JELENTÉS az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatról

18.11.2021 - (COM(2020)0682 – C9-0337/2020 – 2020/0310(COD)) - ***I

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadók: Dennis Radtke, Agnes Jongerius


Eljárás : 2020/0310(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0325/2021
Előterjesztett szövegek :
A9-0325/2021
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatról

(COM(2020)0682 – C9-0337/2020 – 2020/0310(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0682),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és a 1. cikk b) pontjával összefüggésben értelmezett 153. cikk (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0337/2020),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel a görög parlament, a dán parlament, a máltai parlament és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre,

 tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

 tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

 tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére, tekintettel eljárási szabályzata 59. és 40. cikkére,

 tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

 tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0325/2021),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

Cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről

az Európai Unióban biztosítandó megfelelő és méltányos minimálbérekről

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 153. cikke (1) bekezdésének b) pontjával,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, összefüggésben 153. cikke (1) bekezdésének b) pontjával,

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja többek között az, hogy előmozdítsa népeinek jólétét, és Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodjon, amely magas versenyképességű szociális piacgazdaságon alapul.

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja többek között az, hogy előmozdítsa az egyenlőséget, a szolidaritást és a társadalmi igazságosságot, valamint népeinek jólétét, és Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodjon, amely magas versenyképességű szociális piacgazdaságon alapul, és a célja a teljes foglalkoztatottság biztosítása, a társadalmi haladás, valamint a környezet minőségének magas fokú védelme és javítása. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikke szerint az Unió figyelembe veszi a magas szintű foglalkoztatás előmozdításához, a megfelelő szociális védelem garanciájához és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez kapcsolódó követelményeket.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b) Az EUMSZ 151. cikke szerint az Unió és a tagállamok célkitűzése többek között az élet- és munkakörülmények javítása – a fejlődési folyamat fenntartása mellett téve lehetővé ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, valamint a szociális partnerek közötti párbeszéd az Európai Szociális Chartának megfelelően.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának36 31. cikke értelmében minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának36 (a továbbiakban: „a Charta”) 21. cikke tiltja a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést. A Charta 23. cikke biztosítja a nők és férfiak közötti egyenlőség jogát minden területen, a foglalkoztatást, a munkavégzést és a díjazást is ideértve. A Charta 27. cikke biztosítja a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát. A Charta 28. cikke biztosítja a munkavállalók és a munkaadók vagy szervezeteik azon jogát, hogy az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban a megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. A Charta 31. cikke értelmében minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

__________________

__________________

36 Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 2012/C 326/02, HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

36 Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 2012/C 326/02, HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az Európai Szociális Charta kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van az igazságos munkafeltételekhez. A Charta elismeri, hogy minden munkavállalónak joga van a maga és családja számára tisztes életszínvonalat biztosító méltányos díjazáshoz. 4. cikke elismeri a szabadon létrehozott kollektív szerződések, valamint a jogszabályban meghatározott minimálbér megállapítására irányuló mechanizmusok szerepét e jog hatékony gyakorlásának biztosításában.

(3) Az Európai Szociális Charta 2. cikke kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van az igazságos munkafeltételekhez.E charta 4. cikke elismeri, hogy minden munkavállalónak joga van a maga és családja számára tisztes életszínvonalat biztosító méltányos díjazáshoz. Ugyanez a cikk egyúttal elismeri a szabadon létrehozott kollektív szerződések, valamint a jogszabályban meghatározott minimálbér megállapítására irányuló mechanizmusok szerepét e jog hatékony gyakorlásának biztosításában. Az Európai Szociális Charta 5. cikke elismeri a munkavállalók és a munkáltatók szervezkedéshez való jogát, 6. cikke pedig a kollektív tárgyaláshoz való jogot.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A 2017. november 17-én Göteborgban kihirdetett szociális jogok európai pillérének II. fejezete meghatároz egy sor, a méltányos munkafeltételek biztosítása tekintetében irányadó alapelvet. A szociális jogok európai pillérének 6. alapelve megerősíti a munkavállalók tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezéshez való jogát. Az említett alapelv kimondja azt is, hogy gondoskodni kell megfelelő minimálbérekről, amelyek a nemzeti gazdasági és szociális feltételek mellett biztosítják a munkavállaló és családja szükségleteinek kielégítését, és egyúttal a foglalkoztatáshoz való hozzáférést és a munkakeresés ösztönzését is. Emlékeztet továbbá arra, hogy meg kell akadályozni a dolgozói szegénységet, és hogy a béreket átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját.

(4) A 2017. november 17-én Göteborgban kihirdetett szociális jogok európai pillérének (a továbbiakban: „a pillér”) II. fejezete meghatároz egy sor, a méltányos munkafeltételek biztosítása tekintetében irányadó alapelvet. A pillér 2. és a 3. alapelve egyenlő bánásmódot és esélyeket biztosít a munkaerőpiacon való részvétel, a foglalkoztatás feltételei és az előmenetel tekintetében a férfiak és nők között, faji vagy etnikai hovatartozásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül. A pillér 6. alapelve megerősíti a munkavállalók tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezéshez való jogát. Az említett alapelv kimondja azt is, hogy gondoskodni kell megfelelő minimálbérekről, amelyek a nemzeti gazdasági és szociális feltételek mellett biztosítják a munkavállaló és családja szükségleteinek kielégítését, és egyúttal a foglalkoztatáshoz való hozzáférést és a munkakeresés ösztönzését is. Emlékeztet továbbá arra, hogy meg kell akadályozni a dolgozói szegénységet, és hogy a béreket átlátható és kiszámítható módon, a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját. A pillér 8. elve a nemzeti gyakorlatoknak megfelelő konzultációt biztosít a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikák kialakítása és végrehajtása során, valamint úgy rendelkezik, hogy a szociális partnereket ösztönözni kell arra, hogy – autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk tiszteletben tartása mellett – az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló (EU) 2020/1512 tanácsi határozat37 5. iránymutatása arra szólítja fel a tagállamokat, hogy a szociális partnereket megfelelően vonják be a bérmegállapításba, tisztességes megélhetést biztosító méltányos bérekről gondoskodva, valamint lehetővé téve a béreknek a termelékenység alakulására való megfelelő reagálását és felzárkóztatását. Az iránymutatás emellett a szociális párbeszéd és a bérmegállapításról folytatott kollektív tárgyalások előmozdítására is ösztönzi a tagállamokat. A tagállamoknak és a szociális partnereknek az iránymutatás szerint továbbá arról is gondoskodniuk kell, hogy valamennyi munkavállaló megfelelő és méltányos bérezésben részesüljön akár kollektív szerződések, akár jogszabályban meghatározott megfelelő minimálbérek révén, figyelembe véve ezeknek a versenyképességre, a munkahelyteremtésre és a dolgozói szegénységre gyakorolt hatását. A 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia38 leszögezi, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a méltányos munkafeltételek biztosítása érdekében. Ezenkívül a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia39 felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő szociális különbségek fényében fontos biztosítani, hogy minden munkavállaló megfelelő bért kapjon. A Bizottság néhány tagállam számára több országspecifikus ajánlást is megfogalmazott a minimálbérek tekintetében. Mindazonáltal az egyes országokat visszatarthatja a minimálbérekkel kapcsolatos rendszerük javításától az a nézet, hogy ez negatívan befolyásolhatja külső költség-versenyképességüket.

(5) Az (EU) 2020/1512 tanácsi határozat37  5. iránymutatása arra szólítja fel a tagállamokat,  hogy biztosítsák a szociális partnerek hatékony bevonását a bérmegállapításba, együttműködve velük és tisztességes megélhetést biztosító méltányos bérekről gondoskodva,  különös figyelmet fordítva ennek során az alacsony és közepes jövedelmű csoportokra a felzárkóztatás és a növekvő egyenlőtlenségek kiigazítása érdekében, javítva egyúttal a tagállamok gazdasági és társadalmi fejlődését. Az iránymutatás emellett a szociális párbeszéd és a bérmegállapításról folytatott kollektív tárgyalások előmozdítására is ösztönzi a tagállamokat. A tagállamoknak és a szociális partnereknek az iránymutatás szerint továbbá arról is gondoskodniuk kell, hogy valamennyi munkavállaló megfelelő és méltányos bérezésben részesüljön akár kollektív szerződések, akár jogszabályban meghatározott megfelelő minimálbérek révén, és figyelembe kell venniük ezeknek a fenntartható gazdasági fejlődésre, a munkahelyteremtésre és a dolgozói szegénységre gyakorolt hatását. A 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia38 leszögezi, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a méltányos munkafeltételek biztosítása érdekében. Ezenkívül a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia39 felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő szociális különbségek fényében fontos biztosítani, hogy minden munkavállaló megfelelő bért kapjon. A Bizottság néhány tagállam számára több országspecifikus ajánlást is megfogalmazott a minimálbérek tekintetében, amelyek célja a minimálbérek megfelelőségének javítása a reálbér-növekedés elérése és a munkaerőköltséggel kapcsolatos verseny elkerülése érdekében. A tagállamoknak a nemzeti hagyományok figyelembevételével javítaniuk kell a minimálbérek védelmét.

__________________

__________________

37 A Tanács (EU) 2020/1512 határozata (2020. október 13.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 344., 2020.10.19., 22. o.).

37 A Tanács (EU) 2020/1512 határozata (2020. október 13.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 344., 2020.10.19., 22. o.).

38 Lásd a COM(2020) 575 final bizottsági közleményt.

38 Lásd a COM(2020) 575 final bizottsági közleményt.

38 Lásd a COM(2019) 650 final bizottsági közleményt.

38 Lásd a COM(2019) 650 final bizottsági közleményt.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A jobb munka- és életkörülmények – amelyek többek között a megfelelő összegű minimálbérek révén biztosíthatók – mind a munkavállalók, mind a vállalkozások javát szolgálják az Unióban, továbbá az inkluzív és fenntartható növekedés előfeltételét képezik. A minimálbérek nyújtotta védelem általi lefedettség és az e védelem megfelelősége terén fennálló jelentős különbségek hatékony kezelése hozzájárul az uniós munkaerőpiac méltányosabbá tételéhez, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, valamint a felzárkózáshoz. Az egységes piacon folyó versenynek az egyenlő versenyfeltételeket biztosító, magas szintű szociális normákon, innováción és termelékenységjavításon kell alapulnia.

(6) A jobb munka- és életkörülmények – amelyek többek között a megfelelő és méltányos minimálbérek révén biztosíthatók – egyaránt szolgálják a munkavállalók, a vállalkozások, a társadalom és általában véve a gazdaság javát az Unióban, továbbá a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedés előfeltételét képezik. A minimálbérek nyújtotta védelem általi lefedettség és az e védelem megfelelősége terén fennálló jelentős különbségek hatékony kezelése hozzájárul az uniós munkaerőpiac méltányosabbá tételéhez, a bérek közötti és a szociális egyenlőtlenségek megelőzéséhez és csökkentéséhez, a tisztességtelen verseny leküzdéséhez, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, valamint a felzárkózáshoz. Az egységes piacon folyó versenynek az egyenlő versenyfeltételeket biztosító, magas szintű szociális normákon, többek között a munkavállalók magas fokú védelmén, színvonalas munkahelyek teremtésén, innováción és termelékenységjavításon kell alapulnia.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A megfelelő szinten megállapított minimálbérek révén megóvható a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók jövedelme, biztosítható a tisztességes megélhetés, és korlátozható a jövedelemkiesés a nehéz időkben, ahogy azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a minimálbér-megállapítási rendszer létrehozásáról szóló 131. egyezménye is elismeri. A minimálbérek hozzájárulnak a belső kereslet fenntartásához, erősítik a munkavállalásra való ösztönzést, csökkentik a béregyenlőtlenségeket és a dolgozói szegénységet.

(7) A megfelelő és méltányos szinten, akár jogszabályban meghatározott, akár kollektív tárgyalás útján megállapított minimálbérek révén megóvható minden munkavállaló, különösen a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók k jövedelme, mindenki számára biztosítható a tisztességes megélhetés, és korlátozható a jövedelemkiesés a nehéz időkben, ahogy azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a minimálbér-megállapítási rendszer létrehozásáról szóló 131. egyezménye is elismeri. A tisztességes életszínvonalat biztosító minimálbérek hozzájárulnak a helyi, regionális és nemzeti szintű belső kereslet és vásárlóerő fenntartásához, erősítik a munkavállalásra való ösztönzést, csökkentik a béregyenlőtlenségeket és a nemek közötti bérszakadékot, segítenek megelőzni és leküzdeni a dolgozói szegénységet (nemcsak magukra a munkavállalókra, hanem családjaikra is tekintettel), valamint megerősítik a gazdaság ellenálló képességét. A munkaerőpiac társadalmi-gazdasági helyzetének kezelése során szem előtt kell tartani, hogy a munkavállalók számára tisztességes életszínvonalat kell biztosítani.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a) Az aktív keresők szegénysége az elmúlt évtizedben nőtt az Unióban, és egyre több olyan ember kénytelen szegénységben élni, akinek van munkája1. Gazdasági visszaesések idején – így a Covid19-világjárvány okozta válsághelyzetben is – a megfelelő és méltányos minimálbérek szerepe különösen fontos az alacsony bérezésű, így a következményeknek jobban kitett munkavállalók védelmében, és létfontosságúak a fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállítás támogatásához, amelynek során még több színvonalas munkahelyet kell létrehozni. A fenntartható helyreállítás biztosítása érdekében létfontosságú a vállalkozások, különösen a mikrovállalkozások és a kisvállalkozások virágzása. A Covid19-világjárvány súlyos hatásai és elhúzódása miatt még fontosabb feladat a bérek megfelelőségének újraértékelése az alacsony béreket fizető ágazatokban, amelyek a válság alatt alapvető fontosságúnak bizonyultak és jelentős társadalmi értéket képviselnek. Nem minden tagállam erősítette meg és hajtotta végre a minimálbér megállapításáról szóló 131. sz. ILO-egyezményt.

__________________

__________________

 

1 https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20180316-1

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A nők, a fiatalok, az alacsony képzettségű munkavállalók és a fogyatékossággal élő személyek más csoportokhoz képest nagyobb valószínűséggel tartoznak a minimálbért vagy alacsony bért keresők közé. Gazdasági visszaesések – mint például a koronavírus okozta válság – idején a minimálbérek még nagyobb szerepet játszanak az alacsony bérezésű munkavállalók védelme tekintetében, és elengedhetetlenek a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendülés előmozdításához. A minimálbérek kérdésének kezelése hozzájárul a nemek közötti egyenlőség megvalósításához, a bérek és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség felszámolásához, valamint a nők szegénységből való kiemeléséhez.

(8) A nők, a fiatalok, az idősek, a migránsok, az egyedülálló szülők, az alacsony képzettségű munkavállalók, a fogyatékossággal élő személyek, és különösen a hátrányos megkülönböztetés egyszerre több formájának kitett személyek nagyobb valószínűséggel tartoznak a minimálbért vagy alacsony bért keresők közé. A minimálbérek megfelelőségének biztosítása és javításahozzájárul a fogyatékossággal élők kárára kialakult bérszakadék csökkentéséhez, valamennyi nemzedék szükségleteinek kielégítéséhez, a nemek közötti egyenlőség megvalósításához, a bérek és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség felszámolásához, valamint a nők és családjaik szegénységből való kiemeléséhez. A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából az egyenlő díjazás biztosítása, valamint a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly megkönnyítése létfontosságú az Unióban.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorol a szolgáltatások ágazatára és a kisvállalkozásokra, amelyeken belül magas a minimálbért keresők aránya. Ezenkívül a minimálbérek azoknak a munkaerőpiacokat átformáló strukturális tendenciáknak a szempontjából is fontosak, amelyeket egyre inkább az atipikus és bizonytalan foglalkoztatási formák magas aránya jellemez. Ezek a tendenciák a munkahelyek fokozódó polarizálódásához vezettek, ami a legtöbb tagállamban az alacsony bérezésű és alacsony képzettséget igénylő foglalkozások arányának emelkedését, valamint egyes tagállamokban a béregyenlőtlenség növekedését vonta maga után.

(9) A Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorol a szolgáltatások ágazatára, a mikrovállalkozásokra és a kisvállalkozásokra, amelyeken belül magas az alacsony bért és minimálbért keresők aránya. A minimálbérek ezért azoknak a munkaerőpiacokat átformáló strukturális tendenciáknak a szempontjából is fontosak, amelyeket egyre inkább az atipikus és bizonytalan foglalkoztatási formák magas aránya jellemez, ideértve gyakran a részmunkaidős és idénymunkásokat, a platform-munkavállalókat és az ideiglenes kölcsönzött dolgozókat is. Ezek a tendenciák sok esetben a munkahelyek fokozódó polarizálódásához vezettek, ami a legtöbb tagállamban az alacsony bérezésű és alacsony képzettséget igénylő foglalkozások arányának emelkedését, valamint egyes tagállamokban a béregyenlőtlenség növekedését vonta maga után. Az atipikus szerződéssel rendelkező munkavállalók számára nehezebb a kollektív szerződések megszervezése és kiharcolása. A szervezkedést gátló stratégiák gyengítik a szakszervezeteket, aminek következtében csökkent a kollektív szerződések száma, illetve hatékonysága. Emellett a munkaadói szervezetek általi alacsony vagy csökkenő lefedettség is hátráltatja a kollektív tárgyalásokat.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) Bár a munkaerőpiac rugalmassága és az új foglalkoztatási formák, többek között a részmunkaidős munka és a több munkaadó számára végzett munka, általában és szükségszerűen nem hátrányos jelenségek, és ezeket olykor maguk a munkavállalók is előnyben részesítik, ezek mégsem eredményezhetnek dolgozói szegénységet vagy a minimálbérre vonatkozó előírások és megállapodások megkerülését.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9b) Ezért új technológiákat, innovatív közigazgatási megközelítést, valamint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások új formáit kell kidolgozni annak érdekében, hogy garantálni lehessen valamennyi munkavállaló számára a minimálbért és a védelmet a digitális gazdaság új társadalmi és gazdasági feltételei között.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) A minimálbérek nyújtotta védelem minden tagállamban létezik, míg azonban egyes tagállamokban jogszabályi rendelkezésekből („jogszabályban meghatározott minimálbérek”) és kollektív szerződésekből ered, más tagállamokban kizárólag kollektív szerződések keretében valósul meg.

(10) A minimálbérek nyújtotta védelem minden tagállamban létezik. A védelem jogszabályi rendelkezésekből és kollektív szerződésekből ered. Sok tagállamban létezik jogszabályban meghatározott minimálbér. Egyes tagállamokban a szociális partnerek jól működő autonóm béralku-struktúrákat alakítottak ki a bérmegállapítás céljaira. E tagállamokban a szociális partnerek nagy kapacitással rendelkeznek a megkötött megállapodások megtárgyalására és végrehajtásuk nyomon követésére. A kollektív szerződések alapján történő bérmegállapítás hozzájárul a kiegyensúlyozott bérképzéshez és az aktív keresők szegénységének csökkentéséhez, és társadalmi-gazdasági szempontból előnyösnek bizonyult. A tagállamok eltérő nemzeti hagyományait tiszteletben kell tartani.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A minimálbérek által kollektív szerződések keretében nyújtott védelem az alacsony bérezésű foglalkozások esetében többnyire megfelelő; a jogszabályban meghatározott minimálbérek ugyanakkor számos tagállam gazdaságában alacsonyak az egyéb bérekhez képest. 2018-ban a jogszabályban meghatározott minimálbér szintje kilenc tagállamban olyan alacsony volt, hogy egy minimálbérből élő egyedülálló személy jövedelme nem érte el a szegénységi küszöböt. Ráadásul a csökkentett mértékű minimálbérek (különbségek) alkalmazása és a jogszabályban meghatározott minimálbérek tekintetében végrehajtott levonások negatívan befolyásolják a minimálbérek megfelelőségét.

(11) A minimálbérek kollektív szerződések által nyújtott védelme az alacsony bérezésű foglalkozások esetében többnyire megfelelő, tisztességes életszínvonalat biztosít, és hatékony eszköznek bizonyult a dolgozói szegénység leküzdésében. A jogszabályban meghatározott minimálbérek sok tagállam gazdaságában általában alacsonyak az egyéb bérekhez képest. 2018-ban a jogszabályban meghatározott minimálbér szintje kilenc tagállamban olyan alacsony volt, hogy egy minimálbérből élő egyedülálló személy jövedelme nem érte el a szegénységi küszöböt, ami nem áll összhangban az EUMSZ 9. cikkében felvázolt uniós célokkal. Ráadásul a csökkentett mértékű minimálbérek (különbségek) alkalmazása és a jogszabályban meghatározott minimálbérek tekintetében végrehajtott levonások negatívan befolyásolják a minimálbérek megfelelőségét, és növelik az ilyen munkavállalók elszegényedésének kockázatát a közszférában és a magánszektorban egyaránt.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Az Unióban nem minden munkavállaló részesül a minimálbérek nyújtotta védelemben. Néhány tagállamban vannak olyan munkavállalók, akik – noha kiterjed rájuk a védelem – a jogszabályban meghatározott minimálbérnél alacsonyabb összegű javadalmazásban részesülnek, ami a meglévő szabályok megsértését jelenti. Az ilyen szabálytalanság a tapasztalatok szerint különösen a nőket, a fiatal munkavállalókat, a fogyatékkal élő személyeket és a mezőgazdasági dolgozókat érinti.  Azokban a tagállamokban, amelyekben a minimálbérek általi védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják, a védelemben nem részesülő munkavállalók aránya a becslések szerint az összes munkavállaló 2 %-a és 55 %-a között változik.

(12) Az Unióban nem minden munkavállaló részesül a minimálbérek nyújtotta védelemben. Néhány tagállamban vannak olyan munkavállalók, akik – noha kiterjed rájuk a védelem – a jogszabályban meghatározott minimálbérnél alacsonyabb összegű javadalmazásban részesülnek, aminek oka, hogy a meglévő szabályokat nem tartották tiszteletben, hogy a minimálbér tekintetében különböző változatok léteznek, valamint levonásokat hajtottak végre a jogszabályban meghatározott minimálbérből. Amennyiben különböző változatok léteznek ilyenek, úgy a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk ezeket annak érdekében, hogy felmérjék a kiszolgáltatott munkavállalói csoportokra gyakorolt hatásukat. Az ilyen meg nem felelés a tapasztalatok szerint különösen a nőket, a fiatal munkavállalókat, az idősebb munkavállalókat, az alacsony képzettségű munkavállalókat, a migráns munkavállalókat, az egyedülálló szülőket, a fogyatékossággal élők személyeket, az atipikus formákban alkalmazott munkavállalókat, közöttük a platform-munkavállalókat, a részmunkaidős munkavállalókat, a mezőgazdasági és idénymunkásokat és a határozott idejű munkavállalókat érinti, ami ennek következtében csökkenti a béreket. Azokban a tagállamokban, amelyekben a minimálbérek általi védelem kizárólag kollektív szerződésekből származik, a védelemben nem részesülő munkavállalók aránya a becslések szerint az összes munkavállaló 2 %-a és 55 %-a között változik.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a) A minimálbér-jogszabályoknak meg nem felelő, védett foglalkoztatási lehetőségek elterjedésének és a fogyatékossággal élő személyek hátrányos megkülönböztetésének az elkerülése érdekében ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy a védett foglalkoztatási létesítményeket a működésük szerinti ágazatban érvényben lévő előírások, jogszabályok vagy megállapodások szabályozzák.

 Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Míg egyfelől az ágazati vagy ágazatközi szinten folytatott érdemi kollektív tárgyalások hozzájárulnak a minimálbérek nyújtotta megfelelő védelem biztosításához, másfelől a kollektív tárgyalások hagyományos struktúrái az elmúlt évtizedekben fokozatosan erodálódtak, részben a gazdaságon belül az olyan ágazatok irányába bekövetkezett eltolódás miatt, amelyekben a szakszervezetek jelentősége csekélyebb, részben a szakszervezetek taglétszámának az atipikus és új munkavégzési formák terjedésével összefüggő csökkenése miatt.

(13) Míg egyfelől az ágazati vagy ágazatközi szinten folytatott érdemi kollektív tárgyalások hozzájárulnak a minimálbérek nyújtotta megfelelő védelem biztosításához (kollektív tárgyalásokból származó bérek formájában), másfelől a kollektív tárgyalások hagyományos struktúrái az utóbbi évtizedekben fokozatosan erodálódtak, részben a munkáltatói szervezetek tagságának csökkenése és a gazdaságon belül az olyan ágazatok irányába bekövetkezett eltolódás miatt, amelyekben a szakszervezetek jelentősége csekélyebb, részben pedig a szakszervezetek taglétszámának csökkenése miatt, aminek oka a bizonytalan és atipikus munkavégzési formák terjedése. A 2008-as pénzügyi válságot követően emellett az ágazati és ágazatközi kollektív tárgyalásra komoly nyomás nehezedett. A megfelelő és méltányos minimálbérek eléréséhez azonban alapvető fontosságú az ágazati és ágazatközi kollektív tárgyalás, ezért azt elő kell mozdítani és meg kell erősíteni.

 Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkével összhangban két szakaszban konzultált a szociális partnerekkel az Unióban a minimálbérek révén biztosítandó megfelelő védelemmel kapcsolatos kihívások kezelését célzó lehetséges intézkedésekről. A szociális partnerek között nem született megállapodás a szóban forgó kérdésekre vonatkozó tárgyalások megkezdéséről. Mindazonáltal fontos uniós szinten intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy az Unióban munkát vállalók részesüljenek a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eredményeinek figyelembevételével megállapított, megfelelő minimálbérek révén nyújtott védelemben.

(14) A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkével összhangban két szakaszban konzultált a szociális partnerekkel az Unióban a minimálbérek révén biztosítandó megfelelő és méltányos védelemmel kapcsolatos kihívások kezelését célzó lehetséges intézkedésekről. A szociális partnerek között nem született megállapodás a szóban forgó kérdésekre vonatkozó tárgyalások megkezdéséről. Mindazonáltal fontos uniós szinten intézkedéseket hozni  – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – annak biztosítására, hogy az Unióban munkát vállalók részesüljenek a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eredményeinek figyelembevételével megállapított, megfelelő és méltányos minimálbérek révén nyújtott védelemben.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Ez az irányelv uniós szintű minimumkövetelményeket határoz meg, amelyek célja az, hogy – jogszabályban meghatározott minimálbérek, illetve az ezen irányelv alkalmazásában meghatározott kollektív szerződések keretében megállapított bérek formájában – biztosítsák egyfelől azt, hogy a minimálbérek megfelelő mértékűek legyenek, másfelől azt, hogy a munkavállalók részesüljenek a minimálbérek nyújtotta védelemben.

(15) Az Unióra vonatkozóan a munka- és életkörülmények javítása, a felfelé irányuló társadalmi konvergencia és a nemek közötti egyenlőség érdekében ez az irányelv uniós szintű minimumkövetelményeket határoz meg, amelyek célja az, hogy – jogszabályban meghatározott minimálbérek, illetve, amennyiben vannak, úgy az ezen irányelvben meghatározott kollektív szerződésekből fakadó bérek formájában – biztosítsák egyfelől azt, hogy a minimálbérek megfelelő mértékűek és méltányosak legyenek, másfelől azt, hogy a munkavállalók részesüljenek a minimálbérek nyújtotta védelemben.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Az irányelvnek – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikkének (5) bekezdésében foglaltakat maradéktalanul tiszteletben tartva – nem célja sem a minimálbérek szintjének uniós harmonizálása, sem a minimálbérek megállapítására szolgáló egységes mechanizmus létrehozása. Az irányelv nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy szabadon eldöntsék, jogszabályban rögzítik-e a minimálbéreket, vagy a minimálbérek által kollektív szerződések keretében biztosított védelemhez való hozzáférést támogatják, az adott ország nemzeti hagyományainak és sajátosságainak megfelelően, és teljeskörűen tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek szerződési szabadságát. Ezen irányelv nem kötelezi jogszabályban meghatározott minimálbér bevezetésére azokat a tagállamokat, ahol a minimálbérek által nyújtott védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják, és a kollektív szerződéseket sem teszi általánosan alkalmazandóvá. Az irányelv nem határozza meg a bérszintet sem, mivel az nemzeti szinten a szociális partnerek szerződési szabadságába és a tagállamok vonatkozó hatáskörébe tartozik.

(16) Az irányelvnek – az EUMSZ 153. cikkének (5) bekezdésében foglaltakat maradéktalanul tiszteletben tartva – nem célja sem a minimálbérek szintjének uniós harmonizálása, sem a minimálbérek megállapítására szolgáló egységes mechanizmus létrehozása. Az irányelv célja, hogy nemzeti szinten megfelelő és méltányos minimálbért biztosítson, javítsa az életszínvonalat, valamint megelőzze és csökkentse a szegénységet az Unióban. Ezen irányelv azonban nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy szabadon eldöntsék, jogszabályban rögzítik-e a minimálbéreket, vagy a minimálbérek által kollektív szerződések keretében biztosított védelemhez való hozzáférést támogatják, az adott ország nemzeti hagyományainak és sajátosságainak megfelelően, és teljeskörűen tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek szerződéskötéshez fűződő jogát. Ezen irányelv nem kötelezi – és nem állítható be úgy, mintha ilyen kötelezettséget tartalmazna – jogszabályban meghatározott minimálbér bevezetésére azokat a tagállamokat, ahol a minimálbérek által nyújtott védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják, és a kollektív szerződéseket sem teszi általánosan alkalmazandóvá. Az irányelv nem határozza meg a bérszintet sem, mivel az nemzeti szinten a szociális partnerek szerződéskötési jogai közé és a tagállamok vonatkozó hatáskörébe tartozik.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Ez az irányelv azokra a munkavállalókra alkalmazandó, akik az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek, figyelembe véve az Európai Unió Bírósága által a munkavállalói jogállás meghatározására megállapított kritériumokat. Feltéve, hogy eleget tesznek ezeknek a kritériumoknak, a háztartási alkalmazottak, a behívásos munkavállalók, az időszakos munkavállalók, az utalványos munkavállalók, a színlelt önálló vállalkozók, a platform-munkavállalók, a gyakornokok és a tanulószerződéses tanulók egyaránt ezen irányelv hatálya alá tartozhatnak. A valóban önálló vállalkozók nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, mivel nem tesznek eleget ezeknek a kritériumoknak. A nemzeti jogban meghatározott önálló vállalkozói státusszal való visszaélés – akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekben – egy olyan formája a megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek, amelyet gyakran a be nem jelentett munkavégzéssel hoznak összefüggésbe. Színlelt önálló vállalkozói tevékenységről akkor beszélünk, amikor egy személy – bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett – önálló vállalkozóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy munkaviszonyra jellemző. E személyeknek ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk. A munkaviszony fennállásának megállapítása tekintetében a tényleges munkavégzéssel kapcsolatos tényeket kell irányadónak tekinteni, és nem azt kell alapul venni, hogy a felek hogyan minősítik a viszonyt.

(17) Ez az irányelv azokra a munkavállalókra alkalmazandó, akik az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek, figyelembe véve az Európai Unió Bírósága által a munkavállalói jogállás meghatározására megállapított kritériumokat. Feltéve, hogy eleget tesznek ezeknek a kritériumoknak – akár az állami, akár a magánszektorban dolgoznak –  a teljesítmény alapján fizetett munkavállalók (ha ezt a nemzeti jog megengedi), a háztartási alkalmazottak, a behívásos munkavállalók, az időszakos munkavállalók, az utalványos munkavállalók, a színlelt önálló vállalkozók, a platform-munkavállalók, a védett műhelyekben dolgozó munkavállalók, a részmunkaidős munkavállalók, más atipikus módon foglalkoztatott munkavállalók, a gyakornokok és a tanulószerződéses tanulók egyaránt ezen irányelv hatálya alá tartozhatnak. A nemzeti jogban meghatározott önálló vállalkozói státusszal való visszaélés – akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekben – egy olyan formája a megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek, amelyet gyakran a be nem jelentett munkavégzéssel hoznak összefüggésbe. Színlelt önálló vállalkozói tevékenységről akkor beszélünk, amikor egy személy – bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett – önálló vállalkozóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy munkaviszonyra jellemző. E személyeknek ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk. A munkaviszony fennállásának megállapítása tekintetében a tényleges munkavégzéssel kapcsolatos tényeket kell irányadónak tekinteni, és nem azt kell alapul venni, hogy a felek hogyan minősítik a viszonyt.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a) A szociális piacgazdaságban mindenkinek, aki dolgozik – akár nő, akár férfi –, tisztességes jövedelemmel kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie gondoskodni önmagáról és családjáról. Megoldásokat kell bevezetni a dolgozói szegénység, a tisztességtelen verseny és a társadalmi egyenlőtlenségek megelőzésére. A megfelelő és méltányos minimálbér nagyon fontos e tekintetben. A tagállamok a munkavállalók fizikai és szellemi jólétének védelme érdekében biztosítják a nemzeti jogban vagy a tagállamok kollektív szerződéseiben a 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1a összhangban megállapított maximális munkaidőre vonatkozóan előírt, valamint egyéb egészségvédelmi és biztonsági rendelkezések betartását. A tagállamok intézkedéseket hozhatnak egyes munkaadók arra irányuló gyakorlata ellen, hogy növeljék a munkateljesítményt vagy fokozzák a munka intenzitását a minimálbér bevezetése vagy emelése esetén, mivel így az óránkénti minimálbér közvetett módon csökken, és ennek az irányelvnek a célja sérül.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.).

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A bérmegállapításra irányuló, jól működő kollektív tárgyalás fontos eszköz annak biztosításához, hogy a munkavállalókat megfelelő minimálbérek védjék. A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamokban a kollektív tárgyalások támogatják a bérek általános alakulását, és ezáltal hozzájárulnak a minimálbérek megfelelőségének javításához. Azokban a tagállamokban, ahol a minimálbérek általi védelmet kizárólag kollektív tárgyalások biztosítják, e bérek szintjét és a védett munkavállalók arányát közvetlenül a kollektív tárgyalások rendszerének működése és a kollektív tárgyalások általi lefedettség határozza meg. Az erős és jól működő kollektív tárgyalások, valamint az ágazati vagy ágazatközi kollektív szerződések általi széles körű lefedettség erősíti a minimálbérek megfelelőségét és a minimálbérek általi lefedettséget.

(18) A kollektív tárgyalásoknak minden esetben összhangban kell lenniük az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. ILO-egyezménnyel, a szervezkedési jogról és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. sz. ILO-egyezménnyel, a kollektív tárgyalásokról szóló 154. sz. ILO-egyezménnyel a kollektív megállapodásokról szóló 91. ILO-ajánlással, valamint az Alapjogi Chartával és az Európai Szociális Chartával. A bérmegállapításra irányuló, jól működő kollektív tárgyalás fontos eszköz annak biztosításához, hogy a munkavállalókat tisztességes életszínvonalat biztosító, megfelelő és méltányos minimálbérek védjék. A jogszabályban meghatározott minimálbérekkel rendelkező tagállamokban a kollektív tárgyalások támogatják a bérek általános alakulását, és ezáltal hozzájárulnak a minimálbérek megfelelőségének és méltányosságának, valamint a munkavállalók munkahelyi és életkörülményeinek a javításához. Azokban a tagállamokban, ahol a minimálbérek általi védelmet kizárólag kollektív tárgyalások biztosítják – kollektív megállapodásokból fakadó bérek formájában –, e bérek szintjét és a védett munkavállalók arányát közvetlenül a kollektív tárgyalások rendszerének működése és a kollektív tárgyalások általi lefedettség határozza meg. Az erős és jól működő kollektív tárgyalások, valamint az ágazati vagy ágazatközi kollektív szerződések általi széles körű lefedettség erősíti a minimálbérek megfelelőségét és a minimálbéreknek a kollektív tárgyalásokból fakadó bérek formájában történő védelme általi lefedettséget.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a) A minimálbér kollektív megállapodások révén történő védelme a munkavállalók, a munkáltatók és a vállalkozások számára egyaránt előnyös. Egyes tagállamokban nincsen sem jogszabályban meghatározott minimálbér, sem olyan rendszer, amely a kollektív megállapodásokat általánosan kötelezőnek nyilvánítaná. A bérek, így a minimálbér védelmét is kizárólag a szociális partnerek közötti kollektív tárgyalások biztosítják. E tagállamokban az átlagbérek a legmagasabb bérek között vannak az Unióban. E rendszereket a kollektív tárgyalások általi rendkívül nagy lefedettség, valamint a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek magas taglétszáma jellemzi. A kollektív szerződésekből származó minimálbéreket az elfogadó hatóság mérlegelési jogköre nélkül általánosan alkalmazandóvá tevő rendszerekben a minimálbér nem tekintendő jogszabályban meghatározott minimálbérnek.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A kollektív tárgyalások általi lefedettség csökkenésével összefüggésben elengedhetetlen, hogy a tagállamok előmozdítsák a kollektív tárgyalásokat annak érdekében, hogy javítsák a munkavállalók hozzáférését a kollektív szerződések által biztosított minimálbér-védelemhez. Azokban a tagállamokban, ahol széles körű a kollektív tárgyalások általi lefedettség, általában kicsi az alacsony bérezésű munkavállalók aránya, és magasak a minimálbérek. Azokban a tagállamokban, ahol kicsi az alacsony bérezésű munkavállalók aránya, a kollektív tárgyalások általi lefedettségi arány meghaladja a 70 %-ot. Hasonlóképpen, a mediánbérhez viszonyítva magas minimálbérszinttel rendelkező tagállamok többsége esetében a kollektív tárgyalások általi lefedettség meghaladja a 70 %-ot. Jóllehet valamennyi tagállamot ösztönözni kell a kollektív tárgyalások előmozdítására, azon tagállamoknak, amelyek nem érik el ezt a lefedettségi szintet, a szociális partnerekkel konzultálva és/vagy velük egyetértésben létre kell hozniuk – vagy, amennyiben már létezik, meg kell erősíteniük – egy olyan, támogató eljárásokat és intézményi megállapodásokat tartalmazó keretet, amely elősegíti a kollektív tárgyalások feltételeinek megteremtését. Ezt a keretet jogszabályi úton vagy háromoldalú megállapodás útján kell létrehozni.

(19) A kollektív tárgyalások általi lefedettség csökkenésével összefüggésben elengedhetetlen, hogy a tagállamok megvédjék a kollektív tárgyalásokban való részvételhez fűződő jogot és előmozdítsák a kollektív tárgyalásokat annak érdekében, hogy javítsák a munkavállalók hozzáférését a kollektív szerződések által biztosított minimálbér-védelemhez. Ez különösen vonatkozik azokra a tagállamokra, ahol a kollektív tárgyalások általi lefedettség alacsony, valamint azokra az esetekre, amikor multinacionális vállalatok és nagyvállalatok szociális dömpinget folytatnak, és továbbra is kihasználják a szociális rendszerek hiányosságainak kihasználását. Azokban a tagállamokban, ahol széles körű a kollektív tárgyalások általi lefedettség, általában kicsi az alacsony bérezésű munkavállalók aránya, és magasak a minimálbérek. Azokban a tagállamokban, ahol kicsi az alacsony bérezésű munkavállalók aránya, a kollektív tárgyalások általi lefedettségi arány meghaladja a 70 %-ot. Hasonlóképpen, a mediánbérhez viszonyítva magas minimálbérszinttel rendelkező tagállamok többsége esetében a kollektív tárgyalások általi lefedettség meghaladja a 70 %-ot. Jóllehet valamennyi tagállamot ösztönözni kell a kollektív tárgyalások előmozdítására és arra, hogy a jövedelmezéssel kapcsolatos kollektív tárgyalások általi lefedettséget fokozatosan növelve terjesszék ki a munkavállalók legalább 80%-ára, azon tagállamoknak, amelyek nem érik el ezt a lefedettségi szintet, a szociális partnerekkel konzultálva és/vagy velük egyetértésben létre kell hozniuk – vagy, amennyiben már létezik, meg kell erősíteniük – egy olyan, támogató eljárásokat és intézményi megállapodásokat tartalmazó keretet, amely elősegíti a kollektív tárgyalások feltételeinek megteremtését.  Ezt a keretet a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban, jogszabályi úton, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően és velük egyetértésben vagy – közös kérés alapján – a szociális partnerek által egymás között kötött megállapodás útján kell létrehozni.

 

19a. A tagállamoknak a szociális partnerekkel együttműködve cselekvési tervet kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk a kollektív tárgyalások előmozdítása érdekében. E cselekvési tervet legalább kétévente felül kell vizsgálni és szükség esetén korrigálni kell. A cselekvési tervet a Bizottságnak be kell jelenteni, és nyilvánosságra kell hozni. A kollektív tárgyalások általi lefedettség aránya tekintetében a tagállamok között jelentős különbségek vannak, amelyek számos tényezőre, többek között nemzeti hagyományokra és gyakorlatokra, valamint a tagállamok történelmi kontextusára vezethetők vissza. Ezt a kollektív tárgyalások általi lefedettsége növelése terén elért eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, különösen az ezen irányelvben előírt cselekvési terv tekintetében.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) A megfelelő minimálbérek biztosításához – a munkahelyek védelme és a vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások versenyképességének megőrzése mellett – megbízható szabályokra, eljárásokra és gyakorlatokra van szükség a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítása és aktualizálása tekintetében. Ezek számos elemet tartalmaznak a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének megőrzése érdekében, ideértve a megfelelőség értékelésére szolgáló kritériumokat és mutatókat, a rendszeres és időben történő aktualizálást, a tanácsadó szervek meglétét és a szociális partnerek bevonását. Az utóbbiak megfelelő időben történő és tényleges bevonása a jó kormányzás egy másik olyan eleme, amely lehetővé teszi a tájékozott és inkluzív döntéshozatali folyamatot.

(20) A megfelelő és méltányos minimálbérek (többek között, ahol létezik, automatikus indexálás révén történő) biztosításához – a meglévő munkahelyek védelme és újak teremtése, az egyenlő elbánás és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a vállalkozások, köztük a kis-, közép- és mikrovállalkozások versenyképességének megőrzése mellett – megbízható és világos szabályokra, átlátható eljárásokra és hatékony gyakorlatokra van szükség a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítása és aktualizálása tekintetében. Ezek számos elemet tartalmaznak a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének és méltányosságának biztosítása és megőrzése érdekében, ideértve a megfelelőség értékelésére szolgáló kritériumokat és eligazító mutatókat, a rendszeres és időben történő aktualizálást, a tanácsadó szervek hozzájárulását és a szociális partnerek bevonását. A szociális partnerek megfelelő időben történő, átfogó és tényleges bevonása a jó kormányzás előfeltétele, amely lehetővé teszi a tájékozott és inkluzív döntéshozatali folyamatot, figyelembe véve, hogy a társadalmi és a gazdasági realitás nem statikus.

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) A minimálbér akkor tekinthető megfelelőnek, ha méltányos az országon belüli béreloszláshoz képest, és tisztességes életszínvonalat biztosít. A jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének meghatározása a nemzeti társadalmi-gazdasági feltételek – többek között a foglalkoztatás növekedése, a versenyképesség, valamint a regionális és az ágazati fejlemények – fényében történik. A bérek megfelelőségét legalább a vásárlóerejük, a bruttó bérek szintjével, eloszlásával és növekedésével való kapcsolatuk, valamint a termelékenység alakulása alapján kell értékelni. A nemzetközi szinten általánosan használt mutatók – például a bruttó mediánbér 60%-a és a bruttó átlagbér 50%-a – segíthetnek a minimálbér bruttó bérszinthez viszonyított megfelelőségének értékelésében.

(21) A minimálbér akkor tekinthető megfelelőnek és méltányosnak, ha javítja az országon belüli béreloszlást, és teljes munkaidős foglalkoztatási szerződés alapján tisztességes életszínvonalat biztosít a munkavállalók és családjaik számára. A jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének és méltányosságának meghatározása a nemzeti társadalmi-gazdasági feltételek – többek között a foglalkoztatás növekedése, a versenyképesség, valamint a regionális és az ágazati fejlemények – fényében történik. A bérek megfelelőségét és méltányosságát legalább a vásárlóerejük, valamint a bruttó bérek szintjével, eloszlásával és növekedésével való kapcsolatuk alapján kell értékelni. A nemzetközileg elismert szintek – a bruttó mediánbér 60%-a és a bruttó átlagbér 50%-a – segíthetnek a minimálbér bruttó bérszinthez viszonyított megfelelőségének értékelésében. A jogszabályban meghatározott minimálbérrel rendelkező tagállamok túlnyomó része nem felel meg e mutatóknak, jóllehet minden tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kizsákmányolásnak tekinthetően alacsony szintű bérképzés betiltására. Ezzel összefüggésben hasznos referenciaeszköz lehet a reális árakon számolt áruk és szolgáltatások „nemzeti kosara” is, amelynek alkotóelemei többek között a megfelelő lakhatás, az egészséges élelmiszerek, a ruházat, a kommunikációs eszközök és költségek, a fenntartható közlekedés és energia, a személyes gondozás, az egészségügyi ellátás és az egészségügyi felszerelések, a gyermekgondozás, továbbá a társadalmi részvételt, a sportolást, valamint a kulturális, oktatási és társadalmi tevékenységekben való érdemi részvételt lehetővé tevő eszközök, illetve az előre nem látható eseményekkel szembeni védelemhez szükséges biztosítás és megtakarítások. A megfelelő és méltányos minimálbérek fontos eszközt jelentenek a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás támogatásához is.

 Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) Annak elősegítése érdekében, hogy a minimálbérek minden munkavállalói csoport számára megfelelőek legyenek, a jogszabályban meghatározott minimálbérek közötti különbségeket és az alkalmazandó levonásokat a minimumra kell korlátozni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy azok meghatározása során sor kerüljön a szociális partnerekkel történő megfelelő konzultációkra. A jogszabályban meghatározott minimálbéreket terhelő bizonyos levonásokat indokolhatja valamely jogszerű cél, többek között a túlfizetett összegek vagy az igazságügyi hatóságok által elrendelt levonások esetében. Más, például a munka elvégzéséhez szükséges felszereléssel kapcsolatos vagy a természetbeni juttatások – például a szállás – miatti levonások indokolatlanok vagy aránytalanok lehetnek.

(22) Annak elősegítése és biztosítása érdekében, hogy a minimálbérek minden munkavállalói csoport számára megfelelőek és tisztességesek legyenek, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetéssel szembeni küzdelem elvét kell alkalmazni. Semmi sem indokolhatja, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbér által biztosított védelemből bármely munkavállalót kizárjanak. Ezen irányelv egyetlen eleme sem értelmezhető úgy, hogy kötelezettséget ró a tagállamokra a minimálbérek eltérő változatainak bevezetése vagy minimálbérekből történő levonások végrehajtása tekintetében. A jogszabályban meghatározott minimálbérek változatait, valamint a jogszabályban meghatározott minimálbér alatti bérszintekhez vezető levonásokat a lehető legalacsonyabbra kell visszaszorítani, mert veszélyeztetik a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód elvét és ezen irányelv célkitűzését. A munkavégzéssel, például a munka elvégzéséhez szükséges felszereléssel kapcsolatos kiadásokat vagy természetbeni juttatásokat – például a szállásta munkaadó a munkáltató számára nem az elvégzett munka fejében fizeti ki, ezért ezek a minimálbér összegéből nem kerülhetnek levonásra.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22a) Mivel a nők túlreprezentáltak az alacsony bérezésű munkakörökben, így a minimálbérek jelentősen hozzájárulhatnak a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez, ehhez azonban az szükséges, hogy a minimálbérek megfelelő szinten kerüljenek megállapításra, és hogy ne kerülhessen sor a munkavállalók megkülönböztetésére, ez ugyanis fenntartaná a nők munkájának alulértékelését. A tagállamoknak ezen irányelvvel, valamint az (EU) 2016/678 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 9. cikkével összhangban rendelkezésre kell bocsátaniuk az ezen irányelvben említett statisztikákat és információkat, éspedig nemek és etnikai háttér szerinti bontásban abban az esetben, ha ez a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek elleni küzdelem szempontjából releváns.

 

__________________

 

1a  Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) A jogszabályban meghatározott nemzeti minimálbér-keretek működésének biztosításához hatékony végrehajtási rendszerre, többek között vizsgálatokra és helyszíni ellenőrzésekre van szükség. A végrehajtó hatóságok hatékonyságának növelése érdekében a szociális partnerekkel való szoros együttműködésre is szükség van, többek között az olyan kritikus kihívások kezelése érdekében, mint az alvállalkozás, a színlelt önálló vállalkozói tevékenység vagy a nyilvántartásba nem vett túlórák. Ezen túlmenően a munkakörülményekkel kapcsolatos megfelelő szintű átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítása érdekében a munkavállalók számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni a jogszabályban meghatározott minimálbérekre vonatkozó megfelelő információkat.

(23) A jogszabályban meghatározott nemzeti minimálbér-keretek működésének, az ezeknek való megfelelésnek, valamint a munkaügyi előírások valamennyi munkavállalóval szemben történő tiszteletben tartásának biztosításához hatékony végrehajtási rendszerre, többek között fokozott nyomon követésre és helyszíni ellenőrzésekre van szükség. A munkaügyi ellenőrzések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak elegendő munkaügyi felügyelővel kell rendelkezniük, összhangban a munkaügyi felügyeletről szóló 81. sz. ILO-egyezménnyel és a 2006. évi 95. Nemzetközi Munkaügyi Konferenciáról szóló III. ILO-jelentéssel1a, amely 10 000 munkavállalóra javasolja egy munkaügyi felügyelő kijelölését. A végrehajtó hatóságok hatékonyságának növelése érdekében a szociális partnerekkel való szoros együttműködésre is szükség van, többek között az olyan kritikus kihívások kezelése érdekében, mint a visszaélésszerű alvállalkozás, a színlelt önálló vállalkozói tevékenység vagy a nyilvántartásba nem vett túlórák. Ezen túlmenően a munkakörülményekkel kapcsolatos magas szintű átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítása és a munkavállalók jogainak érvényesítése érdekében a munkavállalóknak könnyű hozzáféréssel kell rendelkezniük az alkalmazandó jogszabályban meghatározott minimálbérekre vonatkozó információkhoz, többek között a panasztételi, illetve a közvetítési és jogorvoslati mechanizmusok tekintetében, amelyeknek a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formátumban elérhetőnek kell lenniük. A tagállamoknak ezt többek között külön nyilvános weboldalak létrehozásával és figyelemfelkeltő kampányokkal kell biztosítaniuk.

 

_____________________

 

1ahttps://www.ilo.org/public/english/standards/relm/ilc/ilc95/pdf/rep-iii-1b.pdf

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) A jogszabályi rendelkezésekben vagy a kollektív szerződésekben meghatározott minimálbérek általi védelem hatékony végrehajtása elengedhetetlen a közbeszerzési és koncessziós szerződések teljesítéséhez. Egy adott ágazatban a minimálbérek általi védelmet biztosító kollektív szerződések végrehajtása során vagy azt követően az alvállalkozói láncban előfordulhat, hogy nem tartják be az említett szerződésekben foglaltakat, aminek eredményeként a munkavállalók az ágazati kollektív szerződésekben megállapított bérszintnél alacsonyabb bérezésben részesülnek. A közbeszerzésről szóló 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv40 18. cikkének (2) bekezdésében és 71. cikkének (1) bekezdésében, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv41 36. cikkének (2) bekezdésében és 88. cikkének (1) bekezdésében, valamint a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv42 30. cikkének (3) bekezdésében és 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkajog tekintetében alkalmazandó kötelezettségek teljesítése céljából az ilyen helyzetek elkerülése érdekében a gazdasági szereplőknek az adott ágazatra és földrajzi területre vonatkozó kollektív szerződésekben meghatározott béreket kell alkalmazniuk munkavállalóik esetében.

(24) A jogszabályi rendelkezésekben vagy a kollektív szerződésekben meghatározott minimálbérek általi védelem hatékony végrehajtása elengedhetetlen a közbeszerzési és koncessziós szerződések teljesítéséhez. A minimálbérek általi védelmet biztosító kollektív szerződések végrehajtása során vagy azt követően az alvállalkozói láncban előfordulhat, hogy nem ismerik el a szakszervezeteket vagy a munkavállalók szervezkedéshez és kollektív tárgyalásokban való részvételhez fűződő jogát, és nem tartják be az említett szerződésekben a munkafeltételekre vonatkozóan foglaltakat, aminek eredményeként a munkavállalók az ágazati kollektív szerződésekben megállapított bérszintnél alacsonyabb bérezésben részesülnek. Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében a gazdasági szereplőket és alvállalkozóikat tájékoztatni kell az alkalmazandó minimálbér-védelemről és munkafeltételekről, többek között a kollektív szervezkedéshez és tárgyaláshoz való jogukról is. A közbeszerzésről szóló 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv40 18. cikkének (2) bekezdésében és 71. cikkének (1) bekezdésében, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv41 36. cikkének (2) bekezdésében és 88. cikkének (1) bekezdésében, valamint a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv42 30. cikkének (3) bekezdésében és 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkajog tekintetében alkalmazandó kötelezettségek teljesítése céljából a gazdasági szereplőknek nyitottaknak kell lenniük a tárgyalásokra, a szakszervezetekkel folytatandó együttműködésre és az ágazati kapcsolatok megerősítésére, valamint az adott ágazatra és földrajzi területre vonatkozó kollektív szerződésekben meghatározott béreket kell alkalmazniuk munkavállalóik esetében.

____________________

___________________

40 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

40 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

41 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28, 243. o.).

41 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28, 243. o.).

42 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

42 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24a) Az Unió alapjainak és programjainak pénzügyi támogatását kérelmezők számára a közbeszerzésekre és a koncessziókra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a kollektív szerződések és a minimálbérek alkalmazása tekintetében, ha vannak ilyenek.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) A megbízható nyomon követés és adatgyűjtés kulcsfontosságú a minimálbérek hatékony védelmének biztosításához. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott éves adatok és információk alapján minden évben jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a minimálbérek megfelelőségével és a minimálbérek általi lefedettséggel kapcsolatos fejleményekről. Emellett az uniós szintű gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordináció keretében nyomon kell követni az előrehaladást. Ezzel összefüggésben a Foglalkoztatási Bizottságnak minden évben meg kell vizsgálnia a tagállamokban fennálló helyzetet a Bizottság és az Eurofound által készített jelentések és más többoldalú felügyeleti eszközök, például az összehasonlító teljesítményértékelés alapján.

(25) A megbízható nyomon követés és adatgyűjtés fontos a hatékony minimálbér-védelem biztosításához. A Bizottságnak a tagállamok által a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően szolgáltatott éves adatok és információk alapján minden évben jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a minimálbérek megfelelőségével, a minimálbér-védelem általi lefedettséggel, valamint a kollektív tárgyalások általi lefedettséggel kapcsolatos szintekről és fejleményekről. Emellett az uniós szintű gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordináció keretében nyomon kell követni az előrehaladást. Ezzel összefüggésben a Foglalkoztatási Bizottságnak a Bizottság által készített jelentések alapján minden évben meg kell vizsgálnia a tagállamokban fennálló helyzetet, figyelembe véve a tagállamok, az európai ágazatközi szociális partnerek és az Eurofound által szolgáltatott, valamint más többoldalú felügyeleti eszközökből, például az összehasonlító teljesítményértékelésből származó  információkat.

 

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26) A munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, ha a minimálbér által nyújtott védelem megállapított szintjéhez kapcsolódó jogaik sérülnek. A munkavállalók jogaiktól való megfosztásának megelőzése érdekében, valamint a kollektív szerződésekben – többek között a kollektív vitarendezési rendszerekben – előírt konkrét jogorvoslati és vitarendezési formák sérelme nélkül a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók, amennyiben a védelemhez való joguk gyakorlása mellett döntenek, hatékony és pártatlan vitarendezéshez és jogorvoslathoz, többek között megfelelő kártérítéshez jussanak, valamint hatékony védelemben részesüljenek a hátrány bármely formájával szemben.

(26) A munkavállalókat, valamint szakszervezeti képviselőiket tájékoztatni kell a védelemhez való jogukról és lehetővé kell tenni a számukra e jog gyakorlását, ha a minimálbér által nyújtott védelem megállapított szintjéhez kapcsolódó jogaik sérülnek.  A munkavállalók jogaiktól való megfosztásának megelőzése érdekében, valamint a kollektív szerződésekben – többek között a kollektív vitarendezési rendszerekben, például a közvetítés önkéntes igénybe vételének lehetőségére vonatkozóan – előírt konkrét jogorvoslati és vitarendezési formák sérelme nélkül a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ha a munkavállalók a védelemhez való joguk gyakorlása mellett döntenek, akkor tényleges, megfelelő időben történő, hatékony és pártatlan vitarendezéshez és jogorvoslathoz – amelynek a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban ingyenesnek kell lennie legalább azon munkavállalók esetében, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel –, többek között megfelelő kártérítéshez jussanak az alvállalkozói lánc bármely szakaszában, valamint hatékony jogi és közigazgatási védelemben részesüljenek a hátrány bármely formájával szemben. A tagállamoknak fel kell mérniük, hogy a szociális partnerekkel egyetértésben miként tudják tovább javítani a pártatlan vitarendezés rendszerét. A tagállamok nemzeti jogukkal és gyakorlatukkal összhangban biztosítják ezen irányelv hatékony, időben történő és arányos végrehajtását, gondoskodva a megkülönböztetésmentesség elvének érvényre juttatásáról és visszatartó erejű szankciókról is.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(26a) A tagállamoknak az egyenlő versenyfeltételekhez és a biztonságos munkakörnyezethez való hozzájárulás érdekében proaktív módon meg kell védeniük a munkavállalókat, a szakszervezeti tagokat és a szakszervezeti képviselőket az ezen irányelv szerinti jogok érvényre juttatása céljából kezdeményezett  panaszok miatt a munkáltatók részéről velük szemben tanúsított hátrányos bánásmód eseteivel szemben. E védelemnek ki kell terjednie azokra az esetekre is, amikor a munkavállalók, a szakszervezeti tagok és a szakszervezeti képviselők a munkáltató nevében fellépő harmadik személyek részéről tapasztalnak ilyen hátrányos bánásmódot. Ilyen helyzetek lehetnek többek között, ha a nevezett személyek a hátrányos bánásmódot a munkáltató rokonai vagy üzleti partnerei, ügynökök vagy bűnszervezetek részéről szenvedik el.

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) A tagállamok által a munkavállalók megfelelő minimálbér-védelme érdekében elfogadott reformok és intézkedések – jóllehet a helyes irányba tett lépések voltak – nem bizonyultak átfogónak és szisztematikusnak. Ezen túlmenően az egyes országokat visszatarthatja a minimálbérek megfelelőségének és a minimálbérek általi lefedettségnek javításától az a nézet, hogy ez negatívan befolyásolhatja külső költség-versenyképességüket. Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az említett célok a léptékük és hatásuk miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(28) A tagállamok által a munkavállalók megfelelő minimálbér-védelme érdekében elfogadott reformok és intézkedések – jóllehet a helyes irányba tett lépések voltak – nem bizonyultak átfogónak és szisztematikusnak. Ezen túlmenően bizonyos tagállamok vonakodhatnak a minimálbérek megfelelőségének és a minimálbérek általi lefedettségnek javításától, mert úgy ítélik meg, hogy ez negatívan befolyásolhatja külső költség-versenyképességüket. Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az említett célok a léptékük és hatásuk miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29) Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, ezzel meghagyja a tagállamok azon előjogát, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. A meglévő nemzeti jogi keretek között megszerzett jogokat továbbra is alkalmazni kell, kivéve, ha ez az irányelv kedvezőbb rendelkezéseket vezet be. Ezen irányelv végrehajtása nem használható fel a munkavállalók meglévő jogainak csökkentésére, és nem képezhet jogalapot a munkavállalóknak az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen nyújtott védelem általános szintjének csökkentésére.

(29) Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, ezzel meghagyja a tagállamok azon előjogát, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn, és bátorítja is erre őket. Ezen irányelv végrehajtása nem használható fel a munkavállalók meglévő jogainak csökkentésére, és nem képezhet jogalapot a munkavállalóknak az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen nyújtott védelem általános szintjének csökkentésére. Ezen irányelv végrehajtása nem használható fel a munkavállalók meglévő jogainak csökkentésére, és nem képezhet jogalapot a munkavállalóknak az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen nyújtott védelem általános szintjének – többek között a jogszabályban meghatározott minimálbér már meglévő szintjeinek – csökkentésére.

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamok nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a mikro-, kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését. Ezért a tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol azokra, különös tekintettel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre, és hogy tegyék közzé ezeknek az értékeléseknek az eredményeit. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások aránytalanul érintettek, a tagállamoknak fontolóra kell venniük olyan intézkedések bevezetését, amelyek támogatják e vállalkozásokat abban, hogy javadalmazási rendszerüket az új követelményekhez igazítsák.

(30) Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamok nem írhatnak elő szükségtelen közigazgatási, pénzügyi vagy jogi kötelezettségeket a vállalkozások számára, különösen, ha azok gátolják a mikro-, kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését. Ezért a tagállamokat – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – az irányelv bátorítja annak értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol azokra, különös tekintettel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre, és hogy tegyék közzé ezeknek az értékeléseknek az eredményeit. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások aránytalanul érintettek, a tagállamoknak fontolóra kell venniük olyan intézkedések bevezetését, amelyek támogatják e vállalkozásokat abban, hogy javadalmazási rendszerüket az új követelményekhez igazítsák.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31) A tagállamok a minimálbér-keretrendszerek technikai vonatkozásainak fejlesztése vagy javítása céljából – ideértve a megfelelőség értékelését, a nyomon követést és az adatgyűjtést, a hozzáférés kiterjesztését, valamint az érvényesítést és az említett keretek végrehajtásához kapcsolódó általános kapacitásépítést – a technikai támogatási eszközt43 és az Európai Szociális Alap Pluszt44 vehetik igénybe,

(31) A tagállamok a minimálbér-keretrendszerek technikai vonatkozásainak fejlesztése vagy javítása céljából – ideértve a megfelelőség értékelését, a nyomon követést és az adatgyűjtést, a hozzáférés kiterjesztését, valamint az érvényesítést és az említett keretek végrehajtásához kapcsolódó általános kapacitásépítést – a technikai támogatási eszközt és az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+)44 vehetik igénybe. Az ESZA+ arra is kötelezi az összes tagállamot, hogy a szociális partnerek kapacitásépítésére fordítsanak megfelelő összeget, amelyet többek között a kollektív tárgyalások általi lefedettség előmozdítása érdekében is igénybe kell venni.

__________________

________________

43 A technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, 2020. május 28., COM(2020) 409 final.

43 A technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, 2020. május 28., COM(2020) 409 final.

44 Az Európai Szociális Alap Pluszról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2018) 382 final.

44 Az Európai Szociális Alap Pluszról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2018) 382 final.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

31 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(31a) A Bizottságnak és a tagállamoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy ezen irányelv végrehajtásának ne legyenek negatív következményei a színlelt önálló vállalkozások, az atipikus szerződések vagy a be nem jelentett munkavégzés terjedése szempontjából. Az irányelv e szempontokra gyakorolt hatására vonatkozó információkat bele kell foglalni az irányelv végrehajtásáról szóló felülvizsgálati jelentésbe.

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Unión belüli munka- és életkörülmények javítása érdekében ez az irányelv keretet hoz létre a következők tekintetében:

(1) Az Unión belül minden munkavállaló munka- és életkörülményeinek javítása érdekében, valamint azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a társadalmi konvergenciához, valamint a béregyenlőtlenség és a nemek közötti bérszakadék Unió-szerte történő csökkentéséhez, ez az irányelv keretet hoz létre a következők tekintetében:

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a minimálbérek megfelelő szintjének megállapítása;

a) a minimálbérek megfelelő és méltányos szintjének megállapítása a munkavállalók és családjuk tisztességes életszínvonalának biztosítása érdekében;

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a munkavállalók minimálbérek általi védelemhez való hozzáférése kollektív szerződésekben meghatározott bérek vagy – amennyiben létezik ilyen – jogszabályban meghatározott minimálbér formájában.

b) a minimálbér védelme a következők formájában:

 

i. jogszabályban meghatározott minimálbér megkülönböztetés nélkül, amennyiben jogszabályban meghatározott minimálbérek léteznek,

 

ii. hozzáférés a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyaláshoz

 

iii. általánosan alkalmazandó kollektív szerződések, amennyiben általánosan alkalmazandó kollektív szerződések léteznek;

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ez az irányelv nem érinti azt a lehetőséget, hogy a tagállamok eldöntsék, jogszabályban rögzítik-e a minimálbéreket, vagy a minimálbérek kollektív szerződések által biztosított védelmének előnyeihez való hozzáférést támogatják.

(2) Ez az irányelv nem érinti azt a lehetőséget, hogy a tagállamok eldöntsék, jogszabályban rögzítik-e a minimálbéreket, a minimálbérekhez való hozzáférést kollektív szerződésekből származó bérek formájában mozdítják-e elő, illetve mindkét megoldást alkalmazzák-e.

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az jogszabályban meghatározott minimálbér bevezetésére vagy a kollektív szerződések általános alkalmazására kötelezné azon tagállamokat, amelyekben a bérmegállapítást kizárólag kollektív szerződések biztosítják.

(3) Ezen irányelv alkalmazásának teljes mértékben összhangban kell lennie az egyesülés szabadságával és a kollektív tárgyaláshoz való joggal, amint ezeket az Alapjogi Charta, az Európai Szociális Charta és az ILO-egyezmények elismerik. Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy olyan kötelezettséget ró a tagállamokra, amely szerint ha a minimálbér védelmét kizárólag kollektív szerződések biztosítják, akkor jogszabályban meghatározott minimálbért kell bevezetniük vagy a kollektív szerződéseket általánosan alkalmazandóvá kell tenniük. Ez az irányelv nem érinti a szociális partnerek azon jogát, hogy a béreket kollektív szerződések keretében megtárgyalják, nyomon kövessék és meghatározzák.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv azon munkavállalókra alkalmazandó, akik az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát.

Ez az irányelv alkalmazandó minden munkavállalóra, aki az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. „minimálbér”: az az idő vagy a teljesítmény alapján kiszámított minimális javadalmazás, amelyet a munkáltatónak ki kell fizetnie a munkavállalók részére egy adott időszakban elvégzett munkáért;

1. „minimálbér”: az az idő alapján kiszámított minimális javadalmazás, amelyet a magán vagy állami munkáltatónak ki kell fizetnie a munkavállalók részére egy adott időszakban elvégzett munkáért;

Módosítás  51

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. „jogszabályban meghatározott minimálbér”: törvényben vagy más kötelező erejű jogi rendelkezésben megállapított minimálbér;

2. „jogszabályban meghatározott minimálbér”: törvényben vagy más kötelező erejű jogi rendelkezésekben megállapított, nem kollektív tárgyalásból származó  minimálbér;

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. „kollektív tárgyalás”: egyrészről a munkáltató, munkáltatói csoport vagy egy vagy több munkáltatói szervezet, másrészről egy vagy több munkavállalói szervezet között a munkafeltételek és a foglalkoztatási feltételek meghatározása céljából és/vagy a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozása céljából és/vagy a munkáltatók vagy munkáltatói szervezetek és amunkavállalói szervezet vagy szervezetek közötti kapcsolatok szabályozása céljából folytatott valamennyi tárgyalás;

3. „kollektív tárgyalás”: egyrészről a munkáltató, munkáltatói csoport vagy egy vagy több munkáltatói szervezet, másrészről egy vagy több szakszervezet között a munkafeltételek és a foglalkoztatási feltételek meghatározása céljából és/vagy a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozása céljából és/vagy a munkáltatók vagy munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek közötti kapcsolatok szabályozása céljából folytatott valamennyi tárgyalás;

Módosítás  53

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. „kollektív szerződés”: a kollektív tárgyalások eredményeként a szociális partnerek által kötött, a munkafeltételekre és a foglalkoztatási feltételekre vonatkozó írásbeli megállapodás;

4. „kollektív szerződés”: kollektív tárgyalások eredményeként a szociális partnerek által kötött, többek között a munkafeltételekre és a foglalkoztatási feltételekre, különösen a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó írásbeli megállapodás;

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. „a kollektív tárgyalások általi lefedettség”: a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók aránya nemzeti szinten.

5. „a kollektív tárgyalások általi lefedettség”: a javadalmazást szabályozó kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók aránya nemzeti szinten.

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A kollektív tárgyalások általi lefedettség növelése érdekében a tagállamok a szociális partnerekkel konzultálva meghozzák legalább a következő intézkedéseket:

(1) A bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyaláshoz való jog gyakorlásának biztosítása, a kollektív tárgyalások általi lefedettség megerősítése és kiterjesztése, valamint a munkavállalók – kollektív szerződésekből eredő bérek formájában történő – minimálbér-védelemhez való hozzáférés érdekében a tagállamok a szociális partnerekkel együttműködve meghozzák legalább a következő intézkedéseket:

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) előmozdítják a szociális partnerek azon képességének kiépítését és megerősítését, hogy ágazati vagy ágazatközi szinten bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalásokat folytassanak;

a) előmozdítják a szociális partnerek azon képességének kiépítését és további megerősítését, hogy különösen ágazati vagy ágazatközi szinten – bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalásokat folytassanak;

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) ösztönzik a szociális partnerek között a bérekről folytatott konstruktív, érdemi és megfelelő információkon alapuló tárgyalásokat.

b) ösztönzik a szociális partnerek között a bérekről folytatott konstruktív, érdemi és tájékozottságon alapuló tárgyalásokat.

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) egyrészt megtiltanak minden olyan cselekményt – és minden intézkedést meghoznak ezek megelőzése érdekében –,  amely aláássa a munkavállalók szakszervezethez való csatlakozáshoz való jogát vagy akadályozza őket e csatlakozásban, vagy amely hátrányosan megkülönbözteti a bérmegállapításról szóló kollektív tárgyalásokban részt vevő vagy részt venni kívánó munkavállalókat és szakszervezeti képviselőket, másrészt megfelelő hozzáférést biztosítanak minden munkavállaló számára a jogaival kapcsolatos szükséges információkhoz;

 

bb) megtiltanak minden olyan cselekményt, amelynek célja kollektív tárgyalások vagy a bérmegállapításra irányuló kollektív megállapodások akadályozása;

 

bc) hatékony védelmet biztosítanak a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalásokkal kapcsolatos diszkriminatív cselekményekkel szemben;

 

bd) biztosítják, hogy a munkáltatók az adott vállalkozás méretét és kapacitását figyelembe véve megfelelő információkkal és eszközökkel lássák el a szakszervezeti képviselőket, lehetővé téve a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalásokkal kapcsolatos feladataik gyors és hatékony ellátását;

 

be) jogot biztosítanak a szakszervezetek számára a munkahelyre történő belépéshez és a munkavállalókkal folytatható kommunikációhoz (digitálisan végzett munka esetében is), egyéni vagy csoportos találkozást és kapcsolattartást téve lehetővé a munkavállalókkal a megszervezésük, a bérekről a nevükben folytatott tárgyalások és képviseletük céljából;

 

bf) támogatják az alkalmazandó kollektív bérmegállapodásoknak való megfelelést, az alkalmazandó kollektív megállapodások tiszteletben tartását az alvállalkozói láncok valamennyi szakaszában, valamint kollektív bérmegállapodások biztosítását a munkáltatók és az általuk érintett munkavállalók számára.

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Emellett azon tagállamok, amelyekben a kollektív tárgyalások általi lefedettség a 2. cikk értelmében meghatározott munkavállalók tekintetében nem éri el a 70%-ot, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően jogszabályban vagy a szociális partnerekkel egyetértésben meghatároznak egy, a kollektív tárgyalások feltételeinek megteremtését elősegítő keretet, és cselekvési tervet dolgoznak ki a kollektív tárgyalások előmozdítására.  A cselekvési tervet nyilvánosságra hozzák, és arról értesítik az Európai Bizottságot.

(2) Azok a tagállamok, amelyekben a javadalmazással kapcsolatos kollektív tárgyalások általi általános lefedettség nem éri el a munkavállalók 80%-át, az (1) mellékletben említett intézkedéseken kívül cselekvési terv formájában, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően, velük egyetértésben vagy – közös kérés alapján – a szociális partnerek egymás között kötött megállapodásában biztosítják  a kollektív tárgyalások feltételeit.   A kollektív tárgyaláshoz való jog tényleges biztosítása érdekében a cselekvési tervben egyértelmű ütemtervet és konkrét intézkedéseket kell meghatározni a kollektív tárgyalások előmozdítása, valamint az általuk való lefedettségnek fokozatosan a munkavállalók legalább 80%-ára történő növelése érdekében. A cselekvési tervet legalább kétévente, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően, a szociális partnerekkel – vagy közös kérés alapján a közöttük – kötött megállapodással frissíteni kell. A cselekvési tervet nyilvánosságra hozzák, és arról értesítik a Bizottságot. A Bizottság nyomon követi az előrehaladást, és e tekintetben évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Megfelelőség

A jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelősége és méltányossága

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítását és aktualizálását olyan kritériumok vezéreljék, amelyek elősegítik a megfelelőséget a tisztességes munka- és életkörülmények, a társadalmi kohézió és a felzárkózás elérése érdekében. A tagállamok e kritériumokat nemzeti gyakorlatukkal összhangban határozzák meg, akár a vonatkozó nemzeti jogszabályokban, akár az illetékes szervek határozataiban, akár háromoldalú megállapodásokban. A kritériumokat stabil és egyértelmű módon kell meghatározni.

(1) A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamok, amelyek minimálbérei nem kollektív tárgyalások eredményeként keletkeznek, létrehozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítását és aktualizálását méltányossági küszöbnek tekintsék, amely hozzájárul a szegénység, különösen az aktív keresők szegénységének megelőzéséhez és leküzdéséhez, valamint olyan kritériumok vezéreljék, amelyek biztosítják a megfelelőséget és a méltányosságot a tisztességes munka- és életkörülmények, a bérszakadék felszámolása és a felzárkózás elérése érdekében, a (2) bekezdésben előírt kritériumokkal összhangban figyelembe véve az érintett munkaerőpiac társadalmi-gazdasági helyzetét. A tagállamok e kritériumokat a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően, nemzeti gyakorlatukkal összhangban határozzák meg, akár a vonatkozó nemzeti jogszabályokban, akár az illetékes szervek határozataiban, akár háromoldalú megállapodásokban. A kritériumokat egyértelmű módon kell meghatározni. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőek és méltányosak legyenek, és tisztességes életszínvonalat biztosítsanak.

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a jogszabályban meghatározott minimálbérek vásárlóereje, figyelembe véve a megélhetési költségeket, valamint az adókat és a szociális ellátásokat;

a) a jogszabályban meghatározott minimálbérek vásárlóereje, figyelembe véve a megélhetési költségeket, az áruk és szolgáltatások nemzeti kosarán alapuló valós árak alapján, beleszámítva a hozzáadottérték-adót, a társadalombiztosítási járulékokat és a közszolgáltatásokat is;

Módosítás  63

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) a szegénységi ráta, különösen az aktív keresők szegénységi rátája;

Módosítás  64

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a munkatermelékenység alakulása.

 törölve

Módosítás  65

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok indikatív referenciaértékeket – például nemzetközi szinten általánosan használt referenciaértékeket – használnak a jogszabályban meghatározott minimálbéreknek a bruttó bérek általános szintjéhez viszonyított megfelelőségére vonatkozó értékeléshez.

(3) A tagállamok értékelést és jelentést készítenek a jogszabályban meghatározott minimálbér megfelelőségéről, és indikatív referenciaértékeket – például nemzetközi szinten általánosan használt, a bruttó mediánbér 60%-ában és a bruttó átlagbér 50%-ában meghatározott referenciaértékeket – használhatnak a jogszabályban meghatározott minimálbéreknek a bruttó bérek általános szintjéhez viszonyított megfelelőségére vonatkozó értékeléshez.

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének megőrzése érdekében biztosítsák azok rendszeres és időben történő aktualizálását.

(4) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbéreket a megfelelőségük és a méltányosságuk biztosítása és megőrzése érdekében legalább évente egyszer átlátható módon frissítsék.

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A jogszabályban meghatározott minimálbéreknek a (4) bekezdésben említett éves frissítését az egyéb jövedelemtámogatási mechanizmusok sérelme nélkül kell elvégezni.

Módosítás  68

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A tagállamok tanácsadó szerveket hoznak létre, amelyek tanácsot adnak az illetékes hatóságoknak a jogszabályban meghatározott minimálbérekkel kapcsolatos kérdésekben.

(5) Minden tagállam tanácsadó szervet hoz létre vagy jelöl ki, amelynek a szociális partnerek is tagjai, és tanácsot ad az illetékes hatóságoknak a jogszabályban meghatározott minimálbérekkel kapcsolatos kérdésekben. E testületnek megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy független kutatásokat végezzen vagy végeztessen a minimálbér változásainak gazdasági és társadalmi hatásairól.

Módosítás  69

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Különbségek és levonások

Egyenlő bánásmód és levonások

Módosítás  70

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok lehetővé tehetik a jogszabályban meghatározott minimálbérek különböző mértékeinek megállapítását a munkavállalók meghatározott csoportjai számára. A tagállamok a minimumra korlátozzák ezeket a különbségeket, és biztosítják, hogy azok megkülönböztetéstől mentesek, arányosak, adott esetben időben korlátozottak, valamint jogszerű céllal objektív és észszerű módon indokoltak legyenek.

törölve

Módosítás  71

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok jogszabályi úton engedélyezhetnek olyan levonásokat, amelyek a munkavállalóknak fizetett javadalmazást a jogszabályban meghatározott minimálbér szintje alá csökkentik. A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérből történő levonások szükségesek, objektív módon indokoltak és arányosak legyenek.

törölve

Módosítás  72

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A szociális partnerek bevonása a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába

A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szociális partnereket megfelelő időben és ténylegesen bevonják a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába, többek között az 5. cikk (5) bekezdésében említett tanácsadó szervek munkájában való részvételük révén, különösen az alábbiak tekintetében:

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szociális partnereket – többek között automatikus indexálás révén, amennyiben ilyen létezik – megfelelő időben és ténylegesen bevonják a jogszabályban meghatározott minimálbérek meghatározásába és frissítésébe, az egész folyamat során rendszeresen biztosítva részvételüket a tárgyalásokon és a döntéshozatalban, többek között az 5. cikk (5) bekezdésében említett tanácsadó testületben is, különös tekintettel a következőkre:

Módosítás  74

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett kritériumok és indikatív referenciaértékek kiválasztása és alkalmazása a jogszabályban meghatározott minimálbérszintek megállapítása céljából;

a) az 5. cikkben említett kritériumok és indikatív referenciaértékek kiválasztása és alkalmazása a jogszabályban meghatározott minimálbér szintjének megállapítása céljából;

Módosítás  75

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a jogszabályban meghatározott minimálbérszinteknek az 5. cikk (4) bekezdésében említett aktualizálása;

b) a jogszabályban meghatározott minimálbérnek az 5. cikkben említett aktualizálása;

Módosítás  76

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a jogszabályban meghatározott minimálbérek tekintetében alkalmazandó, a 6. cikkben említett különbségek és levonások megállapítása;

törölve

Módosítás  77

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) adatgyűjtés és tanulmányok készítése a jogszabályban meghatározott minimálbéreket megállapító hatóságok tájékoztatása céljából;

d) Adatgyűjtés, valamint tanulmányok és elemzés készítése a hatóságok és a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába bevont érdemleges szereplők tájékoztatása céljából;

Módosítás  78

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A szociális partnerek számára hozzáférést kell biztosítani a releváns információkhoz, lehetőséget kell biztosítani a számukra véleményük megfogalmazásához, és kérdéseikre – még bármely javaslat előterjesztése és az arra vonatkozó határozat meghozatala előtt – indokolással ellátott válaszokat kell kapniuk.

Módosítás  79

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A munkavállalók tényleges hozzáférése a jogszabályban meghatározott minimálbérekhez

A megfelelés nyomon követése és munkavállalók tényleges hozzáférése a jogszabályban meghatározott minimálbérekhez

Módosítás  80

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Adott esetben a tagállamok a szociális partnerekkel együttműködve megteszik a következő intézkedéseket annak érdekében, hogy javítsák a munkavállalók hozzáférését a jogszabályban meghatározott minimálbérek nyújtotta védelemhez:

Adott esetben a jogszabályban meghatározott minimálbérrel rendelkező tagállamok a szociális partnerekkel együttműködve megteszik legalább a következő intézkedéseket annak érdekében, hogy javítsák valamennyi munkavállaló hozzáférését a jogszabályban meghatározott minimálbérek nyújtotta védelemhez, valamint hogy nyomon kövessék és biztosítsák az ezen irányelvnek való megfelelést:

Módosítás  81

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. a munkaügyi felügyelőségek vagy a jogszabályban meghatározott minimálbérek érvényesítéséért felelős szervek által végzett vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések megerősítése. A vizsgálatoknak és az ellenőrzéseknek arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük;

1. a munkaügyi felügyelőségek vagy a jogszabályban meghatározott minimálbérek érvényesítéséért felelős szervek által végzett vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések javítása, megerősítése és hatásfokának növelése, valamint a megfelelő források rendelkezésre bocsátása e tekintetben, biztosítva, hogy e vizsgálatok és ellenőrzések hatékonyak, visszatartó erejűek, arányosak és megkülönböztetésmentesek legyenek;

Módosítás  82

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. iránymutatás kidolgozása a jogalkalmazó hatóságok számára a szabályokat be nem tartó vállalkozások proaktív megkereséséhez és felelősségre vonásához;

2. kapacitásépítés, képzés és iránymutatás kidolgozása a  jogalkalmazó hatóságok számára a szabályokat be nem tartó vállalkozások proaktív megkereséséhez és felelősségre vonásához, különösen rutinszerű és előre be nem jelentett látogatások, jogi eljárások és a jogsértések esetén alkalmazandó, visszatartó erejű szankciók tekintetében;

Módosítás  83

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. annak biztosítása, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérekre vonatkozó információk egyértelmű, átfogó és könnyen hozzáférhető módon nyilvánosan elérhetőek legyenek.

3. annak biztosítása, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérekre és a 11. cikkben említett jogorvoslati mechanizmusokra vonatkozó információk egyértelmű, átfogó és könnyen hozzáférhető módon, nyilvánosan elérhetőek legyenek, bárki számára elérhető formátumokban, különös figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő és az adott nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő személyekre, valamint hogy a munkavállalók számára iránymutatás álljon rendelkezésre arra az esetre, ha munkáltatójuk megsérti a jogszabályban meghatározott minimálbér fizetésére vonatkozó követelményt;

Módosítás  84

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. a közvetítéshez vagy vitarendezéshez való hozzáférés biztosítása a munkavállalók és a munkáltatók számára, amennyiben ezt mindkét fél igényli.

Módosítás  85

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2014/24/EU irányelvvel, a 2014/25/EU irányelvvel és a 2014/23/EU irányelvvel összhangban a tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési vagy koncessziós szerződések teljesítése során tiszteletben tartsák az adott ágazatra és földrajzi területre vonatkozó kollektív szerződésekben meghatározott béreket és a jogszabályban meghatározott minimálbéreket, amennyiben vannak ilyenek.

A 2014/24/EU, a 2014/25/EU és a 2014/23/EU irányelvekkel összhangban a tagállamok, és különösen az illetékes hatóságaik megteszik a megfelelő intézkedéseket – többek között lehetőséget adva kötelező jutalmazási és szerződésteljesítési felételek bevezetésére – annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők és alvállalkozóik a közbeszerzési vagy koncessziós szerződések teljesítése során a minimálbér védelmének előmozdítása érdekében elismerjék a szakszervezeteket és a munkavállalók szervezkedéshez való jogát, részt vegyenek kollektív tárgyalásokon, valamint tiszteletben tartsák a jogszabályban az adott ágazatra és/vagy földrajzi területre vonatkozó kollektív szerződésekben meghatározott javadalmazást, egyéb munkafeltételeket és a jogszabályban meghatározott minimálbéreket (amennyiben vannak ilyenek), valamint az uniós, a nemzeti és a nemzetközi munkaügyi és szociális jogot.

Módosítás  86

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok megbízzák illetékes hatóságaikat, hogy dolgozzanak ki hatékony adatgyűjtési eszközöket a minimálbérek általi lefedettség és a minimálbérek megfelelőségének nyomon követésére.

(1) A tagállamok megbízzák illetékes hatóságaikat, hogy dolgozzanak ki hatékony adatgyűjtési eszközöket, kövessék nyomon a minimálbérek általi lefedettséget és a javadalmazásról folytatott kollektív tárgyalások általi lefedettséget, valamint a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségét és méltányosságát. E bekezdés végrehajtása során a munkáltatókra, különösen a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra nem szabad szükségtelen adminisztratív terheket róni.  Az illetékes hatóságok az adatgyűjtési eszközök kidolgozásába során bevonják a szociális partnereket.

Módosítás  87

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – ii pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii. az alkalmazott különbségek és a hatályuk alá tartozó munkavállalók aránya;

ii. az alkalmazott különbségek, a hatályuk alá tartozó munkavállalók aránya és a megadott indokolások;

Módosítás  88

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iii pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii. az alkalmazott levonások;

iii. az alkalmazott levonások és a megadott indokolások;

Módosítás  89

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – iv pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv. a kollektív tárgyalások általi lefedettségi arány;

iv. a kollektív tárgyalások általi lefedettségi arány és annak alakulása a jövedelmezés tekintetében;

Módosítás  90

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – ii pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii. a kollektív tárgyalások általi lefedettségi arány;

ii. a kollektív tárgyalások általi lefedettségi arány és annak alakulása a jövedelmezés tekintetében;

Módosítás  91

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) a nemzeti cselekvési tervek esetében:

Módosítás  92

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

i. a kollektív tárgyalások előmozdítása és a kollektív tárgyalások általi lefedettségi arány növelése céljával a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban alkalmazott intézkedések és kezdeményezések előrehaladása és hatékonysága;

Módosítás  93

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – b a pont – ii pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ii. a közbeszerzési politika hatása a kollektív tárgyalások arányának növelésére;

Módosítás  94

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a minimálbérek általi védelemre vonatkozó információk – beleértve a kollektív szerződéseket és az azokban foglalt bérrendelkezéseket is – átláthatók és nyilvánosan elérhetők legyenek.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek általi védelemre vonatkozó információk – beleértve az általánosan alkalmazandó kollektív szerződéseket és az azokban foglalt bérrendelkezéseket is – átláthatók és nyilvánosan elérhetők legyenek, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára is. A tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően és a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban további átláthatósági követelményeket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be.

Módosítás  95

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A Bizottság értékeli a tagállamok által a (2) bekezdésben említett jelentésekben továbbított adatokat, és évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4) A Bizottság értékeli a tagállamok által a (2) bekezdésben említett jelentésekben továbbított adatokat, és minden év novemberében jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A Bizottság ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozza a (2) bekezdésben említett adatokat.

Módosítás  96

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A Bizottság által kiadott jelentés alapján az EUMSZ 150. cikkével összhangban létrehozott Foglalkoztatási Bizottság minden évben megvizsgálja a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdítását és a minimálbérek megfelelőségét a tagállamokban .

(5) Az EUMSZ 150. cikkében említett Foglalkoztatási Bizottság évente megvizsgálja a Bizottság (4) bekezdésben említett jelentéseit azzal a céllal, hogy értékelje a kollektív tárgyaláshoz való jog érvényesülését és tiszteletben tartását, a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdítását, a jövedelmezést szabályozó kollektív tárgyalások általi lefedettség arányának növekedését, valamint a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségét és méltányosságát a tagállamokban, ezen irányelvvel összhangban. A Foglalkoztatási Bizottság a vizsgálat elvégzése során gondoskodik az uniós ágazatközi szociális partnerek képviselőinek bevonásáról, az ágazat mindkét oldaláról hat-hat résztvevő részvételét biztosítva.

Módosítás  97

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy adott esetben a kollektív szerződésekben előírt konkrét jogorvoslati és vitarendezési formák sérelme nélkül a munkavállalók – beleértve azokat is, akiknek a munkaviszonya megszűnt – hatékony és pártatlan vitarendezéshez és jogorvoslathoz, többek között megfelelő kártérítéshez jussanak, amennyiben sérülnek a jogszabályban meghatározott minimálbérhez vagy a kollektív szerződések által biztosított minimálbér-védelemhez kapcsolódó jogaik.

(1) A jogszabályban meghatározott minimálbérrel rendelkező tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók – beleértve azokat is, akiknek a munkaviszonya megszűnt – és a nevükben fellépő képviselőik hatékony, időben történő és pártatlan vitarendezéshez és jogorvoslathoz, többek között megfelelő kártérítéshez jussanak és utólagosan is megkapják az őket megillető jövedelmüket, amennyiben sérülnek a jogaik, többek között a kollektív fellépés és a jövedelmezéssel kapcsolatos kollektív tárgyalás érdekében történő szervezkedéshez fűződő joguk, valamint a jogszabályban meghatározott minimálbérhez vagy a kollektív szerződések által biztosított minimálbér-védelemhez kapcsolódó jogaik.

Módosítás  98

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék a munkavállalókat – beleértve a munkavállalók képviseletét ellátókat is – a munkáltató által alkalmazott hátrányos bánásmódtól, valamint a munkáltatóhoz benyújtott panaszokból vagy a jogszabályban meghatározott minimálbérhez vagy a kollektív szerződések által biztosított minimálbér-védelemhez kapcsolódó jogok tiszteletben tartásának kikényszerítése céljából indított eljárásokból eredő hátrányos következményektől.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék a munkavállalókat – beleértve a munkavállalók képviseletét ellátókat, illetve a szakszervezetek tagjait és képviselőit is – a munkáltató vagy hozzá kapcsolódó harmadik felek által alkalmazott hátrányos bánásmódtól, továbbá a munkavállaló által a munkáltatóhoz benyújtott panasz vagy olyan eljárás bármely hátrányos következményétől, amelynek célja kollektív fellépésben való részvétel megszervezése és a jövedelmezés kollektív megtárgyalása, valamint a nemzeti jognak és az ezen irányelv hatálya alá tartozó kollektív szerződéseknek való megfelelőség biztosítása.

Módosítás  99

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megállapítják a nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok a kollektív szerződések végrehajtására vonatkozó szabályokban adott esetben konkrét formákban előírt szerződéses szankciók sérelme nélkül megállapítják az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések – illetve a már hatályos egyéb érdemleges intézkedések vagy az ezen irányelv hatálya alá eső jogokra vonatkozó kollektív szerződések – megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

Módosítás  100

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megbízhatják a szociális partnereket ezen irányelv végrehajtásával, amennyiben a szociális partnerek ezt közösen kérik. Ennek során a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy az ezen irányelv által elérni kívánt eredmények mindenkor garantáltak legyenek.

Az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések kidolgozása és végrehajtása tekintetében a tagállamok gondoskodnak a megfelelő időben történő konzultációról és a szociális partnerek tényleges bevonásáról, és  megbízhatják a szociális partnereket ezen irányelv végrehajtásával, amennyiben a szociális partnerek ezt közösen kérik. Ennek során a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy az ezen irányelvben előírt kötelezettségek mindenkor teljesüljenek.

Módosítás  101

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók és a munkáltatók, köztük a kkv-k figyelmét felhívják az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedésekre, valamint az 1. cikkben meghatározott tárgyhoz kapcsolódó, már hatályban lévő vonatkozó rendelkezésekre.

A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók és a munkáltatók, köztük a kkv-k, valamint a lakosság figyelmét felhívják az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedésekre, valamint az 1. cikkben meghatározott tárgyhoz kapcsolódó, már hatályban lévő vonatkozó rendelkezésekre.

Módosítás  102

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság [öt évvel az átültetés dátumát követően]-ig elvégzi az irányelv értékelését. A Bizottság ezt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja az irányelv végrehajtását, és adott esetben jogalkotási módosításokat javasol.

A Bizottság [öt évvel az átültetés dátumát követően]-ig elvégzi ezen irányelv értékelését. A Bizottság ezt követően és a tagállamokkal és a szociális partnerekkel folytatott uniós szintű konzultáció után jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja az irányelv végrehajtását, és adott esetben jogalkotási módosításokat javasol.

Módosítás  103

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ez az irányelv nem képezhet jogalapot a munkavállalóknak a tagállamok által már biztosított védelem általános szintjének csökkentésére.

(1) Ez az irányelv nem képezhet jogalapot a munkavállalóknak a tagállamok által már biztosított védelem általános szintjének csökkentésére, és különösen nem a minimálbér csökkentésére vagy eltörlésére, és nem állítható be úgy, mintha akadályozná a tagállamokat a jogszabályban meghatározott miminálbérek megemelésében.

Módosítás  104

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ez az irányelv nem sérti az Unió egyéb jogi aktusai által a munkavállalók számára biztosított jogokat.

(3) Ez az irányelv nem sérti az Unió bármely más jogi aktusa által a munkavállalók számára biztosított jogokat.

Módosítás  105

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Ezen irányelv nem sérti a szociális partnerek azon jogát, hogy kollektív szerződéseket tárgyaljanak és kössenek meg. Ezen irányelvnek egyetlen eleme sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza vagy hátrányosan befolyásolja a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek az uniós vagy a nemzetközi jogban elismert, illetve olyan nemzetközi megállapodásokban rögzített jogait, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei.

Módosítás  106

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A tagállamok tájékoztatást nyújtanak arról is, hogy a szociális partnereket miként vonták be ezen intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába.


 

 

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Lucia Ďuriš Nicholsonová asszony

Elnök

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2020)0682 – C9-0337/2020 – 2020/0310(COD))

Tisztelt Elnök Asszony!

 

2021. október 14-i levelében[3] Ön az eljárási szabályzat 40. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot (JURI), hogy nyilvánítson véleményt az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2020)0682)[4] jogalapjának megfelelőségéről. 

2021. október 28-i ülésén a JURI bizottság megvizsgálta a fent említett kérdést.

 

I. Háttér

2020. október 28-án a Bizottság jogalkotási javaslatot fogadott el az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről. A bizottsági javaslat az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdésén alapul, összefüggésben annak 153. cikke (1) bekezdésének b) pontjával. A 153. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi minimumkövetelmények irányelvek útján történő meghatározását, míg az 153. cikk (1) bekezdésének b) pontja előírja az Unió számára, hogy támogassa és egészítse ki a tagállamok tevékenységeit többek között a munkafeltételek terén.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) kérelmében jelzi, hogy a Jogi Szolgálat 2021. szeptember 28-i véleményében azt javasolta, hogy „az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdését – amelyet jelenleg a javaslat jogalapjaként tüntetnek fel – az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára történő pontosabb hivatkozással kellene felváltani.”

A fentiekre tekintettel az EMPL bizottság felkérte a JURI bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt a javaslat jogalapjának megfelelőségéről.

Meg kell jegyezni azt is, hogy az EMPL bizottságban előterjesztett számos módosítás olyan jogalapokat vezet be, amelyek az eredeti javaslatban nem szerepelnek (85., 86. és 92. módosítás). Más módosítások azt javasolják, hogy a Parlament utasítsa el a Bizottság javaslatát (80., 81., 82., 83. és 84. módosítás), és az elutasítást többek között azzal indokolják, hogy „az EU nem rendelkezik hatáskörrel a bérek tekintetében” (82. módosítás).

Az EMPL bizottság jelenleg vizsgálja a javaslatot, és a bizottsági szavazást 2021. november 11-re, míg a tárgyalási megbízatás plenáris ülésen történő bejelentését 2021. november 22-re tervezi.

 

II. A Szerződés vonatkozó cikkei

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés „Szociálpolitika” című X. címe tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket, amelyek szövege a következő (kiemelés tőlünk):

 

 

151. cikk

(az EKSz. korábbi 136. cikke)

 

Az alapvető szociális jogokat, többek között az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartában meghatározott jogokat szem előtt tartva, az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.

 

E célból az Unió és a tagállamok olyan intézkedéseket hajtanak végre, amelyek figyelembe veszik – különösen a szerződéses kapcsolatok terén – a nemzeti gyakorlatok sokszínűségét, valamint az Unió gazdasági versenyképessége fenntartásának szükségességét.

 

Úgy vélik, hogy ez a fejlődés nemcsak a szociális rendszerek összehangolását előnyben részesítő belső piac működéséből következik, hanem a Szerződésekben megállapított eljárásokból, valamint a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséből is.

 

 

153. cikk

(az EKSz. korábbi 137. cikke)

 

(1) A 151. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a következő területeken:

 

a) különösen a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

 

b) munkafeltételek;

 

c) a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme;

 

d) a munkavállalók védelme munkaviszonyuk megszüntetése esetén;

 

e) a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása;

 

f) a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, beleértve – az (5) bekezdésre is figyelemmel – a vállalatvezetésben való részvételt;

 

g) az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltételei;

 

h) a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele a 166. cikk sérelme nélkül;

 

i) a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód;

 

j) a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem;

 

k) a szociális védelmi rendszerek modernizálása a c) pontban foglaltak sérelme nélkül.

 

2. Ennek érdekében az Európai Parlament és a Tanács

 

a) kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását, olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy ösztönözzék az együttműködést a tagállamok között olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az ismeretek gyarapítása, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése, az innovatív megközelítések támogatása és a tapasztalatok kiértékelése;

 

b) az (1) bekezdés a)–i) pontjában említett területeken irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat. Ezek az irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

 

Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében határoz.

 

Az (1) bekezdés c), d), f) és g) pontjában említett területeken különleges jogalkotási eljárás keretében eljárva a Tanács az Európai Parlamenttel és az említett bizottságokkal folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

 

A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag úgy határozhat, hogy az (1) bekezdés d), f) és g) pontjára a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni.

 

3. A szociális partnereket együttes kérelmükre bármely tagállam megbízhatja a (2) bekezdés alapján elfogadott irányelvek, illetve – adott esetben – a 155. cikk rendelkezéseinek megfelelően elfogadott tanácsi határozatok végrehajtásával.

 

Ebben az esetben e tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy legkésőbb az irányelv vagy határozat átültetésének vagy végrehajtásának napjáig a szociális partnerek a szükséges intézkedéseket megállapodás útján bevezették, miközben minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az irányelv vagy a határozat által előírt eredmények elérését mindenkor biztosítani tudja.

 

4. Az e cikk alapján elfogadott rendelkezések

 

– nem érinthetik a tagállamok azon jogát, hogy szociális biztonsági rendszerük alapelveit meghatározzák és nem érinthetik jelentősen e rendszerek pénzügyi egyensúlyát;

 

– nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy olyan szigorúbb védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek a Szerződésekkel összeegyeztethetőek.

 

5. E cikk rendelkezései a díjazásra, az egyesülési jogra, a sztrájkjogra vagy a kizárás jogára nem alkalmazhatók.

 

III. Az EUB ítélkezési gyakorlata a jogalap megválasztásáról

A Bíróság a megfelelő jogalap kérdését hagyományosan alkotmányos jelentőségű kérdésnek tekinti, amely garantálja a hatáskör-átruházás elvének betartását (az EUSZ 5. cikke), és meghatározza az Unió hatáskörének jellegét és kiterjedését.[5]

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében „egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma”.[6] A helytelen jogalap megválasztása tehát elegendő indok lehet a szóban forgó jogi aktus megsemmisítésére. Ebben az összefüggésben a helyes jogalap meghatározása szempontjából nem bír jelentőséggel sem valamely intézmény azon kívánsága, hogy aktívabban részt vegyen az adott jogi aktus elfogadásában, sem a jogi aktus elfogadásának körülményei vagy az adott jogi aktus által érintett területen egyéb tekintetben végzett munka.[7]

Ha a jogi aktus vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, a jogi aktust egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell helyezni.[8] Kivételes esetben, ha a jogi aktus egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne, akkor a jogi aktusnak a különböző, megfelelő jogalapokon kell alapulnia.[9] Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó jogalapokhoz előírt eljárások nem összeegyeztethetetlenek egymással, és nem sértik az Európai Parlament jogait.[10] Továbbá a választott intézkedésnek meg kell felelnie a jogalkotási aktus előírt típusának, amennyiben azt a Szerződés meghatározza.

 

IV. A javasolt intézkedés célja és tartalma

Javasoljuk, hogy először vizsgálják meg a javaslat fő célját és tartalmát annak értékelése érdekében, hogy a jogalap megfelelő-e, azaz hogy a 153. cikk (2) bekezdése a 153. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben megfelelő jogalapot képez-e a javasolt irányelv számára.

Indokolásában a Bizottság kifejti, hogy „[a]z, hogy a munkavállalók az Unióban tisztességes bért kapjanak, előfeltétele a megfelelő munka- és életkörülmények biztosításának”. Továbbá azt is jelzi, hogy a javaslat fő célja „annak biztosítása, hogy a munkavállalókat – függetlenül attól, hogy hol dolgoznak az Unióban – tisztességes megélhetést lehetővé tévő, megfelelő minimálbérek védjék”.

A Bizottság kijelenti, hogy „[e]zen általános cél elérése érdekében a javaslat keretet hoz létre a minimálbérek megfelelőségének, valamint a minimálbérek nyújtotta védelemhez való munkavállalói hozzáférésnek a javítására” , továbbá pontosítja, hogy „[a] javasolt irányelv úgy kívánja e célokat elérni, hogy figyelembe veszi és teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti rendszerek sajátosságait, a nemzeti hatásköröket, a szociális partnerek autonómiáját és a szerződési szabadságot.” Azt is kijelenti, hogy „[e] célkitűzések elérése érdekében a javasolt irányelv valamennyi tagállamban elő kívánja mozdítani a bérekkel kapcsolatos kollektív tárgyalásokat.”

Ami a tartalmat illeti, a javaslat 1. cikke kimondja, hogy:

„Az Unión belüli munka- és életkörülmények javítása érdekében ez az irányelv keretet hoz létre a következők tekintetében:

a) a minimálbérek megfelelő szintjének megállapítása;

b) a munkavállalók minimálbérek általi védelemhez való hozzáférése kollektív szerződésekben meghatározott bérek vagy – amennyiben létezik ilyen – jogszabályban meghatározott minimálbér formájában.”

A (15) preambulumbekezdés továbbá kimondja, hogy a javaslat „uniós szintű minimumkövetelményeket határoz meg, amelyek célja az, hogy – jogszabályban meghatározott minimálbérek, illetve az ezen irányelv alkalmazásában meghatározott kollektív szerződések keretében megállapított bérek formájában – biztosítsák egyfelől azt, hogy a minimálbérek megfelelő mértékűek legyenek, másfelől azt, hogy a munkavállalók részesüljenek a minimálbérek nyújtotta védelemben.”

A javaslat továbbá tisztázza, hogy „[a]z irányelvnek – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikkének (5) bekezdésében foglaltakat maradéktalanul tiszteletben tartva – nem célja sem a minimálbérek szintjének uniós harmonizálása, sem a minimálbérek megállapítására szolgáló egységes mechanizmus létrehozása. Az irányelv nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy szabadon eldöntsék, jogszabályban rögzítik-e a minimálbéreket, vagy a minimálbérek által kollektív szerződések keretében biztosított védelemhez való hozzáférést támogatják, az adott ország nemzeti hagyományainak és sajátosságainak megfelelően, és teljeskörűen tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek szerződési szabadságát. Ezen irányelv nem kötelezi jogszabályban meghatározott minimálbér bevezetésére azokat a tagállamokat, ahol a minimálbérek által nyújtott védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják, és a kollektív szerződéseket sem teszi általánosan alkalmazandóvá. Az irányelv nem határozza meg a bérszintet sem, mivel az nemzeti szinten a szociális partnerek szerződési szabadságába és a tagállamok vonatkozó hatáskörébe tartozik.” ((16) preambulumbekezdés).

A 4. cikk (1) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy egyrészt mozdítsák elő „a szociális partnerek azon képességének kiépítését és megerősítését, hogy ágazati vagy ágazatközi szinten bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalásokat folytassanak”, másrészt pedig ösztönözzék „a szociális partnerek között a bérekről folytatott konstruktív, érdemi és megfelelő információkon alapuló tárgyalásokat”. Emellett azon tagállamok, amelyekben a kollektív tárgyalások általi lefedettség a munkavállalók tekintetében nem éri el a 70%-ot, meghatároznak egy, a kollektív tárgyalások feltételeinek megteremtését elősegítő keretet, és cselekvési tervet dolgoznak ki a kollektív tárgyalások előmozdítására (a 4. cikk (2) bekezdése).

Az 5. cikkben a javaslat a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének biztosítása céljából előírja az ilyen minimálbéreket alkalmazó tagállamok számára, hogy gondoskodjanak a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítására vonatkozó, stabil és egyértelmű módon meghatározott nemzeti kritériumokról; a jogszabályban meghatározott minimálbérek rendszeres és megfelelő időben végrehajtott aktualizálásáról; valamint tanácsadó szervek létrehozásáról, amelyek tanácsot adnak az illetékes hatóságoknak a jogszabályban meghatározott minimálbérekkel kapcsolatos kérdésekben. A javaslat kimondja, hogy „[a] tagállamok e kritériumokat nemzeti gyakorlatukkal összhangban határozzák meg, akár a vonatkozó nemzeti jogszabályokban, akár az illetékes szervek határozataiban, akár háromoldalú megállapodásokban”.

A 6. cikk (1) bekezdése korlátozza a jogszabályban meghatározott minimálbérek különböző mértékeinek alkalmazását, valamint e különbségek alkalmazásának időtartamát és hatókörét. Először is kimondja, hogy „[a] tagállamok lehetővé tehetik a jogszabályban meghatározott minimálbérek különböző mértékeinek megállapítását a munkavállalók meghatározott csoportjai számára”, a továbbiakban pedig rögzíti, hogy „[a] tagállamok a minimumra korlátozzák ezeket a különbségeket, és biztosítják, hogy azok megkülönböztetéstől mentesek, arányosak, adott esetben időben korlátozottak, valamint jogszerű céllal objektív és észszerű módon indokoltak legyenek.”  A javaslat ezenkívül rendelkezik a jogszabályban meghatározott minimálbéreknek az indokolatlan vagy aránytalan levonásokkal szembeni védelméről is. „A tagállamok jogszabályi úton engedélyezhetnek olyan levonásokat, amelyek a munkavállalóknak fizetett javadalmazást a jogszabályban meghatározott minimálbér szintje alá csökkentik. A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérből történő levonások szükségesek, objektív módon indokoltak és arányosak legyenek” (a 6. cikk (2) bekezdése).

A 7. cikk értelmében a szociális partnereket ténylegesen és megfelelő időben be kell vonni a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába.

Annak érdekében, hogy javítsák a munkavállalók hozzáférését a jogszabályban meghatározott minimálbérek nyújtotta védelemhez, a 8. cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve hozzák meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók ténylegesen részesüljenek a jogszabályban meghatározott minimálbérek által nyújtott védelemben. A meghozandó intézkedések „adott esetben” a következőket foglalják magukban: a vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések rendszerének megerősítése, iránymutatás nyújtása a végrehajtó hatóságoknak, valamint megfelelő tájékoztatás nyújtása a munkavállalóknak az alkalmazandó, jogszabályban meghatározott minimálbérekről.

A horizontális rendelkezésekről szóló III. fejezet olyan kísérő intézkedéseket tartalmaz, amelyek bizonyos eljárási biztosítékokat nyújtanak a javaslatban meghatározott kötelezettségeknek való tényleges megfelelés érdekében, különös tekintettel az I. és II. fejezetben előírt kötelezettségekre. A záró rendelkezésekről szóló IV. fejezet nem bír számottevő jelentőséggel a javaslat jogalapjának értékelése szempontjából. 

 

V. A megfelelő jogalap megvizsgálása és meghatározása

Először is a javaslat céljából és tartalmából következik, hogy a tisztességes életszínvonalat garantáló minimálbérhez való hozzáférés a „munkafeltételek” részét képezi.

Az 1. cikk célként határozza meg „az Unión belüli munka- és életkörülmények javítását”, ami egyértelműen utal az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének b) pontjára. A Jogi Szolgálat e tekintetben megjegyzi, hogy „a minimálbérekhez való hozzáférést és azok megfelelőségét önálló »munkafeltételként« vették figyelembe, amely az egész jogalkotási aktus tárgyát képezi”.

A (6) preambulumbekezdés kifejti, hogy „[a] jobb munka- és életkörülmények – amelyek többek között a megfelelő összegű minimálbérek révén biztosíthatók – mind a munkavállalók, mind a vállalkozások javát szolgálják az Unióban, továbbá az inkluzív és fenntartható növekedés előfeltételét képezik. A minimálbérek nyújtotta védelem általi lefedettség és az e védelem megfelelősége terén fennálló jelentős különbségek hatékony kezelése hozzájárul az uniós munkaerőpiac méltányosabbá tételéhez, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, valamint a felzárkózáshoz.” A (7) preambulumbekezdés ezután kimondja, hogy „[a] megfelelő szinten megállapított minimálbérek révén megóvható a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók jövedelme, biztosítható a tisztességes megélhetés, és korlátozható a jövedelemkiesés a nehéz időkben [...].” A (8) preambulumbekezdés pedig rögzíti, hogy „[g]azdasági visszaesések – mint például a koronavírus okozta válság – idején a minimálbérek még nagyobb szerepet játszanak az alacsony bérezésű munkavállalók védelme tekintetében, és elengedhetetlenek a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendülés előmozdításához.”

Az Európai Bizottság indokolásában kifejti, hogy „a javasolt irányelv célja annak biztosítása, hogy a munkavállalókat – függetlenül attól, hogy hol dolgoznak az Unióban – tisztességes megélhetést lehetővé tévő, megfelelő minimálbérek védjék.” A Bizottság elismeri, hogy „[b]ár a nemzeti szintű bérezés egyértelműen a tagállamok hatáskörébe tartozik, a megfelelő minimálbérhez való hozzáférésre vonatkozó előírások közötti nagy különbségek a munkafeltételek részét képezik.”

Meg kell jegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 153. cikkének (5) bekezdését, amely a „díjazást” kizárja a 153. cikk (1)–(4) bekezdésének alkalmazása alól, szigorúan úgy kell értelmezni, hogy az olyan intézkedésekre irányul, amelyek „az Unión belül a díjazás meghatározásába való közvetlen uniós jogi beavatkozást jelentenének.” A Bíróság szerint a „díjazásra” vonatkozó kivételt „nem lehet valamennyi, a díjazással valamilyen kapcsolatban álló kérdésre kiterjeszteni, mivel ezzel az EUMSZ 153. cikk (1) bekezdésében meghatározott bizonyos területeket azok lényeges tartalmának nagy részétől fosztanák meg.”[11] A Jogi Szolgálat megállapítja, hogy – a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban – amennyiben az uniós jogszabályok a bérekkel kapcsolatos kérdéseket a munkafeltételek szempontjából kezelik, anélkül, hogy beavatkoznának az e területen a tagállamok számára fenntartott bármilyen alapvető kérdésbe (...), az ilyen jogszabályok az EUMSZ 153. cikkének hatálya alá tartoznának anélkül, hogy ezt az EUMSZ 153. cikkének (5) bekezdése kizárná.

Másodszor, a javaslat 1. cikkének (1) bekezdése egy olyan „keret” létrehozására utal, amelynek részét képezi „a minimálbérek megfelelő szintjének megállapítása” és „a munkavállalók minimálbérek általi védelemhez való hozzáférése”. Emellett nem beszél a minimálbérek konkrét, harmonizált szinteken történő meghatározásáról, hanem a „megfelelőség” általános fogalmára hivatkozik. Fenntartja azt a lehetőséget, hogy „a tagállamok eldöntsék, jogszabályban rögzítik-e a minimálbéreket, vagy a minimálbérek kollektív szerződések által biztosított védelmének előnyeihez való hozzáférést támogatják” (1. cikk (2) bekezdés), továbbá kimondja, hogy „[e]zen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az jogszabályban meghatározott minimálbér bevezetésére vagy a kollektív szerződések általános alkalmazására kötelezné azon tagállamokat, amelyekben a bérmegállapítást kizárólag kollektív szerződések biztosítják” (1. cikk (3) bekezdés).

A javaslat a minimálbér mint alapvető „munkafeltétel” kérdésével foglalkozik, amelynek meghatározását „olyan kritériumok vezéreljék, amelyek elősegítik a megfelelőséget” (5. cikk), és biztosítékként írja elő, hogy a „minimálbérek” és azok „megfelelőségének” fogalmait nem fosztják meg minden tartalmuktól a túlzott mértékű különbségek és levonások révén (6. cikk). A Jogi Szolgálat megjegyzi, hogy a 6. cikk nem szabályozza közvetlenül maguk a minimálbérek szintjét, de továbbra is tiszteletben tartja a tagállamok mérlegelési jogkörét a levonások konkrét jellegéről, hatóköréről és/vagy összegéről, valamint a „megfelelőség” iránti átfogó törekvést szolgáló eltérésekről való döntés tekintetében.

Ez összhangban van az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, amely „fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményekről” rendelkezik, lehetővé téve az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket határozzanak meg, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat, elkerülve ugyanakkor a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését akadályozó közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását.

A 153. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy bár a javaslat alapja „a 153. cikk (2) bekezdése, összefüggésben 153. cikke (1) bekezdésének b) pontjával” (1. bevezető hivatkozás), az indokolás a 153. cikk (2) bekezdése tekintetében csak a b) pontra hivatkozik: „A 153. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi a minimumkövetelmények irányelvek útján történő megállapítását, és ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.”

E tekintetben a Jogi Szolgálat megjegyzi, hogy „az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját – mint konkrétabb rendelkezéseket – adott esetben kifejezetten meg kell határozni a szociálpolitika területén elfogadott uniós jogszabályok megfelelő jogalapjaként, az EUMSZ 153. cikkének megfelelően. Ezért az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdését – amelyet jelenleg a javaslat jogalapjaként tüntetnek fel – az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára történő pontosabb hivatkozással kellene felváltani.”

Meg kell jegyezni azonban, hogy az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének második albekezdése, amely előírja, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében határoz, kívül esik a 153. cikk (2) bekezdésének b) pontján. Következésképpen a 153. cikk (2) bekezdésének jogalapként történő megjelölése – anélkül, hogy pontosítanák annak konkrét rendelkezését – e tekintetben nem tűnik tévesnek.

A fentiek fényében úgy tűnik, hogy a javaslat fő célja a munkafeltételek javítása azáltal, hogy megteremti a munkavállalók számára az Unióban a minimálbér nyújtotta védelemhez való hozzáférés keretét, továbbá a 153. cikk (2) bekezdése a 153. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben megfelelő jogalap a javaslat számára.

Végezetül meg kell említeni, hogy a Jogi Szolgálat a 4. cikk kisebb átfogalmazását javasolja a meglévő eltérések kiküszöbölése érdekében, bár úgy véli, hogy a rendelkezés nem lépi túl az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatókörét. Hasonlóképpen, annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a javaslat nem lépi túl a tervezett hatókörét, és amint azt a Jogi Szolgálat javasolta, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésének első mondatát, amelyek szerint a tagállamok „lehetővé tehetik a jogszabályban meghatározott minimálbérek különböző mértékeinek megállapítását a munkavállalók meghatározott csoportjai számára”, illetve „jogszabályi úton engedélyezhetnek olyan levonásokat, amelyek a munkavállalóknak fizetett javadalmazást a jogszabályban meghatározott minimálbér szintje alá csökkentik”, törölni kell vagy át kell fogalmazni, lehetőség szerint egy preambulumbekezdés formájában, mivel úgy tűnik, mintha azt jelentenék, hogy a tagállamok hatásköre annak eldöntése, hogy engedélyeznek-e különbségeket és levonásokat vagy sem (nem pedig egy lehetőséget, amelyet a javasolt irányelv biztosít a tagállamoknak e tekintetben).

 

VI. Következtetés és ajánlás

2021. október 28-i ülésén a Jogi Bizottság ennek megfelelően 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül[12] úgy határozott, hogy azt az ajánlást fogalmazza meg a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére, hogy a 153. cikk (2) bekezdése a 153. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezve megfelelő jogalap az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz, és hogy az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdésére való hivatkozás helyébe az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára való konkrétabb hivatkozás léphetne.

Tisztelettel:

 

 

Adrián Vázquez Lázara


 

 

VÉLEMÉNY A NŐJOGI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (11.10.2021)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatról

(COM(2020)0682 – C9-0337/2020 – 2020/0310(COD))

A vélemény előadója: Lina Gálvez Muñoz

 

 

RÖVID INDOKOLÁS

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a minimálbérek célja, hogy megvédjék a munkavállalókat az indokolatlanul alacsony fizetéstől, egyrészt hozzájárulva ahhoz, hogy mindenki igazságosan és méltányosan részesedjen a fejlődés gyümölcseiből, másrészt pedig létminimumot biztosítva minden olyan személy számára, akinek van munkája és ilyen védelemre szorul. A minimálbérek a szegénység leküzdését és az egyenlőtlenség csökkentését célzó politika egyik elemét is képezhetik, többek között a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség tekintetében is.

 

Ez a vonatkozás egyes tanulmányok tükrében különösen fontos; az Eurofound "Minimálbérek 2020-ban: éves áttekintés” című tanulmánya[13] például kimutatja, hogy az Európai Unióban a munkavállalók 48%-a, ugyanakkor a minimálbért kereső munkavállalók 59%-a nő. Tény, hogy Európában a minimálbért keresők többsége nő. A minimálbér alatt kereső személyek egyik fő csoportját is a nők alkotják (a fiatal munkavállalók, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók, illetve az eltartott gyermeket nevelő vidéki munkavállalók mellett).

 

Különösen érvényes ez bizonyos ágazatokra, például a fizetett tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokra, amelyek a Covid19-világjárvány idején alapvető fontosságúnak bizonyultak. A rendelkezésre álló adatok szerint az uniós tartós ápolási-gondozási munkaerő mintegy négyötöde (81%) nő és egyötöde (19%) férfi, és a Covid19-világjárvány okozta válság a legnagyobb mértékben az alacsony bérezésű szolgáltatási ágazatokban dolgozó, például ápolási-gondozási szolgáltatásokat nyújtó nőket sújtotta[14].

 

A gondozási szolgáltatások nyújtása történhet ingyen vagy fizetésért, közszférából vagy magánszférából, illetve formális vagy informális munkavégzés keretében, ami a minimálbérre vonatkozó megállapodások kötésével kapcsolatos nehézségek tekintetében ezt az ágazatot különösen érzékennyé teszi, főleg a háztartási alkalmazottak esetében. Komoly nemi dimenziója van tehát annak a politikai fellépésnek, amelynek célja a tartós ápolás-gondozási munka körülményeinek javítása és a minőségi munkahelyekhez való hozzáférés megkönnyítése az ágazatban, ezért a minimálbérek kiterjesztése a háztartási alkalmazottakra nagymértékben hozzájárulhat az egyenlőtlenség csökkentéséhez.

 

Emellett a jelenlegi válság lehetőséget kínál a bérek megfelelőségének újraértékelésére a leginkább elnőiesedett, alacsony béreket fizető ágazatokban, amelyek a járvány okozta válság alatt alapvető fontosságúnak bizonyultak, és jelentős társadalmi értéket képviselne[15]. Az európai keretirányelvnek ebben az értelemben kell hozzájárulnia a felfelé irányuló szociális és bérkonvergenciához, szegénység, az egyenlőtlenségek és a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelemhez, valamint annak elkerüléséhez, hogy a főleg nők által végzett munka értékét alulbecsüljék.

 

A nemek közötti foglalkoztatási különbség (11,4%), a nemek közötti bérszakadék (14%) és a nemek közötti nyugdíjszakadék (30%) továbbra is elfogadhatatlanul magas, és a nemek közötti foglalkoztatási különbség megszüntetése a szegénység és a gyermekszegénység csökkentése szempontjából is elengedhetetlen társadalmi és gazdasági szükségszerűség. A nők – és a nők különböző csoportjai – foglalkoztatási lehetőségeinek javítása terén elért előrehaladás ellenőrzése érdekében nemek szerint lebontott, interszekcionális adatokat kell használni és időszakos értékeléseket kell végezni. Az EU-ban a fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés, a termelékenység és a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság, valamint a lakosság, többek között a gyermekek jóléte szempontjából az egyenlő díjazás biztosítása, valamint a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly megkönnyítése mindenki számára (a férfiak számára is) létfontosságú.

MÓDOSÍTÁS:

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja többek között az, hogy előmozdítsa népeinek jólétét, és Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodjon, amely magas versenyképességű szociális piacgazdaságon alapul.

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja többek között az, hogy előmozdítsa az egyenlőséget, a társadalmi igazságosságot és népeinek jólétét, és Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodjon, amely magas versenyképességű szociális piacgazdaságon alapul.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 27. cikkével összhangban a munkavállalók vagy képviselőik az uniós jogban, valamint a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel jogosultak a kellő időben történő tájékoztatásra és konzultációra.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának36 31. cikke értelmében minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának36 31. cikke értelmében minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, 23. cikke szerint pedig a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell.

_________________

_________________

36 Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 2012/C 326/02, HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

36 Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 2012/C 326/02, HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítja a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó jogot;

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke biztosítja a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéstől való mentességhez való jogot.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

2 c preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2c) A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikke elismeri, hogy mindenkinek joga van a méltányos bérhez és az azonos értékű munkáért járó egyenlő díjazáshoz, valamint a tisztességes megélhetéshez saját maga és családja számára.

Módosítás  7

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az Európai Szociális Charta kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van az igazságos munkafeltételekhez. A Charta elismeri, hogy minden munkavállalónak joga van a maga és családja számára tisztes életszínvonalat biztosító méltányos díjazáshoz. A Charta 4. cikke elismeri a szabadon létrehozott kollektív szerződések, valamint a jogszabályban meghatározott minimálbér megállapítására irányuló mechanizmusok szerepét e jog hatékony gyakorlásának biztosításában.

(3) Az Európai Szociális Charta kimondja, hogy minden munkavállalónak, többek között a fiataloknak, a háztartási alkalmazottaknak és a gondozást végzőknek is joga van az igazságos munkafeltételekhez. A Charta elismeri, hogy minden munkavállalónak joga van a maga és családja számára tisztes életszínvonalat biztosító méltányos díjazáshoz, továbbá elismeri az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazáshoz való jogot, valamint a munkavállalók egyenlő esélyekhez és egyenlő bánásmódhoz való jogát a foglalkoztatás és a munkavégzés területén, megkülönböztetés nélkül. A Charta megteremti a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni védelemhez való jogot, és hozzájárul a férfiak és nők közötti meglévő bérszakadék csökkentéséhez. A Charta 4. cikke elismeri a szabadon létrehozott kollektív szerződések és a jogszabályban meghatározott minimálbér megállapítására irányuló mechanizmusok szerepét e jog hatékony gyakorlásának biztosításában.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A 2017. november 17-én Göteborgban kihirdetett szociális jogok európai pillérének II. fejezete meghatároz egy sor, a méltányos munkafeltételek biztosítása tekintetében irányadó alapelvet. A szociális jogok európai pillérének 6. alapelve megerősíti a munkavállalók tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezéshez való jogát. Az említett alapelv kimondja azt is, hogy gondoskodni kell megfelelő minimálbérekről, amelyek a nemzeti gazdasági és szociális feltételek mellett biztosítják a munkavállaló és családja szükségleteinek kielégítését, és egyúttal a foglalkoztatáshoz való hozzáférést és a munkakeresés ösztönzését is. Emlékeztet továbbá arra, hogy meg kell akadályozni a dolgozói szegénységet, és hogy a béreket átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját.

(4) A 2017. november 17-én Göteborgban kihirdetett szociális jogok európai pillérének II. fejezete meghatároz egy sor, a méltányos munkafeltételek biztosítása tekintetében irányadó alapelvet. A 2. és a 3. alapelv a nemek között egyenlő bánásmódot és esélyeket biztosít a munkaerőpiacon való részvétel, a foglalkoztatás feltételei és az előmenetel terén, tekintet nélkül a faji vagy etnikai hovatartozásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra. A szociális jogok európai pillérének 6. alapelve megerősíti a munkavállalók tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezéshez való jogát. Az említett alapelv kimondja azt is, hogy gondoskodni kell megfelelő minimálbérekről, amelyek a nemzeti gazdasági és szociális feltételek mellett biztosítják a munkavállaló és családja szükségleteinek kielégítését, és egyúttal a foglalkoztatáshoz való hozzáférést és a munkakeresés ösztönzését is. Emlékeztet továbbá arra, hogy meg kell akadályozni a dolgozói szegénységet, és hogy a béreket átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A férfiak és nők közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió egyik célja a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke szerint pedig a férfiak és a nők közötti egyenlőséget az Európai Unió minden tevékenységében elő kell mozdítani.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerint tilos a nők és férfiak közötti, bármilyen alapú különbségtétel, míg a 23. cikk szerint a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a bérezés területén is biztosítani kell.

 

Módosítás  11

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A jobb munka- és életkörülmények – amelyek többek között a megfelelő összegű minimálbérek révén biztosíthatók – mind a munkavállalók, mind a vállalkozások javát szolgálják az Unióban, továbbá az inkluzív és fenntartható növekedés előfeltételét képezik. A minimálbérek nyújtotta védelem általi lefedettség és az e védelem megfelelősége terén fennálló jelentős különbségek hatékony kezelése hozzájárul az uniós munkaerőpiac méltányosabbá tételéhez, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, valamint a felzárkózáshoz. Az egységes piacon folyó versenynek az egyenlő versenyfeltételeket biztosító, magas szintű szociális normákon, innováción és termelékenységjavításon kell alapulnia.

(6) A jobb munka- és életkörülmények – amelyek többek között a megfelelő összegű minimálbérek és a bérezés átláthatósága révén biztosíthatók – mind a munkavállalók, mind pedig a vállalkozások, a társadalom és a gazdaság javát szolgálják az Unióban, továbbá az inkluzív és fenntartható növekedés előfeltételét képezik. A minimálbérek nyújtotta védelem általi lefedettség és az e védelem megfelelősége terén fennálló jelentős különbségek hatékony kezelése, valamint a főként nők által végzett, be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem a munkahelyi elismerést ösztönző rendszerek és egyszerűsített nyilatkozattételi eszközök révén hozzájárul az uniós munkaerőpiac méltányosabbá tételéhez, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, a felzárkózáshoz, valamint a nemek közötti egyenlőséghez.  Az egységes piacon folyó versenynek az egyenlő versenyfeltételeket biztosító, magas szintű szociális normákon, jó minőségű munkahelyek teremtésén, innováción és termelékenységjavításon kell alapulnia.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a minimálbér célja a munkavállalók védelme az indokolatlanul alacsony fizetéssel szemben, ami az ápolási-gondozási ágazatban uralkodó jelenség. A tartós ápolási-gondozási munka körülményeinek javítására és a minőségi munkahelyekhez való hozzáférés megkönnyítésére irányuló politikáknak nemi dimenziójuk is van, és a minimálbérek kiterjesztése a háztartási alkalmazottakra nagymértékben hozzájárulhat az egyenlőtlenség csökkentéséhez.

Módosítás  13

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A megfelelő szinten megállapított minimálbérek révén megóvható a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók jövedelme, biztosítható a tisztességes megélhetés, és korlátozható a jövedelemkiesés a nehéz időkben, ahogy azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a minimálbér-megállapítási rendszer létrehozásáról szóló 131. egyezménye is elismeri. A minimálbérek hozzájárulnak a belső kereslet fenntartásához, erősítik a munkavállalásra való ösztönzést, csökkentik a béregyenlőtlenségeket és a dolgozói szegénységet.

(7) A megfelelő szinten megállapított minimálbérek révén megóvható a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók jövedelme, biztosítható a tisztességes megélhetés, és korlátozható a jövedelemkiesés válságok idején és a válságok utáni időszakokban, ahogy azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a minimálbér-megállapítási rendszer létrehozásáról szóló 131. egyezménye is elismeri. A minimálbérek hozzájárulnak a belső kereslet fenntartásához, erősítik a munkavállalásra való ösztönzést, csökkentik a béregyenlőtlenségeket és a dolgozói szegénységet, valamint segítenek ez ellen küzdeni. Figyelembe véve a nők túlreprezentáltságát az alacsony bérezésű munkahelyeken, a minimálbérek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a mindenki számára megfelelő bérezés biztosításához és a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez.

Módosítás  14

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a) A Covid19-világjárvány okozta válság idején egyes, túlnyomórészt nőket foglalkoztató és alacsony fizetéseket juttató ágazatok – többek között a gondozás, a takarítás, a kiskereskedelem és az oktatás – alapvető fontosságúnak és társadalmi-gazdasági szempontból igen magas értékűnek bizonyultak, ezért egyértelmű, hogy újra kell értékelni a bérek megfelelőségét ezen ágazatokban, ahol a munka megbecsülése és megfizetése alacsonyabb, mint a férfiak által dominált ágazatokban.

Módosítás  15

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A nők, a fiatalok, az alacsony képzettségű munkavállalók és a fogyatékossággal élő személyek más csoportokhoz képest nagyobb valószínűséggel tartoznak a minimálbért vagy alacsony bért keresők közé. Gazdasági visszaesések – mint például a koronavírus okozta válság – idején a minimálbérek még nagyobb szerepet játszanak az alacsony bérezésű munkavállalók védelme tekintetében, és elengedhetetlenek a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendülés előmozdításához. A minimálbérek kérdésének kezelése hozzájárul a nemek közötti egyenlőség megvalósításához, a bérek és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség felszámolásához, valamint a nők szegénységből való kiemeléséhez.

(8) A nők, a migránsok, a különböző faji vagy etnikai származású emberek, a fiatalok és az alacsony képzettségű munkavállalók, az egyedülálló szülők, a fogyatékossággal élő személyek, valamint a megkülönböztetés többszörös, strukturális vagy interszekcionális formái által sújtott személyek más csoportokhoz képest nagyobb valószínűséggel tartoznak a minimálbért vagy alacsony bért keresők közé vagy zárják ki őket a bérek védelmének valamelyik formája alól. Gazdasági visszaesések – mint például a koronavírus okozta válság – idején a minimálbérek fontos szerepet játszanak egyrészt az alacsony bérezésű munkavállalók tekintetében, másrészt a készségek iránti krónikus hiány megelőzésében, ami azt mutatja, hogy elengedhetetlen a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendülés támogatása, amit erőteljes szociális védelmi rendszerekkel is alá kell támasztani. A minimálbér megfelelő szintjének meghatározása hozzájárul a nemek közötti egyenlőség megvalósításához, a nők gazdasági érvényesüléséhez, az egyenlő munkahelyi bánásmód biztosításához, a nők által végzett munka alulértékelése és az erősen elnőiesedett ágazatokban az indokolatlan alacsony bérezés elleni küzdelemhez, a bérek és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség felszámolásához, a nők és gyermekeik szegénységből való kiemeléséhez, valamint a nemi alapú szegénység és társadalmi kirekesztés enyhítéséhez. A társadalmi kohézió, a fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés, a termelékenység és a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság szempontjából az egyenlő díjazás biztosítása, valamint a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly megkönnyítése mindenki számára (a férfiak számára is) létfontosságú az Unióban.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) Az Eurofound „Minimális bérek 2020-ban: éves felülvizsgálat” című jelentése azt mutatja, hogy a minimálbért keresők 59%-át nők teszik ki, azaz az Unióban a minimálbért keresők többsége nő. Ezért a minimálbérekkel kapcsolatos minden módosítás a nőket aránytalanul érinti. A minimálbér alatt kereső személyek egyik fő csoportját is a nők alkotják (az egyedülálló szülők, a fiatal munkavállalók, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók, illetve az eltartott gyermeket nevelő vidéki munkavállalók mellett).

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8b) Gazdasági visszaesés idején – miként ez a Covid19-világjárvány okozta válság alatt is megfigyelhető volt – a minimálbérek teszik lehetővé az emberek tisztességes megélhetését függetlenül a munkavégzésük helyszínétől. Mivel a minimálbért keresők többsége nő, így a fenntartható és inkluzív gazdasági fellendülés támogatása, a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék csökkentése, valamint a nők szegénységből vagy társadalmi kirekesztettségből való kiemelése szempontjából különösen fontos az alacsony bérezésű munkavállalók védelme. A Covid19világjárvány okozta válság alkalmat ad a fenntartható és tisztességes munkafeltételek és a tisztességes bérek biztosítására irányuló erőfeszítéseink fokozására, a nemi sztereotípiák felszámolására, valamint a bérek megfelelőségének újraértékelésére egyes alacsonyan fizetett, többnyire erősen elnőiesedett ágazatokban ágazatokban és szakmákban.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

8 c preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8c) A nők túlreprezentáltsága az alacsonyabb bérezésű ágazatokban és szakmákban – például a vendéglátóiparban, a kiskereskedelemben vagy a személyes szolgáltatásokban, az egészségügyben, az ápolásban és más alapvető ágazatokban – különösen kiszolgáltatottá tette őket a Covid19-válság munkával és foglalkoztatással kapcsolatos hatásaival szemben, ugyanis e területeken példátlan mértékben nőttek a munkaterhek és az egészségügyi kockázatokat, és veszélybe került a magánélet közötti egyensúly.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

8 d preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8d) Ezen irányelvnek ki kell egészítenie a 2020-2025 közötti időszakra szóló, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós stratégiát, és hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség megvalósításához azáltal, hogy előmozdítja a nők egyenlő alapon történő munkaerő-piaci részvételét, és segít megszüntetni a nemek között a jövedelmek, a bérek és a nyugdíjak terén fennálló különbségeket. Figyelembe kell venni a demográfiai változásokat, így a népesség elöregedésének a hatásait. Továbbá hozzá kell járulniuk a nemi szerepekhez fűződő sztereotípiák kezeléséhez.

Módosítás  20

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorol a szolgáltatások ágazatára és a kisvállalkozásokra, amelyeken belül magas a minimálbért keresők aránya. Ezenkívül a minimálbérek azoknak a munkaerőpiacokat átformáló strukturális tendenciáknak a szempontjából is fontosak, amelyeket egyre inkább az atipikus és bizonytalan foglalkoztatási formák magas aránya jellemez. Ezek a tendenciák a munkahelyek fokozódó polarizálódásához vezettek, ami a legtöbb tagállamban az alacsony bérezésű és alacsony képzettséget igénylő foglalkozások arányának emelkedését, valamint egyes tagállamokban a béregyenlőtlenség növekedését vonta maga után.

(9) A Covid19-világjárvány és más válsághelyzetek jelentős és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra, és különösen súlyos következményekkel járnak a nőkre és az erősen elnőiesedett ágazatokra, például az egészségügyi ágazatra, az ápolási-gondozási és egyéb alapvető ágazatokra, a szolgáltatások ágazatára és a kisvállalkozásokra, amelyek mindegyikében magas a minimálbért keresők és az alacsony keresetűek aránya. Mivel a nők túlreprezentáltak ezen ágazatokban, így munkaterhelésük és egészségügyi kockázataik, valamint az előttük álló, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt fenyegető kihívások példátlan mértékben nőttek, hiszen a világjárvány során még több lett a fizetetlen gondozással és a háztartás vezetésével kapcsolatos munka. Ezenkívül a minimálbérek azoknak a munkaerőpiacokat átformáló strukturális tendenciáknak a szempontjából is fontosak, amelyeket egyre inkább az atipikus és bizonytalan foglalkoztatási formák magas aránya jellemez, mint például a platform-munkavállalók esetében. Ezek a tendenciák a munkahelyek fokozódó polarizálódásához vezettek, ami a legtöbb tagállamban az alacsony bérezésű és alacsony képzettséget igénylő foglalkozások arányának emelkedését, valamint egyes tagállamokban a béregyenlőtlenség növekedését vonta maga után.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) A munkaerőpiacon tapasztalható, a nők és a férfiak különböző ágazatokban való jelenlétének egyenlőtlen megoszlásából fakadó nemi szegregáció makacs problémát jelent az Unióban. Tízből három nő dolgozik az oktatásban és az egészségügyben, vagy végez szociális munkát (miközben a férfiak csupán 8%-a), márpedig ezek hagyományosan rosszul fizetett ágazatok.

Módosítás  22

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) A kollektív szerződések által történő bérmegállapítás tágabb társadalmi-gazdasági szempontból hasznosnak bizonyult, hozzájárul a bérképzés kiegyensúlyozott alakulásához, és csökkenti a dolgozói szegénységet.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Az Unióban nem minden munkavállaló részesül a minimálbérek nyújtotta védelemben. Néhány tagállamban vannak olyan munkavállalók, akik – noha kiterjed rájuk a védelem – a jogszabályban meghatározott minimálbérnél alacsonyabb összegű javadalmazásban részesülnek, ami a meglévő szabályok megsértését jelenti. Az ilyen szabálytalanság a tapasztalatok szerint különösen a nőket, a fiatal munkavállalókat, a fogyatékkal élő személyeket és a mezőgazdasági dolgozókat érinti. Azokban a tagállamokban, amelyekben a minimálbérek általi védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják, a védelemben nem részesülő munkavállalók aránya a becslések szerint az összes munkavállaló 2 %-a és 55 %-a között változik.

(12) Az Unióban nem minden munkavállaló részesül a minimálbérek nyújtotta védelemben. Néhány tagállamban vannak olyan munkavállalók, akik – noha kiterjed rájuk a védelem – a jogszabályban meghatározott minimálbérnél alacsonyabb összegű javadalmazásban részesülnek, ami a meglévő szabályok megsértését jelenti. Az ilyen szabálytalanság a tapasztalatok szerint különösen a nőket és az erősen elnőiesedett ágazatokat, a fiatal munkavállalókat, a fogyatékkal élő személyeket, a közvetlen, közvetett vagy interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülő személyeket, a platform-munkavállalókat, a gondozási és háztartási munkát végzők személyeket, valamint  a mezőgazdasági, szezonális, rövid ideig foglalkoztatott dolgozókat és az önfoglalkoztató munkavállalókat érinti. Azokban a tagállamokban, amelyekben a minimálbérek általi védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják, a védelemben nem részesülő munkavállalók aránya a becslések szerint az összes munkavállaló 2 %-a és 55 %-a között változik.

Módosítás  24

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Ez az irányelv uniós szintű minimumkövetelményeket határoz meg, amelyek célja az, hogy – jogszabályban meghatározott minimálbérek, illetve az ezen irányelv alkalmazásában meghatározott kollektív szerződések keretében megállapított bérek formájában – biztosítsák egyfelől azt, hogy a minimálbérek megfelelő mértékűek legyenek, másfelől azt, hogy a munkavállalók részesüljenek a minimálbérek nyújtotta védelemben.

(15) Az Unióra vonatkozóan a munkakörülmények javítása, a felfelé irányuló társadalmi konvergencia és a nemek közötti egyenlőség érdekében ez az irányelv uniós szintű minimumkövetelményeket határoz meg, amelyek célja az, hogy – jogszabályban meghatározott minimálbérek, illetve az ezen irányelv alkalmazásában meghatározott kollektív szerződések keretében megállapított bérek formájában – biztosítsák egyfelől azt, hogy a minimálbérek megfelelő mértékűek legyenek, másfelől azt, hogy a munkavállalók egyenlően részesüljenek a minimálbérek nyújtotta védelemben.

Módosítás  25

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Ez az irányelv azokra a munkavállalókra alkalmazandó, akik az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek, figyelembe véve az Európai Unió Bírósága által a munkavállalói jogállás meghatározására megállapított kritériumokat. Feltéve, hogy eleget tesznek ezeknek a kritériumoknak, a háztartási alkalmazottak, a behívásos munkavállalók, az időszakos munkavállalók, az utalványos munkavállalók, a színlelt önálló vállalkozók, a platform-munkavállalók, a gyakornokok és a tanulószerződéses tanulók egyaránt ezen irányelv hatálya alá tartozhatnak. A valóban önálló vállalkozók nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, mivel nem tesznek eleget ezeknek a kritériumoknak. A nemzeti jogban meghatározott önálló vállalkozói státusszal való visszaélés – akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekben – egy olyan formája a megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek, amelyet gyakran a be nem jelentett munkavégzéssel hoznak összefüggésbe. Színlelt önálló vállalkozói tevékenységről akkor beszélünk, amikor egy személy – bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett – önálló vállalkozóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy munkaviszonyra jellemző. E személyeknek ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk. A munkaviszony fennállásának megállapítása tekintetében a tényleges munkavégzéssel kapcsolatos tényeket kell irányadónak tekinteni, és nem azt kell alapul venni, hogy a felek hogyan minősítik a viszonyt.

(17) Ez az irányelv azokra a munkavállalókra egyenlően alkalmazandó, akik az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek, figyelembe véve az Európai Unió Bírósága által a munkavállalói jogállás meghatározására megállapított kritériumokat. Feltéve, hogy eleget tesznek ezeknek a kritériumoknak, a háztartási alkalmazottak, a gondozási ágazatban dolgozó munkavállalók, a behívásos munkavállalók, az időszakos munkavállalók, az utalványos munkavállalók, a színlelt önálló vállalkozók, a platform-munkavállalók, más atipikus módon foglalkoztatott munkavállalók, a gyakornokok és a tanulószerződéses tanulók egyaránt ezen irányelv hatálya alá tartoznak. A valóban önálló vállalkozók nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, mivel nem tesznek eleget ezeknek a kritériumoknak. A nemzeti jogban meghatározott önálló vállalkozói státusszal való visszaélés – akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekben – egy olyan formája a megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek, amelyet gyakran a be nem jelentett munkavégzéssel hoznak összefüggésbe. Színlelt önálló vállalkozói tevékenységről akkor beszélünk, amikor egy személy – bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett – önálló vállalkozóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy munkaviszonyra jellemző. E személyeknek ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk. A munkaviszony fennállásának megállapítása tekintetében a tényleges munkavégzéssel kapcsolatos tényeket kell irányadónak tekinteni, és nem azt kell alapul venni, hogy a felek hogyan minősítik a viszonyt.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) A minimálbér akkor tekinthető megfelelőnek, ha méltányos az országon belüli béreloszláshoz képest, és tisztességes életszínvonalat biztosít. A jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének meghatározása a nemzeti társadalmi-gazdasági feltételek – többek között a foglalkoztatás növekedése, a versenyképesség, valamint a regionális és az ágazati fejlemények – fényében történik. A bérek megfelelőségét legalább a vásárlóerejük, a bruttó bérek szintjével, eloszlásával és növekedésével való kapcsolatuk, valamint a termelékenység alakulása alapján kell értékelni. A nemzetközi szinten általánosan használt mutatók – például a bruttó mediánbér 60 %-a és a bruttó átlagbér 50 %-a – segíthetnek a minimálbér bruttó bérszinthez viszonyított megfelelőségének értékelésében.

(21) A minimálbér akkor tekinthető megfelelőnek és méltányosnak, ha javítja a bérek eloszlását az országban, és teljes munkaidős foglalkoztatási szerződés alapján tisztességes életszínvonalat biztosít a munkavállalók és családjaik számára. A jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének meghatározása a nemzeti társadalmi-gazdasági feltételek – többek között a foglalkoztatás növekedése, a versenyképesség, valamint a regionális és az ágazati fejlemények – fényében történik. A bérek megfelelőségét legalább a vásárlóerejük, valamint a bruttó bérek szintjével, eloszlásával és növekedésével való kapcsolatuk alapján kell értékelni. A nemzetközileg elismert szintek – a bruttó mediánbér 60 %-a és a bruttó átlagbér 50 %-a – segíthetnek a minimálbér bruttó bérszinthez viszonyított megfelelőségének értékelésében.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a) A minimálbér egész Unióra érvényes megállapítása a helyes irányba tett lépés az aktív keresők szegénysége elleni küzdelemben, önmagában azonban nem elegendő a szegénység, különösen a női szegénység felszámolásához és a tisztességes megélhetés mindenki számára történő biztosításához. Ezért rendkívül fontos, hogy további és kiegészítő intézkedésekre is sor kerüljön, például minimáljövedelem-rendszerek elfogadására a szociális jogok európai pillérében foglalt célok és elvek elérése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy mindenkinek joga legyen a méltóságteljes élethez az élet minden szakaszában, és valóban hozzáférjen a segítséget jelentő árukhoz és szolgáltatásokhoz.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22a) Tekintettel a nők felülreprezentáltságára az alacsony bérezésű munkakörökben, a minimálbér megállapítása jelentősen hozzájárulhat a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez, feltéve, hogy olyan szinteken kerül erre sor, amelyek elősegítik, hogy a nők egyenlő esélyekkel jelenjenek meg és maradjanak meg a munkaerőpiacon, és hogy az egyes ágazatok és foglalkozások közötti hagyományos különbségtétel következtében ne szembesüljenek a nemek közötti bérkülönbségeket és a nők munkájának alulértékelését előidéző megkülönböztetéssel vagy kizárással.

Módosítás  29

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) A jogszabályban meghatározott nemzeti minimálbér-keretek működésének biztosításához hatékony végrehajtási rendszerre, többek között vizsgálatokra és helyszíni ellenőrzésekre van szükség. A végrehajtó hatóságok hatékonyságának növelése érdekében a szociális partnerekkel való szoros együttműködésre is szükség van, többek között az olyan kritikus kihívások kezelése érdekében, mint az alvállalkozás, a színlelt önálló vállalkozói tevékenység vagy a nyilvántartásba nem vett túlórák. Ezen túlmenően a munkakörülményekkel kapcsolatos megfelelő szintű átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítása érdekében a munkavállalók számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni a jogszabályban meghatározott minimálbérekre vonatkozó megfelelő információkat.

(23) A jogszabályban meghatározott nemzeti minimálbér-keretek működésének és az ezeknek való megfelelésnek a biztosításához hatékony végrehajtási rendszerre, többek között fokozott vizsgálatokra és helyszíni ellenőrzésekre van szükség, különösen a kockázatokat jelentő, többek között az erősen elnőiesedett ágazatokban. A végrehajtó hatóságok hatékonyságának növelése érdekében a szociális partnerekkel való szoros együttműködésre is szükség van, többek között az olyan kritikus kihívások kezelése érdekében, mint az alvállalkozás, a színlelt önálló vállalkozói tevékenység vagy a nyilvántartásba nem vett túlórák; valamint a bérszintek, a nemek közötti bérszakadék és a nők átlagbérének figyelemmel kísérése. Ezen túlmenően a munkakörülményekkel és jogaik érvényesítésével kapcsolatos megfelelő szintű átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítása érdekében a munkavállalók számára egyenlő és könnyű hozzáférhetést kell biztosítani a jogszabályban meghatározott minimálbérekre vonatkozó megfelelő információkhoz, és meg kell erősíteni jogaikat.

Módosítás  30

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) A megbízható nyomon követés és adatgyűjtés kulcsfontosságú a minimálbérek hatékony védelmének biztosításához. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott éves adatok és információk alapján minden évben jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a minimálbérek megfelelőségével és a minimálbérek általi lefedettséggel kapcsolatos fejleményekről. Emellett az uniós szintű gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordináció keretében nyomon kell követni az előrehaladást. Ezzel összefüggésben a Foglalkoztatási Bizottságnak minden évben meg kell vizsgálnia a tagállamokban fennálló helyzetet a Bizottság által készített jelentések és más többoldalú felügyeleti eszközök, például az összehasonlító teljesítményértékelés alapján.

(25) A megbízható nyomon követés és a munkaerőn belül a nemek és életkorok szerinti bontásban történő adatgyűjtés kulcsfontosságú a minimálbérek hatékony védelmének biztosításához és e bérek nemi dimenziójának nyomon követéséhez. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott éves adatok és információk alapján minden évben jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a minimálbérek megfelelőségével és a minimálbérek általi lefedettséggel kapcsolatos fejleményekről. A tagállamoknak az adatokat és információkat nem, életkor, fogyatékosságtípus, vállalkozásméret és ágazat szerinti lebontásban kell szolgáltatniuk. Emellett az uniós szintű gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordináció keretében nyomon kell követni az előrehaladást. Ezzel összefüggésben a Foglalkoztatási Bizottságnak minden évben meg kell vizsgálnia a tagállamokban fennálló helyzetet a Bizottság és uniós ügynökségek, például a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által készített jelentések és más többoldalú felügyeleti eszközök, például az összehasonlító teljesítményértékelés alapján.

 

Módosítás  31

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) A tagállamok által a munkavállalók megfelelő minimálbér-védelme érdekében elfogadott reformok és intézkedések – jóllehet a helyes irányba tett lépések voltak – nem bizonyultak átfogónak és szisztematikusnak. Ezen túlmenően az egyes országokat visszatarthatja a minimálbérek megfelelőségének és a minimálbérek általi lefedettségnek javításától az a nézet, hogy ez negatívan befolyásolhatja külső költség-versenyképességüket. Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az említett célok a léptékük és hatásuk miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(28) A tagállamok által a munkavállalók megfelelő minimálbér-védelme érdekében elfogadott reformoknak és intézkedéseknek – jóllehet a helyes irányba tett lépések voltak – nem sikerült kezelniük sem a nemek közötti foglalkoztatási és bérkülönbségeket, sem a dolgozói szegénység problémáját. Ezen túlmenően az egyes országokat visszatarthatja a minimálbérek megfelelőségének és a minimálbérek általi lefedettségnek javításától az a nézet, hogy ez negatívan befolyásolhatja külső költség-versenyképességüket. Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az említett célok a léptékük és hatásuk miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

31 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(31a) A megfelelő és méltányosabb minimálbérek közelítésére irányuló folyamatnak kéz a kézben kell járnia a fizetések átláthatóságának megteremtésére irányuló intézkedésekről szóló bizottsági jogalkotási javaslattal. A fizetések átláthatóságáról szóló irányelv fontos lépés a nemek közötti bérszakadék megszüntetése felé vezető úton,

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Unión belüli munka- és életkörülmények javítása érdekében ez az irányelv keretet hoz létre a következők tekintetében:

(1) Az Unión belüli munka- és életkörülmények javítása, a felfelé irányuló társadalmi konvergencia és a nemek közötti egyenlőség érdekében ez az irányelv keretet hoz létre a következők tekintetében:

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a minimálbérek megfelelő szintjének megállapítása;

a) olyan minimálbérek olyan megfelelő szintjének megállapítása, amelyek tisztességes életszínvonalat biztosítanak, és hozzájárulnak a bérek közötti egyenlőtlenség és a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez;

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a munkavállalók minimálbérek általi védelemhez való hozzáférése kollektív szerződésekben meghatározott bérek vagy – amennyiben létezik ilyen – jogszabályban meghatározott minimálbér formájában.

b) minden munkavállaló minimálbérek általi védelemhez való megkülönböztetésmentes hozzáférése kollektív szerződésekben meghatározott bérek vagy – amennyiben létezik ilyen – jogszabályban meghatározott minimálbér formájában.

Módosítás  36

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv azon munkavállalókra alkalmazandó, akik az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát.

Ez az irányelv egyenlő módon és megkülönböztetés nélkül minden olyan munkavállalóra alkalmazandó, aki az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) a szociális partnerek ösztönzése arra, hogy új, konkrét intézkedésekkel javítsák a nemek közötti egyenlőség érvényesülését a kollektív tárgyalások során;

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Emellett azon tagállamok, amelyekben a kollektív tárgyalások általi lefedettség a 2. cikk értelmében meghatározott munkavállalók tekintetében nem éri el a 70 %-ot, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően jogszabályban vagy a szociális partnerekkel egyetértésben meghatároznak egy, a kollektív tárgyalások feltételeinek megteremtését elősegítő keretet, és cselekvési tervet dolgoznak ki a kollektív tárgyalások előmozdítására. A cselekvési tervet nyilvánosságra hozzák, és arról értesítik az Európai Bizottságot.

(2) Emellett azon tagállamok, amelyekben a kollektív tárgyalások általi lefedettség a 2. cikk értelmében meghatározott munkavállalók tekintetében nem éri el a 70 %-ot, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően jogszabályban vagy a szociális partnerekkel egyetértésben meghatároznak egy, a kollektív tárgyalások feltételeinek megteremtését elősegítő keretet, és nemzeti cselekvési tervet dolgoznak ki a kollektív tárgyalások előmozdítására. E nemzeti cselekvési terveknek erősíteniük kell a felfelé irányuló bérkonvergenciát, és a legmegfelelőbb intézkedésekkel és mechanizmusokkal kell meghatározniuk a béreket, növelve a lefedettséget nemzeti szinten a nemek közötti bérszakadék megszüntetése, valamint az egyenlőtlenségek és a hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében. A cselekvési tervet nyilvánosságra hozzák, és arról értesítik az Európai Bizottságot.

Módosítás  39

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítását és aktualizálását olyan kritériumok vezéreljék, amelyek elősegítik a megfelelőséget a tisztességes munka- és életkörülmények, a társadalmi kohézió és a felzárkózás elérése érdekében. A tagállamok e kritériumokat nemzeti gyakorlatukkal összhangban határozzák meg, akár a vonatkozó nemzeti jogszabályokban, akár az illetékes szervek határozataiban, akár háromoldalú megállapodásokban. A kritériumokat stabil és egyértelmű módon kell meghatározni.

(1) A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítását és aktualizálását olyan kritériumok vezéreljék, amelyek célja a megfelelőség és a méltányosság szavatolása a tisztességes munka- és életkörülmények elérése, az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió, a bérek és a nemek közötti egyenlőtlenség csökkentése és a felzárkózás, valamint a szegénység, többek között a gyermekek szegénysége és a dolgozói szegénység megelőzése és csökkentése érdekében. A tagállamok e kritériumokat nemzeti gyakorlatukkal összhangban határozzák meg, akár a vonatkozó nemzeti jogszabályokban, akár az illetékes szervek határozataiban, akár háromoldalú megállapodásokban. A kritériumokat egyértelmű módon kell meghatározni.

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a bruttó bérek általános szintje és eloszlása;

b) a bruttó bérek általános szintje és eloszlása, a társadalmi és a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése céljából;

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a bruttó bérek növekedési rátája;

c) a bruttó bérek növekedési rátája, a bérek közötti egyenlőtlenségek csökkentése céljából;

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a nemek közötti bérszakadék, ennek felszámolása céljából;

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének megőrzése érdekében biztosítsák azok rendszeres és időben történő aktualizálását.

(4) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének további előmozdítása érdekében biztosítsák azok rendszeres és időben történő aktualizálását.

 

Módosítás  44

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A jogszabályban meghatározott minimálbér frissítései nem sérthetik az egyéb jövedelemtámogatási mechanizmusokat, például a 651/2014/EU bizottsági rendeletben1a meghatározott, a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló állami támogatást vagy a rokkantsági jogosultságokat.

 

_____________

 

1A A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

Módosítás  45

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A tagállamok tanácsadó szerveket hoznak létre, amelyek tanácsot adnak az illetékes hatóságoknak a jogszabályban meghatározott minimálbérekkel kapcsolatos kérdésekben.

(5) A tagállamok tanácsadó szerveket hoznak létre, amelyek tanácsot adnak az illetékes hatóságoknak a jogszabályban meghatározott minimálbérekkel kapcsolatos kérdésekben, ideértve a bérek és a nyugdíjak közötti szakadékot. E tanácsadó testületeknek megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük, és:

 

– arra kell törekedniük, hogy összetételükben megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség;

 

– valamennyi elemzésükben alkalmazniuk kell a nemek közötti egyenlőség szempontját;

 

– rendszeresen rendelkezésre kell bocsátaniuk a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő értékelést.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A nemek szempontjából semleges munkaértékelési eszközöket és besorolási kritériumokat a szociális partnerekkel szoros együttműködésben kell kidolgozni, különböző tényezőket – egyebek mellett a munkafeltételeket, a munkavállalóra ruházott felelősség mértékét és a munkával járó fizikai vagy mentális követelményeket – véve figyelembe annak érdekében, hogy a különböző foglalkoztatási ágazatokban érvényre jusson a férfiak és nők egyenlő értékű munkájáért járó egyenlő díjazás elve.

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Különbségek és levonások

Egyenlő bánásmód és levonások

 

Módosítás  48

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok lehetővé tehetik a jogszabályban meghatározott minimálbérek különböző mértékeinek megállapítását a munkavállalók meghatározott csoportjai számára. A tagállamok a minimumra korlátozzák ezeket a különbségeket, és biztosítják, hogy azok megkülönböztetéstől mentesek, arányosak, adott esetben időben korlátozottak, valamint jogszerű céllal objektív és észszerű módon indokoltak legyenek.

(1) A tagállamok a jogszabályban meghatározott minimálbérre vonatkozó védelem alkalmazása során egyenlő lehetőségeket és bánásmódot biztosítanak a munkavállalók számára. A tagállamok lehetővé tehetik a jogszabályban meghatározott minimálbérek különböző mértékeinek megállapítását a munkavállalók meghatározott csoportjai számára. A tagállamok a minimumra korlátozzák ezeket a különbségeket, és biztosítják, hogy azok megkülönböztetéstől mentesek, arányosak, adott esetben időben korlátozottak, valamint jogszerű céllal objektív és észszerű módon indokoltak legyenek.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szociális partnereket megfelelő időben és ténylegesen bevonják a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába, többek között az 5. cikk (5) bekezdésében említett tanácsadó szervek munkájában való részvételük révén, különösen az alábbiak tekintetében:

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szociális partnereket megfelelő időben és ténylegesen bevonják a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába, többek között az 5. cikk (5) bekezdésében említett tanácsadó szervek munkájában való részvételük révén, a megkülönböztetésmentességre és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó képzéseket biztosítva a szociális partnerek és az illetékes hat