JELENTÉS a versenypolitikáról – 2020. évi éves jelentés

18.5.2021 - (2020/2223(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Johan Van Overtveldt

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a versenypolitikáról – 2020. évi éves jelentés

(2020/2223(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 101–109. cikkére,

– tekintettel a versenyről szóló vonatkozó bizottsági szabályokra, iránymutatásokra, nyilvános konzultációkra, állásfoglalásokra, közleményekre és dokumentumokra,

– tekintettel a „2019. évi jelentés a versenypolitikáról” című, 2020. július 9-i bizottsági jelentésre (COM(2015)0302) és a hozzá csatolt, ugyanaznap kelt bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

– tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2020. június 18-i állásfoglalására[1],

– tekintettel a Bizottság „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i közleményére (COM(2020)0102),

– tekintettel a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából létrehozandó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretről szóló 2020. március 19-i, 2020. április 4-i, 2020. május 13-i és 2020. július 2-i bizottsági közleményekre, és azok későbbi módosításaira[2],

– tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2021 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekről szóló, 2020. szeptember 21-i bizottsági közleményre (C(2020)6400),

– tekintettel a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról szóló, 2020. június 17-i bizottsági fehér könyvre[3],

– tekintettel a Fitbit Google általi, feltételekhez kötött felvásárlásának tisztázását célzó, 2020. december 17-i bizottsági határozatra,

– tekintettel az Európai Számvevőszék „A Bizottság uniós összefonódás- ellenőrzési és antitröszt eljárásai: fokozni kell a piac felügyeletét” című, 24/2020. számú különjelentésére[4],

– tekintettel Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló, 2020. szeptember 16-i beszédére,

– tekintettel Margrethe Vestager akkori biztosjelölt írásbeli és az Európai Parlament 2019. október 8-i meghallgatásán adott szóbeli válaszaira,

– tekintettel az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) a versenyjog koronavírus-válság alatti alkalmazásáról szóló 2020. március 23-i együttes nyilatkozatára[5],

– tekintettel a magas szintű bizottsági szakértők 2019. április 4-i, „Versenypolitika a digitális korszakban” című jelentésére[6],

– tekintettel a munkahelyteremtésről, a növekedésről és a versenyképességről szóló, 2019. március 22-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel az Európai Tanács 2020. október 1–2-i rendkívüli ülésének következtetéseire,

– tekintettel az érintetteknek címzett, az Egyesült Királyság kilépéséről, valamint az uniós versenyszabályokról szóló, 2020. december 2-i, illetve az Egyesült Királyság kilépéséről, valamint az uniós állami támogatási szabályokról szóló, 2021. január 18-i bizottsági közleményre,

– tekintettel az Európai Parlament Gazdaságpolitikai, Tudományos és Életminőségi Tematikus Főosztályának „Az állami támogatások versenyre és versenyképességre gyakorolt hatása a Covid19-világjárvány során: korai értékelés” című tanulmányára,

– tekintettel az Egyesült Államok szenátusa trösztellenes albizottságának „A verseny vizsgálata a digitális piacon: többségi támogatottságú jelentés és ajánlások” című, 2020. október 6-i jelentésére[7],

– tekintettel a brit verseny- és piacfelügyeleti hatóság „Algorithms: How they can reduce competition and harm consumers” [Algoritmusok: Hogyan csökkenthetik a versenyt és milyen károkat okozhatnak a fogyasztóknak?] című, 2021. január 19-i kutatási dokumentumára,

– tekintettel az uniós vezetők által 2020 decemberében megerősített, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célra,

– tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

– tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0380),

– tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),

– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0168/2021),

A. mivel a versenyen alapuló piac a fogyasztók javát szolgálja, különösen ha annak eredményeképpen alacsonyabbak az árak és szélesebb a jó minőségű termékek választéka; mivel az uniós versenypolitika célja a szabad, tisztességes és hatékony versenyen alapuló nyitott piacgazdaság fenntartása, amely kedvez a források hatékony elosztásának és az innováció előmozdításának, ezáltal különös figyelmet fordítva a kkv-k szükségleteire és az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére, valamennyi uniós polgár javát szolgálva; mivel ez az alapvető célkitűzés válsághelyzetben is fontos marad;

B. mivel a Bizottság gyorsan reagált a Covid19-válság kitörésére, és különleges és ideiglenes versenyszabályokat fogadott el az európai gazdaságban súlyos zavarokat okozó helyzetre válaszolva;

C. mivel a világjárvány kapcsán hozott rendkívüli és ideiglenes intézkedések nem használhatók versenyellenes magatartás ösztönzésére, továbbá a már egyébként is rossz pénzügyi helyzetben lévő vállalatok sem használhatják ki azt arra, hogy a szükséges és hatékony szerkezetátalakítási tervek nélkül további támogatáshoz jussanak;

D. mivel minden állami támogatást gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból felelős módon kell megtervezni és nyújtani; mivel a versenypolitikának hosszú távon hatékonyan kezelnie kell a társadalmi, digitális és környezeti kihívásokat, és összhangban kell állnia az európai zöld megállapodásban vázolt prioritásokkal és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel;

E. mivel az Unió versenyszabályainak az uniós ipari, digitális, környezetvédelmi, szociális és nemzetközi kereskedelmi politikákkal való intelligens összehangolása elengedhetetlen az egyenlő versenyfeltételek biztosításához valamennyi ágazatban, az ellenállóképes értékláncok megerősítéséhez, valamint a munkahelyteremtés és a globális versenyképesség megerősítéséhez, hozzájárulva ezáltal a kkv-barát kereskedelmi környezethez;

F. mivel a tagállamok közötti tisztességtelen verseny akadályozza a belső piac megfelelő működését;

G. mivel a Bizottság jelenleg végzi a versenypolitika végrehajtásának általános felülvizsgálatát, beleértve a trösztellenes rendeleteket, számos állami támogatási szabályt és iránymutatást, az összefonódás-ellenőrzési szabályok értékelését és a piac meghatározásáról szóló közlemény felülvizsgálatát;

H. mivel az EU meghatározott földrajzi területeiről származó termékekkel szembeni gazdasági bojkott a versenyszabályok súlyos megsértésének minősül, és azt hatékonyan kell kezelni;

I. mivel a Kínához hasonló, nagymértékben szubvencionált jelentős gazdaságokkal való versengés növekvő kihívásai olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, amelyek a nem uniós versenytársakkal szemben erősítik az uniós vállalatokat;

J. mivel a kereskedés és elszámolás terén meglévő, a piaci infrastruktúrák körében valódi versenyt biztosító nyílt piaci szerkezet kulcsfontosságú az uniós tőkepiacok rezilienciájának megőrzése és megerősítése, a piacvezérelt innováció ösztönzése, és ezáltal a nyugdíjasok, a vállalkozások és a befektetők számára a jobb eredmények elérése szempontjából;

K. mivel a legtöbb fogyasztó internet-hozzáférése feltűnően kevés digitális ökoszisztémára és nagy platformra korlátozódik; mivel a Covid19-világjárvány felgyorsította a digitalizáció ütemét, új kihívások elé állítva a versenypolitika hatékonyságát, különösen a trösztellenes szabályok terén, ahol az előzetes beavatkozások eddig nem voltak megengedettek;

L. mivel az adatbotrányok, vizsgálatok és bizonyítékok megmutatták, hogy a személyes adatokat – gyakran túlzott mértékben – hogyan gyűjtik és tárolják, valamint hogy a platformok hogyan használják fel és adják el harmadik feleknek azokat, valamint hogy az erőfölénnyel rendelkező technológiai szereplők és platformok hogyan követik nyomon rendszeresen az interneten a fogyasztókat;

M. mivel egyes, platformként és beszállítóként kettős jogállással rendelkező vállalkozások visszaélnek helyzetükkel és tisztességtelen feltételeket kényszerítenek a versenytársakra;

N. mivel az elemzők előrejelzései szerint[8] az Amazon, a Facebook és az Alphabet Inc. (Google) 2021-ben együttesen az összes digitális hirdetés 61%-át fogja megkapni, ami 2015 óta piaci részesedésük megkétszereződését jelenti; mivel a Facebook és az Alphabet Inc. (Google) bevételeinek 98,53%-a, illetve 83,3%-a digitális hirdetésekből származik[9];

O. mivel a versenyhatóságok által kiszabott bírságok gyakran nem gyakorolnak visszatartó hatást a nagy technológiai vállalatokra, mivel ezeket pusztán az üzleti tevékenység költségeinek tekintik;

P. mivel a trösztellenes eszközöket úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a gyorsan változó digitális és technológiai piacok új realitásainak;

Q. mivel a pénzügyi szolgáltató cégek és a technológiai cégek között egyenlő versenyfeltételekre van szükség ahhoz, hogy az „azonos kockázatok, azonos tevékenység, azonos szabályozás” elve alapján egyenlő feltételekkel zajló versenyt lehessen biztosítani;

R. mivel az algoritmusok nagymértékben fokozhatják a hatékonyságot, valamint lehetővé tehetik a vállalkozások számára, hogy jobb termékeket és jobb szolgáltatásokat kínáljanak a fogyasztók számára; mivel azonban az algoritmusokkal való szándékos vagy akaratlan visszaélések kárt okozhatnak a fogyasztóknak és káros hatással lehetnek a versenyre;

S. mivel az uniós verseny- és állami támogatási szabályoknak összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodással, az EU digitális stratégiájával, a szociális jogok európai pillérével és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival, és azokhoz jelentősen hozzá kell járulniuk; mivel az uniós állami támogatási ügyekben alig utalnak ezekre az átfogó uniós politikai célkitűzésekre;

Általános megfontolások

1. felhívja a figyelmet arra, hogy az egységes piac megfelelő működésének biztosításához elengedhetetlen egy olyan versenypolitika, amelynek célja, hogy valamennyi ágazatban egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, ösztönözze az innovációt, és több és jobb minőségű választási lehetőséget biztosítson a fogyasztók számára;

2. aggodalmának ad hangot az európai ipar koncentrációjának növekedése miatt; e tekintetben megállapítja, hogy 2001 és 2012 között tíz európai gazdaságban a legnagyobb vállalatok 10%-ának értékesítési mutatóiban átlagban 2–3 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető; figyelmeztet arra, hogy ez a növekedés mind a feldolgozóipar, mind a nem pénzügyi szolgáltatások esetében megfigyelhető, és azt nem a digitális technológiákkal foglalkozó ágazatok vezérlik; megjegyzi, hogy a koncentráció növekedése magasabb árréshez vezet, ami magasabb nyereséget eredményez az európai fogyasztók kárára;

3. úgy véli, hogy az uniós versenyszabályok független versenyhatóságok általi szigorú és pártatlan érvényesítése alapvető fontosságú a belső piacon és nemzetközi szinten tevékenykedő európai vállalatok, és különösen a kkv-k számára, és jelentős mértékben hozzájárulhat olyan kulcsfontosságú politikai prioritásokhoz, mint a mélyebb és méltányosabb belső piac, az összekapcsolt digitális egységes piac, az Unió globális versenyképessége, a társadalmi egyenlőtlenségek és az éghajlati válság elleni küzdelem, valamint a környezetvédelmi normákkal, a szociális ügyekkel, az éghajlat-politikával és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos európai értékek; hangsúlyozza azonban, hogy válság esetén kellően rugalmasnak kell lenni;

4. üdvözli a versenyjogról és az európai zöld megállapodásról folytatott konzultációt, amely előrelépést jelent a nagyobb szakpolitikai koherencia felé; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó és előretekintő cselekvési tervet a versenyszabályok és az állami támogatások felülvizsgálatának módjáról;

5. úgy véli, hogy az egységes piacon és a globális piacokon – a különösen a kkv-k, valamint az EU-n belüli és kívüli tisztességes és fenntartható munkahelyek teremtése szempontjából kulcsfontosságú – egyenlő versenyfeltételek biztosítása a szociális, környezeti és adódömping elleni határozott és hatékony fellépéstől is függ; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit egy kötelező emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítási eszköz jogi keretének létrehozása érdekében;

6. hangsúlyozza, hogy a multinacionális vállalatok agresszív adózási gyakorlatai, a káros adózási gyakorlatok és a nagyvállalatokat célzó adókedvezmények gátolhatják az innovációt és veszélyeztethetik a piacok – és különösen az európai gazdaság gerincét alkotó kkv-k – versenyképességét;

7. hangsúlyozza az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) fontosságát a nemzeti versenyhatóságok és a Bizottság közötti együttműködés támogatásában azzal a céllal, hogy a végrehajtás megerősítése és a bevált gyakorlatok megosztása révén előmozdítsák az egységes piacon belüli tisztességes versenyt;

8. támogatja a Versenypolitikai Bizottság ügyvezető alelnökével folytatott strukturált párbeszédet és a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szoros együttműködést tartson fenn a Parlament illetékes bizottságának tagjaival; úgy véli, hogy a Bizottság versenypolitikáról szóló éves jelentése elengedhetetlen a demokratikus ellenőrzés szempontjából; emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a Parlamentet a rendes jogalkotási eljárás keretében vonták be a versenyszabályok keretének kialakításába; ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament együttdöntési hatáskörét figyelembe véve alakítsák ki a versenyszabályok keretét;

9. kéri a Bizottságot, hogy használja fel érdekérvényesítési hatáskörét a kormányok által végrehajtott árszabályozási intézkedések kockázatainak kiemelésére, ideértve azokat – az árjelzések torzulásával kapcsolatos – kockázatokat is, amelyek ösztönözhetik a termelést és alááshatják az új belépők ösztönzését a hiány kezelésére;

10. aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság értékelése szerint egyes tagállamok nem hajtották végre hatékonyan a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet[10], ami rendkívül káros hatást gyakorolt a fogyasztókra és a tisztességes versenyre; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a fogyasztói szerződésekben különösen a bankszektor által alkalmazott tisztességtelen záradékokat és gyakorlatokat, és minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával biztosítsa ezen irányelv hatékony és gyors végrehajtását;

11. elismeri, hogy a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának (DG COMP) elegendő forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy meg tudjon felelni munkaterhelésnek és el tudja látni feladatait; úgy véli, hogy speciális szakértelmet kell biztosítani a digitális kérdésekben, valamint a viselkedésalapú közgazdászokkal, algoritmusszakértőkkel, mérnökökkel és adattudósokkal dolgozó online platformok gyakorlatai tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az állami támogatások ellenőrzése, az összefonódások ellenőrzése és a trösztökkel szembeni fellépés közötti forráselosztásról;

A Covid19-re adott szakpolitikai válaszok

12. üdvözli az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret elfogadását, valamint az annak meghosszabbítását és kiterjesztését célzó módosításokat, amelyeket a példa nélküli Covid19-válsághoz kapcsolódó váratlan fejleményekre válaszul hoztak létre annak érdekében, hogy a tagállamok támogatni tudják a vállalatokat a világjárvány idején; támogatja a rendkívüli intézkedések fenntartását mindaddig, amíg a helyreállítás folyamatban van, de hangsúlyozza, hogy a keret ideiglenes eszköz; hangsúlyozza, hogy a hatékony verseny közép- és hosszú távú helyreállítása kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a fellendülés gyors és következetes legyen; megállapítja, hogy jelentős különbségek vannak a tagállamok között az állami támogatások nyújtására rendelkezésre álló költségvetési mozgástér tekintetében;

13. üdvözli az üzleti együttműködéssel kapcsolatos antitröszt kérdések értékelésére szolgáló ideiglenes keretről szóló bizottsági közleményt a jelenlegi Covid19-járvány okozta sürgős helyzetekre adott válaszként; úgy véli, hogy az antitröszt-szabályokkal kapcsolatos iránymutatás és támogatás megkönnyíti a Covid19-válság leküzdéséhez szükséges együttműködést, és így a fogyasztók javát szolgálja;

14. megjegyzi, hogy az ideiglenes keretszabály feltételeket szab egyes állami támogatási intézkedésekre, mint például a feltőkésítésre vonatkozóan; üdvözli e tekintetben az olyan feltételeket, mint az osztalékfizetés, a bónuszkifizetés és a részvény-visszavásárlás tilalma; sajnálja azonban, hogy más állami támogatási intézkedésekre nem írtak elő ilyen feltételeket; felhívja a Bizottságot, hogy az ideiglenes keretben írjon elő ilyen feltételeket valamennyi állami támogatási intézkedésre vonatkozóan, beleértve különösen a feltőkésítési intézkedéseket, amelyeket – a belső piacra gyakorolt jelentős torzító hatásuk miatt – a tagállamok csak végső megoldásnak tekinthetnek;

15. felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el jogalkotási javaslatot a világ népességének endémiás vagy pandémiás fertőző betegségeinek kezelésére szolgáló vakcinákkal kapcsolatos találmányok vagy felfedezések szellemi tulajdonjogainak védelmére vonatkozó tilalomról;

16. hangsúlyozza, hogy a Bizottság fellépései arra irányulnak, hogy megszüntessék a monopóliumokhoz és erőfölényhez vezető körülményeket, valamint a vállalatok olyan állami finanszírozását, amely ezen körülmények kialakulását eredményezheti, és hogy ez nem nyújt megoldást az olyan rendszerszintű és strukturális hátrányok problémájára, amelyek hatással vannak az európai szigeti területeken és legkülső régiókban székhellyel rendelkező és ott működő vállalkozások versenyképességére;

17. hangsúlyozza a szakpolitikai koherencia fontosságát, valamint azt, hogy a támogatást csak a világjárvány közvetlen pénzügyi következményeinek kitett vállalkozásoknak ítéljék oda; sürgeti továbbá, hogy az adókikerülésre Unión kívüli adóparadicsomokat használó vállalatok esetében tiltsák meg az állami támogatáshoz vagy pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést, amennyiben nem vállalják, hogy változtatnak magatartásukon;

18. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a versenyképesség előmozdítása és a munkahelyek megőrzése érdekében indítsák el a Covid19 utáni időszakra vonatkozó, célzottabb állami támogatást biztosító ütemtervet; javasolja, hogy az ütemterv tartalmazzon a piac széttöredezettségének és az egyenlőtlen versenyfeltételek miatti torzulásoknak a kezelésére irányuló intézkedéseket, az állami támogatások belső piacra gyakorolt hatásának elemzését, valamint egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy miként lehet a legjobban felhasználni a versenypolitikai eszközöket a fellendülés elősegítése érdekében; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy az állami támogatások jövőbeli feltételeinek meghatározásakor érvényesítse az ipari, digitális és zöld stratégiákat;

19. ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az állami támogatási szabályokat és az európai bankszabályozást szigorúan és pártatlanul érvényesítsék, többek között a jövőbeli bankválságok kezelése során is; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb vizsgálja meg a felszámolási támogatás területén nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályok és a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (BRR-irányelv)[11] szerinti szanálási rendszer közötti eltéréseket, és a válságkezelési keret felülvizsgálata keretében vizsgálja felül a bankokról szóló, 2013. július 30-i közleményét[12], többek között a közelmúltbeli esetek fényében, figyelembe véve, hogy az adófizetőket és a megtakarítókat meg kell védeni a bankmentések terheitől;

20. megjegyzi, hogy az uniós verseny- és állami támogatási szabályokat nem szabad a monetáris, kereskedelmi és költségvetési politikáktól elszigetelten szemlélni; kéri, hogy vizsgálják meg az Európai Központi Bank vállalatikötvény-vásárlásaiból eredő esetleges versenytorzulásokat; e tekintetben hangsúlyozza az állami támogatások terén a szelektivitás és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdésének jelentőségét, amely az úgynevezett lojalitás elvét tartalmazza;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa és kövesse nyomon a Covid19-válságra adott válaszként hozott különböző uniós finanszírozási intézkedések megfelelő felhasználását és elosztását, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervei révén, amelyeknek összhangban kell lenniük az uniós versenyjogi és állami támogatási szabályokkal, nem vezethetnek a verseny torzulásához, és azokat minden vállalatra egyformán kell alkalmazni, különösen a kritikus ágazatokban, például a távközlésben, az energetikában és a közlekedésben; sürgeti a Bizottságot, hogy felügyelje a verseny ilyen lehetséges torzulásait; hangsúlyozza, hogy nem nyújtható állami támogatás olyan vállalkozásoknak, amelyek a Covid19-válság előtt nem voltak hatékonyak és strukturálisan veszteségesek voltak, és a támogatás nem ösztönözheti a monopolisztikus struktúrák kialakítását;

