JELENTÉS a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

17.6.2021 - (COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Grace O'Sullivan

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0652),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0329/2020),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. január 27-i véleményére[1],

– tekintettel a Régiók Bizottságának 2021. február 5-i véleményére[2],

– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére,

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A9-0203/2021),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

 

Módosítás  1

 

Határozatra irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 7. környezetvédelmi cselekvési program bizottsági értékelése24 arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a szakpolitikai integrációval kapcsolatos előrehaladás nem elegendő.	(3) A 7. környezetvédelmi cselekvési program bizottsági értékelése24 arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a környezetvédelmi szempontok más szakpolitikai területekbe való integrálásával kapcsolatos előrehaladás nem elegendő. Az értékelés azt is megállapította, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program a környezetvédelem és a szociálpolitika között meglévő kapcsolatokra építve jobban figyelembe vehette volna a szociális kérdéseket, például a veszélyeztetett csoportokra, a munkahelyekre, a társadalmi befogadásra és az egyenlőtlenségre gyakorolt hatást illetően. Ezenfelül a Bizottság azt is megállapította értékelésében, hogy a sok szakpolitikai területen egyre ambiciózusabb környezeti célok ellenére a környezetvédelmi kiadások sok éve viszonylag alacsonyak Európában (a GDP mintegy 2%-a), és hogy a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának elmulasztása az így felmerülő egészségügyi költségek és a környezettel kapcsolatos közvetlen költségek miatt minden évben körülbelül 55 milliárd EUR terhet jelent az uniós gazdaság számára. Az értékelés megállapította továbbá, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását erőteljesebb monitoringmechanizmussal is meg lehetett volna erősíteni.
__________________	__________________
24 COM(2019)0233 final.	24 COM(2019)0233 final.

Módosítás  2

 

Határozatra irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint a 2020. év egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén, és szembenézzen a rendszerszintű megoldásokat igénylő sürgős fenntarthatósági kihívásokkal. A SOER 2020 szerint a globális éghajlatban és ökoszisztémákban az 1950-as évek óta észlelt változások nagy része a korábbi évtizedek, sőt évezredek során nem volt tapasztalható. A világ népessége 1950 óta megháromszorozódott, míg a városokban élő lakosság száma megnégyszereződött. A jelenlegi növekedési modell várhatóan tovább növeli a környezeti terhelést, ami közvetlen és közvetett káros hatást gyakorol az emberi egészségre és jólétre. Ez különösen igaz a legnagyobb környezeti hatással járó ágazatokra, így az élelmiszer-, a mobilitási és az energiaágazatra, valamint az infrastrukturára és az épületekre.	(4) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint a következő évtized egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy globális vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén oly módon, hogy kezeli azokat a sürgős és példa nélküli fenntarthatósági kihívásokat, amelyekkel csak rendszerszintű változás révén lehet megbirkózni. A rendszerszintű változás alapvető, átalakító hatású és horizontális változást jelent, amely jelentős változásokat és irányváltást von maga után a rendszercélok, ösztönzők, technológiák, szociális gyakorlatok és normák, valamint a tudásrendszerek és irányítási megközelítések terén. A SOER 2020 szerint az Európát érintő tartós környezeti és fenntarthatósági kihívások egyik legfontosabb mögöttes tényezője az, hogy ezek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a gazdasági tevékenységekkel és életmóddal, különösen azokkal a társadalmi rendszerekkel, amelyek biztosítják az európaiak számára az olyan szükségleteket, mint az áruk, az energia és a mobilitás. A szakpolitikák meglévő környezetpolitikákkal való koherenciájának, valamint a meglévő környezetpolitikák teljes körű végrehajtásának biztosítása nagymértékben előrevinné Európát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó környezetvédelmi céljainak a megvalósítása felé. Ugyanakkor az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok tekintetében kötelező célokat tartalmazó rendszerszintű, hosszú távú keretekre is szükség van. A SOER 2020 arra a következtetésre jut, hogy Európa nem fogja megvalósítani a „Jólét bolygónk felélése nélkül” fenntarthatósági jövőképét pusztán azáltal, hogy előmozdítja a gazdasági növekedést, és környezet- és szociálpolitikai eszközökkel próbálja kezelni a káros mellékhatásokat. Ehelyett az ambiciózus és egységes szakpolitikák és fellépések vezérelvévé kell tenni a fenntarthatóságot az egész társadalom számára.

Módosítás  3

 

Határozatra irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra válaszul elfogadta az európai zöld megállapodást25, a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiát, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet26 a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést ülteti át a jogba.	(5) Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra adandó válaszintézkedéseket az európai zöld megállapodásban vázolta fel25 a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiaként, amelynek célja, hogy az Uniót versenyképes, klímasemleges és erőforrás-hatékony gazdasággal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá alakítsa, valamint hogy megvédje, megőrizze és javítsa az Unió természeti tőkéjét a jelenlegi és a jövőbeli generációk életminőségének javítása mellett. Prioritásként kell kezelni az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok gyors elérését, az emberek egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelmét, valamint a igazságos és inkluzív átmenet biztosítását is. Az (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet26 rögzíti az uniós jogban a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést.
__________________	__________________
25 COM(2019)0640 final.	25 COM(2019)0640 final.
26 COM(2020)0080 final.	26 COM(2020)0080 final.

Módosítás  4

Határozatra irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Az Európai Parlament 2019. november 28-án állásfoglalást fogadott el, amelyben Európában és globálisan éghajlati és környezeti veszélyhelyzetet hirdetett ki, és sürgette az új Bizottságot, hogy hozzon gyors és jelentős intézkedéseket, így például többek között a mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, energiaügyi és infrastrukturális beruházási politikáinak mélyreható reformja révén orvosolja az éghajlati és környezeti veszélyhelyzettel kapcsolatos jelenlegi uniós politikák következetlenségeit, valamint biztosítsa, hogy az összes releváns jövőbeli jogalkotási és költségvetési javaslat maradéktalanul összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés mértékének 1,5 °C alatti szintre való korlátozására irányuló célkitűzéssel, és ne járuljon hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez.

Módosítás  5

 

Határozatra irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) Az emberi tevékenységek széles körének – például (gyakran más tényezőkkel együttesen) a nem megfelelő földgazdálkodásnak, a földhasználat megváltoztatásának, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatoknak, a földterületek termelésből való kivonásának, a szennyezésnek, a nem fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatoknak és a talajfedésnek, a biodiverzitás elvesztésének, valamint az éghajlatváltozásnak – tulajdoníthatóan az Unióban és világszerte is tovább romlik a termőföld és a talaj minősége, és csökken az arra való képességük, hogy ökoszisztéma-szolgáltatásokat és funkciókat nyújtsanak, illetve lássanak el. Ennek ellenére az Unió és a tagállamok jelenleg nem haladnak jó úton a talajjal és a földdel kapcsolatos nemzetközi és európai kötelezettségvállalásaik teljesítése felé, ideértve az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségeket is, amelyek célja az elsivatagosodás elleni küzdelem, a leromott földterületek és talaj helyreállítása, valamint a talajromlástól mentes világ 2030-ig történő megvalósítása. A talajvédelemről szóló, 2021. április 28-i európai parlamenti állásfoglalással összhangban az egész Unióra kiterjedő közös jogi keretre van szükség a talaj védelme és fenntartható használata érdekében, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, és amely a talajokat veszélyeztető valamennyi jelentős fenyegetés kezelésére irányul. Ennek a keretnek tartalmaznia kell többek között a talaj és funkciói közös meghatározását, a jó állapot és a fenntartható használat elérésére vonatkozó kritériumokat, valamint a köztes és végső célkitűzéseket, amelyeket harmonizált mutatók, valamint nyomonkövetési és jelentéstételi módszertan kísérnek.

Módosítás  6

 

Határozatra irányuló javaslat

5 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5c) A Covid19-világjárvány, amely példa nélküli gazdasági és egészségügyi válsághoz vezetett, ismét megmutatta annak fontosságát, hogy a szakpolitikai döntéshozatal során alkalmazni kell a több ágazatot átfogó „Egy az egészség” koncepciót, amely elismeri, hogy az emberi egészség összefügg az állati egészséggel és a környezettel, valamint hogy az egészséget fenyegető veszélyek kezelésére irányuló fellépéseknek figyelembe kell venniük mindhárom dimenziót. Többek között a zoonózisok okozta megbetegedések és élelmiszer-biztonsági fenyegetések hatékony észlelése, kezelése és megelőzése érdekében meg kell osztani az információkat és az adatokat az ágazatok között, és fokozni kell a nemzeti és szubnacionális szintű együttműködést a hatékony és közös válaszlépések végrehajtása érdekében. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az „Egy az egészség” koncepció teljes mértékben beépüljön a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjébe.

Módosítás  7

 

Határozatra irányuló javaslat

5 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5d) A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) biológiai sokféleségről és világjárványokról szóló 2020-as jelentése1a szerint a világjárványok mögöttes okai ugyanazok a globális környezeti változások, amelyek a biológiai sokféleség csökkenését és az éghajlatváltozást is előidézik, ideértve a földhasználat megváltozását, a mezőgazdaság bővülését és intenzívebbé válását, valamint a vadon élő állatok és növények kereskedelmét és fogyasztását és egyéb mozgatórugókat. Az éghajlatváltozás szerepet játszott a betegségek megjelenésében, és valószínűleg jelentős jövőbeli járványveszélyt fog okozni, miközben a biológiai sokféleség csökkenése a tájak átalakulásával is összefügg, és egyes esetekben növelheti az újonnan megjelenő betegségek kockázatát. A jelentés szerint a tétlenség költsége jelentősen meghaladja a vadon élő állatok és növények kereskedelmének és a földhasználat megváltoztatásának csökkentésén, valamint az egységes egészségügyi felügyelet fokozásán alapuló, a világjárványok megelőzésére irányuló globális stratégiák végrehajtásának költségeit.
	__________________
	1a IPBES, A biológiai sokféleséggel és a világjárványokkal foglalkozó munkaértekezlet – Összefoglaló, 2020.

Módosítás  8

 

Határozatra irányuló javaslat

5 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5e) A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai várhatóan tovább fognak növekedni az elkövetkező években, ami a fejlődő országokra és a veszélyeztetett népességcsoportokra gyakorolja majd a legsúlyosabb hatást. Az ellenálló képesség kiépítésének elősegítése és a harmadik országoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, valamint a biológiai sokféleség védelmére irányuló erőfeszítéseikben való támogatása érdekében az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást1a (Párizsi Megállapodás) és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 2020 utáni globális keretét, továbbá összhangban kell lennie a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel. Az Uniónak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a Párizsi Megállapodást és az egyéb nemzetközi éghajlat-változási és környezetvédelmi megállapodásokat a méltányosság, valamint a közös, de differenciált felelősség és képességek elveit tükröző módon hajtsák végre, amint azt a Párizsi Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése is rögzíti.
	_______________
	1a HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

Módosítás  9

 

Határozatra irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezenkívül a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az európai zöld megállapodás károkozás elkerülése melletti elkötelezettségét.	(6) Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld és digitális ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezen túlmenően a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a „taxonómiai rendelet”)1a meghatározott „a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet”1a. A helyreállítási terv fontos lehetőséget kínál a klímasemlegességre és a környezetvédelemre való átállás ütemének felgyorsítására.
	______________
	1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

Módosítás  10

 

Határozatra irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását.	(7) Az uniós környezetvédelmi politika irányát és koordinálását a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program 2020. december 31-én vesztette hatályát, és 4. cikkének (3) bekezdése előírta a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közlemény bejelentette, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program tartalmazni fog egy új nyomonkövetési mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy az Unió továbbra is jó úton haladjon környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése felé. A Bizottság közleményében kötelezettséget vállalt arra is, hogy elindít egy olyan eredménytáblát, amely nyomon követi az európai zöld megállapodás valamennyi célkitűzése tekintetében elért előrehaladást.

Módosítás  11

 

Határozatra irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzését azzal a 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. A cselekvési programnak hozzá kell járulnia az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.	(8) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak mint átfogó uniós környezetvédelmi cselekvési programnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseire kell épülnie és támogatnia kell azok megvalósítását, összhangban azzal a legkésőbb 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzéssel, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. Teljes mértékben össze kell hangolni továbbá az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével és annak fenntartható fejlődési céljaival, amelyek egymással összefüggenek és egymástól elválaszthatatlanok, és elő kell mozdítania azok végrehajtását és megvalósítását, továbbá összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és más vonatkozó nemzetközi megállapodások céljaival. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak lehetővé kell tennie az uniós gazdaság rendszerszintű megváltoztatását, amely bolygónk tűrőképességének határain belül biztosítja a jóllétet és a regeneratív növekedést, továbbá biztosítania kell, hogy a környezeti és éghajlati átmenet igazságos és inkluzív módon valósuljon meg, miközben hozzájárul az egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Módosítás  12

 

Határozatra irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései irányt szabnak az uniós szakpolitikai döntéshozatalnak, az európai zöld megállapodás stratégiáiban és kezdeményezéseiben foglalt kötelezettségvállalásokra építve, de nem korlátozódva azokra.

Módosítás  13

 

Határozatra irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8b) A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében és annak fenntartható fejlődési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti. A Stockholmi Rezilienciaépítési Központ által kidolgozott modell szerint a környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos fenntartható fejlődési célok megvalósítása alapul szolgál a társadalmi és gazdasági fenntartható fejlődési célok eléréséhez, mivel társadalmaink és gazdaságaink függenek az egészséges bioszférától, és mivel a fenntartható fejlődés csak egy stabil és ellenálló bolygó biztonságos cselekvési mozgásterén belül valósulhat meg. Ahhoz, hogy az Unió globális vezető szerepet töltsön be a fenntarthatósági átmenetek megvalósításában, alapvető fontosságú lesz a fenntartható fejlődési célok Unió általi megvalósítása és a harmadik országok ennek érdekében történő támogatása.

Módosítás  14

 

Határozatra irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív gazdaságra való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. A regeneratív növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét. A regeneratív gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.	(9) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív növekedési modellre való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, összefüggésben a rendszerszintű változást lehetővé tevő, fenntartható, jólléti gazdasággal, amely elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, és biztonságos cselekvési mozgásteret biztosít bolygónk tűrőképességének határain belül. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan fenntartható módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, fordítsa vissza az éghajlatváltozást, védje és állítsa helyre az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, miközben megállítja és visszafordítja azok csökkenését, megelőzi a környezetkárosodást, védi az egészséget és a jóllétet a negatív környezeti hatásoktól, megelőzi és minimalizálja a szennyezést, továbbá a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség fenntartását és gazdagítását eredményezi, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőségét. A folyamatos kutatás és innováció, a termelési és fogyasztási minták átalakítása, valamint az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén a regeneratív és fenntartható jólléti gazdaság erősíti a rezilienciát, javítja a természet állapotát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jóllétét, valamint az egészséges környezethez való jogukat.

Módosítás  15

 

Határozatra irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9a) Az OECD szerint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés „GDP-n túli” mérése jól megalapozott, és a GDP mint egyedüli iránytű nem nyújt elég pontos képet a politikai döntéshozóknak arról, hogy a gazdaság hogyan teljesít a polgárok számára, illetve hogy a növekedés hosszú távon milyen hatást gyakorol a fenntarthatóságra1a. Annak érdekében, hogy az Unió a fenntartható fejlődési célokkal, a Párizsi Megállapodással és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban holisztikusabb megközelítést alakítson ki a gazdaságpolitikai döntéshozatal terén, a 8. környezetvédelmi cselekvési program a 7. környezetvédelmi cselekvési program kérésének megfelelően előírja a GDP-n túli mutatók átfogó készletének kidolgozását a fenntartható jólléti gazdaság felé tett előrehaladás mérése, valamint a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatal irányítása és megalapozása érdekében.
	__________________
	1a Az SDD 2019. szeptember 18-i 102. sz. munkadokumentuma: „The Economy of Well-being – Creating opportunities for the people’s wellbeing and economic growth” (Jólléti gazdaság – Lehetőségek teremtése az emberek jóllétére és a gazdasági növekedésre).

Módosítás  16

 

Határozatra irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9b) A biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni időszakra szóló hatékony globális keret végrehajtása a biológiai sokféleséget károsító finanszírozási források csökkentésétől függ, ugyanakkor az OECD jelentése szerint a kormányoknak a biológiai sokféleségre potenciálisan káros éves kiadásai ötször-hatszor nagyobbak, mint a biológiai sokféleségre fordított éves globális kiadások1a. A biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok azt a kötelezettséget fogalmazták meg, hogy legkésőbb 2020-ig meg kell szüntetni, fokozatosan meg kell szüntetni vagy meg kell reformálni a biológiai sokféleségre káros támogatásokat, és a környezetvédelmi szempontból káros támogatások uniós és tagállami szintű fokozatos megszüntetése a 7. környezetvédelmi cselekvési program keretében is kötelezettség volt. Annak érdekében, hogy az Unió legkésőbb 2050-ig megvalósíthassa a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseit, köztük a klímasemlegességet, fokozatosan meg kell szüntetni a környezeti szempontból káros támogatásokat, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok támogatását is. Ebbe minden közvetlen és közvetett támogatást, többek között az adómentesség formájában nyújtott támogatásokat is bele kell érteni. Ki kell dolgozni továbbá egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jelentést tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok támogatásától eltérő, környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetéséről. Valamennyi környezeti szempontból káros támogatás fokozatos megszüntetésének az igazságos átmenet elvét kell követnie, és azt olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten megelőzik vagy enyhítik a negatív társadalmi-gazdasági hatásokat, biztosítva ugyanakkor, hogy senki se maradjon ki.
	__________________
	1a OECD végleges jelentés, 2020. április: „A Comprehensive Overview of Global Biodiversity Finance” (A biológiai sokféleség globális finanszírozásának átfogó áttekintése).

Módosítás  17

 

Határozatra irányuló javaslat

9 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9c) A környezeti számlák 2019–2023-as időszakra szóló európai stratégiájának egyik prioritása az európai környezeti számlák által lefedett területek jegyzékének kibővítése, és a kidolgozás alatt álló területek egyike „a környezetre potenciálisan káros támogatások vagy támogatási intézkedések”. Az előkészítő intézkedéssel kapcsolatos munkája révén a Bizottság eszköztárat fog biztosítani az érdekelt felek számára, hogy segítse őket a környezeti szempontból káros támogatások feltérképezésében, majd a kivezetésük társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak azonosításán keresztül tényeken alapuló érvek előterjesztésére a reformjukat vagy megszüntetésüket illetően.

Módosítás  18

 

Határozatra irányuló javaslat

9 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9d) A tengeri és part menti ökoszisztémák, például a mangroveerdőségek, a korallzátonyok, a sós mocsarak és a tengeri fűágyak állapota egyre romlik és negatív hatást gyakorolnak rájuk az olyan folyamatok, mint az eutrofizáció és a savasodás, ami kihat az általuk táplált biológiai sokféleségre és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokra és funkciókra, valamint arra, hogy képesek legyenek szénelnyelőként működni. Sürgős fellépésre van szükség e tengeri és part menti ökoszisztémák – többek között az óceánfenék – védelme és helyreállítása érdekében, illetve annak elismerése, hogy az óceánok globális javak, elősegítheti a tudatosság növelését, javíthatja az óceánokkal kapcsolatos ismereteket, valamint ösztönözheti a fellépést és a hatékony intézkedések elfogadását a társadalom minden szintjén és szereplője részéről.

Módosítás  19

 

Határozatra irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímasemlegesség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés csökkentése terén. Emellett meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését.	(10) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímaváltozás enyhítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a nem toxikus  körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés minimalizálása terén a gazdaság minden ágazatában. Ezek a kiemelt tematikus célkitűzések a környezeti károk kiváltó okait és hatásait egyaránt kezelik, és szervesen egymáshoz kapcsolódnak, ezért elérésükhöz rendszerszintű megközelítésre van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak emellett koherens módon meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését, valamint össze kell hangolnia az említett feltételek eléréséhez szükséges intézkedéseket.

Módosítás  20

 

Határozatra irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Az „ökoszisztéma-alapú megközelítés ” fogalmát a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény a földdel, vízzel és élő erőforrásokkal való integrált gazdálkodásra vonatkozó stratégiaként határozza meg, amely előmozdítja a méltányos módon történő megőrzést és fenntartható használatot annak érdekében, hogy elősegítse az egyezmény három célkitűzése, a biológiai sokféleség megőrzése, fenntartható felhasználása és előnyeinek megosztása közötti egyensúly megteremtését.

Módosítás  21

 

Határozatra irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10b) Az EEA szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló természetalapú megoldások olyan intézkedések, amelyek együttműködnek a természettel és erősítik azt az ökoszisztémák helyreállítása és védelme terén, valamint segítik a társadalmat az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban és a további felmelegedés lassításában, miközben számos további előnyt nyújtanak1a. Bár a természetalapú megoldások gazdasági előnyökkel járhatnak, el kell ismerni, hogy ezek csak hosszabb távon valósulhatnak meg. A természetalapú megoldásoknak tiszteletben kell tartaniuk bizonyos kritériumokat annak biztosítása érdekében, hogy végrehajtásuk összhangban legyen a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel, és ne ássa alá azokat. Továbbá, amennyiben a természetalapú megoldások finanszírozása a biológiai sokféleség csökkenését ellensúlyozó mechanizmusokból történik, ezeknek a mechanizmusoknak szigorúan be kell tartaniuk a mérséklési hierarchiát, biztosítva többek között azt, hogy az ellentételezések csak végső eszközként legyenek alkalmazhatók.
	__________________
	1a Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1/2021. sz. jelentése: „Természetalapú megoldások Európában: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére vonatkozó politika, ismeretek és gyakorlat”.

Módosítás  22

 

Határozatra irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a lehetséges kompromisszumokra és a kiszolgáltatott csoportok szükségleteire. Ezenkívül a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményessége és a kiemelt célkitűzések teljesítése érdekében nem kormányzati szereplőket is fontos – átlátható módon – bevonni.	(11) Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A hatékony nyomon követés, végrehajtás, érvényesítés és elszámoltathatóság alapvető fontosságú, és hatékony irányításra van szükség a szakpolitikák közötti koherencia biztosítása érdekében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor módszeresen értékelni kell az ezek közötti lehetséges kompromisszumokat, valamint módszeresen értékelni kell a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok szükségleteit. Ennek az integrált megközelítésnek meg kell felelnie valamennyi régió – többek között a városi és vidéki térségek, valamint a legkülső régiók – sajátos igényeinek. Ezenkívül a környezeti információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság környezeti döntéshozatalban való részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, valamint a hatóságok, a nem kormányzati szereplők és a szélesebb nyilvánosság – átlátható módon történő – bevonása a döntéshozatal minden szintjén fontos szerepet játszanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményességének és a kiemelt célkitűzések teljesítésének biztosításában.

Módosítás  23

 

Határozatra irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A 8. környezetvédelmi cselekvési program keretében végzett hatásvizsgálatoknak figyelembe kell venniük a környezetre és az éghajlatra gyakorolt azonnali és hosszú távú hatások teljes körét, beleértve azok kumulatív hatásait, valamint a cselekvés és a tétlenség költségeit, és ehhez eszközöket kell kidolgozni. E hatásvizsgálatoknak széles körű és átlátható konzultáción kell alapulniuk, és a nyilvános konzultációk lezárását követő nyolc héten belül a Bizottságnak rendszerszerű és részletes visszajelzéssel kell szolgálnia az érdekelt felek konzultációk keretében adott válaszairól, megkülönböztetve az érdekelt felek különböző kategóriáitól érkező hozzászólásokat. Ezenkívül a hatásvizsgálatokat azok elkészültét követően haladéktalanul közzé kell tenni annak érdekében, hogy az érdekelt felek – a Bíróság C-57/16. P sz. ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítéletének1a fényében – kellően részletesen átvizsgálhassák őket, és tartalmazniuk kell a következtetéseik megalapozásához felhasznált valamennyi információt, beleértve a társadalmi-gazdasági hatásokat is.
	__________________
	1a A Bíróság C-57/16. , ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2018. szeptember 4-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2018:660).

Módosítás  24

 

Határozatra irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11b) Az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló intézkedéseket a szociális jogok európai pillérének megvalósításával egyidejűleg – és azzal összeegyeztethető módon – kell végrehajtani.

Módosítás  25

 

Határozatra irányuló javaslat

11 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11c) Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és az OECD környezettel foglalkozó globális fóruma kiemelte, hogy a környezeti változások a nemek szempontjából specifikus hatásokat vonnak maguk után. A nemek szerint megkülönböztetett szerepek miatt a nők és a férfiak különböző mértékben sebezhetőek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és az éghajlatváltozás hatásai súlyosbítják a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Ezért a nemek közötti egyenlőtlenségek állandósulásának elkerülése érdekében a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó intézkedések és célok tekintetében nemi dimenzióra van szükség, beleértve a tervezett intézkedések nemi szempontú hatásvizsgálatát és azt, hogy a hangsúlyt a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedésekre helyezik. A 8. környezetvédelmi cselekvési program elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható fejlődésnek és az éghajlati és környezeti kihívások hatékony kezelésének is előfeltétele.

Módosítás  26

 

Határozatra irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítése, a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás, valamint az Unió belső és külső politikái közötti szinergiák kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében.	(12) A harmadik országokkal – köztük a fejlődő országokkal – folytatott megerősített együttműködés és zöld diplomácia, valamint a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás támogatása – beleértve az információhoz való hozzáférés előmozdítását, a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítását környezeti ügyekben – kulcsfontosságú a fenntartható fejlesztési célok, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. Alapvető fontosságú továbbá az Unió valamennyi belső és külső politikája közötti szinergia és koherencia biztosítása, ideértve a kereskedelempolitikákat és megállapodásokat is, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia tiszteletben tartását.

Módosítás  27

 

Határozatra irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Az Európai Bizottságnak értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek Unió és tagállamok általi megvalósítása terén elért eredményeket a fokozott mértékű fenntarthatóság, jólét és reziliencia irányába történő átállással összefüggésben. Ez összhangban van a Tanács27 és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság28 – OECD által is támogatott29 – azon felhívásával, hogy a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérése „GDP-n túlmutató” módon történjen és elinduljunk afelé, hogy a jóllét a szakpolitika iránytűjeként érvényesüljön.	(13) Az Európai Bizottságnak értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek Unió és tagállamok általi megvalósítása terén elért eredményeket a bolygó tűrőképességét figyelembe vevő fenntarthatóság, jólét és reziliencia irányába történő méltányos és inkluzív átállással összefüggésben. Ez összhangban van a Tanács27 és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság28 – OECD által is támogatott29 – azon felhívásával, hogy a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérése „GDP-n túlmutató” módon történjen és elinduljunk afelé, hogy a jóllét a szakpolitika iránytűjeként érvényesüljön.
__________________	__________________
27 Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10414-2019-INIT/en/pdf	27 Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10414-2019-INIT/en/pdf
28 https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030	28 https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030
29 Lásd: jólléti OECD-keret, az inkluzív növekedést szolgáló szakpolitikai intézkedések OECD-kerete, a jobb élet kezdeményezés, valamint a gazdasági kihívások új megközelítése című kezdeményezés.	29 Lásd: jólléti OECD-keret, az inkluzív növekedést szolgáló szakpolitikai intézkedések OECD-kerete, a jobb élet kezdeményezés, valamint a gazdasági kihívások új megközelítése című kezdeményezés.

Módosítás  28

 

Határozatra irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott más eszközökkel együtt a nyomonkövetési és irányítási eszközök koherens és összehangolt tárának részét képezné.	(14) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, és a céltól való távolságon alapuló, robusztus, átfogó és átlátható módszertanon kell alapulnia. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a nem toxikus körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi és iparpolitikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott eszközökkel együtt a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények értékelésének a nyomonkövetési és irányítási eszközök tágabb, koherens és összehangolt tárának részét kell képeznie, amely a környezeti tényezők mellett társadalmi, oktatási és gazdasági tényezőkre is kiterjed.
__________________	__________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1 o.).	30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1 o.).
31 COM(2020)0493 final.	31 COM(2020)0493 final.

Módosítás  29

 

Határozatra irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A bolygónk tűrőképességének határaira és a környezeti lábnyomra vonatkozó tudományos ismeretek bővítése – többek között a releváns mutatókészletekkel kapcsolatban – fontos a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései, különösen a hosszú távú kiemelt célkitűzése szempontjából.

Módosítás  30

 

Határozatra irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat felhasználják. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.	(15) Szilárd és érdemi adatokra és mutatókra van szükség a 8. környezetvédelmi cselekvési program célkitűzései terén elért haladás megfelelő nyomon követéséhez. A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat újra felhasználják és építsenek rájuk. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből, a biológiai sokféleség európai információs rendszeréből, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.

Módosítás  31

Határozatra irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez.	(17) A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez. Adott esetben más szerveket és ügynökségeket is be kell vonni, és azoknak hozzá kell járulniuk e stratégiai prioritások megvalósításához és a 8. környezetvédelmi cselekvési program keretében elért eredmények értékeléséhez.

Módosítás  32

 

Határozatra irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A Bizottság 2024. március 31-ig elkészíti a 8. környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelését, hogy beszámoljon a program által elért eredményekről és segítse az új Bizottságot a prioritások kialakításában. A 2024-es európai parlamenti választások után hivatalba lépő Bizottságtól meg kell követelni, hogy a félidős értékelésben körvonalazott eredmények fényében megbízatásának első 100 napján belül készítsen egy jelentést, amelyben körvonalazza azokat a környezet- és éghajlat-politikai prioritásokat, amelyekkel kapcsolatban megbízatásának ideje alatt fel kíván lépni, valamint hogy ez a fellépés hogyan fogja biztosítani a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek teljes körű megvalósítását.

Módosítás  33

 

Határozatra irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot.	(18) A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés megállapításait, és amelyhez adott esetben a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel. Ezt a jogalkotási javaslatot kellő időben kell benyújtani, hogy ne legyen törés a 8. és a 9. környezetvédelmi cselekvési program között.

Módosítás  34

Határozatra irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 191. cikke alapján az Unió környezetpolitikájának a magas szintű védelemre kell irányulnia, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket, és e politikának az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet” elven kell alapulnia.

Módosítás  35

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja az azok megvalósításához szükséges előfeltételeket, valamint keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a szóban forgó kiemelt célkitűzések elérése felé.	(1) Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja a szükséges előfeltételeket, valamint az elérésükhöz szükséges fellépéseket. Nyomonkövetési keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a kiemelt célkitűzések elérése felé, és az elért eredmények értékelésére. Emellett irányítási mechanizmust hoz létre a kiemelt célkitűzések teljes körű elérésének biztosítása érdekében.

Módosítás  36

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra való átállást, és támogassa az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit.	(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos, méltányos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, fenntartható, toxikus anyagoktól mentes, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokra alapuló, reziliens és versenyképes gazdaságra való átállást, támogatva, helyreállítva és javítva a környezet, ezen belül a levegő, a víz és a talaj minőségét, védelmezve és helyreállítva a biológiai sokféleséget, valamint az ökoszisztémákat. Az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseire és kezdeményezéseire épít, és támogatja azok elérését.

Módosítás  37

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési kerete pedig a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részét képezi.	(3) A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban, valamint a vonatkozó multilaterális környezetvédelmi és éghajlat-politikai megállapodásokban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési mechanizmusa pedig hozzájárul a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részéhez.

Módosítás  38

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2050-re szóló hosszú távú kiemelt célja, hogy a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan regeneratív gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét, a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.	(1) A 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú kiemelt céljaként azt kell kitűzni, hogy a polgárok mielőbb, de legkésőbb 2050-ig bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan fenntartható jóléti gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, a növekedés regeneratív, megvalósul a klímasemlegesség, és ahol minimálisra csökkentek az egyenlőtlenségek. Az egészséges környezet megalapozza minden ember jólétét és egészségét, biztosítja a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák kibontakozását és a természet védelmét, megőrzését és helyreállítását, fokozott ellenálló képességet nyújtva az éghajlatváltozással, a természeti katasztrófákkal és más környezeti kockázatokkal szemben. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában, összhangban a generációk közötti felelősséggel.

Módosítás  39

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat kiemelt tematikus célkitűzése a következő:	(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat, egymással összefüggő, legkésőbb 2030-ig megvalósítandó kiemelt tematikus célkitűzése a következő:

Módosítás  40

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos és visszafordíthatatlan csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes vagy más úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint;	a) az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafordíthatatlan gyors és tervezhető csökkentése, ugyanakkor az ilyen gázok természetes úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint, összhangban az Unió éghajlati és környezeti célkitűzéseivel, biztosítva a méltányos átállást, amely senkit nem hagy hátra;
__________________	__________________
32 COM(2020)0080 final.	32 COM(2020)0080 final.

Módosítás  41

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése, a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén;	b) folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése és általános érvényesítése terén, többek között ökoszisztéma-alapú megközelítések alapján, továbbá a reziliencia és az adaptáció erősítése, az alkalmazkodás és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén a környezetben és társadalomban, valamint a gazdaság minden ágazatában, a természeti katasztrófák megelőzésének és az azokra való felkészültségnek a javítása mellett;

Módosítás  42

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosodástól, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása;	c) előrelépés egy olyan fenntartható jóléti gazdaság felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, és a nem toxikus, körforgásos gazdaságra való átállás biztosítása, amelyben a növekedés regeneratív és az erőforrásokat hatékonyan, a hulladékhierarchiával összhangban használják fel;

Módosítás  43

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;	d) szennyezőanyag-mentességre törekvés a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj, valamint a fény- és a zajszennyezés tekintetében is) megteremtése, és az emberek, állatok és ökoszisztémák egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében, többek között az „Egy az egészség” koncepció alkalmazása és előmozdítása révén;

Módosítás  44

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;	e) a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, többek között a védett területeken belüli és kívüli veszteségeinek megállítása és visszafordítása révén, valamint a környezet – különösen a levegő, a víz és a talaj – egészségének javítása, valamint a tengeri és szárazföldi ökoszisztémák romlásának kezelése, különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégiában meghatározott, valamint a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott célok végrehajtása révén;

Módosítás  45

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszer területén.	f) a környezeti fenntarthatóság biztosítása, valamint az uniós termelés és fogyasztás lábnyomával kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések – többek között az uniós ösztönzésű globális erdőirtás – jelentős csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás, az idegenforgalom, a nemzetközi kereskedelem és élelmiszerláncok területén, beleértve a mezőgazdaságot, a halászatot és az akvakultúrát is, az éghajlati és környezeti externáliák internalizálása mellett;

Módosítás  46

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A (2) bekezdésben megállapított kiemelt tematikus célkitűzéseket úgy kell értelmezni, hogy kiterjednek az európai zöld megállapodás stratégiáiban és kezdeményezéseiben meghatározott célkitűzésekre, célértékekre és intézkedésekre, valamint az e célkitűzések megvalósításához hozzájáruló, uniós jogszabályokban foglalt célértékekre. Ezeket a célkitűzéseket, célokat és intézkedéseket figyelembe kell venni a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései felé tett előrehaladás értékelésére szolgáló nyomonkövetési keret kidolgozásakor.

Módosítás  47

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek	Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek és ezen előfeltételek megvalósításához szükséges intézkedések

Módosítás  48

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között megfelelő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, valamint a környezeti bűnözés elleni fellépés fokozása;	a) a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes, gyors és teljes körű végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között további és elegendő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint;

Módosítás  49

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) az iránymutatás és az ajánlások javítása, valamint hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók – többek között bírságok – biztosítása a környezetvédelmi jogszabályoknak való meg nem felelés kockázatának csökkentése érdekében, többek között a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével, a hulladékkal kapcsolatos bűncselekményekkel és az illegális fakitermeléssel kapcsolatban, valamint a környezetvédelmi felelősség és a meg nem felelésre adott válaszok terén a vonatkozó uniós jogszabályokban, például a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a, valamint a nemzetközi szervezett bűnözésről szóló egyezmény és a nemzetközi szervezett bűnözésről szóló ENSZ-egyezmény hatálya alá tartozó rendelkezésekben meghatározott, a környezeti bűnözésre és a bűnüldözésre vonatkozó ügyészi és igazságügyi együttműködés megerősítése;
	__________________
	1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről(HL L 328, 6.12.2008, p. 28).

Módosítás  50

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) az uniós környezetvédelmi jogszabályok betartatásának kiemelt kezelése, a végrehajtás elmaradása esetén a kötelezettségszegési eljárások gyors és módszeres nyomon követésével, többek között annak biztosításával is, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt elegendő pénzügyi forrást és humán erőforrást rendeljenek hozzá e célhoz;

Módosítás  51

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;	– a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések, valamint a fenntartható fejlesztési célok érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben, valamint az Unió által kötött vonatkozó nemzetközi megállapodásokban annak biztosítása érdekében, hogy ezek a stratégiák, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések, beruházások, projektek és megállapodáso és végrehajtásuk adott esetben hozzájáruljanak a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekhez, és ne okozzanak kárt, többek között a taxonómiai rendelet 17. cikkével összhangban;

Módosítás  52

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– kitüntetett figyelem a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra és lehetséges kompromisszumokra annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással és mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;	– valamennyi kezdeményezés környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzései közötti szinergiák és lehetséges kompromisszumok szisztematikus és átfogó értékelése annak biztosítása érdekében, hogy a jóllét, és különösen az emberek egészséges környezethez való joga és annak szükségessége, valamint a megfizethető, jó minőségű, hozzáférhető víz, élelem, lakhatás, energia, egészségügyi ellátás és mobilitás biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;

Módosítás  53

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a „gondoljunk először a fenntarthatóságra” megközelítés elfogadása a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokban és eszköztárban, többek között a taxonómiai rendelet 17. cikkében említett „jelentős károkozás elkerülését célzó elv” integrálása és gyakorlati megvalósítása révén;

Módosítás  54

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 b francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– az uniós intézkedések és szakpolitikák, többek között az ágazati jogszabályok, az Unió külső tevékenysége, az uniós költségvetés, valamint az uniós jogszabályok végrehajtására vonatkozó, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott nemzeti vagy regionális tervek összhangjának biztosítása a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekkel;

Módosítás  55

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat;	– a meglévő politikák rendszeres értékelése és átfogó hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű, átlátható és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt azonnali és hosszú távú hatások teljes körét, beleértve azok kumulatív hatásait, valamint a cselekvés és a tétlenség költségeit;

Módosítás  56

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a környezeti és éghajlati fenntarthatóság hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, többek között a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe;	c) a fenntartható fejlesztési célok, valamint az éghajlat-politikai, környezeti – köztük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos – és társadalmi célkitűzések hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, annak eredeti céljának sérelme nélkül, többek között az országspecifikus ajánlásokba, a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe annak érdekében, hogy a tagállamok elemzésekkel és további mutatókkal rendelkezzenek;

Módosítás  57

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) az olyan fenntartható jólléti gazdaság felé tett előrehaladás mérésére és megvalósítására szolgáló átfogó uniós keret létrehozása, amely összhangban van a fenntartható fejlődési célokkal, a Párizsi Megállapodással és az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményével, az európai szemeszter sérelme nélkül, és amely segíti az új és meglévő szakpolitikák és kezdeményezések kidolgozását és összehangolását, miközben integrálja a fenntartható jólléti gazdaságra való átállást, ahol a növekedés regenerálódik az Unió politikai prioritásaiba és éves programozásába, valamint a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokba és eszköztárba;

Módosítás  58

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten;	d) az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása és azok elegendőségének biztosítása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten, összhangban az Unió fenntartható finanszírozási stratégiájával, beleértve a taxonómiai rendeletben és annak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvében meghatározott intézkedéseket, továbbá tekintettel ezen intézkedések munkahelyteremtési képességére, az Unió hosszú távú versenyképességének és az uniós gazdaság és társadalom rezilienciája növelésének biztosítása;

Módosítás  59

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós és nemzeti szinten, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök – köztük a társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában;	e) a fosszilis tüzelőanyagok valamennyi közvetlen és közvetett támogatásának haladéktalan, de legkésőbb 2025-ig történő fokozatos megszüntetése uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten;

Módosítás  60

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivételével minden környezeti szempontból káros közvetlen és közvetett támogatás haladéktalan, de legkésőbb 2027-ig történő fokozatos megszüntetése uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten;

Módosítás  61

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	eb) a környezetvédelmi adózás és a piaci alapú eszközök, valamint a zöld költségvetés-tervezési és finanszírozási eszközök és a környezetvédelmi szempontból pozitív ösztönzők legjobb kihasználása, beleértve a társadalmilag igazságos átmenet biztosításához szükséges ösztönzőket, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó szabványosított számviteli gyakorlatok alkalmazásában, feltéve, hogy ez nem helyettesíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vagy a biológiai sokféleség védelmére irányuló célokat és intézkedéseket;

Módosítás  62

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ec) beruházás a biológiai sokféleség védelmébe és helyreállításába a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben elfogadott minimális éves kiadási célokkal összhangban (2024-ben 7,5%, 2026-ban és 2027-ben 10%), azzal a szándékkal, hogy a következő többéves pénzügyi keretben fokozatosan növeljék ezeket a célokat, valamint összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégiában foglalt finanszírozási célkitűzésekkel, amelyet az uniós taxonómiai kritériumokat figyelembe vevő, szilárd, átlátható és átfogó módszertan segítségével kell nyomon követni;

Módosítás  63

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ed) az éghajlati szempontok és a biológiai sokféleség hatékony érvényesítésének és vizsgálatának biztosítása az uniós és a nemzeti költségvetésekben, valamint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos finanszírozás közötti összhang biztosítása;

Módosítás  64

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ee) annak biztosítása, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében hozott intézkedéseket társadalmilag méltányos és inkluzív módon hajtsák végre, hozzájárulva a szociális jogok európai pilléréhez, és hatékonyan kezelve és csökkentve az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos hatásokból és szakpolitikákból esetlegesen származó társadalmi egyenlőtlenségeket, beleértve a nemek közötti egyenlőtlenséget;

Módosítás  65

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ef) a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a 8. környezetvédelmi cselekvési programban, többek között nemi szempontú hatásvizsgálatok és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedések révén;

Módosítás  66

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;	f) annak biztosítása, hogy az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és technológiákon alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap – ideértve az őslakosok és a helyiek tudását is – és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, a képzés és az átképzés, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;

Módosítás  67

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a különböző ökoszisztémák azon képességére vonatkozó tudományos ismeretek bővítése, hogy az üvegházhatású gázok elnyelőiként és tárolóiként működjenek;

Módosítás  68

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fb) a rendszerszintű változás követelményeire vonatkozó tudásalap kiépítése, beleértve többek között a fordulópontok, visszacsatolási hurkok, bezáródások, kölcsönös függőségek és a környezeti és társadalmi-gazdasági rendszerek alapvető megváltoztatását akadályozó tényezők azonosításának, mérésének és értékelésének módját, valamint azt, hogy miként lehet áttérni az elszigetelt és ágazati alapú szakpolitikai fókuszról a szakpolitikai koherencia rendszerszintű megközelítésére, továbbá hogy miként lehet megelőzni vagy enyhíteni a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat;

Módosítás  69

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fc) a többek között a rendszerszintű változásokkal, bolygónk tűrőképességének határaival, az Unió környezeti lábnyomával – többek között a termelési és fogyasztási rendszerekkel, az irányítással, a fenntartható finanszírozással és az egyenlőtlenségekkel – kapcsolatos hiányosságok megszüntetése és optimalizálása, valamint annak biztosítása, hogy ezek a mutatók a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjén összehasonlíthatók legyenek;

Módosítás  70

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fd) a regionális és helyi hatóságok teljes körű részvételének és a velük való együttműködésnek a biztosítása a környezetvédelmi politikaalkotás valamennyi dimenziójában, együttműködésen alapuló és többszintű megközelítés révén, valamint annak biztosítása, hogy a helyi és regionális közösségek megfelelő forrásokkal rendelkezzenek a helyi végrehajtáshoz;

Módosítás  71

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fe) az éghajlat- és környezetvédelmi politika területén az összes uniós intézmény, többek között a Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködés megerősítése a környezetvédelmi együttműködés technikai platformja keretében, valamint annak feltárása, hogy miként lehetne javítani a párbeszédet és az információmegosztást;

Módosítás  72

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ff) az elővigyázatosság elvének, a megelőzés elvének, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának, valamint a szennyező fizet elvének teljes mértékben történő tiszteletben tartása és biztosítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének megfelelően;

Módosítás  73

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fg) a talajromlás kezelése, valamint a talaj védelmére és fenntartható használatára vonatkozó uniós szintű jogi keret létrehozása, amely harmonizált mutatókat, valamint nyomonkövetési és jelentéstételi módszertant foglal magában;

Módosítás  74

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f h pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fh) az élelmiszerrendszer átalakítása – többek között a közös agrárpolitika révén – annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel, hogy hozzájáruljon többek között a biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához az Unión belül és kívül egyaránt, minimalizálja a vegyi, antibiotikumos és fosszilis tüzelőanyagokon alapuló bevitelt, és biztosítsa az állatjólét magas szintjét, miközben biztosítja az érintett érdekelt felek számára az igazságos átmenetet;

Módosítás  75

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f i pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fi) az Unióban nem jóváhagyott peszticidek globális kivezetésének előmozdítása, és kötelezettségvállalás annak biztosítására, hogy az Unióban való használatra nem jóváhagyott peszticideket ne exportálják az Unión kívülre az Unió belső és külső politikái közötti egyenlő versenyfeltételek és összhang biztosítása érdekében;

Módosítás  76

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f j pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fj) a különös aggodalomra okot adó anyagok és más veszélyes vegyi anyagok – köztük az endokrin károsító anyagok, a nagyon perzisztens vegyi anyagok, a neurotoxikus anyagok és az immuntoxikus anyagok – gyors helyettesítése, valamint a vegyi anyagok kombinált hatásainak, az anyagok nanoformáinak és a termékekből származó veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségnek a kezelése, értékelve az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásukat, beleértve az éghajlatot és a biológiai sokféleséget is, előmozdítva ugyanakkor a biztonságos alternatívák jobb használatát és megfizethetőségét, valamint fokozva és összehangolva az állatkísérletek alternatíváinak fejlesztését és validálását;

Módosítás  77

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, környezeti lábnyomuk minimalizálása mellett;	g) a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, többek között az ökoszisztémák állapotára vonatkozó valós idejű adatok és információk biztosítása révén, az e technológiák környezeti lábnyomának minimalizálására irányuló erőfeszítések fokozása mellett, valamint az adatok és információk átláthatóságának és nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása;

Módosítás  78

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet közötti összefüggések holisztikus felismerése az „Egy az egészség” koncepciónak a szakpolitikai döntéshozatalba való teljes integrációja révén;

Módosítás  79

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	gb) az egészséges környezethez való jognak az Európai Unió Alapjogi Chartájában való elismerése és egy ehhez hasonló jog előmozdítása nemzetközi szinten;

Módosítás  80

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) a természetalapú megoldások és a szociális innováció teljes körű kihasználása;	h) az ökoszisztéma-megközelítések és a zöld infrastruktúra teljes körű kihasználása, beleértve a természetalapú megoldásokat is, ugyanakkor:

Módosítás  81

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 1 francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– az ökoszisztémák és a helyreállítási előnyök közötti összekapcsoltság maximalizálása, valamint támaszkodás a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti szinergiákra;

Módosítás  82

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 2 francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– annak biztosítása, hogy végrehajtásuk javítsa az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és -funkciókat, ne veszélyeztesse a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma épségét, ne helyettesítse vagy ássa alá a biológiai sokféleség védelme érdekében hozott intézkedéseket, és ne ássa alá az Unión belüli üvegházhatásúgáz-kibocsátás gyors csökkentését, tartsa tiszteletben az elővigyázatosság elvét, járjon egyértelmű járulékos társadalmi előnyökkel, valamint biztosítsa az érintett őslakos népek és helyi közösségek teljes körű bevonását és beleegyezését;

Módosítás  83

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 3 francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a természetalapú megoldások nyomonkövetési módszereinek, értékelési eszközeinek és mérhető mutatóinak továbbfejlesztése, valamint a kizárt tevékenységek listájának összeállítása;

Módosítás  84

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 4 francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– annak biztosítása, hogy amennyiben a természetalapú megoldások finanszírozása a biológiai sokféleséget ellensúlyozó mechanizmusokból történik, ezeket a mechanizmusokat megfelelően hajtsák végre, kövessék nyomon, értékeljék és érvényesítsék, és teljes mértékben vegyék figyelembe a közvetlen, közvetett és kumulatív hatásokat, a földrajztól és időtől függetlenül, miközben szigorúan ragaszkodnak a mérséklési hierarchiához, biztosítva többek között, hogy a biológiai sokféleség ellensúlyozását csak végső eszközként lehessen alkalmazni;

Módosítás  85

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 5 francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– annak biztosítása, hogy amennyiben a biológiai sokféleséget ellensúlyozó mechanizmusokat alkalmaznak a természetalapú megoldások finanszírozására, az e mechanizmusokra vonatkozó információk nyilvánosan elérhetők legyenek az interneten;

Módosítás  86

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont – 6 francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a társadalmi innováció és a közösségvezérelt intézkedések teljes körű kiaknázása annak érdekében, hogy az egyének, a közösségek és a kkv-k intézkedéseket hozhassanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében;

Módosítás  87

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (Aarhusi Egyezmény)35  összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák hatékony alkalmazása;	i) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (Aarhusi Egyezmény)35 összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák hatékony alkalmazása uniós és tagállami szinten egyaránt;
__________________	__________________
35 https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/pp/documents/cep43hu.pdf	35 https://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/pp/documents/cep43hu.pdf

Módosítás  88

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ja) kommunikációs tevékenységek előmozdítása uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek célja a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek jelentőségével kapcsolatos figyelemfelkeltés, valamint a párbeszéd lehetővé tétele a kormányzás és a társadalom minden szintjén;

Módosítás  89

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – j b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	jb) az Unió anyag- és fogyasztási lábnyomának jelentős csökkentése a bolygónk tűrőképességének való mielőbbi megfelelés érdekében, többek között az Unió anyag- és fogyasztási lábnyomának jelentős csökkentésére irányuló kötelező uniós célok, valamint az elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentésére vonatkozó kötelező közép- és hosszú távú célok bevezetése révén;

Módosítás  90

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– együttműködés a partnerországokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek;	– együttműködés a harmadik országokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken legalább az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott vagy az Unióból exportált valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek;

Módosítás  91

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 a franciabekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a fenntartható vállalatirányítás előmozdítása, valamint a kötelező átvilágítási követelmények uniós szintű meghatározása, továbbá e követelmények figyelembevétele az uniós kereskedelempolitika végrehajtása során, többek között a kereskedelmi és beruházási megállapodások megerősítésével összefüggésben;

Módosítás  92

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a harmadik országok kormányaival, vállalkozásaival és civil társadalmával, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozása környezetvédelmi partnerségek és szövetségek kialakítása érdekében, valamint a G7- és G20-csoporton belüli környezetvédelmi együttműködés előmozdítása;	– a harmadik országok kormányaival, vállalkozásaival, szociális partnereivel és civil társadalmával, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozása környezetvédelmi partnerségek és szövetségek kialakítása érdekében, valamint a környezetvédelmi együttműködés előmozdítása;

Módosítás  93

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 3 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a Párizsi Megállapodás, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és más többoldalú környezetvédelmi megállapodások Unió és partnerei általi végrehajtásának megerősítése, többek között az e megállapodások keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekkel összefüggő átláthatóság és elszámoltathatóság növelése révén;	– vezető szerep vállalása a nemzetközi fórumokon, többek között oly módon, hogy az Unió teljesíti a fenntartható fejlődési célokat, valamint a Párizsi Megállapodásban, a biológiai sokféleségről szóló egyezményben és az egyéb többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban meghatározott célkitűzéseket, továbbá támogatja a harmadik országokat e célok és célkitűzések megvalósításában, egyebek mellett növelve az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot az e megállapodások keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekkel összefüggésben;

Módosítás  94

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 5 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét.	– annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét, a Párizsi Megállapodást és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 2020 utáni időszakra vonatkozó globális keretét, és az összhangban álljon a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel.

Módosítás  95

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott előfeltételek megvalósítása érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket hozza:
	a)   2022. június 30-ig fejleszti és kibővíti, majd ezt követően naprakészen tartja a kötelezettszegési határozatok meglévő nyilvános adatbázisát, hogy a környezetvédelem és éghajlat-politika terén indított összes kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos tagállami és bizottsági lépéseket egyértelmű, érthető és hozzáférhető módon nyomon lehessen követni;
	b)  rendszeresen értékeli, hogy az uniós intézkedések és szakpolitikák összhangban állnak-e a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzésekkel, és ezeket az értékeléseket a tervezett és meglévő uniós intézkedések és szakpolitikák tekintetében is elvégzi; következetlenségek feltárása esetén a tervezett intézkedést vagy szakpolitikát a közzététel előtt össze kell hangolni ezekkel a kiemelt célkitűzésekkel, a meglévő uniós intézkedések és szakpolitikák tekintetében pedig javaslatot kell tenni a szükséges korrekciós intézkedésekre;
	c)  kialakítja a tervezett és meglévő intézkedések és szakpolitikák hosszú távú környezeti és éghajlati – többek között halmozott – hatásainak, valamint társadalmi egyenlőtlenségekre, köztük a nemek közötti szakadékra gyakorolt potenciális hatásának, továbbá a fellépés elmaradása esetén megvalósuló forgatókönyv költségeinek értékelésére szolgáló eszközöket;
	d)  a nyilvános konzultációk lezárását követő nyolc héten belül módszeres és részletes visszajelzéssel szolgál az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során kapott válaszokról, külön rendszerezve az egyes válaszadói kategóriákat;
	e)  a hatásvizsgálatokat közvetlenül azok elkészültét követően, a levont következtetéseik alapjául szolgáló összes információval együtt haladéktalanul közzéteszi;
	f)  mutatót dolgoz ki a tagállami költségvetések struktúrája és az egyes nemzeti költségvetéseknek a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez igazított forgatókönyve közötti eltérés értékeléséhez, hogy ily módon ajánlásokat lehessen kiadni a tagállamok számára a Párizsi Megállapodás és a 8. környezetvédelmi cselekvési program kapcsolódó kiemelt célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges pálya eléréséhez, valamint fenntartásához;
	g)  2022. június 30-ig jelentést terjeszt elő, amelyben egyfelől meghatározza az uniós szinten alkalmazott, a társadalmi, gazdasági és környezeti előrehaladást mérő különféle mutatókészletek, nyomonkövetési keretek és folyamatok közötti összefüggéseket, másfelől pedig kiemeli, hogy ezeket miként lehetne egyszerűsíteni; ennek alapján a Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal konzultálva 2023. június 30-ig kidolgozza a „GDP-n túlmutató” mutatók átfogó készletét, hogy – az európai szemeszter sérelme nélkül – iránymutatást nyújtson és információkkal szolgáljon a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatalhoz;

Módosítás  96

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az (1) bekezdés ea) pontjában meghatározott előfeltétel megvalósítása érdekében a Bizottság 2022 decemberéig – és a folyamatban lévő munka alapján – értékeli, hogy mely támogatások károsak a környezetre, és iránymutatással szolgál az ilyen jellegű támogatások uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű azonosításához, valamint fokozatos kivezetésük lehetséges módjairól. A tagállamok kötelesek évente információkat gyűjteni a nemzeti, regionális és helyi szinten már meglévő támogatásokról, valamint a fokozatos kivezetésük érdekében tett intézkedéseikről. A tagállamoknak ezeket az információkat évente továbbítaniuk kell a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamok szerinti bontásban közölt információkat jelentésben gyűjti össze, amelyet a 2023-as első referenciaévvel kezdődően legkésőbb minden referenciaév végét követő 6 hónapon belül kell közzétenni. E jelentést a Bizottság évente benyújtja az Európai Parlamentnek.

Módosítás  97

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken.	(2) A hatóságok minden szinten együttműködnek a vállalkozásokkal – különösen a kkv-kal – és a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a polgárokkal, a közösségekkel és más érdekelt felekkel a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásában. A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken, valamint a legkülső régiókban.

Módosítás  98

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítását szolgáló megfelelő fellépések megtételéért a felelősséget az Unió érintett intézményei és tagállamai viselik. A fellépéseket a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevételével kell végrehajtani, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően.

Módosítás  99

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Nyomonkövetési keret	Mutatók, nyomonkövetési keret és kormányzás

Módosítás  100

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.	(1) A Bizottság – függetlenségük sérelme nélkül – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával évente nyomon követi, értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket és fellépéseket, valamint az általános célként kitűzött rendszerszintű változás megvalósítását. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az említett nyomon követés, értékelés és jelentéstétel eredményeként kapott információk nyilvánosan elérhetők és könnyen hozzáférhetők legyenek, ily módon biztosítva az elért eredmények hatékony nyomonkövethetőségét.

Módosítás  101

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság az összes érintett érdekelt féllel folytatott konzultációt követően 2021. december 31-ig az elsődleges mutatókat is magában foglaló egységes eredménytábla formájában előterjeszti a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő kiemelt célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladás nyomon követésére és mérésére szolgáló, a meglévő nyomonkövetési keretekre és eljárásokra építő egyszerűsített keretet.

Módosítás  102

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az (1) bekezdésben említett értékelés a következőkre vonatkozóan tartalmaz információkat:
	–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósításához szükséges rendszerszintű változás felé tett előrehaladás, amint ezt a nyomonkövetési keret lehetővé teszi;
	–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása érdekében meghatározott célértékektől való távolság;
	–  a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósításában szerepet játszó, szilárd, átlátható és átfogó módszertan alapján nyomon követett finanszírozás;
	–  a kiemelt célkitűzések megvalósításának biztosításához uniós és tagállami szinten alkalmazott végrehajtási eszközök, valamint azok megfelelősége; valamint
	–  a potenciális következetlenségekre megoldásként szolgáló ajánlások és iránymutatások.

Módosítás  103

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra építve. A szóban forgó értékelés nem érinti a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási kereteket és gyakorlatokat.	(2) Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a tagállamokban, többek között regionális és helyi szinten, valamint az uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra kell épülnie. A szóban forgó értékelésnek a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási keretekre és gyakorlatokra kell épülnie, azokkal összhangban és azok sérelme nélkül, továbbá az eredmények mérését lehetővé tevő megbízható módszertanon kell alapulnia.

Módosítás  104

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente eszmecserét folytatnak az (1) bekezdésben említett értékelésről, és az Unió éves programozásának részeként további jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket és fellépéseket határoznak meg, amennyiben a kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket nem tartják elégségesnek, vagy annak érdekében, hogy az azonosított akadályokat elhárítsák.

Módosítás  105

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:	(3) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok, mutatók és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:

Módosítás  106

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével;	a) bizonyítékok és adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével, az adatgyűjtést és -kezelést, valamint a harmonizált mutatók kialakítását szolgáló módszertanok fejlesztése mellett;

Módosítás  107

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) az alapkutatás, a feltérképezés és a nyomon követés megerősítése és támogatása;

Módosítás  108

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése;	b) a szükséges erőforrások értékelése, valamint a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése, többek között a rendszerszintű változás mérésével kapcsolatban;

Módosítás  109

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához;	c) szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához, többek között a célkitűzések elérésének felgyorsítására irányuló ajánlások előterjesztése révén;

Módosítás  110

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) eszközök, például előrejelző eszközök kialakítása, amelyek a „célértéktől való távolságról” is információval szolgálhatnak;

Módosítás  111

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;	d) a környezeti, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok maradéktalan kiaknázása;

Módosítás  112

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) az ökológiai fordulópontokkal kapcsolatos ismeretek terén fennálló kritikus jelentőségű hiányosságok pótlása;

Módosítás  113

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	db) a környezetvédelemmel és az éghajlattal kapcsolatos szakpolitikák jövőbeli generációkra gyakorolt várható hatásainak értékelésére és előrejelzésére szolgáló modellek kidolgozása;

Módosítás  114

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) az adatokhoz való hozzáférés további javítása az uniós programokon keresztül;	e) az adatok rendelkezésre állásának, interoperabilitásának, valamint az adatokhoz való hozzáférésnek a további javítása az uniós programokon keresztül;

Módosítás  115

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) a civil társadalom, a hatóságok, a polgárok, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, valamint az azok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása.	g) a civil társadalom, a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok, az egyének és közösségek, a szociális partnerek és a magánszektor támogatása az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, azok hatásának értékelésében, valamint az e kockázatok megelőzésére, enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló lépések meghozatalában, továbbá a tudásbeli hiányosságok megszüntetésében való szerepvállalásuk támogatása;

Módosítás  116

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) a polgárok ösztönzése a környezeti problémák és a megfelelési hiányosságok figyelemmel kísérésére és bejelentésére, többek között a bejelentések megkönnyítését szolgáló online mechanizmusok és mobilalkalmazások használatával.

Módosítás  117

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását.	(4) A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint adott esetben más európai szervek és ügynökségek (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását, és jelentést tesz e felülvizsgálat eredményeiről, többek között javaslatokat tesz a humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-szükségletek fedezésére vagy bármely más hiányosság megoldására.

Módosítás  118

 

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) A Bizottság 2024. március 31-ig elkészíti a 8. környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelését, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A félidős értékelés, amelynek a 4. cikk (1) bekezdésében említett értékelés legfrissebb változatán és a nyilvános konzultáció eredményén kell alapulnia, áttekintéssel szolgál a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiemelt tematikus célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásról, ideértve az európai zöld megállapodás szerinti célokat is, a 3. cikkben meghatározott előfeltételek és fellépések aktuális helyzetéről, valamint a rendszerszintű változás nyomon követése és értékelése kapcsán elért eredményekről. A félidős értékelés tartalmazza a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, a program végéig végrehajtandó ajánlásokat és korrekciókat.

Módosítás  119

 

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – -1a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1a) A (-1) bekezdésben említett félidős értékelésben felvázolt eredmények, az egyéb vonatkozó szakpolitikai fejlemények, továbbá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európa környezete – Helyzetkép és kilátások” című jelentése alapján a 2024. évi európai parlamenti választások után hivatalba lépő Bizottság megbízatásának első 100 napján belül az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti azon jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések jegyzékét és ütemtervét, amelyeket megbízatása alatt tervez meghozni annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig, illetve 2050-ig maradéktalanul megvalósuljanak a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései.

Módosítás  120

 

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés főbb megállapításait, és amelyhez – amennyiben szükségesnek ítéli – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel.	A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés megállapításait, és amelyhez – adott esetben – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel, kellő időben ahhoz, hogy a 9. környezetvédelmi cselekvési program 2031. január 1-jéig hatályba léphessen, ezáltal biztosítva azt, hogy ne szakadjon meg a 8. környezetvédelmi cselekvési program és a 9. környezetvédelmi cselekvési program közötti folytonosság.

 

INDOKOLÁS

Háttér és hosszú távú jövőkép

Az Európai Bizottság 2020-ban, egy pusztító világjárvány és egy mélyülő ökológiai válság formájában jelentkező globális egészségügyi és környezeti vészhelyzet által fémjelzett évben tette közzé a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programra (8. környezetvédelmi cselekvési program) irányuló javaslatát. A zoonotikus betegségek – például a Covid19 – megjelenése és az ökoszisztémák fogyasztási igényeink kielégítése érdekében való elpusztítása közötti közvetlen összefüggés különösen rávilágított arra, hogy mennyire sürgős a gyors és mélyreható rendszerszintű változás. Mint azt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európa környezete – Helyzetkép és kilátások 2020-ban” (SOER 2020) című jelentése megállapítja, Európa a világ többi részével együtt egyre jobban kifut az időből, amely még rendelkezésre áll ahhoz, hogy elkerülje az éghajlatváltozás, az ökoszisztémák károsodása és a természeti erőforrások túlzott felhasználása miatt a gazdaságot és a társadalmat fenyegető katasztrofális hatásokat. Az ökológiai katasztrófa elkerülését célzó versenyfutás során elengedhetetlen, hogy mielőbb, de legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú kiemelt célkitűzése, azaz a magas életminőség fenntartása bolygónk tűrőképességének határain belül, és hogy hasonlóképpen legkésőbb 2030-ig elérjük a kiemelt tematikus célkitűzéseket. Az EU-nak azonnali hatállyal ambiciózus intézkedéseket kell hoznia, amelyekhez az európai zöld megállapodás és a fenntartható fejlődési célok szolgálnak alapként. 

 

Kiemelt tematikus célkitűzések

A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak nagyratörő, magas szintű stratégiai eszközként kell szolgálnia, amely 2030-ig útmutatást nyújt az EU környezetvédelmi szakpolitikájához, és felöleli az európai zöld megállapodás intézkedéseit és céljait, valamint a fenntartható fejlődési célokat, ugyanakkor pedig megbízhatóan nyomon követi az ezek megvalósítása felé tett előrelépést. Annak érdekében, hogy ne előlegezzük meg az európai zöld megállapodás részeként bejelentett számos stratégiáról és kezdeményezésről folyó tárgyalások kimenetelét, célszerű, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt tematikus célkitűzései tágabb, átfogó jellegű célkitűzések legyenek, amelyek fel fogják ölelni – amint azokról megállapodás születik – az európai zöld megállapodás céljait. Az előadó egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az európai zöld megállapodás fellépései és céljai a 8. környezetvédelmi cselekvési program hatálya alá tartoznak.

 

Fenntartható jólléti gazdaság

Tekintettel arra, hogy társadalmaink és gazdaságaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, az előadó a fenntartható fejlődési célokon nyugvó, fenntartható jólléti gazdaság felé történő elmozdulást javasol. Ez váltja fel a Bizottság regeneratív növekedési modellre irányuló javaslatát, amely fogalomhoz nem tartozik meghatározás. Az egyes országokban már megvalósított fenntartható jólléti gazdaság alapelve az, hogy a közérdekeknek kell meghatároznia a gazdaságot, nem pedig fordítva. Azt kezeli prioritásként, ami – mint mindannyian tudjuk – valóban számít: az emberek és a bolygó jóllétét és jólétét, és kompenzálja az EU-ban a fejlődés mérésére jelenleg használt GDP-növekedés túlságosan szűk látókörét. Annak a célnak az elérése érdekében, hogy a politika és a döntéshozatal középpontjába a jóllét kerüljön, az előadó egy új uniós mutatókészlet létrehozását javasolja, amelyet a fejlődés „GDP-n túlmutató” mérésére használnának. 

 

Előfeltételek

A 8. környezetvédelmi cselekvési program meghatározza azon feltételek jegyzékét, amelyeket meg kell valósítani a kiemelt célkitűzések eléréséhez. Az előadó kibővíti ezt a jegyzéket, és több olyan fellépésre is javaslatot tesz, amelyekre e feltételek megteremtéséhez szükség van. Ennek célja az egyértelműség és az elszámoltathatóság biztosítása: ha nem határozzuk meg, hogy kinek és pontosan milyen intézkedéseket kell hoznia, fennáll annak a kockázata, hogy az előfeltételek jegyzéke ugyan pontos, ám teljességgel használhatatlan lesz. 

 

Az e jelentéstervezetben javasolt előfeltételek és intézkedések túlnyomórészt azzal kapcsolatosak, hogy az EU hogyan alkotja meg, értékeli, hajtja végre és tartatja be a jogszabályokat. E tekintetben az előadónak meggyőződése, hogy az uniós jogalkotást a „gondoljunk először a fenntarthatóságra” elvnek kell vezérelnie, és a konkrét intézkedések új felsorolásában kijelöli azt az utat, amelyet bejárva ez megvalósítható. Ez magában foglalja annak proaktív biztosítását, hogy a jelenlegi és a jövőbeli uniós jogszabályok összhangban legyenek a 8. környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseivel, és hogy módszeresen figyelembe vegyék a fellépés hiányával járó költségeket. Az előadó emellett a tudományos tudásbázis felépítéséhez kapcsolódó intézkedéseket javasol, például bolygónk tűrőképességének határaira, valamint a rendszerszintű változással összefüggő mutatókészletekre vonatkozóan. Ami az átláthatóságot és az információk hozzáférhetőségét illeti, az előadó kéri, hogy a hatásvizsgálatokat azonnal tegyék közzé, amint elkészültek, valamint hogy a Bizottság módszeresen mutassa be, hogyan veszi figyelembe az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során beérkező válaszokat.

 

Nyomonkövetési keret és irányítás 

Amit nem mérünk, azt nem tudjuk irányítani sem, ezért a 8. környezetvédelmi cselekvési program sikeréhez létfontosságú egy erős és érdemi nyomonkövetési keret. Tekintettel a hat kiemelt tematikus célkitűzés egymáshoz való kapcsolódására és a hosszú távú kiemelt célkitűzésben foglalt törekvésre, a 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési keretének a tényleges rendszerszintű átalakulás felé tett előrelépést kell mérnie. Az előadónak szilárd meggyőződése, hogy a nyomon követésnek hatékonynak kell lennie, és szükség esetén felgyorsíthatja a változást. Ez a jelentéstervezet ezért arra tesz javaslatot, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményeinek nyomon követésére, értékelésére és az arról való beszámolásra évente kerüljön sor, és az értékelés nyújtson tájékoztatást a korrekciós intézkedésekről is, ha az előrehaladás bizonyítottan túl lassú vagy akadályokba ütközik. Az előadó felhívja továbbá a Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy évente vitassák meg a 8. környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, és szükség esetén határozzanak meg további jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket és fellépéseket. 

 

Az európai zöld megállapodás folytonosságának biztosítása 2030-ig

A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt tematikus célkitűzéseinek az eléréséhez szükséges számos fellépés és cél az európai zöld megállapodás különféle stratégiáinak és kezdeményezéseinek hatálya alá tartozik. Hiányzik azonban az összhang az európai zöld megállapodás, a jelenlegi, 2024-ig tartó megbízatással rendelkező Bizottság kezdeményezése, illetőleg a 2030-ig tartó 8. környezetvédelmi cselekvési program időtartama között. Annak biztosítása érdekében, hogy a következő Bizottság felelősséget vállaljon a 8. környezetvédelmi cselekvési programért, az előadó egy félidős értékelést javasol 2024-ben, hogy számba vegyék az addig elért eredményeket. Ezt a következő Bizottsághoz arra vonatkozóan intézett felhívás egészíti ki, hogy ismertesse, hogy milyen környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseket fog végrehajtani 2030-ig, hogy biztosítsa a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek az e dátumig történő teljes körű megvalósítását.

 

 

VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (19.4.2021)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD))

A vélemény előadója: Rovana Plumb

 

RÖVID INDOKOLÁS

Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását jelentette be, a 8. környezetvédelmi cselekvési program pedig az utóbbi uniós és nemzeti szintű végrehajtásának egyik fő jogi kerete.

 

A 8. környezetvédelmi cselekvési program átfogó célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa az Unió átállását egy klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra, valamint hogy megvalósítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének környezetvédelmi célkitűzéseit és fenntartható fejlesztési céljait, teljes mértékben támogatva az európai zöld megállapodás és a Next Generation EU helyreállítási terv környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit.

 

Az európai zöld megállapodás a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérés felgyorsítását is szorgalmazza, mivel a közlekedés az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyedéért felelős, és ez az arány egyre nő. A klímasemlegesség eléréséhez a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentésére van szükség 2050-ig.

 

E tekintetben a Bizottság a közelmúltban elfogadta a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása[3]” című közleményt, amely ezzel a kihívással foglalkozik valamennyi kibocsátási forrás tekintetében. Az elkövetkező négy évben az EU munkáját irányító, 82 kezdeményezésből álló cselekvési tervvel együtt ez a stratégia lefekteti annak alapjait, hogy az uniós közlekedési rendszer miként tudja megvalósítani a zöld és digitális átalakulást, és miként válhat ellenállóbbá a jövőbeli válságokkal szemben.

 

Az előadó üdvözli ezt a javaslatot a klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra való uniós átállás támogatása érdekében, megerősítve a szakpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának integrált megközelítését azáltal, hogy valamennyi releváns nemzeti és uniós szintű kezdeményezésben és projektben érvényesíti a fenntarthatóságot. Támogatja továbbá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bevonását, ami kiemelkedő fontosságú e program eredményeinek nyomon követése, mérése és az azokról való jelentéstétel, továbbá a 8. környezetvédelmi cselekvési program céljainak elérése tekintetében.

 

Az uniós zöld megállapodással összhangban és a 8. környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseinek elérése érdekében az előadó úgy véli, hogy minden közlekedési módnak hozzá kell járulnia a különféle kibocsátások csökkentéséhez. A fenntartható közlekedés megvalósítása azt jelenti, hogy a felhasználókat kell előtérbe helyezni, és megfizethetőbb, hozzáférhetőbb és tisztább alternatívákat kell biztosítani számukra a jelenlegi mobilitási szokásaikhoz képest, biztosítva a méltányos és igazságos átmenetet, amely senkit sem hagy hátra. Emellett az olyan új, fenntartható mobilitási szolgáltatások támogatása érdekében, amelyek – különösen a városi területeken – csökkenthetik a forgalmi torlódásokat és a szennyezést, az automatizált és összekapcsolt multimodális mobilitás, valamint a digitalizáció által lehetővé tett intelligens forgalomirányítási rendszerek egyre nagyobb szerepet fognak játszani. A közlekedés árának pedig tükröznie kell a közlekedés környezeti és egészségi hatásait. Az EU-nak ezzel párhuzamosan elő kell mozdítania a fenntartható alternatív közlekedési üzemanyagok és a kibocsátásmentes járművek gyártását és bevezetését.

MÓDOSÍTÁS:

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Határozatra irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 7. környezetvédelmi cselekvési program24 bizottsági értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a szakpolitikai integrációval kapcsolatos előrehaladás nem elegendő.	(3) A 7. környezetvédelmi cselekvési program24 bizottsági értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását, ami többek között a 2016. május 30-án elfogadott Amszterdami Paktumban meghatározott uniós városfejlesztési menetrendben öltött formát uniós szinten. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a szakpolitikai integrációval kapcsolatos előrehaladás nem elegendő.
__________________	__________________
24 COM(2019)0233.	24 COM(2019)0233.

Módosítás  2

 

Határozatra irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint a 2020. év egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén, és szembenézzen a rendszerszintű megoldásokat igénylő sürgős fenntarthatósági kihívásokkal. A SOER 2020 szerint a globális éghajlatban és ökoszisztémákban az 1950-as évek óta észlelt változások nagy része a korábbi évtizedek, sőt évezredek során nem volt tapasztalható. A világ népessége 1950 óta megháromszorozódott, míg a városokban élő lakosság száma megnégyszereződött. A jelenlegi növekedési modell várhatóan tovább növeli a környezeti terhelést, ami közvetlen és közvetett káros hatást gyakorol az emberi egészségre és jólétre. Ez különösen igaz a legnagyobb környezeti hatással járó ágazatokra, így az élelmiszer-, a mobilitási és az energiaágazatra, valamint az infrastrukturára és az épületekre.	(4) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (SOER 2020) szerint az Uniónak egyedülálló lehetősége van, hogy vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén, és szembenézzen a rendszerszintű megoldásokat igénylő sürgős fenntarthatósági kihívásokkal. A SOER 2020 szerint a globális éghajlatban és ökoszisztémákban az 1950-as évek óta észlelt változások nagy része a korábbi évtizedek, sőt évezredek során nem volt tapasztalható. A világ népessége 1950 óta megháromszorozódott, míg a városokban élő lakosság száma megnégyszereződött. A jelenlegi növekedési modell várhatóan tovább növeli a környezeti terhelést, ami közvetlen és közvetett káros hatást gyakorol az emberi egészségre és jólétre. Ez különösen igaz a legnagyobb környezeti hatással járó ágazatokra, így az élelmiszer-, a mobilitási és az energiaágazatra, valamint az infrastrukturára és az épületekre. E tekintetben fontos biztosítani, hogy az Unió és tagállamai elegendő beruházást tegyenek lehetővé az intelligens és fenntartható, a különböző európai régiók helyzetéhez igazított infrastruktúra kifejlesztésébe, ideértve az aktív mobilitást és az intermodális platformokat valamennyi közlekedési mód esetében a modális váltás és a fenntartható személy- és áruszállítás előmozdítása érdekében, valamint megerősítve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) szerepét az intelligens, fenntartható és biztonságos mobilitásra való átállás támogatásában az Unióban.

Módosítás  3

Határozatra irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra válaszul elfogadta az európai zöld megállapodást25, a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiát, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet26 a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést ülteti át a jogba.	(5) Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra válaszul elfogadta az európai zöld megállapodást25, a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiát, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Az európai zöld megállapodás a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérés felgyorsítását is szorgalmazza, mivel a közlekedés az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyedéért felelős, és ez az arány egyre nő. A klímasemlegesség eléréséhez a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentésére van szükség 2050-ig. E tekintetben a Bizottság elfogadta a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiát25a, amely ezzel a kihívással foglalkozik valamennyi kibocsátási forrás tekintetében. Az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet26 a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést ülteti át a jogba.
__________________	__________________
25 COM(2019)0640.	25 COM(2019)0640.
	25a COM(2020)0789.
26 COM(2020)0080.	26 COM(2020)0080.

Módosítás  4

 

Határozatra irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezenkívül a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az európai zöld megállapodás károkozás elkerülése melletti elkötelezettségét.	(6) Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld ágazatokba és természetalapú történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő, a digitális és éghajlati átállást a közlekedés és az idegenforgalmi ágazat dekarbonizációjára, valamint a fenntartható technológiákra összpontosítva támogató gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. A helyreállítási terv fontos lehetőséget kínál a klímasemlegességre való átállás ütemének felgyorsítására azáltal, hogy előnyben részesíti a dekarbonizációba és a fenntartható technológiákba eszközölt beruházásokat, ugyanakkor fenntartja a technológiasemlegességet. E cél eléréséhez a gazdaság valamennyi ágazatának és valamennyi közlekedési módnak cselekednie kell, ideértve a magán- és tömegközlekedés és az áruszállítás fenntartható formáinak bevezetését is valamennyi rendelkezésre álló szakpolitikai eszköz alkalmazásával, biztosítva az igazságos és méltányos átmenetet, és senkit sem hagyva hátra. Ezenkívül a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az európai zöld megállapodásban rögzített célkitűzéseket.

Módosítás  5

Határozatra irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az éves fenntartható növekedési jelentés úgy alakítja át az európai szemeszter folyamatát, hogy a koronavírus utáni időszakban is illeszkedjen az alapvetően megváltozott gazdasági, társadalmi és környezeti összefüggésekhez. Támogató eszközként kell felhasználni az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.

Módosítás  6

 

Határozatra irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását.	(7) Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztett hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását, valamint egy olyan eredménytábla elindítását, amely az összes célkitűzés tekintetében nyomon követi az elért előrehaladást. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) és az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA) adott esetben be kell vonnia más európai ügynökségeket, például az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséget és az Európai Vasúti Ügynökséget az ágazatok sajátosságainak jobb megértése, valamint a legrelevánsabb adatok és ismeretek hasznosítása érdekében.

Módosítás  7

Határozatra irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzését azzal a 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. A cselekvési programnak hozzá kell járulnia az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.	(8) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzését azzal a legkésőbb 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban és a „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című bizottsági közleményben is szerepelt, figyelembe véve a 7. környezetvédelmi cselekvési programból levont tanulságokat. Az EU-nak a környezetvédelmi cselekvési programon és más politikákon keresztül törekednie kell az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására, lehetővé téve egy olyan uniós gazdaságra való rendszerszintű áttérést, amely bolygónk tűrőképességének határain belül biztosítja a jóllétet.

Módosítás  8

Határozatra irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Az európai zöld megállapodás céljaival összhangban lévő 8. környezetvédelmi cselekvési program lehetőséget nyújt arra, hogy biztosítsuk a még hiányzó, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós stratégiát, és összehangoljuk politikáinkat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével és annak fenntartható fejlődési céljaival, konkrét és mérhető célokat tűzve ki, és felhasználva a nyomonkövetési és korrekciós mechanizmusokat.

Módosítás  9

 

Határozatra irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív gazdaságra való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. A regeneratív növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét. A regeneratív gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.	(9) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a fenntartható és regeneratív gazdaságra való átállást. A fenntartható és regeneratív növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos és versenyképes cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek fenntartható módon kell alakulnia, amely korlátozza az éghajlatváltozást és a visszafordítja a környezetkárosodást, védelmezi a biodiverzitást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét és a nem megújuló erőforrások kisebb mértékű csökkenését. A fenntartható gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, megoldásokat kínál és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.

Módosítás  10

 

Határozatra irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímasemlegesség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés csökkentése terén. Emellett meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését.	(10) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímasemlegesség, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a karbonsemleges, környezeti szempontból fenntartható és teljes mértékben körforgásos gazdaság, a toxikus anyagoktól mentes környezet biztosítása, a csekély mennyiségű szennyezőanyagra vagy a szennyezőanyag-mentességre való törekvés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés csökkentése terén valamennyi ágazatban, ideértve a közlekedést és az idegenforgalmat is. Emellett meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését, továbbá az e feltételek eléréséhez szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a legkülső régiók, a vidéki, part menti vagy hegyvidéki területek és a szigetek sajátos helyzetét, valamint a városok és hátországaik közötti kapcsolatokat, hogy senki se maradjon le. Ugyanakkor biztosítania kell a kiemelt tematikus célkitűzések és az ágazati politikák integrációját a szakpolitikai koherencia javítása érdekében, figyelembe véve az olyan ágazatok sajátosságait és sajátos kihívásait, mint a közlekedés és az idegenforgalom.

Módosítás  11

Határozatra irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) A 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú és tematikus kiemelt célkitűzéseinek biztosítaniuk kell, hogy a fenntarthatóság és az ÜHG-kibocsátás csökkentése szervesen beépüljön valamennyi releváns szakpolitikai terület előkészítésébe és végrehajtásába, ideértve a mobilitással, az idegenforgalommal, a várostervezéssel és a közlekedési infrastruktúrával, a közlekedési dolgozók új készségeinek egész életen át tartó fejlesztésével kapcsolatos politikákat, ugyanakkor szinergiákat teremtve az érintett szakpolitikai területek között.

Módosítás  12

Határozatra irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10 b) Az Unió környezet- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek a megvalósítását célzó intézkedéseket a szociális jogok európai pillérével együtt kell végrehajtani, és ezen intézkedéseknek teljes mértékben összeegyeztethetőnek kell lenniük a szociális jogok európai pillérével. Ezt különösen a közlekedési ágazatban kell figyelembe venni, ahol a szociális dömping nemcsak az emberek jóllétét károsítja, hanem a fenntarthatatlan közlekedési módokat is táplálja.

Módosítás  13

 

Határozatra irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítése, a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás, valamint az Unió belső és külső politikái közötti szinergiák kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében.	(12) Mivel az Unió számos gazdasági ágazata, köztük a közlekedés, globális szinten egyre nagyobb versennyel néz szembe más régiók gyorsan fejlődő piacai miatt, és szorosan kapcsolódik a nemzetközi kereskedelem dinamikájához, a partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítése, a szilárd globális környezetvédelmi irányítás, valamint az Unió belső és külső politikái közötti szinergiák, következetesség és koherencia kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében. Az EU-nak valamennyi releváns nemzetközi fórumon – többek között az IMO-ban, az ICAO-ban és az UNWTO-ban – is fokoznia kell klímadiplomáciáját annak érdekében, hogy ambiciózus normákat lehessen elfogadni globális szinten.

Módosítás  14

Határozatra irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A cselekvési programnak nagyobb visszhangot kell kiváltania az integrált tengerpolitika végrehajtásában.

Módosítás  15

Határozatra irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott más eszközökkel együtt a nyomonkövetési és irányítási eszközök koherens és összehangolt tárának részét képezné.	(14) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával, az Eurofound európai életminőség-felmérésével (EQLS) vagy a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott más eszközökkel együtt a nyomonkövetési és irányítási eszközök koherens és összehangolt tárának részét képezné.
__________________	__________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1-77. o.).	30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1-77. o.).
31 COM(2020)0493.	31 COM(2020)0493.

Módosítás  16

 

Határozatra irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat felhasználják. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.	(15) Szilárd és érdemi adatokra és mutatókra van szükség az európai zöld megállapodás célkitűzései terén elért haladás megfelelő nyomon követéséhez. A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett európai ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat felhasználják. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), ezen belül a Kopernikusz légkör-monitoring szolgáltatásából (CAMS), az európai erdőtűz-információs rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.

Módosítás  17

 

Határozatra irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Ezenkívül a 2003/4/EK, a 2007/2/EK és az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott követelményekkel összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásának nyomon követésére szolgáló releváns adatok, információk és mutatók szabadon és megkülönböztetéstől mentesen, nyílt hozzáféréssel, megfelelő módon, jó minőségben, összehasonlítható, naprakész, felhasználóbarát és online könnyen hozzáférhetők legyenek.	(16) Ezenkívül a 2003/4/EK, a 2007/2/EK, a 2016/2284/EU és az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott követelményekkel összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásának nyomon követésére szolgáló releváns adatok, információk és mutatók szabadon és megkülönböztetéstől mentesen, nyílt hozzáféréssel, megfelelő módon, jó minőségben, összehasonlítható, naprakész, felhasználóbarát és online és offline könnyen hozzáférhetők legyenek, lehetőleg egyetlen adattárban.

Módosítás  18

Határozatra irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez.	(17) A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez. Adott esetben más szerveket és ügynökségeket is be kell vonni, és azoknak hozzá kell járulniuk e stratégiai prioritások megvalósításához és a 8. környezetvédelmi cselekvési program keretében elért eredmények értékeléséhez.

Módosítás  19

Határozatra irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikke alapján az Unió környezetpolitikájának célját a magas szintű védelemnek kell képeznie, és annak az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet” elven kell alapulnia. EN

Módosítás  20

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja az azok megvalósításához szükséges előfeltételeket, valamint keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a szóban forgó kiemelt célkitűzések elérése felé.	(1) Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja az azok megvalósításához szükséges előfeltételeket és kapcsolódó intézkedéseket, valamint keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a szóban forgó kiemelt célkitűzések elérése felé.

Módosítás  21

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra való átállást, és támogassa az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit.	(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony, versenyképes, reziliens, fenntartható és körforgásos gazdaságra való átállást, és támogassa az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit, ideértve a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiát és a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégiát is.

Módosítás  22

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési kerete pedig a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részét képezi.	(3) A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési kerete pedig a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a tiszta és intelligens mobilitás, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részét képezi, biztosítva ugyanakkor a környezeti, szociális és gazdasági célok közötti összhangot.

Módosítás  23

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2050-re szóló hosszú távú kiemelt célja, hogy a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan regeneratív gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét, a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.	(1) A 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú kiemelt célja, hogy 2050-re a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan fenntartható és regeneratív gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a mobilitási igényeket fenntartható módon elégítik ki, és ahol a gazdaság növekedése nem függ az erőforrások nem fenntartható használatától, és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét és egészségét, helyreállítja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.

Módosítás  24

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos és visszafordíthatatlan csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes vagy más úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint;	a) az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafordíthatatlan, fokozatos, tervezhető és gyors csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint, összhangban az Unió éghajlati és környezeti célkitűzéseivel;
__________________	__________________
32 COM(2020)0080.	32 COM(2020)0080.

Módosítás  25

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosodástól, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása;	c) előrelépés egy olyan fenntartható és regeneratív növekedési modell felé, amely a polgárok jólétére összpontosít, és megvalósítja a karbonsemleges, környezeti szempontból fenntartható és teljes mértékben körforgásos gazdaságra való átállást, biztosítva a mérgező anyagoktól mentes környezetet, többek között olyan szakpolitikák révén, amelyek célja az anyagok és összetevők újrafeldolgozásának és újrafelhasználásának biztosítása a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban;

Módosítás  26

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;	d) a csekély mennyiségű szennyezőanyagra vagy a szennyezőanyag-mentességre való törekvés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;

Módosítás  27

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;	e) a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;

Módosítás  28

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszer területén.	f) a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás, az élelmiszerrendszer, a kereskedelem és az idegenforgalom területén, garantálva egyszersmind az Unió valamennyi területének elérhetőségét.

Módosítás  29

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek	Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek és kapcsolódó intézkedések

Módosítás  30

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között megfelelő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, valamint a környezeti bűnözés elleni fellépés fokozása;	a) a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között további igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitást biztosítva a helyi közigazgatási szervek számára ahhoz, hogy elfogadják saját célkitűzéseiket és cselekvési terveiket, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, valamint a környezeti bűncselekmények és a környezetvédelmi szabályok megszegése elleni fellépés fokozása, megfelelő erőforrásokat fordítva e célokra az érintett szerveknél uniós, nemzeti és regionális szinten egyaránt;

Módosítás  31

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) az összes vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabály végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása, a kötelezettségszegési eljárások szisztematikus nyomon követésével és többek között annak biztosításával, hogy uniós és nemzeti szinten elegendő pénzügyi és emberi erőforrás legyen elkülönítve erre a célra;

Módosítás  32

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
‒ a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;	‒ a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk kielégítse az igényeket és ne sértse jelentős mértékben a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;

Módosítás  33

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 2 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
‒ a 2014/52/EU33 és a 2001/42/EK34 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásából származó előnyök maximalizálása;	‒ a 2014/52/EU33 és a 2001/42/EK34 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásából származó előnyök maximalizálása a közlekedéssel összefüggő infrastruktúra tervezése iránti igény tekintetében;
__________________	__________________
33 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg),  HL L 124., 2014.4.25., 1–18. o.	33 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg),  HL L 124., 2014.4.25., 1–18. o.
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, HL L 197., 2001.7.21.	34 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, HL L 197., 2001.7.21.

Módosítás  34

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
‒ kitüntetett figyelem a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra és lehetséges kompromisszumokra annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással és mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;	‒ a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra irányuló kitüntetett figyelem és a lehetséges kompromisszumok módszeres értékelése annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással, jólléttel, tiszta és intermodális közlekedéssel, valamint intelligens és hozzáférhető mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon történjen, senkiről és egyetlen régióról sem feledkezve meg, gazdasági jólétet teremtve, továbbá megőrizve az Unió versenyképességét;

Módosítás  35

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	‒ iránymutató intézkedések meghatározása a helyi és regionális hatóságok számára, valamint önkéntes alapú célkitűzéseik és terveik elfogadásának előmozdítása, ezzel támogatva a 8. környezetvédelmi cselekvési program és általában a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását, ugyanakkor rugalmasságot biztosítva a helyi és regionális igények, kapacitások, ismeretek és szakértelem figyelembevétele érdekében;

Módosítás  36

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
‒ a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat;	‒ a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek figyelembe veszik a környezeti hatásokat, például a biológiai sokféleség csökkenésére, a levegő-, víz- és talajszennyezésre vagy az erőforrások felhasználására és az éghajlatra gyakorolt hatásokat;

Módosítás  37

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	‒ az összes uniós szakpolitika rendszeres értékelése és a kiemelt tematikus célkitűzések és az ágazati politikák integrációja az uniós szakpolitikák és e cselekvési program szakpolitikai célkitűzései közötti következetlenségek azonosítása érdekében, a koherencia, a következetesség és e célkitűzések elérésének biztosítása érdekében, szem előtt tartva ugyanakkor a különböző ágazatok sajátosságait;

Módosítás  38

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a környezeti és éghajlati fenntarthatóság hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, többek között a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe;	c) a tagállamok költségvetésének szerkezete és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó forgatókönyv közötti eltérés értékelésére szolgáló éghajlati mutató létrehozására irányuló munka megkezdése, biztosítva a környezeti, szociális és gazdasági fenntarthatóságot minden egyes nemzeti költségvetés tekintetében, az európai szemeszter eredeti céljának sérelme nélkül;

Módosítás  39

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) intelligens rendszerek fejlesztésének ösztönzése egy olyan konkrét fenntartható termékpolitikai keret révén, amely a körforgásos gazdaság részévé válhat, a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban erőforrásnak tekintett, elhasználódott anyagok – például fém, műanyag és egyéb anyagok – újrafelhasználásának fokozásával;

Módosítás  40

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós és nemzeti szinten, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök – köztük a társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában;	e) a környezeti szempontból pozitív ösztönzők megerősítése, valamint a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, a technológiasemlegesség biztosítása, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök – köztük a társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, a tagállamok eltérő kiindulási pontjainak és energiaszerkezetének szem előtt tartása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában;

Módosítás  41

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;	f) annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, a civil társadalom megszólítása, a nyílt tudomány nagyobb fokú felhasználása, figyelembe véve a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban a körforgásos gazdaságra való átállás szociális dimenzióját, ideértve a munkaerő továbbképzését és átképzését, az optimális fogyasztói döntésekhez szükséges megfelelő információk biztosítását is a nemi sajátosságok figyelembe vételével, továbbá a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése;

Módosítás  42

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 albekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, környezeti lábnyomuk minimalizálása mellett;	g) a digitális technológiákban – ideértve az emberközpontú mesterséges intelligenciát, az összekapcsolt és automatizált mobilitást és az adatalapú technológiákat – rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika, valamint a fenntartható és intelligens mobilitásra való átállás támogatása érdekében, egyúttal minimalizálva környezeti lábnyomukat, különösen az adatkezelési technológiák optimalizálása révén, biztosítva ugyanakkor ezen adatok átláthatóságát, hozzáférhetőségét és biztonságát;

Módosítás  43

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) a természetalapú megoldások és a szociális innováció teljes körű kihasználása;	h) a természetalapú megoldások és a szociális innováció teljes körű kihasználása, többek között az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható alternatív üzemanyagok használatának ösztönzése, valamint a biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására irányuló beruházások révén, az uniós biodiverzitási stratégiában meghatározott finanszírozási célkitűzésekkel összhangban;

Módosítás  44

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásához kapcsolódó adatok és bizonyítékok nyilvánosan és könnyen hozzáférhető módon történő elérhetővé tétele, a területspecifikus jogszabályok bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül;	j) a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásához kapcsolódó adatok, mutatók és bizonyítékok nyilvánosan és könnyen hozzáférhető módon történő elérhetővé tétele, lehetőleg egyetlen adattárban, a területspecifikus jogszabályok bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül;

Módosítás  45

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
‒ együttműködés a partnerországokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek;	(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás  46

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	‒ a vállalkozások átvilágítására vonatkozó szabályok betartásának elősegítése, amely hatékony eszközt kínál a saját működésük és globális ellátási láncaik környezeti hatásainak azonosítására, megelőzésére, mérséklésére és elszámolására;

Módosítás  47

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 2 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
‒ a harmadik országok kormányaival, vállalkozásaival és civil társadalmával, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozása környezetvédelmi partnerségek és szövetségek kialakítása érdekében, valamint a G7- és G20-csoporton belüli környezetvédelmi együttműködés előmozdítása;	‒ a harmadik országok kormányaival, vállalkozásaival és civil társadalmával, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés fokozása környezetvédelmi partnerségek és szövetségek kialakítása érdekében, valamint a G7- és G20-csoporton belül, továbbá más nemzetközi fórumokon, például  az IMO-ban, az ICAO-ban és az UNWTO-ban folytatott környezetvédelmi együttműködés előmozdítása;

Módosítás  48

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 5 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
‒ annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét.	‒ annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjéének valamennyi célkitűzését.

Módosítás  49

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken.	2. A 8.környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a civil társadalom, a vállalkozások, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, tudatosságnövelés és egész életen át tartó oktatás révén, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken, továbbá a legkülső régiókban, a part menti vagy hegyvidéki területeken és a szigeti térségekben, többek között olyan átmeneti programok révén, amelyek konkrét intézkedéseket és finanszírozást biztosítanak a szükséges átállási folyamatok megkönnyítése és támogatása érdekében.

Módosítás  50

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.	(1) A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint adott esetben más európai szervek és ügynökségek támogatásával – rendszeresen nyomon követi, értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.

Módosítás  51

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra építve. A szóban forgó értékelés nem érinti a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási kereteket és gyakorlatokat.	(2) Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, a tagállamokban és uniós szinten rendelkezésre álló – különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai statisztikai rendszer által kezelt – adatokra építve. A szóban forgó értékelés nem érinti a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó már meglévő nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási kereteket és gyakorlatokat, és egy megbízható módszertanon alapul, amely lehetővé teszi a haladás mérését.

Módosítás  52

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:	(3) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint adott esetben más európai szervek és ügynökségek támogatni fogják a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:

Módosítás  53

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése;	b) a nyomon követéssel és az értékeléssel kapcsolatos releváns adatok hiányának megszüntetése olyan eszközök alkalmazásával, mint a környezeti hatásvizsgálatok, valamint a környezeti teljesítmény folyamatos, átfogó nyomon követésére és javítására szolgáló módszerek és eszközök kidolgozása;

Módosítás  54

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához;	c) szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához, többek között a célkitűzések elérése terén tett előrelépés fokozására irányuló ajánlások előterjesztése révén;

Módosítás  55

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) az adatokhoz való hozzáférés további javítása az uniós programokon keresztül;	e) az adatokhoz való hozzáférés további javítása és előmozdítása az uniós programokon keresztül, továbbá az adatok rendelkezésre állásának és interoperabilitásának javítása;

Módosítás  56

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását.	(4) A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és ismeretek iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint adott esetben más európai szervek és ügynökségek (3) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását, és biztosítja, hogy az Ügynökség elégséges humán és pénzügyi erőforrással rendelkezzen a többletfeladatok ellátásához.

Módosítás  57

 

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés főbb megállapításait, és amelyhez – amennyiben szükségesnek ítéli – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel.	A Bizottság, amint elegendő információ áll rendelkezésére a program végrehajtásáról, de legkésőbb 2024. május 31-ig elvégzi és közzéteszi a 8. környezetvédelmi cselekvési program időközi értékelését. Szükség esetén ennek alapján kiigazítja a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását. A Bizottság 2029. március 31-ig záró értékelést készít a 8. környezetvédelmi cselekvési programról. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés főbb megállapításait és következtetéseit, valamint a Bizottság észrevételeit, és amelyhez – amennyiben szükségesnek ítéli – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel, kellő időben ahhoz, hogy a 8. és a 9. környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program
Hivatkozások	COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD)
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 11.11.2020
Véleményt nyilvánított  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN 11.11.2020
A vélemény előadója  A kijelölés dátuma	Rovana Plumb 13.11.2020
Az elfogadás dátuma	15.4.2021
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 4 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdalena Adamowicz, Andris Ameriks, José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Marco Campomenosi, Ciarán Cuffe, Johan Danielsson, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Gheorghe Falcă, Giuseppe Ferrandino, Mario Furore, Søren Gade, Isabel García Muñoz, Maria Grapini, Elsi Katainen, Elena Kountoura, Julie Lechanteux, Peter Lundgren, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Philippe Olivier, Rovana Plumb, Tomasz Piotr Poręba, Dominique Riquet, Dorien Rookmaker, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Vera Tax, Barbara Thaler, István Ujhelyi, Henna Virkkunen, Petar Vitanov, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Lucia Vuolo, Roberts Zīle, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Leila Chaibi, Clare Daly, Maria Grapini, Roman Haider, Jutta Paulus, Marianne Vind

 

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

38	+
NI	Mario Furore
PPE	Magdalena Adamowicz, Gheorghe Falcă, Jens Gieseke, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Giuseppe Milazzo, Cláudia Monteiro de Aguiar, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Barbara Thaler, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi
Renew	José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Søren Gade, Elsi Katainen, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Dominique Riquet
S&D	Andris Ameriks, Johan Danielsson, Giuseppe Ferrandino, Isabel García Muñoz, Maria Grapini, Rovana Plumb, Vera Tax, István Ujhelyi, Marianne Vind, Petar Vitanov
The Left	Leila Chaibi, Clare Daly, Elena Kountoura
Verts/ALE	Ciarán Cuffe, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Tilly Metz, Jutta Paulus

 

4	-
ECR	Peter Lundgren, Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

 

6	0
ID	Marco Campomenosi, Roman Haider, Julie Lechanteux, Philippe Olivier, Lucia Vuolo
NI	Dorien Rookmaker

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (03.6.2021)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD))

A vélemény előadója: Pär Holmgren

 

RÖVID INDOKOLÁS

2019 decemberében az Európai Bizottság bemutatta az európai zöld megállapodást, amely lényegében az EU azt célzó terve, hogy gazdaságunkat fenntarthatóvá tegyük, ugyanakkor 2050-ben elérjük a klímasemlegességet. Számos stratégiát már publikáltak ennek égisze alatt, ilyen például a termelőtől a fogyasztóig stratégia és a biodiverzitási stratégia, és még továbbiak is várhatók. Számos jogalkotási kezdeményezés és felülvizsgálat is tervben, illetve folyamatban van az európai zöld megállapodásban meghatározott célok megvalósítása érdekében.

Az európai zöld megállapodás paradigmaváltást jelent a politikai döntéshozatal szempontjából, mivel célja az összes uniós tevékenység összekapcsolása a klímasemlegesség és a fenntartható fejlődés megvalósításával, ezzel egyidejűleg pedig lineáris gazdaságunk körforgásos gazdasággá való átalakítása. Ennek az új összefüggésnek az egyik következménye a 8. környezetvédelmi cselekvési program eltérő jellege az előzőhöz képest, amely a célok és intézkedések listáját tartalmazta. A 8. környezetvédelmi cselekvési program ehelyett biztosítja az európai zöld megállapodás és a fenntartható fejlődési célok elszámoltathatóságát, és azok központi nyomon követési eszközeként működik. Egyúttal kulcsfontosságú együttdöntési eszköz és a 2030-ig tartó környezet- és klímapolitikai tervezés hosszú távú eszköze is lesz. 2050-re olyan jövőképet vázol fel, hogy fenntartjuk a magas életszínvonalat bolygónk tűrőképességének határain belül.

 

A környezeti állapotromlás kezelése és az EU azon hosszú távú céljának elérése érdekében, hogy bolygónk tűrőképességének határain belül kell élnünk, a 8. környezetvédelmi cselekvési programnak el kell köteleznie magát a fenntartható jóléti gazdaság felé történő elmozdulás mellett, amelynek alapjául a 2030-ig tartó fenntartható fejlődési célok szolgálnak. A jóléti gazdaság szerint a közérdeknek kell meghatároznia a gazdaságot, és nem pedig fordítva. A valóban fontos dolgok kerülnek előtérbe: az állampolgárok jóléte, a jólét és a társadalmi fejlődés ötvözése a bolygónk tűrőképességének határain belül, valamint a bolygó erőforrásainak védelme a jövő nemzedékei és más fajok számára. A jóléti gazdaságra való átálláshoz olyan irányítási megközelítésre van szükség, amely az embereket és jólétüket helyezi a szakpolitika meghatározásának és a döntéshozatalnak a középpontjába.

A Bizottság által meghatározott tematikus prioritási céloknak konkrétaknak, mérhetőeknek és összehangoltaknak kell lenniük, ám azokat nem korlátozhatják az európai zöld megállapodás szerinti kötelezettségvállalások. Szükség esetén rendelkezniük kell az uniós környezetvédelmi fellépések és intézkedések fokozatos megerősítésének lehetőségéről. E kiemelt célkitűzések körében olyan meghatározott szakpolitikai területek konkrét részvételével is számolni kell, mint a természet helyreállítása, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a talaj, a halgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a körforgásos gazdaság. Ehhez az szükséges, hogy minden hatályos jogszabály és új kezdeményezés összhangban legyen a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt céljaival, az elővigyázatosság elvével és a szennyező fizet elvével, aktívan hozzájáruljon a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, és figyelembe vegye a tétlenség költségeit. A minőségi jogalkotás folyamatában elengedhetetlen a „gondoljunk először a fenntarthatóságra” elv alkalmazása.

A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak biztosítania kell, hogy a „rendszerszintű átalakulás” nyomon követése prioritást élvezzen, és magában kell foglalnia a rendszerszintű bezáródása olyan előfordulásainak azonosítását és az azokra való reagálást, amelyek blokkolják az európai zöld megállapodás alakulását, valamint a megoldások azonosítására vonatkozó kötelezettséget, és ezek szakpolitikai érvényesítését. Az agrárpolitika szempontjából ez elsősorban a holisztikus élelmiszerrendszerből kiinduló megközelítésre való átállás célját vonja maga után. Az elégtelen előrehaladás vagy nyomon követés esetén új jogszabályokat kell alkotni vagy a meglévőket meg kell reformálni, valamint pénzügyi ösztönzőket és szankciókat kell létrehozni a „szennyező fizet” elv alapján. Elégtelen előrehaladás vagy visszafejlődés esetén az irányításon is változtatni kell a szakpolitikai koherencia és a végrehajtás garantálása érdekében.

Az uniós környezetvédelmi politikának a tudományon kell alapulnia. Ezért mindenképpen be kell fektetni a bolygó tűrőképességének határaira, valamint a visszacsatolási hurkok hatásai, a fordulópontok, a szakpolitikai inkoherencia és a bezáródási hatások felismerésének és mérésének mikéntjére vonatkozó konkrét tudásbázis kiépítésébe. Csak ezzel együtt lehet arra hivatkozni, hogy a szakpolitikák nem lépik át a bolygó tűrőképességének határait. Egy félidős értékelés keretében megvizsgálják a kiemelt célkitűzések előrehaladását, valamint az e területre vonatkozó további ismereteket szerepeltetik a program ellenőrzési keretében, mindez pedig információkkal szolgál a II. zöld megállapodás kidolgozásához.

Az európai zöld megállapodás céljainak sikeres elérése minden uniós intézmény érdeke, ezért mindenkinek részt kell vennie a 8. környezetvédelmi cselekvési program irányításában, rendszeresen meg kell vitatnia a program végrehajtásának előrehaladását és az előrehaladás akadályait, szükség esetén pedig együtt kell meghatároznia a további intézkedéseket. Nevéhez híven ez a cselekvési program nemcsak egy információkat szolgáltató nyomon követő mechanizmus lehet, hanem inkább olyan előremutató lehetőség, amely azonosítja a megoldásokat, és katalizálja a változásokat.

MÓDOSÍTÁS:

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Határozatra irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 7. környezetvédelmi cselekvési program24 bizottsági értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a természetvédelemmel, az egészséggel és a szakpolitikai integrációval kapcsolatos előrehaladás nem elegendő.	(3) A 7. környezetvédelmi cselekvési program24 bizottsági értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a program 2050-re szóló jövőképe és kiemelt célkitűzései továbbra is érvényesek; hogy a program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépéseket a környezetvédelmi politika terén; valamint hogy struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. Az értékelés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásokon alapul, és elősegítette a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt év adatai alapján szinte mind a 17 fenntartható fejlődési cél tekintetében sikerült eredményeket elérni, a Bizottság a 7. környezetvédelmi cselekvési program értékelése során megállapította, hogy nem történt kellő előrelépés a természetvédelem , az egészségügy és a szakpolitikai integráció terén, és hangsúlyozta, hogy további erőfeszítésekre van szükség az energiahatékonysági célok eléréséhez a biológiai sokféleség csökkenésének 2020-ig történő megállítására és az ökoszisztémákban rejlő lehetőségek helyreállítására irányuló célkitűzés elérése érdekében.
__________________	__________________
24 COM(2019) 233.	24 COM(2019) 233.

 

 

Módosítás  2

Határozatra irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra válaszul elfogadta az európai zöld megállapodást25, a kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégiát, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. Az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet26 a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést ülteti át a jogba.	(5) Az Európai Bizottság a SOER 2020 keretében azonosított kihívásokra válaszul elfogadta az európai zöld megállapodást25 – amelyre a zöld és digitális kettős átállásra vonatkozó új növekedési stratégiaként hivatkozott –, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, hogy biztosítsa az Unió természeti erőforrásainak védelmét és megőrzését, és megóvja a jelen és a jövő nemzedékeinek egészségét és jóllétét a környezeti kockázatokkal és az ahhoz kapcsolódó hatásokkal szemben. A Bizottság ezenkívül számos új stratégiai kezdeményezést is elfogadott, nevezetesen a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet a tiszta és versenyképes Európáért, a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiát és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát. Az (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet26 a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célkitűzést ülteti át a jogba, a Bizottság 2021-re vonatkozó munkaprogramja pedig további releváns kezdeményezéseket vezet be az EU természeti tőkéjének védelmével és helyreállításával kapcsolatban.
__________________	__________________
25 COM(2019) 640.	25 COM(2019)0640.
26 COM(2020) 80.	26 COM(2020)0080.

Módosítás  3

Határozatra irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú zöld ágazatokba történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezenkívül a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az európai zöld megállapodás károkozás elkerülése melletti elkötelezettségét.	(6) Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU uniós helyreállítási tervet, amely előmozdítja a reziliencia kiépítéséhez, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kulcsfontosságú fenntartható tevékenységekbe történő beruházásokat. Az Unió koronavírus okozta válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezenkívül a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az európai zöld megállapodás károkozás elkerülése melletti elkötelezettségét.

Módosítás  4

Határozatra irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását.	(7) Az uniós környezetvédelmi politika irányát a hetvenes évek elejétől kezdve környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg sikeresen. A 2020. december 31-én hatályát vesztő hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodás bejelentette egy új környezetvédelmi cselekvési program elfogadását.

 

Módosítás  5

Határozatra irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzését azzal a 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk, amely célkitűzés már a 7. környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. A cselekvési programnak hozzá kell járulnia az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.	(8) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzését azzal a legkésőbb 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül fenntartsuk. A cselekvési programnak teljes összhangban kell lennie az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével és annak fenntartható fejlődési céljaival, és elő kell mozdítania azok végrehajtását és megvalósítását, biztosítva ugyanakkor, hogy ez az elmozdulás senkit ne hagyjon hátra, és biztosítsa az élelmezésbiztonságot. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy az Unió végrehajtsa a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján Kunmingban (Kína) elfogadott, a biológiai sokféleségre vonatkozó új globális keretet, valamint a éghajlatváltozással foglalkozó glasgowi COP26 során tett kötelezettségvállalásokat.

Módosítás  6

Határozatra irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak fel kell gyorsítania a regeneratív gazdaságra való átállást, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. A regeneratív növekedési modell elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, minimalizálja a szennyezést és a természeti tőke fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét. A regeneratív gazdaság a folyamatos innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.	(9) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak méltányos és inkluzív módon fel kell gyorsítania az erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos, bioalapú virágzó jóléti gazdaságra való átállást, ugyanakkor védenie kell, meg kell őriznie és helyre kell állítania a biológiai erőforrásokat, és gyarapítania kell az Unió természeti erőforrásait, továbbá meg kell védenie a polgárok egészségét és jólétét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ezáltal a 8. környezetvédelmi cselekvési programnak hozzá kell járulnia egy olyan jóléti regeneratív gazdasághoz, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, ami a természet állapotának, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák működésének javulásához vezet, és kötelezettségvállaláshoz a fenntartható gazdálkodás és a helyreállításba történő beruházások mellett annak érdekében, hogy a következő generációk egy jobb állapotú világot örökölhessenek. A közérdek által vezérelt, regeneratív és fenntartható jóléti gazdaságnak el kell ismernie, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, amelyek biztonságos cselekvési mozgásteret biztosítanak gazdaságaink számára bolygónk tűrőképességének határain belül. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet a lineáris gazdaságokban folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, visszafordítsa az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást, felszámolja a szennyezést és a természeti források és a biológiai sokféleség fenntartását és gazdagítását eredményezze, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőséges elérhetőségét és körforgásos használatát, és ezáltal lehetővé téve a környezet, a föld és a mezőgazdaság megőrzését. A regeneratív és fenntartható jóléti gazdaság a folyamatos technológiai és szociális innováció, az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, javítja a természet következő nemzedékekre hagyott állapotát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét.

 

 

Módosítás  7

 

Határozatra irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímasemlegesség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés csökkentése terén. Emellett meg kell határoznia azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését.	(10) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia a klímasemlegesség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség és a talaj védelme, megőrzése és helyreállítása, a körforgásos gazdaság, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés csökkentése terén. Emellett meg kell határoznia azokat a fellépéseket és előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések elérését, valamint meg kell állapítania az említett feltételek eléréséhez szükséges intézkedéseket, figyelembe véve az Unió elmúlt évtizedekben elért eredményeit is.

 

Módosítás  8

 

Határozatra irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a lehetséges kompromisszumokra és a kiszolgáltatott csoportok szükségleteire. Ezenkívül a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményessége és a kiemelt célkitűzések teljesítése érdekében nem kormányzati szereplőket is fontos – átlátható módon – bevonni.	(11) Mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló koherens megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében, és tiszteletben tartva az EUMSZ-ben foglalt hatásköröket. A végrehajtás, az érvényesítés és az elszámoltathatóság minden szinten elengedhetetlen. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, ugyanakkor kiemelt szisztematikusan értékelni kell a lehetséges kompromisszumokat, a kiszolgáltatott csoportok szükségleteit és a politikák és intézkedések nemekre gyakorolt lehetséges hatásait. Ezenkívül a 8. környezetvédelmi cselekvési program eredményessége érdekében fontos a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint a nem kormányzati szereplőkkel, a gazdasági szereplőkkel – köztük az elsődleges termelőkkel – és a szélesebb nyilvánossággal való átlátható és folyamatos együttműködés. A valamennyi gazdasági szereplő és a termelők bevonása az éghajlatért folytatott küzdelem gyakorlati és hatékony megoldásainak bevezetése szempontjából is alapvető fontosságú1a.
	__________________
	1a C-57/16. P., ClientEarth kontra Bizottság, ECLI:EU:C:2018:660.

Módosítás  9

Határozatra irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a környezettel foglalkozó globális OECD-fórum kiemelte, hogy a környezeti változások nemhez kötött hatásokat vonnak maguk után. A nemek szerint megkülönböztetett szerepek miatt a nők és a férfiak különböző mértékben sebezhetőek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és az éghajlatváltozás hatásai súlyosbítják a nemek közötti egyenlőtlenségeket1a. Ezért a nemek közötti egyenlőtlenségek állandósulásának elkerülése érdekében a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó intézkedések és célok tekintetében nemi dimenzióra van szükség, beleértve a tervezett intézkedések nemi szempontú hatásvizsgálatát és azt, hogy a hangsúlyt a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedésekre helyezik. A 8. környezetvédelmi cselekvési program elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható fejlődésnek és az éghajlati és környezeti kihívások hatékony kezelésének is előfeltétele.
	_________________
	1a https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/9ef701cd-3c76-48a7-8739-eb1fc126ffa7 ÉS https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-8-2017-0403_HU.html

Módosítás  10

Határozatra irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11b) Az Unió környezet- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek a megvalósítását célzó intézkedéseket a szociális jogok európai pillérével együtt kell végrehajtani, és ezen intézkedéseknek teljes mértékben összeegyeztethetőnek kell lenniük a szociális jogok európai pillérével.

 

 

Módosítás  11

 

Határozatra irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítése, a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás, valamint az Unió belső és külső politikái közötti szinergiák kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében.	(12) A partnerországokkal folytatott együttműködés megerősítése, a fenntarthatóságon és különösen az élelmiszeriparban és takarmányozásban a szigorú termelési normákon alapuló kereskedelempolitika, a megfelelő globális környezetvédelmi irányítás, valamint az Unió valamennyi belső és külső politikája közötti szinergiák és koherencia a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia elérése érdekében kulcsfontosságú szerepet játszik az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósításában. E célkitűzések megvalósítása az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó valamennyi fenntartható fejlődési céljának a megvalósításától is függ.

 

 

Módosítás  12

 

Határozatra irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott más eszközökkel együtt a nyomonkövetési és irányítási eszközök koherens és összehangolt tárának részét képezné.	(14) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért eredmények értékelésének tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, és az adatok elérhetősége terén tapasztalható hiányosságok megszüntetésére kell törekednie. Rendszerszintű megközelítést alkalmazva összhangban kell lennie a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos vonatkozásait lefedő nyomonkövetési vagy irányítási eszközökkel, azok sérelme nélkül, mint például az 1999/2018/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel30, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatával vagy a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, az erdőkre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, az Eurostat fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről szóló jelentésével, és a Bizottság stratégiai előrejelzési jelentésével31 összefüggésben alkalmazott eszközökkel együtt a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények értékelésének a nyomonkövetési és irányítási eszközök tágabb, koherens és összehangolt tárának részét kell képeznie, amely a környezeti tényezők mellett társadalmi, oktatási és gazdasági tényezőkre is kiterjed.
__________________	__________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1 o.).	30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról (HL L 328., 2018.12.21., 1 o.).
31 COM(2020)0493.	31 COM(2020)0493.

Módosítás  13

Határozatra irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat felhasználják. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.	(15) A Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és más érintett ügynökségek számára biztosítani kell, hogy az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférjenek a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, és azokat felhasználják. Emellett biztosítani kell más adatforrások, például az európai Föld-megfigyelési programból (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, vagy olyan adatplatformok, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat vagy a vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platform használatát is. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony és átlátható kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az adatok időszerűségét és minőségét.

Módosítás  14

Határozatra irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez.	(17) A környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az ECHA-t, valamint a tagállamokat megfelelő kapacitással és elegendő forrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a program keretében elért eredmények értékeléséhez.

 

 

 

Módosítás  15

 

Határozatra irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot.	(18) A változó szakpolitikai célkitűzések és az elért eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságnak a jelenlegi ciklus vége előtt értékelnie kell a 8. környezetvédelmi cselekvési programot annak érdekében, hogy 2029-ben időben be lehessen mutatni a 9. környezetvédelmi cselekvési programot, hogy elkerülhető legyen a 8. és a 9. környezetvédelmi cselekvési program közötti szakadék.

 

 

Módosítás  16

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja az azok megvalósításához szükséges előfeltételeket, valamint keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a szóban forgó kiemelt célkitűzések elérése felé.	(1) Ez a határozat általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program). Meghatározza kiemelt célkitűzéseit, azonosítja az azok megvalósításához szükséges előfeltételeket és kapcsolódó intézkedéseket, valamint keretet hoz létre annak mérésére, hogy az Unió és tagállamai jó úton haladnak-e a szóban forgó kiemelt célkitűzések elérése felé.

 

Módosítás  17

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony, tiszta és körforgásos gazdaságra való átállást, és támogassa az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit.	(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony, reziliens és körforgásos gazdaságra való átállást, valamint – egyéb uniós célkitűzések mellett – a környezet minőségének védelme, helyreállítása, javítása, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, valamint az ökoszisztémák pusztulásának kezelése. Támogatja és megerősíti az integrált szakpolitikai és végrehajtási megközelítést, valamint támogatja az európai zöld megállapodás és annak kezdeményezései környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseit és épít azokra, ugyanakkor elismeri az Unió által a fenntarthatóbb, éghajlatbarátabb és környezetbarátabb gazdaságra irányuló korábbi és jelenlegi erőfeszítések hatásait.

 

Módosítás  18

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében és annak fenntartható fejlesztési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti, a program nyomonkövetési kerete pedig a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részét képezi.	(3) A 8. környezetvédelmi cselekvési program az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében és annak fenntartható fejlődési céljaiban, valamint a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokban, például a Riói Egyezményben és a Párizsi Megállapodásban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának alapját jelenti. A program nyomonkövetési kerete pedig a nagyobb fenntarthatóság – többek között az éghajlat-semlegesség, az erőforrás-hatékonyság, a jólét és az ellenálló képesség, illetve a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezése – irányába tett előrelépés mérésére irányuló uniós erőfeszítések környezetvédelmi és éghajlat-politikai részéhez járul hozzá.

 

Módosítás  19

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2050-re szóló hosszú távú kiemelt célja, hogy a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan regeneratív gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő és nem okoz környezetkárosodást. Az egészséges környezet megalapozza a polgárok jólétét, a biológiai sokféleség kibontakozik és a természeti tőke védelme, helyreállítása és értékelése oly módon történik, amely fokozza az éghajlatváltozással és más környezeti kockázatokkal szembeni ellenálló képességet. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.	(1) A 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú kiemelt célja, hogy legkésőbb 2050-ig a polgárok bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan regeneratív, körforgásos és fenntartható gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdasági tevékenység nem erőforrásfüggő és abszolút értelemben nem okoz környezetkárosodást, valamint megvalósítják a klímasemlegességet, többek között a megerősített szénelnyelőkön, valamint a fenntartható körforgásos biogazdaságon és innovációkon keresztül. Az egészséges környezet megalapozza a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét, biztosítja a biológiai sokféleség kibontakozását és a természet védelmét, megőrzését és helyreállítását, fokozott ellenálló képességet nyújtva az éghajlatváltozással, a természeti katasztrófákkal és más környezeti kockázatokkal szemben. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában.

 

Módosítás  20

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program hat kiemelt tematikus célkitűzése a következő:	(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak a következő hat kiemelt tematikus célt kell kitűznie:

 

Módosítás  21

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos és visszafordíthatatlan csökkentése, illetve az ilyen gázok természetes vagy más úton történő elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint;	a) az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafordíthatatlan, folyamatos és fokozatos csökkentése, illetve – egyéb fellépések mellett – az ilyen gázok természetes elnyelésének növelése az Unióban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása érdekében az (EU).../... rendeletben32 meghatározottak szerint;
__________________	__________________
32 COM(2020)0080.	32 COM(2020)0080.

Módosítás  22

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) folyamatos előrelépés az alkalmazkodóképesség növelése, a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén;	b) folyamatos előrelépés az ökoszisztéma-alapú megoldások alkalmazása, az alkalmazkodóképesség fenntartása és növelése, a reziliencia erősítése, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszerrendszer, a gazdaság és a természet éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottságának csökkentése terén, kellő hangsúlyt helyezve az átállás társadalmi és gazdasági dimenziójára;

Módosítás  23

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezetkárosodástól, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása;	c) előrelépés egy olyan regeneratív, fenntartható és virágzó jóléti gazdaság felé1a, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle, a természeti tőke növelésével, senkit nem hagyva hátra, és a fenntartható körforgásos gazdaságra való teljes átállással, különösen az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén, ötvözve a jólét eszméjét a társadalmi és gazdasági fejlődés lehetőségével;
	__________________
	1a Llena-Nozal, A., N. Martin és F. Murtin (2019), „The economy of well-being: Opportunities for people’s well-being and economic growth” (A jólét gazdasága: lehetőségek teremtése az emberek jólétére és gazdasági növekedésére), OECD statisztikai munkadokumentum, 2019/02. sz., OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/498e9bc7-en.

Módosítás  24

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a polgárok egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme érdekében;	d) szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz és talaj) megteremtése és a jelen és jövő nemzedékei egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és negatív hatásokkal szembeni védelme érdekében;

 

Módosítás  25

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke – különösen a levegő, a víz, a talaj és az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek és a tengeri ökoszisztémák – növelése;	e) a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a környezet – különösen a levegő, a víz, a talaj és az ökoszisztémák, többek között az erdők, az édesvíz, a vizes élőhelyek, a part menti és a tengeri ökoszisztémák – javítása;

Módosítás  26

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszer területén.	f) a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlesztés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás, a nemzetközi kereskedelem és az élelmiszerrendszerek és ellátási láncok, többek között a mezőgazdaság területén.

 

Módosítás  27

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A (2) bekezdésben meghatározott kiemelt tematikus célkitűzéseknek figyelembe kell venniük az európai zöld megállapodás stratégiáiból eredő célokra és tevékenységekre, és minden olyan jogalkotási intézkedésre, amely hozzájárul e célok eléréséhez.

 

Módosítás  28

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek	Az e program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előfeltételek és a szóban forgó feltételeknek való megfeleléshez szükséges fellépések

 

Módosítás  29

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez a következőkre van szükség:	(1) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez a Bizottságnak, a tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságoknak, valamint az érintett érdekelt feleknek a következőket kell megtenniük:

Módosítás  30

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között megfelelő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, valamint a környezeti bűnözés elleni fellépés fokozása;	a) a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása, az Unió természeti öröksége károsodásának megakadályozása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között további igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, valamint a meg nem felelés csökkentésére irányuló ösztönzők javítása, a környezetvédelmi meg nem felelésre való reagálás fokozása, és a környezeti bűnözés elleni kellő időben történő és visszatartó erejű fellépések megtétele révén;

Módosítás  31

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) az elővigyázatosság elve maradéktalan végrehajtásának és tiszteletben tartásának biztosítása;

Módosítás  32

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések egyikét sem;	— a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések általános érvényesítése valamennyi releváns uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű stratégiában, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésben, programban, beruházásban és projektben annak érdekében, hogy azok és végrehajtásuk ne sértse a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzéseket, és hozzájáruljon azokhoz;

 

Módosítás  33

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	— a  szakpolitikai döntéshozatalbon és értékelésen belül a fenntartható gazdaságra való átállás beépítése az Unió politikai prioritásaiba és éves programozásába annak biztosítása révén, hogy valamennyi jövőbeli jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezés aktívan hozzájáruljon a fenntartható fejlődési célok eléréséhez;

 

Módosítás  34

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 b francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	— az uniós intézkedések és szakpolitikák, valamint a költségvetés 8. környezetvédelmi cselekvési program 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzéseivel való összhangjának rendszeres felülvizsgálata, valamint az uniós jog nemzeti vagy regionális szintű végrehajtása;

Módosítás  35

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— kitüntetett figyelem a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célkitűzések közötti szinergiákra és lehetséges kompromisszumokra annak érdekében, hogy a polgárok táplálkozással, lakhatással és mobilitással kapcsolatos igényeinek biztosítása fenntartható módon, senkiről sem megfeledkezve történjen;	— az összes kezdeményezés gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzései közötti szinergiák és lehetséges kompromisszumok szisztematikus értékelése annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok jóléti szükségletei – beleértve a megfizethető és egészséges táplálkozást, az élelmezésbiztonságot, a víz- és levegőminőséget, az energiát, a zöld infrastruktúrát és a mobilitást – olyan fenntartható módon teljesüljenek, amely senkit sem hagy hátra, elismerve, hogy a kiemelt célkitűzések elérése érdekében a nemek közötti egyenlőség szempontját minden szinten valamennyi szakpolitikának és fellépésnek szerves részévé kell tenni;

Módosítás  36

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a meglévő politikák rendszeres értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan, széles körű és olyan eljárásoknak megfelelő konzultációk alapján, amelyek elszámoltathatók, inkluzívak, megalapozottak és egyszerűen végrehajthatók, és amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat;	— valamennyi politika 8. környezetvédelmi cselekvési programmal és az európai zöld megállapodással kapcsolatos célkitűzéseivel való koherenciájának szisztematikus értékelése és hatásvizsgálatok készítése az új kezdeményezésekre vonatkozóan az összes érintett szereplővel – köztük az érdekelt felekkel, valamint a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervekkel – folytatott széles körű konzultációk alapján, elszámoltatható, inkluzív, tájékozott és egyszerűen végrehajtható eljárásokat követve, amelyek kellően figyelembe veszik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt várható hatásokat, és tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet;

 

Módosítás  37

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 a francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	— annak biztosítása, hogy a hatásvizsgálatok a társadalmi és gazdasági hatásokon kívül teljeskörűen és módszeresen figyelembe vegyék a környezeti hatásokat is, például a biológiai sokféleség és a megművelt biológiai sokféleség csökkenésére, a szennyezésre és az erőforrás-felhasználásra gyakorolt hatásokat;

Módosítás  38

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 b francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	— a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a tervezett fellépések és kezdeményezések horizontális elveként, nemi szempontú hatásvizsgálatok és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedések révén;

Módosítás  39

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 c francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	— annak biztosítása, hogy a kiemelt célkitűzések elérésére irányuló kezdeményezések teljes mértékben összeegyeztethetők legyenek a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával;

 

Módosítás  40

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a környezeti és éghajlati fenntarthatóság hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, többek között a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe;	c) a fenntartható fejlődési célok és a környezeti és éghajlati fenntarthatóság hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe, többek között a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe;

Módosítás  41

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a fenntarthatóbb gazdaságra való átállás által leginkább érintett közösségek gazdasági életképességének és élelmezésbiztonságának megerősítése, valamint megfelelő és méltányos pénzügyi támogatás nyújtása az agrár-élelmiszeripari ágazatok ökológiai átállásához;

 

Módosítás  42

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten;	d) az állami és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – finanszírozott fenntartható beruházások mobilizálása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten, összhangban az Unió fenntartható finanszírozási stratégiájával, biztosítva ugyanakkor, hogy elegendő forrást különítsenek el, különösen a vidéki kkv-k, a kis és közepes méretű mezőgazdasági üzemek, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők számára;

Módosítás  43

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése uniós és nemzeti szinten, a piaci alapú eszközök és a zöld költségvetés-tervezési eszközök – köztük a társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában;	e) a környezeti szempontból pozitív ösztönzők megerősítése, ugyanakkor a környezeti szempontból káros támogatások lehető legkorábbi megszüntetése uniós , nemzeti, szubnacionális és helyi szinten; a piaci alapú eszközök, a zöld költségvetés-tervezési eszközök és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra nyújtott kifizetések lehető legjobb kihasználása, a társadalmilag igazságos átállás biztosítása mellett ; az érintett ágazatok támogatása az átállás alatt;

Módosítás  44

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a természeti erőforrások jogellenes kizsákmányolása elleni intézkedések erősítése, továbbá az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozása;

Módosítás  45

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;	f) annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken – többek között alapos hatásvizsgálatokon – alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, a fenntartható kutatáson alapuló gyakorlatokhoz és a tudományos innovációhoz való hozzáférés javítása, a civil társadalom és az érdekelt felek bevonása, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel további kiépítése révén;

 

Módosítás  46

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) többek között a termelési és fogyasztási rendszerekre vonatkozó releváns mutatókban fennálló hiányosságok megszüntetése és e mutatók optimalizálása;

Módosítás  47

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 albekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, környezeti lábnyomuk minimalizálása mellett;	g) a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása – beleértve az új technológiákat is – a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, többek között az ökoszisztémák állapotára vonatkozó adatok és információk szolgáltatása révén, különös tekintettel az elsődleges ágazatokra és a vidéki közösségekre, környezeti lábnyomuk minimalizálása mellett, valamint biztosítva ezen adatok átláthatóságát és nyilvános hozzáférhetőségét;

Módosítás  48

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) a természetalapú megoldások és a szociális innováció teljes körű kihasználása;	h) a biológiai sokféleséget támogató és ökoszisztéma-alapú megoldások és a szociális innováció teljes körű kihasználása, többek között a mezőgazdaságban folytatott különböző típusú együttműködések ösztönzése, valamint a biológiai sokféleség védelmébe és helyreállításába – többek között a mezőgazdasági biodiverzitásba – való nagyobb mértékű beruházás révén;

Módosítás  49

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia. az elsődleges termelők, a vállalkozások, valamint a helyi és regionális önkormányzatok teljes körű részvételének és együttműködésének biztosítása a környezetvédelmi politikai döntéshozatal minden dimenziójában, egy együttműködésen alapuló és többszereplős megközelítés keretében;

Módosítás  50

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásához kapcsolódó adatok és bizonyítékok nyilvánosan és könnyen hozzáférhető módon történő elérhetővé tétele, a területspecifikus jogszabályok bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül;	j) a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásához kapcsolódó adatok és bizonyítékok átláthatósági szabályoknak való megfelelővé tétele, illetve nyilvánosan és könnyen hozzáférhető módon történő elérhetővé és érthetővé tétele, a területspecifikus jogszabályok bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül;

Módosítás  51

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ja) az Unió kereskedelempolitikája és a 8. környezetvédelmi cselekvési program közötti koherencia biztosítása, beleértve az erdőirtás elleni küzdelmet a harmadik országokban, valamint az uniós környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírások tiszteletben tartását;

Módosítás  52

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – -1 francia bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	— a vállalatok átvilágítási kötelezettségnek való megfelelésének előmozdítása – a mezőgazdasági ellátási láncban is – az egyértelműség, a bizonyosság, az átláthatóság és az egyenlőség jogi normáival a globális versenyben;

 

Módosítás  53

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 1 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— együttműködés a partnerországokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek;	— együttműködés a partnerországokkal az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések terén, ösztönözve és támogatva őket abban, hogy ezeken a területeken az Unióéhoz hasonló ambiciózus szabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre, valamint annak biztosítása, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az uniós piacon forgalomba hozott vagy az Unióból exportált valamennyi termék teljes mértékben megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek; e tekintetben az Unióban a továbbiakban nem jóváhagyott peszticidek fokozatos globális megszüntetésének előmozdítása, valamint annak vállalása, hogy az uniós felhasználás céljából betiltott veszélyes peszticideket nem exportálják az Unión kívülre;

Módosítás  54

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 3 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a Párizsi Megállapodás, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és más többoldalú környezetvédelmi megállapodások Unió és partnerei általi végrehajtásának megerősítése, többek között az e megállapodások keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekkel összefüggő átláthatóság és elszámoltathatóság növelése révén;	— a Párizsi Megállapodás, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és más többoldalú környezetvédelmi megállapodások Unió és partnerei általi végrehajtásának megerősítése, többek között az e megállapodások keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekkel összefüggő átláthatóság és elszámoltathatóság növelése révén, és többek között az Unió kereskedelempolitikája keretében;

Módosítás  55

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 4 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a nemzetközi környezetvédelmi irányítás megerősítése a fennmaradó hiányosságok megszüntetésével és az elismert nemzetközi környezetvédelmi elvek tiszteletben tartásának és alkalmazásának erősítésével;	— a nemzetközi környezetvédelmi irányítás megerősítése a fennmaradó hiányosságok megszüntetésével és az elismert nemzetközi környezetvédelmi elvek tiszteletben tartásának és méltányos alkalmazásának megfelelő időkereten belüli erősítésével;

 

Módosítás  56

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – k pont – 5 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét.	— annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás előmozdítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében szereplő fenntartható fejlődési célokat és az uniós környezetvédelmi normák tiszteletben tartását.

 

Módosítás  57

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott szükséges feltételek teljesítéséhez konkrét intézkedések meghozatalára van szükség. Nevezetesen, a Bizottság azok elkészültét követően azonnal közzéteszi a hatásvizsgálatokat.

Módosítás  58

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken.	(2) A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez széles körű támogatást kell mozgósítani a polgárok, a gazdasági érdekelt felek, a szociális partnerek és más érdekelt felek bevonásával, valamint minden szinten ösztönözni kell az együttműködést a 8. környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák vagy jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között a városi és vidéki területeken.

Módosítás  59

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések teljesítését szolgáló megfelelő fellépések megtételéért a felelősséget az Unió érintett intézményei és a tagállamai viselik. A fellépéseket a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevételével kell végrehajtani, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően.
	A közigazgatási szervek minden szinten együttműködnek a vállalkozásokkal és a társadalmi partnerekkel, a civil társadalommal és az egyes állampolgárokkal a 8. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásában.

 

Módosítás  60

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.	(1) A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával – rendszeresen nyomon követi és értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket.

Módosítás  61

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság rendszeresen véleményt cserél az (1) bekezdésben említett jelentésről, és az Unió éves programozásának részeként további jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket és fellépéseket határoz meg, ha az előrehaladást túl lassúnak ítéli meg.

 

Módosítás  62

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:	(3) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint az uniós környezetvédelmi és kutatási finanszírozás támogatni fogja a Bizottságot az adatok és ismeretek rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők révén:

Módosítás  63

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) az alapkutatás, a feltérképezés és a nyomon követés megerősítése és támogatása;

Módosítás  64

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok megszüntetésének elősegítése;	b) a nyomon követéssel kapcsolatos releváns adathiányok és mutatókbeli hiányosságok megszüntetésének elősegítése;

 

Módosítás  65

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának javítása;

Módosítás  66

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) kutatás végzése és különböző eszközök – például előrejelzési jelentések – összeállítása, amelyek információt nyújtanak a „céltól való távolságról”;

 

Módosítás  67

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cb) a meglévő nyomon követésre való építés a rendszerátmenetre és a szakpolitikai koherenciára vonatkozó konkrét mérések beépítése érdekében;

Módosítás  68

 

Határozatra irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a. cikk
	Félidős felülvizsgálat
	1. A Bizottság jelenlegi hivatali idejének vége előtt félidős értékelést készít a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célkitűzések megvalósítása terén elért eredményekről, figyelembe véve a 3. cikkben meghatározott előfeltételeket, a 4. cikk (1) bekezdése szerint elvégzett értékelések és egyéb releváns megállapítások, valamint a nyilvános konzultáció eredménye alapján, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
	Az értékelésben a Bizottság felvázolja a kiemelt intézkedések helyzetét.

Módosítás  69

 

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés főbb megállapításait, és amelyhez – amennyiben szükségesnek ítéli – a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatot mellékel.	A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a 8. környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az értékelés főbb megállapításait a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott minden egyes kiemelt tematikus célkitűzés tekintetében – figyelembe véve az összes hatásvizsgálatot is –, amelyet adott esetben a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslat követ. Ezt a jogalkotási javaslatot a 8. és a 9. környezetvédelmi cselekvési program közötti eltérés elkerülése érdekében kellő időben, de legkésőbb 2029. december 31-ig benyújtják.

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program
Hivatkozások	COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD)
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 11.11.2020
Véleményt nyilvánított  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AGRI 11.11.2020
A véleményt készítő képviselő  A kijelölés dátuma	Pär Holmgren 30.11.2020
Az elfogadás dátuma	11.5.2021
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 6 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Mazaly Aguilar, Clara Aguilera, Atidzhe Alieva-Veli, Álvaro Amaro, Eric Andrieu, Attila Ara-Kovács, Carmen Avram, Adrian-Dragoş Benea, Benoît Biteau, Mara Bizzotto, Daniel Buda, Isabel Carvalhais, Asger Christensen, Angelo Ciocca, Ivan David, Paolo De Castro, Jérémy Decerle, Salvatore De Meo, Herbert Dorfmann, Luke Ming Flanagan, Dino Giarrusso, Martin Häusling, Krzysztof Jurgiel, Jarosław Kalinowski, Elsi Katainen, Gilles Lebreton, Norbert Lins, Colm Markey, Alin Mituța, Marlene Mortler, Ulrike Müller, Maria Noichl, Juozas Olekas, Pina Picierno, Maxette Pirbakas, Eugenia Rodríguez Palop, Bronis Ropė, Anne Sander, Petri Sarvamaa, Simone Schmiedtbauer, Annie Schreijer-Pierik, Veronika Vrecionová, Sarah Wiener
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Manuel Bompard, Emmanouil Fragkos, Pär Holmgren

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

37	+
NI	Dino Giarrusso
PPE	Álvaro Amaro, Daniel Buda, Salvatore De Meo, Herbert Dorfmann, Jarosław Kalinowski, Norbert Lins, Colm Markey, Marlene Mortler, Anne Sander, Petri Sarvamaa, Simone Schmiedtbauer, Annie Schreijer-Pierik
Renew	Atidzhe Alieva-Veli, Asger Christensen, Jérémy Decerle, Elsi Katainen, Alin Mituța, Ulrike Müller
S&D	Clara Aguilera, Eric Andrieu, Attila Ara-Kovács, Carmen Avram, Adrian-Dragoş Benea, Isabel Carvalhais, Paolo De Castro, Maria Noichl, Juozas Olekas, Pina Picierno
The Left	Manuel Bompard, Luke Ming Flanagan, Eugenia Rodríguez Palop
Verts/ALE	Benoît Biteau, Martin Häusling, Pär Holmgren, Bronis Ropė, Sarah Wiener

 

6	-
ECR	Krzysztof Jurgiel
ID	Mara Bizzotto, Angelo Ciocca, Ivan David, Gilles Lebreton, Maxette Pirbakas

 

3	0
ECR	Mazaly Aguilar, Emmanouil Fragkos, Veronika Vrecionová

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

 

 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program
Hivatkozások	COM(2020)0652 – C9-0329/2020 – 2020/0300(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	15.10.2020
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 11.11.2020
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 11.11.2020	ITRE 11.11.2020	TRAN 11.11.2020	AGRI 11.11.2020
	PECH 11.11.2020
Nem nyilvánított véleményt  A határozat dátuma	BUDG 10.11.2020	ITRE 19.11.2020	PECH 2.12.2020
Előadók  A kijelölés dátuma	Grace O’Sullivan 25.11.2020
Vizsgálat a bizottságban	14.1.2021	25.2.2021	14.6.2021
Az elfogadás dátuma	15.6.2021
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	60 13 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Margrete Auken, Simona Baldassarre, Marek Paweł Balt, Traian Băsescu, Aurélia Beigneux, Monika Beňová, Sergio Berlato, Alexander Bernhuber, Malin Björk, Simona Bonafè, Delara Burkhardt, Pascal Canfin, Sara Cerdas, Mohammed Chahim, Tudor Ciuhodaru, Nathalie Colin-Oesterlé, Esther de Lange, Christian Doleschal, Marco Dreosto, Bas Eickhout, Cyrus Engerer, Eleonora Evi, Agnès Evren, Pietro Fiocchi, Andreas Glück, Catherine Griset, Jytte Guteland, Teuvo Hakkarainen, Anja Hazekamp, Martin Hojsík, Pär Holmgren, Jan Huitema, Yannick Jadot, Petros Kokkalis, Athanasios Konstantinou, Ewa Kopacz, Ryszard Antoni Legutko, Sylvia Limmer, Javi López, César Luena, Fulvio Martusciello, Liudas Mažylis, Joëlle Mélin, Tilly Metz, Silvia Modig, Dolors Montserrat, Alessandra Moretti, Dan-Ştefan Motreanu, Ljudmila Novak, Grace O’Sullivan, Jutta Paulus, Stanislav Polčák, Jessica Polfjärd, Luisa Regimenti, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Sándor Rónai, Rob Rooken, Silvia Sardone, Christine Schneider, Günther Sidl, Linea Søgaard-Lidell, Maria Spyraki, Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Véronique Trillet-Lenoir, Petar Vitanov, Alexandr Vondra, Mick Wallace, Pernille Weiss, Emma Wiesner, Michal Wiezik, Tiemo Wölken, Anna Zalewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Demetris Papadakis, Andrey Slabakov
Benyújtás dátuma	17.6.2021

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

60	+
NI	Athanasios Konstantinou
PPE	Traian Băsescu, Alexander Bernhuber, Nathalie Colin-Oesterlé, Christian Doleschal, Agnès Evren, Ew a Kopacz, Esther de Lange, Fulvio Martusciello, Liudas Mažylis, Dolors Montserrat, Dan-Ştefan Motreanu, Ljudmila Novak, Stanislav Polčák, Jessica Polfjärd, Christine Schneider, Maria Spyraki, Pernille Weiss, Michal Wiezik
Renew	Pascal Canfin, Andreas Glück, Martin Hojsík, Jan Huitema, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Nicolae Ştefănuță, Linea Søgaard-Lidell, Nils Torvalds, Véronique Trillet-Lenoir, Emma Wiesner
S&D	Marek Paw eł Balt, Monika Beňová, Simona Bonafè, Delara Burkhardt, Sara Cerdas, Mohammed Chahim, Tudor Ciuhodaru, Cyrus Engerer, Jytte Guteland, Javi López, César Luena, Alessandra Moretti, Demetris Papadakis, Sándor Rónai, Günther Sidl, Petar Vitanov, Tiemo Wölken
The Left	Malin Björk, Anja Hazekamp, Petros Kokkalis, Silvia Modig, Mick Wallace
Verts/ALE	Margrete Auken, Bas Eickhout, Eleonora Evi, Pär Holmgren, Yannick Jadot, Tilly Metz, Grace O'Sullivan, Jutta Paulus

 

13	-
ECR	Sergio Berlato, Pietro Fiocchi, Ryszard Antoni Legutko, Rob Rooken, Andrey Slabakov, Alexandr Vondra, Anna Zalew ska
ID	Simona Baldassarre, Marco Dreosto, Teuvo Hakkarainen, Sylvia Limmer, Luisa Regimenti, Silvia Sardone

 

3	0
ID	Aurélia Beigneux, Catherine Griset, Joëlle Mélin

 

A jelek magyarázata:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

• [1] HL C 123., 2021.4.9., 76. o.
• [2] HL C 106., 2021.3.26., 44. o.
• [3] COM(2020) 789.