Eljárás : 2021/2038(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0250/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0250/2021

Viták :

PV 05/10/2021 - 2
CRE 05/10/2021 - 2

Szavazatok :

PV 06/10/2021 - 2
PV 06/10/2021 - 12

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0410

<Date>{26/07/2021}26.7.2021</Date>
<NoDocSe>A9-0250/2021</NoDocSe>
PDF 401kWORD 104k

<TitreType>JELENTÉS</TitreType>

<Titre>az EU és az USA közötti kapcsolatok jövőjéről</Titre>

<DocRef>(2021/2038(INI))</DocRef>


<Commission>{AFET}Külügyi Bizottság</Commission>

Előadó: <Depute>Tonino Picula</Depute>

A vélemény előadója (*):

Bernd Lange, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU és az USA közötti kapcsolatok jövőjéről

(2021/2038(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a globális változásra irányuló új EU–USA programról szóló, 2020. december 2-i közös közleményére (JOIN(2020)0022),

 tekintettel a jogalkotók transzatlanti párbeszéde EU és USA közötti kapcsolatokról szóló, 2020. augusztus 24-i közös nyilatkozatára,

 tekintettel a Tanács EU–USA kapcsolatokról szóló, 2020. december 7-i következtetéseire,

 tekintettel az Egyesült Államok külügyminiszterének, Antony Blinkennek az Egyesült Államok Szenátusának Külügyi Bizottsága előtti, 2021. január 19-i beszámolójára,

 tekintettel az Európai Tanács tagjainak a biztonságról és a védelemről szóló, 2021. február 26-i nyilatkozatára,

 tekintettel von der Leyen elnök és Blinken amerikai külügyminiszter 2021. március 24-i közös sajtónyilatkozatára,

 tekintettel az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/az Európai Bizottság alelnökének 2021. március 24-i együttes nyilatkozatára,

 tekintettel az Egyesült Államok külügyminisztériumának „Az USA Nyugat-Balkán iránti elkötelezettsége” című, 2021. április 26-i nyilatkozatára,

 tekintettel az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiájáról szóló, „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa” című, 2016. november 14-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel az EU–NATO együttműködésről szóló, 2018. július 8-án az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára által Varsóban aláírt közös nyilatkozatra,

 tekintettel a Külügyi Bizottság, a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság és a NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség 2021. március 15-i együttes ülésén a NATO főtitkárával folytatott eszmecserére,

 tekintettel az alelnök/főképviselő részvételére a NATO védelmi minisztereinek 2021. február 17–18-i ülésén, valamint a NATO külügyminisztereinek 2021. március 23–24-i ülésén,

 tekintettel az Észak-atlanti Tanács 2021. június 14-i brüsszeli ülésén részt vevő állam- és kormányfők által kiadott nyilatkozatra,

 tekintettel az EU–USA csúcstalálkozó „A megújított transzatlanti partnerség felé” című, 2021. június 15-i nyilatkozatára,

 tekintettel az EU és a NATO közötti kapcsolatokról szóló, 2018. június 13-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a transzatlanti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az amerikai választásokat követően a transzatlanti kapcsolatokról szóló, 2009. március 26-i állásfoglalására[2], az EU-nak egy szélesebb transzatlanti partnerség előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására[3] és az EU és az USA közötti kapcsolatok állásáról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására[4],

 tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról – a 2020. évi éves jelentésről szóló, 2021. január 20-i állásfoglalására[5],

 tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról – a 2020. évi éves jelentésről szóló, 2021. január 20-i állásfoglalására[6],

 tekintettel a Parlament 2021. május 20-i állásfoglalására az Európai Bíróság 2020. július 16-i ítéletéről[7] – Adatvédelmi biztos kontra Facebook Ireland Limited és Maximillian Schrems („Schrems II”) – C-311/18. sz. ügy,

 tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

 tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére,

 tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0250/2021),

A. mivel a transzatlanti partnerség 75 éve kiáll a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, valamint a biztonság mellett; mivel az Egyesült Államok továbbra is az EU legközelebbi és legfontosabb stratégiai partnere; mivel ez a partnerség erős politikai, kulturális, gazdasági és történelmi kapcsolatokon, valamint közös értékeken, például a szabadságon, a demokrácián, az emberi jogokon és a jogállamiságon alapul, és nagy lehetőségeket rejt magában a párbeszédben, az együttműködésben és a megvalósításban a közös érdekű vagy a szakpolitikai spektrumot érintő kérdésekben, célkitűzésekben és prioritásokban;

B. mivel az EU és az USA közös értékek mentén gondolkodnak, és alapvető közös érdekük egy olyan, szabályokon alapuló nemzetközi környezet kialakítása, amely erősíti a multilateralizmust és a demokratikus értékeket, védi az emberi jogokat, támogatja a nemzetközi jogot, előmozdítja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és világszerte előmozdítja a békés konfliktusrendezést és a fenntartható fejlődést;

C. mivel Joe Bidennek az Egyesült Államok elnökévé és Kamala Harrisnak az Egyesült Államok alelnökké történő megválasztása új lehetőségeket teremtett ezen alapvető transzatlanti partnerség további folytatására és fellendítésére, a hosszú múltra visszatekintő együttműködés valamennyi szintjén a munka és az innováció újraindítására, valamint az olyan többoldalú kérdésekben való jobb együttműködésre, mint az éghajlatváltozás, a digitális és zöld átmenet, a demokrácia és a nemzetközi biztonság; mivel mind az EU-nak, mind az USA-nak ki kell használnia ezt a megújult lehetőséget a szoros párbeszédre és együttműködésre, hogy teljesítsék azon nemzetközi szervezetekkel szembeni állandó kötelezettségeiket, amelyeknek mindketten tagjai, valamint hogy nagyobb koordinációt és tehermegosztást biztosítsanak a jövőben a geopolitikai kérdések széles körében; mivel az Egyesült Államokkal való együttműködés az EU állandó célkitűzése, függetlenül a hivatalban lévő kormánytól;

D. mivel a Biden-adminisztráció kinyilvánította azon szándékát, hogy megerősítse a kapcsolatokat az EU-val és más demokratikus szövetségesekkel; mivel Biden elnök első tengerentúli látogatása Európában volt, amelynek során részt vett a NATO-csúcstalálkozón és az EU–US csúcstalálkozón Brüsszelben június 14–15-én; mivel ez megerősíti az USA határozott elkötelezettségét az Európai Unióval és tagállamaival fenntartott kapcsolatainak megerősítése, valamint a közös biztonság és védelem jövője iránt az Észak-atlanti Szövetségen belül és az Európai Unióval; mivel Biden elnök javaslatot tett egy, a demokráciának szentelt csúcstalálkozó megrendezésére, amelynek célja az EU-val és más demokráciákkal közös kötelezettségvállalások megtétele demokráciáink megerősítése és a demokratikus államok közötti megerősített együttműködés előmozdítása terén, valamint az önkényuralmi rendszerek és az emberi jogok megsértése elleni küzdelem a világ minden részén;

E. mivel közös célkitűzéseken alapuló folyamatos és konstruktív párbeszédre van szükség egy erős és ambiciózus transzatlanti menetrend kialakításához és minden olyan terület kezeléséhez, ahol transzatlanti különbségek vannak, mélyebb együttműködés révén, többek között olyan területeken, mint a Kínával és Oroszországgal fennálló kapcsolatok, a védelmi kötelezettségvállalások és képességek, a közel-keleti konfliktusok és egyéb biztonsági és stabilitási kérdések, valamint ahol lehetséges a közös megközelítések meghatározásához; mivel egyértelmű, hogy a transzatlanti szövetséget nem lehet magától értetődőnek venni, annak dinamizmusát újra kell éleszteni és azt folyamatosan meg kell erősíteni;

F. mivel a transzatlanti együttműködés folytatása és elmélyítése során az EU-nak vezető partnerségre kell törekednie az Egyesült Államokkal, a közös érdekek érvényesítésére összpontosítva; mivel az EU-nak a védelmi és gazdasági kapcsolatok terén is elő kell mozdítania stratégiai autonómiáját a transzatlanti kötelék megerősítésének és az EU és az USA együttes befolyásának növelése érdekében a világ színterén, de azzal a céllal is, hogy fokozza azon képességét, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a legfontosabb globális és regionális kihívások kezelésében, valamint hogy szükség esetén önállóan döntsön és fellépjen a külügyek, valamint a biztonság és a védelem területén;

G. mivel az EU és az USA között áll fenn a legnagyobb volumenű kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolat, és gazdasági kapcsolataik integrációja a legerősebb a világon;

H. mivel mind az EU-nak, mind az USA-nak számos új közös kihívással kell szembenéznie, mint például az önkényuralmi rendszerek rosszindulatú befolyása, amelyek aláássák a multilaterális intézményeket, a világjárvány társadalmi-gazdasági hatása, a globális egészségügy előmozdítása, az éghajlatváltozás és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések előmozdításának szükségessége, az önkényuralmi rendszerek globális hullámának visszaszorítása, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség megvalósítása, a városi és a vidéki területek közötti növekvő megosztottság kezelése, a digitális és zöld átállás folytatása a fenntartható modernizáció eszközeként, a technológia fejlődése, például a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság, az adókikerülés, valamint a gazdaság digitalizációjából eredő szélesebb körű kihívások;

I. mivel a transzatlanti kapcsolatok új lendülete kedvező politikai környezetet teremtene mind a közös kihívások konstruktív kezeléséhez, mind pedig azon kérdések kezeléséhez, ahol álláspontjaink eltérnek;

J. mivel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 2020 decemberében új uniós kiberbiztonsági stratégiát terjesztett elő, amelynek célja, hogy „az EU fokozza vezető szerepét a kibertérre vonatkozó nemzetközi normák és szabványok terén, és erősítse az együttműködést a nemzetközi partnerekkel egy, a jogállamiságon, az emberi jogokon, az alapvető szabadságokon és a demokratikus értékeken alapuló globális, nyitott, stabil és biztonságos kibertér előmozdítása érdekében”[8];

K. mivel az Egyesült Államokban mindkét politikai oldal határozottan támogatja a demokratikus szövetségesekkel való együttműködést annak érdekében, hogy növeljék a transzatlanti közösség rezilienciáját az önkényuralmi rendszerek okozta hibrid fenyegetésekkel szemben;

L. mivel a szabályokon alapuló nemzetközi rendet és a demokratikus értékeket kérdőjelezi meg az ellentmondást nem tűrő tekintélyelvűség erősödése és a demokrácia hanyatlása a harmadik országokban, valamint az antidemokratikus populista és szélsőjobboldali mozgalmak felemelkedése az EU-ban és az Egyesült Államokban;

M. mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése a stratégiai környezet további széttöredezéséhez vezethet nemcsak az EU–USA kapcsolatok tekintetében, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a G7- és G20-csoportok, valamint más multilaterális formációkban is;

N. mivel Latin-Amerika olyan régió, amely számos kulcsfontosságú értékben, érdekben osztozik az EU-val és az USA-val, amelyekhez történelmi kapcsolatok, valamint gazdasági és emberi kapcsolatok fűzik;

1. üdvözli a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2020 decemberében előterjesztett, a globális változásra irányuló EU–USA programra vonatkozó új javaslatnak mint a megújított és megerősített transzatlanti partnerség tervezetének elfogadását;

2. újólag megerősíti, hogy támogatja az EU és az USA közötti erős transzatlanti együttműködést, partnerséget és barátságot, amely az elmúlt 70 évben hozzájárult Európa fejlődéséhez, jólétéhez és sikeres integrációjához, és a második világháború vége óta ez képezi stabilitásának és biztonságának alapját; hangsúlyozza, hogy az EU és az USA közötti kapcsolat közös értékeken alapul; emlékeztet arra, hogy az USA és az EU politikai rendszere egyaránt demokratikus elveken, jogállamiságon és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásán alapul; meggyőződése, hogy a transzatlanti együttműködés révén járulhatunk hozzá a legjobban a meglévő globális és regionális kihívások békés, fenntartható és konstruktív megoldásához, többek között a gazdaság fenntartható és környezetbarát újjáépítésére összpontosítva, beleértve a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő elérését, valamint a regionális, társadalmi, faji és nemi alapú igazságtalanság leküzdését; kitart amellett, hogy a megújított transzatlanti partnerségnek a partnerek egyenlőségén kell alapulnia; emellett hangsúlyozza, hogy az EU stratégiai autonómiáját nem lehet az uniós kül- és védelempolitikai prioritások és elvek végrehajtásának minőségi javítása, valamint az Unió legközelebbi szövetségeseivel, például az Egyesült Államokkal való ambiciózus partnerség és együttműködés nélkül megvalósítani;

3. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), hogy erősítsék meg, hogy a stratégiai transzatlanti kapcsolat továbbra is fontos szerepet játszik a multilaterális, szabályokon alapuló nemzetközi rend újjáépítésében és újraélesztésében, amelynek középpontjában az ENSZ rendszere és a nemzetközi jog áll, a demokrácia és a demokratikus értékek globális megerősítésében és az emberi jogok előmozdításában, az önkényuralmi rendszerek rosszindulatú befolyásának és dezinformációjának kezelésében, valamint a digitális és technológiai jövő szabályainak a közös értékek, a fenntartható gazdasági fejlődés, valamint az inkluzív gazdasági növekedés és munkahelyek világszerte történő meghatározásában, az Oroszországgal és Kínával szembeni összehangolt álláspontban, valamint a globális infrastrukturális kezdeményezésekbe való közös befektetési ajánlatban, az EU konnektivitási stratégiájával összhangban; hangsúlyozza az uniós konnektivitási stratégia fontosságát, és szorgalmazza, hogy az Unió és az Egyesült Államok erősítsék meg együttműködésüket a konnektivitás központi jelentőségű területén; támogatja az energiafüggőség elkerülésére irányuló transzatlanti erőfeszítéseket az energiadiverzifikáció és tágabb értelemben a konnektivitás valamennyi lehetséges mechanizmuson keresztül történő előmozdítása révén, amint azt a G7-ek „Közös cselekvési programunk a jobb újjáépítés érdekében” című közleménye is tükrözi;

4. tudomásul veszi és támogatja a demokrácia világszerte történő támogatására vonatkozó új transzatlanti elhatározást is, különösen a tömegtájékoztatás szabadságának védelme, a civil társadalom támogatása, valamint az újságírók védelme révén; üdvözli az Egyesült Államok egyértelmű elkötelezettségét a transzatlanti kapcsolatok megerősítése és kibővítése mellett azáltal, hogy az amerikai elnök úgy döntött, hogy első tengerentúli útja során Európába utazik, és részt vesz a júniusi EU–USA csúcstalálkozón; támogatja a csúcstalálkozó operatív következtetéseit, amelyeket az EU–USA csúcstalálkozó „A megújított transzatlanti partnerség felé” című, 2021. június 15-én kiadott nyilatkozata részletez, és amely tanúsítja, hogy mindkét fél határozottan elkötelezte magát a szinergiák folytatása és a transzatlanti párbeszéd és együttműködés elmélyítése mellett; kiemeli különösen a humanitárius szükségletek kezelésére és a nemzetközi humanitárius jog melletti kiállásra, valamint a humanitárius fellépések erőforrás-bázisának bővítésére irányuló transzatlanti elhatározást; tudomásul veszi és támogatja azt a szándékot is, hogy fokozzák a transzatlanti együttműködést a szankciók alkalmazásával kapcsolatban a közös külpolitikai és biztonsági célkitűzések megvalósítása érdekében;

