JELENTÉS Jan Gregornak a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről
12.1.2022 - (C9‑0405/2021 – 2021/0802(NLE))
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Ryszard Czarnecki
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Jan Gregornak a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről
(C9‑0405/2021 – 2021/0802(NLE))
(Konzultáció)
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9–0405/2021),
– tekintettel eljárási szabályzata 129. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9–0002/2022),
mivel a Tanács 2021. november 5-i levelével konzultált az Európai Parlamenttel Jan Gregornak a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről;
B. mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;
C. mivel ugyanezen bizottság a továbbiakban – 2022. január 10-én – meghallgatta a jelöltet, aki a meghallgatáson bevezető nyilatkozatot tett, majd válaszolt a bizottság tagjai által feltett kérdésekre;
1. kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Jan Gregor számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.
1 . MELLÉKLET: JAN GREGOR ÖNÉLETRAJZA
Munkaviszony |
|
|
2020. február–mostanáigAz INTOSAI szakmai szabványokkal foglalkozó bizottságának alelnöke 2016. május–mostanáig az Európai Számvevőszék tagja, az Ellenőrzés-minőségi Bizottság elnöke |
|
2014. június–2016. június Cseh–Morva Garancia- és Fejlesztési Bank 2014. február–2016. áprilisA Cseh Köztársaság Általános Egészségbiztosító Társasága |
|
2013. május–2016. április Európai Beruházási Bank |
|
2012. április–2016. április Cseh Exportbank A felügyelőbizottság alelnöke |
|
2010. szeptember–2016. április Pénzügyminisztérium Az állami költségvetési részleg miniszterhelyettese Állami költségvetés, helyi és önkormányzati költségvetések, adósságkezelés, államkincstár és számvitel, uniós alapok, uniós költségvetés, többéves pénzügyi keret |
|
2001. február–2010. augusztus Pénzügyminisztérium Nemzeti Alap Osztály Igazgató, az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő helyettese Uniós források pénzügyi irányítása és igazolása, illetékes hatóság a közös agrárpolitika terén, pénzügyi tervek és uniós költségvetés, saját források |
|
1998. október–2001. január Pénzügyminisztérium Európai Integrációs Osztály, Horizontális Kapcsolatok Egység Egységvezető Pénzügyi és gazdasági ügyek koordinációja a csatlakozási tárgyalások keretein belül, főként regionális politika, közös agrárpolitika és uniós költségvetés |
|
1998. június–1998. szeptember Pénzügyminisztérium Európai Integrációs Osztály, Horizontális Kapcsolatok Egység Ügyintéző |
|
1998. április– 1998. május Pénzügyminisztérium Pénzügyi Politika Osztály, Európai Együttműködési Egység Ügyintéző |
|
2007. március–2007. november Regionális Fejlesztési Minisztérium A kormányzati tárgyalócsoport tagja (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret – pénzügyi kérdések) |
Nyelvtudás |
|
|
Szövegértés Beszéd Írás Angol (CAE) mesterfok mesterfok mesterfok Szlovák mesterfok önálló szint önálló szint Francia önálló szint önálló szint önálló szint Német önálló szint alapszint alapszint Olasz alapszint alapszint alapszint |
Tanulmányok |
|
|
1998. október–december Joint Vienna Institute, CERGE-EI Prague, 1996–1998 Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem 1993–1996 Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem 1989–1993 Középiskola, Žďár nad Sázavou 1982–1989 Általános iskola, Žďár nad Sázavou |
Szakmai tevékenységek |
|
|
2020–mostanáig Az ellenőrzés minősége, független minőségvizsgálat 2016–2021 A brexittel kapcsolatos kérdések koordinálása 2016–2021 Az uniós teljesítménykeret éves ellenőrzései, teljesítményjelentések (irodahelyiségek, a radikalizálódás kezelése, vámügyek), felülvizsgálatok (az EU pénzügyeinek jövője, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret) 2004–2015 Uniós költségvetés előkészítése, ECOFIN költségvetés, főként küldöttségvezetőként 2011, 2014, 2016 A cseh gazdasági fejlődés vizsgálata, küldöttségvezető, Gazdasági és Fejlesztési Vizsgálóbizottság (EDRC), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2011–2013 Tárgyalások a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről 2009 Rövid távú ikerintézményi együttműködéssel foglalkozó szakértő (a KAP kifizetőügynökség akkreditálásának nyomon követése), Mezőgazdasági Minisztérium, Bulgária 2008 A horvát irányítási és kontrollrendszer szakértői értékelése (uniós alapok), Sigma, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Horvátország 2007 Uniós alapok kezelése, saját források, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Macedónia 2007 A kormány nemzeti stratégiai referenciakerettel foglalkozó tárgyalócsoportjának pénzügyi kérdésekért felelős tagja 2006 Az euró bevezetésének előkészítése, az államháztartási és közigazgatási munkacsoport vezetője 2004–2005 Tárgyalások a 2007–2013-as időszakra vonatkozó uniós pénzügyi tervről 2001–2004 Az uniós alapokra (Phare, ISPA, SAPARD; strukturális és kohéziós alapok) vonatkozó pénzügyi irányítási és kontrollrendszer előkészítése 2000–2002 EU-csatlakozási tárgyaló (uniós költségvetés – regionális politika, mezőgazdaság, költségvetési és pénzügyi kérdések tárgyalási fejezetek) 2000–2001 Nemzetközi megállapodások tárgyalása az előcsatlakozási támogatásokhoz kapcsolódóan 1999 Előcsatlakozási jogszabály-átvilágítás (regionális politika, saját források, pénzügyi ellenőrzés, részben KAP), 1998–1999 A közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlődésének vizsgálata, Gazdasági és Fejlesztési Vizsgálóbizottság (EDRC), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 1998 Rövid távú tartózkodás, Európai Bizottság, TAIEX |
|
|
2. MELLÉKLET: JAN GREGOR KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
Kérdőív a Számvevőszék tagjai megbízatásának megújításához
Feladatok végrehajtása: tanulságok és jövőbeli vállalások
1. Az Európai Számvevőszék tagjaként melyek a fő eredményei? Melyek voltak a legnagyobb csalódások?
A Számvevőszék tagjaként elért fő eredményeim közé tartozik az uniós költségvetés teljesítményéről szóló jelentés bevezetése és továbbfejlesztése. Ez a nagyra értékelt éves jelentés a mentesítési eljárás részét képezi, és első alkalommal a 2019-es pénzügyi évre vonatkozóan tették közzé. Ez innovatív, mivel ez az első alkalom, hogy a Számvevőszék ismétlődő jelleggel vizsgálja a teljesítményt. Akkor indítottam el e jelentés módszertani előkészítését, amikor 2017-ben én voltam az elsősorban a teljesítmény ellenőrzésének módjára összpontosító, a tagok számára szervezett szeminárium egyik társelnöke. A jelentés megvizsgálja a teljesítménymérési keret szempontjait, nyomon követi a korábbi különjelentések ajánlásait, és értékeli a többéves pénzügyi keret fő fejezeteiben szereplő kiadásokra vonatkozóan rendelkezésre álló teljesítményinformációkat. A teljesítményjelentés magasabb szintre emeli az uniós költségvetés teljesítményének számvevőszéki ellenőrzését.
2020 februárja óta az Ellenőrzés-minőségi Bizottság (AQCC) elnökeként fontos módszertani fejlesztéseket kezdeményeztem és irányítottam, mint például a Számvevőszék webalapú módszertanát (AWARE), a megállapítások hatékonyabb elszámolását az ellenőrzött szervezeteinkkel, az ajánlások minőségének biztosítását szolgáló szabályok tisztázását, valamint a független minőségvizsgálat megerősített megközelítését. Emellett aktívan részt vettem több mint 100 feladatterv és különjelentés minőségvizsgálatában. Ez lehetővé tette számomra, hogy személyesen is hozzájáruljak számos ellenőrzési jelentés minőségéhez.
Ami a csalódásokat illeti, sajnálom, hogy még nem sikerült kiterjesztenünk a Számvevőszék ellenőrzési megbízatását. Továbbra is törekedni fogok arra, hogy a Számvevőszéket megbízzák a Szerződések által létrehozott valamennyi uniós intézmény és szerv, valamint az EU működése szempontjából kulcsfontosságú valamennyi kormányközi struktúra ellenőrzésével.
2. Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyeket a felelősségi körei terén megtanult? / Milyen eredményeket ért el kötelezettségei és ellenőrzési feladatai teljesítése során?
Különböző típusú jelentések jelentéstevője voltam:
• A 2016–2018-as pénzügyi évekre vonatkozó éves jelentések, 3. fejezet – Az uniós költségvetés révén elért eredmények. E feladatkörömben nagyobb hangsúlyt fektettem a teljesítménymérési keret horizontálisabb szempontjaira. A Számvevőszék ajánlásainak nyomon követését is úgy alakítottam, hogy azok teljes körű lefedettséget érjenek el.
• Az uniós költségvetés 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó teljesítményéről szóló éves jelentés (lásd az előző kérdést).
• 34/2018. sz. különjelentés: „Az uniós intézmények irodahelyiségei: Vannak példák a megfelelő irányítási gyakorlatra, de a különböző hiányosságokra is”. Ez a jelentés segítette a nagy ingatlanprojektekkel kapcsolatos politika és irányítás racionalizálását.
• 13/2018. sz. különjelentés: „A terrorizmushoz vezető radikalizáció kezelése: a Bizottság megfelelően reagált a tagállamok szükségleteire, de hiányosságok mutatkoztak a koordináció és az értékelés terén”. Ezt a feladatot a Számvevőszék kérésére vettem át. A különjelentést a Számvevőszék érdekelt felei kedvezően fogadták, és a jelentés elnyerte az Európai Számvevőszék 2019. évi „Közérthető Fogalmazás” díját.
• 04/2021. sz. különjelentés: „Vámellenőrzések: az elégtelen harmonizáció árt az Unió pénzügyi érdekeinek”. A Bizottság üdvözölte a jelentést, amely feltárja, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelmében mit kell tenni a vámunió összehangoltabbá és hatékonyabbá tétele érdekében. E jelentés közzétételét követően és a javasolt javításokra való tekintettel a Bizottság létrehozta „a bölcsek” munkacsoportját, amely megvitatja a vámunió előtt álló kihívásokat, például az e-kereskedelem térnyerését, a vámhatóságok növekvő szerepét a nem fiskális kockázatok kezelésében, a kockázatkezelés jövőjét és az irányítási szempontokat.
• „Az uniós pénzügyek jövője: Az uniós költségvetés működésének reformja” című tájékoztató dokumentum, 2018. február, valamint a „Tájékoztató a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatról” című tájékoztató dokumentum, 2018. július. Ezek az áttekintések objektív számadatokat és összehasonlításokat tartalmaztak, és a Parlament nagyra értékelte őket, és gyakran hivatkoznak rájuk.
Én vezettem a Számvevőszék brexittel foglalkozó munkacsoportját is, amely nyomon követte a fejleményeket, iránymutatásokat, rövid ismertetőket és szakpolitikai áttekintéseket készített, valamint ellenőrzési ötleteket azonosított a brexittel kapcsolatos kérdéseket illetően. A munka magában foglalta a kilépésről rendelkező megállapodás létrehozásában való részvételt is, a Számvevőszék megfelelő szerepének biztosítása érdekében.
Ami a levont tanulságokat illeti, megemlíthetem a teljesítménnyel kapcsolatos rendszeres jelentéstétel szükségességét, valamint az érdekelt felekkel folytatott nyílt párbeszéd és az ellenőrzött szervezetekkel kapcsolatos meglepetésmentes megközelítés előnyeit.
3. Milyen hozzáadott értékkel tudna szolgálni a Számvevőszék számára második megbízatási időszaka alatt és/vagy különösen azon a területen, amelyért felelős lenne? Szeretne felelősségi kört váltani? Mi motiválja erre?
Hároméves megbízatásom van (2023. január 23-ig) az AQCC elnökeként. E minőségemben szándékomban áll további erőfeszítéseket tenni a standardok meghatározása (INTOSAI), valamint a minőség-ellenőrzés területén, továbbá számos fontos módszertani és eljárási kérdés, például a következők megoldása érdekében:
• Többnyelvű nyilvános hozzáférés biztosítása a Számvevőszék megújított módszertanához,
• Megállapodás a Bizottsággal a kontradiktórius eljárás gyakorlati vonatkozásairól,
• Az ellenőrzött szervezetekkel folytatott kommunikáció javítása,
• Az ellenőrzési dokumentáció minőségének javítása,
• A megújított független minőségvizsgálat végrehajtásának felülvizsgálata.
Az AQCC elnökeként betöltött megbízatásom lejártát követően készen állok arra, hogy elfogadjak még egy megbízatást az AQCC elnökeként, vagy hogy más feladatokat vállaljak a Számvevőszéken belül.
Az Igazgatási Bizottság tagjaként továbbra is kiemelt figyelmet fogok fordítani az intézmény költségvetési és erőforrás-gazdálkodásának javítására. Továbbra is aktívan részt fogok venni az általános számvevőszéki ügyekkel kapcsolatos feladatokban, például a Számvevőszék stratégiájának, politikáinak kialakításában, reformjaiban, a személyzet motivációjában stb.
Munkámban a kötelességtudat motivál, az, hogy tisztában vagyok a Számvevőszék munkájának hozzáadott értékével, valamint a kollégáimtól, az ellenőrzött szervezetektől és az érdekelt felektől kapott elismerés.
4. Hogyan biztosítja egy adott ellenőrzési feladat kitűzött ellenőrzési céljainak elérését? Előfordult-e már olyan eset, amikor nem tudta elvégezni az ellenőrzési feladatot? Ha igen, mi volt ennek az oka? Mit tesz ezekben az ellentmondásos helyzetekben?
A felelősségi körömbe tartozó ellenőrzések esetében a kitűzött ellenőrzési célok elérése a jó tervezésnek és az ellenőrzött szervezet tekintetében alkalmazott meglepetésmentes megközelítésnek köszönhetően volt lehetséges, beleértve a tervezett ellenőrzésről szóló visszajelzést is, még annak megkezdése előtt. Ami szintén hozzájárult a kitűzött ellenőrzési célok eléréséhez, az az volt, hogy mindig nagymértékben lehetett számítani a hozzáértő és elkötelezett ellenőreinkre. Ezt a tőkét hosszú idő alatt építettük ki alapos kiválasztási eljárások, széles körű szakmai képzés, a személyzet számára vonzó karrierlehetőségek megteremtése, valamint a személyzet motiválására irányuló kezdeményezések segítségével.
A világjárvány idején a munka szokásos ütemű folytatása és a határidők betartása azonban kihívást jelentett, mivel a kiküldetések már nem voltak lehetségesek, és az ellenőrzött szervezetek rendelkezésre állása korlátozott volt. Az olyan kreatív megoldásoknak köszönhetően azonban, mint például az ellenőrzési megállapítások megvitatására szolgáló kiigazított eljárások és az ellenőrzött felekkel való szoros kapcsolattartás az ellenőrzési folyamat valamennyi szakaszában, lehetőség nyílt a késedelmek korlátozására.
5. Tegyük fel, hogy második megbízatása megerősítése esetén a Számvevőszék egyik kamarájának elnökévé választanák, hogyan irányítaná a prioritások meghatározásával kapcsolatos munkát? Kérjük, soroljon fel két-három példát azokra a területekre vonatkozóan, amelyek a jövőben a középpontba kerülnének.
Az AQCC elnökeként az AQCC bizottság többi tagjával kollegialitásban irányítom a munkát és határozom meg a prioritásokat, a nagy jelentőségű kérdések esetében pedig a Számvevőszék valamennyi tagjával kollegialitásban. Nagyra értékelem továbbá a Minőség-ellenőrzési Igazgatóság munkatársainak és a kamarák ellenőreinek észrevételeit is. Eszmecsere révén hatékony és eredményes megoldásokat találunk az előttünk álló kihívásokra.
Az AQCC-n belül a Számvevőszék módszertanának továbbfejlesztésére és finomhangolására, valamint a módszertani adatbázishoz való nyilvános hozzáférés biztosítására kívánok összpontosítani. Tovább erősíteném a feladattervek és jelentések független minőségvizsgálatának hozzáadott értékét is. Ebben az összefüggésben különösen fontos az ellenőrzési ajánlások minősége (annak biztosítása, hogy az mindig meggyőző ellenőrzési bizonyítékokon alapuljon, az ajánlások tipológiájának kialakítása, valamint az ajánlások végrehajtásának nyomon követésével való kapcsolat). Ezenkívül szeretném tovább erősíteni a Költségvetési Főigazgatósággal folytatott együttműködést. Ezzel összefüggésben már megállapodtunk egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata a kontradiktórius eljárás hatékony munkamódszereinek meghatározása.
6. Ha a Számvevőszék éves munkaprogramjának előkészítése érdekében Önnek kellene kiválasztania az ellenőrzési feladatokat, milyen megfontolások alapján választana a Parlamenttől és/vagy a Költségvetési Ellenőrző Bizottságtól kapott prioritási listáról?
Mit tenne abban az esetben, ha egy adott politikai prioritás nem állna összhangban a Számvevőszék uniós tevékenységekre vonatkozó kockázatértékelésével?
Az ellenőrzési feladatok programozása fontos és összetett folyamat, amelyre vonatkozóan a Számvevőszék jól kidolgozott eljárással rendelkezik. Ez az eljárás több szakaszból áll, és különböző kritériumokat vesz figyelembe, például a lefedettség teljes körűségét, a számvevőszéki kockázatértékelés által azonosított kockázatokat, a lényegességet, valamint a relevanciát, amint azt az érdekelt felek jelezték. Arra törekszünk, hogy egy adott időpontban minden lényeges és/vagy kockázatos területet ellenőrizzünk, és az érdekelt felek által szolgáltatott információk alapján rangsoroljuk azokat.
E célkitűzés optimális megvalósítása érdekében a Számvevőszék megkezdte a többéves programozás kidolgozását. Ezt az elvet a Számvevőszék 2021–2025-ös stratégiája rögzíti. Az éves előkészítő folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a Parlament és a Tanács által meghatározott prioritási listát. A Számvevőszék jelentősen növelte a javaslatok figyelembevételét. Úgy vélem, hogy ha egy adott évben nem teljesítik az érdekelt felek prioritásait, akkor azokat egy későbbi szakaszban újra fontolóra kell venni.
A szakterület irányítása, munkamódszerek és célkitűzések
7. A magas színvonalú, szilárd alapokon álló és időben elkészített jelentések kulcsfontosságúak:
– Miképpen biztosítaná, hogy az ellenőrzések során felhasznált adatok megbízhatók legyenek, és a megállapítások ne legyenek elavultak?
Értékeljük a felhasznált ellenőr zési bizonyítékok megbízhatóságát. A megbízhatóság függ a forrástól (pl. eredeti dokumentumokról van szó vagy sem, független forrásból származó dokumentumok-e vagy sem), a típustól (elektronikus adatok, igazoló dokumentumok, interjúk stb.), az adatgyűjtés módjától (pl. közvetlenül az auditor szerezte-e be a bizonyítékot vagy sem), az időszerűségtől és attól, hogy a bizonyíték milyen mértékű ellenőrzésen esett már át (pl. az ellenőrzött szervezeten belül szigorú belső kontrollnak van-e alávetve). Emellett külön ellenőrzéseket végzünk az adatok megbízhatóságára vonatkozóan. Például személyesen felügyeltem az uniós költségvetés teljesítményére vonatkozó adatok megbízhatóságának ellenőrzésére irányuló munkát.
A jelentéstervezetekkel kapcsolatos független minőség-ellenőrzésünk a főbb észrevételekhez felhasznált bizonyítékok mintavételes ellenőrzését is magában foglalja. Ez magában foglalja a felhasznált adatok minőségének és időszerűségének értékelését is.
– Hogyan javítaná az ajánlások minőségét és relevanciáját?
Azokban a jelentésekben, amelyeknek jelentéstevő tagja voltam (lásd fent), a minőség, a fókusz és a hatás biztosítása érdekében korlátoztam az ajánlások számát. Gondoskodtam arról, hogy az ajánlások egyértelműek és konstruktívak legyenek, hozzáadott értéket teremtsenek, költséghatékonyak legyenek, és szorosan kapcsolódjanak azokhoz az ellenőrzési észrevételekhez, amelyekre vonatkozóan meggyőző bizonyítékok álltak rendelkezésre.
Az AQCC elnökeként nagy erőfeszítéseket tettem az ajánlások minőségének és relevanciájának előmozdítása érdekében. Különösen támogattam a Számvevőszék ajánlások elkészítésére vonatkozó módszertanának továbbfejlesztését és pontosítását. Ehhez a folyamathoz a témával kapcsolatos éves minőségbiztosítási feladatok szolgálnak alapul.
Mióta négy évvel ezelőtt az AQCC tagja lettem, figyelmet szenteltem független minőségvizsgálatainknak, és különösen azoknak az ajánlások minőségére gyakorolt hatásának. Személyesen megkérdőjeleztem a jelentéstervezetekben megfogalmazott számos ajánlás szükségességét és/vagy megfogalmazását. Emellett a minőség javítása érdekében irányítottam a független minőségvizsgálattal kapcsolatos megközelítésünk fejlesztését. Ez magában foglalta a fő észrevételekhez rendelkezésre álló ellenőrzési bizonyítékok meglétére és minőségére vonatkozó ellenőrzések bevezetését is.
8. A számvevőszéki reform célja, hogy az elszámoltathatóság tekintetében szorosabb legyen az ellenőrzési munkacsoport és a jelentésért felelős számvevőszéki tag közötti kapcsolat:
– Tapasztalata alapján egyetért-e azzal, hogy a Számvevőszék tagjának az a feladata, hogy jobban bekapcsolódjon az ellenőrzési munkába?
Jelentéstevő tagként úgy vélem, köteles vagyok szorosan részt venni az ellenőrzési folyamat különböző szakaszaiban: programozás, tervezés, végrehajtás és jelentéstétel. Ez magában foglalja a munkaüléseken való részvételt, a kockázatok kezelését, nehézségek felmerülése esetén a beavatkozást, az ellenőrzött szervezetekkel való szoros kapcsolattartást, valamint az eredmények érdekelt felek és nyilvános fórumok előtti bemutatását.
– Változtatna-e az ellenőrzési csoportokkal folytatott munka során alkalmazott módszerén? Ha igen, hogyan?
Fenntartom az ellenőrző csoportokkal való együttműködéssel kapcsolatos megközelítésemet, ezáltal törekedve a nyílt eszmecsere kultúrájára, és szükség esetén iránymutatást adva. Továbbra is törekedni fogok a személyzet motiválására, például azáltal, hogy bevonom őket az ellenőrzésekkel kapcsolatos valamennyi fontos döntésbe, és bevonom őket a különböző magas szintű eszmecserékbe az ellenőrzési folyamat során. Nagyra értékelem a Számvevőszék személyzetének minőségét, amely számos területen valóban szakértő.
9. Milyen javaslatai lennének a Számvevőszék működésének, programozásának és munkájának (ellenőrzési ciklus) javítására, korszerűsítésére vonatkozóan? Első megbízatására visszatekintve tudna-e egy pozitívumot és egy negatívumot említeni a Számvevőszék működésével kapcsolatban?
Szeretném előmozdítani a Számvevőszék többéves programozásának továbbfejlesztését. Úgy vélem, hogy érdemes lenne jobban biztosítani, hogy az összes lényeges és kockázatos területet lefedjék. Úgy vélem továbbá, hogy a Számvevőszéknek meg kell kísérelnie a többéves programozás kialakítását annak érdekében, hogy a különböző ellenőrzési feladatok eredményei alapján bizonyos időpontokban átfogó következtetéseket lehessen levonni a költségvetési gazdálkodás kulcsfontosságú horizontális szempontjairól (pl. a csalás megelőzése, a teljesítményadatok megbízhatósága stb.). Ezeket az általános következtetéseket be lehetne mutatni az uniós költségvetés teljesítményéről szóló jelentésekben.
A Számvevőszék működésének egyik igen pozitív aspektusa a kollegialitás. Ez valódi erősséget jelent ahhoz, hogy az intézmény az összetett környezetben meg tudja ítélni a különböző kérdéseket. Negatívumként az ellenőrzések feltárási kockázatát említeném. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani ellenőrző látogatásainkra. A Számvevőszék az elmúlt évtizedben fokozatosan csökkentette az ellenőrzési kiküldetési napok teljes számát. Ezt a közelmúltban felerősítették a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások. Úgy vélem, hogy a helyszíni ellenőrzésekre szükség van ahhoz, hogy intézményünk a lehető leghatékonyabban működhessen, mind a feltárás, mind a megelőzés tekintetében, tekintettel jelenlétünk visszatartó hatására.
10. A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek az általános kiadások közfelügyeletének és gazdaságos felhasználásának javítása érdekében segítenie kell a Parlamentet a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési feladatai gyakorlása során:
– Első megbízatási időszaka alatt szerzett tapasztalatai birtokában hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését az uniós költségvetés ellenőrzése terén?
A szoros kapcsolatok fenntartása kulcsfontosságú a jó együttműködéshez. A CONT / ECA éves ülései nagyon hasznosak e tekintetben. Emellett a konkrét témáknak szentelt ülések is nagyon értékesek lehetnek. Jó példa erre az uniós költségvetés teljesítményéről szóló jelentésről folytatott konzultáció. A jövőben más hasonló konzultációkra is sor kerülhet, többek között minőségi kérdésekről.
– Ezzel összhangban hogyan lehetne megerősíteni a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző intézmények közötti kapcsolatokat?
A Kapcsolattartó Bizottság keretrendszere szilárd alapot biztosít a Számvevőszék és a legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények együttműködéséhez. Ez éves találkozók szervezését, valamint különféle munkacsoportok és hálózatok létrehozását foglalja magában a közös érdekű konkrét problémák kezelése érdekében. Azt gondolom, ez a rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy bármilyen aktuális kérdéssel foglalkozzon.
Az együttműködés másik rétege a szakértői értékelések szervezése és az azokban való részvétel. Úgy vélem, hogy ezek az ellenőrző intézmények működésére vonatkozó további bizonyosság nagyon fontos rétegét jelentik. A közelmúltban szakértői értékelésnek vetettük alá stratégiánk és etikai keretrendszerünk végrehajtását. Úgy gondolom, hogy egy másik szakértői értékelést is szervezhetünk informatikai stratégiánk végrehajtásáról.
Támogattam azt a lehetőséget is, hogy a Számvevőszéknél dolgozhassanak a legfelsőbb ellenőrzésből és más intézményekből érkező kirendelt nemzeti szakértők is. Jelenleg 15 szakértő dolgozik különböző igazgatóságokon.
11. Hogyan fogja segíteni a Parlamentet a mentesítési eljárás lerövidítésében? Milyen lépéseket tud tenni ennek érdekében a saját részéről?
A mentesítési eljárás lerövidítése kihívást jelent. A Számvevőszék mindig is betartotta a jogszabályban előírt határidőket. A Számvevőszék munkája attól függ, hogy a Bizottság mikor teszi közzé az elszámoltathatósági csomagot. Az éves irányítási és teljesítményjelentés időzítése különösen nagy kihívást jelent számunkra. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a Bizottság munkája viszont a tagállamok által közölt információktól függ. Ez témája lehet valamelyik célzott konzultációs ülésnek is (lásd a 10. kérdést).
Függetlenség és feddhetetlenség
12. Milyen garanciákat tud adni függetlenségére az Európai Parlamentnek, és hogyan biztosítaná, hogy semmilyen múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli tevékenysége ne tegye kérdésessé számvevőszéki feladatköre ellátását?
Betartom a Számvevőszék tagjaira vonatkozó magatartási kódexet. Nem folytatok külső tevékenységet. Sose voltam tagja semmilyen pártnak, és sohasem töltöttem be választott tisztséget vagy politikai tisztséget. Továbbá rendelkezem SECRET szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal (országos és uniós szint). Véleményem szerint ez határozott bizonyítéka a személyes feddhetetlenségnek.
13. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár uniós támogatásokat érintő csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek? Jelenlegi megbízatása alatt tapasztalt-e ilyet?
Ami a csalást illeti, a Számvevőszék és én is a zéró tolerancia politikáját alkalmazom, függetlenül attól, hogy hol fordul elő. Ellenőrzési feladataim során még nem szembesültem az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység gyanújával. Ha ilyen eset előfordulna, gondoskodnék arról, hogy ezeket az ügyeket a Számvevőszék jelenlegi gyakorlatával összhangban továbbítsák az Európai Ügyészségnek és/vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak.
A megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési munka feltárhatja a csalás kockázatát. A Számvevőszék tagjaként részt veszek a megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos testületi döntésekben. Az olyan határozatokat azonban, mint az Európai Ügyészséghez/OLAF-hoz történő továbbítás, operatív szinten kezelik. Számvevőink képzésben részesülnek arról, hogy hogyan derítsék fel és jelentsék be a potenciális csalások eseteit.
A Számvevőszék 2021–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiája az e téren tett fellépésének fokozását szorgalmazza. A közelmúltban elfogadtunk egy cselekvési tervet, amely az ellenőrzési munka valamennyi aspektusára és valamennyi felelősségi területre kiterjed, beleértve az NGEU-t is. Az AQCC keretében minőségbiztosítási ellenőrzéseket indítottunk és felügyeltünk a csalás kockázatával kapcsolatban, és több iránymutatást és ajánlást is megfogalmaztunk ebben a kérdésben. Emellett – olykor a EUROJUST-tal, az OLAF-fal vagy az Európai Ügyészséggel együttműködve – elnököltem olyan különböző találkozókon és szakmai képzéseken, amelyek célja az volt, hogy fokozzuk az európai intézmények csalás elleni fellépését.
14. Az esetleges összeférhetetlenség a Számvevőszék hírnevét fenyegető kockázat lehet. Hogyan kezelné az esetleges összeférhetetlenséget?
A Számvevőszék tagjaira vonatkozó magatartási kódexnek megfelelően tájékoztatnám a Számvevőszék elnökét, és megpróbálnám feloldani az összeférhetetlenséget. Nem fogadnám el, hogy egy olyan feladat jelentéstevő tagja legyek, amellyel kapcsolatban engem érintő összeférhetetlenség állhat fenn.
15. Érintett-e bármilyen bírósági eljárásban? Ha igen, milyen eljárásban?
Nem, nem vagyok érintett.
16. Milyen konkrét kötelezettségeket hajlandó vállalni a nagyobb átláthatóság, a kibővített együttműködés és a hatékony nyomon követés érdekében a Parlament álláspontjai és ellenőrzési kérelmei tekintetében?
A Számvevőszék tagjaként szilárdan elkötelezett vagyok az átláthatóság és a Parlamenttel való együttműködés mellett a Parlament demokratikus szerepének támogatása és megerősítése, valamint az uniós intézmények elszámoltathatóságának érvényesítése érdekében. Fenn kívánom tartani ezt a kötelezettségvállalást. A jelenleg felelősségi körömbe tartozó terület átláthatóságának biztosítása érdekében örömmel tájékoztatnám a CONT bizottságot az AQCC tevékenységeiről. Ami a Parlament ellenőrzési kérelmeit illeti, támogatnám a részletesebb visszajelzést a kérelmek elfogadásával kapcsolatban. Kész vagyok támogatni a Parlament által fontosnak tartott számvevőszéki ajánlások fokozott nyomon követését is.
Egyéb kérdések
17. Lemondana-e jelöltségéről megbízatása meghosszabbítása tekintetében, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?
Nehéz elképzelni, hogy az Európai Parlament támogatása nélkül mandátumot kapjunk az Európai Számvevőszék tagjaként. Amennyiben a Parlament véleménye kedvezőtlen, kész vagyok javasolni a kormánynak jelölésem visszavonását.
18. A Számvevőszék kinevezett tagjaként osztatlan figyelmet és teljes elkötelezettséget kell tanúsítania az intézmény iránt, valamint biztosítania kell az uniós polgárok Unióba vetett bizalmát:
– Véleménye szerint hogyan lehet a legmegfelelőbben teljesíteni ezeket a szakmai kötelezettségeket?
Teljes mértékben elkötelezett vagyok a Számvevőszék tagjaként végzett feladataim mellett. Napi szakmai környezetemben nagy jelentőséget tulajdonítok a tudásfejlesztésnek, a csapatszellem előmozdításának, a többi taggal való kollegialitásnak, valamint az ellenőrző csoportokon belül a nyitott és befogadó munkakörnyezet kialakításának. Az intézmény külső képviselete során minden tőlem telhetőt megteszek jelentéseink és ajánlásaink minőségének javítása, valamint az uniós költségvetés és az uniós polgárok javát szolgáló optimális hatás biztosítása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy a Számvevőszék jelentéseit ismertetni kell a nemzeti hatóságokkal és a parlamentekkel.
– Jelenleg hány napot tartózkodik Luxembourgban? Tervezi-e ennek megváltoztatását?
Amikor 2016. május elején hivatalba lépettem, 2016. június közepén sikerült házat találni, és a családom fokozatosan Luxemburgba költözött. Gyermekeink megkezdték tanulmányaikat a luxembourgi Európai Iskolában. Megerősíthetem, hogy azóta folyamatosan és teljes mértékben jelen vagyok Luxembourgban, és teljes mértékben elkötelezett vagyok az Európai Számvevőszéknél végzett tevékenységeim iránt.
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
Cím |
A Számvevőszék tagjainak részleges megújítása - a cseh jelölt |
|||
Hivatkozások |
12535/2021 – C9-0405/2021 – 2021/0802(NLE) |
|||
A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja |
5.11.2021 |
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
CONT 10.11.2021 |
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Ryszard Czarnecki 17.11.2021 |
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
10.1.2022 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
10.1.2022 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
29 1 0 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Matteo Adinolfi, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Luke Ming Flanagan, Isabel García Muñoz, Monika Hohlmeier, Jean-François Jalkh, Pierre Karleskind, Joachim Kuhs, Claudiu Manda, Alin Mituța, Younous Omarjee, Tsvetelina Penkova, Markus Pieper, Sabrina Pignedoli, Michèle Rivasi, Petri Sarvamaa, Simone Schmiedtbauer, Vincenzo Sofo, Angelika Winzig, Tomáš Zdechovský |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Pascal Durand, Maria Grapini, Mikuláš Peksa, Elżbieta Rafalska, Sándor Rónai, Viola Von Cramon-Taubadel |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés) |
Robert Roos |
|||
Benyújtás dátuma |
12.1.2022 |
|||