Globális dimenzió

22. hangsúlyozza a versenypolitika végrehajtásáról és reformjáról szóló, egyre intenzívebb, strukturált globális párbeszéd és együttműködés fontosságát a tisztességes verseny közös megközelítése szempontjából;

23. támogatja a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok aktív részvételét a Nemzetközi Versenyhatóságok Hálózatában (ICN), és sürgeti, hogy a Parlamentet szorosabban vonják be az ICN és az OECD megfelelő munkacsoportjainak és szakértői csoportjainak tevékenységébe;

24. támogatja a Bizottság arra irányuló stratégiáját, hogy megszüntesse azokat a negatív hatásokat, amelyeket a nem uniós országok által az uniós gazdasági szereplőkkel szemben alkalmazott egyoldalú szankciók területen kívüli jogellenes alkalmazása okoz; e tekintetben üdvözli az „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című, 2021. január 19-i bizottsági közleményt (COM(2021)0032);

25. hangsúlyozza, hogy a versenypolitika területén a nem uniós országokkal kötött célzott együttműködési megállapodások érdemben hozzájárulhatnak a versenypolitika hatékonyságához, és felkéri a Bizottságot, hogy a versenyhatóságok közötti hatékonyabb információcsere lehetővé tétele érdekében kössön több ilyen célzott versenymegállapodást; emlékeztet továbbá arra, hogy az EU-nak egyenlő versenyfeltételeket és viszonosságot kell biztosítania nemzetközi partnereivel az állami támogatás, a közbeszerzés és a beruházási politika terén; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodásokban erősítse meg az állami támogatásokra vonatkozó fejezeteket;

26. felhívja a Bizottságot, fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy egyes külföldi székhelyű állami tulajdonú vállalatokat a saját kormányuk olyan eszközökkel támogat és részesít kedvezményekben, amelyeket az uniós egységes piaci szabályok az uniós vállalatok támogatása tekintetében tiltanak; aggodalmát fejezi ki a különösen az innovatív vagy stratégiai ágazatokban és technológiákban tevékenykedő, az európai zöld megállapodással összhangban álló, valamint a Covid19-világjárvány által meggyengült európai vállalkozásokat felvásárló külföldi vállalkozások által okozott torzító hatású, állami finanszírozású verseny miatt;

27. első lépésként üdvözli az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet[13], valamint a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról szóló bizottsági fehér könyv hatálybalépését; tudomásul veszi az európai vállalatokra nehezedő folyamatos külföldi felvásárlási nyomást, és figyelmeztet arra, hogy sürgős fellépésre van szükség; ezért várakozással tekint a Bizottság küszöbön álló jogalkotási javaslata elé, amelynek célja a külföldi támogatások belső piacra gyakorolt torzító hatásainak kezelése;

28. úgy véli, hogy az uniós vállalkozásoknak egyenlő feltételek mellett kell tudniuk versenyezni a globális piacokon; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az ipari fejlődés érdemi előmozdítása érdekében igazítsa ki verseny- és állami támogatási politikáját; kiemeli, hogy az intelligens iparpolitika segíthet abban, hogy a verseny torzítása nélkül forrásokat csoportosítsanak át bizonyos kulcsfontosságú ágazatokba, és ezáltal hosszú távon megteremtsék az ellenállóképes és fenntartható gazdaság alapjait; úgy véli, hogy az Uniónak és a tagállamoknak fokozniuk kell a szinergiákat a célzott uniós szakpolitikák, beruházások és versenypolitika között a munkahelyteremtés és a reziliens értékláncok előmozdítása céljából annak érdekében, hogy bizonyos stratégiai iparágakban elérjék az EU autonómiáját, miközben megőrzik a nyitott gazdaságot;

29. kéri, hogy az európai ipar erőteljesen ruházzon be a kutatásba és fejlesztésbe annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az EU-n belüli és kívüli termelők számára, megvalósítsa az európai zöld megállapodás célkitűzéseit, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési módokra való áttérést, és támogassa az uniós vállalkozások versenyképességét azon nem uniós versenytársakkal szemben, amelyek termelési folyamataira nem vonatkoznak az uniós szinten meghatározott kritériumok; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg a kutatáshoz és innovációhoz, valamint a környezet vagy az energiarendszer egésze számára pozitív externáliákat eredményező technológiákhoz nyújtott támogatás növelését;

30. felkéri a Bizottságot, hogy azonosítsa a stratégiai függőségeket, különösen az érzékeny ipari ökoszisztémákban, és javasoljon intézkedéseket ezek csökkentésére, többek között a termelési és ellátási láncok diverzifikálása, az európai termelés és beruházások ösztönzése, valamint a stratégiai készletfelhalmozás biztosítása révén; e tekintetben kiemeli a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jelentőségét a forradalmi technológiákba történő beruházások szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló közlemény közelgő felülvizsgálata keretében továbbra is mozdítsa elő a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket, egyértelműsítse a közös európai érdeket szolgáló projektekre vonatkozó kiválasztási szabályokat, vizsgálja felül és egyszerűsítse a végrehajtási kritériumokat és követelményeket, valamint fontolja meg az EU általi könnyebb társfinanszírozás lehetővé tételét a kisebb tagállamokból származó partnerek részvételének megkönnyítése és annak biztosítása érdekében, hogy a kisebb ipari kutatási projektek könnyebben részesülhessenek a támogatásból;

31. támogatja, hogy az uniós versenyszabályokba vegyék fel a nem uniós országokból származó vállalkozások állami támogatása alapos ellenőrzésének követelményét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az Uniónak továbbra is nyitottnak kell maradnia a jogi keretének megfelelő közvetlen külföldi befektetések előtt, tiszteletben tartva az európai szociális és környezetvédelmi normákat, és nem torzítva a versenyt; e tekintetben ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló javaslat megvitatásáig fogadjanak el megerősített piacvédelmi eszközöket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem és különösen az ipari ágazatok versenyképességének védelme érdekében; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a versenypolitikai döntéseket nem szabad protekcionista intézkedésként felhasználni, és e tekintetben felszólít az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak az alacsony és közepes jövedelmű országok versenyképességére gyakorolt továbbgyűrűző hatásának elemzésére;

32. aggodalommal állapítja meg, hogy más – például a Svájccal kötött – kereskedelmi megállapodásokhoz képest az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (TCA) kevésbé szigorú; különösen sajnálja, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti TCA nem biztosít teljes mértékben egyenlő versenyfeltételeket az állami támogatások és a verseny tekintetében; kéri az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy találjanak közös alapot a folyamatos együttműködéshez, valamint hogy törekedjenek a tisztességes verseny és az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére;

Versenypolitika a digitális korban

33. üdvözli a Bizottság eltökéltségét a kapuőri szerepet betöltő platformok tisztességtelen feltételeinek és gyakorlatainak kezelése és annak kapcsán, hogy határozottan fellép az online verseny előtt álló jogszerűtlen akadályok felszámolása terén az európai digitális egységes piacon; sajnálatosnak tartja, hogy a gyorsan változó digitális piacokhoz képest lassan folynak az antitröszt-vizsgálatok; e tekintetben hangsúlyozza, hogy tíz évvel a Google keresési gyakorlataira vonatkozó vizsgálatának megindítását követően a Bizottság még mindig nem fejezte be a vizsgálatot; úgy véli, hogy a digitális gazdaságban az adatok kis számú vállalkozás kezében való koncentrálódása piaci hiányosságokhoz, túlzott bérleti díjakhoz és az új belépők blokkolásához vezet;

34. úgy véli, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére a nagy technológiai vállalkozások túlzott piaci erőfölényével kapcsolatos problémák nincsenek megoldva, és ezért azokat sürgősen kezelni kell;

35. elismeri a versenypolitikai döntéshozatal és végrehajtás előtt álló kihívásokat, amelyek többek között a hálózati hatásokkal, az adatok a nulla árú piacokon való koncentrációjával, összesítésével és felhasználásával, az árképzési algoritmusokkal, a nagy platformok strukturálásával és a piaci beavatkozással kapcsolatosak;

36. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet és gondosan mérlegelje a Covid19-világjárvány idején elszaporodott, újonnan létrejövő fizetési hálózatok kapuőri pozíciójával kapcsolatos strukturális versenyproblémákat;

37. üdvözli, hogy a Bizottság megfellebbezte az Apple-ügyben hozott ítélet[14]; úgy véli, hogy az Apple-ügy ismét rámutat arra, hogy a kedvező adórendszereket figyelembe vevő, szilárd állami támogatási szabályokra van szükség;

38. megjegyzi, hogy a versenyhatóságok által használt hagyományos eszközök, például a piaci erőfölénnyel való esetleges visszaélés kivizsgálása nagyon hosszú időt vesz igénybe, ami problémának bizonyult a gyorsan változó digitális piacokon; üdvözli ezért a Bizottság értékelését arra vonatkozóan, hogy szükség van-e új versenyjogi eszközökre a különböző piacokon jelentkező strukturális versenyproblémák kezeléséhez, amelyeket a jelenlegi szabályok nem tudnak a leghatékonyabb módon kezelni, és kéri, hogy a Bizottság gondosan felügyelje ezeket a piacokat annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan fel lehessen tárni és be lehessen avatkozni a főbb kérdések és a joghézagok terén; megjegyzi, hogy a versenyhatóságok által kiszabott bírságok gyakran nem gyakorolnak visszatartó hatást a nagy technológiai vállalatokra, mivel ezeket pusztán az üzleti tevékenység költségeinek tekintik;

39. üdvözli a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatot, amely megtiltja a platformok számára, hogy önmagukat előnyben részesítő üzleti gyakorlatokat folytassanak (ideértve a kötelező árukapcsolást/előzetes telepítést), vagy hogy a platformtól függő vagy azzal együttműködő üzletágakban működjenek, továbbá előírja a platformok számára, hogy szolgáltatásaikat kompatibilissé tegyék a versengő hálózatokkal annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az interoperabilitást, ideértve az alapvető szolgáltatásokat, az adathordozhatóságot és a többszereplős integrációt is; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon azokkal az esetekkel, amikor a bevezetett korrekciós intézkedések egyértelműen nem bizonyultak hatékonynak a verseny helyreállításában az összehasonlító vásárlási piacon;

40. emlékeztet arra, hogy az adatmegosztáshoz és adatértékesítéshez kapcsolódó adatvezérelt előnyök, valamint az alapértelmezett beállításként meghatározott szolgáltatások is azzal a kockázattal járnak, hogy egyes vállalatok számára „kapuőri” pozíciót biztosítanak a digitális piacokon, és hogy ezt a DMA-nak hatékonyan kell kezelnie; úgy véli, hogy a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy egy kapuőr platformot kényszerítsen arra, hogy bizonyos alapértelmezett beállításokat hatékony és objektív fogyasztói választási architektúrával helyettesítsen;

41. úgy véli, hogy a digitális piacokon a verseny helyreállítása érdekében kívánatos lehet a nagy technológiai monopóliumok strukturális szétválasztása, tekintettel a bírságok korlátaira és egyes trösztellenes ügyekben a múltbeli magatartási jogorvoslatok kudarcára; hangsúlyozza, hogy a célzott és hatékony magatartásbeli jogorvoslatok időhatékony megoldást kínálnak; javasolja egy részvételen alapuló antitrösztkeret bevezetését az összes vállalkozással folytatott folyamatos párbeszéd előmozdítása, a jogbiztonság, az átláthatóság és a fogyasztóvédelem fokozása, valamint a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében;

42. felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az eljárásokat, különös tekintettel a gyorsan növekvő digitális piacokon az antitrösztre; e tekintetben együttműködést kér a vizsgálat alatt álló vállalatoktól is; elítéli a vizsgálat alatt álló egyes vállalatok azon gyakorlatát, hogy mesterségesen elnyújtják a vizsgálatokat azzal, hogy rendszeresen kérik a határidők meghosszabbítását, és csak jelentős késéssel válaszolnak az információkérésekre, vagy nem hatékony kötelezettségvállalási javaslatokat nyújtanak be;

43. megjegyzi továbbá, hogy bár fontos biztosítani a megfelelő eljárást és a vizsgálat alatt álló vállalkozások védelemhez való jogát, az igazgatási eljárásokat gyorsabbá és hatékonyabbá kell tenni; hangsúlyozza, hogy a verseny visszafordíthatatlan torzulásának megelőzése érdekében meg kell vizsgálni az olyan egyedi intézkedések szisztematikusabb alkalmazásának lehetőségét, mint az ideiglenes intézkedések, valamint egyéb strukturális és magatartási korrekciós intézkedések; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az ECN+ irányelv[15] mellékletében a Bizottság az „ideiglenes intézkedéseket” „a versenyhatóságok számára kulcsfontosságú eszközként határozta meg annak biztosítására, hogy a vizsgálat időtartama alatt a verseny ne sérüljön”; sajnálja és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ideiglenes intézkedéseket húsz év alatt csak egyszer alkalmazták; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jogorvoslatokról szóló közleményt[16], figyelembe véve a digitális ágazat elmúlt években végbement átalakulását és fejlődését;

44. üdvözli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatok külön megközelítést alkalmaznak valamennyi digitális szolgáltatás, a nagyon nagy méretű digitális szolgáltatások és a kapuőrök tekintetében; megjegyzi különösen, hogy a DMA-javaslat célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása a hatékony verseny, a digitális piacokon az egyenlő versenyfeltételek, valamint a tisztességes és kérdőre vonható online platformok környezetének előmozdítása révén; sajnálja, hogy a javaslattervezetek nem tartalmaznak megfelelő intézkedéseket a reklámközvetítőkkel szemben; megjegyzi, hogy az új a digitális piacokról szóló (DMA) rendelet szerinti első végrehajtási intézkedés csak öt év múlva lesz lehetséges; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a trösztellenes szabályok érvényesítését a digitális környezetben a kapuőröket érintő új és folyamatban lévő ügyekben;

45. hangsúlyozza a megfelelő végrehajtási keret fontosságát a jövőbeli DMA-ban; úgy véli, hogy a Bizottság felügyeleti funkcióját megfelelő forrásokkal kell ellátni, és a felügyeleti folyamatnak lehetővé kell tennie valamennyi szereplő, köztük a nemzeti versenyhatóságok, a nemzeti ágazati szabályozók, az Európai Adatvédelmi Testület, az európai adatvédelmi biztos és a fogyasztói szervezetek részvételét; hangsúlyozza, hogy a jogorvoslatok kialakítását nem szabad a vád alá vont vállalatok kizárólagos megítélésére bízni, hanem azt szigorú megfelelési mechanizmusnak kell alávetni;

46. úgy véli, hogy a DMA-javaslat a versenyszabályok kiegészítő eszköze, amelynek célja a tisztességes és kérdőre vonható online piacok biztosítása; hangsúlyozza, hogy ez nem veszélyeztetheti a versenyjog – beleértve a meglévő nemzeti jogszabályokat is – megfelelő végrehajtását, és nem akadályozhatja meg a Bizottságot abban, hogy teljes mértékben kihasználja meglévő eszközeit a versenyjog érvényesítése terén; e tekintetben utal az Android-határozattal[17] kapcsolatos, függőben lévő aggályokra és az online keresés terén tapasztalható elégtelen versenyre;

47. megjegyzi, hogy a Google által javasolt jogorvoslatokat a piaci szereplők és a fogyasztói szervezetek Európa-szerte elégtelennek tartották és elutasították; felhívja a Bizottságot, hogy indítson trösztellenes vádakat a Google-al szemben az erőfölénnyel a más szakosodott keresőszolgáltatásokban – beleértve a helyi keresést is – való visszaélés miatt;

48. felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki versenypolitikai eszközeit a tisztességes versenyfeltételek garantálása és a „kapuőr” esetleges hatásainak kezelése érdekében a mesterséges intelligencia és adatok kulcsfontosságú alaptechnológiáihoz való hozzáférés tekintetében;

49. úgy véli, hogy a Parlamentnek aktív szerepet kellene játszania a versenypolitikáról szóló politikai vitában, többek között azáltal, hogy nyilvános meghallgatást szervez a GAFA (Google, Amazon, Facebook, Apple) vezérigazgatóival a verseny és az adózási gyakorlatok terén folytatott vállalati stratégiájukról;

50. hangsúlyozza az átláthatósági nyilvántartás jelentőségét a lobbitevékenységek nyilvános ellenőrzésének biztosításában a verseny torzulásának megelőzése érdekében; felszólít a vállalatok vagy egyesületek finanszírozásával kapcsolatos információkat tartalmazó, megerősített uniós átláthatósági nyilvántartás létrehozására annak megakadályozása érdekében, hogy az érdekelt felek más vállalatok nevében járjanak el, anélkül, hogy meghatároznák, hogy ezt teszik;

51. hangsúlyozza, hogy segíteni kell a fogyasztókat és a felhasználókat abban, hogy nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak saját adataik és személyazonosságuk felett, és felelősséget vállaljanak azokért, valamint felszólít a személyes adatok magas szintű védelmére, a digitális szolgáltatások átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása mellett; emlékeztet arra, hogy a fogyasztóknak nincs más választása, mint hozzájárulásukat adni, amennyiben nem akarják elveszíteni az online platformok által kínált egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférést; e tekintetben egy olyan kötelező adatmegosztási keretrendszert szorgalmaz, amely egyszerűbb és hatékonyabb eszközöket biztosít a fogyasztók számára saját adataik jogszerű birtoklásához és kezeléséhez;

52. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az összefonódásokra és felvásárlásokra vonatkozó szabályait a személyes adatok értékelése tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy a digitális fúziókról és felvásárlásokról való döntés során az összes többi hagyományos dologi eszközhöz hasonlóan teljes mértékben vegye figyelembe és értékelje a személyesadat-eszközöket; sürgeti a Bizottságot, hogy a digitális összefonódások értékelésekor alkalmazzon szélesebb körű megközelítést, és értékelje az adatkonszolidáció hatását, beleértve a reklámtechnológiának a nagy technológiai vállalatok üzleti modelljeiben betöltött központi szerepét is;

53. megjegyzi, hogy meghatározott adatforrásokkal rendelkező cégek felvásárlása az értékes és nem megkettőzhető adatforrások feletti ellenőrzés koncentrációjával járhat, és az egyesülő felek számára az adatokhoz való jobb hozzáférést eredményezhet versenytársaikhoz képest; hangsúlyozza, hogy az összefonódások révén történő adatgyűjtés megerősítheti az erőfölényt, vagy lehetővé teheti a felvásárló szervezet számára a piaci erő kihasználást, valamint néha kizárási aggályokat vethet fel; ezért sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon döntése miatt, hogy jóváhagyja a hordozható fitneszeszköz-gyártó Fitbit Google általi átvételét; aggodalmát fejezi ki a Fitbit-felhasználóktól származó személyes adatok – köztük az egészségügyi adatok – jövőbeli feldolgozása miatt, amelyeket digitális hirdetés céljára lehet felhasználni; rámutat, hogy az egészségügyi adatokat a személyes adatok különleges kategóriájának kell tekinteni, amint azt az általános adatvédelmi rendelet[18] (GDPR) 9. cikke előírja; megjegyzi, hogy a Google által javasolt és az Európai Bizottság által jóváhagyott jogorvoslatok nem elegendőek a hatékony verseny biztosításához a hordozható termékek és a digitális egészség terén, amelyek egyre fontosabbá válnak a fogyasztók életében;

54. megjegyzi, hogy a pénzügyi adatok számos piacán több értékesítő van jelen, és bár egyiküknek sincs domináns piaci részesedése, a verseny továbbra is nagyon csekély; megjegyzi továbbá, hogy egyes, adatgyűjtőként pozícionált pénzpiaci adatszolgáltatók kapuőrként működhetnek, és így ellenőrizhetik az adatokhoz való hozzáférést és korlátozhatják az ügyfelek általi felhasználást; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje azokat a helyzeteket, amikor a vállalatok kapuőri vagy oligopóliumi pozíciót szereznek, és dolgozzon ki intézkedéseket a verseny helyreállítása, az árak átláthatóságának támogatása, valamint a tisztességtelen és indokolatlan kereskedelmi gyakorlatok elkerülése érdekében;

55. sajnálja és aggodalmát fejezi ki a WhatsApp Facebook általi 2014-es felvásárlása miatt; emlékeztet arra, hogy a WhatsApp-adatok digitális hirdetés céljára történő felhasználására vonatkozó technikai képességét illetően a Facebook hazudott a Bizottságnak; megjegyzi, hogy a Facebook 2016-ban kezdte meg a WhatsApp-beszélgetések metaadatainak hirdetés céljából történő felhasználását; emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2017-ben megbírságolta a Facebookot amiatt, hogy az értékelési eljárás során hamisan nyilatkozott; megismétli, hogy az EUMSZ 105. cikke kötelezi a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő intézkedéseket az EUMSZ 101. és 102. cikke megsértésének megszüntetése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő megfelelő intézkedéseket a WhatsApp felhasználói adatainak a Facebook általi, reklámcélokra történő felhasználásának megszüntetése érdekében;

56. felhívja az Uniót a kritikus digitális ágazatokban az infrastruktúra és a működési reziliencia javítására, többek között az európai számításifelhő-piacokon a tisztességes verseny ösztönzése és a tisztességes szoftverlicencia-elvek előmozdítása révén; úgy véli, hogy a fenntartható verseny, és a monopolisztikus struktúrák elkerülése a piacokon létfontosságú Európa digitális átállása, gazdasági fellendülése és versenyképessége szempontjából;

57. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és módosítsa az „erőfölénnyel való visszaélés” értékeléséhez használt módszertant, és biztosítsa, hogy a „nélkülözhetetlen eszközök” elméletének fogalma a digitális korban is megfeleljen a célnak; felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg az „erőfölény” fogalmának olyan fogalmakkal való kiegészítését, mint a „függőség” és a „relatív piaci erő”;

58. megjegyzi, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén némely esetben oligopolisztikus struktúrák fejlődtek ki, és hogy egyes nagy technológiai vállalkozások a pénzügyi szolgáltatások piacának fontos szereplőivé váltak; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és vizsgálja meg, hogy e szereplők eredendő versenyelőnyei hogyan torzíthatják a piaci versenyt, és hogyan sérthetik a fogyasztók és az innováció érdekeit;

59. úgy véli, hogy a magánélet és a személyes adatok védelmének, a megkülönböztetésmentesség elvének, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos sikeres és tartós európai szakpolitika szerves, központi elemévé kell válnia;

Az állami támogatások ellenőrzése

60. megjegyzi, hogy az állami támogatások politikája a versenypolitika szerves része, és az állami támogatások ellenőrzése tükrözi az egységes piacon tevékenykedő összes vállalkozásra vonatkozó egységes versenyfeltételek fenntartásának szükségességét;

61. megismétli, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások továbbra is alapvető fontosságúak számos közösség fennmaradásához Európa-szerte, különösen az Unió elszigetelt, távoli vagy peremterületein; üdvözli a Bizottság által az alapvető szolgáltatásokhoz nyújtott kormányzati támogatásokról folytatott nyílt konzultációt; üdvözli a regionális állami támogatásokról szóló, nemrégiben elfogadott új iránymutatásokat; emlékeztet arra, hogy menetrendre van szükség a célzottabb állami támogatásokhoz, különösen az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása tekintetében;

62. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak a Covid19-válság társadalmi-gazdasági hatásaira vonatkozó területi értékelést az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása és a vonatkozó folyamatban lévő felülvizsgálati folyamat összefüggésében; megjegyzi, hogy e tekintetben különös figyelmet kell fordítani az uniós szigeteken és legkülső régiókban működő vállalkozásokra gyakorolt hatások elemzésére, az EUMSZ 174. és 349. cikkének rendelkezéseivel összhangban;

63. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a számos más iparág alapját képező ágazatokra, valamint az Unió társadalmi és gazdasági értékláncára; megismétli, hogy elő kell mozdítani azokat a technológiákat és termelési gyakorlatokat, amelyek jelentősen csökkentik a környezeti hatásokat;

64. kéri, hogy valamennyi uniós versenyjogi és állami támogatási szabályt hangolják össze a hosszú távú társadalmi célkitűzésekkel, különösen az európai zöld megállapodással, figyelembe véve az EU éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár az energiaszerkezet meghatározása továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik, a legtöbb tagállam nem köti az állami támogatást ilyen célkitűzésekhez;

65. üdvözli az arról indított konzultációt, hogy a versenypolitika hogyan tudja támogatni az európai zöld megállapodást, és hogyan összpontosíthat jobban a zöld és fenntartható hatékonyságjavulásra az állami támogatásokkal, az összefonódás-ellenőrzéssel és a trösztellenes szabályokkal kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy a környezetvédelemhez és az energiához nyújtott állami támogatásokról és a horizontális együttműködési megállapodásokról szóló iránymutatások közelgő felülvizsgálata keretében vezessen be konkrét ösztönzőket és feltételeket a dekarbonizáció folytatása érdekében; különösen az erőművek átalakításával, a hibrid projektekkel és a villamosenergia-tárolással, valamint az energiahatékonysággal és az épületfelújítással kapcsolatos beruházásokra vonatkozóan kér iránymutatást; megismétli továbbá, hogy a klímasemleges gazdaságra való átálláshoz intézkedésekre van szükség a strukturális változások kezelése érdekében, beleértve a széntermelő régióknak az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése szerinti támogatott területként való azonosítását;

66. aggodalommal veszi tudomásul, hogy a jogtalan állami támogatások visszaszerzése továbbra is hosszú és nehézkes folyamat; kiemeli továbbá, hogy javítani kell az állami támogatási ügyek értékelési folyamatának átláthatóságát és nyomon követhetőségét, figyelembe véve az ügyek közötti összekapcsolódás nem elhanyagolható kockázatát;

Összefonódás-ellenőrzés, antitröszt és kartellek

67. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is éberen járjon el, és szigorúan hajtsa végre az EUMSZ 102. cikkét, amely a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet[19] értelmében tiltja az erőfölénnyel való visszaélést, valamint meghatározza az összefonódás-ellenőrzési eljárásokat;

68. üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy felülvizsgálja az összefonódás és a trösztellenes szabályok érvényesítése terén az érintett piac meghatározásáról szóló 1997. évi bizottsági közleményt[20]; ösztönzi a Bizottságot, hogy a piaci verseny értékelése során eseti alapon vegye figyelembe a globális dimenziót és a potenciális jövőbeli versenyt magában foglaló hosszabb távú elképzelést; kiemeli, hogy korábban az érintett piac Bizottság általi meghatározása valószínűleg túl szűk volt ahhoz, hogy kellő mértékben figyelembe vegye a globális piacokon tapasztalható dinamikus versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy az európai összefonódás-ellenőrzés tekintetében alkalmazzon dinamikusabb megközelítést, amely az innovációs kritériumokat a releváns piacelemzés alapvető elemévé teszi;

69. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az összefonódásokra vonatkozó iránymutatásokat az összefonódásokhoz kapcsolódó hatékonyságnövelés figyelembevétele érdekében, beleértve az EU ipari versenyképességének kihívását; üdvözli e tekintetben, hogy a DG COMP prioritásokkal és stratégiai koordinációval foglalkozó egysége fel tudja használni a Bizottság valamennyi főigazgatóságának szakértelmét a DG COMP vizsgálataival kapcsolatban; úgy véli, hogy a Bizottság ipari és ágazati stratégiája mögött meghúzódó szakértelmet meg lehetne erősíteni a DG COMP vizsgálati csoportjainak támogatása érdekében, hogy azonosítsák a korrekciós intézkedések megvalósíthatóságát és következményeit a Bizottság prioritásai tekintetében;

70. ismételten arra kéri a Bizottságot, hogy végezze el a kártérítésekről szóló irányelv[21] értékelését, amint az új szabályok alkalmazásával kapcsolatban elegendő tapasztalat gyűlt össze valamennyi tagállamban annak felmérése érdekében, hogy szükség van-e bizonyos változtatásokra a kártérítési keresetek Unió-szerte való hatékonyabb és összehangoltabb érvényesítése érdekében;

71. üdvözli az „eLeniency eszköz” Bizottság általi bevezetését; emlékeztet arra, hogy a digitális piacok gyors fejlődésével új kihívások merülnek fel a versenypolitika végrehajtása terén; e tekintetben javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg az előzetes beavatkozás lehetőségeit, különösen a digitális piacokon, és biztosítsa az uniós és nemzeti verseny- és szabályozó hatóságok számára az anonim adatgyűjtéshez szükséges eszközöket annak érdekében, hogy kellő időben jobban feltárhassák a piaci hiányosságokat;

72. hangsúlyozza, hogy a piaci erőfölénnyel való visszaélésre és az ehhez kapcsolódó igazságtalan magatartásra, például a minőség romlására vagy a kényszerítő gyakorlatokra akkor is sor kerülhet, ha a termékeket vagy szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtják; hangsúlyozza, hogy az uniós fogyasztók érdekei túlmutatnak az alacsony árakon, és az EUMSZ elveivel összhangban magukban foglalják a minőséget, az innovációt, a termelékenységet, a fenntarthatóságot, a környezetvédelmet és a tisztességes kereskedelmi kapcsolatokat is; úgy véli, hogy a versenypolitikának jobban kell integrálnia a közjavak és a bizonyos termelési formákhoz kapcsolódó externáliák értékét;

 

73. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 101. cikkének az Európai Bíróság általi értelmezése figyelembe veszi a Szerződések különböző céljait; rámutat különösen a Wouters-ügyben hozott ítéletre[22], amelyben a közérdek volt túlsúlyban, és ezért a verseny korlátozását indokoltnak tekintették; felhívja a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg egy „kárelméletet”, amely túlmutat az árközpontú megközelítéseken és figyelembe veszi a szélesebb körű megfontolásokat, ugyanakkor hangsúlyozza az arányosság elvének fontosságát, ami azt jelenti, hogy a verseny korlátozása nem lépheti túl a közérdekhez szükséges mértéket; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy e tekintetben adjon ki iránymutatást a „hatékony verseny jelentős akadályozásának” az összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti értelmezéséről;

 

74. egyetért az Európai Számvevőszékkel abban, hogy a Bizottság általánosságban megfelelően kihasználja jogérvényesítési hatáskörét az összefonódás-ellenőrzési és trösztellenes eljárásokban, bár számos területen javításra van szükség; külön megjegyzi, hogy a forgalmi küszöbértékek esetleg nem alkalmasak minden olyan eset felderítésére, amelyet a versenyhatóságoknak felül kell vizsgálniuk; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet folyamatban lévő értékelésének részeként vegye fontolóra a küszöbértékek felülvizsgálatát olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az érintett fogyasztók száma és a kapcsolódó ügyletek értéke; felhívja a Bizottságot, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet folyamatban lévő értékelése során értékelje a nagy eszközkezelő társaságok horizontális tulajdonlása miatti magasabb szintű koncentrációt is, és mérlegelje iránymutatások nyújtását az EUMSZ 101. és 102. cikkének e tekintetben történő alkalmazására vonatkozóan;

75. hangsúlyozza, hogy bár a Számvevőszék helyesen hangsúlyozza, hogy a bírságok összege nem teszi lehetővé következtetések levonását arra vonatkozóan, hogy hatékony elrettentő hatásúak-e, a Számvevőszék azt is hangsúlyozza, hogy az esetleges bírságok felső határa önmagában korlátozhatja az elrettentő hatást a „súlyos esetekben”; e tekintetben rámutat arra, hogy bár a Bizottság által kiszabott bírságok szintje a világon a legmagasabbak közé tartozik, a Bizottság által kartellügyekben 2006 óta kiszabott bírságok közel kétharmada a globális éves forgalom 0,99%-ánál alacsonyabb volt, tehát jóval alatta maradt a vállalat éves világméretű forgalmának 10%-ában megengedett felső határnak[23]; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje bírságainak elrettentő hatását, és fontolja meg, hogy súlyos kartellügyekben a globális éves forgalom akár 40%-ának megfelelő bírságot szab ki;

 

76. emlékeztet arra, hogy a kartellek a versenyjog egyik legsúlyosabb megsértését jelentik, és hogy a monopóliumok a legaggályosabbak a piaci koncentráció szempontjából; hangsúlyozza az illegális kartellmagatartások nyomon követésének fontosságát, mivel ezek a versenyjogi jogsértések ellentétesek az uniós polgárok érdekeivel, és jelentősen megnövelik a fogyasztók költségeit, valamint az innováció elfojtásának és a minőség csökkentésének kockázatát;

 

77. kiemeli, hogy válság esetén egyes vállalkozások kísértést érezhetnek az iparág szerkezetének átszervezésére úgynevezett „válságkartellek” létrehozásával, azaz a teljesítmény korlátozására és/vagy a kapacitás csökkentésére vonatkozó megállapodással a legtöbb vagy az összes versenytárs között a jövedelmezőség növelése és a piacról való kilépés megakadályozása érdekében;

 

78. javasolja, hogy vizsgálják meg a „lefojtó felvásárlások” gyakorlatait, amelyek veszélyeztethetik az innovációt és az európai induló vállalkozások és kisvállalkozások virágzását; üdvözli e tekintetben a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy ösztönözze az összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikkében foglalt „holland klauzula” nagyobb mértékű alkalmazását, és elkezdje feldolgozni az uniós szinten felülvizsgálandó összefonódások a nemzeti versenyhatóságok által beterjesztett eseteit; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és adjon ki iránymutatásokat a fent említett cikken alapuló beterjesztési gyakorlatra vonatkozóan, a digitális piacokról szóló törvényben előírt, az összefonódásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséggel párhuzamosan;

 

Ágazati fejlemények

79. emlékeztet arra, hogy mélyen aggasztja, hogy az európai mezőgazdasági és élelmiszerellátási lánc a fogyasztók, a kistermelők, a környezet és a biológiai sokféleség kárára széles körben koncentrálódik; kiemeli, hogy az ellátási láncban lejjebb lévő feldolgozók vagy vevők túlzott befolyása fenntarthatatlan lefelé irányuló nyomást gyakorol a mezőgazdasági termelők áraira;

80. üdvözli e tekintetben a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 irányelvet[24], amely fontos első lépés a gazdasági szereplők közötti méltányosság biztosítása, az agrár-élelmiszeripari gyakorlatokra vonatkozó kettős előírások elleni küzdelem és az alkupozíció egyensúlyhiányának kezelése felé; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az átültetés előrehaladását, és mozdítsa elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását;

81. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy folytassa a felvásárlószövetségek mértékének és hatásának mélyreható elemzését annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők tisztességes versenyfeltételeket és nagyobb átláthatóságot biztosítsanak a szupermarketek és a hipermarketláncok kereskedelmi gyakorlataiban, különösen akkor, ha ezek a gyakorlatok befolyásolják a márkaértéket és a termékválasztékot, vagy korlátozzák az innovációt vagy az árak összehasonlíthatóságát annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők tisztességes feltételeket és árakat kapjanak termékeikért; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a veszteséges értékesítés nem tilos uniós szinten;

82. felhívja a figyelmet a mezőgazdasági termelők egyre növekvő tiltakozásaira, és megjegyzi, hogy a tiltakozók egyik aggálya a szabadkereskedelmi megállapodásoknak az EU agrár-élelmiszeripari ágazatára gyakorolt kumulatív hatása; sajnálja, hogy a Bizottság továbbra is minden áron tárgyalásokat folytat a szabadkereskedelmi megállapodásokról; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a nem uniós országok minden olyan versenyellenes gyakorlatára, amely az Unión kívüli szociális, egészségügyi, munkaügyi, környezetvédelmi és állatjóléti normák közötti különbségek miatt az uniós mezőgazdasági ágazatot és mezőgazdasági termelőket büntetheti; felszólít a kölcsönösség és a megfelelés elvének a mezőgazdasági termékekre való alkalmazására a folyamatban lévő és jövőbeli kereskedelmi tárgyalások során;

83. megállapítja, hogy az adózás elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozik, a kormányok és parlamentek politikai nézeteitől és intézkedéseitől függ, és az államháztartással kapcsolatos költségvetési politikákon és politikai törekvéseken alapul; üdvözli, hogy a Bizottság éberséget tanúsít az adózás területén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok érvényesítése terén; megismétli, hogy a szelektív adójellegű állami támogatások egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthetnek a belső piacon, és hogy az agresszív adótervezés nemcsak a tisztességes versenyt sérti, hanem általában véve aláássa a szociális rendszerek megfelelő működését is; kiemeli a jelenlegi adórendszer reformjának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy az adókat ott fizessék meg, ahol az érték keletkezik; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásait annak értékelése céljából, hogy mely adóügyi állami támogatási intézkedések torzítják a versenyt;

84. aggodalommal állapítja meg a távközlés és a nagyon nagy sebességű internetkapcsolatok széttagoltságát és eltéréseit mind a tagállamok között, mind pedig Európa-szerte a városi és vidéki területek között; emlékeztet arra, hogy a különbség megszüntetése érdekében egészséges versenyre van szükség;

85. hangsúlyozza, hogy kritikus pillanat ez az uniós vendéglátóipar számára, amely a jelenlegi válság során gazdasági és pénzügyi szempontból a legsúlyosabb csapást szenvedte el; üdvözli az ágazat számára ezzel összefüggésben nyújtott állami támogatást;

86. felhívja a Bizottságot, hogy a fogyasztói hitelekről szóló irányelv[25] felülvizsgálata során biztosítsa a fogyasztók megfelelő védelmét a fogyasztói hitelek területén, többek között a gazdasági szereplők közötti hatékony versenyfeltételek és a könnyű hozzáférés előmozdítása révén; e tekintetben kéri, hogy a fogyasztók számára tegyék lehetővé az ajánlatok jobb összehasonlítását a nagyobb átláthatóság révén, többek között azáltal, hogy megkülönböztetik a hitel visszafizetéséhez kapcsolódó közvetlen költségeket a közvetett költségektől, például a harmadik felek által nyújtott szolgáltatások díjaitól és az adóktól, amelyek vissza nem téríthetők;

87. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egy állami tulajdonban lévő olajvállalat megvásárolt egy vezető sajtóorgánumot, amely 20 vezető regionális napilapot, 120 hetilapot és 500 online portált[26] birtokol az érintett tagállamban; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a médiatulajdon koncentrációjáról Európában, különösen az európai médiaszolgáltatókat felvásárló multinacionális vállalatokkal összefüggésben;

°

° °

88. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok nemzeti parlamentjeinek, valamint a tagállamok nemzeti és adott esetben regionális versenyhatóságainak.

 

 

VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (24.2.2021)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a versenypolitikáról – 2020. évi éves jelentés

(2020/2223(INI))

A vélemény előadója: Andrus Ansip

 

 

 

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Az egységes piac

1. emlékeztet arra, hogy a versenypolitika létfontosságú az egységes piac megerősítéséhez azáltal, hogy előmozdítja a versenyt és egyenlő versenyfeltételeket biztosít valamennyi piaci szereplő, többek között a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, lehetővé teszi az innovatív vállalkozások növekedését, biztosítja világszinten az uniós vállalkozások versenyképességét, valamint magas szintű fogyasztóvédelmet, alacsonyabb árakat, jobb minőséget és nagyobb választékot garantál;

2. emlékeztet arra, hogy az Európai Unió GDP-jének 73 %-át a szolgáltatások adják, és hogy a szolgáltatások egységes piaca kevésbé fejlett, mint az áruk egységes piaca; úgy véli, hogy a versenyjogi mechanizmusok és az előzetes szabályozások hozzájárulhatnak a digitális szolgáltatások egységes piacának megerősítéséhez;

Fogyasztóvédelem

3. hangsúlyozza különösen azt, hogy a verseny- és a fogyasztóvédelmi politika kiegészítik egymást, mivel mindkettő célja a fogyasztók védelme, az egységes piac integritásának biztosítása és a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése;

4. emlékeztet arra, hogy a fogyasztók jólétének és az online és offline fogyasztói károk megelőzésének továbbra is a versenypolitika, a végrehajtási gyakorlatok és a jövőbeli ágazati jogszabályok alapvető szempontjainak kell maradniuk a fogyasztóvédelem és a fogyasztói jólét egyre növekvő szintjének elérése érdekében;

5. hangsúlyozza, hogy a Bizottság által egyik célkitűzéseként bemutatott új fogyasztóügyi stratégia a fogyasztókkal szembeni csalások, a tisztességtelen marketinggyakorlatok és a csalás elleni küzdelem folytatását irányozza elő;

6. emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája előírja, hogy az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét;

7. hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok, a fogyasztói jólét és a fenntarthatósági kérdések szorosan összefüggenek egymással, és hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes termelési formákhoz kapcsolódó negatív externáliákat; felhívja ezért a Bizottságot annak értékelésére, hogy a versenypolitika hogyan járulhat hozzá még jobban a fenntartható fejlődési célokhoz, a Párizsi Megállapodáshoz és az európai zöld megállapodáshoz;

Digitális transzformáció

8. tudomásul veszi azokat a változásokat, amelyekkel a vállalkozások és a fogyasztók egyaránt szembesülnek a digitális transzformáció miatt, és üdvözli, hogy a Bizottság versenypolitikájának korszerűsítésére összpontosít a digitális ágazat súlyos problémáinak és piaci elégtelenségeinek megfelelő kezelése érdekében;

9. megjegyzi, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy nem terjeszt elő javaslatot egy új versenypolitikai eszközre, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a jelenlegi összefonódás-ellenőrzési szabályok nem alkalmasak arra, hogy kezeljék a digitális piacok domináns szereplői által végzett úgynevezett „gyilkos felvásárlásokat”;

10. hangsúlyozza, hogy a versenypolitika jelentős szerepet tölt be az Unió modern iparpolitikájában is, azzal a céllal, hogy az európai vállalatokat innovatívabbakká és ezáltal versenyképesebbekké tegye az egységes piacon és nemzetközi szinten egyaránt;

A kapuőrök előzetes szabályozása

11. emlékeztet arra, hogy a digitális piacok hatékony szabályozásának biztosítása a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság alapvető felelősségi körébe tartozik; ezzel összefüggésben kiemeli a P2B-rendelet ((EU) 2019/1150 rendelet[27]) elfogadását, és megjegyzi, hogy az előzetes szabályozási beavatkozás célja, hogy orvosolja az utólagos versenyjogi jogérvényesítés hiányosságait;

12. kiemeli annak jelentőségét, hogy a nagy online szolgáltatók kapuőrként működnek a digitális gazdaságban, többek között az e-kereskedelmi piacokhoz való hozzáférés tekintetében, valamint ennek a fogyasztók választási szabadságára és a vállalkozások piacokhoz való hozzáférésére gyakorolt kockázatait és lehetőségeit;

13. megállapítja, hogy az uniós digitális piacon részt vevő 10 000 internetes platform közül a hét legnagyobb az ágazat teljes bevételének 69 %-át generálja;

14. hangsúlyozza, hogy a meglévő versenyszabályok nem elégítik ki megfelelően a működő egységes piac igényeit, és ezért üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy többek között a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatának elfogadása révén orvosolja a digitális piacon előforduló szabálytalanságokat; hangsúlyozza az előzetes szabályozás fontos szerepét a versenyjog utólagos érvényesítésének kiegészítése és megerősítése terén;

15. megállapítja, hogy a szabályozási kötelezettségeknek arányosaknak kell lenniük, és semmiképpen sem irányulhatnak olyan indokolatlan adminisztratív akadályok létrehozására, amelyek akadályozzák az egységes piac további megerősödését és a tisztességes versenyt;

16. megjegyzi, hogy a javasolt szabályoknak és a jobb felügyeletnek biztosítania kell, hogy a digitális kapuőrként működő nagy platformok által jellemzett piacok tisztességesek és versenypiacok maradjanak az innovátorok, a vállalkozások és az újonnan belépő piaci szereplők számára;

17. megjegyzi, hogy a sikeres növekedési stratégiáknak nem szabad automatikusan korrekciós intézkedéseket kiváltaniuk, mivel gazdasági növekedést és fogyasztói előnyöket eredményezhetnek;

18. úgy véli, hogy a tisztességes piaci szereplők, köztük a kkv-k számára előnyös lenne a versenyszabályok szigorú alkalmazása; ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy folytassa az egyes online platformok erőfölénnyel való visszaélésének vizsgálatát a tisztességes verseny, valamint a munkahelyteremtés, az innováció és a fenntartható növekedés biztosítása érdekében;

Adatokhoz való hozzáférés

19. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa és mozdítsa elő az adatokhoz való tisztességes és biztonságos hozzáférést valamennyi piaci szereplő számára, mind a digitális piacokról szóló jogszabályban, mind versenyjogi jogérvényesítési gyakorlatában, figyelembe véve az üzleti titkok bizalmas kezelésével és védelmével kapcsolatos kérdéseket, valamint a vonatkozó uniós adatvédelmi jogszabályokat; megjegyzi, hogy lehetővé kell tennie a fogyasztók számára adataik ellenőrzését, és további jogokat kell biztosítania számukra az uniós jog szerinti adathordozhatóság és interoperabilitás tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az adatok egységes piaca az európai uniós alapértékeken és a tisztességes versenyen alapuljon; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a piaci erő értékelésekor vegye figyelembe a személyes és pénzügyi adatokhoz való hozzáférés hatásait, mivel az adatok jelentős gazdasági erőt és befolyást biztosítanak;

Vertikális csoportmentességi rendelet

20. megjegyzi, hogy a vertikális csoportmentességi rendeletet nem igazították megfelelően a közelmúltbeli piaci fejleményekhez, különösen az online értékesítés és az online platformok bővüléséhez; üdvözli a Bizottság által a közelmúltban indított hatásvizsgálatot, és további lépésekre szólít fel a kérdés kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a szelektív forgalmazási megállapodások és a szerződéses kikötések nem vezethetnek az egységes piac széttöredezéséhez azáltal, hogy akadályokat hoznak létre a határokon átnyúló kereskedelem és forgalmazás előtt; úgy véli, hogy a nemzeti piaci szegmentáció akadályozza a teljes körű és tisztességes versenyt az Unióban;

21. e tekintetben kiemeli a tartós területi ellátási korlátozások versenyellenes hatását, amelyek olyan különböző gyakorlatok révén valósulhatnak meg, mint például a szállítás megtagadása vagy egy adott forgalmazó ellátásának beszüntetésével való fenyegetés, az értékesíthető mennyiségek korlátozása, a termékskála és az árak tagállamok közötti megmagyarázhatatlan különbségei vagy a termékek csomagolására vonatkozó nyelvi lehetőségek korlátozása; hangsúlyozza, hogy a területi ellátási korlátozások akadályozzák az egységes piac fejlődését és potenciális előnyeit a fogyasztók számára; felhívja a Bizottságot, hogy a teljesen működőképes egységes piac megvalósítása érdekében küszöbölje ki a területi ellátási korlátozások versenyellenes hatását;

A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet

22. tudomásul veszi a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet Bizottság általi első rövid távú felülvizsgálatát, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan kövesse nyomon és szüntesse meg – a fogyasztók számára Unió-szerte zökkenőmentes vásárlást lehetővé tevő fogyasztóbarát megközelítés révén – az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást és a felülvizsgálatban feltárt, a határokon átnyúló online értékesítésre vonatkozó egyéb tartós korlátozásokat; ösztönzi a Bizottságot, hogy fontolja meg megfelelő nyomon követési intézkedések előterjesztését;

Végrehajtás és felügyelet

23. hangsúlyozza a versenyjog hatékony uniós szintű érvényesítését és felügyeletét biztosító, egyértelmű, kiszámítható, időtálló és átfogó uniós keret fontosságát, különösen a gyorsan változó piacokkal összefüggésben; hangsúlyozza, hogy a rendelkezéseknek való megfelelést hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell megerősíteni, és hogy az uniós jogot valamennyi tagállamban egyformán kell végrehajtani; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse tovább az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (ECC-Net) szerepét, és készítsen tanulmányt arról, hogy szükség van-e egy uniós fogyasztóvédelmi hatóságra;

24. kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű iránymutatásokat és bevált gyakorlatokat a végrehajtással kapcsolatban a jogbizonytalanság és az önkényes döntések elkerülése, valamint a tagállamok között a vonatkozó meglévő és jövőbeli jogszabályok felügyelete terén előforduló esetleges különbségek megelőzése érdekében;

25. megjegyzi, hogy egyes digitális platformok az elszenvedett büntetések ellenére ismételten megsértették a versenyszabályokat; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a jelenleg kiszabott szankciók megfelelnek-e rendeltetésüknek;

Állami támogatás

26. megállapítja, hogy a Bizottság a gazdaság támogatását célzó intézkedéseket tartalmazó ideiglenes állami támogatási keret elfogadásával reagált a Covid19-válságra, és kiemeli, hogy ezeknek az intézkedéseknek ideiglenesnek kell maradniuk;

27. felkéri a Bizottságot, hogy időben végezze el a keret egységes piacra gyakorolt hatásának részletes értékelését, és terjesszen elő közép- és hosszú távú intézkedéseket a különbségek áthidalása és az európai vállalatok támogatása érdekében, különös tekintettel a kkv-kra;

28. ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a világjárvány rendkívüli körülményei között a légitársaságoknak nyújtott állami támogatás hozzájárul a munkavállalók védelméhez, de rámutat, hogy ennek a fogyasztók jogainak sérelme nélkül kell történnie az egységes piacon;

29. emlékeztet arra, hogy piaci hiányosságok előfordulása esetén az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok támogatják a versenypolitika azon célkitűzését, hogy az európai vállalatokat nemzetközi szinten innovatívabbá és versenyképesebbé tegye;

30. megjegyzi, hogy a kiválasztott vállalkozásoknak pénzügyi tőkeinjekciók formájában nyújtott állami támogatás torzíthatja az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon, és káros lehet a fogyasztók jólétére nézve, kivéve, ha szigorúan megfelel az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak; emlékeztet arra, hogy ezeket a célkitűzéseket más eszközökkel is el lehet érni;

A globális vonatkozások

31. felhívja a figyelmet arra, hogy a globális gazdaságban a belső piaci verseny lehetséges torzulásai az EU-n kívül letelepedett vállalatoktól erednek, különösen az állami támogatásban vagy egyéb támogatásban részesülő vállalatoktól; felhívja a Bizottságot, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket és fokozza a globális versenyjogi együttműködést annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a harmadik országokkal, különösen az állami támogatások terén, és biztosítsa a tisztességes piaci hozzáférést minden érintett ágazatban, így például a légi közlekedési ágazatban;

32. aggodalommal állapítja meg, hogy a világjárvány okozta válsággal összefüggésben a külső szereplők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az európai vállalatokra gyakorolt befolyásuk erősítése és megszilárdítása iránt; felhívja a Bizottságot, hogy az egységes piac integritásának biztosítása és megőrzése érdekében szorosan kövesse nyomon ezeket a tendenciákat, különösen a közvetlen külföldi befektetéseket;

33. tudomásul veszi a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról szóló bizottsági fehér könyvet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy globális szinten egyre nagyobb kihívást jelent az egyenlő versenyfeltételeken alapuló uniós kereskedelmi nyitottság biztosítása; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy elkerülje a megtorló intézkedéseket globális szinten;

Átláthatóság

34. hangsúlyozza, hogy a fogyasztók érdekében garantálni kell a tisztességes versenyt a polgárok mindennapi élete szempontjából alapvető fontosságú ágazatokban, például az élelmiszer- és az egészségügyi ágazatban; felhívja a Bizottságot, hogy gondosan mérje fel a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia keretében a versenyszabályok egyértelművé tételére irányuló terveinek hatókörét és hatását a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc gazdasági működésére, különös figyelmet fordítva a kisméretű beszállítókra és mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásokra annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők fenntarthatóbbá és versenyképesebbé váljanak, hogy teljes mértékben kihasználhassák az egységes piac előnyeit;

35. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést az Európai Parlamentnek a strukturális korrekciós intézkedések uniós trösztellenes versenyjogi ügyekben való alkalmazásának hatékonyságáról és az előttük álló kihívásokról;

36. felhívja a Bizottságot, hogy az átláthatóság és az Európai Parlament és a polgárok felé való elszámoltathatóság fokozása érdekében teljes mértékben vegye figyelembe a Számvevőszék ajánlásait, többek között a végrehajtási határozatokra vonatkozó teljesítményjelentések javítását illetően is;

37. felkéri a Bizottságot, hogy a versenypolitikáról szóló éves jelentésébe foglalja bele a tagállamokban megnyitott és lezárt antitrösztügyek összefoglalóit és statisztikáit, beleértve adott esetben a bevált gyakorlatokat, valamint a kartellekkel kapcsolatban kiszabott és kifizetett bírságok teljes összegét.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	22.2.2021
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Andrus Ansip, Alessandra Basso, Brando Benifei, Adam Bielan, Biljana Borzan, Vlad-Marius Botoş, Markus Buchheit, Anna Cavazzini, Dita Charanzová, Deirdre Clune, David Cormand, Carlo Fidanza, Evelyne Gebhardt, Alexandra Geese, Sandro Gozi, Maria Grapini, Svenja Hahn, Virginie Joron, Eugen Jurzyca, Arba Kokalari, Marcel Kolaja, Kateřina Konečná, Andrey Kovatchev, Jean-Lin Lacapelle, Morten Løkkegaard, Adriana Maldonado López, Antonius Manders, Beata Mazurek, Leszek Miller, Dan-Ştefan Motreanu, Anne-Sophie Pelletier, Miroslav Radačovský, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Tom Vandenkendelaere, Kim Van Sparrentak, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Marco Campomenosi, Maria da Graça Carvalho, Krzysztof Hetman, Sven Mikser, Tsvetelina Penkova, Barbara Thaler, Edina Tóth

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

41	+
ECR	Adam Bielan, Carlo Fidanza, Eugen Jurzyca, Beata Mazurek
ID	Alessandra Basso, Markus Buchheit, Marco Campomenosi
NI	Miroslav Radačovský, Marco Zullo
PPE	Maria da Graça Carvalho, Deirdre Clune, Krzysztof Hetman, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Antonius Manders, Dan-Ştefan Motreanu, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Barbara Thaler, Edina Tóth, Tom Vandenkendelaere
RENEW	Andrus Ansip, Vlad-Marius Botoş, Dita Charanzová, Sandro Gozi, Svenja Hahn, Morten Løkkegaard
S&D	Brando Benifei, Biljana Borzan, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Adriana Maldonado López, Sven Mikser, Leszek Miller, Tsvetelina Penkova, Christel Schaldemose
Verts/ALE	Anna Cavazzini, David Cormand, Alexandra Geese, Marcel Kolaja, Kim Van Sparrentak

 

0	-

 

4	0
ID	Virginie Joron, Jean-Lin Lacapelle
LA GAUCHE	Kateřina Konečná, Anne-Sophie Pelletier

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	10.5.2021
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	46 6 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gunnar Beck, Marek Belka, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Francesca Donato, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Raffaele Fitto, Frances Fitzgerald, Luis Garicano, Sven Giegold, Valentino Grant, Claude Gruffat, José Gusmão, Eero Heinäluoma, Michiel Hoogeveen, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, France Jamet, Othmar Karas, Billy Kelleher, Ondřej Kovařík, Georgios Kyrtsos, Aurore Lalucq, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Fulvio Martusciello, Costas Mavrides, Jörg Meuthen, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Piernicola Pedicini, Kira Marie Peter-Hansen, Sirpa Pietikäinen, Dragoș Pîslaru, Evelyn Regner, Antonio Maria Rinaldi, Alfred Sant, Joachim Schuster, Ralf Seekatz, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli, Ernest Urtasun, Inese Vaidere, Johan Van Overtveldt, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Herbert Dorfmann, Christophe Hansen, Eugen Jurzyca, Stéphane Séjourné, Mick Wallace

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

46	+
ECR	Raffaele Fitto, Michiel Hoogeveen, Eugen Jurzyca, Johan Van Overtveldt, Roberts Zīle
PPE	Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Herbert Dorfmann, Markus Ferber, Frances Fitzgerald, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Aušra Maldeikienė, Fulvio Martusciello, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Ralf Seekatz, Inese Vaidere
Renew	Luis Garicano, Ondřej Kovařík, Caroline Nagtegaal, Dragoș Pîslaru, Stéphane Séjourné, Stéphanie Yon-Courtin
S&D	Marek Belka, Jonás Fernández, Eero Heinäluoma, Aurore Lalucq, Pedro Marques, Costas Mavrides, Csaba Molnár, Evelyn Regner, Alfred Sant, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Irene Tinagli
Verts/ALE	Sven Giegold, Claude Gruffat, Stasys Jakeliūnas, Piernicola Pedicini, Kira Marie Peter-Hansen, Ernest Urtasun

 

6	-
ID	Gunnar Beck, France Jamet, Jörg Meuthen
NI	Lefteris Nikolaou-Alavanos
The Left	José Gusmão, Mick Wallace

 

6	0
ID	Francesca Donato, Valentino Grant, Antonio Maria Rinaldi, Marco Zanni
Renew	Engin Eroglu, Billy Kelleher

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0158.
• [2] https://ec.europa.eu/competition/state_aid/what_is_new/covid_19.html
• [3] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=COM:2020:253:FIN
• [4] https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR20_24/SR_Competition_policy_HU.pdf
• [5] https://ec.europa.eu/competition/ecn/202003_joint-statement_ecn_corona-crisis.pdf
• [6] https://ec.europa.eu/competition/publications/reports/kd0419345enn.pdfl
• [7] https://int.nyt.com/data/documenttools/house-antitrust-report-on-big-tech/b2ec22cf340e1af1/full.pdf
• [8]  GroupMWorldwide, Inc., This Year Next Year: The End-Of-Year Forecasts December 2020. https://www.groupm.com/this-year-next-year-global-end-of-year-forecast-2020/
• [9]  Statista dossier on Google, Amazon, Facebook, Apple, and Microsoft (GAFAM), Article (2020), https://www.statista.com/study/47704/google-apple-facebook-amazon-microsoft-gafam/
• [10] A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).
• [11] Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
• [12] A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról (HL C 216., 2013.7.30., 1. o.).
• [13] HL L 79I., 2019.3.21., 1. o.
• [14] A Bíróságnak a T-778/16. és T-892/16. számú, Írország és társai kontra Bizottság ügyben 2020. július 15-én hozott ítélete, EU:T:2020:338.
• [15] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1 irányelve (2018. december 11.) a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról, HL L 11., 2019.1.14., 3. o.
• [16] A 139/2004/EK tanácsi rendelet és a 802/2004/EK bizottsági rendelet alapján elfogadható korrekciós intézkedésekről szóló bizottsági közlemény. HL C 267., 2008.10.22., 1. o.
• [17] A Bíróságnak a T-604/18. számú, Google kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 23-án hozott ítélete, EU:T:2019:743.
• [18] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
• [19] HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
• [20] HL C 372., 1997.12.9., 5. o.
• [21] Az Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelve (2014. november 26.) a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról. HL L 349., 2014.12.5., 1. o.
• [22] A Bíróságnak a C-309/99. számú, J. C. J. Wouters, J. W. Savelbergh és Price Waterhouse Belastingadviseurs BV kontra Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten ügyben 2002. február 19-én hozott ítélete, EU:C:2002:98.
• [23] https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR20_24/SR_Competition_policy_HU.pdf
• [24] HL L 111., 2019.4.25., 59. o.
• [25] Az Európai Parlament és Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 133., 2008.5.22., 66. o.
• [26]  https://www.dw.com/en/poland-state-run-oil-company-buys-leading-media-group/a-55859592
• [27] HL L 186., 2019.7.11., 57. o.