5. egy olyan új transzatlanti menetrendre szólít fel, amely a közös érdekeket követi és a kollektív erőre épít, és előmozdítja a többoldalú együttműködést egy méltányosabb és egészségesebb világ érdekében, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint a konfliktusok – köztük a regionális konfliktusok – békés és fenntartható megoldását, a nemzetközi jog, a fegyverzet-ellenőrzés, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása és a leszerelés elvei alapján; hangsúlyozza, hogy ennek a menetrendnek közös stratégiai céljainkat kell a középpontba helyeznie, mint például a gyógyszerellátási láncunk megerősítése és a WHO reformja, az oltóanyagokhoz való megfelelő hozzáférés biztosítása a kiszolgáltatott országok számára, a külső energiatartalékoktól való függőségünk csökkentése, a fejlett technológiákba való beruházás növelése, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, az ökológiai átalakulás előmozdítása, valamint az egymás közötti, illetve a releváns harmadik országokkal való együttműködés, melynek középpontjában az EU keleti és déli szomszédságának, a Nyugat-Balkánnak és az afrikai kontinensnek a biztonsága és stabilitása áll;

6. hangsúlyozza, hogy el kell mélyíteni a jogalkotási együttműködést, illetve erősebb struktúrákat kell létrehozni a jogalkotási együttműködéshez és egy inkluzív transzatlanti párbeszédhez, amely mind az EU, mind az USA jogalkotási ágain, például a transzatlanti jogalkotói közgyűlésen alapul; megjegyzi, hogy a transzatlanti jogalkotói párbeszédhez hasonló struktúrák ismertségének növelése, valamint a Parlament Külügyi Bizottságának egyesült államokbeli partnereivel tartott találkozók és látogatások rendszeresebbé tétele – például az érintett bizottságok rögzített évenkénti látogatásai alkalmából – helyreállítaná a transzatlanti együttműködés iránti bizalmat, illetve annak folyamatosságát és hatékonyságát; sürgeti az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy fokozza a transzatlanti jogalkotói párbeszédet azáltal, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kapcsolatok előmozdításának szentelt, állandó tagsággal rendelkező hivatalos szervként, valamint az Európai Parlament Egyesült Államok Kongresszusával fenntartott kapcsolatokért felelős parlamentközi küldöttségének természetes partnereként engedélyezi azt; üdvözli az európai uniós frakció újraindítását az Egyesült Államok Kongresszusában, és hangsúlyozza a transzatlanti jogalkotói párbeszéd tevékenységeivel való szoros együttműködés és társulás fontosságát; megerősíti, hogy a transzatlanti jogalkotói párbeszéd irányítóbizottsága fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy– a parlamenti felügyelet megerősítése céljából – a jogalkotási erőfeszítésekkel kapcsolatos transzatlanti együttműködést érintő valamennyi tevékenység össze legyen hangolva az Európai Parlamentben;

7. üdvözli a civil társadalom szintjén folytatott, sokoldalú transzatlanti párbeszédet, és felhívja az EU-t és az USA-t, hogy értékeljék jobban ezt a párbeszédet, és valamennyi társadalmi és gazdasági szereplőt  vonják be a transzatlanti kapcsolatok jövőjéről szóló vitába; úgy véli, hogy ennek érdekében ki lehetne alakítani a civil társadalommal való rendszeres transzatlanti párbeszédet; hangsúlyozza, hogy az EU és az USA polgárai közötti személyes kapcsolatok hozzájárulnak a transzatlanti partnerek közötti közös értékek, bizalom és kölcsönös megértés kialakításához; ezért felszólít a mobilitási és csereprogramok, például az Erasmus+ előmozdítására és megkönnyítésére irányuló támogatás növelésére, valamint a Kongresszus és az Európai Parlament közötti szakmai gyakorlatok cseréjére; hangsúlyozza a személyközi kapcsolatok erősítésének fontosságát a tudomány, a kutatás és az oktatás területén;

8. felszólít az Európai Parlament képviselői, a kongresszusi képviselők, az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek tagjai és az 50 egyesült államokbeli szövetségi állam különböző állami törvényhozói közötti parlamentközi együttműködés megerősítésére különböző tematikus területeken, amelyek lehetővé tehetik a bevált gyakorlatok cseréjét, beleértve a szubnacionális párbeszédeket, például az „Under2 Coalition”-t, valamint a fokozott koordinációt a globális és a közös hazai kihívásokkal kapcsolatban is, mint például a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek kezelése, az emberi jogok és a demokratikus normák védelme a növekvő – belső és külső – antidemokratikus fenyegetésekkel szemben, a nemzetközi jog védelme és a jogilag kötelező erejű megállapodások védelme, a közös stratégiai érdekek előmozdítása, az egyetemes egészségügyi ellátás, az emberközpontú mesterséges intelligencia valamennyi formájának jogszabályi közelítése, az USA és az uniós vállalatok közötti együttműködés támogatása, az innováció és más élvonalbeli technológiák, mint például az 5G és a 6G, valamint a biotechnológiák, a kutatás, a fejlesztés és az innováció, a technológiai vállalatok adóztatása, az online platformok felelőssége és elszámoltathatósága, többek között az annak biztosításához szükséges felügyelet biztosítása révén, hogy az online platformok politikái összhangban legyenek az alapvető demokratikus értékekkel, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, többek között biztonsági fenyegetésként, valamint a klímasemlegességre való méltányos átállás célkitűzése, a szabad és független médiakörnyezet védelme és demokratikus választásaink külföldi beavatkozással szembeni védelme; ismételten hangsúlyozza az EU és az USA közötti űrpolitikai együttműködés és az EU–USA űrpárbeszéd fontosságát; üdvözli azt a bejelentett kötelezettségvállalást, hogy a Galileo–GPS-megállapodásra építve megerősítik az űrrel kapcsolatos transzatlanti együttműködést; úgy véli, hogy az EU és az USA világűrrel kapcsolatos együttműködése hozzájárulhat az űrbiztonsági szabványok és a bevált gyakorlatok előmozdításához az egész nemzetközi közösségben;

9. sürgeti az EU-t és az USA-t, hogy az OECD munkájára építve működjenek együtt a globális adóügyi kihívások – például a nemzetközi társaságiadó-rendszer reformja – terén annak kiküszöbölése érdekében, hogy a gazdasági szereplők adóalap-eróziós és nyereségátcsoportosítási stratégiák alkalmazásával elkerülhessék a társasági adó megfizetését; e tekintetben támogatja az OECD/G20 adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének munkáját; hangsúlyozza, hogy a reformtörekvéseknek ki kell terjedniük az adóparadicsomok felszámolására is; kiemeli, hogy ezek az intézkedések a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését is szolgálhatják; megerősíti az EU elkötelezettségét a digitális gazdaságnak a globális változásra irányuló új EU–USA programban is szorgalmazott méltányos adóztatása iránt;

10. hangsúlyozza az EU és az USA közötti vízumkölcsönösség fontosságát, és arra ösztönzi mindkét felet, hogy aktív diplomáciai szerepvállalással találjanak kölcsönösen elfogadható megoldást, amely valamennyi uniós tagállam számára vízummentes rendszert tenne lehetővé; üdvözli, hogy Lengyelországot felvették az USA vízummentességi programjába, és hogy megerősítették, hogy Horvátország is megfelel a felvételhez szükséges valamennyi követelménynek; felhívja az Egyesült Államokat, hogy gyorsítsa fel Bulgária, Ciprus és Románia vízummentességi programhoz való csatlakozásának folyamatát;

A multilateralizmus helyreállítása

11. üdvözli, hogy az USA ismét elkötelezte magát a szabályokon alapuló multilateralizmus és a partnereivel kialakított szövetségek mellett, és hangsúlyozza, hogy ez az elkötelezettség jelentős lehetőséget kínál az USA-val való újbóli együttműködésre a transzatlanti kapcsolatok helyreállításában, újjáépítésében és kibővítésében – olyan területeket is beleértve, mint a multilateralizmus és az emberi jogok –, valamint a globális szabályokon alapuló rend közös demokratikus értékeink szellemében, egyenlő felekként történő megerősítésében; hangsúlyozza az Egyesült Államokkal és más hasonló gondolkodású államokkal való szoros együttműködés fontosságát a multilaterális szervezetek korszerűsítése terén annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a célnak, és javítsák a globális béke és biztonság, az alapvető jogok, az egyetemes értékek és a nemzetközi jog előmozdítását; hangsúlyozza továbbá, hogy a déli fejlődő országokat is be kell vonni ezekbe az erőfeszítésekbe; hangsúlyozza az ENSZ rendszerén, ügynökségein, szervezetein és misszióin belüli szoros együttműködés és koordináció szükségességét, többek között a vezető pozíciók betöltése tekintetében;

12. újólag megerősíti a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettségét az ENSZ keretei között, amely a globális kihívásokra adott többoldalú megoldások, valamint a nemzetközi közösség egészét átfogó szakpolitikai tájékoztatás, szakpolitikai párbeszéd és konszenzusépítés nélkülözhetetlen fóruma;

13. szorgalmazza a forradalmi technológiákon alapuló élvonalbeli projektek EU és az USA általi közös finanszírozását, a kutatás-fejlesztés területén megvalósított közös beruházások növelését, a természettudományok, több személyek közötti felsőoktatási csereprogramot a műszaki tudományok és a matematika területén, valamint az induló technológiai vállalkozások és a kkv-k fokozott közös támogatását;

14. üdvözli a Biden-kormánynak a Párizsi Megállapodáshoz való visszatérésre, valamint éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízott (John Kerry) kinevezésére vonatkozó döntését; üdvözli az EU–USA magas szintű éghajlat-politikai munkacsoport létrehozására vonatkozó bejelentést; sürgeti az EU-t és az USA-t, hogy terjesszenek elő konkrét javaslatokat az éghajlatváltozás kezelésére és a kereskedelem környezetbarátabbá tételére, valamint mozdítsák elő a zöld technológia – többek között a hidrogén, a fenntartható finanszírozás és a biológiai sokféleség – működőképessé tételét;

15. hangsúlyozza az oktatás, a tudomány, az ifjúság és a kulturális sokszínűség, valamint a párbeszéd támogatása terén felmerülő transznacionális kihívásokkal kapcsolatos globális együttműködés fontosságát; felhívja az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon újra az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO);

16. üdvözli az USA döntését, hogy újra csatlakozik az Egészségügyi Világszervezethez; transzatlanti vezető szerepre szólít fel az egészségügyi diplomáciában a Covid19 globális szintű megállítására és a lehetséges jövőbeli egészségügyi válságokra vonatkozó megközelítés összehangolása, valamint a globális egészségügyi biztonság megerősítése érdekében, különösen az Egészségügyi Világszervezet reformja és a Covid19-oltóanyagokhoz, tesztekhez és kezelésekhez való méltányos globális hozzáférés és elosztás biztosítására irányuló közös transzatlanti erőfeszítés révén, különösen az alacsonyabb jövedelmű országokban; kitart amellett, hogy elő kell mozdítani az együttműködést a jövőbeli világjárványokra való felkészülés jobb eljárásainak kialakítása érdekében, többek között a globális ellátási láncokat kiegészítő, a rugalmasság és az ellenálló képesség biztosítását szolgáló koherens és következetes klinikai és szabályozási megközelítés révén; szorgalmazza a Covid19-világjárvány eredetének és terjedésének és a kezdetekkor annak WHO általi kezelésének pártatlan, független kivizsgálását;

17. hangsúlyozza, hogy megerősített társadalmi oltóanyag-diplomáciára van szükség, amelyben az EU és az USA vezető szerepet játszhat, miután a világjárvány megszüntetésének egyetlen módja a globális átoltottság; üdvözli, hogy az EU és az USA pénzügyi hozzájárulást nyújt a COVAX eszközhöz, és előmozdítja az oltóanyagok globális hozzáférhetőségének javítására irányuló nemzetközi együttműködést az oltóanyagokra vonatkozó szellemitulajdon-jogi oltalom szabályainak enyhítésére irányuló javaslat kezelése során alkalmazott összehangolt megközelítés révén; e tekintetben sürgeti a transzatlanti partnereket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy szükség esetén lehetővé váljon az oltóanyagok gyors előállítása és szállítása; ösztönzi az oltóanyagok bevezetésére vonatkozó bevált gyakorlatok USA és EU közötti cseréjét a jobb felkészültség és ellenálló képesség jövőbeli biztosítása érdekében;

18. összehangolt EU–USA megközelítésre szólít fel az ENSZ-en belül, többek között az ENSZ reformjáról annak multilaterális szervezetként való hatékonyságának megerősítése, az intézmény nagyobb átláthatósága és hitelességének növelése érdekében; koordinált erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel foglalkozó 2021. évi ENSZ-csúcstalálkozókon (COPS 26) ambiciózus kötelezettségeket vállaljanak; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy vállaljanak vezető szerepet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében és más fórumokon, például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben; hangsúlyozza e tekintetben, hogy alapvető fontosságú a tiszta energia, a kutatás, a fejlesztés és az innováció, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és termékek terén folytatott együttműködés, valamint az együttműködés más sürgető kérdésekben, mint például a nonproliferáció, a konfliktusmegoldás, valamint az erőszakos radikalizálódás és a terrorizmus elleni küzdelem; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt három évtizedben Kína megháromszorozta szén-dioxid-kibocsátását, és kibocsátása jelenleg a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 27%-át teszi ki, ami a Kína által tett egyértelmű kötelezettségvállalások és azok végrehajtása nélkül nagyrészt elégtelenné teszi az üvegházhatású gázok kibocsátásának kezelésére irányuló uniós és egyesült államokbeli erőfeszítéseket;

19. szorgalmazza a nemzetközi tengerjog védelmét, és e tekintetben ismételten kéri az Egyesült Államokat, hogy ratifikálja az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét; felhívja az Egyesült Államokat, hogy az ENSZ soron következő Környezetvédelmi Közgyűlésén csatlakozzon a tengeri hulladékról és a műanyagszennyezésről szóló nemzetközi szerződés elfogadásának ösztönzésére irányuló uniós erőfeszítésekhez; sürgeti az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy erősítsék meg a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén világszerte folytatott együttműködésüket;

20. tudomásul veszi a Biden elnök által bejelentett, 2030-ig teljesítendő – a 2005-ös szinthez képest – 50–52%-os új szén-dioxid-mentesítési célkitűzést; emellett tudomásul veszi, hogy Biden elnök éghajlatváltozással foglalkozó – virtuális – vezetői csúcstalálkozót tartott a főbb gazdaságok éghajlat-politikai erőfeszítéseinek ösztönzése érdekében;

21. elismeri, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a levegőminőség, ami nagyrészt az energiaágazat technológiai fejlődésének és innovációjának tudható be;

22. úgy véli, hogy az EU-nak az Egyesült Államokkal együtt meg kell erősítenie a fenntartható fejlődési célok és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend központi szerepét mint a hatékony többoldalú együttműködés keretét, amely lehetőség szerint Kínát is magában foglalja, feltéve, hogy Kína valóban kötelezettséget vállal arra, hogy nem ellenséges módon folytatja a párbeszédet és az együttműködést, valamint egy olyan menetrenddel, amely megerősíti a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend alapvető struktúráit és célkitűzéseit;

23. felhívja a figyelmet a korlátozó intézkedések, köztük az emberi jogi szankciók alkalmazásának fokozott összehangolására, és sürgeti a Tanácsot egy korrupciós elem elfogadására az EU globális emberi jogi szankciórendszerének részeként; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy amikor lehetséges és hasznos hangolják össze szankciós politikáikat;

24. üdvözli a Biden-adminisztráció azon bejelentett kötelezettségvállalását, hogy ismét együttműködik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával, jelezve az Egyesült Államok azon megújult szándékát, hogy világszerte előmozdítsa az emberi jogokat, remélve az emberi jogok globális érvényesítésére irányuló erőfeszítések megerősítését, valamint az emberi jogok államközpontú koncepcióként történő tekintélyelvű újradefiniálásának megakadályozását; felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy a hasonlóan gondolkodó szövetségesekkel együtt munkálkodjanak az Emberi Jogi Tanács megreformálásán, és különösen határozzanak meg egyértelmű kritériumokat a tagságra vonatkozóan;

25. szorgalmazza az emberi jogok globális előmozdítása és védelme melletti EU–USA elkötelezettség megerősítését, valamint a tekintélyelvűség és az illiberális rezsimek felemelkedése elleni küzdelem megerősítését; ösztönzi az emberi jogi visszaélések kezelésére szolgáló átfogó EU–USA közös eszköztár létrehozását; felhívja az uniós intézményeket, hogy működjenek együtt más demokráciákkal az alapvető emberi jogok és a demokratikus értékek nemzetközi szintű védelme és előmozdítása érdekében, a nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel való megerősített szoros együttműködés révén; úgy véli, hogy a Parlament és a Kongresszus együttműködhetne olyan esetekben, amikor emberijog-védőket és civil társadalmi képviselőket ok nélkül üldöznek és börtönöznek be, vagy elnyomják fellépésüket;

26. üdvözli, hogy a Biden-kormány feloldotta a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) vezető tisztviselőire vonatkozó amerikai szankciókat; ösztönzi az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon az NBB-t létrehozó Római Statútumhoz, és konstruktívan működjön együtt a Bíróság folyamatban lévő vizsgálataiban és jogi eljárásaiban;

27. megismétli azon felhívását, hogy az Egyesült Államoknak el kellene törölnie a halálbüntetést, és meg kellene reformálnia büntető igazságszolgáltatási rendszerét;

28. sürgeti az EU és az USA közötti párbeszédet és a bevált gyakorlatok cseréjét a faji és nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén; felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy tegyenek határozott lépéseket az etnikai és faji kisebbségeket aránytalan mértékben érő rendőrségi erőszakban tükröződő, rendszerszintű rasszizmus, valamint a legitim békés tüntetések táptalajául szolgáló, mély egyenlőtlenségek kezelése érdekében;

29. úgy véli, hogy az EU és az USA együttesen előmozdíthatják az egyenlőséget és az emberi jogok tiszteletben tartását, és biztosíthatják, hogy ezek megfelelően tükröződjenek és támogatásban részesüljenek a multilaterális fórumok döntéshozatalában; ezért javasolja egy állandó platform kialakítását az EU és az USA közötti párbeszéd számára, hogy konkrét lépések szülessenek a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a megkülönböztetés – többek között az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés – elleni küzdelem érdekében, és e tekintetben szorosabb többoldalú együttműködésre szólít fel a nemzetközi szervezetekkel, például az EBESZ-szel, az ENSZ-szel, az Afrikai Unióval, az Amerikai Államok Szervezetével és az Európa Tanáccsal; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy szervezzenek együtt rasszizmus elleni globális csúcstalálkozót a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni globális küzdelem kérdéséről;

30. kitart amellett, hogy fokozott erőfeszítésekre van szükség a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak – többek között a nemi alapú erőszak, valamint a szexuális és reproduktív egészség és jogok – javítása érdekében;

31. felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy erősítsék meg együttműködésüket az USA-val a vallás és a meggyőződés szabadságának világszerte történő előmozdítása terén; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy kölcsönösen védjék meg és őrizzék meg Európa és az USA kulturális és történelmi örökségét az Egyesült Államokban és az EU-ban;

32. ösztönzi a Biden-kormányzatot, hogy mielőbb hajtsa végre a guantánamói fogolytábor bezárására vonatkozóan bejelentett terveit; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy közel 20 évvel a létesítmény létrehozása után 40 rabot továbbra is fogva tartanak, köztük öt olyat, akik szabadon bocsátását az Obama-kormány előkészítette; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy ajánlják fel segítségüket e folyamat elősegítéséhez;

33. ösztönzi az Egyesült Államokat, hogy a lakosság nagyobb hányada számára biztosítson tisztességes és nyílt hozzáférést olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi és a szociális védelmi rendszerek; arra buzdítja az újonnan kinevezett Biden-kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket az amerikai állampolgárok fegyvertartásának szabályozására;

34. hangsúlyozza, hogy a transzatlanti közösségnek számos példátlan közös kihívással kell szembenéznie, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemtől a hibrid fenyegetésekig, az éghajlatváltozásig, a félretájékoztatásig, a kibertámadásokig, a kialakulóban lévő és forradalmi technológiákig, a változó globális hatalmi egyensúlyig, valamint az ebből eredő, a szabályokon alapuló nemzetközi rendet érintő kihívásig terjednek;

Megerősített együttműködés a nemzetközi kereskedelem és a beruházások terén

35. hangsúlyozza az Egyesült Államokkal való együttműködés szükségességét – a pozitív lendületre építve – a többoldalú kereskedelmi rendszer megerősítése és a Kereskedelmi Világszervezet reformja érdekében; üdvözli „A megújított transzatlanti partnerség felé” című, 2021. június 15-i EU–USA csúcstalálkozó eredményét, amely az újjáéledő és konstruktív szerepvállalás jele; üdvözli a nagy polgári légi járművek együttműködési keretéről szóló egyetértési megállapodást; tudomásul veszi, hogy az EU–USA csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat elismeri, hogy az Egyesült Államok által az EU-ból származó importra alkalmazott vámok az USA 232. szakasza értelmében feszültségekhez vezettek a transzatlanti kapcsolatokban, és üdvözli az ugyanebben a nyilatkozatban tett azon kifejezett kötelezettségvállalást, hogy az év vége előtt megoldják az acél- és alumíniumtöbblettel kapcsolatos meglévő különbségeket; úgy véli, hogy számos állandó vitafórum – például a Kereskedelmi és Technológiai Tanács és az EU–USA közös technológiai versenypolitikai párbeszéd – létrehozása alapvető fontosságú, mivel még inkább lehetővé teszik a transzatlanti kereskedelmet, és sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hozzon létre hatékony és inkluzív struktúrát az EU részéről a Kereskedelmi és Technológiai Tanács számára; üdvözli a közös EU–USA munkacsoport létrehozását, amely a Covid-vakcinák gyártásával és ellátási láncával foglalkozik;

36. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok rendelkezik a világ legintegráltabb gazdasági kapcsolatával, amely egyben a legnagyobb és legmélyebb kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolat, mivel az áruk és szolgáltatások kétoldalú kereskedelme évente több mint 1 billió EUR-t tesz ki; emlékeztet arra, hogy az EU és az USA gazdasága együttesen a globális GDP több mint 40%-át és a világkereskedelmi forgalom közel egyharmadát teszi ki;

37. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy történelmi szövetségesekként és kereskedelmi partnerekként – nem utolsósorban a jelenlegi Covid19-válságra tekintettel – új lendületet adjunk transzatlanti kereskedelmi kapcsolatunknak a multilateralizmus, a nyílt, szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer előmozdítása és a sürgető globális kihívásokra – többek között a globális egészségügyre – vonatkozó közös megoldások megtalálása céljából;

38. tudomásul veszi az amerikai partnerek és az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője, Katherine Tai nyilatkozatai által a Biden-kormány 2021. évi kereskedelmi programjáról tartott meghallgatáson tett kijelentéseket;

39. ezzel összefüggésben megismétli, hogy támogatja az EU új kereskedelmi stratégiáját, amelynek célja – többek között az Unió transzatlanti programja révén – a bel- és külpolitikai célkitűzések közötti szinergiák kialakítása az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban;

40. a kereskedelempolitikát a transzatlanti menetrend stratégiai geopolitikai eszközének tekinti; hangsúlyozza, hogy az USA kulcsfontosságú kereskedelmi partner, és ezért üdvözli a Biden-kormány pozitív jelzéseit az EU-val fenntartott kétoldalú kapcsolatok megerősítésére irányuló tervei tekintetében, és felszólít az együttműködés megújítására, amelynek tartós és konkrét eredményeket kell hoznia az elkövetkező években, figyelembe véve, hogy gazdasági kapcsolatainkat biztonsági érdekek is befolyásolják a nyitott stratégiai autonómia összefüggésében;

41. hangsúlyozza, hogy közös érdekeken és értékeken, valamint közös kockázatokon és fenyegetéseken alapuló közös fellépéseket kell meghatározni a Covid19-világjárványból való globális fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállításhoz való hozzájárulás érdekében;

42. hangsúlyozza, hogy meg kell reformálni a globális kereskedelmi rendszert, hogy az globális egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, és működjön együtt új szabályok kidolgozása érdekében, különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, mivel a tisztességtelen verseny súlyosan érinti vállalatainkat és munkavállalóinkat;

43. támogatja az Egyesült Államokkal kialakítandó vezető partnerség megközelítését, többek között az Oroszországgal és Kínával szembeni összehangolt álláspontot, amely a közös érdekek érvényesítésére és a kereskedelem környezetbarátabbá tételére összpontosít, valamint a globális közjavak biztosításával kapcsolatos közös kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy e programnak ki kell terjednie a „munkavállalókra és bérekre”, valamint az ellenállóképesebb, fenntarthatóbb és felelősebb ellátási láncokra; e tekintetben arra ösztönzi mindkét felet, hogy hangolják össze a kényszermunkára és a kizsákmányoló munkafeltételekre vonatkozó megközelítésüket, és működjenek együtt a munkavállalói jogok és a környezetvédelmi normák kereskedelmi megállapodásokban való és multilaterális szinten történő tiszteletben tartásának javítása érdekében, többek között egymás tapasztalataira építve e rendelkezések hatékonyabb érvényesítése céljából;

44. hangsúlyozza, hogy be kell mutatni, hogy az EU és az USA közötti jobb kereskedelmi kapcsolatok az Atlanti-óceán mindkét partján a polgárok – különösen a globalizáció miatt hátrányos helyzetbe került polgárok – és a vállalkozások javát szolgálják majd; ezzel összefüggésben felhívja az EU-t és az USA-t, hogy működjenek együtt és hangolják össze stratégiáikat beruházási szinergiák létrehozása érdekében, különösen gazdaságaik fenntartható és inkluzív digitális és zöld átállásának megvalósítása érdekében;

45. megjegyzi, hogy az EU és az USA közös kihívásai egyre inkább nem katonai jellegűek, és gazdasági partnerségünk részét képezik; ezért a kereskedelemről szóló, folyamatos és megerősített transzatlanti parlamenti párbeszédre szólít fel az Európai Parlament és az Egyesült Államok Kongresszusa között a bizottságok közötti együttműködés révén, az Unió részéről az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága, amerikai részről pedig az adótörvényekért felelős bizottság (Ways & Means Committee), annak kereskedelmi albizottsága és a Szenátus pénzügyi bizottsága között, valamint a transzatlanti jogalkotói párbeszéd keretében; konkrétabban felszólít egy kereskedelemmel és technológiával foglalkozó albizottság létrehozására a transzatlanti jogalkotói párbeszéden belül, amely kiegészíti a Kereskedelmi és Technológiai Tanács végrehajtói részét és gyakorolja annak demokratikus ellenőrzését;

46. üdvözli a WTO új főigazgatójának, Ngozi Okonjo-Iwealának USA általi támogatását, valamint az Egyesült Államok Párizsi Megállapodáshoz való visszatérését; üdvözli az uniós agrár-élelmiszeripari termékekre aránytalan negatív hatást gyakorló Airbus Boeing vámtarifák négy hónapos ideiglenes felfüggesztését, ami pozitív lépés a polgári légi járművek támogatására irányuló tartós megoldás megtalálásának irányába; megjegyzi, hogy e vámok felfüggesztése 2021 júliusában véget ér, és sürgeti, hogy találjanak olyan megoldást, amely e vámok végleges megszüntetéséhez vezet;

47. üdvözli az USA azon szándékát, hogy tárgyalásokat kezdjen az acél- és alumíniumiparban kialakult globális kapacitásfelesleg kezeléséről; tudomásul veszi a Bizottság döntését, hogy felfüggeszti az amerikai intézkedéseket ellensúlyozó, az USA-ból származó importra kivetett vámok emelését;

48. üdvözli továbbá az USA-val az új Biden-kormány alatt kötött első megállapodásnak, a WTO vámkontingens-megállapodásának gyors megkötését, ami bizonyítja, hogy ez az új kormány készen áll arra, hogy a WTO keretében megállapodásokat kössön az EU-val;

49. elismeri ugyanakkor, hogy továbbra is vannak eltérő érdekek; e tekintetben sürgeti mindkét felet, hogy oldják meg a kétoldalú vitákat; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az egyoldalú kereskedelmi intézkedéseket és a digitális szolgáltatásokra kivetett adókkal kapcsolatos további intézkedésekkel való fenyegetést, tartózkodjon a további intézkedések meghozatalától, és inkább összpontosítson arra, ami összeköt minket; igen fontosnak tartja, hogy a 2021. júniusi EU–USA csúcstalálkozót használják ugródeszkaként kereskedelmi kapcsolataink további elmélyítéséhez és a szorosabb együttműködés kiaknázatlan területeinek megvitatásához;

50. sürgeti az Egyesült Államokat, hogy a jelenlegi megbeszélések ellenére azonnal szüntesse meg az acélra és az alumíniumra vonatkozó, 232. szakasz szerinti vámokat, mivel az európai vállalatok nem tekinthetők nemzetbiztonsági fenyegetésnek, és hangsúlyozza, hogy közösen kell foglalkozni a harmadik országokbeli, acél- és alumíniumipar terén kialakult kapacitásfelesleggel kapcsolatos aggályokkal; megismétli többek között az EU azon törekvését, hogy megszüntesse az ipari termékekre kivetett vámokat az EU és az USA között;

51. miközben sajnálatosnak tartja a digitális adókkal kapcsolatos 301 vizsgálat következtetéseit, felszólít a kereskedelmi megtorló intézkedések hat hónapos felfüggesztésére olyan gazdasági ágazatokban, mint a cipőipar azokban a tagállamokban, amelyek bevezették a digitális szolgáltatási adót, amíg az OECD keretében folynak a tárgyalások; aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének a különböző uniós digitális szolgáltatási adókkal kapcsolatos 301 vizsgálatból származó, megtorló vámok előzetes listája miatt, amely olyan különösen érzékeny feldolgozóipari ágazatokat foglal magában, mint a cipő- és bőripar, amelyek további vámtarifák elfogadása esetén esetleg kiszorulhatnak az USA piacáról; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel és a lehető leghamarabb zárják le a digitális adóztatásról szóló OECD-javaslat keretében folytatott tárgyalásokat, és vegyenek igénybe minden szükséges módszert annak érdekében, hogy elkerüljék az uniós vállalatokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat érő további gazdasági károkat, különösen a Covid19-re vonatkozó helyreállítási stratégiákkal összefüggésben; úgy véli, hogy tekintettel az EU kizárólagos hatáskörére a közös kereskedelempolitika terén, valamint az USA-nak a digitális adóztatási jogszabályokkal kapcsolatos megtorlásra irányuló fenyegetéseire, közös uniós megközelítést kell előnyben részesíteni a nemzeti szintű egyéni megközelítésekkel szemben, különösen a transzatlanti vámok további eszkalációjának elkerülése érdekében;

52. elismeri, hogy továbbra is kiaknázatlan lehetőségek állnak rendelkezésre a jelentős bürokrácia megszüntetésére és a transzatlanti gazdasági partnerség megerősítésére; a folyamatban lévő technológiai versennyel összefüggésben hangsúlyozza a szoros transzatlanti szabályozási tér fontosságát vállalkozásaink számára, különösen a kialakulóban lévő digitális, energetikai és éghajlattal kapcsolatos technológiák esetében; elvárja mindkét féltől, hogy párbeszéd keretében foglalkozzanak az amerikai „Buy American” törvénnyel és a Jones-törvénnyel, többek között a közbeszerzési eljárásokkal és a szolgáltatások piacához való hozzáféréssel kapcsolatos uniós aggályokkal;

53. közös megközelítést javasol a Covid19-válság kezelésére, többek között az oltóanyagok elérhetőségének és megfizethetőségének növelése révén; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy működjenek együtt, és vállaljanak vezető szerepet az oltóanyaghiány problémájának kezelésében annak biztosítása érdekében, hogy az oltóanyagok világszerte mindenhol a lehető legnagyobb számban és a lehető leggyorsabban elérhetőek legyenek; emlékeztet, hogy a világ az oltóanyagok globális hiányával néz szembe; ezért a vakcinaméltányosság elérése érdekében felhívja az EU-t és az USA-t, hogy működjenek együtt a gyártókkal az oltóanyagok és alkotóelemeik globális gyártási kapacitásának növelése érdekében; felszólítja mindkét felet, hogy tartózkodjanak az exportkorlátozó intézkedésektől, biztosítsák az ellátási láncok megfelelő működését, biztosítsák a szükséges technológiatranszfert, és javítsák a jövőbeli globális egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültséget; ösztönzi mindkét felet, hogy fokozzák a szabályozási együttműködést a gyógyszerekhez való alapvető hozzáférés megkönnyítése érdekében;

54. felhívja a Bizottságot és a Biden-kormányt, hogy tevékenyen támogassák a WTO új főigazgatójának különösen egészségügyre vonatkozó kezdeményezéseit; ezzel összefüggésben rámutat a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) alóli lehetséges mentességről szóló parlamenti álláspontra, amelyet 2021. június 10-i állásfoglalásában[9] fogalmazott meg;

55. úgy véli – miközben elismeri az európai szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságát a vállalkozások innovációs kapacitásának fenntartása érdekében –, hogy meg kell vizsgálni a TRIPS-megállapodásban foglalt valamennyi alkalmazandó rugalmasságot a vakcinák és az alkotóelemek globális gyártási kapacitásának növelése céljából; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldások keresése a közös globális válasznak csak egy része lehet;

56. hangsúlyozza, hogy a WTO továbbra is a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszer sarokköve; felszólít a WTO reformjával kapcsolatos megerősített együttműködésre, beleértve 3 alapvető funkciójának reformját, ami magában foglalja a fellebbviteli testület sürgős reformját és visszaállítását, valamint a WTO nyomonkövetési és tanácskozási funkciójának megerősítését, többek között nyílt többoldalú megállapodások előmozdítása révén;

57. sürgeti mindkét felet, hogy működjenek együtt az egészségügyi termékek kereskedelmének szabályozásában, a digitális kereskedelemre vonatkozó szabályok kidolgozásában, valamint ambiciózus éghajlat-politikai és környezetvédelmi menetrend meghatározásában, többek között a környezeti termékekről szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalások újraindításával, valamint dolgozzanak ki közös javaslatokat, többek között a támogatásokra vonatkozó szabályokról és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetéséről;

58. elvárja mindkét féltől, hogy állapodjanak meg a WTO 12. miniszteri konferenciáján elérendő konkrét, a WTO-t a zöld és digitális átállásra felkészítő célokról, beleértve a halászatról szóló megállapodást, a kereskedelemről és az egészségügyről szóló nyilatkozatot, a vitarendezési rendszer reformjára vonatkozó munkaprogramot, az ipari támogatásokra és az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó munkaprogramot, valamint az e-kereskedelmi tárgyalások terén elért jelentős előrelépést;

59. ösztönzi mindkét felet, hogy működjenek együtt az állami tulajdonú vállalatokra, az ipari támogatásokra, a kapacitásfeleslegre és a technológiatranszferre vonatkozó WTO-szabályok naprakésszé tétele érdekében azzal a céllal, hogy felkészítsék a szervezetet a XXI. század kihívásaira; e tekintetben támogatja a Japánnal folytatott háromoldalú kezdeményezés kiterjesztését is, és felszólítja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy a WTO keretében vezessék be a hasonló gondolkodású országok koalícióját azzal a céllal, hogy új szabályokról állapodjanak meg, és emellett dolgozzanak ki egy önálló eszközt a tisztességtelen külföldi támogatások ellen; elvárja mindkét féltől, hogy mozdítsák elő a többoldalú megállapodásokat, és törekedjenek ilyen megállapodásokra; felhívja az Egyesült Államokat, hogy újítsa meg a WTO közbeszerzésről szóló megállapodásával kapcsolatos kötelezettségvállalásait;

60. tudomásul veszi a Kínával folytatott EU–USA párbeszéd első magas szintű találkozójának eredményét, amelyen a két fél megismételte, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolatai sokrétűek, és az együttműködés, a verseny és a rendszerszintű rivalizálás elemeiből állnak; ahol csak lehetséges, támogatja a Kínával kapcsolatos közös stratégiai megközelítést, valamint a multilaterális kereteken belüli együttműködést az olyan közös kihívásokkal kapcsolatban, mint az éghajlatváltozás és a piac torzulásához és az egyenlő versenyfeltételek hiányához vezető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok;

61. felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy összehangolt álláspontot alakítsanak ki a torzító hatású ipari támogatások – különösen az állami tulajdonú vállalatok és a kritikus ágazatok kapacitásfeleslege –, a kényszerített technológiatranszferek, a szellemitulajdon-lopás, a kötelező közös vállalatok, a piaci akadályok és a kényszermunka betiltása elleni küzdelem kezelése tekintetében, többek között az Egyesült Államok és Kína közötti, I. szakasz megállapodásának és az EU átfogó beruházási megállapodásának megvitatása révén;

62. megjegyzi, hogy az ilyen kérdések nem oldhatók meg egyoldalúan vagy kétoldalúan, és a hasonló gondolkodású partnerek nemzetközi, a WTO keretein belüli koalícióját teszik szükségessé;

63. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e közös stratégiába és a WTO keretébe belefoglalják az emberi jogok tiszteletben tartását, többek között a nemzetközi vállalkozások működése során is; e tekintetben rámutat arra, hogy a kellő gondosságról szóló kötelező erejű jogszabályra van szükség, és felszólítja az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon ehhez a megközelítéshez, és támogassa azt az értékláncok mentén;

64. meggyőződése, hogy az EU-nak és az USA-nak meg kell erősítenie a transzatlanti együttműködést a szabályokon alapuló és fenntartható összeköttetések terén Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésére adott válaszként, és reménykedik a jövőbeli együttműködésben, különös tekintettel a szigorú minőségi normák fenntartására;

65. a párbeszéd és a közös fellépések előmozdítása mellett felhívja a Bizottságot, hogy határozottan mozdítsa elő az EU érdekeit és stratégiai autonómiáját az USA által bevezetett indokolatlan vámokra, a nemzetközi joggal ellentétes, területen kívüli szankciókra és piaci akadályokra reagálva; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EU önálló kereskedelmi intézkedéseit;

66. kéri az Egyesült Államokat különösen annak biztosítására, hogy a közbeszerzési eljárások átláthatóak, nyíltak és kiszámíthatók legyenek az egyenlő bánásmód elve alapján;

67. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot egy olyan eszközről, amely megakadályozná és ellensúlyozná a harmadik országok által hozott kényszerítő intézkedéseket, és egy olyan jogszabályról, amelynek célja, hogy támogassa az e szankciókkal sújtott és a nemzetközi joggal összhangban működő európai vállalatokat;

68. ösztönzi mindkét felet, hogy kezdjenek ambiciózus párbeszédet, és a magas szintű stratégiai párbeszéd újraindítása révén találjanak keretet az együttes fellépéshez, és törekedjenek szelektív kereskedelmi és beruházási megállapodásokra;

69. erősebb szabályozási, zöld, fenntartható és digitális partnerségre szólít fel a Kereskedelmi és Technológiai Tanácson keresztül; felszólít a megfelelőségértékelésről szóló megállapodásra, amely különösen a kkv-k javát szolgálja, a kritikus és a kialakulóban lévő technológiákra, például a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzetközi szabványok meghatározásának összehangolt megközelítésére és a nagy technológiai vállalatokra, valamint a digitális és globális adókra vonatkozó szabályozási együttműködésre; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy osszák meg egymással a stratégiai ágazatokba történő külföldi befektetések átvilágítására – többek között az esetleges ellenséges felvásárlásokra – vonatkozó információkat, és működjenek együtt e téren;

70. arra ösztönzi mindkét felet, hogy osszák meg egymással a bevált szabályozási gyakorlatokat; sürgeti az EU-t és az USA-t, hogy folytassák a megfelelőségértékelésről szóló tárgyalásaikat a pénzügyi terhet jelentő nem vámjellegű akadályok felszámolása érdekében; hangsúlyozza, hogy mindkét fél számára fontos a hasonló gondolkodású partnerek koalíciójának összehangolása és vezetése a transzatlanti szabványok nemzetközi szabványügyi szervezetek általi alkalmazásának fokozása érdekében;

71. felhívja mindkét felet, hogy a kereskedelmet használják az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a felfelé irányuló konvergencia elérésének eszközeként; e tekintetben sürgeti mindkét felet, hogy hogy működjenek együtt a szén-dioxid-árazás terén, és különösen hangolják össze az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus kidolgozását, valamint az illegális fegyverkereskedelem elleni és a fegyverkereskedelem – többek között az USA és az uniós tagállamok fegyverexportja – átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését célzó hatékony intézkedéseket;

72. felszólítja az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy működjenek együtt a globális társasági adó terén az OECD keretében, üdvözölve különösen a G7-országok által a globális adóreformról elért megállapodást, kiemelve a legalább 15%-os globális társaságiadó-kulcsról szóló megállapodást, és működjenek együtt a csalárd és káros kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelemben;

73. hangsúlyozza, hogy az erősebb kereskedelmi és gazdasági partnerek erősebb szövetségeket tesznek lehetővé; üdvözli mindkét fél arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ellátási láncaikat ellenállóbbá tegyék, különös tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagokra;

74. felszólít az EU és az USA közötti megerősített együttműködésre az Északi-sarkvidéken, tekintettel az új hajózási útvonalak megnyitására és a természeti erőforrásoknak az éghajlatváltozás miatti esetleges rendelkezésre állására, valamint figyelembe véve azt, hogy más országok, például Kína egyre nagyobb gazdasági érdeklődést tanúsítanak az Északi-sarkvidék iránt; felhívja a Bizottságot, hogy az Északi-sarkvidékre vonatkozó közelgő stratégiájában foglalkozzon ezekkel a lehetőségekkel és kihívásokkal is;

75. sürgeti a Bizottságot, hogy általános gyakorlatként átlátható módon működjön együtt az Egyesült Államokkal, többek között azáltal, hogy közzéteszi az Egyesült Államoknak küldött valamennyi javaslatot, valamint garantálja az Európai Parlament és a civil társadalom bevonását e javaslatok kidolgozásába a fogyasztók és a polgárok bizalmának növelése érdekében.

A biztonsági és védelmi kihívások együttes kezelése

76. hangsúlyozza, hogy a transzatlanti szövetség továbbra is alapvető fontosságú az európai kontinens biztonsága és stabilitása szempontjából, mivel a NATO Európa kollektív védelmének alapja és az európai biztonság fő pillére; újólag megerősíti továbbá, hogy a NATO szövetségeseinek és partnereinek, valamint az Európai Uniónak együttesen többet kell tenniük a méltányos elvárások teljesítése érdekében olyan hiteles és egyenlő transzatlanti partnerekként, amelyek képesek és hajlandók megvédeni magukat és kezelni a szomszédságukban kialakult válságokat, szükség esetén vezető szerepet vállalva, de az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben; támogatja a transzatlanti biztonsági kapcsolatrendszerrel összefüggő felelősségek egyensúlyának helyreállítását azáltal, hogy az Egyesült Államokra nehezedő terhek csökkentésének, illetve a NATO-tagok és az uniós védelmi kapacitások közti szinergiák teremtésének egyik módjaként elősegítik az uniós tagállamok nagyobb önállóságát védelmi kérdésekben; hangsúlyozza, hogy az EU és a NATO közötti együttműködés konkrét területeken 74 közösen elfogadott fellépésen alapul; emlékeztet arra, hogy mindkét szervezet különböző feladatokat és prioritásokat lát el, mivel a NATO felel tagjainak közös területi védelméért, az EU pedig külföldön katonai válságkezelésre törekszik, lehetőséget teremtve a biztonsági kihívásokkal kapcsolatos további párbeszédre és együttműködésre, valamint a demokrácia, a szabadság és a béke előmozdításának alapvető értékeinek közös támogatására épülő stratégiai partnerségre; hangsúlyozza, hogy a mélyrehatóbb együttműködés, az összevonás és megosztás, valamint a hatékony és átlátható európai védelmi ágazat a NATO rendelkezésére álló képességeket is erősíti; hangsúlyozza, hogy egy erős uniós ipari bázis és az erősebb katonai képességek létrehozása, valamint a katonai mobilitásba és interoperabilitásba való beruházás nemcsak erősíti az EU-t, hanem ezzel egyidejűleg megszilárdítaná a transzatlanti szövetséget is, és szinergikus lenne az EU illetve a NATO-ban is tagsággal bíró uniós tagállamok szerepével és jelentőségével; teljes elkötelezettségét fejezi ki az európai védelmi kezdeményezések, többek között különösen az Európai Védelmi Alap, a PESCO és az Európai Békekeret iránt; hangsúlyozza, hogy a transzatlanti partnerség csak akkor lehet sikeres, ha valamennyi tagállam teljesíti kötelezettségvállalásait – többek között védelmi beruházási vállalásait –, és részt vesz a kölcsönös támogatásnyújtásban, valamint ha a kiegyensúlyozottabb tehermegosztás elvét követi; hangsúlyozza, hogy valamennyi szövetségesnek pénzügyileg be kell ruháznia a NATO polgárok védelméhez szükséges képességeinek fejlesztésébe, megszerzésébe és fenntartásába; utal az EU stratégiai iránytűjének folyamatban lévő kidolgozására, amely mérföldkő lesz az erősebb európai védelmi és biztonsági együttműködés szempontjából, és hangsúlyozza, hogy a stratégiai iránytűnek szorosan kapcsolódnia kell a NATO stratégiai koncepciójának kidolgozásához, továbbá abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy ezek a párhuzamos folyamatok egyedülálló lehetőséget kínálnak a transzatlanti politikai és biztonsági partnerség jelentős előmozdítására és aktualizálására, és azt alkalmassá teszik az EU és az USA előtt álló jelenlegi globális kihívások kezelésére; hangsúlyozza, hogy az európai stratégiai autonómia ambíciója semmiképp sem veszélyezteti a NATO-t, hanem kiegészíti azt; felszólít az Európai Védelmi Ügynökség és az Egyesült Államok közötti igazgatási megállapodás megkötésére, és üdvözli az EU és az USA azon kötelezettségvállalását, hogy a 2021. június 15-i EU–USA csúcstalálkozó végén kiadott nyilatkozatnak megfelelően a lehető leghamarabb megkezdik a megbeszéléseket; szorgalmazza az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság közötti külpolitikai koordinációs folyamatok kialakítását;

77. üdvözli a Tanács 2021. május 6-i kedvező határozatát, amely felhatalmazta a katonai mobilitási projekt koordinátorát, Hollandiát, hogy meghívja az Egyesült Államok, Kanada és Norvégiát ezek kérésének megfelelően a PESCO katonai mobilitással kapcsolatos projektjében részvételre; hangsúlyozza, hogy ez a részvétel növelni fogja az EU és a NATO képességeinek koherenciáját, valamint a transzatlanti erők interoperabilitását, felkészültségét és ellenálló képességét;

78. kéri, hogy az EU, az Egyesült Államok és a NATO fokozottan működjön együtt keleti szomszédainkkal, különösen Grúziával, Ukrajnával és Moldovával a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kérdésekben, támogassa az országok területi integritását, és erősítse meg ellenálló képességüket az őket érő kiber-, információs, kémkedési és egyéb fenyegetésekkel szemben;

79. üdvözli az Egyesült Államok azon döntését, hogy eláll az amerikai erők EU-ból való visszavonásától, és fokozza katonai jelenlétét az uniós tagállamokban, a transzatlanti biztonsági együttműködés melletti elkötelezettség jeleként; háláját fejezi ki az Egyesült Államok katonai személyzetének, akik az elmúlt évtizedekben hozzájárultak Európa és polgárai biztonságának és védelmének fenntartásához;

80. nyomatékosan kéri az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy mozdítsák elő a szoros együttműködést nemcsak a hagyományos biztonsági fenyegetések, hanem a jelenleg kialakulók tekintetében is, amilyen például az ellenséges külföldi technológiai erőfölény, a hibrid fenyegetések, a dezinformációs kampányok és a választási folyamatokba való rosszindulatú beavatkozás; nyomatékosan kéri az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy alakítsanak ki szoros együttműködést a kiberbiztonság területén; nyomatékosan kéri az EU-t, hogy fejlesszen ki hatékonyabb kiberképességeket annak érdekében, hogy megerősítse képességeit a kiberfenyegetések elleni védekezésre; üdvözli a Bizottság új kiberbiztonsági stratégiáját, amely alapul szolgál a kibertérre vonatkozó nemzetközi normák és szabványok meghatározásához; felszólít a szükséges képességek fejlesztésére, beszerzésére és fenntartására a NATO-n belül is, többek között a hírszerzési információk megosztása tekintetében, valamint az uniós ügynökségek, például az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és amerikai partnereik közötti szorosabb koordinációra; elismeri, hogy a kibervédelem bizonyos fokig hatékonyabb, ha tartalmaz offenzív eszközöket és intézkedéseket is, feltéve, hogy használatuk megfelel a nemzetközi jognak; hangsúlyozza, hogy közös megközelítésre van szükség az érdemi emberi beavatkozás nélkül támadások végrehajtására képes, autonóm módon működő fegyverek betiltása, a fegyverrendszerek autonómiájának globális szintű szabályozása, valamint a kibereszközök és a tömeges megfigyelési technológiák exportjának és elterjedésének korlátozása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a globális fegyverzet-ellenőrzést naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy képes legyen szembenézni a kibereszközökkel és mesterséges intelligenciával kapcsolatos kihívásokkal; felhívja a transzatlanti partnereket, hogy csatlakozzanak és járuljanak hozzá aktívan az ENSZ főtitkárának globális tűzszüneti felhívásához;

81. úgy véli, hogy a demokratikus és választási folyamatok védelme globális biztonsági kérdés; e tekintetben javasolja a választási folyamatokba való beavatkozásra adott válaszok strukturált keretének közös kidolgozását, amely a szabad és reziliens demokratikus folyamatok transzatlanti magatartási kódexén alapul, és amely strukturális és átfogó intézkedésekre törekszik az beavatkozások hibrid jellegére való reagálás érdekében, szorosan együttműködve az olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az EBESZ; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy valamennyi érintett partnerrel – különösen a nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozatot aláíró szervezetekkel – mozdítsák elő a választási megfigyeléssel kapcsolatos szorosabb és ambiciózusabb nemzetközi együttműködést a választási folyamatokat fenyegető növekvő közbiztonsági fenyegetések leküzdése érdekében; hangsúlyozza, hogy közösen kell fellépni a hamis belföldi megfigyelés egyre terjedő jelenségével szemben, amely aláássa a közvélemény választási megfigyelésbe vetett bizalmát, és mélyrehatóan értékelni kell az új választási információs és kommunikációs technológiák növekvő használatából adódó lehetőségeket, kihívásokat és kockázatokat; kitart amellett, hogy minden szinten meg kell erősíteni az érintett hazai választási megfigyelő szervezetekkel való szükséges együttműködést, valamint tevékenységeik keretében védelmüket;

82. kiemeli a kvantumszámítási kapacitások elérésének jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy fokozni kell az EU és az USA közötti együttműködést e területen annak biztosítása érdekében, hogy az első kvantumszámításokat egymással szoros kapcsolatban álló, azonos támogatási célok által vezérelt partnerek végezzék el;

83. hangsúlyozza az Atlanti-óceán északi részén a tenger alatti távközlési kábelek stratégiai jelentőségét, amelyek a nemzetközi távközlés több mint 95%-át biztosítják; ismételten hangsúlyozza a megerősített transzatlanti együttműködés fontosságát a tenger alatti kábeleket szabályozó nemzetközi eszközök, köztük az ENSZ Tengerjogi Egyezménye védelme és tiszteletben tartásának biztosítása terén;

84. támogatja az EU és az USA közötti biztonsági és védelmi párbeszéd létrehozását, és felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy a lehető leghamarabb indítsa el; rámutat annak fontosságára, hogy a NATO képviselőit is bevonják ebbe a párbeszédbe az EU–NATO keretben folyó együttműködéssel való szinergiák előmozdítása és a szakpolitikai válaszok megkettőzésének elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy az EU és az USA közötti biztonsági és védelmi párbeszédnek ki kell térnie a biztonsági és védelmi kezdeményezésekre, a válságkezelésre, a katonai műveletekre és a kétoldalú biztonsági kérdésekre vonatkozó együttműködésre, amint az az EU és az USA globális változásra vonatkozó menetrendjében is szerepel; kiemeli, hogy az információmegosztás e párbeszéd fontos részét képezné;

85. hangsúlyozza, hogy társadalmainknak közös önelemző folyamatba kell kezdeniük a közös demokratikus értékeinkről, a másik fél és a vélemények sokszínűségének tiszteletben tartásáról, a globális demokrácia újjáélesztése és az Oroszország és Kína által egyaránt előretolt, de de a transzatlanti közösségben is jelenlévő, egyre növekvő önkényuralmi tevékenységgel szembeni védelme érdekében, többek között demokratikus rendszereink elszámoltathatóságának és ellenálló képességének megerősítésével, fellépve a szélsőséges nézetekkel és rasszizmussal szemben, amelyek termékeny alapot biztosítanak az antidemokratikus mozgalmak sikeréhez, egységes álláspontot képviselve az önkényuralmi szereplők rosszindulatú befolyásával szemben geopolitikai szempontból, és a transzatlanti párbeszédben való részvétellel, valamint az egyenlőtlenségek kiváltó okait kezelő inkluzív szociális és gazdaságpolitikák előmozdítása által; hangsúlyozza a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot támogató politikákkal, valamint a félretájékoztatás és a külföldi beavatkozás elleni küzdelemmel kapcsolatos transzatlanti párbeszéd és együttműködés értékét; hangsúlyozza, hogy mindkét oldalon szükség van a közvélemény politikába és intézményekbe vetett bizalmának csökkenését előidéző tényezők kezelésére; hangsúlyozza, hogy az ebbe az irányba tett erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a tudományba és a tényekbe vetett bizalom kiépítésére, a megkülönböztetésmentességi politikák biztonsági hálójának kibővítésére, valamint a faji és vallási hátrányos megkülönböztetés elutasítására és kezelésére;

86. felszólítja továbbá az EU-t és a USA-t, hogy közösen nyújtsanak gazdasági, politikai és operatív támogatást az Afrikában jelenleg működő regionális szervezetekkel, mint például az Afrikai Unió, a Száhel-övezet G5-országai közös hadereje és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS);

87. hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az USA-nak szinergiákat kell teremtenie a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítései között, és biztosítania kell, hogy az erőfeszítéseket a szükséges források támogassák, és ezek arányosak legyenek az adott fenyegetéssel; az a véleménye, hogy mindkét partnernek törekednie kell a hírszerzésből származó információk tagállamok közötti megosztása jelenlegi gyakorlatának javítására, különös hangsúlyt fektetve a megfelelőbb közös szituációs tudatosság elérésére a kulcsfontosságú területeken, ideértve a kialakulóban lévő biztonsági zónákat és a forradalmi technológiák, valamint a hibrid taktikák terroristák általi alkalmazását;

88. ösztönzi az EU és az USA közötti fokozott együttműködést a radikalizálódás visszaszorítására és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések terén, amelyek magukban foglalják közös képzési tevékenységek, közös terrorizmusellenes tanfolyamok, a tisztviselők csereprogramjai, taktikai gyakorlatok és oktatási kezdeményezések létrehozását;

89. hangsúlyozza a társadalmi és gazdasági fejlődésünk, valamint szabad társadalmaink alapját képező demokratikus elvek alapvető fontosságát; támogatja Biden elnök arra irányuló javaslatát, hogy rendezzenek csúcstalálkozót a demokráciáról az egyetemes értékek előmozdítására; felhívja az Egyesült Államokat, hogy használják fel az Európa jövőjéről szóló uniós konferencia tapasztalatait, és felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mind politikai, mind gyakorlati szempontból támogassák a csúcstalálkozó kezdeményezését; úgy véli, hogy a demokráciáról szóló, javasolt csúcstalálkozó célja az értékalapú multilateralizmus és a demokráciák közötti szolidaritás előmozdítása a nyomás alatt, a demokrácia belső és globális megerősítése, különösen a polgárok demokratikus kormányzásban való részvételének növelése, a demokratikus mozgalmak folyamatos elnyomásának békés megoldása, valamint az emberijog-védők, köztük a környezetvédők védelme világszerte, az önkényuralmi rendszerek növekvő befolyásának kezelése mellett; hangsúlyozza e tekintetben, hogy egy ilyen erőfeszítés segíthet a populizmus és a tekintélyuralom elleni küzdelem, valamint az alapvető demokratikus és emberi jogi értékek védelme felé vezető egyértelmű irányvonal kialakításában; javasolja, hogy az EU hozzon létre transzatlanti szövetséget az Egyesült Államokkal a demokrácia globális védelme érdekében, és javaslatot kell tennie egy demokráciavédelmi eszköztárra, amelynek együttes fellépéseket kell magában foglalnia a szankciókkal, a pénzmosás elleni politikákkal, a gazdasági és pénzügyi támogatás feltételeire vonatkozó szabályokkal, a nemzetközi nyomozásokkal, valamint az emberi jogi aktivisták és a demokrácia védelmezőinek támogatásával kapcsolatban; felszólít a transzatlanti kapcsolat tartós fontosságáról és mai jelentőségéről szóló, a két fél polgáraival folytatott és a polgárok között zajló megfelelőbb kommunikációra; e tekintetben megerősíti a jogalkotók, a vállalkozások és a civil társadalom közötti eszmecserék értékét;

Szorosabb külpolitikai koordinálás

90. úgy véli, hogy az EU-nak szorosabban együtt kell működnie az USA-val és meg kell újítania a Nyugat-Balkán és Kelet-Európa országaival való stratégiai partnerséget annak érdekében, hogy reziliens, virágzó, demokratikus, több etnikumból álló társadalmakat építsen ki, amelyek képesek ellenállni mind a helyi, mind a külső tekintélyelvű erők romboló befolyásának; emlékeztet arra, hogy a Nyugat-Balkán illetve a keleti partnerség országainak stabilitása befolyásolja a régió és az EU békéjét és biztonságát; üdvözli az USA és az EU közötti fokozott koordinációt a nyugat-balkáni országoknak az európai integrációhoz és az uniós tagsághoz vezető úton történő támogatása terén; úgy véli, hogy a Külügyek Tanácsa és az Egyesült Államok külügyminisztere közötti rendszeres, intézményesített koordináció e téren és más külpolitikai kérdésekben fokozná a transzatlanti párbeszédet és együttműködést a közös érdekű külpolitikai kérdésekben, és előmozdítaná a politikai álláspontok transzatlanti szintű további konvergenciáját; határozott uniós vezetésre és az USA-val való hatékony koordinációra szólít fel a határok átrajzolására irányuló kezdeményezések és az etnikai megosztottság és szegregáció elmélyítését célzó hasonló szubnacionális kezdeményezések, valamint a régión belüli kínai beruházások és finanszírozás kérdése, valamint annak a demokratikus kormányzásra és a környezetre gyakorolt hatása elleni fellépés érdekében; hangsúlyozza az EU és az USA közötti szoros együttműködés és koordináció fontosságát az állam foglyul ejtése, a korrupció, a szervezett bűnözés, a külföldi beavatkozás és a médiaszabadság elleni támadások elleni küzdelem, valamint a jogállamiság, a mélyreható reformok, a jószomszédi kapcsolatok és a megbékélés, valamint az euroatlanti integráció célkitűzésének előmozdítása tekintetében; hangsúlyozza az EU vezető szerepét a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásának folyamatában;

91. hangsúlyozza a hosszú távú fenntartható béke, stabilitás, biztonság, reziliencia, demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának támogatása iránti közös érdeket a Dél-Kaukázusban; üdvözli az USA szerepvállalását a régióban, az EU-val együttműködésben, többek között olyan mechanizmusok révén, mint az EBESZ minszki csoportja;

92. felhívja az EU-t és az USA-t, hogy együttműködve foglalkozzanak a kulturális örökség védelmét és megőrzését érintő rendszeres és növekvő fenyegetésekkel, többek között a kulturális műtárgyak csempészetével, különösen a konfliktusövezetekben; sürgeti egy olyan stratégia elfogadását, amely erőteljes figyelemfelhívó kampányokat foglal magában, az ismeretlen eredetű régiségekkel való kereskedelem egyetemes elítélését, a kulturális helyszínek védelmére vonatkozó egységes magatartási kódex létrehozását, a különböző bűnüldöző szervek közötti fokozottabb együttműködés előmozdítását, amely magában foglalja a nemzeti hírszerző ügynökségek közötti azonnali információmegosztást, valamint a bűnüldöző szervek, valamint a művészeti és régészeti közösségek közötti fokozott együttműködést;

93. megjegyzi, hogy Kína gazdasági befolyása, geopolitikai hatalma és a kínai hatalmi törekvések különböző formái, valamint katonai ereje konfliktusba sodorta tekintélyelvű kormányzási rendszerét a liberális demokratikus értékeken alapuló nyugati kormányzási rendszerekkel; emlékeztet arra, hogy Kína egyre nagyobb mértékben van jelen a nemzetközi színtéren és Európában az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés, a kibertérben, az északi-sarkvidéki régiókban és Afrikában folytatott tevékenységei révén; e tekintetben hangsúlyozza, hogy Kína rendszerszintű riválissá és vetélytárssá vált, de számos globális probléma kezelésében fontos partnernek is kellene lennie; meggyőződése, hogy a Kínával való együttműködés közös transzatlanti megközelítése a legjobb módja a Kínával való békés, fenntartható és kölcsönösen előnyös hosszú távú kapcsolat biztosításának; ezzel összefüggésben üdvözli a Kínáról szóló átfogó EU–USA magas szintű stratégiai párbeszéd közelmúltbeli újraindítását, és úgy véli, hogy ennek kulcsfontosságú mechanizmust kell biztosítania érdekeink érvényesítéséhez és különbségeink kezeléséhez, és fel kell tárnia az EU és az USA Kínával való együttműködésének lehetőségeit a közös kihívásokkal, például az éghajlatváltozással, az egészségügyi kockázatokkal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kibertérrel, a fegyverzetellenőrzéssel, a nonproliferációval és a kialakulóban lévő forradalmi technológiákkal kapcsolatos többoldalú keretek között; hangsúlyozza, hogy e párbeszédhez erős parlamenti dimenzió szükséges; felszólít a politikai eszközök széles körének kialakítására, és ahol lehetséges, transzatlanti szinergiák keresésére a Kínával való kapcsolattartás tekintetében; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az EU és az USA komolyan aggódik az emberi jogok Kínában történő rendszeres megsértése miatt, különösen ami az ujgur kisebbséget illeti; határozottan úgy véli, hogy a Kínai Népköztársasággal fenntartott kétoldalú és egyéb kapcsolatoknak mindig magukban kell foglalniuk a közös demokratikus értékek védelmét és előmozdítását, és hogy minden többoldalú menetrendnek a nemzetközi jognak való teljes körű megfelelés és az emberi jogok védelmének fogalmára kell épülnie;

94. hangsúlyozza, hogy fel kell tárni a konvergencia és az Egyesült Államokkal megvalósítható együttműködés területeit Kína tekintetében, különös tekintettel az emberi és kisebbségi jogok védelmére, a feszültségek enyhítésére a Dél- és a Kelet-kínai-tengeren, Hongkongban és a Tajvani Szoros egészén; hangsúlyozza, hogy az ENSZ Tengerjogi Egyezményének érvényességét a konfliktusok megoldásának jogalapjaként; megismétli, hogy támogatja a közös összeköttetési kezdeményezéseket; felszólít a fellépések összehangolására az indiai-csendes-óceáni térségben; támogatja a szorosabb koordinációt ezekkel és más, közös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatban;

95. felhívja a figyelmet az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó uniós stratégiával kapcsolatban jelenleg is zajló munkára, valamint hangsúlyozza a jelentőségét e geostratégiai régiónak, amely olyan demokratikus közös transzatlanti baráti, illetve partnerországoknak ad otthon, mint például Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland, akárcsak Tajvan, valamint felszólít az Unió és az USA közötti megerősített partnerség és koordináció kialakítására az indiai–csendes-óceáni térség tekintetében; emlékeztet az ASEAN-tagországokkal, valamint a Csendes-óceáni Szigetek Fórumával (PIF) fenntartott kapcsolatok előmozdításának fontosságára;

96. kiemeli, hogy a Kínához hasonló, nem demokratikus rezsimek egyre nagyobb mértékben használják fel a technológiát polgáraik ellenőrzésére és elnyomására, korlátozva az alapvető, szociális és politikai jogok gyakorlását; fokozott együttműködést szorgalmaz az EU és az USA között olyan emberközpontú technológia fejlesztése terén, amely tiszteletben tartja a magánélet védelmét, és mérsékli az előítéleteket és a diszkriminációt;

97. elismeri, hogy Kína a szellemitulajdon-szerzést és a vezető kutatóközpontok által elért technológiai eredményeket gyakran katonai céljainak előmozdítására használja, ezért hangsúlyozza, hogy az Uniónak hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia, hogy ellensúlyozza Kína katonai-polgári fúziós stratégiáját (MCF) Európában;

98. elismeri, hogy az EU-nak és a NATO-nak egyeztetnie kell azokban a kérdésekben, amelyek esetében a kínai intézkedések ellentétesek az euroatlanti biztonsági érdekekkel; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a kiberbiztonság, a hibrid fenyegetések, a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák, az űrkutatás, a fegyverzet-ellenőrzés és a nonproliferáció területén jelentkező kihívásokat;

99. aggodalmát fejezi ki a Kína által a tagállamokra és harmadik országokra gyakorolt gazdasági kényszer miatt; támogatja a Kína által gyakorolt gazdasági kényszerrel szembeni kollektív, a hasonló gondolkodású demokráciákkal való együttműködés révén kialakítandó gazdasági védelem gondolatát;

100. aggodalmát fejezi ki a kínai kommunista párt és a kínai ipar, különösen a biztonsági vállalatok közötti szoros kapcsolatok miatt; javasolja, hogy a tagállamok végezzék el a közbeszerzési gyakorlatok belső ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti hálózataikba és védelmi intézményeikbe beépített termékek ne tartalmazzanak kínai vállalkozásoktól származó technológiákat;

101. szoros együttműködésre szólít fel az Orosz Föderációval való közös együttműködési terv kidolgozása érdekében, és ezzel párhuzamosan az Oroszországi Föderációból eredő olyan fenyegetések együttes kezelése érdekében, mint például Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság folyamatos destabilizálása, Lukasenka jogellenes uralmának támogatása Belaruszban, Oroszország szerepe és befolyása a Nyugat-Balkánon és a Fekete-tengeren, az EU-ban és az USA-ban zajló demokratikus folyamatokba való sajnálatos beavatkozás, beleértve a választásokat, a szélsőséges politikai pártok és revizonista politikák finanszírozását, a hibrid fenyegetéseket és félretájékoztató kampányokat – és szorgalmazza, hogy mindeközben kerüljön sor szelektív együttműködésre a közös transzatlanti érdekű területeken, különösen a fegyverzet-ellenőrzési architektúra, többek között a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF-szerződés), valamint a klímadiplomácia, továbbá az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) újjáélesztése, illetve Afganisztán stabilizálása tekintetében; üdvözli e tekintetben, hogy a jelenlegi amerikai vezetés úgy határozott, hogy meghosszabbítja a fegyverzet-ellenőrzésről szóló új START-szerződést; hangsúlyozza, hogy egyfelől új lendületet kell adni a legfontosabb globális szereplők – például az Egyesült Államok és az Oroszország – közötti fegyverzet-ellenőrzési, az európai biztonságot közvetlenül érintő tárgyalásoknak, másfelől pedig Kínát is be kell vonni a jövőbeli fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokba; hangsúlyozza, hogy a fegyverkezési verseny és az előre nem látható események hatókörének korlátozása érdekében sürgősen újra kell építeni a hagyományos fegyverzet-ellenőrzési architektúrát; üdvözli, hogy a Biden-kormány kész újraindítani az Oroszországgal folytatott párbeszédet és tárgyalásokat, és támogatja az EU és az USA azon tervét, hogy magas szintű EU–USA párbeszédet indítsanak Oroszországról; úgy véli, hogy az Uniónak és a tagállamoknak tevőlegesen elő kell mozdítaniuk az elmélyített párbeszéd lehetséges csatornáinak azonosítását, valamint hozzá kell járulniuk a kölcsönös bizalom helyreállításához; ezzel párhuzamosan hangsúlyozza a civil társadalommal folytatott párbeszéd és az olyan, oroszországi civil társadalmi szervezetek támogatásának fontosságát, amely szervezetek a politikai pluralizmusról, az ügynökségről és az orosz nép legitim demokratikus törekvéseiről folytatott párbeszéd előmozdítására törekednek;

102. úgy véli, hogy az Uniónak és az Egyesült Államoknak a walesi és a varsói csúcstalálkozón elfogadott paramétereken belül egyeztetéseket kell folytatniuk az elrettentéshez, illetve az Oroszországgal kialakított párbeszédhez kapcsolódó kettős megközelítésükről;

103. felhívja az Uniót és az Egyesült Államokat, hogy időben és határozattan lépjenek fel az oroszországi titkosszolgálatok uniós területen végrehajtott zavarkeltő akcióival szemben; javasolja, hogy a tagállamok fokozzák a kémelhárító szolgálatok közötti együttműködést és információmegosztást;

104. felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki az Unió Oroszországgal fenntartott kapcsolataira vonatkozó új stratégiai megközelítést, amelynek jobban kell támogatnia a civil társadalmat, erősítenie kell az orosz állampolgárokkal ápolt, emberek közötti kapcsolatokat, egyértelmű határvonalakat kell húznia az orosz állami szereplőkkel való együttműködéshez, technológiai szabványokat és a nyílt internetet kell alkalmaznia a szabad terek támogatására és az elnyomó technológiák korlátozására, valamint szolidaritást kell mutatnia az Unió keleti partnereivel, többek között a biztonsági kérdések és a békés konfliktusrendezés terén; hangsúlyozza, hogy az Oroszországgal folytatott EU–USA párbeszédnek a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia;

105. hangsúlyozza az USA és az EU közötti együttműködés és koordináció fontosságát az afrikai kontinenssel, annak különböző régióival és országaival a fenntartható fejlődés biztosítása, valamint a biztonság, a stabilitás és a jólét előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy égető szükség lenne egy olyan erős és méltányos partnerség kialakítására az USA, az EU és Afrika között, amely számol a klímaváltozás jelentette kihívásokkal és a biológiai sokféleség csökkenésével, Afrika természeti erőforrásainak Kína általi kiaknázásával, valamint előmozdítja a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődést, az oktatást, a jogállamiságot és a demokráciát, továbbá megerősíti az emberi jogokat és a civil társadalmat; úgy véli, hogy a biztonsági segítségnyújtás valamennyi formájának a humánbiztonsági megközelítésen és a helyi népesség szükségletein kell alapulnia, maradéktalanul be kell tartania a nemzetközi jogot, és szigorú elszámoltathatóságot, valamint a parlamenti ellenőrzést és a demokratikus felügyeletet biztosító mechanizmusokat kell magában foglalnia; üdvözli, hogy a Biden-kormány elkötelezte magát a „Nemzetközi koalíció a Száhel-övezetért” csoporttal való együttműködés megerősítése mellett; sürgeti az Egyesült Államokat és az Uniót, hogy működjenek együtt az erőszakos szélsőségesség fokozódásának, az ISIS és az al-Kaida „vadhajtásai” terrorizmusának, valamint a száhel-övezetbeli és általában a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) régiójában jelentkező humanitárius, gazdasági és irányítási kihívásoknak a kezelése érdekében; fokozott párbeszédet és koordinációt sürget ezért azzal kapcsolatban, hogy a transzatlanti partnerek milyen álláspontra helyezkedjenek az olyan országokat érintő kihívásokkal szemben, mint Irak, Libanon, Szíria, Irán és Líbia;

106. jobb együttműködésre szólít fel az Északi-sarkvidéken, figyelembe véve Oroszország északi-sarkvidéki tevékenységeit és katonai csapatösszevonásait, valamint azt, hogy más országok – például Kína – egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az Északi-sarkvidék iránt; üdvözli az EU és az USA azon döntését, hogy – amint azt a 2021. június 15-i EU–USA csúcstalálkozót követően kiadott nyilatkozat is tanúsítja – az Északi-sarkvidéki Tanácson keresztül együttműködnek annak érdekében, hogy az Északi-sarkvidék a béke és stabilitás térsége maradjon;

107. kiemeli annak szükségességét, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között fenn kell tartani, illetve adott esetben mélyíteni kell a strukturális stratégiai kapcsolatokat, előnyt kovácsolva a közös értékekből, érdekekből és kihívásokból többek között a biztonsági kérdések terén, ugyanakkor az uniós döntéshozatal autonómiáját is biztosítva;

108. tudomásul veszi, hogy az amerikai és európai csapatok kivonása után az afganisztáni helyzetet továbbra is rendkívüli mértékű kihívások fogják jellemezni; megismétli azon álláspontját, mely szerint a transzatlanti közösségnek folytatnia kell erőfeszítéseit, hogy Afganisztánban béke, stabilitás és haladás legyen; felelősségteljes, elkötelezett fellépést sürget az afgán nép érdekében, különösen az Afganisztánon belüli béketárgyalások támogatása, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok védelme terén, különös tekintettel az etnikai kisebbségek, a lányok és a nők jogaira, beleértve az oktatáshoz és a nyilvánosság részvételéhez való jogukat, valamint más kiszolgáltatott csoportok jogait;

109. üdvözli az Egyesült Államok megújított szerepvállalását a Földközi-tenger keleti térségében, különös tekintettel a Földközi-tenger keleti térségről szóló 2019. évi jogi aktusra, amely új biztonsági támogatást engedélyez Ciprusnak és Görögországnak, és megerősíti a regionális szereplők közötti energiaügyi együttműködést; üdvözli az EU és az USA azon döntését, hogy – amint azt a 2021. június 15-i EU–USA csúcstalálkozót követően kiadott nyilatkozat is tanúsítja – együtt dolgoznak a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalható fenntartható enyhülésért, amelyre az jellemző, hogy a nézeteltéréseket jóhiszemű és a nemzetközi joggal összhangban folytatott párbeszéd keretében kell rendezni; támogatja az EU és az USA nyilatkozatát, miszerint együttműködési és kölcsönösen előnyös kapcsolatot kívánnak kialakítani egy demokratikus Törökországgal;

110. támogatja az Egyesült Államokkal és latin-amerikai országokkal való szorosabb együttműködést a multilateralizmus, a demokratikus értékek, az emberi jogok, a nemzetközi jogi normák, a gazdasági növekedés, a biológiai sokféleség, illetve az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, a kábítószer-kereskedelem elleni, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítása terén; elismeri, hogy az Uniónak és az Egyesült Államoknak aktívabban együtt kell működnie Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel, amely területek a nemzetközi fórumokon kulcsfontosságú szövetségeseknek, a multilateralizmus védelme szempontjából pedig stratégiai partnereknek számítanak; szorgalmazza egy EU, USA és Latin-Amerika alkotta „hármas atlanti szövetség” létrehozását, amely mindkét régió számára lehetővé tenné, hogy közösen további eredményeket érjenek el például a demokrácia, a biztonság és a kábítószer-kereskedelem, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és a fejlesztési együttműködés tekintetében; ebben a tekintetben kiemeli, hogy az Egyesült Államokkal és a latin-amerikai országokkal folytatott együttműködés során fontos érvényre juttatni azoknak az ellenzékieknek és másként gondolkodóknak a közös támogatását, akik a demokratikus értékek és az emberi jogok védelméért több országban is megtorlással néznek szembe; e tekintetben felhívja az Egyesült Államokat és az Uniót, hogy mind egymással, mind pedig más országokkal működjenek együtt az emberi jogok és a demokrácia Venezuelán belüli – valóban szabad, hiteles, inkluzív, átlátható és teljes mértékben demokratikus választások megtartásával történő – helyreállítása érdekében, az Európai Parlament által elismert legitim politikai erők támogatása révén; megismétli továbbá elkötelezettségét a demokrácia és az emberi jogok valamennyi latin-amerikai országban történő előmozdítása mellett; fokozottabb koordinációt szorgalmaz az Unió és az Egyesült Államok között a szankciók terén; megismétli azon javaslatát, hogy az Egyesült Államok és az Unió folytassanak rendszeres eszmecserét a latin-amerikai országokkal rendezett csúcstalálkozóikról, nevezetesen az EU–CELAC csúcstalálkozókról és az Amerikai Államok Szervezete által rendezett Amerikai Államok Csúcstalálkozójáról;

111. rámutat arra, hogy az európai és ennélfogva a transzatlanti biztonság és stabilitás megteremtésében milyen fontos szerepe van a közel-keleti és észak-afrikai régiónak; ezért fokozott párbeszédre és koordinációra szólít fel a transzatlanti partnereknek a közel-keleti és észak-afrikai régióval szembeni pozíciója tekintetében, többek között az emberi jogok és a nemzetközi jog régióbeli súlyos megsértése elleni fellépés révén; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon az átfogó közös cselekvési tervhez (JCPOA), amely a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni globális rendszer sarokköve, valamint a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében a deeszkaláció alapja; támogatja az USA felhívását egy „hosszabb és erősebb” nukleáris megállapodásra Iránnal, és további lépésként transzatlanti együttműködést sürget ebben az ügyben; üdvözli az Egyesült Államok azon döntését, hogy újra finanszírozást nyújt az UNRWA részére; felszólít a transzatlanti erőfeszítések megújítására a közel-keleti békefolyamat érdemi felélesztése és sikeres lezárása érdekében, amely életképes kétállami megoldáshoz vezet; üdvözli az Abraham-megállapodások aláírását és végrehajtását, és ösztönzi a transzatlanti együttműködést e kapcsolatok elmélyítése érdekében;

°

° °

112. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint tájékoztatásul az Egyesült Államok Külügyminisztériumának és Kongresszusának.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

Marisa Matias a Baloldal képviselőcsoport nevében

 

A Biden-Harris-kormány megválasztása lehetőséget kínál az EU és az USA közötti kapcsolatok javítására. A demokratikus civil társadalmi struktúráknak és párbeszédeknek vezető szerepet kell játszaniuk a transzatlanti kapcsolatokban, proaktívan keresve a megoldást a társadalmaink legsürgetőbb problémáira, például a társadalmi, a nemek közötti és az oktatási egyenlőtlenségre, a rasszizmusra, az emberi jogokra és az éghajlatváltozásra.

Az EU és az USA közötti jövőbeli kapcsolatoknak az egyenlőségen kell alapulniuk. Az EU-nak kapacitásokat kell kifejlesztenie annak érdekében, hogy képes legyen önálló fellépésre, hogy saját erőforrásaira tudjon támaszkodni a kulcsfontosságú stratégiai területeken és együttműködjön a partnerekkel. A kereskedelempolitikáknak össze kell kapcsolniuk az inkluzív, zöld és digitális átalakulás elemeit egy, a munkavállalókra összpontosító kereskedelempolitikai megközelítés révén, a nemzetközi szinten tisztességes kereskedelem kialakítására irányuló közös erőfeszítés keretében.

A versenytársak elleni küzdelem helyett – többek között katonai együttműködés révén – az EU-nak és az USA-nak hozzá kell járulnia a nemzetközi közösségen belüli feszültségek és megosztottság csökkentéséhez. A transzatlanti partnerség sikerét az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak 2030-ig történő elérésével kell mérni. Közösen kell kezelniük a világ konfliktusainak kiváltó okait, és véget kell vetniük a fegyverkereskedelemnek. Világszerte más partnerekkel együtt megoldhatják az oltóanyaghiány problémáját, és hozzájárulhatnak a Covid19-világjárványból való globális fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállításhoz.


VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (17.6.2021)

<CommissionInt>a Külügyi Bizottság részére</CommissionInt>

az EU és az USA közötti kapcsolatok jövőjéről

(2021/2038(INI))

A vélemény előadója (*): Bernd Lange

 

 

 

 

Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

 

 

 

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok rendelkezik a világ legintegráltabb gazdasági kapcsolatával, amely egyben a legnagyobb és legmélyebb kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolat, mivel az áruk és szolgáltatások kétoldalú kereskedelme évente több mint 1 billió EUR-t tesz ki; emlékeztet arra, hogy az EU és az USA gazdasága együttesen a globális GDP több mint 40%-át és a világkereskedelmi forgalom közel egyharmadát teszi ki;

2. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy történelmi szövetségesekként és kereskedelmi partnerekként – nem utolsósorban a jelenlegi Covid19-válságra tekintettel – új lendületet adjunk transzatlanti kereskedelmi kapcsolatunknak a multilateralizmus, a nyílt, szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer előmozdítása és a sürgető globális kihívásokra – többek között a globális egészségügyre – vonatkozó közös megoldások megtalálása céljából;

3. tudomásul veszi az amerikai partnerek és az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője, Katherine Tai nyilatkozatai által a Biden-kormány 2021. évi kereskedelmi programjáról tartott meghallgatáson tett kijelentéseket;

4. ezzel összefüggésben megismétli, hogy támogatja az EU új kereskedelmi stratégiáját, amelynek célja – többek között az Unió transzatlanti programja révén – a bel- és külpolitikai célkitűzések közötti szinergiák kialakítása az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban;

5. a kereskedelempolitikát a transzatlanti menetrend stratégiai geopolitikai eszközeként határozza meg; hangsúlyozza, hogy az USA kulcsfontosságú kereskedelmi partner, és ezért üdvözli a Biden-kormány pozitív jelzéseit az EU-val fenntartott kétoldalú kapcsolatok megerősítésére irányuló tervei tekintetében, és felszólít az együttműködés megújítására, amelynek tartós és konkrét eredményeket kell hoznia az elkövetkező években, figyelembe véve, hogy gazdasági kapcsolatainkat biztonsági érdekek is befolyásolják a nyitott stratégiai autonómia összefüggésében;

6. hangsúlyozza, hogy közös érdekeken és értékeken, valamint közös kockázatokon és fenyegetéseken alapuló közös fellépéseket kell meghatározni a Covid19-világjárványból való globális fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállításhoz való hozzájárulás érdekében;

7. hangsúlyozza, hogy meg kell reformálni a globális kereskedelmi rendszert, hogy az globális egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, és működjön együtt új szabályok kidolgozása érdekében, különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, mivel a tisztességtelen verseny súlyosan érinti vállalatainkat és munkavállalóinkat;

8. támogatja az Egyesült Államokkal kialakítandó vezető partnerség megközelítését, többek között az Oroszországgal és Kínával szembeni összehangolt álláspontot, amely a közös érdekek érvényesítésére és a kereskedelem környezetbarátabbá tételére összpontosít, valamint a globális közjavak biztosításával kapcsolatos közös kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy e programnak ki kell terjednie a „munkavállalókra és bérekre”, valamint az ellenállóképesebb, fenntarthatóbb és felelősebb ellátási láncokra; e tekintetben arra ösztönzi mindkét felet, hogy hangolják össze a kényszermunkára és a kizsákmányoló munkafeltételekre vonatkozó megközelítésüket, és működjenek együtt a munkavállalói jogok és a környezetvédelmi normák kereskedelmi megállapodásokban való és multilaterális szinten történő tiszteletben tartásának javítása érdekében, többek között egymás tapasztalataira építve e rendelkezések hatékonyabb érvényesítése céljából;

9. hangsúlyozza, hogy be kell mutatni, hogy az EU és az USA közötti jobb kereskedelmi kapcsolatok az Atlanti-óceán mindkét partján a polgárok – különösen a globalizáció miatt hátrányos helyzetbe került polgárok – és a vállalkozások javát szolgálják majd; ezzel összefüggésben felhívja az EU-t és az USA-t, hogy működjenek együtt és hangolják össze stratégiáikat beruházási szinergiák létrehozása érdekében, különösen gazdaságaik fenntartható és inkluzív digitális és zöld átállásának megvalósítása érdekében;

10. megjegyzi, hogy az EU és az USA közös kihívásai egyre inkább nem katonai jellegűek, és gazdasági partnerségünk részét képezik; ezért a kereskedelemről szóló, folyamatos és megerősített transzatlanti parlamenti párbeszédre szólít fel az Európai Parlament és az Egyesült Államok Kongresszusa között a bizottságok közötti együttműködés révén, az Unió részéről az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága, amerikai részről pedig az adótörvényekért felelős bizottság (Ways & Means Committee), annak kereskedelmi albizottsága és a Szenátus pénzügyi bizottsága között, valamint a transzatlanti jogalkotói párbeszéd keretében; konkrétabban felszólít egy kereskedelemmel és technológiával foglalkozó albizottság létrehozására a transzatlanti jogalkotói párbeszéden belül, amely kiegészíti a Kereskedelmi és Technológiai Tanács végrehajtói részét és gyakorolja annak demokratikus ellenőrzését;

11. üdvözli a WTO új főigazgatójának, Ngozi Okonjo-Iwealának USA általi támogatását, valamint az Egyesült Államok Párizsi Megállapodáshoz való visszatérését; üdvözli az uniós agrár-élelmiszeripari termékekre aránytalan negatív hatást gyakorló Airbus Boeing vámtarifák négy hónapos ideiglenes felfüggesztését, ami pozitív lépés a polgári légi járművek támogatására irányuló tartós megoldás megtalálásának irányába; megjegyzi, hogy e vámok felfüggesztése 2021 júliusában véget ér, és sürgeti, hogy találjanak olyan megoldást, amely e vámok végleges megszüntetéséhez vezet;

12. üdvözli az USA azon szándékát, hogy tárgyalásokat kezdjen az acél- és alumíniumiparban kialakult globális kapacitásfelesleg kezeléséről; tudomásul veszi a Bizottság döntését, hogy felfüggeszti az amerikai intézkedéseket ellensúlyozó, az USA-ból származó importra kivetett vámok emelését;

13. üdvözli továbbá az USA-val az új Biden-kormány alatt kötött első megállapodásnak, a WTO vámkontingens-megállapodásának gyors megkötését, ami bizonyítja, hogy ez az új kormány készen áll arra, hogy a WTO keretében megállapodásokat kössön az EU-val;

14.  elismeri ugyanakkor, hogy továbbra is vannak eltérő érdekek; e tekintetben sürgeti mindkét felet, hogy oldják meg a kétoldalú vitákat; sürgeti az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az egyoldalú kereskedelmi intézkedéseket és a digitális szolgáltatásokra kivetett adókkal kapcsolatos további intézkedésekkel való fenyegetést, tartózkodjon a további intézkedések meghozatalától, és inkább összpontosítson arra, ami összeköt minket; igen fontosnak tartja, hogy a 2021. júniusi EU–USA csúcstalálkozót használják ugródeszkaként kereskedelmi kapcsolataink további elmélyítéséhez és a szorosabb együttműködés kiaknázatlan területeinek megvitatásához;

15. sürgeti az Egyesült Államokat, hogy a jelenlegi megbeszélések ellenére azonnal szüntesse meg az acélra és az alumíniumra vonatkozó, 232. szakasz szerinti vámokat, mivel az európai vállalatok nem tekinthetők nemzetbiztonsági fenyegetésnek, és hangsúlyozza, hogy közösen kell foglalkozni a harmadik országokbeli, acél- és alumíniumipar terén kialakult kapacitásfelesleggel kapcsolatos aggályokkal; megismétli többek között az EU azon törekvését, hogy megszüntesse az ipari termékekre kivetett vámokat az EU és az USA között;

16. miközben sajnálatosnak tartja a digitális adókkal kapcsolatos 301 vizsgálat következtetéseit, felszólít a kereskedelmi megtorló intézkedések hat hónapos felfüggesztésére olyan gazdasági ágazatokban, mint a cipőipar azokban a tagállamokban, amelyek bevezették a digitális szolgáltatási adót, amíg az OECD keretében folynak a tárgyalások; aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének a különböző uniós digitális szolgáltatási adókkal kapcsolatos 301 vizsgálatból származó, megtorló vámok előzetes listája miatt, amely olyan különösen érzékeny feldolgozóipari ágazatokat foglal magában, mint a cipő- és bőripar, amelyek további vámtarifák elfogadása esetén esetleg kiszorulhatnak az USA piacáról; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel és a lehető leghamarabb zárják le a digitális adóztatásról szóló OECD-javaslat keretében folytatott tárgyalásokat, és vegyenek igénybe minden szükséges módszert annak érdekében, hogy elkerüljék az uniós vállalatokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat érő további gazdasági károkat, különösen a Covid19-re vonatkozó helyreállítási stratégiákkal összefüggésben; úgy véli, hogy tekintettel az EU kizárólagos hatáskörére a közös kereskedelempolitika terén, valamint az USA-nak a digitális adóztatási jogszabályokkal kapcsolatos megtorlásra irányuló fenyegetéseire, közös uniós megközelítést kell előnyben részesíteni a nemzeti szintű egyéni megközelítésekkel szemben, különösen a transzatlanti vámok további eszkalációjának elkerülése érdekében;

17. elismeri, hogy továbbra is kiaknázatlan lehetőségek állnak rendelkezésre a jelentős bürokrácia megszüntetésére és a transzatlanti gazdasági partnerség megerősítésére; a folyamatban lévő technológiai versennyel összefüggésben hangsúlyozza a szoros transzatlanti szabályozási tér fontosságát vállalkozásaink számára, különösen a kialakulóban lévő digitális, energetikai és éghajlattal kapcsolatos technológiák esetében; elvárja mindkét féltől, hogy párbeszéd keretében foglalkozzanak az amerikai „Buy American” törvénnyel és a Jones-törvénnyel, többek között a közbeszerzési eljárásokkal és a szolgáltatások piacához való hozzáféréssel kapcsolatos uniós aggályokkal;

18. közös megközelítést javasol a Covid19-válság kezelésére, többek között az oltóanyagok elérhetőségének és megfizethetőségének növelése révén; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy működjenek együtt, és vállaljanak vezető szerepet az oltóanyaghiány problémájának kezelésében annak biztosítása érdekében, hogy az oltóanyagok világszerte mindenhol a lehető legnagyobb számban és a lehető leggyorsabban elérhetőek legyenek; emlékeztet, hogy a világ az oltóanyagok globális hiányával néz szembe; ezért a vakcinaméltányosság elérése érdekében felhívja az EU-t és az USA-t, hogy működjenek együtt a gyártókkal az oltóanyagok és alkotóelemeik globális gyártási kapacitásának növelése érdekében; felszólítja mindkét felet, hogy tartózkodjanak az exportkorlátozó intézkedésektől, biztosítsák az ellátási láncok megfelelő működését, biztosítsák a szükséges technológiatranszfert, és javítsák a jövőbeli globális egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültséget; ösztönzi mindkét felet, hogy fokozzák a szabályozási együttműködést a gyógyszerekhez való alapvető hozzáférés megkönnyítése érdekében;

19. felhívja a Bizottságot és a Biden-kormányt, hogy tevékenyen támogassák a WTO új főigazgatójának különösen egészségügyre vonatkozó kezdeményezéseit; ezzel összefüggésben rámutat a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) alóli lehetséges mentességről szóló parlamenti álláspontra, amelyet 2021. június 10-i állásfoglalásában[10] fogalmazott meg;

20. úgy véli – miközben elismeri az európai szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságát a vállalkozások innovációs kapacitásának fenntartása érdekében –, hogy meg kell vizsgálni a TRIPS-megállapodásban foglalt valamennyi alkalmazandó rugalmasságot a vakcinák és az alkotóelemek globális gyártási kapacitásának növelése céljából; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldások keresése a közös globális válasznak csak egy része lehet;

21. hangsúlyozza, hogy a WTO továbbra is a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszer sarokköve; felszólít a WTO reformjával kapcsolatos megerősített együttműködésre, beleértve 3 alapvető funkciójának reformját, ami magában foglalja a fellebbviteli testület sürgős reformját és visszaállítását, valamint a WTO nyomonkövetési és tanácskozási funkciójának megerősítését, többek között nyílt többoldalú megállapodások előmozdítása révén;

22. sürgeti mindkét felet, hogy működjenek együtt az egészségügyi termékek kereskedelmének szabályozásában, a digitális kereskedelemre vonatkozó szabályok kidolgozásában, valamint ambiciózus éghajlat-politikai és környezetvédelmi menetrend meghatározásában, többek között a környezeti termékekről szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalások újraindításával, valamint dolgozzanak ki közös javaslatokat, többek között a támogatásokra vonatkozó szabályokról és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetéséről;

23. elvárja mindkét féltől, hogy állapodjanak meg a WTO 12. miniszteri konferenciáján elérendő konkrét, a WTO-t a zöld és digitális átállásra felkészítő célokról, beleértve a halászatról szóló megállapodást, a kereskedelemről és az egészségügyről szóló nyilatkozatot, a vitarendezési rendszer reformjára vonatkozó munkaprogramot, az ipari támogatásokra és az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó munkaprogramot, valamint az e-kereskedelmi tárgyalások terén elért jelentős előrelépést;

24. ösztönzi mindkét felet, hogy működjenek együtt az állami tulajdonú vállalatokra, az ipari támogatásokra, a kapacitásfeleslegre és a technológiatranszferre vonatkozó WTO-szabályok naprakésszé tétele érdekében azzal a céllal, hogy felkészítsék a szervezetet a XXI. század kihívásaira; e tekintetben támogatja a Japánnal folytatott háromoldalú kezdeményezés kiterjesztését is, és felszólítja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy a WTO keretében vezessék be a hasonló gondolkodású országok koalícióját azzal a céllal, hogy új szabályokról állapodjanak meg, és emellett dolgozzanak ki egy önálló eszközt a tisztességtelen külföldi támogatások ellen; elvárja mindkét féltől, hogy mozdítsák elő a többoldalú megállapodásokat, és törekedjenek ilyen megállapodásokra; felhívja az Egyesült Államokat, hogy újítsa meg a WTO közbeszerzésről szóló megállapodásával kapcsolatos kötelezettségvállalásait;

25.  tudomásul veszi a Kínával folytatott EU–USA párbeszéd első magas szintű találkozójának eredményét, amelyen a két fél megismételte, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolatai sokrétűek, és az együttműködés, a verseny és a rendszerszintű rivalizálás elemeiből állnak; ahol csak lehetséges, támogatja a Kínával kapcsolatos közös stratégiai megközelítést, valamint a multilaterális kereteken belüli együttműködést az olyan közös kihívásokkal kapcsolatban, mint az éghajlatváltozás és a piac torzulásához és az egyenlő versenyfeltételek hiányához vezető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok;

26. felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy összehangolt álláspontot alakítsanak ki a torzító hatású ipari támogatások – különösen az állami tulajdonú vállalatok és a kritikus ágazatok kapacitásfeleslege –, a kényszerített technológiatranszferek, a szellemitulajdon-lopás, a kötelező közös vállalatok, a piaci akadályok és a kényszermunka betiltása elleni küzdelem kezelése tekintetében, többek között az Egyesült Államok és Kína közötti, I. szakasz megállapodásának és az EU átfogó beruházási megállapodásának megvitatása révén;

27. megjegyzi, hogy az ilyen kérdések nem oldhatók meg egyoldalúan vagy kétoldalúan, és a hasonló gondolkodású partnerek nemzetközi, a WTO keretein belüli koalícióját teszik szükségessé;

28. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e közös stratégiába és a WTO keretébe belefoglalják az emberi jogok tiszteletben tartását, többek között a nemzetközi vállalkozások működése során is; e tekintetben rámutat arra, hogy a kellő gondosságról szóló kötelező erejű jogszabályra van szükség, és felszólítja az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon ehhez a megközelítéshez, és támogassa azt az értékláncok mentén;

29. meggyőződése, hogy az EU-nak és az USA-nak meg kell erősítenie a transzatlanti együttműködést a szabályokon alapuló és fenntartható összeköttetések terén Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésére adott válaszként, és reménykedik a jövőbeli együttműködésben, különös tekintettel a szigorú minőségi normák fenntartására;

30. a párbeszéd és a közös fellépések előmozdítása mellett felhívja a Bizottságot, hogy határozottan mozdítsa elő az EU érdekeit és stratégiai autonómiáját az USA által bevezetett indokolatlan vámokra, a nemzetközi joggal ellentétes, területen kívüli szankciókra és piaci akadályokra reagálva; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EU önálló kereskedelmi intézkedéseit;

31. kéri az Egyesült Államokat különösen annak biztosítására, hogy a közbeszerzési eljárások átláthatóak, nyíltak és kiszámíthatók legyenek az egyenlő bánásmód elve alapján;

32. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot egy olyan eszközről, amely megakadályozná és ellensúlyozná a harmadik országok által hozott kényszerítő intézkedéseket, és egy olyan jogszabályról, amelynek célja, hogy támogassa az e szankciókkal sújtott és a nemzetközi joggal összhangban működő európai vállalatokat;

33. ösztönzi mindkét felet, hogy kezdjenek ambiciózus párbeszédet, és a magas szintű stratégiai párbeszéd újraindítása révén találjanak keretet az együttes fellépéshez, és törekedjenek szelektív kereskedelmi és beruházási megállapodásokra;

34. erősebb szabályozási, zöld, fenntartható és digitális partnerségre szólít fel a Kereskedelmi és Technológiai Tanácson keresztül; felszólít a megfelelőségértékelésről szóló megállapodásra, amely különösen a kkv-k javát szolgálja, a kritikus és a kialakulóban lévő technológiákra, például a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzetközi szabványok meghatározásának összehangolt megközelítésére és a nagy technológiai vállalatokra, valamint a digitális és globális adókra vonatkozó szabályozási együttműködésre; felhívja az EU-t és az USA-t, hogy osszák meg egymással a stratégiai ágazatokba történő külföldi befektetések átvilágítására – többek között az esetleges ellenséges felvásárlásokra – vonatkozó információkat, és működjenek együtt e téren;

35. arra ösztönzi mindkét felet, hogy osszák meg egymással a bevált szabályozási gyakorlatokat; sürgeti az EU-t és az USA-t, hogy folytassák a megfelelőségértékelésről szóló tárgyalásaikat a pénzügyi terhet jelentő nem vámjellegű akadályok felszámolása érdekében; hangsúlyozza, hogy mindkét fél számára fontos a hasonló gondolkodású partnerek koalíciójának összehangolása és vezetése a transzatlanti szabványok nemzetközi szabványügyi szervezetek általi alkalmazásának fokozása érdekében;

36. felhívja mindkét felet, hogy a kereskedelmet használják az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a felfelé irányuló konvergencia elérésének eszközeként; e tekintetben sürgeti mindkét felet, hogy hogy működjenek együtt a szén-dioxid-árazás terén, és különösen hangolják össze az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus kidolgozását, valamint az illegális fegyverkereskedelem elleni és a fegyverkereskedelem – többek között az USA és az uniós tagállamok fegyverexportja – átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését célzó hatékony intézkedéseket;

37. felszólítja az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy működjenek együtt a globális társasági adó terén az OECD keretében, üdvözölve különösen a G7-országok által a globális adóreformról elért megállapodást, kiemelve a legalább 15%-os globális társaságiadó-kulcsról szóló megállapodást, és működjenek együtt a csalárd és káros kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelemben;

38. hangsúlyozza, hogy az erősebb kereskedelmi és gazdasági partnerek erősebb szövetségeket tesznek lehetővé; üdvözli mindkét fél arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ellátási láncaikat ellenállóbbá tegyék, különös tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagokra;

39. felszólít az EU és az USA közötti megerősített együttműködésre az Északi-sarkvidéken, tekintettel az új hajózási útvonalak megnyitására és a természeti erőforrásoknak az éghajlatváltozás miatti esetleges rendelkezésre állására, valamint figyelembe véve azt, hogy más országok, például Kína egyre nagyobb gazdasági érdeklődést tanúsítanak az Északi-sarkvidék iránt; felhívja a Bizottságot, hogy az Északi-sarkvidékre vonatkozó közelgő stratégiájában foglalkozzon ezekkel a lehetőségekkel és kihívásokkal is;

40. sürgeti a Bizottságot, hogy általános gyakorlatként átlátható módon működjön együtt az Egyesült Államokkal, többek között azáltal, hogy közzéteszi az Egyesült Államoknak küldött valamennyi javaslatot, valamint garantálja az Európai Parlament és a civil társadalom bevonását e javaslatok kidolgozásába a fogyasztók és a polgárok bizalmának növelése érdekében.


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

17.6.2021

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Anna-Michelle Asimakopoulou, Tiziana Beghin, Geert Bourgeois, Saskia Bricmont, Jordi Cañas, Daniel Caspary, Miroslav Číž, Arnaud Danjean, Paolo De Castro, Emmanouil Fragkos, Raphaël Glucksmann, Markéta Gregorová, Roman Haider, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Danuta Maria Hübner, Herve Juvin, Karin Karlsbro, Maximilian Krah, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, Margarida Marques, Gabriel Mato, Sara Matthieu, Emmanuel Maurel, Carles Puigdemont i Casamajó, Samira Rafaela, Inma Rodríguez-Piñero, Massimiliano Salini, Helmut Scholz, Liesje Schreinemacher, Sven Simon, Dominik Tarczyński, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt, Marie-Pierre Vedrenne, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler, Juan Ignacio Zoido Álvarez

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Svenja Hahn, Michiel Hoogeveen, Joachim Schuster

 


 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

39

+

ECR

Geert Bourgeois, Emmanouil Fragkos, Michiel Hoogeveen, Dominik Tarczyński

ID

Roman Haider, Danilo Oscar Lancini

NI

Tiziana Beghin, Carles Puigdemont i Casamajó

PPE

Anna-Michelle Asimakopoulou, Daniel Caspary, Arnaud Danjean, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Gabriel Mato, Massimiliano Salini, Sven Simon, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler, Juan Ignacio Zoido Álvarez

Renew

Jordi Cañas, Svenja Hahn, Karin Karlsbro, Samira Rafaela, Liesje Schreinemacher, Marie-Pierre Vedrenne

S&D

Miroslav Číž, Paolo De Castro, Raphaël Glucksmann, Bernd Lange, Margarida Marques, Inma Rodríguez-Piñero, Joachim Schuster, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt

The Left

Helmut Scholz

Verts/ALE

Saskia Bricmont, Markéta Gregorová, Heidi Hautala, Sara Matthieu

 

2

-

ID

Maximilian Krah

The Left

Emmanuel Maurel

 

1

0

ID

Herve Juvin

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 



INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

15.7.2021

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

58

9

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alviina Alametsä, Alexander Alexandrov Yordanov, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Anna Bonfrisco, Reinhard Bütikofer, Fabio Massimo Castaldo, Susanna Ceccardi, Włodzimierz Cimoszewicz, Katalin Cseh, Tanja Fajon, Anna Fotyga, Michael Gahler, Giorgos Georgiou, Sunčana Glavak, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Márton Gyöngyösi, Andrzej Halicki, Sandra Kalniete, Dietmar Köster, Maximilian Krah, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, David Lega, Miriam Lexmann, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, Jaak Madison, Claudiu Manda, Thierry Mariani, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Kostas Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Jérôme Rivière, María Soraya Rodríguez Ramos, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Andreas Schieder, Radosław Sikorski, Jordi Solé, Sergei Stanishev, Tineke Strik, Hermann Tertsch, Hilde Vautmans, Harald Vilimsky, Idoia Villanueva Ruiz, Viola Von Cramon-Taubadel, Thomas Waitz, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ioan-Rareş Bogdan, Andrey Kovatchev, Marisa Matias, Gabriel Mato, Milan Zver

 


 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

58

+

ECR

Anna Fotyga, Jacek Saryusz-Wolski, Witold Jan Waszczykowski

ID

Anna Bonfrisco, Susanna Ceccardi

NI

Fabio Massimo Castaldo, Márton Gyöngyösi

PPE

Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Ioan-Rareş Bogdan, Michael Gahler, Sunčana Glavak, Andrzej Halicki, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Andrius Kubilius, David Lega, Miriam Lexmann, Antonio López-Istúriz White, Gabriel Mato, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko, Milan Zver

Renew

Petras Auštrevičius, Katalin Cseh, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, María Soraya Rodríguez Ramos, Hilde Vautmans

S&D

Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Tanja Fajon, Raphaël Glucksmann, Dietmar Köster, Claudiu Manda, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Andreas Schieder, Sergei Stanishev

Verts/ALE

Alviina Alametsä, Reinhard Bütikofer, Jordi Solé, Tineke Strik, Viola Von Cramon-Taubadel, Thomas Waitz, Salima Yenbou

 

9

-

ID

Maximilian Krah, Jaak Madison, Thierry Mariani, Jérôme Rivière

NI

Kostas Papadakis

The Left

Giorgos Georgiou, Marisa Matias, Manu Pineda, Idoia Villanueva Ruiz

 

3

0

ECR

Hermann Tertsch, Charlie Weimers

ID

Harald Vilimsky

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

[1] HL C 28., 2020.1.27., 49. o.

[2] HL C 117. E, 2010.5.6., 198. o.

[3] HL C 65., 2016.2.19., 120. o.

[4] HL C 433., 2019.12.23., 89. o.

[5] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0012.

[6] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0013.

[7] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0256.

[8] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_20_2391

[9] Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-járvány globális kihívásának kezeléséről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a berendezésekre és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban, elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0283.

[10] Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-járvány globális kihívásának kezeléséről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a berendezésekre és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban, elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0283.

Utolsó frissítés: 2021. szeptember 3.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat