AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

21.6.2021 - (05950/1/2021 – C9‑0198/2021 – 2018/0152A(COD)) - ***II

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Paulo Rangel


Eljárás : 2018/0152A(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0207/2021
Előterjesztett szövegek :
A9-0207/2021
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

(05950/1/2021 – C9‑0198/2021 – 2018/0152A(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05950/1/2021 – C9‑0198/2021),

 tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére[1],

 tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0302) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[2],

_ tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

 tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

 tekintettel az Elnökök Értekezlete 2021. szeptember 25-i határozatára, amely engedélyezi az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság számára, hogy szétbontsa a jogalkotási eljárást, és ennek megfelelően járjon el,

 tekintettel eljárási szabályzata 67. és 40. cikkére,

 tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlására (A9-0207/2021),

1. egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2. megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4. utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


 

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság 2018. május 16-án javaslatot nyújtott be a Vízuminformációs Rendszer (VIS) továbbfejlesztésére vonatkozóan. A LIBE bizottság 2019. február 4-én elfogadta jelentéstervezetét, az Európai Parlament pedig 2019. március 13-án elfogadta az első olvasatban kialakított álláspontját.

 

Az újonnan megválasztott Parlamenttel 2019 szeptemberében kezdődtek meg az intézményközi tárgyalások annak érdekében, hogy korai második olvasatbeli megállapodás szülessen. A tárgyalások során a két társjogalkotó arról is megállapodott, hogy a más információs rendszerekben bekövetkezett azon változásokat (az úgynevezett „kapcsolódó módosításokat”) is kezelik, amelyek a VIS módosult működéséből fakadnak, ez pedig szükségessé tette a jogalkotási aktusok felosztását. Ezek a tárgyalások 2020. december 8-án sikeresen lezárultak. A LIBE bizottság 2021. január 27-én szavazott az intézményközi tárgyalások eredményeképpen elfogadott szövegről, és jóváhagyta azt.

 

Mivel a Tanács 2021. május 27-én elfogadott első olvasatbeli álláspontja teljes mértékben tükrözi a második olvasat korai szakaszában folytatott intézményközi tárgyalások során létrejött megállapodást, az előadó azt javasolja, hogy az Európai Parlament módosítások nélkül támogassa azt annak érdekében, hogy ez a rendelet késedelem nélkül elfogadásra kerüljön, és a lehető leghamarabb hatályba lépjen.


 

 

 

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Juan Fernando López Aguilar

Elnök

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:  Vélemény a Vízuminformációs Rendszer módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2018)0302 – C8‑0185/2018 – 2018/0152A(COD))

Tisztelt Elnök Úr!

2021. február 1-jei levelében[3] Ön az eljárási szabályzat 40. cikkének megfelelően azt kérte, hogy a Jogi Bizottság vizsgálja meg a Vízuminformációs Rendszernek az intézményközi tárgyalások során javasolt módosítására irányuló jogalkotási javaslat (2018/0152A(COD)) jogalapjának megfelelőségét.

A bizottság 2021. március 18-i ülésén megvizsgálta a fent említett kérdést.

I – Háttér

A Vízuminformációs Rendszer (VIS) technológiai megoldásként arra szolgál, hogy tagállamok vízumadatokat oszthassanak meg egymással. Előmozdítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárást, és segíti a vízumhatóságokat, valamint a határforgalom-ellenőrzést végző, a menekültügyi és a migrációs hatóságokat abban, hogy gyorsan és hatékonyan ellenőrizzék a szükséges információkat olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatban, akiknek vízumra van szükségük az EU-ba történő beutazáshoz. A rendszer azonosítás és ellenőrzés céljából biometrikus megfeleltetést végez, elsősorban az ujjlenyomatok felhasználásával. A VIS-t a 2004/512/EK tanácsi határozat[4] hozta létre. Célját, funkcióit és feladatait a 767/2008/EK rendelet[5] határozza meg.

2018. május 16-án a Bizottság jogalkotási javaslatot fogadott el a VIS-rendelet és más uniós jogszabályok módosítása céljából.[6] A Bizottság javaslata az EUMSZ 16. cikkének (2) bekezdésén, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontján, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontján, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontján, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontján, valamint 88. cikke (2) bekezdésének a) pontján alapult.

Az intézményközi tárgyalások során a Tanács javaslatot tett az eredetileg a Bizottság által javasolt jogalap módosítására annak érdekében, hogy a jogalapok számának kettőre – nevezetesen az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, valamint a 87. cikk (2) bekezdésének a) pontjára – csökkentésével jobban tükrözzék a tárgyalások eredményét. A társjogalkotók által ideiglenesen elfogadott szöveg alapját ezek a cikkek képezik.

II – A Szerződés vonatkozó cikkei

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkei a következőképpen rendelkeznek:

 

16. cikk

(az EKSz. korábbi 286. cikke)

 

[...]

 

2. A természetes személyeknek az uniós intézmények, szervek és hivatalok által, illetve az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a személyes adataiknak a tagállamok által végzett feldolgozása tekintetében történő védelmére, valamint az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg. E szabályok tiszteletben tartását független hatóságok ellenőrzik.

 

[...]

 

2. FEJEZET

A HATÁROK ELLENŐRZÉSÉVEL, A MENEKÜLTÜGGYEL ÉS A BEVÁNDORLÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK

 

77. cikk

(az EKSz. korábbi 62. cikke)

 

1. Az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja:

 

a) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól,

 

 

b) a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon,

 

c) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése.

 

2. Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

 

a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika,

 

b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni,

 

[...]

 

d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés,

 

e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.

 

 

[...]

 

78. cikk

(az EKSz. korábbi 63. cikkének 1. és 2. pontja és a 64. cikkének (2) bekezdése)

 

1. Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-i jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.

 

2. Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában:

 

[...]

 

d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan,

 

e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások,

 

[...]

 

g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából.

 

[...]

 

79. cikk

(az EKSz. korábbi 63. cikkének 3. és 4. pontja)

 

1. Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem.

 

2. Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

 

[...]

 

c) illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is,

 

d) küzdelem az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme ellen.

 

[...]

 

5. FEJEZET

RENDŐRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

 

87. cikk

(az EUSZ korábbi 30. cikke)

 

1. Az Unió rendőrségi együttműködést alakít ki, amelyben részt vesz a tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatósága, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bűnüldöző szolgálatai.

 

2. Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

 

a) a releváns információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

 

[...]

88. cikk

(az EUSZ korábbi 30. cikke)

 

1. Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.

 

2. Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:

 

a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

 

[...]

III – Az EUB ítélkezési gyakorlata a jogalap megválasztásáról

A Bíróság a megfelelő jogalap kérdését hagyományosan alkotmányos jelentőségű kérdésnek tekinti, amely garantálja a hatáskör-átruházás elvének betartását (az EUSZ 5. cikke), és meghatározza az Unió hatáskörének jellegét és kiterjedését.[7] A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében „egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma”.[8] A helytelen jogalap megválasztása tehát elegendő indok lehet a szóban forgó jogi aktus megsemmisítésére. Ebben az összefüggésben a helyes jogalap meghatározása szempontjából nincs jelentősége sem annak, hogy valamely intézmény aktívabban kíván részt venni az adott jogi aktus elfogadásában, sem pedig a jogi aktus elfogadását övező körülményeknek vagy az adott jogi aktus által érintett területen egyéb tekintetben végzett munkának.[9]

Ha egy jogi aktus vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, a jogi aktust egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell helyezni.[10] Kivételes esetben, ha a jogi aktus egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne, az aktusnak a különböző jogalapokon kell alapulnia.[11] Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó jogalapokhoz előírt eljárások nem összeegyeztethetetlenek egymással, és nem sértik az Európai Parlament jogait.[12] Továbbá a választott intézkedésnek meg kell felelnie a jogalkotási aktus előírt típusának, amennyiben azt a Szerződés meghatározza.

IV – A javasolt intézkedés célja és tartalma

A javaslat (2) preambulumbekezdése kimondja: „A VIS átfogó célkitűzése, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése; a „vízum-shopping” megakadályozása; a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése; a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése; segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket; a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának megkönnyítése és hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez”.

A javaslat indokolásában a Bizottság felvázolja a javaslat célkitűzéseinek listáját, kezdve a javaslat konkrét célkitűzéseivel, amelyek a következők: „ (1) a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése; (2) a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése és megerősítése; (3) a schengeni térség belső biztonságának fokozása a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjének megkönnyítésével.”

A Bizottság különbséget tesz a fent említett három célkitűzés és más, „kiegészítő célkitűzésnek” tekintett célkitűzések között: „(4) a harmadik országbeli állampolgárok migrációs és bűnüldöző hatóságok által végzett személyazonosság-ellenőrzésének megkönnyítése a tagállamok területén; (5) az eltűnt személyek azonosításának megkönnyítése; (6) segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában és kiutasításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamokba történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket; (7) a bűnüldöző hatóságok segítése a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmezők vagy azzal rendelkezők adataihoz való hozzáférésben (ami a jelenlegi szabályok szerint is lehetséges) és e hozzáférés kiterjesztése a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és tartózkodási engedélyekkel rendelkező személyekre, amennyiben az a súlyos bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy azok büntetőeljárás alá vonása érdekében szükséges, biztosítva ugyanakkor az adatvédelem és a magánélet magas szintjét; (8) statisztikák gyűjtése a tényeken alapuló európai uniós migrációs szakpolitikai döntéshozatal támogatása érdekében.”

A javaslat számos jogi aktust módosít és helyez hatályon kívül, amelyek jegyzékét az intézményközi tárgyalások során módosították. A Bizottság javaslatának célja az alábbi jogszabályok módosítása: a 767/2008/EK rendelet (a VIS célját, funkcióit és feladatait meghatározó rendelet), a 810/2009/EK rendelet (a biometrikus azonosítók VIS-ben való nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat megállapító vízumkódex[13]), az (EU) 2017/2226 rendelet (a határregisztrációs rendszert [EES] létrehozó rendelet), az (EU) 2016/399 rendelet (a Schengeni határellenőrzési kódex), a hamarosan megjelenő „interoperabilitási rendelet”[14], valamint a 2004/512/EK határozat (a VIS-t létrehozó határozat). A bizottsági javaslat másik célja, hogy hatályon kívül helyezze a 2008/633/IB tanácsi határozatot, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez. Az intézményközi tárgyalásokat követően az ideiglenesen elfogadott szöveg módosítja az (EU) 2018/1240 rendeletet, az (EU) 2018/1860 rendeletet, az (EU) 2018/1861 rendeletet és az (EU) 2019/1896 rendeletet, valamint hatályon kívül helyezi a 2004/512/EK tanácsi határozatot.

A javaslat tartalmi lényegét olyan rendelkezések bevezetése képezi, amelyek javítják az informatikai rendszereket, az adatarchitektúrát és az információcserét, valamint a VIS más uniós rendszerekkel való interoperabilitását. A javaslat frissíti a VIS más technikai elemeit – többek között a biometrikus azonosítók gyűjtését – is. A javaslat meghatározza a hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos, tagállamok közötti információcserére vonatkozó eljárásokat. A javasolt rendeletbe beépítették a 2008/633/IB tanácsi határozat tartalmát, ami biztosítja, hogy a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol hozzáférjenek a VIS-hez.

V – A megfelelő jogalap megvizsgálása és meghatározása

A LIBE bizottság azt kérte, hogy vizsgálják meg a társjogalkotók által ideiglenesen elfogadott szöveg alapjául szolgáló jogalapok – nevezetesen a 77. cikk (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontja, valamint a 87. cikk (2) bekezdésének a) pontja – megfelelőségét.

Az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontja értelmében a Parlament és a Tanács intézkedéseket állapíthat meg a következőkre vonatkozóan: a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika, b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni, d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés, és e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.

A három konkrét célkitűzést és a javaslat lényegi tartalmát figyelembe véve úgy tűnik, hogy az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontja – amely hatáskört biztosít az Unió számára a vízumokra, a határforgalom-ellenőrzésre, a külső határok igazgatására és a belső határellenőrzések mellőzésére vonatkozó jogszabályok elfogadására – a javaslat megfelelő jogalapjának minősül.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Bizottság a javaslat elsődleges jogalapjának az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontját tekinti.[15]

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, ha valamely intézkedés kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődleges, a másik pedig járulékos jellegű, akkor a jogi aktust egyetlen jogalapra kell helyezni. A javaslat fő célját és tartalmát figyelembe véve a többi rendelkezés esetében helyesen alkalmazták „kiegészítő célkitűzés” megnevezést.

A nemzeti bűnüldöző hatóságok és az Europol VIS-hez való hozzáférését szabályozó 2008/633/IB tanácsi határozat azonban hatályát veszti, és tartalma „A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás és feltételek" című új, IIIb. fejezetként beépül a VIS-rendeletbe, ami indokolhatja, hogy az EUMSZ-nek a tagállamok illetékes hatóságaira kiterjedő rendőrségi együttműködésről szóló 87. cikke (2) bekezdése a) pontja is a javaslat kiegészítő jogalapját képezze.

VI – Következtetés és ajánlás

A Jogi Bizottság 2021. március 18-i ülésén a fentieknek megfelelően 20 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett[16] úgy határozott, hogy a javasolt rendelet megfelelő jogalapjaként az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontját, valamint az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének a) pontját javasolja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság számára. 

Megkülönböztetett tisztelettel:

Adrián VÁZQUEZ LÁZARA

 


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

A 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

Hivatkozások

05950/1/2021 – C9-0198/2021 – 2018/0152A(COD)

Az EP 1. olvasatának dátuma – P-szám

13.3.2019 T8-0174/2019

A Bizottság javaslata

COM(2018)0302 - C8-0185/2018

Az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvétele plenáris ülésen történő bejelentésének időpontja

7.6.2021

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

7.6.2021

 

 

 

Előadók

 A kijelölés dátuma

Paulo Rangel

4.9.2019

 

 

 

Korábbi előadók

Carlos Coelho

A jogalap vitatása

 A JURI véleményének dátuma

JURI

18.3.2021

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

24.9.2019

13.1.2020

16.6.2021

 

Az elfogadás dátuma

16.6.2021

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

13

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Magdalena Adamowicz, Malik Azmani, Katarina Barley, Pernando Barrena Arza, Pietro Bartolo, Nicolas Bay, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Joachim Stanisław Brudziński, Jorge Buxadé Villalba, Damien Carême, Clare Daly, Marcel de Graaff, Anna Júlia Donáth, Lena Düpont, Cornelia Ernst, Laura Ferrara, Nicolaus Fest, Jean-Paul Garraud, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Andrzej Halicki, Evin Incir, Sophia in ‘t Veld, Patryk Jaki, Marina Kaljurand, Assita Kanko, Peter Kofod, Łukasz Kohut, Moritz Körner, Alice Kuhnke, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Lukas Mandl, Nuno Melo, Roberta Metsola, Nadine Morano, Javier Moreno Sánchez, Maite Pagazaurtundúa, Nicola Procaccini, Emil Radev, Paulo Rangel, Terry Reintke, Diana Riba i Giner, Ralf Seekatz, Michal Šimečka, Birgit Sippel, Sara Skyttedal, Martin Sonneborn, Tineke Strik, Ramona Strugariu, Annalisa Tardino, Tomas Tobé, Dragoş Tudorache, Milan Uhrík, Tom Vandendriessche, Bettina Vollath, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Jadwiga Wiśniewska, Elena Yoncheva, Javier Zarzalejos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Anne-Sophie Pelletier, Franco Roberti, Domènec Ruiz Devesa, Yana Toom

Az benyújtás dátuma

21.6.2021

 


 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

54

+

ECR

Joachim Stanisław Brudziński, Jorge Buxadé Villalba, Patryk Jaki, Assita Kanko, Nicola Procaccini, Jadwiga Wiśniewska

ID

Nicolas Bay, Nicolaus Fest, Jean-Paul Garraud, Peter Kofod, Annalisa Tardino, Tom Vandendriessche

NI

Laura Ferrara, Milan Uhrík

PPE

Magdalena Adamowicz, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Lena Düpont, Andrzej Halicki, Jeroen Lenaers, Lukas Mandl, Nuno Melo, Roberta Metsola, Nadine Morano, Emil Radev, Paulo Rangel, Ralf Seekatz, Sara Skyttedal, Tomas Tobé, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Javier Zarzalejos

Renew

Malik Azmani, Anna Júlia Donáth, Sophia in 't Veld, Moritz Körner, Maite Pagazaurtundúa, Michal Šimečka, Ramona Strugariu, Yana Toom, Dragoş Tudorache

S&D

Pietro Bartolo, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Evin Incir, Marina Kaljurand, Łukasz Kohut, Juan Fernando López Aguilar, Javier Moreno Sánchez, Franco Roberti, Domènec Ruiz Devesa, Birgit Sippel, Bettina Vollath, Elena Yoncheva

13

-

ID

Marcel de Graaff

NI

Martin Sonneborn

The Left

Pernando Barrena Arza, Clare Daly, Cornelia Ernst, Anne-Sophie Pelletier

Verts/ALE

Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Damien Carême, Alice Kuhnke, Terry Reintke, Diana Riba i Giner, Tineke Strik

1

0

S&D

Katarina Barley

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

Utolsó frissítés: 2021. július 6.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat