Jelentés - A9-0173/2021Jelentés
A9-0173/2021
Európai Parlament

JELENTÉS az Európai Parlament Tanácshoz intézett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 75. és 76. ülésszakáról szóló ajánlásáról

26.5.2021 - (2020/2128(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: María Soraya Rodríguez Ramos


Eljárás : 2020/2128(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0173/2021
Előterjesztett szövegek :
A9-0173/2021
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE

a Tanácshoz az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 75. és 76. ülésszakáról

(2020/2128(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 21., 34. és 36. cikkére,

– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, különösen annak preambulumára és 18. cikkére, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2018. július 5-i ajánlására[1],

– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Európai Uniónak az ENSZ munkájában történő részvételéről szóló, 2011. május 3-án elfogadott határozatára, amely feljogosítja az EU-t, hogy felszólaljon a Közgyűlésen, szóbeli javaslatokat és módosításokat terjesszen elő, amelyek egy tagállam kérésére szavazásra bocsáthatók, valamint hogy gyakorolja a válaszadáshoz való jogot,

– tekintettel a szabályokon alapuló multilateralizmus megerősítését célzó uniós fellépésről szóló, 2019. június 17-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetében és az ENSZ Közgyűlésének 75. ülésszakán (2020. szeptember – 2021. szeptember) képviselendő uniós prioritásokról szóló, 2020. július 13-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek az ENSZ Közgyűlésén 2020. szeptember 25-én „Erősebb és önállóbb Európai Unió: egy igazságosabb világ motorja” címmel tartott beszédére,

– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU kitart az ENSZ mellett” címmel megjelent, 2020. szeptember 22-i véleménycikkére,

– tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2020. szeptember 16-án elfogadott, az ENSZ fennállásának 75. évfordulójáról való megemlékezésről szóló nyilatkozatra,

– tekintettel az Európai Unió 2016 júniusában közzétett, kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

– tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására[2],

– tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,

– tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciájára, melyet 1995 szeptemberében rendeztek Pekingben, továbbá a nők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatban Pekingben elfogadott nyilatkozatra és cselekvési platformra, valamint az ezt követően az ENSZ „Peking +5, +10, +15 és +20” rendkívüli ülésszakain 2000. június 9-én, 2005. március 11-én, 2010. március 2-án, illetve 2015. március 9-én elfogadott, a Pekingi Nyilatkozat és a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtására irányuló további fellépésekről és kezdeményezésekről szóló záródokumentumokra,

– tekintettel a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodásról szóló határozatra, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2018. december 19-én fogadott el,

– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. július 17-i Római Statútumára;

– tekintettel az ENSZ-nek a nők konfliktusok megelőzésében és rendezésében, béketárgyalásokban, béketeremtésben, békefenntartásban, humanitárius reagálásban és konfliktus utáni újjáépítésben betöltött fontos szerepéről szóló, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2000. október 31-én elfogadott 1325. határozatának 20. évfordulójára;

– tekintettel a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó, a 2019–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervre, továbbá hangsúlyozva, hogy – a béke és a biztonság minden területét érintő átfogó kérdésként – fontos a cselekvési terv menetrendjének teljes körű végrehajtása;

– tekintettel az ENSZ szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló erőszakkal és megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó független szakértőjének jelentéseire;

– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a koronavírus-világjárvány (Covid19) összefüggésében az ellenségeskedés megszüntetéséről szóló és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár globális fegyverszünetre vonatkozó felhívását támogató 2532. határozatára,

– tekintettel az ENSZ-nek a 2006. szeptemberi Közgyűlés által elfogadott, a terrorizmus elleni globális stratégiájára, amelynek hetedik frissítése a közeljövőben esedékes;

– tekintettel a Fegyverkereskedelmi Szerződésre (ATT),

– tekintettel az autonóm fegyverrendszerekről szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására[3],

– tekintettel a „Béketámogató műveletek – Az EU szerepvállalása az ENSZ és az Afrikai Unió vonatkozásában” című, 2016. június 7-i állásfoglalására[4],

– tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0173/2021),

A. mivel az ENSZ idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját; mivel az ENSZ alapvető, egyetemes fórumnak bizonyult a békére és biztonságra, a fenntartható fejlődésre, valamint az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi konszenzus kialakításához; mivel emellett kulcsfontosságú támogatást nyújt az instabil államok és a kiszolgáltatott közösségek számára az államépítéshez és a konfliktusrendezéshez; mivel a növekvő politikai feszültségek megzavarják az ENSZ menetrendjét; mivel egyes országok egyoldalú döntések előmozdítása érdekében gyakran figyelmen kívül hagyják az ENSZ eredményeit és nélkülözhetetlen szerepét; mivel fontos, hogy az EU és tagállamai biztosítsák, hogy az ENSZ továbbra is hatékony és eredményes, a nemzetközi közösség javát szolgáló fórum maradjon, és továbbra is képes legyen a jelenlegi és jövőbeli globális kihívások kezelésére, ami csak az ENSZ Közgyűlése és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak végrehajtásával és többoldalú megoldásokkal érhető el; mivel az ENSZ három pillére i. a béke és a biztonság, ii. a fejlődés, az emberi jogok és iii. a jogállamiság, amelyek elválaszthatatlanok és kölcsönösen erősítik egymást; mivel a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság a világ különböző régióiban egyre nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve, és számos ENSZ-tagállamban egyre csökken a civil társadalom mozgástere; mivel most, hogy a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások és lezárások csökkentették az emberi jogok megsértését érintő jelentéseket és nyomon követést, az emberijog-védők világszerte egyre több fenyegetéssel szembesülnek jogszerű munkájukhoz kapcsolódóan; mivel az államok felelőssége, hogy fellépjenek annak biztosítása érdekében, hogy minden személynek, helyi közösségnek és lakossági csoportnak joga legyen emberi jogainak teljes körű gyakorlásához, az ENSZ 1945-ös Alapokmányában és az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapvető célkitűzésekkel és vezérelvekkel összhangban; mivel a béke és a biztonság megőrzése és előmozdítása, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok tiszteletben tartása az ENSZ alapelvei közé tartoznak; mivel az ENSZ közelmúltbeli jelentései rámutattak, hogy az ENSZ több tagállama rendszeresen megsérti és aláássa az emberi jogokat; mivel az ENSZ eredeti, békefenntartó célját veszélybe sodorják a folyamatos és összetett válságok;

B. mivel a Covid19-világjárvány rámutatott, hogy az egész nemzetközi közösségben sürgős szükség van reziliens kapacitásépítésre, valamint szoros többoldalú párbeszédre és együttműködésre, különös tekintettel a közjavakhoz való hozzáférésre; mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepe, szakértelme és integritása a Covid19-világjárvány elleni küzdelemhez kapcsolódó globális koordináció és erőfeszítések szempontjából most különösen jelentős; mivel a WHO-nak tovább kell fejlesztenie a jelenlegi pandémiás és jövőbeli pandémiás kockázatok kezelésére irányuló kapacitását; mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlődési célok a fellendülés és a fellépés központi ütemtervét jelentik, amelyet a nemzetközi közösség már jóváhagyott; mivel a Covid19 valószínűleg fel fogja gyorsítani a negatív tendenciákat – többek között a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat és különösen a nők és a gyermekek jogait, illetve a nemek közötti egyenlőséget fenyegető veszélyeket –, hacsak nem kerül sor gyors, jelentős és érdemi politikai fellépésre globális szinten; mivel a kormányzati döntések parlamenti ellenőrzése a polgárok alapvető jogainak és szabadságainak szigorú tiszteletben tartása érdekében is fontos; mivel az EU és az ENSZ együttműködése kulcsfontosságú az e tendenciák elleni fellépésben; mivel a világjárvány rámutatott, hogy az egyetemes egészség előmozdítása nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem a gazdasági és társadalmi jólét és fejlődés, továbbá minden ember, különösen a legkiszolgáltatottabbak szerepvállalásának előfeltétele is; mivel a járvány kiemelte annak fontosságát, hogy több forrást és jobb módon kell a kritikus egészségügyi szükségletek globális szintű kezelésére fordítani;

C. mivel a WHO mint ENSZ-nek az ENSZ rendszerén belüli egészségügyi tevékenységeket koordináló végrehajtó hatósága biztosítja az irányítást a globális egészségügyi kérdésekben; mivel a WHO 21. századi egészségügyi és fejlesztési menetrendjének hat fő pontjában a következők szerepelnek: a kutatások, az adatok és a bizonyítékok hasznosítása, továbbá a partnerségek megerősítése számos szervezet – így az ENSZ-szervek és más nemzetközi szervezetek, támogatók, civil társadalmi és a magánszektor – támogatása és együttműködése révén;

D. mivel az ENSZ fontos fórumot biztosít a szuverén adósok, hitelezők és egyéb érdekelt felek közötti széles körű párbeszédhez;

E. mivel az ENSZ főtitkára kiemelkedő vezető szerepet játszott az ENSZ reformjának előbbre vitelében; mivel további bátor intézkedésekre és politikai elhatározásra van szükség a kulcsfontosságú kérdések megoldásához, nevezetesen az ENSZ Biztonsági Tanácsa struktúrájának átalakítására; mivel az EU és tagállamai mint együttesen az ENSZ legjelentősebb finanszírozói komolyan elkötelezték magukat a hatékony multilateralizmus mellett az ENSZ politikai, jelképes és pénzügyi támogatása révén, elsődleges célul a szegénység felszámolását, a hosszú távú béke és stabilitás előmozdítását, az emberi jogok védelmét, az emberkereskedelem elleni küzdelmet, továbbá azt kitűzve, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak a bármely természeti vagy ember okozta válság sújtotta népességcsoportok, országok és régiók számára; mivel az ENSZ rendszere megfelelő finanszírozásának problémája továbbra is kihívást jelent; mivel az EU-nak fel kell szólítania az ENSZ-t, hogy tegyen nagyobb lépéseket arra a reformra törekedve, amelynek révén több nő, fiatal és fogyatékossággal élő személy kerül alkalmazottai és vezetői közé, és felhívja a figyelmet az ENSZ struktúráinak interszekcionális jellegére;

1. ajánlja a Tanácsnak, hogy:

a) továbbra is érjen el jelentős eredményeket a tényleges multilateralizmus, a hatékony és átlátható multilaterális szervezetek és különösen az ENSZ – mint a globális kihívások többoldalú megoldásainak, valamint a nemzetközi közösségen belüli politikai tájékoztatás, politikai párbeszéd és konszenzusépítés nélkülözhetetlen fóruma – támogatása terén; A Parlament üdvözli az ENSZ-ben és az ENSZ Közgyűlésének 75. ülésszakán képviselendő uniós prioritásokról szóló, 2020. július 13-i tanácsi következtetéseket, amelyek ezeket hatékony fórumoknak tekintik azon egyetemes értékeknek az előmozdítására, amelyek egyben az EU alapvető értékei is; ismételten megerősíti, hogy az EU és tagállamai magukénak vallják az ENSZ Alapokmányának értékeit és elveit, és az Unió külső fellépésein keresztül döntő szerepet játszanak ezen elvek és az ENSZ céljainak előmozdításában; úgy véli, hogy az EU-nak globális és regionális partnerekre van szüksége külpolitikai célkitűzéseinek sikeres eléréséhez, nevezetesen a béke és a biztonság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a regionális konfliktusok és a bukott államok, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem terén; úgy véli, hogy az EU-nak meg kell erősítenie tájékoztatási tevékenységeit a hatékony multilateralizmus támogatása érdekében szélesebb körű partnerségek kialakítása érdekében, és fontolóra kell vennie, hogy a partnereivel folytatott valamennyi strukturált párbeszédbe a hatékony multilateralizmusra irányuló, célzott tárgyalásokat foglaljon bele; megjegyzi továbbá, hogy az Unió az EUSZ 2. cikkében meghatározottak szerint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapszik, és hogy ezen értékek külső előmozdításának, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága előmozdításának az EU közös kül- és biztonságpolitikájának középpontjában kell állnia, összhangban az EUSZ 21. cikkével és az Unió stratégiai érdekeivel, és hogy ennek hatékony és koherens módon, az Unió nem uniós országokkal és intézményekkel fenntartott kapcsolatainak valamennyi területén is tükröződnie kell; úgy véli ezért, hogy a Tanácsnak támogatnia kell minden olyan tevékenységet, amely az emberi jogi kérdéseket az ENSZ napirendjén tartja, az olyan erőfeszítések fényében, amelyek aláássák az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és más vonatkozó ENSZ-rendelkezéseket azáltal, hogy az egyéni emberi jogokat egész társadalmak állítólagos jólétének rendelik alá; e tekintetben támogatja az ENSZ architektúrájának megerősítését célzó konkrét intézkedéseket;

b) fogadja el azt az álláspontot, hogy egy olyan többpólusú környezetben, amelyben egyes országok az egyetemes értékekben gyökerező hatékony multilateralizmus helyett a szelektív multilateralizmust mozdítják elő, az EU-nak arra kell törekednie, hogy valamennyi szakpolitikai területen továbbra is elősegítse az ENSZ-tagok feltétel nélküli elkötelezettségét az egyetemes értékek, a szabályokon alapuló rendszer és az emberi jogok elsőbbsége iránt; a Parlament felszólít ezen értékek és jogok általános érvényesítésének előmozdítására az ENSZ valamennyi szakpolitikai és programozási területén, szoros együttműködésben a hasonlóan gondolkodó országokkal, a politikai párbeszéd és a szakpolitikai megoldások, valamint a végrehajtási és általános érvényesítési kapacitás előmozdítása érdekében, figyelembe véve, hogy az ENSZ kormányközi szervezet, ami szükségessé teszi az ENSZ-tagállamokkal való konzultációt és azok részvételét; felhívja a Tanácsot, hogy ragadja meg az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata kínálta lehetőséget és folytassa az egyeztetést az Egyesült Államokkal a közös érdekű politikai és szakpolitikai kérdésekben, valamint tartsa fenn a párbeszédet és a partnerséget a transzatlanti partnerség és az ENSZ rendszerén belül a jövőbeli együttműködés lehetőségének újjáépítése és megőrzése érdekében; e tekintetben méltatja az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden által javasolt, „a szabad világ nemzetei szellemének és közös céljának megújítását szolgáló, a demokráciáért folytatott globális csúcstalálkozót”, és kéri a Tanácsot, hogy vegyen részt e csúcstalálkozó szervezésében, amelynek célja, hogy összehozza a világ demokráciáit a demokratikus intézmények megerősítése, valamint a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása érdekében; felhívja a Tanácsot, hogy az Egyesült Királysággal mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjával folytatott szoros párbeszéd és együttműködés keretében továbbra is törekedjen jó eredményekre;

c) folytassa arra irányuló erőfeszítéseit, hogy lehetővé tegye az EU és tagállamai számára, hogy egységes álláspontot képviseljenek az ENSZ-ben és más multilaterális fórumokon, és tegye az uniós kül- és biztonságpolitikát hatékonyabbá és proaktívabbá a Tanácson belüli minősített többségi szavazás szabályának alkalmazásával az Unió számára kiemelt stratégiai jelentőségű kérdésekkel kapcsolatos együttműködés megerősítése érdekében, mivel az Unió csak így játszhat vezető szerepet a nemzetközi színtéren és vetheti latba befolyását pozitív változások és a globális kihívásokra adott jobb válaszok előidézésére, különös tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsára (ENSZ BT), valamint az ENSZ BT állandó és egymást rotációs rendszerben váltó – uniós tagállam – tagjaival, az ENSZ Közgyűlésével és az Emberi Jogi Tanáccsal (EJT) folytatott együttműködés terén elért jó eredményekre; A Parlament méltatja az EKSZ és küldöttségei, valamint az uniós tagállamok küldöttségei által az e párbeszéd és együttműködés elősegítésében játszott kiemelkedő szerepet; úgy véli, hogy célkitűzéseinek és érdekeinek fenntartása érdekében az Uniónak a Tanácson belüli és az uniós intézmények közötti koordináció révén közös álláspontok kialakítására kell törekednie a Biztonsági Tanács előtt; összhangban az EUSZ 34. cikkével annak érdekében, hogy az ENSZ szintjén javuljon az EU koherenciája és hitelessége; emlékeztet arra, hogy az ENSZ keretében az EU-t több szereplő képviseli;

d) erősítse tovább az EU és az ENSZ közötti együttműködést a választásokhoz kapcsolódó erőszak visszatérő problémájának kezelésére szolgáló eszközök kidolgozása terén, többek között az Európai Parlament választási megfigyelő misszióinak tapasztalataira építve;

e) emlékeztessen arra, hogy a megállapított hozzájárulások több tagállam általi késedelmes befizetése rendkívül negatív hatást gyakorol az ENSZ munkájára, és ezért elfogadhatatlan;

f) támogasson minden arra irányuló erőfeszítést, hogy a fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési menetrend visszakerüljön a nemzetközi napirendre, és ösztönözze, hogy a hagyományos fegyverek ENSZ-tagállamok közötti átadása teljes mértékben feleljen meg a Fegyverkereskedelmi Szerződés kritériumainak; győzze meg az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexében foglaltak szerint fogadjon el egy kötelező erejű jogi keretet a háborús bűncselekmények elkövetését és/vagy a belső elégedetlenség elnyomását célzó fegyverek és kiberfelügyeleti technológiák kivitelének és értékesítésének betiltására; ismételten hangsúlyozza, hogy a valódi multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi rend előfeltétele a leszerelés előmozdításának és a tömegpusztító fegyverek elterjedése megakadályozásának; erősítse meg az EU és tagállamai meglévő nemzetközi szerződésekre irányuló teljes körű támogatását, többek között az atomsorompó-szerződés (NPT), az Átfogó Atomcsendszerződés (CTBT), a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (CWC), a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC), a Fegyverkereskedelmi Szerződés, valamint a kazettás lőszerekről szóló egyezmény és a gyalogsági aknákról szóló egyezmény felé, és támogassa a lakott területeken található robbanófegyverekről (EWIPA) szóló politikai nyilatkozat, valamint az autonóm fegyverek egyértelmű meghatározására irányuló erőfeszítéseket; A Parlament arra ösztönzi az alelnököt/főképviselőt, a tagállamokat és a Tanácsot, hogy törekedjenek az érdemi emberi ellenőrzés nélküli, halált okozó autonóm fegyverrendszerek betiltásáról szóló, jogilag kötelező erejű eszközt érintő nemzetközi tárgyalások megkezdésére; ajánlja, hogy a Tanács nyomatékosan szólítsa fel a főbb nukleáris hatalmakat, hogy hagyjanak fel a fegyverellenőrzési rendszerből való kilépéssel, és érjenek el előrelépést a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről szóló tárgyalásokon; ajánlja, hogy a Tanács nyomatékosan szólítsa fel az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy kezdjék meg a kölcsönös bizalom kiépítését, hogy újrakezdődhessen az új fegyverellenőrzési kapcsolat kiépítésének módjairól szóló párbeszéd; úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kellene az ENSZ Leszerelési Bizottsága Világűr munkacsoportjának a világűrbeli tevékenységekre vonatkozó átláthatóság és bizalomépítő intézkedések gyakorlati végrehajtására irányuló munkáját; úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának értékes lehetőséget kell biztosítania az olyan új katonai technológiákra vonatkozó közös szabványok és fenntartások meghatározására, mint a mesterséges intelligencia, az űrfegyverek, a biotechnológiák és a hiperszonikus rakéták; úgy véli, hogy az EU-nak csatlakoznia kellene és aktívan hozzá kellene járulnia az ENSZ főtitkárának globális tűzszüneti felhívásához, ideértve az illegális fegyverkereskedelem elleni, valamint a tagállamok fegyverexportjának átláthatóságát és elszámoltathatóságát fokozó, hatékony intézkedéseket;

g) ismerje el az ENSZ-ben való közvetlen regionális részvételben rejlő lehetőségeket annak támogatása révén, hogy más szervezetek, például az Afrikai Unió (AU) megerősített megfigyelői státuszt kérhessenek; ismerje el és alkalmazza az EU-ban mint a legfejlettebb regionális szervezetben rejlő azon lehetőséget, hogy az ENSZ rendszere többszintű multilateralizmus révén történő megújításának és megerősítésének mozgatórugója legyen;

h) továbbra is nyújtson értékes támogatást az ENSZ főtitkárának arra irányuló törekvésében, hogy előmozdítsa az ENSZ-en belüli reformprogramot, erősítse az ENSZ azon képességét, hogy továbbra is fenntartható módon fejlődjön, előmozdítsa a békét és a biztonságot, valamint egyszerűsítse belső irányítási rendszerét egy olyan hatékony, átlátható, pénzügyileg fenntartható és elszámoltatható ENSZ létrehozása érdekében, amely képes újra kapcsolatot teremteni polgáraival – a helyi közösségeket és más alulról szerveződő szereplőket és a civil társadalmat is ideértve –, és jobban megfelelni a kihívásokkal teli globális menetrendnek; vállaljon vezető szerepet annak a problémának a kezelésében, hogy önkényesen elhalasztják több civil társadalmi szervezet ENSZ-en belüli tanácskozási jog iránti kérelmét; A Parlament hangsúlyozza, hogy az ENSZ reformfolyamatában elért jelentős előrelépés az adminisztratív és bürokratikus szférában történt, miközben a fő politikai reformok még váratnak magukra, és tartalmazniuk kell az ENSZ Közgyűlés megújítását és konkrét lépéseket a fejlesztési rendszer 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel való összehangolásának felgyorsítása érdekében; úgy véli, hogy az EU-nak és tagállamainak széles körű konszenzusra kell jutniuk az ENSZ BT reformja tekintetében, többek között a tagállamok által már elfoglalt képviselői helyek mellett az Európai Unió állandó helye, valamint a vétójog gyakorlásának korlátozása tekintetében, különösen a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények esetében, valamint a tagság összetételének megváltoztatása tekintetében, hogy az jobban tükrözze a mai világot; úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kellene a főtitkárt, és arra kellene kérnie, hogy fokozza az ENSZ nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiájának végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, hogy az ENSZ rendszerében egyenlő képviseletet biztosítson a nőknek a hierarchia minden szintjén; úgy véli, hogy az EU-nak emlékeztetnie kellene az ENSZ-t arra, hogy az ENSZ 1945-ös létrehozása óta egyetlen nőt sem neveztek ki az ENSZ főtitkárává;

i) továbbra is törekedjen nagyobb szinergiák kialakítására az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT), az ENSZ Közgyűlésének és az ENSZ BT munkája között; A Parlament elismerését fejezi ki az EJT munkájának támogatása, valamint az ENSZ különleges eljárásainak támogatása terén végzett uniós munkáért, beleértve a különleges előadókat – különösen ha emberi jogi jogsértéseket tárnak fel és követnek nyomon –, valamint más tematikus és országspecifikus emberi jogi mechanizmusokat is, tekintettel arra, hogy az emberi jogokat mint oszthatatlan, egymástól függő és egymással összefüggő jogokat általánosan érvényesíteni kell az ENSZ valamennyi döntéshozatali és szakpolitikai területén; úgy véli, hogy az EU-nak továbbra is fel kell szólítania az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának védelmében és előmozdításában, és arra kell törekednie, hogy elindítsa a rendelkezésre álló ENSZ-mechanizmusokat az emberi jogok megsértéséért felelős személyek bíróság elé állítása érdekében, különösen akkor, ha az érintett országok nem képesek az ilyen bűncselekmények kivizsgálására vagy azt megtagadják, és nem garantálják az alapvető jogok védelmét valamennyi polgár számára; kiemeli az emberi jogi főbiztos és hivatala által az emberi jogi jogsértések elítélése terén végzett munkát; nyomatékosan kéri, hogy garantálják az emberi jogok védelméhez és garantálásához kapcsolódó valamennyi szerv pártatlanságát, és különösen védjék meg őket az emberi jogi jogsértésekkel vagy az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányával gyanúsított államok esetleges beavatkozásaival szemben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy autoriter rezsimek visszaélnek az EJT-vel, azt továbbra is saját céljaikra kihasználva, különösen avégett, hogy aláássák működését és felszámolják az emberi jogi normák rendszerét; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az EJT átfogó reformját; hangsúlyozza ezért, hogy fontos előmozdítani az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) olyan jellegű reformját, amely biztosítani tudja az emberi jogok valamennyi tagállam általi hatékony és elfogulatlan előmozdítása iránti valós elkötelezettséget, ellenkező esetben ugyanis az EJT hitelessége csorbulhat; ismételten hangsúlyozza, hogy szükség van az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa választási folyamatának felülvizsgálatára, például be kell tiltani a zárt jelölőlistákat, és létre kell hozni egy nyilvános „vállalás-felülvizsgálati” mechanizmust a tanács tagjai elszámoltathatóságának javítása és annak biztosítása érdekében, hogy a tanácsban hellyel rendelkező valamennyi állam mindent megtegyen az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében, összhangban a tanácsot alapító határozattal; felhívja az uniós tagállamokat, hogy fogadjanak el összehangolt álláspontot az EJT tagságával kapcsolatban, és szavazzanak az ENSZ EJT minden olyan jelöltje ellen, aki nem felel meg az ENSZ Közgyűlés 2006. március 15-i 60/251. sz. határozatában meghatározott kritériumoknak; felszólítja az EU tagállamait, hogy kérjenek éves jelentést az ENSZ emberi jogi főbiztosától, amelynek középpontjában a Tanács tagjainak az ENSZ mechanizmusaival való együttműködése áll, és szorgalmazzák, hogy a Tanácsba megválasztott tag állandó meghívást adjon ki az Emberi Jogi Tanács valamennyi különleges eljárására; fájlalja, hogy Venezuela az ENSZ EJT teljes jogú tagja a 2020–2022-es időszak vonatkozásában, holott 2020. évi jelentésében maga az ENSZ támasztotta alá az ország kormánya által elkövetett, emberiség elleni bűntettekről szóló beszámolókat, és így egyértelműen következetlen helyzet jött létre; ajánlja, hogy a Tanács utasítsa el és kezelje az Izrael-ellenes előítéletet az EJT-ben;

j) úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell egy független nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását az ENSZ Emberi EJT-n belül a rendszerszintű rasszizmusra, jogsértésekre és visszaélésekre vonatkozó állításokkal kapcsolatos tények és körülmények kivizsgálása céljából; szorgalmazza a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény egyetemes ratifikálását és hatékony végrehajtását; elismeri, hogy az oktatás és a kultúra kiemelkedő szerepet tölt be az emberi jogok előmozdításában, valamint a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia elleni interszekcionális küzdelemben;

k) továbbra is erősítse a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) és a nemzetközi büntetőbíráskodási rendszer szerepét az elszámoltathatóság elősegítése és a büntetlenség megszüntetése, valamint annak érdekében, hogy az NBB határozott diplomáciai, politikai és megfelelő pénzügyi támogatásban részesüljön, ezáltal lehetővé téve a megbízatásához tartozó feladatok ellátását; szólítsa fel az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum megerősítésével és végrehajtásával csatlakozzanak az NBB-hez, valamint ösztönözze a kampalai módosítások ratifikálását; szólítsa fel a Nemzetközi Büntetőbíróságból kilépő tagokat, hogy döntésüket vonják vissza; támogassa az NBB-t, amely az elkövetők felelősségre vonásának és a sértettek részére történő igazságszolgáltatásnak kulcsfontosságú intézménye, és ösztönözze az NBB, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa közötti határozott párbeszédet és együttműködést; A Parlament fájlalja és elítéli az IBB elleni támadásokat, és továbbra is határozottan kiáll a Nemzetközi Büntetőbíróságot és általában a Római Statútum rendszerét aláásó támadó tevékenységek és megalapozatlan követelések vagy nyilatkozatok ellen; üdvözli, hogy konkrét intézkedésekre került sor az NBB személyzetével, többek között az NBB főügyészével szembeni szankciók megszüntetése érdekében; úgy véli, hogy az EU-nak megerősített párbeszédet kell folytatnia az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatával az NBB-hez kapcsolódó kérdésekben, és hogy az EU-nak hozzá kell járulnia a nemzetközi bűncselekmények elleni globális küzdelemhez olyan kezdeményezések támogatása révén, amelyek célja az egyetemes joghatóság elvének előmozdítása, valamint az ENSZ-tagállamok azon képességének kiépítése, hogy azt nemzeti jogrendszerükben alkalmazzák; hangsúlyozza, hogy az EU vezető szerepet tölt be a büntetlenség elleni küzdelemben, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nyújtott támogatását is, amely alapvető eleme az EU ENSZ-en belüli véleményének, továbbá hangsúlyozza, hogy az NBB az egyetlen olyan nemzetközi intézmény, amely képes a világ legszörnyűbb bűncselekményeinek elkövetői közül néhányat bíróság elé állítani, és megvédeni azokat az áldozatokat, akik nem tudnak máshová fordulni;

l) erősítse meg, hogy szükség van a jogállamiság mind nemzeti, mind nemzetközi szinten történő egyetemes betartására és végrehajtására és adjon ismételten hangot eziránti támogatásának, valamint a jogállamiságon és a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rend iránti elkötelezettségének; üdvözölje a jogállamisággal foglalkozó koordinációs és erőforráscsoport, valamint a főtitkár végrehajtó hivatalának jogállamisággal foglalkozó egysége által  „A jogállamiság nemzetközi szintű előmozdítása” témában a tagállamokkal kezdeményezett párbeszédet, és a jogállamiság nemzetközi szintű előmozdítása érdekében szólítson fel e párbeszéd folytatására; A Parlament felszólítja a főtitkárt és az ENSZ rendszerét, hogy adott esetben szisztematikusan foglalkozzanak a jogállamiság szempontjaival a vonatkozó tevékenységekben, ideértve a nők részvételét a jogállamisággal kapcsolatos tevékenységekben;

m) ellensúlyozza aktívan az egyes egyének vagy országkoalíciók azon kísérleteit, hogy aláássák a reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos nemzetközi konszenzust; különösen elítéli a közelmúltban a Trump-kormány által koordinált és 32, nagyrészt illiberális vagy autoriter kormány által közösen aláírt „genfi konszenzusnyilatkozatot”; A Parlament mélységes nyugtalanságának ad hangot amiatt, hogy két uniós tagállam, Magyarország és Lengyelország aláírta ezt a retrográd nyilatkozatot, amely a nők reproduktív szabadságainak és az LMBT-személyek jogainak aláásására törekszik;

n) támogassa a nemrégiben létrehozott nyitott kormányközi munkacsoportnak (OEIGWG) a transznacionális vállalatokra és egyéb üzleti vállalkozásokra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű szerződés kidolgozására irányuló munkáját, amelynek célja egy jogilag kötelező erejű eszköz létrehozása, amely biztosítja, hogy a vállalatok teljes mértékben elszámoltathatók legyenek az emberi jogok megsértésével és a környezeti bűnözéssel szemben;

o) erősítse tovább az EU elkötelezettségét az újságírók, a médiában dolgozók és a kapcsolódó személyek, köztük a helyiek elleni bűncselekmények esetében való büntetlenség elleni küzdelem iránt, és e téren indítson konkrét kezdeményezéseket; támogassa a véleménynyilvánítás szabadságával és a bírósági eljárás nélküli, azonnali és önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadók azon felhívását, hogy állandó vizsgálati ENSZ-mechanizmus jöjjön létre az újságírók elleni bűncselekményekkel kapcsolatban, és támogassa az ENSZ újságírók globális védelmével foglalkozó különleges képviselőjének kinevezését; fogadjon el olyan szakpolitikát, amely következetesen és egyértelműen elítéli az emberijog-védők – többek között a környezetvédelmi és a földhöz fűződő emberi jogokért küzdő emberijog-védők – meggyilkolását, illetve az ellenük irányuló erőszakos cselekedetek minden formájára, üldöztetésre, fenyegetésre, zaklatásra, elrablásra, bebörtönzésre vagy önkényes letartóztatásra tett bármilyen kísérletet; szólítsa fel az ENSZ-tagállamokat, hogy fogadjanak el a veszélyeztetett emberijog-védők számára védelmet és támogatást nyújtó politikákat; továbbra is szorgalmazza minden diplomáciai eszközzel és az ENSZ-szel szoros együttműködésben a halálbüntetés eltörlését világszerte, és kérje a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratórium bevezetését;

p) folytassa diplomáciai és tájékoztatási eszköztárának kiterjesztését, különös tekintettel a békére, a nemzetközi biztonságra és a hosszú távú stabilitásra, klímadiplomáciára, a kulturális diplomáciára, az emberi jogokra, a nemek közötti egyenlőségre, a tisztességes globalizációra, valamint a politikai párbeszéd és politikai konszenzus folytatására való képességre, nemcsak az ENSZ tagjaival, hanem az érintett partnerekkel, például a városokkal, a régiókkal, a tudományos körökkel, a civil társadalommal, a helyi és őslakos közösségekkel és a magánszektorral is; használja a globális problémák, például az éghajlatváltozás megoldása érdekében tett erőfeszítéseket kiindulópontként az olyan partnerekkel való diplomáciai kapcsolatok esetében, amelyekkel az egyéb napirendi pontok tekintetében vita merül fel, lehetőséget kínálva ezáltal a stabilitás és a béke megerősítésére; A Parlament üdvözli, hogy az Unió és tagállamai különböző módon és különböző formában aktívan hozzájárulnak az ENSZ rendszerének munkájához;

q) ismételten jelentse ki, hogy egyértelműen elítéli a terrorizmust, és hogy maradéktalanul támogatja a regionális és a nemzetközi biztonságra nyilvánvaló veszélyt jelentő terrorista szervezetek, különösen pedig az ISIS/Dáis legyőzésére és megsemmisítésére irányuló fellépéseket; az ENSZ Közgyűlésével és az ENSZ BT-vel közösen lépjen fel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben, és dolgozzon ki mechanizmusokat a terrorista személyek és szervezetek megnevezésére, valamint világszerte erősítse meg a vagyoni eszközök befagyasztására irányuló mechanizmusokat; kötelezze el magát az EU és az ENSZ arra irányuló közös erőfeszítései mellett, hogy fellépjenek a terrorizmust kiváltó okok ellen, elhárítva különösen a hibrid fenyegetéseket és fejlesztve a kibervédelmi kutatást és kapacitásépítést; támogassa a helyi partnerek jelenlegi kezdeményezéseit, amelyek a radikalizálódás és a terrorista szervezetek általi toborzás megakadályozására megközelítéseket dolgoznak ki, hajtanak végre és fejlesztenek; folytassa a toborzás, a külföldi harcosok elleni küzdelem, az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem, valamint a terrorista propaganda elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit; támogassa a radikalizálódásnak kitett közösségek rezilienciáját erősítő intézkedéseket, többek között a társadalmi befogadás biztosítása, valamint a mérsékelt vallási vezetőket és minisztereket bevonó kezdeményezések feltérképezése révén; a radikalizálódás elleni politikák támogatása érdekében a terrorizmus és a transznacionális bűnözés elleni küzdelemben munkálkodjon a nemzetközi rendfenntartás, valamint a jogi és igazságügyi együttműködés hatékonyságának megerősítésén, összhangban az ENSZ erőszakos szélsőségesség megelőzésére irányuló cselekvési tervével; szorgalmazza az ENSZ terrorizmus elleni küzdelemre irányuló munkáját a 2006. évi ENSZ Közgyűlésen elfogadott, a terrorizmus elleni globális stratégia szerinti négy pillér alkalmazása és aktualizálása révén; vállaljon vezető szerepet az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának közelgő felülvizsgálatában azáltal, hogy megerősíti az emberi jogokkal és a megelőzéssel kapcsolatos megközelítéseket;

r) mélyítse el még jobban az EU, az Afrikai Unió (AU) és az ENSZ közötti háromoldalú együttműködést; A Parlament hangsúlyozza, hogy összehangolt erőfeszítésekre van szükség az EU, az ENSZ és az AU kapacitásépítése céljából annak érdekében, hogy folytatódjon az AU-val való együttműködés az AU képességeinek fejlesztése terén az afrikai kontinensen belüli válságmegelőzés, válságkezelés és konfliktusmegoldás vonatkozásában az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezet (APSA) teljeskörűen működőképessé tételéhez nyújtott hosszú távú uniós és ENSZ-támogatás következetes folytatása révén is, valamint más, Afrika biztonsága és stabilitása szempontjából fontos szakpolitikai területeken, például egy humán biztonsági mutató alapján, többek között gazdasági és környezetvédelmi szempontból, valamint a közjavakhoz való hozzáférés tekintetében; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a fokozódó instabilitásra való tekintettel különös figyelmet kell fordítani a Száhil öv helyzetére; úgy véli, hogy az EU jelentős vonzerővel bírhat, mivel az új EU–Afrika stratégiával összhangban lévő, egyenlő felek között létrejövő partnerségek révén képes valóra váltani az afrikai kontinens és intézményeinek partnerségi törekvéseit; hangsúlyozza, hogy szorosabb politikai és szakpolitikai párbeszédet kell folytatni az EU afrikai partnereivel, ideértve a regionális szervezetek támogatását és a velük folytatott párbeszédet, valamint a parlamenti dimenziókat is; hangsúlyozza, hogy az ENSZ keretein belül meg kell erősíteni a dél-mediterrán szomszédság afrikai országokkal zajló párbeszédét és együttműködését a közös biztonsági és stabilitási kihívások kezelése érdekében;

s) ismerje el az EU és az ENSZ által a Száhel-övezetben, Nyugat-Afrikában és az Afrika szarva régióban a támogatás és a kapacitásépítés terén elért jelentős haladást, és támaszkodjon arra; A Parlament üdvözli az EU polgári és katonai közös biztonsági és védelempolitikai (KBVP-) misszióinak és az ENSZ misszióinak szerepét és a közöttük folyó együttműködést, ideértve az ENSZ Száhil övre vonatkozó integrált stratégiáját és támogatási tervét, az ENSZ többdimenziós integrált stabilizációs misszióját Maliban (MINUSMA) és az ENSZ Nyugat-afrikai Hivatalát; üdvözli a Száhil öv G5-országai, az EU és az ENSZ közötti technikai megállapodás aláírását, amelynek értelmében a Száhil öv öt G5-országában operatív és logisztikai támogatást nyújtanak a közös erőknek a három szervezet közötti kiváló együttműködés jegyében; úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett felhívást, hogy a Száhil öv G5-országainak közös erőit vonják az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alá, és biztosítsanak számára állandó finanszírozást; emlékeztet arra, hogy az afrikai kontinens, különösen a Maghreb-térség és a Száhil öv fejlődése, biztonsága és stabilitása közvetlenül érinti az EU-t és annak külső határait; felszólítja az EU-t, hogy támogassa és erősítse meg az ENSZ-szel és az AU-val a fejlődés támogatása, a szegénység kezelése és a helyi partnerekkel együtt végzett kapacitásépítés terén folytatott együttműködését a szélsőségesség és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében;

t) fűzze szorosabbra az együttműködést a latin-amerikai régió országaival, amely térséggel számos közös értékünk és kötelékünk van, és amelyet súlyosan érintett a Covid19-világjárvány, hogy koordináltan, az ENSZ keretein belül nézhessünk szembe a közös kihívásokkal;

u) folytasson további párbeszédet arról, hogy az ENSZ rendszere képes-e a védelmi felelősség (R2P) terén eredményeket felmutatni és bővíteni képességeit, megerősítve a felek közös elkötelezettségét a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a nemzetközi jog – többek között a területi integritás, a függetlenség és a szuverenitás iránt, amint azt a Helsinki Záróokmány és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Párizsi Chartájában foglalt elvek is rögzítik –, valamint annak biztosítása iránt, hogy a konfliktusmegelőzési és közvetítői politikák középpontjában minden egyén emberi jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartása álljon; A Parlament hangsúlyozza az ENSZ-szel folytatott párbeszéd és együttműködés fontosságát a hatékony és hiteles békefenntartó missziók vonatkozásában, amelyek egyértelmű célkitűzésekkel rendelkeznek, és egyértelműen képesek kézzelfogható és hiteles eredményeket elérni; hatékony mechanizmusokat szorgalmaz, többek között az alábbiak tekintetében: i. az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1325. sz. határozatának, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló valamennyi későbbi határozatnak a nők békefenntartó missziókban és az ENSZ-struktúrákban való teljes körű, egyenlő és érdemi részvételére és szerepvállalására vonatkozó célkitűzéssel összhangban történő végrehajtása,  ii. a gyermekek és a fiatalok szempontjainak figyelembevétele az ifjúságra, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrendben és a gyermek jogairól szóló egyezményben foglaltak szerint, többek között az ENSZ-en keresztül tett, a gyermekek fegyveres konfliktusokban való bevetésének megszüntetésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatása és megerősítése tekintetében, iii. a fogyatékossággal élő személyek, különösen az interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülő és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint fenyegetett személyek kilátásai, valamint iv. az emberi jogok tiszteletben tartásának és a polgári lakosság védelmének biztosítása, amelyek a békefenntartó megbízatások központi elemei; ismételten hangsúlyozza, hogy a nők elengedhetetlen szerepet játszanak a konfliktusközvetítési és békefenntartó missziókban; emlékeztet arra, hogy az ENSZ és az EU misszióiban minden szinten alulreprezentáltak, és hogy a nők és lányok védelme a konfliktushelyzetekben és a konfliktus utáni helyzetekben alapvető fontosságú; felhívja az uniós tagállamokat, hogy nyújtsanak segítséget annak érdekében, hogy több európai fegyveres erő járuljon hozzá az ENSZ békefenntartó műveleteihez; hangsúlyozza az erőszakos konfliktusokból kilábaló országoknak nyújtott uniós támogatás fontosságát; ezért megerősített együttműködésre szólít fel az átmenet bizonytalan körülményeinek kezelése terén, többek között a nemzeti felelősségvállalás megerősítése és a béketeremtési eredmények megszilárdítása, valamint a helyi közösségekkel folytatott párbeszéd erősítése révén, védelmet és segítséget biztosítva számukra; szorgalmazza az érintett struktúrák reformját oly módon, hogy ezáltal megszűnjön a katonai műveletekben és polgári missziókban szolgáló ENSZ-alkalmazottak büntetlensége, és azon esetekben, amelyekben visszaélésekre, különösen szexuális erőszakra kerül sor, működőképes és átlátható felügyeleti és elszámoltathatósági mechanizmusok jöjjenek létre; elismerését fejezi ki a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések területével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, Agnès Callamard munkájáért és a büntetlenség elleni küzdelemhez nyújtott hozzájárulásáért, aki a bírósági eljárás nélküli gyilkosságok gyanús eseteit vizsgálja, miközben megfélemlítésnek és fenyegetéseknek van kitéve;

v) továbbra is folytasson következetes párbeszédet az ENSZ fórumain, különösen az ENSZ Közgyűlésében arról, hogy védelmezni kell az LMBTI-személyek emberi jogait, összhangban az LMBTI-személyeket megillető összes emberi jog gyakorlásának a multilaterális fórumokon történő előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokkal[5], a halálbüntetéssel kapcsolatos uniós iránymutatásokkal[6] és a nemzetközileg elismert jogjakartai elvekkel[7]; bátorítsa az ENSZ testületeit és tagjait, hogy az emberi jogi jogsértések vizsgálatának hatókörébe vonják be a „nemi identitást és nemi önkifejezést” és a „nemi jelleget”, és ezáltal vonják be a vizsgálatba a transznemű és interszexuális személyeket, valamint azokat az emberi jogi jogsértéseket, amelyeknek áldozataivá válnak; használja fel a rendelkezésére álló összes diplomáciai eszközt annak érdekében, hogy globális szinten támogassa az azonos neműek beleegyezésen alapuló cselekményeinek dekriminalizálását, az azonos neműek beleegyezésen alapuló cselekményeinek szankcionálásaként alkalmazott halálbüntetés eltörlését, a nemek törvényes elismerését lehetővé tevő jogszabályok elfogadását és az interszexuális nemi szervek megcsonkításának és az úgynevezett „áttérítő terápiának” a megtiltását világszerte;

w) megszállás vagy terület elcsatolása esetén mozdítsa elő az ENSZ-lépések következetességét; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi fellépést minden ilyen helyzetben a nemzetközi humanitárius jognak kellene vezérelnie, beleértve az elhúzódó megszállások eseteit és a keleti partnerség országaiban befagyasztott számos konfliktust is; A Parlament támogatja, hogy az ENSZ egyre nagyobb figyelmet fordítson a nemzetközi aggodalomra okot adó helyzetekkel kapcsolatos üzleti tevékenységekre, és felszólítja a Tanácsot, hogy szorosan kísérje figyelemmel az ilyen ENSZ-jelentésekben vagy -adatbázisokban felsorolt uniós székhelyű vállalatokat;

x) az ENSZ erőfeszítéseivel szinergiában fejlessze tovább az EU válságmegelőzést és -kezelést és konfliktusmegoldást vagy legalább -enyhítést érintő közvetítői és diplomáciai képességeit, a befagyasztott és az új konfliktusok vonatkozásában is, minthogy a Líbiával kapcsolatos berlini folyamat jó példája az ENSZ által vezetett és a közvetítési erőfeszítésekben a nők teljes körű és érdemi részvételét biztosító közvetítői erőfeszítések uniós támogatásának és szinergiájának, valamint továbbra is határozottan támogassa az Unió részéről a konfliktusok által sújtott partnereinek – például Georgia, Moldova és Ukrajna – a függetlenségét, szuverenitását és területi integritását azok nemzetközileg elismert határain belül; szólítsa fel az ENSZ-t, hogy a válságok kiváltó okainak kezelése közepette részesítse előnyben a megelőzést, közvetítést, a megbékélést és a konfliktusok politikai rendezését; sürgessen erőteljesebb multilaterális kötelezettségvállalást, hogy fenntartható politikai megoldások szülessenek a jelenlegi konfliktusokra, és továbbra is támogassa az ENSZ különmegbízottjainak e konfliktusok megoldására irányuló munkáját, fellépéseit és kezdeményezéseit; A Parlament elismerését fejezi ki a közös fejlesztési célok elérése és a jelenlegi konfliktusok elharapózásának megakadályozása terén az EU és az ENSZ között folytatott együttműködés során elért jó eredményekért; e tekintetben úgy véli, hogy az EU-nak továbbra is nyomatékosan fel kell szólítania a nemzetközi közösséget, hogy maradéktalanul hajtsa végre a Krím jogellenes annektálásának el nem ismerésére irányuló politikát;

y) nyomatékosan szólítsa fel valamennyi ENSZ-tagállamot, hogy ratifikálja és ténylegesen hajtsa is végre az összes alapvető emberi jogi ENSZ-egyezményt, beleértve a kínzás elleni ENSZ-egyezményt és annak fakultatív jegyzőkönyvét, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának fakultatív jegyzőkönyveit, és tegyen eleget az említett eszközök szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek, valamint az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival való jóhiszemű együttműködésre irányuló kötelezettségvállalásnak;

z) az EU valamennyi belső és külső politikájában és a tagállamok nemzeti stratégiáiban és prioritásaiban továbbra is töltsön be vezető szerepet az Agenda 2030 célkitűzéseinek hatékony végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges valamennyi eszköz mozgósításában; A Parlament hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van a humanitárius ügynökségek, például az Élelmezési Világprogram fontos és nélkülözhetetlen munkájának megfelelő támogatására és elismerésére; üdvözli, hogy a 2020. évi Nobel Békedíjat az Élelmezési Világprogramnak ítélték oda az éhezés elleni küzdelemben tett erőfeszítéseiért, a konfliktus által sújtott térségekben a béke jobb feltételeihez nyújtott hozzájárulásáért, továbbá azért, mert a fő mozgatója azoknak az annak megelőzését célzó erőfeszítéseknek, hogy a háborúkban és konfliktusokban fegyverként vessék be az éhezést;

aa) ismételten adjon hangot aggodalmának a hajók tengeri környezetre gyakorolt káros hatásai miatt, ideértve a szennyezést is, különösen az olaj és más káros anyagok illegális kibocsátását és a veszélyes hulladékok, köztük a radioaktív anyagok, nukleáris hulladék és a veszélyes vegyi anyagok tengerbe engedését, valamint a korallokra gyakorolt fizikai hatásokat; A Parlament felhívja az ENSZ tagállamait, hogy nemzeti fenntartható fejlődési stratégiájuk és programjaik részeként továbbra is helyezzék előtérbe a szárazföldi eredetű tengerszennyezéssel kapcsolatos fellépéseket, és mozdítsák elő a tengeri környezet szárazföldi eredetű tevékenységekkel szembeni védelmére irányuló globális cselekvési program és a tengeri környezet szárazföldi eredetű tevékenységekkel szembeni védelméről szóló montreali nyilatkozat végrehajtását; felhívja az ENSZ tagállamait, hogy a johannesburgi végrehajtási tervben meghatározott fellépések révén javítsák a tengeri és part menti ökoszisztémákkal kapcsolatos tudományos ismereteket és értékeléseket, amelyek a megbízható döntéshozatal alapját képezik; felhívja az ENSZ tagállamait, hogy dolgozzanak ki nemzeti, regionális és nemzetközi programokat a tengeri környezet védelmére és megőrzésére, valamint a tengeri biológiai sokféleség csökkenésének, különösen a sérülékeny ökoszisztémák károsodásának megállítására;

ab) támogassa az ENSZ-főtitkár arra irányuló felhívását, hogy a Covid19-vakcina megfizethető és hozzáférhető legyen, és tekintsék a globális közjavak részének; hajtsa végre az EU-nak az Egészségügyi Világszervezet megerősítésében betöltött szerepéről szóló legutóbbi tanácsi következtetésekben foglalt rendelkezéseket, különös tekintettel az egészségügyi veszélyhelyzetekre való felkészültségi és reagálási képességekre; üdvözli a WHO által a Covid19-világjárvány elleni küzdelemre irányuló kormányzati erőfeszítések koordinálása terén végzett munkát; A Parlament felszólít a vírus terjedésének és a Covid19-világjárvány kezelésének pártatlan, átlátható és független kivizsgálására, többek között a WHO által; támogatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt célzó átalakítását, hogy a jövőben hatékonyabban reagáljon a veszélyhelyzetekre, és hozzon létre egy vírus elleni nemzetközi konzorciumot, amely garantálja minden ország számára a Covid19-vakcinákhoz és a jövőbeli vakcinákhoz való hozzáférést és azok igazságos elosztását; ismételten támogatásáról biztosítja Tajvan felvételét az Egészségügyi Világközgyűlésbe; elítéli, hogy számos autoriter rezsim visszaélt a Covid19 elleni küzdelem érdekében bevezetett intézkedésekkel hatalmának megszilárdítása, az emberi jogok további aláásása, az ellenzék és a civil társadalom elnyomása, a kisebbségi csoportok elleni gyűlöletkampányok indítása, további, állampolgáraik jogait és szabadságait korlátozó intézkedések bevezetése, valamint külföldön geopolitikai előnyök szerzése céljából; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi emberi jogi normáknak és a fenntartható fejlődési célok 2030-ig történő megvalósítására tett ígéretnek a járványra adott válaszok alappilléreit kell képezniük; felhívja az EU-t, hogy járuljon hozzá ahhoz az ENSZ szintjén megfogalmazott politikai kötelezettségvállaláshoz, hogy 2030-ig felszámolják az AIDS-járványt, amely továbbra is világszintű közegészségügyi fenyegetést jelent; ajánlja, hogy a Tanács továbbra is törekedjen nagyobb szinergiákra az ENSZ tagállamai között az olyan törvények, politikák és gyakorlatok felszámolása érdekében, amelyek akadályozzák a HIV-szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és növelik a HIV-megbetegedések kockázatát, különös figyelmet fordítva a marginalizált és a kiszolgáltatott csoportokra; hangsúlyozza, hogy az EU-nak a jogszabályi és szabályozási keretek megerősítését és a szakpolitikai koherencia előmozdítását kell szorgalmaznia az egyetemes egészségügyi ellátás elérése érdekében, többek között olyan jogszabályok elfogadásával és olyan szakpolitikai intézkedések végrehajtásával, amelyek biztosítják a hozzáférést az egészségügyi szolgáltatásokhoz, termékekhez és vakcinákhoz, különösen a leghátrányosabb helyzetűek számára;

ac) vegye tudomásul a főtitkár "Megosztott felelősség, globális szolidaritás: válasz a Covid19 társadalmi-gazdasági hatásaira” című jelentését, és tartson ki amellett, hogy a kormányok által a Covid19-pandémiára adott válaszok hatékonyaknak, inkluzívaknak és az emberi jogi kötelezettségeikkel és vállalásaikkal maradéktalanul összeegyeztethetőknek kell lenniük; szólítsa fel az ENSZ tagállamait, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket azon gyermekek védelme érdekében, akiknek kiszolgáltatottságát a Covid19-világjárvány különösen súlyosbíthatja; támogassa a Központi Sürgősségi Segélyalapot, az Élelmezési Világprogramot, az ENSZ Menekültügyi Szervezetét és más ENSZ-intézményeket és -programokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a Covid19-válságra adott humanitárius válaszban; támogassa az arra irányuló felhívásokat, hogy 2021-ben rendezzék meg az ENSZ COVID-19 utáni nemzetközi gazdasági újjáépítéssel és rendszerszintű reformokkal foglalkozó csúcstalálkozóját mint az inkluzívabb és a jogokon alapuló kormányzás fontos fórumát;

ad) tegye láthatóbbá az uniós fellépést és segítségnyújtást minden multilaterális fórumon és a helyszínen, különös tekintettel az „Európa együtt” programra, amely összesen 36 milliárd eurót gyűjtött össze a Covid19-válság pusztító hatásainak kezelésére a partnerországokban és -régiókban, különösen Afrikában;

ae) töltsön be aktív, erős és ambiciózus vezető szerepet az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 26. Konferenciája (COP26) előkészítésében, beleértve az emberi jogi szemszöget is, különösen a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog globális elismerésének előmozdítása és az ENSZ emberi jogi és környezetvédelmi különleges előadója megbízatásának támogatása révén; A Parlament megállapítja, hogy az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi legnagyobb kihívások közé tartozik; támogatja az ENSZ környezeti jogi kezdeményezését, amely annak elismerése, hogy a környezeti jogok megsértése komoly hatással van egy sor emberi jogra; hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség és az emberi jogok összekapcsolódnak és kölcsönösen függenek egymástól; emlékeztetnek az államok azon emberi jogi kötelezettségeire, hogy megvédjék a biológiai sokféleséget, többek között azáltal, hogy hatékony jogorvoslathoz való hozzáférést biztosítanak a biológiai sokféleség csökkenése és pusztulása esetén; A Parlament e tekintetben annak előmozdítására ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy ismerjék el a környezetrombolást a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma értelmében vett nemzetközi bűncselekményként; úgy véli, hogy az EU-nak konkrét intézkedéseket kell  végrehajtania annak érdekében, hogy a helyreállítási erőfeszítések középpontjába a reziliencia kerüljön, és hogy az uniós politikákban az ENSZ-szel együttműködve általánosan érvényesítsék a katasztrófakockázat-csökkentést, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretben meghatározott célokkal összhangban; úgy véli, hogy az EU-nak meg kellene erősítenie partnerségét az új amerikai kormánnyal, amely támogatja a „globális karbonsemlegességi koalíció” létrehozását azokkal az országokkal, amelyek már elkötelezték magukat a kibocsátásmentesség 2050-ig történő elérése mellett, együttműködik más országokkal a CO2-kibocsátás-eltávolítási tervek és technológiák kidolgozásában, és előmozdítja a biológiai sokféleség védelmét szolgáló új nemzetközi stratégiát;

af) erősítse meg, hogy biztosítani kell a törvény által nyújtott egyenlő védelmet és a törvény előtti egyenlőséget, az önrendelkezés elősegítését és a döntéshozatali folyamatokban való teljes körű és tényleges részvételt, valamint a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes körű, egyenrangú és tényleges részvételt az őslakos népek, köztük a nők és lányok számára; üdvözölje az ENSZ őslakos népek jogaival foglalkozó különleges előadója, az őslakos népek jogaival foglalkozó szakértői mechanizmus (EMRIP) és az ENSZ Őslakosok Kérdéseivel Foglalkozó Állandó Fóruma (UNPFII) által végzett munkát; bátorítsa az államokat és az ENSZ rendszerének szervezeteit a nemzetközi együttműködés megerősítésére, hogy kezeljék az őslakos népek által tapasztalt hátrányos helyzeteket, és e tekintetben fokozzák a technikai együttműködést és a pénzügyi támogatást;

ag) folytassa és bővítse az ENSZ rendszerén belüli kapacitási együttműködést a hatékony és etikus közös normák előmozdítása érdekében az olyan új szakpolitikai területeken, mint az adatok bontása és védelme, a kellő gondosság, a büntetlenség elleni küzdelem, a mesterséges intelligencia vagy a kibertér, ugyanakkor mozdítsa elő a megfelelő támogatást azon országok számára, amelyek esetleg bővíteni kívánják szabályozási kapacitásukat és a normák végrehajtását; szorgalmazzon szorosabb koordinációt a kibervédelem terén a kibertérben alkalmazott szabályok, szabványok, egyetértési megállapodások és végrehajtási intézkedések tekintetében; javasolja, hogy az európai kiberbiztonság sarokkövei, például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a hálózat- és információbiztonságról (NIS) szóló irányelv kitűnő alapot képezhessen, amelyet az arra kész országok felhasználhatnak arra, hogy a beépített biztonság megközelítésén keresztül az adatvédelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó szabályozási keretükre támaszkodjanak; jelezze, hogy az uniós szinten bevált gyakorlatokat és levont tanulságokat meg lehet osztani az ENSZ keretei között az e feladatokkal foglalkozó ENSZ-ügynökségekkel, valamint az egyes országok kérésére is;

ah) kezelje az illegális pénzügyi mozgások megelőzésének és leküzdésének kihívásait, valamint erősítse meg a vagyon-visszaszolgáltatással és vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködést és bevált gyakorlatokat, többek között az ENSZ korrupció elleni egyezménye és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és annak jegyzőkönyvei szerinti meglévő kötelezettségeket végrehajtó hatékonyabb intézkedések révén; a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend keretében hajtson végre hatékony, inkluzív és fenntartható intézkedéseket a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében; indítson és támogasson olyan kezdeményezéseket, amelyek az adókijátszás, pénzmosás és korrupció elleni küzdelmet szolgálják;

ai) vegyen fontolóra további adósságelengedési intézkedéseket a súlyosan eladósodott fejlődő országok számára a nemteljesítés elkerülése érdekében, és nyisson teret a fenntartható fejlődési célokat megvalósító beruházások számára, és ebben az értelemben támogassa az ENSZ főtitkárának felhívását, hogy a Covid19-válságra és annak gazdasági hatásaira adott hosszabb távú válasz részeként hozzanak létre egy államadósság-átalakítási mechanizmust;

aj) kezelje a migrációt és a kényszerű lakóhelyelhagyást, illetve azok kiváltó okait, valamint működjön együtt mind a migrációról szóló globális megállapodás, mind a menekültekről szóló globális megállapodás végrehajtásában; emlékeztet arra, hogy az emberi jogoknak továbbra is a globális egyezmények középpontjában kell maradniuk, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokra, például gyermekekre, kiskorúakra és nőkre; továbbra is munkálkodjon a humanitárius tér megőrzésére és a humanitárius segítségnyújtás rendszerének javítására irányuló közös kötelezettségvállaláson, és hangsúlyozza a menedékjog világszerte történő fenntartásának jelentőségét; támogassa és erősítse meg az érintett ENSZ-szervek, például az UNHCR és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Segélyezési és Munkaügyi Hivatala (UNRWA) munkáját; ismételten erősítse meg az UNRWA kulcsfontosságú szerepét a palesztin menekülteknek nyújtott humanitárius és fejlesztési támogatás biztosításában; hívja fel az ENSZ tagállamait, hogy tartsák fenn és növeljék az UNRWA-nak nyújtott hozzájárulásokat, és támogassák az UNRWA főbiztosának arra irányuló javaslatát, hogy a jövőben kiszámíthatóbb, fenntarthatóbb és elszámoltathatóbb finanszírozási és kiadási rendszert hozzanak létre az UNRWA számára, valamint hogy több ENSZ-tagállam és nemzetközi adományozó kötelezze el magát emellett;

ak) továbbra is szálljon síkra a vallás, illetve a meggyőződés szabadságáért; sürgessen további erőfeszítéseket a vallási és más kisebbségek jogainak védelme érdekében; szólítson fel nagyobb erőfeszítésekre a vallási kisebbségek üldözéssel és erőszakkal szembeni védelme érdekében; szólítson fel az istenkáromlást vagy a hitehagyást bűncselekményként kezelő törvények visszavonására, amelyek ürügyül szolgálnak a vallási kisebbségek és a nem hívők üldözésére; támogassa a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját;

al) erősítse tovább a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése érdekében nyújtott integrált támogatást, a Pekingi Nyilatkozattal és annak cselekvési platformjával összhangban; szólítsa fel az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy továbbra is támogassák és hajtsák végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrendről szóló határozatait, amelyek számba veszik a konfliktusok nőkre és lányokra gyakorolt aránytalan hatását, és irányt szabnak a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők részvételének, védelmének és jogainak megerősítésére irányuló munka és fellépések számára a konfliktusmegelőzéstől kezdve a konfliktus utáni újjáépítésig; e tekintetben fordítson különös figyelmet a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és megkülönböztetés felszámolására, beleértve a szexuális és nemi alapú erőszakot, a káros gyakorlatokat, valamint a családon belüli és családon belüli erőszakot, valamint támogassa a nők érdemi és egyenlő aktív részvételét a közélet és a döntéshozatal minden területén, valamint a nők jogainak előmozdítását; támogassa és erősítse meg az ENSZ-en keresztül a nemi szempontokat szem előtt tartó elemzés, valamint a nemek és az emberi jogok valamennyi ENSZ-tevékenységben való érvényesítésének biztosítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket; A Parlament emlékeztet arra, hogy a szexuális erőszakot, például a nemi erőszakot háborús taktikaként alkalmazzák, és az háborús bűncselekménynek minősül, továbbá szorgalmazza a nők és a lányok védelmének fokozását a konfliktushelyzetekben, különösen a szexuális erőszak vonatkozásában; úgy véli, hogy az EU-nak szélesebb körű támogatást kellene mozgósítania – többek között megfelelő finanszírozás révén – az ENSZ nőjogi szervezete számára, amely az ENSZ rendszerén belül központi szerepet játszik a nők jogainak előmozdításában, és amely a szakpolitikák megváltoztatása és a szakpolitikai lépések koordinálása érdekében az összes érdekelt felet összehozza;

am) vállaljon ambiciózus és konstruktív szerepet az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye és annak az emberkereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyve végrehajtásának felülvizsgálati mechanizmusában az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítések további megerősítése érdekében, ami magában foglalja a kizsákmányolás fokozott kockázatának kitett nők, gyermekek és migránsok kilátásait is;

an) folytasson szoros konzultációt a Parlamenttel a tanácsi következtetések végrehajtási folyamatáról, és vonja be a Parlamentet minden olyan szakpolitikai területbe, ahol a parlamenti diplomácia értékes szinergiákat teremthet, és erősítheti az EU egészének tájékoztatási képességét és pozitív hatását és vezető szerepét;

ao) azonnali cselekvésre szólít fel a hszincsiangi fokozódó emberi jogi válság kezelése érdekében, legalább a beszámolók szerint szerte a régióban elkövetett etnikai és vallási üldözést kivizsgálva; A Parlament e tekintetben szorgalmazza Kínában egy független emberi jogi megfigyelő ENSZ-mechanizmus létrehozását, amely egy különleges ENSZ-előadóból, az EJT szakértői testületéből vagy egy különmegbízottból állhatna; támogatja az ENSZ EJT-hez intézett felhívást, hogy tartson rendkívüli ülésszakot a válságról;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, valamint tájékoztatás céljából az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének és az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.5.2021

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

4

12

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alviina Alametsä, Alexander Alexandrov Yordanov, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Anna Bonfrisco, Reinhard Bütikofer, Fabio Massimo Castaldo, Susanna Ceccardi, Włodzimierz Cimoszewicz, Katalin Cseh, Tanja Fajon, Anna Fotyga, Michael Gahler, Sunčana Glavak, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Márton Gyöngyösi, Andrzej Halicki, Sandra Kalniete, Karol Karski, Stelios Kouloglou, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, David Lega, Miriam Lexmann, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, Jaak Madison, Lukas Mandl, Thierry Mariani, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Javier Nart, Gheorghe-Vlad Nistor, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Jérôme Rivière, María Soraya Rodríguez Ramos, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Andreas Schieder, Radosław Sikorski, Jordi Solé, Sergei Stanishev, Tineke Strik, Hermann Tertsch, Harald Vilimsky, Idoia Villanueva Ruiz, Viola Von Cramon-Taubadel, Thomas Waitz, Witold Jan Waszczykowski, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Loucas Fourlas, Assita Kanko, Mick Wallace

 


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

50

+

NI

Fabio Massimo Castaldo, Márton Gyöngyösi

PPE

Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Loucas Fourlas, Michael Gahler, Sunčana Glavak, Andrzej Halicki, Sandra Kalniete, Andrius Kubilius, David Lega, Miriam Lexmann, Antonio López-Istúriz White, Lukas Mandl, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Gheorghe-Vlad Nistor, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko

Renew

Petras Auštrevičius, Katalin Cseh, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, María Soraya Rodríguez Ramos

S&D

Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Tanja Fajon, Raphaël Glucksmann, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Isabel Santos, Andreas Schieder, Sergei Stanishev, Nacho Sánchez Amor

Verts/ALE

Alviina Alametsä, Reinhard Bütikofer, Jordi Solé, Tineke Strik, Viola Von Cramon-Taubadel, Thomas Waitz, Salima Yenbou

 

4

-

ECR

Hermann Tertsch

ID

Thierry Mariani, Jérôme Rivière, Harald Vilimsky

 

12

0

ECR

Anna Fotyga, Assita Kanko, Karol Karski, Jacek Saryusz-Wolski, Witold Jan Waszczykowski

ID

Anna Bonfrisco, Susanna Ceccardi, Jaak Madison

The Left

Stelios Kouloglou, Manu Pineda, Idoia Villanueva Ruiz, Mick Wallace

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

Utolsó frissítés: 2021. június 3.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat