a részes feleit arra, hogy a nyilvánosság minden tagja számára feltétel nélküli hozzáférést biztosítsanak a felülvizsgálati eljáráshoz, olyan jelentést tulajdonít az egyezménynek, amely nem felel meg az egyezmény megfogalmazói szándékának.

Ezenkívül a közigazgatási felülvizsgálati eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében nincs szükség a potenciális kérelmezők körének magánszemélyekre történő kiterjesztésére. A magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy az uniós intézmények és szervek jogi aktusainak és mulasztásainak felülvizsgálatát kérjék a nemzeti bíróságokon és az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljáráson keresztül, és közvetlenül az EUMSZ 263. cikkének (4) bekezdése alapján megsemmisítés iránti keresetet nyújtsanak be, amely lehetővé teszi a természetes vagy jogi személyek számára, hogy közvetlenül az EUB-hez forduljanak. Az aarhusi rendelet kiegészíti azt az átfogó keretet, amely már most is jelentős bírósági felülvizsgálati lehetőségeket biztosít a magánszemélyek számára a nemzeti bíróságokon és az EUB-n keresztül.

Ugyanakkor a Törvényszéket mint felső szintű bíróságot nem szabad túlterhelni azzal, hogy egy és ugyanazon közigazgatási aktussal szemben aránytalan számú kifogást kelljen mérlegelnie, amelyek akkor keletkeznének, ha a magánszemélyeknek lehetőségük lenne felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani. Ez nem jelentene hozzáadott értéket, miközben a Törvényszék forrásainak nem hatékony és költséges felhasználását jelentené.

2. Állami támogatási határozatok és nemzeti végrehajtási aktusok

Bár ez nem képezte a 2017. évi megállapításainak részét, az ACCC a 2021. januári szakvélemény-tervezetében kifejtette azon álláspontját, hogy az Unió azáltal, hogy nem biztosítja a Bizottság által hozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó határozatok felülvizsgálatának lehetőségét, megsérti az Aarhusi Egyezményt.

Ezzel összefüggésben az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy az egyezmény betartása nem történhet az uniós jogrend alapelveinek és bírósági felülvizsgálati rendszerének rovására. Amint arra az EUB is emlékeztetett, a környezetvédelmi jog területén az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos bírósági és közigazgatási eljárások elsősorban a tagállami jog hatálya alá tartoznak. (Tanács és Bizottság kontra Vereniging Milieudefensie aos). Ezért a nemzeti szintű intézkedések – beleértve az állami támogatásokra vonatkozó nemzeti határozatokat és az uniós jogi aktusokból eredő nemzeti végrehajtási aktusokat – megtámadhatók a tagállamok nemzeti jogrendszerén keresztül, amelyek maguk is aláíró felei az Aarhusi Egyezménynek. Az uniós szintre történő bármilyen kiterjesztés azt jelentené, hogy az Unió beavatkozna a többi intézményhez tartozó területen, és megingatná az intézményközi egyensúlyt. A nemzeti szintű intézkedések esetében a közigazgatási és bírósági jogorvoslat átfogó uniós kerete kiegyensúlyozott és alkalmas erre a célra.

III. Összegzés

E jelentés célja annak biztosítása, hogy az Unió egyértelműen eleget tegyen az Aarhusi Egyezmény szerinti nemzetközi kötelezettségeinek. Bár az ACCC hasznos iránymutatást nyújtott a felülvizsgálati folyamathoz, fontos az aarhusi rendelet módosítása a Szerződésekkel összhangban, valamint figyelembe véve az Unió nemzetek feletti jellegét, meglévő szabályait és jogorvoslati lehetőségeit. Ez a jelentés kellően figyelembe veszi az Aarhusi Egyezménynek való uniós megfeleléssel kapcsolatos, szóban forgó aggályokat, és célja, hogy egységes álláspontot alakítson ki az uniós intézmények nevében. E jelentés célja annak biztosítása, hogy az aarhusi rendeletnek a felek 2021. októberi ülésén történő hivatalos vizsgálata ne azt állapítsa meg, hogy az Unió megsérti nemzetközi jogi kötelezettségeit.

VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (23.3.2021)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

(COM(2020)0642 – C9-0321/2020 – 2020/0289(COD))

A vélemény előadója: Jiří Pospíšil

RÖVID INDOKOLÁS

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat [2] – amelyet egy jelentés és egy kísérő tanulmány [3] is támogat – a 2006-ban létrehozott igazgatási felülvizsgálati mechanizmus felülvizsgálatára törekszik az uniós intézmények és szervek igazgatási aktusai és mulasztásai tekintetében. Az átfogó tanulmány és a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog uniós szinten történő biztosításáról szóló rendelkezések elemzését tartalmazó bizottsági jelentés erős tényszerű bizonyítékot nyújt a jelen kezdeményezéshez. Bár a javasolt változtatások meglehetősen terjedelmesek, a Bizottság szükségtelennek ítélte hatásvizsgálat elvégzését. Ez különösen veszélyes, mivel az egyik fő cél a környezetvédelmi jogra való hivatkozások megváltoztatása annak érdekében, hogy az uniós környezetvédelmi jogot sértő összes igazgatási aktust felül lehessen vizsgálni, függetlenül azok politikai célkitűzéseitől, ami jelentős hatással lesz a közigazgatásra; különösen veszélyes továbbá azért is, mert egy további fő cél az igazgatási felülvizsgálati folyamattal kapcsolatos kérelmekre és válaszokra vonatkozó határidők meghosszabbítása, ami jelentős mértékben késlelteti majd az eljárásokat, negatív hatással lesz a közösségi és a magáneljárásokra, és növeli fogja a költségeket. Hatásvizsgálat nélkül tehát az érdekek és a következmények egyensúlya meglehetősen tisztázatlan marad.

Az előadó elismeri, hogy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek (NGO-k) Európa-szerte fontos szerepet játszanak a környezetvédelemben. Ez azt jelenti, hogy bizonyos egyértelmű feltételek mellett biztosítani kell számukra a jogot, hogy a hatóságok által meghozott határozatok felülvizsgálatát kérjék azon az alapon, hogy azok ellentmondanak a környezetvédelmi jognak.

Az EU abból a célból fogadta el a rendeletet, hogy hozzájáruljon az egyezményből fakadó kötelezettségek végrehajtásához. Az EU hivatalosan 2005-ben lett az Egyezmény részes fele [4]. Az Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Egyezmény valamennyi részes fele „biztosítja, hogy a nyilvánosság azon tagjai számára, akik a nemzeti jogrendszerben lefektetett kritériumoknak, amennyiben vannak ilyenek, megfelelnek, a közigazgatási és bírói eljárásokhoz való hozzáférés biztosított legyen, hogy megtámadhassák magánszemélyek és hatóságok olyan lépéseit és mulasztásait, amelyek ellentmondanak a környezetre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseinek.”

Az előadó általánosságban támogatja a Bizottság javaslatát, bár az (igazgatási) jogi aktus fogalommeghatározásának az EUSZ 263. cikkében foglalt fogalommeghatározáshoz való igazítására irányuló számos módosítással, mivel az előadó egyetért a Bizottság azon szándékával, hogy az igazgatási felülvizsgálatot ne csak az egyedi hatályú jogi aktusokra, hanem az általános hatályú jogi aktusokra is kiterjessze. A környezetvédelem vonatkozásában ugyanis nem egyéni érdekekről, hanem közérdekről van szó. Az előadó egyetért továbbá a Bizottság azon érvelésével, amely szerint a közigazgatási felülvizsgálat igénybevétele tekintetében a környezetvédelmi jogot sértő igazgatási aktus hatásait, nem pedig az uniós környezetvédelmi jog szakpolitikai célkitűzéseit kell figyelembe venni.

Az előadó javasolja továbbá, hogy egyeztessenek a „jogilag kötelező és külső hatás kiváltására irányuló” igazgatási aktusokról, mivel nemcsak a természeténél fogva kötelező erejű és külső joghatással bíró jogi aktusok, hanem a szerző szándéka szerint ilyen hatások kiváltására irányuló igazgatási aktusok felülvizsgálatára is lehetőséget kell biztosítani.

A Bizottság által javasolt határidők tekintetében az előadó javasolja azok kis mértékű lerövidítését annak elkerülése érdekében, hogy az igazgatások eljárások túl hosszadalmasak és megterhelőek legyenek. Az igazgatási felülvizsgálat igénybevételére vonatkozó túl hosszú határidő terhet jelenthet az intézmény számára. Az igazgatási felülvizsgálat iránti kérelmek benyújtására vonatkozó rövidebb határidő ezzel szemben megakadályozhatja a közigazgatási és opportunista kérelmek túlzott számban történő benyújtását. Az igazgatási aktusokra és az ilyen aktusok elfogadásának elmulasztására vonatkozó határidők közötti különbség magának a mulasztásnak a jellegéhez kapcsolódik. Az intézmények számára a kérelmek megválaszolására nyitva álló rövidebb határidő ugyanakkor gyorsabb és hatékonyabb védelmet biztosít a polgárok számára, egyúttal pedig korlátozza az eljárás időtartamát, ami a szóban forgó projektek végrehajtói számára fontos. Nagy szükség van arra, hogy csökkenjen a jogbizonytalanság időtartama a nyilvánosság számára. Figyelembe veszi azt is, hogy ha egy igazgatási aktus valószínűleg negatív hatást gyakorol a környezetre, a kár visszafordíthatatlan lehet, ami indokolja a gyors cselekvés szükségességét. A rövid határidő arra is ösztönzi az intézményt, hogy gyorsan reagáljon, és lehetővé teszi a megfelelő ügyintézés elvének tiszteletben tartását. Végül, mivel az igazgatási felülvizsgálati eljárások a bírósági eljárásoknál egyszerűbbnek tekinthetők (pl. nincs szükség jogi tanácsadásra), nem szükséges – ha egyáltalán szükséges – a határidőt túlságosan meghosszabbítani.

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) és (4) bekezdése rendelkezik a közigazgatási vagy bírósági eljárásokhoz való hozzáférésről a nyilvánosság azon tagjai számára, akik megfelelnek a nemzeti vagy uniós jogban meghatározott, a környezettel kapcsolatos nemzeti vagy uniós jogi rendelkezésekkel ellentétes cselekmények vagy mulasztások megtámadására vonatkozó kritériumoknak, ha vannak ilyenek. A közigazgatási és bírósági eljárásokhoz való hozzáférés biztosítása szükséges ahhoz, hogy az Unió meg tudjon felelni az említett rendelkezések követelményeinek.

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az 1367/2006/EK rendeletben előírt belső felülvizsgálatnak az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusokra történő korlátozása jelenti a legfőbb akadályt azon környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek számára, amelyek az említett rendelet 10. cikke alapján belső ellenőrzéshez kívánnak folyamodni a szélesebb hatályú igazgatási aktusok tekintetében is. Ezért az említett rendeletben megállapított belső felülvizsgálati eljárás hatályát ki kell terjeszteni az általános hatályú nem jogalkotási aktusokra is.	(5) Az 1367/2006/EK rendeletben előírt belső felülvizsgálatnak az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusokra történő korlátozása akadályt jelent azon környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek számára, amelyek az említett rendelet 10. cikke alapján indokoltan belső ellenőrzéshez kívánnak folyamodni a szélesebb hatályú igazgatási aktusok tekintetében is. Ezért helyénvaló az említett rendeletben megállapított belső felülvizsgálati eljárás hatályának kiterjesztése a környezettel kapcsolatos jogszabályt sértő, általános hatályú nem jogalkotási aktusokra is.

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó bírósági eljárások nem lehetnek mértéktelenül költségesek. Annak biztosítása érdekében, hogy az 1367/2006/EK rendelet 12. cikke szerinti bírósági eljárások ne legyenek mértéktelenül költségesek, és hogy a kérelmező számára előreláthatóak legyenek a költségek, az uniós intézményeknek vagy szerveknek pernyertességük esetén törekedniük kell arra, hogy csak ésszerű mértékű költségeket igényeljenek.

Módosítás 4

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A Bíróság ítélkezési gyakorlata6 értelmében a felülvizsgálati okok megkövetelt módon való pontos meghatározásához a valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát kérelmező környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek meg kell jelölniük azokat az alapvető ténybeli elemeket, illetve jogi érveket, amelyek alkalmasak az alapvető kétségek alátámasztására.	(12) A Bíróság ítélkezési gyakorlata6 értelmében a felülvizsgálati okok megkövetelt módon való pontos meghatározásához a valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát kérelmező környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek meg kell jelölniük azokat az alapvető ténybeli elemeket, illetve jogi érveket, amelyek alkalmasak az alapvető kétségek alátámasztására. Ezt a követelményt az 1367/2006/EK rendelet értelmében is alkalmazni kell.
______________	_________________
6 Bíróságnak a C-82/17. számú, TestBioTech kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2019:719) 69. pontja.	6 Bíróságnak a C-82/17. számú, TestBioTech kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2019:719) 69. pontja.

Módosítás 5

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

1367/2006/EK rendelet

2 cikk – 1 albekezdés – g pont


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) „igazgatási aktus”: uniós intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogilag kötelező és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket foglal magában, amelyek hatásaik miatt a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti környezetvédelmi joggal ellentétesek lehetnek, kivéve az aktus azon rendelkezéseit, amelyek esetében az uniós jog kifejezetten uniós vagy nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket ír elő;	g) „igazgatási aktus”: uniós intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogilag kötelező és külső hatással bír vagy arra irányul, és amely olyan rendelkezéseket foglal magában, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti környezetvédelmi joggal ellentétesek lehetnek, kivéve az aktus azon rendelkezéseit, amelyek esetében az uniós jog kifejezetten uniós vagy nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket ír elő;

Indokolás

Az előadó egyetért a Bizottság azon szándékával, hogy a közigazgatási felülvizsgálat lehetőségét ne csak az egyedi hatályú jogi aktusokra, hanem az általános hatályú jogi aktusokra is kiterjessze. Az előadó javasolja továbbá, hogy egyeztessenek a „jogilag kötelező és külső hatás kiváltására irányuló” igazgatási aktusokról, mivel nemcsak a természeténél fogva kötelező erejű és külső joghatással bíró jogi aktusok, hanem a szerző szándéka szerint ilyen hatások kiváltására irányuló közigazgatási aktusok felülvizsgálatára is lehetőséget kell biztosítani.

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

1367/2006/EK rendelet

4 cikk – 2 bekezdés


Hatályos szöveg	Módosítás
	1a. A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2) A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban:	„(2) A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban azok egységes szerkezetbe foglalását követően haladéktalanul:
a) a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és közösségi jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;	a) a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és uniós jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;
	aa) a környezetre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos uniós jogszabályok vagy igazgatási aktusok elfogadásához vezető döntéshozatali eljárásokban kifejezett tagállami álláspontok;
b) az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat a közösségi intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;	b) az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat az uniós intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;
c) a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések a Szerződés 226. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;	c) a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések a Szerződés 258. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;
d) a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;	d) a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;
e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;	e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;
f) a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;	f) a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;
g) környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.”	g) környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.”

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

1367/2006/EK rendelet

10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha egy igazgatási aktus egy másik nem jogalkotási aktus által előírt uniós szintű végrehajtási intézkedés, akkor a nem kormányzati szervezet a végrehajtási intézkedés felülvizsgálatának kérelmezésekor a nem jogalkotási aktus azon rendelkezésének felülvizsgálatát is kérelmezheti, amely az említett végrehajtási intézkedést szükségessé teszi.	Ha egy igazgatási aktus egy másik nem jogalkotási aktus által előírt uniós szintű végrehajtási intézkedés, akkor a nem kormányzati szervezet a végrehajtási intézkedés felülvizsgálatának kérelmezésekor a nem jogalkotási aktus azon rendelkezésének felülvizsgálatát is kérelmezheti, amely az említett végrehajtási intézkedést szükségessé teszi, amennyiben az adott nem jogalkotási aktus a környezethez kapcsolódik.

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

1367/2006/EK rendelet

10 cikk – 2 bekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az (1) bekezdésben említett uniós intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb tizenhat héttel a kérelem átvételét követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.	2. Az (1) bekezdésben említett uniós intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb tizennégy héttel a kérelem átvételét követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.

Indokolás

Az intézmények számára a kérelmek megválaszolására nyitva álló rövidebb határidő gyorsabb és hatékonyabb védelmet biztosít a polgárok számára, egyúttal pedig korlátozza az eljárás időtartamát, ami szóban forgó projektek végrehajtói számára fontos. Nagy szükség van arra, hogy csökkenjen a jogbizonytalanság időtartama a nyilvánosság számára. Figyelembe veszi azt is, hogy ha egy igazgatási aktus valószínűleg negatív hatást gyakorol a környezetre, a kár visszafordíthatatlan lehet, ami indokolja a gyors cselekvés szükségességét.

Módosítás 9

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

1367/2006/EK rendelet

10 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az uniós intézménynek vagy szervnek a kérelem átvételét követő huszonkettő hetet meg nem haladó teljes határidőn belül intézkednie kell.	Az uniós intézménynek vagy szervnek a kérelem átvételét követő húsz hetet meg nem haladó teljes határidőn belül intézkednie kell.

Módosítás 10

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

1367/2006/EK rendelet

12 cikk – 2 a bekezdés (új)


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
	(2a) Az e rendelkezés alapján indított bírósági eljárások – a Bíróság költségmegosztásra vonatkozó előjogának sérelme nélkül – nem lehetnek mértéktelenül drágák. A 10. cikk (1) bekezdésében említett uniós intézményeknek és szerveknek pernyertességük esetén törekedniük kell arra, hogy ésszerű mértékű költség-visszatérítési kérelmet nyújtsanak be.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
Hivatkozások	COM(2020)0642 – C9-0321/2020 – 2020/0289(COD)
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.10.2020
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 19.10.2020
A vélemény előadója A kijelölés dátuma	Jiří Pospíšil 16.11.2020
Vizsgálat a bizottságban	7.12.2020	22.2.2021
Az elfogadás dátuma	18.3.2021
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	11 8 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Manon Aubry, Gunnar Beck, Geoffroy Didier, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Ibán García Del Blanco, Esteban González Pons, Mislav Kolakušić, Gilles Lebreton, Karen Melchior, Jiří Pospíšil, Franco Roberti, Marcos Ros Sempere, Stéphane Séjourné, Raffaele Stancanelli, Marie Toussaint, Adrián Vázquez Lázara, Axel Voss, Marion Walsmann, Tiemo Wölken, Lara Wolters, Javier Zarzalejos
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Patrick Breyer, Andrzej Halicki, Heidi Hautala, Ilhan Kyuchyuk, Antonius Manders, Sabrina Pignedoli, Jérôme Rivière, Nacho Sánchez Amor

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

11	+
PPE	Geoffroy Didier, Esteban González Pons, Antonius Manders, Jiří Pospíšil, Axel Voss, Marion Walsmann, Javier Zarzalejos
ID	Gilles Lebreton, Jérôme Rivière
ECR	Angel Dzhambazki, Raffaele Stancanelli

8	-
S&D	Ibán García Del Blanco, Franco Roberti, Marcos Ros Sempere, Tiemo Wölken, Lara Wolters
Verts/ALE	Patrick Breyer, Marie Toussaint
The Left	Manon Aubry

6	0
Renew	Pascal Durand, Karen Melchior, Stéphane Séjourné, Adrián Vázquez Lázara
ID	Gunnar Beck
NI	Mislav Kolakušić

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2020)0642 – C9-0321/2020 – 2020/0289(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	14.10.2020
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.10.2020
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 19.10.2020	LIBE 19.10.2020
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma	LIBE 26.10.2020
Előadók A kijelölés dátuma	Christian Doleschal 1.12.2020
Vizsgálat a bizottságban	24.2.2021	22.4.2021
Az elfogadás dátuma	23.4.2021
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	61 7 10
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nikos Androulakis, Bartosz Arłukowicz, Margrete Auken, Simona Baldassarre, Marek Paweł Balt, Traian Băsescu, Aurélia Beigneux, Monika Beňová, Sergio Berlato, Alexander Bernhuber, Malin Björk, Simona Bonafè, Delara Burkhardt, Pascal Canfin, Sara Cerdas, Mohammed Chahim, Tudor Ciuhodaru, Nathalie Colin-Oesterlé, Esther de Lange, Christian Doleschal, Marco Dreosto, Bas Eickhout, Cyrus Engerer, Eleonora Evi, Agnès Evren, Pietro Fiocchi, Catherine Griset, Jytte Guteland, Teuvo Hakkarainen, Anja Hazekamp, Martin Hojsík, Pär Holmgren, Jan Huitema, Yannick Jadot, Petros Kokkalis, Athanasios Konstantinou, Ewa Kopacz, Joanna Kopcińska, Ryszard Antoni Legutko, Peter Liese, Sylvia Limmer, Javi López, César Luena, Fulvio Martusciello, Liudas Mažylis, Joëlle Mélin, Tilly Metz, Silvia Modig, Dolors Montserrat, Alessandra Moretti, Dan-Ştefan Motreanu, Ville Niinistö, Ljudmila Novak, Grace O’Sullivan, Jutta Paulus, Stanislav Polčák, Jessica Polfjärd, Frédérique Ries, Sándor Rónai, Rob Rooken, Silvia Sardone, Christine Schneider, Günther Sidl, Linea Søgaard-Lidell, Maria Spyraki, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Véronique Trillet-Lenoir, Petar Vitanov, Alexandr Vondra, Mick Wallace, Pernille Weiss, Emma Wiesner, Tiemo Wölken, Anna Zalewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Asger Christensen, Danilo Oscar Lancini, Sirpa Pietikäinen
Benyújtás dátuma	4.5.2021

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

61	+
PPE	Bartosz Arłukowicz, Traian Băsescu, Alexander Bernhuber, Nathalie Colin-Oesterlé, Christian Doleschal, Agnès Evren, Ewa Kopacz, Esther de Lange, Peter Liese, Fulvio Martusciello, Liudas Mažylis, Dolors Montserrat, Dan-Ştefan Motreanu, Ljudmila Novak, Sirpa Pietikäinen, Stanislav Polčák, Jessica Polfjärd, Christine Schneider, Maria Spyraki, Pernille Weiss
Renew	Pascal Canfin, Asger Christensen, Martin Hojsík, Jan Huitema, Frédérique Ries, Nicolae Ştefănuță, Linea Søgaard-Lidell, Nils Torvalds, Véronique Trillet-Lenoir, Emma Wiesner
S&D	Nikos Androulakis, Marek Paweł Balt, Monika Beňová, Simona Bonafè, Delara Burkhardt, Sara Cerdas, Mohammed Chahim, Tudor Ciuhodaru, Cyrus Engerer, Jytte Guteland, Javi López, César Luena, Alessandra Moretti, Sándor Rónai, Günther Sidl, Petar Vitanov, Tiemo Wölken
The Left	Malin Björk, Anja Hazekamp, Petros Kokkalis, Silvia Modig, Mick Wallace
Verts/ALE	Margrete Auken, Bas Eickhout, Eleonora Evi, Pär Holmgren, Yannick Jadot, Tilly Metz, Ville Niinistö, Grace O'Sullivan, Jutta Paulus

7	-
ECR	Rob Rooken
ID	Simona Baldassarre, Marco Dreosto, Teuvo Hakkarainen, Danilo Oscar Lancini, Sylvia Limmer, Silvia Sardone

10	0
ECR	Sergio Berlato, Pietro Fiocchi, Joanna Kopcińska, Ryszard Antoni Legutko, Alexandr Vondra, Anna Zalewska
ID	Aurélia Beigneux, Catherine Griset, Joëlle Mélin
NI	Athanasios Konstantinou

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

[1] HL C 123., 2021.4.9., 66. o.
[2] Bizottsági szolgálati munkadokumentum, Jelentés az Aarhusi Egyezmény környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása területén történő uniós végrehajtásáról, SWD (2019)378 final.
[3] Tanulmány az Aarhusi Egyezmény környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása területén történő uniós végrehajtásáról, 2019. szeptember, 07.0203/2018/786407/SER/ENV.E.4.
[4] 2005/370/EK: A Tanács EK határozata (2005. február 17.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében való megkötéséről (HL L 124., 2005.5.17., 1–3. o.).

Utolsó frissítés: 2021. május 12.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat