JELENTÉS a tömegpusztító fegyverek többoldalú fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési rendszereinek kihívásairól és kilátásairól
16.11.2021 - (2020/2001(INI))
Külügyi Bizottság
Előadó: Sven Mikser
PR_INI
TARTALOM
Oldal
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a tömegpusztító fegyverek többoldalú fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési rendszereinek kihívásairól és kilátásairól
Az Európai Parlament,
– tekintettel az INF-szerződés jövőjéről és az Európai Unióra gyakorolt hatásról szóló, 2019. február 14-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak keretéről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó, 2020. október 20-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 2020. évi felülvizsgálati eljárásának, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverzet leszerelési lehetőségeinek előkészítéséről szóló ajánlására[3],
– tekintettel „A közös biztonság- és védelempolitika végrehajtása – 2020. évi éves jelentés” című, 2021. január 20-i állásfoglalására[4],
– tekintettel az autonóm fegyverrendszerekről szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására[5],
– tekintettel az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciájának a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet megteremtésére vonatkozó ajánlásairól szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására[6],
– tekintettel a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására[7],
tekintettel a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8] (a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet),
– tekintettel a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentésekre (különösen a 2019.[9] és a 2020.[10] évi jelentésre),
– tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2010. március 29-i 2010/212/KKBP tanácsi határozatra[11],
– tekintettel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tevékenységeinek a nukleáris védettség területén, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő uniós támogatásáról szóló, 2020. november 6-i (KKBP) 2020/1656 tanácsi határozatra[12],
– tekintettel az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezetének (CTBTO) Előkészítő Bizottsága által folytatott tevékenységeknek az Előkészítő Bizottság monitoring- és ellenőrzési képességeinek megerősítése céljából, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtásának keretében történő uniós támogatásáról szóló, 2020. június 29-i (KKBP) 2020/901 tanácsi határozatra[13],
– tekintettel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamat támogatásáról szóló, 2019. június 6-i (KKBP) 2019/938 tanácsi határozatra[14],
– tekintettel a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2018. október 15-i (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletre[15] és a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2018/1542 rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. október 14-i (EU) 2020/1480 tanácsi végrehajtási rendeletre[16],
– tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek 2020. évi felülvizsgálati konferenciáját megelőző tevékenységek uniós támogatásáról szóló (KKBP) 2019/615 határozat módosításáról szóló, 2020. június 29-i (KKBP) 2020/906 tanácsi határozatra[17],
– tekintettel a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia keretében történő támogatásáról szóló, 2019. január 21-i 2019/97/EK tanácsi határozatra (KKBP)[18],
– tekintettel az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatára a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés 2020. december 15-i hatálybalépésére,
– tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak az új START-szerződés meghosszabbításáról szóló, 2021. február 3-i nyilatkozatára,
– tekintettel a NATO tömegpusztító fegyverekről, fegyverzet-ellenőrzésről, leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2020. november 10-i 16. éves konferenciájára,
– tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak a nyitott égboltról szóló szerződésről szóló, 2021. június 18-i nyilatkozatára,
– tekintettel a NATO főtitkárának az INF-szerződés megszűnéséről szóló, 2019. augusztus 2-i nyilatkozatára,
– tekintettel a NATO tömegpusztító fegyverekről, fegyverzet-ellenőrzésről, leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 16. éves konferenciáján a NATO főtitkára által 2020. november 10-én elmondott beszédre,
– tekintettel az ENSZ „Közös jövőnk biztosítása” című 2018-as leszerelési programjára,
– tekintettel António Guterres ENSZ-főtitkárnak a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés hatálybalépéséről szóló, 2020. október 24-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, és különösen a fenntartható fejlődés érdekében a békés és befogadó társadalmak előmozdítását célzó 16. fenntartható fejlődési célra,
– tekintettel a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény részes államai konferenciájának arról szóló, 2021. április 21-i határozatára, hogy miként kellene kezelni a vegyi fegyverek Szíriai Arab Köztársaság általi birtoklását és használatát,
– tekintettel a 2015. évi átfogó közös cselekvési tervre (JCPOA – az iráni nukleáris megállapodás),
– tekintettel az E3[19] átfogó közös cselekvési tervre vonatkozó, 2021. augusztus 19-i nyilatkozatára,
– tekintettel a NAÜ Bécsben, 2020. szeptember 21. és 15. között megrendezett 64. általános konferenciájára,
– tekintettel a Francia Köztársaság elnökének a francia védelmi és elrettentési stratégiáról szóló, 2020. február 7-i beszédére,
– tekintettel az Egyesült Államok és Oroszország elnökének a stratégiai stabilitásról szóló, 2021. június 16-i közös nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0324/2021),
A. mivel a tömegpusztító fegyverek, különösen a nukleáris fegyverek, súlyos fenyegetést jelentenek az emberiség hosszú távú biztonságára nézve; mivel a kötelező érvényű szerződéseken és átfogó bizalomépítő mechanizmusokon alapuló, megbízható és átlátható ellenőrzési eljárással megerősített szilárd és átfogó fegyverzetellenőrzési, nonproliferációs és leszerelési struktúra kulcsfontosságú a béke, a stabilitás, a kiszámíthatóság, a biztonság, a fenntartható fejlődés és a gazdasági és társadalmi fejlődés megteremtése és fenntartása, az államok közötti feszültségek enyhítése és a kiszámíthatatlan és katasztrofális humanitárius, környezeti, társadalmi és gazdasági következményekkel járó fegyveres konfliktusok valószínűségének csökkentése szempontjából;
B. mivel a jelenlegi feszült európai és globális geopolitikai helyzet ellenére a hidegháború végén hatályba lépett kulcsfontosságú fegyverzetellenőrzési szerződéseket a közelmúltban meggyengítették vagy felbontották; mivel az utóbbi években fokozódott a feszültség és a bizalomhiány az NPT részes felei között, amit súlyosbított a kétoldalú amerikai-orosz kapcsolatok folyamatos romlása, valamint az ezt követően a katonai doktrína nukleáris tényezőinek újraértékelése érdekében tett orosz lépések; mivel a növekvő hatalmi küzdelem nyomán új nemzetközi légkör alakult ki; mivel ebben az új környezetben, amelyben az európai és globális biztonsági architektúra stabilitása és kiszámíthatósága nem biztosított, az EU belső eszmecserét kezdeményezett stratégiai autonómiája megerősítésének lehetséges módjairól; mivel a globális egymásrautaltság világában a globális fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési erőfeszítések megújítása alapvető fontosságú az EU biztonsága szempontjából; mivel az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció 2021. június 16-án elkötelezte magát egy integrált stratégiai stabilitási párbeszéd mellett;
C. mivel az Unió globális szereplőként kíván fellépni a béke érdekében, valamint támogatja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet; mivel a fegyverzetellenőrzés és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása az uniós projekt gerincét képezik, és ez már a kezdetektől fogva érvényesült, különösen az Európai Atomenergia-közösség (EURATOM) létrehozása révén; mivel az EU a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni stratégiája révén hozzájárul a tömegpusztító fegyverek leszereléséhez, valamint használatuk és elterjedésük megelőzéséhez; mivel a stratégiának az olyan új fenyegetésekre is összpontosítania kell, mint az autonóm fegyverrendszerek és más most fejlődő forradalmi technológiák;
D. mivel létezésének több mint ötven éve alatt az NPT – három egymást erősítő pillérével – a globális nukleáris fegyverzetellenőrzési struktúra sarokkövének és a nemzetközi béke és biztonság fenntartása hatékony eszközének bizonyult, és ezt a szerepét jelenleg is betölti azáltal, hogy a nukleáris fegyverek beszerzése ellen irányuló szigorú biztosítékok és normák révén biztosította, hogy az aláíró államok nagy többsége eleget tegyen a szerződésben vállalt kötelezettségeinek; mivel elvárjuk, hogy az NPT 6. cikke teljesüljön; mivel az NPT 10. felülvizsgálati konferenciáját elhalasztották a Covid19-világjárvány miatt;
E. mivel nincs olyan nemzetközi mechanizmus, amely a nukleáris tengeralattjáróknak szánt, magas dúsítású uránt tartalmazó üzemanyag kivitelét szabályozná;
F. mivel a NAÜ mindig is meghatározó szerepet játszott az atomsorompó-szerződés végrehajtásában; mivel a kiegészítő jegyzőkönyv jelentős mértékben kiterjeszti a NAÜ azon képességét, hogy illegális nukleáris létesítmények meglétét ellenőrizze;
G. mivel az utóbbi években fokozódott a feszültség és a bizalmatlanság az NPT részes felei körében;
H. mivel 2021. január 22-én hatályba lépett a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés (TPNW) egy különböző országokat és régiókat felölelő mozgalom eredményeként, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nukleáris fegyverek bármilyen használatának katasztrofális humanitárius következményeire; mivel három uniós tagállam a TPNW részes állama; mivel hat uniós tagállam vett részt a TPNW tárgyalásokon az ENSZ Közgyűlésén, és öt az új szerződés elfogadása mellett szavazott; mivel egyetlen NATO-tag és egyetlen nukleáris fegyverrel rendelkező állam sem részes állama a TPNW-nek; mivel nincs a TPNW-ről szóló tanácsi álláspont; mivel az atomsorompó-szerződésben részes valamennyi állam és valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam csatlakozására és aktív részvételére lenne szükség ahhoz, hogy érdemi eredményeket lehessen elérni a globális leszerelési erőfeszítések terén;
I. mivel a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) létrejötte az EU által vezetett többoldalú diplomácia eredménye; mivel a 2015. évi átfogó közös cselekvési terv részes felei – az EU, Kína, Oroszország, Irán és az Egyesült Államok – közvetett tárgyalásokat kezdtek annak érdekében, hogy Irán és az USA újraindítsa az átfogó közös cselekvési terv végrehajtását; mivel 2018-ban az Egyesült Államok ismételten szankciókat vetett ki, Irán pedig eltörölte a dúsított urán előállítására vonatkozó korlátozásokat; mivel Irán felhagyott a kiegészítő jegyzőkönyv, valamint az Iránnal kötött biztosítéki egyezményhez kapcsolt kiegészítő megállapodáspk módosított 3.1. kódjának alkalmazásával, miközben fokozta az urán fegyverminőségre történő dúsítására irányuló programjait; mivel ez komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, valamint a globális leszerelési és nonproliferációs erőfeszítésekre; mivel Irán kormányának és új elnökének még bizonyítaniuk kell, hogy szándékukban áll megfelelni az átfogó közös cselekvési tervnek, valamint konstruktív és békés együttműködésre törekedni az EU-val;
J. mivel az Átfogó Atomcsendszerződést (CTBT) még nem ratifikálták általánosan; mivel ahhoz, hogy a CTBT hatályba lépjen, még nyolc államnak – többek között az Egyesült Államoknak és Kínának – ratifikálnia kell; mivel az Unió következetesen hirdette, hogy a CTBT hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a leszereléshez és a nonproliferációhoz;
K. mivel a leszerelési konferencia – 25 évnyi kényszerszünet után – még mindig nem kezdett hivatalos tárgyalásokat a javasolt hasadóanyag-tilalmi szerződésről, amely megtiltaná a nukleáris fegyverekhez vagy más nukleáris robbanóeszközökhöz szükséges hasadóanyagok előállítását;
L. mivel a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződés (INF) összeomlott azt követően, hogy az USA 2019. augusztusban kilépett, miután Oroszország tartósan megszegte az INF-szerződés szerinti kötelezettségeit azzal, hogy nukleáris fegyverek hordozására képes SSC-8 rakétarendszereket telepített, és így az USA és Oroszország számára már nem tilos a fegyverek e kategóriájának építése és telepítése, valamint egy új fegyverkezési verseny megkezdése, különösen Európában és Ázsiában; mivel Oroszországnak a szomszédságában tanúsított agresszív fellépése fokozta a katonai konfrontáció veszélyét; mivel Oroszország nemrégiben helyezett át az EU-val határos területeire számos, nukleáris fegyverek hordozására képes ballisztikus rakétarendszert, amelyek hatótávolsága feltételezhetően meghaladja az 500 km-t;
M. mivel az USA és az Orosz Föderáció megállapodott az új stratégiaifegyverzet-csökkentési (START) szerződés öt évvel történő meghosszabbításáról;
N. mivel az elnöki nukleáris kezdeményezések – melyek önkéntes egyoldalú intézkedések – mind az Egyesült Államok, mind az Oroszország által telepített fegyverarzenál jelentős csökkenéséhez vezettek;
O. mivel az 500 és 5500 km közötti hatótávolságú, földről indított ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek különösen veszélyesnek tekinthetők rövid repülési idejük, halálos erejük és manőverezhetőségük, elhárításuk nehézsége, valamint nukleáris robbanófejek szállítására való képességük miatt; mivel az elmúlt években a cirkáló- és taktikai rakéták új generációja jelent meg;
P. mivel az elmúlt években Kína jelentősen fokozta hagyományos, rakéta- és nukleáris képességeinek fejlesztését; mivel Kína szándékai nem átláthatók, és nem volt hajlandó tárgyalásokat kezdeni a többoldalú nukleáris fegyverzet-ellenőrzési eszközökben való esetleges részvételéről, ami lehetővé tette számára, hogy korszerű technológiájú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták – például Dong-Feng 26-osok – széles arzenálját halmozza fel anélkül, hogy bármilyen akadályba ütközne; mivel az EU-nak együtt kell működnie a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, hogy intenzív diplomáciai kapcsolatokat alakítson ki Kínával egy működőképes fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs rendszer kialakítása és az EU biztonsági érdekeinek védelme érdekében;
Q. mivel Franciaország és az Egyesült Királyság – a két európai atomhatalom – is osztja a nézetet, amely szerint a minimális, hiteles nukleáris elrettentés nélkülözhetetlen Európa és a NATO kollektív biztonsága érdekében; mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése óta Franciaország az egyetlen nukleáris fegyverekkel rendelkező tagállam, és folytatja nukleáris fegyverarzenáljának korszerűsítését; mivel Emmanuel Macron francia elnök 2020-ban „stratégiai párbeszéd” elindítását javasolta az arra kész európai partnerekkel arról, hogy Franciaország nukleáris elrettentése milyen szerepet játszhat „kollektív biztonságunkban”; mivel az Egyesült Királyság bejelentette, hogy általános nukleáris készlete méretének felső határát több mint 40%-kal megemeli, 260 bevetésre kész robbanófejre, valamint hogy csökkenteni fogja nukleáris képességének átláthatóságát azáltal, hogy a továbbiakban nem nyilatkozik készleteiről;
R. mivel Izrael nem részes fele az atomsorompó-szerződésnek;
S. mivel számos további állam megszerezte a ballisztikus és cirkálórakéták készítéséhez szükséges tudományos, technológiai és ipari képességeket; mivel India és Pakisztán úgy nyilatkozott, hogy rendelkeznek nukleáris fegyverekkel; mivel egyik ország sem részes fele az NPT-nek;
T. mivel aggodalomra ad okot annak kockázata, hogy nukleáris fegyverek esetleg terrorszervezetek kezére kerülnek; mivel a „lator rezsimek” közötti illegális proliferáció továbbra is kockázatot jelent, amint azt az Abdul Kádir Hán-féle hálózat is bizonyítja;
U. mivel a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (HCoC) jogilag nem kötelező jellege ellenére nonproliferációs dimenzióval is rendelkezik a rakétákat illetően;
V. mivel a 2002 óta hatályban lévő Nyitott Égbolt Szerződés célja az Oroszország és az Egyesült Államok, valamint annak európai szövetségesei közötti bizalom, megbízhatóság és kölcsönös megértés kiépítése volt; mivel Oroszország évek óta nem teljesíti a Nyitott Égbolt Szerződésből eredő kötelezettségeit; mivel az USA és Oroszország egymás után felmondta a szerződést;
W. mivel a vegyi fegyverekről szóló egyezmény a világ első olyan többoldalú leszerelési egyezménye, amely a tömegpusztító fegyverek egy teljes kategóriájának ellenőrizhető felszámolásáról rendelkezik; mivel az elmúlt évtizedben a vegyi fegyverek használatát tiltó jogi normát számos esetben megszegték, többek között a szír kormány és Oroszország; mivel a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek alkalmazkodnia kell az új ipari termelési eljárásokhoz, az innovatív vegyiparhoz és az új szereplők megjelenéséhez;
X. mivel az Unió teljes mértékben elkötelezte magát a biológiai biztonság és a biológiai sokféleség növelése érdekében tett nemzetközi erőfeszítések mellett a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BWC) végrehajtásán keresztül; mivel 13 ország még nem részes fele a BWC-nek; mivel a BWC-t a betartását biztosító ellenőrzési mechanizmusok nélkül fogadták el; mivel az ellenőrzési jegyzőkönyvről szóló tárgyalásokat 20 évvel ezelőtt leállították;
Y. mivel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) ballisztikus rakétákkal, nukleáris és tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tevékenységei és programjai, valamint e fegyverek proliferációja és exportja komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, valamint a globális leszerelési és nonproliferációs erőfeszítésekre; mivel a KNDK vezetése gyakran az ország atomfegyverprogramját használja fel arra, hogy politikai és gazdasági engedményeket kényszerítsen ki a nemzetközi közösségtől, miközben folyamatosan próbálja értékesíteni kis- és közepes hatótávú rakétatechnológiáját és nukleáris szakértelmét;
Z. mivel a humanitárius leszerelés megjelenése és eredményessége miatt fokozatosan háttérbe szorultak a hidegháborúból megörökölt hagyományos leszerelési gyakorlatok;
AA. mivel a tömegpusztító fegyverek megszüntetését célzó erőfeszítésekben – többek között a nonproliferációs és leszerelési diplomáciában – részt vevő nők száma továbbra is riasztóan alacsony;
AB. mivel az éghajlattal kapcsolatos kockázatok negatívan hathatnak az EU stratégiai biztonsági környezetére; mivel a tömegpusztító fegyverek leszerelésére és elterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítések nagyban hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, a globális biztonsághoz, a kiszámíthatósághoz, a hosszú távú stabilitáshoz, valamint a megélhetés, a környezet és a bolygó védelméhez;
AC. mivel a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy növelni kell az EU vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelmi felkészültségét és tudatosságát, fokozni kell a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris polgári és katonai ágazatok közötti együttműködést és az ezekbe irányuló beruházásokat, megelőző reagálási és helyreállítási intézkedéseket kell kidolgozni a meglévő uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, ki kell építeni egy uniós CBRN-szakértői bázist, valamint elő kell mozdítani az egészség és a biztonság közötti kapcsolatot;
1. megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a világszintű és európai biztonság sarokköveként működő hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs rendszerek fenntartása mellett; emlékeztet azon kötelezettségvállalására, hogy olyan politikákat folytat, amelyek célja valamennyi nukleáris arzenál csökkentése és felszámolása, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek teljes globális leszereléséhez szükséges feltételek megteremtése; ; felszólít egy új, többoldalú fegyverzetellenőrzési és leszerelési rendszer kialakítására valamennyi szereplő részvételével;
2. aggodalmát fejezi ki a globális nonproliferációs, leszerelési és fegyverzetellenőrzési struktúra folyamatos eróziója miatt, amelyet tovább ront az új, potenciálisan destabilizáló hatású rendszerek – például a mesterséges intelligencia (MI) segítségével működtetett fegyverrendszerek, a hiperszonikus rakéták és a dróntechnológiák – gyors fejlődése; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell különösen a hiperszonikus rakétatechnológia kérdésével, amely növeli a nukleáris fegyverek támadásra való reagálás gyanánt történő alkalmazásának kockázatát; attól tart, hogy a főbb fegyverzetellenőrzési szerződések felmondása vagy azok meghosszabbításának elmulasztása súlyosan károsíthatja az eddig viszonylagos stabilitást biztosító nemzetközi fegyverzetellenőrzési rendszereket, és veszélyeztetheti a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti kapcsolatokat; hangsúlyozza, hogy sürgősen helyre kell állítani a határokon átnyúló bizalmat; riasztónak tartja és határozottan ellenzi, hogy bármely szereplő tömegpusztító fegyverekhez folyamodhat geopolitikai viták megoldása céljából;
3. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy több állam újraértékeli katonai doktrínáinak nukleáris vonatkozásait; kéri az összes nukleáris fegyverrel rendelkező államot, hogy felelősségteljesen járjanak el, és vegyék fontolóra a katonai és biztonsági elképzeléseikben, doktrínáikban és politikáikban a nukleáris fegyverek által betöltött meghatározó szerep csökkentését; üdvözli az USA azon szándékát, hogy nukleáris álláspontjának folyamatban lévő felülvizsgálata részeként értékelje a nukleáris fegyverek nemzeti biztonsági stratégiájában betöltött meghatározó szerepe csökkentésének lehetséges módjait;
4. megerősíti az NPT, valamint annak három egymást erősítő pillére iránti teljes körű támogatását, mivel ez az egyetemesen legelfogadottabb kötelező erejű jogi eszközök egyike, valamint a nukleáris nonproliferációs rendszer sarokköve; emlékeztet arra, hogy az NPT hozzájárult a leszereléshez és a nukleáris energia békés használatához kapcsolódó normák széles körének megőrzéséhez, miközben érvényesítette a nukleáris nonproliferációs normát; elvárja, hogy az atomfegyverrel rendelkező államok jóhiszeműen eljárva tegyenek lépéseket a szerződésben foglalt arra irányuló kötelezettségeik teljesítésére, hogy bizonyítsák a nukleáris leszerelés iránti valódi elkötelezettségüket, az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciájának záródokumentumában rögzített konkrét intézkedések megtétele, valamint a nonproliferációs norma erősítése és a NAÜ biztosítéki rendszere kapacitásának kiterjesztése által; figyelmeztet arra, hogy az NPT jövőjét nem szabad magától értetődőnek venni, és felhívja a részes államokat, hogy minden erejükkel járuljanak hozzá a közelgő 10. felülvizsgálati konferencia sikeres és ambiciózus kimeneteléhez mindhárom pillér – a leszerelés, a nonproliferáció és az atomenergia békés felhasználása – tekintetében az által, hogy megállapodnak egy végső érdemi nyilatkozatról, amely újból megerősíti a szerződést, segít megőrizni a stratégiai stabilitást és gátolja egy új fegyverkezési verseny kibontakozását; kéri, hogy az NPT-t minden állam írja alá, csatlakozzon ahhoz és maradjon elkötelezett iránta; felhívja az NPT 10. felülvizsgálati konferenciáját, hogy vitassa meg a szerződés atomreaktorok katonai célú exportjával kapcsolatos kiskapuit; felhívja az uniós tagállamokat, hogy a legmagasabb rangú politikusaikat küldjék el a felülvizsgálati konferenciára; felkéri ezért az NPT valamennyi részes államát, hogy vegyenek részt konstruktívan az NPT keretében folytatott párbeszédben, és állapodjanak meg olyan reális, hatékony, kézzelfogható, kölcsönös és ellenőrizhető intézkedésekről, amelyek elősegítik a nukleáris leszerelés közös céljának elérését;
5. ragaszkodik annak biztosításához, hogy az EU – eszköztárának teljes körű alkalmazásával – erős és konstruktív szerepet játsszon a globális, szabályokon alapuló nonproliferációs erőfeszítések, valamint a fegyverzetellenőrzési és leszerelési struktúra fejlesztésében és megerősítésében, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek teljes felszámolásának hosszú távú céljával; üdvözli a leszereléssel és nonproliferációval foglalkozó uniós különmegbízott e téren végzett munkáját; felhívja a Tanácsot, hogy álljon ki amellett, hogy az EU egységesen lépjen fel a nemzetközi leszerelési, nonproliferációs és fegyverzet-ellenőrzési fórumokon, és a feszültségek enyhítése és a bizalmatlanság csökkentése érdekében mozdítsa elő a bizalomépítő intézkedéseket az NPT részes felei körében; hangsúlyozza, hogy a stratégiai iránytű keretében végzett munkát fel kell használni arra, hogy a tömegpusztító fegyverek proliferációjának kérdéseit teljes mértékben beépítsék a fenyegetésekről szóló közös megállapodásba, valamint hogy e kérdésben közös stratégiai kultúrát alakítsanak ki; felkéri az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy kezdeményezzen belső eszmecserét a brexit leszerelési és nonproliferációs politikájára gyakorolt hatásairól;
6. üdvözli az unió jelentős folyamatos pénzügyi hozzájárulását többek között az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalához, a NAÜ-höz, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW), valamint az ENSZ főtitkára által a vegyi-, biológiai és toxinfegyverek feltételezett használatának kivizsgálására létrehozott mechanizmushoz (UNSGM);
7. hangsúlyozza a képzés és a figyelemfelkeltés alapvető fontosságát; ezért kéri, hogy erősítsék meg az EU-ban a nonproliferáció és a fegyverzet-ellenőrzés – és ezen belül a kvantuminformatika – terén rendelkezésre álló szakértelmet, és javítsák az uniós és tagállami személyzet képzését; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat a magán- és az állami szektor, a tudományos élet, az agytrösztök és a civil társadalmi szervezetek között; üdvözli e tekintetben az Európai Atomenergetikai Oktatási Hálózat, az EU Nonproliferációs és Leszerelési Konzorciuma, valamint az Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ részére nyújtott folyamatos pénzügyi támogatást; hangsúlyozza a képzési és oktatási projektek terén az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolával folytatott együttműködésben rejlő lehetőségeket; kéri a leszerelési oktatásba való további beruházásokat, valamint a fiatalok bevonásának előmozdítását;
8. hangsúlyozza az átláthatósági jelentéstételre, koordinációra és végrehajtásra vonatkozó kibővített megbízatást, valamint a kettős felhasználású termékekről szóló rendeletben foglalt kötelezettségek kibővített hatályát;
9. felszólítja az uniós küldöttségeket, hogy a globális és regionális leszerelés, nonproliferáció és fegyverzet-ellenőrzés kérdését kezeljék kiemelt napirendi pontként a nem uniós országokkal folytatott politikai párbeszéd során annak érdekében, hogy az EU segítse a meglévő leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs szerződések és eszközök egyetemessé tételére irányuló erőfeszítéseket; felkéri az EKSZ-t, hogy tegyen jelentős erőfeszítéseket legközelebbi partnereink, nevezetesen a szomszédságpolitikában részt vevő és a bővítési országok képzésének és kapacitásépítésének megerősítésére a tömegpusztító fegyverek leszerelése, a nonproliferáció és a fegyverzet-ellenőrzés területén; üdvözli, hogy az EU a partnerországoknak nyújtott segítség révén világszerte hozzájárul a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok enyhítéséhez, és méltatja a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretében finanszírozott, CBRN-kockázatok enyhítésével foglalkozó kiválósági központok létrehozására irányuló uniós kezdeményezést;
10. kéri az Uniót, hogy erősítse meg vezető szerepét a nukleáris kísérletek által érintett területeken a nukleáris kísérletek áldozatainak való segítségnyújtással és a környezetvédelmi kármentesítéssel kapcsolatban; kéri a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), hogy tegyen javaslatot az EU és tagállamai által végrehajtható intézkedésekre az EU e tekintetben betöltött szerepének megerősítése érdekében;
11. üdvözli, hogy a NATO támogatja és elősegíti a szövetségesek és partnerek közötti párbeszédet annak érdekében, hogy azok végre tudják hajtani atomsorompó-kötelezettségeiket; hangsúlyozza, hogy a NATO-szövetségeseknek továbbra is elkötelezettnek kell lenniük a nukleáris arzenál további csökkentése és hosszú távú felszámolása feltételeinek megteremtése, valamint az atomfegyvermentes világ eszménye iránt, a kölcsönösség, valamint jogilag kötelező érvényű és ellenőrizhető egyezmények alapján; hangsúlyozza, hogy minden államnak konstruktív és hiteles párbeszédet kell folytatnia erről a kérdésről a megfelelő nemzetközi és kétoldalú fórumokon;
12. hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ leszerelési ügyekkel foglalkozó hivatalának munkáját, az ENSZ főtitkárának nagyra törő leszerelési menetrendjét, valamint az ENSZ égisze alatt zajló többoldalú tanácskozási folyamatokat és tárgyalásokat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell valamennyi érdekelt fél, a civil társadalom és a tudományos élet bevonását, valamint a polgárok érdemi és sokszínű részvételét a leszerelési és nonproliferációs vitákban;
13. támogatja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által elfogadott bizalomépítő intézkedéseket mint a félreértések és hibás számítások csökkentéséhez, valamint a nagyobb nyitottság és átláthatóság biztosításához való fontos hozzájárulást; ösztönzi az atomfegyverrel rendelkező államokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket nukleáris arzenáljuk átláthatóságának növelése érdekében;
14. üdvözli az Unió elkötelezettségét a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet Közel-Keleten történő létrehozásának előmozdítása mellett, az atomsorompó-szerződés szerződő feleinek a szerződést és annak meghosszabbítását vizsgáló 1995. évi konferenciájának a Közel-Keletről elfogadott határozatával összhangban, valamint az e teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan folyamatot támogató bizalomépítő intézkedések Unió általi előmozdítását;
15. aggodalmát fejezi ki a KNDK folyamatos nukleáris és ballisztikus tevékenységei miatt, amelyekkel számos ENSZ BT-határozatot megszeg, valamint az új képességek fejlesztésére irányuló tevékenységei miatt; megismétli, hogy erőfeszítéseket kíván tenni a Koreai-félsziget teljes, visszafordíthatatlan és ellenőrizhető nukleáris leszerelése érdekében, és úgy véli, hogy az EU-nak folytatnia kell a Koreai-félszigeten található valamennyi tömegpusztító fegyver felszámolására irányuló erőfeszítéseit; sürgeti a KNDK-t, hogy azonnal függessze fel nukleáris és rakétatevékenységeit és egyéb tömegpusztító fegyverekre és hordozóeszközökre vonatkozó programjait, teljes mértékben feleljen meg a releváns ENSZ BT-határozatoknak, mielőbb írja alá és ratifikálja a CTBT-t, és ismét tartsa tiszteletben az NPT-t;
16. kéri az NPT-kereten kívüli, nukleáris fegyverek birtokában lévő államokat, hogy tartózkodjanak a katonai felhasználású nukleáris technológia proliferációjától, és csatlakozzanak az NPT-hez;
17. tudomásul veszi a TPNW hatálybalépését, és elismeri az abban célként meghatározott, nukleáris fegyverektől mentes világra vonatkozó elképzelést; emlékeztet arra, hogy nem szabad gyengíteni az atomsorompó-szerződés nukleáris leszerelés céljának eléréséhez, valamint a nemzetközi stabilitás és a kollektív biztonság biztosításához nélkülözhetetlen fórumként betöltött szerepét; kiemeli az NPT jelentőségét, melynek 191 állam részes fele, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell annak hatékonyságát, valamint felkéri az NPT részes államait, hogy ezért vegyenek részt konstruktívan az NPT keretében folytatott párbeszédben, és állapodjanak meg olyan reális, hatékony, kézzelfogható, kölcsönös és ellenőrizhető intézkedésekről, amelyek elősegítik a nukleáris leszerelés végső, közös, hosszú távú céljának elérését; úgy véli, hogy a TPNW nem gyengítheti a tagállamok biztonságát;
18. emlékeztet a NAÜ központi szerepére, amelyet biztosítékként tölt be annak érdekében, hogy a résztvevő államok megfeleljenek az NPT rendelkezéseinek; hangsúlyozza, hogy a NAÜ ellenőrzési tevékenységei elengedhetetlenek a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása szempontjából; felszólítja azokat az államokat, amelyek ezt eddig nem tették meg, hogy haladéktalanul ratifikálják és hajtsák végre a NAÜ kiegészítő jegyzőkönyvét; kéri azokat az államokat, amelyek felhagytak a kiegészítő jegyzőkönyv alkalmazásával, hogy térjenek vissza a megfeleléshez;
19. hangsúlyozza a NAÜ nélkülözhetetlen szerepét, amelyet Irán biztosítéki egyezménynek való megfelelése megfigyelésében és ellenőrzésében tölt be, valamint különösen méltatja azt a kulcsszerepet, amelyet 2021. február 23-a óta az Iránnal kötött átmeneti kétoldalú technikai megállapodás végrehajtásában tölt be, amely lehetővé teszi a NAÜ számára, hogy folytassa szükséges ellenőrzési és megfigyelési tevékenységeit;
20. megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja a JCPOA-t, mint a globális nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására szolgáló struktúra kulcsfontosságú elemét; hangsúlyozza, hogy a megállapodás teljes körű végrehajtása kulcsfontosságú Európa biztonsága, valamint a Közel-Kelet és a világ stabilitása és biztonsága szempontjából; üdvözli az Unió Iránnal folytatott folyamatos együttműködését az atomenergia polgári felhasználásának kérdéseivel kapcsolatban, valamint a nukleáris biztonság növelése érdekében végrehajtott projektekért a JCPOA III. melléklete alapján végzett intézkedéseket; felszólítja Iránt a JCPOA-t megsértő nukleáris tevékenységeinek azonnali beszüntetésére, és ennek végrehajtása esetén kéri minden nukleáris vonatkozású szankció megszüntetését; felszólítja az összes felet, hogy folytassák a tárgyalásokat annak érdekében, hogy teljes mértékben és ténylegesen visszaállítsák a megállapodásnak való megfelelést;
21. megerősíti, hogy a CTBT mint erős bizalomépítő eszköz hatálybalépése és ratifikálása továbbra is fontos célkitűzése a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiának; megjegyzi, hogy a CTBT-t 170 állam ratifikálta, és rámutat, hogy nyolc országnak még meg kell tennie ezt ahhoz, hogy a CTBT hatályba léphessen; üdvözli az Uniónak a nem aláíró országokkal való kapcsolatfelvételre irányuló diplomáciai erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy megnyerjék a szóban forgó országokat a szerződés ratifikálása és annak egyetemes betartása számára; üdvözli az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezete Előkészítő Bizottságának tevékenységeihez – többek között pénzügyi hozzájárulás formájában – biztosított uniós támogatást, melynek célja a szervezet ellenőrzési és megfigyelési képességeinek megerősítése; kéri az összes olyan államot, amely még nem írta alá a CTBT-t, hogy csatlakozzanak ahhoz, és sürgeti valamennyi aláíró államot, amely még nem ratifikálta a CTBT-t, hogy azt tegye meg; felszólítja az összes államot, hogy tartózkodjanak a nukleáris kísérletektől;
22. fenntartja régóta fennálló támogatását a hasadóanyag-tilalmi szerződésről szóló tárgyalások megkezdése irányában, és felszólít minden olyan nukleáris fegyverrel rendelkező államot, amely ezt eddig nem tette meg, hogy haladéktalanul fogadjon el moratóriumot a nukleáris fegyverekhez és más nukleáris robbanóeszközökhöz szükséges hasadóanyagok előállítása vonatkozásában;
23. ismételten mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció kilépett az INF-szerződésből azt követően, hogy Oroszország folyamatosan megszegte a szerződést és a felek közötti kommunikáció megszakadt; különösen aggódik amiatt, hogy az INF-szerződés megszűnését követően az európai műveleti színtéren újbóli megjelenhetnek a földi telepítésű, közepes hatótávolságú rakéták, valamint hogy új fegyverkezési verseny bontakozhat ki és Európa újramilitarizálódhat; üdvözli az Egyesült Államok és Oroszország aziránti elkötelezettségét, hogy továbbra is törekednek a stratégiai terület kiszámíthatóságának biztosítására, valamint a fegyveres konfliktusok és a nukleáris háború veszélyének csökkentésére irányuló közös céljaik megvalósítására; sürgeti mindkét oldalt, hogy ezzel a lendülettel igyekezzenek ambiciózus alapot teremteni az olyan új fegyverzetellenőrzési rendszerre és kockázatcsökkentési intézkedésekre vonatkozó tárgyalások újrakezdéséhez, amelyek figyelembe veszik a változó geopolitikai kontextust és az új hatalmak felemelkedését;
24. felszólítja az összes többi olyan országot – különösen Kínát –, amely interkontinentális és közepes hatótávolságú rakétarendszerekkel rendelkezik vagy amelyekben azok kifejlesztése folyamatban van, hogy vegyenek részt az INF utódszerződésének többoldalúsítására és egyetemessé tételére irányuló erőfeszítésekben, figyelembe véve a fegyverrendszerek legfrissebb fejlesztéseit, és hogy aktívan vegyenek részt minden más fegyverzetellenőrzési megállapodásokra irányuló tárgyalásokban;
25. aggodalommal veszi tudomásul Kína – hiperszonikus nukleáris rakétákat is magában foglaló – nukleáris arzenáljának jelenlegi korszerűsítését és kiszélesítését; felszólítja Kínát, hogy aktívan és jóhiszeműen vegyen részt a nemzetközi fegyverzetellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs tárgyalásokban;
26. aggodalommal veszi tudomásul, hogy Oroszország rendszeresen megszegi a nemzetközi normákat és szerződéseket, és egyre ellenségesebb nukleáris retorikát alkalmaz a tagállamokkal szemben; sürgeti Oroszországot, hogy szüntesse be ellenséges tevékenységeit és térjen vissza a nemzetközi normáknak való megfeleléshez; különösen aggasztónak tartja Oroszország nukleáris fegyverkísérleteit, valamint egy nukleáris- és hagyományos meghajtású északi-sarkvidéki jégtörőflotta létrehozását célzó tevékenységét; hangsúlyozza, hogy az ilyen tevékenységek ellentétesek a stabilitás és béke fenntartásának céljával, valamint rendkívül veszélyesek is lehetnek az Északi-sarkvidék törékeny ökoszisztémájára nézve;
27. melegen üdvözli az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció döntését az új START-szerződés meghosszabbításáról, ami érdemben hozzájárul az NPT közelgő 10. felülvizsgálati konferenciájához, valamint az új START-szerződés VI. cikkének végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a szerződés meghosszabbításának alapot kell biztosítania egy új fegyverzetellenőrzési megállapodásra vonatkozó tárgyaláshoz, amely mind a telepített és nem telepített, valamint a stratégiai és nem stratégiai fegyvereket magában foglalná; felkéri mindkét aláíró felet, hogy alaposan vizsgálják meg a szerződés hatálya alá vonandó fegyverek körével, telepítésével és kategóriájával kapcsolatos valamennyi lehetőséget, és felszólít a többi nukleáris fegyverrel rendelkező országgal folytatott párbeszédre, valamint arra, hogy vonják be őket is minden új fegyverzet-ellenőrzési megállapodásról szóló tárgyalásba, különösen Kínát – tekintettel nukleáris arzenáljának folyamatos növelésére és korszerűsítésére –, valamint az Egyesült Királyságot és Franciaországot; kéri a nukleáris fegyverrel rendelkező államokat, hogy erősítsék meg az elvet, amely szerint egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni és sosem szabad megvívni;
28. hangsúlyozza az elnöki nukleáris kezdeményezések fontosságát, melyek célja a telepített rövid hatótávolságú „taktikai” nukleáris fegyverek csökkentése; aggodalommal veszi tudomásul Oroszország folyamatban lévő, nem stratégiai nukleáris fegyvereinek korszerűsítésére irányuló programjait, amelyek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy megfelelnek-e az elnöki nukleáris kezdeményezések célkitűzéseinek; emlékeztet arra, hogy az elnöki nukleáris kezdeményezések – nem kötelező jellegük ellenére – nélkülözhetetlen szerepet játszottak a fegyverzetellenőrzési rendszerben, valamint felhívja mind az Egyesült Államokat, mind az Orosz Föderációt, hogy tartsák magukat a nem stratégiai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásaikhoz, és fokozzák az átláthatóságot a fegyverarzenálok, fegyvereik telepítése, státusza és korszerűsítése, valamint az új fegyverfejlesztések tekintetében;
29. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek intézkedéseket kell kidolgoznia a rakéták elterjedése kockázatának csökkentése érdekében; kéri a jelentős számú cirkálórakétával rendelkező államokat, hogy első lépésként összpontosítsanak a bizalomépítő és átláthatósági intézkedésekre, ideértve a cirkálórakéták telepítésére és használatára vonatkozó magatartási kódexekről szóló tárgyalásokat és azok elfogadását; kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdeményezzen párbeszédet az exportáló államokkal annak biztosítása érdekében, hogy azok teljes körűen tiszteletben tartsák a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszert – az egyetlen létező többoldalú megállapodást, amely a rakéták és a rakétákkal kapcsolatos felszerelések átadásáról szól –, valamint koordinálja az annak keretében tett erőfeszítéseket;
30. üdvözli az alelnök/főképviselő által a HCoC – a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelmet célzó egyetlen többoldalú átláthatósági és bizalomépítő eszköz – egyetemessé tételének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket, a tömegpusztító fegyverek hordozására alkalmas ballisztikus rakéták korlátozása érdekében tett erőfeszítésekhez való további hozzájárulás érdekében; kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy irányítsa a HCoC és más fegyverzetellenőrzési eszközök közötti összhang növelését célzó erőfeszítéseket;
31. hangsúlyozza a Nyitott Égbolt Szerződés transzatlanti kapcsolatokban betöltött döntő szerepét, valamint a globális fegyverzetellenőrzési rendszerhez, az aláíró államok által végrehajtott katonai tevékenységekkel kapcsolatos bizalomépítéshez és átláthatósághoz, valamint Európa és a világ hosszú távú stabilitásához nyújtott értékes hozzájárulását; hangsúlyozza, hogy a Nyitott Égbolt Szerződés kapacitást biztosított a kisebb európai államok számára szomszédaik megfigyeléséhez és azok katonai tevékenységeikkel kapcsolatos elszámoltatásához; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az orosz Állami Duma a közelmúltban törvényt fogadott el a Nyitott Égbolt Szerződésből való kilépésről, és hogy az Egyesült Államok is kilépett abból; felhívja a fennmaradó aláíró feleket, hogy továbbra is tartsák magukat a szerződéshez; sürgeti az Egyesült Államokat és az Orosz Föderációt, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat a szerződéshez való újbóli csatlakozás és annak teljes körű, hatékony és ellenőrizhető végrehajtása érdekében; sürgeti a többi államot, hogy bizalomépítő intézkedésként erősítsék tovább a szerződést azáltal, hogy hatókörét terjesszék ki a tudományos munkatársak közötti eszmecserékre, a katasztrófaelhárítást érintő együttműködésre, a környezeti monitoringra, valamint más feladatokra;
32. riasztónak tartja a vegyi hadviselés jelentette fenyegetést azt követően, hogy nemrégiben a vegyi fegyverek évtizedek óta legjelentősebb és leghosszabb ideig tartó bevetésére került sor; különösen aggódik amiatt, hogy egyes állami és nem állami szereplők egyre nagyobb mennyiségben és ütemben képesek olyan tiltott vegyi anyagokat előállítani, melyek kimutathatósága korlátozott; kitart amellett, hogy továbbra is alkalmazni kell a vegyi fegyverek elleni globális etikai normát azáltal, hogy lehetetlenné teszik azok büntetlen használatát; felszólít az újonnan elfogadott uniós globális emberi jogi szankciórendszer hatékony alkalmazására e norma fenntartása érdekében; üdvözli, hogy a Tanács horizontális szankciórendszert fogadott el a vegyi fegyverek gyártását, tárolását és proliferációját érintő egyre gyakoribb visszaélések kezelésére; ismét súlyos aggodalmát fejezi ki az Alekszej Navalnij, valamint Szergej és Julia Szkripal elleni, a novicsok nevű – a CWC szerint vegyi fegyvernek minősülő – betiltott idegméreggel elkövetett merényletkísérletek miatt; üdvözli, hogy válaszul a nemzetközi normák és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak e kirívó megsértésére 2020. október 14-én szankciókat vezettek be az orosz állami tisztviselőkkel szemben; sürgeti Oroszországot, hogy szolgáljon érdemi magyarázattal a Kreml kritikusa, Alekszej Navalnij megmérgezésére, amint azt egy 45 nyugati országból álló csoport az OPCW szabályai alapján kérte;
33. elismeréssel illeti az OPCW vegyi anyagok ellenőrzött megsemmisítésében játszott meghatározó szerepét; a lehető leghatározottabban elítéli a vegyi fegyvereknek a CWC-ben részes államok általi fejlesztését és széles körű használatát, és elítéli a Bassár el-Aszad Szíriai Arab Köztársaságának rezsimje által elkövetett számos emberi jogi jogsértést és atrocitást; hangsúlyozza, hogy a CWC ilyen súlyos megsértése esetén biztosítani kell az elszámoltathatóságot; üdvözli a CWC részes államainak huszonötödik konferenciáján hozott döntést, mely szerint felfüggesztik Szíria bizonyos jogait és kiváltságait az OPCW keretében; üdvözli, hogy az EU továbbra is támogatja az UNSGM-et, ugyanakkor hangsúlyozza elszámoltathatósága megőrzésének fontosságát; elítéli az arra irányuló kísérleteket, hogy aláássák az UNSGM függetlenségét azáltal, hogy alárendelik az ENSZ Biztonsági Tanácsának;
34. megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a BWC-t, amely tiltja a veszélyes vírusok, baktériumok és mérgező anyagok emberek elleni használatát; üdvözli a BWC számára közvetlenül biztosított uniós pénzügyi hozzájárulást, melynek célja az Unión kívüli biológiai biztonság erősítésének támogatása; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy folytassa a BWC egyetemessé tételének előmozdítására irányuló erőfeszítéseit; rámutat, hogy fokozni kell a BWC betartásának ellenőrzésére szolgáló, jogilag kötelező erejű mechanizmus létrehozására irányuló erőfeszítéseket; felszólítja az összes felet, köztük az Egyesült Államokat is, hogy a BWC ad hoc csoportján keresztül térjenek vissza a tárgyalásokhoz;
35. hangsúlyozza az EU Műholdközpontja által végzett fontos munkát, amelyet világűrbe telepített eszközök, műholdfelvételek és térinformatikai hírszerzés használatával végez a tömegpusztító fegyverek leszerelésére és nonproliferációjára vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében;
36. rámutat a katonai területen a mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek fejlesztése terén elért gyors fejlődésre; ezért megismétli az EU-hoz intézett azon felhívását, hogy vállaljon vezető szerepet a nemzetközi szabályozási erőfeszítésekben annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia katonai célú fejlesztése és alkalmazása megfeleljen a nemzetközi jogban, többek között a nemzetközi humanitárius jogban és az emberi jogi jogszabályokban meghatározott szigorú korlátoknak; felszólítja az EU-t továbbá, hogy folytasson előkészítő munkát olyan globális tárgyalások tető alá hozása érdekében, melyek célja a hadviselés során használt mesterséges intelligencián alapuló rendszerek beépítése az összes meglévő fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs eszközbe; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jogban nem szabályozott új technológiákat az emberiesség elvei és a közös lelkiismeret parancsai alapján kell megítélni; felhívja az alelnököt/főképviselőt, a tagállamokat és az Európai Tanácsot, hogy fogadjanak el olyan közös álláspontot az autonóm fegyverrendszerekről, amely érdemi emberi ellenőrzést biztosít e fegyverrendszerek kritikus funkciói felett; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU támogassa az egyes hagyományos fegyverekről szóló ENSZ-egyezmény azon erőfeszítéseit, amelyek révén a Magas Szerződő Felek hozzájárulnak a halált okozó autonóm fegyverrendszerekhez kapcsolódó, kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó kormányzati szakértői csoport munkájához, hogy konszenzust érjenek el egy olyan, jogilag kötelező erejű eszközre vonatkozóan, amely tiltaná az érdemi emberi ellenőrzés nélküli, teljesen autonóm fegyvereket;
37. felhívja az EU-t, hogy növelje a tagállamok műveleti koncepcióihoz igazodó, mesterséges intelligenciával kapcsolatos képességek fejlesztésére irányuló beruházásait; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia növekvő jelentősége szükségessé teszi a hasonló gondolkodású partnerekkel való fokozott együttműködést is;
38. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nőknek a leszerelési és nonproliferációs konferenciákon és fórumokon való egyenlő, teljes körű és érdemi részvételét, beleértve a leszerelési diplomáciát és minden, a leszereléshez kapcsolódó döntéshozatali folyamatot;
39. rámutat, hogy további intézkedéseket kell hozni a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozása elleni küzdelem érdekében, az ellenséges nem állami szereplők számára való technológia- és tudástranszfer megakadályozása érdekében, valamint rámutat arra a fenyegetésre, amelyet a CBRN-nel elkövetett terrorizmus jelent kollektív biztonságunkra; rámutat, hogy az Uniónak támogatnia kell a felelősségteljes tudományt a tudományos kutatás és kísérletezés helytelen használatának megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a CRBN-anyagok csempészése és jogellenes kereskedelme ellen, valamint meg kell előzni az eltérítési kockázatokat; felkéri az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy kezeljék ezt a kérdést a volt harcosok lefegyverzésének, leszerelésének és reintegrációjának (DDR) támogatására vonatkozó stratégiai megközelítésről szóló, várható közös közleményükben;
40. hangsúlyozza, hogy növelni kell az erőfeszítéseket az Unió CBRN-fenyegetésekkel szembeni felkészültségének és fellépéseinek további erősítése érdekében, a mentesítési, készletfelhalmozási és ellenőrzési képességek fejlesztése révén, a meglévő uniós polgári védelmi mechanizmus keretében;
41. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, valamint a Bizottságnak.
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
9.11.2021 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
35 7 2 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Susanna Ceccardi, Włodzimierz Cimoszewicz, Anna Fotyga, Kinga Gál, Giorgos Georgiou, Sunčana Glavak, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Sandra Kalniete, Dietmar Köster, Maximilian Krah, Andrius Kubilius, Nathalie Loiseau, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Andreas Schieder, Radosław Sikorski, Jordi Solé, Hermann Tertsch, Idoia Villanueva Ruiz, Charlie Weimers, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Anna-Michelle Asimakopoulou, Andrey Kovatchev, Marisa Matias, Gabriel Mato, Nils Ušakovs, Milan Zver |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés) |
Estrella Durá Ferrandis, César Luena, Costas Mavrides, Caroline Roose |
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
35 |
+ |
ECR |
Anna Fotyga, Hermann Tertsch, Charlie Weimers |
ID |
Susanna Ceccardi |
NI |
Kinga Gál |
PPE |
Alexander Alexandrov Yordanov, Anna-Michelle Asimakopoulou, Traian Băsescu, Sunčana Glavak, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Andrius Kubilius, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Gabriel Mato, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler-Lima, Milan Zver |
RENEW |
Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Nathalie Loiseau, Javier Nart |
S&D |
Włodzimierz Cimoszewicz, Estrella Durá Ferrandis, Raphaël Glucksmann, César Luena, Costas Mavrides, Sven Mikser, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Nils Ušakovs |
7 |
- |
ID |
Maximilian Krah |
THE LEFT |
Giorgos Georgiou, Marisa Matias, Idoia Villanueva Ruiz |
VERTS/ALE |
Caroline Roose, Jordi Solé, Salima Yenbou |
2 |
0 |
S&D |
Dietmar Köster, Andreas Schieder |
A jelek magyarázata:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
- [1] HL C 449., 2020.12.23., 149. o.
- [2] HL C 404., 2021.10.6., 63. o.
- [3] HL C 404., 2021.10.6., 240. o.
- [4] HL C 456., 2021.11.10., 78. o.
- [5] HL C 433., 2019.12.23., 86. o.
- [6] HL C 440., 2015.12.30., 97. o.
- [7] HL C 215., 2018.6.19., 202. o.
- [8] HL L 206., 2021.6.11., 1. o.
- [9] HL C 341., 2020.10.13., 1. o.
- [10] HL C 298., 2021.7.26., 1. o.
- [11] HL L 90., 2010.4.10., 8. o.
- [12] HL L 372. I, 2020.11.9., 4. o.
- [13] HL L 207., 2020.6.30., 15. o.
- [14] HL L 149., 2019.6.7., 63. o.
- [15] HL L 259., 2018.10.16., 12. o.
- [16] HL L 341., 2020.10.15., 1. o.
- [17] HL L 207., 2020.6.30., 36. o.
- [18] HL L 19., 2019.1.22., 11. o.
- [19] Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság.